Korszerű ENERGIATERMELÉS 3.
Magyarország energiagazdálkodása Magyarország elsődleges energiafelhasználása 2008-ban 1126,3 PJ, millió tonna olajegyenértékben kifejezve 26,9 Mtoe-t tett ki, és szinte megegyezett a 2007. évi felhasználással (1125,4 PJ). Az összes energiaigény kielégítésére 1158,6 PJ forrás állt rendelkezésre, melynek 37,6 %-a hazai termelés 435,9 PJ (az atomerőmővi termelést hazaiként számba véve), 62,4 %-a (722,7 PJ) pedig nettó importált energia. Amennyiben az atomerőművi termelést importként kezeljük: a termelés 23,7 %-ot, a nettó import 76,3 %-ot képviselt. Az energiafelhasználáson belül a szénfelhasználás aránya a 2007. évi 11,9%-kal megegyezett. Kis mértékben csökkent a kőolaj- és kőolajtermékek (27,5%-ról 27,4%-ra), 2008-ban 6,7 Mt kőolajimport mellett 0,8 Mt volt a termelés, a földgáz (39,8%-ról 39,3 %ra), 11,4 Mrdm3 import mellett 2,6 Mrdm3 volt a termelés, valamint az import villamosenergia aránya 1,3%-ról 1,2%-ra. Az összes primer energiafelhasználáson belül az atomerőművi villamosenergia 2007-ben 14, 2%-ot, 2008-ban 14,3 %-ot képviselt. A megújuló energiafelhasználás részaránya a 2007. évi 5,1 %-ról 5,9 %-ra növekedett.
Dr. Pátzay György
1
Dr. Pátzay György
2
Dr. Pátzay György
4
A földgázfelhasználás 13,1 milliárd m3 volt. A földgáz fogyasztói csúcsigény január 04én jelentkezett és 79,1 Mm3 volt. 2008-ban a zavartalan földgázellátást a 2,6 milliárd m3 hazai termelés és 11,4 milliárd m3 import földgázvásárlás biztosította. A magyarországi villamosenergiatermelés hőerőművekre és atomerőművekre épül első sorban. A magyarországi termelés összetétele azt mutatja, hogy hazánkban jelentős a fosszilis (szén és szénhidrogének) felhasználása. A hazai villamosenergia-termelő erőművek közül a Paksi Atomerőmű 14 TWh energiát termel évente. 1 TWh évi termelés felett van még a fosszilis energiát felhasználó Dunamenti Hőerőmű (6 TWh), a Mátrai Hőerőmű (4,1 TWh) és a Tisza II. Erőmű (3 TWh). További erőműveink, melyek energiatermelése alacsonyabb: Tiszapalkonya, Bánhida, Pécs, Oroszlány, Inota, Ajka. A kiskörei és a tiszalöki vízerőművek energiatermelése ezekhez képest elhanyagolható néhány GWh évente.
Dr. Pátzay György
3
1
A magyar villamosenergia-rendszer összes villamosenergia-felhasználása 2010-ben 39 TWh volt. A hazai villamosenergia-termelés 33,8 TWh; a villamosenergiafogyasztás 34,7 TWh, melyben az import részaránya közel 15% (~5,2 TWh). A hazai bruttó villamos erőművi teljesítőképesség (9˙317 MW) import nélkül is biztonságosan kielégíti a legmagasabb havi csúcsterhelést (6˙560 MW decemberben). A villamosenergia-termelés kb. 21,5%-át a KÁT rendszerben előállított villamos energia teszi ki. A felhasznált energiaforrások tekintetében nagyjából a következő a megoszlás: 37%-a hasadóanyag, 29%-a szénhidrogén, 14%-a szén, 7%-a megújuló energiaforrás, 13%-a import. Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentősebb részét a szlovák import fedezi havi 300-600 GWh-val. Ezt követi az ukrán import, 100-250 GWh. A horvát metszéken 50-500 GWh exportszállítások voltak jellemzők 2010-ben.
