ÖKOVÁROS – ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia -
2012.
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ......................................................................................................................6 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN.............................................................10 1.1. A prehisztorikus korszak ....................................................................................................10 1.2. A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet........................................11 1.3. A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai ...............................................12 1.4. Az ipar fejlődésének környezeti hatásai ............................................................................15 1.5. A modern társadalmak és a környezetvédelem.................................................................18
2. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE..............20 2.1. A fenntartható fejlődés, mint új paradigma......................................................................20 2.2. A fenntartható városüzemeltetés........................................................................................24 2.2.1. A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere...............................................24 2.2.2. A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe ...........................................................................29 2.3. A település és környezetének kapcsolatai ..........................................................................33 2.3.1. A város és természeti környezetének kapcsolata.................................................34 2.3.2. A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában .........................36 2.4. Az ökológiai lábnyom és az ökorégió .................................................................................39 2.5. A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel......................................................42 2.5.1. Az „Egészséget Mindenkinek a XXI. században” deklaráció alapelvei ............43 2.5.2. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának alapelvei ..........45 2.5.3. Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói ....................................................47 2.5.4. Az Ökováros-Ökorégió Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia47 2.6. A 2004 és 2012 között megalkotott, releváns uniós és hazai irányelvek és stratégiák összefoglalása .......................................................................................................................48 2.6.1. Uniós joganyag .......................................................................................................48 2.6.1.1. Roadmap 2050 És Az Európa 2020........................................................................48 2.6.1.2. A 2010/31/EU irányelv (2010. MÁJUS 19.) az épületek energiahatékonyságáról.51
2
2.6.1.3. 2006_32_EU irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról ............................................................................................................54 2.6.1.4. 2011. évi energiahatékonysági terv ........................................................................54 2.6.1.5. „FEHÉR KÖNYV” – egy egységes európai közlekedési térség útiterve ................59 2.6.1.6. Duna Régió Sratégia ..............................................................................................61 2.6.2. Hazai stratégiák, jogszabályok .............................................................................62 2.6.2.1. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ......................................................62 2.6.2.2. 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról („zöldkártyájáról”) .....................................................................................................64 2.6.2.3. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve .............................64 2.6.2.4. Magyar növekedési terv (Konzultációs anyag, 2011. december) ...........................66 2.6.2.5. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.......................................................................68 2.6.2.6. Magyar Közlekedéspolitika (2003-2015) ...............................................................70
3. PÉCS VÁROS TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE..........................................................................................................72 3.1. Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése.............................................72 3.1.1 Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése a KV program alapján....................................................................................................................72 3.1.1.1
A környezeti levegő minőségének alakulása ........................................................72
3.1.1.2
Vizek ....................................................................................................................78
3.1.1.3
Földtani közeg .....................................................................................................81
3.1.1.4
Tájvédelem...........................................................................................................81
3.1.1.5
Települési szilárd hulladékok ..............................................................................82
3.1.1.6
Zaj- és rezgés elleni védelem ...............................................................................83
3.1.2. Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése az IVS alapján .....85 3.1.2.1.A természeti környezet állapota...............................................................................85 3.1.2.2
Épített környezet ..................................................................................................87
3.1.2.3
Közműhálózatok ..................................................................................................88
3.1.2.4. A területi szegregáció jelenléte a városban............................................................91 3.1.2.5
A környezet állapotának értékelése .....................................................................92
3.2 Javaslatok az intézkedésekre ...............................................................................................95
4. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYAKORLATI LÉPÉSEI – MEGVALÓSULT, ÉS ELŐKÉSZÍTÉS ALATT LÉVŐ PROJEKTEK ÉS JAVASLATOK .............................................................100 4.1. Pécs város ökotudatos stratégiai dokumentumai............................................................100 4.1.1. Térinformatika alapú, légszennyezettség modellező rendszer tervezése és kifejlesztése Baranya és Somogy megyében, kiemelten Pécsett ......................101
3
4.1.2. Pécs Város Környezetvédelmi Programja – Energetikai Audit.......................104 4.1.3. Pécs város stratégiai zajtérképe..........................................................................108 4.1.4. Pécs Új Integrált Városfejlesztési Stratégiája ...................................................109 4.1.5. Fejlesztési lehetőségek az új IVS szemléletében ................................................110 4.1.6. Épületenergetikai fejlesztések, intézményi energiatakarékossági projektek Pécsett 2005-2012. között a KEOP forrásainak felhasználásával – az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda felújítása ......................................................112 4.1.7. Pécs város sérülékeny vízbázisainak védelme és szennyvízcsatornahálózatának bővítése, ISPA-KA I-IIA-IIB-III ..................................................113 4.2. Ahogy az ökológiai lábnyom csökkenthető - egy megvalósulóban lévő példa .............114 4.2.1. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program előzményei .......................115 4.2.2. Regionális gyűjtési rendszer kialakítása ...........................................................116 4.2.3. Szelektív gyűjtési- és hasznosítási rendszer kialakítása....................................116 4.2.4. Hulladékártalmatlanítási rendszer kialakítása .................................................117 4.2.5. Meglévő lerakók rekultivációja ..........................................................................118 4.2.6. Lakossági tájékoztatás.........................................................................................118 4.2.7. Önkéntes feladatvállalások az önkormányzatok részére..................................118 4.2.8. A hulladékgazdálkodástól a decentralizált, saját forrásokra építő energetikai rendszer fejlesztése felé.......................................................................................119 4.2.9. Országhatáron is átnyúló lehetőség – horvát-magyar együttműködés ...........124
5. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAMHOZ KAPCSOLHATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A RÉGIÓBAN ...............................................................125 5.1. A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt ......................................................125 5.2. Környezetkímélő, energiatakarékos, elektromos hajtású kommunális járműpark fejlesztése............................................................................................................................126 5.3. Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület ...................................................127 5.4. EU Jövőrégió......................................................................................................................128 5.5. NKFP – „A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai” ...............128 5.6. Kék Gazdaság Innovációs Klaszter.................................................................................129
6. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM TÁRSADALMASÍTÁSA ..........130 6.1. Célok, kihívások.................................................................................................................130 6.2. Stratégia .............................................................................................................................132
4
6.3. Helyzetelemzés ...................................................................................................................133 6.3.1. Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program (2009-2010.), és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (2010.) felmérése.............................................133 6.3.2 Pécsi Zöld Kör felmérése 2009 .............................................................................134 Környezetvédelem és környezettudatosság Pécsett.....................................................134 6.4. Célcsoportok ......................................................................................................................135 6.5. Kommunikációs stratégia .................................................................................................135 6.6. Kommunikációs eszközök .................................................................................................136 6.7. Kommunikációs tevékenységek.......................................................................................138 6.7.1. Lakossági kampányok .........................................................................................138 6.7.2. Önkormányzati intézmények zöld irodaként való működése – „jó példa”.....140 6.7.3. Kapcsolatépítés a nem önkormányzati és állami gazdasági társaságokkal.....141 6.7.4. Oktatás..................................................................................................................141 6.8. „LÉPJ! - LÉgy Pécs Jövője!”– Pécs város környezeti nevelési, szemléletformáló oktatási koncepciója ..........................................................................................................141 6.8.1. Összegzés ..............................................................................................................142 6.8.2. SWOT - analízis ...................................................................................................143 6.8.3. Célok, várható eredmények ................................................................................143 6.8.4. A „Lépj” program célcsoportjai, résztvevők.....................................................145 6.8.5. Problémakörök.....................................................................................................145 6.8.6. . A „LÉPJ!” program kommunikációja.............................................................147 6.8.7. A „LÉPJ!” program visszacsatolása, ellenőrzése..............................................147 6.9. Visszacsatolás, értékelés ....................................................................................................148
5
ELŐSZÓ
Ökováros-Ökorégió – A Megújított Stratégia Az Ökováros-Ökorégió koncepció 2004-es elkészítése óta jelentős fejlemények zajlottak világszerte, és a szakirodalmi háttér is örvendetesen bővült. Az elkészített anyag nagy része azonban még ma is időszerű, de némi átalakítás szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben a város és régió cselekvési tervévé válhasson. Az emberi beavatkozásokra a természet egyre szélsőségesebb válaszokat ad. Egyértelmű, hogy a kifosztott természeti környezet olyan változások előtt áll, amelyekre fel kell készülni városi és regionális szinten is. A természeti környezet változásai akaratunk ellenére továbbgyűrűznek és társadalmi és gazdasági problémákat hordoznak. Elengedhetetlen, hogy az előttünk álló változások miatt alkalmazkodóképességünket mindhárom stratégiai területen (ökológia, társadalom, gazdaság) továbbfejlesszük és az ÖkovárosÖkorégió Program aktualizálása ezekre a problémákra adjon egy lokális stratégiát. Fontos annak ismerete, hogy a Települési Környezetvédelmi Program és az ÖkovárosÖkorégió Program miben különböznek egymástól. A települési környezetvédelmi program egy olyan jogszabályi kötelezettségnek való megfelelést biztosít, amely a környezeti elemek jelenlegi és múltbéli állapota alapján azok javulását tartalmazó cselekvési tervet fogalmaz meg, amely azonban a jogszabályi tökéletlenség determinizmusa miatt a város és a régió(k) kapcsolatát nem tudja egy egymásra ható egységként kezelni, ahogy a környezeti elemek egymásra épülő rendszerét és kölcsönhatásaiból eredő bonyolult rendszert sem. A vonatkozó jogszabály az embert, mint társadalmi tényezőt, és a gazdasági szereplőket, mint a rendszer mozgatórugóit nem értelmezi. Az Ökováros-Ökorégió program célja, hogy alapdokumentumként szolgáljon a többi jelentős város- és vidékfejlesztési koncepciónak, ezért formailag egy stratégiának megfelelő formát kell felvennie. Ez lehetőséget ad arra, hogy a régió és a város cselekvési terveit összehangolja, és egy egységes egésszé formálja azt. A misszió kérdéskörét a régió és a benne lévő települések vezetésére vonatkoztatjuk, ahol feltételezzük, hogy a régió mindenkori vezetőinek célja a régió hosszú távú
6
életképességének biztosítása. Ezt a célt azonban többféleképpen el lehet érni, és a Stratégia háttéranyagainak megfelelően egy korszerű víziót a fenntarthatóságot szem előtt tartva kell kialakítani. Itt stratégia alatt az Ökováros-Ökorégió programon alapuló stratégiát értjük.
Vízió A Stratégia víziója életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára. Ennek a víziónak a megvalósításához egy részletesebb környezeti elemzés (társadalmi, technikai, politikai, környezeti, oktatási, jogi és gazdasági) szükséges, amelyet aktualizálni kell a jelen körülményeknek megfelelően, de a nagyvonalú Stratégia már a jelen ismereteink birtokában is kialakítható.
Stratégia A régió alapvetően a saját erőforrásait kihasználva biztosítsa lakosai számára az élelmezési- és energiabiztonságot, gondoskodjon az alapvető emberi, testi –lelki – szellemi szükségletekről. Gondoskodjon az ezek kielégítésében fontos szerepet játszó természeti környezet, azaz a biológiai sokféleség állandó bővüléséről, és az épített környezet természetvezérelt átalakításáról; ennek alapján rakja le egy szerves fejlődés alapjait. A stratégia megvalósítását támogató politikáknak tartalmazniuk kell az ökológiai műveltség terjesztését, a fenntarthatóság szellemében történő mezőgazdasági és ipari termelésre ösztönzést, és hangsúlyoznia kell a célokat a legnagyobb hatékonysággal megvalósítani képes közösségek szerepének fontosságát. Terjesztenie kell a rendszerekben való gondolkodás fontosságát, aminek értelmében szakítani kell a csak az erőforrás-hatékonyságon alapuló szemlélettel, ami az egyes erőforrások önmagában történő hasznosítására késztet, és így azok túlhasználatát okozza. Ezzel szemben a rendszerhatékonyságot kell kitűzni, ahol az egyes rendszerek alapjaiként az ökológiai környezet által meghatározott rendszereket értjük, mint az egész társadalmi – gazdasági
7
felépítmény alapját. Ezzel a szemlélettel – a Kék Gazdaság elveinek megfelelően – jelentősen növelhetők az egyes rendszerek teljesítményei. Fel kell ismerni, hogy a társadalom és a természeti környezet egymást kölcsönösen fejlesztő folyamatában a gazdaság csak eszköz, bár fontos elem. Ennek megfelelően a stratégiai célok a következőképpen fogalmazhatók meg:
Stratégiai célok Természeti környezetre vonatkozó célok: a biológiai sokféleség növekedésének biztosítása, a természeti folyamatok megismerése révén a régió természeti tőke értékének a lehető legteljesebb mértékű visszaállítása. Ez adhat lehetőséget a későbbiekben a szerves társadalmi és gazdasági fejlődés állandósítására. Társadalmi célok: A természeti környezet mindenkori állapotát, teherbíró képességét figyelembe venni tudó, a helyi igényeknek prioritást biztosító közösségek létrejöttének elősegítése, ahol ezen közösségek szövetén erősebbé és alkalmazkodó képesebbé tehetők a falvak és városok társadalmai. Az így kialakult társadalmi szervezet elősegíti a természeti és az épített környezethez való harmonikus alkalmazkodást és a szükséges gazdasági eszköztár megfelelő használatát abban az esetben, ha rendelkezési joga van a területéhez tartozó természeti környezet felett. A hatékony helyi társadalmak kialakulásának egyik legfontosabb feltétele a természeti környezet legfontosabb elemei (föld, erdő, víz) közösségi felügyeletének biztosítása, és ezáltal az alapvető szükségletekhez való hozzáférés biztosítása valamennyi ember számára. Gazdasági célok: Az élelmezési- és energiabiztonság kialakítása, a környezethez és a társadalmi igényekhez szervesen igazodó, körfolyamatokon alapuló ipari és mezőgazdasági termelőtevékenységek meghonosítása és fejlesztése. Ehhez szervesen igazodó vállalkozási formák kifejlesztése, ahol a vállalkozások szem előtt tudják tartani a természeti környezet és a helyi társadalom igényeit is. A stratégiai célokból származtathatók az operatív célok, amelyek már konkrét cselekvési irányokat jelölnek ki a régió számára.
8
Operatív célok Természeti, épített környezetre vonatkoztatott operatív célok: a) Olyan szabályozás, amely elősegíti a biológiai sokféleség állandó növekedését a gazdasági eszköztár párhuzamos fejlesztésével. b) Ipari és mezőgazdasági körfolyamatok kidolgozása, amelyek jelentősen túlhaladják
a
hagyományos
nagyüzemi
gazdaságok
hatékonyságát
–
rendszerszinten (és nem egy adott üzemre vonatkozóan). Társadalmi operatív célok: a) Olyan szabályozási, jogi rendszer kidolgozása, amely biztosítja a közösségi felügyeletet a legfontosabb természeti tényezők, a föld, a víz és az erdők felett. b) Olyan közösségek kialakulásának – kialakításának az elősegítése, ahol az egyes közösségeknek megvannak a megfelelő gazdasági alapjaik is, tehát szervesen ráépülnek a környezetre, és ennél fogva stabilak és egyben rugalmasak is – tehát környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben is fenntarthatóak. c) Olyan
közösségi
intézkedések,
cselekvések,
amelyek
kialakítják
az
esélyteremtés feltételeit, és gondoskodnak a társadalom kiszolgáltatott rétegeiről. d) A társadalmi részvételen alapuló tervezés, döntéshozás és közösségi cselekvés, azaz részvételi demokrácia megteremtése. Gazdasági operatív célok: a) Élelmezési és energiabiztonság kialakítása önfenntartásra törekvő helyi és regionális természetvezérelt gazdaság által, ahol a helyben élők szükségleteinek elsőbbsége van. b) A
régió
természeti
adottságaihoz
szervesen
illeszkedő,
körfolyamatokon alapuló gazdasági egységek kialakítása. c) Fenntartható, a helyi erőforrásokon alapuló városüzemeltetés.
9
korszerű,
1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI
KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI
EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN 1.1. A prehisztorikus korszak Az emberi közösségek az időszámítás előtt közel 50.000 évvel jelentek meg a Földön. A kőkorszak kezdeti szakaszában az ember állandóan vándorló közösségekben élt. Egy területen rendelkezésre álló élelem elfogyasztása után más vidékekre vándorolt, ahol újabb táplálékhoz juthatott. A közösségek élettevékenysége a csoport alacsony létszáma – néhány tíz fő –, illetve az eszközhasználat – és mindebből következően beavatkozás – alacsony foka miatt nem jelentett meghatározó mértékű befolyást a környezeti viszonyokra. Gazdálkodással nem foglalkoztak a csoportok, hanem a szükséges táplálék megszerzése után fennmaradó időt elsősorban vallási életük kiteljesítésére fordították. Nem halmoztak fel sem élelmiszert, sem más javakat, a magántulajdon nem játszott meghatározó szerepet a közösségek életében. Mintegy 12.000 évvel ezelőtt a holocén (mezolitikum) korszak kezdetén a jégtakaró visszahúzódása és az erdős területek növekedése új lehetőségeket tárt fel az emberi közösségek számára: gazdagodott az élővilág, az éghajlat melegedett, mindez bőségesebb élelem és-energiaforrással szolgált. Az objektív életfeltételek változása magával hozta a közösségek létszámának gyarapodását is, mivel a létfeltételek kiszámíthatóbbá, stabilabbá váltak. Egyre jobban benépesült a kontinentális Európa déli, tengerparti része, a mai mediterrán vidék. Fontos technológiai újítás volt e korban a kőpengék használatának elterjedése, ami – többek között – a vadászat „hatékonyságát” is fokozta, miáltal bőséges húsforrás állt rendelkezésre. A kőeszközök a fa megmunkálásában is fontos szerephez jutottak, mivel az ekkor még ideiglenes lakhelyek fő alapanyaga a fa volt, és a szálláshelyek kialakításához egyre több fa kivágására volt szükség. A kor embere a „fakitermelés” és a vadászat révén hatott legerősebben a környezetére. Ez a hatás azonban sokkal inkább a környezethez történő alkalmazkodást, mintsem annak lényeges megváltoztatását, átalakítását jelentette, és mivel ezek a hatások egymástól térben és időben elszigetelten jelentkeztek, így a természeti környezet nagy részben érintetlen maradt. Mindez tehát azt is jelentette, hogy az emberek a mindennapjaik tevékenységei során nem kellett, hogy külön figyelmet fordítsanak a fogyasztásukhoz kapcsolódó háttér-szükségletek – mint például az energia-ellátás, 10
hulladékkezelés, szállítás, stb. –, kielégítéséről, mivel mindent saját és helyi erőforrásaik felhasználásával oldottak meg. Ebből következően a helyi közösségek, egyfajta zárt fogyasztási rendszerként működtek, összhangban a természeti környezet adta adottságokkal és lehetőségekkel. 1.2. A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet A hozzávetőlegesen 8-10 ezer évvel ezelőtti időszak – az ún. átmeneti és újkőkorszak –, az emberiség történetében meghatározó változást hozott. Egyre inkább állandósult a helyhez kötött, letelepedett életforma és ezzel összefüggésben a megindult a mezőgazdasági termelés és a háziasított állatok tenyésztése. Az utolsó jégkorszak után ebben az időben vált az éghajlat egyre kedvezőbbé az ember számára.
A
letelepedett,
mezőgazdasággal
foglalkozó
elődeink
élete
egyre
biztonságosabb lett, a népesség száma jelentősen növekedett. Ezzel egy időben az ember hozzálátott az erdő nyújtotta lehetőségek kiaknázásához, megkezdődött az építkezésre és tüzelésre használt fa kitermelése. Nagyobb települések alakultak ki, változott a házépítés formája, az ember rátért a négyszögletes alapú építkezésre. Mindezek a változások a fafelhasználás növekedését jelentették, amely a fakitermelés fokozódását eredményezte, miáltal a közösségek tagjai megbontották az erdők természetes egységét, és irtásterületek alakultak ki. Az erdők fokozódó irtását eredményező további tényező a növénytermesztés elterjedése volt. A termőterületek kialakítása ugyancsak erdőirtással kezdődött. A korabeli erdőirtást az eszközök szintjén a már gondosan megmunkálta kőszerszámok tették lehetővé. A környezet szempontjából a mezőgazdaság elterjedésének két fontos következménye volt, és van jelenleg is: (1) mezőgazdasági rendszerek egyrészt megváltoztatják a talajok természetes anyag- és energiaforgalmát; (2) másrészt a természetes vegetáció kiirtása csökkenti a biológiai sokféleséget. A mezőgazdasági termelés következtében a termesztett növények betakarításával, a szalma felhasználásával nem kerül vissza a talajba az a szervesanyag-mennyiség, ami természetes körülmények között. Ez csökkentette a humuszképződést, ami a talaj termékenységének romlásához vezetett. Mindezek a hatások azonban még mindig nem jelentettek jelentős beavatkozást, változást a természetes állapothoz képest, mivel az ásóbotos földművelés csak a talaj felső rétegeit bolygatta, illetve az emberek viszonylag hamar rájöttek arra is, hogy a háziasított állatok trágyáját a talajba keverve javítható 11
annak termékenysége. Az állattartás és a növénytermesztés – azaz a mezőgazdasági tevékenység – átrendezte a közösségek életét is, mivel megjelennek a vagyoni és ebből következően a társadalmi különbségek is. A letelepedett közösségek életében a mezőgazdasági tevékenység általánossá válásával a kereskedelem szerepe is kezdett erősödni, mivel a mezőgazdasági termelés során már az egyéni – háztartási – szükségletek kielégítésén túl is termelődtek javak, amelyek a kereskedés alapjául szolgáltak. Ez a helyzet a vagyoni különbségek fokozódását, és egyben a társadalom differenciálódását is maga után vonta. További differenciáló tényezőként jelent meg a közösség vezetésében, közös ügyeinek intézésében betöltött pozíció is. A közösség ügyeivel történő foglalkozás egyre hangsúlyosabb lett, a letelepedettség és a környező településekkel történő kapcsolatok intenzívebbé és sokrétűbbé válása miatt. Kialakultak a vezető pozíciók, amelyek nagyobb tekintéllyel és hatalommal ruházták fel az azokat betöltő személyeket. Ez is hozzájárult a társadalom tagolódásához. A csoporton belül azonban még nem különül el egy olyan vezetői réteg, amely nem vesz részt közvetlenül a termelésben, hanem csak a közösség ügyeinek intézése a feladata. (Giddens, 1995. p: 71–85.) A mezőgazdasági fejlődés az emberi kultúra és a közösségek gyors fejlődéséhez vezetett. Ez a fejlődés elkerülhetetlenül hozta magával az új technológiák kialakulását is amely változások a természeti környezetre vonatkozó konzekvenciákkal is bírtak. Ilyen technológiai változás volt a fémek megmunkálása és az ehhez kapcsolódó egyéb ipari tevékenységek – bányászta, kohászat – megindulása. 1.3. A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az első megmunkált ércek közé azok tartoztak, amelyek a felszínhez közeli kőzetekben fordultak elő, és a fémtartalmuk már alacsony olvadásponton kinyerhető volt. E korszak első legfontosabb nyersanyaga a réz lett. A réz mellett azonban továbbra is használták a követ, de dísztárgyakat, ékszereket már aranyból és ezüstből is készítettek. A fémfeldolgozás azonban csak a bronzkorszakban vált általánossá. A fémipar megjelenése növelte a városok lakosságát, és további munkamegosztást hozott létre, ami a kereskedelem fellendüléséhez vezetett. A bronzkor (kb. i.e. 2000-1000 között) elnevezés nemcsak a fémfelhasználás szintjét jelzi, hanem az emberiség történetének egy igen fontos szakaszát is. Ebben az időszakban Az erdők irtása és a területek mezőgazdasági hasznosítása egyre 12
elterjedtebbé vált. A jelenlegi Törökország délnyugati részén ekkor irtották ki az erdők többségét. Ugyancsak ez az a korszak, amely során a Tigris és az Eufrátesz vidékén létrejött öntözéses gazdálkodás jelentős városállamok kialakulásához vezetett, egyúttal létrehozta az ember okozta első nagy regionális környezeti katasztrófát. Az öntözésre használt víz a talajokat teljesen kilúgozta és a területet mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabbá tette. Ez nagymértékben hozzájárult a sumer kultúra hanyatlásához. Mindez Egyiptomban nem következett be, mivel a Nílus nemcsak az öntözésről, hanem iszapjával a tápanyagokról is gondoskodott. Valószínű továbbá az is, hogy a szárazság mellett az aktív mezőgazdasági termelés miatti talajromlás is elősegítette a földközi-tengeri szigeteken kialakult mükénéi kultúra megszűnését. (Mészáros 2002) A fémkohászat volt az első olyan tevékenység, amely során az ember már valós környezetszennyező gazdasági tevékenységet kezdett folytatni. A fém az ércekből történő kinyeréséhez és megmunkálásához magas hőmérsékletre volt szükség, amely eléréséhez az egyedüli energiaforrásként a fa elégetése szolgált. Hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a fakitermelés. Ez önmagában ugyan nem környezetszennyezés, de mindenképpen környezetkárosítás. A fa elégetése során a nem tökéletes égetés miatt szén-monoxid és korom keletkezett, valamint jelentős mennyiségű hamu maradt vissza. Az olvasztás során fémrészecskék kerültek a légtérbe és a kohók (huták) környékét szennyezték. Mindezek a tényezők az e munkahelyeken dolgozók számára komoly egészségi kockázatot jelentettek. További széles körben megjelenő egészségi kockázatok jelentek meg a fémhasználat hatására, nevezetesen az ólomból és cinkből készített használati tárgyak – főleg edények – használata, mivel ezekben a savas kémhatású élelmiszerek tárolása, illetve ezekből történő fogyasztása során az élelmiszer feloldotta az edény falát és így a nehézfémek a szervezetbe jutottak, ahol felhalmozódtak. A fémek napi használatban történő megjelenése a társadalmi viszonyokra is hatást gyakorolt. A nagy szakértelmet kívánó fémművesség önálló társadalmi réteget hozott létre azokban a közösségekben, ahol korábban alapvetően mezőgazdasági tevékenység jelentette a megélhetés alapját. Fontos differenciáló tényezőként jelent meg a fémedények, illetve használati eszközök birtoklása is: a fémtárgyak birtoklói a közösség
13
kitüntetett helyzetű tagjaivá váltak, különösen, ha az adott fémtárgy, vagy azok egyike fegyver volt. A fegyver birtoklása egyben a hatalom birtoklását is jelentette. A bronzkor ugyanakkor az első olyan időszak, amikor a helyi igények kielégítéséhez már nem áll mindenhol rendelkezésre megfelelő mértében a helyi nyersanyag, és ebből következően szükségszerűen épül ki a távkereskedelmi rendszer. A helyi nyersanyagforrások tekintetében az ónérc jelentette a szűk keresztmetszetet. Míg rézérc viszonylag sok helyen és bőségesebben állt rendelkezésre, a bronz másik fontos alkotóeleme főként Nyugat-Európában volt megtalálható. Új hatalmi dimenzió formálódott, mégpedig a természeti erőforrások birtoklásán alapuló hatalom, illetve ezek hiányából fakadó kiszolgáltatottság. Ez a fajta kiszolgáltatottság korábban ismeretlen jelenség volt, hiszen a közösségek igényeik megfogalmazása és kielégítése során alapvetően alkalmazkodtak a közvetlen környezetük kínálta lehetőségekhez. Ebből következően el is kerülhettek minden olyan társadalmi-gazdasági katasztrófát, válsághelyzetet, amely a későbbi korokban – főként a modern ipari termelés tőkés gazdaságaiban – az alapvetően külső erőforrásoktól függő szükséglet kielégítés okán igen gyakran előfordult. A távkereskedelmi rendszer igényeinek kiszolgálása érdekében tett erőfeszítések szintén jelentősen átformálták a természeti környezetet. A kereskedelmi utak – pl. Borostyán út – és később a hadi utak építése fokoztak a kőbányászatot, illetve maga az épített út is mesterséges tájelemként jelent meg. Más vonatkozásban a kereskedelmi hajózás fellendülése tovább fokozta a fa-igényt. Mindezen igények, változtatások kielégítését az egyre tökéletesedő fémszerszámok használata szolgálta ki. „Az eredmény: Athén most úgy néz ki, mint egy kis sziget, egy beteg test csontváza, melyen hús alig található. A régi szép időkben a föld romlatlan volt, talaj borította a hegységek magasabb részeit is, s amit mi bozótosnak hívunk, gazdagon borította a földet. Bőven volt erdő a hegyekben, de ennek már alig látni nyomát. Némelyik hegységünk csak méheket tud eltartani; nem is olyan régen még ezekből a hegységekből származtak legnagyobb épületeink tetőgerendái, s ezek a gerendák még mindig a helyükön vannak. És volt sok egyéb, gondozott magas fák, melyek élelmet adtalak a bőséges állatállománynak.” (Platón: Kritiász idézi Makra, 2002 Kerényi, 2002) A fejlett kézműipar, a városi építkezések, az egyre fokozódó energia-igény, a hajóépítés, és az egyre terjeszkedő mezőgazdasági termelés hatásai együttesen vezettek oda, hogy a mediterránum ökológiai rendszerének pusztulása már az ókori civilizációk 14
kialakulása
idején
elkezdődik.
Ennek
leglátványosabb,
máig
is
fennmaradt
következménye, hogy a hegyoldalakról kiirtott erdők helyén maradt vékony termőtalajréteg az erózió hatására szinte teljes mértékben eltűnt. Maga a pusztulási folyamat ugyanakkor egybe is esik a kor technikai, technológiai újításainak megjelenésével, a társadalom és a gazdaság fejlődésével. E fejlődés igényét és egyben lehetőségét a népességszám rohamos növekedése tette elkerülhetetlenné. A városok egy része túlnépesedett, és ez a helyzet már városi problémává tette a lakókörnyezet szennyezésének problémáit is, amelyek először a hulladék-problémára vonatkoztak, de fokozatos terjedtek ki számos olyan területre, amelyek napjainkban is a „városüzemeltetés” feladatait jelentik. Az első ismert hulladék-lerakással foglalkozó városi rendelet i.e. 500 környékén született Athénban. Ez a rendelet a szemetet szétdobálókkal szemben büntetést helyezett kilátásba, illetve a városi hulladék lerakására a várostól mintegy 2 km távolságban jelölte ki a helyet. Szolón híres törvénykönyvében is megtalálhatóak a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó első rendelkezések, amelyek a kovácsok tevékenységét korlátozza a városban. (Makra, 2002 idézi Kerényi, 2002) A római jog már arról is intézkedik, hogy a sajtkészítő műhelyeket úgy kell telepíteni, hogy azok füstjükkel a többi házat ne szennyezzék. A zsidó törvénykönyv, a Talmud megtiltja, hogy Jeruzsálemben kohókat és szárítókemencéket helyezzenek el. Előírja, hogy a szennyező forrásoknak, a szélirány figyelembevételével, a többi háztól legalább 50 könyöknyire (1 könyök kb. 60 cm) kell lenniük. (Mészáros, 2002)1 1.4. Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A gyorsuló iparosodás hatására a korábban meghatározó mezőgazdasági termelés, mint létalap kezdte elveszíteni fontosságát, és egyre inkább az ipari bérmunka jelentett a megélhetést. Az új helyzet hatására nem csak a fokozódott a természeti környezet átalakítása, hanem a helyi közösségek is átalakuláson mentek keresztül. Ennek oka a tömeges városba áramlás volt, mivel az a mezőgazdaság egyre kevesebb embert tudott eltartani és az ipari termelés jellemzően a városokban alakult ki. A tömeges városba költözés több szempontból is átrendezte a korábbi gazdasági, társadalmi viszonyokat. A városba költözők kiszakadtak a korábbi zárt helyi
1
Mészáros 2002
15
közösségeikből, amely közösségek természetes segítő és támogató rendszerként is működtek. Az új lakókörnyezetükben nem számíthattak a helyi közösség támogatására, mert mindenki „újonnan érkezett”, nem volt olyan közösen birtokolt hagyomány, amely megteremtette volna a szolidaritás alapját. Azoknak a közösségeknek, amelyek létszáma a városba költözés hatására csökkent, meggyengült a reprodukciós képessége a születendő gyerekek számát tekintve. Mind gazdasági értelemben, mind a fennmaradás érdekében egyre inkább külső erőforrások igénybevételére kényszerültek. A városba áramlás hatására a kora újkori városok létszáma hirtelen jelentősen megnövekedett, amely intenzív változásra a város egyetlen területen sem volt felkészülve. Fokozódott a zsúfoltság, megjelent a hulladékok kezelésének problémája és feladat, a természeti környezettel való kapcsolat lehetősége egyre inkább kikerült az emberek hétköznapi életéből. A mai értelembe vett városüzemeltetés kezdeményei először jóformán csak a hulladékprobléma megoldását jelentették. Míg korábban ez a kérdés nem okozott külön feladatot, a városiasodás során már, mint probléma jelent meg. Nem elsősorban „esztétikai” problémaként, merthogy a szemetes utca, a nyitott kanálisokban folyó szennyvíz „nem szép” látvány vagy, hogy zavaró a bűz. Közegészségügyi vonatkozásai miatt vált elkerülhetetlenné a hulladék-probléma megoldása, a járványveszély csökkentése érdekében. A feladat egyben azt is jelentette, hogy külön erőforrást kellett biztosítani a hulladék összegyűjtésére, elszállítására, tárolására, illetve mindezen feladatok megszervezésére. Más vonatkozásban a hulladék lakókörnyezetből történő eltávolítása a várost körbevevő természeti környezet „leigázásának” kezdete is, hiszen a kiszállított hulladékot el is kellett valahol helyezni. A városok folyamatosan növekvő lakosság létszáma hatására később már azt eredményezte, hogy egyre fokozódott az igény a természetes környezettel való kapcsolat újrateremtésére. Ennek egyik módja a természet „belopás” volt a városokba, közparkok, fasorok sétányok kialakításával. A másik módja a szub-urbanizáció megjelenése, a városi lakosok „zöldbe menekülése”. A XIX. század második felétől megjelennek a villanegyedek, kertvárosok, amely folyamat felgyorsította a városok természeti környezetének kihasználását. A fokozódó ipari termelés hatására már nem csak a város hulladékát kellett elnyelnie a környezetnek, hanem egyértelműen alárendelődött az ipari civilizáció hatására kialakult szemléletnek. Ennek értelmében az emberi igények kielégítése során nem szükséges figyelembe venni a természeti környezet adottságait és lehetőségeit, mert a technológiai 16
fejlesztések képesek megoldani minden problémát. Természetesen ez a szemlélet soha nem fogalmazódott meg nyíltan ebben a formában, de implicit módon jelen volt (van) a modern urbánus élet szinte minden területén. Mindez egy rendkívül ellentmondásos folyamatot jelent, mivel az ember a testi-lelki egészségét és életminőségének fokozását tartja szem előtt, de az ennek érdekében végzett tevékenysége következményeként akarva-akaratlan egyre tágabb teret nyit a város környezetromboló hatásainak. A városi lakosság – de alapvetően a népesség – ugrásszerű növekedése a XVIII. századtól
kezdődően
megnöveli
az
energia
és
nyersanyag-felhasználást.
Új
energiahordozók jelennek meg, és terjednek el tömegesen. Ezek közül a természeti környezetre a legjelentősebb és - a korábbi időszakokhoz képest - minőségében is más hatást a kőszén használatának elterjedése eredményezte. Korábban, a fa elégetésével a növények által évente megkötött széntartalom került vissza a légkörbe. Már ez a helyzet sem volt optimálisnak tekinthető, mivel az erdőirtás és fafelhasználás üteme gyorsabb volt, mint az újratermelődésé. A kőszén elégetésével a légkör szén-dioxid mennyisége folyamatosan nőni kezdett. Napjainkban is az ipari szennyezés mértékének érzékeltetéséhez, a légkör szén-dioxid tartalmát az ipari forradalom előtti időszakra jellemző koncentráció mértékéhez viszonyítják, mintegy jelezve, hogy a tömeges ipari termelés előtti időszakban az emberi közösségeknek még nem volt jelentős befolyásoló hatásuk a szénciklus globális méretű befolyásolására. Jelentős helyi és átfogóbb hatású negatív környezeti hatásokat okozott az ipari termelés fejlődéséhez kapcsolódó számos más tevékenység is, amelyek szintén ebben a korban kaptak nagy lendületet. Ilyen volt a bányászat, amely elpusztította a környező növényzetet, átrendezte a tájat, befolyásolta a felszín alatti vizek addig kialakult viszonyait, és mint munkahely jelentős egészségi kockázatot képviselt. Módosította továbbá a természeti környezetet az iparosodással összefüggésben szintén rohamosan fejlődő közúti és vasúti hálózat is. A vasútépítés önmagában is alapjaiban rendezhette át a természeti környezetet a sínpályákhoz szükséges töltések, alagutak, hidak megépítésével, illetve a vasútépítéshez szükséges hatalmas mennyiségű fa, vas, kő, stb. mint építőanyag-igény kielégítése tekintetében. Mindezek a problémák az ipari forradalomban vezető szerepet betöltő korabeli Angliában jelentkeztek a leginkább. De nem maradhatott már egyetlen ország sem a „kívülállóság” helyzetében, mivel elsősorban a városokban szinte általánossá vált a téli füstköd jelenléte, az évről-évre pusztuló közvetlen természeti környezet látványa is 17
egyre inkább „természetessé” vált. Mindazonáltal a „hosszú XIX. század” – ahogy Hobsbawn nevezte a Francia Forradalomtól az I. Világháború kitöréséig terjedő időszakot – változásai olyannyira meghatározó módon alakították át és használták ki gátlástalanul a természeti környezetet, hogy ezt az időszakot szükségszerűen követnie kellett egy szemléletváltást hozó korszaknak. A XX. század második felében veszi kezdetét egy új szemlélet kialakulása, amely ismét értékként kezeli a természeti környezetet, és amelyben megfogalmazódik az a felismerés is, hogy a természeti erőforrások nem végtelenek. Felismerésre kerül továbbá az a tény is, hogy a természeti erőforrások végletes kihasználása, a pazarló szemlélet könnyen vezethet az egész emberiséget érintő ökológiai katasztrófához, amely következtében az összes addig létrehozott és értékként tekintett civilizációs produktum értelmét veszíti. Ezzel a felismeréssel veszi kezdetét az a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó gondolkodás, amely az évszázad végére környezettudatos szemlélet kialakulását eredményezi. 1.5. A modern társadalmak és a környezetvédelem A múlt század hatvanas-hetvenes évei jelentették a fordulópontot az ember és környezete viszonyának újraértékelésében. Ennek egyik első, és mind a mai napig meghatározó
momentuma
az
1972-ben,
Stockholmban
megrendezett
első
környezetvédelmi világkonferencia volt. Ez a fórum tette a társadalmi-gazdasági problémák szintjén is legitimmé a környezetvédelem feladatát, és a konferencia hatására indult meg világszerte a környezetvédelmi intézményrendszer kiépülése. A stockholmi konferencián 26 irányelv került elfogadásra. Ezek közül néhány nagyon lényeges a következő: •
Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez.
•
A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedéke számára.
