V. TÉRINFORMATIKAI KONFERENCIA ÉS SZAKKIÁLLÍTÁS 2014. május 29-31. DEBRECEN KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ Dr. Kulcsár Balázs A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj a Konvergencia Régiókban ösztöndíjprogram keretében „Magyarország termálkút állományának hasznosítási szerkezete a kihasználatlan kapacitásokkal való geotermikus tervezés céljából” című kutatási programmal veszek részt. Ennek keretében vettem részt a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete, az MTA Földrajzi Tudományos Bizottság Geoinformatikai Albizottsága, az MTA DAB Környezettudományi Bizottsága, a HUNAGI és az eKÖZIG Zrt. szervezésében megrendezésre került V. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás rendezvényen, szakmai tapasztalatszerzés, kapcsolatépítés, valamint a témában megjelent új eredmények megismerése céljából. E konferencia összefoglaló segítségével szeretném e tapasztalatokat Önökkel/Veletek is megosztani. * A térinformatika, mint kutatási terület és szakágazat legjelentősebb szakmai rendezvénye az évente megrendezendő Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás, amely 2014-ben V. alkalommal május 29-31-én, Debrecenben került megrendezésre. Ezen a konferencián a térinformatikával foglalkozó szakemberek, kutatók és váltanak tapasztalatcserét. A szakemberek és kutatók plenáris és szekció előadások keretében mutatták be eredményeiket. Az előadások során a geoinformatika aktuális kérdéseiről és a legjelentősebb problémák megvitatásáról, az új kutatási eredmények bemutatásáról volt szó:
PLENÁRIS ELŐADÓK Zsilvölgyi Csaba 10:45 – 10:55 A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) mint adatgazda Cseri József 10:55 – 11:25 A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, avagy a földügyi szakterület legnagyobb kihívása az utóbbi évtizedben
1. szekció
Térinformatikai módszerek a települések és területek minősítésénél Moderátor: Dr. Kozma Gábor Gyenizse Péter - Bognár Zita 14.00 – 14.20 Néhány vidéki nagyváros alaprajzváltozásának és alakindexének vizsgálata Pődör Andrea 14.20 – 14.40 Bűnügyi statisztikai adatok összehasonlítása Boros Lajos - Dudás Gábor 14:40 – 15:00 A világvárosok közötti gazdasági térképezése térinformatikai módszerekkel Barkóczi Norbert Gábor 15:00 – 15:20 Debrecen bűnözésföldrajzi vizsgálata Pásztor István Zoltán - Adorján Balázs - Pénzes János 15:20 – 15:40 A magyarországi romák önkormányzatiságának sajátosságai
2. szekció
Geoinformatikai adatok gyűjtése és hozzáférhetősége Moderátor: Pajna Sándor Katona Zsolt - Kiss Alida - Lénárt Csaba - Kelemen Béla 14.00 – 14.20 Környezeti adatok publikációja az INSPIRE irányelv alapján Olasz Angéla - Belényesi Márta-Kristóf Dániel 14.20 – 14.40 IQMULUS projekt első eredményei Szekeres Ádám 14:40 – 15:00 2013-ban megvalósult MePAR tartalomfejlesztési projektek Rábay Andor 15:00 – 15:20 A közösségi térképezésben rejlő előnyök és veszélyek Lehoczki Róbert 15:20 – 15:40 COPERNICUS GIO land projekt hazai vonatkozásai Siki Zoltán 15:40 – 16:00 Trendek a nyílt forráskódú térinformatikai fejlesztésekben (Trends in Open Source GIS development)
3. szekció Korszerű térinformatikai technológiák és módszerek Moderátor: Kákonyi Gábor Sik András 14.00 – 14.20 QGIS Server és QGIS Web Client szoftverkörnyezetben készített webtérképalkalmazás a marsi Gale-kráterről Somogyi József Árpád - Lovas Tamás: 14.20 – 14.40 Pontfelhő illesztési eljárások Vámosi Attila 14:40 – 15:00 Vetületi rendszerek közötti átszámítás SVM alkalmazásával László Péter - Perge Kinga - Czikoráné Balázs Erika 15:00 – 15:20 A katasztrófavédelem megújult térinformatikai rendszere 15:20 – 15:40 Pallos Péter
15:40 – 16:00
16:20-17:00
Leica Geosystems Nagy Zoltán - Zoltán Túri A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója
I. Poszterszekció
Moderátor: Dr. Szabó Gergely Andrási Bence 1 Mezővédő fásítások eredményének felmérése a Dél–Nyírségben Burai Sarolta 2 Bocskaikert településföldrajzának vizsgálata geoinformatikai eszközökkel Dékány Krisztina 3 Geoinformatika alkalmazása a középfokú oktatásban Grósz Gábor 4 Város- és ingatlangazdálkodás, e-Közmű szolgáltatás Karácsonyi Zoltán–Magyar Máté 5 Új értékek létrehozása a tócó-patak helyreállítása révén (Aqua-add projekt) Kis János 6 Egyedi tájértékek felmérése Balmazújváros közigazgatási területén
4. szekció
Térbeli elemzések, oktatási kérdések Moderátor: Prof. Dr. Csorba Péter Varga Orsolya Gyöngyi – Túri Zoltán 17.00 – 17.20 A tájszerkezet vizsgálata objektum alapú megközelítéssel alföldi mintaterületeken Gáll Eszter 17.20 – 17.40 Tájhasználati változások geoinformatikai módszerekkel történő vizsgálata az Északkelet-Nyírségben Czimber Kornél 17:40 – 18:00 DigiTerra Map – Geoinformatika a gyakorlatban és az oktatásban Szentpáli Áron - Szabó Orsolya 18:00 – 18:20 Az erdélyi magyar anyanyelvi oktatással kapcsolatos szakpolitikai döntések segítése térinformatikai eszközökkel Ladányi Richard – Chrabák Péter – Kiss Levente 18:20 – 18:40 Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC Ferenczi László – Deák Márton – Kohán Balázs – Látos Tamás 18:40 – 19:00 Történeti útvonalak kutatása a Pilisben: tájrégészeti-tájtörténeti vizsgálatok térinformatikai háttérrel
5. szekció
Térinformatika települési alkalmazásai Moderátor: Dr. Pázmányi Sándor Jakobi Ákos 17.00 – 17.20 A virtuális és valós tér kapcsolatának geoinformatikai vizsgálata Pálóczi Gábor 17.20 – 17.40 A háztól házig utazás modellezése a közösségi közlekedés időterében térinformatikai módszerek felhasználásával Miszori Krisztián 17:40 – 18:00 Modern temető nyilvántartás - DigiTerra Pax a gyakorlatban Molnár Bence 18:00 – 18:20 Városi panorámaképek közzététele az interneten Ladányi Richard 18:20 – 18:40 Térinformatikai járattervezés Bérces Ádám - Török Zsolt Győző 18:40 – 19:00 Tér-idővonatkozású adatok vizualizációs lehetőségei
6. szekció
Természeti folyamatok és veszélyek Moderátor: Dr. Szabó József (DE) Chrabák Péter– Dobos Endre – Ladányi Richárd 17.00 – 17.20 Árvízi vészhelyzetek kezelését támogató elöntési és logisztikai modell kifejlesztése - FLOODLOG Bertalan László – Szabó Gergely 17.20 – 17.40 Fotogrammetria-alapú domborzatmodellezés folyóvizes terepasztalon Henits László – Tobak Zalán – Boudewijn van Leeuwen 17:40 – 18:00 A priori osztályozással támogatott belvíztérképezés különböző forrásból származó űrfelvételek alapján Perge Kinga – Czikoráné Balázs Erika – László Péter – Sik András 18:00 – 18:20 Kockázati térképezés a katasztrófavédelem SEERISK projektjében Pirkhoffer Ervin – Czigány Szabolcs – Bugya Titusz – Balassa Bettina – Bötkös Tamás – Fábián Szabolcs Ákos– Varga Gábor – Kovács Mónika 18:20 – 18:40 PTETHYS, a térinformatika és fizikai kisminta modellezés újszerű megközelítése Hóber Balázs 18:40 – 19:00 Újdonságok a DigiTerra Explorer 7 szoftverben
7. szekció
Modellezés, előrejelzés, statisztika Moderátor: Prof. Dr. Kerényi Attila Balla Dániel – Zichar Marianna – Novák Tibor – Makai Krisztina 8.00 – 8.20 Talajszelvények bemutatása Google API-k felhasználásával Kohán Balázs – Balázs Boglárka 8.20 – 8.40 Talajvízadatok interpolációja kokrigeléssel egy homoksági mintaterületen
8:40 – 9:00
9:00 – 9:20 9:20 – 9:40
Pásztor László –Bakacsi Zsófia – Szabó József – Takács Katalin– Laborczi Annamária Tematikus talajtérképek dezaggregálási lehetőségei digitális talajtérképezési eljárásokkal Szalóki Annamária – Somodi Zsófia Talajok nehézfémtartalmának heterogenitás vizsgálata geostatisztikai módszerek segítségével Czimbalmos Róbert – Blaskó Lajos – Veres Gábor Szikesek hasznosítási lehetőségei fás szárú energianövényekkel
