KORSZERfJ MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK OKTATÁSA A DEBRECENI TANÍTÓKÉPZŐBEN A XIX. SZ. MÁ ODIK FELÉBEN Mervd Zoltánné
A magyar tanítóképzés szervezetét intézményesen az 1777-ben megjelent I. Ratio Educationis szabályozta, de állami tanítóképzők felállításáról csak az 1840-ben kiadott királyi rendelet intézkedett . A tanítóképzés megszervezé séhez mintául szolgált a Felbiger János által Bécsben 1771-ben alapított négyévfolyamú normáliskola. Hazánkban az 1775-ben Pozsonyban alapított normáliskolát tekinthetjük az első tanítóképz őnek, amely azonban - Kiss Áron megállapítása szerint nem volt egyéb mint néhány csekély tehetségű ember odaidomítása, hogy a falusi gyermeket írni, olvasni s a katekizmusra meg tudja tanítani ."1 A pozsonyi normáliskola példáját követte a Budán 1777-ben megnyílt nemzeti iskola . Tanfolyam jelleggel 1775-t őt az ország különböző pontjain több főiskola működött, melyek tanítói bizonyítványt adtak, ennek feltételéül azonban csak az írni-olvasni tudást s annak bizonyítását követelték, hogy előzetesen az illető személy már foglalkozott tanítással . Pyrker János patriarcha-érsek egyházmegyei visitációi során szerzett tapasztalatai alapján - a tanítók rettent ő elmaradottságát látva - jutott arra az elhatározásra, hogy intézetet alapít a mesterek kiművelésére", mert véleménye szerint a tanítók is még tanulásra szorulnak".2 Az 1828-ban Egerben alapított első magyar tanítási nyelvű tanítóképző 2 éves tanulmányi ideje alatt növendékeit felkészítette az iskolai tanításra. Gyakorlati képzésükre a helybeli nemzeti iskola szolgált, e mellett - főként az ének és zene tanulásával - felkészültek a papi segédhivatali szolgálatok (kántori teendők) ellátására, valamint a jegyzői hivatalra. A Tiszántúli Református Egyházkerület is gondoskodott arról, hogy a Kollégiumból tanítóságra kibocsátott ifjak a tanításhoz szükséges módszereket mind elméletileg, mind gyakorlatilag megismerhessék . Hosszú ideig a tanítva tanulás" elve érvényesült, melynek során inkább a gyakorlati tapasztalatszerzés került előtérbe a privátázás" elterjedésével . Pestalozzi eszméinek hatására már 1817-ben elhatározták Debrecenben a neveléstani tanszék felállítását, ennek betöltésére azonban csak 1825-ben került sor Zákány József neveléstani tanárrá történt megválasztásával .3 Nevéhez fűződik a tanítóképzés 1 Közli: Szakát János : A magyar tanítóképzés története Bp. 1934. 16 . old. 2 Uo . 35. old. 3 Balogh Ferenc : A debreceni Ref. Kollégium története (Adattári rendszerben) Debrecen, 1904. 18, 46. old. és Lengyel Imre : Váradi Szabó János (1783-1864) a munkaoktatás egyik úttörője Magyarországon . Könyv és Könyvtár Debrecen 1976 . 107. old.
93
megszervezése. Bécsi tapasztalatait felhasználva az elméleti képzést gyakorlati oktatással kötötte össze, így készítve fel növendékeit a nevelői hivatásra. Az egyházkerület már 1838-ban foglalkozott egy tanítókat képző intézet, a paedagogicum seminarium" létrehozásával, azonban ennek megvalósítására csak 1852-ben a 2. neveléstani tanszék felállításával került sor, míg a praepa randia felállítása 1855-ben történt. A kormányzás továbbra is az akadémiai tanárkar kezében maradt s 1873-ig annak függelékeként működött, amikor a tanítóképezde Joó István igazgatása alatt a debreceni fő iskolának önálló intézményévé vált. A gazdasági szakoktatás kezdetei
A bécsi udvar gyarmatosító politikája s a feudális társadalmi rend következtében mezőgazdaságunk és iparunk a XVIII . sz. végére válságba került . Kiutat a kapitalista fejlődés megindulásával a racionális, okszer ű gazdálkodásra való áttérés jelentett. 4 A gazdasági elmaradottság orvoslásának egyik módjául a szakemberképzés megszervezése, a gazdasági szakismeretek terjesztése kínálkozott. Az agrártudományok tanítása 1770-t ől helyt kapott a pesti egyetemen, majd folytatódott a Festetics György által 1797-ben alapított keszthelyi Georgikonban és Tessedik Sámuel szarvasi gazdasági iskolájában. A századfordulótól kezdve egyre gyakrabban felmerült a mező gazdasági ismeretek terjesztésének szükségessége, s a megoldást a tanítóktól várták . Olyan tervek kidolgozásán munkálkodnak, melyek biztosítják a praeparandisták gazdasági szakoktatását, gyakorlati felkészítését az iskolai évek alatt. A keszthelyi Georgikon növendékei között már fennállásának első évtizedében ott találjuk a pécsi tanítóképz ősöket, akik néhány hónapos gyakorlaton szereztek tapasztalatokat az intézmény gazdaságában . Alapos oktatásról itt sem lehetett szó, hiszen tananyaguk az alpraktikánsok (béreltanulók) tananyagával egyezően a Plesz kalendárium tanulmányozása volt, újabb kalendáriumot lemásolásra csupán azért kaptak, hogy ezzel ismereteik megszilárdítását biztosítsák . Festetics György véleménye szerint ugyanis a jövend őbeli falusi iskolamestereknek többnyire csak parasztgyermekeket, vagyaz alpraktikánsokhoz hasonló szintű tanulókat kell majd oktatniuk", ezért feleslegesnek tartotta magasabb szintű képzésük biztosítását a Georgikonban .5 Hasonló törekvést valósított meg Tessedik Sámuel is gazdasági iskolájában, ahol az idősebb növendékek a gyakorlati képzés mellett szemináriumszerűen neveléstant is tanultak. Felismerve a Tessedik-féle iskola jelentőségét, 1798-ban királyi rendelet mondta ki, hogy minden tankerületből legalább egy, tanítóságra készül ő jelesebb ifjú, akinek a gazdászat iránt hajlama van, Szarvasra küldessék tanulás végett és ott Tessedik Sámuel igazgatása és tanítása mellett két évi gyakorlat4 A racionális, okszer ű gazdálkodás fogalmát Albrecht Thaer honosította meg. Meghatározása szerint ez a mértéke és jelz ője a mezőgazdaságban a haladásnak, ellentétpárja a régi évszázadok óta élő, hagyományos eszközökkel és módon folytatott gazdálkodásnak . Idézi Balogh István : A paraszti gazdálkodás és a termelési technika . In : A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 (Szerk. : Szabb István) Bp . I. 349. old. 5 Süle Sándor : A keszthelyi Georgikon (1797-1848) Bp . 1967 .58-59 . old. és Uő: Oktatás és termelőmunka a keszthelyi Georgikonban. In : A munkára nevelés hazai történetéb ől. (Szerk . : Jausz Béla - Faludi Szilárd - Zibolen Endre) Bp . 1965 . 141 sköv . lapok.
