Koncepció a lánctartozások csökkentésére – NGM munkaanyag MMV véleményezés, további javaslatok
„Nincs semmi rendkívüli abban, hogy azok, akik munkahelyeket teremtenek, másoknak munkát adnak, sokat kereshetnek. Sőt, ez így van rendjén. De azok, akik a munkahelyek és a jólét tönkretételével teszik ugyanezt, erkölcsileg védhetetlenek. Ezért nem zárhatjuk ki gondolataink közül a társadalmi hasznosságot, a személyes érdemet és az igazságosságot.” Orbán Viktor évértékelő beszéde 2010. február 5-én, részlet „A megválaszolandó kérdés úgy hangzik: hogyan tudjuk a magyar gazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítani. Az én válaszom a következő: rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba a termelést. Ma a termelésnek Magyarországon nincs becsülete. Nem a termelés számít, hanem az, hogyan tudnak üzletelni a termelésről szóló papírokkal.” Orbán Viktor évértékelő beszéde 2010. február 5-én, részlet „Semmi jelét nem látom a kilábalásnak. Vállalkozni, munkát vállalni a főváros körzetében csak veszteséggel lehet. Már annyiért sem, amennyi a munkabért fedezze. Mindenhol azt hallom, hogy nagyságrendekkel alávállalnak a munkáknak. Az ez évi veszteségem jelen pillanatban három millió felett van. Egy hónapja nem tudok fizetni az embereknek. A festék üzletünk forgalma 65%-t csökkent. A saját gyerekünket kell elküldeni máshova dolgozni, mert nem bírjuk fizetni. A bevétel már a rezsire sem elég.” Gy. Tamás, vállalkozó, 2011. 06. 12., e-mail levél ***
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért elsősorban azoknak a vállalkozásoknak a képviseletéért jött létre, amelyek jellemzően az alvállalkozói lánc végén a munkát elvégzik és foglalkoztatnak, ezért az ő szemszögükből vizsgáltuk meg a lánctartozás visszaszorítására megfogalmazott hét intézkedési javaslatot. Mivel a véleményezésre nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre, - nem egészen egy nap - így nem volt lehetőségünk a javaslatokkal kapcsolatban részletesebb elemző munkát végezni, illetve a vállalkozótársakkal teljes körűen egyeztetni a felkérésről. A határidőig beérkezett véleményezéseket csatolom az MMV anyagához, illetve jelzem, hogy további véleményező anyagok beérkezése várható a mai nap folyamán, melyeket a határidő lejárta után tudok majd továbbítani. Ahhoz, hogy korrekt, minden körülményt figyelembe vevő véleményt tudjunk alkotni arról a tervezett intézkedés csomagról, mely a lánctartozások problémakörét célozza megoldani, legalább néhány napra szükségünk lett volna. Kérem, szíveskedjenek ezt a körülményt figyelembe venni, illetve a további egyeztetésekbe lehetőség szerint bevonni szervezetünket! „A lánctartozás megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés.” (NGM koncepció, részletes előterjesztés) Egyetértünk, azonban ahhoz, hogy visszafordíthatatlanul jó irányba forduljon a lánctarozás felszámolása, a tervezett intézkedéseken kívül alapvető fontosságú a tisztességtelen megrendelői magatartás következetes, visszatartó erejű szankcionálása, az elkövetett gazdasági bűncselekmények feltárása, az állami, önkormányzati megrendelői magatartás felülvizsgálata és a jogalkotó, jogalkalmazó és végrehajtó szervezetek munkájának a
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
tisztességes vállalkozói környezetet, jogbiztonságot elősegítő működésre hangolása. Ugyanígy fontos a még fellelhető építőipari kapacitás, humánerőforrás védelme, az önhibájukon kívül csődbe ment vállalkozások vezetői számára lehetőség biztosítása arra, hogy újra építhessék vállalkozásukat. A felszámolási eljárás során meg kell különböztetni a bűnösöket és az áldozatokat, nem eshetnek azonos elbírálás alá azok, akik csalárd szándékkal döntik be cégüket azokkal, akiknek a munkáját nem fizették ki és ezért ellehetetlenült a helyzetük. (Kisvállalkozói Charta 2. pont) Továbbá fontosnak tartjuk, hogy a kormány legyen elkötelezett a hazai vállalkozások tisztességes vállalkozói körülményeinek megteremtésében. Fontosnak tartanánk, hogy az építőiparnak legyen kormányzati „arca” a médiában, aki az ágazat kényes kérdéseiben is nyilatkozik. Jó példa erre a mezőgazdaság, amellyel kapcsolatban szinte napi rendszerességgel hallunk, látunk tudósításokat nemcsak a negatív jelenségekről, de szerencsére az eredményekről, a szektor vállalkozásait helyzetbe hozó programokról is. Az építőipar szereplőinek is szükségük lenne nagyobb közfigyelemre, hiszen évek óta csak a negatív termelési mutatókkal, illetve a botrányos lánctartozásos ügyekkel kapcsolatban kerül az ágazat reflektorfénybe. A Központi Statisztikai Hivatal által néhány napja nyilvánosságra hozott adatok – amelyek a magyar építőipar 2006 óta folyamatos zuhanásának újabb állomását jelzik – világossá kell, hogy tegyék, hogy rendkívüli állami intézkedések nélkül az ágazat nem képes talpra állni. Biztosan tudjuk, hogy – figyelembe véve az ágazat multiplikátor hatásait is, - nem lehetséges a belső gazdaság beindítása ütőképes magyar építőipar nélkül. Nem lehetséges jó minőségű, hazai munkahelyek létrehozása addig, amíg a nagy élőmunka-igényű ágazatok termelő, foglalkoztató vállalkozásai a megrendelők kényének-kedvének kitéve, jogszolgáltatás és érdekvédelem nélkül, a tisztességes foglalkoztatás és céges működés költségeit nem tartalmazó vállalási árakon kénytelenek dolgozni a napi túlélés reményében. Véleményünk szerint a hozzáadott értéket nem teremtő szereplők kiiktatása, azaz a tartozási lánc rövidülése lényegesen javítaná az ágazat likviditási problémáit, illetve a termelő, foglalkoztató cégek megerősödését. Közbeszerzési, pályáztatási