Korszerű Diagnosztikai Módszerek Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Fszt. 29.
2. Előadás Rezgéselmélet 1.
Mi a rezgés, és mi az oka?
A rezgést úgy lehetne definiálni, mint a gépnek, vagy egy alkatrészének ciklikus, vagy oszcilláló mozgását a nyugalmi pozícióhoz viszonyítva. A rezgés miatt a gépben erők jönnek létre. Ezeknek az erőknek:
változhat az iránya az időben, mint ahogy erő keletkezik a forgó kiegyensúlyozatlanságnál amplitúdója vagy intenzitása az időben változhat, mint ahogy egyensúlyozatlan mágneses erők jönnek létre egy indukciós motorban a motor armatúrája és állórésze közötti egyenlőtlen légrés miatt súrlódás a forgó és az álló gépalkatrészek között ütközési ok, mint ahogy a fogaskerék fogai kapcsolódnak, vagy ahogy a működő csapágy gördülőtestei ütköznek áthaladva a csapágy hibáin azok, amelyet általában erők generálnak, mint az áramlási turbulencia a folyadékszállításnál (ventilátorok, levegõztetõk, szivattyúk) vagy gyulladási turbulencia gázturbinákban, kazánokban
Mi tehát a rezgés ?!
Rezgésről akkor beszélünk, ha valamilyen mennyiség (mechanikai, vagy fizikai jellemző, pl. út, sebesség, gyorsulás, feszültség, áram, erő, stb.) egy referencia hely közelében periódikusan változik. Tehát ez a mennyiség az időnek peródikus függvénye! A képen látható mechanikai rezgést ábrázoló egy szabadságfokú tömeg-rugó rendszerben az út, a sebesség, illetve gyorsulás periódikusan változik a referencia hely környezetében.
A rezgések felosztása, rendszerezése, milyen rezgések vannak?
A rezgést hordozó anyagok (rugalmas közegek) fajtái szerint a rezgések létrejöhetnek:
A rezgőmozgást végző test, vagy anyag alakja szerint lehetnek:
Húr rezgések (fonál, húr, acéldrót, stb.) Síkrezgések (lemez, héj, hártya, stb.) Kontinum-rezgések (szilárd testek, víz, levegő)
Feloszthatók frekvencia szerint is:
gázokban folyadékokban szilárd testekben
pl. elektromágneses hullámok (rádió, infravörös, látható fény, ultraibolya, röntgen, gamma, stb.) pl. hanghullámok (infrahang, hallható hang, ultra-, hiper-hang)
Feloszthatók a periódikusan változó mennyiség milyensége alapján (lásd matematikai felosztás táblázat.)
Rezgések felosztása periódikusan változó mennyiség alapján
A rezgések matematikai rendszerezése a rezgést leíró függvény jellege szerint Átlagaik állandók, időben nem változnak
Felírhatók időfüggvényként Megtartják periódus idejüket felírhatók g(t)=g(t+T) alakban Peródusidejüket és fázisszögeiket is tartják, feírhatók g(t)= A sin (ω t ± φ) alakban
Definíciók
Stacionárius az a rezgés, ahol a rezgésjellemzők átlagai állandók, pl. a
rezgésterjedelem, a frekvencia, vagy az effektív érték stb. átlaga nem változik. Nem stacionárius esetben ez nem teljesül. Determinisztikus az a rezgés, melynek rezgésjellemzői az alapösszefüggések és kezdeti értékek ismeretében bármely időpillanatban egyértelműen meghatározhatók. Véletlenszerű (sztochasztikus) rezgések esetében az előzőekben említett egyértelmű meghatározás nem lehetséges. A rezgésjellemzők csak valószínűségi változók segítségével kezelhetők, egy adott időpillanatban a függvény értéke nem állítható elő. Ilyenek a kavitációt, turbulenciát, zajt leíró függvények. Folyamatos rezgés egy olyan állandósult rezgés, amelynek rezgésjellemzői átlagukat nem tartják. Átmeneti rezgés / tranziens / egy állandósult rezgésből - vagy nyugalmi helyzetből - bármely más, állandósult rezgésbe való átmenet folyamata. Ilyenek a gépek inditását, leállását, üzemmódváltását kisérő rezgések. Periodikus rezgés esetében felírható a g(t) = g (t + nT) egyenlőség, ahol a T a rezgés periódusideje.. A nemperiodikus függvényekre ez az összefüggés csak közelítően igaz. Az olyan rezgést, amelynél az összefüggés csak közelítően teljesül kváziperiodikus rezgésnek nevezik.
