konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 1+2

Osztatlan magyartanári Tárgyleírások (nyelvészet)

tantárgy neve: A nyelvtudomány alapjai TNM 2010 1. Bevezetés a nyelvtudományba TNM 2011 2. Nyelvészeti filológia

kreditszáma: kredit

2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 1+2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): I. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás célja a hallgatók megismertetése a nyelvtudomány alapkérdéseivel (a nyelv tudományos leírásának általános kérdései, a nyelvtudomány felosztása és vizsgálati területei, a nyelvi változatosság és változás, a nyelvelsajátítás, a nyelv és gondolkodás összefüggésének a problémaköre). A hallgatók megismerik a nyelvtudomány tárgyát és felosztását, a XIX–XX. századi nyelvtörténeti és nyelvelméleti irányzatokat és a nyelvleírás szintjeit (elsősorban a leíró nyelvtan tartalmi összetevőit). Betekintést nyernek a nyelv és a gondolkodás viszonyának vizsgálatába, kitekintve a nyelvfilozófiára és az egyetemes művelődéstörténet szempontjából kiemelkedő nyelvész-gondolkodók munkásságára is. Foglalkoznak a nyelvelsajátítás kérdéseivel, a magyar nyelv rétegződésével és nyelvváltozat-típusaival, szókészletével és szótáraival. Megismerkednek az európai és a magyar nyelvtudomány történetének fontosabb állomásaival. A szeminárium célja az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányok módszertani és gyakorlati megalapozása. A hallgatók felkészítése a filológiai munkára és bevezetése a magyar nyelvészeti stúdiumokba. A hallgatók megismerkednek a nyelvészet alapvető fogalmaival és irányzataival, a nyelvre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának, analízisének, értelmezésének lehetőségeivel, a nyelvészeti kutatómunka legfontosabb forrásaival és segédeszközeivel (folyóiratok, szótárak, kézikönyvek); alkalmasak lesznek nyelvészeti vizsgálatok végzésére, elemzésekre, és ismereteik további mélyítésére. Megismerkednek az anyaggyűjtés, a cédulázás, a szakirodalomban való tájékozódás gyakorlati kérdéseivel, a nyelvészet alapvető terminusaival, jártasságot szereznek a különféle nyelvészeti adatbázisok, korpuszok megtalálásában, alapvető kezelésében; képesek lesznek az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára. Módszertani felkészülésre nyílik lehetőségük az önálló filológiai munka terén. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: − az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel; − a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket; A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: − a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására; − az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára; − a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Bottyánfy Éva – Horváth Mária – Korompay Klára – D. Mátai Mária (1997): Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó, Budapest, Tankönyvi szám: J 2-925. Crystal, David (20032): A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, ISBN 9633792118 Fodor István (20012.) Mire jó a nyelvtudomány? Balassi, Budapest, 369 p. ISBN 9789635064090 Kenesei István (2012): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589987 Kiefer Ferenc – Siptár Péter (szerk.) (2003): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 9630579855 Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvi fogalmak kisszótára. Budapest, Korona Kiadó, 2000. 303 p. ISBN 9639191620

Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): N. Császi Ildikó PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): N. Császi Ildikó PhD, Fóris Ágota PhD habil., Csontos Nóra PhD, Sólyom Réka PhD tantárgy neve: TNM 2021 A tudományos kutatás és közlés

kreditszáma: 2 kredit

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: szeminárium, 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): I. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2010, TNM 2011 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A kutatásmódszertan egyik kiemelt feladata a tudományos megismerési folyamat egészét átfogó, a kutatás eredményességét meghatározó tudományos gondolkodás elemeinek, kialakított módszereinek, eljárásainak a bemutatása, kiemelten a nyelvészeti kutatások területén. A szeminárium célja a hallgatók megismertetése a kutatásmódszertan alapfogalmaival, és a felsőoktatás és a kutatás rendszerével. A hallgatók megismerkednek a felsőoktatás és az akadémiai szféra, a nemzetközi és a magyar kutatás struktúrájával, céljaival, és a kutatásmódszertan alapvető fogalmaival. Megismerik a nyelvészeti adatgyűjtés, adatfeldolgozás, analízis, értelmezés módszertanát; a különböző nyelvészeti irányzatok elvi kutatás-módszertani keretét, a legalapvetőbb nyelvészeti kutatási módszereket, és a nyelvészeti publikáció formai követelményeit. A főbb témák: A tudományos kutatás alapfogalmai, módszerei és eszközei. A felsőoktatás és a kutatás rendszere, intézményei. A tudományos kutatás osztályozása: alap – alkalmazott, elméleti – empirikus, induktív – deduktív, kvalitatív – kvantitatív, primer – szekunder kutatás. A nyelvészeti kutatás osztályozása, típusai. Az adatgyűjtés és feldolgozás legfontosabb módszerei. Az eredmények közlése (publikáció), a hivatkozás formai követelményei; szerkesztéssel kapcsolatos tudnivalók. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanítandó tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel; - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy kutatási módszereit, a tanításának céljait, feladatait, szerepét a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére; - az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az info-kommunikációs technológia használatára. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Fóris Á. 2008. Kutatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 238 p., ISBN 978-963-19-6323-6 Gyurgyák J. 2005. Szerzők és szerkesztők kézikönyve. (Osiris kézikönyvek) Budapest: Osiris Kiadó. 450 p., ISBN: 9633897149 Kvale, S. 2005. Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 288 p., ISBN 9789637052088 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota PhD habil. Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota PhD habil., Heltainé Nagy Erzsébet CSc