eljárásoknál jellemző, hogy olyan pályázati feltételeket fogalmazott meg a kiíró, amelynek kizárólag a kiválasztott jelölt felelt meg, így ezekben az esetekben a pályáztatás formasággá vált. Mivel szinte kizárólagos elbírálási szempontként a beruházás bekerülési összege szerepelt, irreálisan alacsony vállalási árakkal lehetett csak pályázatot nyerni, mely nem tartalmazhatta a tisztességes foglalkoztatás és céges működés költségeit. A nyertes pályázók jelentős része nem foglalkoztat fizikai munkavállalókat, így al,- és szubalvállalkozók végzik el a munkát, akik az alulárazott projekteken nem, vagy csak részben kapják meg az elvégzett munka ellenértékét. Az a vállalkozás, amely a feladat elvégzéséhez nem rendelkezik sem eszközökkel, sem személyi állománnyal, és tevékenysége jószerint csak a számlázásra terjed ki, tisztességes vállalkozói környezetben nem dolgozhat extra profitért, miközben a termelő és foglalkoztató vállalkozás nem jut hozzá a tisztességes működéshez szükséges vállalási árhoz, vagy ki sem fizetik az elvégzett munkáját! Meglátásunk szerint ez nem termelő, hanem munkaközvetítői tevékenység! Ahhoz, hogy bármely cég fenntartható módon tudjon működni, szükséges a munkafolyamat elvégzésének szintjén rögzíteni a rezsióradíj még elfogadható legkisebb összegét, amelyből az összes elvárt foglalkoztatási, illetve működési költség
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
kitermelhető, és megfelelő mértékű haszon is maradhat fejlesztésre, likviditás erősítésére. Így az alvállalkozói láncok is csökkenni fognak, hiszen lényegesen kevesebb hasznot tudnak lefölözni azok cégek, amelyek eddig háboríthatatlanul gazdagodhattak az irreálisan alacsonyan tartott alvállalkozói díjakon. Ezzel egy időben kívánatos bevezetni a tisztességtelen ár fogalmát is, és szankcionálni azt a fővállalkozót, amely fél áron akar első osztályú munkát végeztetni, de azt az alvállalkozót is, aki azért tud a tisztességes ár alatt vállalkozni, mert feketén foglalkoztat, vagy számla nélkül végez munkát. a fenntartható módon működőképes vállalkozói struktúrát alulról kell felépíteni. Ott kell először a körülményeket szabályzókkal, segítséggel, ellenőrzésekkel biztosítani, a pénzügyi forrásokat oda kell átcsoportosítani, ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek és képesek legyenek jó minőségű álláshelyeket létrehozni. Ez alapvető feltétele az ágazat kifehérítésének, hiszen ha a vállalási ár nem tartalmazza a tisztességes működés feltételeit, akkor a becsületes vállalkozások is rákényszerülnek az ügyeskedésre. Az építőiparban, de más ágazatokban is tömegével lehetne viszonylag rövid időn belül álláshelyeket teremteni. Kedvező, munkáltatói szempontból fenntartható, kiszámítható helyzetben a most feketén foglalkoztatók nagy része legalizálná a munkahelyeket, hiszen a vállalkozók többsége kiszámítható, korrekt feltételek mellett szeretne dolgozni és ennek része a normális körülmények között történő foglalkoztatás is. Az építőipari ÁFA csökkentése, vagy a foglalkoztatás szempontjából hátrányos térségekben jelentős járulék, adó kedvezmény, magánházas energetikai felújításoknál a számla összegéből – mely kötelező érvénnyel a munkadíjat is kell, hogy tartalmazza – meghatározott százalék visszaigénylése szintén serkentené a magyar mikró, kis- és közepes cégek munkahely teremtési hajlandóságát. Ez utóbbi segítené a mikró és kisvállalkozások működési körülményeinek szankciók, ellenőrzések, büntetések nélküli kifehérítését is, mint ahogy az osztrák, vagy svájci programok esetén több éves tapasztalatok mutatják. Alapvető fontosságúnak tartjuk azt is, hogy pályázatoknál, közbeszerzési munkáknál a saját fizikai állománnyal rendelkező cégek előnyt élvezzenek azokkal a projekt társaságokkal szemben, melyek azért tudják irreálisan alacsony áron vállalni a munkát, mert saját létszám híján a dolgozók költségével nem kell számolniuk. További lánctartozást gerjesztő körülmény, hogy a projektek finanszírozása alulról történik, a leggyengébb piaci szereplő által. Nincs tudomásunk arról, hogy az uniós projekteken finanszírozási lehetőségként felhasználható előleg eljutna arra a szintre, ahol a termelő munka megvalósul, a kockázatok túlnyomó része az alvállalkozókat sújtja.
1. A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI FELADAT ELLÁTÁSA
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállítását és mindkét félre kötelező érvényű működését konstruktív és a lánctartozás felszámolása irányába ható javaslatnak, támogatandó intézkedésnek tartjuk. A szervezet felállításánál fontos követelménynek tartjuk, hogy a testületek tagjai szakmailag kiválóak, elfogulatlanok, fedhetetlenek és az ágazat működési körülményinek jobbítása szempontjából elkötelezettek legyenek. Jobbnak tartjuk a decentralizált, legalább a megyei szintű működést, mint a centralizált szervezeti felépítést.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Az MKIK eddigi békéltető tevékenysége saját tapasztalatunk alapján nem hozott érdemi eredményeket. 2. BANKGARANCIA FEJLESZTÉSE A JOGBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN
Támogatjuk a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv határozatának bevonását, ami eligazítást ad arra vonatkozólag, hogy a bankgarancia jogosultja csak vélt, vagy valós sérelem okán kíván a bankgarancia összegéhez jutni. A felülvizsgálat eredményének azonban kötelező érvényűnek kell lennie a bankgarancia összegét kezelő bank számára, ellenkező esetben továbbra sem zárható ki, hogy a megrendelő rosszhiszeműen hívja le a bankgarancia összegét.
