KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

Innovációs Kompetencia Kisokos

A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre

INNONET Innovációs és Technológiai Központ Gyır, 2006.

Innovatív ötletek megvalósítása

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos

A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre

A kiadvány szakmai anyagát készítette: Budavári László Baumgartner Klaudia

Kiadja az INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht. Felelıs kiadó: Budavári László 9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. Tel: (96) 506-900; Web: http://www.innonet.hu Technikai szerkesztı: Vasvári Bálint Nyomdai kivitelezés: Pénzes Nyomda, Gyır Elérhetı a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség forráspontjain: http://www.pannonnovum.hu A kiadvány anyagát igyekeztünk a lehetı legnagyobb gondossággal összeállítani, az ennek ellenére a kiadványban maradt esetleges hibás adatokból, információkból származó károkért a szerzık és a kiadó felelısséget nem vállal. A döntések meghozatala elıtt javasoljuk a kiadványban szereplı adatok ellenırzését és aktualizálását a mindenkori jogszabályok és hivatalos tájékoztató anyagok alapján.

PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Kreativitás és innováció legjobb gyakorlatok

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................1 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................3 2. AZ INNOVÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE.......................................................................4 3. A KREATÍV GONDOLKODÁS ALAPJAI ..........................................................7 4. A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE ..................................................................9 5. INNOVÁCIÓS KOMPETENCIA ADATBÁZIS ................................................10 6. A VIRTUÁLIS INNOVÁCIÓS KOMPETENCIA HÁLÓZAT.........................11 7. KOMPETENCIA KÖZPONT ..............................................................................13 MELLÉKLET ............................................................................................................14


1

Innovációs kompetencia kisokos

2



1. Bevezetés „ … semmi új sem lesz mővedben, ha csak a járt utat futod.” Lu Csi Magyarországon a rendszerváltás után a gazdaság fejlıdésére, elsısorban a multinacionális cégeknek köszönhetıen, az extenzív irány volt a meghatározó. Ez az irány különösen jellemzı volt a nyugat-dunántúli térségre, ahol a betelepült multinacionális, leginkább jármőipari cégek mellett létrejöttek az ıket kiszolgáló, nekik bedolgozó, gomba módra szaporodó mikro-, kis-, és közepes vállalkozások. E korszak legfontosabb ismérvei: a fejlett gazdaságokhoz képest olcsó beruházási lehetıség és mőködtetés. Gondoljunk csak a telekárakra, az építés költségeire, a közüzemi díjakra. Emellett viszonylag olcsó, de jól képzett munkaerı állt rendelkezése, az elsısorban betanított munkát igénylı technológiák mőködtetésére. Ösztönözték a befektetéseket a helyi és országos adókedvezmények is. A rendszerváltást követı tíz év alatt a gazdaság extenzív fejlıdésének mozgatóerıi kimerültek. Az ezredfordulón világossá vált, hogy a fejlıdés fenntartásához irányváltásra van szükség. Az intenzív irányváltás konkrét célja „a nagyok lehorgonyzása a kicsik által”, vagyis a kis- és közepes vállalkozások megerısítése, beszállítói képességének növelése. Ennek feltétele a gazdasági fejlıdés intenzív, tudásalapú formájának megalapozása, az innováció elıtérbe helyezése. Másképpen fogalmazva a kreativitás, az innováció, azaz a megújulás, a kutatásfejlesztés, a technológia és tudás transzfer erıteljes hangsúlyozása. A huszonegyedik században egy „új nyersanyag” van születıben, melynek neve: kreatív tudás.