tantárgy neve: TNM 2101 Fonetika


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: szeminárium, 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyj. (zh-k) tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): I. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A magyar nyelv hangtani rendszerének bemutatása, a hangtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása; a modern fonetikai ismeretek elméleti és gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek ismertetése. A beszélt nyelvváltozatok különféle variánsainak tudatosítása. A nem standard beszélt nyelvváltozat fonetikájának megismerése. A fonetika és más nyelvészeti diszciplínák (a leíró, történeti és alkalmazott nyelvészet egyes területei) közti érintkezési pontok bemutatása. Témakörök: A fonetika tárgya, ágai, alkalmazási területei. A fonetika alapfogalmai. A fonetika rövid története. A beszéd mechanizmusa, a hangképző szervek felépítése, működése. A beszéd fiziológiai jellemzése. A beszéd mint akusztikai jelenség. A beszéd észlelése: a beszédfolyamat felbontása, a hangsor fonetikai tagolása. A beszédmegértés alapjai. A magyar hangállomány: a magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. Hangsorépítési szabályok: fonotaktika. Hangkapcsolódási törvényszerűségek. Fonetikai írásrendszerek. Gyakorlás: szövegek fonetikus lejegyzése. A szótag. A beszéd szupraszegmentális elemei és szerkezetei. Beszédtechnikai, hangképzési alapvetés. Fonológiai alapismeretek. Fonetika és nyelvtechnológia. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében; A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására; - a rendszerszemléletű megközelítésre; - szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest, 2004. 11–51, 91–227, 312–327. ISBN 963 389 666 5, ISSN 1218-9855 Kassai Ilona, Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 11–29, 43–97, 135–252. ISBN 963 18 8984 X Lanstyák István, Lazítás. In: Lanstyák István, A magyar beszélt nyelv sajátosságai. Stimul. Bratislava, 2009. 65–105. ISBN 978-80-89236-63-3 (http://ht.nytud.hu/download/Lanstyak_Istvan_Besznye.pdf) Ajánlott irodalom: Roach, Peter, Phonetics. Oxford University Press. Oxford, 2001. 3–69. ISBN 0 19 437239 I Siptár Péter, Hangtan. In: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter, Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Budapest, 1998. 291–390. ISBN 963 379 327 0, ISSN 1218-9855 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Bölcskei Andrea PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Bölcskei Andrea PhD, Pintér Tibor PhD

tantárgy neve: Leíró grammatika 1. TNM 2110 1. Alaktan, szófajtan TNM 2111 2. Alaktan, szófajtan


2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszám: előadás + szeminárium, 2+ 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): II-III. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2010 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás célja a mai magyar nyelv alaktani rendszerének bemutatása, és az ezzel kapcsolatos legújabb hazai és külföldi tudományos eredmények megismertetése. A szóalaktan a szó szerkezetét, belső struktúráját vizsgálja. Tárgyalja a szó elemeinek (a morfémáknak) a fajtáit, különféle csoportosítási lehetőségeit, a létrehozott morfémaosztályok sajátosságait, valamint a morfémák morfémaszerkezetté, lexémává vagy szóalakká kapcsolódásának szabályszerűségeit. Az alaktan körébe tartozik a morfémarendszerek (ragozási sorok) vizsgálata, és ide sorolhatók a szóalkotási műveletek (szóképzés, szóösszetétel stb.) is. Az előadások rávilágítanak a morfológia és a fonológia kapcsolatrendszerével foglalkozó morfofonológia kutatási területeire (magánhangzó-illeszkedés a toldalékolásban, az alakváltozatok kiválasztásának szabályai, az előhangzók problémája stb.) és vizsgálati módszereire, valamint a morfológiának a szintaxissal és a szófajtannal kapcsolatos összefüggéseire is. A szeminárium célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a morfológiai és szófajtani fogalmakat, megismerjék a morfológiai és szófaji rendszerezéseket, kialakuljon gyakorlati elemző készségük alaktani és szófajtani feladatok megoldásában. A szemináriumok lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára arra, hogy kiegészíthessék az előadásokon szerzett ismereteiket, és előrejussanak a tananyag elsajátításában, valamint nagymértékben hozzájárulnak a szigorlaton való sikeres megméretéshez Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel; - a tervezéshez szükséges információk forrását. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására; - a rendszerszemléletű megközelítésre. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 19 4573 1 Keszler Borbála – Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 978-963-19-6259-8 Ajánlott irodalom: Kiefer Ferenc szerk. 2000. Strukturális magyar nyelvtan. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 7737 2 Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 8324 0 É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN 963 379 327 0 D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Argumentum, Budapest. ISBN 978-963-446-610-9 Dobsonyi Sándor – Hangay Zoltán – Nagy Katalin 2003. Szófajtani elemzések. Gyakorlati segédkönyv. Tinta Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 9372 65 P. Lakatos Ilona (szerk.), Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal).

