Kreatív kor, vagy kreatív kór?

Ságvári Bence

Kreatív kor, vagy kreatív kór? A kreatív iparágak kutatása és trendek Magyarországon, a kreativitás társadalmi feltételeiről Pécs, 2011. február 17.

Az előadásról I. Miről is beszélünk? A kreativitásról Kreatív munka és a kreatív osztály Kreatív gazdaság, kreatív iparágak Magyarország helye a térképen Magyarországi helyzetkép II. A kreatív miliő társadalmi feltételeiről Értékek és versenyképesség kapcsolata

A kreativitás értelmezése

Bábeli zűrzavar – „mindenkinek igaza van…” A kreativitás értelmezési szintjei egyén (pszichológia) vállalat (menedzsment tudományok) iparág (közgazdaságtan) település, régió (regionális tudományok) társadalom (szociológia)

Kreativitás az egyén szintjén problémák a meghatározással

az idők során folyamatosan változó koncepció a racionális és intelligens emberi elme vs. isteni szikra...

az elmúlt években megerősödő interdiszciplináris kutatási irányzatok (egyén + környezete)

Misztikus és racionális megközelítések az isteni beavatkozás “nem az ember alkot, ő csak közvetítője valamilyen magasabb rendű erőnek” “a kreatív személy egy üres edény, amelyet az isteni lény megtölt hittel” “a költő csak a múzsája által diktált sorokat képes leírni, önálló alkotásra nem képes” a racionális elme (egyéni képességek és szűk, illetve tág társadalmi környezet összjátéka kreativitás sűrűsödése térben és időben (városok és korok)

A kreatív kihívás a globális pozíciók újraosztása az új szabályok szerint az „új kor” kincse: a kreativitás a kreativitás, mint tőke kreativitás és gazdasági fejlődés összekapcsolódása

a kreatív iparágak gazdasági súlyának növekedése globális frusztráció: aki kimarad, az lemarad veszély: a kreativitás kiüresedése – mindenki kreatívnak hívja magát, de valójában már senki sem az

A kreatív osztály

Az “új osztályok” hagyománya I. új társadalmi csoportokról (osztályokról) szóló elméletek: a modernitásnak a társadalmi struktúrában bekövetkezett változásainak megmagyarázása korai liberális elméletek: a kibontakozó ipari társadalom vezetői mint “hősies”, innovatív egyének (filozófusok -Adam Smith, iparosok - Saint Simon, - szuperemberek Nietzsche)

a bürokrácia, a szervezeti monstrumok, a “gyár irányítói” (tudományos menedzserek - F.W.Taylor, technokraták - Touraine, professzionális menedzseri elit Ehrenreich; baloldali kritika: proletarizálódó szellemi munka)

Az “új osztályok” hagyománya II. 1970-es évektől kezdődően: az egyén rehabilitálása, a “big business” koncepciójának megkérdőjeleződése új technológiák kihasználásából építkező “elitcsapatokról” szóló elméletek (szimbólumanalista, virtuális osztály, digitális osztály, új barbárok, bobók, netokrácia, kreatív osztály) megdől az irányító-irányított egyszerű szembeállítása lapos szervezetek, döntéshozatali decentralizáció, önérdek, önállóság, kezdeményezés előtérbe kerülése (válasz a “versenyképességi kihívásra”...) “szervezeti ember” helyett “kreatív ember”

Richard Florida

Akadémiai üzletember vagy paradigmaváltó tudós?