(„A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”) •
„Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem
okozhat kárt más országok környezetében. (Láng 1980 22. o., idézi Sántha 1991. 50. o.) Az ebben az időben tett kényszerű felismerések az élet különböző területeire vonatkoztak, több különböző országot, kontinenst érintettek, de mindebből azaz alapkövetkeztetés származott, hogy a környezetszennyezés globális probléma, amely csakis globális összefogás eredményeként oldható meg sikeresen. 18
Ezt a felismerést olyan láttató jelek tették egyértelművé, mint, hogy a Közé- és KeletEurópában keletkezett légszennyeződés Skandináviában okoz savas esőket, az USA iparvidékeinek szennyezése Kanada természeti értékeit pusztítja, avagy a Csernobili katasztrófa sajnálatos tapasztalata, miszerint a radioaktív részecskéket tartalmazó porfelhő az egész Földet megkerülheti néhány nap alatt. A környezetvédelem kérdésének fokozott előtérbe kerülését eredményezte az a változás is, amely a hatvanas években ment végbe és két egymást erősítő folyamatot jelentett: egyrészt jelentette, hogy a hagyományos nehézipari termelés környezetszennyezése már tarthatatlanná vált, másrészt jelentette egy új iparág, a környezetvédelmi ipar kialakulását. Jó példa erre a nehézipar okán a környezeti ártalmaktól erősen terhelt Ruhr-vidék, ahol a korábban jelentősen szennyező iparágak helyére a környezetvédelmi technológiák költöztek. Így teremtve meg a lehetőséget a munkaerő és a lakosság megtartására, illetve a korábban keletkezett környezeti károk rehabilitására. Az ipari kapacitások és fejlesztések olyan feladatok felé fordultak, mint a szennyvíztisztítás, a hulladékkezelés, a levegőtisztaság-védelem innovációi, és a korábbi súlyosan szennyező iparvidék a környezetvédelem technológiai központjává vált. A környezetkárosítás mértékének csökkenéséhez nagyban hozzájárultak az említett új technológiák, de a korábbi nehézipar általános háttérbe szorulása is kedvezett e folyamatnak. A nehézipart felváltó technológiák – híradástechnika, szórakoztató elektronika, informatika, stb, – már kevésbé szennyezték a környezete, már csak azért is, mivel minden országban megjelentek a környezet védelmét szolgáló rendelkezés, törvények. A gazdasági rendszerek átalakulása mellet a társadalmi rendszerek, illetve az azokat meghatározó ideológiák is átalakuláson mentek keresztül a XX. század utolsó harmadában. E változások egyik meghatározó mozzanata a környezetvédelem, mint politikai tényező megjelenése volt. A zöld szervezetek, mozgalmak, pártok jelentős tömegbázist tudhattak - és tudhatnak jelenleg is - magukénak, miáltal megkerülhetetlen társadalmi érdekérvényesítő tényezővé váltak. A társadalomtudományi gondolkodásra is hatást gyakorolt a környezetvédelem kérdése, és kialakultak azok a társadalom- és gazdaság-elméletek, amelyek jelenleg is meghatározó módon befolyásolják a politikai-, és közgondolkodást. Ezek közül talán a legismertebb, a fenntartható fejlődés elmélete, amely szinte már ideológiaként uralja a modern piacgazdaságok jövőkép-keresését. 19
2. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE Az emberi közösségek természeti környezetükkel való viszonyának alakulása egyértelműen rámutat arra, hogy az ember és természeti környezet közötti harmónia megbomlott. Ezt a kijelentést számtalan tény, publikáció2 is bizonyítja, és nem ismerünk olyan elméletet, amely azt állítaná, hogy mindez nem probléma, és minden folytatható az eddigi módon. Éppen ellenkezőleg, időről-időre változtatást sürgető írások, elképzelések, cselekvési tervek jelennek meg a tudományos közéletben és a politikai döntéshozatali fórumok különböző szintjein egyaránt. A következőkben néhány felvetés ismertetésén keresztül azokat a gondolatrendszereket kívánjuk bemutatni, amelyekben a változtatások már kikerülhetetlen elvárásként fogalmazódnak meg, és egyben az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elméleti háttereként is szolgálnak. 2.1. A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A változtatás, a lényegi irányváltás, amely a természeti környezettel történő újbóli harmonikus
együttéléshez
vezethet,
igen
bonyolult
feladat,
mivel
ehhez
paradigmaváltás szükséges, egy olyan lényeges szemléletváltozás, ami hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg. A paradigmaváltás szükségességét sokan érzik, akár a szépirodalom felé tekintünk, akár a politika élet színtereit vizsgáljuk. 1962-ben jelent meg az a szépirodalmi mű Csendes tavasz címmel, amely először fogalmaz meg egy olyan víziót, ahol az ember környezetkárosító tevékenysége nagyon látványosan érhető tetten: eljön a tavasz, de minden csendes, mert nincsenek madarak, amelyek a tavaszi újjáéledést hirdetnék. És azért nincsenek madarak, mert a földműveléshez használt vegyszerek miatt lassacskán elpusztultak. Ez a vízió – ami azon a valós tényen alapult, hogy pl. a DDT nevű rovarirtó szer felhalmozódott a madarak szervezetében – sokkolta az értelmiséget, akik azonnali cselekvést sürgettek. A korábbi gyakorlathoz képest alternatívát jelentő új paradigma a „fenntartható fejlődés” eszméje lett. Ez az elképzelés először az 1987-ben kiadott Brundtland jelentésben fogalmazódott meg a széleskörű nyilvánosság számára. Ennek értelmében a
2
pl. László 2001, Hart 1997, Lovins at al. 1999,1
20
jelen generációinak úgy kell kielégíteni a szükségleteit, hogy ezzel ne veszélyeztesse a jövő generációinak hasonló szükségleteinek kielégítését. A koncepció sokak számára szimpatikus volt, ugyanakkor mindenki a saját véleménye szerint alakította ki a mögöttes tartalmat, sokszor csak divathullámként kezelve a fogalmat. Az elképzelés széles körű elismertsége és népszerűsége illetve az értelmezések sokszínűsége végül némiképp ellentmondásos fogalommá tették a fenntartható fejlődés eszméjét. Az ellentmondások kialakulásának egyik feltételezhető oka, hogy a fogalmat használók egy csoportja a „fenntartható” résszel, míg mások a „fejlődés” résszel azonosultak. Ezek az értelmezésbeli különbségek, illetve maga az a tény, hogy a fogalom egésze a közvélemény széles rétege számára nehezen értelmezhető, azt is mutatja, hogy a gondolat alap mondanivalójából – nevezetesen a teljes szemléletváltás – következő feladatokat igen nehéz következetesen megvalósítani anélkül, hogy alapjaiban ne változna számos eddig ismert és megszokott dolog. Annak érdekében, hogy a továbbiakban egyértelmű lehessen az ÖKOVÁROSÖKORÉGIÓ Program által használt fenntartható fejlődés fogalom, szükségesnek tartjuk az általunk választott meghatározást ismertetni. Ennek értelmében fontosnak tarjuk, hogy: •
A megújuló erőforrások felhasználásának üteme nem haladja meg azt az ütemet,
amellyel az ökoszisztéma képes újratermelni őket. •
A nem megújuló erőforrások fogyasztásának vagy újra nem hasznosítható
hulladékká alakításának üteme nem haladja meg annak ütemét, ahogy az ember helyettük megújuló erőforrásokat fejleszt ki és vesz fokozatosan használatba. •
A környezetszennyezés kibocsátási üteme nem haladja meg az ökoszisztéma
feldolgozó-kapacitását3. Minden vita, ellentmondás, és értelmezési sajátosság mellett látni kell azonban, hogy a fenntartható fejlődés eszméje nem sajátítható ki szélsőséges ideológiák, megközelítések vagy érdekek szerint. Azt is látni kell továbbá, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításában az általunk választott meghatározás szerinti cselekvés nem korlátozódhat csupán egyetlen területre, sem diszciplináris, sem egyéb más megközelítésben.
Éppen
ellenkezőleg,
együttműködést,
és
hasonló
mértékű
elköteleződést vár el a természettudományok és a társadalomtudományok képviselőitől egyaránt, csak úgy, mint a politika, a gazdaság, vagy a civil társadalom képviselőitől. 3
Korten, 1998. 330. old.
21
Regionális szinten vizsgálva a különböző elméletek alapján felépíthető kooperációkat és azok fejlődési szintjeit az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra – A fejlődési szintek regionális szintű megközelítése
A természet, mint főrendszer
A természet, mint eszköz
Mai modern, hagyományos régió Néhány jellemző • növekedésorientált gazdaságpolitika • globalizáció, urbanizálódás • individualizmus
Hagyományos, modern régió
Fenntartható fejlődésű A társadalom/gazdaság Néhány jellemző
R A
• a környezetbarát technológiák használata és D helyi orientáció a I gazdaságban és az G életvitelben M • civil közösségek fejlesztése A
Természetvezérelt társadalom-gazdaság Néhány jellemző • természetvezérelt gazdaság • decentaralizáció reurbanizálódás •organikus,önnfenntartásr a törekvő életvitel • közösségi hálózatok kialakítása
V Fenntartható régió
Ökorégió
Az ábra bal oldalán látható a jelenlegi állapotot tükröző, hagyományos gazdasági-társadalmi forma néhány fontosabb jellemzője, amelyek stabil alapot nyújtanak a "modern társadalmat építünk" szlogen mechanikus érvényesítésének, ezekről bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok a jelenkor kihívásai kezeléséhez, közvetlenül hozzájárultak, sőt előidézői voltak a mai gazdasági-, társadalmi-, ökológiai válságnak.. Az ábra középső oszlopa már a fenntartható fejlődés jegyében fogalmazódik meg, ahol a természeti környezet végességére is figyelmet fordítanak, és szeretnék azt használhatóvá tenni a jövő generáció számára is. Mindkét oszlop a természet eszközvoltát hangsúlyozza, tehát paradigmaváltásról nem beszélhetünk. A fenntartható fejlődés "... ugyan kevés egy minőségileg új ember-természet viszony kialakításához, de nagyon sok feladattal járó program a további romlás elkerüléséhez"4. A fenntartható
4
Szlávik, 2002
22
fejlődés elvének eleget tevő akciók, stratégiák sokféleképpen megvalósíthatók, pl. nem lehet kizárni a génmódosított termékek használatát ezen elvek alapján. Ezért szükséges a harmadik szintnek megfelelő gondolkodásmód, ahol megtörténik a fenntartható fejlődés stratégiai céljainak összefogása, irányítása. Az ökorégió (3. oszlop) ezt az új ember-természet viszonyt próbálja megvalósítani, ezért különbözik az első két formától. Felismeri a természet, mint fő rendszer prioritását, és ahhoz alkalmazkodva, használva annak hatékonyabb módszereit, minőségileg jobb, és igazán fenntartható életet képes biztosítani. Ez is hatékony rendszer, de amíg a fenntartható fejlődés a természet teherbíró-képességét kihasználja saját és a következő nemzedék hasznára, addig a természetvezérelt gondolkodásmód alkalmazkodik a természet igényeihez, és ehhez méri saját szükségleteit (Kiss, 2004). Mint ahogy a hagyományos és a fenntartható fejlődési mód esetében is a hatékony megoldások az elfogadhatóak, úgy a fenntartható fejlődés és az ökorégió között is ugyanaz a kapcsolat áll fenn, tehát a hatékony megoldásokat keressük ezen a szinten is. Az Ökováros-Ökorégió Program megvalósítását jelen körülmények között a középső oszlopban leírt fenntartható régió megvalósításaként tételezhetjük, az európai Helyi Megvalósíthatósági Terv (Local Agenda 21) alapján. A Local Agenda 21 nevű akció-programot a fenntartható fejlődésért az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és Fejlődés című konferenciája alkotta meg. Széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni. Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe venni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. A fenntartható fejlődés e megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges. Az Agenda 7. fejezete - A fenntartható emberi települések fejlesztésének elősegítése hét fő prioritást jelöl meg, melyek a következők: 1.
a megfelelő lakás biztosítását mindenki számára;
2.
az emberi települések irányítását, a fenntartható földhasználat tervezését és
irányítását; 3.
a környezetvédelmi infrastruktúra integrált fejlesztését, ide értve a vízellátást,
szennyvízelvezetést, a szemétszállítást és hulladékkezelést; 4.
a fenntartható energiaszolgáltató és közlekedési rendszereket; 23
5.
a katasztrófa fenyegette területek tervezését és szervezését;
6.
a fenntartható építőipart;
7.
a humán erőforrások fejlesztését, és a kapacitások bővítését.
Mindezek a prioritások megtalálhatóak egyrészt a jelenleg érvényes Nemzeti Környezetvédelmi Program, illetve más, regionális és helyi fejlesztési tervek prioritásai között. Ennek megfelelően az Ökováros-Ökorégió Program is prioritásaiként tekinti, ahogy ez a koncepcionális célok tárgyalásánál részletesen ismertetésre kerül. 2.2. A fenntartható városüzemeltetés 2.2.1. A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere A város szerkezete, területhasználata alapvetően meghatározza a város jellegét, környezeti teljesítményét és lakóinak életminőségét. A városfejlesztési döntéseknek meg kell őrizniük a város identitását, kulturális örökségét, történelmi utcaszerkezetét; zöldterületeit és biodiverzitását. Rossz területhasználati döntések kevéssé vonzó városi területek létrehozásához vezettek, és „nem fenntartható” városmodellt hoztak létre. A legégetőbb várostervezési problémát a városok szabályozatlan terjeszkedése jelenti. A városok a népességnövekedésüknél gyorsabb ütemben terjeszkednek a vidéki területek felé (az elmúlt 20 év alatt a városok területe 20%-kal, míg a népességé csak 6 %-kal nőtt). A zöldterületeket (értékes mezőgazdasági és természeti területek) laza beépítés és kereskedelmi célú felhasználás váltja fel. A városterjeszkedés fokozottan szükségessé teszi az utazást, és növeli a saját gépjármű használattól való függőséget, ez viszont nagyobb forgalmi torlódáshoz, energiafelhasználáshoz és szennyezőanyagkibocsátáshoz vezet. Ezek a problémák különösen ott súlyosak, ahol alacsony a népsűrűség és a napi tevékenységek (otthon, munka, vásárlás) egymástól távoli helyszíneken zajlanak. A gépkocsi használat drámai módon megnő azokon a helyeken, ahol 50-60 fő/hektár alá esik a népsűrűség. Az autó lehetővé teszi tulajdonosa számára, hogy csökkentse az utazásra fordított időt, ám egyben megnyitja annak a lehetőségét is, hogy lakóhelyétől távolabb vállaljon állást, hogy ne a helyi üzletekben vásároljon, és hogy több hobbija legyen. Amikor az autótulajdonlás széles körben elterjedt […] az utazáshoz szükséges idő csökkentése
24
helyett az autó a megtett távolságok drámai növekedéséhez járult hozzá. Ezt az eredményt egyesek az utazáshoz felhasznált idő állandóságának „törvényeként” ismételgetik,
amit
„Zahavi
törvénynek”,
vagy
„Hupke-állandónak”
neveznek
(Tengström, 1991; Cronberg 1987, idézi: Pataki-Takács, 2004). Miközben a városok kifelé terjeszkednek, sok elhagyott, használatlan terület (barnamezős terület) és üres telek található bennük. Társadalmi szegregáció is előfordulhat, mivel a jobb módúak elhagyják a leromlott, kevésbé gazdag területeket. Az infrastruktúra telepítése egy másik döntő területhasználati kérdés. A városok egymással versengve igyekeznek vonzani a beruházókat, ilyen ösztönzést jelentenek például a zöldterületek, ahol az új kereskedelmi létesítmények építési költségei alacsonyabbak. A foglalkoztatás, a kereskedelem és a szórakoztatás városközponton kívülre (pl. autópálya kereszteződések környékére) telepítése azonban rontja a városközpontnak, mint kereskedelmi városrésznek gazdasági jövedelmezőségét, fokozott gépkocsi használatra sarkall, és kirekeszti az itt lévő munkahelyek és szolgáltatások igénybevételéből azokat a polgárokat, akik nem rendelkeznek gépkocsival. Ugyanakkor a városon belül kialakított iparterület elhelyezése is felveti a társadalmi egyenlőség kérdését, főleg ha szegényebb városrészek szomszédságában helyezkedik el. Ebből következően a városi zöldterületek jelentős hatással vannak az életminőségre. A zöldterületek lehetőséget nyújtanak a testedzésre, társadalmi életre, pihenésre, békére és nyugalomra. A jól kezelt zöldterületek, parkok és erdők a települések igen kedvelt és jellemző színterei lehetnek. Ezeket védeni kell, és meg kell vizsgálni a lehetőséget új zöldterületek és egyéb közterületek kialakítására a barnamezős terület újrahasznosítása révén. A zöldterületek a városi biodiverzitás szempontjából is fontosak. A várostervezésnek védeni kell a fontos természetes élőhelyeket az urbanizációtól, és a városi szövetbe való beágyazásukkal elő kell segíteni sokféleségük megőrzését. A városban lakóknak a természettel való közvetlen kapcsolata, fontos tényező ahhoz, hogy a tágabb értelemben vett környezeti kérdéseket illető tudatosságuk növekedjen5. Egyértelmű tehát, hogy a fenntartható városüzemeltetés meghatározó szegmense kell, hogy legyen az Ökováros-Ökorégió Programnak. Ennek két oka van: az egyik ok, hogy minden helyi közösség valamilyen települési forma keretei között manifesztálódik, és a 5
A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga http://www.foek.hu/fenntarthato_nagy_fajlok/veglegesitett_2.pdf
25
lehetséges települési formák közül a városok azok, amelyek a leginkább színterei a környezetterhelések bekövetkeztének; másik ok, hogy az Európai Unió különös hangsúlyt helyez a fenntartható városüzemeltetés feladataira, amely érdekében külön Tematikus Stratégiát is kidolgozott, A Városi Környezet Tematikus Stratégiája6 címmel. Ezáltal a Program vonatkozásában viszonylag egyszerű a feladatunk, hiszen a már magasabb döntéshozatali szinten elfogadott alapelveket alkalmazhatjuk saját helyi szintű programjaink esetén is. A sikeres forrásteremtés érdekében egyébként sem célszerű eltérni az uniós alapelvektől és stratégiai koncepcióktól7. Mindezen információk birtokában döntöttünk úgy, hogy a Tematikus Stratégia alapelveit és prioritásait tekintjük magunk számára is irányadónak, melyek a következők: •
a Local Agenda 21 támogatása;
•
a gazdasági növekedés és a személyforgalom iránti igény közötti kapcsolat
csökkentése; •
a tömegközlekedési, vasúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési módok nagyobb
részarányának szükségessége; •
a forgalom növekvő mennyiségének kezelése, illetve a közlekedési növekedés és a
GDP növekedés szétválasztásának szükségessége; •
alacsony
károsanyag-kibocsátású
járművek
használatának
támogatása
a
tömegközlekedésben; •
városi környezeti mutatók figyelembe vétele a helyi közösséget érintő döntések
meghozatalakor. A felsorolt konkrét célok az alábbiak szerint fogalmazhatóak meg egy általános célkitűzés formájában: •
A városi területek környezeti teljesítményének és minőségének javítása, illetve
egészséges lakókörnyezet biztosítása a városi lakossága számára is a fenntartható városfejlődéshez való környezeti hozzájárulás megerősítése útján, mindeközben figyelembe véve az ezzel kapcsolatos gazdasági és társadalmi kérdéseket is. Hosszú távon csak úgy lehet jó minőségű és egészséges városi környezetet teremteni, ha az egész városi területen tevékenyen és integráltan történik a környezeti kérdések kezelése. Olyan konkrét környezetvédelmi célkitűzésekre, intézkedésekre és monitoring 6
bővebben lásd: A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga http://www.foek.hu/fenntarthato_nagy_fajlok/veglegesitett_2.pdf 7 Ezt a megállapítást támasztja alá az a helyzet is, miszerint a jelenleg érvényes LIFE+ pályázati dokumentációja jelzi, hogy az egyes pályázatok elbírálásakor külön figyelmet fordítanak azokra a pályázatokra, amelyek a Tematikus Stratégia prioritásaival, alapelveivel összhangban készültek
26
programokra van szükség, amelyek összekapcsolják a környezetpolitikát a gazdaság- és társadalompolitikákkal. Ennél fogva célszerű egy fenntartható városüzemeltetési és környezetgazdálkodási tervet készíteni. A terv végrehajtásának elősegítésére és a változások nyomon követésére pedig egy megfelelő környezetgazdálkodási monitoring rendszert kellene kiépíteni8. A kidolgozandó terv a következő kulcsfontosságú területeket kell, hogy érintse: •
energiafogyasztás;
•
üvegházhatású gázok kibocsátása;
•
vízfelhasználás és kezelés;
•
hulladékgazdálkodás;
•
városi zöldfelület;
•
zaj, levegőminőség;
•
közlekedés és mobilitás;
•
fenntartható építés;
•
egészségi problémák és az életminőség.
A monitoring-rendszer – és ebből következően a visszacsatolási rendszer – hatékony működtetéséhez, valamint a más hazai és nemzetközi helyzetek összehasonlíthatóságát megteremtő
értékeléshez
célszerű
városi
környezeti
mutatók
meghatározása.
Rendelkezésre állnak azonban olyan jelenleg is használatos mutatók, amelyek segítségével önálló rendszerek dolgozhatóak ki, illetve egyszerűen a már meglévő indikátorok használata történhet. Az Európai Bizottság rendelkezésre bocsátott egy indikátor-rendszert, amelyet a városok önként használhatnak. Ezek elnevezése az Európai Közös Mutatók9 és a következő területeket tartalmazzák: 1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal. 2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz. 3. Helyi mobilitás és személyszállítás. 4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és szolgáltatásokhoz. 5. A helyi levegő minősége. 6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza. 7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése. 8
Az Európai Bizottság véleménye szerint uniós szinten is meg lehetne fogalmazni egy olyan követelményt, amely minden fővárosra és minden 100.000 lakosnál nagyobb városra vonatkozna, így a 25-ök Európája 500 legnagyobb városa ebbe a körbe tartozna. 9 forrás:A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga, http://www.foek.hu/fenntarthato_nagy_fajlok/veglegesitett_2.pdf
27
8. Zajszennyezés. 9. Fenntartható területhasználat. 10. A fenntarthatóságot elősegítő termékek. 11. Ökológiai lábnyom. Ezeken az indikátorokon kívül a WHO Egészséges Városok mozgalma is kidolgozott indikátorokkal segíti a fenntartható városüzemeltetési rendszer megtervezését és működtetését. A WHO által ajánlott indikátorok a következők: Halálozási okok (betegség) Egyéb leggyakrabban előforduló halálokok Alacsony testsúllyal születés (2000 gr. alatt) Egészségügyi oktatási programok száma Védőoltásban részesült gyermekek száma Az egy háziorvosra jutó betegek száma (átlagosan) Az egy nővérre jutó betegek száma Társadalombiztosítási kártyával rendelkezők száma Idegen nyelvet beszélő háziorvosok száma Az önkormányzat által tárgyalt, az egészségügyhöz és környezetvédelemhez kapcsolódó előterjesztések, felszólalások, rendeletek stb. száma Légszennyezési adatok Vízminőségre vonatkozó adatok A szennyvíz általi vízszennyezés mértéke a vízszennyező tényezőkön belül A háztartási hulladékgyűjtésbe bekapcsolt háztartások száma, és aránya a teljes háztartásokhoz képest Háztartási hulladék kezelésének minőségi indexe A városon belüli zöldfelületek aránya A városi zöldfelületekhez való hozzáférés lehetősége a lakosság számára Elhagyott (nem használt) ipari területek aránya a teljes területhez képest Sport és szabadidős intézmények, lehetőségek száma Sétálóutcák száma, hossza A kerékpáros közlekedés helyzete a városban A tömegközlekedés helyzete a városban A tömegközlekedés által lefedett városrészek aránya
28
A lakóövezet nagysága a város területén belül A komfort nélküli lakásokban élők (háztartások) száma A hajléktalanok becsült száma Munkanélküliségi ráta Létminimum alatt élők száma Bölcsődei, óvodai férőhelyek száma Élveszülések száma a 20 évnél fiatalabb, 20-24 éves és a 35 év feletti nők csoportjaiban Az abortuszok száma a szülések számához képest A rokkantak foglalkoztatottsági mutatói (arányuk az egészséges munkavállalókhoz képest) Az indikátorok használata fontos eszköz lehet a rövidtávú intézkedések hatásainak regisztrálására, de egyben elengedhetetlen eszköze a közép és hosszú távú tervezésnek is. Ugyanakkor a fenntartható városüzemeltetés megtervezéséhez nyújt segítséget az Európai Bizottság oly módon is, hogy megfogalmazott egy „jövőképet”, amely szintén a fenntartható várostervezés és üzemeltetés feladatához nyújt segítséget.
2.2.2. A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe10 A XXI. század európai városai A városokat úgy kell megtervezni, megépíteni és igazgatni, hogy az elősegítse az egészséges, élénk, mindent befogadni képes és környezetileg hatékony gazdaságot, fenntartható módon előmozdítsa a lakosság jólétét és szükségleteik kielégítését, és hogy a fenntartásukat biztosító természeti rendszerek iránt érzékeny legyen, és azokkal harmonikusan működjön együtt. A fenntartható városgazdálkodás jövőképe A fenntartható városgazdálkodás egy folyamat, melynek segítségével biztosítható a városi területek, közvetlen környékük és a városi területeket magukban foglaló régiók fenntartható fejlődése. Arra törekszik, hogy az elővigyázatosság elvének alkalmazásával
10
forrás: A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga http://www.foek.hu/fenntarthato_nagy_fajlok/veglegesitett_2.pdf
29
minden szinten a lehető legkisebbre csökkentse a negatív hatásokat, melyeket a városi területek gyakorolnak az ökológiai körforgás folyamatára az elővigyázatosság elvének alkalmazásával, illetve célja, hogy javítsa az ökológiai feltételeket annak érdekében, hogy a városok egészséges életre alkalmas helyekké válhassanak. A fenntartható városgazdálkodás arra összpontosít, hogy megőrizze a természeti környezetet az adott társadalmi és gazdasági körülmények között, beépítve a környezeti szempontokat más politikákba, és felismerve, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok egymással kölcsönös összefüggésben vannak, és a politikáknak igazságos eredményeket kell biztosítaniuk. Ez olyan megújított szervezeti struktúrákat igényel, amelyek integrált politikai megközelítések kidolgozását teszik lehetővé a városi problémák megoldására, és amelyek a környezet állapotáról rendelkezésre álló legjobb információkra támaszkodnak. Ehhez az arra legalkalmasabb megközelítéseket és eszközöket veszi igénybe, melyek megfelelnek az adott városi terület konkrét szükségleteinek.
A
fenntartható
városgazdálkodás
természetes
gazdái
az
önkormányzatok. A fenntartható fejlődés politikájának kialakítása során a résztvevő szervezeteken belül és az egyes személyek körében olyan kultúrát teremt meg, amely a tanulásra, megértésre és tiszteletre épül. Az érintetteket, az érdekelt szervezeteket és állampolgárokat nyitott és minden felet befogadó döntéshozatali folyamat részeseivé teszi. Ez a problémaelemzés, tervezés, programozás, megvalósítás, monitoring, előrelépés felmérés és értékelés állandó körforgása, amely a felhalmozott ismeretekre és tapasztalatokra támaszkodik, és biztosítja, hogy az új politikai megközelítések tanuljanak a múltban történtekből, és felismeri, hogy a politikai irányelvek kidolgozása során távlati jövőképet kell szem előtt tartani. A fenntartható városi közlekedés jövőképe A fenntartható városi közlekedési rendszer: •
elősegíti a városi lakosság a ma élő és a következő generációinak szabad
mozgását, egészségét, biztonságát és jó életminőségét; •
környezeti szempontból hatékony;
•
élénk, befogadó gazdaságot segít elő, mindenkinek hozzáférést biztosít a
lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz, ideértve a kevésbé jómódú, idősebb vagy fogyatékkal élő városi és vidéki lakosokat is. A fenti célokat többek között a következők segítségével éri el: 30
a
•
személygépkocsik
ésszerűbb
használatának
előmozdítása,
alacsony
károsanyag-kibocsátású és zajszintű, energia hatékony járművek előnyben részesítése, melyek megújuló energiával vagy alternatív üzemanyaggal működnek; rendszeres, gyakori járatokkal üzemelő, kényelmes, modern, versenyképes áron
•
működő, egymással jól összekapcsolt tömegközlekedési hálózatok biztosítása; a nem motorizált közlekedés részarányának (gyaloglás és kerékpározás)
•
növelése; •
a leghatékonyabb területhasználat alkalmazása;
•
gazdasági
eszközök
és
tervek
segítségével
a
közlekedési
igények
megszervezése, a magatartásformák megváltoztatása és a mobilitás kezelése céljából; •
valamennyi érintett, integrált módon való, aktív részvételének lehetővé tétele;
•
mennyiségileg meghatározott rövid, közép és hosszú távú célok megléte, mely
egy hatékony monitoring rendszerrel támogatott. A fenntartható építés jövőképe A fenntartható építés egy olyan folyamat, amelynek során minden résztvevő (pl. tulajdonos, finanszírozó, mérnök, építész, építőmester, anyagszállító, engedélyező hatóság) funkcionális, gazdasági, környezeti és minőségi megfontolásokat próbál meg egységbe hozni olyan épületek és épített környezet létrehozása vagy felújítása érdekében, amelyekre a következő vonások jellemzőek: vonzó, tartós, funkcionális, elérhető, kényelmes és egészséges helyek az ott
•
lakók és az •
azt használók számára;
•
erőforrás-hatékonyság, különösen az energia, az anyagok és a víz tekintetében, a
megújuló energiaforrások használatának előtérbe helyezése, kevés külső energiaigény a működéshez, az esővíz és a talajvíz kellő kihasználása, a szennyvíz megfelelő kezelése, könnyen
újrahasznosítható,
környezetbarát
anyagok
használata,
melyek
nem
tartalmaznak veszélyes vegyületeket és elhelyezésük biztonságos módon megoldható; épület tájolásának, tetőszerkezet kialakításának és tetőburkolat anyagának,
•
színének megválasztására irányuló helyi szabályozók megalkotásával elősegíti: -
az átszellőzési folyosók megtartását (esetleges visszaállítását),
-
zöldtető-, és falfelületek kötelező kialakításával
-
hozzájárul a pormegkötésen keresztül a levegőminőség javításához, 31
-
kedvező klíma kialakításához,
-
az
így
felesleges
klímaberendezések
felesleges
energiaéhségének
csökkentéséhez, -
a csapadék számára pufferként szolgál csökkentve a csapadékcsatorna terhelését,
-
a sötét betonfelületek elkerülésével a lokális felmelegedést kiküszöböli.
•
a városrész, a helyi kultúra és örökség tisztelete;
•
versenyképes ár, különösen az olyan hosszú távú megfontolásokat figyelembe
véve, mint a fenntartási költségek, tartósság és újraeladási ár. A fenntartható várostervezés jövőképe A fenntartható várostervezés egy folyamat, melyben minden résztvevő (nemzeti, regionális és helyi szervek, önkormányzatok, polgárok, közösségi szervezetek, civil szervezetek, a tudomány képviselői, valamint üzleti vállalkozások) együttműködnek annak érdekében, hogy a funkcionális, környezeti és minőségi megfontolások együttes alkalmazásával olyan épített környezetet tervezzenek, amely: •
szép, jellegzetes, biztonságos, egészséges és jó minőségű térré válhat a
mindennapi élethez és a munkavégzéshez egyaránt, amely erősíti a közösségi érzést, a büszkeséget, a társadalmi igazságosságot, integrációt és azonosságtudatot; •
élénk, kiegyensúlyozott, befogadó és igazságos gazdaságot támogat, amely
elősegíti a város megújulását; •
olyan értékes erőforrásnak tekinti a tájat, melyet a lehető leghatékonyabb módon
kell használni: a városon kívüli, új területek felkutatása helyett újra kell hasznosítani a városok belterületeit és az üres épületeket, és el kell kerülni a szabályozatlan városnövekedést (tömör városok és regionális szinten koncentrált decentralizáció); •
figyelembe veszi a városok, azok táji háttere, valamint a tágabb régiók
kapcsolatát; •
biztosítja, hogy az új fejlesztések helyeinek kijelölése stratégiai szempontok
érvényesítésével történjen, legyenek megközelíthetőek tömegközlekedési eszközökkel, valamint tartsa tiszteletben a természeti környezetet (biodiverzitás, egészség, környezeti veszély); •
a tevékenységek és felhasználások kellően sűrűn és intenzíven helyezkednek el,
hogy a szolgáltatások – például a tömegközlekedés – kifizetődőek és gazdaságosak
32
legyenek, ugyanakkor legyenek tekintettel a jó minőségű életkörnyezet igényére is (magánélet, személyes tér, káros hatások, pl. zaj, minimálisra csökkentése); •
elősegíti a vegyes területhasználatot a közelség előnyeinek kihasználásával
annak érdekében, hogy minél kevesebb utazásra legyen szükség az otthon, az üzletek és a munkahely között; •
zöldterületekkel
rendelkezik
a
városi
terület
ökológiai
minőségének
optimalizálása érdekében (biodiverzitás, mikroklíma, levegőminőség); •
magas színvonalú és jól megtervezett infrastruktúrával rendelkezik, ideértve a
tömegközlekedési szolgáltatásokat, az utcákat, a járdákat és kerékpárutakat, melyek elősegítik a megközelíthetőséget, különösen a hátrányos helyzetű közösségek esetében, valamint a magas színvonalú társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységeket előmozdítja; •
kihasználja a korszerű erőforrás-takarékos megközelítéseket, például az
alacsony energiafelhasználású lakásépítés, a hatékony üzemanyag-felhasználású közlekedés, a távfűtés és az újrahasznosítási rendszerek; •
tiszteletben tartja és tovább gazdagítja a kulturális örökséget és a közösségeket.
Ez a jövőkép egyben az Ökováros-Ökorégió Program fenntartható városüzemeltetéssel kapcsolatos jövőképét is jelenti, és kijelöli továbbá azokat az irányokat is, amelyek mentén a koncepció alapján megfogalmazásra és megvalósításra kerülő akcióprogramoknak működni szükséges. Ugyanakkor mivel a városi területekről kiinduló hatások rendszerint nem maradnak meg az önkormányzat közigazgatási határain belül, együttműködés kialakítása lehet szükséges a szomszédos önkormányzatok között. Ezzel el is jutunk ahhoz a kérdéshez, amely szükségessé teszi minden, a környezet védelme érdekében való kezdeményezés regionális kontextusba történő értelmezését is. 2.3. A település és környezetének kapcsolatai Az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából különösen fontos, hogy a városi település ökológiai állapota, ökológiai környezetének védelme, fejlesztése, hogyan függ össze a fenntartható városfejlődés kérdésével, továbbá hogy miképpen illeszkedik a fenntartható módon fejlődő település a természeti és gazdasági környezetébe kistérségi és regionális léptékben.
33
2.3.1. A város és természeti környezetének kapcsolata A településkörnyezet minősége nagymértékben befolyásolja az ember közérzetét, biológiai és mentális regenerálódását, az egészségtelen, szennyezett környezet pedig számos betegség okozója. A kölcsönhatás régóta ismert, a gyakorlatban azonban e hatásmechanizmus hosszú időn keresztül elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a kedvező
természeti
adottságokat
a
települések
fejlődése,
fejlesztése
során
hasznosították. E felismerés arra irányult, hogy a települések, településrendszerek életképességét, fejlődési adottságait jelentősen befolyásolják természeti környezeti adottságok. A természeti környezet a települések szempontjából is egyre jobban felértékelődött, és napjainkban még inkább felértékelődik a piaci értékítélet alapján. Ez közvetlenül is megmutatkozik, például a lakások árában. A településeken – különösen a városokban és még inkább a nagyvárosokban – a hasonló műszaki állapotban lévő lakások árában többszörös különbség is megjelenhet az egészséges, tiszta és szép környezetű településrészek javára. A kölcsönhatás mélységét azonban az ember és környezete között végbemenő anyag- és energiaáramlási folyamatok, az ember és a természet „anyagcseréje” határozza meg. Így a hatásmechanizmus másik irányaként a települések növekedése, terjedése egyik kiváltó oka a természeti környezetre ható egyre fokozódó terhelésének. E kölcsönhatás abban nyilvánul meg, hogy benne a település összekapcsolja a természetföldrajzi, valamint a társadalmi, gazdasági környezetet, és környezetvédelmi aspektusból megkülönböztetett figyelmet kap az épített, a gazdasági környezet, valamint a kulturális-mentális környezet. Ezt a sokirányú kölcsönhatást mutatja be a 2. ábra.
34
2. ábra – A településkörnyezet alakításának főbb összetevői Műs zaki
T á r s a d a l m i t é ny e z ő k
Kulturális, mentális tényezők
társadalmi felemelkedés, leszakadás, kulturális értékek, migráció
Oktatás, informatika
iskolázottság, a környezetvédelemmel összefüggő döntések, környezettudatos magatartásformálása
Környezetegészségügy
t én yezők
Beépítettség
Terület és környezethasználatok
A települések, településrészek fejlesztése, üzemeltetése
épületek,utak, a mesterséges felszín kubatúrája, klíma
termelés, szolgáltatás, úthálózat, lakó és üdülőterületek, speciális környezethasználatok (védett területek, parkok...)
településrészek, településközpontok rehabilitációja, revitalizáció, városrendezés talajszennyezés, vízszennyezés, hulladék(gazdálkodás), bányavidékeken a bányászat roncsoló hatása
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET
Közlekedési infrastruktúra zsúfoltság, zaj, levegőszennyezés
Szolgáltatás
vízminőség, a természet védelme, pusztulása
környezetszennyezés okozta megbetegedések, halálesetek erőforrások, készletek, felszínalaktani (geomorfológiai) adottságok, természeti értékek, élőhelyek
egészséges ivóvíz, csatornázottság, települési zöldterületek, sarkok
fokozottan érzékeny (”A”), érzékeny (”B”), nem érzékeny ill. kevésbé érzékeny felszín (”C”)
Természeti és művi környezet, potenciális adottságok
A természeti környezet mint életminőségi tényező
A természeti környezet szennyezésre való felszínérzékenysége
Termész eti
Ipar, bányászat, energetika, mezőgazdaság
Idegenforgalom
ad ott s ág o k
Enyedi György11 a települések környezeti problémáinak megjelenésére három földrajzi léptéket különített el. Az első a városon belüli lépték, amely a városkörnyezet elemeinek szerepét a városban taglalja. A második lépték a regionális vagy országos szint, amelyet a településhálózatok, településrendszerek alkotnak. Végül a harmadik szint a globális összefüggéseket taglalja. A hazai és nemzetközi szakirodalom sokoldalúan elemzi a problémakört12. Ma már bizonyossá vált, hogy minden település önmagában is erőteljesen környezetterhelő tényező, mert területi szennyező forrásként, a legkülönbözőbb helyi szennyezők kibocsátásának hatásait koncentrálja. A térségben a lakossági fűtésből eredő levegőszennyezés úgy jelenik meg, mint a diffúz szennyező forrás eredménye, amelyhez a legkülönbözőbb további ipari, infrastrukturális és más lokális szennyezők kapcsolódnak.
11
Enyedi et al. 2000 Bodnár L. 1999; Bulla M. 2000; Enyedi Gy. 1988, 1992b, 2000; Gerle Gy. 1974; Kőszegfalvi Gy. 1993, 1999; Nagy I. 1995; Tóth J. 1981, 1988, 1995; Tóth Z. 2000 és mások
12
35
G a z d a s á g i t é ny e z ő k
Korábban a szakirodalom úgy értelmezte ezt a folyamatot, hogy a kistelepülések (aprófalvak) kevésbé szennyezik a környezetet, ugyanakkor a települések nagyságával növekszik azok környezetpusztító hatása. Elvileg ennek megvan a lehetősége, mert a kisebb települések könnyebben beilleszthetik a természeti környezetükbe, egyszerűbbek a települések és környezetük közötti kölcsönös anyag- és energiaáramlási folyamatok. A települések több ezer éves fejlődéstörténeti vizsgálatai is alátámasztják ezt az elgondolást. Az újabb kutatási eredmények azonban – legalábbis Magyarországon – azt mutatják, hogy a kistelepülések – bár országrészenként eltérően – arányukhoz mérten gyakran erősebben szennyezik a környezetet, mint a városi települések. Ennek az oka, hogy megváltozott a kistelepüléseken folyó gazdálkodásnak a természeti környezethez való viszonya, de szerepet játszik ebben többek között a gyengén kiépített infrastruktúra is.
