Korea: Egy nemzet, két ország

Korea: Egy nemzet, két ország

2010

BCE – TK nemzetközi tanulmányok, III. évfolyam Korea megosztottsága a nemzetközi politika súlyos, megoldatlan kérdése. A nagyhatalmak ütközőzónájában fekvő Koreai-félszigeten Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok érdekei konfrontálódnak. A kurzus betekintést nyújt a félsziget megosztásának folyamatába, valamint bemutatja az eltérő politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudat koreai megnyilvánulását.

Lara ©


1. ELŐADÁS | 2010. FEBRUÁR 11.

KURZUSINFORMÁCIÓK − − − −

Kurzus helye, ideje: E.3.395, csütörtök 13.10 Oktató: Csoma Mózes Vizsga: szóbeli, csak olyan dolgokat fog kérdezni, amik az előadáson elhangzottak Vizsga anyag: o előadások o irodalom csak ajánlott, de hasznos − Ajánlott irodalom: o Nahm C. Andrew: Tradition and transformation – history of the korean people, 1988, Szöul o Csoma Mózes: Korea – egy nemzet, két ország, 2008, Napvilág o Csoma Mózes: Magyarok Koreában, 2009, ELTE Eötvös Kiadó − Óralátogatás kötelező, 3 hiányzás

BEVEZETÉS − Magyarországon keveset tudunk Koreáról, még a többi távol-keleti országhoz képest is. Kínáról sokkal többet tudunk, tanulunk. Már az 1920-as években oktattak japánt, a II. világháború után kínait. Korea sötétségben volt. − Nagyon kevéssé ismert, ennek történelmi okai vannak. o A 20. század elején (mikor az OMM elkezdett érdeklődni az Európán kívüli területek iránt) Korea, mint olyat megszűnt létezni. − 1910-ben Korea megszűnt önálló országként létezni. Japán gyarmati uralma alá került, 1945-ig. − A II. világháború után Magyarország és Észak-Korea között kezdődött meg a kapcsolat. Főként politikai témában jelentek meg könyvek (marxizmus miatt), irodalmi művek kevésbé. Az ideológiai kapcsolat miatt volt ez így. Egyetlen koreai-magyar szótár is az 50-es években készült… − Magyarország és a Koreai-félsziget között kiegyensúlyozott kapcsolat csak a rendszerváltás után alakult ki. − Ma Észak-Koreával semmiféle kapcsolat nincs, Dél-Koreával gazdasági együttműködés bontakozott ki. − Nagyon népszerűek nálunk is a dél-koreai multik (LG, Samsung). − Még mindig nincs elég sok irodalom, főleg politikai felhangoktól mentes nem nagyon van. A pár használható könyv megtalálható az irodalomjegyzékben. − Mostanában kezdődött a koreai kultúra előretörése, 4-5 éve. Ezt a folyamatot „Koreanwave”-nek is nevezik, avagy koreaiul Hallyuh.

KOREA FÖLDRAJZA ÉS TÖRTÉNETE − Már a térképen is látszik a koreai történelem tragédiája − A félsziget ütközőállamként szerepel Kína és Japán között, ez rányomta bélyegét a történelemre, Korea fejlődésére. Történészek párhuzamot vonnak olykor Magyarország és Korea között. − A koreaiak büszkék arra, hogy részesei a távol-keleti civilizációnak. − Saját mitologikus történettel támasztják ezt alá, ez bizonyítja azt, hogy az ő országuk rendelkezik az egyik legnagyobb múlttal.

Oldal 2

Lara ©


− A koreai általános iskolás könyvekben az van, hogy i.e. 2333. október 3-án alakult az első koreai államalakulat. Az időpontban még csak véletlen sem bizonytalanok  − Azt akarják ezzel sugallni, hogy ők ugyanolyan fontos és hosszú ideje fennálló részei a Távol-Keletnek, mint Japán és Kína. − Tangun Vanggom volt az első koreai állam, Ko-csoszon, megalapítója. Ez magyarul ÓKorea, ennek fővárosa Phenjan volt. Tangun Vangoom (aki az Ég Istenének fia és egy gyönyörűséges lánnyá változott nőstény barnamedve szerelméből született) ezer évig uralkodott majd hegyi szellemmé változott  − 1993-ban állítólag megtalálták a csontjait északon.  Ezzel igazolni akarják magukat, hiszen Korea északi részén találták meg, aminek természetesen aktuálpolitikai célja volt (azt sugallja, hogy a gyökerek északon vannak). − Első koreai krónikák, (i. sz. 13 sz.) alátámasztják, hogy létezett Ko-csoszon, de hogy pontosan mikor keletkezett, azt nem lehet tudni. Ez az állam kínai támadásoknak volt kitéve. Valószínűleg a félsziget északi, vagy Kína észak-keleti részén lehetett. − Folyton támadták, i. e. 109-108 körül Ko-csoszon megszűnt, kínai befolyás alá került. − ezután a Koreai-félszigeten három, egymással rivalizáló fejedelemség jött létre. − Ez az időszak a „Három királyság korszaka” o Silla: i. e. 57 – i. sz. 918 állt fenn a félsziget déli - dél-nyugati területén, fővárosát Kümszongnak hívták, azaz Aranycsillagnak. Létrejött egy cég később ezzel a névvel, angolul Gold Star lett a neve. Mikor arra kényszerültek, hogy újragondolják saját magukat, nevet változtattak, az új név pedig Lucky Gold Star lett, ami végül LG-vé alakult…  o Kogurjó: i. e. 37 – i. sz. 668 között létezett, az északi részen. Spárta-szerű katonai állam volt, ez rendelkezett a legnagyobb hadsereggel. Észak-koreai propaganda ezt igyekszik kihasználni. Fővárosa Phenjan volt. Kogurjó sokszor keveredett összetűzésbe Kínával (Tang dinasztia – akkori világ központja), Sillával, és Pekcsével. o Pekcse: i. e. 18 – i. sz. 660 a délnyugati területeken: Pekcse központja Szöul volt. Komoly szerepet töltött be a hagyományos kínai műveltség továbbításában Japán felé. o Koreának nem csak ütköző állam szerepe volt, hanem közvetítő szerepe is (A konfucianizmus, buddhizmus Koreán keresztül jutottak a Japán szigetekre.) − A három királyság háborúzott folyton, fölényben volt Kogurjó. − i. sz. 660-ban kínai támadás érte a Koreai-félszigetet, ezt kihasználva Silla ragadta magához a kezdeményezést és mindkét riválisát (Kogurjót és Pekcsét) legyőzve egyesítette a félszigetet. − 668-ben létrejött az Egyesült Silla Királyság. − Tehát egy dél-koreai állam egyesítette a félszigetet, és ez az állam 918-ig virágzott. 2. ELŐADÁS | 2010. FEBRUÁR 18.

− A koreaiak fél tízezer évesnek tekintik a civilizációjukat − Kihagyhatatlannak tartják magukat (ugyanolyan régiek és értékesek a térségben, mint Kína vagy Japán) − az ország geopolitikai helyzetéből adódóan Kína és Japán terjeszkedésének útjában áll, és Korea történelme az ő konfrontációiknak sorozatából áll. − A koreai tankönyvek azt is mondják, hogy történelmük nem állt másból, csak külső agressziók sorozatából – ők bezzeg senkit nem támadtak meg. Oldal 3

Lara ©


− Kó-csoszon megalakulása, majd bukása után három kis állam jött létre, majd az Egyesült Silla Királyság 668 és 918 között állt fenn. o Kó-Csoszont követően ez volt a második olyan államalakulat, mely a félsziget teljes terjedelmét uralta. o nem volt túl hosszú életű, fő oka: a központi hatalom meggyengült a különböző regionális főurak hatalma miatt − 10. század elején a hatalom súlypontja a félsziget északi részére tevődött. − Ekkor egy Van Gon nevezetű hadvezér északról kiindulva egy új államot hozott létre 918-ban, ami egészen 1392-ig állt fenn, ez volt a Korjó Királyság. Az uralkodó dinasztia volt a Korjó dinasztia, innen ered Korea európai neve (portugál közvetítéssel jutott el a név Európába) − Jelenleg az északiak és déliek másképp nevezik magukat, és gondolkoznak is rajta, hogyha egyszer egyesülnek, mi legyen a nevük?

KORJÓ KIRÁLYSÁG − A jelenlegi 38. szélességi foknál (ami kettéosztja az országot) van egy város, Keszong, ez volt a főváros. − Amikor létrejött a megosztottság, Keszong a déli részhez tartozott, de végül a frontvonal mozgás miatt északra került. Jelenleg is Észak-Korea fontos városa, de közvetlenül a határnál van. Szöul és Keszong légvonalban kb. 50 km-re van egymástól. − Összekötő kapoccsá vált a két Korea között. Az 50-53-as háború utáni tárgyalások is itt zajlottak. − Keszong azért fontos, mert földrajzi helyzeténél fogva alkalmas arra, hogy megbékélési szerepet töltsön be. 1997-8 környékén kezdődött meg egyfajta együttműködés a két Korea között. − 1998-ban Dél-Koreában baloldali-liberális kormányzat lett, és szerettek volna valami gazdasági projektet Észak-Koreával. − A mamut-vállalatok előnyt élveztek volna, hiszen még kínai mércével mérve is rendkívül olcsó a munkaerő északon. Ennek a közös projektnek a helyszíne lett Keszong. Hyundai vállalathoz kötődik az ipari park létrehozása, és rengeteg északkoreait foglalkoztatnak. Ezért bírálják is Dél-Koreát. Szinte abszurd egy ilyen ipari park, tekintve hogy a két állam egymással nemzetközi jogilag hadiállapotban van. − Bírálják azért is, mert ez felfogható az ENSZ szankcióinak megsértéseként is. − Megbékélés másik eleme a két állam közötti vasúti összeköttetés megteremtése lenne. Ez azért lényeges mert 1945 után Dél-Korea gyakorlatilag szigetország (egyetlen szárazföldi határa a legszigorúbban őrzött határ a világon, amúgy légi vagy vízi úton megközelíthető). Keszongon keresztül mehetne ez a vasútvonal is. Gazdasági érdekek is fűződnek hozzá, hogy ez létrejöjjön. Az 1998-as kormány két cikluson keresztül kormányzott, és arra törekedett, hogy rávegye Északot az együttműködésre. Komoly pénzeket fordítottak a meggyőzésre. Helyre is állítottak egy vasútvonalat 2007-ben, ami átmegy a demilitarizált területen, de csak az ipari parkkal áll kapcsolatban. A tranzitforgalmat nem engedélyezi. − Visszatérés a királysághoz  − Szóval a főváros Keszong volt. Innentől kezdve két koreai termék volt, ami ismertté vált: porcelán (japánok nagyon kedvelik, már a korai időszakban is előszeretettel szerezték be) és a ginzeng gyökér (koreaiul inszam). − A Távol-Keleten minden problémára való gyógyhatású növény. Létezik a termesztett és a vadon növő változata (szanszam). Készítenek kapszulát belőle, teát, pálinkát, illetve ételekben is használják.