3. JOGSZERŰTLENÜL KI NEM FIZETETT VÁLLALKOZÓI SZÁMLÁK ÁFA RENDSZERBELI KEZELÉSE
Ezt az intézkedést a vállalkozások nagyon régóta várják és üdvözlik. Az MMV álláspontja szerint az adóztatás alapja csak a pénzügyi teljesítés lehet, ott álljon fenn az adófizetési kötelezettség, ahol a pénz fizikailag van. Kérdéses a feltételül jelölt árbevétel nagysága. Az állami bevételek szempontjából viszont problémát okozhat, hogy ezzel az intézkedéssel a megrendelő nincs ösztönözve arra, hogy a számlatartozást kiegyenlítse, illetve a kivitelező sem jut hozzá nagyobb valószínűséggel a pénzéhez. A gazdaság szempontjából alapvető fontosságú, hogy a pénz körfogása gyorsabbá váljon, a fedezet nélküli megrendelések szankcionálása ez irányba hatna. További probléma, hogy – bár a kifizetetlen számla után nem keletkezik ÁFA tartozás – A számla fennmaradó 73%-a olyan likviditási gondot okozhat, amiért szintén csődhelyzetbe kerülhet a vállalkozás. 4. KIVITELEZŐI NYILVÁNTARTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
A javaslattevő szándékát támogatjuk, fontos követelménynek tartjuk, hogy nyilvános és megismerhető legyen a cégek tevékenysége, a szürke és fekete zónában dolgozó vállalkozások kiszoruljanak a piacról. Közvetve ez az intézkedés pozitív hatást gyakorolhat a reális vállalási árak térnyerésére, mivel ellenőrzött körülmények között sokkal kevésbé vállalható fel az illegális, vagy fél illegális működés.
5. JOGSZABÁLYI SZIGORÍTÁS ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A CÉGEK MÖGÖTT ÁLLÓ NEMFIZETŐ TULAJDONOSOK NE FOLYTATHASSÁK A NEMFIZETÉS GYAKORLATÁT.
Támogatjuk a javaslatot azzal a megszorítással, hogy különbséget kell tenni a különböző csődhelyzetek között; a felszámolási eljárás során meg kell különböztetni a bűnösöket és az áldozatokat, nem eshetnek azonos elbírálás alá azok, akik csalárd szándékkal döntik be cégüket azokkal, akiknek a munkáját nem fizették ki és ezért ellehetetlenült a helyzetük.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Előzőeket valóban el kell tiltani a további gazdasági tevékenységtől, míg utóbbiak esetében, akik között sok 10-15 éve működő, korrekt vállalkozói előélettel, referenciákkal, foglalkoztatási képességekkel rendelkező cégvezető van, lehetőséget kell adni arra, hogy újjá építsék vállalkozásukat.
6. ÉPÍTTETŐI FEDEZETKEZELŐ ÁTALAKÍTÁSA
Bár alapvetően fenntartásokat fogalmaztunk meg a fedezetkezelő működésével kapcsolatban az előző egyeztetés folyamán, az előterjesztésben hivatkozott eredmények abba az irányba mutathatnak, hogy elsősorban a nagyobb volumenű beruházások esetén a fedezetkezelő átlátható szerződéses viszonyokat és garanciákat tartalmazhat az alvállalkozói lánc tagjai számára. Ezért a fedezetkezelő működtetési költségeinek csökkentésével, illetve a már feltárt működési problémák kiküszöbölésével – mint a lánctartozás visszaszorítására, illetve az építőipar működési körülményeinek normalizálását célzó egyik megoldást - támogatjuk.
7. ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ
Nagyobb beruházások esetén, ahol az elektronikus építési napló vezetésének feltételei adottak támogatjuk, azonban azoknál a mikró és kisvállalkozásoknál, ahol a cég vezetője is részt vesz a termelési folyamatokban nagyon alacsony a kapacitás arra, hogy a cég működésével kapcsolatos adatokat, információkat ebben a formában naprakészen tartsák!
Győr, 2012. március 1.
Tisztelettel
Mészárosné Győrvári Izabella, MMV
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Tisztelt Mészárosné Bella! A véleményem az alábbi: Jó magyar szokás szerint a törvény a nem megfelelően működő rendszerek kiváltására újabb bürokratikus szervezeteket hoz létre. A törvény a fedezetkezelés és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv intézményének a megalkotásával a kifizetés biztonságát növeli ugyan, de ennek jelentős bürokratikus és pénzügyi következményei vannak. A szabályozás hatálya jobbára csak a közbeszerzésekre terjed ki, a magánszféra beruházásait csak nagyon korlátozott mértékben érinti, pedig itt is hasonló problémák vannak. A törvénynek határozottabban rendelkeznie kellene arról is, hogy az állami és önkormányzati megrendelők se tehessék meg azt, hogy a lánctartozás elindítói legyenek. Gyakori ugyanis, hogy a beruházás fedezetének a rendelkezésre állása nem biztosított, vagy időközben átcsoportosításra kerül. A fizetési határidőket az építőiparban a 2009. évi XCV. törvény kiterjesztésével 30 napban korlátozni nagyon indokolt lenne, az állami költségvetés érdeke is ezt kívánná. Gyakori eset, hogy a fővállalkozó, megrendelő csődbe megy a kivitelezés során. Az építőipari vállalkozás csődje esetén az alvállalkozói követelések kérdése nem szabályozott a törvényben. A jogi eljárások gyorsítása egy olyan újabb eszköz, amely szintén csökkenthetné a lánctartozás kialakulását. Itt akár az arab országokra jellemző gyakorlat is bevezethető lenne. Az alvállalkozó követelését egyszerűsített eljárás keretében ítélhetné meg a bíróság. Ha azonban a pénz kifizetése után a követelés mégsem volt jogos, mert ezt az ellenérdekű fél igazolni tudja, akkor a jogtalanul követelést bejelentőnek igen nagy kártérítést kelljen fizetni a nem jogos követelése miatt. Így minden fél nagyon meggondolná, hogyan jár el a másik féllel szemben. A törvényben az esedékesség ne a szakértő által kiadott dokumentum dátumától, hanem a bejelentés napjától legyen megállapítható. A törvény ugyanis nem rendezi azt, hogy mennyi idő telhet el a bejelentés és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv határozata között. A törvény az építési szerződés arányosságának az érdekében írja elő. hogy a késedelmi kamat és kötbér intézménye azonos szankciókat jelentsen. Ma a