8. szekció
Képelemzés – távérzékelés Moderátor: Dr. Szabó György (DE) Bekő László – Burai Péter – Enyedi Péter – Zsófi Zsolt 8.00 – 8.20 Szőlő ültetvény felmérése nagyfelbontású légi távérzékelési módszerekkel Tulézi Fruzsina – Deák Márton – Kiss Klaudia 8.20 – 8.40 Hiperspektrális űrfelvétel alkalmazása talaj szervesanyag-tartalmának meghatározására Kovács Zoltán – Szabó Szilárd – Burai Péter - Szabó Gergely 8:40 – 9:00 Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján Berke József – Szilágyi Judit – Kőrösy Péter Ernő – Kozma-Bognár Veronika 9:00 – 9:20 A Support Vector Machine osztályozó eljárás alkalmazásának eredményei multispektrális felvételek esetében Kákonyi Gábor 9:20 – 9:40 Űrfelvételek, feldolgozó szoftverek, digitális navigációs platform 2014-ben
9. szekció
I. Angol nyelvű szekció Moderátor: Dr. Szabó Szilárd Zita Bognár – Péter Gyenizse 8.00 – 8.20 Comparative analysis of Székesfehérvár and Veszprém based on social viewpoints Zoltán Koppányi – Hunor Demeter –Norbert Vékony 8.20 – 8.40 Location accuracy analysis of cellular handover zones for positioning Szilárd Szabó 8:40 – 9:00 Indices of fragmentation: do we have exact measures? Szabó Gergely–Nikoletta Mecser 9:00 – 9:20 New technique in spatial data collection – low cost DSM and ortophoto generating with drone János Pénzes Térinformatikai módszerek alkalmazási lehetőségei a periférikus területek 9:20 – 9:40 lehatárolása során (Applications of GIS methods in the delimitation of peripheral area 9:40 – 10:00 Zsolt Varga
Precision assessment of aerial photographs taken of an inland model territory
10:20-11:00
II. Poszterszekció
Moderátor: Dr. Szabó Gergely 1 2
3
4
5 6
Csorba Kristóf– Szalóki Dávid– Kundra László A geoinformatika, tanuló rendszerek, adatbányászat és okostelefonok kapcsolódási pontjai Laborczi Annamária– Takács Katalin– Bakacsi Zsófia–Szatmári Gábor–Pásztor László Országos talaj textúra-osztály térkép létrehozása különböző digitális térképezési módszerekkel Andrea Pődör–Bela Márkus–Odil Akbarov Development of Advanced Education in Geoinformatics for Enabling Sustainable Development in Uzbekistan Takács Katalin–Pásztor László–Bozán Csaba–Körösparti János–Bakacsi Zsófia–Szabó József–Laborczi Annamária Környezeti kockázatok térképezése regresszió krigeléssel – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye belvíz kockázati térképe Varga Orsolya Gyöngyi Turisztikai adatbázis kialakítása és továbbfejlesztése a Hajdú-Bihar–Bihor eurorégióban Vass Róbert–Szabó Gergely Topográfiai térképek magassági adatainak összevetése helyszíni mérésekkel egy hullámtéri mintaterület példáján
10. szekció
Korszerű adatgyűjtési módszerek Moderátor: Dr. Szabó György (BME) Rehány Nikolett – Lovas Tamás – Barsi Árpád 14.00 – 14.20 Objektumok lézerszkenneres felmérésének szimulációja Balogh András – Kiss Kinga – Sandó Norbert – Schnur Tamás 14.20 – 14.40 Robotrepülős felvételek készítése és feldolgozása a régészetben Csörgits Péter 14:40 – 15:00 Szemelvények a Mobil Térképezés gyakorlatából Érsek Ákos 15:00 – 15:20 Spectra Precision újdonságok 2014 Szabó Gergely – Szabó Szilárd 15:20 – 15:40 A DE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatási és kutatási tevékenysége
11. szekció
II. Angol szekció Moderátor: Paul Meems Boglárka Balázs 14.00 – 14.20 Hydrological investigation in the Rétköz Marianna Zichar 14.20 – 14.40 Python in Geoinformatics Titusz Bugya 14:40 – 15:00 Multiresolution image format -- a possible way to creat and maintain multiple resolution in the same image Okosun Satur Oboh 15:00 – 15:20 GIS solution and effecting mapping of polling unit for free,fair and credible election in Africa (Nigeria) Steven Manaila 15:20 – 15:40 GIS solutions in Nigeria
12. szekció