Oldal 4

Lara ©


− A Korjó Királyság idejében zajlott le a második külső támadás, amely alapvetően meghatározta Korea és a külföld viszonyát. (Emlékeztetőül: az első az volt, hogy KóCsoszon i. e. 109-8 körül a kínai támadások miatt megszűnt létezni). Ebben az esetben a tatárok voltak a bűnösök. Ez kitörölhetetlen nyomokat hagyott. − Nem sokkal később Korea területéről próbáltak a tatárok továbbmenni Japánba. (Isteni szél japánul kami kaze) − Korea és Kína viszonya megromlott, Kínában már a Ming dinasztia uralkodott. Adófizetésre akarta kötelezni Koreát, így végül a háború szélére sodródott a dolog. − Felbukkant egy fiatal, tehetséges koreai hadvezér: Li Szong Gjé. − Őt bízták meg azzal, hogy Kína ellen vezesse a koreai hadakat. De ő tudta, hogy ebből jól kikerülni nehéz. Ezért úgy döntött, hogy nem támad, hanem megegyezett a kínaiakkal, majd saját fővárosa ellen fordította a sereget, megdöntötte a királyságot és magát tette meg királlyá.

CSOSZON − Mindez 1392-ben történt. Az új királyság neve és a dinasztia neve is Csoszon volt, egészen 1910-ig fennállt. − Felületes fordítással: a hajnali frissesség, üdeség országa. Ma Észak-Korea használja a Csoszon kifejezést. − Központot áthelyezte Hanszongba, ez jelenleg Szöul. Feudalizmus fénykora volt. − Csoszon dinasztia idején szintén számos sérelem érte az országot, tetőzése az 1910-es év volt, mikor is japán gyarmati uralom alá került. Mellette folyamatosan Kína vazallusa volt. Ez adófizetésre, ajándékokra terjedt ki, hadkötelezettségre nem. − Koreai Mátyás király kb. akkor élt, mint a mi Mátyásunk, ő volt Szedzsong király. Az ő nevéhez fűződik a királyság fénykora és a koreai betűírás is. − Koreai írás: o megunta azt a helyzetet, hogy alattvalói 90%-a analfabéta. o ezért létrehozatott egy olyan rendszert, amit mindenki meg tud tanulni. o 1444-ben létrejött a hangül (ez a dél-koreai elnevezés) o 24 alapbetűből áll, ill. ezek kombinációiból. Külön magánhangzók és mássalhangzók vannak, ezek egy-egy karakterbe rendeződnek. o egész eddig kínai írásbeliség volt, azaz több ezer karaktert kellett megtanulni. (Japánoknak is van saját abc-jük, de emellett használják a kínai karaktereket is) o Koreában csak ritkán használják már ezeket. o Észak-Koreában 1946 óta egyáltalán nem használják, ezzel demonstrálandó, hogy teljesen különállnak, kulturálisan is. o Az UNESCO alapított egy Szedzsong király díjat, és mindig az kapja, aki sokat tesz az analfabetizmus felszámolása érdekében (állítólag a 80-as években Szaddam Huszein is megkapta… szóval ennyit erről) − Szöul és vonzáskörzetének lakossága 22-23 milliós, 40-50 km-re van a demilitarizált területtől, ami háborús helyzetben tüzérséggel is belőhető, nem kell hozzá atombomba. − Felmerült, hogy költöztessék el a főváros adminisztrációs részét kicsit délebbre. A kutatás, fejlesztés központja is lenne, ez volna Szedzsong city.  3. ELŐADÁS | 2010. FEBRUÁR 25. − Kétoldali támadások sorozatából áll Korea történelme − Szedzsong király: betűírás

Oldal 5

Lara ©


− Következő nagy történelmi sérelem a 16. század második felében következett be: Japán támadta meg Koreát, ez mai napig az egyik legsúlyosabb külső sérelem − 1592-ben vette kezdetét a háború, hét évig tartott. Nevezik hétéves háborúnak, illetve imdzsin háborúnak is. − Egy japán sógunnak, Hideyoshi Toyotominak a támadásról van szó. − Kínai Ming birodalom ellen akart támadást indítani, az út Koreán át vezet − Mielőtt kitört volna a háború a koreai királyi udvar sejtette, hogy számítani lehet valamilyen agresszióra. Ennek következtében a koreai király két követet menesztett a Japán császárságba. Az volt a cél, hogy kipuhatolják a szándékaikat. Visszaérkeztek, és a koreai uralkodó legnagyobb megdöbbenésére a két követ két különböző dolgot mondott. Az egyik szerint a japán sereg készen áll, és sürgősen készülődni kell a harcra. A másik viszont azt mondta, Japán nem fog támadni, és nincs szükség semmiféle előkészületre. − Hát az utóbbi véleményt fogadta el a király, de nemsokára a hatalmas japán sereg megérkezett. − Délen, az egyik kikötővárosba érkeznek meg a japánok. Ez az egész Távol-Kelet legnagyobb halpiaca. − megkezdődött a háború, lényegében akadálytalanul gázoltak át Koreán. Elfoglalják Hanszongot is, a fővárost (ez ma Szöul) − A háború első szakaszában a japánok hatalmas sikereket arattak, már voltak modern tűzfegyvereik (Németalföldről). De a koreaiaknak volt egy haditechnikai újítása (ami szerintük az ő népük találékonyságának bizonyítéka). A tengeri ütközetek során bevetették a világtörténelem első páncélozott hadihajóit, ezeket teknősbéka hajóknak is nevezték (kobukszon) − Saját népük leleményességének bizonyítékaként tartják számon − Volt egy zseniális hadvezérük, aki kitalálta ezeket a hajókat és koordinálta a mozgásukat: Li Szun Sin admirális. − olyan ikonná vált, aki minden koreai számára elfogadható volt! Ideológiai és politikai hovatartozástól függetlenül lehet hozzá kötődni! Hunyadi Jánoshoz lehetne hasonlítani, a nagy törökverőhöz. Itt ő a nagy japánverő  „A palota ékköve” című csodás koreai sorozat/M1: mindenkinek ajánlott  Bővebb információk itt  http://www.port.hu/a_palota_ekkove_dae_janggeum/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=92649&i_city_id=-1&i_county_id=-1 − Japán azt akarta, hogy Korea ne Kínának fizessen adót, hanem Japánnak. − ennek ellenére a japánok a hét év alatt elég alaposan kifosztották a Koreai-félszigetet. Rengeteg különböző ereklyét hurcoltak el: buddhista tekercseket, fametszeteket. Ma is rendszeresen előjön ez a kérdés, próbálják kinyomozni, hogy hol tarthatnak még a japánok különböző ereklyéket. − Később is sok mindent elvittek, azokat se szállították még vissza. − a külső sérelmek sorozata nem ért véget − a 17. század elején tovább folytatódtak, lezajlott még egy külső támadás, amivel betelt a pohár  − Koreától északra, Kína mandzsúriai területein különböző törzsek éltek, és a mandzsu törzs megerősödött. Az 1600-as évek elején folyamatosan növelték a befolyásukat, az egész kínai Ming dinasztiát fenyegették. Terjeszkedésük során a Koreai félszigetet is lerohanták. − 1630-as évek során ezek a mandzsu törzsek megbuktatták a Ming dinasztiát és a mandzsu hadvezéré lett a kínai birodalom trónja, magát császárrá koronázta, új dinasztiát hozott létre. Ez lett a Mandzsu- avagy Csing dinasztia. 1911-ig állt fent!

Oldal 6

Lara ©


− A koreaiak lenézték a mandzsukat, ugyanis barbároknak tartották őket, ráadásul a koreaiak számára az addigi kínai birodalom az állandóság szimbólumának számított. A Ming birodalmat az általuk ismert világ középpontjának tartották. − Nagyon súlyos döntésre jutottak: formálisan a koreai udvar behódolt a Csing dinasztiának, de a gyakorlatban ettől kezdve arra törekedtek, hogy megpróbálják a legnagyobb mértékben elszigetelni az országot a külföldi hatásoktól. − 250 éven keresztül szinte teljesen sikerült Koreát kikapcsolni a világból. Elkezdték Koreát remete-királyságként emlegetni. − ennek a nyomai a mai napig megvannak o Észak-Korea a mai napig elszigetelődik, kivonja magát a világ történéseiből − Mivel a trónon a barbár mandzsuk vannak, ezért a koreaiak úgy gondolják, hogy a klasszikus kínai műveltségnek az őrzője, egyetlen jogosult továbbvivője a Koreaifélsziget. Ez a Kis-Kína elv! − elvétve jutott csak be bármiféle hatás az országba, még fizikailag is próbálták megakadályozni a bejutást, cölöpöket vertek le a partnál. − ebben az elszigeteltségben jutott el az ország a 19. század közepére, végére. Elmaradott, feudális rendszerként nézett szembe a fejlett nagyhatalmakkal. − Japán az 1860-as évektől kezdve gyors modernizációt indított meg. − első nyugati megjelenés egy amerikai hadihajó, a Sherman cirkáló 1866-os felbukkanása volt. − Észak-Korea partvidékénél hajózott, és talált egy folyót, amin felhajózott Phenjanhoz. (Pyongyang a város neve igazából, és amúgy Phenjant p-vel kell mondani, f-el mondva már egy végképp eltorzult változat, aminek semmi köze az eredetihez.) − történelmi leírások innentől kezdve mást mondanak o amerikaiak szerint a koreaiak megtámadták a hajót, legyilkolták a legénységet és felgyújtották a hajót o Korea szerint a hajó nem barátságos szándékkal jött, hanem fosztogatott és rabolt. Ezért gyújtották fel. o Észak-Korea innen datálja Amerika-ellenességét. 1968-ban sikerült elkapniuk egy amerikai hajót, a Pueblo-t, ami megsértette a felségvizeket. Ezt felvontatták Phenjanba, és kiállították  − ekkoriban Kodzsong király ült a trónon Koreában (1863-1907) ő volt lényegében az utolsó koreai uralkodó. − folyamatosan jelentek meg a nagyhatalmak. legintenzívebben jelenlévő nagyhatalom Japán volt. − első egyenlőtlen jogú szerződést Japánnak sikerült aláíratni Koreával, ez volt a Kanghva szerződés, 1876-ban. o az addig elzárt koreai királyságnak meg kell nyitnia három legfontosabb kikötőjét (Szöul kikötővárosának tekinthető Incshon város – jelenleg itt van az ország legnagyobb reptere, és a Távol-Kelet egyik legmodernebb reptere is, egy szigeten van, amit egy híddal kötöttek össze a szárazfölddel – Puszan, Vonszan) Japán előtt. o a japán kereskedők területen-kívüliséget is élveztek: a helyi hatóságok által felelősségre nem vonhatók. − ezután sorra írtak alá ilyet Koreával a nagyhatalmak (Oroszország, USA, GBR, Németország) 1890-ben megjelent az OMM is, 1892-ben meg tudták kötni ezt a szerződést, utolsóként, mikor már minden jó koncessziót megszereztek. − hétéves háború vége: Kína is beavatkozott, japánok sokszor visszavonultak, újra előrenyomultak, végül felhagytak a támadással. Nem volt győztese a háborúnak, de Korea vesztes volt Oldal 7

Lara ©


− Társadalom: paraszti társadalom, földesúri tulajdon. Konfuciánus hierarchia határozta meg a társadalmat, illetve a hivatalnoki ranglétra volt meghatározó, ehhez nemesi származás kellett. 4. ELŐADÁS | 2010. MÁRCIUS 4.