3


2. Az innováció értelmezése A 2005. évben kiadott Oslo kézikönyv harmadik kiadás alapján A tudás létrehozása, hasznosítása és diffúziója a gazdasági növekedés, a fejlesztés és az egészséges nemzeti létezés egyik alapeleme, ezért központi kérdés az innováció jobb mérésének az igénye. Utóbbi idıben az innováció természete és megjelenése megváltozott, így szükségességessé vált az is, hogy az innovációs folyamatot mérı indikátorok jobban tükrözzék ezeket a változásokat, és az innováció-politika alkotói számára az elemzés megfelelı eszközeiként szolgáljanak. Az ezzel kapcsolatos elemzéseket az 1980-as és ’90-es évek folyamán elvégezték. A felmérésekkel és azok eredményeivel összefüggı fogalmi készletet és eszköztárat az Oslo kézikönyv 1992-es elsı kiadása tartalmazta, elsısorban a gyáriparra vonatkozó technológiai termék-és eljárás-innovációt. Idıvel a felmérések az Oslo kézikönyv szerkezetének további finomításához vezettek, és 1997-ben megszületett a második kiadás, amely, többek közt, kiterjesztette a vizsgálódást a szolgáltató szektorra. Azóta a felmérések eredményei és a politika változó szükségletei a kézikönyv újabb revíziójának elindításához vezettek, aminek eredménye a harmadik kiadásban ölt testet. Az OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) közös égisze alatt elıkészített Oslo kézikönyv harmadik kiadása [2005. év] hároméves együttmőködés eredménye, amelyben 30 ország szakértıi vettek részt. Az Oslo kézikönyv harmadik kiadásának legfıbb változása a korábbiakhoz képest az innováció fogalmának szélesebb körő definiálása. A termék-és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is felöleli: „Az innováció -

új, vagy jelentısen javított termék [áru vagy szolgáltatás] vagy eljárás,

-

új marketing-módszer, vagy

-

új szervezési-szervezeti módszer

bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külsı kapcsolatokban. „ Figyelemreméltó változás a „technológia” szó eltávolítása a termék-és eljárás-innovációból. Ez nem a technológiai innováció fontosságának kisebbítését célozza, hanem nyitottabbá teszi a definíciót az alacsonyabb K+F intenzitású cégek és a szolgáltató szektor befogadására.

4



A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelentısen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes mőszaki leírásokat, az összetevıket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat.

Az eljárás-innováció új, vagy jelentısen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkezı jelentıs változásokat.

A marketing-innováció új marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentıs változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. 6

A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsment rendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külsı kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba. A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külsı kapcsolatokban. Alapvetı kihívás a négy különbözı innováció meghatározásánál az egyes innovációk határeseteinek megkülönböztetése. Az EU tagországaiban – még az új Oslo kézikönyv megjelenése elıtt – felmérést kezdeményeztek az innovációról [a CIS4-es felmérés keretében], amikor is az új keretfeltételek zömét már beépítették a kérdıívekbe. A kérdések az innovációknak mind a négy típusát felölelték, bár a marketing-és a szervezési-szervezeti innovációra vonatkozók elkülönített szekcióban szerepeltek.


5

Innovációs kompetencia kisokos Az Oslo kézikönyv harmadik kiadása a tudástranszfer és az innovációs vállalati kapcsolódások sokkal nagyobb közvetítı szerepét mutatja be. Amíg a második kiadás az információforrások hálózatainak bizonyos kiterjedését fogta át, továbbá egy rövid részt tartalmazott a K+F együttmőködésrıl, jelenleg a hangsúly a kapcsolódások innováció-politikai fontosságán van. A kézikönyv háromféle kapcsolódást határoz meg: a nyitott információforrásokat, a tudás és a technológia megszerzését, továbbá az innovációs kooperációt. -

Nyitott információs források: nyilvánosan elérhetı információforrások, melyek nem igénylik a technológia vagy a szellemi jogok megvásárlását, vagy együttmőködést az eladóval.

-

A tudás és a technológia megszerzése: megvásárlása azon külsı tudásnak és/vagy tudásnak és technológiának, amely a tıke árucikkeibe lett beépítve (gépezet, berendezés, szoftver), és azon szolgáltatásoknak, amelyek nem igényelnek együttmőködést az eladóval.

-

Innovációs együttmőködés: innovációs tevékenység érdekében folytatott aktív együttmőködés más vállalkozásokkal vagy állami kutatóintézetekkel (ami a tudás megvásárlását is jelentheti).

Az újdonság fogalma központi szerepet kap a vizsgálandó innovációban. Az elızı Oslo kézikönyv a fogalmat úgy használta, mint valami újszerőt a világ, az ország, vagy a cég számára. Sok esetben az ország, melyben a cég innovációt végez, nem írhatja le megfelelıen a versenykörnyezetet. Ezért az új kézikönyvben fogalomként az „új a piacra” fordulatot használják. Ezt már a legutóbbi felmérésekben – például [a CIS3ban és a CIS4-ben] – is figyelembe vették. Az új Oslo kézikönyv szerint tehát innovációs tevékenységnek tekintendı: „mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely az innováció megvalósítását ténylegesen szolgálja vagy irányítja.” Ez a meghatározás az innováció folyamatának valamennyi tevékenységét felöleli, és benne a K+F tevékenység nem kötıdik közvetlenül egy-egy speciális innovációhoz. Így a K+F nem önálló innovációs típusként definiáltatik, ellentétben a korábbi kézikönyvekkel, de prioritása az innovációs folyamatban továbbra is megmaradt.

