A nt h rop. Hung. X I I . 1973.
korai periódusok a magyar nép származásában TÓTH Tibor Terniészettudományi Múzeum Embertani Tára. Budapest
ABSTRACT : E a r l y P e r i o d s i n t h e Ethnogenesis o f Hungarians. - The a u t h o r summarizes t h e r e s u l t s o f s t u d i e s , conducted f o r f i f t e e n y e a r s , on t h e e a r l y p e r i o d s o f t h e ethnogene s i s o f Magyars. I n a c o m p a r a t i v e a n a l y s i s , t h e n u m e r i c a l d a t a o f t h e o s t e o l o g i c a l remains o f more t h a n 4000 i n d i v i d u a l s , o r i g i n a t i n g f r o m t h e S o v i e t Union and I r a n , and p u b l i s h e d by s e v e r a l a u t h o r s , have been used. A c c o r d i n g to the r e s u l t s , the area of the a n t h r o p o l o g i c a l f o r m a t i o n of t h e Protomagyars extended f r o m t h e 1ÍW Caspian r e g i o n t o Mugodshar and t h e A r a l i a n t e r r i t o r i e s . The p r o c e s s o f f o r m a t i o n can be s u b d i v i d e d i n t o two p e r i o d s between t h e X I I C. B. C. and t h e I c. B. C. A magyar nép származásának problémája az elmúlt száz év f o l y a mán az auxiliáris tudományágakban állandó, visszatérő témaként s z e r e p e l t . Az e t n o g e n e z i s különböző kérdéseinek elemzésében ér d e k e l t humán tudományágak m e l l e t t fokozódott az antropológiai kutatások jelentősége. Különösen az utóbbi két évtized folyamán létrejöttek o l y a n előfeltételek, amelyek lehetővé tették a Kö zép-Duna-medencét megszálló IX-X. századi magyarság antropoló g i a i l e l e t e i n e k széleskörű összehasonlítását. A honfoglaló ma gyarok különböző lelőhelyekről származó v i s z o n y l a g nagyszámú csontvázanyagának összehasonlítása a s z o v j e t antropológiai i s k o l a publikációiból használható f o n t o s adatok révén vált l e h e tővé. Természetesen nemcsak az összehasonlításhoz szükséges morfoszkópiai és m o r f o m e t r i k u s adatok publikálásáról van szó, hanem új módszerek kidolgozásáról,amelyek az egyes t i p u s o k vagy komponensek elhatárolásán túl lehetővé tették a c s o p o r t o k kö zötti k a p c s o l a t o k t e l j e s e b b megvilágítását, a mikroevolúciós változások konkrétabb értékelését.
A f e n t i e k k e l Összefüggésben
szükséges m e g e m l i t e n i , hogy DEBEC,
G. F. ( 1 9 5 1 , 1 9 5 6 , 1 9 5 7 , 1 9 6 1 a , b , 1 9 6 2 , 1 9 6 4 , 1 9 6 8 ) antropológiai i s k o l a
e g y i k megalapítója több, m i n t hétezer váz
beható elemzése alapján k a p o t t p i e n s egyébként
f o n t o s információkat a Homo sa
széles kronológiai skálán (felső p a l e o l i t h i k u m
- társadalmi középkor)
végbement szomatikus
transzformációjára
vonatkozóan és egyidejűleg k i d o l g o z t a a n e u r o nium néhány
Az a d o t t esetben
preauricularis-faciocerebralis ról van szó. Ezen i n d e x e k
i n d e x és a
alkal
Duna-medence és a Bajkál-tó
Megemlítendő,
jellegkomplexumok
viszonylag oszteológiai
hogy a két kombinált
Észak-Eurázsia
stabilan
p r i m e r taxonómiai egységeket mind a dalmi j e l e n k o r
és alkalmazásá
zónában különösen i n t e n z i v e k v o l t a k az
i . u. I . évezred folyamán. kontinentálisán
adatait
e t n o g e n e t i k a i k a p c s o l a t a i n a k meg
amely k a p c s o l a t o k a
tükröződő
egyesitő
t i z jelleg
az e d d i g i észrevételek s z e r i n t
masak az eurázsiai k o n t i n e n s közötti nagy ökumenikus
jellegének
a hat j e l l e g e t
magában foglaló a r c p r o f i l - i n d e x kidolgozásáról
indexben
és s p l a n c h n o c r a -
(differenciál-diagnosztikailag f o n t o s )
komplex értékelését.
világítására,
a szovjet
területén
karakterisztikusak
és a
n e o l i t h i c u m , mind a társa
szériáin
jól elhatárolják.
