KONFERENCIA A BIZTONSÁGOS ISKOLÁÉRT Debrecen, 2009. február 12.
Debrecenben a Hunguest Hotel Nagyerdı adott otthont 2009. február 12–én a „Biztonságos iskoláért” konferenciasorozat ötödik − egyben záró − rendezvényének. A nagy érdeklıdéssel kísért konferenciasorozat célja az volt, hogy közkinccsé tegye azokat a gyakorlati módszereket és megoldásokat, amelyekkel az iskolán belüli erıszak megnyilvánulásai eredményesen megelızhetık, kezelhetık. A debreceni rendezvény is lehetıséget teremtett a pályázatot nyert intézmények számára pályázataik ismertetésére, tapasztalataik megvitatására, a közös gondolkodásra. A konferencia résztvevıit Szerdahelyi Emıke, az alternatív vitarendezés projekt szakmai igazgatója üdvözölte. Röviden bemutatta a ”Biztonságos iskoláért” mozgalom célját, kapcsolódási pontjait az alternatív vitarendezéshez. Ezt követıen Simonyi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetı fıtanácsosa átadta a „Biztonságos iskoláért” pályázat nyerteseinek az elismerı oklevelet.
A díjátadást plenáris elıadások követték: • • • • • • •
Trencsényi László: Biztonság? − Bizottság? Simonyi István: Egészségnevelés és biztonságos iskola Elekes Mihály: „Hatalom és felelısség” Nagy-Czirok Lászlóné: „İ kezdte...” − Mi elkezdtük! Klein Sándor: Az iskola felel… Sárközi Gabriella: Alternatív vitarendezés a gyakorlatban Bali Ferencné: Gyakorlatközelben – Jó gyakorlatok (Bevezetı gondolatok a szekcióbeszélgetésekhez)
A délutáni szekcióüléseken a „Biztonságos iskoláért” pályázat nyertes intézményei mutatták be programjaikat. Az általános iskolai szekció moderátora Nagy-Czirok Lászlóné, míg a középiskolai szekcióé Bali Ferencné volt. A szekcióülések után Klein Sándor mutatta be Carl R. Rogers: Találkozások címő könyvét.
1
JÓ GYAKORLATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
Bethlen Gábor Általános Iskola, Hajdúböszörmény
Az „Ígéret Fája” jó gyakorlatot Galambos Lajosné mutatta be. Az iskola Hajdúböszörmény egyik legrégebbi, több mint 100 éve mőködı általános iskolája. Jelenleg 551 tanulóval 51 pedagógus foglalkozik, illetve 1-1 fı fejlesztı pedagógus, könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs és szabadidı-szervezı. A beiskolázási körzet négy, egymástól eltérı környezetbıl tevıdik össze (lakótelep, kertváros, kettı átmenete, Hajdúvid), így a diákok eltérı szocioökonómiai háttérrel rendelkeznek. Csak kis számban vannak az átlagnál jelentısen magasabb jövedelemmel rendelkezı családok, viszont sajnos egyre több a munkanélküli szülı. Az idei tanév elején a diákok nehezen illeszkedtek vissza az iskola rendjébe, szaporodtak a magatartási problémák. Tapasztalataik szerint azoknál a gyerekeknél figyelhetı meg az agresszivitás, ahol nincs rendben a családi háttér. A szeretet, a gondoskodás hiánya, az eltorzult értékek következtében a tanuló nem érti az iskola értékrendjét, kettıs nevelés hatása alatt áll. Ahol a családban jelen van az erıszak bármilyen formája, ott legtöbbször a gyerek is ezt a mintát közvetíti. Alsó tagozatban még formálhatóbbak a gyerekek, több idı is jut a nevelésre, ezért ilyenkor kell értékrendjüket, viselkedésüket formálni. A jó gyakorlat mottójául egy kínai közmondás szolgált: „Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékszem rá, lehessek részese, és megtanulom.” Az osztályterem dekorációjaként készítettek egy ıszi fát. Ezt elnevezték az „Ígéretek Fájának”. A falevelekre ráírták azon ígéreteket, amelyeket az osztály tanulói közösen határoztak meg egy-egy felkerülı probléma kapcsán. Az ígéretek mindig állító formában kerültek fel a fára. Egy példa: Mivel naponta szóban és néha tettlegesen is bántották egymást, ez a mondat került fel elsınek a fára: „Ami nekem fáj, azt mással sem teszem!”. Mindig csak olyan mondatok kerülnek fel a fára, amelyeknek súlya van, nem cél a fa mielıbbi megtöltése levelekkel. A fán szereplı állításokat mindig csak aznapra kell megígérni. A nap elején néhány percet beszélgetnek, majd a tanító figyelmezteti ıket, hogy indul a mai napra tett fogadalom. Az utolsó óra végén önértékelést tartanak, megbeszélik az aznap történteket. Mindenki elmondja, hogy sikerült-e megtartani az ígéretet. Pozitív megerısítésként matricát kapnak a gyerekek. Ha valaki megszegi a fogadalmat, le kell másolnia az állítást az üzenı füzetébe. Neki magának kell elmesélni a szüleinek, hogy miért került az állítás a füzetbe. Amikor a pedagógus szükségesnek látja, osztályparlamentet hív össze. Itt megbeszélhetik, átbeszélhetik a felmerülı gondokat. Ha egy gyerekkel sok a probléma, a diákok szavazzák meg, hogy kapjon-e még türelmi idıt, vagy már rászolgált a büntetésre. Ígéret Fája egyelıre csak a 3.a osztálynak van, de tervezik további osztályoknál is a bevezetését. A gyakorlat alkalmas a közösséghez való tartozás, a fontosság tudatának erısítésére, személyiségfejlesztésre, az önbizalom növelésre, a pozitív énkép kialakítására, így a deviáns viselkedés megelızése.