Periodikus, harmonikus rezgés
Harmonikusnak nevezzük azt a
rezgést, amelynek rezgésjellemzői az idő függvényében a g(t) = A sin ( ω t + ϕ) tövényszerűséggel változnak, ahol
az A – amplitúdó(+,- kitérés) az ω- körfrekvencia (1/s) és a ϕ- kezdő fázisszög állandók. Harmonikus rezgést végez pl a hálózati feszültség vagy az nyugalmi helyzetéből kitéritett tömeg-rugó rendszer, stb.
Az ábrán a harmonikus rezgés jellemzői láthatók. Ez a rezgés előállítható egy A hosszúságú, ω szögsebességgel forgó vektor vetületeként. A vektor a kör 2 π (pí) középponti szöget éppen T periódusidő alatt futja be.
2⋅π
2⋅π T = ; avagy ω = ω T
A harmonikus rezgés további jellemzői 2⋅π
2⋅π T = ; avagy ω= ω T f=
1 T
ebbõl
ω =2⋅π ⋅ f
d 2 x 1 m + ⋅x = 0 2 c d t
A rezgő mozgás alapegyenlete
A rendszerre felírható differenciál egyenlet az erők állandó egyensúlyát fejezi ki ahol m [kg] a rezgő test tömege, c [ m/N ] - a rugóállandó Az egyenletbe gyakran az 1/c = cR [N/m] rugómerevséget helyettesítik be, amely a képletet csak alakilag módosítja. Az egyenlet egy másodrendű, homogén, hiányos differenciál egyenlet, mely rendezés után az alábbi alakra hozható: A differenciál egyenlet megoldását az
d2 x =−ω0 ⋅ x 2 dt
ahol
ω0 =
1 m⋅c
x ( t ) = A ⋅ sin ω 0 ⋅ t
összefüggés adja, tehát a mozgás harmonikus rezgőmozgá
Harmonikus rezgőmozgás
Egyszerű Harmonikus rezgőmozgás . +A
-A
Idő T
1 ciklus
A tömegmozgás egyenlete: m.d2y/dt2= -y/c y=A.sin αt+B.cos αt
Példa egytömegű tömeg-rugó rendszer periodikus mozgására
Összetett rezgések
Ha egy rendszer valamely pontja egyszerre két vagy több független rezgést végez, akkor a rezgések összetevődése - szuperpozíciója - áll elő. Két rezgés esetén az összetevők lehetnek egyirányúak, vagy egymásra merőleges (esetleg tetszőleges szögben hajló) rezgések.
Az eredő mozgás igen változó lehet
Megegyező frekvenciájú harmonikus rezgések eredője
Ha két egyirányú, azonos frekvenciájú harmonikus rezgés eredőjét állítjuk elő, akkor az összetevőkkel megegyező irányú, velük azonos frekvenciájú harmonikus rezgést kapunk. Legyen a rezgésünk :
A1 ⋅ sin (ω t + ϕ 1 ) é s A2 ⋅ sin(ω t + ϕ 2 )
A ⋅ sin (ω t + ϕ )
ekkor az eredő
alakú lesz.
Az eredő szerkesztéssel és számítással a mellékelt ábra szerint állítható elő.
