Zöld óvodában, úton a „Zöld Óvoda” felé – továbbképzés. A Természetes Életmód Alapítvány szervezésében. OKM – 3/74/2007 – 30 órás akkreditált továbbképzés vizsgadolgozat.
Ökoprogram az Óvodánkban
Készítette:
Juhász Paloma Csicsergő Óvoda 1149 Budapest, Fráter György tér 12 Budapest, 2012.01.30.
1
Tartalom jegyzék
Ökoszemlélet ébresztő gondolatok
3
Csicsergő Óvoda zöld szemle
4
Hitelveink – HOP
6
A természet szeretetére nevelés
7
Belső és külső harmónia
12
Záró gondolatok
14
Szakirodalmi jegyzék
17
2
Ökoszemléletet ébresztő gondolatok
Ökológia (görög) =
oikos -
környezet
lógos -
szó, tudomány
Az élőlény és a környezet viszonyának tudományos kutatásával foglalkozó tudományág. Tudományág, amit ha gyakorlati szintre kell lehozni, nehéz feladatnak bizonyul nem csak Ron Miller szerint, aki az általa szerkesztett „ Új törekvések az oktatásban” című könyvében a következőket írja:
„Ökológiai
vállságban szenvedő korunk egyik legégetőbb feladata az ökológiai morál meghonosítása, hisz ha a jövő generációinak szemléletében nem következik be gyökeres változás, az totális katasztrófához vezethet Földünkön” Ebben a folyamatban óriási szerep hárul a pedagógusokra. Az (ökológiai) morál, azaz erkölcs olyan előírások minta együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák, önmaguk és környezetük számára kedvező irányban. Az erkölcsi érzék kialakulása egyfajta szocializációs folyamat eredménye. Az ökológiai nevelés csak akkor lehet sikeres, ha a gyerekekben erős értékkötődés jön létre a természethez, elsősorban ahhoz a tájhoz, környezethez, amelyben élnek. Az új típusú szemlélet kialakítása azonban nem alapulhat „szövegelésen”.
A
természet igazi megismerése csak a gyakorlat által lehetséges. Gondozási, törődési tevékenységek (pl. állattartás, kertészkedés) végeztetésére van szükség ahhoz, hogy a gyerekek kötődjenek az élőlényekhez, környezetükhöz. Az ilyen irányultságú pedagógia az egész gyerekben gondolkozik, az értelmi és érzelmi potenciál kifejlesztését egyformán fontosnak tartja.
3
Természetesen az oktatási intézmény partnerei, elsősorban a szülők, fenntartóink és támogatóink aktív szerepet játszanak. Csicsergő Óvoda szemle Óvodánk ebben az évben másodszor pályázott és nyerte el a „Zöld Óvoda” címet. Először 2008-ban lettünk zöld óvoda. A mi intézményünk a XIV. kerületben, Zugló „zöld szívében” található. Távol a nagy forgalmú, füsttel teli utaktól. 5000 m2-es (!) kertünkben ősfák találhatók és rengeteg bokor (orgona, vadrózsa, aranyvessző, stb.). Ha eljön a tavasz, és minden kilombosodik, virágba borul, a kertészünk alig bír vele. A gyönyörű kertünknek köszönhetjük, hogy távoli kerületekből is hozzánk csalogatja a gyerekeket. Az udvarban a lurkók birtokba vehetik a (uniós előírásoknak megfelelő) fajátékokat, járműveket, mászókákat, játszóházakat. A három homokozó, három csúszda, lábbiciklik a külön ezekhez kialakított kreszpálya, különféle labdák, karikák, ütők és más a gyermek fizikumát fejlesztő játékok segítenek kielégíteni a gyermekek örömteli mozgás igényét és vágyukat a szabadban végezhető tevékenységekre. A medencénket (kb. 20 m2) a vízforgató hiány miatt, csak zuhanyozásra használhatjuk. Udvarunk díszei a sziklakertek, virágágyások, fűszeres, veteményes (zöldséges) kertek. A kert négy sarkában komposztáljuk a zöld hulladékot. Az óvoda épülete bár már ötven éves, de a fenntartó módszeresen karbantartja, korszerűsíti (nyílászárók cseréje folyamatban, fűtéskorszerűsítés tervben van).