2
Jászdózsai ÁMK IV. Béla Általános Iskolai Tagintézménye, Jászjákóhalma
Az iskola pályázatát Belovainé Miklós Judit mutatta be. A jászjákóhalmai tagintézmény nyolc évfolyamába 147 tanuló jár, integrált oktatást és roma kisebbségi oktatást is folytatnak. Az iskola épületei felújításra szorulnak, az eszközellátottság megfelelı. Tizenöt nevelı, három technikai dolgozó segítségével végzik az oktató-nevelı munkát. Az utóbbi években megváltozott a tanulók magatartása. Szülıi felügyelet, odafigyelés hiányában az iskolát követıen a diákok sokszor csavarogtak, bandáztak. Az utcán veszélyes „mutatványokat” hajtottak végre, nem figyeltek a jármővekre, veszélyeztették saját és mások testi épségét. Az óraközi szünetekben sokat veszekedtek, a nagyobbak a kisebbeket bántották, sokszor még az ügyeletes tanár is tehetetlen volt. Naponta jelentek meg az igazgatói irodában, de sem a beírás, sem az elbeszélgetés nem hatott rájuk. Romlottak a tanulmányi eredmények is. Több szülı elvesztette az iskolába vetett bizalmát, gyermekét inkább a közeli Jászberénybe járatta iskolába. Az iskola azért hívta életre a programját, hogy visszanyerje az elvesztett bizalmat, együttmőködésre bírja a szülıket, s megerısítse a gyermek-szülı kapcsolatot. Nem elég a drága játékot megvenni, meg is kell a használatára tanítani a kicsiket. A játékszerek megbecsülése és gondos elrakása az értékek megırzésének egyik módja. Jó alkalom volt megtanítani a mai anyukákat, apukákat a hagyományos játékok elkészítésére, használatára. A program két korosztályt célzott meg, az egyik a kisiskolás korúak, a másik a 11-13 éves korú tanulók korosztálya. A kisebbek a „Mesélj nekem édesanyám! Játssz velem édesapám!” címő programban vehettek részt. A nagyobbak a „Beszélgessünk egymással! Érts meg engem” címő programrészbe kapcsolódhattak be önkéntesen. Mindkét korosztály foglalkozására hívták és várták a szülıket, nagyszülıket, az ovis vagy a még kisebb gyermekeket is. Hamar közkedveltté váltak ezek a délutánok, mert itt megtanították az anyukákat a gyermekekkel játszani, mesélni, bábot készíteni. A hivatalos programon beszélhettek gondjaikról, segítséget kaptak hivatali dolgaik elintézésében. Az apukák is részt vettek olykor ezeken a délutánokon. Barkácsoltak komposztálót, madáretetıt, játékokat (gombfocit, szalmabábot stb.), vagy a farsangi jelmezeket tervezték meg, amit az anyukák segítségével el is készítettek. Ezek a foglalkozások fél éven keresztül havonta két alkalommal voltak. A nagyobbak „Beszélgessünk egymással! Érts meg engem!” címő programjában a foglalkozásokon mindig egy adott témáról beszélgethettek, ”activity”-t, szituációs játékot játszhattak. Felhasználtak sok drámapedagógiai eszközt, konfliktuskezelı, tréning-jellegő foglalkozásokat tartottak. Eleinte kisebb volt az érdeklıdés, majd fokozatosan egyre többen jöttek el. Ide már a gyerekek egyedül jöttek, „cikinek” érezték volna szüleik jelenlétét. A foglalkozások segítették szókincsük növelését, kommunikációs készségeik javítását. Néhány foglalkozás elteltével már nem okozott olyan nagy gondot az egymás elıtt való megnyilatkozás sem. A foglalkozások pozitív hatást gyakoroltak az iskola légkörére, külön-külön egyes tanulók esetében is érzékelhetı volt a változás.
