KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM. Székesfehérvár, 2004

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM

Székesfehérvár, 2004.

Kossuth Lajos Általános Iskola

Helyi tanterv

KÉSZÍTETTÉK:



2, 3,

fejezet

Virágné Sziládi Judit



1, 5, 7,

fejezet

Nagy Sándorné



6, 11,

fejezet

Árkiné Tóth Judit



7.7,

fejezet

Gellárné Nagy Ilona



8,

fejezet

Molnárné Rádl Margit



9,

fejezet

Halenár Istvánné



10,

fejezet

Schütz Tamás



12,

fejezet,

Tantervek, szöveges értékelések Sziliné Soós Lídia Szabó Judit Reiberné Winkelmann Anna Schieder Teodóra Takácsné Posta Erzsébet Mohai Judit Ujlakiné Erdélyi Rita Fiala Józsefné Balassáné Kovács Klára Mayer Károlyné



MELLÉKLET,

Szöveges értékelések

2

(magyar nyelv és irodalom) (angol, német) (matematika) (környezetismeret) (ének) (ének emelt szint) (rajz, napközi projekt) (informatika) (technika) (testnevelés)


Helyi tanterv

TARTALOMJEGYZÉK 1

A helyi tanterv célja, koncepciója __________________________________________ 4

2

Tantárgyi és modul integrációs háló ________________________________________ 5

3

Tantárgyi rendszer és óraszámok___________________________________________ 6 3.1

Az alsó tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai______________________________ 6

3.2

A felső tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai ______________________________ 7

4

Képzési irányok_________________________________________________________ 8 4.1

Emelt szintű ének-zene oktatás (3-6. évf.) ____________________________________ 8

4.2

Emelt szintű matematika oktatás (5-8. évf.) __________________________________ 8

4.3

Dyslexia korrekciós osztályok (1-4. évf.) _____________________________________ 9

4.4

Sportélet az iskolában ____________________________________________________ 9

4.5

Nyelvoktatás az iskolában ________________________________________________ 10

5

A tanulói jogviszony ____________________________________________________ 10

6

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei______________________________ 11

7

Ellenőrzési és értékelési rendszerünk ______________________________________ 12 7.1

A tanuIók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei __________ 12

7.2

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés _________________ 12

7.3

A tanulók tudásának mérése______________________________________________ 13

7.4

A tanulók értékelése_____________________________________________________ 14

7.5

Az értékelés formái és rendszeressége ______________________________________ 14

7.6

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban_______________________ 16

7.7

A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje fejlődésének ellenőrzése_ 16

8 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya___________________________________________ 20 9 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ____________________________________________ 21 10

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ________________ 21 10.1

A mérések célja: ________________________________________________________ 22

10.2

Teljesítménypróbák: ____________________________________________________ 22

10.3

Adatrögzítés, nyilvántartás: ______________________________________________ 24

10.4

A teljesítménypróbák értékelése: __________________________________________ 24

11 elve

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának ___________________________________________________________________ 27

12

Összes óraszám évfolyamonként ________________________________________ 28

13

Tantárgyak tantervei _________________________________________________ 37

3


1

Helyi tanterv

A helyi tanterv célja, koncepciója

A helyi tanterv célja, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak, a Nemzeti Alaptanterv célkitűzéseinek valamint a helyi igényeknek, sajátosságoknak. Alapjául az Apáczai Kiadó Kerettantervcsaládja szolgált, melyet módosítva és kiegészítve építettünk be a pedagógiai programunkba. − Tantervünk biztosítja a nevelés és oktatás közös követelményeinek teljesítését, a tanulók képességeinek megfelelő műveltség megszerzését, és a szükséges kompetenciák kialakítását. − Tantárgyi rendszerünk a Nemzeti Alaptanterv műveltségterületeire épül, kihasználva az integráció nyújtotta lehetőségeket is. −

Az ének-zene tagozatos és a dyslexia prevenciós osztályainkban folyó tanulmányi munkának is a helyi tanterv az alapja, mely tartalmazza az emelt szintű oktatás tananyagát és követelményeit. Lehetővé teszi a differenciálást, a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt.

− Tantervünkben kiemelten kezeljük a tanulók mozgásállapotának javítását, fejlesztését, mérését, a sport, a sportjátékok és az örömteli mozgás lehetőségeinek megteremtésével. − Tantárgyainkban helyet kap a környezeti és egészségnevelési tananyag, természetesen az egyes természettudományos tantárgyaknál nagyobb súllyal. − Tantervünk biztosítja az iskolaváltást érkező és távozó tanulók esetében egyaránt.

4


2

Helyi tanterv

Tantárgyi és modul integrációs háló

A Kossuth Lajos Általános Iskola tantárgyi és modul integrációs hálója Műveltségi terület

Magyar nyev és irodalom

Részterület és modulok

Tantárgyak és modulok

Évfolyam



1-4.

Magyar nyelv

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Magyar irodalom

Élő idegen nyelv

Matematika

Ember és társadalom

Angol

4-8. 4-8.

Matematika

1-8.

1-4.

Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek

Történelem

5-8.

Történelem

Ember és társadalom

5-8.

Ember és társadalom, etika modul

7.

Hon- és népismeret modul

5-6.

Földünk és környezetünk

Földrajz

Természetismeret

Ember és természet

Művészetek

Biológia és egészségtan modul

1-4. 5-6.

Biológia

7-8.

Fizika

Fizika

7-8.

Kémia

7-8

Ének-zene

Ének-zene

1-8.

Informatika, számítástechnika Informatika, könyvtárhasználat modul

Technika Életvitel és gyakorlati ismeretek

Környezetismeret Természetismeret

Tánc és dráma

5-6.

Ének-zene

Informatika

4-8. 1-3.

Magyar irodalom

4-8.

Magyar irodalom, informatika

1-8. 5-8.

Pályaorientáció

Testnevelés és sport

5

Rajz

Magyar irodalom, ének-zene

1-8.

Technika

Osztályfőnöki

1-4.

rajz

Háztartástan

Magyar irodalom

7-8.

Kémia

Vizuális kultúra

Informatika

5-8.

Német

Társadalmi ismeretek

Integráció

Osztályfőnöki

5-8.

Testnevelés

1-8.

Technika


3

Helyi tanterv

Tantárgyi rendszer és óraszámok

3.1

Az alsó tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai

Tantárgy/évfolyam

1

2

3

4

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Idegen nyelv

0

0

0

2

Matematika

4,5

4,5

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1,5

Ének-zene

1,5

Rajz

1

Informatika

(2,5) 2

(4) 2

1

1

1

0

0

0

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

Kötelező heti óraszám:

(2,5) 1,5

20

(21) 20

(21) 20

(4)

(22) 22,5 (24,5)

Iskolánkban a tanulók a 3-6. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatásban vehetnek részt. A kötelező órákon felüli órakeret terhére az 1-2. évfolyamon ének-zene irányultságú oktatásra heti egy, 3-4. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatásra heti két többlet órát biztosítunk. Az 1-2. évfolyamon az ének irányultságú csoportok csoportbontásban, sávos rendszerben, heti heti 2,5 órában, (az egyik félévben 2, a másik félévben 3), a 3-4. évfolyamon az emelt szintű oktatásban résztvevők heti 4 órában tanulják az éneket. Az emelt óraszámokat a zárójelben lévő számok mutatják. Az alsó négy évfolyamon egy-egy fejlesztő kiscsoport működik, melyben dyslexia prevenciós illetve reedukációs módszerrel tanulnak a gyerekek. Választható óráinkból minden évfolyamon biztosítjuk a korrepetálást magyarból és matematikából. Az 1996/97-es tanévtől vállaltuk a városban gyógytestnevelésre szoruló gyermekek fejlesztését, oktatását. Az iskolai sportkörökben biztosítjuk a tanulók mindennapos mozgási, sportolási lehetőségét. Énekkari órákra alsósok és felsősök egyaránt járhatnak. Szakköreink kínálatából évek óta választhatnak diákjaink. (angol, német, rajz, informatika,báb, néptánc, drámajáték) Iskolánkban hittanórára is várják a gyerekeket. .