A = A + A + 2 ⋅ A1 ⋅ A2 ⋅ cos(ϕ 1 − ϕ 2 ) 2 1
2 2
Megegyező frekvenciájú harmonikus rezgések eredője Erősítés A = A1 + A2 Ha a φ = 0 és az amplitudók pozitívak, akkor a rezgések erősitik egymást. Gyengítés
A = A1 - A2 Ha ϕ = π és az amplitudók pozitivak, akkor a rezgések gyengitik egymást
Kioltás
Ha φ = 0 és A1 = - A2 , akkor a rezgések kioltják egymást.
Külömböző frekvenciájú harmonikus rezgések eredője A különböző frekvenciájú harmonikus rezgések összege nem harmonikus és általában nem is periodikus. Mivel az, A1 ⋅ sin (ω 1 t + ϕ 1 ) + A2 ⋅ sin (ω 2 t + ϕ 2 ) kifejezés nem hozható Periodikus csak akkor lehet , ha
ω1 /ω 2 racionális szám.
A⋅sin (ω t + ϕ ) alakra
Közel azonos frekvenciájú harmonikus rezgések eredője
Az eredő amplitúdója tehát harmonikus burkolóval rendelkezik, azaz a két összetevő hol gyengíti (kioltja), hol erősíti egymást. Az így létrejövő jelenség a lebegés. A lebegés frekvenciája a két összetevő frekvenciájának a különbsége
f1= 6 Hz
f2= 5 Hz
fe= 1 Hz
A lebegés kialakulása
ω 1 ≈ω 2
1 Te = f1 − f 2
f e = f1 − f 2
EGYMÁSRA MERŐLEGES REZGÉSEK ÖSSZETEVÉSE
Iyen rezgéseket ír le a ábrán látható kettős inga, vagy az oszcilloszkóp, melynek vízszintes és függőleges eltérítéséhez harmonikus függvény szerint változó jeleket juttatnak. Az ilyen típusú rezgéseknél általában két esetet szoktak megkülönböztetni aszerint, hogy a két rezgés frekvenciája között milyen viszony áll fenn. a rezgési frekvenciák megegyeznek a rezgési frekvenciák egymástól eltérőek (Lissajous-görbék)
ELOLVASNI A KÖNYVBEN!
A REZGÉSEK FELBONTÁSA, A FOURIER A harmonikus rezgések összetevé- ANALZIS sével a szuperpozíció eredménye
Az összetevők meghatározására három integrál-összefüggés szolgál :
ként - egyirányú rezgéseknél az eredmény periodikus rezgés volt. Az eljárást meg lehet fordítani. Azaz nem harmonikus, de periodikus 1 T rezgések - melyekre felírható a A0 = ⋅ 0 g (t )dt g(t) = g(t + n T) összefüggés, T egyértelműen felírhatóak harmonikus rezgések összegeként. 2⋅k π 2 T Ak = ⋅ g (t ) ⋅ cos ⋅ t dt Az összetevők szögsebességei az ω szögsebesség egész számú T 0 T többszörösei lesznek. T 2⋅k π 2 a periodikus függvények Bk = ⋅ g (t ) ⋅ sin ⋅ t dt Ez felbontására vonatkozó FourierT 0 T tétel, (Fourier-analízis). ahol k = 0 , 1 , 2 .....a rendszám. Ezekkel az eredeti g(t) függvény így írható fel:
∫
∫
∫
g (t )= A0 +( A1cosωt + B1sinωt )+( A2 cos2ωt + B2 sin 2ωt )+....+( An cosnωt + Bn sin nωt ) ∞
g (t ) = A0 + ∑ ( Ak ⋅ cos k ω t + Bk ⋅ sin k ω t ) k =1
Háromszögjel felbontása harmonikus összetevőkre a Fourier-analízissel
Ez egy periodikus, de nem harmonikus függvény, melyre a felbontás után az alábbi eredmény adódik :
8A
1 1 g (t ) = 2 ⋅ (sin ω t − 2 ⋅ sin 3ω t + 2 ⋅ sin 5ω t − .... + ...) π 3 5
Négyszög jel Fourier-analízise
Hasonlóan Fourier analizálva egy négyszögjel függvényt a következő eredményt kapjuk:
4A
1 1 g (t ) = ⋅ (cos ω t + ⋅ cos 3ω t + ⋅ cos 5ω t + .... + ...) 3 5 π
Megfigyelések a Fourier-analízissel kapcsolatban
Az A0 = 0 azoknál a függvényeknél, ahol az integrálátlag egy periódusra 0-t ad. A pozitív és negatív területek „kiejtik egymást” A „páros”, illetve „páratlan” periodikus függvények összetevői is „párosak”, illetve „páratlanok”. Ezért általában, vagy csak az Ak, vagy csak a Bk kiszámítására van szükség. A végtelen sor szabályossága már néhány tag után kitűnik. Így tetszőlegesen sok harmonikus összetevő vehető figyelembe anélkül, hogy mindegyiket ki kellene számolni. Számítógéppel ezek az integrálási feladatok gyorsan elvégezhetők, az analóg, vagy digitális eredmény mérési eredmény azonnal feldolgozható.
