Gyógyító gombák 1. A természetes gyógymódok iránti felfokozott érdeklődés mára nemcsak a gyógynövények és gyógynövény alapú készítmények elterjedését hozta magával, egyre több ember érdeklődik a különböző gombák gyógyhatásai iránt is. Erre válaszul egyre-másra jelennek meg gombaport és gomba-kivonatokat tartalmazó termékek, melyek reklámozása során a gyártók/forgalmazók hihetetlennek tűnő állításokkal kívánják a terméküket vonzóvá tenni. Ez amellett, hogy ellentétes a hatályos hazai és EU szabályozásban foglaltakkal, több kárt okoz a különböző gombákkal, gombavegyületekkel való gyógyászati irányzatnak, a mikoterápiának, mint amennyi (anyagi) hasznot rövid távon hozhat. Cikksorozatunk fő célja, hogy a változó szakmai színvonalú publikációk és kiadványok, valamint a bulvársajtó által terjesztett mítoszokkal szemben hitelesen bemutassa a különböző gombafajok igazolt gyógyhatásait, valamint azok esetleges mellékhatásait. Az első rész mi másról is szólhatna, mint a sokak által a „gyógynövények királyá”-nak tartott gombáról, a kínaiul: lingzhi, japán nyelven: Reishi néven illetett gombáról, illetve azon taxonokról, melyeket az idők során ezzel a két kínai karakterrel jelöltek. A modern tudományos fajleírás szerint a lingzhi (vörös színváltozata) nem más, mint a hazánkban is őshonos, az utóbbi években termesztett pecsétviaszgomba vagy lakkostapló (Ganoderma lucidum). E mítoszok ködébe vesző, de puszta valójában is figyelemre méltó gombával kapcsolatban az első, orvosi szempontból is értékelhető leírás az i. e. II–I. századi Kínához köthető. A hagyományos kínai orvoslás számára máig hivatkozásul szolgáló Shen Nong: Bencaojing c. műve a gyógynövényeket (köztük a gombákat is) három jól megkülönböztethető csoportba osztotta. Az első csoportba tartoztak a legmagasabb minőségű, hosszú távon is mellékhatás nélkül fogyasztható gyógynövények. A középső csoportba a biztonsággal fogyasztható, de hosszú távon néhány enyhébb mellékhatást okozó gyógynövények, a legalsó csoportba pedig a csak konkrét céllal, rövid távon fogyasztható, olykor enyhén mérgező gyógynövények tartoznak. A lingzhi a legmagasabb minőségű „gyógynövények” közt szerepel. A leírásában 6 színváltozata található: vörös, fekete, kékes-zöld, fehér, sárga és bíbor. 1 A kutatóknak máig nem sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani ezen fajokat. Lin Zhi-bin ( 林 志 彬 ): Lingzhi : A mítosztól a tudományig2 c. könyvében, mely egy igen kiváló összefoglaló munka, Zhao Ji-ding ( 赵 继 鼎 ) és társai kutatására hivatkozva az egyes színváltozatokat a következő gombafajokkal azonosítja (általában 2 fajt is megjelöl): •
• • • • •
vörös (chi zhi): Ganoderma lucidum (Layss. ex Fr.) Karst, magyar neve: pecsétviaszgomba, esetleg a hemlokfenyőn (Tsuga canadensis L.) élő Ganoderma tsugae Murrill, melynek nincs magyar neve fekete (hei zhi): Amauroderma rugosum (Blume & T. Nees) Torrend, melynek nincs magyar neve, esetleg a Polyporus melanopus (Pers.) Fr., magyar neve: vízfoltos likacsosgomba kékes-zöld (qing zhi): Trametes versicolor (L.:Fr.) Pilat, magyar neve: lepketapló fehér (bai zhi): Fomitopsis officinalis (Vill.) Bondartsev & Singer, magyar neve: vörösfenyő kérgestapló sárga (huang zhi): Laetiporus sulphureus (Bull.:Fr.) Murrill, magyar neve: sárga gévagomba bíbor (zi zhi): Ganoderma sinense Zhao, Xu et Zhang
1 Az eredeti kínai szöveget és a magyar nyelven először megjelenő fordítását lásd a publikáció végén! 2 林志彬: 《灵芝从神奇到科学》. 北京 : 北京大学医学出版社, 2008.pp. 13–15.
