e-participation a legjobb gyakorlatok kézikönyve

e-Participation – a legjobb gyakorlatok kézikönyve www.eparticipation.eu

Ez a kézikönyv az Interreg IVC által inanszírozott “eCitizen II – az európai városokban és régiókban megvalósuló állampolgár-központú e-közigazgatás” projekt eredményeként jött létre.

2012

e-Participation – mi is ez tulajdonképpen? A Par cipa on vagy részvétel célja az, az hogy lehető lehetőséget biztosítson az állampolgároknak és a civil szervezeteknek az őket érintő döntések meghozatalában történő részvételre, az e-par cipa on ehhez egy technológiailag támogato eszközt illetve lehetőséget biztosít. Ebből következik, hogy ezeket a feltételeket nem lehet elválasztani egymástól, és az e-par cipa on csak az érdemi részvétel egy kiegészítő módszere, ami egyú al azt is jelen , hogy a részvételre vonatkozó ugyanazon alapelvek érvényesek az esetében is. A napjainkra jellemző kommunikációs viselkedésmódot és jártasságot figyelembe véve az e-par cipa on számos ember számára egyre inkább a részvétel első számú formájává válik.

A projekt mögö meghúzódó hajtóerő nem más, mint a társadalom demokrácia deficitjének egyre növekvő jelentősége. Ennek következtében az államigazgatási szervek hozzálá ak az állampolgárok poli kai folyamatokban történő szerepvállalásához szükséges részvételi lehetőségek és azok előfeltételei megteremtésének megerősítéséhez. Ezek többek közö kezdeményezéseket, informa v kampányokat, bevezetési projekteket és különféle kísérleteket ölelnek fel. A projektek széles körben generáltak segédeszközöket a demokrácia megőrzése és elősegítése érdekében például az adatszolgáltatás, a kommunikáció és a párbeszéd terén. Azonban más EU tagországok esetében még mindig igen kevés hitelt érdemlő ismeret áll rendelkezésre az ilyen projektek és hasonló kísérletek hatékonyságára vonatkozóan. Ez a kézikönyv megpróbálja kitölteni ezt az űrt, és olyan esetek gyűjteményét bocsátja rendelkezésre, amelyek modellként szolgálhatnak az állampolgárok és a hatóságok számára a különféle részvételi e-demokrácia segédeszközök használata alkalmával.

Az e-par cipa on ezáltal olyan fontos kihívást jelent az önkormányzatok számára, amely nagymértékben fokozhatja a kormányzás átláthatóságát, és az emberek saját helyi életük megszervezésében történő részvételét. Az önkormányzat a továbbiakban már nem terjeszthe a döntéseire vonatkozó információkat csupán a weblapján – a polgárok e ől már többet várnak el. Hozzászoktak az Internet és a közösségi média kommunikációs környezetként történő használatához, és hasonló elvárásokat támasztanak az önkormányza al szemben is. Annak igénye, hogy valaki részt vegyen saját életkörülményeinek alakításában teljességgel érthető és üdvözölhető, mi több az elektronikus csatornák megfelelő eszközt biztosítanak ehhez. Az e-Par cipa on Kézikönyv és annak mellékletét képező jelen segédlet összeállításával célunk az önkormányzatok ezen a téren történő segítése, és támogatás illetve tanácsadás felajánlása volt az új kihívásoknak való jobb megfelelésük érdekében.

A legjobb gyakorlatoknak az összes témakör esetén bevezetéssel elláto gyakorla bemutatása elsősorban a helyi közösségi részvétellel és demokráciával foglalkozó felelős önkormányza és intézményi sztviselők számára készült. Azonban az anyag remélhetőleg szélesebb közösségre, egyebek közö a civil társadalmi szervezetek képviselői számára is inspirálólag hathat.

Mi a célkitűzés? A kézikönyv és a projekt fő célja az állampolgárok e-par cipa on gyakorlatainak kidolgozása és kicserélése az Európai Unió tagállamain belüli részvételi lehetőségek növelése és elősegítése céljából.

2

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Miért szükséges?

I. A döntéshozatalban történő részvétel megtervezése

4

1. LÉPÉS – Há ér, Elvárások

5

2. LÉPÉS – A folyamat megtervezése

6

3. LÉPÉS – Tevékenység: az e-Par cipa onnel kapcsolatos tevékenységek

8

4. LÉPÉS – Kommunikáció

10

5. LÉPÉS – Döntés, kiértékelés, visszajelzés

12

Ese anulmány – A Tartu városi autóbusz beszerzés előkészítése

14

II. Útmutató az e-Par cipa on kézikönyv használatához

16

3

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Tartalom

I. A döntéshozatalban történő részvétel megtervezése Az állampolgárokkal történő fokozo kommunikáció esetében alkalmazo online környezetekhez szükséges speciális ál tevékenységeket ék é k öt lépésben lé é b lehet l h bemutatni. b A kézikönyvben az egyes lépéseket esetminták illusztrálják,

ezek sikertörténetek, illetve olyan történetek, amelyek sikertelenségük ellenére is értékes információkkal szolgálnak. l ál k

1

2

3

4

5

HÁTTÉR, ELVÁRÁSOK

TERVEZÉS

TEVÉKENYSÉG

KOMMUNIKÁCIÓ

DÖNTÉS, KIÉRTÉKELÉS, VISSZAJELZÉS

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes lépéseket, és megadjuk a döntéshozatali folyamatban történő részvétel megkezdése elő megválaszolandó kérdések listáját. Az e-par cipa on általános mechanizmusa többféle szempontból is megegyezik a hagyományos részvételi eljáráséval, azonban az új kommunikációs csatornák használata tovább árnyalja a lehetőségeket.

A részvételhez szükséges öt lépés ismertetését követően feltárjuk a Tartu városi buszok közbeszerzési eljárásának esetét, ahol az e-par cipa on fontos szerepet töltö be a döntéshozatalban.

4

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Az e-participation 5 lépése

1

2

3

4

5

1. LÉPÉS – Háttér, Elvárások Kérdések:

Nem szabad telre; ehelye igényüket. Ez folyamatokat terjeszteni.

1. Mely esetekben kell konzultálni a lakossággal a döntéshozatal elő ?

kényszeríteni az embereket a részvénekik kell kifejezniük az erre vonatkozó azt jelen , hogy az új projekteket és ismertető információkat előre el kell

3. Az önkormányzat szerveze kultúrája és munkafolyamatai lehetővé teszik-e a részvételi folyamatok sikeres végrehajtását és az e-par cipa on alkalmazását? Milyen változásokra van szükség ennek érdekében?