3
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Hajdúsámson
A jó gyakorlatot Vértesi Sándorné mutatta be. Az iskola a munkanélküliséggel küzdı, 11 000 lakosú, hátrányos helyzető alföldi kisváros, Hajdúsámson egyetlen iskolája. 1200 diák tanul itt 55 tanulócsoportban. A tantestület létszáma 107 fı. A tanítás több, egymástól távol esı helyen, összesen 6 épületben zajlik. Része egy eltérı tantervő résziskola is, ahol enyhe fokban sérült tanulók képzése folyik. A jó gyakorlatot az hívta életre, hogy 2000-re már jelentısen növekedett azon tanulók létszáma, akik nehezen tudtak megfelelni a tantervi követelményeknek, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal küzdöttek, ezzel nehezítették a közösség életét, munkáját. Ezt a változást számos okra lehet visszavezetni: megváltozott a szülık szociális és társadalmi helyzete, romlottak lakáskörülményeik, munkanélküliek lettek. Jellemzı lett a bandázás, lógás, sorozatos iskolai rendbontás, verekedés, trágár beszéd, szándékos rongálás, diákrendezvényeken dohányzás, alkohol fogyasztása. A tanulói heterogenitás miatt a Belsı Gondozói Rendszer kialakításában egy holland példát vettek alapul, ahol a bevándorlók nagy száma miatt az iskolák tanulóközösségének összetétele szintén rendkívül változatos volt. Elıször csak két osztályban vezették be a módszert, de olyan hatékonynak bizonyult, hogy a következı évben már az egész iskolára kiterjesztették. A módszer lényege a külön figyelmet igénylı tanulók (tehetséges, illetve felzárkóztatásra szoruló) gondozásából adódó feladatok ütemezése. Minden diákról egy dossziét vezetnek. A problémás tanulókra vonatkozóan egyéni fejlesztési tervet készítenek. A tanulókat monitorozzák a bemeneti (elsı osztály) átmeneti (tanárváltás, felsı tagozatba kerülés) és kimeneti pontokon. A Belsı Gondozói Rendszert két fıállású és két órakedvezményes pedagógus mőködteti. A diákok adatainak védelme érdekében az aktáik más számára nem hozzáférhetıek, elzárt helyen vannak. Hatékony jelzırendszert mőködtetnek: kapcsolatban állnak a szülıkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Intézettel, a Családsegítı Szolgálattal, a gyermekorvossal és az Önkormányzattal is. A Pedagógiai Program körültekintı összeállítása is hozzájárul ahhoz, hogy megelızzék az iskolai agressziót. Igyekeznek egyensúlyt találni a jutalmazás és büntetés között. Jutalmazási - büntetési rendszerüket úgy alakították ki, hogy ösztönzı jellegőek legyenek. A legjobbakat az iskolagyőléseken jutalmazzák meg. A lógások és a lopások megelızésére be- és kiléptetı rendszer, portaszolgálat és kamerarendszer mőködik. Igyekeznek a szabadidı hasznos eltöltésére minél több programot szervezni. Vannak például klubfoglalkozások, szakkörök, sportfoglalkozások. Rendszeresen szerveznek bulikat, tematikus napokat is. A szervezésbe bevonják a diákönkormányzatot és a szülıi munkaközösséget is. Eredményként elmondható, hogy a tanulás terén csökkent a lemorzsolódás, a bukások száma jelentısen visszaesett. Csökkent az agresszió, az iskolai rendezvényekrıl eltőnt az alkohol, a dohányzást is sikerült visszaszorítani. Jól mőködik a jelzırendszer. Javult a diákok, tanárok, szülık közti viszony, erısödött az egymás iránti bizalom.