Open Source GIS Moderátor: Dr. Siki Zoltán (BME) Paul Meems 9.00 – 9.25 MapWindow Open Source GIS - State of the project Zoltán Siki 9.25 – 9.50 State of FOSS4G in Hungary Marianna Zichar 9:50 – 10.15 Guidelines for handling large amount of KML data Werner Sprung 10.15 – 10.40 GIS based Sewer Maintenance
13. szekció
Open Source GIS Moderátor: Paul Meems Tamas Szekeres 11.00 – 11.25 GISInternals tools and resources György Szabó – Ervin Wirth Modeling the Uncertainty our Spatial Decisions -Judgment Under Uncertainty 11.25 – 11.50 Related to Real Estate Transactions in Everyday Life Supported by Open Source GIS Tools Titusz Bugya 11.50 – 12.15 Recent trends of international spreading of commercial an open source based IT solutions Dragos Ciortin 12.15 – 12.40 GIS in Bihor
A plenáris előadások keretében Zsilvölgyi Csaba A Földmérési és Távérzékelési Intézet részéről „A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) mint adatgazda” című előadása során bemutatta a FÖMI feladatait. Az adatok állami kezeléséről, valamint az adatbázisok és rendszerek adott feladatokra történő rendelkezésre bocsátásáról, a térképanyagok összeállításáról beszélt. A MEPAR, a CORINE, a VINGIS, a TAKARNET, az ORTOFOTÓK, valamint a DOMBORZATMODELLEK rendszerének újításait, új szolgáltatásait mutatta be. Beszélt a 2014 évi eredményekről, melyben bemutatta a GEOSHOP-rendszert. Ebben a rendszerben az analóg légifelvételek szkennelése és a Királyi kataszterek digitalizálása történik. Folyamatban van a FÖMI téradattárának harmonizációja, egységesítése. Fejlesztések történtek az állomány-hálózatban (TKGI), amelyek a GPS adatok pontosítását szolgáló állomások. FÖMI fotogrammentriai adatbázisában jelenleg az épület-monitoring program zajlik, melynek során épület detektálást végeznek. Folyik a Nemzeti Téradat Infrastruktúra fejlesztése is. Cseri József: „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, avagy a földügyi szakterület legnagyobb kihívása az utóbbi évtizedben” címmel tartott előadásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán előadta, hogy a megoldatlan probléma torzzá tette a földpiacot, visszaélésekre adott lehetőséget, valamint zsebszerződésekre. Az EU-s földvásárlási moratórium megszüntetésére való felkészülés keretében a Magyar Állam vállalta, hogy az osztatlan közös tulajdont megszünteti, államilag támogatott szétmérésekkel. Három Vas megyei járásban próbálták ki (Vas Megyei Pilot), melynek tapasztalatai szerint nincsen megegyezés a közös földterületet tulajdonlók között. Nagy felbontású, lombtalan időszakban készített légifelvételekből képzett ortofotókat készítettek. Megversenyeztették a kimérést végző cégeket, valamint meghirdették a nyerteseket. Most az államra várnak, hogy kijelölje a következő földrajzi területet, ahol ez a munka folytatódhat. Javaslat és feltétel: a földhivatalok kapacitás hiánya miatt, egy megyében egy időben csak egy járásban folyjon szétmérési munka. Ehhez távérzékelt anyagra van szükség, ami három évnél nem lehet régebbi. FÖMI MEPAR fejlesztés tartalma: - tartalom fejlesztés, - programszerű felújítás, - folyamatos változásvezetés, - új fedvények kialakítása, - a rendszer javítását támogató eljárások, - felszínborítási adatrendszer (jelenleg 40 felszínborítási kategória), - a foltok 2 millió eltérő attribútummal rendelhetők, - foltszerű Natura 2000 fedvények
1. szekció Gyenizse Péter - Bognár Zita „Néhány vidéki nagyváros alaprajzváltozásának és alakindexének vizsgálata”