94
ról bizonyítványt nyervén a tanítói hivatalra minden más pályázó előtt alkalmaztassék" .s A gyakorlati képzés jelentőségét, s e célból az oktatásban a szemléltetés fontosságát egyre többen felismerik s törekszenek megvalósítására . Váradi Szabd János, a munkaoktatás egyik mezőgazdasági úttörője Svájcban tanul mányozhatta Pestalozzi nevelési módszerét. A hazai nevelési állapotokról elmélkedve állapította meg, hogy a köznép nevelésének olyan iskolákban kellene folynia, ahol a hasznos tudományokon kívül a munkában is foglalatoskodnak a gyermekek, mégpedig olyan munkával, amelynek mindenütt hasznát veszik". E célból kívánt a németországi és angliai példák nyomán Industriális oskolákat" szervezni.' A tanítók képzéséhez szerinte Oskolamesterek Semináriumának" felállítására volna szükség, ahol lehetőségük volna a földművelés gyakorlására is, mert tanítói pályára kerülve magasabb műveltségük birtokában tekintélyük is emelkedne. Kerekes Ferenc a kiváló matematikus és természettudós rriunkálkodásának eredményeként valósult meg Debrecenben 1840-ben a Füvészkert, melynek kialakításával lehetővé vált a növénytan szemléltető oktatásának megkezdése . A reformkor haladó pedagógusai - közöttük maga Kerekes Ferenc is - hangsúlyozták a tanítóképzés fontosságát. Ez fogalmazódott meg a Bezerédy-féle népnevelési törvényjavaslatban is, mely szabályozta a két évfolyamúra tervezett intézmény igazgatását, a tanítandó tantárgyakat s a jó felkészültség biztosítása érdekében széleskörű ismeretanyag elsajátítását. A munkára nevelés igényei fogalmazódtak meg a tantárgyfelosztásban, melyben helyt kapnak az okszerű gazdálkodás elemei, kivált a gyümölcs és selyemtenyésztés s gazdasági műtan" .a A törvényjavaslat az elemi iskolák tanítási tervébe is felvette a természetleírást, ásványok ismertetését, az okszerű gazdálkodás főbb szabályainak megtanítását, a kertészet és selymészet gyakorlati oktatását. Ez a tanterv már feltételezi a gazdasági szakismeretekkel és megfelelő gyakorlati felkészültséggel rendelkező tanítót. A tanítóképzés reformját, a népiskolák tanulóinak magasabbszintű oktatását, jobb felkészültségű tanítók képzését biztosító intézményekr ől a reforkorban kidolgozott pályamunkák a tanítóképzést általában a főiskolához kap csolják. A Pesten felállítandó protestáns főiskola tanítási rendszerét tárgyaló munka megállapítja, hogy hazánkban a népiskolák javítása halaszthatatlan szükség, ezek célszerű rendezése pedig alkalmas tanítók hiányában lehetetlen vállalkozás" . E probléma megoldása csakis a bölcselkedési karhoz" kapcsolódó tanítókat képző pedagógiai osztály felállítása útján valósulhat meg. A reáltárgyak között a tervezetben helyt kaptak a mezőgazdasági ismeretek ; az I. évben a kertészet, II. évben a gazdaságtan tanítását tűzték célul a szaktárgyak tanítása mellett. Fontosnak tartja a pályam ű, hogy a leendő tanítók iskolai időn túl is foglalkozzanak kertészettel, gyakorlatot szerezzenek a sz őlő- és i. m. 34 . old. Az 1798 júl. 2-t királyi leirat a szarvasi intézetet mintául állítja s kijelenti, hogy az efféle gyakorlati gazdasági intézetek felállítása az egyetem és más fels őbb intéztek mellett szükséges . . . az ifjak a Theschedik féle intézetbe menjenek, hogy kellő ismeretekre tehessenek szert" . Idézi : Kornis Gyula : A magyar művelő dés eszményei 1777-184$ II . Bp . 1927 . 381 . old. 7 Lengyel L : i . m. 101 . old. 8 Bajká Mátyás : Az életre és a munkára nevelés igényei a reformkori tantervi tervezetekben. A munkára nevelés i. m. 269. old. 6 Szakái J. :
95
gyümölcstenyésztésben, hogy mint iskolatanítók, iskolán kívül is terjeszthessék a hasznos ismereteket.9 Nemzeti szellemű és gyakorlatias nevelést kíván" mind az iskolai, mind az iskolán kívüli népművelésben Váradi Szabó János is, aki a tudományos mezőgazdasági ismeretek terjesztését a parasztnép körében elengedhetetlennek tartotta s a nép tudatlanságáért a népnevelés munkásait tette felelőssé .lo Ugyancsak az elmaradott hazai állapotok megreformálásáért, az akkor modern magyar mezőgazdaság megteremtése érdekében harcolt Balásházy János, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének kiváló egyénisége, amikor javaslatot tett a mezőgazdaság oktatásának helyes módszereiről, gazdasági ipariskolák létesítéséről, és síkra szállt, hogy a tanítóképzésben helyet kapjon a korszerű mezőgazdaság tanítása is .ll A mezőgazdasági szakoktatás jelentőségét a reformkori politikusok elismerték . Hangsúlyozták, hogy a földművelést is tanulni kell, mert kell ő képzettség hiányában kevés haszon származik a földből. A mezőgazdasági szakoktatás hívei a bajok forrását a népoktatás hiányosságában, a parasztság érdektelenségében, s főként abban látták, hogy maguk a tanítók sem alkalmasak - megfelel ő felkészítés hiányában - a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére. Az akadályok elhárításának megoldását kereste az első egyetemes és közös magyar tanítói gyűlés, amikor a képzőkre vonatkozó tantervbe felvette a házi és mezei gazdászat" tanítását, s az ország vidéki városaiban felállítandó képezdék mellé gyakorlókertek létesítését javasolta. A tervek, kezdeményezések gyakorlati kivitelezésére vállalkozott a nagykőrösi ref. egyház, amikor híres iskolájával a didaktikai és pedagógiai tanszék mellé", 1840-ben a mezőgazdasági tanszéket is felállította, biztosítva ezzel a néptanítók szakszerű kiképzését .l2 Sajnálatos, hogy a kezdeményezés 10 év után - iskolapolitikai meggondolásokból - abbamaradt. A feudalizmus válságának tetőfokán s a polgári átalakulás elő készítésének időszakában, egyre több személyt, főként politikust foglalkoztatott az a gondolat : hogyan lehetne a magyar parasztság hagyományos gazdálkodását átalakítva a mezőgazdasági termelés tőkés kibontakozását előmozdítani? A célhoz vezető egyik utat az elemi iskolai tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésében látták . Akadályt jelentett viszont a tanítók ilyen irányú képzettségének hiánya . Ahhoz tehát, hogy a népnek az okszerű gazdálkodásra való áttéréséhez a tanítók segítséget tudjanak adni s jó példával előljárjanak, növelni kell a tanítók mezőgazdasági ismereteit. Elsődleges feladat, hogy a tanítóképző tantervében a mezőgazdaságtan és a gazdasági számvitel, mint kötelező tantárgy helyet kapjon . A polgári forradalom után bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások megérlelték azt a gondolatot, hogy a jogegyenlőség elve alapján a parasztság legszegényebb rétege is joggal igényelheti azt, hogy lehetősége legyen a magasabb műveltség elérésére, vagy pedig arra, hogy az okszerű gazdálkodás viteléhez szükséges ismereteket elsajátítsa" - írja 1864-ben indított tanulmánysorozatában Kubinyi Lajos közíró, kintúr- és gazdaságpolitikus.l3 9 A Pesten felállítandó protestans főiskola tanítási rendszerét tárgyazó jutalmazott pályamunkák . Kecskemét, 1843 . Előszó V. és 287, 343. old. 10 Lengyel 1. : i. m. 11 Tilkovszky Lóránt : Balásházy János élete és munkássága Századok 1962 . 411. 433. old. 12 Magyarország mezőgazdasági szakoktatásának évkönyve . Kiadja Darányi Ignácz. Bp . 1901 . 76 . old. 13 Balogh István : A mezőgazdasági ismeretek tanítása az elemi iskolákban 1840-1945 között. A munkára nevelés i. m. 296. old.