- A vezetés jóváhagyása és folyamatos támogatása lé ontosságú. A részvétel melle szóló egyik legfontosabb érvet a szervezeten kívül álló emberek véleménye azonosításának, illetve új perspek vák és új ismeretek szerzésnek szükségessége képezi. A problémák rendszerint összete ek, és egyetlen döntéshozó sem tudhat mindent. Az is fontos, hogy ne csak egyszerűen a formális és a kötelező résztvevők legyenek bevonva. A rendszerint meghívatlanul kimaradó emberek felkérése gyakran segíthet a helyzet szélesebb látókörű megközelítésében. Például a városrendezésre vonatkozó döntésekbe a korábbiakhoz képest sokkal jobban be lehet vonni a művésze iskolák tanárait és diákjait.

4. Mennyire felkészült a lakosság a folyamatban történő részvételre, az elektronikus csatornákat is beleértve?

Ajánlások: - A részvétel nem korlátozódhat csupán a törvények által előírt esetekre és ügyekre (pl. fejlesztési tervekre). A részvételt kezdeményezni kell minden közérdekű ügy esetén. Előzőleg azonban magát a közérdek tényét közösen kell definiálni. Fontos az emberek bevonása olyan folyamatokba, mint például a városközpont tervezése vagy egy új híd megépítése. Még az önkormányzat szempontjából kevésbé jelentős ügyek is fontosak az emberek számára. Ezek az ügyek kiváló kiindulópontot biztosítanak mindkét fél bevonásának elsajá tásához, és a részvétellel kapcsolatos tapasztalatok megszerzéséhez. Például konzultálni lehet egy kerület lakosságával arról, hogy hol és milyen játszótér kerüljön megépítésre. A közérdek meghatározásához szorosan együ kell működni a közkapcsolatok osztályával vagy egy szakemberrel, mivel az embereket általában kifejeze en érdeklik azok a döntések, amelyek látszólag csak az önkormányzat belső struktúrájával kapcsolatosak. Kisebb önkormányzatok esetében, ahol nincs ilyen különálló osztály vagy szakember azt javasoljuk, hogy a hivatalnokok az egyes új ügyek esetében közösen tárgyalják meg a különböző döntések hatását a különféle lakossági csoportokra.

- A részvétel melle szóló másik nyomós érv, hogy az egyik vagy másik döntés által érinte emberek bevonásával megelőzhetőek vagy legalábbis mérsékelhetőek a későbbi nega v visszajelzések. Továbbá a részvétel nemcsak a kri zálás, hanem a hibák és a rossz döntések kockázatát is csökken . - A szervezeten belül szükség van egy kompetencia központra. Ez lehet a közkapcsolatok osztálya, vagy kisebb önkormányzatok esetén egyetlen személy (közkapcsola vezető, fejlesztési tanácsadó, stb.) is. - Az (e-)részvételi folyamat levezetéséhez kétség kívül szükség van a szervezet hajlandóságára annak érdekében, hogy megváltoztassa munka és döntéshozatali folyamatait a gyorsabbá, rugalmasabbá és nyitottabbá válás céljából. - Ha a végső döntést már előzőleg meghozták, és a részvétel vagy a nem részvétel azon (bármilyen okból is) nem változtathat, akkor nincs értelme a részvétel kezdeményezésének. A látszólagos részvételi eljárás károsítja a szervezet kapcsolatát a lakossági csoportokkal, a tekintélyéről nem is beszélve, ezáltal megnehezítve a jövőbeni részvételi folyamatok kezdeményezését.

- Általános szabály, hogy a lakosságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a sokukat érintő döntések meghozatalában. Természetesen a „sok” az rela v fogalom, de egy város esetében ez jelenthe például egy átlagos nagyságú utca lakosságát. Kisméretű vidéki terület esetében akár 10 ember véleménye is fontos lehet.

5

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- Nem mindig szükséges vagy lehetséges az emberek széles körben történő bevonása. Az érinte ek köre lehet kicsi is, amennyiben az ügy igen speciális területre vonatkozik Azonban sok esetben a bevont emberek köre kezdetben a lehető legszélesebb kell legyen, hogy ezáltal új gondolatok és új megközelítések keletkezhessenek. A részletek később is meghatározhatók, és az alterna vák mérlegelését egy kis szakértő csoport is elvégezhe .

2. Mi az (e-)részvétel célja: visszajelzés szerzése az önkormányza tervek vonatkozásában, vagy új gondolatok és javaslatok generálása? Milyen speciális célok elérését kell segítenie a folyamatnak?

1

2

3

4

5

Kérdések:

Soovitused

1. Kit kell bevonni a terveze folyamatba? Kik azok a célcsoportok, akiket az ado kérdés közvetlenül érint? Ki rendelkezik szakértelemmel ezen a területen? Kik azok az érdekcsoportok, akik segítséget nyújthatnak a célcsoportok eléréséhez?

- Mindig tanácsos az (e-)részvételi eljárást inkább hamarabb, mint később elkezdeni. Fontos, hogy a résztvevőknek minden fázisban elegendő idő álljon rendelkezésre az ügy és a há érinformációk megismerésére (a lehetséges alterna v megoldásokat is beleértve).

2. Hogyan lehet elérni a cél- és az érdekcsoportokat? Elegendő az információk elektronikus csatornákon keresztül történő elju atása, vagy egyéb csatornákra is szükség van?

- A részvételi eljárás célját röviden és érthetően be kell mutatni. Az egyes fázisok ütemezését és azok elvárt eredményeit is közölni kell. - Fontos hogy már a kezdetektől rendelkezésre álljanak az arra vonatkozó speciális szabályok, hogy mikor és milyen csatornákon keresztül kell bevonni az embereket; ki és hogyan gyűj össze és osztja szét a résztvevőktől kapo visszajelzéseket; mely alterna vákat kell később számba venni a döntéshozatal során és így tovább. Lényeges a szabályok minden lépésben történő megismétlése. Ideális esetben a szabályok megalkotásakor is be kell vonni az érinte eket, és tárgyalni kell velük. A szabályoknak ki kell térniük a nézetkülönbségek megoldási módjára (például szavaztatással), és a végső döntéshozó személyére. A szabályokra és a teljes folyamatra vonatkozó összes információnak könnyen hozzáférhetőnek, és az összes fél számára (elektronikusan) elérhetőnek kell lennie.