6



3. A kreatív gondolkodás alapjai A huszonegyedik század felgyorsult, rohanó világában élünk. Az információ látszólag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. Az Interneten egy szót beütve a keresıbe, másodperceken belül ezer és ezer hivatkozásra találunk. A mővészet: a lényegest megkülönböztetni a lényegtelentıl. Paradox módon, a mindennapi életben való eligazodást, a jó döntések meghozatalát az információ dömping sok esetben inkább nehezíti, mint segíti. Ilyenkor vesszük elı a „józan eszünket”. És ez legtöbbször segítségünkre van. Érdekes módon azonban ez a módszer a kreatív gondolkodáshoz ugyan szükséges, de távolról sem elégséges eszköz. Az alkotás, az új keresése és megtalálása többet kíván. A modern lélektan az alkotó, kreatív gondolkodást három faktorból vezeti le. Az elsı a gondolkodás flexibilitása. Ez tulajdonképpen a szempontváltás, nézıpontváltás képességét jelenti. Vagyis azt, hogy az alkotó egy jelenséget, egy problémakört hányféle szempontból tud megvizsgálni, értékelni. A feladat ebben az esetben, megszabadulni a rutin sémáktól, a csılátástól. A nézıpontváltás alapkérdése a „Mi lenne, ha …?”. Mi lenne, ha elfordítanám, lekicsinyíteném, felnagyítanám, egyszerően csak a feje tetejére állítanám? Az ilyen gondolkodáshoz empátia, beleélés szükséges. Az, hogy a gondolkodó képes legyen mások szempontrendszerébe belehelyezkedni, más szemszögbıl nézni az adott problémára.

Példa a szempontváltás, nézıpontváltás képességének mérésére: Állásinterjúk kedvenc feladata az alábbi ábra, ahol az alakzatokat egybevágó részekre kell osztani. Az elsıt kettı, a másodikat három, a harmadikat négy, majd az utolsót öt egybevágó részre. A negyedik alakzatot célszerő csak az elsı három megoldása után megmutatni.

2

3

4

5

A kreatív gondolkodás második faktora a fluencia. Magyarra fordítva talán a legjobb szó rá az ötletgazdagság. A fogalom azt fejezi ki, hogy az alkotó meghatározott idıegység alatt hány ötletet képes kicsiholni az agyából egy probléma megoldására. Ebbıl a szempontból a minıség helyett sokkal fontosabb a mennyiség. Vagyis nem fontos, hogy az ötlet jó-e vagy használhatatlan. Az ötlet mennyisége a lényeges. A szakirodalomban ennek a folyamatnak a


7

Innovációs kompetencia kisokos neve gyakran a „brain storming”, az ötletroham. Sok fejlett országban az ezzel foglalkozó kiválasztott emberek a „geg-manek”, akik horribilis fizetést kapnak ezért a tevékenységért. Jellemzı rájuk ugyanakkor, talán nem véletlen, hogy irtóznak a megvalósítástól.

Példa az ötletgazdagság gyakorlására: Képzeljük el, hogy halat árulunk egy tengerparti kisváros halpiacán. Mellettünk még legalább tucatnyi halárus, akik ugyanonnan szerzik be a halat, ahonnan mi. Ezért árversenyt gyakorlatilag nem lehet folytatni. A kérdés, mit tegyünk, hogy lehetıleg tılünk vegyék a legtöbb halat? Ez egy tipikus szolgáltatás-innováció, ötven ötlet után akár meg is állhatunk. A kreatív gondolkodás harmadik, talán az elsı kettınél is fontosabb faktora az originalitás, az eredetiség. Az a képesség, hogy úgy tudjunk rábámulni mindenre, mint egy gyermek. Mintha elıször látnánk, vagy hallanánk. Vagyis a dolgokról ne az jusson eszünkbe, amit tudunk, tanultunk róla. Semmi se legyen magától értetıdı. Ez az elvonatkoztatás a legnehezebb.