2.3.2. A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában Nagyon fontos dimenzió a város és a régió kapcsolatában a gazdaság dimenziója. A kilencvenes évek elején a meghatározó verseny és versenyfelfogás – ahogy ennek hatásai
mára
már
érzékelhetőek
–
inkább
rombolóan
hatott
a
kistérségi
együttműködések alakulására, semmint segítette volna azokat. Ennek egyik oka, hogy a versenyképesség szinte kizárólag a gazdasági erő fokozását, a szinte bármi áron történő munkahelyteremtést és beruházás-ösztönzést jelentette. Ez a szemléletmód a korábban még partnerként együttműködő települések között is éles versengést generált: ki milyen módon tud több befektetőt a településre csábítani, akár a többi település rovására is. Ugyanakkor a kizárólag gazdasági beállítottságú területi fejlődés egyik legjelentősebb, jelenleg kibontakozóban lévő problématerülete, hogy a településeken élők ma már nem csak munkahelyek teremtését, hanem jobb életminőség feltételeinek a biztosítását is elvárják az önkormányzatoktól. Ez az elvárás azonban a forráshiányos önkormányzatok esetében igen nagy feladatot jelent, és egyben egy paradox helyzetre is ráirányítja a figyelmet: a korábbi gazdasági verseny során biztosított helyi adókedvezmény, mint a települést vonzóvá tevő tényező odacsábította ugyan a beruházókat, teremtett munkahelyeket, de megnövelte például a forgalmat, ami nagyobb zajterhelést, és levegőszennyezést
jelent,
azaz
negatívan
befolyásolja
az
életminőséget.
Az
önkormányzat azonban nem rendelkezik a szükséges forrásokkal az életminőség
36
javításához, mivel korábban már lemondott a helyi adóról, illetve adott esetben a jobb életminőség reményében megindulhat az elköltözés a településről olyan helyekre, ahol kedvezőbbek az életfeltételek. Ez az elvándorlás a település lakosságszámát – és egyben a fejkvótát is – csökkenti, amely folyamat ellenkezőleg hat a fejlődés irányával, és egyben a város és vidék közötti feszültséget is mélyítheti, ahelyett, hogy kooperáció alakulna ki a mindenki számára kedvező megoldás érdekében. Ezek a problémák jelenleg hazánkban is és más európai országban is jelen vannak, voltak. E probléma felismeréséről, illetve az ennek megoldására született koncepcióról számolt be Rechnitzer János, amikor a „Fejlődő városi térségek” című konferencián tartott előadásában a következő megállapításokat fogalmazta meg: Az Európai Unió - és az akkor még társult országok - területfejlesztési miniszterei már 2000-ben elfogadtak egy „Az európai területfejlesztés perspektívái vagy irányelvei” című dokumentumot. Ez a dokumentum már az új évszázad területfejlesztési dimenzióinak megfogalmazására törekszik, amelyek közül a legfontosabb üzenet, hogy a területfejlesztésben a hangsúly a régióról átterelődik a városokra. A városok új szerepet, új funkciót kapnak, és mint a gazdaságnak, a társadalomnak koncentrált terei, az eljövendő európai fejlesztésekben fölértékelődnek. A városi világ, a városi környezet, a városoknak, mint rendszernek az együttélése, együttműködése, hálózata más tartalmat jelent a területfejlesztésben és a térségfejlesztésben. Már nem városok
hierarchiájáról
szólnak
az
elemzések,
hanem
városok
hálózatáról,
együttműködésekről, kapcsolatokról. Ma már nem arról van szó, hogy egy város hogyan tud valójában ebben a hierarchiában funkciókat tömöríteni, hanem arról, hogy egy város hogyan lesz versenyképes, hogyan tud ebben a rendkívül erős globalizálódó és európai gazdasági térben minél jobb pozíciókat kivívni. Mindezek alapján az új fejlődési igényeknek és feltételeknek megfelelően a városfejlesztés területén öt fő paraméterre helyeződik a hangsúly: 1.
kooperáció a városok között, a hálózati szemlélet, egymás lehetőségeinek
kiegészítése, a mozaikként összeépülő tér. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindene legyen, hanem mindenkinek az legyen, ami számára a legjobb, amit ott a legjobban lehet működtetni, ezáltal ezek a városok egymással kooperáljanak, együtt éljenek. E szándékok a városcsoportok integrált fejlesztése felé mutatnak. 2.
a dinamikus, vonzó és versenyképes városok fölértékelődnek azzal, hogy
Európa tömbösödik, jobban bezáródik. Fölértékelődik az úgynevezett gateway37
városoknak, kapuvárosoknak, befogadó városoknak, információátadó városoknak a szerepe. E városok szerepe megváltozik, ők lesznek az európai értékek, az európai gondolatok közvetítői. 3.
a gazdasági szerkezet átalakítása, amely a helyi erőforrások minél hatékonyabb
kihasználására helyezi a hangsúlyt, és erősen képviseli azt a nézetet, hogy a sikeresség nem egyenlő a kizárólag a gazdasági potenciál növelésére való törekvéssel. 4.
a városok folyamatos fejlesztése. A városnak, mint rendszernek a fejlesztésében,
a környezet minőségében, a szolgáltatások, infrastrukturális rendszerek bővítésében egyre nagyobb szerepet kell szánni az öko-rendszernek, tehát a városi térnek - ami alatt a lakóteret, a városi zöldövezeteket, egyáltalán a városi életmódnak a fizikális környezeti rendszereit értjük, és külön hangsúlyt kap majd az agglomeráció is. Az agglomerálódás most éri el a magyar városhálózatot, a második városfejlődési szakaszba jut a városállományunk, a nagyvárosok egyre nagyobb része. A városokból történő kiköltözés, csökkenti a nagyvárosok népességét, ezáltal csökken a normatíva: ez a szabályozásrendszer arra épült, hogy minél többen lakjanak a városban. Ezzel szemben megindulnak a természetes folyamatok: el kell kezdeni a kommunikációt a környezettel, ami újfajta városvezetési, városirányítási stratégiát tesz szükségessé. 5.
partnerség a város és vidéke között. A városok éljenek együtt a vidékükkel,
merítsék a vidékből az energiát, és a vidéki energiák is gyarapodjanak a városi térből. A magyar modell, egyelőre messze áll ettől. Ma még a város kiküldi a számlát a kistelepülésnek, hogy fizessen azért, mert itt tanul a gyermek, itt képzi magát, itt vesz igénybe szolgáltatásokat. Ezzel szemben az új struktúra azt üzeni, hogy ne ilyen irányban gondolkodjunk, hanem az legyen a kiindulási pont, hogy hogyan lehet olyan szövetségeket, együtt élő tereket, együtt működtetett infrastruktúrákat, rendszereket, intézményeket létesíteni, amelyben a város és a vidék közötti kommunikáció természetessé válik, és ezzel valójában mind a városi, mind a falusi térnek a funkciói és a versenyképessége erősen gyarapszik. A vidéki térségek fejlesztése úgy jelenik meg, mint a várossal való egyfajta természetes integrációra való törekvés. Ez ugyan egy régi-új felfedezés, de hazánkban a városok vidékfejlesztés vonatkozásában hosszú ideig kívülállók voltak, nehezen mozdultak együtt a falusi településekkel abban, hogy együtt fejlesszenek, holott az új rendszer lényege éppen az, hogy hogyan lehet az egységet kialakítani. Új stratégiákat kell megfogalmazni, változtatni kell a város belső fejlesztési elképzelésein. A hangsúlyokat a szellemi erőforrásokra és a humán kapacitásokra kell 38
helyezni, és el kell kezdeni a város és környéke közötti új kommunikációs és kooperációs rendszerek szervezését és működtetését13. Mindezek a megállapítások legalább két tényre hívják fel a figyelmet: (1) a város és vidéke a versenyelőnyök megszerzése érdekében elkerülhetetlenül kell, hogy kooperációkat alakítson ki; (2) a település típusa és nagysága, az infrastrukturális fejlettsége, illetve földrajzi elhelyezkedés valamint a versenyképesség érdekében folytatott gazdasági tevékenységei, a használt technológiák más és más módon gyakorolnak hatást a természeti környezetre, és ennek következményeként a helyi közösség életére. Ezeknek a tényeknek az egymáshoz kapcsolása, és egymás hatásainak figyelembevétele az Ökováros-Ökorégió koncepciójának megfogalmazásakor az egyik kiinduló elv volt, mivel ezt az összefüggést a vonatkozó szakirodalom ökológiai lábnyom megnevezéssel önálló témaként tárgyalja. 2.4. Az ökológiai lábnyom és az ökorégió Az ökológiai lábnyom – illetve az általunk inkább javasolt ökológiai hatásterület elnevezés – elmélete szorosan kapcsolódik egyrészt a fenntartható fejlődés elméletéhez, másrészt ahhoz a gondolathoz, hogy a környezeti károk, illetve a környezetszennyezés mértéke vajon kifejezhető-e pénzben és beszámítható-e egy-egy földrajzi terület, vagy akár egy ingatlan értékének meghatározásánál. A nemzetgazdaságok közötti összehasonlítás egyik jelenleg is széles körben használt viszonyszáma a GNP. Ez az érték egyben a gazdasági változás, fejlődés regisztrálására, számszerűsítésére alkalmazott „mérőszám”. Ugyanakkor számos közgazdász, illetve társadalomelmélettel foglalkozó gondolkodó megkérdőjelezte azt a tulajdonképpen általánosnak mondható felfogást, hogy az egy főre jutó magas GNP érték egyben az adott nemzetgazdasági jólétét is reálisan fejezheti ki. Azért tartották aggályosnak ezt az értelmezést, mivel a jólét meghatározó elemei kimaradnak a jólétre vonatkozó mérőszám kiszámításnál. Ezen elemélet szerint akár pénzben is kifejezhető módon kellene figyelembe venni a jóléti helyzetek különbségeinek meghatározásakor a szabadidőt, a közbiztonságot, a természeti környezet állapotát, stb. amelyek korábban nem fejeződtek ki pénzben, de jelentősen befolyásolják a jólét-érzetünket.
13
Rechnitzer 2002.
39
E dilemmából kiindulva született meg a nettó nemzeti jólét (NEW) kiszámítása, ahol a GNP értékét bizonyos korábban nem számszerűsített, de a jólétet befolyásoló tényezőkkel korrigálják. E gondolat továbbfejlesztése eredményeként született egy további új index, nevezetesen a fenntartható gazdasági jólét indexe. Ez a mérőszám figyelembe veszi a fogyasztást, az anyagi javakat és a fogyasztás során keletkezett környezeti károkat, ide értve a hosszú távú környezeti következményeket is. Mindehhez képest a legújabb megközelítés az ökológiai lábnyom kiszámításának módszere. E módszer szintén egy lehetőség arra, hogy számszerűen lehessen kifejezni, hogy egy ország lakói mekkora területen tudnák megtermelni fogyasztási javaikat, mégpedig fenntartható módon. A számítása alapját az ország – vagy régió, vagy település – területe, az ott élők száma, a beépített földterület, az ipari energiafogyasztás, (az energia előállításának módját is figyelembe véve) a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer és a mindezek előállításához szükséges terület szolgál. Végeredményként megállapíthatóvá válik, hogy adott terület milyen mértékben képes kiszolgálni az aktuálisan ott élők igényeit, illetve fordítva, mekkora területre lenne szükség adott területen élő ember szükségleteinek fenntartható módon történő kielégítésére. Az ökológiai lábnyom kiszámítása az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából azért kulcsfontosságú, mivel e számítás segítségével határolhatjuk be azt a földrajzi területet, amelyre a Program kiterjedhet. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre a Ress és Wackernagel14 szerzőpáros által publikált módszer szerinti számítás adatai arra vonatkozóan, hogy a Program földrajzi kiterjedése egészen pontosan hol húzódnak. Véleményünk szerint nem is az a fontos, hogy plusz-mínusz néhány négyzetméter pontossággal meghatározzuk ezt a területet, bár a számítások végzése folyamatban van. Sokkal fontosabb az, hogy a szerzők által adott gazdasági fejlettségű régiókra kiszámolt átlag-értékek alapján megtehető ez a behatárolás a jelenleg önálló egységként értelmezhető, összetartozó földrajzi területek vonatkozásában. Magyarországon hozzávetőlegesen 2 hektár (0,02 km2) az a terület, amely egy ember ökológiai lábnyomát jelenti. Ez az érték ezen elmélet szerint növekedhet, vagy csökkenhet attól függően például, hogy az adott területen felhasznált energia megújuló energia (csökkentő tényező) vagy nem megújuló energia (növelő tényező); a hulladékkezelés során történik-e újrahasznosítás (csökkentő tényező), vagy csak ártalmatlanítás (növelő tényező), vagy csak lerakás (jelentősen növelő tényező).
14
Ress-Wackernagel (2001) 81-160. o.
40
Egyszóval a fenntartható, környezettudatos gazdálkodás és életvitel csökkenti a szükséges területet, míg a „nemtörődöm”, erőforrásokat pazarló gazdaság és életvitel jelentősen növeli. Mindezekhez a mérőszámokhoz tartozik továbbá egy biológiai kapacitásnak nevezett érték is, amely azt mutatja meg, hogy az adott országban, vagy más területi egységen mekkora az egy főre jutó ökológiailag produktív terület. A két érték összevetéséből megállapítható, hogy az adott terület mennyire gazdálkodik környezet-kímélően saját erőforrásaival. Nyilvánvaló azonban, hogy abban az esetben, ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás, ökológiai hiányról beszélhetünk. A hagyományos szemlélet alapján, két módon lehetséges ezt a hiányt pótolni: adott területen élők (1) a saját természeti környezetüket rombolják, használják ki, az ökológiai tűréshatáron túl; (2) más területek biológiai kapacitását használják fel jólétük biztosítására, és saját természeti környezetük megóvására. Tekintettel arra, hogy jelenleg nagyon kevés ország - vagy egyéb terület-egység - rendelkezik ökológiai többlettel, a két megoldás közül bármelyiket is választjuk, valahol biztos, hogy környezetkárosítást okoz. Ezzel szemben lehetséges egy harmadik megoldás is, mégpedig a környezettudatos, fenntartható termelés és életvitel megvalósítása a megfelelő környezetbarát termelési technológiák és a modern környezetvédelmi megoldások alkalmazása, azaz környezeti szempontból intenzív megoldások választása az extenzív megoldások helyett. Mindebből következően értelmezésünkben az ÖKOVÁROS vagy ÖKORÉGIÓ az a területegység, amely ökológiai lábnyomával egyrészt benne marad a rendelkezésre álló területben, másrészt a rendelkezésre álló terület biológiai kapacitását tekintve legalább egyensúlyt mutat. Amennyiben az adott terület-egység ökológiai lábnyoma mégis meghaladná a rendelkezésére álló területet, vagy növekedni kíván, úgy nem a terület növelésével éri ezt el, hanem olyan módszereket választ, amelyek nem növelik az ökológiai lábnyomát. Amennyiben Pécs városának ökológiai lábnyomát kiszámoljuk15, eredményként megközelítőleg 3179 km2 területet kapunk. Ezzel szemben a város területe 163 km2, azaz közel hússzor nagyobb terület lenne szükséges ahhoz, hogy a város ökológiai lábnyoma a lakosságszáma alapján ne „lógjon ki” a rendelkezésére áll területről. De ez a „kilógás” kézzelfoghatóan meg is mutatkozik, például abban, hogy Pécs város 15
A KSH 2002. évi terület és népesség-adatai, valamint a korábban említett 2 ha/fő magyarországi átlagérték alapján.
41
hulladéka a kökényi hulladéklerakóba kerül, hogy a város szennyvizét fogadó pellérdi szennyvíztisztító a környező települések szennyvízét is kezeli, stb. Ugyanakkor egy Pécsen bekövetkező szennyezés szintén nem csak Pécs területét érinti. Szomorú példa erre a Feketevíz Pécsi Vízmű általi elszennyezése a 2000-es évek elején, amely a megye jelentős részén éreztette hatását. Mindebből következően nem kezelhetjük Pécs városát a környezetétől független egységként. Már csak azért sem, mert Baranya megye területe összesen 4429 km2 tehát a megyeszékhely ökológiai lábnyoma csaknem a megye teljes területét lefedné. Abban az esetben, ha a Baranya megyében élő népesség ökológiai lábnyomát számoljuk, mégpedig oly módon, hogy némileg súlyozzuk a településtípusok szerint16 a 2 ha személyes ökológiai lábnyom-méretet, akkor is 6811 km2 az eredmény, míg a megye területe 4429 km2. Továbbmenve, a Dél-Dunántúli régió (Baranya, Somogy, Tolna megyék) ökológiai lábnyomának kiszámításakor a 16.005 km2 értéket kapjuk, míg a három megye területe összesen 13.442 km2. Ugyanakkor a megyék közötti megoszlás sem egyenletes, mivel Somogy megye önmagában jelenleg „belefér” a rendelkezésre álló területébe (5300 km2 a szükséges ÖL, a megye területe 6036 km2) míg Tolna megye - bár csak kis mértékben - de szintén kilóg abból (3894 km2 a szükséges ÖL, a megye területe 3073 km2). Ezek az adatok csak óvatos következtetések megfogalmazására szolgálhatnak. Mindenesetre tükrözik azt a helyzetet, hogy a szűkebb-tágabb térségünkben a rendelkezésre álló területet ökológiai lábnyomunk már jelenleg is vagy meghaladta, vagy közel van ahhoz. Éppen ezért a további fejlődés irányaként mindenképpen a fenntartható fejlődés eszméjét kell alapelvként tekinteni, és olyan megoldásokat keresni, amelyek által a jelenlegi ökológiai lábnyomunk csökkenthető, és beszorítható a rendelkezésre álló terület keretei közé. 2.5. A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel Az Ököváros-Ökorégió Program koncepciójának elméletei alapjai szoros kapcsolatban állnak olyan nemzetközi alapelvekkel, amelyek világszerte meghatározóak a helyi közösségek életminőségének befolyásolását célzó programok számára. Ezek között elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által deklarált iránymutatások
16
Városok: 0,016 km2 és községek: 0,014 km2.
42
lehetnek relevánsak a Program számára, egyrészt mivel Pécs városa már jelenleg is tagja az Egészséges Városok Mozgalomnak, mint WHO programnak, másrészt a város az Ökováros-Ökorégió Program kiváló alkalmat teremt a Fenntartható Városok mozgalomhoz történő csatlakozásra is, amely szintén WHO program. Mindezen helyzetekből következően a koncepció elméleti hátterének bemutatásakor szükségszerű egyértelműsíteni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a Program találkozik a jelenleg is érvényes nemzetközi irányelvekkel, hiszen a Program végső soron az egészségesebb életfeltételek, a jobb életminőség megteremtését célozza, miáltal az egészség, mint alapvető érték jelenik, meg mint kiinduló, illetve mint a végcélt jelentő referencia-pont.
2.5.1. Az „Egészséget Mindenkinek a XXI. században” deklaráció alapelvei A közelmúltban a WHO új alapelveket és stratégiai célokat fogalmazott meg a helyi közösségek egészségfejlesztésével kapcsolatban17. Az új irányelvek azon a felismerésen alapszanak, hogy még a leggazdagabb országokra is az a jellemző, hogy a módos emberek évekkel tovább élnek és kevesebb betegségben szenvednek, mint a szegények. Ezek az egészségbeli különbségek igen jelentős társadalmi igazságtalanságot fejeznek ki, és jól tükrözik a mai modern világ egészségre gyakorolt legalapvetőbb hatásait. Az egészségügyi ellátás lehetővé teszi ugyan számos súlyos betegség kezelését és túlélését, de a társadalom egészét tekintve sokkal fontosabbak az egészségi helyzet javítása szempontjából azok a társadalmi és gazdasági feltételek, amelyek azt határozzák meg, hogy az emberek megbetegednek-e vagy sem. A rossz életkörülmények megromlott egészséghez vezetnek. Az egészségtelen fizikai környezet és az egészségtelen életvitel közvetlenül
gyakorol
káros
hatást,
míg
a
mindennapi
aggodalmak
és
a
bizonytalanságok, valamint a segítő környezet hiánya szintén hatással vannak az egészségre és az életminőségre18. Magyarországon a halálozások 12-15 százalékában környezeti tényezők is szerepet játszanak. Az ÁNTSZ laboratóriumi hálózatának felmérései szerint a légszennyezés a legsúlyosabb egészségkárosító tényező. Az összes halálozás négy százalékát 2002-ben
17
Lásd: Health 21 – health for all in the 21st century. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen. v.ö.: R. Wilkinson-M. Marmot (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs 18
43
környezetszennyezéssel - elsősorban a levegő magas kén-dioxid-, nitrogén-dioxid és portartalmával - összefüggő légzőszervi megbetegedések okozták. A jelentős iparral rendelkező, szennyezett levegőjű településeken – köztük Miskolcon, Tatabányán, Dorogon, Várpalotán vagy a főváros VIII. kerületében – magasabbak a morbiditási mutatók az országos átlagnál. Többen halnak meg infarktusban, keringési rendellenességben az ipari övezetekben, mint a tiszta levegőjű településeken. A légszennyezés mellett az ivóvíz nem megfelelő minősége fenyegeti világszerte a legtöbb embert. Nálunk sincs ez másképp, noha nem tartozunk a vízben szegény vagy szennyezett vizű országok közé. Mégis csaknem 1300 hazai településen jelentkeznek vízhigiénés problémák. Elsősorban a víz magas arzén-, nitrit-, nitrát-, bór-, fluorid- és jódtartalma jelent gondot. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a magas vízdíjak miatt sokan ellenőrizetlen, gyakran rossz minőségű ásott kutakat használják. forrás: Magyar Hírlap 2004. 05.19. Az
Ökováros-Ökorégió
Program
ugyanakkor
a
megvalósítandó változtatások
eredményeként szükségszerűen változtatja pozitív irányba azokat az életfeltételeket, amelyek meghatározó hatással lehetnek az egyének egészségi helyzetének alakulására. Az Egészséges Városok Mozgalom és a Fenntartható Városok mozgalom tagvárosai számára a helyi szintű egészségtervezési munka egyik meghatározó tényezője – a nemzeti egészségfejlesztési dokumentumokban foglaltak mellet – az Egészségügyi Világszervezet adott időszakra aktuálisan érvényes értékpreferenciája, és az ehhez kapcsolódó irányelvek összessége. Az e tekintetben jelenleg aktuális értékpreferenciák és irányelvek az Egészséget Mindenkinek a XXI. században (Health 21 – Health For All in the 21st Century19) deklarációjában fogalmazódtak meg a következők szerint. A Health 21 által megfogalmazott három alapvető érték:
•
Az egészség alapvető emberi jog;
•
esélyegyenlőség az egészségvédelem terén, és szolidaritás az ehhez kapcsolód
programok esetében, az országok között és az egyes országokon belül egyaránt; •
részvétvevő felelősségvállalás az egyének, a csoportok, az intézmények és
közösségek részéről az egészségfejlesztés érdekében. 19
Health 21 – health for all in the 21st century. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen.
44
A felsorolt három értékre épülve fogalmazódott meg négy alapelv, amelyek a helyi közösségek egészségfejlesztésre fókuszáló stratégiai tervezési folyamataiban kell, hogy meghatározó szerephez jussanak. Alapelvek az „egészségcentrikus” stratégiai tervezés, és akciók számára
•
Az
egészségi
kockázatok
kezelésére
irányuló
programok
során
megkülönböztetett figyelem forduljon a fizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és nemek közötti eltérésekből adódó sajátosságokra, a multiszektorialitás elvének hangsúlyozására, az egészségi helyzetről képet adó felmérések eredményeinek felhasználására; •
az egészségre gyakorolt hatások által vezérelt programok [kimenet oldali
vezérlés] és beruházások az egészségfejlesztés és a kórházi ellátás területén; •
integrált
család-,
és
közösség-orientált
egészségügyi
ellátórendszer
működtetése, rugalmas és felelősségteljes kórházi háttér biztosítása; •
részvételen alapuló egészségfejlesztési folyamat, amelyben partnerként jelennek
meg a családok, iskolák, munkahelyek és a helyi közösség képviselői, és amely egyben támogatja a döntéshozatali és megvalósítási folyamatokat, ezzel is erősítve a közös célokért való felelősségvállalást.
2.5.2. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának alapelvei A nemzetközi fórumokon megfogalmazott értékekkel és elvekkel állnak összhangban a hazai egészségfejlesztési irányelvek, amelyek az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában” a következők szerint fogalmazódnak meg: „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program” célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek eredményeként tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében. Ennek két fő útja van: •
az egyes állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük
során; 45
•
a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az
ezekkel járó szenvedés mérséklése. Három alapvető érték vezérli a Nemzeti Program kidolgozását: •
az egészség alapvető emberi jog
•
az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás
•
az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége
az egészség fejlesztésében.”20 A program a célok megvalósítása érdekében mindezeken túl, a következőket hangsúlyozza: „Az egészség fejlesztése csakis hatékony ágazatközi együttműködésben valósítható meg. Ennek főbb vonásai a következők: Az együttműködés az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóinak kedvező befolyásolását célozza. Az ágazatközi együttműködés országos, regionális és helyi szinten egyaránt elengedhetetlen. Hazánk uniós csatlakozásával meghatározóvá válik a nemzetközi koordináció jelentősége. Az ágazatközi együttműködés ki kell terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre, a magánszektorra, a civil szférára és a médiára. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyes politikai döntések, a társadalmigazdasági változások hatását a lakosság egészségi állapotára, különös tekintettel az egyes lakossági csoportok eltérő, egyenlőtlen helyzetére.”21 Az eddigiekben ismertetett - mind a hazai, mind a nemzetközi - egészségfejlesztéssel kapcsolatos stratégiákat meghatározó alapelvek különös hangsúlyt helyeznek a multiszektorialitás, a széleskörű és több szintű partnerségen alapuló feladat-, és felelősségvállalás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tényezőkre, mint az eredményes programok ismérveire. Mindezek a tényezők először a koncepcionális tervezés, a stratégiakészítés során kell, hogy relevánssá váljanak.
20 21
„Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2. old. „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 3. old.
46
2.5.3. Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói A koncepcionális célok megvalósítását eredményező konkrét cselekvési programok tervezéséhez szintén rendelkezésre áll további tíz aspektus, amelyek a WHO általi megfogalmazásban22 egyúttal az egészségi helyzet társadalmi meghatározóit is jelentik, valamint kijelölik a különböző részterületek vonatkozásában megfogalmazott célok elérésének irányvonalait. 1.
Az egyének hosszú távon hátrányos helyzetbe kerülésének megakadályozásának
lehetőségei; 2.
a
társadalmi
és
pszichológia
környezet
egészségkárosító
hatásainak
tudatosulása és azok kiküszöbölésére tett intézkedések; 3.
egészséges körülmények biztosításának lehetősége már a gyermekkorban;
4.
a munka egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele és a negatív hatások
megszüntetésére való törekvés; 5.
a munkanélküliség és a munkahely körüli bizonytalanság problémáinak
megoldási lehetőségei; 6.
a helyi közösségek – elsősorban barátságok - mint támogató rendszer
működésének támogatási lehetőségei; 7.
a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek minimálisra csökkentésének lehetőségei;
8.
az alkohol és egyéb kábítószerek életmódra gyakorolt hatásainak tudatosulása,
a veszélyeztetettség csökkentésének és a veszélyek kommunikálásának lehetőségei; 9.
az egészséges táplálék fontosságának tudatosulása és a mindenki számára
elérhetővé válásának lehetőségei; 10.
az egészségesebb közlekedési rendszerek kialakításának lehetőségei.
2.5.4. Az Ökováros-Ökorégió Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia Az eddig leírtakból kitűnik, hogy az új alapelvek – és egyéb elméleti hátterek és értelmezési keretek –szükségszerűen eredményezték az egészségfejlesztési tervezés korábbi gyakorlatának megváltozását is. Ez a változás azonban nem csupán az eddigi
22
R. Wilkinson-M. Marmot (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs
47
módszerek korrekcióját, vagy – az alapok megőrzése melletti – átdolgozását jelenti, hanem egy komplex paradigmaváltást. E paradigmaváltás részeként értelmezhető az Ökováros-Ökorégió Program is, mivel a maga módján a lokális erőforrások hatékonyabb kihasználása területén változásokat indukálhat, és ezáltal megfelel azoknak az elvárásoknak is amelyeket a nemzetközi irányelvek jelölnek meg az egészségfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban. A Program megvalósítása során egyrészt az „új” együttműködéseken alapuló „kapcsolati tőkében” rejlő erőforrások válhatnak messzemenően kihasználhatóvá, másrészt az önkormányzatoknál és más kulcsszereplőknél az egyébként is fejlesztésre szánt anyagi források fedezhetik a koncepciókban foglaltak megvalósításának anyagi hátterét. Ezek a fejlesztések azonban egyben az érintett helyi közösségekben élők egészségi helyzetét is kedvezően befolyásolják. Ebből következően az egészségi helyzet javítása nem igényel jelentős pluszforrásokat, mivel az amúgy is fejlesztendő területek fejlesztése, és az egyébként is fejlesztésre szánt anyagi eszközök felhasználása egy egészségközpontú, környezettudatos tervezés alapján történik meg. Ezáltal az Ökováros-Ökorégió Programot, mint innovatív egészségfejlesztési stratégiát a legegyszerűbben, mint a már meglévő – szellemi és anyagi – erőforrások egészségközpontú
és
környezettudatos
módon
szerveződő
új
allokációját
értelmezhetjük, ami egyben a fenntarthatóság bázisát is jelenti. 2.6. A 2004 és 2012 között megalkotott, releváns uniós és hazai irányelvek és stratégiák összefoglalása 2.6.1. Uniós joganyag 2.6.1.1. Roadmap 2050 És Az Európa 2020 Az EU hosszú távra szóló keretet biztosít tagállamai számára a fenntarthatósággal és olyan jelenségek határokon átnyúló hatásaival kapcsolatosan, amelyek nem kezelhetők pusztán nemzeti szinten. Az éghajlatváltozás hosszú ideje szerepel a jövőnket hosszú távon befolyásoló azon kérdések között, amelyek mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten egységes uniós fellépést igényelnek.
48
A Bizottság nemrégiben az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezésre tett javaslatot „Erőforrás-hatékony Európa”23 címmel, amelynek nyomán most a közlekedés, az energia, az éghajlatváltozás és más területek vonatkozásában hosszú távú politikai terveket dolgoz ki. Ez a közlemény azokat a főbb tényezőket vázolja fel, amelyek az uniós éghajlat-változási politika vezérfonalaiként elősegíthetik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes uniós gazdaság 2050ig történő megvalósítását. A bemutatott megközelítés abból indul ki, hogy az energia, a közlekedés, az ipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a beruházások mobilizálása érdekében innovatív megoldásokra van szükség, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonysági szakpolitikákra. Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című kezdeményezés öt olyan kiemelt célkitűzést fogalmaz meg, amelyet az EU-nak 2020-ra teljesítenie kell. Az éghajlatváltozásra és az energiára vonatkozó célkitűzés értelmében a tagállamok kötelezettségként vállalták, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkentik, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra növelik, és 2020-ra 20%-kal növelik az energiahatékonyságot. Ezek közül kettőnek az elérését illetően az EU jelenleg jó úton halad, az energiahatékonyságot illető célt azonban csak akkor fogja tudni teljesíteni, ha további erőfeszítéseket tesz24. Ennélfogva az elsődleges cél továbbra is az, hogy mindhárom 2020-ra szóló célkitűzés teljesüljön. Annak érdekében, hogy a hőmérséklet-növekedés 2°C alatt maradjon, az Európai Tanács 2011 februárjában megerősítette az EU azon célkitűzését, amely – a fejlett országok csoportja általi, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport szerint szükséges kibocsátáscsökkentés keretében – 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátáscsökkentést irányoz elő25. Ez a célszám összhangban van a világ vezetői által a koppenhágai és a cancúni megállapodásban rögzített állásponttal. A két megállapodás többek között alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák megvalósítását írja elő. Ez a közlemény – a közlekedésről szóló fehér könyvvel és az Energiahatékonysági tervvel együtt – az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó kiemelt kezdeményezés egyik fő
23
COM(2011) 21, lásd: http://ec.europa.eu/resource-efficient-europe. Energiahatékonysági terv – COM(2011) 109. 25 Ha a fejlődő országok kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit is figyelembe vesszük, 2050-re összesen 50%-os kibocsátáscsökkenés valósul meg. 24
49
eredményét képezi. Egy olyan, 2050-ig megvalósítandó lehetséges intézkedéseket tartalmazó ütemtervet vázol fel, amelynek révén az EU a 80–95%-os célkitűzéssel összhangban lévő kibocsátáscsökkentést mutathat fel. Bemutatja továbbá azon főbb mérföldköveket, amelyek alapján nyomon követhető, hogy az EU jó úton halad-e a különböző ágazatokban a kitűzött célok, szakpolitikai kihívások, beruházási igények és lehetőségek tekintetében, szem előtt tartva, hogy a 80–95%-os kibocsátáscsökkentést az EU-nak túlnyomó részben határain belül kell megvalósítania. Energia 2020 Az Európai Bizottság 2010 novemberében „Energia 2020” címet viselő közleményében meghatározza az energiapolitika következő tíz évének prioritásait, és kijelöli, hogy milyen lépésekre van szükség a takarékos energiafelhasználás, a versenyképes árak mellett működő, biztonságos energiaellátást ígérő piacok megteremtése, az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése, valamint a nemzetközi partnerekkel folytatott
tárgyalások
eredményessége
területén
előttünk
álló
kihívások
megválaszolásához. Az alábbi négy kiemelt cél bír jelentőséggel: a) Energiatakarékosság A Bizottság javasolja, hogy az EU kezdeményezései a legnagyobb energiamegtakarítást ígérő két szektorra: a közlekedésre és az épületekre összpontosuljanak. Annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosokat és a helyi szerveket segítse az ingatlan felújítások és az energia megtakarítást célzó intézkedések finanszírozásában, a Bizottság 2011 közepéig beruházásösztönző és innovatív pénzügyi eszközök létrehozását javasolta. A Bizottság arra is törekedik hogy a közszektor az építési beruházásai során, a szolgáltatások megrendelésekor és a termékbeszerzések alkalmával mindig figyelembe vegye az energiahatékonyság szempontjait is. Az iparban a kevesebb energiát fogyasztó technológiákra
irányuló
beruházások
ösztönzésének
egyik
módja
az
energiahatékonysági tanúsítványok bevezetése lehet. b) Integrált páneurópai energiapiac és a szükséges infrastruktúra A Bizottság konkrét céldátumot jelöl meg, ameddig teljessé kell tenni a belső energiapiacot: 2015-ben már egyetlen tagállam piaca sem működhet a többiétől 50
elszigetelve. A következő tíz év folyamán az EU-ban összesen ezermilliárd euró összegben lesz szükség infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra. A legalapvetőbb, stratégiailag fontos uniós projektek felgyorsítása érdekében a Bizottság javasolja az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítését és lerövidítését, valamint azt, hogy a végleges engedély kiadására és az uniós finanszírozásra kötelező határidők vonatkozzanak. Az is cél, hogy egy adott projekt esetében a megvalósításához szükséges összes engedélyt egyetlen helyen, „egyablakos” rendszerben lehessen beszerezni. c) A huszonhét tagállam egységes globális fellépése az energiaügyben A Bizottság azt javasolja, hogy az EU hangolja össze a harmadik országokkal – ezen belül is elsősorban a legfontosabbakkal – fennálló energiaügyi kapcsolatait. A szomszédságpolitika keretei között a Bizottság az EU energiapiacában való részvétel iránt érdeklődő országok további integrálása érdekében javasolja az Energiaközösséget létrehozó szerződés kiterjesztését és mélyítését. A közlemény az Afrikával való együttműködés fokozását is előirányozza azzal a végső céllal, hogy a földrész valamennyi lakója fenntartható módon juthasson energiához. d) Európa vezető szerepe a technológia és az innováció területén A
közlemény
négy
nagyszabású,
Európa
versenyképessége
szempontjából
kulcsfontosságúnak számító projekt elindítását irányozza elő. Ezek a projektek az intelligens energiahálózatok és a villamosenergia-tárolás új technológiáira, a második generációs bioüzemanyagok kutatására, valamint a városi területek takarékosabb energiafelhasználását biztosítani hivatott ún. „intelligens városok” partnerségre irányulnak. 2.6.1.2. A 2010/31/EU irányelv (2010. MÁJUS 19.) az épületek energiahatékonyságáról Az irányelv célja az épületek, azok részei és önálló rendeltetési egységei energiahatékonyságának előmozdítása. Az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan A tagállamok kötelesek nemzeti vagy regionális szinten olyan, az épületek energiahatékonyságának
kiszámítására
vonatkozó
módszertant
figyelembe vesz bizonyos tényezőket, különösen a következőket: •
az épület hőtechnikai jellemzői (hőkapacitás, hőszigetelés stb.); 51
elfogadni,
amely
•
fűtési rendszer és melegvíz-ellátás;
•
légkondicionáló rendszerek;
•
beépített világítóberendezés;
•
beltéri klimatikus körülmények.
Szintén számolni kell az olyan további tényezők kedvező hatásával, mint a helyi benapozási viszonyok, a természetes világítás, a kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram és a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek. Minimumkövetelmények meghatározása A tagállamok az említett számítási módszertannak megfelelően a költségoptimalizált szintek
elérése
érdekében
kötelesek
az
energiahatékonyságra
vonatkozó
minimumkövetelményeket meghatározni. E minimumkövetelmények szintjét ötévente felül kell vizsgálni. A minimumkövetelmények meghatározásakor a tagállamok különbséget tehetnek az új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző fajtái között. Az új épületeknek meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, és még a kivitelezésük kezdete előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a megújuló energián alapuló ellátási rendszerek, a hőszivattyúk, a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek, valamint a kapcsolt energiatermelő rendszerek beépítéséről. A meglévő épületek jelentős felújítása során javítani kell azok energiahatékonyságát oly módon, hogy a munka eredményeképpen egyúttal a minimumkövetelmények is teljesüljenek. Az alábbiak kizárhatók a minimumkövetelmények alkalmazásából: •
hivatalosan védett épületek (például műemléképületek);
•
istentiszteletre használt épületek;
•
ideiglenes épületek;
•
az évente korlátozott idejű használatra szánt lakóépületek;
•
szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m2.
