KRE BTK Erkölcstan, Etika szakirányú továbbképzési szak Tárgyleírások (2015. május 18.)
Alapozó ismeretkörök BEVEZETÉS AZ ETIKÁBA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkodás legjelentősebb irányaival, iskoláival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfelvetéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Vallási megalapozású etika. 2. Szándéketika. 3. Következményetika. 4. Kötelességetika. 5. Az etika megalapozásának problémája. 6. Metaetikák. 7. A kortárs etika problémái. 8. A tudomány etikája. 9. Bioetika. 10. Gazdasági és üzleti etika. 11. Etika és politika. ETIKATÖRTÉNET A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus során a hallgatók az európai etikai hagyomány meghatározó iskoláival, áramlataival, szerzőivel és ezek kulcsfogalmaival, műveivel, tanításaival ismerkednek meg, valamint az egyes etikai iskolák közötti jellegzetes szemléleti és fogalmi különbségekkel. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Platón etikája és a platonikus etikai hagyomány. 2. Arisztotelész etikája és a peripatetikus etikai hagyomány. 3. Sztoikus etika. 4. Epikurosz etikája és az epikureus etikai hagyomány. 5. A kappadókiai atyák etikai tanítása. 6. Ágoston etikája. 7. Korai skolasztikus etika: Abélard. 8. Érett skolasztikus etika: Tamás. 9. Kálvin és Luther etikai tanítása. 10. Karteziánus etika. 11. Hume etikája. 12. Kant etikája. 13. Hegel etikája. 1
14. Az analitikus iskola etikája. 15. A perszonalizmus etikai tanítása. VILÁGVALLÁSOK A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a világvallások (kereszténység, judaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, kínai vallási hagyományok) történetébe ad bevezetést. Ismerteti szent könyveiket, főbb tanításaikat, vallásos életvitelük szabályait, liturgiájukat, adott esetben egyházszervezetüket. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A judaizmus: kanonikus és apokrif szövegek, Tánách, Misna, Talmud; teológia, rítus, ünnepek; egyházszervezet, vallási áramlatok az intertestamentális korban; a diaszpóra zsidósága. 2. A kereszténység szövegkánonja, egyházszervezete, az ortodoxia és a protestáns felekezetek; biblikus teológia és antropológia. 3. Az iszlám születése, előzményei az arab kultúrában, Muhammad életműve, a Korán, a muszlim közösség fejlődése Muhammad halála után, a kalifátus és a legitimációs kérdések. 4. A hinduizmus gyökerei, szent szövegei: a Védák, a védikus istenvilág és áldozati rend; az Upanisádok kora és tanításai; a mai hinduizmus. 5. A buddhizmus keletkezése, elterjedése a Távol-Keleten és megszűnése Indiában; a három nagy buddhista iskola; a három hagyomány kanonikus szövegei és alapfogalmai, alapvető tanításai, intézményei. 6. Kínai vallási hagyományok: Konfuciusz és Lao-ce személye és művei; a kínai vallási gondolkodás alapfogalmai és társadalmi aspektusai. KERESZTYÉN ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A Keresztyén etika c. tantárgy célja a hallgatót három nagy keresztény hagyománnyal megismertetni: 1. az Ószövetség etikájával; 2. az Újszövetség etikájával; és 3. a protestáns etikával. Az ószövetségi etika elsajátítása Mózes 1, 3 és 5 alapján történik. Az újszövetségi etikát Máté evangéliumának vonatkozó részein és az újszövetségi levelek közül különösen a Róma-levélen és János 1. levelén keresztül tanítjuk. A protestáns etikai hagyományba Kálvin Institutio theologicája és modern protestáns teológusok etikai művei által kapnak bevezetést a hallgatók. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4.
Ószövetségi etika. Újszövetségi etika. Kálvin etikája. Modern protestáns teológia: Bonhoeffer, Bultmann, Pannenberg; továbbá Max Weber elmélete. 2
BIOETIKA ÉS KÖRNYEZETI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A bioetika az etika humán- és környezetbiológiai területen való alkalmazása. Interdiszciplináris tudomány, hiszen több, különböző szaktudományhoz tartozó területet vizsgál egységesen etikai nézőpontból. Az érintett szaktudományok a jog, az egészségügy, az egészségügyi kutatások, a közgazdaságtan, a környezetvédelem és az egyházi vonatkozású jogrendszerek. A bioetika olyan kérdésköröket vizsgál, mint az emberi élet kezdete és vége, ezen belül az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés, a génterápia, a szervátültetés, az eutanázia, az orvosi-, ill. egészségügyi etika; továbbá Földünk energetikai helyzetének jövője, a környezetvédelem etikai aspektusai stb. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
11.