3. Mi a részvételi eljárás időkerete – kezdés, fázisok és befejezés? Mikor kell a döntést meghozni? 4. Melyek a részvételi eljárás szabályai? Hogyan kell felhasználni a résztvevők által ado bemene adatokat, és milyen visszajelzést kell adni nekik? Ki hozza meg a végső döntést: a résztvevők (például szavazással) vagy az önkormányzat? 5.

Hogyan kell technikailag megszervezni az e-par cipa ont? Milyen technológiákat kell felhasználni? Használhatók a már meglévők vagy újakat kell keresni? Hol találjuk meg ezeket? Ingyenes alkalmazásokat használjunk, vagy a szükséges megoldásokat meg kell rendelni?

- Annak ellenére, hogy igen fontos az ütemezés és a szabályok megalkotása, ugyan ilyen lényeges a rugalmasság is, mivel számos olyan tényező lehetséges, mely kikényszeríthe a kezde terv megváltoztatását. Ezek nem befolyásolhatják nagymértékben a végeredményt – a részvételi folyamat vezetőjének tudnia kell, hogy mely módszerek működnek, és fel kell készülnie arra az esetre, ha módszert vagy csatornát kell változtatnia az erede működésképtelensége esetén. - Bármely folyamat esetében a résztvevőknek történő információterítés kulcsszavai az egyszerűség, pontosság, tömörség, megfelelő szlogenek kell legyenek; senki se fog hosszú dokumentumokat elolvasni egyik fázisban sem. - A részvétel terveze pla ormjának megbízhatónak és műszakilag egyszerűnek, illetve felhasználóbarátnak kell lennie. - A kezde ütemtervnek többlet időt kell tartalmaznia a nézetkülönbségek végső fázisban történő megoldására, és amennyiben nem érhető el konszenzus, akkor az érinte fázisok javítást követő megismétlésére.

6

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

2. LÉPÉS – A folyamat megtervezése

2

3

4

5

ESETEK

Fő célkitűzés:

• Online csatornák használata a tömegközlekedési beszerzési eljárás előkészítéséhez Tartuban, Tartui önkormányzat (Észtország) lásd a 14. oldalon bemutato ese anulmányt.

Olyan párbeszédes portál létrehozása, amely egyaránt használható az adatszolgáltatásra, és egyú al lehetőséget kínál a részvételre. A részvételre különböző szinteken van lehetőség: a felhasználó választhatja azt a lehetőséget, hogy részt vesz a saját elképzeléseivel vagy ötleteivel, illetve választhatja azt is, hogy csak elolvassa a megjegyzéseket, és leadja a „szavazatát”.

• Velje jövője, Veljei önkormányzat (Dánia)

A Vejlesfrem d.dk elsődlegesen az „iparpoli kai vita” céljára került megalkotásra.

Összefoglalás: A www.vejlesfrem d.dk olyan online párbeszédes portál, ahol az állampolgárok és az üzle közösség részeseivé válhatnak az új iparpoli ka kifejlesztésének. (a Jutlandban elhelyezkedő és kb. 50000 lakosú) Velje városa a sajtón és más csatornákon keresztül ösztönözte a helyi üzle közösséget a vitában való részvételre. Az ötletet a kommunikációs osztály és a város menedzser kezdeményezte.

Levont tanulságok: Pozi v kísérlet volt a részvétel és az információ szerzés lehetőségének ugyanazon az oldalon történő kombinálása. Több felhasználó kereste fel az oldalt információkért, mint amennyien részvétel céljából látoga ák meg azt. Naponta kb. 30 olvasó volt, azonban sajnálatos módon, nem voltak sokan olyanok, akik a saját elképzeléseiket és ötleteiket beküldve vállalták a részvételt.

A Vejlesfrem d.dk nem egyszerűen csak egy „ötlet láda”. Ez olyan portál is egyben, ahol az iparpoli kával kapcsolatos tevékenységekre és konferenciákra vonatkozó tények, vizsgálatok és információk is megtalálhatók. A portálnak ez a része az úgyneveze „fókusz rész”.

Ajánlások: Fontos a marke ng. Máskülönben az emberek nem fogják használni az oldalt, vagy akár még a létezéséről sem fognak tudni. Lényeges az emberek helyi médián keresztül történő informálása, és a lehetőség nyilvános eseményeken való ismertetése.

A portál nyílt forrásrendszerben készült, és a Skybrud.dk webtervező ügynökség a Seismonaut céggel együ működve hozta létre. A programozását Umbraco CMS rendszerben végezték el.

7

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

1

1

2

3

4

5

3. LÉPÉS – Tevékenység: az e-Participationnel kapcsolatos tevékenységek Kérdések:

fórumokra) válaszolhatnak. - A legelső fázistól kezdve fontos, hogy legyen kialakítva módszer az összes nézetkülönbség regisztrálására.

1. Valóban készen állunk rá, hogy hozzákezdjünk?

1. Milyen további tevékenységeket kell számításba venni a részvétel alapján történő döntéshozatal támogatása érdekében?

Ajánlások: - A részvételi folyamat szervezőinek mindenekelő körvonalazniuk kell a folyamat során megváltoztatható és meg nem változtatható tényezőket, hogy ezáltal ne pazaroljanak időt irreleváns vagy nem kapcsolódó problémákra.

- Figyelmet kell fordítani a résztvevőket az újonnan rendelkezésre álló adatokról (például az állampolgárok által kiválaszto és használt csatornán keresztül) értesítő egyszerű értesítési rendszer létrehozására.

- Nagyon fontos, hogy a szervezet részéről valaki mindig oda tudjon figyelni a folyamatban lévő részvételi folyamatra, így ez nem lehet egy olyan többlet feladat, amelyet csak akkor végez el valaki, ha épp nincsen más dolga. Ennek a személynek állandóan rendelkezésre kell állnia a résztvevők számára visszajelzés és kérdésfeltevés céljára, továbbá naprakészen kell tartania az információkat a részvételi környezetben és válaszolnia kell a felmerülő kérdésekre.

ESETEK • A Valma előkészítő fórum, Tampere városa (Finnország)

Összefoglalás:

- Az is fontos, hogy a szervezet más tagjai is folyamatosan informálva legyenek az e-par cipa on folyamatról. Hasznos egy olyan részvételi környezet létrehozása (az Interneten, közösségi médiában), ahol meg lehet figyelni a teljes folyamatot (ahhoz hasonlóan, ahogy az építkezésekre vonatkozó információk megfigyelhetők egyes önkormányza oldalakon). A folyamat kellő megértését fokozhatja az aktuális fázis, a befejeze tevékenységek, és a még megoldatlan tevékenységek grafikus ábrázolása.