4
Rendelkezésünkre áll egy kb. 70 m2-es terasz, amely különböző évszakokban más - más fajta tevékenységnek ad teret (nyáron étkezés, kézimunkázás, rajzolás, lucskos időben, sportolás). Kialakítottuk a szelektív hulladékgyűjtés alapjait az óvodai csoportokban. A papírhulladék az óvoda egész területéről és a lakókörnyezetéből is külön kerül elszállításra. A szelektív hulladékgyűjtést a „hulladék nem szemét” elv szellemében valósítottuk meg. A csoportszobák (négy) tágasak, barátságosak. Fabútorokkal vannak berendezve. A padlókat sajnos még linóleum burkolat csúfítja. A játszótermekben a kerthez hasonlóan sok a növény. Minden teremben akvárium van, és az előteret is egy nagy akvárium díszíti. A falakon, a természetes anyagokból készült díszek (textil-, termés-, vessző és fakéreg képek) jó hangulatot árasztanak. Minden csoport rendelkezik öltözővel és mosdóhelyiséggel (víztakarékos csapok, a WC tartályok cseréje folyamatban van). Tornatermünk nem túl nagy, de pályázati forrásoknak köszönhetően jól felszerelt. A gyerekek nagyon szeretik ott tölteni idejüket. Ha lehetséges az ének foglalkozásokat is abban a teremben tartjuk. A tornatermet maximálisan kihasználjuk. A csoportfoglalkozásokon kívül, fakultatív foglalkozásokat is tartunk benne. Ott zajlik a gyógytorna, a szivacslabda-, és karate edzés, valamint szakterapeutával végzett egyéni mozgásfejlesztés is. A csoportok, amelyeknek madár nevük van: zöldike, kékcinke, vörösbegy, sárgarigó, 25 fős létszámmal működnek, ami még egészségesnek mondható, de emelkedés várható, amely az országos tendenciát tükrözi. Intézményünkben a tárgyi feltételeknél nagyobb prioritása van a testi, de még hangsúlyozottabban a lelki védelemnek. A pozitív légkör kialakítása érdekében, azok a pedagógusok dolgoznak párban, akiknek hasonló a személyisége, mert úgy véljük, hogy ez nagymértékben meghatározza gyermekeink közérzetét és ezzel együtt az egészségét. Ha az óvodapedagógus szabadon kibontakoztathatja
5
érzelmeit, jól érzi magát a munkahelyén, akkor az óvodás gyermek is jól érzi magát. Nálunk egy csoport team kialakításában fontos szerepet játszik a dajka nénik nem csak együtt-, de odaadó működése is. Hitelveink – HOP A természeti adottságaink, a velük szemben támasztott igényeink és ezekből fakadó nevelő törekvéseink eredményeképpen a környezeti nevelés lett a kiemelt feladatunk a Helyi Nevelési Programunkban. Ez számunkra azt jelenti, hogy a környezeti jelenségeket, az egész a részei közti kapcsolatokat, ezek kölcsönös összefüggéseit kell tudatosítanunk a gyerekekben. „A lét meghatározza a tudatunk”, de amilyen a tudatosságunk úgy élünk. A gyerekekben a cselekvéseik által megébred, hogy ők a Föld gazdái és a jó gazda óvja a tulajdonát. Az iskoláskor előtti időszak a legjobb bizonyos szokások, magatartási formák kialakításához, mivel a kis gyermek érzelmileg kötődik az őt körülvevő felnőttekhez és utánozza a megfigyelt viselkedést. Az óvodapedagógus feladata, hogy kihasználva a gyerek nyitottságát, aktivitását, kreativitását és cselekvési vágyát, biztosítsa neki, hogy minden érzékszervével megtapasztalhassa a körülötte lévő világot. Az így megszerzett tudás előbb – utóbb egy rendszerré áll össze, ami elkíséri az élete során. A gyermek az ismert területen, terepen aktívan, tevékenykedve, játszva harmóniába kerül a mikrokozmosszal (saját magával) és a makrokozmosszal (társadalmi és természeti környezetével). Fontos, hogy ébresszünk a gyerekekben örömöt és csodálatot a még meglévő szépségek iránt. Az óvodáskorú gyerek cselekedeteit érzelem motiválja, ezért könnyű kialakítani benne a környezet iránti problémákra való érzékenységet és 6
