KOMPLEX MONITORING RENDSZER ÉS ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ KÖRNYEZETTERHELÉSŰ KISVÍZFOLYÁSOKON AZ EU VKI AJÁNLÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

KOMPLEX MONITORING RENDSZER ÉS ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ KÖRNYEZETTERHELÉSŰ KISVÍZFOLYÁSOKON AZ EU VKI AJÁNLÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL című K+F projekt 1. részjelentése A pályázat nyilvántartási száma: KMFP 00079/2003 Kedvezményezett szervezetek: SZENT ISTVÁN EGYETEM KÉMIA ÉS BIOKÉMIA TANSZÉK H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Telefon: (36) 28 522 073 Fax: (36) 28 410 804 Szerződés száma: OMFB 00309/2204 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 Szerződés száma: OMFB 00310/2004 VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET RT. H-1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Telefon: (361) 215 61 40 Fax: (361) 216 15 14 Szerződés száma: OMFB 00311/2004 I. munkaszakasz Beszámolási időszak: 2004.02.11. – 2004.09.05. Témavezető: Dr. Heltai György A projekt honlapjának címe: www.ragacs.szie.hu

Budapest, 2004. szeptember 5.

Összefoglalás E munka az Oktatási Minisztérium „Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram” című programjának 5. fejezetéhez kapcsolódik, mely a környezet állapotának megismerésére és a környezetbiztonság fokozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységekről szól. E fejezet egyik programpontja a „Komplex mérő-, megfigyelő- és információs rendszerek EU-konform továbbfejlesztése” melyhez kapcsolódóan elnyertük a „Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU Víz Keretirányelv ajánlásainak figyelembe vételével” projektet. A projekt a „RAGACS Projekt” nevet kapta a mintaterületeinek nevéből képzett mozaikszóval (RÁkos, GAlga, CSórrét). A projekt célja módszertan kidolgozása a VKI követelményeinek megfelelően kialakított hazai vízminőség-védelmi mérőhálózat legfontosabb elemeire. E módszertan nélkülözhetetlen az EU által előírt és elfogadott monitoring rendszer gyors felállításához és költségkímélő üzemeltetéséhez. Az alábbi fontos kérdésekre kívánunk választ adni: • • •

Hogyan lehet meghatározni a víztestek jellemző állapotát (ökológiait és kémiait), ehhez mit, hol, mikor, és hogyan kell mérnünk. Hogyan lehet költségkímélő módon megtervezni kisvízfolyásokon a háromszintű monitoring rendszert? Vagyis hogyan lehet a legkevesebb költséggel a legkisebb információ veszteséget elérni? Milyen általános következtetések vonhatók le az országos monitoring kidolgozására vonatkozóan (kb. 600 folyó víztestünk lesz)?

A munkát háromtagú konzorcium végzi. A konzorcium koordinátora a Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszéke (SZIE KBT), másik két tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke (BME VKKT), valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt (VITUKI). A projekt három mintaterülete a Rákos patak, a Galga patak, és a Nagy patak vízrendszere a Csórréti-tározóval. Az első egy pontszerű és nem-pontszerű szennyezőanyagokkal erősen terhelt vízfolyás, melyen jelentős hidro-morfológiai változások is történtek. A második vízfolyásra a diffúz terhelések jellemzőek, miközben medrének hidro-morfológiai jellemzői is változtak az idők során. A harmadik vízfolyás szennyeződésektől mentes, de tározó létesült rajta. A vízfolyások tipológiája is eltérő. E részjelentés a munka első szakaszának eredményeit tartalmazza. A munka jellegéből adódóan jelenleg a feltáró monitorozás folyik, ez jelenti az eddigi munka nagyobb részét. A feltáró monitorozás az adatgyűjtés időszaka, eredményeinek értékelésére csak annak lezárása után kerülhet sor. A részjelentésben bemutatjuk az eddigi adatainkat (Mellékletek), de a VKI szerinti értékelés helyett azokat a hagyományos vízminőségi és ökológiai módszerekkel értékeljük. A rendkívül részletes monitorozás azt a célt szolgálja, hogy a statisztikai értékelés során legyen lehetőség a minimálisan szükséges mintaszám és gyakoriság megállapítására úgy, hogy minden komponenshez megbízhatósági intervallum is hozzárendelhető legyen. A monitorozás ilyen szempontú adatértékelésére is csak a feltáró monitorozás lezárása után kerülhet sor. E részjelentés elsődleges feladata annak bizonyítása, hogy a munkatervünkben vállalt teljesítés időarányosan megtörtént-e. A munkatervnek megfelelően eddig az alábbi feladatrészeket végeztük el:

I

• •

• • • •

• • •

•

• •

•

Feltártuk a rendelkezésre álló információt a patakokra vonatkozóan. Ennek az a célja, hogy bemutatható legyen, milyen megtakarítások érhetők el a víztestek esetében a meglévő adatok felhasználásával. Kérdőívet küldtük ki a patak menti önkormányzatoknak a vonatkozó információk begyűjtése érdekében (szennyező források, hidro-morfológiai beavatkozások, stb.). A kérdőívekre több önkormányzat válaszolt és értékes információval szolgált, feldolgozásuk folyamatban van. A VKI-nak megfelelően meghatároztuk a vízfolyásokon a víztest típusokat, kijelöltük a víztesteket, és megállapítottuk a referencia állapotukat az érvényes szakértői becslés figyelembe vételével. Jellemeztük a modell vízfolyásainkat morfológia, éghajlat, geológia, hidrogeológia, vízrajz szerint. Értékeltük az emberi hatásokat a vízgyűjtőkön hidro-morfológiai és terhelési szempontok alapján. E rész még a későbbiek során ki fog egészülni a kérdőívek tapasztalataival. Májusban elkezdtük a feltáró monitorozást mindhárom víztesten. A hagyományos vízkémiai mérések céljára a három vízrendszeren összesen 56 rendszeres mintavételi pontot jelöltünk ki, ahol havi gyakorisággal végeztünk méréseket. Hasonló gyakorisággal történtek a nehézfém mérések is. A veszélyes anyagokat mindegyik víztesten egyszer mértük az üledékben és a vízben. Az EU-s keretirányelvek alapján megterveztük a hidrológiai észleléseket, amely kiterjed a mérőhelyek kiválasztására, a mérések gyakoriságára, a mérésekbe bevont hidrológiai elemek megnevezésére (csapadék, vízhozam, stb.). Egyszerű vízhozam méréseket végeztünk a vízfolyásokon. A biológiai vizsgálatok során a VKI által előírt 5 komponens csoport részletes felmérésére vizsgálatokat végeztünk a vízterek mentén. A fitoplankton mintavételek havi rendszerességgel történtek a reguláris mintavételi pontokon. A makroszkópikus gerinctelen fauna és a makrofita felmérésre eddig egyszer került sor. A halfauna felmérése megtörtént. Elkezdődtek az élőbevonat vizsgálatok is. A mintavételek során tartósított minták feldolgozása jelenleg is folyamatban van, de egyes sorozatok feldolgozása már megtörtént. A mérőhálózatot és a komponenseket úgy terveztük meg, hogy az alkalmas legyen a térés időbeni változékonyság (hidro-morfológia, vízminőség és élőlény mintázat) becslésére. Annak érdekében, hogy a feltárás ennek megfeleljen, a Rákos és a Galga patakon egy alkalommal, a Nagy patak vízrendszerén két alkalommal sor került expedíció jellegű méréssorozat elvégzésére, melynek eredményei a tér-és időbeni változékonyság felmérését statisztikailag is alátámaszthatják. Valamennyi vizsgálatot akkreditált laboratórium végzett az érvényes szabványoknak megfelelően. Eddigi adatainkat a jelentés mellékletében bemutatjuk, és azok nagy részét értékeltük a hagyományos vízminőségi és ökológiai értékelés módszereivel. Az eredményeinket és a korábbi adatokat GIS segítségével jelentetjük majd meg. Elkészítettünk egy olyan felhasználóbarát, egyszerű, ugyanakkor praktikus programot és alaptérképet katonai térképek alapján, melyekre a felhasználó szándékától függően telepíthetők fedvények. Megkezdtük az adatokkal való feltöltést. Az eredmények publikálására jól strukturált, egyszerű és esztétikus statikus weblapot készítettünk, amin az eredmények összefoglalva kerülnek bemutatásra. A SZIE hivatalos weblapján kértünk egy albejegyzést és ott működik a lap, www.ragacs.szie.hu domain név alatt.

II

A munkánkat a VKI vonatkozó ajánlásainak és a rendelkezésre álló útmutatóknak megfelelően végeztük. A projekt eddigi eredményei alapján még kevés végleges következtetés vonható le, hiszen az adatgyűjtés időszakában vagyunk. Ennek ellenére egyes munkatervi pontjainkat elvégeztük, és azok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A mintaterületeken a következő típusok fordulnak elő az országos típusok közül: • • • •

1. Típus: Hegyvidéki szilikátos, durva mederanyagú patakok 9. Típus: Dombvidéki meszes, közepesen finom mederanyagú patakok 16. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú patakok 18. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú kis folyók

A Rákos patakon három víztípus található, ezek a következők: A forrástól a Gödöllő déli határáig (> 200 m, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Gödöllőtől a Budapest határáig (< 200 m, 10 – 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Budapest határától a torkolatig (< 200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú) A víztípusok a Galga patakon a következők: • • •

A Galga patak felső szakasza Becske felett (dombvidéki kisvízfolyás, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). A Galga patak Becske és Aszód közötti szakaszának típusa síkvidéki, kisvízfolyás (<200 m, 10- 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). A Galga patak Aszód és a torkolat közötti szakaszának típusa síkvidéki kisvízfolyás (<200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú).

A Nagy patak vízgyűjtő területe teljes mértékben a hegyvidéki kategóriába tartozik. A tározót tápláló patakok természetesek, egy típusba tartoznak (>10 km2, > 500 m, szilikátos, köves). A Nagy patak kivételével a víztípusok nem egyeznek minden esetben az országos víztest besorolással. Éppen e részletes vizsgálat (és elsősorban a biológiai) fogja eldönteni, hogy melyik típusba sorolás helyes. A hidro-morfológiai és terhelési hatások alapján, a Rákos patakon négy víztestet jelölünk ki, ezek: • • • •

A forrástól a gödöllői tavakig. A gödöllői tavak (víztest csoport). A gödöllői tavaktól a főváros határáig. A patak budapesti szakasza.

A Galga patakon három víztestet jelölünk ki, ezek:

III

• • •

A forrástól a Becskei patak befolyásáig. A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig. Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig.