A Valma Temperében a képvisele demokrácia gyakorlatának kiegészítésére szolgál. A cél az, hogy az emberek számára nagyobb lehetőséget biztosítsanak a döntéshozatalban történő közvetlenebb részvételre. A Valma fórum lehetővé teszi, hogy a tamperei lakosság kifejezhesse a véleményét az előkészületben lévő ügyekről. A lakosok már az előkészítési folyamat elejétől kezdve, és annak egész folyamatában beleszólhatnak a dolgokba. Így a nyilvános részvétel szerves részévé válik a város előkészítési folyamatainak.

- Fontos a rugalmasság és szükség esetén a kezde terv vonatkozásában adandó engedmények, illetve a terv módosítása.

A vélemények beküldését követően azok e-mailben eljutnak az előkészítésért és a döntéshozásért felelős hivatalnokokhoz. A döntéshozók ezután nyomon követhe k a véleményeket, az ügyekre vonatkozó saját nézetük kialakítása közben.

- A különböző módszereket és környezeteket egyszerre kell alkalmazni, mivel a különböző célcsoportok különböző csatornákra (találkozókra, munkacsoportokra, online

8

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- Az önkormányzatoknak fel kell ismerniük a kormányzást jobban átláthatóvá tevő nyílt anyagok hasznosságát, mivel az átláthatóság lényeges aspektusa a részvételnek. Ennek első lépése lehet azon adatok és adatbázisok listájának összeállítása, amelyeket hozzáférhetővé tesznek nyílt felhasználás céljára. A lista emelle tartalmazhat rövid megjegyzéseket az egyes adatbázisokról, lehetnek benne ak v linkek az anyagokhoz, stb. Az így kialakuló szituációban az üzle élet szereplői és a civil szervezetek új megoldások és szolgáltatások generálására használhatják az adatokat. Jó példa erre a Garage48 csoport által létrehozo meieraha.eu oldal, ahol az állami költségvetés és annak részei vizualizált, könnyen megérthető formában vannak megjelenítve. Az oldal nyilvánosan hozzáférhető adatokat használ fel.

2. A folyamatban résztvevő sztviselők tudatában vannak a feladataiknak? Felkészültünk-e a folyamatban bekövetkező potenciális változásokra (pl. valaki kilép a szervezetből, beteg lesz, stb.)?

1

2

3

4

5

A Valma tekinthető egy az előkészítési munkát támogató e-par cipa on eszköznek vagy fórumnak. Egyebek melle : • online felteszi a tételeket megjegyzések céljából, felvázolja az eljárást és tájékoztatja a felhasználókat arról, hogy mikor kell cselekedniük. Bemutatja az összes kapcsolódó dokumentumot, a feldolgozásra vonatkozó információkat és a GIS adatokat. A beküldö véleményeket továbbítja az előkészítést végző hivatalnoknak és a bizo sági tagoknak, illetve közzé teszi a véleményeket, véleményeket amennyiben a beküldő megadja az elérhetőségére vonatkozó információkat. A vélemények álnéven is közzétehetők.

Ha bármilyen y ügyben gy döntés szüle k,, akkor annak előkészítő szövege megemlí , hogy felhasználták-e esetében a Valma-t. Egy link is meg van adva az összes közzéte megjegyzést tartalmazó Valma oldalhoz. A kapo megjegyzések számáról és a begyűjtésük időpontjáról jelentés készül. Az előkészítő szöveg a megjegyzések összefoglalását is tartalmazza.

• a tételeket a témájuk szerint teszi közzé. A legújabb tételeket és véleményeket az első lapon teszi közzé. A regisztrált felhasználók kérésükre e-maileket kapnak a Valmatól az érdeklődésükre számot tartó ügyekre vonatkozóan.

A Valma-projekt során munkamódszerként munkacsoportokat és műhelyeket használnak. Ezt az előrehaladás hatékony módszerének tartják, azonban ez eléggé bonyolult munkamódszernek bizonyul.

Az információkat a rendszer a hivatalos adatokkal egyszerre hozza nyilvánosságra, ami azt jelen , hogy a témának, az elektronikus dokumentumoknak és a döntéseknek a feldolgozási fázisa egyidejűleg ugyanabban az elektronikus környezetben tekinthető meg. A rendszer kapcsolatban áll a GIS-szolgáltatással, így a Valma felhasználói rákereshetnek az őket érdeklő ügyekre. Az emberek regisztrálhatják magukat a Valmanál, és előjegyezhe k a számukra érdekes témákat vagy területeket taglaló hivatalos közleményeket.

Ajánlások: - A lakossági részvétel kifejlesztéséhez mértékű erőforrás szükséges.

megfelelő

A nyilvános konzultáció és a lakossági visszajelzés szerves részét képezi a kiváló minőségű előkészítő munkának. A visszajelzések gyűjtésére a Valma teljes körű és felhasználóbarát megközelítést kínál teljesen különböző esetek vonatkozásában is.

- Amint az állampolgári részvétel esetében ez általános, a Valma fejlesztési projektjében is fontos volt a legfelső szintű vezetés elköteleze sége. - A megvalósítási fázisban a legfontosabb partnerek a városi önkormányzat különböző területein dolgozó hivatalnokok voltak. Ebben a fázisban igen fontos szerepet kapo a Városi Kommunikációs Egységgel történő együ működés. A lakosságnak nyilvánvalóan tudomást kelle szereznie a részvételi lehetőségekről, mielő lehetségessé vált volna számukra a részvétel.

Fő célkitűzés: A Valmat arra fejleszte ék ki, hogy kiegészítse a képvisele demokrácia gyakorlatát Temperében. A cél az volt, hogy az emberek számára nagyobb lehetőséget biztosítsanak a döntéshozatalban történő közvetlenebb részvételre.

- Az előkészítő folyamat esetében lényeges az összegyűjtö információk felhasználásának egyértelmű és világos megfogalmazása. Új perspek vákat akarunk, információkra van szükségünk és sztázni akarunk különféle lehetőségeket, vagy valami másra gondoltunk. Ezt már akkor figyelembe kell venni, amikor eldöntjük, hogy mit és hogyan akarunk megkérdezni a Valmahoz hasonló szolgáltatások alkalmazásával.