Wu Xing-liang ( 吴 兴 亮 ) és Dai Yu-cheng ( 戴 玉 成 ) 2005-ben megjelent, A kínai pecsétviaszgombák képeskönyve c. munkájukban a hat fajból négy található3: • • • •
vörös: Ganoderma lucidum (Layss. ex Fr.) Karst fekete: Ganoderma atrum Zhao Xu et Zhang sárga: Ganoderma multiplicatum (Mont.) Pat. bíbor: Ganoderma sinense Zhao, Xu et Zhang
Dai Yu-cheng ( 戴 玉 成 ) és Yang Zhu-liang ( 杨 祝 良 ), ugyancsak 2008-ban megjelent Kína gyógyászati célú valódi gombáinak javított elnevezései c.4 publikációjában a hatból csak két faj szerepel: • •
vörös: Ganoderma lucidum (Layss. ex Fr.) Karst bíbor: Ganoderma sinense Zhao, Xu et Zhang
A fenti listából jól látszik, hogy a hat színváltozat tudományos azonosításából kettő mindhárom feldolgozott munkában azonos. Ez a hazánkban is őshonos (vörös) pecsétviaszgomba és a kínai (bíbor) pecsétviaszgomba. Ezt a két fajt a Kínai Gyógyszerkönyv külön fajnak kezeli, ugyanakkor a nyugati szakirodalom a Ganoderma sinense-t csak színváltozatnak tekinti. E talán hosszúra nyúlt bevezető után lássuk a vörös lingzhi, magyarul pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) bemutatását. Rendszertani besorolás: Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumos gombák (Homobasidiomycetes) Rend: Taplóalakúak (Polyporales) Család: Pecsétviaszgomba-félék (Ganodermataceae) Faj: Pecsétviaszgomba, Ganoderma lucidum (Layss ex. Fr.) Karst. korábban megadott auktor: (Curt.: Fr.) Karst., de megengedett auktorjelölés még: (Fr.) Karst. Egyéb magyar nevek: lakkostapló, szépasszonykalány A Ganoderma nemzetséget először 1881-ben írta le Karst, a nemzetségnek egyetlen tagja a Ganoderma lucidum volt. Patouillard 1889-ben megjelent monográfiájában5 már 48 különböző Ganoderma faj szerepel. Két részre bontotta a nemzetséget, a Ganoderma és az Amauroderma nemzetségre, ezeket a Polyporacea családba sorolta. A Ganoderma lucidum fajkomplexet Murill6 alkotta meg 1902-ben. A Ganodermatacea elnevezést M.A. Donk vezette be 1964-ben, a család rendszertanát pedig E.J.H. Corner foglalta össze 1983-ban. A csoportosítás a spórafalszerkezet alapján történt, majd később ezt pontosította és kiegészítette. Hazánkban a pecsétviaszgomba kutatás kezdete Igmándy Zoltán nevéhez fűződik, aki 1970-ben megjelent művében megállapította, hogy hazánkban 5 különböző Ganoderma faj fordul elő a természetben és ezek közül a leggyakoribb a Ganoderma lucidum. 3 吴兴亮, 戴玉成: 《中国灵芝图鉴》. 北京 : 科学出版社, 2005. 229 p. ISBN 7-03-013156-8 4 戴玉成, 杨祝良: 《中国药用真菌名录及部分名称的修订》. In: Mycosystema, 2008. 27(6). pp. 801–824. 5 PATOUILLARD, Narcisse Théophile: Le genre Ganoderma. In: Bulletin de la Société Mycologique de France, 1889. vol. 5. pp. 64–80. 6 MURILL, William Alphonso: The Polyporaceae of North America I. : The Genus Ganoderma. In: Bulletin of the Torrey Botanical Club, 1902. vol. 29. No. 10. pp. 599–608.