A Nagy patakon három víztestet jelölünk ki, ezek: • Befolyó patakok. Ezekből összevont víztest lesz. • A tározott szakasz (Csórréti-tározó). • Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig. A víztestek kategorizálása a következő: Rákos patak: (1) A patak gödöllői tórendszer feletti szakasza erősen módosított víztest; (2) A gödöllői tórendszer erősen módosított víztest, mely több tó csoportba foglalásával jön létre; (3) A gödöllői tavaktól a főváros határáig erősen módosított víztest, mert a tavak a patak vízjárását jelentősen módosítják; (4) A patak budapesti szakasza erősen módosított víztest. Galga patak: (1) A forrástól a Becskei patak befolyásáig természetes víztest; (2) A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig természetes víztest; (3) Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig természetes víztest. Nagy patak: (1) A kis mellékvízfolyások csoportja természetes víztestet képez. Tekintve, hogy terhelés ezeket nem éri, ezért ezek feltehetően kiváló állapotúak, referencia víztestként is szóba jöhetnek; (2) A tározott szakasz (Csórréti-tározó) erősen módosított víztest, mert kategóriaváltás történt; (3) Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig erősen módosított víztest, mert a tározó jelentősen befolyásolja az ökológiai állapotát és a vízjárását. A Rákos patak vízgyűjtőjén a múltban változások voltak a terület használatában. Az 1987. és 1961. évi területhasználati felvételek összehasonlítása azt mutatja, hogy az erdőterület 13,5%ról 30%-ra nőtt, miközben a beépített terület kisebb arányban, 11%-ról 14%-ra. Az 19861998. közötti időszakban tovább csökkent szántóterület (5%-kal), a gyepterület (8%-kal), a kert (90%-kal). Lényegében nem vagy csak keveset változott a vízgyűjtő egészében amúgy sem számottevő kiterjedésű gyümölcsös és szőlő, és az erdő. Ezekkel szemben jelentősen nőtt, mintegy 60%-kal a művelés alól kivont területek aránya. A mezőgazdaságilag hasznosított területek részaránya 13 év alatt 47%-ról 38%-ra csökkent. A pontszerű szennyező források közül nagyságrendben legfontosabb a gödöllői szennyvízbevezetés. Az isaszegi szennyvíz szintén jelentős, de kisebb, terhelést okoz. A Rákos patak menti hulladéklerakókból (szám szerint több mint 140 legális és illegális lerakó) jelentős terhelés származhat. A budapesti szakaszon legális szennyvíz bevezetés nincs a patakba. A szennyvizet összegyűjtik, tisztítják és a Dunába vezetik. A nem-pontszerű szennyezőforrások közül a városi lefolyás a legfontosabb. Ez Budapest és Gödöllő területén okoz elsősorban szennyezést. A városi lefolyásból származó terhelés csapadék eseményekhez kötötten, időszakosan éri a patakot. A külterületeken az állattartási és a növénytermesztési eredetű terhelések fontosak. Ezek mennyiségi becslése még nem történt meg. A Galga mentén a terület használatban elsősorban a mezőgazdaság a meghatározó. A termesztett növények mellett kis szerepet kap az erdőgazdálkodás és a legelő. A Galga felső folyása menti falvakban a Bercel és térségének szennyvízelvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévő közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp IV

csatornázása megtörtént. Az acsai szennyvíztisztító telep fogadja Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. További szennyvízrendszerek a turai, versegi és aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. A területekre általánosan jellemző a csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony volta (20-40% között). Létesítési engedéllyel rendelkezik a Galgamácsai regionális rendszer, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozik. A Galga patak környezetében elterülő települések többnyire a mezőgazdaság különféle művelési ágaiból élnek. Ennek köszönhetően a vízgyűjtő területen lévő vízfolyások minőségi paramétereit, főképp a vízkémiai állapotjelzőket, nagyban befolyásolja a területen felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák felhasználása. A jelenlegi csapadékelvezető rendszer többnyire elkülönített (a szennyvíz-csatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérő, többnyire nem kielégítő. Az árkokban összegyűlt csapadékvíz mezőgazdaságilag művelt területekről, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga patakba, mindenféle előkezelés nélkül. A Nagy patak vízgyűjtő területén erdő található. Az erdőgazdálkodáson és a turizmuson kívül más gazdasági tevékenység nem folyik a vízgyűjtőn. Az erdőgazdálkodás folyamán, egyes területeken tarvágásokat figyeltünk meg, amelyeket folyamatosan újratelepítenek. A tározó vízgyűjtője így emberi zavaró hatásokkal csak igen csekély mértékben tekinthető érintettnek. A Nagy patak területén szintén hasonló a helyzet. A Csórréti-tározó vízgyűjtő területén csak egyes településrészek fekszenek. Ezen települések (Mátraháza, Galyatető és Mátrafüred) elsősorban üdülőfaluk, állandó lakosság csekély. A településeken sem ipari, sem mezőgazdasági jellegű tevékenységet nem folytatnak, ezért potenciális vízszennyező források nincsenek. A településeken keletkező kommunális szennyvizeket csatornahálózatban gyűjtik össze és kivezetik a vízgyűjtő területéről. A területen jellemző közvetlen emberi eredetű „környezetterhelést” mindössze a turizmus adja, elsősorban a szemeteléssel okoznak károkat, ennek hatása azonban a tározó és patakjainak vízminőségére teljes bizonyossággal elhanyagolható (Gyöngyösi önkormányzat). Ismert pontszerű szennyező forrás nincsen a vizsgált területen. A területhasználat jellegéből fakadóan (nincs mezőgazdasági tevékenység) diffúz szennyeződés nincsen a tározó vízrendszere területén. A tározóban (és értelemszerűen a patakokban) mérhető koncentrációk természetes háttér koncentrációk, illetve légköri transzport és kiülepedés útján kerülhetnek a tározóba. Maga a tározó befolyással lehet a Nagy patak vízminőségére. A feltáró monitoring eddigi adatainak értékelését a jelentésben elvégeztük, de ezekből konklúzió levonására csak a teljes monitorozás befejezése után kerül majd sor. Az elkészített GIS struktúra feltöltését, és a honlap tartalmi részeinek kitöltését is az 1. előrehaladási jelentés elkészülte után tervezzük elvégezni.