Levont tanulságok: A lakosság részvételének fokozása érdekében igen fontos, hogy rendelkezésre álljon poli kai és felső szintű vezetői támogatás. Az állampolgárok véleményét a legmegfelelőbb időpontban, azaz a lehető leghamarabb kell összegyűjteni. Hosszú ideig tartó Valma adatgyűjtésre általában nincs szükség. Két hét rendszerint elegendő hosszúságú. Az állampolgárok részvétele csak akkor lehetséges, ha megfelelően informálva vannak a részvételi lehetőségekről. A Valma-ügyekre vonatkozó információk a Tampere város szokásos kommunikációs gyakorlatával összhangban vannak rendelkezésre bocsátva. Minden Valma-téma esetében legalább egy újsághír kerül közzétételre.

- A lakosság számára már idejekorán biztosíto részvételi lehetőség az előkészítő munka és a döntéshozás részét képezi. Igen fontos a városvezetés, a választo sztviselők és a polgári alkalmazo ak számára, hogy támogassák a részvétel elősegítésének gondolatát. Az információkhoz történő hozzáférés is alapvető feltétele az e-par cipa on kifejlesztésének. Erről a lépésről további eseteket lásd az e-Par cipa on kézikönyvben.

9

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- Szükség van egy speciális, az állampolgári részvétel megszervezésével megbízo tagra a szervezetben.

E - K A A S A M I S E J U H E N D , E - K A A S A M I S E K Ä S I R A A M AT U L I S A

1

2

3

4

5

4. LÉPÉS - Kommunikáció Kérdések: 1. Milyen elektronikus csatornákat kell használni a lehető legtöbb ember elérésé céljából? Milyen más csatornákat kkellll alkalmazni lk l i a llakosság k á iinformálásához f álá áh a részvételi é é li eljárásról, és az elektronikus részvétel lehetőségéről? Melyik csatorna teszi lehetővé számunkra a fő célcsoport leghatékonyabb elérését az ado részvételi folyamat esetében?

- A közösségi médiában történő működés kétségtelenül kihívást jelent az egész szerveze kultúra és a meglévő munkafolyamatok esetében. Hogy meg lehessen felelni ennek a kihívásnak, szükség van előzetes megegyezésre egy (ideális esetben egyértelműen megfogalmazo ) szabálykészlet vonatkozásában, melyet a sztviselőknek be kell tartaniuk a közösségi médiára való tekinte el. Számos kérdés merül fel: a Facebook oldal, a Twi er és YouTube felhasználói fiókok naprahozását csak a közkapcsolatok osztálya, vagy a közkapcsola tanácsadó végezze? Vagy minden sztviselő köteles legyen az ügyek bemutatására és a területükkel kapcsolatos kérdések megválaszolására? Vagy csak bizonyos sztviselők esetében legyen így (és ha igen, akkor kik ezek)? Milyen gyakran kell meglátogatniuk a sztviselőknek az önkormányzat Facebook oldalát? Legyen-e a sztviselőknek erre a célra saját felhasználói fiókjuk, vagy engedélyezni kell számukra, hogy a saját személyes fiókjukban is felvessenek olyan témákat és megválaszolhassanak olyan kérdéseket, amelyek a város és az önkormányzat életével kapcsolatosak? Ezeket a kérdéseket minden önkormányzatnak meg kell vitatnia a belső struktúrájában, ugyanis a munkafolyamatok és a szerveze kultúra nagymértékben különbözik az egyes önkormányzatok esetében.

2. Hogyan érhető el a médián keresztül a figyelem felkeltése; miként válhatunk észrevehetővé, hogy ezáltal a média felhasználható legyen a releváns célcsoportok elérésére? 3. Az általunk közve te üzenetek és információk érthetőek-e a nyilvánosság számára?

Ajánlások: - Indokolt lehet az üzenetek tesztelése különböző csoportokon annak megállapításához, hogy azok eléggé világosak és hívogatóak-e az emberek számára annak érdekében, hogy olvassanak, figyeljenek és változtassák meg a véleményüket. - A komplex információkat (képek, informa v grafikák, videók segítségével) vizualizálni lehet az online környezetekben; ezáltal biztosítható az információ irán érdeklődés, illetve elérhető annak jobb megértése és észben tartása. - Ahhoz hogy az ügy elegendő figyelmet kapjon a médiában, sok embert kell megszólítania (lásd fent a közérdeknél), érdekfeszítő szempontot kell bemutatnia, és olyan kapcsolatokra kell rámutatnia, illetve olyan hatása kell legyen, aminek következtében az emberek azonosulhatnak az üggyel és személyesen is érinte nek érezik magukat.

- Mielő a közösségi médiához fordulnánk a legfontosabb kérdés annak megválaszolása, hogy vajon a sztviselők készen állnak-e erre. Mindig emlékezzünk arra, hogy a közösségi média használata arra ösztökéli a sztviselőket, hogy több kockázatot vállaljanak, és saját maguk döntsék el mikor és mit kommunikáljanak. Nincs idő a nyilvános szektorra amúgy jellemző hosszas jóváhagyási folyamatokra – a közösségi médiában a válaszokat szinte azonnal meg kell adni.

- Hangsúlyozni kell, hogy mindig jobb elsőként szolgáltatni az információkat a médiának, még olyan helyzetben is, amikor az üzenet nem szükségszerűen kedvező az önkormányzat számára. A becsületesség és az együ működési szándék jobb kapcsolatokat alakít ki a médiával, és ehhez hasonlóan több megértést és együ működő hozzáállást vált ki az összes csoportból.

- A közösségi média szerepét sokkal szélesebben kell értelmezni a ól, mintha az csupán egy információcserére és párbeszédre szolgáló csatorna lenne. Amint az a Tartu városi buszbeszerzési projekt esetében a részvételi folyamat előkészítésére folytato közösségi média kampány alábbi példájából kiderül, ez a csatorna lehetővé teszi az önkormányzatok számára az online konzultáció sikeres levezetését, és a végső döntés egy részvételi folyamaton keresztül történő meghozatalát.

- Nem mindenki van jelen vagy tervezi a jelenlétét a közösségi média oldalakon, ezért az önkormányzat számára fontos a helyi médiával történő együ működés. - Ugyanakkor a közösségi média kiváló pla ormot biztosít a gyors és rugalmas kommunikáció számára, így az önkormányzatoknak a részvétel és az információ terítése céljára hivatalos csatornaként kell kezelnie azt.