környezetbarát magatartást. Ebben az időszakban alapvető jellemvonásának főbb vonásai már kialakultak, de még rugalmasak, ezért lehet rajtuk finomítani. Ha a gyermek nem látja világosan, mi az amit elfogad és mi az amit nem, nem tudja saját viselkedését megfelelően irányítani. A szociális magatartás fejlettségének területei közé sorolható a közösségi igény léte, és az abba való beilleszkedés készsége, a szabálytudat, az érzelmi kiegyensúlyozottság. Ezen kívül a gyermeknek képesnek kell lennie a kapcsolatfelvételre és együttműködésre a pedagógussal és a társakkal, valamint a közösségben végzett munkára, társas érettségre. A természet szeretetére nevelés Óvodánk helyi adottságai szinte tálcán kínálják, hogy kiemelten foglalkozzunk a környezet megismerésével. A természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés alapja, hogy felkeltsük a gyermek kíváncsiságát, megszerettessük vele az őt körülvevő világot. Az óvodás gyermek és környezete harmonikus viszonyának kialakítása, feltétele a képességek és a készségek fejlesztése annak érdekében, hogy a gyermek megfelelően tudjon tájékozódni, eligazodni a környezetében. Csoportszobáinkban dominálnak a természetes anyagok: pl. fa, vessző, gyékény. Az ilyen tárgyak nagyban növelik a komfortérzetet, és arra hívják fel a gyerekek figyelmét, hogy milyen szép és tartós eszközök, játékok, díszek készülhetnek a természetben fellelhető alapanyagokból. A természetsarokban vannak állataink (halak, teknősbéka). A gyerekek itt betekinthetnek a vízi élet csodáiba. Az élősarok olyan hely, ahol pulzál az ÉLET, amit meg lehet fogni, tapintani, esetleg ízlelni, nézegetni, nagyítóval megvizsgálni, a kirándulások emlékeit ott elhelyezni.
7
A gyűjtemény nem kizárólag az évszakok változását tükrözi. Az élősarok valósággal él és folyamatosan változik, úgy mint maga az élet , ami folyamatos mozgásban van. Télen hajtatással, rügyeztetéssel, csíráztatással tesszük hangulatossá ezt a helyet (aranyvessző, vadgesztenye, zöldhagyma, snidling, lucerna, káposzta, retek-csíra stb. Tavasszal elvetjük a zöldségek magvait, hogy a megfelelő fejlettség elérése után kiültessük a palántákat a szabadba (snidling, zsázsa, búza). A természetes anyagokkal való tevékenységek, játék közben (kavics, gipsz, agyag, gallyak, termések, mint kukorica, bab, lencse, borsó, levelek, fű, szalma, rafia, vesszők, gyapjú, kenderkóc, lenvászon, selyem, stb.) a gyerekek szabadon alkothatnak, gondolkodhatnak, kommunikálhatnak. Gyakorolhatják a finom és nagymozgásaikat, gyarapíthatják természettudományos ismereteiket. A tapasztalatszerzéshez a gyerekek rendelkezésére áll távcső, nagyító, mikroszkóp, térképek, földgömb, csíráztató, ültető edények, ládák, kerti szerszámok, virághagymák, magok stb. A homok – víz asztal a gyermeki tanulás egyik legelevenebb helyszíne és áldás, ha nem lehet kint tartózkodni (ítéletidő, szmog riadó) áldás, mert lehetőséget nyújt bent a teremben, zárt helyen, minél több érzékszerv egyidejű használatára. Mégis a környezeti nevelés igazi terepe a szabad természet. Az udvar kialakításánál három fő szempontot vettünk figyelembe. Legyen elég játszóhely, nyújtson alkalmat a természeti megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre, legyen lehetőség kertészkedésre (növények ültetésére, gondozására). Az udvarunk mentes az allergén és mérgező növényektől. Tudatosan megterveztük, hogy milyen növényeket neveljünk (az egyes növények melyik részét fogyasztjuk, melyik évszakban érik, évelő-e vagy egynyári).
