Ökonometria. Adminisztratív kérdések, bevezetés. Ferenci Tamás 1 Első fejezet. Budapesti Corvinus Egyetem

Ökonometria Adminisztratív kérdések, bevezetés

Ferenci Tamás1 – [email protected] 1 Statisztika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Első fejezet

Technikai kérdések Bevezetés, alapgondolatok I. esettanulmány

Tartalom

1

Technikai kérdések Adminisztratív ügyek Tudnivalók a félévről

2

Bevezetés, alapgondolatok Alapvetés az ökonometriai modellezéshez Az ökonometria adatai és módszertana

3

I. esettanulmány Az I. esettanulmány bemutatása

Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria


Adminisztratív ügyek Tudnivalók a félévről

Hol vagyunk most?

Bevezetés az ökonometriába (de formálisan: Ökonometria) kurzus (4MK24NAK01M) G Kar, pénzügy mesterszak, nappali munkarend Egy félév (szemben például a K Karos alapszakos ökonometria oktatással) A kurzus honlapja: http://www.medstat.hu/oko.html


Ökonometria



Oktatók és oktatás Előadás Ferenci Tamás BCE Statisztika Tsz., óraadó E-mail: [email protected]

Hétfő 13:10-14:30, E. 1. előadó (régi épület)

Gyakorlatvezetők Keresztély Tibor (G2 kurzus) BCE Statisztika Tsz., egyetemi adjunktus Csütörtök 9:40-11:00 S. 2.220

Fellner Zita (G3 kurzus) BCE Statisztika Tsz., demonstrátor Szerda 11:20-12:40, S. 2.220

??? (G4 kurzus) ??? Csütörtök 11:20-12:40, S. 2.220 Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria



Osztályozás

A kurzus státusza: vizsgával záruló (V); 5 kredit A félév során 80 pontot lehet szerezni, összetételt lásd mindjárt Pontok jegyre konvertálása a szokásos Statisztika Tanszékes stílusban (40-től elégséges, onnan 10-esével felfelé)


Ökonometria



Megszerezhető pontok A félév során 80 pontot lehet szerezni, a következő összetételben: Gyakorlatokon 4 alkalommal röpZH, 3 legjobb számít, egyenként 5, összesen 15 pont Félév végéig 2 házi feladat beadása, 5 és 10, összesen 15 pont Két teljesen kidolgozott adatelemzés (pontos specifikáció a honlapon) Valós adatokon, gretl használatával Írásban kell beadni, a szorgalmi időszak utolsó napjáig Szóban meg kell védeni a vizsga eredményhirdetésén!

Vizsgaidőszakban vizsga, 50 pont Írásban (mintavizsga a honlapon, formát mutatja); „igény szerint” szóbeli vizsga (tételsor a honlapon) Feleletválasztás, többszörös feleletválasztás (oda-vissza), példamegoldás és kifejtős (elméleti) kérdések


Ökonometria



Pluszpontok

A félév során pluszpontok is szerezhetőek, jellemzően a 0,25 − 3 pont tartományban: ezek közvetlenül hozzáadódnak a többi ponthoz az évvégi elszámolásnál! Pluszpontot három dologért lehet szerezni: 1 2

3

Gyakorlati aktivitás honorálása Kiadott pluszmunka (jellemzően valamilyen kutatási feladat) elvégzése, ld. mindjárt Cikkfeldolgozás, egyéb önálló munka


Ökonometria



Pluszpontok

A pontszám nem bináris Többen is megcsinálhatják A legjobbat, vagy a legjobbakból készült szintézist kirakom a honlapra, ha a szerzőik hozzájárulnak Beadási határidő nincs


Ökonometria



Pluszmunkák

Példának okáért, az első pluszmunka kiírása így fog majd hangozni: „Készíts összefoglalót a főbb ökonometriai paraméterek értelmezéséről, példákkal! (1,5 pont)” A többit majd szóban közlöm (ill. rakom fel a honlapra) a félév során folyamatosan


Ökonometria



Segédanyagok, ajánlott irodalom Két szóba jövő könyv: R. Ramanathan: Bevezetés az ökonometriába, alkalmazásokkal (Panem Kiadó, 2003) G. S. Maddala: Bevezetés az ökonometriába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)

Ramanathan: gyakorlatorientáltabb, idősoros rész problémás; beszerezhetőség? Maddala: sokkal mélyebb elmélet, több téma; idősorhoz egyébként is ajánlott Angolul Jeffrey M. Wooldridge: Introductory Econometrics, A Modern Approach című műve az alapolvasmány Előadásdiák (és egyéb anyagok) elérhetőek a honlapon (http://www.medstat.hu/oko.html) Diasor ’handout’ és ’lecture note’ stílusban is fent lesz Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria



Egy kis copyright

Ezen diasor alapját jelentő diák, valamint a legtöbb gyakorlaton használt adatbázis Hajdu Ottó munkája


Ökonometria



Miről fog szólni a félév Ismerkedés az ökonometriával. . . Elmélet röviden Módszerek és alkalmazási területek bőven

. . . tehát inkább horizontális ismeretbővítés Szemléletünk modellorientált lesz A vizsgált jelenségekre (elsősorban: társadalmi-gazdasági) ökonometriai modelleket alkotunk. . . . . . hogy azok alapján a jelenségeket előrejelezzük elemezzük

Tehát: társadalmi-gazdasági jelenségek kvantitatív elemzésére adunk eszközt Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria



Miért „bevezetés”?