R. Florida: kreatív osztály • a kreativitás kora, mint a kapitalista fejlődés új formája • létrejött a kreatív osztály, amely a társadalom domináns csoportja

• kreatív munka: új minőségek, új kombinációk létrehozása • kreatív mag és kreatív szakemberek • értékek, normák és alapvető attitűdök megváltozása • individualitás, non-konformizmus, meritokratikus értékek, sokszínűség, nyitottság, másság tisztelete

R. Florida: kreatív osztály (létezik-e?) 1.A “nyakkendő nélküli munkahely” • •

formális szabályok helyett “soft-control” biztonság és kiszámíthatóság helyett autonómia és önállóság

2.A kísérleti életstílus • a szervezeti kor konformizmusának meghaladása • a kreatív tevékenység, mint fő indentitásképző tényező

3.Az “időgörbület” • •

24/7, “always on” életmód az idő koncepciójának megváltozása

4.A kreatív közösség • •

hely, a lokális környezet szerepének felértékelődése helyi (szub)kultúrák, vonzó városi környezet

A kreatív gazdaság térnyerése

A kreatív iparágak

Konkurens fogalmak kreatív iparágak

a munkaerő jellege – „kreatív egyének”

reklám, építészet, dizájn, software, film és tv, kiad, előadóművészet

szerzői jogi alapú tartalomipar ágazatok a tevékenység, a termék jellegzetessége

a hangsúly a „végterméken”

kereskedelmi és kreatív művészetek, (nem élő) zene, TV film és videó, zene, és film, software, software, multimédia adatfeldolgozás

kulturális iparágak

digitális tartalom

állami szerepvállalás (pl. finanszírozás)

technológiai platform és termék alapján

múzeumok és galériák, zene, előadőművészet, irodalom, könyvtárak, stb.

film és videó, fotó, elektronikus játékok, multimédia, stb.

Definíciós kavalkád A kreatív iparágak… alapja az egyéni kreativitás, képesség és tehetség olyan profitalapú tevékenységek, amelyek alapvető erőforrása a kreativitás és a szellemi tulajdon a kreatív művészetek (egyéni tehetség) és a (tömegeket kiszolgáló) kulturális iparágak konvergenciája -ban az „agymunka” a meghatározó és a végeredmény valamilyen szellemi tulajdon olyan termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, amelyek képeket, szövegeket és szimbólumokat használnak mint médium; a szellemi tulajdon és az információs technológiák a fő hajtóerők a média- és információs ipar és a kulturális/művészeti szektor egymásra találása (más néven kulturális iparágak) olyan szimbolikus javakat állítanak elő, amelyek gazdasági értéke a kulturális értékükből származik

Kreatív iparágak egy szkeptikus hang: nincs fogalmi konszenzus, egy nehezen körvonalazható egy alapvetően mentális tevékenységet párosít “kemény” közgazdaságtani fogalommal nem tudományos és organikus fejlődés: ideológiai indíttatás és protekcionista gazdaságpolitika, fejlesztések tudományos megtámogatása hívta életre alapvető különbség: közjó (európai-kontinentális), piaci alapú (amerikai-angolszász)

Kreatív iparágak értelmezhetősége I. iparág: nem output, hanem input - de hová soroljuk?

(feldolgozóipar és szolgáltatások?) - élménygazdaság? szervezet: adott szervezeten belül a kreativitás tartalma és megjelenési formája változó belső szerveződés: közös érdekek felismerésének hiánya (van ilyen?), nincs érdekérvényesítés

Kreatív iparágak értelmezhetősége II. statisztikák, mutatók: nincsenek nemzetközi sztenderdek

egyén: mindenki kreatív, de ez nem feltétlenül ölt formát gazdasági vagy kulturális értékben (kreatív ipari) munkás: alkalmi szerveződések, részmunkaidők, portfólió karrierek, nemzetköziesedés, nincs közösség, alacsony érdekérvényesítés

A hagyományos és kreatív iparágak

A szerzői jogi alapú megközelítés

2. szerzői jog-függő ágazatok

3. részlegesen szerzői jogi ágazatok

4. egyéb kiszolgáló ágazatok

MSZH 2006 alapján

1. elsődleges szerzői jogi ágazatok

Egyesült királyság 13 terület 1998 óta, 4 “bugyor” 1.kreatív mag: tiszta kreativitást kifejező érték előállítása, copyright védelem ebben állami támogatással, illetve tisztán piaci formában létező tevékenységek 2.kulturális iparágak: a kreativitást kifejező érték tömegtermelése 3.kreatív iparágak és tevékenységek: az előzőek létezéséhez közvetlenül szükséges 4. a gazdaság “többi” része