Példák az eredetiségre: Sok példát lehet hozni erre „nagy emberek” életébıl. Sok százezer éven keresztül potyogott le az alma a fáról. Az emberek felszedték és megették, mindenki természetesnek tartotta a dolgot. Csak egyetlen ember született ez idı alatt, aki rácsodálkozott, amikor a fejére esett az alma, és megkérdezte: -

Miért esik pont lefele, miért nem oldalra, vagy akár felfele?

És Newton felfedezte a gravitáció törvényét. Sok kutatónak pusztult el a baktérium tenyészete, mert megpenészedett. Fleming volt az egyetlen, aki felkiáltott: -

A penész megöli a baktériumokat!

És felfedezte az antibiotikumot. Bíró László volt az a hazánkfia, aki rácsodálkozott, amikor egy vizes labda vonalat húzott a betonon: -

A labda ír!

Így született meg a 20. század egyik legnagyszerőbb találmánya, a golyóstoll. Vagyis, az egyszerő a nagyszerő! Nem véletlenül mondta Einstein a bonyolult dolgokról: -

8

Mindent le kell egyszerősíteni, amennyire csak lehet. De nem jobban.



4. A kompetencia értelmezése A rendszerváltás után, az innovatív kezdı (start-up), elsısorban technológia-intenzív kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének fontos kulcsszava az inkubáció. Az innovációs folyamatok társadalmi haszna lényegesen nagyobb, mint az innovatív vállalkozások által elért saját haszon. Gondoljunk csak a találmányokra, melyek akár alapjaiban képesek megváltoztatni egy társadalom életformáját. Ez indokolja, hogy az innovatív, kezdı vállalkozásokat, mint az újszülötteket az inkubátorban, mőködésük elsı szakaszában segíteni kell. A gyakorlatban ezt a feladatot látják el az inkubátorházak, innovációs és technológiai központok. Az elsısorban tudás-intenzív, a kutatás-fejlesztést és a technológia transzfer tevékenységet elıtérbe helyezı, beszállítói kapcsolatok kiépítésére képes (spin-off) kis- és közepes vállalkozások számára fontos kulcsszó a kompetencia. A vállalkozások számára a versenyképesség és a piacvezetı szerep megırzése érdekében elengedhetetlen a speciális szaktudás, kiválóság, - kompetencia - hangsúlyozása, kiemelése. Egy vállalkozás szakértıi kompetenciája, speciális szakmai jártasságából, mesterségbeli rutinból és hozzájuk tartozó speciális technológiákból, eljárásokból áll össze, amellyel a vállalkozás: -

megkülönbözteti magát piaci versenytársaitól,

-

egyediségével már eddig is versenyelınyt szerzett,

-

a vevık által elismert új piaci szegmens jöhet létre,

-

a jövıben kiterjesztheti tevékenységét új piacokra.

A gyakorlatban ezek a vállalkozói kompetenciák egyrészt már léteznek, (akkreditált speciális mérılaborok, mérési módszerek, különleges technológiai eljárások), másrészt a piaci verseny által kikényszerítve, az innováció intenzív fejlıdésével együtt, újabb és újabb vállalkozói kompetenciák jelennek meg a piacon. A speciális szaktudás, kiválóság, kompetencia nemcsak a vállalkozások és az abban dolgozó kreatív munkatársak sajátja. Egyrészt kisebb egységként az egyéni szakértık, egyetemek, kutatóintézetek kiválóságait is minısíti, másrészt nagyobb egységként, a gyakorlatban a koncentrált kompetencia szolgáltatásokat nyújtó kompetencia központok jellemzıje is. A kompetenciák egy kereslet-kínálat kompetencia mátrixban foglalhatok össze. A mátrix elsı oszlopában találhatók a vállalkozások kompetencia kereslete és saját kompetencia kínálata. A mátrix második oszlopa a kompetencia központok osztott kompetencia kínálatát, valamint a központok által generált kutatás-fejlesztési projekteket jeleníti meg. A kompetencia központok oszlopában megjelenı „lusta professzorok”, az egyéni szakértık, egyetemek, kutatóintézetek kiválóságainak speciális kompetenciáit jelölik.