− 1876: első egyenlőtlen jogú szerződés − Kodzsong király (1863-1907) o jó szándékú, de erélytelen uralkodó o az ország függetlenségének elvesztése kötődik hozzá − Kodzsong király felesége: Ming királyné o pozitív szereplő o rendkívül szép volt, persze o modern, európai értelemben vett hadsereg létrehozása fűződik a nevéhez o 1880-as, 1890-es években körülötte csoportosultak azok a politikai erők, akik Korea belső átalakulását akarták végrehajtani hazafias alapon − Hagyományos, régi királyi hadsereg nem nézte jó szemmel ezt, 1882-ben kitört egy katonai lázadás, amit ők hajtottak végre. Féltékenyen tekintettek a változásokra. (ez volt az „1882-es katonai lázadás” – így hivatkoznak rá a történelemkönyvek) − a katonai lázadók, valamint Szöul környékén a nincstelenek az ott élő japánokat hányták kardélre. Tehát kifejezetten japán-ellenes megmozdulás volt. − miután leverték ezt a felkelést, a japánok új szerződést írattak alá Koreával: ez volt az Incshoni Szerződés. o Eszerint Koreának minden kárt magára kellett vállalnia, ami a felkelés során keletkezett (temetési ceremóniák, épület-helyreállítások) − zavaros periódus következett, jellemzőek voltak az érdekkonfrontációk − 20. század elején Korea elvesztette a függetlenségét. − Új társaság bukkant fel: fiatal nemesekből, arisztokratákból állt. Szerintük az egyetlen kiút az, ha megpróbálnak japán mintára cselekedni. − Ez az önmagát Reformpártnak nevezett társaság arra készült, hogy japán modell alapján felülről irányított reformokat hajtson végre Koreában. − 1884-ben puccsot hajtottak végre, magukhoz ragadták a hatalmat. A mai napig ható dolgokat is végrehajtottak, pl. az első koreai zászlót megcsinálták (ennek változatát használják ma is) − Azonban nem volt tömegtámogatásuk − vezetőjük: Kim Ok Kjun o kevés családnév van Koreában, leggyakoribb a Kim. Aranyat, vagy fémet jelent. o Koreaiak 25%-ának ez a vezetékneve − Semmifajta tömegbázissal nem rendelkeztek − El is söpörte a pártot egy felkelés, elmenekültek a tagjai → a reform-kísérlet tehát abszolút kudarc volt − Koreában ekkor is két nagyhatalom van jelen: Japán és Kína (aki még mindig formálisan feudális jogokkal bír). − 1890-es években már felmerült a fegyveres konfrontáció lehetősége is. Ez vezetett az első kínai-japán háborúhoz (1894-95: I. háború) − 1937-45 között zajlott a második kínai-japán háború − Shimonoseki béke zárja le az első háborút o Ebben Kína lemondott a még formális hűbérúri jogairól

Oldal 8

Lara ©


− Mit váltott ez ki? o A koreai udvar aggódni kezdett a növekvő japán befolyás lehetősége miatt o Ming királyné kibuktatta a kormányból azokat a minisztereket, akiket japánpártisággal gyanúsított. Ergo a japán-ellenes erők vezetője lett Ming királyné. o A Szöulban lévő japán követ, Miura Goro, úgy döntött, ezt a kormányt meg kell szüntetni, Ming királynét pedig likvidálni kell. o Tehát bérgyilkosokkal megrohamozta a királyi palotát, megölték a királynét, holttestét leöntötték petróleummal és felgyújtották… o Nemzetközi felháborodást váltott ki. Érthető módon… − Kínaiak ereje megcsappant a háborúra, az egyetlen állam, ami fel tudta volna tartóztatni még a japánokat az a cári Oroszország volt. A királyt az orosz nagykövetségre menekítették (női ruhában) a fiával együtt. − Ettől az időszaktól kezdve a koreaiak nagy részében van egy bizonyos naiv szimpátia az oroszok iránt. − A másik három nagyhatalom (Kína, Japán, USA) sokkal negatívabb a koreaiak szemében történelmi tapasztalatok szintjén − A királynak az orosz követ unokahúgával is sikerült közelebbi viszonyra szert tennie  ez persze tabu Koreában. − Mire kijött a követségről, építettek neki egy új palotát Szöulban. − Kodzsong 1897-ben saját magát császárrá nevezte ki. Korea államformáját is megváltoztatja, az addigi királyságot császársággá emeli, ezzel létrejött a Koreai Császárság. − Azt akarta demonstrálni, hogy ő formailag ugyanolyan rangban van, mint a Kínai és a Japán Birodalom uralkodója. − Tehán Cséguk a koreai neve ennek a birodalomnak. − 1948 után Tehán Minguk lesz az új neve – ennek jelentése Koreai Népállam, amit aztán félrefordítottak és lett Koreai Népköztársaság (persze nem igazán ezt jelenti, de tök mindegy, a nyugatiakat olyan ritkán érdekli, hogy mit fordítanak félre) − A nagyhatalmak nem nagyon akarták elismeri, hogy egy szinten lennének Koreával, és a realitások sem nagyon utaltak erre. − Sok koncessziót japánok szereztek meg Koreában. − A kínai-japán versengés orosz-japán versengéssé válik: egyre inkább úgy tűnik, hogy a Távol-Kelet sorsa rajtuk múlik − ez vezet az orosz-japán háború kirobbanásához 1904-5 során. Ez részben Korea területén zajlott, de alapvetően Koreáért zajlott. − Az oroszok egész Afrika megkerülésével jutottak csak el a Távol-Keletre, fél év alatt értek oda, kifáradtak, a japánok gond nélkül leverték őket. − Ezzel a Távol-Kelet helyzete és Korea függetlensége megpecsételődött, Oroszország kiszorul 40 évre a térségből. Kína északi területére valamint a Koreai félszigetre majd csak a Szovjetunió égisze alatt térhetett vissza 1945-ben − 1905-ben a japánok protektorátusi rendszert vezettek be Koreában. Korea elveszíti azt a jogát, hogy önálló kapcsolatokat tarthasson fenn államokkal, ezen túl csak a Japán Birodalmon keresztül tarthat fenn kapcsolatokat. − a miniszterek jelentős része nem akarta aláírni ezt a szerződést, csak öt áruló miniszter írta alá, a mai napig mindkét Koreában a megvetés és a gyűlölet netovábbjával gondolnak rájuk. − A protektorátusi rendszer nem tartott túl sokáig, mert Kodzsong császár egy utolsó kétségbeesett lépést próbált tenni, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy mekkora gondban vannak.

Oldal 9

Lara ©


− 1907-ben titkos küldötteket indított Hágába, mert ott akkor ülésezett a Béke Világkonferencia egyik kongresszusa. − A nagyhatalmak nem voltak hajlandóak meghallgatni őket, mert egyértelmű volt, hogy se Nagy-Britannia, se az USA, se Franciaország nem kíván konfrontálódni a japánokkal. Amúgy is lefutott meccsnek gondolták Korea függetlenségét. − A követek semmifajta eredményt nem tudtak elérni. − A japánok 1907-ben azt mondták, hogy Kodzsong ezzel a lépéssel megsértette az egyezményt (azt a részt, hogy nem tarthat fenn kapcsolatot más államokkal). − Ezért úgy gondolták, hogy joguk van háborút indítani Korea ellen. − Az országba érkező japán főkormányzó, Ito Hirohumi, kiskaput kínált: eltekintenek a háborútól, ha Kodzsong azonnal lemond, és átadja a trónt fiának (aki nem volt szellemileg teljesen sasmadár, úgy is lehet mondani, hogy kissé fogyatékos volt)  − Egyébként Szundzsong volt a neve − Ez meg is történik, az országot Hirobumi vezette gyakorlatilag, illetve a minisztériumokba kinevezetett főmegbízottak (természetesen japánok) irányították. − 1910-ben felszámolták ezt a látszatfüggetlenséget is. Korea megszűnt létezni, mint önálló ország, csupán Japán Cso Szen tartománya lett. − 36 évig tartott ez a mélypont. 5. ELŐADÁS | 2010. MÁRCIUS 11. − Első helytartó: Ito Hirobumi (megnéztem, tényleg Hirobumi, b-vel és nem Hirohumi, mint először gondoltam), korábban japán miniszterelnök volt. Koreai történelembe meglehetősen negatív figuraként vonult be. − nem egészen természetes halállal halt meg, egy koreai gerillaharcos merényletet követett el ellen. A merénylő pedig An Dzsung Gün volt, rendkívül pozitív nemzeti hős lett belőle. Kevés ilyen figura van, az egyik ilyen Li Szun Sin admirális volt. − 1919. március 1-én a koreai történelem fontos dátuma: felkelés vette kezdetét, olyasmi, mint a mi 48-as felkelésünk. Úgy nevezik ezt a felkelést, hogy 3.1-es felkelés  − Létezik 6.25-ös háború is – ez a koreai háború, mert június 25-én tört ki  − 815-ös kóla: koreai félsziget 1945. augusztus 15-én lett független, és ez a függetlenségi kóla  − Kodzsong császár meghalt, ez felfokozta a függetlenségi érzelmeket. − Koreai hazafias polgárság 33 képviselője aláírt egy függetlenségi nyilatkozatot. Ennek hatására emberek tízezrei, százezrei vonultak a fővárosba, és követelték a függetlenséget. − 1919. április-májusra leverték őket. − Akik életben maradtak, illegalitásba vonultak. − több helyszíne is lett a függetlenségnek: Koreai-félsziget és a Szovjetunió közös határa 17 km-es, ezen sokan mentek át a Szovjetunióba. − Akik ide távoztak (több tízezer) meglehetősen rosszul döntöttek, mert 1937-ben Sztálin úgy gondolta, túl sokan vannak a koreaiak, és ezért minden koreait áttelepítettek Közép-Ázsiába (Kazahsztán, Üzbegisztán). Itt tehát most jelentős koreai kisebbség él, legtöbbjük szeretne Dél-Koreába jutni, érthető módon. − Sokan menekültek Kína különböző területeire − 1919-ben létrehoztak egy ideiglenes emigrációs kormányzatot is Sanghajban. o Ennek a vezetője Li Szin Man volt.