6


3.2

Helyi tanterv

A felső tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai

Tantárgy/évfolyam

5

6

7

8


4

4

4

4

Tőrténelem

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

Informatika

0

0,5

1

1

Természetismeret

1,5

1,5

0

0

Fizika

0

0

1,5

1,5

Biológia

0

0

1,5

1,5

Kémia

0

0

1,5

1,5

Főldrajz

0

0

1,5

1,5

Ének-zene

2

Rajz

1,5

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

2,5

Ember és társadalomismeret

0

0

0,5

0

Osztályfőnöki

1

1

0

0,5

Kötelező heti óraszám:

(5)

4

(4)

2

(3)

2,5

(5)

(4)

(3)

3

1

2,5

22,5 (25,5) 22,5 (25,5) 25

(5)

(3)

(3)

3

1

2,5

(29) 25

(5)

(3)

(3)

(29)

Az ének-zene oktatás 5. és 6. évfolyamon emelt szinten folyik heti 4 órában, évfolyamonként egy-egy csoportban, melyek szervezése sáv rendszerben történik. A 7-8. évfolyamon sávos rendszerben 1-1 csoportban emelt óraszámban folytatjuk az ének-zene oktatását. 5-8. évfolyamon emeltszintű matematika tanítást biztosítunk tanulóinknak heti 5 órában évfolyamonként egy-egy csoportban .(Szintén sávos rendszerben történik a szervezés.) Moduláris oktatás: A modulok közül önálló tárgyként tanítjuk és értékeljük 6. évfolyamon az informatikát, 7. évfolyamon az ember-és társadalomismeretet. A tánc és dráma modult az ének-zene tantárgyba, a hon- és népismeretet a rajz tantárgyba, az egészségtant az osztályfőnőki órába integráltuk.

7


4 4.1

Helyi tanterv

Képzési irányok Emelt szintű ének-zene oktatás (3-6. évf.)

Iskolánkban a zenei nevelés sajátos feladatot vállal a tanulók érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. Kodály Zoltán világszerte elismert zenepedagógiájának az elveire épülő emelt színtű énekzenei nevelést, oktatást folytató általános iskolaként tervezzük a jövőt. Tesszük ezt azért, mert a zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. Ez a gazdag érzelmi hatás a beleélés és átélés a közvetlen cselekvés eszközeivel színesíti a fantáziát, formálja az ízlést és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák értékeinek befogadására. Zenei nevelésünk módszertani alapelve, hogy az aktív zenélés, a közös éneklés, s az ehhez szükséges kottaolvasási és íráskészség feltétele és segítője a zeneértés fejlődésének és a zeneirodalomban való tájékozódásnak.Zenei foglalkozásaink természetes eleme az énekhang, minden gyermek veleszületett hangszere. Mivel a mozgás és a tánc az emberi kultúra ősi eleme, ezért tervezzük a zenei nevelésbe a népi gyermekjátékok, népi táncok és történelmi táncok tanítását. A szakosított tantervű ének-zenei osztályok nemcsak speciális többlettudást biztosítanak a tanulók számára, hanem segítik a személyiség fejlődését, a kommunikációt és kreativitást, egymás iránti szeretetet a zene közvetítésével, a helyes időbeosztást, fegyelmet, aktív részvételt és az érzelmek kifejezésének képességét. A magas szintű művészi munka a karéneklésben teljesedik ki műveltséget közvetítő és szolgáltató szerepkörben. E terület tevékenysége olyan sajátosan egyedi művészeti magatartás lehetősége az iskolai közösség számára, amellyel más tantárgyak személyiségformálóként nem rendelkeznek, ugyanakkor szolgáltatást nyújt kultúra közvetítőként a társadalom felé. A hazai és nemzetközi kórusfesztiválokon, hangversenyeken történő fellépésekkel hirdetjük magyarságunkat, Európához tartozásunkat, de egyben törekszünk más népek kultúrájának, életmódjának megismerésére. A Kodály-féle zenei nevelés az iskolában több más tantárgy tanulására pozitív transzfer-hatást gyakorol. A nyelvi oktatásban: o a nyelvi intonáció különbségeinek megkülönböztetése o hangzóformálás, helyes kiejtés o szókincs gyarapítása o figyelem apró részletekre o pontosság az írásban. 4.2

Emelt szintű matematika oktatás (5-8. évf.)

Iskolánk 5-8. osztályaiban évfolyamonként egy csoportban emelt szinten tanítjuk a matematikát. A szülői elvárások, a személyi feltételek és célok találkozása biztosította a lehetőséget számunkra az igényes és hangsúlyozott matematika tanítás megvalósításához. Ez továbbra is fontos célkitűzésünk, hisz a matematika - a tanuláshoz való sokirányú kapcsolódással - a gyakorlatban és a tudományokban való felhasználással válik nélkülözhetetlen tantárggyá. 8


Helyi tanterv

Legfontosabb céljaink a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, a célszerű és ötletes megoldások önálló megkeresésére való képesség kialakítása; amelyek feltételezik a legfontosabb gondolkodási módszerek, a gyakran használt eljárások, feladat-megoldási stratégiák és a szükséges ismeretek egységét. A célok eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek ( folyamatos háziverseny, városi, megyei matematika versenyek ), amelyeken tanulóink közül sokan vesznek részt, többen kiemelkedő eredménnyel. Biztosítjuk a középiskolai felvételi illetve a középiskolai tanulmányok nagyon jó megalapozását. ( Felméréseink alapján az emelt szintű matematikát tanuló diákjaink az átlagosnál jobb eredménnyel végzik középiskolai tanulmányaikat. ) 4.3

Dyslexia korrekciós osztályok (1-4. évf.)

1993/94.-es tanévtől működik iskolánkban a tanulási zavarra veszélyeztetett (dyslexiás, dysgráphiás, dyscalculiás ) gyermekek osztálya. Ezeket az osztályokat az hívta életre, hogy felerősödött a magyar oktatásnak az a problémája, hogy az általános iskolából jelentős százalékban olyan gyerekek kerültek ki, akiknek beszédkészségük gyenge és nem tanultak meg készség szinten írni-olvasni, vagyis ezeket a nyelvhasználati módokat nem tanulták meg eszközként kezelni. Továbbtanulásukat, megfelelő pályaválasztásukat ez nagymértékben akadályozta, holott általános intelligenciájuk és egyéb képességeik alapján alkalmasak lettek volna magasabb szintű iskola elvégzésére is. Ma már jól körülhatárolhatók azok a területek, amelyek egy gyermek fejlődésében jelzik a későbbi tanulási nehézségeket. Az ilyen gyermekeknek gyenge lehet a mozgáskoordinációjuk, kézügyességük, beszédkészségük, az emlékezetük, a figyelmük. Bizonytalan lehet a lateralitásuk, a téri tájékozódásuk és a különböző észlelési folyamataik. Esetleg hibásan működhet az egyes funkciók közötti integráció. Osztályainkba azzal a céllal kerülnek a kisiskolások, hogy a rendelkezésünkre álló speciális pedagógiai eljárások és módszerek segítségével, valamint egyéni fejlesztéssel e fejlődésbeli lemaradásukat lehetőség szerint korrigáljuk. Igazodunk iskolánk helyi tantervében megfogalmazottakhoz, így év végére ugyanazt a követelményszintet várjuk el a gyerekektől, mint a többi, párhuzamos osztályokban tanulóktól. Az ehhez vezető út azonban módszertanilag eltérő. Az osztályokkal speciálisan képzett pedagógusok dolgoznak. A gyermekek tanítására Meixner Ildikó logopédiai gyakorlatában bevált dyslexia prevenciós módszerét választottuk. A módszer leglényegesebb sajátossága, hogy nem csak ismereteket közöl, hanem folyamatos, beépített fejlesztő gyakorlatokkal igyekszik alkalmassá tenni a gyermeket a különböző nyelvhasználati módok jobb szintű elsajátítására. Szükségszerűen az eltérő program érinti a matematika tanítását, a dyscalculia megelőzését is. Szükség esetén kiegészítő terápiákon is részt vesznek tanulóink iskolai keretben és iskolán kívüli foglalkozásokon: Sindelár tréning, Delacato alapozó terápia, szenzonos integrációs terápia, Gósy–féle beszédészlelés– és beszédértés fejlesztése, hydro terápia, gyógylovaglás. Azt tapasztaljuk, hogy munkánk eredményessége nagymértékben befolyásolja tanítványaink iskolai karrierjét, pályaválasztását, majdani életútját. 4.4

