pjárművek diagnosztikai

Előadó: Dr. Lakatos István Ph.D., egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr

Gépjárműdiagnosztika Bevezetés a gépjárművek diagnosztikai vizsgálatába


DIAGNOSZTIKA =

Dyagnosis görög szó

JELENTÉSE megkülönböztető felismerés, valamely folyamat elindító okának biztos felismerése


ORVOSI GYAKORLAT röv.:dg a betegség felismerésének és megállapításának tudománya

• Kapcsolódó kifejezés ANAMNEZIS (visszaemlékezés) kórelőzmény, a betegség előzményeinek, okainak feltárása a beteg kikérdezése útján

MUNKAFELVÉTEL!


A diagnosztika meghatározása: D A műszaki diagnosztika műszeres méréstechnikai vizsgálatok összessége, amellyel az adott szerkezet műszaki állapota, annak lényeges megbontása nélkül feltárható.


A diagnosztizálás célja: 1. A szerkezet műszaki-üzemi állapotának értékelése [HELYZETELEMZÉS] 1.1. A jellemzők megengedett határértéken belüli megváltozásának mezőjében történő értékelés.


alrendszer

rendszer jellemző [romlás] tűrés

RENDSZER

output

output

tűrés

„Rejtett hibák feltárása”


Alrendszerek hibáinak feltárása, amely hatása a rendszer kimenetére csekély, vagy hatásuk közvetlenül nem észlelhető. pl: a gépjármű fogyasztását befolyásoló tényezők egy része

1.2. A meghibásodáshoz vezető gyorsuló elhasználódási élettartam periódus biztos felismerése


2. A szerkezet műszaki-üzemi jellemzőinek beállításabeszabályozása.

2.1. Beállítás: Egy rögzítendő paraméter beállításának folyamatában a jellemző tényleges értékének azonosidejű ismerete (analóg mérés).


2.2. Ellenőrzés (követő elemzés) a beállított, vezérelt, jellemzők értékeinek ellenőrzése szabályzott mintavételezés folyamat

DIAGNOSZTIKAI ELEMZÉS

érték

záró érték idő


A műszaki diagnosztika alkalmazásával elérhető előnyök: 1. A meghibásodás feltárható annak korai, kezdeti szakaszában. 2. A meghibásodás kellő biztonsággal felderíthető • helyében • mértékében (előrehaladottságában) • okában • okozatában (hatásában)


3. A szerkezeti egység megbontása nélkül végezhető el a vizsgálat. (Nem kell olyan egységet is megbontani a hozzáférés érdekében, amely hibátlan.) 4. Csökkenthető a szubjetív hibák aránya. 5. A mérés reprodukálható. 6. A mérés dokumentálható.


7. A diagnosztika olyan műszaki állapotvizsgálatokat is lehetővé tesz, amelyekre a hagyományos módon nem volt lehetőség. 8. Csökken a vizsgálatok időigénye, nő a hatékonysága, a vizsgálatok egy része automatizálható.


9. A biztonságosan ismert műszaki állapot alapján garantálható teljesítőképesség növeli a kihasználtságot és a biztonságot. 10. Növelhető a javítás, karbantartás hatékonysága, eredményessége, javítható az alkatrész-gazdálkodás. Takarékosabb élőmunka gazdálkodás.


A gépjárműdiagnosztika alkalmazásának területei: 1. Hatósági vizsgálatok 1.1. Közlekedésbiztonsági előírások 1.2. Környezetvédelmi előírások 1.3. Energiafelhasználás (Közúti járműveknél norma fogyasztás ellenőrzés)


2. Járműkarbantartás Járműjavítás 2.1. A karbantartási rendszerek „szerves tartozéka”

1.-2. Kapcsolata szoros: - növelt gyakoriságú hatósági vizsgáztatás (pl. autóbuszok, taxik) - zárt technológiás vizsgáztatás - az 1. Alatt kötelezően előírt vizsgálatok elvégzése az üzemeltetés gazdaságosságának érdekében is áll!


2.2. Javítási folyamat közben és végén - beállító, beszabályozó - végellenőrző, minősítő diagnosztika 3. Járműgyártás - részátvétel - végátvétel


A műszaki állapotról nyert információ gyakoriságát, azaz a rendszer teljesítőképességének garantálását a műszaki diagnosztika alkalmazásának gyakoriságát meghatározó tényezők: 1. A termelési, szállítási feladat: -

élt- és vagyonbiztonság (pl. repülés) kötöttpályás üzem katonai üzem


2. A szállítmánytól függő tényezők: -

romlandó áru (élelmiszer) mentő üzem

3. A termelési eszköz értéke 4. Üzemanyagok értéke, üzemköltségek: hajtóanyagok ára - fogyasztás


5. Üzemviszonyok: -

terep éghajlat

6. A konstrukció „kívánalmai” 7. Hatósági előírások


A DIAGNOSZTIKA FELOSZTÁSA A mérőrendszer elhelyezése szerint A) B)

TELEPÍTETT MOZGÓ

üzemi mérőállások, mérőállomások Diagnosztikai mérőjárművek hatósági vizsgálatok mezőgazdaság katonai cél


C)

FEDÉLZETI

a járműbe építetten

D)

KOMPLEX

az üzemeltető egységekről az adatok jelátvitellel a központi adatfeldolgozó számítógépbe kerülnek (pl. rezgés, …, automata üzem)


Az információhordozó jellege szerint A) KÖZVETLEN

a diagnosztikai paraméter maga a meghatározó üzemeltetési mutató (fordulatszám, elmozdulás, stb.)

B) KÖZVETETT

a diagnosztikai paraméter bármely alkalmasan kiválasztott fizikai mennyiség, amely segítségével a kívánt jellemző egyértelműen meghatározható [jól közelítően]. pl. gázelemzés - keverékképzés


Az információhordozó fajtája szerint A)

(gáz-részecske) emisszó diagnosztika

B)

opto-diagnosztika

C)

szenzor diagnosztika

D)

tribo-diagnosztika

E)

vibro- és akusztikai diagnosztika

F)

infra diagnosztika


Az információ hozzáférhetősége szerint A)

Csatlakozás a rendszer „határfelületén”

B)

Csatlakozás az alrendszer „határfelületén”

C)

Csatlakozás a folyamatba! C1) rendszer megbontás C2) beépített jeladó

D)

Információhordozó levétel D1) Tribodiagnosztika


A mérőrendszer csatlakozása szerint A)

INTEGRÁLT A1)

Fedélzeti - kijelzéssel - értékeléssel - adatgyűjtéssel (Black Boksz)

A2)

Fedélzeti adatátvitellel


B)

C)

KOMPLEX B1)

Automatikus központi csatlakozóval

B2)

Programválasztás központi csatlakozóval

B3)

Érzékelők egyedi csatlakoztatása Automatikus vagy programválasztásos mérés.

EGYEDI - egyedi csatlakoztatás - egy vagy több (sorba kapcsolt) funkció

pjárművek diagnosztikai

Recommend Documents