A FOURIER TRANSZFORMÁCIÓ
Tiszta harmonikus (A) és periodikus (B) függvény képe az idő és frekvenciatartományban Egy harmonikus rezgés Fouriertranszformáltja egy „A” nagyságú vonal, mely a rezgés frekvenciájánál áll elő. Ez az un. harmonikus rezgés-összetevő.
Már két rezgés esetében is kitűnik, hogy az időtartományban a rezgések összegzése, szétbontása áttekinthetetlen. Ezért a rezgések vizsgálatánál gyakran alkalmazzák a Fourier-transzformációt, mely segítségével az időfüggvényeket áttranszformálhatjuk frekvencia függvényekké. A transzformációs formula valamely g(t) függvényre: +∞
g (t) = F {g (t)}= ∫ g (t)⋅e
− j 2π f
−∞
t dt
Idő és frekvencia kapcsolata
Fourier-tétele szerint a tetszőleges periodikus rezgés harmonikus összetevőkre bontható. Az összetevő frekvenciák az alapharmonikus frekvenciának egészszámú többszörösei.
Az összetett periodikus rezgés tehát összetevőkkel is megadható
q. re f h hig
low
q. fre
Az egyedi rezgések összege adja a komplex (összetett) időjelet.
Komplex időjel
Spectrum Analysis (FFT = Fast Fourier Transformation)
Felbontás harmonikus összetevőkre
Fourier sorba fejtés Fourier-transzformáció
Amplitude
1x, 2x, 3x harmonikusok
Valós rezgés az időtartományban
Tim e
Rezgés-spektrum a műszer képernyőjén
Amplitude
Amplitude
Tim e
F
cy n ue q re
Az un. időjel és a frekvencia, vagy rezgés-spektrum összefüggése IDŐJEL
REZGÉS SPEKTRUM
FREKVENCIA (Hz)
Rezgések jellemző mennyiségei
A periódusidő és frekvencia kapcsolata:
Rezgés amplitúdó :
Peródusidő = 1/Frekvencia Frekvencia = 1/Perióduidő
1 f= T
1 T= f
Pozitív „+” amplitúdó (pozitív csúcs) Negatív „-” amplitúdó (negatív csúcs) Csúcstól-csúcsig „APTP” (peak-to-peak)
Átlagértékek :
Normál átlag RMS „Root Mean Square” = négyzetes középátlag, vagy effektív érték
A rezgés amplitúdó jellemzői
a tömegközépponthoz képest megtett legnagyobb kitérés, a „+” és „-” amplitúdó az időjelben könnyen felismerhető
Amplitudó
RMS
Csúcs Peak
Normál - átlag
Time
Csúcstól-csúcsig Peak – to - Peak
RMS érték „Root Mean Square” = Négyzetes középérték=effektívérték A görbe alatti terület Ezek a területek egyenlők
Mind az abszolút-érték képzés, mind a négyzetre emelés megoldja a negatív területek kezelésének problémáját. Igaz ugyan, hogy a négyzetre emelés torzítja a függvényt, de ez az átlag kifejezi a rezgés energiáját és ezért a gyakorlatban leginkább ez terjedt el. T
1 g effektiv = ⋅ ∫ g (t ) 2 dt T 0
RMS érték
Az RMS érték gyakorlati számítása meghatározott frekvencia tartományban Gyakorlatilag a megadott, illetve megmért frekvencia tartományban (pl. a 10 – 1000 Hz tartományban) a rezgés spekrtumban lévő összes csúcs négyzetösszegéből vont négyzetgyököt értjük egy adott rezgés RMS értékén A korszerű műszerek (rezgés-analizátorok) ezt az értéket automatikusan számítják, ha beállítjuk. Szabadon választhatunk milyen spektrumot szeretnénk látni RMS, Peak, vagy Pek-to-Peak