Budapest-Gödöllő

Dr. Heltai György projektkoordinátor

V

TARTALOMJEGYZÉK

1

BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 1 1.1 1.2 1.3 1.3.1 1.3.2 1.4

2

A PROJEKT HÁTTERE ÉS JELENTŐSÉGE ............................................................................................. 1 MINTATERÜLETEK ........................................................................................................................... 2 CÉLKITŰZÉS .................................................................................................................................... 5 Általános célkitűzések ................................................................................................................ 5 Helyspecifikus célkitűzések ........................................................................................................ 6 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................... 6

MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA ..................................................................................... 8 2.1 MÓDSZERTAN .................................................................................................................................. 8 2.1.1 Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontjai ................................................................. 8 2.1.2 A projekt szervezeti felépítése .................................................................................................. 11 2.1.3 A projekt munkafázisai a munkaterv szerint ............................................................................ 12 2.1.4 A projektben résztvevő intézmények feladatai.......................................................................... 12 2.1.5 A projekt szakaszolása ............................................................................................................. 13 2.1.6 Módszertani alapok a projekt műveléséhez.............................................................................. 13 2.2 AZ ELVÉGZETT MUNKA BEMUTATÁSA ........................................................................................... 14 2.2.1 A meglevő információ összegyűjtése ........................................................................................ 14 2.2.1.1 2.2.1.2 2.2.1.3

2.2.2

Feltáró monitorozás................................................................................................................. 16

2.2.2.1 2.2.2.2

2.2.3 2.2.4 2.2.5 3

A Rákos patak vízrendszere...........................................................................................................14 A Galga patak vízrendszere ...........................................................................................................15 A Nagy patak vízrendszere ............................................................................................................15 Mintavételi pontok.........................................................................................................................16 Mintavételi és mérési módszerek...................................................................................................33

A VKI előírásainak alkalmazása a kiválasztott vízgyűjtőkön................................................... 35 GIS és honlap........................................................................................................................... 35 VKI adaptációs módszerek....................................................................................................... 36

A VÍZFOLYÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................ 37 3.1 ELHELYEZKEDÉS ÉS DOMBORZAT .................................................................................................. 37 3.1.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 37 3.1.2 Galga patak.............................................................................................................................. 38 3.1.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 39 3.2 ÉGHAJLAT ..................................................................................................................................... 40 3.2.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 40 3.2.2 Galga patak.............................................................................................................................. 40 3.2.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 41 3.3 GEOLÓGIA ÉS HIDROGEOLÓGIA ..................................................................................................... 41 3.3.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 41 3.3.2 Galga patak.............................................................................................................................. 42 3.3.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 42 A vízgyűjtőn előforduló talajok a következők: ...................................................................................................42

3.4 HIDROLÓGIA.................................................................................................................................. 43 3.4.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 43 3.4.2 Galga patak.............................................................................................................................. 46 3.4.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 48 4

VÍZTÍPUSOK, REFERENCIA ÁLLAPOT, ELŐZETES VÍZTEST KIJELÖLÉS ..................... 50 4.1 A VKI ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSAI ..................................................................................................... 50 4.2 A HAZAI HELYZET ......................................................................................................................... 51 4.2.1 Hazai folyótipológia................................................................................................................. 51 4.3 VÍZTÍPUSOK ................................................................................................................................... 56 4.3.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 56

I

4.3.2 Galga patak.............................................................................................................................. 56 4.3.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 57 4.4 REFERENCIA ÁLLAPOT ................................................................................................................... 57 4.5 ELŐZETES VÍZTEST KIJELÖLÉS ....................................................................................................... 57 4.5.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 58 4.5.2 Galga patak.............................................................................................................................. 58 4.5.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 58 5

EMBERI TEVÉKENYSÉGEK A VÍZGYŰJTŐN ........................................................................... 59 5.1 HIDROMORFOLÓGIAI HATÁSOK ..................................................................................................... 59 5.1.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 59 5.1.2 Galga patak.............................................................................................................................. 62 5.1.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 64 5.2 TERHELÉSEK.................................................................................................................................. 66 5.2.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 66 5.2.1.1 5.2.1.2 5.2.1.3 5.2.1.4

5.2.2

Galga patak.............................................................................................................................. 69

5.2.2.1 5.2.2.2 5.2.2.3 5.2.2.4

5.2.3

Területhasználat.............................................................................................................................69 Pontszerű források .........................................................................................................................69 Nem-pontszerű források ................................................................................................................70 Vízminőség....................................................................................................................................70

Nagy patak ............................................................................................................................... 71

5.2.3.1 5.2.3.2

6

Területhasználat.............................................................................................................................66 Pontszerű források .........................................................................................................................67 Nem-pontszerű források ................................................................................................................67 Vízminőség....................................................................................................................................67

Területhasználat.............................................................................................................................71 Pontszerű és diffúz szennyező források .........................................................................................71

VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE ÉS A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSA........................... 72 6.1 A VKI ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSAI ..................................................................................................... 72 6.2 VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 73 6.2.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 73 6.2.2 Galga patak.............................................................................................................................. 73 6.2.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 73 6.3 A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSA ........................................................................................... 74 6.3.1 Rákos patak.............................................................................................................................. 74 6.3.2 Galga patak.............................................................................................................................. 74 6.3.3 Nagy patak ............................................................................................................................... 74

7

VÍZTESTEK MONITOROZÁSA A VKI SZERINT ....................................................................... 75 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.5.1 7.5.2 7.6 7.6.1 7.6.2 7.7 7.7.1 7.7.2 7.7.3 7.7.4 7.7.5 7.7.6 7.8 7.9