Az épületgépészeti rendszereknek, például a fűtési rendszereknek, a melegvíz-ellátó rendszernek, a légkondicionáló rendszernek és a nagy szellőzőrendszereknek beszereléskor, csere vagy korszerűsítés esetén szintén meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek. A
külső
térelhatárolókat
alkotó
olyan
épületelemeknek,
amelyek
jelentősen
befolyásolják e külső térelhatárolók energiahatékonyságát (például ablakkeretek), csere 52
vagy átalakítás után a költségoptimalizált szintek elérése érdekében hasonlóképpen meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek. Új épület építésekor vagy felújításkor az irányelv minden esetben határozottan szorgalmazza intelligens energiafogyasztás-mérők beszerelését, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvvel összhangban. Célkitűzés: közel nulla energiaigényű épületek 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket. A Bizottság szorgalmazza, hogy az ilyen típusú épületek számának növelése érdekében a tagállamok dolgozzanak ki a következő elemeket tartalmazó nemzeti terveket: •
a közel nulla energiaigényű épületek fogalom meghatározásának tagállami
alkalmazását ismertető leírás; •
időközi célok az új épületek energiahatékonyságának 2015-ig történő javítására
vonatkozóan; •
információ az épületek energiahatékonyságának javítását ösztönző elfogadott
szakpolitikákról és pénzügyi intézkedésekről. Piaci ösztönzők és pénzügyi akadályok A tagállamoknak össze kell állítaniuk azoknak a már meglévő és lehetséges eszközöknek
a
listáját,
amelyek
célja,
hogy
előmozdítsák
az
épületek
energiahatékonyságának javítását. A listát háromévente frissíteni kell. Energiahatékonysági tanúsítványok A tagállamoknak létre kell hozniuk egy, az épületek energiahatékonyságát igazoló tanúsítási rendszert. A tanúsítvány az épületek energiafogyasztására vonatkozó információkat, valamint a költséghatékonyság javítását célzó ajánlásokat tartalmaz. Egy épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor a kereskedelmi
médiában
megjelenő
hirdetésekben
szerepelnie
kell
az
energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutatónak. Az épületek vagy önálló rendeltetési egységek felépítésekor, értékesítésekor vagy bérbeadásakor ezt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő új bérlőnek vagy vevőnek, és át kell adni a vevőnek vagy az új bérlőnek. 53
Azon épületekben, amelyeknek legalább 500 m² alapterületét hatóságok foglalják el, illetve amelyeknek 500 m²-nél nagyobb alapterületét a lakosság rendszeresen látogatja, az energiahatékonysági tanúsítványt jól látható helyen kell elhelyezni (2015. július 9ével ez a küszöbérték 250 m²-re csökken). A tagállamok kötelesek létrehozni az épületek fűtési és légkondicionáló rendszereinek rendszeres ellenőrzését biztosító rendszert. 2.6.1.3. 2006_32_EU irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Ezen irányelv célja, hogy a tagállamokban az energia végfelhasználás hatékonyságának költséghatékony javítását fokozza az alábbiak révén: a) a szükséges célelőirányzatok, mechanizmusok, ösztönzők, illetve intézményi, pénzügyi és jogi keretek biztosítása a meglévő piaci korlátoknak és hiányosságoknak az energia hatékony végfelhasználása érdekében történő megszüntetése céljából; b) az energetikai szolgáltatások piacának kialakításához és előmozdításához, valamint egyéb, a végső fogyasztókat érintő energiahatékonyságot javító intézkedéseknek a meghozatalához szükséges feltételek megteremtése. 2.6.1.4. 2011. évi energiahatékonysági terv 1. Új terv az energiahatékonyság fokozására Az energiahatékonyságnak központi szerep jut az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában26, de az erőforrás-hatékony gazdaságra való átálláshoz is elengedhetetlen. Az energiahatékonyság27 fokozása azon lépések egyike, amelyek révén a lehető legnagyobb költséghatékonysággal növelhető az energiaellátás biztonsága és csökkenthető az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátása. Az energiahatékonyság sok szempontból Európa legnagyobb
26
COM(2010) 2020. Az energiahatékonyság tulajdonképpen annyit jelent, hogy kevesebb energia felhasználásával tartjuk fenn a gazdasági tevékenységek, illetve szolgáltatások ugyanazon szintjét, az energia megtakarítás tágabb fogalom, amely már magatartásbeli változásokat, illetve a gazdasági tevékenység korlátozását is magában foglalja. A gyakorlatban nehéz e két dolgot különválasztani, így ezek a kifejezések gyakran egymás szinonimájaként szerepelnek – többek között ebben a közleményben is. 27
54
energiaforrásának tekinthető28. Az Európai Unió ebből a megfontolásból tűzte ki célnak maga elé, hogy 2020-ig az előrejelzésekhez29 képest 20%-os megtakarítást ér el az elsődleges energiafogyasztásban, és szintén ez a gondolat vezérelte a Bizottságot, amikor Energia 2020 című közleményében30 e célra mint a hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célok elérésének kulcsára hivatkozott. Jelentős lépések történtek e cél irányába mindenekelőtt a háztartási készülékek és az épületek piacán31. A Bizottság nemrégiben végzett becslései mindazonáltal arra engednek következtetni, hogy az EU jelenlegi erőfeszítései csak a 20%-os célkitűzés felének teljesítéséhez lesznek elegendőek32. Az Európai Uniónak most kell cselekednie ahhoz, hogy a célok teljesítéséhez vezető pályára tudjon állni. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén határozott fellépést sürgetett33, „mert csak így lehet kiaknázni az épületek,
a
közlekedés,
a
termékek
és
a
termelési
folyamatok
energiatermelékenységének javításában rejlő jelentős potenciált”; a Bizottság pedig erre a felhívásra válaszul dolgozta ki ezt az átfogó, új energiahatékonysági tervet. Végrehajtása következetesen illeszkedik majd az Európa 2020 stratégia „Erőforráshatékony
Európa”
elnevezésű
kiemelt
kezdeményezésében34
szereplő
egyéb
szakpolitikai fellépésekhez, köztük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéhez35, mert ezzel biztosítható a politika koherenciája, figyelembe vehetők az egyes szakpolitikai területek közötti kölcsönhatások, és élni lehet a szinergiák nyújtotta előnyökkel. Az energiahatékonysági intézkedések részét képezik az EU szélesebb hatókörű erőforrás-hatékonysági céljainak,
28
„Negajoule” az az energiamennyiség, amelynek fogyasztása fokozott energiahatékonyság révén elkerülhető. Az EU-27-ben 1996 és 2007 között a végfelhasználók körében elért 13%-os energiahatékonyság-növekedés például éves szinten mintegy 160 Mtoe energia megtakarításnak felelt meg (Overall Energy Efficiency Trends and Policies in the EU27 - ADEME 2009). 29 7224/1/07 REV 1.: a 2007. március 8–9-i Európai Tanács elnökségi következtetései. A célkitűzés teljesítése 2020-ra 368 millió tonna kőolajnak (Mtoe: millió tonna kőolaj-egyenérték) megfelelő mennyiségű elsődleges energia (a nem energia célú felhasználással csökkentett teljes belső energiafogyasztás) megtakarítását eredményezi az erre az évre előre jelzett 1842 Mtoe energiafogyasztáshoz képest. A célkitűzést az Európai Tanács 2010 júniusában megerősítette (2010/6/17, EUCO 13/10). 30 COM(2010) 639. 31 A lépésekre a 2006. évi energiahatékonysági cselekvési terv keretében került sor (COM(2006) 545); az eddig elért eredményeket pedig a kapcsolódó SEC(2011) 275 bizottsági szolgálati munkadokumentum értékeli. 32 A Bizottság legfrissebb becslései alapján és a 2009 decemberéig végrehajtott energiahatékonysági intézkedéseket figyelembe véve. 33 Az Európai Tanács következtetései, 2011/2/4, EUCO 2/11. 34 COM(2011) 21 végleges. 35 COM(2011) XXX
55
amelyek az összes természetes energiaforrás hatékony felhasználására kiterjednek és szigorú környezetvédelmi normákat érvényesítenek. A meglévő és az új intézkedések maradéktalan végrehajtásának együttes hatására átalakul majd mindennapi életünk, és elviekben háztartásonként évente akár 1000 EUR költséget is megtakaríthatunk36, javulni fog az európai ipar versenyképessége, akár 2 millió új munkahely jön létre37, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége éves szinten 740 millió tonnával fog csökkenni38. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciál az épületekben rejlik. A terv ezért azokra az eszközökre összpontosít, amelyek hatására beindulhat a köz- és magánépületek korszerűsítésének folyamata és javulhat az épületekben használt alkotóelemek és háztartási
készülékek
energiateljesítménye.
A
terv
kötelező
irányszámok
meghatározásával a középületek korszerűsítési ütemének felgyorsítására tesz javaslatot, valamint energiahatékonysági kritériumokat támaszt a közpénzek felhasználásához, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a közszektor jó példával tudjon elöl járni. A közművek számára szintén olyan kötelezettségeket fogalmaz meg, amelyek az ügyfelek energiafogyasztásának csökkenéséhez vezetnek. Az energiahatékonyság szempontjából a második legígéretesebb terület a közlekedés. E terület fejlesztésével a közlekedésről szóló, közeljövőben megjelenő fehér könyv foglalkozik majd. Az
ipar
energiahatékonyságának
fokozásához
a
terv
energiahatékonysági
követelményeket kíván felállítani az ipari berendezésekre vonatkozóan, javítani kíván a kkv-k
tájékoztatásán,
és
különböző
intézkedésekkel
energiaauditok
és
energiagazdálkodási rendszerek bevezetését célozza. A tervben a villamosenergia- és hőtermelés hatékonyságának javítására irányuló javaslatok is helyet kaptak annak biztosítása érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések a teljes energiaellátási láncot felöleljék. Az energiahatékonysági célértékek meghatározása hatékony módja a cselekvés beindításának, és politikai lendületet ad a folyamatoknak. Az Európa 2020 folyamat – az „európai szemeszter” alkalmazása által – új irányítási környezetet hozott létre, és az energiahatékonysággal kapcsolatos erőfeszítések koordinálásához további eszközökkel
36
COM(2008) 772: a Bizottság Közleménye: Energiahatékonyság: a 20%-os cél elérése A becslések építőipari adatokon alapulnak. Lásd SEC(2011) 277: Az energiahatékonysági tervet kísérő hatásvizsgálat. 38 SEC(2011) 277: Az energiahatékonysági tervet kísérő hatásvizsgálat.
37
56
látta el az Európai Uniót. Mindezek alapján a Bizottság kétlépéses megközelítést javasol a
célértékek
meghatározásához.
Első
lépésben
a
tagállamok
nemzeti
energiahatékonysági célokat és programokat határoznak meg: ez a szakasz folyik jelenleg. Az egyes tagállamok által kitűzött indikatív célokat és erőfeszítéseket a Bizottság a szerint fogja értékelni, hogy azok várhatóan mennyiben vezetnek az általános uniós célértékek teljesüléséhez, és milyen mértékben szolgálják a közös célt. A Bizottság a tagállamok számára támogatást és eszközöket biztosít nemzeti energiahatékonysági programjaik kidolgozásához, és felülvizsgált jogi keretrendszerén keresztül szorosan figyelemmel kíséri azok végrehajtását az Európa 2020 folyamat kapcsán létrejött új kereten belül. 2013-ban a Bizottság elemzést fog készíteni az addigi eredményekről, és fel fogja mérni, hogy a programok – együttesen – elvezetnek-e az európai 20%-os célkitűzés teljesítéséhez. Ha a 2013. évi felülvizsgálat azt mutatja, hogy az általános uniós célérték várhatóan nem teljesül, a Bizottság második lépésként jogilag kötelező erejű 2020-as nemzeti célokra tesz javaslatot. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos helyzethez hasonlóan ebben az esetben is figyelembe kell majd venni az egyes tagállamok kiindulási helyzetét, gazdasági teljesítményét és a területen már megtett lépéseit. Ez a terv épít az Európai Parlament hozzájárulásaira, különös tekintettel az energiahatékonyság kapcsán saját kezdeményezésre született legutóbbi jelentésére39, valamint a különböző érdekeltek észrevételeire és a 2006. évi energiahatékonysági cselekvési tervvel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra. A Bizottság becslései szerint a már érvényben lévő intézkedések, valamint az ebben a tervben szereplő új intézkedések együttes végrehajtásával várhatóan maradéktalanul teljesül a 20%-os célkitűzés. E terv készítőit az az elv vezérelte, hogy kötelező erejű nemzeti célértékek meghatározása nélkül szülessenek szigorú intézkedésjavaslatok az energiahatékonyság terén. A terv eredményessége az uniós intézmények, a tagállamok és az összes érdekelt fél szoros együttműködésén múlik. A Bizottság eme ambiciózus vállalkozás sikere érdekében az összes érintett közreműködésére és elkötelezett részvételére számít.
39
2010/2107 (INI): Az Európai Parlament „Revision of the Energy Efficiency Action Plan” című saját kezdeményezésű jelentése.
57
2. Közszektor: példaértékű szerepvállalás Az EU GDP-jének 17 %-át40 fordítja közkiadásokra. A köztulajdonú vagy közhasználatú
épületek alapterületben kifejezve
12%-át teszik ki az
uniós
épületállománynak41. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyságra a közszektorban, különösen a közbeszerzés és a középületek felújítása terén, felkarolva a csúcsteljesítményt biztosító megoldásokat a városokban és a közösségekben. A közszektor új piacokat nyithat az energiahatékony technológiák, szolgáltatások és üzleti modellek számára. A tagállamoknak meg kell reformálniuk energiafelhasználással összefüggő támogatásaikat, hogy azok az energiahatékonyság növelésére vagy az energiaszegénység kezelésére ösztönözzenek. 3. Energiahatékonysági szempontok a közpénzek felhasználásakor A közhivatalok azáltal, hogy a közpénzekből egyre inkább energiahatékony termékeket, közlekedési módokat, épületeket, szakmunkákat és szolgáltatásokat finanszíroznak, csökkenthetik energiakiadásaikat, és nagyobb értékre tehetnek szert pénzükért cserébe. A Bizottság a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés terén végzett munkája keretében ehhez azzal járult hozzá, hogy energiahatékonysági szempontokat is érvényesítő közbeszerzési kritériumokat állított fel42. Azoknak a közhivataloknak továbbá, amelyek az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartoznak, a gépjárművek43 vagy az irodai berendezések44 beszerzésekor már eddig is figyelembe kellett venniük energiahatékonysági kritériumokat. 2019-től kezdődően ezeket az új épületekre is ki kell terjeszteniük, mert azokkal szemben a „közel nulla energiaigény”45 lesz az elvárt teljesítményszint. A szemlélet széles körű alkalmazása érdekében a Bizottság
arra
tesz
javaslatot,
hogy
árucikkek
(például
IKT-berendezések),
szolgáltatások (például energiaellátás) és szakipari munkák (például épületfelújítás) 40
Lásd a 13. lábjegyzetet. Ecorys, Ecofys és BioIntelligence (2010): Tanulmány az EU energiamegtakarítási cselekvési tervéhez készült hatásvizsgálat alátámasztásához. A becslés polgáronként 5 m² nagyságú középülettel számol, ami összesen 2,5 milliárd m² alapterületnyi középületnek felel meg az Európai Unióban (a szociális lakásokat nem számolva). A teljes alapterület 21 milliárd m². 42 COM(2008) 400: A Bizottság közleménye: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés. 43 A 2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról – lásd még a nemrégiben beindított „tiszta járművek” portált, amely a közhivataloknak mint végfelhasználóknak segít az irányelv végrehajtásában azzal, hogy a létező gépjárműtípusokról életciklus alapú összehasonlító elemzést ad (http://www.cleanvehicles.eu). 44 Az Energy Star program értelmében, amely a tagállamok központi kormányzati hatóságai és az uniós intézmények számára előírja, hogy a beszerzett berendezések energiahatékonysága legalább az Energy Star követelményeinek feleljen meg (106/2008/EK). 45 A 2010/31/EU irányelv az épületek energiateljesítményéről. 41
58
beszerzésekor a közhivatalok módszeresen érvényesítsék a szigorú energiahatékonysági normákat. 4. A középületek felújítása A közhivataloknak élen kell járniuk az energiateljesítmény magas szintjét eredményező korszerűsítésben. Ehhez a jelenleginél legalább kétszer gyorsabb ütemben lenne célszerű épületfelújítást végeztetniük. A Bizottság ennek megfelelően jogi aktust fog előirányozni46, melynek értelmében a közhivataloknak évente épületállományuk legalább 3%-át (az alapterületet tekintve) kell majd felújítaniuk, ami az európai épületállomány jelenlegi felújítási arányának47 kétszerese. A felújításnak azt kell eredményeznie, hogy az épület energiateljesítménye legyen legalább olyan jó, mint a nemzeti épületállomány legjobb energiateljesítményű 10%-a. Ha pedig egy közhivatal meglévő
ingatlant
bérel
vagy vásárol, akkor annak mindenkor a
legjobb
energiateljesítmény-osztályba kell tartoznia. 2.6.1.5. „FEHÉR KÖNYV” – egy egységes európai közlekedési térség útiterve Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144) A fehér könyv a közlekedés előtt álló problémákkal kapcsolatban fő célként a kőolajimporttól való függőség csökkentését és a CO2-kibocsátás csökkentését célozza meg. Az EU közlekedési szektorának CO2 kibocsátási szintjét 2050-re 60%-kal kívánják csökkenteni, amelyre tíz (rész)célt, benchmarkot fogalmaztak meg: Új és fenntartható üzemanyagok és meghajtási rendszerek kifejlesztése és alkalmazása
46
Ezt a jogi aktust – a tervben vázolt egyéb kötelező erejű intézkedésekhez hasonlóan – alapos hatásvizsgálat fogja megelőzni, melynek részét képezi majd a felújítás előirányzott éves ütemének mélyreható elemzése, valamint a megvalósítás legcélravezetőbb módszerének és a felügyeleti mechanizmusnak a vizsgálata. 47 Az arány tagállami szintre vonatkozik. Az EU-27 viszonylatában a felújítás jelenlegi aránya 1,2% és 1,5% között mozog évente. A magasabb arány az 1000 m²-nél nagyobb alapterületű épületek, azaz leginkább középületek korszerűsítését tükrözi, és ezért van az, hogy a jelenlegi arány megkétszerezése 3%-ot eredményez. Lásd a 13. lábjegyzetet és a SEC(2008) 2865 dokumentumot.
59
1. 2030-ra a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik megfelezése, 2050-re teljes kivonásuk a nagyvárosokban. 2030-ra lényegében CO2-mentes városi logisztika
megvalósítása a nagyobb városok
központjában. 2.
2050-re
a
légiközlekedésben
az
alacsony
CO2-kibocsátással
járó
üzemanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük, szintén 2050-re a tengeri bunkerolajból
származó
EU
CO2-kibocsátást
40%-kal
kell
csökkenteni
(ha
megvalósítható 50%-kal). A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve az energiahatékonyabb módok nagyobb használatát 3. 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítások 30%-át, 2050-re több mint felét más módokra kell átterelni, például vasútra vagy vízi útra. Ezt a hatékony és zöld áruszállítási folyosók segítik, és e cél megfelelő infrastruktúrafejlesztéseket is szükségessé tesz. 4. 2050-re teljes európai nagysebességű vasúthálózat kiépítése. 2030-ra a jelenlegi nagysebességű vasúti hálózat megháromszorozása és valamennyi tagállamban a sűrű vasúthálózat fenntartása. 2050-re a közepes-távolságú utazások többsége vasúton történik. 5. Teljesen funkcionális és EU-szerte intermodális TEN-T törzshálózat 2030-ra, magas minőségű és nagykapacitású hálózat 2050-re és megfelelő információs szolgáltatások. 6. 2050-re valamennyi törzshálózati repülőteret be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagysebességű – hálózatba; biztosítani kell valamennyi törzshálózati tengeri kikötő megfelelően összeköttetését a vasúti áruszállítási és lehetőség szerint a belvízi utak rendszerével. A közlekedés és infrastruktúra használat hatékonyságának növelése információs rendszerekkel és piaci-alapú ösztönzőkkel 7. 2020-ig az európai légiforgalmi menedzsment infrastruktúra (SESAR) teljes korszerűsítése és az európai közös légtér befejezése. A megfelelő szárazföldi és vízi
60
közlekedési menedzsment rendszerek telepítése (ERTMS, ITS, SSN és LRIT, RIS). Az európai globális navigációs műholdas rendszer (Galileo) telepítése. 8. 2020-ra az integrált multimodális közlekedési információs, jegyértékesítési és viteldíj-fizetési rendszer kereteinek megteremtése. 9. A közúton 2050-re a halálos áldozatok száma közel nullára csökken. Ezzel a céllal összhangban az EU célul tűzi ki, hogy 2020-ra a közúti baleseti sérültek száma a felére csökkenjen. Gondoskodni kell arról, hogy az EU világvezető a légi, vasúti és tengeri áru- és személyvédelemben és -biztonságban. 10. A használó és a szennyező fizet elvek teljes körű használata, illetve a magánszektor bevonása a piaci torzítások elkerülésére, bevételek megtermelésére a jövőbeni közlekedési beruházásokhoz szükséges finanszírozás biztosítására. 2.6.1.6. Duna Régió Sratégia Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re. A DRS az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia,
Németország
Szlovénia,
(Baden-Württemberg
valamint
Horvátország,
és
Bajorország),
Szerbia,
Románia,
Bosznia-Hercegovina,
Montenegró, Moldova és Ukrajna. Célok A Bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Összeurópai szempontból mind a Balti, mind a Duna-stratégia szimbolikus. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is egyedülálló alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan
61
adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.). A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő és attraktív régió létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna menti régióban. A KözépEurópa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is. A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A tagállami projektek összehangolása, az integrált megközelítés a stratégia kulcsa. A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén is fontos az együttműködés erősítése a térség országaival. 2.6.2. Hazai stratégiák, jogszabályok 2.6.2.1. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) Főbb energiahatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása
3. ábra 62
4. ábra A
Nemzeti
Energiahatékonysági
Cselekvési
Terv
célja:
Magyarország
energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő, illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv egyik fő beavatkozási területe a lakossági szektor épületállományának energiakorszerűsítése. Intézkedések •
jogi beavatkozások
•
támogatások
•
tudatformálás
Energiatakarékossági jogi szabályozási tervek • Épületek energetikai tanúsítványa • Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata • Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése • Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése • Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál • Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója • A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása •
Az
irodai
berendezésekre
vonatkozó
követelmények kidolgozása 63
minimális
energiahatékonysági
Energiatakarékossági tudatformálási tervek • Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra •
Önkormányzati
képzés,
tudatformálás,
tanácsadás
az
UNDP/GEF
önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján • Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése • Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság) • Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása 2.6.2.2. 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról („zöldkártyájáról”) A rendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépéskor meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) energetikai tanúsítása 2011.december 31-ig önkéntes, 2012. január 1-től viszont kötelező a tanúsítás. Tanúsítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. Tanúsítani szükséges, ha •
az épület tulajdonjogát ellenérték fejében átruházzák, vagy
•
egy évet meghaladó időtartamra bérbe adják, továbbá
•
az 1000 m2-nél nagyobb hasznos (hűtött-fűtött) alapterületű, illetve
•
hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú épületeket.
2.6.2.3. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról (a 2009/28/EK irányelv 4. cikk (3) bekezdésében előírt adatszolgáltatás, 2010. december) A Nemzeti Cselekvési Terv intézkedései a következő közfeladatokat érintik:
64
- 2011-ben egy új, a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotása; - a meglévő támogatási programok végrehajtásának átalakítása, hatékonnyá tétele és egyszerűsítése; - 2014-2020. között önálló (az EU által társfinanszírozott) energetikai támogatási program indítása; - a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára (a továbbiakban: zöldáram) vonatkozó kötelező átvételi rendszer átfogó átalakítása (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVŐ. törvény ennek megfelelő módosításának közigazgatási egyeztetésre bocsájtása folyamatban van); - zöldhő támogatási lehetőségeinek megvizsgálása; - közvetlen közösségi és egyéb támogatási programokban történő aktívabb részvétel elősegítése; - az épületenergetikai szabályozásba épített ösztönzők felülvizsgálata (összhangban a 2010/31/EK irányelvvel); - területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása; - zöld finanszírozás formák és programok kialakítása (zöld bank); - szabályozási, engedélyezési rendszerek eljárások felülvizsgálata, egyszerűsítése; - szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok (integrált tájékoztatási programok) kidolgozása; - megújuló és alternatív energiaforrásokra, energiahatékonyságra alapozott képzési, oktatási programok indítása; - foglalkoztatási programok indítása a megújuló energiaforrások területén; - fejlesztési programok indítása a kapcsolódó iparágak fejlesztése érdekében; - kutatás-fejlesztési és innovációt ösztönző programok ösztönzése; - második generációs bio- és az alternatív üzemanyagok elterjesztését szolgáló programok, intézkedések; - agrárenergetikai program kidolgozása; - a megújuló energiaforrások és kapcsolódó területeihez, a szabályozási és engedélyezési eljárásokban részvevő apparátus felkészítése. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális, és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. 65
A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Magyarország kiváló komparatív adottságokkal rendelkezik egyes megújuló energiaforrás területeken, amelyek kiaknázása lehetőséget biztosít az energiaés klímapolitikai célok megvalósításán túlmutatóan a gazdaság fejlődésére, új munkahelyek létrehozására, a vidék fenntartható fejlesztésére. 2.6.2.4. Magyar növekedési terv (Konzultációs anyag, 2011. december) A Magyar Növekedési Terv célja Az utóbbi időszakban világszinten, de különösen az euró zónában felerősödtek a növekedési aggodalmak. Hazánk kis, nyitott gazdaságként erős exportszektora miatt jelentősen kitett a külpiaci ingadozásoknak. Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította mind az euró zóna, mind az EU 27-ek országai többségének növekedési előrejelzését. A Bizottság növekedésre vonatkozó várakozásai 2011-hez képest jövőre jelentősen alacsonyabbak (a novemberi adatok alapján). Németország esetében például 0,8%- os növekedést jeleznek, míg a Bundesbank 0,5-1% közöttire rontatta a jövő évi növekedési prognózisát a német gazdaságra. Az egyik legnagyobb gazdaságbővülést Lengyelország érheti el a balti államok mögött, az alacsony bázis miatt (főként az atomkatasztrófa következtében) Japán is viszonylag nagy, 1,8%-os növekedésre számíthat, az USA 1,5%-os, míg az EU csak 0,6%-os bővülést tud majd várhatóan felmutatni. Magyarország a Bizottság előrejelzése szerint az euró zóna átlagának megfelelő 0,5%os mértékű növekedést produkálhat. A 2012-es költségvetésünk a bruttó hazai termék 1,5%-os növekedésével számol, amely a romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat: a Növekedési Tervre éppen azért van szükség, hogy aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal már rövidtávon is növelni tudjuk a gazdaság teljesítményét, és elérjük a kitűzött célokat. Ez szükséges ahhoz, hogy azon a pályán maradjunk, amelyet a Kormányprogramban, és a kormányzás első 1,5 évében felvázoltunk. Így tudjuk tovább emelni a foglalkoztatottak számát, és egyben csökkenteni a munkanélküliséget. Az arányos, egykulcsos adórendszer jótékony hatásai is így jelentkezhetnek erősebben, és a deklarált egyensúlyi céljaink: az államháztartás hiányának 3% alatt való tartása, illetve a csökkenő államadósság pálya is így érhető el. 66
Miből lesz a növekedés? A magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait alapvetően két módon lehet javítani, amely gazdaságunk problémás fejlődési sarokpontjait is kijelöli. Hazánk rendkívül nyitott gazdaságnak számít, külkereskedelmi termékforgalmunk GDP-hez viszonyított aránya az egyik legmagasabb Európában. Az utóbbi szűk évtized elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően a hazai belső kereslet végletesen legyengült. A Nemzeti Ügyek Kormányának intézkedései elősegítették, hogy a belső növekedési motorok ne fulladjanak le, az elbizonytalanodó világgazdasági konjunktúra azonban a hazai kereslet fellendülését egyelőre akadályozza. Addicionális források nélkül a növekedés a következő forrásokból származhat: •
az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása
•
a hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása
A Magyar Növekedési Terv ez utóbbit tűzi ki célként maga elé, amelynek elérése a következő módokon érhető el:
•
Importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben
Magyarország az egyik leginkább importkitett ország. A magas importráta egyik oka, hogy az exporttermelésünknek rendkívül magas az importrátája, ezt egyrészt hazánk magas nyersanyag igénye okozza, illetve az is, hogy az ellátási láncban kevés a versenyképes magyar vállalkozás.
•
Importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban
A rendkívül sikeres exportszektorunk által generált importigénynél sokkal súlyosabb problémák tapasztalhatóak a belső felhasználás oldalán. A háztartási fogyasztási- és beruházási források kiemelkedő mértékben külső behozatalra irányulnak. Ez rontja a növekedési kilátásainkat, illetve erősen csorbítja minden, belső keresletet javítani hivatott gazdaságpolitika hatásosságát. A hazai kereslet egyre nagyobb mértékben hazai kínálattal történő kielégítését segítheti elő a fogyasztói tudatosság növelése, illetve versenyképes hazai vállalkozások piacra lépése, piaci terjeszkedése,
67
Az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további
•
terjeszkedésének elősegítése A
magyar
gazdaság
legerősebb
növekedési
motorjai
lehetnek
azok
a
vállalatok/vállalatcsoportok, amelyek képesek a külföldi piacokon is helytállni versenyképes árú és minőségű termékeikkel. 2.6.2.5. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) alapvetően a 2008-2025 közötti időszakra vonatkozóan készült, de tartalmaz egy 2050-re vonatkozó kitekintést elvi jövőkép szintjén. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására a Kormánynak két éves Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat kell a törvényi előírások szerint készíteni, emellett a stratégiát magát periodikusan felül kell vizsgálni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudáshoz és kihívásokhoz rugalmasan tudjon alkalmazkodni. A stratégia csak közép-távon tartalmaz célokat és prioritásokat. A NÉS kibocsátás-csökkentéssel foglalkozó része három részre tagolódik: – a stratégia elkészítésekor érvényes helyzetkép – jövőkép bemutatása – szektorokra bontott kibocsátás csökkentési lehetőségek és stratégiai célok meghatározása A stratégia 2025 vonatkozásában két kibocsátás csökkentési célintervallumot határozott meg: – az EU 20 százalékos egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25 százalékos csökkentés 1990-es kibocsátási szinthez képest; – átfogó globális keretrendszer, azaz mínusz 30 százalékos EU cél esetén: 27−34 százalékos csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Az Unió által kitűzött 30%-os kibocsátás csökkentési cél feltételrendszerének megvalósulása esetén hazánknak a NÉS szerint a 2025-re kitűzött kibocsátáscsökkentési céljainak eléréséhez a hazai eszközök mellett kibocsátás-ellentételező egységek vásárlására is szüksége lehet. Ez a lehetőség összhangban áll a 2008-ban elfogadott uniós klíma-energia csomag célrendszerével. 68
A NÉS 2050-re vonatkozó jövőképe szerint a hazai energiafelhasználás 70%-kal lecsökken és a jelenlegi hő felhasználás 5%-a lesz szükséges a hálózati meleg víz előállításához és az ipari folyamatokhoz. A lakásállomány 40%-a már üvegházhatású gáz kibocsátás nélkül fog működni. A nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75%-ban csökken az energiafelhasználás csökkentése érdekében tett felújítások következtében. A motorizált gépkocsi állomány átalakul, a fajlagos fogyasztás lecsökken, s ennek következtében az ÜHG kibocsátások is a jelenlegi kibocsátások töredékére esne vissza, s elterjednek az alternatív meghajtású járművek, mind az egyéni, mind a tömegközlekedési járművek esetében. Az ipari kibocsátások az újrafelhasználás, az alacsonyabb energiaigények, valamint a fajlagosan kisebb nyersanyag felhasználás következtében jelentősen lecsökkennek. A mezőgazdaságban alacsony vegyszerhasználatú integrált, illetve biogazdálkodás válik uralkodóvá, az ország erdősültsége pedig 27,4%-ra emelkedik. A NÉS kibocsátás-csökkentés szempontjából meghatározott stratégiai céljai: – alapvetően csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását – az energiafelhasználás abszolút értékét középtávon szinten kell tartani, ezt követően pedig jelentősen csökkenteni kell – energiatakarékossági mozgalmat kell indítani – a fiskális politikát klímavédelmi szempontból felül kell vizsgálni és át kell alakítani – megújuló energia felhasználás arányát 186,4 PJ-ra kell növelni 2020-ra – kapcsolt energiatermelés támogatását felül kell vizsgálni és a kapcsolt energiatermelés alkalmazhatósági vizsgálatát szigorítani kell – az energia árában a lakossági árkompenzáció helyett az érintett lakosság energihatékonyság növelését támogatni kell – a biomassza energetikai célú felhasználásánál a legkisebb elfogadható tüzelési hatásfokot növelni kell – a megújuló villamos energiatermelési támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kiváltott fosszilis tüzelőanyag mennyisége minél nagyobb legyen (kapcsolt termelés) – a közösségi közlekedés jelenlegi, EU-25 átlaga feletti rész arányát meg kell őrizni
69
– a kombinált áruszállítást fejleszteni, részarányát pedig növelni kell, az intermodális logisztikai központok hatékonyságát növelni kell – tudatos és körültekintő infrastruktúra-fejlesztést kell megvalósítani a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése érdekében – a közlekedés (különösen az áruszállítás) által a társadalomnak okozott externális költségeket be kell építeni az útdíj rendszerbe – a természetes felszínborítottságát növelni kell – szigorú szakmai és társadalmi ellenőrzést kell kialakítani a hulladékkezelés kialakult országos gyakorlatának jobbítására – a hulladékgazdálkodás megfelelő módját ki kell dolgozni, hogy a legmagasabb energiaigényű termékek nagyarányú újrahasznosítása még elterjedtebb legyen – a lakossági hulladékban is nagy arányban szereplő papír és üveg visszagyűjtését még tovább ki kell terjeszteni – a hulladékgazdálkodás és a biomassza-hasznosítás közös területét jelentő élelmiszer eredetű hulladékok biogáz célú hasznosítását meg kell valósítani 2.6.2.6. Magyar Közlekedéspolitika (2003-2015) A magyar közlekedéspolitika célja gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés megteremtése. A dokumentum elismeri, hogy a közlekedésből származó üvegházhatású gáz kibocsátás meglévő kihívás a közlekedési szektorban, mivel a közlekedési kibocsátások részaránya folyamatosan növekszik. A dokumentum célul tűzi ki az áruszállításban a közúti, személyszállításban pedig a személygépkocsi forgalom növekedési ütemének lassítását, a 2015-ig prognosztizált gépjármű állomány növekedés mellett. Ehhez kapcsolódik a kombinált szállítás fejlesztésének célja valamint a közforgalmú közlekedés személyközlekedésen belüli részarányának jelenlegi szinten történő megőrzése. A kibocsátás csökkentés további eszközeként azonosítja a közlekedéspolitika a szennyezés-kibocsátás csökkentésére irányuló közvetlen műszaki intézkedések bevezetését, fejlesztését. Mindemellett a dokumentum előrevetíti, hogy 2000 és 2015 között a személyközlekedés teljesítmény
utaskilométerben
árutonnakilométerben
számolva
25-30%-kal
fog
30-35%-kal, növekedni.
A
míg
az
trendeken
áruszállítás belül
a
személyszállításban a növekedés túlnyomó részét a személygépkocsi állomány 70
használatához, az áruszállításon belül pedig a közúti áruszállításhoz kapcsolja a dokumentum előrejelzése. A tranzit irányokba haladó gyorsforgalmi utak országhatárokig történő mielőbbi megépítése a közlekedéspolitika az un. TINA hálózat magyarországi gyorsforgalmi úthálózati elemeinek is az országhatárokig való kiépítése is célul tűzi ki.
71
3. PÉCS VÁROS ÉRTÉKELÉSE
TERMÉSZETI
ÉS
KÖRNYEZETI
ÁLLAPOTÁNAK
3.1. Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése a város kidolgozás alatt álló környezetvédelmi
programjának48
és
Integrált Városfejlesztési
Stratégiájának49
felhasználásával került elvégzésre. A levegőminőség megítéléséhez a DDKTVF által összeállított Szakvélemény50, mint alátámasztó dokumentum került felhasználásra. Figyelembe vételre kerültek a BIOKOM Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft. ezen dokumentumokkal kapcsolatban tett észrevételei. . 3.1.1 Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése a KV program alapján 3.1.1.1 A környezeti levegő minőségének alakulása A Pécs környéke régió légszennyezettségi mutatói alapján szennyezett területnek minősül a nitrogén-dioxid és a PM10 légszennyezőanyagok tekintetében (4/2002 (X.7.) KöM rendelet). A város területén a környezeti levegőbe kerülő ezen légszennyező anyagok mennyiségét a DDKTVF Szakvéleménye5 alapján a táblázat foglalja össze.
48 49 50
Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata (2011 – 2016) Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 2011. december Szakvélemény Pécs város levegőszennyezettségének modellezése és különböző energiahordozó felhasználási változatok levegőminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata - Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. november
72
Emisszió (t/időszak)
Forrás típus
NOx
PM10
120,6
0,4
90,1
1,3
Nagy ipari források 2009. évi
431,1
4,5
Kis ipari források I. negyedév
18,5
0,6
6,6
1,2
46,8
3,4
477,9
7,9
Lakosság I. negyedév
62,8
181,8
Lakosság III. negyedév
17,7
39,7
Lakosság 2009. évi
160,5
442,5
Közúti közlekedés I. negyedév
163,4
11,6
III.
223,7
15,9
Közúti közlekedés 2009. évi
788,6
56,1
Összes kibocsátás 2009. év
1427,0
506,5
Nagy ipari források I. negyedév Nagy ipari források III. negyedév
Kis ipari források III. negyedév Kis ipari források 2009. évi 2009. évi Ipar összesen
Közúti közlekedés III. negyedév
A vizsgált 2009. évi kibocsátások alapján a következőket állapíthatjuk meg: •
a nitrogén-oxidok kibocsátásában a domináns légszennyező forrás a közúti
közlekedés volt (több, mint 50%), de jelentős az ipari források emissziója is (33%). A Pécs város területén működő monitoring állomások 2010. évre vonatkozó mérési eredményei szerint a Pécs, Szabadság úti monitoring állomáson a mért éves átlagos nitrogén-dioxid szennyezettség az éves levegőminőségi határértéket meghaladó volt, a mért éves átlagos szennyezettség 47,7 g/m3 volt, éves viszonylatban az órás levegőminőségi határértéket meghaladó esetszámok a megengedett esetszámot (legfeljebb 18 esetszám) meghaladó volt (277 esetszám). Emiatt a a város és környéke zóna levegőminőség javításáról szóló intézkedési terv újragondolására volt szükség és az esetszám megengedett szinten tartása érdekében 2015-ig gyökeres változásokra, fejlesztésekre van szükség, hogy közlekedés eredetű szennyeződéseket lecsökkentsük a belváros területén.