Amplitúdó és átlag átváltás Normál átlag = 0,637 x Peak Normál átlag = 0,90 x RMS Peak to Peak = 2 x Peak Peak = 1,414 x RMS Peak = 1,57 x Normál átlag RMS = 0,707 x Peak RMS = 1,11 x Normál átlag
A rezgés szinuszos jellege (összefüggés a rezgéselmozdulás, rezgéssebesség és rezgésgyorsulás között) 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8 -1
1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2 1 -0,4 -0,6 -0,8 -1
1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8 -1
elmozdulás
T
Ha egy harmonikus rezgőmozgás út - idő függvénye rendelkezésünkre áll, akkor ebből a sebesség - idő, illetve gyorsulás idő összefüggést deriválással képezhetjük.
r
sebesség
rω
gyorsulás
rω 2
Látható, hogy mind a sebesség, mind a gyorsulás harmonikus jellegű marad. Az amplitúdó a deriválás során ω szorzót kap és a függvény értékű π / 2 fáziseltolást szenved.
Rezgés út, sebesség és gyorsulás összefüggése
A gépek rezgései
A gépek nem merev testek, ezért részeik egymástól teljesen eltérő módon is rezeghetnek. A rezgéseknek egyidejűleg több oka lehet, ezért a gépek rezgése mindig összetett. A gépek mért rezgése az egyes helyekről, a különféle meghibásodási okokból származó eltérő erősségű, frekvenciájú és fázisszögű rezgések eredője.
Összetett gép rezgés időjel In/sec S/W CIRC PUMP #2
Rezgés gyorsulás, g
LR: AXIAL
0.5
RPM: 1720
SAMPLE
0.4
ID: 243 MOTOR, FREE END
0.3 0.2 0.1 0 -0.1 -0.2 -0.3 -0.4 -0.5 0
0.25
0.5
Idő, sec
0.75
1
Néhány alapfogalom ismétlés
Amplitúdó: A tömegközépponthoz képest megtett legnagyobb kitérés. Frekvencia: Az egy másodperc alatt megtett mozgási ciklusok száma. Harmonikus (vagy alapharmonikus): a forgórész üzemi fordulatszámának megfelelő frekvencia. (Másodpercenkénti fordulatszám vagy ciklusszám.) Felharmonikus: Az többszöröse. Rezgési spektrum:
alapharmonikus Az
egyes
egész-számú
rezgésösszetevők
ábrázolása frekvencia-amplitúdó dimenzióban. Rezonancia: Egy rendszernek rezonanciája van gerjesztett lengésben, amikor a gerjesztő frekvenciának bármilyen kis változása a rendszer válaszának csökkenését eredményezi
Rezgésvizsgálat
A gépek alkatrészeinek működésközbeni alternáló mozgása, egymáshoz ütődése, felületi és geometriai hibák. a forgó mozgású alkatrészek kiegyensúlyozatlansága a rendszer elemeiben rezgőmozgást okoz. Az üzemelés során az elhasználódás miatt a rezgések erőssége változik. A gépek műszeres rezgésvizsgálatakor a mechanikai rezgéseket villamos jellé kell átalakítani és így a mechanikai rezgések jellemzőit tartalmazó villamos jeleket mérjük, ill. elemezzük.