Mikológiai jellemzés: „A termőtestet lakkosan fénylő kéreg fedi. Eleinte bunkó alakú, majd kifejlődik a kerek, félkör vagy vese alakú, 5–25 cm átmérőjű kalapja, melynek színe sárga-vörösbarna, a közepe sötétebb, bíborbarna is, a széle pedig világosabb, fehéres-sárgásfehéres. Csövecskéi 1,5–2 cm hosszúak. A pórusok aprók, 4–6 mm-esek, nyílásuk kerek. Eleinte fehéresek, később krémszínűek, majd dohánybarnák. A termőtest oldalt álló. A pecsétviaszhoz hasonló színű és fényű, kissé göröngyös felületű. Belső állománya szívós, később fakeménységű. Fehér, de inkább okkerbarnás színű. A spóra 7–12-szer 5,5–7,5 µm, ellipszoid-tojásdad. Egyik végén kissé benyomott, szemcsés-hálózatos, világosbarna. Lombos fák gyökérparazitája, termőteste a fák tövében vagy a gyökerek mentén a talajon jelenik meg. Néha fenyő alatt is terem. Nyáron és ősszel gyakori. Nem ehető.”7 A pecsétviaszgomba mesterséges termeszthetőségében kínai, japán és malajziai kutatók jelentős sikereket értek el az 1970-es években. A hazai termesztés lehetőségét Dr. Balázs Sándor professzor vezetésével végzett kutatások teremtették meg, de jelentős sikereket ért el a témában Maszlavér Petra is.8 Kiterjedt és kúraszerű alkalmazása javítja az immunrendszer működését, segít a leromlott egészségi állapotú betegek gyógyulásában, kiemelt jelentősége van a gyomor-, a vastagbél-, a máj- és a hasnyálmirigyrák kiegészítő kezelésében és a kemoterápia mellékhatásainak kivédésében. Publikációk sora bizonyítja, hogy alternatív adjuvánsként használják leukémia, karcinóma, hepatitis és diabetes betegségek esetén. A legtöbb esetben azonban hiányoznak az elfogadható bizonyítékként szükséges kontroll vizsgálatok. Az utóbbi évtizedben már egyre több igényes beszámoló közlemény jelenik meg a terápiás alkalmazhatóságról. Számos preklinikai és klinikai vizsgálat számol be farmakológiailag igazolt hatásokról. A publikált adatok immunmoduláns, érelmeszesedés-gátló, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, kemopreventív, radioprotektív és antitumor aktivitásokról nyújtanak tájékoztatást, de olyan hatásokról is beszámolnak, miszerint elősegíti az alvást, csökkenti a véralvadást, vércukorszintet, a vér lipidtartalmát, továbbá májvédő, gyomorfekély-ellenes, antioxidáns, szabadgyökfogó, öregedést gátló, sőt antibakteriális és antivirális (ide értve HIV-ellenes hatását is). A termőtestből, micéliumból és spórából eddig mintegy 400 bioaktív vegyületet mutattak ki, főleg triterpenoidokat, poliszacharidokat, nukleotidokat, szteroidokat, zsírsavakat, proteineket (peptideket) és nyomelemeket. A kifejlett termőtestre jellemző vegyületek: * terpenoidok (eddig több mint 140 vegyületet azonosítottak, főként különböző triterpéneket) * szénhidrátok (eddig több mint 100 poliszacharid vegyületet azonosítottak, főként immunmoduláns hatású β-D-glükánokat, heteropoliszacharidokat és glikoproteineket) * proteinek, nukleotidok és egyéb vegyületek (pl. szerolok, cerberozidok, stb.) A micéliumra jellemző vegyületek: * terpenoidok * triterpén-laktonok * alkaloidok * poliszacharidok és szerinek (nitrogén mentes poliszacharidok) 7 lásd: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). Összeáll. Összeáll. Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter, Fődi Attila. Budapest : DXN Europe Kft., 2011. p. 6. 8 Bővebben lásd: MASZLAVÉR P.: A pecsétviasz gomba, Ganoderma lucidum (Curt.: Fr.) Karst hazai termeszthetőségének lehetőségei. [Doktori értekezés]. Budapest : Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, 2008. 115 p.
szterolok ergoszterol A gombasejtek falának fontos alkotórésze, ennek hiányában a gomba elpusztul. B-szitoszterol Növényekben szintetizált szterolvegyület. Állatkísérletekben vizsgálva gyulladáscsökkentő, daganatképződést gátló, lázcsillapító és immunmoduláló hatasúnak bizonyult. enzimek lizozim A Gram-pozitív baktériumok lízisét (oldódását) segíti elő a sejtfalak roncsolódása révén. Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, leginkább a szervezet bejáratainál (szem, orr, száj, stb.) található. Néhány növényben is megtalálható, a pecsétviaszgombán kívül pl. a tormában. sav proteáz A proteáz enzimek feladata a fehérjék (proteinek) lebontása. A szervezetben több, jól meghatározott működésű proteáz található, a legismertebb a gyomorban, savas közegben működő pepszin ill. az enyhen lúgos (bázikus) közegben működő tripszin, mely a bélrendszerben található. celluláz A celluláz enzim feladata a cellulóz lebontása. amiláz Az amiláz enzim feladata a keményítők részleges bontása. A tudomány mai állása szerint α-, β- és γ-amilázt, melyek a több száz maltóz (malátacukor) egységből álló keményítőt más-más helyen hasítják. polipeptidek A polipeptidek tíznél több aminosavegységből álló peptidek. aminosavak Az aminosavak olyan szerves savak, melyek molekulájában amincsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az α-aminosavak a fehérjék (proteinek) építőkövei. Azon aminosavakat, melyeket az emberi vagy állati szervezet nem tud előállítani, létfontosságú, azaz esszenciális aminosavaknak nevezzük. Az emberi szervezet szamara 9 aminosav tekinthető esszenciálisnak, ezek: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenil-alanin, triptofán és hisztidin. zsírsavak A pecsétviaszgomba spórájában szabad formában előforduló szírsavak: tetrakozánsav, sztearinsav, palmitinsav, nonadekánsav triterpének A pecsétviaszgomba triterpén tartalma jelentősen hozzájárul a gomba gyógyhatásához. Ezek közül a legjelentősebbek a ganodersav, a lucidensav és a lucidon. A gomba keserű ízéért is főként ezek a vegyületek a felelősek.