10

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- Lényeges annak egyértelmű meghatározása, hogy bizonyos területeken ki látja el az önkormányzat képviseletét. A média előnyben részesí a szakértőket a szóvivőkkel szemben, azonban a médiaesemények koordinálását továbbra is a közkapcsolatok osztályának kell ellátnia, és az összes üzenetnek előzetes megbeszélés tárgyát kell képeznie. Fontos, hogy a szervezet által (különböző sztviselőkön keresztül) küldö üzenetek ne legyenek egymásnak ellentmondóak. Ez különösen válsághelyzetben lé ontosságú.

1

2

3

4

5

ESETEK megközelítés úgy tűnik igazolható: az oldalnak több mint 13000 rajongója van, és ak v eszmecseréket folytatnak rajta.

• Az Odense + elnevezésű Facebook csoport Odense önkormányzata (Dánia) Az Odense-i önkormányzat elhatározta, hogy létrehoz egy Facebook fiókot a kulturális információk terítésére, és a kultúrával kapcsolatos viták kezdeményezésére. Eleinte hezitáltak, és nem voltak teljesen biztosak benne, hogy miként kell kezelni a fiókot, és miként fog reagálni a lakosság a kezdeményezésre. Azt a döntést hozták, hogy vásárolják meg a szolgáltatást egy lakostól, aki jártassággal rendelkezik a helyi kulturális életben és Facebook rajongó is egyben. Az önkormányzat topikokat indíto , azonban megpróbálta kerülni a feltűnést, és az oldal nem reklámozta azt, hogy ez az önkormányzat Facebook fiókja. Ehelye az önkormányzat a ól való félelmében, hogy a közösségi média leg pikusabb felhasználói azt feltételezhe k, hogy a kormányzat úgyneveze hivatalos oldala unalmas, ezért tudatosan azt választo a, meghagyja a felhasználókat abban a hitben, hogy ez egy lakosok által lakosok számára készülő környezet. Maga az önkormányzat jogot formál arra, hogy amennyiben az oldal elég látogatóval és tartalommal rendelkezik, és ők maguk elegendő tapasztalatot szereznek, akkor mindenképp szándékukban áll a fiók teljes hatáskörükben történő kezelése. Ugyanakkor mivel a jelenlegi menedzser nem sztviselő, belegyeznek abba, hogy informálisabb s lust és nyelvezetet használjanak, és ne legyen szükséges mindenkor poli kai szempontból korrekteknek lenniük. Egy ilyen

Tampere városában a helyi demokrácia kiszolgálása egy Facebook oldalon keresztül valósul meg, különös tekinte el a részvételi folyamatokra vonatkozóan. Az oldal hatékonyan közve a nyilvánosság felé az összes folyamatban lévő részvételi eljárásra, kérdőívekre és az i úsági parlamentre vonatkozó információkat. Ennek a legfőbb oka az az érzés, hogy annak ellenére, hogy Tampere hosszú idő óta tapasztalatokkal rendelkezik a részvételi eljárások terén, az embereknek még mindig korlátozo ak az ismereteik a részvételi lehetőségek vonatkozásában. A ól is tarto ak, hogy amennyiben rendelkeznek egy a város híreire vonatkozó fiókkal, akkor a részvételi folyamatot érintő konkrét felhívás el fog veszni. Kezdetben féltek a nega v megjegyzéseken keresztül végrehajto támadástól, azonban továbbra is lehetővé te ék a kötetlen kommentezést, kérdésfeltevést, stb. az összes felhasználó számára. Tapasztalataik azt mutatják, hogy nem kell tartani a nega v megjegyzésektől, azonban a legnagyobb nehézséget az emberek meggyőzése jelen a részvételről. Erről a lépésről további eseteket lásd az e-Par cipa on kézikönyvben.

11

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

• Az állampolgárok informálása a részvételi lehetőségeikről egy gy Facebook oldalon keresztül,, Tampere p városa (Finnország)

1

2

3

4

5

5. LÉPÉS – Döntés, kiértékelés, visszajelzés Kérdések:

Ajánlások:

1. Hogyan kell meghozni a végső döntést, ha a folyamat számos nézetkülönbséget eredményeze ?

- Amikor a különböző vélemények, megoldások, tervek tükrében meghozzuk a végső döntést, igen fontos még egyszer (szükség esetén további szakértők bevonásával) megvitatni az egyes döntéseknek a különböző felekre gyakorolt hatását. Ez a döntésnek a különböző felek számára történő jobb kommunikálásában és magyarázatában is segítséget fog nyújtani.

2. Miként kommunikáljuk és magyarázzuk meg a döntésünket? Van-e elegendő érvünk a döntéshez (és ellenérvünk azok számára, akik nem értenek egyet)? 3. Megvalósult a kezde terv? Mi változo meg és miért? Ha valami nem sikerült, akkor az miért következe be?

- Elengedhetetlenül fontos emlékeznie arra, hogy a részvételi folyamat nem vezethet döntésképtelenséghez. A részvételi folyamatnak eredményt kell hoznia. A felek közö kompromisszum elérése lényeges, azonban ez nem lehet önmagáért való. Fontos a fő célkitűzés szem elő tartása. - Lényeges az összes résztvevőnek az eredményekre és a teljes folyamatra vonatkozó benyomásainak és értékelésének összegyűjtése (magának a szervezetnek az osztályait és sztviselőit is beleértve). Ez megfelelő időpont a jövőbeni folyamatokra vonatkozó ötletek és javaslatok megkérdezésére is. - Szükség van a kezde terv, a végrehajto tevékenységek és a tényleges kimenetel őszinte és kri kus módon történő kiértékelésére. Hiba előadódása esetén azt meg kell magyarázni, és nyilvánosságra kell hozni a specifikus okait. - A végső következtetéseket és visszajelzéseket könnyen fellelhetővé és felhasználhatóvá kell tenni egy olyan elektronikus környezetben, ahol a korábbi részvételi folyamatok és azok eredményei is könnyen megtalálhatók. - Végezetül köszönetet kell mondani az összes résztvevőnek a hozzájárulásukért, és amennyiben már léteznek új ötletek a jövőbeni részvételi folyamatokra vonatkozóan, akkor ez jó alkalom azok rövid ismertetésére, és mindenki ösztönzésére, hogy ismét részvételre vállalkozzon.