Dr. Pátzay György
5
Dr. Pátzay György
6
Az ország energiafelhasználásának alakulása (PJ) A GDP, a villamosenergia-felhasználás és az összes energiafelhasználás alakulása, 1970 = 100
Erőművekben felhasznált energiahordozók (TJ)
Dr. Pátzay György
7
Dr. Pátzay György
8
2
Erőműpark Magyarországon (2005) Tulajdonos Erőműtársaságok Erőművek Ajkai Erőmű
Energiaforrás Szén
A hazai erőművi társaság(csoport)ok piaci részesedése beépített kapacitás (2009) és termelés (2010) szerint
Beépített villamosteljesítmény (MW) 102
Bakonyi Erőmű Rt.
Magyar pénzügyi befektető
Budapesti Erőmű Zrt.
EdF (francia)
Budapesti Erőmű Rt. négy telephely
Szénhidrogén
455,6
Dunamenti Erőmű Rt.
Szénhidrogén
1367
Szénhidrogén
386
Szénhidrogén
69
Bakonyi Bioenergia
Dunamenti Erőmű Rt.*
Electrabel-Suez (belga) + MVM (25%)
EMA-Power
Dunaferr-csoport tulajdonosainak érdekelt-ségi köre (ukrán)
Mátrai Erőmű Rt.*
RWE (német) + MVM (25%)
Dunamenti GT.
GTER Kft. Paksi Atomerőmű Rt.
MVM
Pannonpower Holding Rt.
Dalkia (francia)
Pannon Hőerőmű Pannon Green Csepeli Áramtermelő Kft.
Atel (svájci)
AES Tisza Erőmű Rt.
AES- USA
AES Borsodi Energetikai Rt.
AES- USA
Csepel GT
Borsodi Erőmű Tiszapalkonyai Erőmű Vértesi Erőmű Zrt.
MVM
DKCE Kft.
E.ON (német)
Tiszai Vízerőmű Kft.
ÁPV Zrt.
Hernádvíz Vízerőmű Kft.
ÁPV Zrt.
Engedélyköteles erőművek összesen Kiserőművek
Dr. Pátzay György
Összesen
Oroszlányi Erőmű Debreceni GT
Biomassza
30
Lignit
836
Tüzelőolaj
410
Nukleáris
1866
Szén
132
Biomassza
50
Szénhidrogén
396
Szénhidrogén
900
Szén+biomassza Szén+biomassza Szén
137 200 240
Szénhidrogén
95
Kisköre
Víz
28
Tiszalök
Víz
11,4
Víz
4,4 7647 953
9
Dr. Pátzay György
10
8600
A villamos energia tarifa árainak európai összehasonlítása a lakossági fogyasztóknál (adók nélkül, évi 2 500–5 000 kWh fogyasztás, 2010. éves adatok, euró/kWh)
Az országos földgázfogyasztás összetétele 2010-ben (milliárd m3/év)
A hazai földgázrendszer maximális technikai kapacitása 2010. okt. 15-én (millió m3/nap)
A magyarországi kereskedelmi gáztárolók kapacitásainak alakulása 2010. október 15. után
Hosszú távú földgáz importszerződések és hatályuk: • Panrusgas 9000 millió m3/év 2015-ig • E.ON Ruhrgas 500 millió m3/év 2015-ig • Bothli Trade AG 900 millió m3/év 2014-ig • Gaz de France 600 millió m3/év 2012-ig Az import földgázforrások elsősorban orosz eredetűek, még az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. 2010-ben a hazai termelés és az import közötti megoszlás kb. 20–80% volt.
Dr. Pátzay György
11
Dr. Pátzay György
12
3
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia alakulása Magyarországon (GWh)*
Az egyes erőművek termelői árai 2004–2006 (Ft/kWh) Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi erőmű Pannon Hőerőmű Rt.
2006
Paksi Atomerőmű Rt.
2005
M átrai Erőmű Rt.