96
A kérdés fejtegetése során arra a megállapításra jutott, hogy a gazdasági ismeretterjesztés a tanító feladata. Kételkedik a megoldást illetően, amikor felteszi a kérdést : Hol van még az az idő, amelyben néptanítóink ezen egyszerű szép feladatuknak megfeleljenek?" Hasonló kérdéseket feszeget a Tiszántúli Egyházkerületi Gyűlés elé 1859-ben terjesztett javaslatában Telegdi Kovács László debreceni ügyvéd is.14 Kifejti, hogy a debreceni főiskolára a megváltozott viszonyok között újabb feladatok várnak . A lelkészek és oktatók képzésén kívül biztosítani kell a középosztály fiai, a földbirtokos, keresked ő és iparososztály gyermekei számára a kellő ismeretek megszerezhetését, ez pedig új tanodai osztály, a gazdasági tanintézet megszervezésével válik lehetővé . A Telegdi Kovács által felállítani javasolt gazdasági tanintézet terve 1868-ban vált valóra, amikor Debrecen város adományából és állami támogatással önálló intézményként megnyílt Debrecenben a M. kir. Gazdasági Tanintézet. A magyarországi közoktatás problémáit elemezve Schwarcz Gyula is arra a megállapításra jutott, hogy a gyakorlati ismeretszerzés az elemi iskolában kezdődjék. Hangsúlyozta a szemléltet ő oktatás jelentőségét, kell, hogy a vidéken az elemi tanító egy képzett okszerű gazda legyen, másodszor kell, hogy az elemi tanoda egy kisded mintagazdaság fölött rendelkezzék, melynek telkén, csérűjében a tanító tanítványaival a szó termékenyebb értelmében az életnek tanulmányoztathasson" .15 A népiskolai közigazgatás tárgyában intézkedő 1868 . évi XXXVIII. tc. VII. fejezete a tanítóképz ők feladatait szabályozza. Felismerhetők benne az 1843 . évi tanügyi bizottmány javaslatai, melyek hangsúlyt adtak a gyakorlatias irányú tanítóképzésnek. A törvény a kötelező tárgyak közé sorolja a képzőkben a Természettudományok és azoknak a földmívelésre és iparra való alkalmazása" című studiumot, valamint a Gazdaságtant gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal" . A gyakorlati képzéshez a törvény a feltételek biztosítását is előírja, amikor megszabja, hogy a tanintézethez leginkább 2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékek a földmívelésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, gyakorlati oktatást is nyerjenek" . ia Ismeretes, hogy a ref. Kollégium tanulmányi rendjében a reáltudományok a XIX. századtól kezdődően méltó helyet kaptak . Csehszombati József orvostudor 1814-ben kelt végrendeletében alapítványt tett a vegytani tanszék megszer vezésére, s itt folyt a növény és ásványtan tanítása is. Kerekes Ferenc buzgolkodásának eredményeként a vegytani laboratórium és a Füvészkert segítette az elméleti oktatás gyakorlatba való átültetését. Elvállalta a technológia oktatását is s míg a gyakorlathoz való feltételek hiányoztak, a professzor tanítványaival időnként füvészi és gyár szemléleti tanulmányozás végett a közel eső vidékre gyalogkirándulásokat rendezett" . Téglásra, Beck Pál üvegházának látogatására rendszeresen elvitte növendékeit, s Vas Pál bölcsészhallgatót - a Füvészkert később híres kertészét - botanikai ismereteinek bővítésére serkentettel' 14 TREL. Debreceni Egyházközség iratai No . 2546 . Alapszám 8. és Egyházkerületi jkv. 1863 No 60. 15 Schwarcz Gyula : A közoktatási reform, mint politikai szükséglet Magyarországon Bp. 1869, 210. old. 16 Magyar Törvénytár 1836-1868 Bp . 1896, 461-462. old. 17 Balogh F. : i. m. 17, 45 . old. Kerekes Ferenc érdeme, hogy a Kollégium szomszédságában fekvő Paptava" területét Debrecen város 1840-ben füvészkert céljára a Kollégiumnak adományozta. Kerekes Ferencre lásd még Soós Júlia : Kerekes Ferenc a technológia első magyar tanára c. közleményt. Köznevelés 1959 . 225. old. és Lengyel L : i . m. 115. old. 7 Évkpgyv III .
97
A reáltudományok helyet kaptak a tanítóképző tantervében is. Már a népoktatási törvény megjelenése előtt folyt az intézetben a gazdaságtan és a kertészet tanítása Yas Pál főiskolai kertész közreműködésével. A tanítóképzős növendékek gazdasági szakoktatásának megszervezése azonban vitathatatlanul Tormay Bélának, a debreceni Gazdasági Tanintézet igazgatójának érdeme . A szervező munkába a Gazdasági Tanintézet irányító főhatósága : a Földmíves, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium is bekapcsolódott s a tanárok díjazását magára vállalta. A FIKM 1870 március 16-i leirata hangsúlyozza, hogy a tanítóképzős növendékek oktatását a mezőgazdasági szakértelem terjesztése szempontjából kívánja megoldani s a fősúlyt a gyakorlait demonstrációra óhajtja fektetni" . is Ehhez jó alapul szolgált a helyben levő, gyakorlótérrel egybekapcsolt Gazdasági Tanintézet, melynek igazgatója a tanári karral egyetértésben felajánlotta szolgálatait az Egyházkerületnek . Bejelentette, hogy az orsz . gazdasági felsőbb tanintézet tanárai hajlandók a tanító és papnövendékeknek az azok által oly annyira szükségelt gazdasági szakoktatást megadni .'ms A tárgyalások eredményeként a tanítójelöltek gazdasági szakoktatása már 1870 márciusában megkezdődött. A növendékek a képz ő II. évében kapcsolódtak be a mezőgazdasági szakoktatásba és két nyári féléven át elméleti és gyakor lati oktatást kaptak az intézetben . Első félévben a növénytermelést, az állattenyésztést, (különös tekintettel a szarvasmarha és sertéstenyésztésre) valamint a kertészetet, a következ ő évben a selyem és méhtenyésztést, szőlőmívelést és borkezelést tanulták. A szervezőmunka eredményességét látva Tormay igazgató 1870 március 28-án jelentette a Minisztériumnak : Meg vagyok gy őződve, hogy ezen kétéves tanítás népünk jólétére nem csekély befolyással lesz. Ez által nyitunk az okszer űségnek utat az alsóbb rétegekbe, melyek azt oly annyira nélkülözik s amely rétegekkel folyton érintkezvén az okszer űségnek apostola lehet", z° A gazdasági tanintézet munkáját az Egyházkerület - a növendékek siker res előhaladásának láttán - már 1870 októberi gyűlésén kellően értékelte s a tanári karnak elismerését fejezte ki.21 A gazdasági tanintézet tanárkara az első év eredményein felbuzdulva, a FIK. M. rendelete folytán, szívesen vállalkozott volna a gazdasági tárgyak körének bővítésére, azoknak magasabb óraszámban való tanítására, a Tanító képző Igazgatósága részér ől azonban akadályok jelentkeztek . Indokaik között előadták, hogy a tanítóképzőbe került növendékek felkészültsége gyenge, s az I. évet csaknem az írni-olvasni tanítás köti le. Ez pedig indokolttá teszi, hogy a gazdasági irányú képzés csak a II. évfolyamon kezdődjék. E mellett - a kollégiumi rendtartásból adódóan - a tanítójelölteknek feladata a temetéseknél a kántori szolgálatok ellátása, mely tőlük több időt igényel, s a gazdasági irányú képzésre csak 4 szabad délután marad. A növendékek munkarendje 1871ben az alábbiak szerint alakult a tanintézetben :az 18 TREL Tanítóképző igazgatósági iratai 40/1870 19 TREL Egyházkerületi jkv. 1870 No 41 és HBmL. VIII . 2/b. 4. 19/1870. Leirat. 20 HBmL . VIII . 2/b. 6. 29/1870. Felterjesztés és Komoróczy György szerk. : A debreceni agrárfels őoktatás 100 éve Bp . 1968 . 42 . old. 21 Veress István : A Debreceni Ref. Kollégium Tanítóképz ő Intézetének története 1855-1930 Debrecen, 1931 . 9. old. és HBmL. VIII. 2/b. 3. 537/1870 22 HBmL . VILI. 2/b. 6. 43/1871