8
Zöldséges kertünkben, paradicsomot, paprikát, napraforgót, kukoricát, babot és zöldborsót termesztünk. A kis fűszernövény kertünkben menta borsos-, és fodor-, kapor, rozmaring és zsálya zöldell. Ezen kívül kakukkfű, petrezselyem, snidling, stb. Nyáron, jól esik a hideg, citromos, menta tea…. A virágágyásoknál inkább tavasszal és kora ősszel sok a tennivaló. A gyerekek tevékenyen részt vesznek az ültetés, öntözés, gyomlálás munkálataiban. Télen a sziklakertek gondozásán, átrendezésén fáradozunk. Óvodánk udvarán nagy cseresznyefa áll, amely bőséges terméssel ajándékoz meg minket minden évben. Szüret után általában pite is készül belőle. A kerti szerszámokkal végzett munka mindig nagy öröm a gyerekek számára, legyen az kertészkedés, lomb illetve homok söprés vagy hólapátolás. A természet szeretetére nevelni igazán csak a természetben lehet, ott a legjobb. A gyerekeknek ott lesz viszonyítási alapjuk, az erdőt nem csak fának látják, hanem életközösségnek. Észreveszik az ok – okozati összefüggéseket, (évszakváltás, emberi tevékenység, stb.), rájönnek, hogy ők is részei az ökoszisztémának. Pontosan, ebben a környezetben, a nem berendezett zöldsarokban a legeredményesebb az ökológiai gondolkodásmód kialakítása. Kertünk sok madárfajtának ad otthont (veréb, vetési és dolmányos varjú, galamb, gerle, harkály, szén- és kékcinke, szarka, vörösbegy, rigó). Madáretetőket, odúkat helyeztünk el a kertben. A madarakról való gondoskodásért („madár kalács”, pattogatott kukorica lánc) cserébe, megfigyelhetjük őket. Az óvodánkban már nagyon régóta a Madarász- ovi keretében a gyerekek évente több terepfoglalkozáson, ornitológus segítségével szerezhetnek ismereteket a madarak életéről (Visegrád, Pákozd, Margit-sziget, Normafa, Mogyoróhegy). Továbbá megismerkedhetnek a rovarok és a bogarak világával is. A benti foglalkozásokon, beszélgetések, vetítés keretében a kint szerzett madár ismeretek a gyerekekben rögzülnek, rendszereződnek, megszilárdulnak. 9
Kirándulásainknak rendszeres úti céljává váltak a pomázi almaszüret, a diósjenői dióverés és medvehagyma szedés a Rákos-patak menti kiserdőben. Mivel óvodánk a pesti oldalon található, igyekszünk a kirándulásainkat is pesti helyszínekre tervezni, bár például a Normafa kihagyhatatlan helyszín… Kirándulásaink célja az élőhelyek megfigyelése. Naplás-tó, Merzse-mocsár, szilas-patak, Páskom-ligeti kis lovarda, Erzsébetligeti park a XVI. Kerületben. Ezek a kirándulások többnyire támogatók segítségével (nem csak a szülők közül) valósulhatnak meg. Utunk folyamán megfigyelhetjük az állatvilág csodáit (Fővárosi Állatkert, Budakeszi vadas park) és a változatos növény világot (Vácrátóti Arborétum, Martonvásári Beethoven-park). A múzeumlátogatások is szerves részei a környezeti nevelésnek. Nagyon fontos, hogy