ganodersav A-Z A ganodersav egy lanoszetrol származék, melynek számos változatát izolálták és határozták meg. Ezek közül legismertebbek a ganodersav-A és -B. poliszacharidok A pecsétviaszgomba gyógyhatása első sorban a magas poliszacharid tartalmához köthető. Ezen poliszacharidok leginkább daganatellenes hatásukról ismertek. β-D-glükánok Olyan poliszacharid vegyületek, melyek lánca kizárólag glükózból (szőlőcukor) áll. A természetben a pecsétviaszgombán kívül a sütőélesztőben, a shii-take gombában (Lentinus edodes), a bokrosgombában (Grifola frondosa) és különböző algákban fordul elő. ásványi anyagok kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), mangán (Mn), vas (Fe), réz (Cu) és szerves germánium (Ge) A pecsétviaszgomba igazolt gyógyhatásai9 Tumorellenes hatás Számos klinikai és pre-klinikai vizsgálat igazolta a pecsétviaszgombából izolált poliszacharidok tumorellenes hatását. Sasaki és munkatársai már egy 1971-ben megjelent cikkben azt írták, hogy deres taplóból (Ganoderma applanatum) és patkónyelv gombából (Phellinus linteus) származó poliszacharidok jelentősen csökkentik az egerekbe ültetett Sarcoma 180 es Lewis tüdőrák sejtek növekedését. Gao és munkatársai a kétezres évek eleje óta vizsgálják a Ganopoly ® nevű pecsétviaszgombapoliszacharidokat tartalmazó készítményt. Vizsgálataik nagyban segítették már eddig is a pecsétviaszgomba gyógyhatásainak feltérképezését. Májvédő hatás A pecsétviaszgombában található peptidek májvédő hatását számos májkárosító vegyülettel szemben kutatták. Ezek közül különös figyelmet érdemel Shi és munkatársai 2008-as, egereken végzett kutatása, melyben e vegyületek D-galaktózamin okozta májkárosodás kezelésében játszott szerepét vizsgálták. Radiopreventív hatás Kubo és munkatársai Ganoderma lucidum micélium és Agaricus blazei vizes kivonatainak radiopreventív hatását vizsgálták egereken. A kontrollcsoport csak kekszet kapott, a vizsgált egyedek pedig 1,25%, 2,5% vagy 5% kivonatot kaptak a kekszükben. Az 1 hetes vizsgálat bebizonyította, hogy egerek esetében az 5%-os Ganoderma lucidum micélium vizes kivonat már szignifikánsan növelte a besugárzás utáni túlélés esélyeit. Fekélyellenes hatás Gao és munkatársai patkányokon végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a gombából izolált poliszacharid frakciók megelőzték a nem szteroid gyulladáscsökkentők okozta gyomornyálkahártya irritációt, 100–500 mg/kg pecsétviaszgomba kivonat, közvetlenül gyomorba juttatva a fekély gyógyulását eredményezte. 9 Forrás: WASSER, Solomon P.: Reishi or Ling Zhi (Ganoderma lucidum). Encyclopedia of Dietary Supplements. New York : Marcel Dekker, 2005. pp. 603–622.