A kreatív iparágak egymásra épülése

Az “ötrétegű” modell

Németország eltér az angolszász modelltől kreatív és kulturális iparágak egyben lényeg: “az egyéni kreativitáson alapuló tevékenységek egyre inkább részeseivé, sőt meghatározóivá válnak a gazdasági folyamatoknak” iparágak: kiadók (könyv, folyóirat, lemez, stb.), filmipar, műsorszóró ipar, zene- vizuális és előadóművészet, újságírás/hírügynökség, múzeum/kiállítás, kulturális javak kiskereskedelme, építészet (épület, belső, kert, stb.), dizájnipar, hirdetés, szoftver és játék

kontinenális (német-svájci modell)

állami szektor

művészi/kulturális művészi/kulturális „termelés” „termelés”

„köztes szféra” (non-profit)

üzleti szektor (piacorientált)

Európa a „kreatív korban”

A globális verseny új szabályai A siker záloga= 3T (Richard Florida)

1. TEHETSÉG 2. 3.

TECHNOLÓGIA TOLERANCIA

a társadalmi környezet szerepe a kreativitás kibontakozásában

A 3T értékei Európában No. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

ORSZÁG Svédország Finnország Dánia Svájc Hollandia Belgium Németország Norvégia Írország Ausztria Spanyolország Franciaország Szlovénia Észtország Görögország Olaszország Csehország Litvánia Lettország Portugália Magyarország Szlovákia Lengyelország Bulgária Románia

Tehetség 5 1 4 9 7 2 10 6 3 15 11 18 14 8 13 24 21 12 17 23 16 22 20 19 25

Technológia HELYEZÉS 1 2 4 3 7 9 5 10 11 6 13 8 14 18 20 12 15 21 19 17 16 23 22 24 25

Tolerancia 1 7 2 5 3 9 8 4 16 11 6 12 10 17 15 13 14 21 20 18 25 19 23 24 22

A kreatív osztály „belülről”

A “kreatív osztály” felépítése Kreatív irányítók Felsővezetők

Középvezetők

Kreatív mag (tudásbázisok) Analitikus

Szintetikus

Szimbolikus

Kreatív szakemberek

Integrált

A “kreatív mag” összetétele analitikus

szintetikus

szimbolikus

integrált

tudásbázis formális modellek, döntően művészi tudományos elvek, jellegű racionális eljárások alkotótevékenység; használata; nagyvárosi hallgatólagos tudás kodifikált tudás koncentráció; túlsúlya, lokális túlsúlya sokszínű, inspiráló, társadalmi-gazdaság egyetemek, heterogén társadalmi beágyazódás; tudományos környezet helyi piaci ismeretek műhelyek kitüntetett szükségessége; fontossága szerepe; lokális szerveződés, hierarchikus személyes pl. jogászok, szerveződés, globális kapcsolatok közgazdászok, beágyazódás fontossága, de társadalomtudósok globális piaci jelenlét pl. természettudósok, orvosok, mérnökök pl. festők, írók, zenészek

a “kreatív osztály” újratermelését biztosító szcenikus tudás pl. egyetemi tanárok

A “kreatív mag” összetétele

Magyarországi trendek

Átrendeződés a munkaerőpiacon A foglalkozási főcsoportok arányának változása Magyarországon 1991-2005 között

A „kreatív osztály” változása

Átrendeződés a munkaerőpiacon A kreatív osztály egyes kategóriáinak nagysága a vizsgált időpontokban, (1996, 2001, 2005, fő)

A kreatív munkaerő koncentrációja A kreatív osztály kistérségi lokációs hányadosa az országos arányhoz viszonyítva, 2001

A kreatív munkaerő koncentrációja Kultúra, média, szórakozás, sport, stb. területén bejegyzett vállalkozások elérhetősége