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
kivitelező néhány napos késedelme irreális teher lehet, miközben a követelés kifizetésének késedelme szinte alig számít szerződésszegésnek. Mindkét fél késedelme essen azonos megítélés alá. A tulajdonjog rendezése is hiányzik a törvényből. Amíg ugyanis egy megrendelő nem ad ki teljesítés igazolást, addig az alvállalkozó jogosult kell legyen a saját anyagainak, elvégzett munkának a sorsáról dönteni. Sajnos nem ritkán fordul elő, hogy az alvállalkozó által elvégzett munka átvételére nem, de birtokbavételére sor kerül. Vitás esetben ne az alvállalkozónak, hanem a fővállalkozónak kelljen igazolni, hogy tulajdonjogot szerzett a birtokba vett dolgok felett. Az elektronikus építési napló intézménye nagyon jó gondolat. A részletei viszont sajnos ennek van a legkevésbé kidolgozva. Az elektronikus építési napló sok jogvitát előzhet meg, illetve gyorsíthatja meg a bíróságok munkáját a jövőben, így a technikai feltételeit mielőbb meg kellene teremteni. A legegyszerűbb és legtriviálisabb megoldás mégiscsak az lenne, ha a leszerződött beruházás ellenértékét előre bankba el kellene helyeznie a megrendelőnek, s vita esetén egyik fél sem férhetne hozzá a pénzhez. Így mindkét fél érdekelt lenne abban, hogy mielőbb megegyezésre jussanak. -Tisztelettel Dr. Reith János DIRECT-LINE Kft.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Kedves Mészárosné Bella! Nyolc éven át a Mérnöki Kamara geodéziai szakmai tagozatának elnökeként rendszeresen 1-2 napos határidővel kaptuk a jogszabály tervezeteket véleményezésre. Ez a helyzet sajnos nem változik és mutatja, hogy mennyire tartják fontosnak a véleményünket. Alapos véleményezésről néhány óra alatt természetesen nem lehet szó, így csupán néhány észrevételt teszek sorban a hét intézkedési javaslathoz. 1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása - Az építési műszaki ellenőr befolyásolhatósága régi probléma (számos esetben a fővállalkozó adta neki az irodát körüludvarolta stb.). Biztosítható-e az új szerv függetlensége és az, hogy az új intézkedés bevezetésekor ne vessék azonnal rá magukat és foglalják el a szakértői helyeket a jelenleg garázdálkodó bűnözői körök? - Helyes, ha a Szakértői Szervben 1/3 - 1/3 arányban delegál a Mérnöki Kamara és az Építészkamara (akár az MKIK, akár az ISZKI megoldás valósul meg). Sajnos az MKIK iránt nem nagy a bizalom a mérnöki irodák részéről, az viszont nem derül ki az előterjesztésből, hogy az ISZKI megoldás esetében mi lenne a Szakértői Szerv összetétele. - A megyei szervezés jó. 2. Bankgarancia - - 3. ÁFA pénzforgalmi elszámolás bevezetése - Régi kérésünk, kár, hogy csak 2013-tól jöhet szóba. 4. Kivitelezői nyilvántartás - Olyan kivitelezői nyilvántartás kell, amelynél érdeke a vállalkozónak, hogy karban tartsa az adatait. A csupán statisztikai célt szolgáló nyilvántartás valójában nem érdekli a vállalkozót. - Ha a kivitelezői nyilvántartás a Részletes előterjesztés 4.3. pontjának felsorolása szerint készül, akkor szinte előminősítésnek is tekinthető, ha az ott megjelent adatok valósak, ellenőrzöttek (a szakmai kamara szúrópróba ellenőrzését kilátásba kell helyezni). - Alapos vizsgálat szükséges, hogy a kivitelezői nyilvántartásba minden érintett szakterület bekerüljön. Pl. a saját területem, a geodézia ebből rendszeresen kimarad, holott az építkezéseket megelőző telekalakítások, tervezési térképkészítés, majd az építkezés geometriai rendjének biztosítása, kitűzések, ellenőrző mérések alapvető fontosságúak. - Itt valahol talán meg lehetne fogni a negyed áron vállalkozó szélhámosokat is. Talán
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
egyszer politikusi körökben helyrebillen a gondolkodás: nem a legolcsóbb a legjobb. Ma ez az őrültség uralkodik és szinte minden pályázatban a legolcsóbb ár a fő szempont, de mivel a pályáztató hozzáértés hiányában nem tudja megítélni a munka minőségét, meg is van az olcsóság eredménye. - Mivel az adat összekapcsolások talán személyi jogokat nem érintenek, talán erre nem terjed ki a ombudsman jelenlegi áldásos tevékenysége. 5. A felszámoló tevékenységére vonatkozó javaslattal egyet kell értenünk. A felszámolónak látnia kell a felszámolásra kerülő cég mögötti sötét tevékenységet és kötelezni kell a felszámolót, hogy ezt felfedje. Vajon mi az oka, hogy ez eddig nem így volt?? 6. A fedezetkezelővel, kapcsolatos törekvésekkel egyet lehet érteni, reális fedezetkezelési díjat kell megállapítani és kötelezni kell az építtetőt/kivitelezőt a fedezetkezelői közreműködés alkalmazására. 7. Elektronikus építési napló - Cégünknek soha nem volt ilyen jellegű problémája, mindenhol volt napló, mindig aláírták a teljesítést, de ez semmit nem jelentett a lánctartozás szempontjából. Ilyen szempontból tehát mindegy, hogy kézírásos vagy elektronikus, de az előterjesztésben az elektronikus naplóra vonatkozó pozitív megállapításokat méltányolni kell (pl. a fedezetkezelő használhatja).
Sajnálatos, hogy csak egyszeri átolvasásra és a fenti - kétségtelenül felületes megállapításokra volt lehetőség. Összességében üdvözölhetjük, hogy végre ilyen előterjesztést olvashatunk. Sajnos a bűnözői körök oly mértékben erősödtek, hogy nagy ellenállás várható. Bízunk benne, hogy lesz elég erő az előterjesztésben megfogalmazott intézkedések megtételére.