73
•
a PM10 (szilárd) légszennyező anyag lakossági fűtés (87%), ezen belül is a
vegyes tüzelés szerepe meghatározó, az ipari és a közlekedési források szerepe elhanyagolható. A PM10 tekintetében látható a lakossági fűtés jelentősége és az idei fűtésszezonban már eddig három alkalommal is tapasztalható volt a szmogriadó közeli állapotok kialakulásának sűrűsödése. A lakossági vegyes tüzelésből eredő szennyezőanyag kibocsátás, a lakosság rossz pénzügyi helyzetére, más energiahordozók, energiaellátó rendszerek magasabb költségére ezáltal nem versenyképes helyzetére vezethető vissza. Ez újabb példája az ökológiai, társadalmi és gazdasági hármas kölcsönhatásaira. A DDKTVF által készített Szakvélemény5 a következőket rögzíti (idézet): Fontos hangsúlyozni azt, hogy a város levegő szennyezettségi helyzete nitrogén-dioxid és PM10 légszennyező anyagok esetében nem felel meg a vonatkozó követelményeknek. 2010. évben a Pécs, Szabadság úti állomáson mért Nitrogén-dioxid és PM10 éves átlagos szennyezettség az éves levegőminőségi határértéket meghaladó volt a mért érték 47,7 µg/m3 és 44,0 µg/m3 volt. Az éves levegőminőségi határérték mindkét szennyezőanyag esetében 40 µg/m3. A PM10 esetében a levegőminőségi határérték teljesülésére vonatkozó moratóriumi határidő 2005. január 1.-el lejárt. Mivel a levegővédelmi követelmények ezt követően sem teljesültek a felügyelőség 2008. október 30. napján kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bizottságának. A bizottság a kérelmet elfogadta, a moratóriumi határidőt 2010. június 30. napjáig meghosszabbította. A nitrogén-dioxid esetében 2010. január 1.-el járt le a moratóriumi határidő. Mivel nem teljesültek a követelmények a felügyelőség 2011. szeptember 30. napján felmentési kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bizottságának. A kérelem elbírálása folyamatban van. A kibocsátások ismeretében és a légszennyezettség alakulását vizsgálva a 2005-2010 közötti időszakra a következők állapíthatók meg: -
A vizsgált időszakban a város területén az ipari eredetű légszennyező anyag
kibocsátás jelentősen csökkent, ami a Pannon Hőerőmű Zrt.-ben végzett légszennyező anyag kibocsátást csökkentő intézkedéseknek (tüzelőanyag váltás) a következménye. Az ipari eredetű kibocsátás területén normál gyakorlattól – megfelelő hatásfokú leválasztó berendezések üzemeltetése, ezek rendszeres karbantartása, a hatékonyság mérésekkel történő rendszeres ellenőrzése – eltérő, kiemelt intézkedésre nincs szükség. 74
-
A következő tervezési időszakban folytatni kell és be kell fejezni a felhagyott
külszíni bányaterületek, pernyehányók és meddőhányók rekultiválását, tájba illesztését és hasznosítását a potenciális diffúz légszennyezés megakadályozására. -
Növelni kell a távfűtésbe bekapcsolt lakó és egyéb épületek arányát a város
területén. -
A távfűtésbe gazdaságosan nem kapcsolható intézményi épületek esetében meg
kell vizsgálni a megújuló energiák használatának és hasznosításának a lehetőségét. A város területén ilyen vonatkozásban a napenergia és a földhő hasznosítás vizsgálandó, míg a szennyvízkezeléssel és hulladékfeldolgozással foglalkozó telephelyek közelében megvalósítható a biogáz energetikai hasznosítása. -
A lakossági vegyes tüzelésekből származó kibocsátások lecsökkentése
érdekében szükséges a településrendezési tervben azon zónák kijelölése, ahol új pontforrások keletkeztetése nem engedélyeztethető. Ennek megalapozó dokumentációja elkészült. Ez alapján meg kell határozni azokat a korlátozó szabályozásokat, amellyel az un. védendő zóna, (ahol a lakossági vegyes tüzelés kibocsátása fokozottan jelentkezne és állandó jellegű problémát okoz) levegőminősége a PM10 tekintetében javulhat. -
A közlekedésből, szállításból eredő légszennyezés csökkentéséhez egyrészt le
kell csökkenteni a város területén áthaladó forgalom mértékét a várost elkerülő utak hosszának és áteresztő kapacitásának a növelésével, másrészt a belterületi közlekedési úthálózat fejlesztésével. Ez az intézkedés viszont meghaladja a város önkormányzatának hatáskörét és a regionális és országos közútfejlesztési tervektől függően valósítható meg. -
A város területén bonyolódó közlekedés és szállítás légszennyező hatásának
mérsékléshez kiemelten kell kezelni a forgalom szabályozását. A forgalomirányító közlekedési lámpák üzemének optimalizálásával el kell érni a folyamatos közlekedés megvalósítását, a gépjárművek feltorlódásának a megakadályozását. A 6. sz. főút belvárosi térségében a nitrogén-oxidok kibocsátása döntően a gépjármű forgalomból
származik,
a
Szabadság
úti
csomópontban
esetenként
kritikus
levegőminőség alakul ki, amit a jelzőlámpás forgalomirányítás színvonalának javításával lehet javítani. Erre az alábbi beavatkozásokat tervezik:
a 6. sz. főút Szigetvár felé haladó egyenes irányú forgalom szabad jelzésének
növelése a szemközti kisebb forgalmú balra kanyarodó forgalom rovására.
75
a Szabadság utca északi ágát keresztező gyalogos forgalom szabad jelzésének a
csökkentése, ami elősegíti mind a jobbra kanyarodó, mind az egyenesen haladó forgalom szabad áramlását is. A forgalomból eredő légszennyező anyag kibocsátás mérséklése a 6. sz. főút nagy forgalmú csomópontjainak forgalomtól függő irányítási módra történő fejlesztésével is megvalósítható. A 6. sz. főúton az előző időszakban több nagy forgalmú csomópontban (Lánc utca, Felsőmalom utca, Alsómalom utca) forgalomtól függő irányítási mód valósult meg kedvező tapasztalatokkal, ezért az alábbi csomópontokban is indokolt fejlesztéseket végrehajtani: -
Bajcsy-Zsilinszky utcai csomópont
-
Jókai utcai csomópont
-
Szabadság utcai csomópont
-
Rét utcai csomópont
Az új irányítási mód megvalósítása forgalomérzékelő detektorok beépítését és a forgalomirányító berendezések korszerűsítését igényli. A 6. sz. főút belvárosi szakaszán a forgalom, ezen belül a tehergépjármű forgalom csökkentése csak közvetlenül a belváros mellett húzódó tehermentesítő útvonal (pl. Észak-Megyer dűlő – Tüskésréti út) esetén nyílik lehetőség, ami önkormányzati beruházást igényel. A helyi tömegközlekedési eszközök menetidejének optimalizálásával, megfelelő karbantartásával és korszerű járművek beszerzésével – megvizsgálva a biodízel üzemanyag használatának lehetőségét is - kell csökkenteni a város terültén a tömegközlekedés légszennyező hatását. Meg kell vizsgálni légszennyezést nem okozó közlekedési eszközök – villamos, trolibusz – használatának a lehetőségét. A vizsgálatot komplex módon, a költséghatékonyságot is szem előtt tartva kell elvégezni. Jelen helyzetben a rendelkezésre álló források szűkösek és rövidtávon ezek jelentős bővülése nem várható. A jelenlegi elképzelések – korszerű, környezetkímélő járművek beszerzése, villamos közlekedési eszközök alkalmazása – közül azt a megoldást kell előnyben részesíteni, amely esetében egységnyi ráfordítással nagyobb eredmény, javulás érhető el. A hasonló méretű és adottságú városokhoz hasonlóan meg kell vizsgálni a kerékpáros közlekedés lehetőségeit, és a városon belüli arányának a növelését. A cél a meglévő kerékpár utak hosszának növelése - új utak építésével vagy kerékpár sávok kijelölésével
76
- kell legyen. Ezen utak mentén kerékpár tárolók és kerékpár bérlő pontok, állomások kialakításával kell elősegíteni a kerékpárút optimális kihasználást. Kiemelt figyelmet kell fordítani a történelmi belvárosban a levegőminőség javítására. Erre az itt lakók és a nagyszámban idelátogatók egészségének megóvásán, közérzetének javításán túlmenően a nagy értékű épületek állagának megóvása miatt is szükség van. A levegőbe kerülő savas karakterű légszennyező anyagok az műemlék épületeket is károsítják. Mivel a terület megfelelő átszellőzése nem biztosított, indokolt korlátozni a légszennyező anyag kibocsátást. Ennek megvalósításához tovább kell korlátozni a gépjármű forgalmat a területen és csak a feltétlenül szükséges járművek behajtását kell engedélyezni. A történelmi belváros lakó és intézmény épületeit javasoljuk a távhő ellátásba bekapcsolni, a területen légszennyező anyag kibocsátást előidéző egyedi fűtőmű engedélyezése nem javasolt. A történelmi belváros levegőjének a folyamatos monitorozására egy a terület adottságait figyelembe véve megfelelő helyre telepített automata monitoring állomás telepítését javasoljuk. Pécs területén a levegőminőség alakulását a légszennyező anyag kibocsátáson túlmenően a kibocsátott légszennyező anyag viselkedése alapvetően meghatározza. Ahol a kibocsátott légszennyező anyag elkeveredésének, felhígulásának, kihullásának a feltételei optimálisak, ott a kibocsátott légszennyező anyag koncentrációja kisebb lesz. A transzmissziós folyamatok nagyban függnek a meteorológiai viszonyoktól, az adott terület légkörének az állapotától, átszellőzésnek a lehetőségétől. Egy nagyváros, így Pécs átszellőzését jelentősen befolyásolja a beépítettség, az épületek mérete és elhelyezése. A tapasztalat az, hogy a korábbi városfejlesztésnél ezt a szempontot nem kellő
mértékben
vették
figyelembe.
A
magas
házakkal
körülvett
területek
levegőminősége még határérték alatti kibocsátások esetén is kifogásolható lesz. Ennek elkerülésére egy átfogó vizsgálat szükséges a város klimatikus tényezőinek, légköri viszonyainak és áramlatainak a meghatározására. A vizsgálat következtetéseit, eredményeit be kell építeni a városrendezési tervébe és építési szabályzatába. Fokozni kell a nagy biológiai intenzitású, intenzív növény36 borítottságú zöldfelületek kialakítását, különös tekintettel a közutak mentén és a házak között kialakított köztereken. A meglévő zöldfelületek gondozásába és megóvásába be kell vonnia helyben lakókat is.
77
3.1.1.2 Vizek 3.1.1.2.1 Felszíni vizek A Pécsi-víz tüskésréti szelvényében az oxigénháztartás mutató a 2007 és 2010 évtől eltekintve viszonylag kedvező III. osztályú (tűrhető) volt. A nitrogén-és foszforhatás mutató III. és IV. (szennyezett) osztályú. Az egyéb jellemzők szerinti minősítés V. (erősen szennyezett), elsősorban a magas sótartalmú bányavizek bevezetése miatt. A zóki szelvényben az oxigénháztartás jellemzői IV osztályú szennyezett a pécsi szennyvíztisztító telepről bevezetett nagymennyiségű tisztított szennyvíz hatására. A nitrogén- és foszforháztartás minősítése V osztályú, míg az egyéb jellemzők IV osztályú minősítésűek. Összességében vizsgálva a 1997-2007 közötti időszakot megállapítható, hogy a Pécsivíz
tüskésréti
szelvényében
a
vezetőképesség,
mely
az
összes
sótartalom
koncentrációjára utal, valamint az O2 telítettség komponensek romlottak, míg a többi vizsgált komponens (KOIps, NH4-N, összes foszfor) stagnált. A Pécsi-víz zóki szelvényében minden komponens esetében javulás tapasztalható. A város területén a két fő-befogadó városi szakaszára eső vízgyűjtő területei: -
a Pécsi-víz vízrendszere
-
a Vasas-Belvárdi vízfolyás vízrendszere
Ezek a mellékvízfolyások a város fő csapadékvíz elvezető rendszerei közé tartoznak a főgyűjtő vezetékek mellett. Említeni kell a város tavait is, melyek a BIOKOM Kft. Üzemeltetésében vannak. Ezek az Égervölgyi-tó, a Malomvölgyi-tározók, a Balokány-tó, és a Malomvölgyi arborétum tavai. Ezeken kívül még vannak magán, illetve nem a BIOKOM Kft. üzemeltetésében lévő tavak, melyek szintén a város vízrendszerének fontos részei. Jelentős vízfelületet és víztömeget képez majd a vízjogi létesítési engedélyezési szakaszban lévő Tüskésréti tó is, amely a belvároshoz való közelségének köszönhetően a városi klímát pozitívan befolyásolhatja. Az Európai Unió új vízpolitikájának kidolgozására bevezetésre került a „Víz Keretirányelv” (továbbiakban: VKI) (2000/60/EK irányelv), melynek alkalmazása
78
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően számunkra is kötelezővé vált. A VKI célja többek között, hogy a felszíni víztestek az Unióban 2015-re „jó állapotba” kerüljenek. Amennyiben a természeti, vagy gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot elérését 2015-re, úgy megalapozott indokolással a határidő 2021-re, illetve 2027-re kitolható. E célok eléréséhez szükséges vízgyűjtő feltárásokat, víztestek meghatározását, monitoring programok kidolgozását, víztestek minősítését, környezeti célkitűzések meghatározását, intézkedési programok kidolgozását foglalják össze a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (továbbiakban VGT). A Pécsi- víz és mellékvízfolyásai víztest ökológiai minősítésének megbízhatósága az adatok nem elégséges mennyisége miatt alacsony. A víztest kémiai állapota adathiány miatt nem került minősítésre. A Pécsi- víz és mellékvízfolyásai víztestre a VGT-ben meghatározott cél a jó ökológiai potenciál 2027-re történő elérése. Az elmúlt pár évtized során sajnos elmaradtak a felszíni vízfolyások, tavak kedvezőbb állapotba hozásához szükséges beavatkozások. Az elmaradt fenntartási feladatok miatt a jövőben az üzemeltetőnek jelentős összegeket kell ezek bepótlására fordítani. A Magyarürögi vízfolyás esetében a másik problémát az jelenti, hogy a vízfolyás partsávját magántulajdonú ingatlanok alkotják, ahol a karbantartási munkák elvégzését az engedéllyel vagy engedély nélkül épített műtárgyak akadályozzák. Halaszthatatlan feladat az engedély nélkül épített, vízrendezést, vagy a vízfolyás akadálymentes biztonságos lefolyását, adott esetben a medervezetést megváltoztató, azt előidéző műtárgyak hatósági ellenőrzéssel történő felkutatása, végzéssel történő elbontásuk megkezdése. 3.1.1.2.2 Felszín alatti vizek A város felszíni vizeinek, tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek döntő részét elvezető Pécsi víz minősége kifogásolható. A korábbi minősítések alapján erősen szennyezett, esetenként szennyezett kategóriába sorolható. A városon túl a zóki szelvényben kismértékű javulás észlelhető. 2006 évtől kezdődően a korábbi minősítési rendszer megszűnt, helyét a Víz Keretirányelv előírásai alapján, a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározott minősítés vette át. A Pécsi víz minősége a jelenlegi minősítés szerint is gyenge, a megfelelő javítása a vízgyűjtő gazdálkodási tervben leírtak alapján történik. 79
Felszín alatti vizeink közül a Tettye, Pellérd, Tortyogó vízbázisok stratégiai jelentőségűek. A felszín alatti vizek monitoring rendszerének vizsgálati adatai szerint a város térségében az ivóvízellátás alapját képező karsztvíz minősége jó. Azonban a Mecsekben korábban folytatott bányászati tevékenységekből és e tevékenységekből eredeztethető szennyezett bányavizek potenciális veszélyforrásként jelentkezhetnek. A bányavizek kezelésének szakmai és pénzügyi feltételeinek kormányzati biztosítása létkérdés.
5. ábra (Forrás: MecsekÖko Zrt.) A bányavízkezelés feladatait jelenleg a MecsekÖko Zrt látja el. Amennyiben nem rendeződik kormányzati ciklusokat átívelően tevékenységük forrásbiztosítása, úgy az üzemi depresszió ábrán látható fenntartása elmaradásával visszafordíthatatlanul elszennyeződhet a város ivóvízigényének nagy részét biztosító Pellérd-Tortyogói vízbázis. A talaj és rétegvizek minősége a város területén gyenge. Bizonyos területeken határérték feletti szulfát és nitrát koncentráció jelenik meg a felszín alatti vízben. A szulfátszennyezés általában a korábban végzett és máig ható ipari tevékenységnek (külszíni bányászat, meddő és pernye lerakás) tulajdonítható, az nitrát szennyezés 80
viszont jelenleg is ható szennyező tevékenység következménye – például az Állatkert és az Erdész út melletti terület felszín alatti vizének nitrát szennyezése. A felszín alatti víz minőségének javításhoz fel kell gyorsítani és be kell fejezni a felhagyott ipari területek rekultiválását. Ezek végleges rendezéséig meg kell akadályozni a szennyezett víz területről történő elfolyását, a talajba vagy a felszín alatti vízbe kerülését. Intézkedni kell az Álltakert felszín alatti vizet szennyező hatásának a megszüntetéséről is. A felszín alatti víz minőségének a nyomon követéséhez Pécs város területén ki kell alakítani a jogszabályi előírásnak megfelelő települési monitoringot. 3.1.1.3 Földtani közeg A város területén található szennyezett területek felmérése és a szükséges beavatkozások megtervezése a korábbi tervidőszakokban megtörtént. A szennyezett területek kármentesítése a következő programok keretében történik: •
Önkormányzati alprogram
•
Gazdálkodó szervezetek által végzett kármentesítések
A szennyezett területek jelentős részén sikeres beavatkozást végeztek a szennyező hatás felszámolására. Az ezeken a területen üzemeltetett utómonitoring adatai szerint a kármentesített terület állapota megfelelő. További feladatot jelent a jelentős tervezési és engedélyeztetési tevékenységet igénylő területek (Tüskésrét, Karolina-külfejtés) és a terület adottságai miatt bonyolult kármentesítési technológiát igénylő területek rehabilitálása, megvizsgálandó ezen területek városüzemeltetési, vagy városfejlesztési potenciálja. Megoldandó feladatot jelent az Állatkert szennyező hatásának a megszüntetése is. Jelentős kármentesítési feladatot, talajcserét jelenthet a volt A/1 laktanya területén diagnosztizált, a laktanya üzemidejében keletkezett talajszennyezés felszámolása, amely a jelenlegi tulajdonos kötelezettsége. 3.1.1.4 Tájvédelem A közhasznú zöldterületek nagysága statisztikailag ugyan nőtt, azonban a funkcionális zöldfelületek rovására emelkedett a burkolatok aránya. A Mecsek kiemelkedő zöld 81
szigete a város uralkodó táji értéke, amelynek egységét a korábbi években követett gyakorlat miatt egyre több építmény, épület, vezeték bontja meg. Tájképi szempontból különösen érzékenyek a gerinc- és tetőterületek, a dombélek és hegyvonulatok természetes kontúrjai. A városi területhasználat felgyorsult változása, a beépítés a hegylábi térségben, a Mecsek oldalában is kedvezőtlen változást okoz. A külszíni bányászat megszűnésével a kisebb tájsebek kevésbé feltűnővé váltak a természet területhódítása miatt, azonban a nagyobb volumenű külszíni fejtések (Karolina, Vasas jelen vannak, rekultivációs kötelezettség a bányavállalkozót terheli. Tájvédelmi szempontból a külszíni bányászat befejeztével a következő tervezési időszakban kiemelt feladatot jelent a külszíni bányák, bányameddők rekultiválása, a területek
tájba
illesztése
és
hasznosítása.
Áttekintendő
az
erdőgazdálkodás
tevékenysége, ahol a rövid távú gazdasági szempontok helyett a jövőben az erdő ökológiai szerepére és jóléti szerepére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. 3.1.1.5 Települési szilárd hulladékok Pécs város területén a települési szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását a BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft. (továbbiakban BIOKOM Kft.) végzi. A rendszeres szolgáltatásba bevont háztartások aránya közel 100%. A BIOKOM Kft. a hulladékgazdálkodás korszerű alapelveinek megfelelően hulladékgyűjtő szigeteket és hulladék udvart üzemeltet a hulladékok újrahasznosításához szükséges szelektív gyűjtés kivitelezéséhez. Pécs város a környező 313 településsel együtt csatlakozott a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programhoz, amelynek keretében egy korszerű regionális hulladékgazdálkodási rendszer kerül kiépítésre a térségben. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer teljes kiépítése után várhatóan megoldódik a térségben a korszerű, jogszabályi követelményeknek ökológiailag és gazdaságilag fenntartható hulladékgazdálkodás, amennyiben a lerakók helyett az újrahasznosítást lehetővé tevő technológiák kerülnek kiépítésre. Ezen technológiák alkalmazását a Hulladékgazdálkodási Törvény is támogatja. Fontos megemlíteni a városi és régiós szinten is szembetűnő illegális hulladéklerakásokat, amelyek általában közterületeken, és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon, kisebb mértében magánterületeken valósítanak meg ismeretlenek. Az ilyen hulladékhalmok mennyiségi és minőségi összetétele is változó. Ami közös bennük, 82
hogy a központi szabályozás miatt a tettenérés hiánya miatt az érintett ingatlan tulajdonosát terheli a területről történő elszállítás és ártalommentes, engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba történő elhelyezés. Közterületek és önkormányzati ingatlanok esetében ez adott esetben a több tízmilliós tételt is jelenthet éves szinten. Szükséges lenni az ellenőrzéseket, járőrözéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező apparátusi létszám növelése. Át kell tekinteni az inert hulladék gyűjtésének és kezelésének módját és hatékony ellenőrzést kell ezen a területen kialakítani. Az elmúlt évek jelentős beruházásainál számos szabálytalanság volt tapasztalható. 3.1.1.6 Zaj- és rezgés elleni védelem Pécs város környezeti zajterhelésének kialakulásában továbbra is meghatározó a kialakult városszerkezet, a különböző funkciójú területhasználatok (lakóterület, gazdasági terület, közlekedési területek) egymáshoz viszonyított elhelyezkedése. A vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy döntően a közlekedési és ipari zajkibocsátások jelentik a legnagyobb terhelést az egyes közúti nyomvonalak mentén, illetve ipari területek mellett elhelyezkedő védett területeken. A város területét érő rezgésterhelést elsősorban a közúti közlekedés okozza, amely
részben
az
úthálózat
burkolati
minőségének,
áteresztőképességének,
forgalomszervezési mechanizmusok összehangolatlanságának és az É-D-i valamint a KNy-i irányú városon belüli forgalom koncentrált helyeken történő lebonyolódása okozza. A jelenleg készülő stratégiai zajtérkép és intézkedési terv azonosítja a konfliktusos területeket és aktív, illetve passzív beavatkozási javaslatokat tesz majd a konfliktusok kezelésére. A jövőbeni fejlesztéseknél mind a tömegközlekedést mind az ipari és kereskedelmi fuvarozást racionalizálni kell. Az Erőmű új biomassza( fa illetve, mezőgazdasági hulladék, energiafű stb.) blokkjai jelentős többletterhet jelentenek a városnak a következő években. 3.1.1.6.1
Közlekedési zajkibocsátás
Pécs város területének zajterheltségét elsősorban a közlekedésből eredő zajterhelés, ezen belül is a közúti forgalomból eredő zajterhelés határozza meg.
•
A közúti forgalom zaja 83
Az elmúlt években a város több pontján került sor a közúti forgalomból eredő zajkibocsátás ellenőrzésére és ezzel párhuzamosan forgalomszámlálásra. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy valamennyi főút mentén, de a gyűjtő-összekötőutak melletti területeket is jelentős mértékű zajterhelés éri, a város zajhelyzetét meghatározó domináns forrás a közúti közlekedés. A közúti közlekedésből eredő zajszint mértéke, nemcsak a városon áthaladó országos közutak nyomvonalai mentén magas szintű, hanem a város összegyűjtő-összekötő útjai mentén is. A megépült M60-as autópálya nem javított a város zajhelyzetén, egyes területeken a forgalom növekedése a zajterhelés növekedését eredményezte. Továbbra is fontos a várost elkerülő út megépítése, mely egyrészt elvezetné és megosztaná a forgalmat a város területén, másrészt a forgalom egyenletesebb eloszlását eredményezné. 3.1.1.6.2
Vasúti zaj
A vonatok elhaladása rövid lefolyású, így a vasúti zaj a háttérzajból jobban kiemelkedő egyedi "zajeseményként" észlelhető. A vasúti zajt a lakosság általában kevésbé zavarónak ítéli meg. A szerelvények számának növelése azonban, különösen az éjszakai órákban bonyolódó teherszállítás miatt a vasútvonalak városi, lakott területen áthaladó szakaszai és a pályaudvarok közelsége jelentős mértékben növeli a lakosság zajterhelését. Ezt a kedvezőtlen hatást a vasúti bővítések "zajtervezésével", a sebesség korlátozásával, jó pályafelépítéssel, zajárnyékoló falakkal, csendes rakodási munkával lehet ellensúlyozni. A Pécs - Szentlőrinc - Budapest irányban haladó vasúti fővonal mentén nappal 65-70 dB, éjjel 60-65 dB zajterhelés éri a nyomvonal melletti lakóterületet, míg a Mohács irányba haladó mellékvonalak melletti területeken 60 dB-es zajterhelés jelentkezik. 3.1.1.6.3
Ipari zajkibocsátás
Az ipari jellegű zajforrások terhelő hatása kisebb területet érint, hatása azonban koncentráltabban jelentkezik. A jelentősebb, illetve zavaró hatású üzemi jellegű létesítmények elsősorban iparigazdasági terület-felhasználási funkciójú területeken, (Gip) működnek, illetve a fejlesztések során oda települtek. A kisebb kapacitású, illetve kevésbé zavaró hatású üzemi jellegű létesítmények a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú (Gksz) területre 84
települtek. Ezek zajhatása, elsősorban a lakóterülettől való nagy távolságból adódóan nem jelentenek terhelő hatást. A kisebb vállalkozások lakóterületi ingatlanon működnek, azonban a zajvédelmi követelmények teljesülését a működésük során biztosítják. Miután a környezetvédelmi hatóság a jogszabályi előírások teljesülését fokozatosan ellenőrzi, és amennyiben szükséges zajcsökkentési intézkedési terv előírásával, és végrehajtásával kötelezi az üzemeltetőt a szükséges zajcsökkentési intézkedések megtételére, a zajhelyzet az üzemi létesítmények vonatkozásában egyre kedvezőbb. Új létesítés esetében az engedélyezés feltétele a zajvédelmi követelmények teljesülésének igazolása, amely a zajterhelés kialakulásának leghatékonyabb eszköze. Az ipari zaj vonatkozásában kedvezően befolyásolja a zajhelyzetet, hogy az üzemek többsége jelentős anyagi ráfordítással, végrehajtotta a szükséges zajcsökkentési intézkedéseket a zajvédelmi követelmények teljesülésének biztosítására. Kedvező továbbá, hogy az újonnan létesült üzemi létesítmények, illetve vállalkozások úgy kezdték meg működésüket, illetve akkor kaptak telepengedélyt, amennyiben igazolták a megengedett határértékek teljesülését. A város zajhelyzetének javítása érdekében a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a létesítés során kell biztosítani a követelmények teljesülését, elsősorban a védendő területek és a zajkibocsátó létesítmények megfelelő elhelyezésével, illetve olyan technológiák alkalmazásával, melyek működése nem zavarja a környezetük nyugalmát.
3.1.2. Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése az IVS alapján 3.1.2.1.A természeti környezet állapota A város területén több, táj – és természetvédelmi szempontból is értékes terület található, melyek a várostest szövetében értéket jelentenek. •
Európai közösségi jelentőségű területek:
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006.(XII.8.) KvVM, valamint az ezt módosító 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet e kategóriába tartozó földrészleteket tartalmazza, ezek a NATURA 2000 kategóriába sorolt területek. •
Országos jelentőségű területek: 85
-
Nyugat –Mecsek Tájvédelmi Körzet
A 4/2009.(IV.10.) KvVM rendelettel létrehozott tájvédelmi körzet jogszabályi hátteret biztosít a település területén elhelyezkedő erdőterület hosszú távú megtartására, megmaradására. A tájvédelmi körzetbe kerültek az addig önállóan védett területek, a Pintérkert TT., a Melegmányi-völgy TT., a Jakab-hegy TT. Pécs területére eső részei. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek közül a tájvédelmi körzet részét képezi a Mecseki Parkerdő, a Dömör-kapui sziklagyep területei -
Országos Területrendezési Tervben szereplő területek:
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI, törvény módosításáról szóló 2008. évi L. törvény által meghatározott Országos Ökológiai Hálózat rendszerének fontos elemei, valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, és kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek. •
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, emlékek:
A településen 1942 óta több, helyi jelentőségű természetvédelmi szempontból értékes területet, emléket helyeztek védelem alá. A jogszabályi változások és az értékek pusztulása miatt jelenleg 17 érték szerepel a nyilvántartásban. A meglévő területek felülvizsgálata, természetvédelmi kezelési tervek elkészítése, új területek védetté nyilvánításának jogszabályi előkészítése most fejeződött be. Fontos a helyi értékek szabályozási tervben való pontos megjelenítése. A helyi védelem alatt álló területekről és értékekről az önkormányzat 23/2011. (V.31.) számon adott ki rendelet. A város természeti értékeit a következő tényezők fenyegetik: -
Az
erdőművelési
ágú
területek
igénybevétele
(területfejlesztés)
során
kompenzációs területek nem biztosíthatóak megfelelő mennyiségben, kevés az önkormányzati tulajdonú szabad terület. -
A beépítésre szánt területek övezetbe sorolása ugyan megadja a minimális
zöldfelületi arányt, de a megvalósítás utáni állapotról nincs visszajelzés, megbízható adat, (terület burkolása, stb). -
Az igénybevett területek biológiai aktivitásértékének megtartása, vagy növelése
nem minden esetben biztosítható az építtetői szándékkal egyetértésben. -
A település zöldfelületi rendszerének kidolgozása, megvalósítása nem
megoldott, a potenciális elemeknek tekinthető vízfolyások menti területek leszűkülnek, lefedésre kerülnek.
86
-
1996 évhez képest jelentős a szántó, a szőlőművelési ágú területek csökkenése, a
művelés alól kivett területek növekedése. -
A Parkerdő területéhez tartozó Tüdőszanatórium, Camping, Állatkert és
Vidámpark
területeinek funkcióváltásával
a
vonzerő,
turisztikai látványosság
megszűnhet. -
A Tüskésrétre tervezett rekreációs funkció veszélyezteti a meglévő talajvédelmi-
, településvédelmi erdőterületeket. A meglévő kutatási anyagok alapján meg kell vizsgálni a kazetták területének beépíthetőségét, különös tekintettel a létesítmények alapozására, a végleges döntést ezek figyelembevételével szabad meghozni. A Pécs városi települési zöldfelületeket a következők jellemzik: -
Megfelelő a természeti értékek,- a természeti oltalomra érdemes területek száma.
-
Hiányzik az összefüggően működő zöldfelületi rendszer.
-
A városi közparkok mennyisége, minősége elmarad az elvárásoktól és a hasonló
helyzetű európai városoktól, térbeli eloszlásuk egyenetlen. -
A zöldterület-gazdálkodás hiányából következően kevés a jól funkcionáló
zöldterület. -
A belvárosi, vagy sűrűn lakott területeken kevés vagy kisméretű a közkertek
területe. -
A város parkjainak és köztereinek növényállománya elöregedett, elhasználódott,
a parki fákon elhatalmasodtak a gyengültségi kórokozók. A fasorok a városkép kialakításban a komfort-érzés meglétében és a városi klíma javításában kiemelkedő szerepet kell, hogy játszanak, de a leromlás miatt ökológiai hatékonyságuk kisebb, állapotuk sok fasor esetében kimondottan rossz. -
A pécsi parkerdő megfelelne egy funkcionális zöldfelület feltételeinek, bár a
faállománnyal is vannak problémák (pl. feketefenyő pusztulás) az itt elhelyezett létesítmények elöregedtek, nem tudják betölteni eredeti szerepüket. 3.1.2.2 Épített környezet Pécs Magyarország egyik legjellegzetesebb, épített környezeti értékeit nézve az egyik leggazdagabb
városa.
Építészeti
értékeit
nem
tisztán
épületegyütteseinek,
közterületeinek köszönheti, hanem annak is, hogy az épületei a táji környezettel együtt élnek és azzal szimbiózist alkotnak. 87
A város épített környezeti értékeinek magja, központi helye a Belváros, mely a rétegvonalat követő, illetve arra merőlegesen vezetett utcahálózatok mentén szabálytalanul beépülő tömbökből alakult ki a XII. században. A belváros térsége mind régészeti, mind műemléki és helyi védelmi szempontból a legértékesebb terület, itt található a Világörökség térsége is. Pécs épített környezetének alkotó elemei rendkívül heterogén jelleget mutatnak. Egymás
mellett
élnek
a
magas
színvonalú,
történeti
ereklyéket
hordozó
épületegyüttesek, városrészek, a jellegtelen, táji környezetet tagadó beépítésekkel és a leromlott, bontásra, vagy rehabilitációra váró városrészekkel. Pécs azonban azon városok egyik legjelentősebbike is, ahol bármikor létrejöhetnek „új értékek”, feltárulhatnak ma még ismeretlen együttesek. A XXI. század eleje volt a lakóparkok építésének korszaka. A város jelenlegi terület felhasználására összességében a mozaikosság és a szabdaltság a jellemző. Sok a zárványterület, azaz a környezetétől erősen eltérő funkciót hordozó elszigetelt terület. Pécs multifunkcionális városrészei elsősorban a 6-os számú főútvonalat követve, a Budapest-Nagykanizsa vasútvonaltól északra helyezkednek el. Észak felé felkúsznak a völgyekbe, domboldalakra. Délen ilyen városrész még a szigetszerűen elhelyezkedő Megyer. A város lakóterületeinek sűrűségi térbeli rendszere közelítően követi a városias településrészek térbeli szerkezetét, azzal az eltéréssel, hogy a lakótelepek a Belvárostól nyugatra és délre emelkednek ki a települési területből. A kisvárosias lakóterületek a Belvároshoz kapcsolódnak, illetve a 66-os számú főút menti tömbökre jellemzőek. A kertvárosias lakóterületek összekötő szerepet játszanak az egyes városrészek között. Falusias lakóterületek a belső agglomeráció településeire jellemzőek. Pécs gazdasági területei nem egy tömbbe rendeződtek. Jellegzetesen a 6-os számú főút, illetve a Budapest-Nagykanizsa és Pécs-Mohács vasútvonalat követik. Önálló egységeket jelentenek a volt bányaüzemek (Széchenyi-, György-, István-, Petőfiaknák). A belterület zöldfelületi rendszere összességében hézagos, hiányoznak az összekötő elemek az északi hegyvidéki és déli síksági inkább potenciális zöldfelületek között. 3.1.2.3 Közműhálózatok
88
Pécs közüzemi infrastruktúrája az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult. Vízellátás A város vízellátása négy vízkészletből (Pellérd, Tortyogó, Tettye, Üszög) biztosított. A megfelelő víznyomás és a zavartalan vízellátás biztosított. 2009-ben a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 70 045 db, ez a lakásállomány 100 %-a. Ugyancsak biztosított az ipari vízellátás. A közüzemi ivóvízhálózat hossza 658,4 km. A vezeték rendszer korábban épült részeinek karbantartása mára halaszhatatlanná vált. Szennyvízhálózat A városi szennyvízhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások száma 70 045 db, mely gyakorlatilag a lakásállomány 100%-a (ISPA projekt, 2004. július – 2010. december), az elválasztó rendszerű közcsatorna-hálózat hossza 437 km. A szennyvizek befogadója a pellérdi szennyvíztisztító, mely megfelelő kapacitással rendelkezik. Megoldandó a szennyvíz iszap hasznosítása. Csapadékvíz elvezetés Pécs csapadékvizeit két vízgyűjtő rendszer fogadja be, a Pécsi víz és a Vasas-Belvárdi vízfolyás vezeti el a területről. A vízgyűjtő területek nagysága 140 + 88 = 228 km2. A város területén a zárt csapadékvíz hálózat elsődlegesen a nagyvárosias, kisvárosias területekhez kapcsolódik. Megoldandó feladat a csapadékvíz-gyűjtés, elvezetés és hasznosítás kérdése városi szinten, mivel a jelenlegi infrastruktúra nélkülözi a fenntarthatóság elemeit. Ma a legnagyobb problémát a Mecsekoldal csapadékvíz elvezetése jelenti, az egyre sűrűsödő beépítés, az ezzel járó burkolt felületek növekedése. Emellett a város közigazgatási területén több városrészben a korábbi útépítések, helyreállítások és beépítések során sem került kiépítésre a csapadékvíz elvezetés, valamint szükség van a a jelenlegi zárt csapadékcsatorna bővítése, és teljes rekonstrukciójára is. A vizet felfogni képes zöldfelületek arányának csökkenése miatt is sürgős intézkedésre, fejlesztésre van szükség. . A csapadékvíz gyűjtésére és hasznosítására cselekvési tervet kell kidolgozni.
89
Gázellátás A városban mind a nagynyomású, mind a közép- és kisnyomású rendszer kiépült, ill. az igények függvényében bővíthető. A gázrákötések aránya 74,3 %. A gázzal fűtött lakások száma 34 716 db, a háztartási gázfogyasztók száma 2009-ben 52 023. Távhő-ellátás A város távhőellátási rendszerének forrása a hőerőmű. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2009-ben 31 160 db (a lakások számának 44,5 %-a), melyek elsődlegesen Kertvárosban, a belvárosban és a Budai városrész területén találhatók. Nagy a hő veszteség a felszíni távvezetékeken. A távfűtés iránti kereslet annak viszonylagos költségigényessége miatt csökken, e tény a levegő minőségének rosszabbodásához is vezethet. A gyakorlatban a rendszerről való leválás csak a távfűtéshez képest környezetbarátabb fűtési mód (pl. megújuló energiák) alkalmazása esetén járható, erre hamarosan kormányzati források is megnyílnak. A távfűtési rendszerbe kapcsolt objektumok esetében az épület-energetikai korszerűsítés valamint az egyedi mérés és szabályozás megvalósítása költségcsökkenést hozhat, így ismét vonzóvá válhat. Reálisabb megtérülést eredményez, mint a rendszerről való leválás, nem beszélve a kényelmi szempontokról. Villamos energia ellátás Pécs villamos energia ellátását szintén az erőmű biztosítja, mely a városi igényeken felül az országos hálózatba is jelentős villamos energiát továbbít. A villamos energia fogyasztók száma 93 759 db, a lakások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 185 millió kWh. A biomassza alapú (döntően fa tüzelés) áram előállítás környezeti hatásai vizsgálandók, megfontolandó környezetkímélőbb alternatívák kidolgozása. Bár a hálózat hossza az utóbbi időben kis mértékben nőtt, a szolgáltatott mennyiség fokozatosan növekszik az új energiatakarékos gépek, berendezések elterjedésének ellenére. A kizárólag közvilágítási célú hálózat hossza 387 km, a lámpahelyek száma 23 269 db, a közvilágítás minősége a csökkentett energiaigényű lámpatestek alkalmazásával fokozatosan javul. A közvilágítás korszerűsítése esetleg ledes vagy más, takarékosabb technológiákkal való korszerűsítését szintén meg kell kezdeni.
90
3.1.2.4. A területi szegregáció jelenléte a városban A területi szegregáció a társadalmi kirekesztődés egyik lényeges dimenziója. Abban nyilvánul meg, hogy mind a város térbeli társadalomszerkezete, mind a fizikai infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala tekintetében a legrosszabb helyzetű társadalmi és fizikai terek fedésbe kerülnek és egymást erősítő, leszakadásnak nevezett társadalmi folyamatokat generálnak. A város társadalmi és fizikai terében bekövetkező leszakadás eredményeként szegregátumok alakulnak ki, melyek léte, esetleges növekedése, számbeli gyarapodása a városi társadalmak egészének integráltsága szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Városrészi szinten is jelentősek a különbségek a városrészi helyi társadalmak képzettsége, munkaerő piaci integrációja, otthonaik komfortfokozata, valamint háztartásaik munkaerő piaci szempontú összetétele szempontjából. A szegregátumok egyik legfőbb jellemzője, hogy viszonylag kis területeket fednek le, így a városrészi szintű elemzések átlagai elfedik ezeket a sűrűsödéseket. Pécs városában a legelmélyültebb szegregáció mind az infrastrukturális, mind a társadalmi mutatók alapján a szegregátumok egy jól körülhatárolható körében érvényesül: a vasút mentén létesült egykori lakóterületeken a később kiépült ipartelepek közé ékelődő mindhárom zárvány (Vágóhídi szegregátum, Gyárváros északi szegregátum és Gyárváros déli szegregátum), valamint a bányászkolóniák közül Rückerakna tartozik ide. Összesen mintegy 40 háztartást írtak össze 2001-ben a legrosszabb helyzetben lévő szegregátumokban – ez a volumen az azóta eltelt tíz évben nem változott jelentősen. A szegregátumok következő körét illetően azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan kissé jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a felszámolásra ítélt területek, azonban városi, városrészi és a városrészen belüli közvetlen környezetükkel, szomszédságukkal való összevetésben erőteljes szegregáció mutatkozik a Pécsbányai szegregátumban és a Szabolcsi szegregátumban. Erőteljes mind az infrastrukturális, mind a társadalmi leromlottság ezeken a területeken, amelyek azonban a város szövetébe ágyazottak és összességében alkalmasak arra, hogy a szociális város rehabilitáció akcióterületeiként megújításra kerüljenek. Összesen 945 főt és 314 lakást írtak össze ezeken a területeken 2001-ben.