12.
A bioetika alapelvei, kialakulása és hatása az egészségügyi jogra, valamint a gazdasági törvényhozásra. Az emberi élet kezdetének meghatározása és annak etikai következménye. Az emberi élet végének meghatározása és annak etikai következményei. Az emberi reprodukció bioetikai megítélése. Homológ megtermékenyítés. Heterológ megtermékenyítés. Lombikbébi. Lefagyasztott embriók etikai kérdésköre. Genetikai tanácsadás bioetikai oldala. Az emberi élet védelmének bioetikája. Az igény- a lehetősés és a szabadság fogalmak az abortusz – az öngyilkosság és az eutanázia eseteiben. Az igazságosság kötelességei. A társadalmi igazságosság. A szervátültetés bioetikája. Szervátültetés élőből és agyhalottakból. A szervátültetés jogi és gazdasági megítélése bioetikai szempontból. Technikailag lehetséges – szakmailag indokolt – társadalmilag finanszírozható? Eutanázia. Öngyilkosság. Hospice. Aktív és passzív eutanázia. Élő végrendelet – living will. A halálhoz való jog – az elengedés művészete: nem csak bioetika. Emberen végzett tudományos kísérletek bioetikai kérdései. Szükségesek-e az emberen végzett kísérletek? Miért nem elegendőek az állatokon történt kísérletek? A jogilag szabályozott orvoskutatás etikailag és erkölcsileg szabályozható-e? Génmanipulációs és biotechnológiai kutatások etikai és ökológiai vonatkozásai. Hatása a növény és állatvilágra. Jelent-e kockázatot az emberre? Klónozás. Emberek közötti egyenjogúság elve. Őssejtekkel kapcsolatos etikai kérdések. Terápiás klónozás – őssejtnyerés lehetősége. Az egészségügy szolgáltatásának elérhetősége – bioetikai normák érvényesülése. Állami egészségügy – biztosítási rendszerek. Magánegészségügy – gazdasági rendszerek. A paraszolvencia bioetikája. Makró és mikroallokáció etikai helyzete az egészségügyben. A család bioetikai védelme. A bejegyzett élettársi kapcsolat bioetikai következményei. Az utódok és a bioetika kapcsolattartása történelmi. Az utódok és a család szerepe a jövőben. A természet elleni fajtalanság: a megrontás a jog és a bioetika szemszögéből. A környezetvédelem, felelősség, etika. A jog és a bioetika szerepe a környezetvédelem területén. A Föld kincseivel való gazdálkodás a történelem tükrében és a bioetikai megítélése. Felelősség az emberi viszonyokban és a természethez való viszonyokban. Milyen környezetet hagyunk utódainknak? Az erények és a jellem. A szeretet és az erkölcs. A társadalom és erkölcs a bioetika tükrében. A személyi kibontakozás etikai kötelezettsége, bioetikai – és jogvédelme. A halálbüntetés dilemmája – állampolgári ellenállás. 3
ETIKA ÉS JOG A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy etika, erkölcsiség, igazságosság, illetve más oldalról jog, jogalkotás, jogalkalmazás fogalmaiba, összefüggéseibe és problematikájába kívánja bevezetni a hallgatót. Vizsgáljuk, hogy az igazságosság mint vezető erkölcsi erény hogyan tud érvényesülni (tud-e érvényesülni, és milyen mértékben) a jog területén. A hallgatók ennek kapcsán megismerik G. Radbruch-formuláját, amely a törvény szentesítette jogtalansággal, igazságtalansággal szemben a természetes igazságérzetet teszi az igazságszolgáltatás elvévé; megismerkednek természetjog és pozitív jog különbségével. Tárgyaljuk az állam által saját hatáskörben és saját szabályok szerint létrehozott jog és moralitás kapcsolatát, a „jó állampolgár” eszméjének morális vonatkozásait; valamint a jogalkotás és jogalkalmazás problémáit. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4.
Igazságosság, erkölcsiség és jog összefüggései. A Radbruch-formula és alkalmazása. Természetes jog és pozitív jog. Jogalkotás és igazságszolgáltatás.