http://mek.oszk.hu/04800/04891/ ISBN 963 9704 28 8 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD, Dér Csilla Ilona PhD, N. Császi Ildikó PhD

tantárgy neve: Leíró grammatika 2. TNM 2120 3. Szintagmatan, mondattan TNM 2121 4. Szintagmatan, mondattan


2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 2+ 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): IV-V. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2110, TNM 2120 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a leíró szószerkezettan és mondattan alapvető fogalmait, rendszerezéseit, továbbá képesek legyenek ezen elméleti ismeretek birtokában szószerkezettani, mondattani elemzések elvégzésére. A szintagma fogalma, elhatárolása, típusai. Az alárendelő szintagma jellemzése. A mellérendelő szintagma típusai. Szintagmacsoportok. A mondat fogalma, ismertetőjegyei. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatfajták. A mondatrészek: az állítmány, az alany, a tárgy, a határozók, a jelző és az értelmező fogalma, funkciója, szerkezete. Az egyszerű mondat elemzése. Az alárendelő összetett mondatok. Mondatrészkifejtő mellékmondatok. A mellérendelő összetett mondatok. Az összetett mondatok elemzése. A többszörösen összetett mondatok elemzése. A szeminárium célja, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a leíró szószerkezettan és mondattan alapvető fogalmait, rendszerezéseit, továbbá képesek legyenek ezen elméleti ismeretek birtokában szószerkezettani, mondattani elemzések elvégzésére. A kurzus az előadás elméleti és módszertani anyagát mélyíti el. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - a tervezéshez szükséges információk forrását. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a rendszerszemléletű megközelítésre; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 19 4573 1 Keszler Borbála – Lengyel Klára 2002. Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 19 2218 9 Keszler Borbála – Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 978-963-19-6259-8 P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal) http://mek.oszk.hu/04800/04891/ ISBN 963 9704 28 8 Ajánlott irodalom: Kiefer Ferenc szerk. 2000. Strukturális magyar nyelvtan. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 7737 2 Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 8324 0 É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN 963 379 327 0 Rácz Endre – Szemere Gyula 1985. Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 17 9649 3 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD, Dér Csilla Ilona PhD, N. Császi Ildikó PhD

tantárgy neve: TNM 2135, 2131 Szövegtan


2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 2+2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): VI. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2120 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás a kognitív nyelvészet és a pragmatika eredményeit felhasználva az alkotás és a befogadás folyamatában létre jövő diskurzus átfogó vizsgálatához szükséges elméleti és módszertani kérdéseket tárgyalja. A kurzus a szöveg (diskurzus) jelenségét a megnyilatkozás és a kontextus értelmezéséből kiindulva közelíti meg. Annak a folyamatnak a beszélt vagy írott megjelenésére összpontosít, amely által a nyelvet szándékolt üzenetek közvetítésére használjuk. Ennélfogva egyaránt foglalkozik a dialogikus társalgásokkal és a monologikus szövegekkel. A szövegalkotás és a -befogadás folyamatát átfogóan: társadalmi, kulturális és kognitív szempontokat alkalmazva vizsgálja. Központi szerepet szán a szövegvilág fogalmának, ezen belül a nézőpont, illetve a jelentésközvetítés- és tulajdonítás kérdéskörének. A szövegtipológiai problémákat az intertextualitás keretében vizsgálja. A szeminárium az előadás elméleti és módszertani anyagát különböző szövegtípusba (műfajba) tartozó szövegpéldányok elemzésével mélyíti el. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében; - a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - az olvasóvá nevelés folyamatában a tanulói személyiség fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén és érdekében; - felkelteni a rendszeres olvasás igényét; - szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Beaugrande, Robert de – Dressler, Wolfgang 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina, Budapest. 338 p., ISBN: 9789631345223 Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963 19 1229 Pléh Csaba 1998. Mondatközi viszonyok feldolgozása: az anafora megértése a magyarban. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest: Osiris Kiadó. 164–194. ISBN 963-379-378-5 Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 11–18, 25–41, 51–67, 68–89, 126–150, 153–170. ISBN 978-963-9902-93-0 Ajánlott irodalom: Csontos Nóra 2008. Reprezentáció a drámában. Az ún. szerzői utasítás funkciójának pragmatikai megközelítése a dráma mint szövegben. In: Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 260–270. ISBN 978-963-7094-93-4 Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 170–189. ISBN 978-963-9902-93-0 Tolcsvai Nagy Gábor 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 9637094637 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Csontos Nóra PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Csontos Nóra PhD, Dér Csilla Ilona PhD