91
A leszakadó területek következő csoportjába a város szövetétől elkülönülő területek tartoznak: Somogy és Vasas és István akna. Ezeken a területeken indokoltak az infrastruktúra megújítását, illetve a közösségfejlesztést célzó beavatkozások, de nem feltétlenül komplex szociális város rehabilitációs programba szervezetten, ahogy az a szegregátumok előző körét illetően körvonalazódott. A leszakadó városrészek felzárkóztatása, a szociális város rehabilitáció végrehajtása ezeken a területeken a fenntarthatóság társadalmi alapelvének érvényesítését jelenti, amelynek hatása van a gazdaság fejlődésére, fejleszthetőségére és a város lakhatóságára, élhetőségére, az életminőség javítására egyaránt. 3.1.2.5 A környezet állapotának értékelése Mind uniós, mind nemzeti elvárás, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem szempontjai megjelenjenek egy városi stratégiában. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a következőt fogalmazza meg: „A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége.” A városi szintű környezeti, környezetvédelmi feladatokat a város Környezetvédelmi Programja (2005-2010) tartalmazza. Fő céljai: -
az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet
megteremtése a tervezett és várható társadalmi, gazdasági fejlődés mellett -
a fenntartható fejlődés elérése és biztosítása a város területén és térségében
A Környezetvédelmi Program a következő struktúrában határoz meg feladatokat a városnak: -
környezeti elemek állapotának megőrzése, javítása (levegőminőség, felszíni,
felszín alatti vízvédelem, talajminőség, levegő- és tájvédelem) -
települési és épített környezet védelme, javítása (pl. szennyvízkezelés,
zöldterület gazdálkodás) -
területek védelme, fejlesztése (pl. Tüskésrét, bányaterületek)
-
önállóan kezelt hatótényezők (pl. hulladékgazdálkodás, zajterhelés)
-
környezetvédelmi tervezés 92
-
szervezés, intézményi háttér (pl. építési szabályzat, monitoring rendszer)
A városi környezetvédelmi program a települési környezetvédelem teljes vertikumát lefedi, azonban szükséges a környezetterhelés-változások átértékelése és ennek megfelelően az aktuális helyi környezetvédelmi program megalkotása, mely folyamatban van. Pécs környezetszennyezettsége összességében az utóbbi években – részben az ipari tevékenység leszűkülése miatt – csökkent. A hőerőmű fejlesztései, a bányák és a bőrgyár megszűnése, a közúti fejlesztések valamelyest javították a város környezeti állapotát, így levegőminőségét is. A levegő minőségi állapotot a város közigazgatási területére vonatkozó lakossági és ipari emissziók, valamint közlekedési eredetű kibocsátások határozzák meg. A város pályázati keretek között elkészíttette az 500*500 m-es területi egységekből álló emisszió katasztert és az AERMOD légköri terjedési modell alkalmazásával, a város légszennyezettség eloszlási térképei is elkészültek a TELEMOD Projekt keretében. A város a levegőminőség javítását, illetve megőrzését szolgáló helyi szabályok kidolgozásán munkálkodik. A felszíni vizek - különösen a patakok mellékágainak egyesülését követően szennyezetteknek minősülnek. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a Pécsi-víz teljes vizsgált szakaszán a víz minősége tűrhető (III.), szennyezett (IV.) vagy erősen szennyezett (V.) volt. A Mecseki Szénbányák bányaüzemeinek bezárásával a bányavíz kiemelések ugyan megszűntek, de jelenleg is szükség van a felszín alatti vízkészletek védelme miatt a bányavizek Pécsi vízbe történő bevezetésére, ami további szennyeződéssel jár. A közigazgatási terület másik vízgyűjtője, a Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai vízminősége általában (pl. a Malom völgyi vagy a Nagyárpádi patak esetében) megfelelő. A
csapadékcsatornák,
szennyezettek,
az
felszíni összefüggő
vízelvezető hálózat
árkok
gyakran
kiépítése
elhanyagoltak
szükséges,
és
tervezett
csapadékgazdálkodásra van szükség. A város fejlesztéseivel összhangban szükséges a vízjogi keretek tisztázása, a szükséges jogszerűsítések elvégzése. Pécs felszín alatti vízkészlete a talajvizekből, a rétegvizekből és a karsztvizekből származik. A Tettye és a Pellérdi vízbázis vízgyűjtő területe külön védelmet igényel. A Hirdi vízbázis használatát az elmúlt években teljesen megszüntették. 93
Pécs klímáját földrajzi fekvése alapvetően határozza meg. A Mecsek nagyrészt védi a várost É-ÉNY felől, így szélsőséges időjárási esetek ritkán fordulnak elő. A Mecsek felől érkező friss levegőnek, mely a sűrű beépítésű városrészek átöblítésében jelentős szerepet játszhat, jelentősen korlátozódott a hatása az egyre intenzívebben beépülő É-Di patakvölgyek miatt. A város élővilágában - főként a növényzet vonatkozásában – jelentősebb változás
nem
tapasztalható.
Pécs
belterjesen
gondozott
parkterületeinek,
zöldterületeinek nagysága az öt nagyváros vonatkozásában csak statisztikailag kedvező. A városnak nincs összefüggően működő zöldfelületi rendszere, növényállománya elöregedett, leromlott. A közterületi parkok gondozása - az EKF beruházású projektek kivételével - minimális, mivel ez a tevékenység alulfinanszírozott. Budapest XXX. kerületében 1 m2 zöldterület gondozására fordított összeg XXX Ft, ugyanakkor Pécsett városi átlagban XXX Ft. (2011 évi adat) Az egyes zöldterületek szórtan, elszigetelten, területileg kiegyenlítetlen módon helyezkednek el. Számos kiaknázatlan zöldfelületi lehetőség található a belvároson kívül, elsősorban a lakótelepi közparkokhoz kapcsolódóan. A patakmedrek melletti zöldfelületek pusztulóban vannak, a jelenlegi zöldfelületi struktúrában alig jelennek meg. Pozitívum, hogy a zömében külterületi természeti környezet védelme országos védelmet kapott a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet vedelem alá helyezésével. Jelentős zöldfelülettel rendelkezik néhány intézmény (pl. egyetemek, kórház, Zsolnay Múzeum belső kertje), melyek kertjei fontos részei a zöldfelületi hálózatnak. A terek, utcák növényállománya elöregedett, hiányos. A zöldsávok, fasorok szerepe nagy forgalmú utak mentén szerepük nemcsak esztétikai, de környezetvédelmi szempontból is fontos lenne. Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy több városrészben megszűntek a sportpályák (György telepi, Újhegyi, egyetemi PEAC), melyek nemcsak zöldfelületként működtek, hanem a városrészek szabadidős helyei is voltak. Ugyanakkor a településrendezési tervben előirányzott sport- és szabadidő-központok (Tüskésrét, Málom-Napliget) nem épültek meg. Kiemelt fejlesztési, rendezési feladat, a Mecsek természeti területeihez kapcsolódó folyamatos összefüggően működő zöldfelületi rendszer kialakítása. Ki kell jelölni azokat a közterületeket, melyek e rendszer új elemei lehetnek. Ezen belül kitüntetett jelentőséget kell tulajdonítani a patak és vízfolyások menti sávoknak, ahol a még megmaradt növényállományt meg kell őrizni, ill. területileg életképes zöldfelületi területsávokká kell 94
bővíteni oly módon, hogy az az üzemeltetési, fenntartási feladatok elvégzését ne akadályozza E természetes vonalakat, mint a város múltját őrző természetes szerkezeti elemeket a zöldfelületi hálózat gerincévé, az egymástól elszigetelt parkok, erdőfoltok összekötő zöldfolyosójává kell fejleszteni. A Natura 2000 területek védelme felértékelődött, különleges figyelmet kell fordítani a fejlesztési tervek kidolgozása során. Pécsett - kitűnő településszerkezeti adottsága miatt - a Tüskésrét, a Pécsi-völgy potenciálisan is alkalmas a város zöldfelületeinek, rekreációs és sport területeinek fejlesztésére, e funkciók befogadására, elsősorban kialakítandó új Tüskésréti-tó felülete és közvetlen környéke. Ugyancsak új funkcióval gazdagodott a város Mecsextrém Park létesítésével az Árpád tetőn. A fejlesztésekből nem maradhat ki a Mecsek, ahol a védettség figyelembevétele mellett az egykori bányaterületek rehabilitációja, új idegenforgalmi funkciók, emlékhelyek létesítése várat magára. A jelentős hatótényezők tekintetében a város hulladékgazdálkodása és a zajterhelés mérséklése jelentősen befolyásolja a környezet minőségét. Hulladékgazdálkodás tekintetében a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósulása hosszútávra megoldja a város problémáit. A zajterhelés tekintetében szükséges felülvizsgálni a közlekedési eredetű zajterhelést, a város közlekedési (fejlesztési) koncepcióját. Ennek keretében prioritást kell biztosítani a zajterhelés mérséklési szempontjainak. A követelményeknek megfelelően el kell készíteni a város „zajtérképét”, melynek pályáztatása folyamatban van. . Külön figyelmet igényel a város természeti erőforrásainak igénybevételével járó környezethasználat optimalizálása (pld.: a Nyugat-Mecsekben történő bányászat, erdőés termőterületek igénybevétele, Natura 2000 területek, stb.). Pécs eleget kíván tenni a környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvénynek, mely szerint „a
környezeti elemek védelme
egyaránt jelenti azok minőségének,
mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét”.
3.2 Javaslatok az intézkedésekre Pécs MJ Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához és a Településfejlesztési Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódva röviden összefoglaljuk Ökováros-Ökorégió 95
projekt azon főbb célkitűzéseit, melyeket a 2014-ig terjedő rövid felkészülési időszakban, a következő ütemezésben javasolunk megvalósítani a 2014-től az EU-ban megnyíló új pályázati lehetőségek, pénzügyi források (pl. Sustainable Urban Development) minél eredményesebb és hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezek egy részének megvalósítása folyamatban van, míg más projekteket ki kell dolgozni. Azonnali javaslatok: •
a város Környezetvédelmi Programjában és az Integrált Városfejlesztési
Stratégiájában a 2011-2016 közötti időszakra meghatározott stratégiai célok és ezek megvalósítását elősegítő operatív programok áttekintése, egységes rendszerbe foglalása, szükség szerinti kiegészítése, figyelemmel az egyes programok fontosságára és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekre; •
a programok alapján a megvalósítandó projektjavaslatok részletes kidolgozása
A 2012. I. félévre vonatkozó javaslatok: •
a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel és kompetenciával rendelkező, az
Ökováros-Ökorégió program megvalósulását koordináló, valamint a projekteket szervező és irányító szervezetek létrehozása, melynek feladata a fejlesztések beillesztése, a szükséges pályázatok kidolgozása, a megvalósítás nyomon követése, ellenőrzése lenne, és nemcsak pénzügyi és adminisztratív, hanem társadalmi szempontok figyelembe vételével (pl. a fenntarthatóság indikátorai alapján); •
a „fenntartható város” elveinek következetes alkalmazása a város egészére
kiterjedő programokban, mint a Településfejlesztési Koncepció, az IVS, a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat és valamennyi ágazati koncepció és cselekvési terv; •
az előkészítés alatt álló vagy már megkezdett, Önkormányzati határozattal
elfogadott intézkedések, projektek áttekintése, a megvalósítás lehetőségeinek, akadályainak értékelése (pl.: helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése
tárgyú
pályázat;
A
város
és
környéke
hosszú
távú
közlekedésfejlesztési tervében (2010.) javasolt intézkedések, beavatkozások).
96
térségi
Kiemelt fontosságúnak ítéljük a következő intézkedések megtételét 2012-től kezdődően: •
az Állatkert környezeti terhelését meg kell szüntetni;
•
a Mandulási kemping funkciójának visszaállítása a turisztikai vonzerő növelése
érdekében; •
közintézmények épületenergetikai fejlesztései, közvilágítás korszerűsítés;
•
a Mecsek-Dráva Hulladékhasznosítási Projekt megvalósítása a megalkotás alatt
lévő új hulladéktörvény előírásainak megfelelően: -
szelektív
gyűjtési
és
hasznosítási
rendszer
kialakítása,
fejlesztése
(gyűjtőszigetek) -
hulladékudvarok kialakítása
-
hulladék újrahasznosítási rendszer kialakítása
•
városi barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítása a város
működésébe való bekapcsolásával: -
a pécsi Tüskésrét komplex fejlesztése, ennek keretén belül a hasznosítási
koncepció kidolgozása, a szükséges megalapozó vizsgálatok elvégzése, a terület fontos jellemzőinek feltárása, amely kapcsolódhat a megújuló energiaforrások (geotermikus energia, napenergia) hasznosítási lehetőségeinek feltárása projekthez; javasoljuk figyelembe venni a terület hasznosítására már kidolgozott elképzeléseket51 (KÉK PARK – Fenntartható Városnegyed Projekt); -
a külfejtéses területek (Karolina, Vasas) rehabilitációja, a területek hasznosítása;
•
a Tettye Forrásháznál keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítási
lehetőségeinek vizsgálata (lásd 301/2011. (06. 23.) számú Önk. Határozat); •
az infrastrukturális hálózatok, így a távfűtési rendszer modernizálása és az
energiahatékonyság növelése (lásd: Lipcsei Charta), melynek része egy komplex energetikai program és stratégia kidolgozása és megvalósítása a városi középületek és a panelházak energiahatékonyságának növelése céljából; •
a tömegközlekedés rendszerének és eszközeinek környezetkímélő, és lehetőleg
helyben előállítható üzemanyaggal üzemeltethető eszközparkkal való fejlesztése, modernizálása; •
51
Pécs vízgazdálkodásának komplex fejlesztése:
A Tüskésrét hasznosításának stratégiája, irányelvei – 2011. Kék Gazdaság Innovációs Klaszter
97
-
a város területén fellelhető mélyfúrású kutak és természetes források
kataszterének felállítása és hasznosításának előkészítése -
az ivóvíz felhasználás racionalizálása, takarékossági programok és intézkedések
kidolgozása a lakosság, az intézmények és a gazdaság szereplői számára -
csapadékvizek hasznosítása: gyűjtő-és kezelőrendszer kialakítása, hasznosítási
módok kidolgozása; -
mennyiségi és minőségi vízbázis védelem
•
megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségei: pályázati forrásokra
épülő vizsgálatok elvégzése a következő területeken: -
geotermikus energia: az eredmények a Tüskésrét ill. Pécsi-völgy, mint ökológiai
egység fenntarthatóságának megvalósítását alapozhatják meg. A Tüskésrét és közvetlen környezete a földtani felépítésből adódóan alkalmas a geotermikus víz kinyerésére és hasznosítására (energiaellátás, fűtés stb.). A vízkészletek feltárása céljából nagy mélységű (1 km) geoelektromos szondázásokat szükséges elvégezni, -
napenergia: mivel a távhő iránti kereslet csökken az intézményeket, ipari
fogyasztókat tekintve, a napenergia fűtési és használati melegvíz előállítás céljára történő hasznosítása egyre nagyobb teret kap, mely a családi házakat és a társasházakat is érinti; megvizsgálandó napelempark, naperőmű és egyedi rendszerek kialakításának elősegítése, -
biogáz energetikai hasznosítása, kapcsolódva a „Szennyvíziszap energetikai
hasznosításáról” című KEOP 2011 4.4.0pályázathoz (lásd sz Önkormányzat 301/2011. (06. 23.) számú határozata); •
a leszakadó városrészek felzárkóztatása (kapcsolódás az IVS-hez): a szociális
városrehabilitáció végrehajtása ezeken a területeken a fenntarthatóság társadalmi alapelvének érvényesítését jelenti, amelynek hatása van a gazdaság fejlődésére, fejleszthetőségére és a város lakhatóságára, élhetőségére, az életminőség javítására egyaránt. Ennek mintaprojektje lehet a Pécs keleti városrész rehabilitációja; •
Lakótelep rehabilitációs és köztéri revitalizációs programok, kertesítés, „Miénk
itt a tér” projektek (közterületek kezelésbe adása helyi civil közösségeknek) •
tudatformálás, információs rendszer kiépítése: levegőminőségi és zajmonitoring
tájékoztató kijelzőkkel a belvárosban és a legforgalmasabb közúti csomópontoknál; • komplex kommunikációs tevékenység kidolgozása a lakosság tájékoztatása és bevonása céljából az Ökováros-Ökorégió Program megvalósítása érdekében
98
(Ökováros-Ökorégió bevonásával); •
Alapítvány
koordinálásával
és
más
szervezetek
Környezetvédelmi Fórum létrehozása a lakosság tájékoztatása céljából az
aktuális környezetvédelmi célokról és feladatokról; •
a fenntarthatóság indikátorainak kidolgozása, beépítése a cselekvési tervekbe; • Ökoprofit program a vállalkozások számára (grazi modell alapján); • Ökováros díj alapítása a fenntartható kezdeményezések elismerésére.
99
4.
AZ
ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ
PROGRAM
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
GYAKORLATI LÉPÉSEI – MEGVALÓSULT, ÉS ELŐKÉSZÍTÉS ALATT LÉVŐ PROJEKTEK ÉS JAVASLATOK
Az Ökováros-Ökorégió Program egyik legfontosabb eleme, hogy Pécs városa – beleértve az önkormányzatot, intézményeit, gazdasági társaságait és partnereit – fokozott figyelmet fordít arra, hogy a program elméleti háttereként megfogalmazott elveket és célokat „aprópénzre váltsa” és a gyakorlat szintjén, különféle projektek során – elsősorban uniós társfinanszírozású és saját erős beruházások formájában – csökkentse a város és lakossága környezetre gyakorolt terhelését. A program végrehajtása során egyenrangú szempontként jelenik meg a város számára, hogy ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható módon szervezze meg, biztosítsa a lakosság számára a különféle közszolgáltatásokat. A program kezdete, 2005 óta – alapvetően az uniós csatlakozásnak köszönhetően –, ugrásszerűen megnövekedett azoknak a pályázati lehetőségeknek a száma, melyek lehetőséget biztosítottak Pécs számára, hogy külső források bevonásával egyszerre modernizálja szolgáltatásait és azokat fenntarthatóvá is alakítsa. Ennek a folyamatnak jelenleg alapvetően a stratégiai dokumentumai készültek el – ami alapján a források lehívására sor kerülhet – illetve egy-egy esetben a konkrét megvalósítás is elkezdődött. Az alábbiakban felsorolt projektek az Ökováros-Ökorégió Program célkitűzéseinek megfelelően kerültek megtervezésre-előkészítésre és megvalósításra, illetve a tervezés alatt lévő projektek a hármas fenntarthatóság figyelembevételével történnek (társadalmi-, gazdasági-, környezeti fenntarthatóság).
4.1. Pécs város ökotudatos stratégiai dokumentumai Az Ökováros-Ökorégió Program megvalósítása, a célok elérése szempontjából az egyik legfontosabb terület, hogy a város olyan stratégiai-, fejlesztési dokumentumokat készítsen, amelyek ebben a szemléletben alapozzák meg és szervezik a város fejlesztéseit, jövőbeni közszolgáltatásait. Ezek a dokumentumok az utóbbi években több esetben is uniós társfinanszírozással készültek, illetve jogszabályi, vagy más pályázati kötelmek miatt kerültek elkészítésre. 100
4.1.1. Térinformatika alapú, légszennyezettség modellező rendszer tervezése és kifejlesztése Baranya és Somogy megyében, kiemelten Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Térinformatikai alapú, légszennyezettség modellező rendszer tervezése és kifejlesztése a Baranya és Somogy megyében és kiemelten Pécsett” cím' projekt megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program keretében 230 163 750 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el 2009-ben. A 100%-os támogatottságú projekt megvalósításában konzorciumi partner a DélDunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A projekt 2009. október 1-én kezdődött. A fejlesztést kiváltó okok A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a működési területén látja el a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatit. A tevékenység egyik fontos része a környezeti állapot folyamatos nyomon követése és az így nyert adatok központi környezeti információs rendszerbe történő eljuttatása. A levegő környezet minőségére vonatkozó információk megszerzése a mai gyakorlat szerint kizárólag méréssel történik. Országos szinten mintegy
50
monitoring
állomás
működik,
amelyek
folyamatosan
mérik
a
levegőszennyezettségét. Ezek a mérőberendezések elsősorban a szennyezett levegőjű térségekben működnek, illetve a regionális háttérszennyezettség mérését szolgálják, az ország jelentős területein nem történik levegőszennyezettség mérése, és nem is cél a monitoring állomások számának növelése, azok jelentős beruházási és működési költségük miatt. A felügyelőség működési területén jelenleg Pécs városában három, Komló településen egy állomás méri a levegő szennyezettségét, míg egy állomás Majláthpusztána térség regionális háttér szennyezettségét méri. A mérő eszközzel le nem fedett területeken a levegő szennyezettségi szintjének megismerésére nem rendelkezünk megfelelő eszközökkel, így e térségek levegő szennyezettségi állapotának megismerésére a légszennyező anyagok légkörben való terjedési törvényszerűségeit alkalmazó matematikai modellek felhasználásával lenne lehetőség. A felügyelőség működési területének kb. csupán 20 %-a van jelenleg légszennyezettségi mérőhellyel lefedve. A mérőhellyel le nem fedett területek légszennyezettségi mérését jelenleg egy mobil monitoring állomással végzik el időszakosan, azonban az ily módon 101
a vizsgált területre vonatkozó szennyezettségi információigényt nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Az időszakos mérésekre vonatkozó követelményeket és a mérő busz maximum 10 hónapos rendelkezésre állását (karbantartás, műszerhitelesítés miatti működési időkieséseket) figyelembe véve éves szinten legfeljebb 5-6 helyen történhetnek
levegő
szennyezettségi
mérések.
A
mobil
monitoring
állomás
működtetésével, a méréssel lefedett területek részaránya nem növelhető számottevően. A kapacitás ésszerű és gazdaságos növelésére kizárólag a pályázatban megfogalmazott légszennyezettségi modellezéssel van mód és lehetőség. A projekt fontos célja a környezetvédelmi célú lakossági tájékoztatás, mint társadalmi igény. A projekt eredményeként modellezéssel létrehozott légszennyezettségi térképek lakossági publikálása segítheti a rendelkezésére állókörnyezeti információt hozzáférhetővé tételét, rendelkezésre bocsátását, továbbá a környezeti információk közzétételét. A projektben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint gesztorszervezet, míg a felügyelőség, mint partnerszervezet vesz részt. A projekt célja egy térinformatikai alapú, légszennyezettségi modellező rendszer tervezése és kifejlesztése Baranya és Somogy megyében, kiemelten Pécsett. A projekt egy olyan pilotprojektnek tekinthető, mely mintaként szolgálhat a későbbiekben az országos levegőminőség modellezési módszertan korszerűsítéséhez. A projekt rövid bemutatása A megvalósítandó modellezési feladat alapvetően a következő részfeladatokra osztható:
•
A felügyelőség működési területén az emisszió források felmérése, emisszió kataszterelkészítése nitrogén-oxidok és PM10 (10 µm alatti szemcseméret' szálló por)szennyez_anyagokra, negyedéves, fűtési, nem fűtési és éves időszakokra vonatkozóan, majd egy erre alkalmas korszerű, légköri diszperziós modell segítségével a vizsgált időszakokra átlagos légszennyezettség modellezése, a szennyezettség adatok - térinformatikai eszközök felhasználásával történő térképi megjelenítése. A modellezéssel kapott szennyezettségi eredmények validálása az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózathoz tartozó, a felügyelőség működési területén lévő mérőhálózat által mért szennyezettségi adatok ismeretében. A mérőhálózattal
le
nem
fedett
területekre
102
modellezéssel
meghatározott
szennyezettségi eredmények méréssel történő ellenőrzése, validálása a mobil mérőbusz felhasználásával.
•
Pécs város közigazgatási területét lefedő vizsgálati területen (Pécsi agglomeráció) az emisszió források felmérése, emisszió kataszter elkészítése negyedéves, fűtési, nem fűtési és éves időszakokra vonatkozóan, majd egy erre alkalmas korszerű, légköri diszperziós modell segítségével a vizsgált időszakokra átlagos légszennyezettség modellezése, a szennyezettség adatok - térinformatikai eszközök felhasználásával történő – térképi megjelenítése. A közlekedési eredetű kibocsátások hatásainak modellezése az ún. útkanyon hatást figyelembe vevő módszer alkalmazásával.
•
A kifejlesztendő rendszer és az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) közötti interfész biztosítása és a kifejlesztett rendszerben keletkezett adatok kívánt formátumban történő továbbítása az OKIR rendszer irányába.
•
Az előző alpontokban foglalt feladatok eredményeként előálló információk, szennyezettségi térképek lakosság számára történő elérhetőségének biztosítása Interneten. A megvalósítandó térinformatikai rendszer használatával a helyi lakosság az általános internetes elérési lehetőségen keresztül folyamatosan hozzáférhet
a
környezet
figyelő
rendszer
eredményei
alapján
készült
eloszlástérképekhez, grafikus idősorokhoz, a levegő környezeti állapotát jellemző információkhoz. A projekt jelentősége az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából A projekt több szempontból az egyik legfontosabb megalapozó tevékenységnekprojektnek tekinthető, melyek közül a két legfontosabb szempont:
•
Valamennyi a környezet terhelését és állapotát vizsgáló mutató közül jelenleg a légszennyezettségi adatok jelentik a legfontosabb akut problémát a város számára, melynek megfelelően azonnali intézkedéseket kell tenni a légszennyezés kibocsátásának csökkentésére, a levegő minőségének javítására. A modell segítségével Pécs olyan információk és tudás birtokába kerül, amely egyrészt a
103
lakosság
életminőségét
közvetlenül
befolyásoló
védelmi
intézkedések
foganatosítását alapozza meg, másrészt hosszútávon megalapozza olyan egyéb más (elsősorban közlekedésfejlesztési) projektek előkészítését, amelyek a levegő minőségének konkrét javulását eredményezik. •
Az eredmények szempontjából a másik kulcsfontosságú terület a modell, illetve annak lakossági hozzáférésének biztosítása: egyrészt mindenki első kézből juthat a legelemibb életfeltétel (levegő) aktuális állapotáról információhoz, másrészt a modell továbbfejlesztésével (a később bemutatásra kerülő zajtérképpel) Pécsett elsőként jöhet létre egy olyan környezeti állapot modell, amely hatékonyabbá teszi a védekezés-beavatkozás folyamatát, másrészt megalapozza-előkészíti a konkrét fejlesztéseket, beruházásokat.
4.1.2. Pécs Város Környezetvédelmi Programja – Energetikai Audit Pécs MJV Önkormányzata jogszabályi kötelezettségének eleget téve 2005-ben elkészíttette a város környezetvédelmi programját, melyet 2011-ben szintén az előírásoknak megfelelően aktualizált-megújított. Az új program fő irányelveit és tartalmi vázát a környezet védelmének általános szabályairól szól 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Törvény) megfogalmazott tartalmi követelményei alkotják. A Törvény egy korábbi állapotában előírta az önkormányzatoknak a települési környezetvédelmi programjuk megalkotásán kívül a program két évente történő felülvizsgálatát. Ez a kötelezettség a Törvény jelenlegi állapotában már nem szerepel azonban az utóbbi időben bekövetkezett globális gazdasági és lokális, regionális gazdasági és társadalmi tendenciák tükrében szükséges egy új program megalkotása. Ennek lehetséges fő céljai az egészséges életfeltételek megteremtésén és a környezeti minőség javítását megcélzó intézkedéseken kívül, olyan egyéb intézkedések, beavatkozás-sorozatok megfogalmazása, amely a fenntartható fejlődés elérése érdekében ezekkel a beavatkozásokkal egyidejűleg a város új kitörési pontjaként gazdaságösztönző,
a
város
gazdasági
struktúrájába
illeszkedő
környezetipari
szegmensek további meghonosodását eredményezi. Az új program az alábbi jogszabályokhoz, direktívákhoz illeszkedik: •
a 96/2009. (XII.09.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célokhoz és irányelvekhez 104
•
az Európai Unió 7. Környezetvédelmi Akcióprogramja (KAP)
•
aktuális helyi tervekhez, illetve ezen kívül szükséges a helyi programokkal, stratégiákkal, rendeletekkel és központi jogszabályokkal, valamint az Uniós irányelvekkel való összhang megteremtése is elengedhetetlen
A program tartalmazza a felülvizsgálat eredményéből levonandó összegzések alapján az alábbi témakörökben megvalósítandó projektjavaslatokat, melyek maguk alkotják az Ökováros-Ökorégió Program gerincét, beruházási-, intézkedési elemeit:
levegőminőség - légszennyezettség-csökkentés
a zaj és rezgés elleni védelem
a zöldfelület-gazdálkodás, zöldfelületek nagyságának minőségének javítása,
a települési környezet és a közterületek tisztaságának helyzetének javítása,
az ivóvízellátás, vízbázis-védelem,
a települési csapadékvíz-gazdálkodás,
a kommunális szennyvízkezelés,
a településihulladék-gazdálkodás,
az energiagazdálkodás (ezen belül a megújuló energiaforrások kiaknázása, és
ezek elősegítését célzó beavatkozások)
a közlekedés- és szállításszervezés,
a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a
környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatok Az új környezetvédelmi program Pécs sajátosságainak megfelelően, sajnos azonban csak felületesen foglalkozik az alábbi környezeti problémákkal, beavatkozási területekkel, melyek konkrét projektekkel történő „feltöltése”, az elérendő célok megvalósítása, további intézkedéseket, projektek – azaz az Ökováros-Ökorégió Program - megvalósítását igénylik. Az alább felsorolt területeken továbbra sem rendelkezik Pécs olyan, minden közszereplő által elfogadott dokumentumokkal, amelyek egy adott fejlesztést megalapoznának, továbbra is esetleges és az adott pályázati kiíráshoz illeszkedő „projektgazdálkodást” folytat a város (pl. csapadékvizek káros hatásai elleni védelem és csapadékvíz-gazdálkodás, környezetbarát közlekedési fejlesztések, stb.).
105
a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-
egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:
a területhasználattal,
a földtani képződmények védelmével,
a talaj, illetve termőföld védelmével,
a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
a rekultivációval és rehabilitációval,
a természet- és tájvédelemmel,
az épített környezet védelmével,
az ár- és belvízgazdálkodással,
az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás
várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel, és ezekkel
kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A közeljövő egyik legfontosabb feladata, hogy a projektjavaslatokat az önkormányzat, az önkormányzat társadalmi- és gazdasági szervezeteinek, valamint a város egyéb gazdasági szereplőinek, illetve a város területén esetleges befektetői szféra gazdasági lehetőségeihez mérten szükséges rövid, közép és hosszú távú célokként csoportosítani, illetve e projektek egymásra gyakorolt hatása szerint célszerűségi sorrendbe állítani. Szükséges feltérképezni a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés esetleges érdekütközéseit, illetve ezekre olyan megoldási lehetőségeket kell feltárni, amelyek a környezeti fenntarthatósági szempontokat is kielégíti. Ennek a munkafolyamatnak elengedhetetlen eleme egy olyan új forrástérkép elkészítése, amely a 2020-ig rendelkezésre álló források ismeretében priorizálja a területen megvalósítandó fejlesztéseket. A 2011-ben elfogadott Környezetvédelmi Program tartalmazott egy teljesen új, önállóan is értelmezhető dokumentumot, az ún. energetikai auditot is. Az audit lényege, hogy Pécs MJV valamennyi önkormányzati intézménye és annak épületei-telephelyei egy standardizált felmérési rendszerben felmérésre kerültek és valamennyi épület jelenlegi állapotára vonatkozóan energia tanúsítványt kapott.
106
Az audit keretében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata elhatározta, hogy energiamegtakarítási, energetikai korszerűsítési, energiahatékonyságot növelő beruházások megvalósítása céljából energetikai állapotfelmérés útján megvizsgáltatja intézményei általános műszaki állapotát, annak érdekében, hogy energetikai tárgyú fejlesztéseinek, energiaracionalizálási lépéseinek megvalósítása érdekében megalapozott cselekvési tervet valósítson meg. Az intézmények általános műszaki állapotfelmérése a következő pontok szerint valósult meg
Épületszerkezetek, nyílászárók állapotfelmérése: falazat, szigetelés, homlokzati
nyílászárók vizsgálata
Beltéri világítás, kültéri világítás: lámpatestek minőségi, mennyiségi felmérése
Fűtési és HMV berendezések vizsgálata: fűtési rendszerek, hőközpontok,
hőleadók, egyéb rendszerelemek állapotfelmérése
Közüzemi- számla, szerződés auditvizsgálat -
Lehetséges beruházási elemek
kidolgozása: részletes kivitelezési árkalkuláció készítése. A lehetséges fejlesztések megtérülés szerinti priorizálásának elvégzése.
Hosszú távú energiakoncepció elkészítése
Megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálása
Az audit legfontosabb eredménye, hogy az adatok ismeretében Pécs városa képessé vált, olyan alapvető intézkedések meghozatalára, amelyek gyakorlatilag szabályozási és pénzügyi oldalról azonnali energiafogyasztás csökkentés tesznek lehetővé és bevezethetővé válik intézményi szinten is olyan tudatos energia fogyasztási és felhasználási szemlélet, amely rengeteg energia megtakarítását és ezzel a környezet terhelésének csökkentését eredményezi. Az audit különösen két szempontból fontos:
az uniós direktíváknak, illetve az energia-racionalizálásnak megfelelően a
legegyszerűbb –, leggyorsabb -, leghatékonyabb energia megtakarítási és kibocsátás csökkentési területen (épületenergetika) tesz lehetővé könnyen megvalósítható intézkedéseket
a KEOP épületenergetikai kiírásai keretében a 2013 év végig pályázható
források megszerzését-lehívását támogatja.
107
4.1.3. Pécs város stratégiai zajtérképe A 2002/49/EU irányelv, illetve annak honosítása folytán megalkotott jogszabály, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004.(X. 20) Korm. rendelet a 100 000-nél több lakosú városokra stratégiai zajtérkép és intézkedési terv elkészítését írja elő és kötelezettként a települési önkormányzatokat nevezi meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a KEOP-6.3.0/Z/10-2010-0004 azonosító számú projekt keretében 63 067 074 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült a város stratégiai zajtérképének elkészítéséhez. A projekttel kapcsolatos Támogatási Szerződés megkötésére 2011. június 28. napján került sor. A projekt végrehajtása érdekében - a megfelelő szakértelemmel és jogosultsággal rendelkező mérnöki erőforrás bevonása mellett - az alábbi tevékenységek ellátása szükséges annak érdekében, hogy a 280/2004.(X. 20) Korm. rendelet előírásainak PMJVÖ megfeleljen:
•
Szükséges alaptérkép meghatározása,
•
Lakossági (népességi) adatok felvétele,
•
Közlekedési adatok előállítása,
•
Szükség szerint zajmérések végzése (közlekedési zaj esetén)
•
Zajtérképek előállítása,
•
Intézkedési tervek elkészítése,
•
Projekt eredményeinek dokumentálása,
•
Térinformatikai adatbázis felépítése,
•
Térinformatikai felület kialakítása,
•
Projekt dokumentálása, az Európai Bizottságnak megküldendő adatok
összeállítása, valamint •
Felhasznált paraméterek archiválása.
A projekt keretében – várhatóan 2012-ben – elkészül egy olyan digitális adatbázis és modell, amely a levegőszennyezettség és a vízminőség mellet a városlakók szempontjából szintén kiemelten fontos, az életminőséget leginkább befolyásoló körülmény, a zajterhelés, területi folyamatairól és nagyságáról kaphatnak tájékoztatást. A projekt keretében elkészülő modell a levegő szennyezettségi modellel együtt olyan
108
beavatkozási-intézkedési lehetőségeket biztosít, valamint olyan fejlesztési projektek előkészítését teszi lehetővé, amelyek már rövidtávon is az életminőség mérhető javulását, a környezetterhelés csökkenését eredményezik. A projekt többek között megalapozza a város közlekedésfejlesztési projektjeinek területi irányultságát, és indirekt módon a zajszennyezés legnagyobb kibocsátójának a közlekedésnek, a hosszú távú szervezési- és beavatkozási intézkedéseit.
4.1.4. Pécs Új Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégiai dokumentumok között különösen fontos a
város új Integrált
Városfejlesztési Stratégiájának szerepeltetése, tekintettel arra, hogy ez az első olyan dokumentum, amely a megoldások szintjén foglalkozik új, az Ökováros-Ökorégió Programba illeszkedő fejlesztési projektek megvalósításával. Korábban a Pécs – az Életminőség Pólusa program keretében elméleti szinten megfogalmazásra kerültek olyan fejlesztési programok, melyek az ún. „környezet ipar” tekintetében képzelték el a város felzárkóztatását már rövidtávon is. Ezek a projektek sajnos azonban az elvárható szintnél sokkal kevésbé tükrözték a fenntarthatóság és a szubszidiaritás elvét, melynek megfelelően alapvetően nem helyi erőforrásokra és igényekre épülő fejlesztéseket iniciáltak, hanem sok esetben multinacionális érdekekhez illeszkedő és az állami szubvencionálási rendszereket kihasználó struktúrákat hoztak létre (biomassza fejlesztések a PannonPower Pécsi Hőerőműben). Jelenleg (2012-ben) nem lehet egyértelműen megítélni és értékelni ezeknek a fejlesztéseknek a hatását, tekintettel arra, hogy nem készült egységes, minden vizsgálati szempontra és alrendszerre kiterjedő értékelése a fejlesztéseknek. (Az értékelési anomáliára talán a legjobb példa, hogy az hőerőmű fejlesztés révén gyakorlatilag megszűnt az erőmű tüzelés során keletkező káros anyag kibocsátása – a biomassza égetése révén megvalósult az egyensúly –, ugyanakkor a gyakorlat szintjén semmi nem lett a nagyüzemi biomassza előállításból. Valódi hasznosított eredmények nélkül lezárultak az energia ültetvényekhez kapcsolódó kutatások; nehezen ellenőrizhető a tüzelőanyagot biztosító fakivágások helye és menete; illetve társadalmi oldalról jelenleg nem értékelhető a szénbányászat teljes felhagyásának következménye, annak szociológiai-iparfejlesztési hatásai.)
109
Az új IVS a város jövőjét helyi természeti és társadalmi erőforrásokra építve tervezi, melyhez tulajdonképpen a tőketranszfer az egyetlen külső erőforrás, melyet kívülről szükséges integrálni. Ennek elsődleges eszköze és forrása az uniós támogatások nemzeti rendszere (ÚMFT-ÚSZT, 2014-2020 közötti források), illetve a nemzetközi kapcsolatokban és hálózati pályázatokban lévő lehetőségek kihasználása, erőforrások bevonása. Az IVS új pályázati rendszere, projektmátrixa, tulajdonképpen minden egyes ágazati
(elsősorban
közszolgáltatási
területen)
területen
olyan
fejlesztések
megvalósítását támogatja és kezdeményezi, amelyek helyi, meglévő erőforrások hasznosításával, egyrészt a társadalom káros anyag kibocsátását, a környezet terhelését csökkentik (pl. bio üzemanyagok előállítása hulladékokból (wastetoenergy folyamatok (depóniagáz, szennyvíziszap, stb.)), másrészt ezekkel az intézkedésekkel vonzó befektetői környezetet és társadalmi elégedettség (munkahelyteremtés) érhető el.