Ez a
tény t e s z i lehetővé, az interszériális és történeti korrelációk elemzését Bajkál-vidák - Közép-Ázsia,
v a l a m i n t Magyarország és
Penno-Skandinávia vonatkozásában.
A közelmúltban
elemeztük
nagyszámú szériáján a
a
honfoglaló
magyarság
viszonylag
főbb antropológiai tulajdonságokat és az
eredményeket összehasonlítottuk a Szovjetunió területéről szár mazó 7 7 , és az Irán területéről publikált 3 , v a g y i s összesen 80 széria a d a t a i v a l , amelyeket DEBEC e m i i t e t t b i o m e t r i a i módszeré v e l átdolgoztam (TÓTH 1 9 7 0 ) . Bár a magyarság e m b e r t a n i szében
azonosak a
szakaszokkal
formálódásának
honfoglalás utáni
késői periódusai egé
főbb társadalomtörténeti
(Árpádkor, Középkor, Újkor), amelyek az egész mor
fológiai f o l y a m a t zárófejezetét j e l e n t i k , de származási k a p c s o latuk teljesen emiitett
összefügg a honfoglalás időszakával.
A fentebb
eljárások 8 1 széria 4744 csontvázán, lehetővé tették a
magyar nép származása k o r a i periódusainak körvonalazását.Össze-
h a s o n l i t v a a honfoglaló magyarság l e l e t e i t a N e o m e t a l l i c u m má s o d i k felének kb.nyolcszáz évet felölelő l e l e t e i v e l megállapít hatóvá vált, hogy a honfoglaló magyarság l e l e t a n y a g a a l e g n a gyobb közelséget tükrözi Alsó-Volga-mellék, Azov-mellék ás a Déli Arai-mellék s z a r m a t a k o r i szériáival (TÓTH 1 9 7 0 ) . Ezenkivül i g e n jól kifejeződik a honfoglaló magyarság l e letanyagának nagy közelsége az Észak-Káspi-melléki szarmaták szériájához, v a l a m i n t jelentős távolsága a történetileg őshazaként i s m e r t terü letről (Káma-Bjelája) származó népvándorláskori leletektől. A H e o m e t a l l i c u m második feléből származó l e l e t e k korrelációs t o pográfiájában a honfoglaló magyarok c s o p o r t j a jelentősen távol van a metiszált europo-mongoloid szériától i s . Ez a tény külö nösen f i g y e l m e t érdemel, m i v e l mai i s m e r e t e i n k szintjén általá nosan e l f o g a d o t t a magyar nép származásának ugor-hipotézise, amelynek megfelelően a magyar n y e l v közös l i n g v i s z t i k a i gyökerei a nyugat-szibériai ugoroktól erednek, a k i k azonban e m b e r t a n i vonatkozásban a metiszált eredetű uráli r a s s z képviselői. V i szont a honfoglaló magyarság csontvázleletein csoportátlagban rendkivül gyengén konstatálhatok a m o n g o l o i d komponensek n y o mai. E s z e r i n t nem zárható k i annak lehetősége, hogy a f o n t o s a b b taxonómiai ágazatok tekintetében az ugorok etnolingvisztikai c s o p o r t j a antropológiailag különböző összetételű v o l t , mégis a vonatkozó időszak nemzetségi- és törzsszövetségeinek lehetséges demográfiai v i s z o n y a i t f i g y e l e m b e véve a l i g h a tagadható az egyes egyének közötti szimbiózis, keveredés, amely maga után v o n t a Észak-Eurázsia főbb e m b e r t a n i komponenseinek f o k o z a t o s vegyülését, elegyedését. Éppen ezért szükségesnek t a r t o t t u k vé gigkövetni a morfológiai sajátosságok keveredésének folyamatát, a f o l y a m a t időtartamát az Észak-Eurázsia területén elhatárolha tó öt kontaktzónából származó nagyszámú l e l e t a n y a g o n . így vált lehetővé annak megállapitása, hogy az e u r o p o i d vagy m o n g o l o i d sajátosságok asszimilációja (eltűnése vagy dominánssá válása) kb. 1000-1500 éves f o l y a m a t eredménye (TÓTH 1 9 6 6 ) . Ennek meg felelően elemeztük a honfoglaló magyarság leletanyagát, k o r r e lálva a N e o m e t a l l i c u m első felének szintén k b . 800 évet felöle lő l e l e t e i v e l (TÓTH 1 9 7 0 ) . Megállapíthatóvá vált, hogy a hon foglaló magyarság főbb e m b e r t a n i sajátosságai eltérőek a l u g o vói és gulkinói szériáktól, amelyek europo-mongoloid összetéte-
lüek, s amelyek a Az a l k a l m a z o t t
proto-finn-ugorok
csoportjaitól származnak.