Üdvözlettel: dr. Csemniczky László ügyvezető DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Tisztelt Mészáros Attila és Bella! A megküldött anyag igen tetemes, amit a részletes indoklás kivételével azért gyorsan átfutottam és az észrevételem az alábbi: 1. A javasolt megoldás kizárólag a már létrejött tartozás kiegyenlítésének felgyorsításával foglakozik, számomra kérdéses megoldással. A bírósági folyamatok igen lassan működnek, a szakmai szervezetekre kellene helyezni a hangsúlyt, törvényi felügyelettel. 2. A körbetartozások alapját meghatározó gazdasági tendenciák felszámolásával nem foglalkozik, pedig a megelőzés a leg hatékonyabb megoldás. Gondolok itt arra, hogy a megrendelőnek és az alulvállaló fővállalkozónak semmilyen felelőssége nincs (pld. a kereskedelembe szankcionálják a beszerzési ár alatti értékesítést). A körbetartozás egyik fő gerjesztője a megrendelői felelőtlenség (pld. pályázatok esetén az önerő hiánya) és az alulvállalkozás (pld. a veszteségek előre vagy utólagosan történő felosztása az alvállalkozók között). A másik okozó tényező a tisztességtelen piaci szereplők törvényes lehetősége a piaci folyamatokban, gondolok itt arra a sűrűn bevett gyakorlatra, hogy kimondottan az adott projektre megalakuló, minimális tőkével rendelkező vállalkozásokra, akik a projekt végén a csődbe „menekülve” tűnne el a pénzekkel. A felszámoló utólagos feljelentése, esetleges felelősségre vonása az eltűntetett összeget nem pótolja. 3. Az ÁFA megfizetésének könnyítése ugyan segítség az anyagi problémák megoldásában, de ha belegondolunk az a kint lévő összeg 27 %-a, a vállalkozónak, alvállalkozónak a 100 % hiányzik. A maradék 73 %-ra simán felszámolhatják. Röviden összegezve: Ez a minisztériumi anyag ugyan valami csekély javulást eredményezhet ezen a lehetetlen helyzeten, de ha nem a gyökereiktől kiindulva a gazdasági folyamat összes szereplőjét törvényileg „megregulázva” próbálják meg orvosolni a körbetartozást, komoly eredmény nem várható, hosszú távon megoldást nem eredményez. Elnézést kérek, ha a részletes indoklás ismeretének hiányában valamit rosszul ítéltem meg!
Kaposvár, 2012. március 01. További sok sikert kívánva, üdvözlettel: Petőfalvi István Axis ’94 Kft.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Lánctartozások Magyarországon
Vélemény a megküldött anyagról:
A lánctartozások oka a megvalósítandó feladatokhoz (közbeszerzés vagy egyéb jelentős munka) jutó vállalkozók mohósága, és az országban már az eget súroló korrupció. Az intézkedési javaslatokkal csak részben értek egyet, mert hiányzik:
1. A hathatós törvényekkel alátámasztott számonkérés folyamatszerű kidolgozása, és a szigorú következmények, szankciók törvénybeiktatása.
a.) A lánctartozást mindig a megrendelői, fővállalkozói késedelem indítja. Általános gyakorlattá vált az országban ennek a folyamatnak az elismerése „akceptálása”, mint élő, és legyőzhetetlen jelenség „elismerése”!
b.) Részben törvényesítésre is került!
Pl.: Már a fővállalkozói, megrendelői diktált,- erőfölénnyel visszaélő szerződésben szerepeltetett általános kitétel: - ha a fővállalkozó a megrendelő nem kapja meg a harmadik,- szerződésben nem szereplő féltől,- a támogatást (pl. önkormányzati hozzájárulás, melynek mértéke csekély kb 10-15%), akkor ő sem, a fővállalkozó sem fizet. Ebben az esetben az áldozat, a munkát végző KKV. Teljesen ki van szolgáltatva a megrendelő kénye kedvének.
c.) „Kedvenc” minden közbeszerzést nyerő cégek látványos támogatása. Régebben – szocialista kormányzat idején volt az OMS. Már alig vártuk, hogy más is .... Most a KÖZGÉP mindenhol a befutó.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Ő nyer mindenhol, mindent,- mindenhez ért, mindenből van referenciája. És nem fizet 60 napos határidőre sem,- hanem mutogatja az általa kikényszerített szerződés vonatkozó pontját. Most ő uralja a magyar építőipari piacot, törvénytelen erőfölénnyel való visszaélés állandó alkalmazásával. Mert már a kiírás alkalmával olyan szubjektív pontozási rendszer van kiépítve a pályázatba, hogy nem kedvenc cég ott nem nyerhet. Kiszámítottuk egy 2,1 milliárdos becsült értékre kiírt pályázaton még félmilliárdos „árengedménnyel” sem lehet a nem kedvenc a befutó. A közbeszerzési pályázatok kiírása a lánctartozások és a korrupció melegágya. Javaslataim: Amint az talán sikerült megfogalmaznom a lánctartozást nem lehet a magyar gazdaság egészéből kiragadva kezelni és értékelni, hanem a megvalósítás folyamatát kell ellenezni, és az intézkedéseket is komplexen teljes körűen kell meghozni. 1. Pályázati kiírás a.) Szubjektív feltételek szerepeltetésének, és pontozásos rendszerbeli megjelenítésének törlésetiltása. Elkövetőkkel szembeni szankciók: 3 év kizárás a közbeszerzésekből. b.) Mivel a szigorú pályázati feltételek kiírásával és ellenőrzésével megteremtődött az a helyzet, hogy a pályázat szereplőinek bármely tagja végrehajthatja, elkészítheti a kiírt feladatot, ezért ezen túl, csak a bekerülési költség szerepeljen, mint döntési alternatíva. Ezzel a módszerrel a kedvencek is rákényszerülnek az alacsony árra! c.) A pályázatkiírók „amortizálódnak” Ennek felismerését a gyakorlatban kamatoztatva meg kell szüntetni ezeket a cégeket, mivel a korrupció melegágya. Az állami pályázatokat a tárcáknak, minisztériumoknak kell kiírni- „fővesztés” fővesztés terhével a nyakukon. d.) A bírálóknak a valódi „megrendelőknek” kell lenniük, akik döntéseikért elszámoltathatóak. 2. Lánctartozások Alapvetés: csak az rendelhet, aki a szükséges fedezettel, vagy rendelkezik, vagy reális esélye van a kifizetés megvalósítására. Példa: Svájc Létre kell hozni úgy mint náluk az „ADÓSOK BÖRTÖNÉT”! Amelyik cég az igazolt és elismert teljesítést határidőre nem fizeti meg- annak első számú vezetőjét előzetesbe helyezhetik, amennyiben a szükséges igazolásokat a „szenvedő” fél bemutatta.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Lehet, hogy kissé morbidnak hangzik nálunk az ilyen problémakezelés- de Svájcban nincsenek tartozások. /Egy kis történelem: Szt. László nagy királyunk is bevezette az elszaporodott lopásokért a kézlevágásokat,- orrcsonkításokat, és lám 10-15 év múlva máris megvolt az eredménye./ A kifizetésekért,- annak megvalósításáért mindig a cégek első számú vezetőjét kell felelőssé tenni,és őt is számon kérni! A fentieket a „jogszabályi szigorítás” címen megfogalmazott intézkedési javaslatokhoz gondolnám kiegészítés képen. 3. Pályázati szereplők Ma „bárki” lehet kiváltója és egyben szereplője egy közbeszerzési pályázatnak. Ez így nem jó!! Mert: milyen alapon (ezt tudjuk) pályázik pl. a HM- EI a HM leánya a Tab város rekonstrukciós munkára. Milyen referenciákkal és kikkel egyetemben? Már az indulásnál eldőlt, és nem is lehetett jó a vége! Az már csak hab a tortán, hogy egy bedönthető projekt cég végezte a tényleges alvállalkozói feladat kiadását (rabszolga feltétel), ami a végeredményt illetően elégtelenre sikeredett. Pénz kollektívan elköltve, feladatot végző vállalkozók számlái kifizetetlenek. Jelenleg 17 magas rangú katona (köztük4 dandártábornok) vesztegetési pere folyik a kaposvári katonai ügyészségen. Úgy vélem ide tartozik, hogy a HM-nek nem városközpontokat, szennyvízcsatornákat stb. kellene építeni, hanem ....,de azt magas szinten!