Vírusellenes hatás A pecsétviaszgomba nagy molekulasúlyú összetevői, mint egyes poliszacharidok és fehérjék többféle vírustörzs ellen hatásosak, pl. a különböző herpeszvírusok (HSV, Herpes simpex), a VSV (Vesicularis stomatitis), a hepatitisz-B (HBV), stb. Szív- és érrendszeri megbetegedések A pecsétviaszgomba a benne található ganodersav és származékai (különböző triterpének) miatt jótékony hatással van a magas vérnyomásra, koleszterinszint-csökkentő és vérrögképződést gátló hatását szintén igazolták. A vércukorszint csökkentő hatásért a ganoderan A és B felelős. Antioxidáns Érdekességek a pecsétviaszgombával kapcsolatban * A pecsétviaszgomba legelső, orvosi szempontból értékelhető említése, Shen Nong: Bencaojing c. műve az i.e. II–I. századból maradt ránk. * Az ősi kínai források a lingzhi 5 ill. 6 színváltozatát írták le. A modern tudomány idővel bebizonyította, hogy nem mind Ganoderma, de mind rendelkezik gyógyhatással. * Japánban 1977-től Krestin® néven Ganoderma-poliszacharidokat is tartalmazó gyógyszert hoztak forgalomba, melyet 1980 óta a daganatos betegek kiegészítő kezelésében hivatalosan használnak. * A porított gomba leveskészítésre is alkalmas. A kínai konyha több tucat receptet tartalmaz, melyekhez Ganoderma gombát is használnak. Magyarul eddig egyedül Dr. Chen Zhen: A gyógyító kínai konyha : Válogatás ötezer év hagyományos gyógyító receptjeiből. c. több kiadást is megélt könyvében található egy recept, amely a Ganodermagomba-leves készítését írja le. A lingzhi kínai kultúrában betöltött különleges szerepét jelzi, hogy számos irodalmi mű is hosszabbrövidebb leírást tartalmaz a gombáról. A legfontosabb irodalmi alkotások időrendben: [屈原] Qu Yuan: Kilenc varázsének : A hegyek szelleme10 (i.e. III. század) 《九歌．山鬼》 [張衡] Zhang Heng: Dal a nyugati fővárosról (107) 《西京賦》 [曹操] Cao Cao: Ének a kilégzésről (II–III. század) 《氣出唱》 [曹植] Cao Zhi: A pecsétviaszgombáról (III. század) 《靈芝篇》 [曹植] Cao Zhi: A sárkány röpte (III. század) 《飛龍篇》 [曹植] Cao Zhi: A Lo folyó tündére11 (223) 《洛神賦》 [曹植] Cao Zhi: Ping-lingtől Keletre (III. század) 《平陵東行》 Hosszú ének12 (népdal, ún. yuefu-vers a Han-korból) 《長歌行》 Fehér Kígyó legendája (népi legenda, az első irodalmi változat a XVI. századból származik) 《白 蛇傳》 [郭沫若] Guo Mo-ruo: Ének a Huang-hegyi pecsétviaszgombáról. (1958) 《咏黄山灵芝草》
10 Magyarul A szirt asszonya címmel jelent meg Weöres Sándor fordításában. 11 Magyarul Szerdahelyi István fordításában jelent meg. 12 Magyarul Fodor András fordításában jelent meg.
《神農本草經》 Shen Nong gyógynövénykönyve (Shennong Bencao jing)
赤芝 味苦平。主胸中結，益心氣，補中，增慧智，不忘。久食，輕身不老 延年神仙。一名丹芝。 Vörös lingzhi Íze keserű, [jellege] semleges. A mellkas középső területé[n kialakuló] csomósodásra hat, növeli a szív qi-jét, serkenti a középső [melegítőt], növeli a bölcsességet, [használója] nem felejt. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek cinóber [színű] lingzhi-nek nevezik.
黑芝 味鹹平。主癃，利水道，益腎氣，通九竅，聰察。久食，輕身不老， 延年神仙。一名玄芝。 Fekete lingzhi Íze sós, [jellege] semleges. A vizelet visszatartást uralja, jótékonyan hat a [szervezeten belüli] folyadékáramlásra, növeli a vese qi-jét, átjárhatóvá teszi a kilenc testnyílást, [és javítja] a hallást. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek sötét [színű] lingzhi-nek nevezik.
青芝 味酸平。主明目，補肝氣，安精魂，仁恕，久食，輕身不老延年神仙 一名龍芝。 Kékeszöld lingzhi Íze savanyú, [jellege] semleges. A fénylő szemet uralja, támogatja a máj qi-jét, megnyugtatja a lelket, [és a] belső dühöt. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek sárkány lingzhi-nek nevezik.
白芝 味辛平。主欬逆上氣，益肺氣，通利口鼻，強志意，勇悍，安魄。久 食，輕身不老延年神仙。一名玉芝。 Fehér lingzhi Íze csípős, [jellege] semleges. A köhögést uralja, szembeszáll a felfelé [áramló] levegővel, növeli a tüdő qi-jét, átjárhatóvá teszi az orrjáratot, megerősíti az elhatározást és a bátorságot, megnyugtatja a szellemet. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek jáde lingzhi-nek nevezik.
黃芝 味甘平。主心腹五邪，益脾氣，安神，忠信和樂。久食，輕身不老延
年神仙。一名金芝。 Sárga lingzhi Íze édes, [jellege] semleges. A szív és a has öt ártó erejét uralja, növeli a lép qi-jét, megnyugtatja a lelket, [használója] őszinte bizalmat, harmóniát és boldogságot [érez]. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek arany lingzhi-nek nevezik.