tantárgy neve: TNM 2210, 2211 Stilisztika

kreditszáma: 2+2kredit

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 1+2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): III. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2010, TNM 2011 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás általános célja a stilisztikának mint megújult nyelvészeti interdiszciplináris tudományterületnek a megismertetése. A stílust mint viszonyjelenséget a teljes magyar nyelvhasználatra kiterjesztve értelmezi, különös tekintettel a stílus szociokulturális rétegzettségére, a pragmatikai összetevőkre, a stílus és norma összefüggéseire, valamint a funkcionalitás szerepére. A kurzus a következő főbb kérdésköröket tartalmazza: 1.A stilisztika mint tudományág, a stilisztika története; a stilisztika tárgya és lehetőségei. 2. A stílus fogalma, értelmezései; választás, eltérés, norma; a stílus mint viszonyfogalom; a stílus diszkurzív jellege és szociokulturális rétegzettsége. 3. Stílusteremtő tényezők, stílusrétegek; stílus és szöveg viszonya; a stílus pragmatikai összetevői. 4. A szépirodalmi stílus kérdéskörei: az irodalmi kommunikáció sajátosságai; szépírói szövegek egyes szintjeinek formaeszközei, kiemelten a nyelvi képek szemantikájára. 5. Az alakzatok stílusteremtő szerepe; a retorika és a stilisztika érintkezési területei. 6. Vázlatos portrék a magyar stilisztika történetéből és mai meghatározó iskoláiról. A szeminárium specifikus célkitűzései a következők: (1) A magyar szépírói stílus jellegének , értékeinek, specifikus sajátosságainak feltárása. (2) Irodalmi szövegek alkotási és befogadási folyamatának megértetése a nyelvi-stiláris formaeszközök segítségével. (3) Az egyéni kreativitás és a tudásanyag összhangjának a megteremtése.(4) Műelemzési készség és igényesség fokozása. (5) A tantárgy legfőbb specifikuma interdiszciplináris jellege, a korábban megszerzett nyelvészeti és irodalmi ismeretek rendszerezése, összefoglaló jellegű munkák, szakdolgozat, TDK-dolgozat készítése. Kiemelten fontos a gyakorlati munkában: a nyelvi képek szemantikája és az alakzatok stilisztikája; a szövegtípusok stíluskérdései; az irodalmi alkotások specifikus stíluskérdései. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a műértelmező folyamat közösségi kereteinek megteremtésére; - a szaktárgyak során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generáló szinergikus hatásainak tervezésére, kihasználására. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kemény Gábor 2002: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Tinta Könyvkiadó, Bp. 227 p. ISBN 963 9372 382 Kövecses Zoltán 2005: A metafora. Tipotex Kiadó, Bp. 280 p. ISBN 963 9548 55 3 Szathmári István szerk. 2008. Alakzatlexikon. Tinta Könyvkiadó, Bp. 596 p. ISBN 978 963 9902 02 2 Szathmári István 2008: A magyar stilisztika útja. (2. bővített kiadás) Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Bp. 624 p. ISBN 978 963 9501 60 7 Szikszainé Nagy Irma 2007: Magyar stilisztika. Osiris Kiadó, Bp. 752 p. ISBN 978 963 389 904 5 Tolcsvai Nagy Gábor 1996: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 281 p. ISBN 963 18 7506 7 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Heltainé Nagy Erzsébet CSc Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Heltainé Nagy Erzsébet CSc, Csontos Nóra PhD, Sólyom Réka PhD