megismerjük múltunkat, hagyományainkat. Felejthetetlen élmény volt a gyerekeknek a Szentendrei Skanzenben tett látogatás. A lányok vajat köpültek, a fiúk szénát forgattak, állatokat etettek. Ellátogattunk a Mezőgazdasági Múzeumba is. Természetesen a városi gyerekek számára a legnagyobb élményt itt is a kitömött házi állatok jelentették, alig győztük megmagyarázni nekik, hogy itt tilos az állatok simogatása nem úgy, mint az állat tanyán Inárcson. Az évek során ellátogattunk az Iparművészeti Múzeumba is, ahol direkt óvodásoknak szervezett foglalkozás keretében karácsonyfadíszeket készítettünk. A XVI. Kerületi fazekas- műhelyben agyagból, adventi koszorúkat készítettünk. A Martonvásári Óvoda Múzeumban tett látogatásunk után, rongyokból és kukoricacsuhéból babákat készítettünk. Több alkalommal tettünk már látogatást a Pálvölgyi és a Szemlőhegyi- barlangokban. Planetáriumi foglalkozásokon vettünk részt. Egzotikus állatokat nem csak az állatkertben, de a Tripicáriumban is láthattak a gyerekek. Fontosnak tartjuk, erősíteni a gyermekekben az összetartozás érzését (közeli és távoli környezet), a közös élmény erejét. A hagyományokat évszakokhoz és ünnepekhez kötve ismertetjük meg. Régi hagyomány óvodánkban az október környékén megrendezésre kerülő 10
szüreti mulattság. Az ünnep a majálisból alakult ki, mert régen majálist szerveztünk, de május környékén nagyon sok a program. Így lett a majálisból szüreti mulattság. Ez egy szombati nap, amikor a családoknak és régi óvodásainknak különböző programokat nyújtunk, pl. sport vetélkedők, táncház, kézműves foglalkozások. Természetesen az ünnep legfontosabb része a szőlőpréselés, mustkészítés. Ebben az évben az őszi almaprojekt keretében a szüreti mulattságon foglalkoztunk almával is (gyümölcssalátát és almás táskát készítettünk). Az adventi időszakban igyekszünk minél jobban bevonni a családokat a tradicionális karácsonyi készülődés tevékenységeibe (díszítés, sütés, éneklés). Farsang idején csöröge fánkot sütünk és jelmezbe öltözve együtt mulatnak gyerekek és szülők. Húsvét előtt barkács délután keretében hímes tojásokat festünk. A március 15-i ünnep kapcsán általában huszárbemutatón veszünk részt (lovarda XVI. ker.) illetve lovas huszárok látogatnak el hozzánk az óvodába. A környezeti neveléshez kapcsolódó jeles napok is nagy események az óvodában. Október – Állatok világnapja (állatkerti séta) Március – Víz világnapja
(vízzel kísérletezünk, pl. koszos vízből,
tiszta vizet varázsolunk; sétálunk a Rákos-patak partján, vadkacsákat etetünk). Április – Föld világnapja
(Ilyenkor, egy gyerek-egy palánta akció
keretében gyarapítjuk kertünk növényeit. A szülőkkel együtt kertgondozási, udvartakarítási napot szervezünk.) Május – Madarak és fák napja (Kirándulás a madarász-ovi keretében).