korrelációs mezőben a honfoglaló magyarok külö
nösen közeliek az Alsó-Volga-melléki s z k i t a k o r i szauromatákhoz. Ugyanott az Alsó-Volga-melléki k o r a i szarmaták l e l e t e i közeleb b i e k a honfoglaló i s m e r t őshaza
magyarok csoportjához,
területéről
(Biktimirovo, Baskiria).
származó
Külön f i g y e l m e t érdemel,
foglaló magyarság szériája nem az o r e n b u r g i és közelebb.
m i n t a történelmileg
népvándorláskori
leletek
hogy a hon
a b a s k i r i a i szarmatákhoz, hanem
alsó-volgai k o r a i
Temporálisan tovább
szarmaták
c s o p o r t j a i h o z van
h a l a d v a elemeztük
a honfoglaló
magyarság l e l e t e i n e k topográfiáját azon m i k r o evolúciós-morfoló g i a i változások folyamatában, amelyek nyomonkövethetők a palèometallicum
(Eneolith,
(TÓTH 1 9 7 0 ) .
Bronzkor)
paleoantropológia!
szériáin
E vonatkozásban f i g y e l m e t érdemel, hogy a h o n f o g -
laló magyarság c s o p o r t j a legközelebbi a Közép-Kazahsztán és Kelet-Kazahsztán területéről származó b r o n z k o r i (andronovói) cso p o r t o k h o z és jelentősen távol van aKözép-Ob-melléki késő-bronz kori
szériától,
amely a
p r o t o u g o r o k e g y i k csoportjaként érté
kelhető. A f e n t vázoltak alapján
lehetővé vált annak
álnak a körvonalazása, amelyben ság elődeinek,
a nemzetségi vagy törzsi c s o p o r t o k b a n élő ősma
gyarok e m b e r t a n i formálódásának f o l y a m a t a . nyünk s z e r i n t az az Arai-mellék
a széleskörű a r e -
l e z a j l o t t a honfoglaló magyar Ez az areál vélemé
Északnyugati-Káspimelléktől körzetéig húzódott
a Mugodzsárig és
és kronológiailag
hosszabb
időn keresztül (az i . e. X I I . század - i . e. I . század között), m i n t e g y ezer éven át létezett demel, hogy az
( 1 - 2 . ábra). Külön f i g y e l m e t ér
elmúlt évtizedek
kutatásai szolgáltatnak tezésére és a r r a ,
ősrégészeti és
ókortörténeti
bizonyítékokat ennek az areálnak a lé
hogy ez az areál
társadalomtörténetileg
indoiráni
1956;
Ebben az areálban e m b e r t a n i l a g az indome-
SZMIRNOV 1 9 6 4 ) .
miliőhöz
tartozott
és
etnolingvisztikailag
(DIAKONOV
diterrán és protouráli fajták képviselői k e v e r e d h e t t e k a p a l e o m e t a l l i c u m második feléből származó t o k morfológiai szubsztrátumán. romaták és
ősugorok leszármazottai.
endő, hogy a szauromaták és a k o r a i 10
szrubno-andronovói csopor
E t n i k a i l a g ezek v o l t a k
a szau-
Ugyanakkor f i g y e l e m b e v e szarmaták hosszantartó kap-
c s o l a t b a n v o l t a k a Káspi- és Arai-mellékre lokalizálható masszagéta konföderációval. Hérodotosz közlését a
szaka-
E vonatkozásban szükséges e m l i t e n i
szauromaták és
masszagéták együttélésé
ről, rokonságáról (DIAKONOV 1956). Ezen ókori történeti közlést v i s z o n t az zolják, NOV
elmúlt két évtized
amelyeket
az e m i i t e t t
azon ősrégészeti kutatásai i g a areál területén végeztek (SZMIR-
1964).