A kreatív munkaerő koncentrációja Filmgyártással foglalkozó vállalatok térbeli koncentrációja

A kreatív munkaerő koncentrációja A kreatív osztály megoszlása az egyes településtípusokban a munkavégzés helye szerint, 2005

• Területi koncentráció • Budapest és a többiek

A kreatív munkaerő koncentrációja A kreatív osztály arányai a régióközpontokban foglalkoztatottak között

Milyen legyen a „kreatív Magyarország”? • Problémák • Alacsony szintű mobilitás • Egyirányú mobilitás: Budapest (és a külföldi országok) mágnesként vonzzák (el) a kreatív (magasan képzett) embereket

• Általános közérzet: lehetőségek hiánya, víziók hiánya (főleg a fiatalok számára) • Bizalom és együttműködés kultúrájának hiánya (ember ember & ember  intézmény/állam)

• A vállalkozói szellem és képességek oktatásának hiánya • Gyakorlati ismeretek hiánya

• Veszély: a kreatív osztály (vagy legalábbis annak mobil része) a lábával szavaz… oda megy, ahol lehetőségei vannak, ahol jól érzi magát

Milyen legyen a „kreatív Magyarország”? • Világos stratégiák hiánya • copy-paste, „csakazértis” attitűd, irreális helyzetfelismerés és várakozások • Kreativitás/kreatív iparágak: nehezen megfogható tartalom, még mindig csak a „okos” és „trendy” gazdaságfejlesztés szinonímája (?) • Túl széles spektrum: csúcstechnológia, kézművesipar, turizmus • Betonban szocializálódott politikai osztály

Értékek és versenyképesség. A „kreatív miliő” fontosságáról

Modernizációs folyamatok Magyarországon Magyarország egy főre jutó GDP-jének aránya a táblázatban szereplő országok értékeihez viszonyítva, %-ban (USA dollár, 1990-es érték alapján) Csehszlovákia, Nyugatmajd Ausztria Németország USA Európa Csehország 109% 68% 70% 61% 52% 165% 100% 61% 58% 57% 40% 118% 71% 67% 64% 49% 26% 226% 79% 50% 47% 46% 34% 116% 73% 38% 41% 38% 28% 100% 75% 34% 36% 35% 24% *Magyarország esetében a százalékok az előző időszakhoz képest mért változást mutatják. Adatok forrása: The World Economy. Historical Statistics. OECD 2006. saját számítás

Magyarország * 1870 1913 1950 1973 1990 1998

• A meg-meglóduló felzárkózási kísérletek ellenére folyamatos leszakadás jellemzi a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évszázadban

Értékek és gazdasági versenyképesség0 • Mi jellemző a magyar társadalomra? • zárt és magába forduló társadalom • alacsony szintű bizalom • alacsony civil társadalmi aktivitás • munkaközpontúság (de az aktív lakosság aránya kirívóan alacsony!)

• kockázatkerülés és biztonságra való törekvés • felemás társadalmi egyenlőségtudat • a normaszegés kultúrája • zéró összegű játszmák világa

• paternalizmus és etatizmus • intolerancia

A kreatív miliő társadalmi feltételeiről • Mi kell a sikerhez? (empirikus kutatások adatai szerint) • jó család, kapcsolatok, szerencse, normaszegés, de (kemény) munka is

• Mi kéne a sikerhez? • (nem kártékony) individualizmus, kreativitás, újító szellem,

kockázatvállalás, meritokratikus értékrend

• Vesztesek és nyertesek, sikeresek és sikertelenek közötti

értékrendbeli és kommunikációs szakadék – „mérgezett” kapcsolatok

A kreatív miliő társadalmi feltételeiről • A középosztály / polgárság hiánya • Folyamatos kiszolgáltatottság, instabilitás, bizonytalanság

érzése • „Kultúra alatti” osztály/réteg • kultúrából, kultúrafogyasztásból teljese kiszorult rétegek • társadalom alatt helyzetbe szorultak