tantárgy neve: TNM 2410 Nyelv és társadalom


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás, 1 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): II. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a társas szemléletű nyelvészettel, a nyelvnek a társadalomban elfoglalt helyével, a nyelvi változatosság és változékonyság fogalmával, a nyelv–társadalom– kultúra kutatásának interdiszciplináris kapcsolatrendszerével, valamint az alapfogalmak tisztázásával megalapozza a szociolingvisztika és a dialektológia tantárgyakat. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében; - a tervezéshez szükséges információk forrását; - a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a tanulói személyiség fejlesztésére; - szakmai együttműködésre és kommunikációra – más tudományszakok képviselőivel; - szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre; - szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Balaskó Mária – Balázs Géza – Kovács László (szerk.) 2010. Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 230 p. ISBN 978-963-9902-42-8 É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest, 190 p. ISBN 963 389 662 2 Gál Noémi 2010. A nyelvi revitalizáció. Elméletek, módszerek, lehetőségek. AESZ, Kolozsvár, 240 p. ISBN 978-973-88654-5-7 Kiss Jenő szerk. 2003. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest, 380 p. ISBN 9789633895603 Lanstyák István 2009. Nyelvművelés, nyelvtervezés, nyelvmenedzselés. STIMUL, Pozsony (elektronikusan: http://ht.nytud.hu/download/Lanstyak_Istvan_Nyelvalakitas.pdf 166 p. Nádor Orsolya – Spannraft Marcellina 2012. Nyelv – társadalom – kultúra. KRE BTK – Patrocinium, Budapest, 144 p. ISBN 978-615-5107-87-0 Tolcsvai Nagy Gábor 2004. Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest, 338 p. ISBN 963 9567 00 0 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Nádor Orsolya CSc habil. Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Nádor Orsolya CSc habil., Heltainé Nagy Erzsébet CSc, N. Császi Ildikó PhD, Pintér Tibor PhD

tantárgy neve: TNM 2220, 2221 Jelentéstan


2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 1+2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): IV. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2110 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás a jelentés nyelvészeti magyarázatának legfontosabb elméleti és leíró kérdéseit tárgyalja a mai nemzetközi irányzatoknak megfelelően. A jelentés hagyományos magyarázatai. A jelentéstan interdiszciplináris kapcsolatai. A jelentés fogalmának értelmezései. A jelentésfajták, jelentéstípusok. A főbb jelentésfelfogások (strukturális, kognitív, formális). Denotáció, referencia, nyelvi kifejezés vonatkozása. Szinonímia, hierarchikus viszonyok. Poliszémia, homonímia, szemantikai határozatlanság; antonímia. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmélet. Metafora, metonímia. A főnév, a melléknév, az ige jelentéstana. A mondat jelentésszerkezete (szerkezetek jelentése). A szeminárium az előadás anyagát dolgozza fel az egyes résztémák részletes, empirikus szemantikai elemzésével. A jelentés hagyományos magyarázatai. A jelentéstan interdiszciplináris kapcsolatai. A jelentés fogalmának értelmezései. A jelentésfajták, jelentéstípusok. A főbb jelentésfelfogások (strukturális, kognitív, formális). Denotáció, referencia, nyelvi kifejezés vonatkozása. Szinonímia, hierarchikus viszonyok. Poliszémia, homonímia, szemantikai határozatlanság; antonímia. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmélet. Metafora, metonímia. A főnév, a melléknév, az ige jelentéstana. A mondat jelentésszerkezete (szerkezetek jelentése). A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb jelentéstani fogalmakkal és irányzatokkal, és elmélyülnek a jelentéstani szakirodalomban; jártasságot szereznek a jelentéstan elvi keretében, és képessé válnak a jelentéstan vizsgálati módszereinek alkalmazására; alkalmasak lesznek egyes jelentéstani vizsgálatok végzésére, elemzésekre, és ismereteik további mélyítésére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében; - a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására; - a rendszerszemléletű megközelítésre; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest. 383 p., ISBN: 9789631356823 Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 256 p., ISBN 9789630589253 Maleczki Márta 2007. Szemantika. Szerkezetek jelentése. In: Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.): A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 124–138. ISBN 9789631960105 Szende Tamás 1996. A jelentés alapvonalai. A jelentés a kommunikációban. Corvinus, Budapest. 134 p., ISBN 9637306269 Tolcsvai Nagy Gábor 2010. Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra. 140 p., ISBN 9788080947859 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota PhD habil. Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota PhD habil., Csontos Nóra PhD, Heltainé Nagy Erzsébet CSc