Oldal 10

Lara ©

− − − −

− − − − − −

− − −

− − − −

− −

− − − − −


o Fontos figura volt, ő lesz a Koreai Köztársaság első államfője a II. világháború után. o Angolszász szakirodalomban Syngman Rhee a neve  Sokan az USA-ba menekültek, illetve Hawaii-ra, ők hozták a legjobb döntést  Sok koreai menekült át mandzsúriai területekre, ahol élt már koreai kisebbség. 1930-as évek elejétől a fegyveres japán-ellenes ellenállás központja Mandzsúria lett. Nem csak a koreaiak, hanem az ott élő kínaiak közösen harcoltak a megszálló japánok ellen. Nőtt a japán befolyás Kínában, létre is hoztak egy Mandzsukuo nevű bábállamot. Egy-két magyar is járt arrafelé. Geszti Júlia, a Pesti Hírlap újságírója például 1934-ben elment egy világkörüli útra  Megjelent egy könyve is, Rejtelmes Kelet címmel, 37-ben. 30-as évek végén felbukkant egy koreai, Kim Szong Dzsu, aki ebben a japán-ellenes mozgalomban harcolt. 1940-re sikerült felszámolni a partizánharcot Mandzsukuóban. Kim Szong Dzsu átúszott a Szovjetunióba, ott kiképezték, és besorozták a Vörös Hadseregbe. Ott lévő koreai katonák közül igyekezett kiemelkedni  megváltoztatta a nevét, Kim Il Szong lett. Az „Il” jelentheti azt, hogy japán, a „Szong” pedig azt, hogy győzelem, így a neve azt jelenti hogy Kim legyőzi a japánokat  A cirill-betűs átírás miatt ő lett Kim Ir Szen – 1945-94-ig regnált Észak-Koreában mint kommunista vezető. A nagyhatalmak elkezdtek tárgyalni arról, hogy Japán kapitulációja esetén Koreának független államnak kellene lennie. 45-ben jött létre Potsdamban konkrét döntés: A Szovjetuniónak és az USA-nak közösen kell fogadnia a japánok kapitulációját a Koreai félszigeten. Úgy döntöttek, hogy délről az USA vonul be, északról pedig a szovjet Vörös Hadsereg fogja megszállni először Mandzsukuót, majd Észak-Koreát. Ezek után Korea egységes lett volna és független. 1945. augusztus 15-én Hirohito bejelentette Japán feltétel nélküli fegyverletételét. Pár nappal ez előtt a Szovjetunió valóban hadba lépett a Távol-Keleten. A Vörös Hadsereg felszámolta a japán ellenállást Mandzsukuóban, a haditengerészet pedig megszállta Szahalin déli részét (korábban Japánhoz tartozott), a déli Kurilszigeteket, valamit partra szálltak Észak-Korea területén. komoly ellenállásba ütköztek, sokáig tartottak a harcok. a kapituláció napja környékén is voltak elszórt harcok. Egyes egységek meg is közelítették Szöult, a lakosság örült nekik nagyon, mert abba bíztak, hogy bevonulnak. Az oroszok nem tették meg, mert ekkoriban még be akarták tartani az USA-val kötött megállapodásokat, eszerint pedig csak a 38. szélességi fokig vonulhattak. A szovjetek már ott voltak, de az amerikaiak meg sehol sem jártak. Dél még mindig Japán befolyása alatt volt. Sok ideig szöszmötöltek Okinavával, ezért nem tudtak menni. A szovjetek már intézkedtek, kipaterolták a kollaboráló koreaiakat meg a japánokat, stb. Szöulban papíron létrehoztak egy koalíciós kormányzatot, vezetője Li Szin Man, a hadügyminiszter Kim Ir Szen lett volna. Koreai Népköztársaság néven jött létre, de ez nem kommunista volt. Ekkor azonban megjöttek az amerikaiak, akik barátságtalanul viselkedtek a papíron létező kormánnyal.

Oldal 11

Lara ©


− Azért viselkedtek így, mert azt az információt kapták a japánoktól, hogy őket valójában a Szovjetunió rángatja dróton és kommunisták. − Megjöttek az amerikaiak, és kihirdették McArthur első utasítását: azonnali hatállyal feloszlatták a papíron létező országot, és a kormányt is illegitimnek tekintették, átmeneti jelleggel amerikai katonai kormányzást vezettek be délen. − még egy döntés: ideiglenesen visszahelyezik hivatalába a japán főkormányzót! Ez hatalmas csalódottságot váltott ki! Meg nyilván dühöt is. − Északon eltüntették a gonoszokat a szovjetek, délen meg semmiféle felelősségre vonás nem történt! − Ez a mai napig érezhető délen. Nem történt meg a japánok és a velük kollaborálók felelősségre vonása, vagyonuk felosztása, meg semmi ilyesmi. Ezek a feszültségek még ma is könnyen elő tudnak jönni. − Dél-Koreában ma is hatalmas indulatokat vált ki Japán említése. − Sok olyan dél-koreai nagyvállalat van, amik a japán gyarmati uralom alatt jöttek létre, együttműködés révén váltak meghatározóvá (mondjuk a Samsung). − akik részt vettek a függetlenségi harcban, azok a felszabadulás után is a társadalom perifériáján maradtak. akik együttműködtek a japánokkal azok rendelkeztek a legnagyobb anyagi javakkal, jó iskolába tudtak járni. − a kollaboránsok generációi a politikai-gazdasági életben központi helyzetben vannak, a függetlenségi harcban résztvevők pedig a társadalom szélén állnak. − 60-as években történik változás Dél-Koreában: 80-as évekig katonai diktatúrát vezetnek be. − vezetője egy japánokkal együttműködő katonatiszt. − japán megszállás áldozatai (akiket kényszermunkára hurcoltak Japán különböző részeire) közül sokan szovjet megszállás alá kerültek! semmiféle kárpótlást nem kaptak. − japánok előszeretettel kényszerítettek prostitúcióra koreai, fülöp-szigeteki meg tajvani nőket. Japán katonaság szórakoztatása volt a dolguk… szintén nem részesültek kárpótlásban. Amerikaiak szabadították ki legnagyobb részüket, már akit kiszabadítottak. − kevesen vannak életben közülük. − japánok nem kárpótolták őket, merthogy ők nem egyénekkel, hanem országokkal kötnek kárpótlási egyezményt. Ilyet kötöttek is Dél-Koreával, amit ők nem az egyénekre költöttek, hanem gazdasági modernizációra. − tehát a japán ellenes érzelmeknek komoly okai vannak. 45 végére két hatalmi centrum kezd kialakulni, egyik a szovjet zónában (Phenjan) a másik az amerikaiban (Szöul). − A szovjetek Kim Ir Szent a belpolitika kulcsfigurájaként üdvözlik. − Amerikaiak pedig hasonlóképpen üdvözlik Li Szin Mant. 6. ELŐADÁS | 2010. MÁRCIUS 18.

− Amerikaiak kevésbé ismerték a koreai viszonyokat – visszahelyezték a japán főkormányzót, ez nem volt jó ötlet − 1945 végére északon hasonló tendenciák indultak el, mint Kelet-Európában (ezáltal Magyarországhoz is hasonló) − Amerikaiak lassabban küldték haza a japánokat, a Szovjetunió meg egy kis szibériai kitérővel − Phenjanban megjelent Kim Ir Szen, ő lett a kulcsfigura a Vörös Hadsereg támogatásával Oldal 12

Lara ©


− Délen amerikai támogatással Li Szin Man jelent meg − 1945 decembere: szövetségesek összehívtak egy külügyminiszteri konferenciát Moszkvában. Feladata valamiféle megoldás találása volt a koreai helyzetre o döntés: Koreai félszigetet ideiglenesen négy nagyhatalom általi gyámsága alá kell helyezni: USA, Szovjetunió, Kína (Csang Kaj Sek féle nemzeti Kína) és GBR. − Persze Korea ennek nem örült − Egyetlen erő volt, aki hajlandó volt ebbe belemenni, ez az erő pedig a kommunisták voltak. Persze a Szovjetunió miatt döntöttek így − de ez persze népszerűtlen döntés volt, így támogatottságuk, népszerűségük csökkent − a kommunisták helyzete eltérő volt északon és délen: o északon a szovjet hadsereg segítségével 46-tól kizárólagos politikai tényezővé váltak, felvették a Koreai Munkapárt nevet o az amerikai kormányzat és Li Szin Man igyekezett őket perifériára szorítani. 46tól a dél-koreai kommunista csoport partizánharcot kezdett az amerikai kormányzat ellen. Egy három évig tartó partizánharc kezdődött meg. − A Csedzsu-sziget Koreától délre gyakorlatilag Korea Hawaii-ja: csendes-óceáni sziget, a 80-as évektől kezdődően nászutas szigetként használták.  Belső külföldnek is tekinthető, hajóval vagy repülővel lehet menni, kisebbfajta magyar megyének felel meg a területe. Nagyon szép is, persze. Na, ez a sziget volt az egyik központja a partizánharcnak. − „Csedzsu szigetén három dolog van nagy számban: szél, kő és nő”  o szél: légmozgások miatt o kő: vulkanikus sziget, közepén vulkánnal, sok kőzettel. Az épületeket is ilyen vulkanikus kőzetekből építették. o nő: a férfiak halászattal foglalkoztak a szigeten, ezért korán a tengerbe vesztek  sok a magányos nő  Vagy azért sok a nő, mert a férfiakat megölték a kommunista partizánok  amúgy ezek a nők gyöngyhalászkodnak  − Nem találtak ki megoldást a félszigetre, meg a hidegháború is elkezdődött, ezért az amerikaiak úgy döntöttek, hogy az ENSZ legyen az illetékes a kérdésben − létre is jött egy ideiglenes Korea-bizottság. o feladata: félsziget egész területén tartsanak választásokat, és az eredmény alapján jöjjön létre egy egységes kormányzat − El is kezdték szervezni 1947-ben, de Kim Ir Szen azt mondta, hogy az ENSZ nem illetékes ebben a kérdésben, ezért csak délen tudták megtartani. Összeült a nemzetgyűlés. − 1948. augusztus 15-én a Nemzetgyűlés kikiáltotta egy új állam, a Koreai Köztársaság létrejöttét, fővárosa Szöul. Hivatalosan az egész félszigetre kiterjedt, államfő Li Szin Man. − 1948. szeptember 9: Északon létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK vagy Koreai NDK) Miniszterelnök persze Kim Ir Szen − Harc kezdődött a nemzeti szimbólumokért, hagyományos nemzeti zászló délé lett, északon pedig vörös csillagos zászló lett − Észak-Korea természetesen egyesülni akart déllel − Szovjetunió és Kína is ellenezte, hogy észak kezdeményezzen fegyveres akciót, nem akart az USA-val összetűzést. − 49. második felében befejeződött a kínai polgárháború, tehát nem akart áldozatokat hozni a félsziget egyesítésért, volt más dolga. − Északnak 1950-ben sikerült meggyőznie Sztálint, hogy segítsen fegyverrel.