• A túlélés mint stratégia – primer fogyasztás, kisebb

fogékonyság az értékbeli, ideológiai problémákra • Államtól függő, materiális fogyasztáshoz kapcsolódó, az

autonómiát, az öngondoskodást, az önállóságot kevéssé becsülő gondolkodási minta

A kreatív miliő társadalmi feltételeiről • A szocialista, „kádári” örökség, és a poszt-szocializmus elmúlt két

évtizedének negatív következményei • útfüggőség – történelmi kényszerek • negatív modernizáció (Hankiss Elemér)

• a második gazdaság szocialista vállalkozója nem egyenlő a modern

kapitalizmust létrehozó vállalkozóval • közintézményekkel szembeni bizalmatlanság • együttműködésre való képtelenség (a közös érdek felismerésének hiánya, zéró összegű játszmák kultúrája) • empátia / tolerancia hiánya • irrealizmus

• A megoldás, a gondoskodás, a döntés mindig felülről jön • Az alulról jövő kezdeményezések hiánya (kudarcai) • A „jó király” szindróma. • A diszfunkciók továbböröklődnek a fiatal generációkban is…

Két kultúra szembenállása (M. Grondona) Dimenzió

Fejlődést támogató kultúra (Progress-prone culture)

Fejlődésrezisztens kultúra (Progress-resistant culture)

Általános világkép

1

Vallás

A racionalitást táplálja, az eredményességet, hirdeti a materiális javakra való törekvést, pragmatista, a „való” világ van a középpontjában

2

Végzet-felfogás

Az ember a saját sorsát/helyzetét képes jobbá tenni.

Idő-orientáció

Fókuszában a jövő, amely a Fókuszában a múlt és a jelen, amely tervezést, a pontosságot és a a tervezés, a pontosság és a (jelenbeli) örömszerzés késleltetését megtakarítás ellen hat. támogatja.

4

Jólét

Forrása az emberi kreativitás, amelynek segítségével bővíthető. (pozitív összegű játszma)

Nem bővül, ami jelenleg rendelkezésre áll, az osztható csak fel. (zéró-összegű játszma)

5

Tudás

Praktikus, ellenőrizhető, a tények számítanak.

Absztrakt, elméleti, kozmológiai, nem ellenőrizhető.

3

Az irracionalitást táplálja, gátolja a materiális javakra való törekvést, utópikus, a „másvilág” van a középpontjában. Fatalizmus, lemondás, varázslat.

Két kultúra szembenállása (M. Grondona) Dimenzió

Fejlődést támogató kultúra (Progress-prone culture)

Fejlődésrezisztens kultúra (Progress-resistant culture)

Értékek és erények

6

Erkölcsi törvények

Az életszerű kereteken belül szigorúak, a társadalmi bizalom szintjét növelik.

7

Alapvető értékek

Megfelelően elvégzett munka, tisztesség, pontosság, minőség

Nem fontosak, nem jellemzőek.

Oktatás

Nélkülözhetetlen, az autonómiát, a másként gondolkodást, az eltérő nézeteket, a kreativitást segíti elő.

Kevésbé fontos, a függőséget és az ortodoxiát közvetíti.

8

Lazák, szakadék az utópikus normák és a viselkedés között, a társadalmi bizalmatlanságot növelik.

Két kultúra szembenállása (M. Grondona) Dimenzió

Fejlődést támogató kultúra (Progress-prone culture)

Fejlődésrezisztens kultúra (Progress-resistant culture)

Gazdasági viselkedés 9

10

Munka/ teljesítmény Takarékosság prosperitás

„Azért élsz, hogy dolgozhassál”, a jólét forrása a munka. és A beruházáshoz nélkülözhetetlen alapfeltétel.

11

Vállalkozói lét

Középpontjában a beruházás és a kreativitás.

12

Kockázatvállalás

Mérsékelt.

13

Verseny

14

Innováció

15

Út a kiválósághoz.