A FELTÁRÓ MONITORING TERVEZÉSE ............................................................................................ 75 A FELÜGYELETI MONITORING TERVEZÉSE ..................................................................................... 75 A VIZSGÁLATI MONITORING TERVEZÉSE ........................................................................................ 76 A MEGFIGYELÉS GYAKORISÁGA .................................................................................................... 76 AZ OPERATÍV MONITORING TERVEZÉSE ......................................................................................... 77 A megfigyelési pontok megválasztása ...................................................................................... 77 A minőségi elemek megválasztása ........................................................................................... 78 A MONITORING KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI A VÉDETT TERÜLETEKEN.................................................. 78 Ivóvíz kitermelési pontok.......................................................................................................... 78 Élőhelyek és fajok védőterületei............................................................................................... 79 SZABVÁNYOK A VÍZMINŐSÉGI ELEMEK MONITOROZÁSÁHOZ ......................................................... 79 Makroszkópikus gerinctelenek mintázása ................................................................................ 79 Makrofitonok mintázása........................................................................................................... 79 Halak mintázása....................................................................................................................... 79 Diatomák mintázása................................................................................................................. 80 Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez........................................................................... 80 Szabványok a hidrológiai-morfológiai paraméterekhez .......................................................... 80 A BIOLÓGIAI MONITORING EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA .......................................... 80 A MONITORING EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA, AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ÉS AZ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁL OSZTÁLYBA SOROLÁSA.............................................................................................................. 81 7.10 A MONITORING EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA ÉS A KÉMIAI ÁLLAPOT OSZTÁLYBA SOROLÁSA ... 82

II

8

A FELTÁRÓ MONITOROZÁS EDDIGI EREDMÉNYEI ............................................................. 83 8.1 RÁKOS PATAK ............................................................................................................................... 83 8.1.1 Kémiai monitoring ................................................................................................................... 83 8.1.1.1

8.1.2

A Rákos-patak mérési eredményeinek ismertetése a patak folyásiránya mentén...........................83

Biológiai monitoring ................................................................................................................ 86

8.1.2.1 8.1.2.2 8.1.2.3 8.1.2.4 8.1.2.5

Fitoplankton...................................................................................................................................86 Élőbevonat.....................................................................................................................................90 Makrofiton.....................................................................................................................................92 Makrozoobenton............................................................................................................................94 Halfauna ........................................................................................................................................99

8.2 GALGA PATAK ............................................................................................................................. 100 8.2.1 Kémiai monitoring ................................................................................................................. 100 8.2.1.1

8.2.2

A Galga patak mérési eredményeinek ismertetése a patak folyásiránya mentén .........................100

Biológiai monitoring .............................................................................................................. 103

8.2.2.1 8.2.2.2 8.2.2.3 8.2.2.4 8.2.2.5

Fitoplankton.................................................................................................................................103 Élőbevonat...................................................................................................................................106 Makrofiton...................................................................................................................................109 Makrozoobenton..........................................................................................................................110 Halfauna ......................................................................................................................................113

8.3 NAGY PATAK ............................................................................................................................... 114 8.3.1 Kémiai monitoring ................................................................................................................. 114 8.3.1.1

8.3.2

8.3.2.1 8.3.2.2 8.3.2.3 8.3.2.4 8.3.2.5

9

Eredmények értékelése ................................................................................................................115

Biológiai monitoring .............................................................................................................. 116 Fitoplankton.................................................................................................................................116 Élőbevonat...................................................................................................................................119 Makrofiton...................................................................................................................................120 Makrozoobenton..........................................................................................................................122 Halfauna ......................................................................................................................................125

GIS MEGJELENÍTÉS ÉS PROJEKT HONLAP ........................................................................... 127 9.1 A LÉTREHOZOTT TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (GIS) BEMUTATÁSA .......................................... 127 9.1.1 Szoftverkörnyezet ................................................................................................................... 127 9.1.2 Az ArcExlorer adatai a kutatásban ........................................................................................ 127 9.2 A MÉRÉSI EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA .................................................................................... 129 9.3 HONLAP ....................................................................................................................................... 131 9.3.1 A kutatás eredményeinek bemutatása az interneten............................................................... 131 9.3.2 Domain név ............................................................................................................................ 131 9.3.3 A honlap elhelyezése .............................................................................................................. 131 9.3.4 A honlap struktúrája .............................................................................................................. 132 9.3.5 A honlap karbantartása ......................................................................................................... 133 9.3.6 A honlap fenntartása a projekt zárása után ........................................................................... 133

10

ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................... 134

11

IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................................... 139

12

A MUNKASZAKASZBAN ELKÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK......................................................... 145

13 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A MUNKASZAKASZ TERVEZETT ÉS A TÉNYLEGES KÖLTSÉGEIRŐL ....................................................................................................................................... 146 13.1 SZENT ISTVÁN EGYETEM KÉMIA ÉS BIOKÉMIA TANSZÉK ........................................................... 146 13.2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK ................................................................................................................................................... 147 13.3 VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET RT ............................................................ 148 14 A BESZERZETT IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK LISTÁJA ÉS FŐBB PARAMÉTEREI ......................................................................................................................................... 150 14.1 SZENT ISTVÁN EGYETEM KÉMIA ÉS BIOKÉMIA TANSZÉK ........................................................... 150 14.2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK ................................................................................................................................................... 150

III

RÖVIDÍTÉSEK AQEM: Makrozoobentonra alapozott integrált becslési eljárás a patakok és folyók ökológiai minőségének meghatározására. ArcView: Térinformatikai program ASPT: Average Score per Taxon BME VKKT: Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke BMWP: Biological Monitoring Working Party ÉMKÖVIZIG: Észak Magyarországi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság ÉMRV: Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Rt. EPA: Environmental Protection Agency (az USA Környezetvédelmi Hivatala) FAME: Fish-based Assesment Method for the Ecological Status of European River GC/MS: Gázkromatográf és tömegspektrométer összekapcsolva GIS: Geographical Information System (Földrajzi Információs Rendszer) GPS: Geographical Positioning System (Földrajzi Helymeghatározó Rendszer) IBI: Biológiai integritás index halakra IPCDR: Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság ISO: Európai Szabvány KAC: Környezetvédelmi Alap Céltámogatás KDV-KÖVIZIG: Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság KvVM: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mBf: Balti-tenger feletti magasság m-ben MMCP: Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer MSZ: Magyar Szabvány NRA: National River Authority PAR: fotoszintetikusan aktív sugárzás SIR: Selected Ion Recording STAR: Standardisation of River Classifications. Az ökológiai állapot osztályozására alkalmas módszer kidolgozása a VKI keretein belül a különböző biológiai kutatások eredményeinek felhasználásával. SZIE KBT: Szent István Egyetem Kémiai és Biokémiai Tanszéke VGT: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv VKI: Víz Keretirányelv