Rövid idő alatt kb. ennyi (az elkötelezettségetek imponáló, sok sikert)!
Kaposvár, 2012-03-01
Tisztelettel:
Daxner Gábor
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Az Egyetemes Emberi jogok Nemzetközi Nyilatkozata, amelyet az ENSZ elfogadott Párizsban, 1948. december 10-én. Mindenkinek joga van a szabad véleményhez és annak kinyilatkoztatásához; amely jog magába foglalja az akadály nélküli véleményformáló szabadságot, valamint az információ és gondolat átvételét és továbbadását bármilyen hírközlőszerv által, határokra való tekintet nélkül.
Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért E-mail:
[email protected]:
Tisztelt Mészárosné Győrvári Izabella! Köszönöm az átküldött anyagot, melynek témája: KONCEPCIÓ A LÁNCTARTOZÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE (NGM munkaanyaghoz hozzászólás) Néhány észrevétel az általános gazdasági eseményekről: Az elmúlt 22 éve alatt (az úgynevezett hazudott rendszerváltás után), elméletileg demokratikusnak hangoztatott liberális eszme uralta el az országot, egyes személyek az idegenek által felajánlott tőkével, sikerrel hajtották végre a gazdaságunk kirablását, és azzal párhuzamosan a szakmai és erkölcsi lezüllesztését, teszik ezt mind a mai napig elszámoltatás nélkül, büntetlenül, az általuk alkottatott jogszabályok mögé bújva. Ezt a tevékenységüket nevezték el privatizációnak. A „nagy” vállalkozók oligarchiája alá tartozó cégek vezették be az úgynevezett körbetartozást a kisvállalkozók kárára az állam támogatásával, és kényszerítették ránk a szürke és fekete foglakoztatást, valamint irányították a politikusokkal együttműködve a korrupciós cselekedeteket. Törvényeinket úgy alkottatták és alkottatják mind a mai napig, hogy az elősegíthesse a kisvállalkozások termelő munkájával létrehozott értékek legalizált kimentését az offshore cégeikbe Az a véleményem, hogy amennyiben 1-2 hónapon belül Orbán Viktornak nem sikerül rendet csinálnia és felszámolni e gazdasági szemétdombot, akkor hitelessége nagyon komoly mélypontra zuhanhat. Döntenie kell, hogy kit támogat, a milliárdossá lett kizsákmányolóinkat, vagy a dolgozni, termelni és adózni is akaró társadalmat! Felül kell vizsgáltatnia a törvényeinket, azokban elrejtett igaztalanságokat mielőbb ki kell vonni. A napi problémákkal szembesülve azt érzékelem, hogy a kormány gazdaságpolitikusainak egy része a gazdasági lobby érdekeit szolgálja, és fogalmuk sincs arról, hogy a valós termelést miképpen kellene beindítani, felpörgetni. Látszik, hogy nem is akarják! Nem vagyok optimista, de állíthatom, hogy kettő év alatt Európa legjobban működő gazdaságát hozhatnánk létre, nem vitás, hogy a nyugat európai gazdasági területről jelentősen kevesebb hulladéktermék, elsősorban mezőgazdasági szemét jutna Magyarországra, mely ráadásul fájdalmas gazdasági visszaesést jelentene számukra! Mielőbb felül kell vizsgálnia a társadalmunkra veszélyes döntéseket, a szakmailag és erkölcsileg is alkalmatlanná vált, a társadalom ellenszenvét döntéseikkel kiprovokáló mindazon vezetőket le kell cserélni, akik nem irányítani, hanem uralkodni akarnak, aktívan működtetve a gazdasági oligarchiát.