Nyitottság, gyors alkalmazkodás az innovációhoz. Az érdemen és a kapcsolatokon Előrelépés, haladás múlik.

„Azért dolgozol, hogy élhessél”, a jólét forrása nem a munka, a munka a szegényeknek való. Veszélyt jelent az egyenlőségre, mert azok, akik takarékoskodnak, gazdaggá lesznek, kiváltva ezzel mások irigységét. Lényege a járadékvadászat, a bevétel elsősorban a kormányzati kapcsolatokból származik. Alacsony. A támadás jele, amely veszélyezteti az egyenlőséget és a privilégiumokat. Gyanakvás, lassú alkalmazkodás az innovációkhoz. Családi kötelékeken és klienspatrónusi viszonyokon múlik.

Két kultúra szembenállása (M. Grondona) Dimenzió

Fejlődést támogató kultúra (Progress-prone culture)

Fejlődésrezisztens kultúra (Progress-resistant culture)

Gazdasági viselkedés 16

A törvény hatalma / korrupció

Viszonylag nagyfokú törvénytisztelet, a korrupció büntetendő.

17

Azonosulás szintje / bizalom

Erősebb azonosulás a tágabb társadalommal. Erősebb azonosulás a szűkebb közösséggel.

18

Család

A család eszménye a tágabb társadalomra is kiterjed.

A család a (tágabb) társadalommal szembeni „erődítmény”.

19

Kapcsolatok (társadalmi tőke)

Bizalom és a másikkal való azonosulás az együttműködést, a kapcsolódásokat és a részvételt erősíti.

A bizalmatlanság nagyfokú individualizációt és anómiát eredményez.

20

Egyén és csoport

Az egyén szerepének erőteljes, de nem kizárólagos hangsúlyozása.

A közösség szerepének hangsúlyozása.

21

Tekintély

Megosztott, fékek és ellensúlyok, konszenzus- Központosított, korlátok nélküli, gyakran kultúra. önhatalmú.

22

Elitek szerepe

Felelősség a társadalommal szemben.

Hatalom és járadékvadászat, kizsákmányoló jelleg.

Egyház és állam viszonya Nemek közötti viszonyok

Szekularizált, állam és egyház között „fal” húzódik.

A vallás az állampolgári viszonyok legtöbb területén is fontos szerepet játszik.

aHa a teljes egyenlőség nem is valóság, az értékrendszer ennek irányába mutat.

A nők az élet legtöbb területén a férfiaknak alárendeltek.

A születendő gyermekek számát a család lehetőségei határozzák meg.

A gyermek Isten ajándéka, gazdasági előnyként tekintenek rá.

23 24

25

Termékenység

A pénz és a kapcsolatok számítanak, a korrupció megengedett.

Európa értéktérképe Látens értékdimenziók országonkénti átlagértékei Európában

Kultúra (értékek, attitűdök, stb.) és gazdaság Vizsgált érték- és attitűddimenziók • Személyi bizalom • Intézményi bizalom • Paternalizmus/etatizmus • Jóléti támogatások/segélyek • Gazdasági egalitarianizmus, anti-meritokrácia

• Élmény- és sikerorientáció • Tradicionalitás • Univerzalizmus

Adatok forrása: European Social Survey (ESS) 2008-as hullám

Értékek és versenyképesség kapcsolata A globális versenyképességi index és a látens értékdimenziók kapcsolata

Európa értéktérképe Vizsgált érték- és attitűddimenziók • Személyi bizalom • Intézményi bizalom • Paternalizmus/etatizmus • Jóléti támogatások/segélyek szerepének megítélése • Gazdasági egalitarianizmus, anti-meritokrácia

• Élmény- és sikerorientáció • Tradicionalitás • Univerzalizmus

Európa értéktérképe Értékszegmensek (a klaszterelemzés eredménye)

1. „Befelé forduló paternalisták” • Alacsony bizalomszint, etatizmus & paternalizmus, egalitarianizmus, anti-meritokratikus értékek