Oldal 13

Lara ©


− Azt mondták neki, hogy Dél-Koreát nem tartja az USA saját védelmi rendszerébe tartozónak. − McArthur az amerikai érdekszférán kívülre helyezi Dél-Koreát. Tehát észak ennek örült, azt gondolták, ha megtámadják Dél-Koreát, akkor az USA-t ez nem fogja érdekelni, max. diplomáciai szinten − Amerikának persze valójában az érdekszférájába tartozott dél! Féltek, hogy Japánban is megerősödnének a kommunisták ezáltal. − 1950. június 25-én az észak-koreaiak robbantották ki a koreai háborút. Eddig egyik országot se vették fel az ENSZ-be. − Világméretű konfliktussá szélesedett, a hidegháború első forrópontjává vált. − BT összeült, határozatot hozott, agresszornak nyilvánították Észak-Koreát. Szovjetunió miért nem akadályozta meg? Mert nem voltak ott. Miért nem? Mert bojkottálták Kína miatt (hiszen az USA Tajvant ismerte el Kínaként) − 16 ország mondta, hogy hajlandó részt venni Észak feltartóztatásában. − Legnagyobb részt az USA vállalt. (Törökország, GBR, Franciaország is) − Kezdetben sikeres volt, két hét alatt szinte a teljes területet ellenőrzésük alá vonták. Az északi rezsim egy kicsi területre szorult vissza, Puszan környékére. Úgy nézett ki, hogy mégis megvalósul az egység. − Incshonnál partra szálltak az ENSZ erők − Szovjetek sejtették, hogy itt fognak partra szállni. Mit kell ilyenkor tenni? El kell aknásítani a tengerpartot! De nem igen jött össze nekik. − Sikerült végül Phenjant is elfoglalniuk − Úgy nézett ki 50 végére, hogy az északiaknak csak egy kis területe van Kína mellett, és lehet egyesíteni dél-koreai lobogó alatt − Úgy döntöttek, hogy Kínának saját fegyveres erőivel segíteni kell Észak-Koreát, ne már közös határuk legyen egy amerikai támaszpontként szolgáló országgal! − 1950 decemberében megindul a Kínai Néphadsereg Észak-Korea védelmére. Hivatalosan népi önkéntesek voltak, potom 300 ezren  − McArthur tábornokot kicsit elkapta a gépszíj  azt mondta, van atomunk, vessük be, Kína-Korea határán atombombák sorozatával sugárzó zónát kell létrehozni  Truman látta, hogy McArthur megérett a nyugdíjazásra és pihenésre  − Kína beavatkozásával a frontvonal délre nyomódott − 51 tavaszán a frontvonal nagyjából ott állapodott meg, ahonnan elindult, megközelítőleg a 38. szélességi fok közelében. Magyar - észak-koreai kapcsolatok (kis kitérő) − 19. század végén az OMM képviseletében jártak ott először magyarok − első bizonyítottan ott járt magyar ember 1890-ben Gáspár Ferenc hajóorvos volt. − Vaj Péter püspök 1902-ben járt ott, személyes tárgyalt Kodzsong császárral. − tényleges kapcsolatok nem kezdődtek meg − első tényleges szerződés 1948 őszén jött létre: a Magyar Népköztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatok északkal. − követségek csak 50-ben nyíltak − amint kitört a koreai háború, a magyarok, mint minden szocialista ország, észak mellé állt. − segíteni is akartak, egy hadikórház kiküldését vállalták Koreába, ez lett a Rákosi Mátyás kórház. (57-ben zárt be) − Bár a két ország közti közeledés ideológiailag vezérelt volt, azért volt kulturális eleme is.

Oldal 14

Lara ©


− Pl. ekkor jelentek meg először Koreával kapcsolatos könyvek, az első szótár is ekkor készült. Vissza a háborúhoz… − Észak nagy része jóvátehetetlen károkat szenvedett − Megindultak a fegyverszüneti tárgyalások, Keszongban − Majd átkerültek Panmindzsonba a tárgyalások − Nehru indiai miniszterelnök közbenjárásának köszönhetően létrejött a fegyverszünet 1953 nyarán. Nem járt együtt békeszerződéssel, nemzetközi jogilag hadban állnak a mai napig. − A fegyverszünetben úgy rendelkeztek, hogy a fegyverszüneti vonal vágja ketté az országot, mellette 2-2 kilométert jelölnek ki, ez lesz a demilitarizált övezet, aknazár található mindkét oldalon, északon magasfeszültségű szögesdrót  délen csak sima szögesdrót  − Dél-Korea gyakorlatilag szigetország. − a megosztottság egyetlen pozitívuma ez a négy kilométeres sáv, ami 57 éve el van zárva minden emberi tevékenységtől (környezetszennyezés, stb.). Bizarr dologként könyvelhető el, hogy már kihaltnak vélt növényfajok jelentek meg itt. 7. ELŐADÁS | 2010. MÁRCIUS 25.

A KÉT KOREA ELTÉRŐ FEJLŐDÉSE − 1953 nyara: fegyverszünet. Mindkét állam tragikus állapotban. − Észak-Korea viszonylag privilegizált helyzetben volt a japán gyarmati uralom idején. Ásványi anyagban gazdag (japánok odatelepítették a bányákat, ipari cuccokat), gyorsfolyású folyók, stb. − Minden ilyesmit szétziláltak. − Délen a mezőgazdaságot is tönkrevágták. − Észak helyreállítása gyorsabban ment, sok segítséget kaptak (Szovjetunió, KeletEurópa) − Kínai Népi Önkéntesek is itt voltak ugye (Mao egyik fia is ebben volt, de meghalt a koreai háborúban) − Azt kérték Kínától, hogy segítsenek az önkéntesek, maradjanak. 58-ig maradnak is. − Magyarország két gyárnak a felépítését vállalta el − 57-ig bezárólag fenntartotta a háborús időszakban telepített kórházat (jogutódja mai napig működik) − Térítés nélküli hitel: a kelet-európai országok hivatalosan hitelt nyújtottak, amit szabadon használhattak fel, de mikor vissza kellett volna fizetni, akkor nem kérték a pénzt. Észak tartozik nekünk is − Dél-Korea mezőgazdasági hátországnak számított, de drámaian visszaesett a rizstermesztés. Teljes káosz, ellátást az amerikai élelmiszer-segélyek látták el. − Nagyfokú elégedetlenséggel is párosult. − Li Szin Mannal nagyon elégedetlenek voltak − Északon Kim Ir Szen agresszív módon felszámolta a párton kívüli illetve belüli ellenzékét is. − Fegyverszünet után sor került a Rajk-perhez hasonló perekre.

Oldal 15

Lara ©


− Az volt a cél, hogy a párton belüli riválisokat eltegye láb alól (sikerült is) − USA számára is egyre kényelmetlenebb volt a Li Szin Man rezsim. Despotikus volt, másrészt nagyon japán-ellenes ókonzervatív figura volt. − Ellenzett mindenféle kapcsolatot Japánnal, ez nem volt kedvező Amerikának. Szerette volna, ha távol-keleti szövetségeseik egymást is szeretik. − 1960 tavaszán egy hatalmas diáktüntetés vette kezdetét Li Szin Man kormányzata ellen. Az USA úgy döntött, hogy ez koreai belügy. Az erőszakszervezetek is átálltak a tüntetők mellé, de az USA ekkor is azt mondta, hogy belügy. Ergo a tüntetés elsöpörte a kormányt. Li Szin Man azonnal lemondott, feleségével együtt Hawaii-ra távozott  − Li Szin Man azért viszonylag megszépítve szerepel a történelemben  − Távozása után úgy tűnt, hogy kezdetét veheti a demokratikus átalakulás. − Csang Mjon volt az a politikus, aki ideiglenes irányította az országot. Azonban képtelenek voltak úrrá lenni a belső feszültségen és gazdasági káoszon. Pozitív lépéseket tettek a stabilizáció érdekében, de 60 nyarán és őszén a diáktüntetések tovább folytatódtak. − folyamatosan balra tolódtak ezek a tüntetések, egyre inkább baloldali jelszavak jelentek meg. − „Menjünk északra, gyertek délre és Incshonnál találkozunk” − a baloldali fordulat veszélye komoly volt. − Dél-Koreai hadsereg úgy döntött, hogy ezt az instabil állapotot fel kell számolni, és katonai puccsal kell megakadályozni az észak-koreai közeledést. − 1961. május 16.: „a katonai forradalom napja”, egy katonai puccsot takar, amit egy Pak Csong Hi nevű tábornok vezetésével hajtottak végre. Katonai diktatúra vette kezdetét, 1987-ig tartott. − Utódpártja mai napig Dél meghatározó ereje − A tábornokot a dél-koreai modernizáció atyjának tekintik. De azért meglehetősen brutális vezető volt, minden hatalmat magához ragadott, ő is felszámolta ellenzékét. − Ennek ellenére a mai napig nagy tisztelet övezi Dél-Korea nagy részében. − Három forradalmi célkitűzést jelölt meg: o gazdaság helyreállítása o korrupció ellenesség o antikommunizmus  szétkergették a nemzetgyűlést − Hivatásos katona volt, 1945-ig a japán hadsereg tisztje volt, Mandzsukuóban végzett katonai akadémiát. Nagy tisztelője volt a japán modernizációnak. Kis túlzással a Meidzsi-reformokhoz hasonlítják a tevékenységét. − Egyik első döntése az volt, hogy rendezi a viszonyt Japánnal. − 1965-ben Dél-Korea és Japán végre felvette a diplomácia kapcsolatokat. − Japán hajlandó volt egy meglehetősen nagy kártérítést fizetni. A dél-koreai kormányzat úgy döntött, hogy nem egyének kárpótlására használják, hanem modernizációs célokra fordítják. (akiket kényszermunkára hurcoltak, és véletlen hazatértek, semmiféle kártérítésben nem részesültek, sem a prostitúcióra kényszerített nők) − A nagy autópályák megépítését ebből finanszírozták, az első nagy ipari beruházást is ebből valósították meg (Pohang városában megépítették a Távol-Kelet legnagyobb vaskohóját). − Japán a szöuli kormányzatot hajlandó elfogadni, tehát nem hajlandó kapcsolatba lépni északkal. − 2002 körül indultak meg a kapcsolatok Észak és Japán között, és rögtön fel is vetették, hogy Dél kapott pénzt Japántól, akkor ők is szeretnének támogatást kapni.