9

Innovációs kompetencia kisokos 1. ábra

Kereslet-kínálat kompetencia mátrix Vállalkozások

Kompetencia kereslet KOKE

Kompetencia Központ

Kompetencia kínálat KOKI

Kompetencia kínálat

K+F projektek generálása

KOKI

„Lusta professzorok”

5. Innovációs Kompetencia Adatbázis Az INNONET Innovációs és Technológiai Központ a PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség projekt keretében internetes Innovációs Kompetencia Adatbázist hoz létre abból a célból, hogy megkönnyítse a régióban az iparági- és szolgáltatási minısített partnerközvetítést. http://kompetencia.innonet.hu/index.asp Az adatbázis célja, hogy a Nyugat-dunántúli régióban megfelelı kompetenciával rendelkezı (valamilyen kiválósági ismérvvel rendelkezik – ezen a téren az egyik legjobb a piacon) vállalkozás regisztrálásra kerüljön. Az adatbázist elsısorban termelı, gyártó és termeléshez vagy gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltató vállalkozások fogják használni. Az adatbázisban megtalálhatóak lesznek azok a mikro, kis-és közepes vállalkozások, (adószakértı, könyvvizsgáló, kommunikációs ügynökségek, mellett gyártó-, termelı-, mikro, kis és középvállalkozások) amelyek megfelelı szakmai háttérrel, illetve megalapozott szakmai nyelvtudással rendelkeznek az esetleges nemzetközi kooperáció végett. Az adatbázis alapja a kitöltött Innovációs Kompetencia Adatbázis Profillap, amely tartalmazza a vállalkozások fıbb adatait, tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait. Az adatbázis erıssége, hogy a felhasználók kulcsszavak segítségével megtalálhatják a vállalkozásokra jellemzı fı kompetenciákat, kiválóságokat is. (A kompetencia szó definícióját lásd az elızı fejezetben)

10


Kreativitás és innováció legjobb gyakorlatok Az adatbázis használatával vállalkozásoknak lehetıségük van, gyorsan, hatékonyan, közvetlenül megtalálni leendı partnereiket, beszállítóikat. Cél, hogy az adatbázist használó vállalkozások, magánszemélyek azonnal, egy kattintással megtalálják a nekik szükséges szolgáltatásokat, termékeket, technológiákat, azokat a kompetenciákat, amelyekkel a Nyugat-dunántúli vállalkozások rendelkeznek. Az adatbázisban történı regisztráció után vállalkozásának elismertsége, népszerősége növekedni fog. Az Innovációs Kompetencia Adatbázis lehetıséget ad arra, hogy a személyes kapcsolatok felvétele elıtt a célcsoportok minden szükséges elızetes információt megszerezzenek egymásról, a tervezett kapcsolat feltételrendszerérıl, és ezen ismeretek alapján üljenek le a partnerek a tárgyalóasztalhoz. A felhasználó elsıdlegesen a vállalkozás által megadott kulcsszavak alapján kereshet az adatbázisban. A kulcsszó, nem más mint a vállalkozás tevékenységére jellemzı – vállalkozás kompetenciája – együttmőködési szándékát kifejezı szolgáltatási, technológiai, illetve egyéb igények más vállalkozással szemben. Az adatbázisban lehetıség van a szabad szavas keresésre. Az adatbázis lista menü pont alatt megtalálhatja azon vállalkozásokat akik már regisztrálták magukat. Cél egy olyan adatbázis kialakítása amelyben minden olyan Nyugat-dunántúli Régió telephellyel rendelkezı vállalkozás szerepel, akik megfelelnek a kiválósági kritériumoknak. Ezen adatbázis alapja lehet az INNONET által létrehozásra kerülı Virtuális Kompetencia Hálózatának. Jövıbeli célkitőzés, hogy a három nyelven elérhetı adatbázis hozzásegítse a magyar-osztrákszlovák vállalkozásokat határon átnyúló KKV-k közötti kooperáció projektek partnereinek megtalálásában, kiválasztásában. A kiadvány mellélete tartalmazza az Innovációs Kompetencia Adatbázis Profillapot illetve annak kitöltési útmutatóját. Az adatbázisban történı regisztrációra kétféleképpen van lehetıség, a profillapot .pdf formában letöltheti a honlapról és fax útján az INNONET elérhetıségére visszaküldheti vagy online úton kitöltve regisztrálhatja magát a Nyugat-dunántúli Régióban azon innovatív vállalkozások mellett, akik már szerepelnek az adatbázisban ezzel megteremtve az innovatív vállalkozások online kompetencia platformját.