1 1.1

BEVEZETÉS A projekt háttere és jelentősége

Az Oktatási Minisztérium 2003. szeptemberében kiírta a „Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram” című pályázatot. Ennek a pályázatnak 5. fejezete a környezet állapotának megismerésére és a környezetbiztonság fokozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységekről szólt. E fejezet programpontja a „Komplex mérő-, megfigyelő- és információs rendszerek EU-konform továbbfejlesztése” címet viselte, melyhez kapcsolódóan „Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU Víz Keretirányelv ajánlásainak figyelembe vételével” címmel adtuk be pályázatunkat, melyet a két fordulóból álló értékelés során a bírálók támogatásra érdemesnek találtak. A projekt a „RAGACS Projekt” nevet kapta a mintaterületeinek nevéből képzett mozaikszóval (RÁkos GAlga CSórrét). Az EU Víz Keretirányelve (VKI) szerinti országos monitoring rendszer működtetése rendkívül költséges, sok százmillió forintos nagyságrendű forrást igényel évente. Sok megtakarítást lehetne elérni, ha tudományosan megalapozott módon volnánk képesek optimalizálni a költségeket és az információ tartalmat úgy, hogy a VKI szempontjai ne sérüljenek. Ezt nem lehet az ország valamennyi víztestén egyszerre kialakítani, hanem célszerű modell víztereket kiválasztani, azokon elvégezni a szükséges vizsgálatokat és értékelést, majd a kapott eredményekből az általánosítható következtetéseket levonni. A munka alapkutatást, alkalmazott kutatást (implementálást), és kísérleti munkát egyaránt igényel. A projekt jelentősége abban áll, hogy a VKI követelményeinek megfelelően kialakított hazai vízminőség-védelmi mérőhálózat legfontosabb elemeit meghatározza és gyakorlatban alkalmazható módszertant dolgoz ki, amely nélkülözhetetlen az EU által előírt és elfogadott monitoring rendszer gyors felállításához és költségkímélő üzemeltetéséhez. Az alábbi fontos kérdésekre kívánunk választ adni a három kiválasztott eltérő jellegű vízfolyáson végzett vizsgálataink alapján: • • •

Hogyan lehet meghatározni a víztestek jellemző állapotát (ökológiait és kémiait), vagyis mit, hol, mikor, és hogyan kell mérnünk. Hogyan lehet költségkímélő módon megtervezni kisvízfolyásokon a háromszintű monitoring rendszert? Vagyis hogyan lehet a legkevesebb költséggel a legkisebb információ veszteséget elérni? Országosan kb. 600 folyóvíztesttel kell majd foglalkozni. Milyen általános következtetések vonhatók le az országos monitoring kidolgozására vonatkozóan?

A munkát háromtagú konzorcium végzi. A konzorcium koordinátora a Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszéke (SZIE KBT), másik két tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke (BME VKKT), valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt (VITUKI).

1

1.2

Mintaterületek

A projekt művelésére három mintaterületet választottunk ki, melyek a következők: • • •

Rákos patak, forrástól a torkolatig. Galga patak, forrástól a torkolatig. Nagy patak vízrendszere a Csórréti-tározóval. Ebben az esetben csak a Szén patak betorkolásáig tartó szakaszt vettük figyelembe. A mintaterületek országon belüli elhelyezkedését az 1. ábra mutatja. 1. ábra A mintaterületek országon belüli elhelyezkedése

A három vízgyűjtő átnézeti képét az 2.-4. ábra mutatja.

2

2. ábra: A Rákos patak és vízgyűjtője (Fekete 2002)

3

3. ábra: A Galga patak és vízgyűjtője Aszódig

4

4. ábra: A Nagy patak és vízgyűjtője a Szén patakig

1.3

Célkitűzés

A pályázat célja a VKI-val összhangban a hazai kis vízfolyások monitorozásának kidolgozásához szükséges megalapozó vizsgálatok elvégzése jellemző modell víztereken, s ennek alapján javaslatok kidolgozása az országos monitorozási rendszer átalakításához. A projekt célkitűzései két „szintre” tagolhatóak: általános és helyspecifikus célkitűzésekre. 1.3.1

Általános célkitűzések

Az általános célkitűzések az eltérő karakterű kisvízfolyásokon megvalósítandó monitoring rendszerek kialakításának alapelveit és működtetésének rendjét hivatottak általánosítható formában, tudományosan megalapozni. A projekt általános célkitűzései a következők:

5

• • •

• • • • • • •

A VKI szerint különböző típusba tartozó kisvízfolyások vízminőségi monitorozására alkalmas módszertan kidolgozása, melynek során figyelembe vesszük a VKI még nem véglegesített szempontjait is. A különböző eredetű (kommunális, mezőgazdasági és ipari), jellegű és intenzitású emberi behatások által módosított kisvízfolyások eltérő vízminőségi sajátosságaihoz alkalmazkodó vizsgálati módszer kidolgozása. Jellegzetes meteorológiai, hidrológiai eseményekhez köthető „eseményvezérelt” mintavételi rendszer kidolgozása, az egyes jellemző események bekövetkeztekor feltétlenül vizsgálandó, illetve nem szükségszerűen vizsgálandó komponensek meghatározása. A kisvízfolyások ökológiai állapotának monitorozása a VKI által ajánlott élőlénycsoportok (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrogerinctelenek, halak) vizsgálatával. Az EU által, a nehézfémek üledékből történő mobilizációjának becslésére ajánlott rendkívül költséges és időigényes BCR módszer kiváltására szolgáló frakcionálási módszer kidolgozása és alkalmazása. Az AQEM és a FAME projektek biológiai és kémiai adatgyűjtésre vonatkozó javaslatainak tesztelése, amelynek során megvalósul a kooperáció külföldi intézményekkel. Az értékelési módszerek átvétele, kipróbálása, tehát gyakorlati alkalmazása – magyar útmutató elkészítése. Az adaptált módszertan gyakorlati megvalósítása három kijelölt eltérő környezeti állapotú mintaterületen. Adatbázis és térinformatikai rendszer kiépítése a monitoring vizsgálatok eredményeinek tárolására, megjelenítésére. A projekt eredményeinek közzététele a projekt honlapján.