紫芝 味甘溫。主耳聾，利關節，保神，益精氣，堅筋骨，好顏色。久服， 輕身不老延年。一名木芝。生山谷（舊作六種，今並）。 Bíbor lingzhi Íze édes, [jellege] meleg. A fület és a hallásproblémákat uralja, az ízületeket támogatja, a szellemet védi, az esszenciális qi-t növeli, megerősíti az izmokat és a csontokat, valamint jó színt ad. [Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a halhatatlanok. Egyesek fa [ill. fán élő] lingzhi-nek nevezik. (Régen 6 fajtáját különböztették meg, mint ma.)
吳普曰︰紫芝一名木芝。 Wu Pu13 [a Wu Pu Gyógynövénykönyve c. művében] azt mondta: „A bíbor lingzhi-t egyesek fa [ill. fán élő] lingzhi-nek nevezik.”
名醫曰︰赤芝生霍山，黑芝生恆山，青芝生太山，白芝生華山，黃芝 生嵩山，紫芝生高夏地上，色紫，形如桑 （御覽），六芝皆無毒，六月 八月採。 A Híres orvos[ok egyéb feljegyzései14 c. munka] szerint: „A vörös lingzhi a Huo-hegyen 15 nő, a fekete lingzhi a Heng-hegyen nő, a kékeszöld lingzhi a Tai-hegyen nő, a fehér lingzhi a Hua-hegyen nő, a sárga lingzhi a Song-hegyen nő, a bíbor lingzhi Gaoxia földjein nő. Színe bíborszín, alakja, mint az eperfáé ([Taiping] Yulan)16. A hat lingzhi mind mentes a mérgektől, a hatodiktól a nyolcadik holdhónapban gyűjthetők.”
案說文云：芝，神草也；爾雅云：苬芝；郭璞云：芝一歲三華，瑞草；禮內則 云：芝栭；盧植注云：芝，木芝也；楚詞云：採三秀于山間；王逸云：三秀謂 芝草；后漢書華陀傳︰有漆葉青䴴散；注引陀傳曰︰青䴴者，一名地節，一名 黃芝，主理五臟，益精氣，本字書無䴴字，相傳音女廉反；列仙傳云：呂尚服 13 Wu Pu (420–589), az Északi és Déli dinasztiák korában élt híres orvos, Hua Tuo kései tanítványa. Fő műve a Wu Pu Gyógynövénykönyve 《吳普本草》. Ez a rész és az ez utáni részek a mű kommentárjául szolgálnak. 14 Tao Hongjing ( 陶 弘 景 , 456–536), költő, kalligráfus, taoista orvos, és természettudós. A hivatkozott mű, a Híres orvosok egyéb feljegyzései 《名醫別錄》 c. orvosi lexikon, mely 365 gyógynövény leírását tartalmazza. 15 Az említett hegységek többnyire a taoizmus szent hegyei. A Huo-hegy és a Heng-hegy, mely a taoizmus északi szent hegye a mai Shanxi tartományban található. A Tai-hegy a mai Shandong tartományban található és a taoizmus keleti szent hegye. A Hua-hegy szintén Shanxi tartományban található és a taoizmus nyugati szent hegye, a Song-hegy a mai Henan tartományban található és a taoizmus középső szent hegye. A Gaoxia pontos helye nem ismert. 16 A Taiping Yulan a Song-kor hatalmas terjedelmű lexikona, melyet a császári udvar utasítására Li Fang ( 李昉 ) és munkatársai állítottak össze 977–983 közt. Terjedelme 1000 kötet, 55 különböző tartalmi egységre oszlik, ezekben 4,7 millió kínai karakter található!