6. A virtuális innovációs kompetencia hálózat Az egyéni szakértıi és vállalkozói kompetenciák egyrészt már léteznek, (megszerzett speciális tudás, akkreditált mérılaborok, mérési módszerek, különleges technológiai eljárások stb.), másrészt a piaci verseny által kikényszerítve, az innováció intenzív fejlıdésével együtt, újabb és újabb szakértıi és vállalkozói kompetenciák jelennek meg a piacon. A probléma abban rejlik, hogy a szakértık és a vállalkozások a legtöbb esetben nem is ismerik fel saját kompetencia értékeiket. Ezáltal kompetencia kínálatuk nem találkozik a vállalkozói, piaci környezet


11

Innovációs kompetencia kisokos kompetencia keresletével. Ezen kívül a versenyképesség fenntartásához hiányoznak a speciális koncentrált szolgáltatásokat nyújtó kompetencia központok is, melyek létrehozása a jövı elsırendő feladata. A probléma megoldása egy Virtuális Innovációs Kompetencia Hálózat létrehozása és mőködtetése, melynek célja: -

egyéni szakértık speciális kompetenciáinak regisztrálása,

-

innovatív vállalkozások kompetenciáinak összegyőjtése,

-

a kompetencia központok szolgáltatásainak rögzítése,

-

a kompetenciák közvetítése más vállalkozások számára,

-

komplex kutatás-fejlesztési projektek generálása,

-

kínálati pozíció megteremtése a piaci kereslettel szemben,

-

új kompetenciák megismertetése a vállalkozásokkal. 2. ábra

Virtuális innovációs kompetencia hálózat K1

KK

K2

K4

K3

K5 „Lusta professzorok”

A Virtuális Innovációs Kompetencia Hálózat „motorja” az Innovációs Kompetencia Adatbázis. Az Innovációs Kompetencia Adatbázis lehetıséget ad arra, hogy a személyes kapcsolatok felvétele elıtt a célcsoportok minden szükséges elızetes információt beszerezzenek egymásról és a tervezett kapcsolat feltételrendszerérıl. Az adatbázis alapja a kitöltött Vállalkozói Kompetencia Adatbázis Profillap, amely tartalmazza a vállalkozások fıbb adatait, tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait. Az adatbázis erıssége, hogy a felhasználók kulcsszavak segítségével megtalálhatják a vállalkozásokra jellemzı fı kompetenciákat, kiválóságokat is.

12



7. Kompetencia központ A kompetencia központ egy speciális tudásra, kiválóságra – kompetenciára – alapozott létesítmény, amely erısíti a kooperációt a tudomány és a gazdaság között, elısegíti a kutatásfejlesztési eredmények átültetését a gyakorlatba. Az Európai Unió tagországaiban már régóta sikeresen mőködı központok általános jellemzıi: -

egy speciális tudás, kiválóság (kompetencia) köré csoportosulnak

-

erısen gyakorlat-orientált kutató-fejlesztı bázisként mőködnek

-

széleskörő szolgáltatásokat képesek nyújtani a vállalatok számára

-

magasan képzett, új tudás létrehozására képes munkaerıt alkalmaznak

-

elısegítik a technológia-orientált vállalkozások hosszú távú letelepedését

-

K+F szolgáltatásokat nyújtanak a kis- és közepes vállalkozások számára

-

a K+F eredményeket megsokszorozó nemzetközi programokban vesznek részt

A kompetencia központ tulajdonképpen egy speciális célú innovációs központként értelmezhetı. Az innovációs központ - kompetencia központ fogalom - pár, ebben az értelemben felfogható a regionális gazdaságfejlesztés egy extenzív-intenzív irányváltási elemének is. Kompetencia központ - Közvetlen elınyök -

A kommunikáció elısegítése a felsıoktatás és a vállalkozások között

-

A kutatás-fejlesztési eredmények alkalmazásának elısegítése a gyakorlatban

-

Tudás-kompetenciák regisztrálása és közvetítése a vállalkozások számára

-

Vállalkozói kompetenciák regisztrálása és közvetítése a vállalkozói körben

-

Koncentrált technológiai kompetencia szolgáltatások nyújtása

-

Technológiai transzfer tevékenységek (tanácsadás, projektgenerálás)

-

Nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben való részvétel segítése

Kompetencia központ - Közvetett elınyök -

Munkahelyek biztosítása magasan kvalifikált szakemberek számára

-

Külföldi cégek lehorgonyzása a szolgáltatások nyújtásán keresztül

-

A hazai vállalkozások beszállítói képességeinek növelése

-

Külföldi kutatás-fejlesztési kapacitások letelepedésének elısegítése


13


Melléklet

14




15


16




17

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

Recommend Documents