Sportélet az iskolában

Biztosítjuk tanítványainknak a mindennapos testnevelést. Támogatjuk a gyerekek iskolai sportköri tevékenységét. 9


Helyi tanterv

A sport, a testi nevelés, testnevelés fontossága az oktatásban, nevelő munkában vitathatatlan. Iskolánkban adottak, sőt optimálisak a feltételek a testnevelés tantárgy magas színvonalon történő oktatásához. Két jól felszerelt tornaterem és nagy szabadtéri terület áll rendelkezésünkre. A felső tagozaton a diákok testi nevelését két testnevelő szakos tanár végzi. A szükséges alapképesítés mellett az úszó, illetve atlétika szakedzői végzettség jelentős segítséget nyújt a hatékony munkavégzéshez. Az atlétika alapsportág, tehát valamennyi sporttevékenység alapját képezi. Nagyon fontos, hogy a jövőben is lehetőségünk legyen a tanulóink számára az alsó és felső tagozat egy-egy évfolyamán az úszásoktatásra, illetve több osztálynak az önköltséges korcsolyázásra. Atlétika, tollaslabda, labdarúgás, kosárlabda sportágak terén évek óta kimagasló eredmények születtek városi, megyei, országos szintű versenyeken, bajnokságokon, diákolimpiákon. Törekvésünk, hogy még nagyobb számban toborozzunk résztvevőket ezen versenyekre. Lehetőségeinkhez mérten minden évben szervezünk sítábort. Megfelelőek a kapcsolataink a versenyeket szervező és koordináló Városi és Megyei Sporthivatallal. A kapcsolatrendszer kiszélesítésénél nem feledkezhetünk meg a szülőkről sem. Ösztönöznünk kell őket a valódi sportolási lehetőségek kihasználására ( természetjárás, kirándulások, uszoda, családi sportvetélkedők ). 4.5

Nyelvoktatás az iskolában

2004. május 1-én Magyarország is az Európai Unió tagjainak sorába lép. Ebben a helyzetben az idegennyelv oktatásának még nagyobb szerepet kell tulajdonítanunk. Szűkebb és tágabb környezetünk igénye, hogy gyermekeink idegen nyelvek ismeretével nőjenek fel. A kisgyermekkori idegennyelv-oktató alapvető célja lélektani és nyelvi alapokon nyugszik. Egyrészt kedvet kell ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, miközben a gyermekeket sikerélményhez juttatjuk, másrészt meg kell alapozni a későbbi nyelvtanulást. Szülői illetve társadalmi elvárásoknak szeretnénk megfelelni azzal, hogy az idegen nyelvek oktatását 1. osztály II. félévében kezdjük el. Úgy gondoljuk, hogy az első félév fő feladata az anyanyelv olvasásának és írásának a tanulása. Majd erre épülhet rá II. félévtől a választható idegen nyelv (angol-német) elsajátításának megkezdése szakköri keretek között. Az idegen nyelveket 4-8. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk. A dyslexia prevenciós módszerrel tanuló osztályainkban az idegen nyelvek tanítását 4. osztályban kezdjük. Szakmailag úgy gondoljuk, hogy ezekbe az osztályokba járó tanulók számára - a különböző részképesség és beszédkészség gyengeségeik miatt - a korábban megkezdett nyelvtanulás nem lenne előnyös. 5

A tanulói jogviszony

A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni a szülő személyi igazolványát, a gyermek bizonyítványítványát, és az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási lapot. Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 10


Helyi tanterv

Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján. A dyslexia korrekciós osztályba a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján kerülhetnek a gyerekek. Az emelt szintű ének oktatásra jelentkezők a beíratás napján képességfelmérésen vesznek részt.A beíratás időpontját az önkormányzat határozza meg. Megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján vagy az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. 6

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket, a továbbhaladás feltételeit sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Iskolánkban az első – harmadik évfolyamon félévkor és év végén, a negyedik évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük a tanuló teljesítményét. Alkalmazott minősítések a következők: -

kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott, akkor a teljesítményében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon kell részt vennie, melyen egyéni fejlesztési terv szerint teljesíti a követelményeket. Ez a továbbhaladásnak nem akadálya. A Kt. 30§-a (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és minősítés alól. Ez alapján az iskola egyéni fejlesztő foglalkozást szervez, melynek célja a tanuló felzárkóztatása a többiekhez. A tantárgyakból, tananyagrészekből való értékelés, minősítés alóli mentesítést az osztályfőnök az egyéni haladási naplóban a tanulónál írásban rögzíti, és arról tájékoztatja az érintett szaktanárt is. A továbbhaladásnak nem akadálya a tantárgyi, tananyagrész alóli felmentés.

11


7

Helyi tanterv

Ellenőrzési és értékelési rendszerünk

Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: − az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését, − a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzést. 7.1

A tanuIók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei

Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: az iskola pedagógiai programjára és a helyi tanterv követelményeire épül, ismeret és képesség központú folyamatos és motiváló hatású, egyénre szabott, konkrét, a személyiség alakulására, fejlődésére irányul, pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra, − a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál, − támaszkodik a tanulók önértékelésére, önértékelési képességére, − a tanulási folyamatban a vele együttműködőket (tanuló, szülő) egyenrangú félként, a közös tanulás érdekében működő szövetségesként kezeli.

− − − − −

7.2

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés

Típusai Szóbeli feleltetés (differenciáltan) Írásbeli munka feladat-lappal, munkalappal (differenciáltan) házi feladat (differenciáltan) a fejlettségnek megfelelő tartalommal és terjedelemmel tárgy, produktum, gyűjtőmunka, szorgalmi munka

gyakorisága a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően Folyamatosan a tanítástanulás didaktikai egységeiben Folyamatosan a gyakorlást és megerősítést szolgálva témához, tematikus egységhez kötötten

12

dokumentálása, nyilvánossága nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása, feljegyzés javítása, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon, feljegyzés készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról tanítói ellenőrzés, önellenőrzés, feljegyzés a tanuló munkájáról nyilvános, közösség előtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés,dokumentálás


Helyi tanterv

A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető - egyéb területre irányuló- ellenőrzési feladat: a tanulók eltérő mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az író és egyszerű kézi szerszámok, eszközök, játéktárgyak használatában, az önellátás tevékenységeiben, a környezetellátás tekintetében. Gyakorisága: folyamatos. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése. Az ellenőrző munkát minden esetben meg kell előznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek, hogy az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre teIjed ki, a tevékenység milyen szinten működik. 7.3

A tanulók tudásának mérése

A tanulók tudásának, képességeik fejlődésnek, fejlettségének mérésére munkafüzetekben, központilag elkészített felmérő füzetekben lévő és a pedagógusok által kidolgozott feladatlapokat, tesztlapokat használunk. A mérést kettős céllal alkalmazzuk: − −

félévi és az év végi teljesítménymérések diagnosztikus mérések

7.3.1 A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatlapok (tesztek) elkészítésének szempontjai: − a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, − mindenkor elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel készüljenek, − a feladatok - az ismereteken túl - mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét, − a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, − a mérőeszközök tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak A mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést.