Az elsődleges célkitűzések elérésétől országos szinten általánosítható és felhasználható eredményeket várunk. 1.3.2

Helyspecifikus célkitűzések

A helyspecifikus célkitűzések az egyes vizsgálati alprogramokhoz kapcsolódnak, várható eredményeik elsősorban helyi jellegű problémák részletes feltárására, valamint megoldásuk megalapozására alkalmasak, illetve egyes célkitűzések a vízgazdálkodás területén jelentős ismeretbővítést tesznek lehetővé. Egyéb helyi célkitűzések az alábbiak: • • 1.4

Olyan mérési program kialakítása, amely a víztest tipológia igazolásához adatokat szolgáltat. A referencia állapot jellemzése az adott víztípusok esetében a mintaterületeken biológiai szempontból. A jelentés felépítése

Az 1. részjelentés felépítésében követi a majdani zárójelentés szerkezetét. Az egyes fejezetekben megjelöljük azt, hogy a munkatervnek megfelelően mennyire jutottunk előre a fejezetek tartalmát illetően. Azért követjük ezt a logikát, mert így a munkatervvel az elvégzett munkát könnyen össze lehet hasonlítani.

6

A bevezetést követően a munka módszertanát ismertetjük, mely tartalmazza a projekt szervezeti felépítését, munkafázisait, szakaszolását, az egyes intézmények közötti feladat megosztást és információáramlást. Ezután az elvégzett munka ismertetésére kerül sor, ebben az alfejezetben mutatjuk be a már meglévő információtól kezdve a tesztterületeken a részjelentés lezárásáig elvégzett mérési feladatokat (2. fejezet). A 3. fejezetben a kiválasztott vízfolyások általános jellemzőit ismertetjük (domborzat, éghajlat, geológia, hidrogeológia, stb.). A 4. fejezetben a vízfolyások tipizálásával, a víztestek előzetes kijelölésével és a referencia állapot meghatározásával foglalkozunk. A vízfolyásokat ért emberi hatásokat az 5. fejezetben ismertetjük, majd ennek értelmében véglegesen kijelöljük és besoroljuk a víztesteket (6. fejezet). Ezután a víztestek VKI szerinti monitorozását mutatjuk be (7. fejezet), majd az eddigi eredmények alapján (meglévő információ és saját mérések) előzetesen jellemezzük a víztesteket (8. fejezet). A jelentés 9. fejezetében foglalkozunk a térinformatikai rendszerünkkel és a projekt honlapjával kapcsolatos eddigi eredményekkel. A részjelentés utolsó érdemi fejezete az összefoglalás (10. fejezet). Az irodalomjegyzéket a 11. fejezet tartalmazza. A 12. és a 13. fejezet a támogatási szerződés 6. Melléklete által kötelezően előírt, a munkaszakasz költségeivel kapcsolatos, anyagokat tartalmazza. Az elvégzett mérések adatait a jelentés Mellékletében mutatjuk be.

7

2

MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA

2.1 2.1.1

Módszertan Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontjai

Az EU Víz Keretirányelv központi gondolata a vizek „jó állapotának” biztosítása egységes környezeti- és vízgyűjtő-szabályozási keretbe illesztve. Ezt az állapotot 2015-re a gazdasági realitásokat mérlegelve kell elérnünk. A célok többek között tartalmazzák az ökoszisztémák és a vízi környezet védelmét, a biztonságos ivóvízellátást és a fenntartható vízhasználatokat, az árvizek és aszályok hatásainak mérséklését. Alapelvei az elővigyázatosság, a megelőzés, a kockázatok csökkentése, a társadalom bevonása, a „szennyező fizet” elv, a szolgáltatások terén a költségmegtérítés elve. Az integrált tervezés célja kettős: (a) a jó állapot fenntartása és (b) az emberi igényeket kielégítő vízhasználatok (ezek sorában például a vízkivételek, átvezetések, duzzasztás, meder- és partfalszabályozás) olyan megvalósítása, hogy az csak a legkisebb szükséges beavatkozást jelentse az ökoszisztémák működésébe. A felszíni vizek osztályozásának két pillére az ökológiai és a kémiai állapot. Az integrált állapotot a két tényező közül mindig az határozza meg, amelyik rosszabb minősítésre ad okot. A jó ökológiai állapotot a „referencia vagy zavartalan állapothoz” viszonyítják, a kémiai állapotot környezeti határértékekkel definiálják. A felszíni vizek ökológiai állapota integrálja a biológiai, hidrológiai és hidro-morfológiai, fizikai-kémiai és az élővilágot érintő kémiai változók hatását, tehát közvetett módon magába foglalja a mai értelemben vett vízminőséget is. A vízkészleteket érintő beavatkozások keretét integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT-k) adják majd meg. Elkészítésük első határideje 2009. vége. A VKI alkalmazásának főbb elemeit és egyszerűsített sémáját a 5. ábra mutatja be. Az ábrán egyben a VKI bevezetésének egyes részhatáridői is láthatók. A VKI szerint a víztestek a VGT legkisebb egységei. A vizek állapot értékélése, a környezeti célok elérése és a monitoring működtetése ebben a léptékben történik. A természetes víztestek tartozhatnak nálunk a folyók, illetve a tavak kategóriájába, a víztestek ezen kívül lehetnek erősen módosítottak és mesterségesek. A víztestek meghatározása elsősorban a víztest tipológia alapján történik. A tipológia országos léptékű, és főként olyan paraméterekre alapul, amit az emberi hatások, és az élőlények élettevékenysége kevéssé befolyásol. A víztestek lehatárolását az emberi hatások módosíthatják. A víztestek jellemzése, az emberi hatások értékelése az első szintű monitoring rendszer eredményei alapján történik (felügyeleti monitoring). A víztestek állapotát (ökológiai és kémiai) az azonos típushoz tartozó referencia víztesthez (kiváló állapot), vagy a jó állapotú víztesthez viszonyíthatják. Legalább a jó állapot elérése a cél, ennek alapján történik a környezeti célkitűzések meghatározása. A környezeti célkitűzésre épül a beavatkozási terv, majd annak implementálása. A beavatkozási terv kidolgozása annak alapján történik, hogy a jó állapottól eltérést mi okozza. Ennek megállapítása a vizsgálati monitoring keretében történik.