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók a kurzus első felében az arisztotelészi logika alapjaival ismerkednek meg (kategóriatan, hermeneutika, következtetések). A kurzus második felében a modern szimbolikus logika elemeibe kapnak bevezetést (kijelentéslogika, következtetési sémák, a predikátumlogika alapjai). A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Az izolált terminus elmélete (kategóriatan); 2. A kijelentés elmélete: állítás, tagadás, modalitás; 3. A következtetések fajtái: indukció, dedukció, analógia; 4. A kijelentéslogika elemi logikai műveletei: negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális; 5. A logikai ekvivalencia és az ekvivalens állításséma; 6. Következtetési sémák: diszjunktív szillogizmus, hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens, konstruktív dilemma, destruktív dilemma; 7. A predikátumlogika alapjai. A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az egyes lélektani személyiségelméletek fő gondolatainak, mérési és alkalmazási lehetőségeinek megismerése. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A személyiség meghatározása, összetevői. 2. Fő modellek: diszpozicionális, biológiai, tanuláselméleti, kognitív, pszichoanalitikus, humanisztikus, transzperszonális. Az egyes irányzatok szemlélete, alapfogalmai. 4
3. Erikson modellje: élethosszig tartó személyiségfejlődés. Fejlődési krízisek. 4. A személyiségfejlődés és a patológia. 5. A személyiségfejlődés szempontjából fontos kapcsolati minták különböző modellek szerint. 6. A személyiségelméletek fő terápiás következményei: legelterjedtebb terápiás formák a pszichológiában, hatásaik. 7. A személyiség mérésének lehetőségei, legfontosabb mérőeszközök.
Szakmai törzstárgyakhoz kapcsolódó ismeretkörök JOG- ÉS TÁRSADALOMFILOZÓFIA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy szisztematikus bevezetést nyújt a jog- és társadalomfilozófia alapvető fogalmaiba, szakterületeibe. Megismertet a jog- és társadalomfilozófia klasszikus kérdésfelvetéseivel, legnagyobb klasszikus szerzőivel (Platón, Arisztotelész, sztoikusok, Cicero, Aquinói Tamás, a salamancai iskola: de Vitoria és Suárez, Grotius, Pufendorf, Hobbes, Montesquieu, Rousseau; Kant, Hegel, Rawls). Ismerteti a klasszikus elméleteket, a hallgatókat megtanítja a társadalom és a jog kérdéseit filozófiailag árnyaltan megfogalmazni, elemezni, és róluk állást foglalni. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A jog fogalmának filozófiai értelmezése és eredeztetése, a jog megalapozásának kérdése; 2. A jog lényege; igazságosság és jog összefüggése; 3. Isteni jog, természetjog, pozitív jog; 4. A társadalom fogalmának filozófiai értelmezése: az ember mint társadalomalkotó lény vs az ember mint individualista lény; 5. A hatalmi ágak megosztásának elmélete; 6. A társadalmi egyenlőtlenség és igazságosság kérdése; 7. A társadalom funkcióinak filozófiai igényű elemzése. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szociálpszichológia kurzus tárgya a társas jelenségek és emberi közösségek (csoport, család, társadalom) működése. A kurzus külön témaként foglalkozik a társas világ alapvető jelenségeivel (pl. attitűdök, személypercepció), a csoportokban működő személyközi hatásokkal (pl. kisebbségi hatás, konformitás, normaképződés), valamint a nagycsoportok pszichológiájával (nemzeti-etnikai kisebbségek integrációja, csoportközi konfliktusok a társadalomban). A kurzus külön figyelmet szentel a szociálpszichológia sajátos módszereinek (pl. kísérlet, terepkísérlet), és a csoportjelenségek demonstrálásának (lehetőség szerint személyiségfejlesztő alkalom keretében). A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A szociálpszichológia történeti kialakulása, sajátosságai és emberképe; 2. A szociálpszichológia fogalma, tárgya, módszere és alapvető szemlélete; 5