Oldal 16

Lara ©


− (Dél-Koreában 49 millióan élnek, Északon 23 millióan) − Ekkor Japán előhúzta az elrabolt japán állampolgárok ügyét. Észak el is ismerte, az életben maradt öt (a 33-ból) hazamehetett. A maradék elég érdekes módokon halt meg (pl. autóbalesetben, ami nem épp jellemző északon, mert minimális a közúti közlekedés)… nem voltak annyi idősek, hogy meg kellett volna halniuk természetes módon. Japán azt mondta, hogy addig nincs üzlet, amíg ezt nem tisztázzák. − Még Dél is azt mondja, hogy ez a 33 állampolgár elrablása még mindig összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyi szenvedést és kárt okoztak a japánok kb. 900 ezer koreainak! − Ennek a történetnek a felemlegetése csak arra volt jó, hogy ne kelljen támogatást adniuk. − Pak Csong Hi egy exportorientált modellt akart megvalósítani. − olyan területekre kellene betörni, amiket a nyugati tőkés országok le fog építeni (hajóépítés, petrolkémiai ágazatok, más ipari ágazatok) − Rengeteg hitelt vettek fel: NSZK, USA, Japán − Számítások nagy része bevált. − Dél-Korea villámgyorsan a világ egyik legfontosabb hajóépítője lett, illetve autógyártóvá is vált. − A nagyvállalatokat csebol-nak nevezik. (Családi tulajdonú nagyvállalatok). Létrejötte: o a kormány által favorizált családok részére kettős árfolyamrendszert határoztak meg  ha külföldről nyersanyagot akartak beszerezni, akkor a kedvezményesebb áron válthatták be a pénzt  amikor eladták a készterméket külföldön, ezt a pénzt is kedvezőbben válthatták be  Samsung, Daewoo, Hyundai (észak-koreai menedzsmentje van) • a Hyundai kezdte szervezni az első együttműködéseket észak és dél között. Az alapító személyesen ment vissza északra (ő annak idején egy szem tehénnel menekült onnan) o import és export kedvezmények − a II. világháború végén egy másik állam is volt, ami két részre szakadt: ez pedig Vietnam volt. o Franciaország ellenőrizte, majd Vichy ellenőrzi, bukásuk után jött Japán. Mikor vége lett a II. világháborúnak, akkor a franciák vissza akarták állítani uralmukat. o Jött a háború és ők is két részre szakadtak o Északon Ho Si Minh-nel az élen egy szovjet-barát rezsim jött létre, délen meg egy Amerika-orientált. − Az amerikaiak szükségleteit Vietnamban a dél-koreaiak biztosították − A vietnami háborúban Amerika után Dél-Korea vett részt a legnagyobb számban, kompenzálni akarták a Szovjetunióval kapcsolatok ellenérzéseiket. Emiatt Dél-Korea megítélése ma Vietnamban nem éppen a legpozitívabb. Ezt próbálják helyreállítani. − Nincs nyugdíjrendszer Dél-Koreában, csak az kap nyugdíjat, aki köztisztviselő volt. A másik jó állás az, ha valaki a mamut-cégeknél dolgozik. Nagy cégek egy részénél van nyugdíj, máshol meg nem az van, hanem más rendszer (ha eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor kap „végkielégítést”) − Több generációs családok (3-4-5) vannak, pont azért mert az időseket a fiataloknak kell eltartaniuk. A magántulajdonú lakás nagy luxusnak számított. − Szinte csak lakásbérlet van.

Oldal 17

Lara ©


− TB-ről is a közelmúltig nem volt szó, magánbiztosítók vannak. Ezek is valamilyen módon a mamut-cégekhez tartoznak. − Külföldi tőke nehezen tud megjelenni, mert a nagy cégek zárnak, ha ilyen jönne. − Például 2005-ig nem voltak külföldi autók! Volt viszont Samsung autó  − az a hazaszerető aki hazai autót vásárol  Az ottani jobbosok könnyebben karcolják a külföldi autókat, így büntetve a nem hazaszeretőket  8. ELŐADÁS | 2010. ÁPRILIS 1.

− − − − − − − −

− −

− − − − −

− − − − − − −

− −

Dél-Korea belső viszonyairól volt szó az előző órán Két Korea közül az északi próbált aktívabban közeledni a másikhoz  80-as évek végéig nem lehetett kizárni azt sem, hogy újabb konfrontációra kerülne sor Az észak-koreai vezetés egészen a fegyverszünettől kezdődően a 80-as évek végéig arra törekedett, hogy a Koreai félszigeten adaptáljon egy katonai stratégiát. Vietnamban francia befolyás állt helyre Észak és Dél-Vietnam között útvonal, ezen keresztül kapták az utánpótlást a gerillák, ezt hívták Ho Si Min ösvénynek. Kim Ir Szennek nagyon tetszett ez, délen ki kell robbantani egy gerillaharcot az USA ellen, őket lehet támogatni, és akkor majd belülről összeomlik az Amerika-barát rezsim. Kim készült arra, hogy mesterségesen létrehozzon egy ilyen gerillamozgalmat, előkészületei a 60-as években kezdődtek meg. 1968-ban vált a legforróbbá a hangulat. 1968 elején, Kim Ir Szen katonai kommandót küldött Dél-Korea területére. o el kellett volna tenniük láb alól Pak Csong Hi tábornokot o meg kellett volna támadniuk az amerikai nagykövetséget és a parancsnokság épületét o Szöuli börtönökben éldegélő szélsőbalos figurákat ki kellett volna szabadítani elnöki rezidenciáig eljutottak, a dél-koreai hadsereggel itt csaptak össze 1-2 észak koreai maradt életben Kim Sin Dzso – ő életben maradt az észak-koreaiak közül és el is fogták 1-2 évtizeddel ezelőtt kikeresztelkedett és jelenleg református pap buddhizmus szorul vissza, jelenleg délen a legnépszerűbb a kereszténység. Már a japán időkben megjelent. Ezen belül is elsősorban a reformátust lehet kiemelni, katolikusok perifériára szorulnak 1968-ban folyamatosan növekedett a dél-koreai rezsim fenyegetettsége Pak Csong Hi sokkot kapott attól, hogy eddig eljutott észak. 60-as évek második felében az észak-koreai propaganda elkezdte hangsúlyozni hogy közeledik Kim Ir Szen 60. születésnapja (72-ben lett volna ez igazából!). De ők már ekkor azt mondták, hogy a születésnapját már Szöulban fogja ünnepelni. távol-keleti gondolkodásban néhány fontos pont van: megszületés, házasság (ettől kezdve számít felnőttnek!), felnőtt kor lezárása (60. születésnap), halál. még egy kellemetlen esemény 68-ban: amerikai kutatóhajó megsértette Észak-Korea felségvizeit. Ez volt a Pueblo incidens. Észak-koreai haditengerészet elfogta, amerikai legénységet túszul ejtették. Úgy mutatták be ezt az esetet, hogy az USA kémkedik, és a támadásra készül a hajó a mai napig ott van, Phenjan látványossága 68 ősz: egyik legsúlyosabb konfrontáció a két Korea között. Oldal 18

Lara ©

− −

−

−

− − − − − −

− − − − −

− − −


Kim azt gondolta, hogy a partizánháborúra megérett az idő partraszállási kísérletek Dél-Koreában (keleti parton): Ulcsin és Szamcshok. Be akarták vonni Dél-Koreát, ezzel gyengíteni akarták a kormányzatot de elszámolták magukat: o dél-koreai kormányzattal szembeni elégedetlenség azért nem volt olyan szintű! o Vietnamtól merőben különböző a helyzet azért. Vietnam délebbre van: nyáron nagyon meleg van, télen kellemes az idő. Koreai félszigeten meg nyáron 38-40 fok van télen viszont -15-20 fok. Vietnam egész évben alkalmas a gerilláskodásra  Vietnamban örökzöld dzsungelek vannak, itt remekül lehet partizánháborúzni. o Koreában meg télen kétszer is meggondolják, hogy gerilláskodjanak-e :D o Koreában lombhullató növényzet van! o ezek olyan alapvető különbségek melyek lehetetlenné tették ezt a hadviselési formát. mindenesetre Dél-Koreának ez hatalmas sokkhatás volt, a kormány attól tartott, hogy ez bármikor megismétlődhet. antikommunista propagandának fontossá vált ez a két kísérlet. sok tankönyvben az olvasmányok pont ezzel foglalkoztak. Li Szüng Bog-ról szóló légből kapott sztori  2000-es évek közepéig ez a vidék megerődített terület volt. A tengerpartot folyamatosan szögesdrót-kerítés választotta el, katonai ellenőrző pontok voltak. Kim Ir Szen elgondolkozott azon is, hogy nem csak ez lehet a jó stratégia, hanem fel kell készülni egy hagyományos háborúra is. (egy II. koreai háborúra) elkezdtek alagutakat fúrni. Kim Ir Szen szerint alagutakat kell fúrni a demilitarizált zóna alatt. Azt is mondta állítólag, hogy egy alagút többet ér, mint 10 atombomba. 11 alagutat fúrtak, jelenleg 4-et fedeztek fel! Ezt a négyet berobbantották, egyet megcsináltak turistalátványosságnak (ún. hármas számú alagút) az alagutak észak felé lejtenek. Északon sok-sok hegy van Egyébként 1999-ig volt magyar nagykövetség Észak-Koreában. Merényletkísérletek a dél-koreai tisztségviselők ellen: o 1968. január: elnök ellen o 1974. augusztus 15: elnök ellen, felesége meghalt 1980-tól katonai irányító Dél-Koreában Cson Du Hvan (2 merényletkísérlet) o 1982: Gabonba látogatott (terv maradt) o 1983: Burmába ment, robbantás, de az elnök életben maradt (ranguni merénylet) 1987 vége: észak-koreai ügynökök felrobbantottak egy dél-koreai utasszállító repülőgépet olimpiai játékok Szöulban voltak. Cél a közönség elriasztása volt, azt az érzetet akarták kelteni, hogy az olimpia helyszíne veszélyes. Magyar vonatkozás: észak-koreai ügynökök előtte Budapesten tartózkodtak (Horn Gyula: Cölöpök c. könyv) 9. ELŐADÁS | 2010. ÁPRILIS 8.

− 1983: Cson Du Hvan (1980/87) o ranguni merénylet Oldal 19

Lara ©


− 1987. ősz: repülőgép elleni merénylet o Kim Hjon Hi: A kémek iskolája − 1988/89: Magyarország felmondta a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával és felvette Dél-Koreával (cserébe gazdasági támogatást kapott) − USA: elhelyezte Észak-Koreát a nemzetközi terrorizmust támogatók listáján

ÉSZAK-KOREA GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI ELSZIGETELÉSE − 1960-as évek 2. felétől − hatalmas segítséget kap főleg szocialista országoktól (Kínától és a Szovjetunótól) o pl. gyárak építése − 60-as évek vége: gazdasági hiba elkövetése o ásványkincsek, színesfémek o kitermeléssel problémák vannak o rövidlejáratú hiteleket vesznek fel a Nyugattól – de jött az olajárrobbanás, ami kevés nyersanyag exportot eredményezett. Észak-Koreának meg egy csepp olaja sincs! o Azt hitték, a fém világpiaci ára nőni fog o a költségvetés 35%-át katonai célokra fordították − 70-es évek: presztízs-célok, látványépületek o pl. párizsi Diadalív nagyobbított változata → phenjani Diadalív o 40 méteres Kim Ir Szen szobor o Fűzfák város = Phenjan − saját politikai, ideológiai irányvonal hangoztatása: kimirszenizmus  − marxizmus, leninizmus koreai változata − A szovjet-kínai konfrontáció (60-as évektől) hatással volt Észak-Korea egykor egységes hátországára, kétpólusúvá vált. Észak-Korea erre úgy reagált, mint a kora-újkor idején a feudális korban: elzárkózott külföld elől. De Észak igyekezett a Szovjetunióval és Kínával is jóban lenni, felváltva. − Az elzárkózás ideológiáját a Csucshe (Juche) rendszer (más néven kimirszenizmus) jelentette (vö.: 1600-as évek, konfucianizmusra épül: tekintélytisztelet és hierarchia). „A marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztése.” A lehető legnagyobb érték, amit egy ország elérhet: függetlenség és önállóság. 3 cél: o politikai függetlenség o honvédelem o gazdasági önellátás − Lényeg: teljes mértékben önerőre kell támaszkodni: saját autó, atomfegyver, stb. − „Győzelemig semmire nincs szükség” – japán terjeszti, Mandzsukuo (japán bábállam) termelje ki az anyaországnak − Próbálták külföldön terjeszteni → Csucshe − 70-es évek második felében új elem jelenik meg: az ország politikai biztonságának a záloga nem lehet más, mint az apáról fiúra történő hatalomátadás o (Sztálin és Mao esetében nem voltak megfelelő utódok kijelölve) − 1942: Kim Jurij, Kim Ir Szen fia megszületik komolyan mondom, a róla szóló Wikipédiás dolgot érdemes elolvasni, tele van olyanokkal, hogy „állítólag” meg „saját bevallása szerint”  http://hu.wikipedia.org/wiki/Kim_Dzsongil