98
órarend Du. 2-3 3-6
Kedd Hétfő növénytermelés növénytermelés gyakorlat állattenyésztés vegytan mely a szükség szerint oszlik meg
Szerda állattenyésztés vegytan gyakorlati okmutatás
Csütörtök kertészet gyakorlat a kertészetb ől
A gyakorlati okmutatások" keretében ismerkednek a növendékek a kisgazdaságokban használt eszközök és gépek kezelésével, a következ ő tanévben pedig a selymészettel, méhészettel, állatápolással, baromfitenyésztéssel és a bor kezeléssel kapcsolatos tudnivalókat sajátítják el elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében, hogy e téren is jártasságot szerezzenek. A népiskolai törvény megjelenése után (1888) egyre több gondot okozott az elemi és a felsőbb népiskolák számára előírt gazdasági ismeretek tanítása, mivel a tanítók e szaktárgyak tanításához megfelelő felkészültséggel nem ren delkeztek. Egyre sürgetőbbé vált tehát a szakoktatás megszervezése. Az e kérdéssel foglalkozó bizottság 1871-ben kimondta, hogy a néptanítók már a képezdékben a gazdasági ismeretekből kell ő szakoktatásban részesüljenek", e mellett pedig készüljenek gazdasági vezérkönyvek, melyek a tanítók számára a gazdasági tárgyak tanításával kapcsolatos legszükségesebb kérdésekről tájékoztatást adnak.2 s A gazdasági tanintézet tanárai szívós harcot folytattak annak érdekében, hogy munkájuk nyomán sokoldalúan képzett személyek hagyják el az intézetet . Különösen a méhészet és az állattan tanítására igényelték nagyobb óra szám biztosítását. Révész Bálint méltányolta a kérdést s hozzájárult ahhoz, hogy a növendékek a téli félévben is részt vegyenek a gazdasági oktatásban. Az eredményesség érdekében a gazdasági tanárok az alábbi tanítási módszert fogadták el : A tanár tömör elmélettel megvetvén az alapot áttér szaktárgyára és a helyes gyakorlat, az okszer ű eljárás megtanítását tekinti feladatának . Példákkal okadatolja az elmondottakat és ha az elméleti tanítás szükségessé teszi, gyakorlatot rendez, melyen a munkák és míveletek, az eljárások gyakorlatilag is megtaníttatnak".24 A tanítóképzőből kikerülő néptanítóktól sokat reméltek . Rájuk várt az a feladat, hogy a lelkészekkel együtt mint a falu bölcsei, választ adjanak a mezőgazdasági szakkérdésekben a hozzájuk tanácsért forduló pallérozatlan gazdák számára. Írók, politikusok, gazdasági szakemberek egyetértettek abban, hogy tovább kell lépni a korábban csupán arra törekvő iskoláztatási rendszeren, mely az írni-olvasni-számolni tudást és a katekizmus alapjainak megismertetését cé lozta. Minthogy a gazdasági ismeretek általános terjesztésére szinte egyetlen iskolatípusban sem fordítottak gondot, érthető a parasztság tájékozatlansága. A népoktatási törvény e bajokat próbálta orvosolni, amikor a községi elemi népiskolák kötelező tárgyai közé felvette a természettan és természetrajz elemeinek tanítását, különös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak". A szakoktatás hívei a §-ban 23 HBmL . VIII . 2/b. 4. 1871 . Szn. Szakoktatás címszó alatt 24 HBmL . VIIL2/b. 6. 43/187 1
99
lefektetett elképzelés gyakorlati megvalósítását az iskolák mellett felállított, célszerűen vezetett mintagazdaságoktól remélték . Ilyen mintagazdaságnak" tekinthető a debreceni gazdasági tanintézet, ahol elismert szaktekintélyek vezetése mellett a gyakorlati tanítás segédeszközei : a városban levő gazdasági és erdészeti füvészkert, a városon kívül pedig gazdasági telep- konyha- és gyümölcsöskert s kísérleti telep is rendelkezésre állt. Mindezek a feltételek kedvezően járultak hozzá a mezőgazdasági szakemberképzéshez, ám problémák merültek fel a tekintetben, hogyan, milyen módszerrel, kik által történjék a tanítójelöltek ilyen irányú szakoktatása . Követendő, kiforrott példa, tanterv még nem állt rendelkezésre, éppen e miatt szakmai körökben gyakran vitatkoztak a megoldási lehetőségeken.25 Egyesek a mezőgazdasági szaktárgyak szaktanárok általi tanítása mellett törtek lándzsát, míg mások az egy kézben egyesített enciklopédikus tudásanyagot közvetítő módszert tekintették célravezetőnek. A két intézet tanárkarának többségi véleménye végül is a szaktanári rendszer" mellett döntött s a tanítóképzősök mezőgazdasági szakoktatása a gazdasági intézeti tanárok feladata maradt . A minisztérium eredményesnek ítélte a tanítóképzősök gazdasági irányú képzését s ennek biztosítását, további fenntartását szavatolta akkor is, amikor a debreceni gazd . tanintézet megszüntetésér ől intézkedett : A debreceni gazdasági tanintézet tanári kara néhány év óta a Debreceni Ref. Tanítóképezde növendékeinek gazdasági szakel őadásokat tartott - a tanárok, továbbá a nagyközönség számára is télen át felolvasásokat rendeztek . Hogy a debreceni felső tanfolyam megszűnése ez irányban sem váljék az ügynek hátrányára, Debrecenben egy gazdasági önálló szaktanszéket szándékosan szervezni, melyet egy alkalmas szaktanárral töltenék be, ki a tanítóképezdén a gazdasági ismereteket encyclopedice előadni képesített lenne" . zs E megoldásra nem került sor, mert a gazdasági tanintézet az átszervezés után is tovább működött a városban s a tanítójelöltek három féléven át továbbra is szaktanárok előadásában hallgattak vegytant, növénytermesztést, tanulták a kertészet, selymészet és méhészet tudományát, az állattenyésztést s gyakorlati ismereteket szereztek a kisgazdaságok berendezésér ől. A tanítóképző igazgatósága azonban túlságosan soknak tartotta a gazdasági szakoktatásra biztosított időt s a növendékek túlterhelésére hivatkozva a tanórák számának csökkentésével módosításokat javasolt. Az új tervezet a gazdasági szaktárgyakat kötelezőkre és nem kötelezőkre kívánta felosztani . Kötelezőknek csupán a vegytan, kertészet és méhészet tanítását ítélte . A gazdasági szaktanárkar a módosítást kivihetetlennek tartotta, s ellenkezőnek azon céllal, melyet a F. M. maga elé tűzött és anyagi áldozatot hozott, hogy a leendő néptanítókat gazdasági szakoktatásban részesítse . 2' A tanítóképző igazgatósága az indoklást elfogadva a gazdasági intézet tanárkarával közös megegyezés alapján szabta meg azt a minimumot, amely elengedhetetlenül szükséges az oktatás eredményességéhez a gazdasági szakoktatás színvonalának csorbítása nélkül . A tananyagot az alábbiakban határozták meg :z$ 25 HBmL . VIII. 2/ b. 7. 96/1874 26 HBmL . IV . B. 1405/b. 5553/1874 ikt. sz. 3968/187 3 alapszám 27 HBmL . VIII . 2/a. 2. 1877 márc. 26 :ijkv. No 80 . és TREL II . 8/a. 1877 febr. 20 . No 100, valamint HBmL. VIII. 2/b. 8. 403/a/1877 28 TREL Egyházkerületi jkv. 1877 szept . 28 . No 31 .