2004
EM A-POWER Kft. Dunamenti Erőmű Rt, Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft Csep eli Áramtermelő Kft. Budapesti Erőmű Rt. Bakonyi Erőmű Rt. Ajka AES Tiszai Erőmű AES Tiszapalkonyai erőmű AES Borsodi erőmű
0 Dr. Pátzay György
13
5
10
15
Dr. Pátzay György
20
25
30 14
A villamosenergia-termelés megoszlása energiahordozók szerint
Hasadóanyag
Földgáz
Széndioxid emisszió tüzelőanyagonként és szektoronként
Kőolaj Szén
1) Szén 2) Kőolaj 3) Földgáz 4) Hasadó anyag 5) Megújuló + hulladék Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2005. évi adatai. MVM–MAVIR, 2006. Dr. Pátzay György
15
Dr. Pátzay György
16
4
Magyarország megújuló energiatermelésének megoszlása 2005
A hazai energia felhasználás néhány jellemzője Az összenergia felhasználás nem változik ’92 óta (csak az időjárás változásai befolyásolják, 1992: 1057 PJ, 2002: 1055 PJ) Az energiaintenzitás kb. évi 3-4 %-kal csökken A földgáz a domináns primer energia forrás A földgáz részesedése lassan, de növekszik
A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása (2010)
A földgáz szerepe egyre nő két területen: 1. Villamosenergia termelés 2. Fűtés (lakosság, kommunális és kereskedelmi szektor) Ezért szezonalitás nő, nő a tárolási igény (beruházás igény) Az alternatív energiaforrások visszaszorulása (árak miatt is)
Dr. Pátzay György
17
I.
Paks
II.
Mátra
nagygépek
kis-
Csepel
gáz
gőz 396 240 200 186
Kelenföld
ell.
453
gázmotorok
5162 4114
Csepel
2166 1984
Tisza
235
gázturbinák
Budapest
szél
88
biomassza
82
Kispest
114
víz
Újpest
110
hulladék
Ajka
101
biogáz
1657 1286
Oroszlány
226
gőzturbinák
133
95 Debrecen Dr. Pátzay György 69 ISD Power
5461
Dunamenti
Debrecen
568
Pannon
203
Ajka
52
70 6
csúcsgázturbinák
10
0 19
kondenzációs kapcsolt megújuló
105
ISD-Power
25
biomassza
590
AES-Borsod
137
Borsod Pannonpower
Mátra
942
Lőr. Li. Sa. 410
kond.
13 828
Paks
1736
kiserőművek
Oroszlány Tiszapalkonya
18
1940
IV. „G”
900
Tisza Tartalék GT-k
III.
„F”
Dunamenti
Dr. Pátzay György
2007 Dr. Pátzay György
1000
2000
3000
4000
5000
13 000 6000
GWh
14 000 7000 20
5
Portugália
99.4%
Luxem burg
99.0% 94.0%
Lettország
90.2%
Írország Olaszország
86.8% 85.1%
Spanyolroszág Ausztria
82.6% 80.7%
Belgium
70.8%
Görögország
69.3%
Finnország
67.8%
Szlovákia
Magyarország Magyarország
65.3% 65.1%
Ném etország Litvánia
63.1%
EU-25 EU-25 Szlovénia
55.9% 54.5% 45.0%
Svédország
37.6%
Észtország
Egyesült Királyság
100%-ig Ciprus és Málta Nettó exportáló Dánia
38.9%
Hollandia Csehország
Dr. Pátzay György
2005
56.2%
Franciaország
Lengyelország
Az ország energiafelhasználásának alakulása (PJ/év)
Az atomenergia hazai forrásnak számítva.