− Kim Dzsong Il-re nevezték át

Oldal 20

Lara ©


− 1974-től kérik fel az utódlásra o dicsőséges pártcentrum vagy kedves vezető o testvéreit eltávolították. Az öccse nagykövet volt Belgrádban és Budapesten (pont a 80-as évek végén), most Varsóban van − 1989 február: Magyarország felvette a kapcsolatot Dél-Koreával − Szöuli olimpiai játékok (’88) – szimbolikus jelentés – Dél-Korea legitimálása (90-es évek eleje) − súlyos élelmiszerhiány – tömeges éhínség − mi az oka: o 80-as évek vége o hegyoldalban levő fák kivágása – rizsföldek kialakítása o a víz elmosta, mert nem volt, ami feltartotta volna – árvíz − 95/96: hatalmas áradások, folyamatos nemzetközi segítségre szorul − 90-es évek: 3. legnagyobb fegyverexportőr, amfetamin származékok 10. ELŐADÁS | 2010. ÁPRILIS 15. − Ez az előadás elmaradt! 11. ELŐADÁS | 2010. ÁPRILIS 22 − − − −

− −

− − − − − − −

− −

80-as évek: Cson Du Hvan elnök 1983: merénylet ellene. A lehető legsúlyosabb merénylet (ranguni merénylet) nem igazán volt sikeres, bár a fél kormányt megölték, de az elnök életben maradt 1988: DK sikerrel rendezte meg az olimpiát, nemzetközi közösség – ha jelképesen is – de legitimálta ÉK elszigetelődött 90-es évek első fele o Dél-Koreában gazdasági és politikai elit irányította az országot, gyökerei a Pak Csong Hi rendszerben keresendők o Hvan elnök úgy döntött átadja a hatalmat a civil kormányzatnak. Az ország történelmében ritka módon általános és titkos választások legyenek. 87-ben lezajlott egy hatalomváltás, ami parlamenti demokráciává alakította az országot, de elitváltást nem hozott. Az ellenzék (korábban illegalitásban, balliberális) szervezetlen maradt Tábornok lett az elnök, csak öltönyben  Ro Te Vu elnök 88-tól. katonai diktatúrához kötődött az elit a két ország között a különbség hónapról hónapra növekedett/növekedik 90-es években is fordultak elő incidensek (katonai) Kim Hjon Hi – titkosügynök-nő, aki felrobbantott 87-ben egy repülőt többször fogtak el északi kém-tengeralattjárókat déli partoknál lényeges hangulatváltásra csak 98-tól került sor. Egy évvel korábban gazdasági krízis tört ki (távol-keleti pénzpiaci krízis) ennek következtében 97 őszén a soron következő dél-koreai elnökválasztáson a szavazók nem a hagyományos jobboldali konzervatív (katonai diktatúrával kapcsolatban lévő) oldalnak szavaznak bizalmat, hanem a balközép oldalnak. Kim De Dzsung elnök 98-tól 2002-ig volt hatalmon. DK-i demokratizálódás élharcosa. 20. századi koreai történelem legnagyobb formátumú politikusa. Oldal 21

Lara ©


− elfogadott egy olyan törvényt hogy a különböző dél-koreai családi tulajdonú vállalatok maguk dönthessék el, hogy kapcsolatba lépnek-e északkal, vagy sem. Az üzletet és a politikát el kell választani egymástól. − itt van pl. a Hyundai, aminek a menedzsmentje észak-koreai. − indítottak turistautakat északra a Hyundai égisze alatt, nyitottak átjárót is a demilitarizált övezeten át − 2000-ben június 13-15: csúcstalálkozó. Két hadban álló országról van szó hivatalosan, csak fegyverszünet van − Kim De Dzsung elutazott északra, Kim Dzsong Illel találkozott − bizalomépítő megállapodások − átmeneti jelleggel évekre megváltoztatták a hangulatot a Koreai félszigeten, politikai tabukat is ledöntöttek. Ennek legérdekesebb szimbóluma egy mozifilm, ami pár hónappal, a csúcstalálkozó után látott napvilágra. − a demilitarizált részt a dél-és észak koreai katonák közösen ellenőrzik. A tabutéma pedig az, hogy állítólag ők elkezdtek barátkozni, ezt persze mindkét fél próbálta tagadni. − A filmet megpróbáltuk megnézni, de nem sikerült 

12. ELŐADÁS | 2010. ÁPRILIS 29. − A filmbe végre sikerült belepillantani! − A címe: Joint Security Area

13. ELŐADÁS | 2010. MÁJUS 6.

− Első csúcstalálkozó: egymással jogilag hadban álló felek között. 2000. június 13-15 között volt, Phenjanban. A konfuciánus országokban (tekintély és tisztelet határozza meg a viszonyokat) nagy jelentősége van az életkornak. A fiatalabbnak kell az idősebb elé járulnia. A dél-koreai elnök Kim De Dzsung 75 éves volt, az észak-koreai pedig 20 évvel fiatalabb volt! Tehát ez formabontó volt. − Számos fontos bizalomépítő lépésre került sor. Dél-Korea kiengedte a különböző szélsőbalos figurákat a börtönből, és megengedte, hogy északra menjenek. − 2000 őszén-telén több nagyhatalom vezetője jelezte, hogy szívesen felmelegítenék az Észak-Koreával való kapcsolatokat. Putyin el is látogatott Phenjanba, Kína is ellátogatott. − Még az is felmerült, hogy Clinton is nyitna Észak-Korea felé, és esetleg ellátogatna oda. − Végül nem látogatott el, de a külügyminisztere igen! (Egy bevándorló külügyminiszter emlékiratai c. könyve) − Úgy nézett ki, hogy a nagyhatalmak igyekeznek támogatni északot. 2001-ben beiktatásra került a Bush kormányzat, ők pedig előszedték a „Gonosz tengelye” kifejezést, amibe Észak-Korea is beletartozott… − Ez hidegzuhanyként érte Észak-Koreát. − Miután lezajlottak a 2001-es terrortámadások, az USA terrorizmusellenes háború célpontjaként jelölte meg Észak-Koreát. − Ok: újraindították a nukleáris programjukat. − 60-as, 70-es és a 80-as években is győzködték a szovjeteket és a szovjet tömböt, hogy segítsék őket nukleáris technológiával. − Az atomfegyver-igény a II világháború végéig nyúlik vissza.

Oldal 22

Lara ©


− Még Kim Ir Szen japán-ellenes partizánharcához kötődik, végig reménytelenül alakult. De a Japán birodalmat térdre kényszerítette az USA által ledobott két atombomba. Ezért nagyon megtetszett nekik a dolog  − északi vezetés úgy vélte, hogy a két Korea rivalizálásában az atomfegyver bevetése kizárt. De MacArthurtnak volt ilyen ötlete, ettől megijedtek. − 90-es évek elején (a hidegháború vége után) volt már egy próbálkozás. 93-94 körülre tehető, a nemzetközi közösség hatalmas tiltakozását váltotta ki. − Carter korábbi elnök 94 nyarán ellátogatott északra, tárgyalt Kimmel, és létrejött egy olyan kompromisszum, mely értelmében észak abbahagyja a nukleáris tevékenységet és feláll a KEDO projekt. o az USA, Észak- és Dél-Korea valamint Japán közreműködésével japán és amerikai pénzből a bezárt erőművek helyett olyan modern erőműveket állítanak fel, mely csak energiatermelésre jók, és melléktermékként nem tudnak előállítani veszélyes anyagot. o az egész dolog csúfos kudarcba fulladt: nagyfokú politikai bizonytalanság kezdődött meg. Kim Ir Szen meghalt, fia (aki jelenleg is van) 2-3 év után vette csak át a hatalmat, ez okozta a bizonytalanságot. − 2002-ben tehát az USA részéről felmerülő irányvonal következtében az észak-koreai vezetés rossz döntést hozott: mindenképp kell atomfegyver. Furcsa magyarázatuk van erre: olyan országot még sose ért támadás, amelyik rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Kicsit furcsa, de valahol igazuk van. (Bizonyítottan atomfegyverrel rendelkező országot tényleg nem szoktak megtámadni) − 2003-ban a kínai diplomáciának köszönhetően kezdődött meg a hatoldalú tárgyalások sorozata − Részt vesz benne: két Korea, USA, Kína, Japán, Oroszország. − Több forduló zajlott le, kezdetben úgy tűnt Kína próbál egyensúlyozó politikát folytatni − Bush kezdetben kompromisszum-képtelen volt, de 2006 őszén változás. − Észak-Korea 2006-ban első ízben nukleáris próbarobbantást hajtott végre, ez tette egyértelművé, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel. − Ez a tény képes megváltoztatni a tárgyalás menetét, és világossá tette, hogy a félszigeten nem igen kéne háborúzni (a félsziget népessége meghaladja a 70 millió főt, a szomszédos kínai területeken is több tíz millióan élnek, közeli japán területeken is rengetegen élnek) o kis terület, rengeteg ember! o bármiféle konfliktus kitörne, több millió áldozattal kellene számolni − Japán szigetek közel vannak, ráadásul a koreaiak nem igen szeretik a japánokat, és a ballisztikus rakétáik igencsak jók… (kísérleti ballisztikus rakétájuk áthaladt Japán felett és a másik oldalon esett a tengerbe! Japán két atomtámadást szenvedett el, nem igazán voltak boldogok ettől) − kompromisszumos eredmény: Észak-Korea rengeteg sok dízelolajért hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá helyezni a nukleáris készleteit. USA pedig eltávolítja ÉszakKoreát a nemzetközi terrorizmust támogató országok listájáról. − Dél-Korea kormányzatán belül változás történt. − Két cikluson keresztül baloldali liberális vezetés volt hatalmon. Céljuk az volt, hogy északkal gazdaságilag együttműködjenek. Ez az ötlet az atomprogram fényében nem volt épp népszerű. Ne támogassunk egy ilyen rezsimet, aki a pénzünket atomra költi! − ez az álláspont nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a balközép liberális oldal vereséget szenvedett és a konzervatívok nyertek (katonasághoz kapcsolódtak!) − A támogatásokért cserébe ő a nukleáris program teljes felszámolását követelte!