澤芝；抱樸子僊藥篇云：赤者如珊瑚，白者如截肪，黑者如澤漆，青者如翠羽 黃者如紫金，而皆光明洞徹如堅冰也。 A Shuowen [jiezi]17 szerint: „a [ling]zhi (芝), az nem más, mint a szellemek/istenek (gyógy)füve.” Az Erya18 szerint: „[a fa lingzhi az a] xiu-zhi ( 苬 芝 ).” Guo Pu19 szerint: „a [ling]zhi évente háromszor „virágzik”, a szerencse (gyógy)füve.” A Szertartások feljegyzései20 belső szabályok c. fejezetében említ egy [fán élő taplófélét], a zhi-er gombát. Lu Zhi 21 kommentárja szerint „a zhi, az a fa [ling]zhi.” A Chu elégiái22 [c. versgyűjtemény egyik verse] szerint: „háromszor virágzót szedek, hej, a hegyek közt,”, Wang Yi szerint a „háromszor virágzó” a lingzhi egyik neve. A Kései Han-kor története c. mű Hua Tuo élete23 c. részben szerepel lakkosan fénylő levél, qing-nian (青䴴) por. A kommentárok szerint: „Ami a qingnian-t (青䴴) illeti, egyesek szerint a soktérdű salamonpecsét 24, mások szerint pedig a sárga lingzhi, [amely] az öt zang-szervet uralja és az esszenciális qi-t növeli. Az Írásjegyek könyvében25 nincs benne a nian ( 䴴) írásjegy, a írásjegy fennmaradt, de hangalakja nem.” A Halhatatlanok életrajza26 c. mű szerint Lü Shang [gyógyszerként] tavi lingzhi-t fogyasztott. A Baopuzi27 c. mű A halhatatlanok gyógyszerei c. részében ez áll: „Ami a vöröset illeti, olyan mint a korall, a fehér olyan, mint a lemetszett állati zsír, a fekete olyan, mint a nedves lakk, a kékes-zöld olyan, mint a jégmadár szárnya, a sárga pedig olyan, mint a bíbor-arany. Mind fényes és áttetsző, mint a tömör jég.
17 A művet a Han-kor híres tudósa, Xu Shen (許慎, kb. 58–147) állította össze kb. i. sz. 100-ra, de csak 121-ben jelent meg. A Showen jiezi az első kínai karakter értelmező szótárak egyike. 18 A mű a ma ismert legősibb, máig fennmaradt lexikon, szerzője ismeretlen, a kínai hagyomány a szerzőséget Zhouhercegnek (周公), Konfuciusznak (孔子) vagy valamely tanítványának tulajdonítja. A téma neves szakértője, a svéd Karlgren szerint a mű jelentős része az i.e. III. századtól kezdődően datálható. Az idézett részt a mű 13. fejezetében, a Növény[nev]ek kifejtése/magyarázata (釋草) c. részben találjuk. 19 Guo Pu (276–324) Jin-kori taoista misztikus, föld-jós és a különös történetek gyűjtője volt. Több híres műhöz is kommentárt írt, ezek közül talán a leghíresebb a Hegyek és folyók könyvéhez 《山海經》 írt kommentárja. 20 A Szertartások feljegyzései 《 禮 記 》 a konfucianizmus öt szent könyvének egyike. A mű szerzőjének a kínai hagyomány Konfuciuszt (孔子) tartja. 21 Lu Zhi (?–192) a (keleti) Han-dinasztia minisztere, hadtudós és természettudós. 22 A Chu elégiái c. versgyűjteményt a hagyomány Qu Yuan ( 屈 原 ) és Song Yu ( 宋 玉 ) munkájának tekinti, de valószínűleg évszázadokkal később, a Han-korban állították össze. Az idézett verssor a Kilenc varázsének c. versciklus Hegyek szelleme 《九歌‧山鬼》 c. versében található. Magyarra Tőkei Ferenc prózafordítása alapján Weöres Sándor ültette át A szirt asszonya címmel. A műfordításból a lingzhi-re vonatkozó utalás kimaradt: „Adnak enyhitő füvet a jóságos agg hegyek” A szószedetben Tokaji Zsolt ezt írja: „三秀 szan1-hsziu4 bíbor szárú gomba” 23 A Kései Han-kor története c. művet Fan Ye (范曄, 398–445) állította össze az V. században. A mű a Keleti Han-kor történetét és leghíresebb alakjait mutatja be i.sz. 25–220-ig. A hivatkozott rész a 112. kötetében található. Hua Tuo (140–208) a Han-kor híres orvosa. Életrajzát kései tanítványai, Wu Pu (吳普) és Fan A (樊阿) állították össze. 24 A kínai gyógyászatban használt gyógynövény, egyéb kínai neve: 萎蕤 (wēi-ruí). Egyéb nevei: orvosi vagy szagos salamonpecsét, lat. Polygonatum odoratum (Mill.) Druce 25 Mára elveszett, az Északi és Déli dinasztiák korában (III-VI. század) használt karakter értelmező szótár. A cím jelentése: Írásjegyek könyve 26 A mű szerzője/szerkesztője Liu Xiang (劉向, i.e. 77–6) a Han-kor híres konfuciánus tudósa volt. Művében több mint hetven halhatatlant sorol fel. Lü Shang (született: Jiang Ziya, 姜 子 牙 ) az i.e. XI. században élt, Zhou-beli Wen király miniszterelnöke volt. 27 A mű szerzője Ge Hong (葛洪, 283–343) egy alacsony rangú hivatalnok volt, aki különösen a taoista alkímia és az örök élet megszerzésére irányuló technikák iránt érdeklődött. Munkája 20 belső és 50 külső fejezetekre oszlik. A halhatatlanok gyógyszerei c. fejezet a Belső fejezetek közül a tizenegyedik.