11
Belső és külső harmónia A gyermek gondolkodásának átformálása nem különíthető el az életmódváltástól. Az óvodában a gyermekek szokásainak alakítása a családokkal szoros együttműködésben történik. Az óvodánkban az egészséges életmód területén kialakított szokásokat preferáljuk a szülőknek. A gyermek harmonikus fejlődése érdekében kiemelt szerepet tulajdonítunk a mozgásfejlesztésnek. Amikor lehetséges, természetesen a kertben mozgunk. Óvodánk jól felszerelt tornateremmel rendelkezik, sokféle eszközzel (bordás falak, greiswald padok, szőnyegek, különféle karikák, szalagok, babzsákok, botok, ugrószekrények, lépegetők, padok, labdák, stb.). A szokásos (testnevelési foglalkozás, mindennapos testnevelés, nagycsoportos úszás) mozgástevékenységeken kívül, szabadidős sportprogramokat szervezünk a szülők közreműködésével (rollerverseny, zsákban futás, akadálypálya, körtánc a teraszon). Az étkezés sajnos adott (gyermek élelmezés!), de sütni szoktunk, egészséges teljes kiőrlésű lisztből, zabpehelyből, mézzel, gyümölccsel, zöldséggel (répa, sütőtök) készült süteményeket. Az édesség iránti igényt gyümölccsel, szárított gyümölccsel, diófélékkel tudjuk kielégíteni (a szülők partnerek ebben. –„Gyümölcs Naptár”). Az óvodában sütöttünk már kenyeret is. Szépen sorban, búzát csépeltünk, lisztet őröltünk, majd a megkelesztett tésztát, megformáztuk és kisütöttük. Naponta kétszer (délelőtt tízóraihoz, majd délután az uzsonnánál) kínálunk a gyerekeknek, zöldséget, gyümölcsöt vagy olajos magvakat. Ez utóbbinak magas a kálcium és fehérje tartalma, megnyugtatja a gyerekeket. Segít, hogy ne legyenek nyugtalanok, szétszórtak, ellenben elősegíti a koncentrációt.
12
A „Bébidédi”pályázat keretében már kétszer szerveztünk egészségnapot. Reform ételeket (barnarizs fasírt, zöldséges bulgur, zabpehely süti) kínáltunk a családoknak, recept kínálatunkat később folyamatosan bővítve a szülők aktív részvételével). Sportvetélkedőket és kvízjátékokat szerveztünk. A szülőknek cikkeket, meséket ajánlottunk (otthoni felolvasáshoz), ezzel felhívtuk figyelmüket a passzív dohányzás veszélyeire. Óvodánkban két konyha, így két gázsütő található. Gyakran sütünk, főzünk a gyerekekkel. Néha csak egyszerű sütőtököt vagy diós, mézes almát, de ünnepkor pompásan díszített mézes kalácsokat, zöldséges és gyümölcsös rácsos pitéket. A pozitív és boldog hangulat már félig-meddig táplálkozás, hogy illatozik, együtt csináltuk (anyukákkal, nagymamákkal, testvérekkel) és hozzá még egészséges és ízletes is. A gyermek lelki és erkölcsi tulajdonságait az élet minden területén, így az étkezések kapcsán is igyekszünk fejleszteni. Az étel látványa is táplál. A kicsik ételeinél fontos a színes, vonzó küllem. Főleg nyers vagy főtt zöldségekből szoktunk kivágni játékos mintákat, és néhány darabot helyezünk a leves, főzelék vagy a gabona étel tetejére. Engedjük a gyerekeket tevékenykedni: tésztát gyúrni, gombócot formázni, nudlit sodorni, formával kalácsokat, kekszeket kiszúrni és mogyoróval, dióval díszíteni. Az élelmiszerekkel úgy bánjunk, írja Udo Ranzenbrink, hogy a gyermek érezze a természet iránti tiszteletet, hálát a földműves, a molnár, a pék munkája iránt. Lassan próbáljuk bevezetni az óvodánkban a tengeri sóval való fogmosást. A jó rágás nem elég, ha valakinek nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű nyála. A fogkrémek mindenféle konzerváló és kémiai anyagokkal készülnek, amelyek a nyál minőségét erősen lerontják és rossz emésztéshez vezetnek. Szakemberek megfigyelései szerint a legjobb fogmosószer a tengeri 13