12

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- Fontos, hogy amint elérte a folyamat kívánt eredményét (döntését, inputját), ne hagyja figyelmen kívül az érinte embereket. A résztvevőkkel közölni kell a végső döntést és annak okait, továbbá készen kell állnia annak részletes megválaszolására, hogy miért nem lehete figyelembe venni az összes eltérő véleményt. A konfliktusok megelőzése érdekében gyakran szükség van személyes visszajelzésre. Arra is fel kell készülnie, hogy hosszabb időn keresztül kell kommunikálnia az eltérő véleményen lévő emberekkel.

4. Az érinte emberek elégede ek voltak az eredménnyel? Még akkor is elégede ek a folyama al, mint egésszel, ha nem az általuk javasolt eredmény születe meg? Hogyan találhatjuk ki, hogy mire gondoltak a résztvevők?

1

2

3

4

5

ESETEK • Hó eltakarítási kampány, Tartu városa (Észtország)

Fő célkitűzés: A weboldalon megado visszajelzések mennyisége azt is jelezhe , hogy a közösségi médiában ak vabb, és a városi weboldalt nem túl gyakran látogató fiatalabb generáció nem annyira érdekelt a napi karbantartási problémákban. Illetve azok az emberek, akiket érdekel az utcák karbantartása, és az éle apasztalatuknak köszönhetően odafigyelnek ezekre a dolgokra, nem teljesen bíznak meg a Facebookban, mint visszajelzés adására szolgáló eszközben.

Mivel Észtországban a közterüle járdák hó- és jégmentesítése a lakástulajdonosok felelőssége a házuk elő , ezért az előző kampányok esetében figyelmeztetéseket és bírságolást alkalmaztak. Ennek a kampánynak a célja az volt, hogy elismerjék és köszönetet mondjanak azoknak a polgároknak, akik a feladataikat kiemelkedő módon lá ák el. Az is a célok közö volt, hogy más polgárok figyelmét felhívják erre a kemény munkára, és gondolkodóba ejtsék őket.

Levont tanulságok:

Ajánlások:

Mivel eléggé kevés bejelentés érkeze a Facebookon, ezért feltételezhetően a közösségi médiát (esetünkben a Facebookot) kevésbé hivatalos csatornának tekin k, mint a város weblapját. A Facebookot inkább olyan helynek tartják, ahol valaki az ügy általa történő támogatását és az egyéni véleményét fejezi ki. Abból, hogy a legtöbb visszajelzés a város weblapján keresztül érkeze arra lehet következtetni, hogy az emberek ebben az oldalban bíznak meg a legjobban. Ugyanez a trend figyelhető meg más olyan esetekben, amikor visszajelzéseket kértek a polgároktól – sokkal több visszajelzést adtak a weboldalon, mint bármilyen más csatornán keresztül. A Facebook az a hely, ahol az emberek ak van „lájkolnak” különféle topikokat, de ritkán mennek bele komoly diszkussziókba.

• Figyelembe kell vennie annak tényét, hogy a közösségi médiát nem tekin k hivatalos információs csatornának. Úgy vélik, hogy ez inkább a szimpá a és a támogatás kifejezésére szolgáló hely. • Egy fiatalabb célcsoport elérése érdekében a közösségi médiában elhelyeze meghívásoknak eltérőeknek kell lenniük az egyéb csatornákon közzéte ektől. Ezeknek a meghívásoknak a saját nyelvén kell megszólítaniuk a fiatalságot. • Amikor fiatalabb célcsopor al kell kapcsolatba lépnie, akkor megéri a fáradságot egy olyan alkalmazás létrehozása, amely vonzó a fiatalok számára.

13

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Néhány évvel ezelő , amikor telente sokkal több hó ese , Tartu városa egy új kampányt indíto . Felkérték az állampolgárokat, hogy adják meg a városnak a szomszédságukban lakó azon emberek nevét, akik az o honuk elő mindig hótól és jégtől mentesen tartják a közterületet, a járdákat. A kampányból hagyomány le , és 2012-ben már negyedik alkalommal tarto ák meg. A legjobb 100 lakástulajdonos hólapátot és köszönő kártyát kapo az önkormányza ól, valamint a lakcímüket nyilvánosságra hozták a médiában, Tartu hivatalos weblapján és a város Facebook oldalán. Az emberek a bejelentéseket vagy Tartu város weblapján egy egyszerű visszajelző modul felhasználásával, vagy az „ódivatú” módon, a karbantartási telefonvonal felhívásával, vagy a Facebook oldalon egy megjegyzést hagyva küldhe ék be. Bárhogyis, végül 250 címet jelente ek le a kampány során. A bejelentések legtöbbje Tartu város weblapján keresztül érkeze , míg a karbantartási telefonvonalon és a Facebookon (melyet kétszer hirde ek meg) egyformán csak néhány bejelentés érkeze . A Facebookon inkább csak dicsérték a kampányt ahelye , hogy bárkit is bejelente ek volna, illetve azt javasolták, hogy azoknak adják a lapátokat, akik nem tartják hó mentesen a járdát a házuk elő .

1

2

3

4

5

Esettanulmány – A Tartu városi autóbusz beszerzés előkészítése 3. LÉPÉS – Tevékenység: az e-Participationnel kapcsolatos tevékenységek

2010-ben Tartu város önkormányzata eltervezte a város tömegközlekedésében üzemelő autóbuszok és autóbusz menetrendek megújítását, valamint elhatározta, hogy felkéri a lakosságot a beszerzési eljárás előkészítésében történő részvételre.

A részvételi folyamatot egyszerre indíto ák be a helyi médiában (Tartu Pos mees) és az önkormányzat weboldalán: 2010. március 23-án az újság interjúkat jelentete meg a városi sztviselőkkel, valamint közzé te e a menetrendeket és a különböző dizájnok képeit. Ugyanezek az információk megjelentek a város weboldalán is, ahol az emberek közvetlenül ki tudták fejezni a saját véleményüket. A közzéte anyagokra különböző sajtónyilatkozatokban, illetve a Facebookon és a Twi eren is hivatkoztak. A nyilvánosságnak 15 napja volt a javaslatok megtételére. Összesen 233 javaslatot te ek. Az eljárást folyamatosan köve e a Tartu Pos mees (új autóbusz menetrendek, stb.).