7.3.2 Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat 13


Helyi tanterv

szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő tevékenység, amely fejlesztő célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek miatt. A tartós fejlesztésre, egyéni foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik. 7.4

A tanulók értékelése

A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Mit értékelünk? Tanulmányi munka Magatartás Szorgalom

Ki értékel?

Az értékelés típusai

Az értékelés eredményének ismertetése a tantárgyat tanító Formatív Szummatív Szóbeli, szöveges, pedagógus minősítő Osztályfőnök, az Megfigyelés, Szóbeli, szöveges, osztályban tanító tapasztalatok rögzítése minősítő pedagógusok

7.4.1 Formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik az azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről.

7.4.2 Szummatív értékelés Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal. 7.5

Az értékelés formái és rendszeressége − A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés és értékelés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. − Az értékelés lehetséges formái: metakommunikációs jelzés, szóbeli vagy írásbeli vélemény, pontozás, százalékérték, szimbólum, tárgy, érdemjegy, osztályzat, a felsoroltak kombinációi.

14


Helyi tanterv

− A negyedik évfolyam félévéig negyedévenként az értékelés szöveges értékeléssel történik. Az évközi értékelés alapjául a fejlesztési feladatok, a továbbfejlesztés alapjai, a továbbhaladás feltételei és a munkaközösségek által készített értékelési szempontok, valamint az értékelő lapok szolgálnak. A negyedik évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen - legalább havonta egyszer érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben témazáró és félévi felmérők alapján is értékelünk. Tanév végén minden évfolyamon szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb időt igényelnek vagy mentességet kaptak.

7.5.1 A szöveges értékelés elemei: − a tananyaggal kapcsolatban: − mit tanítunk és miért − mi a célunk vele − milyen módszereket és tanítási technikákat alkalmazunk − milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint − melyek a továbbfejlesztés feladatai, továbbhaladás feltételei − a diákokkal kapcsolatban: − önmagához képest hogyan fejlődik a tantárgyban − milyen lehetőségei vannak a továbblépésre − osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének alakulását

7.5.2 A szöveges értékelés elvei: − − − − −

az értékelés a gyermekért, s elsősorban a gyermeknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot a tanuló aktív részese lehessen saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a tanuló fejlődéséről

7.5.3 A szöveges értékelés követelményei: − − − − − − − −

minősítés központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat személyre szóló és ösztönző jellegű legyen megerősítő, fejlesztő és korrigáló szerepet töltsön be jelölje meg a továbblépés útját, és módját nyelvi megformálása közérthető legyen mind a tanuló, mind a szülő számára rendszeres és folyamatos legyen legyen összhangban NAT és a pedagógiai program elvárásaival

15


7.6

Helyi tanterv

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban

Első évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig a szöveges értékelés negyedévenként, egyéni értékelőlapokon történik. Ezt a pedagógus szabadon, saját tartalommal töltheti meg, de használhatja az e célra készített tanítói segédletet is. Félévkor és tanév végén a negyedik évfolyam félévéig a minősítés formái: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Ezt félévkor a tanulók tájékoztató füzetében, év végén a bizonyítványban és a törzslapon is rögzítjük. Negyedik évfolyam félévétől érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a tanulók tájékoztató füzetébe, a naplóba, az osztályzatokat a bizonyítványba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (l) elégtelen. Az osztályzatra átváltás lehetősége: Érdemjegy, osztályzat 5 4 3 2 1 7.7

A tanuló teljesítménye (%) 91-100 76-90 51-75 31-50 0-30

Minősítés Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje fejlődésének ellenőrzése

Területei Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül

Színterei A tanórán, a tanórán kívül (napköziben, külső programokon, játékban, sportban, a családban) Együttélési normák, tanórán, napköziben, szabályok követése szünetben, szabadidőben, iskolában és iskolán iskolán kívüli helyszíneken kívül Fe1adatvállalás és iskolában, osztályban, viszonyulás a családban munkához Érzelmi élet, az iskolában osztálytársak-hoz, önismeret és iskolatársakhoz, a önelfogadás az akarat családtagokhoz, a családban

Módszerei és dokumentációja megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése

A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. Az egyes tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésekor az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Ennek alapján az 1-4. évfolyamon negyedévenként írásban szövegesen értékeli, félévkor és évvégén az 1-8. évfolyamon minősíti a tanuló magatartását, szorgalmát. A minősítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott a magatartás és szorgalom érdemjegyek, osztályzatok kialakításához készült táblázatos szempontsor.

16


Helyi tanterv

7.7.1 A magatartás értékelése 7.7.1.1 A magatartás értékelésének szempontjai: -

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, kulturált beszéd, a tanuló magatartásának hatása a közösségre.

7.7.1.2 A magatartás minősítése félévkor és tanév végén az 1-8. évfolyamon Példás: -

A házirendet mindig betartja. Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül is mindig fegyelmezett, kifogástalan, példamutató. Társaival és a felnőttekkel szemben segítőkész, udvarias, előzékeny. A közösségi munkában élen jár, aktívan részt vesz. Óvja, védi az iskola felszerelését és a környezetet. Erre társait is figyelmezteti. Nincs írásbeli elmarasztalása. Magatartása pozitív hatással van a közösségre.

Jó: -

A házirendet általában betartja. Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül általában megfelelő, fegyelmezett. Társaival és a felnőttekkel szemben többnyire udvarias, segítőkész, megértő. A közösségi munkában aktívan részt vesz, a rábízott feladatokat teljesíti. Óvja, védi az iskola felszerelését és a környezetet. Nincs írásbeli elmarasztalása. Magatartása általában jó hatással van a közösségre.

Változó: -

A házirendet nem minden esetben tartja be. Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórán kívül nem kiegyensúlyozott. Gyakran előfordul, hogy a tanórai munkát zavarja, fegyelmezetlen, nyegle. Társaival és a felnőttekkel szemben ellentmondásos a viselkedése. Többször előfordul, hogy udvariatlan, durva. A közösségi munkában közömbös, csak többszöri felszólításra vesz részt. Az iskola felszerelésére és a környezetére nem vigyáz. Osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli elmarasztalása van. Igazolatlanul hiányzik. Magatartása gyakran árt a közösségnek.

Rossz: -

A házirend előírásait sorozatosan megsérti. Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül sem megfelelő. Rendszeresen zavarja a tanórai munkát, többnyire goromba, gyakran beszél csúnyán. 17


-

Helyi tanterv

Társaival és a felnőttekkel gyakran durva, szembenálló, sértő. A közösségi munkában nem vesz részt, akadályozza azt. Az iskola felszerelésére és a környezetére nem vigyáz, rongálja azt. Több osztályfőnöki, szaktanári írásbeli vagy magasabb fokú elmarasztalása van. Fegyelmi büntetésben részesül. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Magatartása negatív hatású, árt a közösségnek.