só. Tehát sós oldattal öblögetjük a szájüreget (megfázásos időszakban kiváló védelem) és sóba mártott fogkefével tisztítjuk a fogakat. Nagy szerepe van a levegőnek az egészség támogatásában. Vigyázzunk, hogy télen a szobában ne legyen túl meleg, és minél többet tartózkodjunk kint a kertben. Az óvodában kizárólag vizes porszívókat használunk és fűtési szezonban, párologtató edényekkel biztosítjuk, a kellő páratartalmat (aroma terápia). Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges alvásra és megpróbáljuk annak feltételeit biztosítani. A szellőztetésen kívül nagyon fontosnak tartjuk a zenét. A zenének harmonizáló, egyensúlyba hozó szerepe van, amely a lelket műveli, és ha a lelkünk egészséges az a testünkre is pozitív hatással van. Záró gondolatok 18-ik éve vagyok tagja a pedagógus testületnek, 12 éve vegetáriánus. Végre eljött az én szemléletemnek megfelelő változás ideje, ami a környezet megóvására irányul. Remélem sok kollégát sikerül majd felsorakoztatnom magam mellé. Az elmúlt három év számos pozitív változást hozott életünkben, ennek sok jelét tapasztaljuk nap mint nap a gyermekek fejlődésében is. Játékukban, szokásrendszerükben, valamint mindennapjainkban is tükröződik a „zöld szemlélet”. Napjaink szerves része a szelektív hulladékgyűjtés, a naponta keletkezett zöld hulladékot komposztáljuk, a „szemét nem hulladék elve” során a tárgyakat újrahasznosítjuk, pl. játékot készítünk belőle. A gyerek gondolkodásában megjelenik az a pozitív hozzáállás. Miszerint a víz (mint minden természeti érték) ajándék, közös kincsünk, melyre vigyáznunk kell és nem használhatjuk esztelen mértékben. Fontos tényezője a gyermek óvodai életének, hogy intézményünkben minden felnőtt folyamatos mintaadásra, példamutatásra törekszik. A gyermeki elégedettségméréssel kapcsolatban örömmel tapasztaljuk, 14
hogy a gyermekek az általunk kezdeményezett programokon, rendezvényeken szívesen részt vesznek, azokról még sokáig mesélnek. Az egyes „zöld projekthez” készített játékainkat folyamatosan használják, sok esetben otthonról egy „továbbgondolt” változattal érkeznek. A szülőkkel való beszélgetéseink, valamint az elégedettségmérés során arra a következtetésre jutottunk, hogy ezekről az eseményekről, programokról, az ott szerzett élményeikről a gyerekek otthon is beszámolnak, így sok pozitív visszajelzést kapunk a szülők részéről is. A szülői elégedettségmérés azt tükrözi, hogy a szülők tudják, hogy a Zöld Óvoda vagyunk, arra a kérdésre pedig, hogy „Ön szerint ez a cím megjelenik-e az óvoda nevelő, fejlesztő munkájában a mindennapok során?” 98 %-ban pozitív választ kaptunk. A szülők tetszését a játékos környezettudatosságra nevelés, a projekt-rendszer, a Madarász-ovi, a komposztálás, a „Duna-program”, valamint az ősfás kertünk adta számtalan lehetőség kiaknázása nyerte el leginkább. Tárgyi feltételeink alakulásával kapcsolatban rendkívül sok, pozitív változásról számolhatunk be. Ezek elsősorban takarékos gazdálkodásunknak köszönhetően, előre betervezetten, költségvetési forrásból lettek finanszírozva, emellett meg kell említenünk, hogy a szülök is - adomány formájában – több alkalommal támogatták munkánkat. Beszerzésnél szempont a környezetbarát előállítás, újrahasznosítás és a természetes alapanyagok használata. Az épületen belül használatos eszközök is bővültek, korszerűsödtek. Különösen nagy figyelmet fordítottunk az optimális és esztétikus tanulási környezet megteremtésére. Ez a következő tevékenységközpontú módszerekkel zajlik: játék, szenzitív módszerek, felfedezés, élménypedagógia, terepi tapasztalatszerzés. Célunk a gyermekekre jellemző természetes kíváncsiság fenntartása, folyamatos kielégítése. Személyi feltételek: Óvodánkban az elmúlt években a nevelőtestület összetétele, változott, sokan nyugdíjba mentek. Ez a folyamat, frissítően hatott