2. „Szolidáris szocdemek” • Univerzalisztikus társadalomkép, magas bizalomszint, egalitarianizmus, anti-meritokrácia, tradicionális értékekkel való szembehelyezkedés

3. „Államtalanított individualisták” • Minimál-állam, paternalizmus elutasítása, meritokrácia, anti-univerzalizmus

4. „Versenyszellemű liberálisok” • Meritokratikus értékek, magas bizalomszint, posztmateriális élmény- és sikerorientáltság

Európa értéktérképe Értékszegmensek aránya az egyes országokban

Európa értéktérképe Értékszegmensek aránya az egyes országokban

Értékek és versenyképesség kapcsolata A „Befelé forduló paternalisták” arányának és az egy főre jutó GDP, illetve a versenyképességi index (GCI) értékének kapcsolata

Értékek és versenyképesség kapcsolata A „Versenyszellemű liberálisok” arányának és az egy főre jutó GDP, illetve a versenyképességi index (GCI) értékének kapcsolata

Korrupció, értékek és versenyképesség A „Befelé forduló paternalisták” és a „Versenyszellemű liberálisok” arányának és a Transparency International korrupció percepciós index értékének a kapcsolata

Értékek Magyarországon Az egyes korcsoportok érték-alapú csoport-összetétele Magyarországon

Értékek Magyarországon Az érték-alapú szegmensek aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban Magyarországon

Törésvonalak a poszt-szocialista régióban A paternalista értékrend főkomponens átlagértékei a fiatal nemzedékekben a volt szocialista országokban

Törésvonalak a poszt-szocialista régióban Az egalitariánus, anti-meritokratikus értékrend főkomponens átlagértékei a fiatal nemzedékekben a volt szocialista országokban

Következmények •Nincsenek valódi igazodási pontok, minták, értékek •Kialakul a „semmi sem az, aminek látszik” (össztársadalmi) kultúrája – a fiatalok pedig ebbe szocializálódnak

•Inkonzisztens értékrendek („mindenki kedvére válogat”)

•Ha nem vigyázunk, ez a korosztály is gyorsan „hozzáöregszik” a szülei generációjához…

Eredmények, következtetések Másfél évszázada jelenlévő gondolat a magyar irodalomban, közbeszédben a modernizációs folyamatot gátló értékek és mentalitások jelenléte -Új törésvonalak Európán belül: -Skandináv – kontinentális – déli-keleti országcsoportok -Észak-dél / kelet-nyugat választóvonal (Szűcs Jenő?) -Magyar fiatalok: értékkontinuitás…

végezetül...

Kérdések és javaslatok Magyarországi jellegzetességek az egyes tevékenységes eltérő fejlettsége erős területi koncentráció duális szerkezet - lokális piacra termelő (részben állami finanszírozású), illetve világpiacra termelő (hazai kis sikertörténetek és külföldi tőke) heterogén és fragmentált iparágak, eltérő fejlettségi szintek, eltérő gazdasági jelentőség, különböző mértékű nemzetközi beágyazódás és exportlehetőségek néhány területen jó alapok, hagyományok, felhalmozott tudás néhány kicsi és bíztató sikertörténet (film, játékipar) ?

Kérdések és javaslatok Mik tekintsünk kreatív iparágaknak Magyarországon? angolszász, kontinentális vagy “harmadik utas” modell? ‣ mire lenne szükség? ‣ ad hoc, megalapozatlan definíciók meghaladása ‣ vita és konszenzus szükségessége ‣ nem lehet kész nemzetközi receptet átvenni - ilyen nem létezik - minden országnak a saját kulturális-gazdasági hagyományaira, illetve józanul felmért lehetőségeire kell alapoznia Mivel lehet kitűnni a globális mezőnyből? Mi legyen az állami szerepe? (szabályozás, közpolitika, támogatás) kulturális örökség védelme, (kulturális) életminőség javítása vagy versenyképességet javítani hivatott támogatás

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]