4
JÓ GYAKORLATOK A KÖZÉPISKOLÁBAN
Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium, Nyíregyháza
A programot Dr. Szilágyi László ismertette. Az iskola részt vesz az Arany János Tehetséggondozó Programban. A program célja a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. 5 éves képzés, heti 2 óra személyiségfejlesztés, heti 2 óra tanulásmódszertan. A tanulók visszajelzése nagyon jó, 70-bıl 67en úgy ítélték meg, hogy sokat fejlıdtek, és hasznosnak érezték a programot. Az iskolában drámapedagógusok, mentálhigiénikus és már pszichológus is van. A önismereti tréningeken a tanári kar kb. egyharmada vett részt. Az etika és a társadalomismeret órákon nagy hangsúly kapott az állampolgárságra nevelés és az, hogy a tanulók érdeklıdjenek a világban zajló események iránt. Például etika órán kiállításokat, kórházakat látogattak, beszélgettek egy hajléktalannal. A tanulásmódszertan és az önismereti órákon nincs osztályozás. A kezdetben egy-két tanár vagy néhány diák által kipróbált módszerek fokozatosan beépülnek a mindennapi gyakorlatba. Például a drámapedagógiával kezdetben csak két tanár dolgozott. Ma már nemcsak ık és a
magyartanárok alkalmazzák,
hanem
más órákon is élnek ezekkel
a
lehetıségekkel a pedagógusok. Az AJTP∗-s tanulásmódszertan gyakorlatait a többi osztályban is hasznosítják. Osztályfınöki és szakórákon is szívesen alkalmazzák a jól bevált lehetıségeket. A mások számára is követendı például szolgáló teljesítményeket évente legalább három alkalommal – év közben kétszer, egyszer pedig az évzárón – emlékplakettel jutalmazzák az iskola nyilvánossága elıtt. A létrejött alkotásokat vagy az Art Café nevő tanár-diák önképzıkör adja ki, vagy az iskola galériájában állítják ki. Az elıadómővészek az iskolai Ki Mit Tud?-on kapnak bemutatkozási lehetıséget.
∗
Arany János Tehetséggondozó Program
5
Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Nyíregyháza
Listvánné Huszti Judit mutatta be a jó gyakorlatot. A program kiindulópontja, hogy a kamaszkori problémák különbözı okok miatt egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Ilyen okok lehetnek például a családi problémák, az erkölcsi nevelés teljes hiánya. Az iskola sem mentes a konfliktusoktól. Az iskolai Házirend alapot biztosít arra, hogy a tanulók tudják a kötelességeiket és jogaikat. Volt viszont több olyan diák is, aki már a felvételit követıen következetesen megszegte a Házirend elıírásait. Nem járt rendszeresen iskolába, igazolatlanul hiányzott. Volt olyan is, aki megfélemlítette társait. Egyre
több
probléma
vetıdik
fel
a
tanulók
magatartásával,
órai
viselkedésével
és
az
osztálytársakhoz, a tanárokhoz való viszonyával kapcsolatban. A megoldásban fontos a megfelelı információáramlás, a nevelıtestület egységessége. Innovatív elem a külsı-belsı együttmőködési modell, a team megbeszélés, a diákönkormányzat bevonása, rendezvények szervezése. Az osztályfınöki munkaközösségbıl jött létre a prevenciós team. A cél a lemorzsolódás csökkentése. Sok nehézséggel kell szembenézni, a szülık nem partnerek. A diákokat szinte lehetetlen bevonni a délutáni programokba. A célok elérése úgy lehetséges, ha egységes és következetes a fellépés az elfogadhatatlan magatartásformákkal szemben. A több éves tapasztalat azt mutatja, hogy igazán eredményt csak csapatmunkában (tanár-diák-szülı) lehet elérni.
6
Andrássy Gyula Szakközépiskola, Miskolc
Az iskola gyakorlatát Albrechtné Rozgova Ildikó és Rémiásné Horváth Ildikó mutatta be. A program lényege annak belátása, hogy az iskolai és az iskolán kívüli erıszak szorosan összefügg. Éppen ezért visszaszorítására a leghatékonyabb módszer a prevenció, azon belül is a másként élés lehetıségeinek
megmutatása.
Meg
kell
tanítani
a
diákokat
önmaguk
megismerésére,
a
konfliktuskezelésre, szilárd alapokat kell velük kerestetni, hogy az életük kemény fordulópontjait normálisan tudják kezelni. Meg kell erısíteni bennük saját értékességük, szerethetıségük tudatát, megtanítani azt, hogyan tölthetik el idejüket értelmesen. A rászoruló gyerekek táborozási lehetıséget kapnak. A segítık fıleg régi diákok, akik korábban részt vettek a táborokban. A kortárssegítık közülük kerülnek ki. A természetben való lét idegen a mai gyerekek számára. Valami mást tapasztalnak meg, mint a mindennapjaikban. A természetet, az egymásra utaltságot, a felelısséget, a tábortőz szépségét és hangulatát. A tábor eredményei elsısorban
magatartási
téren
és
az
életvitelben
mutatkoztak
meg.
Azok,
akik
kiszolgáltatottságuknál fogva valamilyen negatív dologban akarták magukra felhívni a figyelmet (feltőnı
viselkedés,
durvaság,
nem
tanulás,
a
gyenge
megalázása,
alkoholfogyasztás,
droghasználat, bőnözés) megtapasztalták, hogy erre nincs szükség, mert ık szerethetık úgy, ahogy vannak. Elfogadják ıket akkor is, ha nem mutatják magukat másnak. Ezek a változások néha a döbbenet erejével hatottak a „haverokra”. Elıször „cikizték” ıket, aztán ki akarták kutatni a titkot. Ez jobban hatott, mint 100 elıadás.
7