33.9% 18.4% 13.0%
Dr. Pátzay György
A GDP, a villamosenergia-felhasználás és az összes energiafelhasználás alakulása 1970 = 100
Energiaforrásaink szerkezete 2008 (PJ és %)
Dr. Pátzay György
22
Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/portal 21
23
Dr. Pátzay György
24
6
A magyar energiatermelés szerkezete 1973-2020 1973-2001: tényadatok, 2002-2020: prognózis (egyéb: geotermikus, nap, szél, éghető megújulók és hulladék)
Magyarország primerenergia ellátása, 1990-2010 (millió tonna olaj ekvivalens. Mtoe)
Energiahordozó
1990
1996
1997
2000
2005
2010
Szén
6.12
4.60
4.35
4.01
4.63
5.38
Olaj
8.52
6.85
6.98
7.16
7.52
7.75
Földgáz
8.90
10.22
9.70
10.06
10.23
10.32
Atomenergia
3.58
3.70
3.64
3.65
3.65
3.65
Szén
Vizenergia
0.02
0.02
0.02
0.02
0.02
0.05
Egyéb
Egyéb *
0.37
0.22
0.44
0.99
1.03
1.08
Nukleáris
28.46
25.80
25.31
26.09
27.28
28.40
Összesen
Olaj Gáz
Vízenergia
* megújulók is (a vizenergia kivételével) és hulladékokból nyert energia forrás: OECD/IEA
Dr. Pátzay György
25
A magyar energiafelhasználás szerkezete 1973-2020
Dr. Pátzay György
26
Primer energia ellátás megoszlása 2003-ban 25,8 Mtoe (1213,5 PJ)
(egyéb: geotermikus, nap, szél, éghető megújulók és hulladék)
Olaj Gáz Szén Egyéb Nukleáris Vízenergia
Mtoe/év
* CRW éghető megújuló és hulladék
Dr. Pátzay György
27
Dr. Pátzay György
28
7
Dr. Pátzay György
29
Dr. Pátzay György
30
Dr. Pátzay György
31
Dr. Pátzay György
32
8
Végső energiafelhasználás végfelhasználói szektoronként, 1991-2001, PJ 350 300 250 200 150 100 50 0 1991
1992 Ipar
Dr. Pátzay György
1993
1994
Közlekedés
1995
1996
Háztartások
1997
1998
Tercier szektor
1999
2000
2001
Mezőgazdaság
33
Dr. Pátzay György
34
35
Dr. Pátzay György
36
A magyar energiaimport alakulása
Dr. Pátzay György
9
A magyar villamosenergia-rendszer jellemző teljesítőképesség adatai (évi naponkénti csúcsidei átlag*)
A bruttó villamosenergia-termelés megoszlása energiahordozók szerint
Dr. Pátzay György
37
Dr. Pátzay György
39
Dr. Pátzay György
38
Dr. Pátzay György
40
10
Magyarország légszennyező anyag kibocsátása 1985-2005 (ktonna/év)
Széntermelés és fogyasztás Magyarországon, 1990-2000 (millió tonna)
Termelés
Antracit Bituminites Lignit fogyasztás
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
19.65
18.89
17.45
16.11
15.55
16.08
16.74
17.18
17.05
16.82
15.30
n/a 2.19 17.46
n/a 2.03 16.86
n/a 1.43 16.02
n/a 1.05 15.06
n/a 1.14 14.42
n/a 0.94 15.14
n/a 0.97 15.77
n/a 0.94 16.24
n/a 0.90 16.15
n/a 0.79 16.04
n/a 0.69 14.61
22.95
22.32
21.04
19.96
18.53
18.61
19.22
19.28
18.97
19.09
17.19
n/a – nem fordult elő Source: DOE/EIA
Magyarország vízierőművei Kapacitás (MWe)
Folyó
Hernádvíz
4.4
Hernád
Kisköre
28
Tisza
Tiszalök
11.4
Tisza
Erőmű
Dr. Pátzay György
Land Use, Land-Use Change and Forestry (LULUCF)
41
Dr. Pátzay György
Forrás: MVM
42
Szénfogyasztás Magyarországon szektoronként A 90-es évektől drasztikusan csökkent.
Szénelőfordulások és bányavidékek Magyarországon
Dr. Pátzay György
43
•
A földgáz felhasználás részaránya a háztartások energiamérlegében megduplázódott és az 1990. évi 24 %-ról 2001-re 57 %-ra nőtt.
•
Ugyanebben a periódusban a tercier szektor földgáz felhasználása 3,14-szeresre nőtt.
•
A háztartási és a tercier szektor jelentős mértékben fűtésre használja a földgázt (a háztartások fogyasztásában a fűtés 70 %-ot, a HMV 15 %-ot képvisel). Ezért földgáz felhasználásuk szezonális jellegű, a leghidegebb hónapokban akár 5-6-szorosa is lehet a nyári felhasználásnak.
•
A szezonalitást tovább növeli az is, hogy a távfűtés is egyre nagyobb mértékben a földgázra épül: a földgázból készített távhő részaránya az 1990-es 59 %-ról 2001-re 72 %-ra nőtt. Ugyancsak nőtt a közcélú erőművek részére eladott földgáz mennyisége: az 1992-es 2,1 Mrd m3-ről 2002-re 3,73 Mrd m3-re (21-ről 25 %-ra). A kisebb jelentőségű, de gyorsan növekvő kogeneráció is főképp földgáz bázisú.