A modern ökonometria rendkívül matematika-igényes, ha precízen csinálják Bár gyakorlati tudomány, de ha szabatosan tárgyalják, akkor jó öreg „definíció-tétel-bizonyítás tudomány”, nagyon-nagyon komoly matematikai apparátussal Mi ezt szinte teljesen megpsóroljuk! . . . ettől bevezetés Nem bizonyítunk semmit, precíz tétel-kimondás is alig Ehelyett a módszerek alkalmazására koncentrálunk, az alapok matematikailag precíz tárgyalását megspórolva


Ökonometria



Előkövetelmények

Formálisan: Statisztika I., Statisztika II. De facto: Statisztika I. – gyakorlatilag semmi Statisztika II. – intenzíven, különösen: becsléselmélet és hipotézisvizsgálat Valószínűségszámítás – különösen az idősoros részhez (alapfogalmak, valószínűségi változó, eloszlás- és sűrűségfüggvény, momentumok, korreláció, kovariancia) Lineáris algebra (mátrixokkal kapcsolatos alapismeretek sokszor szükségesek lesznek)


Ökonometria



Amit még tudni kell

A tanszéki honlap nem frissül, nem is a mostani félévre vonatkozik (ld. helyette a kurzus honlapját, ott minden fent van) Előadások interaktívak Gyakorlatokon a tanult módszerek alkalmazása Használt programok: Excel és gretl gretl-ről még lesz szó gyakorlaton

Akit ez sem rémített meg, bátran jelentkezzen, ha van kedve a tananyagon túl is foglalkozni ökonometriával: egyéni kutatásokat, TDK-sokat szívesen látunk!


Ökonometria


Alapvetés az ökonometriai modellezéshez Az ökonometria adatai és módszertana

Mi az ökonometria? Nem statisztika alkalmazása történetesen pont gazdasági adatokra. . . . . . nem matematika, amihez történetesen adatok is rendelhetőek. . . . . . a hangsúly az adatok és a módszerek kölcsönös egymásra hatásán van. Definíció (Ökonometria) Az ökonometria feladata gazdasági-társadalmi jelenségek statisztikai modellezése. Beszéljünk mindhárom komponensről! Statisztikai (→ módszertani bázis) Modellorientált (→ lásd később) Gazdasági-társadalmi jelenségekkel foglalkozik (→ esettanulmányok használata) Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria



A modellezésről általában Ökonometriai modelleket alkotunk. . . de mit mondhatunk a modellekről általában? A modellezés torzított lényegkiemelés! Azaz: a valóság egyszerű mását hozzuk létre Motiváció: a valóság túl bonyolult, hogy a maga – eredeti – formájában vizsgáljuk Épp azért egyszerűsítünk, hogy vizsgálni tudjuk valamilyen számunkra kényelmes eszközzel → ez legtöbbször matematikai A modell épp azért egyszerűsít, hogy vizsgálható legyen. . . de közben szükségképp torzít is → lásd a turistatérkép példáját Ebből is látszik: a modellezés kulcsa az absztrakciós szint helyes megválasztása Kompromisszumos döntés, optimum keresése: egyensúly a kezelhetőség és a valósághűség között Ferenci Tamás – [email protected]

Ökonometria



Az ökonometriai adatok természetéről

Pontosság kérdése Az adatok jellegük szerint csoportosíthatóak: Keresztmetszeti adatok (több megfigyelési egység egyetlen időpontban) Idősoros adatok (egy megfigyelési egység több időponton keresztül) A kettő kombinációja: paneladatok


Ökonometria



Az ökonometriai modellezés módszertana Az ökonometriai modellezés tipikus lépései 1

2 3 4 5

Hipotézis felállítása (tipikusan: elmélet állítását empirikusan ellenőrizni vagy társadalmi-gazdasági kérdést kvantitatíve megválaszolni) Adatgyűjtés Modell kiválasztása (nem csak a jellege, a bonyolultsága is) Modell becslése A modell és a valóság szembesítése, modelldiagnosztika

Iteratív folyamat! Ha viszont már jó a modell, akkor használhatjuk: Elemzés Előrejelzés

Cél tehát: kérdések megválaszolása


Ökonometria


Az I. esettanulmány bemutatása

Lakásár-adatbázis

Az adatbázis budai használt lakások kínálati árát [M Ft], és bizonyos jellemzőit tartalmazza, jelesül: Alapterület [m2 ] Teraszméret [m2 ] Szobák száma [db] Félszobák száma [db] Fürdőszobák száma [db] Hányadik emeleten van? [N] Déli fekvésű? [I/N]

Valós adatok a 2000-es évek elejéről 1406 megfigyelési egység


Ökonometria


Az I. esettanulmány bemutatása

Modellezési feladat megfogalmazása

Adjunk ökonometriai modellt a kínálati árra! Tehát: hogyan magyarázhatjuk a kínálati ár alakulását a lakás jellemzőivel? Ha erre sikerül modellt építenünk: Elemzés: hogyan hatnak az egyes tényezők az árra? Példák: Mennyivel kell többet fizetni egy m2 -rel nagyobb lakásért? Befolyásolja-e a fekvés (déli vagy sem) az árat? Van-e összefüggés a két tényező között, tehát igaz-e, hogy a déli fekvésű lakásoknál többe kerül +1 m2 , mint a nem déli fekvésűeknél?

Előrejelzés: Ha ismerjük egy lakás alapterületét, teraszméretét stb., milyen árat becsülhetünk rá?


Ökonometria

Ökonometria. Adminisztratív kérdések, bevezetés. Ferenci Tamás 1 Első fejezet. Budapesti Corvinus Egyetem

Recommend Documents