A kisebb és nagyobb települések beépített területének terjeszkedéséről, szerkezetváltozásáról igen sok információ leolvasható a különböző időpontokban készült térképekről. A kutatás során a szerzők is arra támaszkodtak, hogy a hagyományos leolvasáson túl geoinformatikai számításokat is végezzenek. A cél az volt, hogy jellemezzék három, hegységi-hegylábo-dombsági vidéki nagyváros beépített területeinek alakját, különböző történelmi időszakokban, amihez az alakindexet használták. A kutatások eredményeként megállapításra került, hogy mindhárom város alakindexe jelentősen nőtt az elmúlt évszázadokban. Minél tagoltabb felszínen van a város, annál nagyobb az alakindex értéke, így a Bükk-hegység peremén fekvő Miskolcé a legnagyobb. Számos egyéb hatás mellett valószínűsíthető, hogy a magas alakindexű, „szakadozottabb” szerkezetű településekben sz infrastruktúra kiépítése drágább, mint a „tömörebb” szerkezetű városokban, illetve a természeti környezettel is hosszabbhatárvonalon érintkeznek, így ott nagyobb lehet a környezetterhelés is.
Boros Lajos - Dudás Gábor „A világvárosok közötti gazdasági térképezése térinformatikai módszerekkel” A 20. század második felétől a közlekedési és információs – „tér-idő Zsugorító” – technológiák fejlődésének hatására átfogó változások indultak el a gazdaságban. Kialakult a globális léptéken szerveződő, komplex rendszerekre épülő kapitalizmus, amely nagy hatást gyakorolt a globalizálódó társadalom térbeli szerveződésére is. A folyamat részeként azok a tér és időkorlátok, amelyek elválasztják egymástól az egyes földrajzi helyeket, egyre inkább megszűnni látszanak. Ennek eredményeként bizonyos helyek közelebb kerülnek egymáshoz, így a Földünk az elérhetőséget és a távolságot figyelembe véve”összezsugorodik”. Ez a megközelítés azonban megtévesztő lehet, hiszen a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a telekommunikációs eszközök hatására a távolság jelentőségének csökkenése figyelhető meg, azonban ez a folyamat Földünkön nem egyenletesen zajlik, és nem minden helyet és embert érint egyaránt. Nem szabad ugyanis elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a közlekedési és infokommunikációs rendszerek működtetése rendkívül kiterjedt infrastruktúrát követel, amelyek kiépítése és üzemeltetése nagy anyagi ráfordítást igényel, így elsősorban a világvárosokban valósulnak meg. A szerzők tanulmányukban egy olyan térképi ábrázolásmódszert dolgoztak ki, amely alkalmas lehet a globális városhierarchia csúcsán elhelyezkedő városok gazdasági távolságának térképezésére, és a közöttük lévő térkapcsolatok vizsgálatára. Ez a módszer kiküszöböli a korábbi kutatások során megfogalmazott hiányosságokat, mindemellett szintetizálja több tudományterület adatgyűjtési, elemzési és térképezési módszereit is.
2. szekció Katona Zsolt - Kiss Alida - Lénárt Csaba - Kelemen Béla „Környezeti adatok publikációja az INSPIRE irányelv alapján” A térbeli adatok gyűjtése, megosztása, minősége, hozzáférése és azok információvá alakítása kulcskérdés a döntéshozatal számára, függetlenül annak szintjétől, vagy az érintett terület földrajzi elhelyezkedésétől. A térinformációs rendszerek kiépítésével kapcsolatos költségek körülbelül 60-80%át az adatok költségei teszik ki, így ezek többszöri gazdasági felhasználása alapvető gazdasági érdek. A szerzők által kidolgozott mintarendszer létrehozása folyamán a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és konzorciumi partnerei áttekintették az adatbázisaikat, metaadat-szolgáltatást hoztak létre, és megosztják egymással adataikat, továbbá betekintő szolgáltatást
hoznak létre a nagyközönség számára. A létrehozott Geoportál felületét az 1. ábra szemlélteti. A projektben résztvevő intézmények mindegyike kiépítette a meta- és egyéb adatainak tárolásához, kezeléséhez szükséges infrastruktúrát. A projekt résztvevőjeként felállított szerver csatlakozik a központi szerverhez, amely bztosítja az elérhetőséget a partnerek között, valamint a nagyközönség felé. A projektgazda szerepe ebben az esetben, a saját adatainak kereshetővé tételén és megjelenítésén túl, a többi szolgáltatás összefogása, koordinálása, továbbá azok elérhetőségének biztosítása.