Felhasznált irodalom A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). Összeáll. Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter, Fődi Attila. Budapest : DXN Europe Kft., 2011. 30 p. nincs ISBN száma [DAI Yucheng] 戴玉成, [YANG Zhuliang] 杨祝良: 《中国药用真菌名录及部分名称的修订》 [Kína gyógyászati célú valódi gombáinak javított elnevezései]. In: Mycosystema, 2008. 27(6). pp. 801–824. [ 어 성국] Eo, Seong-Kug et al.: Antiherpetic activities of various protein bound polysaccharides isolated from Ganoderma lucidum In: Journal of Ethnopharmacology, 1999. 68(1–3). pp. 175–181. [高益槐] GAO Yihuai et al: Antitumor activity and underlying mechanisms of ganopoly, the refined polysaccharides extracted from Ganoderma lucidum, in mice. In: Immunological Investigations, 2005. 34(2). pp. 171–198. [高益槐] GAO Yihuai et al: Ganoderma lucidum Polysaccharide Fractions Accelerate Healing of Acetic Acid-Induced Ulcers in Rats. In: Journal of Medicinal Foods, 2004. 7(4). pp. 417–421. [Jiuge] 《九歌》 : Kilenc varázsének : (Csü Jüan [Qu Yuan, 屈原]: Kilenc dal). Az eredeti szöveg Weöres Sándor műfordításával, Tőkei Ferenc előszavával, Tokaji Zsolt jegyzeteivel. Budapest : Balassi Kiadó, 1998. Kínai-magyar könyvek [7.]. (《九歌》). 68 p. ISBN 963 506 195 1 [ 久保 ナナミ ] KUBO, Nanami et al: Protective effects of a water-soluble extract from cultured medium of Ganoderma lucidum (Rei-shi) mycelia and Agaricus blazei murill against X-irradiation in B6C3F1 mice : Increased small intestinal crypt survival and prolongation of average time to anilnal death. In: International Journal of Molecular Medicine, 2006. 15(3). pp. 401–406. [Dr.] LELLEY, Jan: A gombák gyógyító ereje : Mikoterápia az egészség szolgálatában. Ford. dr. Lelley János. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 1999. 155 p. ISBN 963 9121 74 6 [LIN Zhi-bin] 林 志 彬 编 著 : 《 灵 芝 从 神 奇 到 科 学 》 [Ganoderma lucidum : A mítosztól a tudományig]. 北京 : 北京大学医学出版社, 2008. 139 p. ISBN 978-7-81116-565-4 [ 宮 崎 利 夫 ] MIYAZAKI, Toshio, [ 西 島 基 弘 ] NISHIJIMA, Motohiro: Studies on Fungal Polysaccharides XXVII. Structural Examination of a Water-soluble, Antitumor Polysaccharide of Ganoderma lucidum. Chem. Pharm. Bull., 1981. 29(12). 3611–3612. [ 佐 々 木 琢 磨 ] SASAKI Takuma et al.: Antitumor Polysaccharides from Some Polyporaceae, Ganoderma applanatum (Pers.) Pat and Phellinus linteus (Berk. et Curt) Aoshima. In: Chemical & Pharmaceutical Bulletin, 1971. vol. 19. No. 4. pp. 821–826. [SHENNONG] 神 農 : 《 神 農 本 草 經 》 [Shen Nong gyógynövénykönyve] (i. e. II-I. század) [elektronikus dokumentum] 420 p. [石燕玲] SHI Yanling et al.: Hepatoprotective Effects of Ganoderma lucidum Peptides Against Dgalactosamine-induced Liver Injury in Mice. In: Journal of Ethnopharmacology, 2008. 117(3). pp. 415–419.
WASSER, Solomon P.: Reishi or Ling Zhi (Ganoderma lucidum). Encyclopedia of Dietary Supplements. New York : Marcel Dekker, 2005. pp. 603–622. [WU Xingliang] 吴兴亮, [DAI Yucheng] 戴玉成: 《中国灵芝图鉴》 [A kínai pecsétviaszgombák képeskönyve]. 北京 : 科学出版社, 2005. 229 p. ISBN 7-03-013156-8 [ 周 树 峰 ] Zhou Shufeng et al.: A phase I/II study of a Ganoderma lucidum (Curt.: Fr.) P. Karst. (Ling Zhi, reishi mushroom) extract in patients with chronic hepatitis B. In: International Journal for Medicinal Mushrooms, 2002. 4(4). pp. 321–328.