4.1.5. Fejlesztési lehetőségek az új IVS szemléletében Az alábbiakban bemutatott lehetséges projektmátrix(megvizsgálandó feladatok) az új IVS ágazati és területi szemléletének megfelelően, egyrészt tartalmazza a konkrét fejlesztési elképzeléseket, másrészt forrást is megjelöl azok megvalósításához. (Az alábbiakban felsorolt projektek előzetes megvalósíthatósági tanulmányai, koncepcionális műszaki tervei jelenleg elkészítés-előkészítés alatt vannak. A projektmátrix sémája során dr. Németh Béla (PTE Környezeti Fizika Tanszék) javaslatai kerültek felhasználásra, átszerkesztésre. A dőlt betűvel szedett projektek jelenleg elsősorban lehetőséget jelentenek, melyek megvalósítási körülményeinek feltárása aktuális feladat.) 1.
Pécsi intézményi energiatakarékosság a fűtést és HMV-t tekintve –
energetikai audit és a KEOP pályázati kiírások alapján
intézményi épületszigetelések, energetikai célzatú iskola felújítások (pl. Illyés
Iskola KEOP pályázat keretében, TVT iskola felújítása DDOP pályázat keretében)
intézményi gázkazán csere program indítása – energetikai audit alapján
növényi alapanyag tüzelésű kazánok beépítése (helyi faapríték előállító faipari
cégek termelésére alapozva, pl. Bogádmindszent)
110
2.
Pécs város fűtése, HMV előállítás
Pécs város távhő előállításának további fejlesztése megújuló irányban (HMV
előállítás jelenleg („biomassza formákkal”): 420 kt hosszú tűzifa, 240 kt szögletes szalmabála. (max 180 MW hőteljesítmény)
nyáron a HMV lehetne egy Tüskésréti napkollektoros hőtárolós rendszerről (5
ha, 25 MW)
kisebb (2-4 MW-os) külterületű, növényi melléktermék tüzelő fűtőmű, mint
újabb betáp integrálása a rendszerbe
kapcsolat létesítése külső területeken faapríték előállító vállalkozásokkal.
(Nyesedék felhasználás) (vidék-város együttműködése) 3. Tiszta, környezetbarát városi tömegközlekedési szolgáltatás biztosítása alapvetően helyi hulladékokból származó üzemanyagokból (wastetoenergy)
Biometán előállítása a Tettye Forrásház Zrt-nél keletkező szennyvíziszap
hasznosításával.
A régióbeli szántóföldi mezőgazdasági termelők által megtermelt repcéből
biodízel, (~2500 tonna, 5000 hektáron) (+ repceszárból tüzelőanyag) (vidék-város együttműködése)
A városban szelektíven összegyűjtött műanyagból krakkolással előállított
üzemanyag. (5000 tonnából 3000 tonna olaj)
A régióbeli állattartó mezőgazdasági telepeken létrehozott biogáz üzemekben
biometánná tisztított biogáz (CNG) (vagy csak a biogáz - CBG) (3-4 MW) (vidék-város együttműködése) 4. Felszíni és felszín alatti vizek, városi vízellátás, szennyvíz- és szennyvíz iszapkezelés, locsolás
Csapadékvíz-gazdálkodás (Pécsi-víz / Tüskésréti tó hasznosítása, fejlesztése)
megtartott felszíni vizek kommunális felhasználása
Mecsek oldali családi házak, és intézmények saját vízellátás kiegészítésére.
111
Szennyvíziszap kezelés biogázüzemben, biogáz előállítás. Megtermelt gáz mint
üzemanyag felhasználása kommunális közszolgáltatásban járművek hajtására vagy villamos energiatermelésre (~1 MW) 5. Városi közlekedés modális váltása
Átmenő forgalom (teherjárművek) elterelése városon kívülre – behajtási
korlátozás / congestioncharging helyi adaptációja
Elővárosi közlekedési rendszer kialakítása (Pellérd, Kozármisleny, Hird, )MÁV-
Pannon Volán – PK Zrt. járatok harmonizálása, esetlegesen kötöttpályás fejlesztése (személygépkocsi autóbusz közlekedés kiváltása)
Kerékpáros közlekedés, tárolás kialakítása, városi kerékpárút hálózat fejlesztése
DDOP forrásból 6. Helyi élelmiszertermelő bázis megerősítése, lokális piacok elve alapján
Vidéki kistermelői „szövetkezetek” beszállítanak a város saját „Városi bevásárló
csarnokába és piacaira” (vidék-város együttműködése). Kistermelői szövetkezetek beszállítása a közétkeztetéshez. Kistermelők beszállítása a „Pécsi ízek” projektbe, mely pécsi vendéglátóhelyek és szállodák részvételével szerveződik. 4.1.6. Épületenergetikai fejlesztések, intézményi energiatakarékossági projektek Pécsett 2005-2012. között a KEOP forrásainak felhasználásával – az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda felújítása Az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából legkönnyebben realizálható kibocsátás csökkentő fejlesztések az ún. épület energetikai beruházások, melyek közvetlenül a felhasznált hő és energia mennyiségének csökkenését eredményezik, annak minden tovagyűrűző pozitív hatásával. 2008. augusztus 29-én Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyta az Önkormányzati Bizottság azon döntését, melyben a Megyervárosi Iskola Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda IMS szerkezetű épületének kiürítéséről döntött.
112
Az iskola épületének mielőbbi felújítása érdekében 2010. április 15-én Pécs Megye Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése döntött a Környezet és Energia Operatív Program
KEOP-2009-5.3.0/A
„Épületenergetikai
fejlesztések
és
közvilágítás
korszerűsítése” című pályázat benyújtásáról. A pályázat benyújtásával lehetőség nyílt a felújítási költségek egy részének EU-s forrásból történő finanszírozására. A KEOP pályázat keretében támogatható tevékenységek a következők: az iskola külső hőszigetelése, fűtés korszerűsítése, tetőszigetelés felújítása, nyílászáró cserék. A pályázat 2010. június 30-án benyújtásra került az Energia Központ Nonprofit Kft. felé. 2011. március 31-én Közreműködő Szervezet az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda épületenergetikai fejlesztése című, KEOP-5.3.0/A/09-2010-0444 jelű pályázatot 139 604 098 Ft összegű támogatásra ítélte. A KEOP pályázati támogatáson kívül eső felújítási munkálatok (IMS szerkezet megerősítés) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának finanszírozásából valósul meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mindösszesen bruttó 413 345 744 Ft önerő biztosít a kivitelezési munkálatok elvégzésére. Az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda felújítása során a következő kivitelezési munkák zajlottak, melyek az Ökováros-Ökorégió program célkitűzéseihez illeszkednek: -
2700 négyzetméter tető szigetelése
-
2300 négyzetméter homlokzati fal szigetelése
-
85 darab, azaz az összes homlokzati nyílászáró cseréje
-
13 darab, azaz az összes kültéri ajtó cseréje, elhelyezése
-
fűtés korszerűsítése – fűtőtestek cseréje, felújítása
-
az épület teljes villamos erősáramú rendszerének korszerűsítése
-
lámpatestek cseréje
4.1.7. Pécs város sérülékeny vízbázisainak védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése, ISPA-KA I-IIA-IIB-III Magyarország egyik legsikeresebb ivóvízbázis-védelmi és szennyvízcsatorna hálózat bővítési projektjeként 2011. decemberben befejeződött az ISPA-Kohéziós Alap társfinanszírozásában a csaknem 10 évig tartó fejlesztés. A projekt az eredeti ÖkovárosÖkorégió
Program
keretében
nem
került
nevesítésre,
holott
mind
fizikai
paramétereiben, pénzügyi volumenében, mind pedig környezeti hatásait tekintve ez a projekt volt az utóbbi évtizedek legjelentősebb közműfejlesztése a városban. A 113
beruházás nemcsak a lakosság életminőségét javította ugrásszerűen, hanem a város környezeti terhelését (kezeletlen szennyvíz kibocsátását) is hatalmas mértékben csökkentette, ezzel teremtve meg a régió mind a vízvédelem, mind pedig a talajvédelem szempontjából legjelentősebb projektjét. Összesen közel kétszázötvennégy kilométernyi szennyvízcsatorna és ivóvízvezeték készült több mint tízmilliárd forintból harminckétezer pécsi polgár számára teremtett XXI. századi körülményeket az ISPA. Az összesen három ütemben megvalósuló fejlesztés első szakaszában Pécskeletivárosrésztől a nyugati városszélig szinte félhold alakban csatornázták és látták el ivóvízzel az addig csatornázatlan területeket. A beruházás második ütemében Somogy, Vasas és Hird is teljes mértékben csatornázottá
válhattak
és
egy
több
kilométeres
bekötővezetéken
keresztül
csatlakozhattak a központi rendszerbe. A projekt csaknem a város egyharmadát érintette. A közbeszerzési eljárások során megtakarított másfél milliárd forintból megvalósult harmadik ütem alapvetően különbözött az azt megelőzőktől, hiszen viszonylag kevés utcaszintű csatornázási és ivóvízvezeték-építési munkálatot tartalmazott. Helyette viszont megvalósult a város legnagyobb szennyvízátemelő gépházának az átalakítása a Megyeri úton, és ehhez kapcsolódóan egy 4,4 kilométer hosszú - a teljes Kertváros szennyvizét elvezető - Pellérdig húzódó óriásvezeték megépítése. Emellett új vízvezeték-hálózat épült ki Somogy-bányatelepen, valamint egy hidroglóbuszt is felállítottak Újhegyen. A projekt keretében - az uránérc bányászattal összefüggő rekultivációt segítve megépült huszonkét darab monitoring kút, és kifejlesztettek egy térinformatikai alapú adatkezelési rendszert is, amelyek a zagytározók környezetében látják el ellenőrző feladataikat. 4.2. Ahogy az ökológiai lábnyom csökkenthető - egy megvalósulóban lévő példa Az
Ökováros-Ökorégió
Program
koncepciójának
gyakorlati
szempontú
összefoglalásaként egy példát kívánunk ismertetni. Az elméleti részben (2. rész) foglaltak egy lehetséges megvalósulására példa a jelenleg is szervezés alatt lévő Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program. Ez a program ugyanakkor választ is ad a 3. részben a hulladékgazdálkodás és az energetika részekben felvázolt problémák egy részére is. Mindezek által demonstrálja azt az összefüggés-rendszert és logikai vázat, 114
amely a koncepcióban érintett minden terület esetében alkalmazásra kerülhet, miáltal a Program megvalósítása történhet meg. Az alábbiakban bemutatott Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program alapvetően az
uniós
pályázat
benyújtása
előtti
állapotot
tükrözi,
amely
fenntartható
hulladékgazdálkodási elvek alapján, alapvetően a kezeletlen és a további feldolgozásrahasznosításra nem kerülő hulladék mennyiségének csökkentését tűzte ki célul. Időközben a Kohéziós Alap keretében azonban olyan műszaki tartalom megvalósítására nyílt pályázati lehetőség, amely még nem kedvezett a lerakástól való eltérítésnek, így jelenleg egy ilyen tartalmú projekt előkészítése-megvalósítása zajlik. 2012 februárjában továbbra sem lehet egyértelműen állást foglalni a program megvalósításáról, tekintettel arra, hogy a fenti műszaki tartalom megvalósítására irányuló kivitelezési közbeszerzési eljárás folyamatban van. Reményeink szerint a program keretében sikerül a műszaki tartalmat az alábbiakban részletesen bemutatott irányba továbbfejleszteni (ami egyébként megegyezik az eredeti célokkal) és egy valóban használható és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer létesülhet a régióban. A program rekultivációs projektjének megvalósítása (Mecsek-Dráva Rekultivációs Program) jól halad, várhatóan valamennyi rekultivációs munka 2012. nyárra befejeződik. 4.2.1. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program előzményei A régióban a korábban működő hulladéklerakók 70%-a 2003. január 1-től bezárásra került. Hulladékgazdálkodási szempontból a térség egyik legnagyobb problémája a hulladékok középtávú elhelyezése. Az üzemelő hulladéklerakók 1-5 éven belül betelnek. A körülményekhez képest megfelelő színvonalon üzemeltetett – a projekt területén találhatóak közül – a pécs-kökényi, sellyei, marcali lerakó, ami azt jelenti, hogy a szigetelésük megfelel a jelenleg érvényes előírásoknak. A környezeti veszélyeztetés csökkentése végett a területen található hulladéklerakókat minél hamarabb rekultiválni kell. A tulajdonos és legtöbb esetben az üzemeltető is az önkormányzat. A rekultivációhoz szükséges pénzügyi források azonban nem állnak rendelkezésükre. Szükséges tehát egy új alapokra helyezett hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Az új alapokra helyezett hulladékgazdálkodási rendszereket az Európai Unió normáinak megfelelően kell kialakítani. Ez alapján: 115
•
Nemzetgazdasági érdek a keletkező hulladékok minimalizálása, valamint a szelektív
gyűjtés és kezelés, a települési szilárd hulladékok szerves- és veszélyes hulladék összetevőit illetően a keletkezett hulladék lehető legnagyobb arányban történő felhasználása. •
A fel nem használt hulladék környezeti szempontból biztonságos lerakása.
•
Komplex regionális gyűjtő és kezelő rendszerek kialakítása.
•
Szemlélet és tudatformálás.
•
A munkanélküliség csökkentése a projekten keresztül.
•
A felhagyott és betelt lerakók lefedése és rekultiválása.
Mindezen elvárásoknak megfelelően – és egyben az Ökováros-Ökorégió Program elveit megvalósítva – került megszervezésre a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Baranya, Somogy és Tolna megye összesen mintegy 210 települése részvételével. A következőkben a projekt részleteit mutatjuk be. 4.2.2. Regionális gyűjtési rendszer kialakítása A hatékony regionális hulladékgyűjtés megszervezése érdekében a projekt területén gyűjtőkörzetek kerültek kialakításra, a hulladékkezelő létesítmények ezek központi településein
létesülnek.
A
hulladékot
a
környező
településekről
ezekbe
a
létesítményekbe szállítják korszerű, pormentes, tömörítő berendezéssel ellátott hulladékszállító járművekkel. Átrakó állomások esetében a gyűjtőkörzet hulladékát tömörítés után konténerekbe töltik, és ezeket szállítják tovább a mechanikai előkészítő és csomagoló üzemekbe. A tervek szerint a projekt területén négy átrakóállomás létesül. 4.2.3. Szelektív gyűjtési- és hasznosítási rendszer kialakítása Csomagoló anyagok esetében (papír, műanyag, üveg, fém) a hulladék gyűjtőszigetek (köztéren
elhelyezett
megkülönböztető
színekkel
ellátott
edények
együttese)
létesítésével, illetve házhoz menő gyűjtés (szelektíven gyűjtött anyagok családi házaktól való elszállítása) bevezetésével történik. A csomagoló anyag jellegétől függően szükséges lehet a begyűjtött anyagok osztályozása, válogatása, illetve bálázása,
116
ezért ezek az anyagok a regionális válogatóművekbe kerülnek beszállításra. A tervek szerint három válogatómű létesül a projekt keretében. Zöldhulladék külön gyűjtésére kizárólag az 1000 fő feletti települések kertes házas övezeteiben kerül sor, a kisebb településeken a házi komposztálás elterjesztése javasolt. Az
így
összegyűjtött
hulladékot
komposztáló
telepekre
szállítják,
ahol
a
mezőgazdaság, és erdőgazdálkodás számára hasznosítható komposzt készül belőle. A projekt öt komposztáló telep megépítésével számol, amelyek közül kettő a biofermentáló
telepek
mellett,
három
pedig
egyéb
tervezett
hulladékkezelő
létesítményekhez kapcsolódva kerül kialakításra. A projekt keretében megtörténik a hulladékudvarok rendszerének kiépítése is. A hulladékudvarokban a lakosságnál keletkező szelektíven gyűjthető hulladék (papír, fém, műanyag, zöldhulladék stb.), a nagyméretű hulladékok (bútor, lom), háztartási készülékek is elhelyezésre kerülhetnek. A hulladékudvarokban lehetőség van a lakosságnál keletkező „problémás” hulladék (festékes göngyöleg, szárazelem, lejárt szavatosságú gyógyszer, elektronikai hulladék stb.) visszagyűjtésére. Mivel a hulladékudvarok lakossági szolgáltatást nyújtanak, a Mecsek-Dráva projekt területén élő lakosság létszámát figyelembe véve 21 db ilyen létesítmény kialakítására kerülhet sor. 4.2.4. Hulladékártalmatlanítási rendszer kialakítása A Projekt kiemelt létesítményei közé tartozik a régióban megépülő három mechanikai előkészítő és csomagoló üzem, amelyekbe saját gyűjtőkörzetük esetében a településekről közvetlenül történik meg a hulladék beszállítása, de ide érkezik az átrakóállomásokon összegyűjtött hulladék is. Itt történik meg a nem szeletíven gyűjtött hulladék mechanikai előkészítése, mely a hulladék különböző frakciókra történő szétválasztását jelenti. Míg a szerves frakció biofermentálásra, a nehéz frakció lerakásra kerül, addig a könnyű frakciót előkészítik energetikai hasznosításra. Az energetikai hasznosítás a projekt keretein kívül valósul meg együttégetési technológia alkalmazásával, vagy a hulladék külső hasznosítóműbe történő szállításával. A mechanikai előkészítő üzemből kikerülő szerves frakció biofermentálásra kerül, amely során a bekerülő hulladékot baktériumok lebontják, és metán gázt állítanak elő belőle. A gázt energiatermelésre használjuk, az eljárás után megmaradó anyag pedig komposztálásra kerül a biofermentálók mellett létesített komposzttelepeken.
117
4.2.5. Meglévő lerakók rekultivációja A projekt további kitűzése, hogy segítse az önkormányzatokat a korábbi hulladékgazdálkodási gyakorlat által okozott környezeti kockázatok csökkentésében, ezért a program pénzügyi korlátokkal forrásokat biztosít a meglévő lerakók rekultivációjára. 4.2.6. Lakossági tájékoztatás A Mecsek-Dráva Projekt keretében megvalósuló regionális hulladékgyűjtő rendszer lakossági elfogadtatása érdekében a program külön forrásokat biztosít a lakossági tájékoztatásra. 4.2.7. Önkéntes feladatvállalások az önkormányzatok részére A Mecsek-Dráva Program a legtöbb önkormányzatok számára előírt kötelezettséget teljesíti, azonban mindenképpen érdemes lenne foglalkozni, azon önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatokkal, amelyek nem képezik a Mecsek-Dráva Program szerves részét:
Regionális rendszer kiépítése az állati hulladékok kezelésére
Gondoskodás a keletkező ételmaradék hulladékról (különös tekintettel az
iskolai, óvodai étkeztetés keretében keletkező hulladékokról)
Gondoskodás a egészségügyi hulladékok régión belüli hasznosításáról
Elektromos és elektronikai hulladék regionális feldolgozó kapacitásának
kiépítése Fentieken túl lehetséges programként merülnek fel a Mecsek-Dráva program kimeneteleinek (komposzt, könnyű frakció, biogáz stb.) gazdaságos hasznosítási lehetőségei, amelyek egyben az energetika kérdésköréhez is kapcsolódnak:
A keletkező másodnyersanyagok hasznosítása érdekében, másodnyersanyag
feldolgozó ipar letelepítése a térségben
A biofermentálóban, illetve a rekultivált lerakókon keletkező biogáz energetikai
hasznosítása (elektromos áram, hő termelés), ennek esetleges összekapcsolása mezőgazdasági (üvegházas), vagy egyéb gazdasági hasznosítással.
118
A keletkező komposzt talajjavító adottságának hasznosítása parkfenntartásban,
mezőgazdaságban, illetve energetikai célú ültetvények (energia erdő, energia fű) termőképességének fenntartásában.
Regionális égetési, együttégetési technológiák letelepítése, vagy már meglévő
kapacitások fejlesztése a hulladékból származtatott tüzelőanyagok (könnyű frakció) energetikai hasznosításának biztosítása érdekében. 4.2.8. A hulladékgazdálkodástól a decentralizált, saját forrásokra építő energetikai rendszer fejlesztése felé Az energetikai rendszerhez történő korábban említett kapcsolódási pont lehetőségét az a tény adja, hogy a Mecsek-Dráva projekt kimenetei egyben egyes energetikai fejlesztési programok bemeneteként is szolgálhat, ahogy azt a 6. ábra mutatja. 6. ábra – A regionális együttműködés egy lehetséges megjelenése
A meghatározott prioritások figyelembe vételével a rendszer még inkább átfogó programmá szervezéséhez további fejlesztések indokoltak. Ilyen fejlesztésként képzelhető el az energia erdő, energia fű ültetvények telepítése, ehhez kapcsolódóan regionális energetikai hasznosító létesítmények hálózatának kiépítése. 119
A rendszer lényege - a korábban már több alkalommal említett szervező elvnek megfelelően -, hogy a kialakítandó Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kimenetei, egyben bemenetként szolgálnak más területeken. A regionálisan összegyűjtött hulladék egy része – az un. könnyű frakció – megfelelő válogatás és előkészítés után alkalmas energetikai hasznosításra, égetésre. Ezzel hozzájárul a helyi energia-szükségelt minél nagyobb arányú helyi forrásból történő fedezetéhez. Ugyanakkor a hulladékok egy másik része komposztálásra kerül. A komposztálás eredményeként jelentős mennyiségű, jó minőségű komposzt keletkezik, amely kiváló talajjavító anyag. Az uniós előírásoknak megfelelően számos rossz minőségű földterületet ki kell vonni a művelés alól, mert az gazdaságtalan. Ugyanakkor az előállított komposzt alkalmas a rossz minőségű földterületek termőkapacitásának növelésére, amelyek egyébként megfelelőek az energia füvek és erdők termesztésére. A földhasználat e módja munkalehetőséget is biztosít a helyi közösségek számára, ami a vidék népességmegtartó képesességét fokozhatja. E rendszer rámutat arra, hogyan jelentheti az egyik szektor kimenete a másik szektor bemenetét, mindezt az elsődleges nyersanyagokkal törtnő takarékoskodás érdekében, illetve a más módon nem használható területek innovatív hasznosításával. Az elgondolás aktualitását tovább erősíti az a fejlesztés, amely eredményeként a pécsi erőmű egyik fűtőblokkja nemrégiben biomassza tüzelésre állt át, ahol a megtermelendő energia fű/erdő mint a biomassza alapanyaga hasznosítható. Ezen túlmenően több kiskapacitású helyi fűtőmű is kialakítható még a régióban. Az Ökováros-Ökorégió Program részeként megjelenő - és annak logikáját bemutató ismertetett rendszer előnyei, hogy •
decentralizált energiarendszerként helyi erőforrásokra támaszkodóan, megújuló
módon járulnak hozzá a régió energiaszükségletének kielégítéséhez; ugyanakkor •
a zárt szénlánc (komposzt – energianövény – biomassza – fahamu - talajjavító
anyag) a klímaváltozást előidéző hatásokat (CO2 kibocsátás növekedése) csökkentheti; •
a helyi klíma javítását szolgálhatja ugyanakkor a hidraulikus energiatározó, mivel
levegőztetett megoldásában,
szükségvíz-tározó, mint
segít
puffer-tároló,
a és
csapadékvíz mint
javítótényezőként is hat.
120
párolgó
és
talajvíz
problémák
vízfelület
klimatikus
Az Ökováros-Ökorégió Program különböző részterületeinek megvalósítása számos ehhez hasonló helyi előnyöket hozhat, ami a fenntartható fejlődés, a környezettudatos életmód irányába formálhatja a gondolkodást. A régióban meglévő tudáskapacitás felhasználásával további innovatív technológiai fejlesztésre nyílhat lehetőség: •
A biofermentálóból és a rekultiválandó lerakókból származó biogáz energetikai
hasznosítása. •
Szélerőművek telepítése az arra alkalmas területeken.
•
Napelemek használatának elterjesztése, különösen az önkormányzatok által
üzemeltetett létesítmények esetében (iskolák, közösségi házak stb.) •
Energiatakarékossági program elindítása a régióban háztartások és vállalkozások
bevonásával •
A térségi vállalatok intézmények körében energiahatékonysági programok
indítása, az energia fogyasztás csökkentése érdekében. További kapcsolódási pontot jelent, hogy valamennyi program megvalósításának feltétele egy környezetközpontú szemléletet elfogadása, amely biztosítani tudja a program sikerességét. A hulladékgazdálkodási és energetikai program környezetvédelmi orientáltsága és közös célrendszere is kapcsolódási pontot jelenthet. A lehetséges célok közül az alábbiak mindkét fejlesztési elképzelést jelentik •
Állandó piacot biztosító új gazdasági (hulladékkezelési, környezetvédelmi
ipar), illetve mezőgazdasági (energia erdő, fű), módszerek alkalmazása, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű régiók fejlődéséhez •
Az EU követelményeknek való megfelelés részben a vonatkozó irányelvek
teljesítésével, részben a mezőgazdasági termelés csökkentése termőföldek kivonásával •
Új munkalehetőségek teremétese
•
Állandó, biztos jövedelem a vidék lakosságának
•
A régió környezetének fejlesztése
•
Turizmusfejlesztés a bezárt lerakók rekultivációjának megvalósításával.
A felvázolt rendszer egyben az Ökováros-Ökorégió Program logikáját jelenti, aminek eredményeként a fenntartható és környezetbarát technológiák alkalmazása miatt csökkenthető az ökológiai lábnyom méret, fokozódhat a helyi közösségek tagjainak jóléte, miáltal a térség népességmegtartó-képessége is javul, ehhez járul hozzá, hogy az 121
új technológiák jelenléte vonzó befektetési területté változtathatja a régiót, mindezzel elérve az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek javulását, az egészségesebb életfeltételek és jobb életminőség megteremtését. A 7. ábra a lehetőségek szerinti komplexitásában mutatja be az eddig ismertetett példát.
122
7. ábra
Az ÖKÖVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program logikájának bemutatása egy gyakorlati példán
4.2.9. Országhatáron is átnyúló lehetőség – horvát-magyar együttműködés Ahogy a települések okozta környezeti hatások nem maradnak bent a település területén belül, úgy az a régiókra is, és az országokra is igaz. Különösen abban az esetben, ha két országot elválasztó határ egy ökológiailag egységes terület közepén húzódik. Ez az eset tapasztalható jelenleg az ÖKORÉGIÓ esetében is, mivel a Dráva folyó, mint természetes határ két országot elválaszt ugyan, de egyben össze is köti egy ökológiailag egységes régió két részét. Ez a helyzet sajátos lehetőségeket kínál, amelyek előnyöket hozhatnak mindkét ország, de elsősorban a régióban élők számára. Komoly és éles viták folytak a Dráván tervezett vízerőmű sorsáról. Ugyanakkor, ha az eddigiekben ismertetett decentralizált energetikai megoldást biztosító rendszer határait átnyújtjuk az ország határain túlra, úgy Horvátországban is kialakítható e rendszer folytatása, ami a mérethatékonyság okán feltehetően még optimálisabb hatékonyságot is eredményezne. Egyben megoldást is kínálhatna arra a politikai szinten is megjelenő problémára, hogy legyen-e vízerőmű a Dráván, vagy sem, hiszen a biomasszával, vagy esetleg biogázzal üzemelő helyi kis erőművek szükségtelenné tennék a vízerőművet, mégpedig oly módon, hogy egyetlen dimenzióban sem – akár gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai, energetikai, stb. – jelentene hátrányt e megoldás választása a vízerőmű, mint megoldáshoz képest.
124
5.
AZ
ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ
PROGRAMHOZ
KAPCSOLHATÓ
KEZDEMÉNYEZÉSEK A RÉGIÓBAN A 4. részben részletesen ismertetett példán kívül több olyan kezdeményezés is jelen van már a régióban, amely értékválasztást, céljait, és eszközeit tekintve feltétlenül illeszkedik az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program koncepciójába. A következőkben e programok közül mutatunk be néhányat a teljesség igénye nélkül, mivel szinte napról-napra születnek újabb és újabb programok. Ez azt igazolja, hogy az elképzelés, mely mentén e koncepció is megfogalmazásra került szinte elkerülhetetlen felismerés mindazok számára, akik maguk és környezetük jövőjéről akár mint magánember, akár mint politikai döntéshozó, vagy üzleti szervezet képviselője, de még inkább mint a helyi közösség fejlődéséért fejlesztéséért felelőséget érző személy gondolkodik és cselekszik.
5.1. A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt A projektben két megye Baranya és Somogy – öt kistérségének – Csurgó, Nagyatád, Barcs, Sellye, Siklós – 55 települése vesz részt. A projekt során olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek szerves összefüggésben vannak a természet védelmével. Olyan látogatóközpontok, kiszolgálóhelyiségek, szolgáltatások, kiállítótermek kerülnek kialakításra, amelyek lehetővé teszik a Dráva, mint természetes élőhely bemutatását azzal a feltétellel és céllal, hogy a szabályozatlan túrizmus okozta károkat enyhítsék. A fejlesztés értelemszerűen lendületet ad a helyi gazdaság újjáéledésének, mégpedig olyan vidékeken, ahol régóta súlyos probléma a tartós munkanélküliség, a népességmegtartó képesség csökkenése, jövőkép hiánya. A program az NFT I. időszakában sikeresen megvalósult, melynek eredményeként elsősorban turisztikai fejlesztések történtek a térségben. A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztését célzó, három részből álló projekt eredményeként úgy építik be a Dráva-medencét a Dél-Dunántúl turisztikai látványosságai közé, hogy értékei ne sérüljenek. Somogy és Baranya megye öt kistérségének és kéttucatnyi önkormányzatának együttműködésével számos beruházást hajtanak végre, így a térség változatos és vonzó programokat kínál majd az idelátogatóknak. A különböző helyszíneken megvalósuló fejlesztések révén szeretnék kiemelni a térséget abból az ismeretlenségből és elzártságból, ami a korábbi évtizedekben a határmenti településeket jellemezte.
125
A közel 525 millió forintos támogatást elnyert Dráva I projekt Gyékényes, Csurgó, Nagyatád, Sellye, Kovácshida és Babócsa településeket, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Parkot érinti. Itt a települések élővilágát és környezetét megjelenítő bemutató helyek, valamint látogató központok és közösségi terek épülnek. Emellett Barcson szabadstrand és gyalogos híd, Csarnótán a Tenkes-hegy tetején kilátó, Mattyon pedig a gazdag madárvilág bemutatására szolgáló madárpark épül. A közel 337 millió forintos támogatást elnyert Dráva II. projekt keretében Berzence, Diósviszló, Harkány, Barcs (Drávaszentes), Őrtilos és Porrogszentkirály településeken többfunkciós látogató központokat és bemutatótereket alakítanak ki. Berzencén, Őrtiloson, Somogybükkösdön, Porrogon, Porrogszentkirályon és Csurgón madármegfigyelő-helyek épülnek. A túrázók a Cún, Szaporca, Drávapiski és Somogybükkösd települések új túraállomásain pihenhetnek majd meg. A folyóra és életterére épülő kulturális, történelmi és építészeti hagyományok megjelenítésére Harkányban egy talpasházat, Porrogon egy török tókát, Porrogszentmihályon pedig egy parasztházat újítanak fel. A Dráva III projekt során a gyalogos- és lovas turizmust kedvelőknek kedveznek a mintegy 162,5 millió forintos uniós támogatás felhasználásával. Zákányfalu, Drávaiványi, Siklós, Tésenfa, Ipacsfa és Drávacsepely településeken túraállomások, Túronyban és Siklóson lovastúra-állomások, Zákány községben kilátótorony és esőbeálló épül. Ezen kívül a nemzetközileg is jegyzett kerámia művésztelep szomszédságában a természet szépségeit, növény és állatvilágot, termőhelyet bemutató kiállítóhelyet hoznak létre. 5.2. Környezetkímélő, energiatakarékos, elektromos hajtású kommunális járműpark fejlesztése A projekt célja a környezetvédelem átfogó céljainak és követelményeinek megfelelő, dominánsan hazai szellemi hozzáadott értékkel fejlesztett, hazai gyártású, az európai export szempontjából
hosszútávon
elsősorban
belvárosi
a
versenyképes, fenntartható termék: elektromos hajtású,
kommunális
feladatok
ellátására
alkalmas
hulladékgyűjtő
gépjárműpark megvalósítása, gyártásának előkészítése. A fejlesztéssel elébe kívánunk menni az új, szigorú környezetvédelmi normatívák érvényesítésével kapcsolatos hazai igényeknek. Eredményként új, mozaik elven felépülő, a legkorszerűbb technológiai szintű komponenseken alapuló két hulladékgyűjtő gépjárműből álló mintarendszer jön létre, amely gazdaságos üzemeltetési, és környezetvédelmi szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, megfelel az EU környezetvédelmi előírásainak, alkalmas egy új piaci szegmens 126
követelményeinek kielégítésére. A fejlesztendő termék piaca hosszú távon is biztosított. 2008ig összesen 100 darab sorozatban gyártott nagy méretű (hibrid hajtású) és közepes méretű (teljesen elektromos hajtású) jármű eladásával számolunk, ami árbevételt tekintve 3,5 milliárd forintot tesz ki. A partner hulladékgazdálkodást folytató cég vállalja a kísérleti üzem lebonyolítását, a sorozatgyártás elősegítését. A projekt résztvevői: BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft., Ganz Transelektro Közlekedési Rt., BME Villamos Energetika Tanszék, InterTan-Ker Kft. A projekt megvalósítása továbbra is aktuális, azonban az eredeti pályázat megvalósítására forráshiány miatt nem került sor. Jelenleg vizsgálat alatt van a depóniagáz, illetve egyéb hulladékok (fáradt étolaj) energetikai hasznosításának lehetősége, amely akár a kommunális járműpark fejlesztését célozza. Jelenlegi ismereteink szerint a cél nem elsősorban az elektromos hajtás megvalósítása, hanem a biogáz (CNG) alapú belsőégésű motorok használatának a bevezetése.
5.3. Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület Az Egyesületet 15 tag – magánszemély és üzleti szervezet – hozta létre pécsi székhellyel abból a felismerésből kiindulva, hogy nincs általános recept a fenntartható fejlődés megvalósítására, mivel vagy már máshol ismert és kipróbált módszerek alkalmazása történik, vagy – igazodva a lehetőségekhez – saját módszerek kidolgozása történik. Ezek a saját módszerek azután részei lesznek a már kipróbált módszereknek, ezzel bővítve a fenntartható fejlődés eszköztárát. Az egyesület célkitűzései a következőkben foglalhatóak össze: •
Olyan fejlesztések kidolgozása, melyek hozzásegítenek a fosszilis energiaforrások
kiváltásához, ezáltal a környezetszennyezés mérsékléséhez, valamint az egészségmegőrző és betegség-megelőző hatások erősítéséhez. •
Megújuló energiafajták hasznosítási lehetőségeinek feltárása, a levegő CO2
tartalmának csökkentése, az üvegházhatás mérséklése. •
Széleskörű tudatformálás az új, környezetbarát technológiák meghonosítására.
•
Tapasztalatcsere és tudástranszfer az energetika területén működő szervezetekkel.
•
Az EU-normáknak megfelelő innovatív, környezetbarát technológiák és megújuló
energiafajták alkalmazásával az Euroatlanti integráció elősegítése. 127
Részvétel a fenti célokért folytatott interregionális együttműködésben.
•
5.4. EU Jövőrégió Az EU Jövőrégió kezdeményezés célja, hogy az olasz (Veneto, Friuli-Venezia-Giulia) és osztrák (Karintia, Stájerország, Burgenland) tartományokból, Szlovéniából, Horvátországból és a Nyugat-dunántúli Régióból és Dél-dunántúli Régióból álló térség Európa egyik dinamikus magterülete legyen. Az elképzelés folyamatosan töltődik fel tartalommal, egyre több területen alakul ki együttműködés, jön létre közös program, köztük olyan valóban jövőbe mutató kezdeményezés is, mint a megújuló energia, vagy a médiaklaszter. Az EU Jövőrégió együttműködés kezdeményezője és fő irányítója Stájerország, jelmondata: régi szomszédok új partnerek. A MEW tevékenysége kettős: •
fel kell tárnia, és folyamatosan fejlesztenie kell a megújuló energia használatának
technikai feltételeit, eszközrendszerét és felhasználási lehetőségét, valamint •
elő kell segítenie az olyan strukturális átalakításokat, amelyek a gazdasági-társadalmi
működés energiaigényét jelentősen csökkentik. 5.5. NKFP – „A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai” A pályázat tárgya a biomassza, elsősorban a magas tarackbúza (Agropyronelongatum) „Szarvas-1” nevű magyar kultúrfajtájának, mint megújuló energiaforrás nagyüzemi előállításának, mezőgazdasági és energetikai felhasználásának, valamint reciklálásának módszertani kidolgozása és rendszerszemléletű modell(ek)be állítása a Dél-dunántúli régióban. A projekt tartalmazza az energiaforrások komplex (biológiai, kémiai, fizikai mikrobiológiai és ökológiai, valamint égetéstechnikai, energetikai) vizsgálatát, a nagyüzemi előállítás ökológiai körülményeit és agrotechnikai alternatíváit, az égéstermékeknek a szerves hulladékok alkalmazásával történő hasznosításának módszertani kísérleteit, – új komposztálási technikák alkalmazásával a talajjavítás, illetve a termékenység fenntartásának módjait, a folyamatok ökológiai biztonságának ellenőrzését, valamint hatását a régió energetikai, terület- és településfejlesztési irányaira. A vizsgálatok kiterjednek az erdészet által termesztett energiaültetvények fafajaira is. 128
Végül a projekt célja egységes rendszerszemléletű modellek kidolgozása, amelyek magukba foglalják a megújuló energiaforrások termelésének és hasznosításának, valamint a hulladékhasznosítás
környezetkímélő
folyamatait,
jelentősen
hozzájárulva
ezzel
a
kistelepülések önállóságának és életképességének megőrzéséhez. Ennek megfelelően a régió vonatkozásában
a
projekt
kiterjed
a
vizsgált
folyamatok
kis-
és
nagytérségi
gazdaságszervezésének, logisztikai kérdéseinek modellezésére is. A projekt 300 millió Ft támogatást nyert a kutatási program megvalósításához, amely 2004 őszén vette kezdetét.
5.6. Kék Gazdaság Innovációs Klaszter A Kék Gazdaság koncepció új gazdasági alternatívát kínál a társadalom számára a gazdasági és ökológiai válságra. A decentralizált újjáépítés elkötelezettjeként olyan integrált megoldásokat valósít meg, melyek révén az egyes üzleti és gazdasági modellekbe beépíthetővé válnak a természetes környezetet kímélő innovációk. A Kék Gazdaság Innovációs Klaszter megalakulásának elsődleges célja a „Kék Gazdaság” szellemiségének régiós, illetve országos elterjesztése, valamint e koncepció mentén olyan projektek generálása és kivitelezése, melyek nemcsak a környezeti ártalmakat csökkentik, hanem társadalmi-gazdasági fejlődést, munkahelyteremtést is jelentenek. A KGIK a vállalkozói, az akadémiai és az állami szféra képviselőinek kooperációjával kíván megteremteni egy olyan dél-dunántúli régiót, melyben a gazdasági – társadalmi fejlődés a természettel harmóniában, egymásra épülve valósul meg. A Klaszter a célját úgy éri el, hogy a különböző szereplők hozzájárulásával a jelenleg elszigetelten működő területek - mint a regionális fejlődés, a tudásátadás, a versenyképesség, a gazdasági fejlődés – egy új, integrált rendszert alkotnak. Egymást kiegészítve olyan egységes gazdasági modellt hoznak létre, amely lehetőséget teremt egy igazán fenntartható elmélet és gyakorlat párhuzamos fejlesztésére. A tagok közt egyaránt vannak egyetemi karok, különböző szakterületet képviselő gazdasági társaságok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek.