7.7.1.3 Magatartás szöveges értékelése negyedévenként az 1-4. évfolyamon

A házirendet Viselkedése, hangneme Társaival és a felnőttekkel Közösségi munkában Az iskola felszerelését és környezetét Írásbeli elmarasztalása Igazolatlan hiányzása Hatása a közösségre

/Példás/ Mindig betartja Kiegyensúlyozott, példamutató, kifogástalan Előzékeny, segítőkész, udvarias Élen jár, aktív

/Jó/ Általában betartja Általában fegyelmezett, megfelelő Segítőkész, megértő, udvarias Aktívan részt vesz

/Változó/ Nem mindig tartja be Gyakran zavaró, fegyelmezetlen, nyegle Ellentmondásos a viselkedése

/Rossz/ Sokszor megsérti Nem megfelelő, zavaró, goromba Szembenálló, udvariatlan, durva, sértő Nem vesz részt, akadályozó

Védi, óvja, erre társait is figyelmezteti Nincs

Óvja, védi

Közömbös, csak felszólításra vesz részt benne Nem vigyáz rá

Nincs

Van

Van

Nincs

Nincs

Van

Több is van

Pozitív

Általában jó

Gyakran árt

Negatív, romboló

Nem vigyáz rá, rongálja

7.7.2 A szorgalom értékelése 7.7.2.1 A szorgalom értékelésének szempontjai: -

motiváltság a tanuló egyéni képességeihez mért teljesítménye, fejlődése, önállósága, az eredmények eléréséért tett erőfeszítése, többletfeladatok vállalása, elvégzése.

7.7.2.2 A szorgalom minősítése félévkor és a tanév végén az 1-8. évfolyamon Példás: -

Tanulmányi teljesítménye képességeinek megfelelő, egyenletes, fejlődik. Munkavégzése igényes, pontos, megbízható, kitartó. Minden feladatot elvégez. Gyakran vállal többletfeladatot is. 18


-

Helyi tanterv

A tanórán kívüli információkat rendszeresen felkutatja, felhasználja. Az órai munkában aktívan részt vesz. Az elvárásoknak megfelelően önálló. Taneszközei tiszták, rendezettek, hiánytalanok. Házi feladatai hiánytalanok. A tanuláshoz való hozzáállása példamutató.

Jó: -

Tanulmányi teljesítménye képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes, fejlődik. Munkavégzése általában pontos, kitartó, megbízható. Előfordul, hogy a feladatok elvégzésére ösztönözni kell. Többletfeladatot keveset vállal. A tanórán kívüli információkat csak néha kutatja és használja fel. Az órai munkában aktívan részt vesz. Önállósága megfelelő. Taneszközei tiszták rendesek, általában hiánytalanok. Házi feladatai általában hiánytalanok. A tanuláshoz való hozzáállása megfelelő.

Változó: -

Tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől. Munkavégzése ingadozó, rendszertelen, pontatlan, nem kitartó. Kényszerrel dolgozik, feladatait nem mindig végzi el. Többletfeladatot nagyon ritkán, csak felszólításra vállal. A tanórán kívüli információkat nem kutatja fel. Az órai munkában változó aktivitással vesz részt. Önállósága elmarad az elvárható szinttől. Taneszközeire nem vigyáz, azok gyakran hiányosak. Házi feladatai gyakran hiányoznak. A tanuláshoz való hozzáállásán változtatnia kellene.

Hanyag: -

Tanulmányi teljesítménye lényegesen elmarad képességeitől, fejlődése érdekében keveset tesz, romlik. Munkavégzése hanyag, megbízhatatlan. Kényszerrel dolgozik, de feladatait gyakran nem végzi el. Többletfeladatot nem vállal. A tanórán kívüli információkat nem kutatja fel. Az órai munkában gyakran nem vesz részt, vagy megtagadja azt. Önállótlansága hátráltatja a többiek munkáját. Taneszközei rendetlenek, hiányosak. Házi feladatait rendszeresen nem végzi el. A tanuláshoz való hozzáállása nem megfelelő, negatív hatású a többiekre.

19


Helyi tanterv

7.7.2.3 Szorgalom szöveges értékelése negyedévenként az 1-4. évfolyamon

Tanulmányi teljesítménye Munkavégzése

Feladatok megoldásakor

/Példás/ Képességeinek megfelelő, egyenletes, fejlődik Igényes, pontos, megbízható, kitartó /Példás/ Mindent elvégez

Többletfeladatot

Gyakran vállal

Órai munkában

Aktív

Tanórán kívüli információkat

Rendszeresen felkutatja, felhasználja Igen jó

Önállóság Felszerelés Házi feladatok Motivációja

8

/Jó/ Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes, fejlődik Általában pontos, megbízható, kitartó /Jó/ Ösztönzésre dolgozik

/Változó/ Elmarad képességeitől, nem fejlődik

/Hanyag/ Lényegesen elmarad képességeitől. Romlik Ingadozó, rend- Hanyag, megszertelen, pontat- bízhatatlan lan, nem kitartó /Változó/ /Hanyag/ Kényszerrel dol- Feladatait gozik, nem min- gyakran nem den feladatot végzi el végez el Keveset vállal Ritkán, csak fel- Nem vállal szólításra vállal Aktív Változóan aktív Nem vesz részt, előfordul, hogy megtagadja Ritkán kutatja fel Nem kutatja fel Nem kutatja fel Megfelelő

Változó

Tiszta, rendezett, Tiszta, rendezett, hiánytalan általában hiánytalan Mindig Általában hiánytalanok hiánytalanok Példamutató Megfelelő

Nem vigyáz rá, gyakran hiányos Gyakran hiányoznak Változtatni kellene rajta

Nem megfelelő, a többiek munkáját hátráltatja Rendetlen, hiányos Rendszeresen hiányoznak Nem megfelelő, negatív hatású a közösségre

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Formái: - témazáró dolgozat - nagydolgozat - írásbeli felelet - számonkérés - szódolgozat - évfolyam felmérés, - melyet a megíratás előtt közvetlenül állítunk össze saját feladatbankunkból - illetve központilag elkészített feladatlapokból; mindig az adott osztályhoz igazítva.

20


Helyi tanterv

Rendje: - A fontosabb írásbeli beszámolók közül a témazáró, a félévi és év végi dolgozatok időpontját a tanmenetben rögzítjük, erről a tanulókat előre értesítjük, előtte rendszerező, összefoglaló órát tartunk. - Tanév elején egy új osztály megismerésekor, illetve országos mérés esetén diagnosztikus mérést alkalmazunk. Korlátai: - A megíratás rendjét a tantestület összehangolja, napi 2 nagydolgozat vagy témazáró dolgozat megírásában maximáljuk. - Írásbeli beszámoltatás mellett a szóbeli számonkérést is alkalmazzuk. - Mértéke az adott tantárgy jellegéből adódik. - Mentességet adunk az írásos beszámoló alól azon tanulóknak, akiknek a szakértő rehabilitációs bizottság és a nevelési tanácsadó szakvéleménye ezt javasolja. - A merev minősítés helyett objektív értékelési rendszert alkalmazunk, hozzáigazítva a gyerek saját adottságaihoz, fejlettségéhez. Szerepe és súlya az értékelésben: - Az írásbeli beszámoltatás érdemjegyét évközi osztályzatként alkalmazzuk. Színét a naplóban megkülönböztetjük. 9