3. A szociálpszichológia születése: az előfutárok, az „alapító atyák,” a klasszikusok kortársai; 4. A szociálpszichológia modern iskolái; 5. Az emberi közösségek, közösségalkotás pszichológiai szempontból; 6. Interperszonális kapcsolatok, értékek, normák, normaképződés, konformitás; 7. Nemzeti-etnikai kisebbségek integrációja, csoportközi konfliktusok a társadalomban; 8. A szociálpszichológia módszertana. NEM-KERESZTÉNY VILÁGVALLÁSOK ETIKÁJA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a keresztény kultúrkörön kívüli világvallások etikafelfogásának ismeretébe. A tárgy célja, hogy a hallgatókkal magyar nyelvű forrásszemelvények segítségével részletesen megismertesse a különböző világvallások (júdaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus) etikai gondolkodásának logikáját, fogalomrendszeré, továbbá az adott vallások különböző irányzatainak etikai kérdéseit, problémáit és azokra adott válaszait. Tárgyaljuk az etika alapfogalmait, azok változásait, azok jelentőségét a különböző, előbb említett világvallások rendszerében. Ezek alapján a hallgatók részletes ismereteket szereznek az egyes világvallási rendszerek etikai fogalomtáráról, a kurzus során összehasonlító etikai elemzés keretében mutatjuk az egyes etikai rendszerek legfontosabb forrásait, az etikafelfogás párhuzamait és különbségeit a zsidó-keresztény hagyományokkal. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A júdaizmus és az Ószövetség etikafelfogása. 2. A Korán: etika egy orthopraxist létrehozó világvallás és törvénykönyv keretein belül. 3. Az iszlám nagy gondolkodóinak, filozófusainak etikafelfogása. 4. A síita iszlám (iszmá’iliták és tizenkettes síiták) etikai tanításai és vitái a szunnitákkal. 5. A modern iszlamisták, radikális és nyugatbarát muszlimok etikai rendszerei. 6. A hinduizmus etikai rendszere, történeti alakulása, főbb problémái. 7. A buddhizmus különböző irányzatai, írott forrásai és etikai felfogásuk. 8. A tibeti buddhizmus etikai rendszere és jelentősége. 9. A zen-buddhizmus etikai nézőpontból. 10. A konfucianizmus társadalmi tanítása és etikai problémái. KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETGYAKORLATOK A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Társas világunkban a kommunikáció közvetíti az etikus attitűdöt, viselkedést, megnyilvánulásokat. Ezért fontos a nagyobb tudatosság, felelősség és önkontroll a kapcsolatainkban történő kommunikáció terén. Ennek fejlesztése mind a közvetlen, mind az írásos emberi kommunikációban elengedhetetlen. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A kommunikáció folyamata, a küldő és a címzett interakciója. 2. A nemverbális kommunikációs eszközök tudatos dekódolásának gyakorlása. 3. A személyközi kommunikáció Watzlawick-féle szabályszerűségei. 4. A tartalmi és kapcsolati üzenet-szint elkülönítésének tudatosítása. 5. Az önmegmutatás és önelrejtés pszichológiai mozgatórugói. 6
6. Az asszertív kommunikáció gyakorlása. 7. A kommunikáció zavarainak felismerése és csökkentése. A CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓ ETIKAI VONATKOZÁSAI A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Családi kapcsolatainkban alakulnak ki értékeink, hiedelmeink, hitünk, kultúránk, és ezek generációkon át örökítődnek. A kommunikáció mélyebb megértésével nyílik lehetőség arra, hogy esetleges negatív örökségünkön változtassunk, fejlődjünk. Az önreflexivitásnak is a családban kell elindulnia, majd továbbadódnia. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A család rendszerszemlélete mint az egyének összjátékának megértése (Hézser G.). A családi szerepkommunikációk elemzése és tudatosítása. 2. A családi életciklus-szemlélet mint az együttfejlődés követése (Komlósi P.) A krízisek kommunikációs sajátosságai és kezelésük. 3. A férfi és női kommunikáció sajátosságai (D. Tannen). Szerepjátékokban való kompetencia-erősítés. 4. A generációk közti kommunikáció nehezebbé válásáról (Tari A.). Megfigyelések elemzésének feladata. HÁTRÁNYOS HELYZET A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy általános célja, hogy a hallgató adekvát ismereteket szerezzen a magyarországi szegénység és kirekesztés fogalmáról és folyamatáról. A hallgatók megismerik az őket körülvevő társadalmat, a társadalmi problémákat, a társadalomban élő embert érő szociális kihívásokat, azok lehetséges kezelési módjait. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5.
A szegénység fogalmának és típusainak definiálása. A társadalmi kirekesztés meghatározása, a szegénységgel való összehasonlítása. A kirekesztés nemzetközi és hazai tendenciái. A gazdasági fejlődés hatása a kirekesztésre. A magyar társadalom jelenkori állapota – népesedés, mobilitás, bűnelkövetés, életminőség, életstílus, oktatás, kultúra, szociális ellátórendszerek.