100
1. Növénytermelés féléven át heti 3 órában . Adassék elő benne a legszükségesebb tudnivalók a talajismeretből, az egyszerű gazdasági gépek használatából, általános és részletes növénytermelésből és üzlettanból annyi, amenynyi kisgazdaságok berendezéséhez szükséges. 2. Állattenyésztés féléven át heti 2 óra. Adassék elő, ami egy kisgazdának abból szükséges 3. Kertészetből féléven át heti 2 óra. Adassék elő a gyümölcsfatenyésztés, konyhakert és szőlőművelés. 4. Méhészet és selymértenyésztésb ől egy féléven át heti 1 óra elméleti előadás és ugyanazon félévben mint a következőkben is tartassanak gyakorlati útmutatások . 5. Vegytan. Ezen előadás mellett havonként legalább 2 egész délután gyakorlat, mely gyakorlati útmutatást ad". Gazdasági képzésben a II. évesek mindkét félévben részesülnek, míg a III. évesek csupán a téli félévben hallgatnak előadásokat állattenyésztésb ől, heti 2 órában . Az igazgatóság a gazdasági szakoktatás sikere érdekében kérte a gazdasági tanintézettől, hogy az előadásokat kevés tanár között osszák fel, mert véleményük szerint ezzel biztosítható, hogy az elő adások egyöntetűek legyenek s az ismétlődéseket kiküszöböljék . Előterjesztették továbbá azon óhajukat, hogy az intézet jegyzeteket is biztosítson a tanulók számára, hiszen segédanyag birtokában a vizsgára való felkészülés eredményesebb lehet.29 Trefort Ágoston miniszter helyt adott a tanítóképz ő kérésének. Hogy az egész oktatás összevágó, hézagtalan, egységes studium legyen", a szakoktatóknak elrendelte rövid jegyzetek készítését, ezek sokszorosítását, hogy a tanulóknak ezek tankönyvekül szolgáljanak . 3 o A miniszter rendelete alapján Domokos Kálmán igazgató - hangsúlyt adva azon véleményének, hogy a tanítóképezdei oktatás az utóbbi időkben oly szűk korlátok közészoríttatott, miszerint a mezőgazdasági s kertészeti tárgyakból ennél kevesebbet már nem lehet tanítani" - az oktatásra engedélyezett 1000 Ft-os évenkénti költségből megszervezte a jegyzetek kiadását, s ezeket díjmentesen bocsátották a tanulók rendelkezésére . 1880-ban már Szűts Mihály tanár jegyzete A mezőgazdaság alapvonalai" és Bíró Pál: A gyümölcsfa kertészet kézikönyve" című munkája elkészült. A méhészetet Dr. Tóth Imre, az általános állattenyésztést Békessy László jegyzetéb ől tanulták. 31 A minisztérium által 1878-ban elfogadott új tantervben a növénytermelés kapott helyet, heti 3 órában . Az állattenyésztésre 2 órát engedélyeztek, míg a méhészet heti 1, a kertészet 2 órával szerepelt az órarendben, utóbbi két tárgy gyakorlati foglalkozásokkal volt egybekötve . Hogy az intézet növendékei a gyakorlatban is alkalmazhassák elméleti ismereteiket, a Főiskola a Tócóskertben 1 hektár 30 ár területet faiskola és gyümölcsöskert céljára a képezde rendelkezésére bocsátott. 32 A gyakorlókert a szemléltető oktatás eszköze lett. Itt tanulták meg Bíró Pál gazdasági tanintézeti tanár irányításával a gyümölcsfa nemesítését, tanulmányozták a fák beteg29 Uo . 30 HBmL. VIII . 2/b. 9. 510/1878 ikt. sz . 31 Uo . 324/1879, 222/1880 ikt. sz. valamint VIII. 2/a. 2. 63/188 3 jkv. 32 Értesítvény a Reformátusok debreceni Főiskolájában a tanítóképezdér ől és az elemi iskolákról (Értesítő) (Szerk . : Joó István) Debrecen, 1877. 46. old. továbbá Zelizy Dániel : Debrecen sz. kir. város leírása Debrecen, 1872, 462. old.