15
közösségünkre, pedagógiai munkánk megújult, minden dokumentumunkat korszerűsítettük, (HOP, IMIP, Csoportnapló, Fejlődési napló, Házirend). Nevelőmunkánk szervezésében is sok változás történt. Az elmúlt három tanévben is kiemelten foglalkoztunk a Zöld jeles napokkal, s ez a második tanév, amikor projekt rendszerben dolgozunk. Új csoportnaplót dolgoztunk ki, amely már tükrözi, hogy óvodánkban a környezeti nevelés központi szerepű, és tervezésünk, értékelésünk projektrendszerű. Új elem a mindennapokban aktívan megjelenő családbevonás, mellyel még jobban igyekszünk elősegíteni az óvoda és a családok együttműködését, a „Zöld filozófia” megismertetését, otthonra történő „átemelését”. Az elérhető szakmai programokon mindig részt veszünk, az új információkat munkatársi értekezleteken megosztjuk egymással, s hasznosítjuk szakmai munkánk során. Számunkra nagyon fontos szempont minél több külső program megszervezése, szakértő emberek bevonásával. Felveszzük a kapcsolatot a Madártani Intézettel, hogy a kertünk valóban madárbarát kertté váljon, megfelelő élőhelyek kialakításával. Kapcsolatfelvételt tervezünk a szomszédos kertészeti szakiskolával, azzal a céllal, hogy növénytérképet készítsünk a hatalmas (5000 m2) alapterületű élővilágunkról. Szándékunkban áll kapcsolatot kialakítani olyan civil szervezetekkel, melyek a fenntartónkkal egyetemben segítenének elkövetkező céljaink megvalósításában. Kerti fajátékok karbantartása, pácolása, felújítása, medencénk vízforgató berendezéssel való felszerelése, fűtésrendszer korszerűsítése, nyílászárók cseréjének befejezése, környezetbarát tisztítószerek, védőruha biztosítása. Óvodánk zöld team-je önképzésre buzdítja a többi kollégát, szakkönyveket vásárol, a gyermekkönyvtár bővítésén munkálkodik. Legfontosabb célunk, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik számára a környezet védelme életmód és ezt a szemléletet, valamint az egészséges életmód értékeit a szülők felé is közvetítik, alakítva így nem csak a látásmódot, de a viselkedéskultúrát és az értékrendszert is. 16
Szakirodalom jegyzék
Csicsergő Óvoda Helyi Nevelési Programja Labanc Gyöngyi:
Óvodások környezeti nevelése 1998 Réce – füzetek
Komlósi Sándor:
Koncepció a pedagógus és a szülő együttműködésére
Dr Nádi Magda:
Madarak, fák, gyerekek
Seregélyes Tibor:
Ne bántsd a virágot
Gerald és Lee Durrell:
Az amatőr természetbúvár
Angela Wilkess
Első természetbúvár könyvem
Ron Miller:
Új törekvések az oktatásban.
Villányi Gy-né Jutka:
A kisgyermek könyvek 3, A környezettudatos állampolgári magatartás megalapozása az óvodában
Horváth Éva – Szepesi dóra: Harmónia az ételben, harmónia az életben Acsai Gézáné – Hegedűs Anikó – Vizy Istvánné Dr.: Környezeti nevelés az óvodában Csillag Zsuzsanna:
Kert a környezeti nevelés szolgálatában Iskola kultúra természettudomány folyóiratok 3. évfolyam 11. szám
Dr. Kuti István – Dr. Kuti Istvánné: Körlánc – Környezeti nevelés az óvodában Labanc Györgyi:
Óvodások környezeti nevelése
17