Dr. Pátzay György
44
11
A földgázfelhasználás alakulása a havi átlaghőmérséklet o
függvényében, 18 C alatt, 2000-2002 Földgáz-felhasználás
3
Napi középhőm.
Mm
C° -5 0 5 10 15 20 25 30
2 500 2 000 1 500 1 000
Gázfelhasználás aránya a primer ellátásból
Dr. Pátzay György
A régió gázvezetékei
45
november
szeptember
március
január
november
szeptember
március
január
november
szeptember
március
január
500 0
Dr. Pátzay György
46
Földgáz igény és ellátás Magyarországon 1997-ben (millió m3) A téli fogyasztási csúcs jelentős mértékben földalatti tárolókból kapja a gázt.
Az egyes szektorok földgáz igénye (TFC) Magyarországon Nagy a lakossági földgázigény, az ipar csak ~28%-ot képvisel.
Dr. Pátzay György
47
Dr. Pátzay György
48
12
Földgáz termelés és import Magyarországon (Mtoe) Magyarország földgáz szállítási infrastruktúrája 1997
Nő az importált földgáz mennyisége csökkenő termelés mellett! Dr. Pátzay György
49
Dr. Pátzay György
50
A belföldi földgázfelhasználás részaránya az országos összenergiafelhasználásból egyes európai országokban, 2008
Főbb gázszolgáltatók Magyarországon Dr. Pátzay György
51
Dr. Pátzay György
52
13
Dr. Pátzay György
53
Dr. Pátzay György
54
Hosszú távú földgáz-import szerződések hatálya Kőolajtermelés és fogyasztás Magyarországon, 1990-2000 (1000 barrel/nap) Az országos földgázfogyasztás és forrásainak összetétele 2008-ban 1990
1991
1992
1993
1994
Termelés *
55
47
46
45
50
46
42
50
43
41
42
Termelés (csak kőolaj)
40
34
33
34
39
35
32
35
26
24
27
179
161
171
166
168
160
148
153
159
154
145
Fogyasztás
A földgáztárolási engedélyes E.ON Földgáz Storage Zrt. földalatti gáztárolóinak kapacitásai
1995
1996
1997
1998
1999
2000
* nyersolaj, földgáz kísérő és egyéb folyadékok Source: DOE/EIA
+600 (2009) Dr. Pátzay György
+600 (2009)
55
Dr. Pátzay György
56
14
Kőolajfogyasztás Magyarországon szektoronként
Magyarország kőolaj infrastruktúrája
A motorhajtó anyagokkal szembeni igény gyorsabban növekszik. Dr. Pátzay György
3 kőolaj vezeték (Ukrajna, Szlovákia, Adria) csak a BarátságII működik folyamatosan. 57
Dr. Pátzay György
58
59
Dr. Pátzay György
60
Kőolajfinomítók Közép- és Kelet-Európában Dr. Pátzay György
15
Megújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon (GWh)
Az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban hazánk is ösztönzi a megújuló energiaforrásból nyert energiával, illetve a kapcsolt módon történő villamosenergia-termelést. E célból került bevezetésre az ún. kötelező átvételi rendszer (KÁT). A „támogatott” (az átlagosnál magasabb áron történő) átvételre kötelezettek a rendszerirányítótól (MAVIR Zrt.) „kompenzációt” kaptak.
Dr. Pátzay György
61
Dr. Pátzay György
62
Biomassza alapú villamos erőművek 2007 (Strobl)
Magyarország megújuló villamos energia fogyasztása (Stróbl)
A) A meglévő biomassza-tüzelésű erőművek 2007-ben
2007-ben 2006-ban 2005-ben 2004-ben 2003-ban 2002-ben
biogáz
szélerőmű
hulladék
S. 1 2 3 4 5 6 7 8
vízerőmű
biomassza
Erőmű Mátrai Erőmű Oroszlányi Erőmű Borsodi Erőmű Tiszapalkonyai Erőmű Ajkai Erőmű Pannongreen Erőmű Bakonyi Bioenergia Szentendrei Erőmű
Tüzelés együttes együttes együttes együttes együttes külön külön külön
Összes biomassza-tüzelés 0
500
1000 1500 kiadott villamos energia, GWh/a
2002-ben 0,6% A megújuló villamosenergia részaránya 2003-ban 0,9% 2004-ben 2,4% a fogyasztásban 2005-ben 4,1% 2006-ban 3,4% Dr. Pátzay György 2007-ben 4,1%
2000
Kiadott, GWh 360 130 146 5 20 335 194 4
260
1194
Részarány, % 6,6 % 10,1 % 50,9 % 1,8 % 19,2 % 100,0 % 100,0 % 100,0 %
2,9 %
B) A most tervezett biomassza-tüzelésű erőművek 2020-ig (?) S. Erőmű 1 Szerencsi Erőmű 2 Medgyesegyháza 3 -10 Zsana, Baja stb.