Bégét, azok gyógyításának módozatait . Foglalkoztak a vadalanyok ültetésével, s jártasságot szereztek a különféle oltási eljárásokban . A gazdasági szakoktatás igazi megbecsülése 1877-ben következett be . Ekkor a tanítóképző igazgatósága határozatban szögezte le, hogy a gazdasági tantárgyakból nyert osztályzatok a főnévtárba bekerülnek s az eredményeket a tanulók végbizonyítványába is feljegyzik, mert az ilynem ű bizonyítvány ráfok nézve előnyös is", másrészt a tanulókat nagyobb szorgalomra ösztönZ1 . 33 A gazdasági tanintézet a tanulók szorgalmát igen szorgalmas", szorgalmas", nem elég szorgalmas", hanyag" fokozatokkal, az előmenetelt kitűnő", jeles", jó", kielégítő", nem elegendő" osztályzatokkal minősítette. Nem kapott osztályzatot" bejegyzést alkalmaztak akkor, ha a hallgatók az elő adásokat látogatták, de vizsgát nem tettek . 34 Mindezekre az intézkedésekre azért is szükség volt, mert a növendékek az előadásokat nem kellő szorgalommal látogatták, sőt minden alkalmat megragadtak, hogy az előadásokról távol maradjanak . A fegyelem megszilárdítása érdekében a tanítóképző igazgatósága élt a büntetés lehetőségeivel is. Egyeseket a társintézeti jótéteménytől fosztottak meg, másokat az ingyenes konviktusról a pótdíjasok közé sorolták át, vagy dorgálásban részesítették. Akik a vizsgakövetelményeknek nem feleltek meg, azokat pótvizsgára utasították. A tanítóképezdei végbizonyítványt mindaddig nem kaphatták meg, amíg a gazdasági szaktárgyakból megfelelő eredményt nem mutattak fel. A jutalmazásról sem feledkeztek meg. A kertészetben kiemelkedő teljesítményt nyújtó növendékeknek a kertészetet tanító Lugosi Jdzsef tanár 4 Ft-ot és egy igen finom oltófűrészt" ajándékozott az évzáró vizsgán.3 s Ajegyzetek és kézikönyvek elkészülte után a gazdasági tanintézet is magasabb mércét állított a növendékek elé. Hangsúlyozta, hogy a növénytermelés, kertészetméhészet tárgyaiból avizsgát sokkal szigorúbban fogjuk ezutánvenni, mint eddig és a tanulóktól többet követelünk" . ss A vegytan tanulása - kézikönyvek hiányában - továbbra is nehézséget jelentett. Az ország pénzügyi helyzetének romlásával 1886-ban - takarékossági szempontokra hivatkozással - a minisztérium megvonta a gazdasági szaktanárok részére a korábban évi 1000 Ft összegben folyósított szolgáltatást, s a ta nítóképzőben rendszeresített gazdasági szakoktatás beszüntetését rendelte el. A lelkes tanári kar ennek ellenére az 1886/87 tanévben díjazás nélkül folytatta az oktatást . A tanítóképz ő igazgatóságának és a gazdasági intézet tanárkarának javaslatára az igazgató felterjesztést intézett a minisztériumhoz. Ebben feltárta, hogy az országnak e vidékén, ahol a lakosság kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik s tapasztalatok szerint a köznép a gazdálkodásnak alacsony színvonalán áll, a lelkészekre és tanítókra a mező gazdasági ismeretek terjesztésében nagy feladatok várnak . Utalt arra, hogy a 17 év óta folyó gazdasági képzés máris érezteti hatását. Az intézetb ől évenként kikerülő és gazdasági ismeretekben jártas, mintegy 30-40 tanító munkálkodása újabb eredményeket hozhat . 33 HBmL . VIII . 2/b. 8. 151/1877 ikt. sz . 34 HBmL . VIII . 2/b. 8. 158/1878 . A vizsgaeredmények megtalálhatók : TREL Tanítóképző iratai 1876-1878 és HBmL . VIII . 2/ b. 6. 67/1870. Felterjesztés. 35 TREL Egyházker. jkv. II. a. 8. 1877 : No 134, 1882 : No 75, 1883 : No 72 és HBmL VIII . 2/ b. 9. 59/1880 36 TREL Egyházkerületi jkv. 1881 márc. 19. No . 114.
10 2
A minisztérium méltányolta a felterjesztésben elmondottakat, figyelembe véve a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének hasonló állásfoglalását, mely szerint az egyházkerületnek, mint iskolafenntartónak nagy megeről tetésébe kerülne a közoktatási törvény gazdasági szakoktatási előírásainak teljesítése ha a korábbi feltételeket megvonnák. - Hozzájárult, hogy a gazdasági tanfolyam továbbra is fennmaradjon . A költségek csökkentése érdekében a tantárgyak összevonását javasolta s az évi költségeket 400 Ft összegben vállalta. 3' A későbbiekben egyre inkább a mezőgazdasági szakoktatás gyakorlati oldala került előtérbe, részben tekintettel a tantárgyak összevonására és az élet által diktált követelményekre. A 80-as években a tanítók anyagi helyzetének romlása egyre inkább indokolta, hogy az illetményföldek jobb kihasználásával is tőkét kovácsoljanak maguknak . Ehhez pedig szükség volt a gyakorlati műveletek elsajátítására . A Tanítóképz ő Igazgatósága is hangot adott azon óhajának hogy az oktatás inkább gyakorlati, mint elméleti irányú legyen, hogy a tanulók megfelelő gyakorlati útmutatásokat nyerjenek, melyek nélkül a tanításnak igaz becse és értéke nem lehet" . ss Az 1885-ben elfogadott óraterv szerint a téli félévben az I. évesek 2 órán selymészetet és méhészetet, a II. évesek 3 órában vegytant tanultak, a III. évesek 2 órán állattenyésztéssel, 3 órán növénytermeléssel, míg a IV. évesek 1 órán szőlészettel foglalkoztak . A nyári félévben a II. évesek 1 órát a borászat tanulmányozásával, 2 órát kertészeti foglalkozással töltöttek, a III. évesek 1-1 órában a növénytermelést és állattenyésztést gyakorolták. A Tanítóképző Intézet az óratervek elfogadásával egyidejűleg módszertani útmutatásokat is adott az oktatás tartalmi és gyakorlati megoldásaira, ilymódon is hangsúlyozva, hogy a növendékek gazdasági irányú képzésénél, a gazdasági tanintézettől csupán a szakmai irányítást várja. A két intézet között ennek ellenére jó kapcsolat alakult ki, mert mindkét tanári kar kötelességének tekintette a tanítójelöltek életpályájukra való széleskörű felkészítését . Sajnálatos, hogy a növendékek a szakoktatás jelentő ségét nem ismerték fel. A gazdasági tárgyak tanulását rájuk kényszerített, szükségtelen tehernek tartották" . A hallgatók az előadásokat kell ő szorgalommal nem látogatták, s a vizsgákon készületlenséget tanúsítottak .3 a A Tanítóképz ő Igazgatósága elismerte a panasz jogosságát . Kifejezésre juttatta, hogy a gazdasági tantárgyakat azonos értékűnek tartja a tanítóképzőben előadott más tantárgyakkal s a gazdasági tárgyból elégtelen osztályzatot nyert tanulót javító vizsgára utasítja. Ez a kényszerítő eszköz azonban, ha változtatott is valamit a tanulók szorgalmán, a kérdésről vallott felfogásukat nem befolyásolta . Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a népoktatási törvénynek a tanítóképzősök gazdasági szakoktatására vonatkozó fejezete a Református Kollégium Tanítóképzőjében végrehajtásra került . A Gazdasági Tanintézet tanár kara a szakoktatásra alkalmasnak bizonyult, az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket mindkét intézmény biztosította. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy az intézetből kikerülő néptanítók - néhány kivételtől eltekintve - nem lehettek az okszerű gazdálkodás tudományának apostolai." A nevelői hivatásra 37 HBmL. VIII . 2/a. 3. 1886 okt. 5.-i jkv. No 98 és uo. VIII. 2/b. 11 . 388/1887 ikt. sz. valamint 722/1887 , 746/1887, 568/1887 számok . 38 HBmL . VIII . 2/b. 10 . 180/1885 ikt. sz. 39 HBmL . VIII . 2/b. 13. 316/1894 és 345/1894 ikt. sz.