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvei: - napi házi feladatot adunk, mindig az adott gyerekek képességeihez méretezve - hétvégére, szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk - biztosítsa a gyermekek belső motivációját, tanuláshoz való pozitív viszonyát - legfontosabb motiváció a diákok természetes kíváncsisága, kreativitása. - az iskolában tanult ismeretek célirányos elmélyítését szolgálja, - korlátozott időigényű legyen, - a pedagógus részéről a végrehajtás minősége rendszeresen, frontális osztálymunkával, önellenőrzéssel és egyénre szabottan is ellenőrizhető legyen, - .az értékelése kifejezhető: metakommunikációs jelzéssel, szóbeli vagy írásbeli véleménynyel, pontozással, szimbólumokkal, tárgyakkal, érdemjegyekkel (részjegyekkel, kisjegyekkel) és ezek kombinációival. - a részjegyek, kisjegyek, és a pontok beváltása a szaktanárokkal és a tanulókkal év elején egyeztetett módon történik. - a napközis gyerekek feladatainak elkészültét kézjegyével igazolja a napközis tanító. Korlátai: - a tanulóknak a feladatok mellett maradjon ideje pihenésre, kikapcsolódásra, - az írásbeli és szóbeli felkészülés helyes arányát a pedagógusnak meg kell találnia, - a gyakorlás, szinten tartás érdekében a pedagógus szorgalmi feladatot jelölhet meg. 10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérését évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén -, de évente legalább egyszer (ősszel) végezzük. 21


Helyi tanterv

10.1 A mérések célja: -

a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása, az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása a megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése

10.2 Teljesítménypróbák: Motoros próbák 2000m-es síkfutás Szlalom futás Szlalom labdavezetés kézzel Helyből távolugrás Labdapasszolás 60m-es síkfutás Tömött labda dobás hátra Függőleges felugrás Négyütemű fekvőtámasz

Évfolyamok 1. 2. 3. X X X X X X X X X X X X

4. X X X X X

5. X

6. X

7. X

8. X

X X X X X

X X X X X

X X X X X X

X X X X X X

10.2.1 A próbák leírása: 2000 méteres síkfutás (perc, másodperc) – az aerob, hosszútávú állóképesség mérése – A teszt lényege, hogy a tanuló a 2000 méteres távot (a négy kört) folyamatos járással vagy futással teljesítse. Az időeredményt mérjük. Szlalom futás (másodperc) – futógyorsaság mérése – A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 majd 15 méterre kell elhelyezni egy-egy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el az első két labdát, majd megkerülve a harmadik labdát hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon. Két kísérlet után a jobbik eredményt kell feljegyezni 0,1 másodperces pontossággal. Szlalom labdavezetés kézzel (másodperc) – ügyesség, mozgáskoordináció, gyorsaság – A tanulónak az előző próbában leírt pályán kézzel labdavezetéssel kell haladnia. A cél (rajt) vonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhető meg. A jobbik eredményt kell rögzíteni 0,1 másodperces pontossággal. (2. osztályban jól pattanó gumilabdát, felsőbb korcsoportoknál mini kosárlabdát használjunk.) Helyből távolugrás (cm) – alsó végtag dinamikus erejének mérése – Az elugró vonal mögül páros lábú elugrás. A két kísérlet közül a jobbikat értékeljük. Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben.

22


Helyi tanterv

Labdapasszolás (db) – ügyesség, mozgás koordináció – A tanulók sima fallal szemben állva tetszés szerinti dobás formával dobják a falra a labdát és azt a visszapattanás után elkapják. A próbát mindenki egyszer hajtja végre, az elkapások számát mérjük. A leeső labda nem számít elkapásnak, társ nem segíthet a labda összeszedésében. Időhatár: 30” Évfolyam 1. 2. 3-6. 7-8.

Dobótávolság 1m 1,5 m 2m 2m

Labda Gumilabda Gumilabda mini kosárlabda Kosárlabda

60 m-es síkfutás (másodperc) – gyorsaság mérése – Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. A tanulók tetszés szerint választhatnak az álló vagy térdelő rajttal való indulás között. A tanulók tornacipőben, egy alkalommal fussanak. Eredményüket 0,1”-es pontossággal rögzítjük. Tömött labda dobás hátra (cm) – váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése A tanuló háttal álljon fel a dobás irányába. A labdát mellső mély tartásban fogja. Előrehajlással szerzett lendülettel, felegyenesedve a fej fölött hátrafelé dobja el a labdát. A dobóvonal mögül történik a dobás 3 kísérlettel. Eredménye a legjobb dobás 10 cm-es pontossággal. Lányok Fiúk Fiúk

5-8. évf. 5-6. évf. 7-8. évf.

(11-14 év) (11-12 év) (13-14 év)

2 kg-os tömött labdával 2 kg-os tömött labdával 3 kg-os tömött labdával

Függőleges felugrás (súlypontemelkedés) (cm) – ruganyosság – Mérése a Sargent-féle érintőugrásos módszerrel történik. A két kísérlet közül a jobbikat rögzítjük. Négyütemű fekvőtámasz (db) – erő állóképesség – A tanuló a következő mozgássort hajtja végre folyamatosan: terpeszállás – guggoló támasz – mellső fekvőtámasz – guggoló támasz – terpeszállás. Az adott idő alatt a befejezett gyakorlatok számát rögzítjük. Időhatár: 60” 10.2.2 A próbák gyakorlati végrehajtása: – – – – –

a mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról és az elvégzendő feladatokról a mérést miden esetben előzze meg általános és speciális bemelegítés a tanulókat igyekezzünk jó teljesítményre késztetni, a tudatosság és az ösztönzés a sikeres mérés feltétele egy tanórán két próbánál többet ne végeztessünk a próbákat lehetőleg a legrövidebb időn belül célszerű elvégezni, a felméréseket nem célszerű elhúzni ( kb. 4 hét alatt elvégezhető) 23


Helyi tanterv

10.3 Adatrögzítés, nyilvántartás: Minden osztálynak külön adatlapja van, melyet tagozatonként (alsó és felső tagozat) külön dossziéban tárolunk. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérési eredményei, fejlődése így több éven keresztül nyomon követhető. A testnevelést tanító pedagógus feladata a fizikai próbák eredményeinek rögzítése.

10.4 A teljesítménypróbák értékelése:

Jó 12’11 – 9’42 11’50 – 9’27 11’42 – 9’22 11’36 – 9’18 11’33 – 9’15 11’30 – 9’13

Kiváló 9’42 alatt 9’27 alatt 9’22 alatt 9’18 alatt 9’15 alatt 9’13 alatt

Lányok

Átlagos 16’06 – 12’12 15’23 – 11’51 15’11 – 11’43 15’00 – 11’37 14’54 – 11’34 14’49 – 11’31

Jó 11’17 – 9’04 11’02 – 8’55 10’41 – 8’38 10’21 – 8’23 10’06 – 8’07 9’50 – 8’02

Kiváló 9’04 alatt 8’55 alatt 8’38 alatt 8’23 alatt 8’07 alatt 8’02 alatt

Fiúk

Gyenge 16’06 felett 15’23 felett 15’11 felett 15’00 felett 14’54 felett 14’49 felett

Jó 9,0 – 8,3 8,5 – 7,9 8,4 – 7,7 8,2 – 7,6

Kiváló 8,3 alatt 7,9 alatt 7,7 alatt 7,6 alatt

Lányok

Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Jó 9,0 – 8,3 8,5 – 7,9 8,2 – 7,5 7,8 – 7,3

Kiváló 8,3 alatt 7,9 alatt 7,5 alatt 7,3 alatt

Fiúk

2000 m síkfutás (perc, másodperc)

2000 m síkfutás (perc, másodperc) Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyenge 14’17 felett 13’52 felett 13’16 felett 12’46 felett 12’22 felett 12’00 felett

Átlagos 14’17 – 11’18 13’52 – 11’03 13’16 – 10’42 12’46 – 10’22 12’22 – 10’07 12’00 – 9’51

Szlalom futás (2 X 15m) (másodperc) Évfolyam 1. 2. 3. 4.

Gyenge 10,0 felett 9,3 felett 9,1 felett 9,0 felett

Átlagos 10,0 – 9,1 9,3 – 8,6 9,1 – 8,5 9,0 – 8,3

Szlalom futás (2 X 15m) (másodperc) Évfolyam 1. 2. 3. 4.