Tüzelés szalma szalma szalma
Összes biomassza-tüzelés 63
BT, MW 62 24 70 4 19 50 30 1
BT, MW 49 49 8x49
Kiadott, GWh ~300 ~300 ~2400
490
~3000
Üzembe 2010 2011-2012 2013-2020
2020-ig
Dr. Pátzay György
64
Nagy kérdés, hogy elérhető-e itt majd az előírt 30%-os hatásfok.
16
Szélerőművek Magyarországon 2007 (Strobl)
Az erőművekben eltüzelt biomassza (Strobl)
Az évente beépített
25 000
Az összes beépített
50
eltüzelt biomassza, TJ/a
3081
4269 4665
15 000
4550
2856
2856
10 000
3824
247 1088
5102 1084
0
2003
1136
732 832
2825
Ajka
3746
Tiszapalkonya
94
3767
2103
2380
5 000
2238
1796
2497 1501
Oroszlány 3430
2398 1083
Bakonyi Bioenergia
Borsod
45
43.40
35 30 25 20 14.00
15 10
6826
2432
4.40
5
Mátra
4034 2177
90
40
összes beépített szélerőmű, MW
Pannongreen évente beépített új szélerőmű, MW
4614
20 000
100
0.25
0.60
1.20
1.20
2005
2006
2007
70
50 40 30
10 0
Összes engedélyezett még 2010-ig: 261 MW Dr. Pátzay György
65
17.48
20
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
2008
65.28 60.88
60
0.23
0
2004
80
0.25
0.85
2.05
3.25
3.58
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Összes 2010-ben: 326 MW
Dr. Pátzay György
66
Dr. Pátzay György
68
6
Villamos energia termelés szélerőművekben (Strobl)
61 MW (39 torony)
kiadott 108,7 GWh (0,26%)
40%
65 MW (43 torony)
kihasználás a névlegesre, %
35%
évi átlag
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Jan. Dr. Pátzay György
Febr. Márc. Ápr.
Máj.
2007
Jún.
Júl.
Aug. Szept. Okt.
Nov.
Dec. 67
17
Hazai vízerőművek (2007) (Strobl) Teljesítőképesség, MW bruttó nettó gép
1 Kisköre 28,00 2 Tiszalök 11,40 3 Kesznyéten 4,40 4 Ikervár 2,44 5 Kvassay-zsilip 2,00 6 Csörötnek 0,73 7 Gibárt 0,50 8 Felsődobsza 0,50 9 Körmend 0,40 10 Nyugati törpék, Jank 0,41 11 Pornóapáti 0,16 12 Kapuvár 0,11 13 Szenpéterfa 0,11 14 Márialiget 0,10 15 Lukácsháza 0,04 16 Chernelházadamonya 0,03 17 Bőcsi Duzzasztómű 0,02 Összes vízerőmű 51,35
26,60 10,80 4,20 2,40 2,00 0,71 0,49 0,48 0,38 0,41 0,16 0,11 0,11 0,10 0,03 0,02 0,02 49,02
3 3 2 5 2 4 2 4 2 6 1 2 1 2 1 1 1 42
Villamos energia, GW h Kihasználás Felhasznált energiahordozó, TJ termelt kiadott h/a számított mért összes
117,38 52,73 14,87 9,13 0,34 3,42 3,22 2,94 2,68 1,42 0,33 0,36 0,26 0,68 0,13 0,08 0,03 210,00
113,69 51,28 14,09 9,13 0,34 3,41 3,21 2,93 2,68 1,42 0,33 0,36 0,26 0,68 0,13 0,08 0,03 204,05
4192 4625 3380 3742 170 4685 6440 5880 6700 3463 2063 3273 2364 6800 3250 2667 1500 4090
422,6 189,8 53,5 32,9 1,2 12,3 11,6 10,6 9,6 5,1 1,2 1,3 0,9 2,4 0,5 0,3 0,1 756,0
Dr. Pátzay György
A 2008. március 31.-ig beérkezett HMJ-k (Havi Műszaki Jelentések) alapján
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
422,6 189,8 53,5 32,9 1,2 12,3 11,6 10,6 9,6 5,1 1,2 1,3 0,9 2,4 0,5 0,3 0,1 756,0
2007
Hatásfok
%
96,9% 97,3% 94,8% 100,0% 100,0% 99,7% 99,7% 99,7% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 97,2%