A részvételi eljárás célja az volt, hogy kikérjék az emberek visszajelzését az autóbusz menetrendekre vonatkozóan, és lehetőséget adjanak nekik az autóbuszok vizuális dizájnját meghatározó döntés meghozatalára. A helyzet egyértelműen az e-par cipa on alkalmazását kívánta meg: magas szintű közérdek nyilvánult meg, mivel a téma a lakosság nagy részét érinte e. Egyértelműen szükség volt a buszok megújítására is, és így a sztviselők kifejeze elköteleze séggel viszonyultak az ügyhöz. A projekt polikai támogatása is nyilvánvaló volt, ugyanis a tömegközlekedés javítására te ígéret közpon eleme volt a 2009-es önkormányza választásoknak. A nyilvános megvitatásra és meghatározásra számot tartó elem a buszok vizuális dizájnja volt, ami az elektronikus csatornák használatát különösen indokol á te e jelen esetben.

A következő fázisban szavazásra bocsáto ák a diákok által készíte vizuális dizájnokat, és az emberek számára egy új részvételi felhívást te ek közzé a Twi eren, a Facebookon és a város weboldalán. A Tartu Pos mees is kiado egy új kezdeményezést a vizuális dizájn megszavazásra vonatkozóan. A nyilvánosságnak 15 napot adtak a szavazásra. Összesen 319 esetben érkeze visszajelzés. A szavazás eredményeképp a tartui buszok piros színű dizájnt kaptak, amely ma is látható az utcákon.

2. LÉPÉS – A folyamat megtervezése A részvételi eljárás megtervezésének folyamatában célul tűzték ki, hogy a tömegközlekedés minőségére vonatkozó vita a lehető legnyilvánosabb legyen, és a lehető legtöbb különböző célcsoport (poli kusok, tömegközlekedésben érinte üzle vállalkozások, városi sztviselők, egyetemi oktatók, diákok, stb.) bevonásával történjen. További cél volt a nyilvánosság idejekorán történő informálása a teljes beszerzési eljárás folyamatáról. A folyamat ütemezését, csatornáit, stb. részletesen kidolgozták. A lakosság bevonására szolgáló elektronikus csatornák a Facebook és a Twi er voltak. A médiával folytato kommunikációra is terv készült, mely célként a Tartu Pos mees című újsággal történő szoros együ működést határozta meg.

4. LÉPÉS - Kommunikáció A különböző kommunikációs csatornákon közve te üzenetek nem különböztek túlságosan egymástól, inkább kölcsönösen támoga ák egymást (a csatornák á ekintését lásd fent). Valószínűleg a részvétel még nagyobb lehete volna, ha a Tartui Látogató Központot is felhasználják közpon kommunikációs partnerként (ez egy olyan hely lehete volna, ahol az elektronikus környezeteket nem használó emberek is visszajelzést adha ak volna és szavazha ak volna).

14

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Az élőkészítési fázis folyamán részletes konzultációt folyta ak az önkormányzat különböző (közlekedési) szakembereivel. A buszok vizuális dizájnjára vonatkozó megoldásokat a Tartui Művésze Főiskola diákjai készíte ék el.

1. LÉPÉS – Háttér, elvárások

1

2

3

4

5

5. LÉPÉS – Döntés, kiértékelés, visszajelzés

- Az e-par cipa on folyamat esetében nincs szükség további beruházásokra. Még a helyi újsággal is meg lehet egyezni abban, hogy ingyenesen tegye közzé az információkat. A teljes folyamat során csupán kb. 15 napnyi többlet munkavégzésre volt szükség;

Azon a tényen túlmenően, hogy a részvételi folyamat a vizuális dizájn kiválasztásához, illetve a visszajelzések felhasználása új autóbusz menetrendek kifejlesztéséhez vezete , az e-par cipa on az alábbi fontos eredményekkel és tanulságokkal ta u ságo a iss já járt: t:

- A jövőbeni városi projektek szempontjából az a tanulság vonható le, hogy esetükben több azonnali és személyes visszajelzést kell kapni, illetve köszönetet kell mondani a résztvevőknek; ez mo válhatja majd a nagyobb részvételt;

- 8549 ember mutato érdeklődést és látoga a meg az autóbusz menetrendek oldalát (233-an a véleményüket is kifejte ék);

- Az embereket könnyebb bevonni az úgyneveze egyszerűbb témákba (a vizuális megoldásokba), mint az összete ebb ügyekbe (autóbusz menetrendek). Ez nem jelen azt, hogy a részvételi folyamatokat le kell szűkíteni az egyszerűbb témákra, hanem az összete ebb ügyek esetében sokkal intenzívebb magyarázatra és szakértelemre van szükség az emberek érdeklődésének felkeltése érdekében.

- 7046 ember látoga a meg a vizuális dizájn oldalát (319-en a véleményüket is kifejte ék). Ezek a számok azt mutatják, hogy az emberek jelentős részét érdekli az e-par cipa on;

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

- A folyamat bebizonyíto a, hogy szükséges és lehetséges a szoros együ működés a helyi médiával; végülis közös érdek volt a városi tömegközlekedés javítása;

15

II. Útmutató az e-Participation kézikönyv használatához Az e-Ci zen II legjobb gyakorlatok kézikönyve egy online környezet, y ami olyan y pla p ormként működik, ahol megosztg hatók a legjobb gyakorlatokra vonatkozó esetek és példák.

A regisztrált felhasználó számára az alábbi funkcionális szolgáltaláskészlet g áll rendelkezésre: • Ese anulmány létrehozása

A BMP kezdőlapja a h p://epar cipa on.eu/ oldalon található.

• Ese anulmányok kezelése. • Megjegyzés hozzáfűzése más ese anulmányokhoz.

Az alapszintű felhasználó, aki nem rendelkezik a szükséges felhasználói jogosultságokkal, böngészhe az oldal tartalmát, azaz átnézhe az ese anulmányokat és az egyéb sta kus tartalmakat.

• Felhasználói fiókjának kezelése. A kézikönyv egy ese anulmányának létrehozására szolgáló útmutatás az alábbi videón elérhető: h p://www.youtube. com/watch?v=2rvanL4nUeU&feature=plcp (a Kézikönyv video csatornáján).

E - PA R T I C I PAT I O N Ú T M U TAT Ó , A Z E - PA R T I C I PAT I O N K É Z I K Ö N Y V F Ü G G E L É K E

Az alapszintű felhasználó a logikai lépéseket követve navigálhat az oldalon, vagy egyszerűen témák vagy országok szerint rákereshet az esetekre.

16