A rezgésmérés alkalmas: csapágyak, fogaskerekek, mechanikus hajtóművek, hidraulikus rendszerek, villamos forgógépek, ill. minden olyan részegység, fődarab vizsgálatára, amelyekben az alkatrészek elhasználódása, kiegyensúlyozatlansága rezgést kelt.
Természetes, hogy a gépek állapotát a rezgések szintjével kapcsoljuk össze. Késő azonban, ha egy gépről csak akkor derül ki, hogy nincs megfelelő műszaki állapotban, ha már szét akar esni A műszeres vizsgálatokkal ezek a hibák elkerülhetők
Hányszor tapintottunk már meg egy gépet, hogy megnézzük, jól működik-e? Egy kis tapasztalattal kifejlődik egy érzék, hogy mi utal normális és mi nem normális üzemelésre a gépen.
A kádgörbe gyakorlati használata
Rezgés út, sebesség és gyorsulás összefüggése
Rezgés kitérés érzékelő felépítése Alkalmazása alacsony fordulatszám esetén max. 500 RPM-ig
Rezgés sebesség érzékelő felépítése Alkalmazása közepes fordulatszám esetén max. 3000 RPM-ig
Rezgés gyorsulás érzékelő felépítése Alkalmazása magas fordulatszám esetén
Rezgés gyorsulásérzékelő részei
Rezgés érzékelők rögzítése
Egyszerű rezgésmérő műszerek, rezgésmérő ceruza Jellemzők: Rezgéssebesség 10-1000 Hz fix. frekvencia tartomány RMS érték mérése csapágy jellemző mérése Envelop rezgésgyorsulás Egyszerű kezelés Gyors mérés Pontatlan mérő erő a kézi hozzászorítás miatt Adatrögzítés és feldolgozás nehézkes, kézzel történik, egyszerűen felírjuk az adatokat, Kiértékelés szoftverrel, vagy Excel táblázat, trend elemzés
PICOLOG rezgés-mérő és mérési adatgyűjtő
Feladat orientált számítógép, szoftver, hardver, memória Rezgéssebesség, rezgéskitérés 10-1.000 Hz RMS csapágy jellemző mérése Envelop rezgésgyorsulás, csúcs és átlagérték SEE mérés kenési elégtelenség mérése, csak cseruzával Egyszerű kezelés Gyors mérés Pontos mérő erő, mágnesesen rögzített érzékelő miatt Mérés és adatrögzítés egy gombnyomásra
Adattárolás, feldolgozás kiértékelés, dokumentálás szoftver segítségével Spektrumot nem, csak rezgésösszeg számértéket ad a mérési eredmény
Diagnosztikai mérő eszköz készlet (példa)
Feladat orientált számítógép, MICROLOG rezgésszoftver, hardver, memória Rezgéssebesség, rezgéskitérés 0- analizátor és mérési 20.000 Hz RMS, PtP, Peak csapágy jellemző mérése Envelop adatgyűjő rezgésgyorsulás, csúcs és átlagérték SEE mérés kenési elégtelenség mérése Bonyolultabb kezelés Mérési idő a feladattól függ Pontos mérő erő, mágnesesen rögzített érzékelő miatt Mérés és adatrögzítés egy gombnyomásra Adattárolás, feldolgozás kiértékelés, dokumentálás szoftverben és a gépről is Spektrumot és számértéket is ad
A MICROLOG RENDSZER
Analizátor opcionális tartozékok
MICROLOG Rezgés - Analizátor opcionális tartozékai STROBOSZKÓP ÉS OPTIKAI FÁZIS REFERENCIA MÉRŐ
Rezgés védelmi rendszerek, rezgésőrök
Rezgésdiagnosztika – MCT rezgésőr Mit mér? 8 fajta szűrővel kapható (későbbiekben nem állítható) rezgéssebesség és envelop mérésre. Ajánlott csapágyanként két egység használata (rezgéssebesség + envelop modul). Kimenetek: Feszültség és áram kimenet (arányos a mért rezgésértékkel). Beállítható riasztási szint átlépésekor behúz egy relét, amire bármi köthető (lámpa, sziréna, stb.).