ROMOLÓGIA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja azon romológiai alapismeretek áttekintése, melyek elengedhetetlenek egyrészt a roma tanulók oktatásához, neveléséhez, másrészt a roma felnőttekkel való – akár munkahelyi – együttműködéshez. A tárgy elsősorban társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkozik tudományos megközelítésben, de bemutatja a roma kultúra populáris elemeit is. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A cigányság történetére, társadalmi – szociológiai jellemzői, nyelvi és kulturális sajátosságai. 7
2. A cigány kulturális antropológia főbb területei (gyakorlati jelleggel). 3. Tárgyi- és szellemi kultúra: irodalom, képzőművészet, zene. 4. A cigányok megjelenése a médiában s a közgondolkodásban. 5. A cigányok önmagukról és a nem cigányok a cigányokról: játék- és dokumentumfilmek, meghívott előadók. ALKOHOL- ÉS DROGFÜGGÉS MEGELŐZÉSE A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a szenvedélybetegségek főbb jellemzőit és értelmezési, kezelési lehetőségeit. A hallgatók a félév során megismerik az ehhez szükséges kompetenciákat. A félév során a hallgatók betekintést kapnak szenvedélybetegekkel való kommunikáció módszereibe és a cselekvési lehetőségekbe. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5.
A függőség társadalmi, szociológiai és pszichikai jellemzői. A szenvedélybetegség eltérő megközelítései. A szenvedélybetegség kezelésének magyarországi intézményrendszere. Rehabilitáció – lakóközösség. Empowerment és feltétel nélküli elfogadás.
KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy olyan gyakorlati stúdium, melynek keretében a résztvevők helyzetgyakorlatokban fejleszthetik saját konfliktuskezelési mintáikat. A gyakorlatok során videofelvétel készül, melyből közvetlen visszacsatolásra van lehetőség. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Agresszív, passzív, asszertív konfliktuskezelés megismerése. Empátia, nézőpontátvétel, mentalizáció lehetőségei és korlátai. Goleman érzelmi intelligencia modellje. Stresszkezelés a Williams Életkészségek Program FILÉ modelljével. Visszacsatolás az OSCAR modell szerint: változás kérése konfliktushelyzetben. Marshall Rosenberg modellje: erőszakmentes kommunikáció. Egyszerű relaxációs módszerek elsajátítása. A megbocsátás kérdése: világi és keresztyén nézőpont.
SZERVEZETI ETIKA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy bemutatja az etika fontosságát és az erkölcsös magatartás alapelveit a munkaszervezetekben, ismerteti az alapvető szervezeti etikai dilemmák lényegét és kezelési lehetőségeit. A kurzus további célja a hallgatók szövegelemzési, érvelési és erkölcsi ítéletalkotási képességének fejlesztése.
8
A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Új érdeklődés a szervezeti etika iránt. A szervezeti etika értelmezése. Erkölcs és értékek. Méltányosság és igazságosság. Etikai elhárító mechanizmusok. Etikai problémamegoldás. „Tanuljatok jót tenni!” A szervezetek és egyének etikai kölcsönhatása. Etikátlan gyakorlatok a szervezetekben. Kultúra, erkölcs, társadalmi felelősség. Etikai intézmények. Az őszinteség kultúrája.
ETIKATANÍTÁS SZAKMÓDSZERTANA A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus az etikatanítást végző pedagógust megismerteti azokkal a lélektani összefüggésekkel, amelyek a tanulók morális érzékenységét, ítéletalkotását és viselkedését adott életkorban meghatározzák, és amelyek tájékozódási pontul szolgálnak a tantervben előírt etikai tananyag súlypontozásához, feldolgozási módjának megválasztásához, valamint az órák oktatási és nevelési céljainak a meghatározásához. Másrészt módszertani segítséget kíván adni ahhoz, hogy a tanár képes legyen erkölcsi elvek, pozíciók és értékek megismertetésére és közvetítésére, a tanulók etikai érzékenységének és ítélőképességének eredményes fejlesztésére, továbbá hogy felkészült legyen a tanulóközösségben, ill. a tanulók életében aktuálisan jelentkező társas konfliktusok és feszültségek etikailag megalapozott feldolgoztatására. A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. 2. 3. 4. 5.
Az etikatanítás lélektana: a tanulói viselkedés és ítéletalkotás elemzése; Logikus érvelés és indulatmentes meggyőzés tanári példamutatással helyzetgyakorlatokban; Tanulói személyiségfejlesztés, habitusformálás; Erkölcsi elvek kialakításának képessége a tanulókban; Konfliktusmegoldási stratégiák kialakítása a tanulókban.
ISKOLAI TANÍTÁSI GYAKORLAT SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓ
Szakzárás SZAKDOLGOZAT ZÁRÓVIZSGA
9