69
Dr. Pátzay György
70
Geotermikus energiahasznosítás a hőmérséklet függvényében
Bináris ciklusú geotermikus villamos erőmű kapcsolt energiatermeléssel
0
C
0
F
100
380
660
930
1210
500
1000
1500
2000
2500
Food processing Lumber
Leather
Pulp and paper Concrete block curing
Aggregate drying
Metal parts washing Soil warming
3000 Cement drying
Furniture
Biogas processes
1490
Malt beverages
Pasteurization
Aquaculture
Distilled liquor Fruit & vegetable drying
Mushroom culture
Blanching and cooking Beet sugar extraction
Soft drinks Greenhousing 0
C
0
F
100
380
660
930
1210
1490
500
1000
1500
2000
2500
3000
Application temperature (0F, 0C) Dr. Pátzay György
71
Dr. Pátzay György
72
18
A kötelező átvétel keretében kifizetett „támogatás” kategóriánként, illetve a „fajlagos támogatás” alakulása 2006-2008 I. félévei alapján (bal oldal: Mrd Ft, jobb oldal: Ft/kWh)
Dr. Pátzay György
73
Dr. Pátzay György
Az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia és a hozzá kapcsolódó ”támogatás” összegének alakulása
74
Megújuló energiafelhasználási elvárások Svédország Románia Franciaország Németország Lengyelország Nagybritannia Szlovákia Csehország Magyarország Málta
2005 39,8 17,8 10,3 5,8 7,2 1,3 6,7 6,1 4,3 0,0
2020 49,0 24,0 23,0 18,0 15,0 15,0 14,0 13,0 13,0 10,0
• EU ÖSSZESEN
8,5
20,0
• • • • • • • • • •
Forrás: Európai Bizottság (teljes energiafogyasztás százalékában)
Dr. Pátzay György
75
Dr. Pátzay György
76
19
A megújuló hazai villamosenergia termelés főbb problémái (Stróbl)
Kapcsolt villamosenergia termelés Magyarországon (Stróbl)
Jelentős a növekedés 2003 óta. Az EU-27-ben elől vagyunk.
3. Az eltüzelt biomassza és a szén aránya szerinti terhelés számítása nehéz. 4. Gond lehet a biomassza energiatartalmának mérése (fűtőérték, tömeg) is. 5. A szélerőműveknél legfeljebb napi előrejelzés lehet (pl. ±10% pontossággal), a heti és a havi jelzések komolytalanok (az éviről nem is szólva). 6. A szélerőműveknél a negyed órán belüli ±30%-ot meghaladó változások is előfordulnak, ami természetes jelenség. 7. A szélerőműveknél is értelmetlen a ±25%-os visszajelzés a MAVIR részéről. 8. A szélerőművek többsége (85%-a) egy helyre koncentrálódik, így az erőművenkénti előrejelzés helyett a csoportos jobb lenne. 9. A hulladéktüzelésnél kapcsolt termelés is mindig van, a fő feladat pedig a hulladék termikus értékesítése, ártalmatlanítása és térfogatcsökkentése. 10. A vízerőműveknél sok már a törpeerőmű (50 kW vagy kisebb), és itt nehéz a pontos kommunikációs kapcsolat megvalósítása. 11. A vízerőműveknél sem lehet komoly a havi előrejelzés, legfeljebb heti lehetne, vagy inkább itt is a napi jelzés a jobb (pl. esős időben).
kapcsoltan termelt villamos energia, GWh
1. Egyelőre csak a biomassza sok, de leginkább a szélerőművek fejlődnek. 2. A biomasszánál az együttes tüzelés pontos mérése még nem megoldott.