tantárgy neve: TNM 2315 Finnugrisztika


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás, 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): IV. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2010 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás témakörei: 1. Nyelvrokonság és antropológiai rokonság; 2. A történeti összehasonlító nyelvtudomány kialakulása, a magyar uralisztikai kutatások története; 3. Az uralisztikai kutatások jelenlegi helyzete, a legfontosabb, kézikönyvek; 4. Nyelvtipológia, areális nyelvészet; 5. A nyelvek genetikai rokonsága; 6. Az uráli nyelvek rokonsági vázlatai, családfa ábrázolások; 7. Az uráli őshaza; 8. A finn nyelvtani rendszer vázlata; 9. Finn szövegek elemzése; 10. A finn és a magyar nyelv rokonsága; 11. Egy kisebb finnugor nyelv (pl. vogul, vojták, stb.) nyelvi rendszere; 12. Szövegmutatványok a választott kisebb finnugor nyelvből; 13. A választott nyelveket beszélő népek irodalma, történelme; 14. A nyelvhasonlítás kérdései, az alapnyelvi rekonstrukciók; 15. A magyar nyelv tudománytalan rokonítási kísérletei. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel; - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a rendszerszemléletű megközelítésre; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Bereczki Gábor (1996/1998/2003 vagylagosan), A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Budapest. ISBN 963 85494 3 2 / ISBN 963 9104 18 3 / ISBN 963 9104 79 5. Hajdú Péter (1966/1973), Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN (1966: nincs ISBN szám, 1973: nincs ISBN szám) valószínűleg vannak más években megjelent kiadások is, azok éppen olyan értékűek, mint az itt említettek. Hajdú Péter (1975), A rokonság nyelvi háttere. In: Hajdú Péter (szerk.), Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Corvina, Budapest. 11–43. ISBN 963 13 0900 2. Hajdú Péter (1981), Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 17 4219 9, valószínűleg vannak más években megjelent kiadások is, azok éppen olyan értékűek, mint az itt említettek. Lakó György (1991), A magyar mondatszerkezet finnugor sajátságai. Az Uralisztikai Tanszék Kiadványai 2. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. ISBN 963 641 259 6. Ajánlott irodalom: Csepregi Márta (szerk.) (1998), Finnugor kalauz. Panoráma, Budapest. ISBN 963 243 813 2. Hajdú, Péter (1987), Die uralischen Sprachen. In: Hajdú, Péter – Domokos, Péter, Die uralischen Sprachen und Literaturen. Akadémiai Kiadó – Helmut Buske Verlag, Budapest – Hamburg. 21–450. ISBN 963 05 4141 6. Zsirai Miklós (1994), Finnugor rokonságunk. Az uráli nyelvrokonainkkal kapcsolatos legújabb ismeret- és forrásanyag rövid összegzésével közreadja Zaicz Gábor. Tinta Kiadó, Budapest. ISBN 963 7685 48 0. Nanovfszky György (szerk.) (2000), Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest. ISBN 963 00 3424 7. Hajdú Péter − Domokos Péter (1978), Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 17 1835 2. Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Honti László DSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Honti László DSc, Bölcskei Andrea PhD, Dér Csilla Ilona PhD, Korencsi Krisztina

tantárgy neve: TNM 2320, 2321 Nyelvtörténet


2+2

a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 2+2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. + gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): V., VI. előtanulmányi feltételek (ha vannak): TNM 2101 TNM 2111, TNM 2320 tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Az előadás célja a magyar nyelv történetéről való nyelvészeti gondolkodás alapvető fogalmainak, formáinak bemutatása. A tantárgy egyrészt megvilágítja a magyar nyelvtörténeti kutatások legátfogóbb kérdéseit: tárgyalja a nyelvtörténet feladatait; a korszakolás problémáit; a nyelvtörténet forrásait; a nyelvi változást; másrészt részletesen bemutatja a magyar nyelvtörténet egy kiválasztott területét, kibontva annak sokoldalú összefüggésrendszerét. Javasolt kiemelt területek: a hangtörténet, helyesírás-történet, szókészlettörténet, ezek a témakörök sok szállal kapcsolódnak a művelődéstörténethez és több nyelvészeti részdiszciplínához is. A szeminárium célja, hogy az elméleti nyelvtörténeti ismereteket korai nyelvemlékek olvasása, elemzése során adódó tanulságokkal egészítse ki, a különféle nyelvi részterületek történetében való elmélyülést lehetővé tegye. A gyakorlat feladata egyrészt, hogy bemutassa az elméleti nyelvtörténeti ismeretek szórványemlékeken, ill. szövegeken való alkalmazhatóságát, másrészt a korai nyelvemlékek nyelvi elemzése által jellemezhetővé tegye az adott kor nyelvállapotát, következtetéseket vonjon le az egyes korszakok művelődéstörténeti hátteréről. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - a tervezéshez szükséges információk forrását. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a rendszerszemléletű megközelítésre; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 950 p. ISBN 9633895346 Benkő Loránd (1991–1995, főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 780 p. + 928 p. + 850 p. ISBN 963-05-6154-9 Benkő Loránd (1967, szerk.): A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. 599 p. ISBN: Ajánlott irodalom: Bynon, Theodora (1997): Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest. 322 p. ISBN 9633793068 Cser András (2000): A történeti nyelvészet alapvonalai. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba. 113 p. ISBN 9630365383 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Dér Csilla Ilona PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Dér Csilla Ilona PhD, Bölcskei Andrea PhD