Gyenge 10,0 felett 9,3 felett 9,0 felett 8,8 felett

Átlagos 10,0 – 9,1 9,3 – 8,6 9,0 – 8,3 8,8 – 7,9 24


Helyi tanterv

Évfolyam 2. 3. 4.

Gyenge 17 felett 16 felett 14,5 felett

Átlagos 17 – 14,1 16 – 13,5 14,5 – 12,3

Jó 14 – 11,6 13,4 – 11,1 12,2 – 10,6

Kiváló 11,6 alatt 11,1 alatt 10,6 alatt

Lányok

Szlalom labdavezetés kézzel (2 X 15m) (másodperc)

Átlagos 17 – 14,1 15,5 – 13,1 13,2 – 11,3

Jó 14 – 11,6 13 – 10,6 11,2 – 9,3

Kiváló 11,6 alatt 10,6 alatt 9,3 alatt

Átlagos 109-128 120 – 137 129 – 147 138 – 156 143 – 159 150 – 167 154 – 171 159 – 176

Jó 129 - 153 138 - 163 148 - 173 156 - 179 160 - 187 168- 193 172 - 198 177 - 204

Kiváló 153 felett 163 felett 173 felett 179 felett 187 felett 193 felett 198 felett 204 felett

Átlagos 112 – 129 122 – 139 134 – 152 146 – 163 157 – 174 167 – 184 176 – 193 184 – 201

Jó 130 - 153 140 - 165 153 - 179 164 - 188 175 - 200 185 - 210 194 - 219 202 - 227

Kiváló 153felett 165 felett 179 felett 188 felett 200 felett 210 felett 219 felett 227 felett

Fiúk

Gyenge 17 felett 15,5 felett 13,2 felett

Lányok

Évfolyam 2. 3. 4.

Fiúk

Szlalom labdavezetés kézzel (2 X 15m) (másodperc)

Helyből távolugrás (cm) Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyenge 109 alatt 120 alatt 129 alatt 138 alatt 143 alatt 150 alatt 154 alatt 159 alatt

Helyből távolugrás (cm) Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyenge 112 alatt 122 alatt 134 alatt 146 alatt 157 alatt 167 alatt 176 alatt 184 alatt

25


Helyi tanterv

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyenge 9-ig 9-ig 10-ig 12-ig 16-ig 20-ig 22-ig 23-ig

Átlagos 9-16 9-16 10-18 12-18 17-22 21-26 23-28 24-29

Jó 17-22 17-22 19-23 19-23 23-26 27-30 29-32 30-33

Kiváló 23-tól 23-tól 24-től 24-től 27-től 31-től 33-tól 34-től

Jó 17-22 18-23 19-23 23-26 24-27 27-30 29-32 31-35

Kiváló 23-tól 24-től 24-től 27-től 28-tól 31-től 33-tól 36-tól

Lányok

Labdatovábbítás / labdapasszolás (db)

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyenge 10-ig 11-ig 11-ig 16-ig 17-ig 20-ig 22-ig 24-ig

Átlagos 10-16 11-17 11-18 16-22 18-23 21-26 23-28 25-30

Fiúk

Labdatovábbítás / labdapasszolás (db)

Átlagos 11,7-10,7 11,4-10,5 11,3-10,4 11,2-10,2

Jó 10,6-9,6 10,4-9,4 10,3-9,5 10,1-9,1

Kiváló 9,5 és alatt 9,3 és alatt 9,4 és alatt 9 és alatt

Lányok

Gyenge 11,8 és felett 11,5 és felett 11,4 és felett 11,3 és felett

Átlagos 11,4-10,4 11,0-10,0 10,7-9,8 10,7-9,6

Jó 10,3-9,6 9,9-9,0 9,7-8,9 9,5-8,4

Kiváló 9,5 és alatt 8,9 és alatt 8,8 és alatt 8,3 és alatt

Fiúk

Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Kiváló 691-től 799-től 898-tól 961-től

Lányok

60 m futás (másodperc)

60 m futás (másodperc) Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Gyenge 11,5 és felett 11,1 és felett 10,8 és felett 10,8 és felett

Tömött labda dobás hátra (cm) Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Gyenge 469-ig 540-ig 615-ig 635-ig

Átlagos 470-544 541-627 616-710 636-744 26

Jó 545-690 628-798 711-897 745-960


Helyi tanterv

Átlagos 519-583 580-654 620-718 678-812

Jó 584-710 655-801 719-913 813-1079

Kiváló 711-től 802-től 914-től 1080-tól

Jó 31-37 33-39 35-41 38-44

Kiváló 38-tól 40-től 42-től 45-től

Átlagos 27-31 29-34 32-36 36-41

Jó 32-39 35-42 37-43 42-51

Kiváló 40-től 43-tól 44-től 52-től

Átlagos 16-20 18-22

Jó 21-26 23-28

Kiváló 27-től 29-től

Átlagos 15-20 18-25

Jó 21-30 26-35

Kiváló 31-től 36-től

Fiúk


Lány


Fiúk

Tömött labda dobás hátra (cm)



Átlagos 26-30 28-32 31-34 33-37

Lányok

Függőleges felugrás / súlypontemelkedés(cm)



Fiúk

Függőleges felugrás / súlypontemelkedés (cm)

Négyütemű fekvőtámasz (db) Évfolyam 7. 8.

Gyenge 15 és alatt 17és alatt

Négyütemű fekvőtámasz (db) Évfolyam 7. 8.

Gyenge 14 és alatt 17 és alatt

11 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve Iskolánkban használt tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztása a nevelőtestületünk hatáskörébe tartozik, amit előzetesen a szülői munkaközösséggel egyeztetünk ( minden év februárjában a tankönyvrendelések előtt ). A tankönyvválasztásnál a következő szempontokat tartjuk szem előtt. -

Csak olyan nyomtatott taneszközt használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. 27


-

Helyi tanterv

Csak olyan tankönyveket rendelünk meg, amelyek illeszkednek a tantárgyak tanterveihez. A tankönyvek tartalmukban, információiban, ábravilágukban, a feldolgozás mélységében feleljenek meg az adott korosztály, évfolyam sajátosságainak. Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek. A tankönyvhöz munkafüzet vagy feladatlap is tartozzon a megerősítés, gyakorlás, a tanulók önálló munkáltatása és tudásuk ellenőrzése érdekében.

A dyslexia korrekciós osztályokban a sajátos igényeknek megfelelő kiegészítő könyveket, munkafüzeteket is használunk, melyek kiválasztásában mindig az adott osztályt és gyermeket tartjuk szem előtt. Ezeknél a kiegészítő könyveknél, munkafüzeteknél különösen figyelünk arra, hogy jól olvashatók, jól áttekinthetők legyenek, és egyúttal szolgálják a különböző részképességek fejlesztését is. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt ( a megelőző tanév májusáig szülői értekezleten ) az osztályfőnökök tájékoztatják. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. A tankönyvválasztásnál mérlegeljük az árat is, hisz a családoknak nagy anyagi terhet jelent a tankönyvek, tanszerek kifizetése.