Oldal 23

Lara ©


− 2009. május: Észak-Korea másodszor is nukleáris robbantást hajtott végre. − Kim Dzsong Il az északi vezető, páncélvonattal jár mindenhová  Horn Gyula visszaemlékezés kötetében (Cölöpök) is ír erről. − Kim Dzsong Il már nem fiatal, komoly egészségügyi problémái vannak. Fiatalítani kellene a vezetést, de annak idején úgy gondolták feudálisan, apáról-fiúra mennek majd a dolgok. De a fia 83-ban született… vajon elfogadná a nemzetközi közösség?

NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG ÉS ÉSZAK − Japán fenyegetve érzi magát, minden próbarobbantásnál összerezzen − Koidzumi Dzsunyicsiro (japán miniszterelnök a 2000-es évek elején) ellátogatott Észak-Koreába és tárgyal Kim Dzsing Illel. Hajlott arra, hogy létrejöjjenek a diplomáciai kapcsolatok. (de amúgy nincs ma sem) − Azt mondta Észak, hogy akkor veszik fel a diplomáciai kapcsolatokat, ha nekik is (mint délnek a kapcsolatok felvételekor) hatalmas háborús jóvátételt fizet Japán. − Japánok tárgyalókészsége csökkent − Japánok 2000-es évek derekán előszedték az elrabolt japánok kérdéskörét. − Japán és Dél-Korea: a kettő között félúton van egy tengeri sziklaszirt, Tok-Do (negyed Margit-szigetnyi). − Keleti-tenger (koreaiak szerint) Japánok meg a világ nagy része Japán-tengernek nevezi. Ez is identitásbeli kérdés. − Kína mindenképpen egyensúlyozó szerepre törekszik. − Azt akarja elérni, hogy ne fajuljanak el negatív irányba a viszonyok, de Észak önálló államiságát meg akarja tartani. Nem akarja, hogy a Dél-Koreában lévő amerikai támaszpontok megjelenjenek a határnál. Ütközőállamot akarnak. − Változás a politikájukban kb. 1,5 éve, a második próbarobbantást követően. − Elkezdte levenni a kezét Észak-Koreától. Ezt a robbantást Észak pont a kínai határvidéken hajtotta végre, a lökéshullámok át is mentek (iskolákat kellett kitelepíteni). Kínai vezetésnek kicsit elege a lett az északi vezetés ámokfutásából. − Oroszország: o félelem, hogy Kelet-Szibéria teljesen kiürül, vagy kínaivá válik. o félnek a japán befolyás növekedésétől is saját távol-keleti területeiken. o hagyományos szövetség Korea lehet o egyensúlyozó politikát igyekszik kialakítani, déllel álnak gazdasági kapcsolatban, de északkal is vannak kapcsolataik. 2010. MÁJUS 13.

ÖSSZEFOGLALÁS − Koreai történelemkönyvek szerint 5000 éves történelme van az országnak − Demonstrálni szeretnék, hogy országuk kihagyhatatlan része a távol-keleti civilizációnak − Első államalakulat i. e. 2333-ban jött létre, ennek neve volt Kó-csoszon. Bukását kínai támadás okozta. − i. e. I. század: 3 királyság jött létre, egymással rivalizáltak.

Oldal 24

Lara ©

− − −

− − −

− − −

− − − − −

− − − −

− − − − −


o legészakibb: mai Észak területén egy katonai állam, vállalják is a kontinuitást vele. I. sz. 7. században ért véget ez az időszak, ezután újra egyesítették. A mai Dél-Korea területén lévő Silla hozta létre az egyesített országot. Később az egymást követő királyságok során további támadások: mongolok pusztítanak a 13. században. 1500-as évek végén a több japán támadás egyik legsúlyosabbika: japán invázió, 200 ezer fővel. Feudális Korea mindvégig a Kínai Birodalom vazallusa volt, 19. század végéig fennmaradt ez a helyzet. Történelmi sérelmek → 1700-as évek közepétől a koreai királyi udvar elkezdte szándékosan elszigetelni az országot a külföldtől. Nyugaton remete-királyságnak hívták, még ma is él ez a fogalom. 200-250 éven keresztül meghatározta viszonyait. 19. század második felében felkészületlenül és esélytelenül kellett szembenéznie a nagyhatalmakkal (nyugati, európai nagyhatalmak, Japán és USA) Három nagyhatalom érdeklődik: o Japán o Kína (formálisan hűbéri jogokkal rendelkezik) o Észak-keleti határvidéken a cári Oroszország. Versengésük határozza meg a 19. század végének, 20. század elejének viszonyait. 1894/5: első kínai-japán háború. Következménye: Kína elvesztette hűbéri úri jogait. o Japán ill. Oroszország maradt versenyben. o papíron a Koreai félsziget függetlenné vált. Kodzsong király el akarta ezt fogadtatni a nagyhatalmakkal: császári rangra emeli önmagát, ezzel egyenrangúvá nyilvánítja magát a kínai és a japán uralkodóval, akik szintén császárok. Gyakorlati haszna nemigen lett. 1904/5: orosz-japán háború o Oroszország teljes távol-keleti térvesztésével végződött, 40 évre kiszorult a Távol-Keletről. o Japán protektorátusi rendszert vezetett be a Koreai félszigeten: nem tarthatott fenn önállóan külkapcsolatokat 1910-ben a Japánok felszámolták a látszatfüggetlenséget is, nem létezik Korea nevű ország, egészen 1945-ig. Gyarmati uralom a történelem mélypontja, legsötétebb időszak, mai napig számos kényes kérdés. Japánok Dél-Koreát kárpótolták, Északot nem. Félsziget megosztása: o 1945, miután a nácik kapituláltak, lezajlott a Potsdami értekezlet. o Itt állapodtak meg a 38. szélességi fokban. Japán kapitulációját északon a szovjetek, délen az amerikaiak fogadják majd. o De elkezdődött a hidegháború. Észak: Kim Ir Szen a kulcsfigura. 1945-1994-ig volt hivatalban, 49 évig regnált! Délen: Li Szin Man. Fegyveres erővel történő országegyesítés lehetősége: 1949-től lebegett a szemük előtt. 1948-ban (augusztus 15-én) két független, egymással rivalizáló állam jött létre. Szöulban a Koreai Köztársaság (Dél), szeptember 9-én pedig Phenjanban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jött létre. Oldal 25

Lara ©


− 1950. június 25: koreai háború kezdete. Észak megtámadta a déli területet, az ENSZ erre agresszornak nyilvánította. Kínai határig visszaszorítják az északiakat. − Hosszú harcok után a 38. szélességi fok körül álltak meg a frontvonalak. − 1953. július 27: fegyverszünet. Nincs békeszerződés, hadban állnak. − Északon gyors újjáépítés: Szovjetunió és Kelet-Európa sok segítséget ad. Később a KGST-ben megfigyelő lett. Sokat fordított katonai célokra. Volt, hogy a teljes költségvetés 30-35%-át (egyes források szerint az ezredforduló környékén több mint 50-et!) − Sok reprezentációs kiadás: Diadalív nagyított mása… sok értelme volt. − Észak 60-as évek végén rövid lejáratú hitelek vett fel nyugati országoktól, nem tudta visszafizetni őket. Fizetésképtelenné vált, csődeljárás alá akarták vonni. − Dél: o háború utáni helyreállítás nehezebben ment. Li Szin Man regnált, kerékkötője volt a helyreállításoknak. o 1960-ban egy felkelés bontakozott ki, megdöntötték a hatalmát. o Zűrzavaros időszak, melynek 1961. május 16-án katonai puccs vetett véget. o beindul a modernizáció! egy elmaradott agrár-országból fejlett ipari ország lesz. − Pak Csong Hi tábornok 1961-79-ig regnált. Exportorientált gazdaságpolitika beindítása fűződik a nevéhez, illetve a nagy, családi vállalat megjelenése és külföldi terjeszkedése (csebol – családi tulajdonú nagyvállalat: LG, Samsung, Hyundai, Daewoo) o atommagtól a cseresznyemagig mindent gyártanak. o Pl. Samsung nekünk elektronikai cuccokat gyárt, de: van autógyártó, életbiztosítási, hadiipari részlege, lakótelepet is gyártanak, építőipar, teherautó és munkagép, repülőgép o Hyundai: gépkocsi mellett: bevásárlóközpont, lakótelep, lakópark, értékpapírok és életbiztosítások o ez komoly problémákat okozhat: pl. a KIA ezért csődölt be, most már csak a Hyundai fiók-márkája  A Daewoo-val is ilyesmi történt. − A két Korea viszonya: o Észak törekedett a fegyverszünettől a 80-as évekig arra, hogy fegyverrel és bomlasztással érje el az egyesítést: támadások, terrorakciók o 1988: megrendezésre került a szöuli olimpia. Nemzetközi közösség, ha szimbolikusan is, de a déli országrészt legitimálta. o észak megindul a lejtőn o megszűnt a Szovjetunió, Kína felemelkedett, Észak-Korea elszigetelődött. o Ellátási nehézségek o éhínséghez elhibázott gazdasági döntések is hozzájárultak. o pozitív kapcsolatépítés 1998-ban kezdődött meg. Dél-Korea életében először liberális államfő került beiktatásra. Hozzájárult ahhoz, hogy ezek a csebolok gazdasági együttműködésbe kezdjenek északkal. Napfénypolitikának is nevezik  o Gazdasági együttműködés alakult ki a két Korea között, bizonyos politikai tabuk és egymással szembeni bizonytalanság oldódni kezdett. Két alkalommal sor került a két ország vezetői közötti csúcstalálkozóra (hivatalosan hadban állnak) o 2000 júniusában volt az első Északon, 2007 októberében volt a második szintén Északon. − Egészet beárnyékolta Észak katonai célú nukleáris programja.

Oldal 26

Lara ©


− Nukleáris ügyek rendezésére megkezdődtek 2003-ban a pekingi hatoldalú tárgyalások: folyamatban van ma is, Észak bojkottálja. Egyik legaktuálisabb kérdés: hajlandó-e visszatérni? − Mi a helyzet napjainkban? o két éve már nem a liberálisok vannak délen, hanem a konzervatívok. Ők sokkal inkább fenntartásokkal kezelik Északot. Gazdasági együttműködést és támogatásokat ahhoz kötik, hogy észak számolja fel nukleáris tevékenységét, illetve az emberi jogokat tartsa tiszteletben. o Koreai kérdés az elmúlt 100 év során állandó feszültséggóc a távol-keleti térségben. o Napjainkban Észak puszta léte is feszültségforrás. o az összeomlás legalább olyan rizikófaktorokkal kecsegtet, mint jelenlegi létezése. o Jelenleg: brutális diktatúra, bizonyíthatóan nukleáris fegyverrel. Ellátási nehézségek, gazdaság kritikus állapota. o Összeomlás: milliós számú menekült-áradat. Ez befolyásolná a dél-koreai gazdaságot. Nem örülnének neki, na. Hirtelen, váratlan egyesítés nagyon megterhelő lenne. o Két Korea viszonyában Kína a kulcsszereplő. Kínának kell Észak-Korea, mint ütközőállam. Nem lenne jó egy közös határ az Amerika-barát Dél-Koreával.

Oldal 27

Korea: Egy nemzet, két ország

Recommend Documents