Az e m b e r t a n i , evolúciós-morfológiai, mint o r i e n t a l i s z t i k a i ,
populációgenetikai, v a l a
finnugrisztikai,
i r a n i s z t i k a i , őstörté
n e t i , ősrégészeti kutatások főbb eredményeinek együttes elemzé se, összehasonlítása által lehetséges annak feltételezése, hogy a paleometallicum
finális szakaszának
idején ősugor c s o p o r t o k
vagy azok szubtribális, kislétszámú egységei infiltrálódtak ( e s e t l e g ismétlődően) az Észak-Káspi mellékén élő szauromaták kö zé az Urál-hegység sztyeppéi vagy erdős-sztyeppei környezetéből (l.
ábra). Külön emlitendő, hogy a honfoglaló magyarság szériá
j a nemcsak a
Káma-Bjelája övezetéből
származó, hanem
a késő
szarmata és h u n k o r i törzsek csontvázleleteitől i s távoli h e l y e t foglal
e l (TÓTH 1 9 7 0 ) .
A f e n t e b b i e k b e n vázolt széleskörű megfigyelések alapján körvo nalazható az ősmagyarok e m b e r t a n i formálódásának két legkorábbi periódusa: A félezer évet magába foglaló preszauromata ( i . e. X I I - V I I . század) és a szintén k b . félezer évig t a r t o t t s z a u r o mata-középszarmata ( i . e. V I - I . század) időszak. Ezen együtte sen egy-évezred folyamán történhettek azok a b o n y o l u l t összeté telű változások, f o l y a m a t o k , amelyek a honfoglaló magyarság főbb e m b e r t a n i sajátosságainak kialakulását eredményezték. (Előadva a Természettudományi Múzeum 1970. március 23-án.)
J u b i l e u m i Konferenciáján
References DEBETS, G. P.:
A n t r o p o l o g i t s h e s k i y e i s s l e d o v a n i y a v Kamtshat-
skoy o b l a s t l .
-
Trudü
Inst.
Etnogr.
AN SSSR, 17, 1 9 5 1 .
DEBETS, G. P.: Probléma p r o i a h o z d e n i y a k i r g i z s k o g o n a r o d a . Trudii K i r g . a r h e o l . - e t n o g r . exp. , AN SSSR, 1 , Moskva, 1956. DEBETS, G. P.: Sposob v i i t s h i s l e n i y a srednego i n d e x a u p l o s h t s h e n n o s t i l i t s e v o g o s k e l e t a . - Rukopis, Moskva, 1957. DEBETS, G. P.: 0 nekotorüh n a p r a v l e n i y a h i z m e n e n i y v s t r o y e n i i t s h e l o v y e k a sovremennogo v i d a . - Sov. E t n o g r . , 2, 1961a. DEBETS, G. P.: 0 p u t y a h z a s e l e n i y a severnoy polosü Russkoy Ravninü i V o s t o t s h n o y P r i b a l t i k i . - Sov. E t n o g r . , 6, 1961b. DEBETS, G. P.: Paléoanthropologie de l ' E u r a s i e S e p t e n t r i o n a l e . - A t t i d e l V I Congresso I n t e r n a z i o n a l e d e l l e Scienze P r e i s t o r i c h e e P r o t o s t o r i che, I , R e l a z i o n i G e n e r a l i , Roma, 1962. DEBETS, G. P.:
Ob a n t r o p o l o g i t s h e s k o m
t i p e drevnego n a s e l e n i y a
Pinlyandii. - Sovremennaya A n t r o p o l o g i y a , Moskva, 1964. DEBETS, G. P.: Opüt k r a n i o m e t r i t s h e s k o g o o p r e d e l e n i y a d o l i mongoloidnogo komponenta v smeshannüh gruppah n a s e l e n i y a SSSR. - Problemü a n t r o p o l o g i i i i s t o r i t s h e s k o y e t n o g r a f i i A z i i , Nauka, Moskva, 1968. DIAKONOV, I.M.: I s t o r i y a M i d i i . - I z d a t . AN SSSR. Moskva, 1956. SMIRNOV, K. P. : Savromatii. - Nauka, Moskva, 1964. TÓTH, T.: The P e r i o d o f T r a n s f o r m a t i o n i n t h e Process o f M e t i s a t i o n . (A P a l e o a n t h r o p o l o g i c a l S k e t c h ) . - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat. Hung., 58, 1966. TÓTH, T.: Drevneyshie periodü p r o i s h o z h d e n i y a p r o t o v e n g r o v . Voprosii A n t r o p o l o g i i , 36, Moskva, 1970.
Érkezett: 1970. I I I .
26.
DR. TÓTH TIBOR Természettudományi Múzeum E m b e r t a n i Tára 1062 Budapest Bajza u. 2 9 .