129
6. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM TÁRSADALMASÍTÁSA Az Ökováros-Ökorégió Program koncepciójának 1. fejezetében megfogalmazott stratégia víziója meghatározza azt a jövőképet, mely csak a város lakosságának összefogásával, az önkormányzat támogatásával, és a különböző szinteken létrejövő partnerségek, a különböző szektorok közötti együttműködések segítségével valósítható meg. A lakosság megfelelő elméleti tájékoztatása és gyakorlati támogatása nélkül a fenntartható város víziója elméleti koncepció maradhat, a megfogalmazott problémák továbbra is fennállnak, a megoldásokra törekvő projektek kevéssé lehetnek eredményesek. Köztudott, hogy a fogyasztói tömegek ösztönzik a termelőket, gyártókat, döntéshozókat (egyszerű példa a Pécsett jelenleg megvalósuló kerékpár infrastruktúra kiépítésének elindulása), ami szintén alátámasztja a lakosság kiemelt szerepét. A kommunikáció feladata felismertetni a lakossággal, hogy nem tervezhetünk jövőt az Ökováros-Ökorégió Program előző fejezeteiben megfogalmazott elvek nélkül, még ha azok befogadása mindennapi kényelmünk részleges feladásával, szokásaink változtatásával is jár. Pécs jövője ez a program lehet a mai és a jövő nemzedék érdekében, és mások számára is követendő úttá válhat. PMJV Önkormányzata Közgyűlésének 33/2011. (01.27.) sz. határozata alapján, az ÖkovárosÖkorégió Alapítvánnyal kötött feladat-átadási megállapodás tartalma jól körülhatárolja a szemléletformálással és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos feladatokat. Ennek értelmében az Ökováros-Ökorégió Alapítvány feladatának tekinti az ÖkovárosÖkorégió Program koncepciójának minél szélesebb körben való megismertetését, az ezzel kapcsolatos kommunikáció koordinálását. A kommunikáció megvalósításában részt vesz továbbá PMJV Önkormányzata és pécsi zöld civil szervezetek.
6.1. Célok, kihívások Hosszú távú cél hatékony és folyamatos kommunikációval a fogyasztás centrikus gondolkodásmód és magatartás megváltoztatása, előtérbe helyezve a „Kék gazdaság” alapelveit, melynek alapja az ökoszisztémák megértése és alkalmazása a gazdaságban,
130
fenntartható alternatívát kínálva, helyi erőforrásokra építve. Ez magába foglalja olyan jövőkép kínálatát, melyben az egyén és családok számára adottak •
alapvető szükségletek, mint tiszta levegő, víz, egészséges élelmiszerek lokális
előállítása a vidék fejlesztésével, természet közeli gazdálkodással; •
energiabiztonság;
•
helyi foglalkoztatottság, társadalmi biztonság/ igazságosság;
azaz összességében az életminőség javulását eredményezi. Cél, megismertetni a programot a lakossággal, felismertetni, hogy mindenkinek van tennivalója és szerepe a fenntartható életmód, tudatos fogyasztási szokások jellemezte társadalom és gazdaság kialakításában, fel kell tárni lehetőségeiket és a szükséges eszközöket. Egy hosszú folyamat eredményeképp megvalósuló paradigmaváltásra van szükség; ahhoz hogy élhető városban éljünk, és szeressünk is itt élni elengedhetetlen életmódunkkal a fenntarthatóság irányába fordulni. Fontos azonban, hogy az egyes emberek, gazdasági és ipari vállalkozások, közintézmények ne külső kényszerként, ismételten elvárt szűkösségnek éljék meg a változásokat. További kihívás, hogy egy láthatóan idejemúlt rendszerben kell a változásokat elérni, többnyire hagyományos fogyasztói attitűdökkel rendelkező társadalomban. Emellett az eddigi zöldülő szemléletmód túllépésére is szükség van, azaz nem lehet főcél, hogy kevésbé rosszat tegyünk, hanem a jót tegyük. Mi szükséges, hogy valaki elkötelezetté váljon a program - és egyben a paradigmaváltás – felé? •
meghatározni a problémákat, azok kiváltó okait, és következményeit (ismeret, tudás);
•
életképes alternatívát adni a fenntartható megoldásokra (bemutatni), vagy lehetőséget
a saját fenntartható minták megvalósítására (kreativitás); •
felismerni saját hátrányukat, ha nem változtatnak, előnyösnek érezni a változtatást a
saját szempontjukból (érintettség, érdekeltség, érték); •
meglátni a lehetőségeket a megvalósításra (realitás);
•
képesnek tartani magukat a változtatásra (kompetencia);
•
hatékonynak
(eredményesnek)
érezni
a
(motiváltság);
131
változtatásokat
(látni
az
értelmét)
Mit is takar a nem fenntartható – erőforrásokon felüli túlfogyasztás -, vagy a rossz fogyasztói és életmódbeli sajátosság? Tudomásul kell venni, hogy a környezeti terhekért sokszor csak közvetett módon és kiszolgáltatott helyzetben, de a társadalomban megszokott, elfogadott és diktált, rögzült magatartásformáinkkal mi is felelősek vagyunk. Itt nem csak az egyénre és családokra kell gondolni mint az otthoni élettérre; életünk egyéb helyszínei a munkahelyünk, ahol tanulunk, szabadidőnket töltjük, szolgáltatásokat veszünk igénybe – szintén a fogyasztás helyszínei. Mindenekelőtt tisztán kell látnunk, mi befolyásolja fogyasztói döntéseinket, ismernünk kell rossz döntéseink következményeit. Ha rámutatunk egyrészt a rossz életviteli szokások és fogyasztói döntések egészségre, anyagi helyzetre és környezetre gyakorolt rövid és hosszú távú negatív hatásaira, másrészt beláttatjuk, hogy a fogyasztói társadalom által kínált viselkedésminták megváltozásának, a jó döntéseknek mi az egyéni, társadalmi és környezeti haszna, rövid távú előnyöket kínálunk, a lakosság szélesebb rétegeinél realizálódhatnak szemléletbeli és életmódbeli változások. Az új szokások, változó körülmények az egyén számára először kényelmetlennek, időigényesnek, drágának, plusz energia ráfordításával járónak tűnik, kifogások kerülnek elő. Nagyon fontos, hogy ne érezze a döntéshozó, hogy jó döntésének, ő a legfőbb vesztese. A legnagyobb lépés ez; lemondani olyan fontosnak vélt javakról, mely akár személyes értékrendünkben és a társadalom ma még általánosan gyakorolt értékrendjében preferáltak (pl. nyaralási szokások, divatos ruhák általi elismertség…). És ha ezt sikerül meglépni, valóban szemléletváltásról beszélhetünk. 6.2. Stratégia Fel kell vállalni, hogy hasonlóan a mai termelői, forgalmazói reklámtevékenységekhez, igenis befolyásolni akarjuk és változtatásra motiválni a társadalom minden rétegét - beleértve az intézményi, vállalkozási szférát - a tudatos vásárlói magatartás, a fenntartható fogyasztói minták és értékrend tekintetében. El kell érni, meg kell ismerni és - főként – meg kell győzni a Pécsett és a régióban élő lakosságot, tevékenykedő vállalkozásokat, különböző szervezeteket, hogy aktivitásuk nélkül a program nem megvalósítható. Fel kell ismertetni az egyén feladatvállalásának fontosságát, szerepét, meg kell változtatni az „egy fecske nem csinál nyarat” - valójában igen kényelmes és hárító – álláspontot. Segíteni kell a lehetőségek megtalálását, illetve olyan körülmények 132
elérését, melyekkel újabb lehetőségek adódnak. A megoldások ráadásul gyakran szem előtt vannak, saját házunk táján fellelhetőek, csak észre kell venni, vetetni azokat. 6.3. Helyzetelemzés Az alábbi összegzést az elmúlt években végzett – a pécsi lakosság környezetéhez és környezetvédelemhez való viszonyát vizsgáló - nem reprezentatív kutatás eredményeiből készítettük. 6.3.1.
Mecsek-Dráva
Hulladékgazdálkodási
Program
(2009-2010.),
és
a
Pécsi
Városfejlesztési Nonprofit Kft. (2010.) felmérése A kutatásokból kiderül, hogy a környezetvédelem, a környezeti nevelés fontos a megkérdezettek számára. A probléma hangsúlya nem a környezetvédelem ismeretén, kedvelésén, vagy a gondolati világával való azonosulásával van, hanem a cselekvés hiányán, vagyis a tudatos/oktatott/hatékony cselekedet elmaradásán. A következő okok állnak a cselekvés útjában: Attitűdök: Az egyén nem hiszi, hogy önmagában az Ő cselekedete változtat valamit lokális és globális környezete helyzetén („úgyis mindegy”, „más se figyel oda”). Ez kifejezetten attitűd probléma, melyet a szekunderkutatás helyesen „egy fecske nem csinál nyarat” jelenségként említette meg kutatási jelentésében. A problémából következik, hogy sokkal nagyobb az esély a cselekvésre, ha nem csak egyénekre koncentrál az oktatástájékoztatás, hanem csoportokra, közösségekre. Információhiány: A cselekvés gyakran azért marad el, mert az egyén számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a probléma megoldásához. Ez több problémából fakadhat: tudás hiánya, tájékozatlanság, illetve a hazánk polgárainak nagy többségére jellemző passzív hozzáállásból fakad („nem az én problémám”). „Nem trendi”: Problémaként kell említenünk a környezetszerető trend hiányát, míg Nyugat-Európában, a kereskedelemben is komoly üzletágak épülnek a „zöld-magatartásúakra”, addig hazánkban ez a réteg nem alakult még ki, csak kisebb csoportokban létezik.
133
Személyes példamutatás hiánya: A megkérdezettek hiányolják a környezettudatos példamutatást, az ún. „Opinion Leaderek” feladatvállalását, leginkább a politikusok, döntéshozók, a regionális és településvezetők felől. A kutatásban résztvevők jelentős hányada szerint a környezetvédelemre tett intézkedések inkább kampányszerű események, mintsem valós tevékenységek. Fontos a kutatás attitűd vizsgálata kapcsán megemlíteni, hogy a beszélgetésben résztvevők úgy vélik, hogy a környezetvédelemhez, a környezettudatos magatartáshoz való hozzáállás az elmúlt években sokat javult hazánkban (a szomszéd életét megkeserítő avar és műanyagégetés elmaradozása, szelektív hulladékgyűjtés megjelenése, stb.). 6.3.2 Pécsi Zöld Kör felmérése 2009 Környezetvédelem és környezettudatosság Pécsett A válaszadók szerint a város értékei és problémái: A válaszadók többsége lakóhelyükkel kapcsolatban legfőbb pozitívumnak Pécs kulturális központi
szerepét,
történelmi
múltját
és
belvárosát,
a
környezetvédelemmel
és
környezettudatossággal kapcsolatos értékeket, valamint a parkok, játszóterek és közterek felújítottságát tekintették. Pécs nagyvárosi jellegéből adódóan a lakosokat érő legfontosabb negatív tényezők: a köztisztaság, a közlekedés problémái, a tömegközlekedés hiányossága, a járdák és burkolatok hibái, valamint a város légszennyezettsége. Környezettudatos életmód és mindennapi gyakorlata Összegezve megállapítható, hogy a megkérdezettek a maguk részéről leginkább a szelektív hulladékgyűjtést tekintik környezettudatos tevékenységnek, melyet jelentősen lemaradva követ az energiatakarékosság, a vásárlással kapcsolatos aktivitás, és a közlekedés módja. A válaszadók döntő többsége elkötelezett a környezetvédelem iránt, de nem elégedettek azzal, hogy mennyire élnek környezettudatos életet - több mint 90% szeretne a jelenleginél környezettudatosabban élni.
A megvalósítás legfontosabb akadályának anyagi okokat, a
feltételek hiányát, az információ hiányát, az ismeretek hozzáférésének nehézségét jelölték meg. Emellett további gátló tényezőnek az időhiányt, a szándék hiányát és az emberek érdektelenségét tartották.
134
A kutatás szerint ösztönző tényezők: az életvitelhez szükséges feltételek megléte, és könnyű hozzáférhetősége, az információhoz való hozzáférés, tájékoztatás, valamint a családtagok jó példája. A környezetvédelmi feladatok fontossága és az egyéni cselekvési hajlandóság A válaszadók azokat a környezetvédelmi feladatokat tekintik a legfontosabbaknak, melyek közvetlenül érintik őket – levegőszennyezettség, ivóvíztartalék védelme -, de nem tudnak/akarnak a megoldást elősegítő módon cselekedni. Az egyéni cselekvési hajlandóság leginkább a szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, és a vásárlással kapcsolatos tudatosság tekintetében van. A lelkesedés kisebb mértékű a tömegközlekedés használatával, az információszerzéssel, és a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban, ahol bizonyos előfeltételek szükségesek: jó és megbízható tömegközlekedés, szabadidő az információk megszerzésére, anyagi források a megújuló energia hasznosításához. A mai magyarországi gazdasági és társadalmi viszonyok között az emberek döntő többsége saját és családja életszínvonalának megtartására törekszik, ezért anyagi áldozatvállalásra kevésbé hajlandóak.
6.4. Célcsoportok
•
Lakosság
•
Önkormányzat
•
Intézmények
•
Vállalkozások
•
Civil szféra
6.5. Kommunikációs stratégia A vízió megvalósulása – hogy Pécs fenntartható várossá váljon – jól átgondolt kommunikációs stratégiát kíván, mely helyzetelemzést, a célok és célcsoportok kiválasztását, az elérésükhöz szükséges lépések megtervezését, forráskeresést, a végrehajtás folyamatait és visszacsatolást foglal magába. Mivel a legnagyobb kihívást a megfelelő minőségű és mennyiségű információ eljuttatása jelenti az egyes célcsoportokhoz, így kiemelt szerepű a kommunikáció eszközrendszere és az alkalmazott módszerek együttese. 135
A kommunikációs tevékenység megvalósításánál néhány alapvető szempontot, módszert figyelembe kell venni: •
A kommunikáció egyik kulcsa a folyamatos jelenlét.
•
A kampány egyes elemeinek egységes egészbe kell rendeződnie.
•
Csak korlátozott számú üzenetet szabad megfogalmazni, mert a lakosság és
társadalom információbefogadási képessége korlátos. •
Csak olyan üzenetet szabad megfogalmazni mely releváns az adott célcsoport
számára, őket elérő, megérintő üzeneteket kell közvetíteni. •
Általában hatékonyabbak lehetnek a pozitív üzenetek, ezért a megfogalmazott
üzeneteknek az elérhető haszonra kell fókuszálniuk (illetve egyes problémakörök tekintetében az elmaradt haszonról), úgymint megélhetési biztonság, mely követhető és befolyásolható rendszeren belül biztosított. •
A magyar lakosság árérzékenysége miatt, a változások következtében jelentkező
gazdasági haszon megértésére is különös figyelmet kell fordítani. •
Az üzeneteket tisztán - a 2. fejezetben részletezett elvek alapján - egyértelműen kell
megfogalmazni. •
Csak azokat az eredményeket szabad beígérni, melyek megvalósításra is kerülnek.
•
Nemcsak kommunikációs, de szakmai szempontból is rugalmasan kell reagálni az
esetlegesen megváltozott körülményekre. Ilyen esetben a megváltozott körülményekhez kell igazítani a tartalmat és üzenetet. •
Egységes arculat:
A kommunikáció egységes arculata egyértelműen növeli a program befogadásának hatékonyságát. Egy egységes karakter (logó, betűtípus, színvilág) megjegyezhetővé teszi a tartalmat, plusz értéket hordoz. Slide show készítése és kötelező használata (célok, elérhetőség, programgazda)
A kommunikáció hangvétele: fiatalos, lendületes, igényes, elsősorban érzelmekre ható
6.6. Kommunikációs eszközök
136
1.
Internetes népszerűsítés
Az Ökováros-Ökorégió Program minden szereplőjének feladata saját honlapján népszerűsíteni a koncepciót. Ehhez szükséges a program egyszerűsített formában megfogalmazott közzététele. Az Ökováros-Ökorégió Alapítvány honlapján szerepel a teljes program, Pécs Város Környezetvédelmi
Programja,
az
Integrált
Városfejlesztési
Stratégia
és
a
város
környezetvédelemhez kacsolódó rendeletei. Ezen információk együttesen széles körű tájékoztatást adnak a lakosság részére. A későbbiekben tervezzük olyan felhasználóbarát, könnyen kezelhető, jól struktúrált komplex információs rendszer kialakítását, melyen keresztül az Ökováros-Ökorégió Program keretében megvalósuló és ahhoz kapcsolódó események, akció-programok, adatbázisok, fejlesztések, együttműködések, projektek, oktatási anyagok elérhetők lesznek.
2.
Sajtóközlemények
Az írott sajtóban (pl. nagy példányszámban megjelenő közéleti hetilapban) havi/kétheti rendszerességgel jelenik meg egy-egy rovat, mely az Ökováros-Ökorégió Program részleteiről, új, futó és megvalósult projektekről ad közérthető tájékoztatást a lakosság részére. 3.
Tv, rádió - riport
A televízión és rádión keresztül lehetőség nyílik azon társadalmi rétegek elérésére, akik vagy anyagi helyzetüknél vagy életkoruknál fogva hétköznapi életük során nem használják ki a virtuális kommunikáció, az internet információs lehetőségeit. Egy – egy tv vagy rádióriportban célszerű egy-egy megvalósulóban levő, vagy megvalósult projektet bemutatni, újdonságokról beszámolni. A lakosságot tájékoztató aktuális problémát érintő riportsorozatok készítése, mely egy-egy beruházás, intézkedés, fejlesztés ok-okozati hátterét több szempontból megvilágítja. 4.
Óriásplakátok kihelyezése
Az ember vizuális típus, ami szembeötlik, feltűnő és elgondolkodtató az felkelti az érdeklődését, emlékszik rá. A plakát a figyelemfelkeltés egyik leghagyományosabb módja, de a tapasztalat azt mutatja az egyik leghatékonyabb is. A városba vezető főutak mellé kihelyezett óriásplakátok rövid, egyértelmű üzenettel alkalmasak lehetnek a további információ utáni igény megjelenésére. 137
5.
Városi Zöld Iroda működtetése
Az Ökováros-Ökorégió Alapítvány feladatának tekinti „zöld” információs iroda működtetését, ahol tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az Ökováros-Ökorégió Program aktuális és tervezett
projektjeiről,
energiatakarékos,
megújuló
energia
felhasználásán
alapuló
módszerekről, Pécs város környezetvédelmi rendeleteiről, lakossági pályázati lehetőségekről, hétköznapi életben megvalósítható gyakorlati „praktikákról”. 6.
Városi Zöld Központ kialakítása
Hosszú távú célként szükséges egy fenntarthatósági központ létrehozása. A központ kialakításának célja egy olyan többfunkciós épület kialakítása, mely a hagyományos környezeti tanácsadó iroda funkcióit betöltve, de azon túllépve a gyakorlatban szolgáljon példákkal a fenntartható életmód bemutatásával, egyben funkcionálhasson oktatási helyszínként, lehetőség szerint szolgáltatóházként. Az épület emellett működés közben mutatna be a lakóépületekben is alkalmazható környezetbarát alapanyagokat, illetve energetikailag fenntartható technológiai, épületgépészeti megoldásokat. A Zöld Központ által nyújtott további lehetőségek: •
lakosság számára lakóépületekben alkalmazható környezetbarát építészeti megoldások
és épületgépészeti technológiák bemutatása; •
környezetbarát
technológiákat
forgalmazó
vállalkozások
állandó/időszakos
kiállítótere; •
környezettudatos életmód megvalósításával kapcsolatos oktatás;
•
a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos konferenciák, képzések
helyszíne; •
környezetvédelmi kiállítások helyszíne;
•
irodai zöld beszerzések mintaboltja lakosság és közületek számára.
6.7. Kommunikációs tevékenységek 6.7.1. Lakossági kampányok A lakossági kampányok központi szerepűek, hiszen közösségek elérésével hatékonyabb lehet a célok elérésében. Ha az egyén megismeri az Ökováros-Ökorégió program célkitűzéseit, és az annak keretében megvalósuló projekteket, előbb-utóbb nyitottá válik a bekapcsolódásra. 138
Célszerű tematikus kampányok megvalósítására törekedni. E azt jelenti, ahhoz, hogy az egyénben kialakuljon a környezetért való felelősség érzése, ismernie kell a környezet megóvását szolgáló jogszabályokat, megvalósult és megvalósuló projekteket (pl. ISPA projektek, épületenergetikai auditok, intézményi energiatakarékossági projektek, MecsekDráva Hulladékgazdálkodási Program, Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt) és ezek eredményeit, saját lehetőségeit és a várható pozitív hatásokat. Ha sikerül a folyamatot felismertetni, várható, hogy a lakosok aktívan, kezdeményező polgárként kapcsolódnak be az élhető város kialakításának, fejlődésének folyamataiba.
• Az
Lakossági fórumok Ökováros-Ökorégió
Program
széles
körben
való
megismertetéséhez,
el-,
és
befogadtatásához szükséges megteremteni a lehetőséget személyes találkozásokra elkerülvén ezzel az egyirányú kommunikációt. Az évente két alkalommal, tavasszal és ősszel tervezett fórumon lehetőség nyílik a lakosság részéről érkező kérdések megválaszolására, javaslatok megvitatására). Ez elősegíti a polgárok bevonását a döntéshozatalba, és aktív, felelős állampolgárság kialakulását. Amennyiben a lakosság érdeklődése azt szükségessé teszi, növeljük a fórumok számát. Célszerű olyan helyszíneket keresni melyek alkalmasak a célcsoportokkal történő találkozásokra (pl. lakótelepi parkok
• Lakossági rendezvények: Egy-egy nagyobb - rendszerint pécsi zöld szervezetek által szervezett - városi rendezvényhez kapcsolódva látványos, figyelemfelkeltő elemekkel népszerűsítjük az Ökováros-Ökorégió Programot, annak megvalósult vagy megvalósulóban levő projektjeit, tudatos fogyasztói „praktikákat”
•
Pécs városában évente megvalósuló „zöld” rendezvények:
-
Március 22. Víz világnapja
-
Március 26. „ a Föld órája”
-
Április 22. Föld Napja
-
Május 10. Madarak és fák napja
-
Június 5. Környezetvédelmi világnap
139
-
Szeptember 20. Takarítási világnap
-
Szeptember 22. Autómentes nap
-
Október 4. Állatok világnapja
-
November 27. „Ne vásárolj semmit!” nap Tervezett új, rendezvények
-
„Élet fája” program
Az elmúlt év novemberében hagyományteremtő szándékkal Pécs MJV Önkormányzata a BIOKOM Kft. – vel együttműködésben minden önkormányzati fenntartású óvoda részére egy facsemetét ajánlott fel, melyet udvarukon közösen ültettek el. Tettük ezt azért, hogy hosszú távon gondolkodva, jelképezzék a kis fák jövőbe vetett hitünket, és szándékunkat, hogy felelősen gondolkodva és cselekedve biztosítani fogjuk gyermekeinknek az élhető, biztonságos és fenntartható városi létet. Szándékaink szerint minden év őszén ültetünk fát Pécs oktatási intézményeiben – gyermekeinknek, gyermekeinkért. -
„Ökováros – hét”
Az „Ökováros – hetét” terveink szerint minden év januárjának második felében szerveznénk meg, az Ökováros-Ökorégió Alapítvány koordinálásával. A hét mottója: „Találjuk ki Pécs jövőjét!” A rendezvényt egy forgalmas, frekventált helyszínre vinnék, ahova látványos, interaktív kiállítással, gondolatébresztő kerekasztal beszélgetésekkel hívnánk be Pécs aktív, érdeklődő polgárait. A hét programjai alkalmasak lennének a lakosság különböző rétegeinek elérésére, az Ökováros-Ökorégió Program projektjeinek bemutatására, pedagógus továbbképzésekre, tanulmányi versenyekre. 6.7.2. Önkormányzati intézmények zöld irodaként való működése – „jó példa” A fenntartható város víziójának megvalósulásában kiemelt szerepe van az önkormányzatnak (jelen esetben a képviselőtestületet is ide sorolva), illetve intézményeinek, egyrészt jogalkotói, döntéshozói, és forráselosztói szerepe, másrészt az intézményein keresztül elérhető emberek száma, harmadrészt a fogyasztások és beszerzések mennyisége miatt (pl. a felmérések szerint a köztulajdonú vagy közhasználatú épületek alapterületben kifejezve 12%-át teszik ki az uniós
140
épületállománynak). Ezért már a program indulásakor fel kell keresni ezen intézmények döntéshozóit és felhívni a figyelmüket a zöld iroda bevezetésének fontosságára. A „Csak azt várhatod el másoktól, amit magad is megteszel” elvet követve a személyes példamutatás igen hatékony eszköz a meggyőzésre. 6.7.3. Kapcsolatépítés a nem önkormányzati és állami gazdasági társaságokkal A tájékoztatás fontos célcsoportja a különböző gazdasági szervezetek. Meg kell találni a csatornákat melyeken keresztül a vállalatok megismerkedhetnek az Ökováros-Ökorégió Program stratégiai célkitűzéseivel, hisz „abban tudunk részt venni és támogatni, segíteni, amiről tudunk”. Cél, hogy a tájékozottságon és felismerésen túl, az eddig bevált módszerek alkalmazása mellett/helyett egyre többen vállalkozzanak a fogyasztói társadalmon túlmutató változtatásokra akár a termelési, beszerzési, működési, stb. területeken. 6.7.4. Oktatás Az Ökováros-Ökorégió Program kommunikációjának részeként az oktatásnak kiemelt szerep jut, hiszen cél az, hogy gyermekeink aktívan reagáló, elkötelezett, cselekvő felnőttekké váljanak. Az alább bemutatásra kerülő „Lépj”- Légy Pécs Jövője! - koncepció Pécs város oktatási intézményeiben való széles körű elterjedése, a program oktatási rendszerbe történő illeszkedése hosszú távon alkalmas lehet a családok, a különböző intézmények bevonására, azaz a lakosság körében történő megismerésre és befogadásra, a nem fenntartható életmódhoz kapcsolódó problémák társadalmasítására. 6.8. „LÉPJ! - LÉgy Pécs Jövője!”– Pécs város környezeti nevelési, szemléletformáló oktatási koncepciója Az alább bemutatásra kerülő „Lépj”- Légy Pécs Jövője! - koncepció Pécs város oktatási intézményeiben való széles körű elterjedése, a program oktatási rendszerbe történő illeszkedése hosszú távon alkalmas lehet a családok, a különböző intézmények bevonására, azaz a lakosság körében történő megismerésre és befogadásra, a nem fenntartható életmódhoz kapcsolódó problémák társadalmasítására. A „Lépj” program oly módon integrálódik az oktatási intézmények környezeti nevelési törekvéseibe, hogy kiemelten a helyi sajátosságok, helyi problémák, helyi megoldási
141
lehetőségek megismertetésére törekszik, így kiegészítve, bővítve és rendszerbe foglalva a diákok – adott esetben már meglévő - általános, elméleti ismereteit. 6.8.1. Összegzés Pécs városában a környezeti nevelés és a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvények szervezése 20 éves múltra tekint vissza. Ebben a zöld civil szervezetek, az önkormányzat és cégei, illetve alapítványai egyaránt részt vettek a kezdetektől. A szemléletformáló, felvilágosító munkát minden szervezet a lehetőségeihez képest nagy intenzitással, magas szakmai felkészültség mellett végezte. Azonban általánosan elmondható, hogy a szervezetek nagyrészt egymástól elszigetelten, munkájuk összehangolása, és közös nevelési koncepció nélkül, sokszor átfedésekkel, ugyanazon területen, azonos célcsoportokkal foglalkoztak. Az utóbbi években együttműködés indult el nagyobb városi környezetvédelmi rendezvények szervezésénél, ami tartalmasabb programot és hatékonyabb szemléletformáló tevékenységet eredményezett. A pozitív tapasztalatok hatására 2011 végén a pécsi zöld civil szervezetek összefogásával és PMJV Önkormányzat támogatásával, a fenntartható életmóddal, fogyasztási szokásokkal kapcsolatos, az óvodástól a fiatalkorig tartó komplex környezeti nevelési program kidolgozását kezdte el. A „Lépj” program a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” gondolatmenetre alapszik. A hatékonysághoz és a rendszerszemlélet kialakításához elengedhetetlen a folyamatosság, ezért a programnak az elindításától az iskolai oktatásba jól beilleszthetőnek, az intézmények számára könnyen befogadhatónak kell lennie. Szeretnénk elérni, hogy már rövidtávon látható jelei legyenek a programnak. Ezért a fogyasztói társadalom életmódjából fakadó negatív hatásokat témakörökbe gyűjtjük. Ezt követően
a
meghatározott
témakörökben,
modulokat
dolgozunk
ki,
mely
mind
problémaköreiben, mind módszertanában alkalmazkodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Célunk olyan rendszerbe illeszthető, funkcionális ismeretek átadása, mely birtokában a gyerekek-fiatalok képesek lesznek maguk is megtenni azokat a lépéseket, amik elősegítik, hogy a ma uralkodóan fogyasztás centrikus pazarló, túlfogyasztással jellemezhető életmód helyett a természeti környezetünk erőforrásainak figyelembevételével alakítsanak ki egy hosszútávon fenntartható életmódot. Mindehhez nem elég, hogy megmutatjuk, és elméleti szinten megismerik a jelenlegi életmódunkkal, fogyasztási szokásainkkal kapcsolatos problémákat lokális és globális szinten. Emellett az is fontos, hogy a gyakorlatban is találkozzanak a negatív következményekkel, és
142
kapjanak iránymutatást, lássanak jó példákat - saját intézményen belül is - a lehetséges megoldásokra, egyben a lehető legtöbb területen elérhetővé téve a megvalósítás lehetőségét. Az oktatási programnak része az pedagógusok képzése és az elméletben megalkotott oktatási csomag gyakorlatban történő kipróbálása egy 2*3 hónapos időszakból álló mintaprojekt keretében. Ez biztosítja, hogy az oktatási program az oktatási rendszerhez illeszkedő, azt kiegészítő és eredményes kezdeményezéssé váljon, és a 2012-13-as tanév második félévében a széles körben szerzett tapasztalatok értékelését, valamint az intézményekkel való egyeztetéseket követően elindulhasson. Reményeink szerint a „Lépj” diákjai a jövőben Pécs város - változtatni akaró és a változtatásra képes polgáraiként az Ökováros-Ökorégió Program célkitűzéseinek, azaz városunk fenntarthatóvá tételének elérésében vállalnak aktív szerepet. 6.8.2. SWOT - analízis Gyengeségek
Erősségek
kreatív, képzett csapat technikai háttér hiányosságai sokrétű tapasztalat akadozó információáramlás kiterjedt kapcsolatrendszer sikeres, megvalósult EU mintaprojekt az energia témakörében korábbi együttműködések önkéntes bázis nyitottság a döntéshozók részéről
Lehetőségek
Veszélyek
rendszerszemléletű, funkcionális tudást program pénzügyi fenntarthatósága adó „jó gyakorlat” oktatási intézmények fogadókészsége tantervbe illeszthető tananyag álláspontok egységesítése új partnerek kapacitáshiány sajtókapcsolatok pénzügyi forrás hiányában megvalósítók városi támogatás kihátrálása
6.8.3. Célok, várható eredmények A „Lépj!”, csak akkor lehet eredményes, ha megvalósulásához sikerül a lehető legkedvezőbb környezetet és feltételeket teremteni. Mivel szemléletformáló tevékenységről szól, biztosítani kell a program folyamatosságát, hiszen a környezeti nevelésben szerzett tapasztalatok alapján 143
csak a folyamatos jelenlét, a többszörös ismétlés, az ok-okozati összefüggések felismerése vezethet eredményre. Partnerségben kell működnie az oktatási intézmények pedagógusaival, nevelőivel, úgy kell beépíteni a helyi környezeti nevelési programokba, hogy ne plusz teherként éljék meg a nevelők és diákok, hanem iskolai, óvodai létünk természetes és szükséges részeként. A pozitív attitűdök kialakulását hatékonyan csak környezetbarát légkörben lehet elérni, ezért a program megvalósítása során törekedni kell, hogy az iskolai élet szinte minden mozzanatában jelen legyen a környezeti nevelés, áthassa a teljes pedagógiai munkát. Ebben döntő az iskolavezetés elkötelezettsége, a jól (hatékonyan) működő csoportok kialakításának elősegítése, és a nem csak kampányjellegű gondolkodás kialakítása. A „Lépj!” koncepció hosszú távú eredményeként várható, hogy diákjaink tudatos, gondolkodó, a közvetlen és tágabb környezetükre érzékeny, aktívan reagáló, elkötelezett, cselekvő felnőttekké válnak. Az ismereteken, jártasság megszerzésén túl képesek lesznek, és akarnak különbséget tenni, helyes döntéseket hozni, Pécs város - változtatni akaró és a változtatásra képes – polgáraiként
az
Ökováros-Ökorégió
Program
célkitűzéseinek,
azaz
városunk
fenntarthatóvá tételének elérésében vállalnak aktív szerepet. A rendszer további várható eredményei -
a „Lépj” program néhány éven belül Pécs város környezeti nevelési programjává válik
melyet minden oktatási intézmény magáénak érez, és bekapcsolódik; -
jelentősen
megnövekszik
a
fenntartható
életmód
megvalósítását
célzó
szemléletformáló tevékenységek hatékonysága; -
megvalósul a szemléletformálással foglalkozó szervezetek közötti folyamatos
információáramlás; -
diákjaink megismerik a város döntéshozó szerveit és helyeit, felelősségi köröket
illetve saját lehetőségeiket és felelősségüket; -
a humán- és anyagi erőforrások kihasználása jelentősen javul;
-
az oktatási intézmények a rendszerbe foglalt, kiszámítható és jól körülhatárolt nevelési
programokba aktívabban bekapcsolódnak; -
az információ szélesebb körben terjed, nő a személyes felelősségvállalás, életmódbeli
szokások változása jelenik meg;
144
-
a megvalósuló programoknak köszönhetően a városi kiadások bizonyos területeken
csökkennek; -
bővül az együttműködésben, konzorciumi partneri viszonyban beadható pályázatok
lehetősége,
mely
hozzájárulhat
az
Ökováros-Ökorégió
Program
hosszú
távú
megvalósulásának folyamatához. -
a programcsomag országos szinten mintaprojektté válhat, „jó példa” lehet.
6.8.4. A „Lépj” program célcsoportjai, résztvevők •
a közoktatásban résztvevő fiatalok (óvodás-egyetemista korosztály),
•
pedagógusok
Együttműködő partnerek a „Lépj!” program kidolgozásában: •
ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Alapítvány
•
Pécsi Zöld Kör
•
Tudatosan a Környezetünkért Egyesület
•
Zöld Fiatalok Egyesület - pécsi csoport
•
Zöld - Híd Alapítvány
A program megvalósítói: •
a program kidolgozásában résztvevő civil szervezetek, valamint a Misina Természet és Állatvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Szervezete,
•
PMJV Önkormányzata
•
a városban működő vállalkozások/ gazdasági szervezetek
•
önkéntes bázis
A megvalósítás kezdete: 2012/2013– as tanév II. féléve 6.8.5. Problémakörök Az oktatási program összeállításánál, a problémakörök meghatározásánál, a foglalkozások moduljainak kidolgozásánál a lokalitás érdekében figyelembe vettük a városról készült természeti és környezeti állapotfelmérések eredményeit, valamint a megfogalmazott 145
intézkedési javaslatokat is. Az alábbi ábra az oktatás 8 problémakörét ábrázolja, melyek köré a modulokat, tanmeneteket építjük fel.
HULLADÉK TUDATOS VÁSÁRLÁS ZÖLD ISKOLA
KÖRRNYEZETI KULTÚRA
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK
P É C S
VÍZ ENERGIA KÖZLEKEDÉS
8. ábra A modulok általános logikai felépítése
K Ö R N Y E ZE T I P R OB LÉ M A M E G H AT Á R O Z Á S A
A KÖRNYEZETI PROBLÉMA KIVÁLTÓ OKA
A KÁROS HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK
A M E G O L D Á S , M EG E L Ő ZÉ S L E H E TŐ SÉ G E I
EG Y É N É S K ÖZ Ö S S É GE K R É S ZV É TE LE , F E LA D ATA
9. ábra
146
6.8.6. . A „LÉPJ!” program kommunikációja Média-megjelenések és kapcsolatok A „Lépj” koncepció ismertté tételében, el –, és befogadásában fontos szerepet kapnak a szervezetek már meglévő kapcsolatai, ezek összehangolása illetve a média egyéb lehetőségei. Szándékaink szerint az írott és elektronikus sajtóban is – egységes arculattal – jelentetnénk meg a program egészét, illetve az épp aktuális eseményeket (pl. városi rendezvény). A mintaprojekt megkezdésekor indokolt egy sajtótájékoztató összehívása az első oktatási helyszínen, illetve az első év eredményeit szintén érdemes ily módon közzétenni. Honlap Az Ökováros-Ökorégió Alapítvány honlapján – és a többi résztvevő szervezetén is – külön menüpontba szerepelne a „Lépj” program, illetve azok aktualitásai. Külön hangsúlyt fektetnénk a pillanatok megörökítésére, illetve a teljes koncepció leírása mellett az időrend és a modul részletes ismertetésére. Kiadványok A kidolgozásra kerülő környezeti nevelési koncepciót „Lépj” címmel programfüzetben foglaljuk össze, mely tájékoztatót minden oktatási intézménybe el kívánunk juttatni. A füzet tartalmazza a teljes koncepciót illetve a 2012/2013-as tanévben aktuális egyéb pécsi és Pécs környéki, környezeti neveléssel kapcsolatos programokat is (pl. erdei iskolai programok, Duna-Dráva Nemzeti Park programjai, stb…). Terveink szerint a későbbiekben a programfüzet tanévenként, szeptemberben jelenik meg. A programfüzet is felkerülne a honlapokra letölthető, pdf. formátumban. Az első év programjait tartalmazó füzet kiadásának ideje: 2012. augusztus közepe 6.8.7. A „LÉPJ!” program visszacsatolása, ellenőrzése A mintaprojekt végén a programot kérdőívek formájában véleményeztetjük a résztvevő pedagógusokkal és diákokkal (két különböző kérdőív + korcsoportnak megfelelő!), a válaszokat összesítjük, kiértékeljük és a program kidolgozásában, megvalósításában résztvevő partnerekkel közösen végezzük el a koncepció esetleges módosításait.
147
Minden modul esetében 5 alkalommal időközi felmérést is végeznénk a diákok körében (általános iskolától felfelé) az óraadások végén, mely azonnali visszacsatolást biztosítana és segítené az egyes foglalkozások hatékonyságának és minőségének emelését. 6.9. Visszacsatolás, értékelés Mivel a szemléletformálás hosszú távú folyamat és nem hoz máról holnapra eredményeket, így célszerű évente lakossági felmérést készíteni az életmódbeli változtatási hajlandóságról, cselekvésről. A kérdéssorok azonossága esetén összehasonlító elemzés elvégzésével következtetünk a lakosság szemléletmódbeli változtatásaira.
148