103
való felkészülés messzemenően igénybe vette a hiányos előképzettséggel tanítóképzőbe kerülő növendéket s a mezőgazdaság tudományában való jártasság megszerzésére a jelöltnek kevés ideje maradt. Adalékok a néptanítók gazdasági továbbképzéséhez A reformkort követő évtizedekben egyre több nevelőt, írót, politikust foglakoztat az a gondolat, miképpen lehetne a parasztság elmaradottságán változtatni, értelmi, érzelmi és erkölcsi pallérozatlanságát megszüntetni? Az alap vető hibát az iskolarendszer célszerűtlenségében látják, mely csupán az írásolvasás alapelemeire, számolásra, katekizmusra tanítja a gyermekeket, de gyakorlati ismeretek nyújtását nélkülözi, mivel - megállapításuk szerint - erre a tanítók és a tankönyvek alkalmatlanok. Kívánatosnak tartják ennek érdekében vidéki iskolák részére a gyakorlati gazdasági ismeretek tanítására alkalmas, képanyaggal gazdagon ellátott olvasókönyvek szerkesztését, szükségesnek vélik a tanítók átképzését . Véleményük : kell, hogy a vidéken az elemi tanító egy képzett okszer ű gazda legyen . . . " Sajnálatos, hogy a problémák felvetésén túl gyakorlati megoldásokra nem került sor. Még 1864-ben is arról olvashatunk, hogy a termelési technika javításának, a gazdálkodás színvonala emelésének szükségességét a gyakorlati gaz dák világosan látják, de legtöbb helyen nincs szakember, aki e téren segítséget adhatna. Így látta ezt Thirring Károly is, a Moson megyei Zurányban birtokos gyakorlati gazda, aki állami feladatnak ítélte a tanítók gazdasági szakképzésének megszervezését . Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az eredménytelenségek láttán - végső kétségbeesésében - a hercegprímástól kért- segítséget: rendelje el a plébánosoknak, mint a helybeli iskolák igazgatóinak, hogy a tanítókat szorítsák rá a gyümölcsfanemesítés és a méhészkedés előmozdítására, a papneveldék és a tanítóképzők tantervébe pedig illesszék be a gazdasági ismeretek tanítását". Megállapították ugyan, hogy a községi faiskolák rendszerint a tanítók kezelése alatt állnak, de minthogy szakismeretekkel nem bírnak, eredmény sem várható tőlük. Hideghéthy Antal, a XIX . sz. második felének kitűnő elméleti mezőgazdásza, a tájegységenként szervezendő földmíves iskolák feladatai közé sorolja a már állásban levő tanítók gyakorlati oktatását, mely szerinte néhány szünid ő alatt eredményeket hozhat .4° Az 1868. évi népoktatási törvény előírásainak végrehajtása e téren sürgős intézkedést követelt . A községi elemi népiskolák kötelező tárgyai közé felvett természettan és természetrajz elemeinek oktatása is a tanítókra hárult . Feladatuk lett tehát, hogy a gyermekeket, kiknek szülei nagyobbrészt földmívelésb ől élnek, megtanítsák, hogyan bánjanak a földdel, mely megélhetésük anyagi hordozója. 41 Az állam a néptanítót választja a gazdasági okszerűség apostolának és általa vetteti a szükséges ismeretek arany magvait a nép közé" s ennek érdekében 1868 után szervezetten gondoskodik nyári gazdasági tanfolyam keretében szakoktatásukról . A néptanítók számára tartandó gazdasági tanfolyamok célja nemcsak a néptanítók gazdasági ismereteit közvetlen gazdagítani és ezáltal úgy a köznép és növendékeik előtti tekintélyük emelésére, mint ajövedelmező gazdasági mellékfoglalkozásokra való 40 Az állásfoglalásokra lásd : A parasztság Magyarországon . . . i. m. I. 382, II. 500, 508, 510, 522. old. 41 Komoróczy : Agrárfelsőoktatás i. m. 25 . old. és Magyar Törvénytár 1836-1868 Bp . 1896, 457. old. valamint A parasztság Magyarországon . i. m: 537. old.
104
utalás által anyagi helyzetük javítására hatni : hanem célja főleg közvetve a gazdasági szakismeretek terjedését az elemi tanítás kiegészítéseképp előmozdítani". 42 Jó alkalmat kínált erre a debreceni gazdasági fels őbb tanintézet, melynek tantestülete a minisztérium kérésére azonnal kész volt segítőkészségét felajánlani . A minisztérium 1870 . évi leirata a gazdasági tanintézettől az egyhónapos tanfolyam keretében a néptanítók kertészeti oktatását, a selyemhernyó-tenyésztés és a növénytermelés gyakorlati tanítását, az előadó tanároktól rövid és velős" vezérfonal összeállítását kérte, mely sokszorosítva a tanítóknak tankönyvül szolgált . Az 1870 augusztusában rendezett első tanfolyam anyaga az előírásokon túl felölelte az állattenyésztést és állatgyógyászatot, a baromfitenyésztést . Ismereteket szereztek a résztvevők a szőlőművelésben és borászatban; tanulták a méhészetet, gyakorolták a méhkasfonást . 4s A néptanítók gazdasági továbbképzésének kiadásait az állam vállalta. A résztvevő tanítók 60 Ft államsegélyben, a tanfolyamon közreműködő tanárok együttesen 600 Ft jutalomban részesültek. 44 A szervező munkába a VKM és a Tiszántúli Református Egyházkerület is bekapcsolódott . A rendelet megjelenése után az Egyházkerület buzdító hangú körlevélben értesítette a néptanítókat a továbbképzés lehetőségeiről. A FIKM által meghatározott korlátozott létszám miatt a tanfolyamon csak 24, környékbeli megyében működő tanító vett részt, mely nem csupán jelenlétet, hanem aktív közreműködést jelentett számukra. Az elméleti oktatás délelőtt folyt, a gyakorlatokat délután tartották . Tanítási módszerként az elmélet és gyakorlat összekapcsolását fogadták el . A tanfolyam tanterve az intézetben folyó elméleti és gyakorlati útmutatást tanulmányi kirándulással is kiegészítette. A tanfolyam befejező aktusaként szervezett kirándulás tulajdonképpen az elmélet és gyakorlat összekötését, az iskolában szerzett ismereteknek a gyakorlatban való megismertetését, az élettel való eleven kapcsolat biztosítását szolgálta.
óra
7- 8. 8- 9. 9-10. 10-11 . 2- 3. 3- 6.
I
A néptanítóknak adandó szakoktatás órarendje4s Hétfő
növénytan
I
Kedd
Szerda
~ növénytan ~ növénytan
Csütörtök
Péntek
növénytan
növénytan
állattenyésztés és gyógyászat
ua.
baromfit . sz őlőmív. selymészet ált. vegytan borkezelés kertészet gyakorlat
baromfit .
szőlőmív.
méhészet
borkezelés kertészet
vegytan gyakorlat
gyak . kertészetből
gyakorlat kertészetből
növénytermelésből
kertészet kisgazd. berend. méhészet és kasfonás
állattenyésztésből
I
Szombat
baromfitenyésztés selymészetméhészet borkezelés vegytan gyakorlat okmutatás borkezelésből
42 A Debreceni Magy. Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet és a hozzácsatolt Földmíves-Iskola Értesítvénye Debrecen 1872, 8-9. old. továbbá HBmL . VIII. 2/b. 4. 19/1870 . Leirat. A FIKM 2801/126/1870 . sz . rendelete és uo. 84/1870 ikt. sz. 43 HBmL. VIII . 2/b. 4. 19/1870 44 Uo . 84/1870 ikt. sz . 45 Uo . 19/1870 Leirat.