Telepített rezgésmérési rendszer
Az időszakos rezgésdiagnosztikai vizsgálat általános sorrendje 1. A vizsgálat tárgyát képező gép műszaki adatainak és felépítésének megismerése
Felépítés, alapozás, főbb alkatrészek Fordulatszámok Csapágy, fogaskerék és egyéb adatok A gép működésének terhelési módjai
2. Mérési terv és mérési útvonal elkészítése az adatbázis kezelő szoftverben 3. Mérési útvonal letöltése az analizátorba 4. Rezgésmérés, a mérési tervnek megfelelően 5. Adatok visszatöltése 6. Mérési eredmények kiértékelése, dokumentálása
Rezgésmérési irányok VERTIKÁLIS
HORIZONTÁLIS AXIÁLIS
Mérőpontok kialakításának szabályai 1. A csapágy és gyorsulásmérő között a legkisebb 2. 3.
távolság legyen. A jel csak egyszer léphet át az anyaghatáron, ez pedig csak a csapágy és a ház között lehetséges. A mérési pont csak a csapágy terhelési zónájában lehet.
PÉLDA A SZÜKSÉGES MÉRÉSI HELYEK ÉS IRÁNYOK KIALAKÍTÁSÁRA 1 VER
2 VER 3 VER
4 VER
4 AXI
2 AXI
1 HOR
2 HOR
3 HOR
4 HOR
CENTRIFUGÁL SZIVATTYÚ ESETÉBEN
Rezgésmérés eredményeinek kiértékelése
A megengedhető rezgéssebesség szintek ISO 10816 szerint Géposztályok
A rezgéssebesség effektív értéke frekvenciatartományban [mm/s] jó
elfogadható nem kielégítő
10-1000
veszélyesen magas
0 - 0,71 0,71 - 1,8
1,8 - 4,5
4,5 felett
II. oszt. közepes gépek 75 kW-ig
0 - 1,2
1,2 - 2,8
2,8 - 7,1
7,1 felett
III. oszt nagy gépek 300 kW -ig merev alapozással
0 - 1,8
1,8 - 4,5
4,5 - 11,2
11,2 felett
III. oszt nagy gépek 300 kW -ig rugalmas alapozással
0 - 2,8
2,8 - 7,1
7,1 - 18
18 felett
I. oszt. kis gépek 15 kW-ig
Hz
Rezgésdiagnosztika – Rezgés - spektrum
– A rezgés amplitúdó a hiba súlyosságára ad utalást. – A rezgés frekvenciája a hiba forrására ad utalást.
Komplex „multi paraméteres” rezgésvizsgálat > a különböző frekvencia tartományok más-más alkatrész hibájára, tönkremenetelére utalnak
tim
y nc e qu e r f
e
low
q. re f h hig
q. fre
Az egyedi rezgések összege adja a komplex (összetett) időjelet.
Komplex időjel
A rezgésdiagnosztikai mérésekkel kimutatható hibák :
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozatlanság Tengely-beállítási hibák Gördülőcsapágyak tönkremenetele, kenési problémái Siklócsapágyak tönkremenetele Fogaskerék hajtások meghibásodásai (kopás, törés) Szíjhajtások beállítási és rezonanciás problémái Gépek alapozási hibái Fellazulások, mechanikai lazaságok Vázszerkezetek rögzítési, merevségi problémái Villamos motorok elektromos és csapágyhibái, stb.
A rezgésdiagnosztikai mérésekkel kimutatható hibák
A REZGÉSMÉRÉSSEL KIMUTATHATÓ HIBÁK MEGJELENÉSE A REZGÉS SPEKTRUMBAN
Kenési problémák kimutatása
Kenési problémák kimutatása
Kenési problémák kimutatása
A rezgésgyorsulás és a SEE technológia hiba előrejelző képesség összehasonlítása