Rábay Andor „A közösségi térképezésben rejlő előnyök és veszélyek” Bár a térinformatika egy nagyon fiatal ágáról van szó, eredményei és korszerű elvei miatt mára fajsúlyos tényezővé vált a közösségi térképezés. A vázolt kérdésekből azonban jól látszik, hogy előnyein túl olyan elvi és gyakorlati problémákat is felvet, melyekre a laikus résztvevők mellett a térképészet elméleti kérdései mellett, a térképészet elméleti kérdéseiben, valamint az alkalmazott térinformatikában jártas szakembereknek kell megoldást találniuk. Fajtái: - szintetizáló (meglévő adatok feldolgozása), - térképező (saját adatgyűjtés alapján) Előnyei: pl. műemlékek felmérése hobbistákkal, túristautak felmérése hobbistákkal, alacsony költségvetés, a költségek eloszlanak. Hátrányai: minőség, túl kevés résztvevő, minőségbiztosítás, heckelés lehetősége, a multiplatform és a kváziszabályok problémája, a térképészet elméleti felvetései, valamint a célok meghatározása. Lehoczki Róbert „COPERNICUS GIO land projekt hazai vonatkozásai” A kutatás komponensei: - űr távérzékelés, - nemzeti adatok, - infrastruktúra szolgáltatás (user). Kialakított szolgáltatások: - légkör, - szárazföld, - biztonság, - óceán. CORINE-rendszer A felszín lassan változó jellemzőinek térképezése a megfigyelhető fizikai tulajdonságai alapján Európában (M=1:100.000) Ezek az adatok 2014. végétől ingyenesen hozzáférhetőek lesznek (www.copernicus.eu).
Siki Zoltán „Trendek a nyílt forráskódú térinformatikai fejlesztésekben (Trends in Open Source GIS development)”
I.és II. Poszterszekció
4. szekció Ladányi Richard – Chrabák Péter – Kiss Levente „Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC” A fosszilis energiahordozók árának alakulása miatt és energiafüggőségi, valamint környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve megállípítást nyert, hogy foglalkozni kell a biomasszából nyerhető energia hatékony felhasználásával. A biomassza felhasználása csak rövidtávú szállítás mellett gazdaságos, megköveteli a precíz logisztikai tervezést, ezért a bemutatott projekt keretében a szerzők azt vizsgálták, miként lehet a térinformatika eszközeivel hatékonyan támogatni egy új biomassza erőmű létesítését.
5. szekció Jakobi Ákos „A virtuális és valós tér kapcsolatának geoinformatikai vizsgálata” Napjainkban egyre több jel utal arra, hogy a virtuális tér sajátosságai nem függenek valós, tehát fizikai-földrajzi térbeli tapasztalatainktól. A tudományos életben zajló vita, amely a földrajz halálát, a térbeliség szerepének degradálódását állítja szembe a geográfia információs korbeli újraértékelődésével az utóbbi javára eldőlni látszik, ha a teoretikai szempontokon túl az empírikus tapasztalatokat helyezzük az érdeklődés középpontjába. A térinformatika hasznos eszközként szolgál a virtuális térbeli sajátosságok valódi térbeli leképeződésének meghatározására. A big data környezetben keletkező nagy számú digitális nyom vizsgálata ma még meglehetősen gyerekcipőben jár, így a jövő feladata, hogy a keletkező új adatbázisokban a térbeli összefüggéseket feltárja, s a valódi és a virtuális világ összekötöttségét még jobban megértse. Pálóczi Gábor „A háztól házig utazás modellezése a közösségi közlekedés időterében térinformatikai módszerek felhasználásával” Miszori Krisztián „Modern temető nyilvántartás - DigiTerra Pax a gyakorlatban” Molnár Bence „Városi panorámaképek közzététele az interneten” Az elérhető információk egyre nagyobb része köthető helyhez, így egyre több weboldalon érhető el interaktív térkép. A térképek lassan túllépnek a kétdimenziós világon és egyre szélesebb körben jelenik meg a mobiltérképezés. A teljes 3D térképek felé vezető úton az állapotrögzítés egy jó és költséghatékony módja a városi panorámanézetek láncolata (ilyen pl. a Google Street View, vagy a hazánkban korábban elérhető norc.hu szolgáltatása). A szerző tanulmányában az adatgyűjtés automatizálása és interneten való publikálásának fontos lépéseivel foglalkozik, különös tekintettel a bejárt útvonal hálózatának pontok alapján történő létrehozására. Az adatok feldolgozásához és megjelenítéséhez ingyenesen elérhető eszközöket használt fel és mutatott be.