tantárgy neve: TNM 4011 Funkcionális grammatika


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: előadás, 1 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): VII. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a formális és funkcionális megközelítés alapvető elvi különbségét, gyakorlati (pedagógiai) jelentőségét az anyanyelvi oktatásban. A funkcionális nyelvleírási modellek alapvető jellemzője, hogy a nyelvi formákat funkciójukra való tekintettel és a nyelvhasználatra vonatkoztatva próbálják meghatározni. A funkcionális nyelvleírásban a grammatikai szabályok csak irányt mutatnak, tendenciákat jelölnek ki az adott nyelv működésének megértéséhez; az állandó változásban lévő nyelvtani kategóriák létrehozása sohasem célja, inkább csak segédeszköze a nyelvleírásnak. A használatközpontú nyelvoktatás a nyelvi jelenségek funkcióit, szemantikai összetevőit állítja előtérbe, hogy a grammatikai kategóriák formális, atomizált rendszere helyett a nyelvhasználat, a nyelvi funkciók szerves egységét alakítsa ki. A tanárnak tehát kettős feladata van: (1) egyszerre kell megismertetnie a rendszer elemeit és azok összefüggéseit, valamint (2) a használat szabályait. A kurzus a használatközpontú nyelvleírás elméletét és módszertanát tárgyalja (T. Givon, Halliday, W. Dressler, S. Dik rendszerei alapján). Az előadások célja egyrészt (a) a különböző disztinktív funkciók, másrészt (b) az egyes nyelvi jelenségek mondat- és szövegbeli funkcióinak vizsgálata, illetve bemutatása. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére; a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Hegedűs Rita 2004. Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 9372 92 7 Ladányi Mária 2005. A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 7-31. ISBN 963 9074 37 3 Tolcsvai Nagy Gábor 2005 Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 129: 348–362. ISSN 0025-0236 Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) 2008. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. ISBN 978-615-5107-63-4 H. Varga Márta 2012. Formák és funkciók. Morfoszintaktikai eszközök és grammatikai jelentések vizsgálata. KRE BTK – Patrocinium Kiadó, Budapest. ISBN 978-615-5107-63-4 Ajánlott irodalom: Givón, Talmy 2001. Syntax. A Functional-Typological Introduction. John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia. Vol. I. 1–42. Barlow, Michael – Kemmer, Suzanne 2000. Introduction: A Usage-Based Conception of Language. In: Barlow, Michael – Kemmer, Suzanne (eds.): Usage-Based Models of Language. CSLI Publications, Stanford, California. ISBN 1 57586 219 0 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Hegedűs Rita PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Hegedűs Rita PhD, H.

Varga Márta PhD, Csontos Nóra PhD, Sólyom Réka PhD

tantárgy neve: TNM 4012 Grammatikai elemzések


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: szeminárium, 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): VII. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A kurzus fő célja, hogy a leíró grammatikát, a grammatikai elemzést és annak iskolai tanítását tárgyalja. Bemutatja a referenciális és az iskolai grammatikák közötti azonosságokat és különbségeket. Fontos témakörök: (1) A magyar nyelv morfológiájának fő kérdései, (2) A morfémák kategorizálása, funkcióik leírása, (3) Morfofonológiai, morfoszintaktikai és morfopragmatikai jelenségek, (4) Funkcionális szófajtan, (5) A mondattan elméleti és módszertani kérdései (funkcionális keretben), (6) A szintaktikai szerkezetek fajtái és fő jellemzői, (7) A mondatépítő funkciók: az eset, a szórend, a topik, a modalitás, a határozottság és a nézőpont. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket; A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére; - a rendszerszemléletű megközelítésre. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Kiefer Ferenc 2000. Morfológiai elméletek. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 51–73. ISBN 963 05 7737 2 Ladányi Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest. ISBN 978 963 7094 81 1 H. Varga Márta 2012. Formák és funkciók. Morfoszintaktikai eszközök és grammatikai jelentések vizsgálata. KRE BTK – Patrocinium Kiadó, Budapest. ISBN 978-615-5107-63-4 Ajánlott irodalom: Kádár Edit 2007. Alaktan és szófajtan. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság – Kolozsvár. ISBN 978973-87783-3-7 Kiefer Ferenc 2003. Morfopragmatikai jelenségek a magyarban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. 107–128. ISBN 963 05 8095 0 D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Argumentum, Budapest. ISBN 978-963-446-610-9 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): H. Varga Márta PhD, Dér Csilla Ilona PhD, Hegedűs Rita PhD, Csontos Nóra PhD, Sólyom Réka PhD

tantárgy neve: TNM 4013 Pragmatika (diskurzuselemzés)