10 5
A programban helyet kapott a debreceni cukorgyár meglátogatása, Molnár György elepi gazdaságában a dohánykezelés megtekintése, valamint az állattenyésztés tanulmányozása céljából a hortobágyi gulyák és ménesek vizsgálata. 48 A minisztérium a tanfolyam eredményessége érdekében vezérfonalakat kívánt a tanítók kezébe adni, melyek később is hasznos tanácsadóul szolgálnak . A segédanyag elkészítését a szaktanárokra bízta, elvárva, hogy ezek népszerű modorban, de mégis kellő tudományos alapelvekre fektetve, átlátszó, rövid, szószaporítás nélküli alakban és rendszerben" készüljenek. A Gazdasági Intézet igazgatósága és tanárkara a szakoktatás mellett hivatásának tekintette állandóan hangsúlyozni és kiemelni a tanítók szerepét, a gazdasági szakoktatás terén rájuk háruló magasztos hivatást : a népnevelést . A ta nítók feladata, hogy személyes példamutatással meggyőzzék a földmívelő népet korábban alkalmazott művelési módszereik korszerűtlenségéről, új eljárások bevezetésének hasznosságáról . Kívánatos, hogy a tanítók terjesszék a természettudományoknak különösen azon ágait, melyek az okszer ű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek. Atanító feladata, hogy az elméleti oktatás mellett növendékeit az egyes műveletekre is megtanítsa, ez pedig állandó önképzés, a szakmunkák tanulmányozása nélkül megvalósíthatatlan . A földművelésügyi miniszter célul tűzte a tanítók elé a gazdasági ismeretterjesztést, s jutalmat tűzött ki azon tanítók részére, akik gazdasági ismereteiket hasznosítva a gazdasági szakoktatást külön esti, vagy vasárnapi foglalkozás keretében megszervezi, nemcsak növendékek, de az idősebb nemzedék számára is. A debreceni gazdasági tanintézet tanárkarának sikerült a minisztérium célkitűzéseit megvalósítani, 4' de Tormay Béla igazgató, a kiváló gazdasági szakember az első év tapasztalata alapján több hasznos javaslatot terjesztett elő. Javaslatai között szerepelt a tanfolyamnak 2 hónapra való felemelése, mert meggyőződése szerint az egyhavi tanfolyam kevés, a hallgató a szűkre szabott idő alatt hallottak megemésztésére nehezen képes" . 4 s Tormay az első hónapot az alaptudományok megismertetésére és gazdasági gyakorlatra, míg a második hónapot a gazdasági szaktárgyak és az operatív gazdasági munkák megtanítására hasznosítaná . Javasolta továbbá, hogy az országban működő összes tanítók, tanfolyamok számára egységes tantervek készüljenek, hogy a gyakorlati munkát a tanítóknak lehetőségük legyen az országnak más-más tájegységén megismerni (pl. Debrecen, Keszthely, Kolozsmonostor). A javaslatok elfogadására, kivitelezésére nem került sor, mert a következő években rendezett tanfolyamok már nem nyújtottak olyan széleskörű ismeretanyagot, mint az első esztendőben. A Földmívelésügyi miniszter 1872-ben kia dott rendelete már kizárólag a tanfolyam gyakorlatias jellegét hangsúlyozta . A hallgatók értelmi képességéhez igazodóan népszerű oktatás formájában csupán azon tárgyak tanítását tartotta szükségesnek, melyeknek ismerete az illető tanítók anyagi jólétének emeléséhez is hozzájárul, mint pl . a kertészet különféle ága; vagy a méhészet, de foglalkozhatnak a selyemtenyésztés, növénytermelés, állattenyésztés, legszükségesebb részeinek ismertetésével is. A gazdasági tanintézetben a néptanítók továbbképzése 1874-ben befejeződött, mivel a továbbiakban a Földmívelésügyi Minisztérium a tanfolyam szer46 HBmL. VIII . 2/b. 6. 83/1870 Felterjesztés, 95/1870 ikt. s z. továbbá 63/1871 ikt. sz. és 113/1871 . Felterjesztés. 47 HBmL. VIII . 2/b. 6. 95/1870 Felterjesztés. 48 Uo . 69/1871
106
vezéséről nem intézkedett. Minthogy a nép gazdasági bajainak enyhítését a tanító gyakorlati tudásával próbálta enyhíteni, a kormány a későbbiekben csupán azt tartotta feladatának, hogy a tanítók a mezőgazdaság egy-egy részterületén szerezzenek ismereteket: ennek megfelelően tanfolyam indult pl. a hazai szőlőfajtákat kipusztító philloxera elleni védekezés elsajátítására, a szőlészetben való gyakorlati ismeretek megszerzésére, a méhészeti oktatás felkarolására, a komlómívelés, dohánytermelés és a selyemtenyésztés gyakorlati elsajátítására . 49 A mezőgazdasági szakismeretek bővítése, az okszerű gazdálkodás elterjesztése érdekében a gazdasági intézet tanárkara vállalta a reá háruló feladatokat. Alkalmassá tette őket az oktató-nevel ő munkára magas szakmai felké szültségük, gyakorlati jártasságuk s ügybuzgalmuk. Sajnálatos, hogy időhiány miatt sem a tanítóképezdészek mezőgazdasági szakoktatása, sem a néptanítók tanfolyama nem járt az általuk elképzelt eredményekkel. A képzős növendékek számára - mint láttuk - csak járulékot jelentett a mezőgazdasági tárgyak tanulása, a gazdasági tanár számára viszont - hivatástudatából adódóan a szaktárgy tanításában való teljességre törekvést. Ez az ellentmondás az oktatónevelő munkában mindvégig megmaradt. Munkásságuk eredménye csak a tanulók érdemjegyeivel mérhető, kétségtelen azonban, hogy a kezük alól kikerülő növendékek a szakma fontosságáról, a szakértelemmel végzett munka gyümölcsöző eredményeiről meggyőződhettek. Hogy pályájukon ismereteiket milyen eredménnyel hasznosították, annak vizsgálata e dolgozat keretein már kívül esik. The Agricultural Knowledge of the Period in the Curriculum of the Teacher Training College of Debrecen between 1850-1900 by Mrs Zoltán Mervó The paper deals with the instruction of agriculture in the Debrecen Economic School and in the Calvinist Teacher Training College, based on documents found in the Debrecen County Archives and other references published respectively. The industry and agriculture of the country ended up in a crisis due both to the policy of Vienna and the feudal structure of society at the end of the 18th century. The development of capitalism provided with possibilities towards a reasonable way of husbandry, the need arose for specialists and for the spread of knowledge. The instruction of agriculture began in Keszthely, in the "Georgikon" founded in 1797, and was introduced in the Tessedik Sámuel school in Szarvas as well. Students of both institutions took an active part in practical work. It was the teachers' duty to spread agricultural know-how, but in turn they had to be instructed beforehand to be able to cope with this task. The director of economy for the Debrecen Calvinist Teacher Training College, Béla Tormay, urged talks on the organization of agricultural education for their students, which then was granted in the act passed in 1868, XXXVIII. VII. Consented by the church, sponsored by the Ministries of Agriculture, Industry and Commerce the would be teachers began their studies on agriculture in March, 1870. Their first term comprised cultivation of plants, animal husbandry, gardening, the second sericulture and apiary, wine-culture and viticulture. They used manuals compiled by expert teachers, and acquired their practical knowledge in the town gardens, and on the Pallag farm as well . The board of teachers in the economic school proved to be able to teach agriculture, and proper conditions were provided for in both institutions . Nevertheless, students had little time and energy to study agriculture, since they were "exploited" by their major subject. Therefore, these graduates-with the exception of a few-"could not have become the apostles of the science of farming" . 49 Szakát 1. : i. m. 88 . old.
107