összesen
9000
77
KÁP-pal támogatott 21,2%
8000 20,0%
7000
18,0%
21,8%
18,6%
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003
Dr. Pátzay György
kiserőművekben
részarány a nettó termelésből
2004
2005
2006
Dr. Pátzay György
2007 78
Átlagos termikus hatásfokok Magyarországon Villamosenergia szolgáltatók Magyarországon Dr. Pátzay György
79
Dr. Pátzay György
80
20
A magyar villamosenergia hálózat nemzetközi csatlakozásai
A magyar villamosenergia hálózat és a fontosabb erőművek Dr. Pátzay György
81
Dr. Pátzay György
82
A hazai áramszolgáltatók forgalmának szektoronkénti megoszlása 2006
Magyarország villamosenergia importja és exportja 2006-ban (GWh) Dr. Pátzay György
83
Dr. Pátzay György
84
21
Elektromos energia termelés és fogyasztás Magyarországon, 1990-2000 (billió kWh)
Villamosenergia fogyasztás fogyasztói csoportok szerint
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Nettó termelés
26.9
28.3
29.9
31.1
31.7
32.1
33.1
33.4
35.2
35.2
33.4
vizerőmű atomerőmű geo/nap/szél/bio konvencionális hőerőmű
0.2 13.0 n/a 13.7
0.2 13.0 n/a 15.1
0.2 13.3 n/a 16.5
0.2 13.1 n/a 17.8
0.2 13.3 n/a 18.1
0.2 13.3 n/a 18.6
0.2 13.5 n/a 19.5
0.2 13.3 n/a 19.9
0.2 13.3 0.1 21.7
0.2 13.4 0.1 21.5
0.2 13.5 0.1 19.7
Nettó fogyasztás
36.3
33.7
31.2
31.4
31.5
32.3
33.0
33.2
33.5
33.8
35.1
Import
13.3
8.4
4.9
3.3
3.0
3.2
3.5
4.4
4.0
3.4
5.2
Export
2.0
1.1
1.5
0.8
0.9
0.8
1.3
2.3
3.3
2.3
1.2
forrás: DOE/EIA
Dr. Pátzay György
85
Magyarországi erőművek villamosenergia értékesítési átlagárai
Dr. Pátzay György
86
Villamos energia társaságok villamosenergia-termelése 2007
2001 Erőmű
tüzelőanyag ár (Ft/kWh)
Dunamenti olaj, gáz 13,0 Mátrai
lignit
Tiszai
olaj, gáz 12,0
Borsodi
szén
Bakonyi
szén
31,0
Vértesi
szén
15,0
Pécsi
szén
Budapesti gáz
12,0 19,0
17,0 13,0
Paksi
nukleáris 6,40
Csepeli
gáz
14,0
Debreceni gáz
12,0
Dr. Pátzay György
87
Dr. Pátzay György
88
22
A hazai erőművi társaság(csoport)ok piaci részesedése beépített kapacitás (2007) és termelés (2008) szerint
Dr. Pátzay György
89
Dr. Pátzay György
Energiastratégia, szcenáriók
Energiastratégia
A legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként kijelölt „Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv jeleníti meg, amely biztosítja az atomenergia hosszú távú fenntartását az energiamixben. Dr. Pátzay György
90
91
−
A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) – az üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032 és 2037 között fognak leállni. (1. blokk 2032., 2. blokk 2034., 3. blokk 2036., 4. blokk 2037.)
−
A 2037 utáni villamosenergia-igény függvényében az egyik opció újabb atomerőmű építése. A döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni a hosszú létesítési időtartam miatt.
−
Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen.
−
Az új atomerőművi blokkok esetén vizsgálni kell a villamosenergiarendszer szabályozhatóságát és a nagy teljesítményű egységek által megkövetelt fokozott tartalék tartási követelményeket is.
−
Az üzemelő, és az esetleges új blokkok esetén is biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelmények szerinti működést. Dr. Pátzay György
Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása 92
91
23
Dr. Pátzay György
93
24