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Törvényi előírás, ahhoz, hogy egy vállalkozás működhessen, be kell jelentkeznie a cégbíróságon, majd bankot kell választani miközben minden létező adatával a NAV-nál is nyilvántartásba kerül. Három különböző szervezetnél ellenőrizhetőek az adatai, nyilvánosak, azaz ellenőrizhetőek. (Vajon mi szükség volt törvényileg arra kötelezni a vállalkozókat, hogy a kamarák felé befizetési költséggel most újra bediktálják az adataikat, melyik szerv kinek az utasítására alkotta e buta, felesleges előírást, a nagyszámú, zömében semmittevő, a jelenlegi működése alapján felesleges kamarák érdekében?). Az alábbiakban megfogalmazott észrevételeimet az építőipar területére irányítva, annak történelmét átélve, megszenvedve fogalmazom meg, tudva, hogy az a teljes gazdasági életünkre igaz lehet. A lánctartozás felszámolására javaslataim: A munkáját elvégző cég (vállalkozás, vállalkozó) havonta a leigazolt teljesítésigazolás alapján összeállított számláját benyújtja. A követelést ne 30-60-90 napra vagy még jelentősebb késedelemmel egyenlítsék, (vagy ne egyenlítsék ki) számára, mert ilyen feltételek mellett a rá vonatkozó egyéb pénzügyi teljesítését képtelen végrehajtani (közszolgáltatások, mint áram-, gáz-, víz-, csatorna-, bankok-, biztosítok, adók, stb.,) melyeket, ha nem rendezne, akkor azok azonnal késedelmi pótlékkal, netán egyéb brutális szankciókkal büntetnek. Legyen egységes fizetési átutalási kötelezettség a teljes gazdaság szereplőire kiterjesztve, ne legyen ÁLLAMI DISZKRIMINÁCIÓ a vállalkozó hátrányára! A legfontosabb feladat a DISZKRIMINATÍV TÖRVÉNYI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS felszámolása, melyet jelenleg a kizárólag a termelők kárára működtet az állam! Ha a fővállalkozó/megrendelő nem egyenlítette ki a munkát elvégző, azaz a hitelező számláját, akkor ne kelljen levélben felszólítani az adóst, ne kelljen bírósági peres eljárást vagy felszámolást kezdeményeznie (az ügyvédek előre elkérik számlaadás nélkül a jussukat). A leigazolt és a lejárt számlával sétáljon be a NAV irodába, mutassa be a számlát (melynek hitelességét, megalapozottságát a NAV leellenőrzi) és a NAV az adós számlájáról azonnal emelje le a jogos követelést, egyben utalja tovább a hitelező felé az alábbiak szerint: NAV számoljon fel a maga számára ügyintézési költségként 10%-ot, a vállalkozótól (hitelezőtől) meg azonnal vonja le a különböző adónemeket, (ezt a vállalkozó könyvelője állítsa össze, melyet a vállalkozónak a jogos számlája melléketekként le kell adnia a NAV felé) az állam a NAV hatékony ügyintézésével pillanatok alatt tisztába tudná tenni az adózási problémákat, és nem lehet az, hogy magán személyek, cégek milliókkal, milliárdokkal tartozzanak az állam felé! Ha a vállalkozó időben hozzájut a követeléshez, akkor nyugodtabban tud egy új munkára, feladat elvégzésére felkészülni, családjával is foglakozni, netán vállalkozását fejleszteni... a nem fizető cégeknek a gazdálkodást a nyomozással megbízott szervezet kezdje el automatikusan átvizsgálni..... A Fővállalkozók kiemelten érvényesített szabadrablási lehetőségének mielőbbi felszámolása, a jogos, megrendelt és elvégzett PÓTMUNKÁLATOK KI EGYENLÍTÉSE:
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
Súlyos probléma, hogy a fővállalkozók az árajánlatuk kérésekor nem kiviteli tervet adnak át a kisvállalkozónak, (vagy azért mert nem készült, de inkább azért, hogy az ajánlattevőt félrevezessék) aki így tájékoztatólag tud csak ajánlatot (mennyiségekre, anyagokra, munkadíjra) összeállítani. A szerződés ennek alapján műszakilag is megalapozatlanul, EGYÖSSZEGŰ-ÁTALÁNYÁRRA kerül megkötésre. Kivitelezés közben a Fővállalkozó pótmunkálatokat kér a vállalkozótól, aki azt elvégzi, de csak az elszámoláskor derül ki számára, hogy azt a fővállalkozó szándékkal nem ismeri el, mint számlázható munkát. Hiába kezdeményezne pert, ha a törvény egyértelműen rögzíti, hogy: A vállalkozó mind a többletmunkát, mind a pótmunkát köteles elvégezni, a vállalkozó pedig igényt tarthat a többletmunka és a pótmunka vállalkozói díjára kivéve, ha átalányáras, fix összegű szerződést kötöttek a felek. a Magyar Építő Iparunkat képviselő egyik fővállalkozói cég erre (is) szakosodva milliárdokat nyúlt le, nyúl le mind a mai napig a számára munkát végzőktől, miközben ő a Beruházótól a pótmunkálatok ellenértékét megkapja, de nem adja tovább! És mindezt törvényileg legalizálva teheti! Vissza kell térni a valóban korrekt, felméréseken alapuló elszámolásra, és így a ténylegesen elvégzett munka kerülhet kiegyenlítésre!
REZSI ÓRAKÖLTSÉGEK: Nem tartom valós állításnak az ÉVOSZ érvelését, mely szerint a rezsi költségek kisvállalkozói szinten alacsonyak lennének (ez egyáltalán nem érdeke a munkát vállalónak, főleg nem az, hogy éhbérért dolgozzon). Az ÉVOSZ képviselői nyilatkozataikkal, szándékkal félrevezetik mind a politikát, mind a társadalmat. (Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a kisvállalkozói árajánlatokhoz képest a fővállalkozó alacsonyabb áron vállalja a munkát, és ez az elszámolásnál már durva problémát jelenthet a kisvállalkozó kárára! Elgondolkodtató, vajon ha a fővállalkozó (feltételezhetően) túl alacsony áron vállalja el a pályáztatott munkát, akkor azt miért nem ellenőrzik le, a Megrendelőt képviselő felé miért nem kell kőtelezően bemutatnia a tervezett alvállalkozóinak a költségvetését (annak műszaki és pénzügyi tartalmát), esetleg azokkal kötött előszerződéseket, mely alapján a végelszámolás is ellenőrizhetővé válhat, kiderülhet, vajon kifizette-e a munkát kivitelező alvállalkozóit vagy sem! Érdemes volna megvizsgálni, (persze ehhez tisztességes, erkölcsileg, szakmailag felkészült ügyészségi és bírósági képviselőkre lenne szükség, hál, istennek egyre több ilyen személlyel találkozok) vajon a fővállalkozással foglakozó cégek vezetőségének tagjai miképpen lettek milliárdosok (nem milliomosok), az alacsony rezsióradíjak segítségével? Ha alacsonyak a rezsi óraköltségek, akkor miből finanszírozza a fővállalkozó a korrupciós tevékenységét? A fenti problémák megoldására és elhárítására én is javasolnám a TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV felállítását, sőt még ki is egészíteném az alábbiakkal:
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
E feladatot szakkivitelezői gyakorlattal rendelkező, gazdasági bűncselekményekkel sosem vádolt NYUGDÍJAS szakemberek végezzék, elérhetőségeik az aktuális szakkamarákon keresztül legyen nyilvános! Ezen idősebb szakember legyen megbízva az elvégzett munkálatok mennyiségének és szakmai minőségének igazolására is. A megrendelő/fővállalkozó csak akkor kezdhetné el a beruházás lebonyolítását, ha az adott munka elvégzésére rendelkezik megfelelő pénzügyi (banki) háttérrel. Ha nem rendelkezik, akkor valójában gazdasági bűncselekményt követ el, hisz a vele szerződéses partnereket félre informálta, fedezet nélkül végezte feladatot! Az igazságszolgáltatás jelenleg miért mellőzi ennek vizsgálatát? A jogszerűtlenül ki nem fizetett számlákat a NAV rendezze, mint azt már korábban, a lánctartozás felszámolása fejezetben megfogalmaztam. fontos lenne a cégek adatainak nyilvánossá tétele, de úgy gondolom, hogy ezzel a fekete- és a szürke gazdasági tevékenységet, a korrupciót a megvesztegetéseket nem lehet felszámolni. a beruházásokon szerződés nélkül tevékenykedő vállalkozások vezetőin kellene számon kérni a jogtalan tevékenységét, szigorítani kellene az ellenőrzéseket. NEMFIZETÉSI GYAKORLAT FELSZÁMOLÁSA: Az elmúlt években az ÉVOSZ vezetői folyamatosan azt hangoztatták, hogy az állam a valós adós, az állam nem egyenlíti ki az ő számláikat. Ha már az állam is elismeri e problémát, akkor az állam miért nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a hitelességét a törvényességét megkérdőjelező tetteinek a felszámolására? Sajnos bizonyított tény, ha az állam ki is fizeti a fővállalkozókat, nem biztos, hogy azok az alvállalkozókat is kifizetik! A multi cégek magánberuházásain fordul elő a legtöbb nem fizető probléma. Ennek egyik példája a külföldön befektető, bevásárló centrumokat megvalósító Demján Sándor milliárdosunk cége, az ARCADOM hivatkozik az államra, miközben több százmillióval (vagy már milliárddal?) tartozik hónapok óta az alvállalkozói felé a saját magán beruházásain, szándékkal züllesztve az építőiparban tevékenykedők életét. Ha jól tudom, a HÉROSZ Zrt. is az állam és a főváros nem fizetése miatt került felszámolásra, és durva politikai-gazdasági összefonódások mentén nem véletlenül került ebbe a helyzetbe. A legsúlyosabb és a termelésben résztvevők számára leggyalázatosabb probléma, hogy a fővállalkozói cégek képviselőinek fogalmuk sincs arról, hogy miképpen is kell a munkálatokat szervezni, szakmailag, erkölcsileg is alkalmatlanok a valós és elvárható fővállalkozói tevékenység végzésére. Ráadásul, ők váltak semmittevő kapitalistáinkká, a korrupciót közvetlenül működtetőkké, így feltételezhetően ráhatással vannak igazságszolgáltatás képviselőire. Egyre tűrhetetlen állapottá vált az általam gazdasági bűncselekménynek tartott cselekedeteik megvalósulása, a termelésben résztvevők ellehetetlenítése, kizsákmányolása. TISZTESSÉGES MAGATARTÁST is MELLŐZŐK SZÁMONKÉRÉSE: Az elmúlt időszakban a Gazdasági versenyhivatal több fővállalkozói céget megalapozott kartelezés miatt sok százmillió forintra megbüntetett. Ezen cégek az óta is aktív részesei a közbeszerzéses
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
eljárásoknak és egyben nyertesei. Ezen feltételezhetően korrupciót is működtető cégek tevékenységét miért kíséri figyelemmel az igazságszolgáltatást is képviselő ügyészség? Nincs erre jogosultsága? Pár héttel ezelőtt a Switelsky vezérigazgatója bevallotta, hogy milliárdokat fizettek ki annak érdekében, hogy METRÓ munkálatokban részesüljenek a közbeszerzési eljárás után! Rajtuk kívül hány cég végez még munkálatokat e nagyberuházáson? Vajon nekik mennyibe került a munkálatok elnyerése? Vajon itt is alacsonyak lennének a rezsi óradíjak? FELSZÁMOLÁS: Törvényeink silánysága miatt fordulhat elő, hogy a felszámolási eljárás alá kerülő vállalkozásokkal szembeni eljáráskor a részükre valós munkát végzők jutnak utoljára hozzá a jussukhoz, illetve soha nem jutnak hozzá, pedig a munkát ők végezték és fejezték be, ők finanszírozták annak megvalósítását mind a beépített anyagok vásárlásával, mind az adónemek befizetésével és munkatársainak fizetésének kiegyenlítésével. Ráadásul a termelést megvalósítókat az állam rákényszeríti arra, hogy a követeléseik igénybejelentését csak (a mértéke a tartozás összegétől függ, de szinte mindig eléri a 100.000.-Ft-ot) befizetésével nyújthatja be! Nem elég, hogy az állam eltiltja, hogy hozzájusson az elvégzett és leszámlázott munkája ellenértékéhez, az állam meggátolja azt, hogy adót tudjon fizetni, hogy az alvállalkozóit, a munkatársait kifizethesse, az állam szándékkal tönkre teszi a kisvállalkozók a termelésben résztvevők életét, a jövőképét! ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az interneten szerzett információk alapján nem vagyok optimista, mivel nem ismerem, fenntartásaim vannak a korrekt működtetésével kapcsolatosan. A különböző, azonnali intézkedések megtétele, vagy munkahelyen kialakult problémák rendezése (munkaterület, műszaki probléma megoldása, stb.) érdekében a kivitelezőt képviselőnek haza kell mennie az irodájába (kb. 50-60 km), vajon egy javasolt műszaki megoldás miképpen lesz megrajzolva (skicc), az elfogadva? A termelési munkát csak lassítaná). A megrendelő/fővállalkozó miképpen tudja az észrevételeit, azonnali intézkedést követelő nyilatkozatát megtenni a naplóba? U.I. Dr. Reith János úr észrevételeivel egyetértek. A nem véletlenül kárt okozó, csaló, sikkasztó, gazdasági bűncselekményt elkövető vállalkozások képviselői is személyesen részesüljenek büntetésben, érezzék azt, hogy a cégük működtetése valóban felelősséget és tisztességet, magatartást is kívánó feladat. Ez elvárható igény az igazságszolgáltatásunktól is. Úgy vélem, hogy fel kéne kérni a médián keresztül a kisvállalkozókat (szóban nem tudják megfelelően megfogalmazni a tényeken alapuló problémáikat, ráadásul szégyellik is a becsapottságukat, tán már utazási költségre sincs már pénzük) írják meg eddigi tapasztalataikat (akár név nélkül) eddigi negatív és pozitív véleményüket. Feltételezem, izgalmas, elkeserítő történetek kerülnének feltárásra. 2012. Március 02. Tisztelttel: Kovács István
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected]
www.mmv09.hu