A térinformatika egyre több síkon költözik az internetre, melynek előfeltétele volt a nagy sávszélesség és az olyan téradatbázis szerverekre, melyek gyors valósidejű térbeli elemzéseket központilag képesek végrehajtani. A szerző tanulmányában bemutatott ismeretek alapján egy mintarendszert hozott létre, melyben PostGIS adatbázist használt. A PostGIS előnye, hogy nagy mennyiségű téradat kezelésére is használható, a térbeli elemzések gyorsan, szabványos módon elvégezhetők vele, és az eredményt GeoJSON formátumban képes visszaadni. Az adatokat a klienshez eljuttatva Google Maps API dolgozza fel, mely egyszerre képes az úthálózat térképi megjelenítésére GeoJSON adatokból és panorámafényképek kezelésére is alkalmas, azonban a felhasználhatósága limitált. Összességében a bemutatott technológiák együttes felhasználásával lehetővé vált a városi panorámaképek hatékony és automatikus közzététele az interneten, így lehetőség nyílik egy mobiltérképezésnél olcsóbb, kevesebb tárhelyet igénylő állapotrögzítésre. Ladányi Richard „Térinformatikai járattervezés” 8. szekció Kovács Zoltán – Szabó Szilárd – Burai Péter - Szabó Gergely „Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján” A 20. század második felében az azbeszt – jó hőszigetelő tulajdonsága miatt – kedvelt adalékanyag volt a tetők, szigetelésének építőanyagához. Később bebizonyosodott, hogy a mikroszkopikus azbesztszálak a tüdőbe kerülve azbesztózist és tüdőrákot okoznak. Magyarországon csak 2005-ben történt meg a jogi szabályozás (tiltás) az azbeszttartalmú anyagok forgalmazásának. Alacsony áruk és tartósságuk miatt igen elterjedtté váltak hazánk területén az azbesztcement panelek (AC). Ezek nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberekre nézve mindaddig, amíg az azbesztszálak a levegőbe nem kerülnek a panelek mállása révén, az anyag mechanikai, kémiai (savas esők) sérülése vagy elöregedése miatt. Mivel az emberek többsége nincs tisztában az azbeszt veszélyeivel, ezért amikor renoválják az épületeket, nem tudják mekkora veszélynek teszik ki saját és környezetük egészségét. Ennek érdekében szükség van egy olyan nyilvántartás létrehozására, amely pontosan jelzi, hogy hol léteznek ezek a potenciális veszélyforrások. A felszínt alkotó anyagoknak jól azonosítható referencia görbéje van, melyet nagy sűrűséggel felvett hiperspektrális adatforrás esetén fel lehet használni a felszín anyagainak jellemzésére, különböző tulajdonságainak megállapítására. Tetők színét hagyományos ortofotókon is osztályozták már, de ennek pontossága csak az új, szennyeződések nélküli és régebbi, elszíneződött osztályok elkülönítésére volt alkalmas. Távérzékeléssel már korábban is sikerült azbeszt-cement paneleket azonosítani. A Worldview-2 felvételek is alkalmasak lehetnek arra, hogy tetőtípusokat lehessen elkülöníteni, azonban a hiperspektrális adatok nagyobb felbontásuk révén jobb eredménnyel szolgálhatnak. ALI, Hyperion, LANDSAT ETM+ és MIVIS felvételeket használva városi területeken már 30 méteres felbontás is elegendő az alapvető felszínborítási kategóriák szétválasztására, hyperspektrális adatok ennél durvább felbontás mellet is jobb osztályozást eredményeznek.
SZAKKIÁLLÍTÁS
……..
ELŐADÓK