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: szeminárium, 2 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyj. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): VIII. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A nyelvészeti pragmatika a legáltalánosabb értelemben a nyelv használatának, vagyis a nyelvi tevékenységnek a tanulmányozását foglalja magában. A kurzus mindazokat a kérdéseket, illetve fogalmakat tekinti át, melyek meghatározzák a nyelvi tevékenységről való tudományos gondolkodást. A nyelvészeti pragmatika meghatározása és tudománytörténeti elhelyezése után a kurzus a nyelvi tevékenység komplex (szociokulturális és kognitív) megközelítésére vállalkozik, melyet a választás, az egyezkedés és a hozzáigazítás fogalmának segítségével valósít meg. Értelmezi a kontextus és a megnyilatkozás fogalmát, bemutatja azok szerkezeti és műveleti jellemzőit. Ismerteti a nyelvi funkciókat és csatornákat, valamint a diskurzus típusait. Majd a pragmatikai hagyomány főbb kutatási irányait és tárgyköreit (deixis, beszédaktus, implicit jelentés, társalgás) tekinti át. Tárgyalja a nyelvhasználat alapelveit, az együttműködés (illetve relevancia) és az udvariasság kérdéskörét, a hozzájuk kapcsolódó elvárásokkal együtt. Valamint kitér a pragmatikai és metapragmatikai tudatosság kérdésére. A hallgatók megismerkednek a kommunikációs és pragmatikai alapfogalmakkal, modellekkel; a pragmatikai kompetenciába sorolt ismeretekkel, képessé válnak annak összehasonlító nyelvészeti vizsgálatára; megismerik továbbá a személyes, intézményi (társadalmi) és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságait; valamint képessé válnak kommunikációs és pragmatikai nyelvi vizsgálatok, nyelvfejlesztési feladatok elvégzésére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel; - a tervezéshez szükséges információk forrását; - a tananyag-kiválasztás és a -rendszerezés szaktudományi szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - az olvasóvá nevelés folyamatában a tanulói személyiség fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén és érdekében;; - a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Boronkai Dóra 2009: Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum. 200 p. ISBN: Grice, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) 1997. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris, 213–227. ISSN 1218-9855, ISBN 9633793041 Ajánlott irodalom: Hámori Ágnes 2006. A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó, pp. 157–181. ISBN 978-963-7094-63-7 Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. In: Magyar Nyelvőr 125: 74–93. ISSN 1585-4515 Schiffrin, D. – Tannen, D. – Hamilton, H. E. Oxford 2001: Handbook of Discourse Analysis. Oxford: Blackwell. p. 851. ISBN-10: 0631205969, ISBN-13: 978-0631205968 Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Dér Csilla Ilona PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Dér Csilla Ilona PhD, Csontos Nóra PhD

tantárgy neve: TNM 4014 Pedagógiai célú szövegek (online és offline tanulási segédanyagok)


a tanóra típusa (ea. / szem. / gyak. / konz.) és (heti) óraszáma: szeminárium, 1 számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): VII. előtanulmányi feltételek (ha vannak): tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A tantárgy célja a pedagógiai célú szövegek (online és offline tanulási segédanyagok) megismertetése a hallgatókkal, a vonatkozó szakirodalom elolvasása, értelmezése, az elemezési módszerek megismerése. A pedagógiai és a nyelvészeti szemléletmód egymással történő összevetése, fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató ismeri: - az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel; - az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében; - a tervezéshez szükséges információk forrását; A hallgató szakmai felkészültsége birtokában tanári hivatásának gyakorlása során alkalmas: - az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára; - a szaktudományi ismeretek szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására. a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalom: Dárdai Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus, Budapest-Pécs Fóris Ágota (2006): A terminológiai személet a tankönyvek minőségi megítélésében. Iskolakultúra, 9. 33-42. Eőry Vilma (2005): A tankönyvszöveg megértése. Iskolakultúra, 11, 59-62. Fóris Ágota (2006): A terminológiai személet a tankönyvek minőségi megítélésében. Iskolakultúra, 9. 33-42. Kojanitz László (2004): Lehet-e statisztikai eszközökkel mérni a tankönyvek minőségét? . Iskolakultúra, 9, 38-56. Kojanitz László (2005): Tankönyvanalízisek. Iskolakultúra, 9, 135-143 Ajánlott irodalom: Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota PhD, habil. Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Fóris Ágota Phd habil., Dér Csilla Ilona PhD, Bölcskei Andrea PhD

konz.) és (heti) óraszáma: előadás + szeminárium, 1+2

Recommend Documents