12 Összes óraszám évfolyamonként

28

1

Testnevelés

2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3

ÖSSZES ÓRA

20

Magyar nyelv és ir. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Tecnika

3

4

5 1 1

2

6

2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3 20

Nem kötelező óra 52. § (3) Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1

2

6

Nem kötelező óra 52. § (3)

2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6

Kötelező óra 52. § (3) Kötelező óra

2


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5

1

20

2

1

1,5

1

1,5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6



Csoport bontás

2 24 0 13,5 3 4,5 3 0 3 9

3

4

1

1,5

60

1

1,5

12 % kt. 52 § (11) c)

5 3 3

6

Tanórán kívüliek 52.§ (7) 52 § (11) c)

1 1

Nyelv Testnevelés

1 1 1,2

Egyéni foglalkozás MINDÖSSZESEN:

20

2

20

2

20

2

29

3

1,5

1,2

1,2 60

3

1,5

7,2

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)

C. OSZTÁLY Kötelező óra 52. § (3) Kötelező óra

Egyéb igény

Nem kötelező óra 52. § (3) AdCsoható port óra bontás

B. OSZTÁLY Kötelező óra 52. § (3) Kötelező óra

Egyéb igény

Tantárgy, tanóra, foglalkozás, Műveltségi terület

A. OSZTÁLY Kötelező óra 52. § (3) Kötelező óra

Egyéb igény

1. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1

Testnevelés

2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3

ÖSSZES ÓRA

20

Magyar nyelv és ir. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Tecnika

3

4

5 1 1

2

6

2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3 20


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1

2

6


2 8 0 4,5 1 1,5 1 0 1 3

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5

1

20

2

1

1,5

1

1,5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6



Csoport bontás

2 24 0 13,5 3 4,5 3 0 3 9

3

4

1

1,5

60

1

1,5

12 % kt. 52 § (11) c)

5 3 3

6


2 1

Nyelv Testnevelés

2 1 1,2

Egyéni foglalkozás MINDÖSSZESEN:

20

2

20

2

20

2

30

4

1,5

1,2

1,2 60

4

1,5

7,2

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

2. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1 Magyar nyelv és ir. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Tecnika Testnevelés ÖSSZES ÓRA

2 8 0 4 1 2 1 0 1 3 20

3

4

5 1 1

2

6

2 8 0 4 1 2 1 0 1 3 20


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1

2

6


2 8 0 4 1 2 1 0 1 3

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

1

20

2

2

2

2

2



Csoport bontás

2 24 0 12 3 6 3 0 3 9

3

4

2

2

60

2

2

12 % kt. 52 § (11) c)

5 3

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

3. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

3

6


2 1

Nyelv Testnevelés

2 1 1,2

Egyéni foglalkozás Néptánc MINDÖSSZESEN:

1,2 2 1

Informatika

20

2

20

2

20

2

31

5

2

1,2

3

2 1 60

5

2

7,2

3

1 Magyar nyelv és ir. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Tecnika Testnevelés ÖSSZES ÓRA

2 7 2 4 1.5 2 1 1 1 3 22,5

3

4

5 1 1

2

6

2 7 2 4 1.5 2 1 1 1 3 22,5


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1

2

6


2 7 2 4 1.5 2 1 1 1 3

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

2 1

22,5

2

2

2

2

4



Csoport bontás

2 21 6 12 4,5 6 3 3 3 9

3

4

2

2

67,5

2

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 3

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

4. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

2 3

6


1

Testnevelés

1 1,2

Egyéni foglalkozás Báb Néptánc MINDÖSSZESEN:

1,2 1 1 1

Drámajáték

22,5

2

22,5

2

22,5

2

32

3

4

1,2

3

1 1 1 67,5

3

4

7,2

3

1

Osztályfönöki

2 4 2 3 4 1,5 2 1,5 1 2,5 1

ÖSSZES ÓRA

22,5

Magyar nyelv és ir. Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz Tecnika Testnevelés

3

4

5 1 1 1

0,5

0,5

3

6

2 4 2 3 4 1,5 2 1,5 1 2,5 1 22,5


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1

1

0,5

0,5

2

6


2 4 2 3 4 1,5 2 1,5 1 2,5 1

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

1

3 4

2

2

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

0,5

22,5

0,5

3

3

9


2 12 6 9 12 4,5 6 4,5 3 7,5 3 67,5


12 % kt. 52 § (11) c)

Adható óra

Csoport bontás

3

4

5 3

1

3 4

2 3

2

2

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

5. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1,5

4,5

9

8


2,5

ISK

2,5 1 1

Drámajáték Rajz

0,5

Informatika MINDÖSSZESEN:

22,5

1

0,5 3

22,5

1

1 1

0,5 2

22,5

1

33

1,5 3

5,5

9

2

67,5

8,5

9

8

2

1

Osztályfönöki

2 4 2 3 4 0,5 1,5 2 1 1 2,5 1

ÖSSZES ÓRA

22,5

Magyar nyelv és ir. Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Ének-zene Rajz Tecnika Testnevelés

3

4

5 1

1

0,5

0,5

2

6

2 4 2 3 4 0,5 1,5 2 1 1 2,5 1 22,5


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

0,5

0,5

3

6


2 4 2 3 4 0,5 1,5 2 1 1 2,5 1

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

1

3 4

2

2

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

0,5

22,5

0,5

3

3

9


2 12 6 9 12 1,5 4,5 6 3 3 7,5 3 67,5


12 % kt. 52 § (11) c)

Adható óra

Csoport bontás

3

4

5 3

1

3 4

2 3

2

2

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

6. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1,5

4,5

9

8


2,5

ISK

2,5 1 1

Drámajáték Rajz MINDÖSSZESEN:

22,5

0,5

2

22,5

0,5

3

22,5

0,5

34

3

5,5

9

2

1 1 67,5

7

9

8

2

1

Ember és társ.

2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

ÖSSZES ÓRA

25

Magyar nyelv és ir. Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Tecnika Testnevelés

3

4

5 1 1 1

1

0,5

0,5

1

3

6

2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 25


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

1

0,5

0,5

1

3

6


2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

2

3 3

2

1

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

1

0,5

25

0,5

1

3

4

7


2 12 6 9 9 3 4,5 4,5 4,5 4,5 3 3 3 7,5 1,5 75


12 % kt. 52 § (11) c)

Adható óra

Csoport bontás

3

4

5 3

2

3 3 3

3 3

2

1

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

7. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1,5

5,5

10

9


2,5

ISK

2,5 2 2

Előkészítő Rajz MINDÖSSZESEN:

25

0,5

1

3

25

0,5

1

3

25

0,5 35

1

3

6,5

7

4

2 2 75

8

10

9

4

1

Osztályfönöki

2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

ÖSSZES ÓRA

25

Magyar nyelv és ir. Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Tecnika Testnevelés

3

4

5 1 1 1

1

0,5

0,5

1

3

6

2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 25


Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

1

0,5

0,5

1

3

6


2 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

Adható óra

Csoport bontás

3

4

12 % kt. 52 § (11) c)

5 1 1 1

ÉVFOLYAM SZINTŰ

6


2


Csoport bontás

3

4

2

3 3

2

1

12 % kt. 52 § (11) c)

5

ÉVFOLYAM ÖSSZESEN

6

1

0,5

25

0,5

1

3

4

7


2 12 6 9 9 3 4,5 4,5 4,5 4,5 3 3 3 7,5 1,5 75


12 % kt. 52 § (11) c)

Adható óra

Csoport bontás

3

4

5 3

2

3 3 3

3 3

2

1

Egyéb igény

12 % kt. 52 § (11) c)


Egyéb igény



Egyéb igény



Egyéb igény

8. ÉVFOLY.

Helyi tanterv

Egyéb igény


6

1,5

5,5

10

9


2,5

ISK

2,5 2 2

Előkészítő Rajz MINDÖSSZESEN:

25

0,5

1

3

25

0,5

1

3

25

0,5 36

1

3

6,5

7

4

2 2 75

8

10

9

4


Helyi tanterv

13 Tantárgyak tantervei

13.1.1


13.1.2

Angol

13.1.3

Német

13.1.4

Matematika

13.1.5

Környezetismeret

13.1.6

Ének-zene

13.1.7

Ének-zene (emelt szint)

13.1.8

Rajz

13.1.9

Informatika

13.1.10

Technika

13.1.11

Testnevelés

13.1.12

Napközi projekt

13.1.13

Melléklet, szöveges értékelés

37

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM. Székesfehérvár, 2004

Recommend Documents