8

5. ábra: A VKI alkalmazásának sémája (BME VKKT 2003)

Vízgyűjtő Vízgyűjtőgazdálkodási gazdálkodásiterv terv

2004

2006

2009

H H aa tt éé vv ee nn tt ee ff ee ll üü ll vv ii zz ss gg áá ll aa tt

AAvízgyűjtő vízgyűjtőjellemzői jellemzői

Emberi Emberitevékenység tevékenység

G G aa zz dd ..

Monitoring, Monitoring, Környezeti Környezetiállapot állapot Környezeti Környezeticélok célok Beavatkozási Beavatkozásiterv terv (gazdasági (gazdaságielemzésel) elemzésel) Implementálás Implementálás

É É rr dd ee kk ee ltlt ee kk

K K rr itit éé rr ii uu m m oo kk 1

II nn tt éé zz m m éé nn yy ii kk oo oo rr dd ii nn áá cc ii óó

2015

Az elvégzett beavatkozások hatásvizsgálatát szintén el kell végezni annak érdekében, hogy a jó állapot irányába elmozdulás mértéke megállapítható legyen (működési monitoring). Az erősen módosított és a mesterséges víztestek esetében nem állapotról, hanem a potenciálról beszélünk. A VKI alkalmazásának lényeges eleme a társadalom bevonása a döntéshozatalba (nyílt tervezés) és az eredmények térinformatikai megjelenítésén alapuló jelentési kötelezettség. A VKI szerinti vízgazdálkodás lényegesebb elemei a következők: • • • • • •

A környezeti célkitűzések megfogalmazása nem helyi, hanem általános követelmények szerint történik. Fontos szerepet kap az ökológia. A jó állapot/potenciál elérésének eszköze az emberi hatások mértékének csökkentése. Európai integrált vízgazdálkodás kialakításának első lépése a VKI alkalmazása. A tagállamok és a csatlakozó országok részére a VKI alkalmazása kötelező. Alapelvei a költségmegtérülés, a „szennyező fizet” elv és a nyilvánosság bevonása.

A 5.ábrán látható, hogy a monitoring az egyik legfontosabb eleme úgy a VKI implementálásának, mint a működtetésének. Tekintsük át ezért röviden a VKI szerinti monitoring jellegzetességeit! A VKI 8. cikkelye előírja a vizek állapotának rendszeres monitorozására irányuló programok kidolgozását. A monitoring hálózatot úgy kell megtervezni, hogy koherens és átfogó képet adjon az ökológiai és kémiai állapotról minden vízgyűjtőn, és tegye lehetővé a víztesteknek öt osztályba történő besorolását az 1.2. szakasz normatív meghatározása szerint. A

9

tagállamoknak a felszíni vizek monitoring-hálózatát bemutató térképet vagy térképeket kell szolgáltatniuk a vízgyűjtő gazdálkodási tervben. A monitoring célja a vizek állapotának, illetve ezzel összefüggésben a környezeti célkitűzések teljesülésének. A monitoring rendszer teszi lehetővé a (vízi) környezet állapotának időszakonként ismétlődő felmérését, illetve a környezeti állapot szempontjából kritikus helyek (például jelentős szennyezőanyag-terhelések) környezetében a vízminőség folyamatos figyelemmel kísérését. Utóbbi a szennyezés-csökkentési intézkedések hatékonyságának mérését szolgálja. A VKI által megkívánt monitoring többszintű. A monitoring általános céljai a VKI-ben világosan meghatározottak. A célok attól függően változnak, hogy a mérési program a felügyeleti, operatív, vagy vizsgálati okokból szükséges. A megkívánt pontosság, a konfidencia és a “szignifikáns” kockázat a következők szerint változik: • • •

A víztestek száma az egyes monitoring típusoknál. A monitoring állomások szükséges száma az egyes víztestek állapotának meghatározásához. A mintavételezési gyakoriság, amit az egyes komponensek mérésénél el kell érni.

Mivel valamennyi víztestet nem lehet monitorozni, nem lehetséges valamennyi állapotot és hatást sem valamennyi víztestnél vizsgálni. Ezért a monitoring állomások, és a mintavételi gyakoriságok kiválasztása elfogadható kompromisszumot igényel az ideálishoz tartozó pontosság és konfidencia, valamint a program költségei között. A VKI szerinti monitoring jellegzetességei és egyben új elemei a következők: •

• • • • • •

A monitoring rendszernek nem az adott mintavételi hely, hanem az egész víztest állapotát kell meghatározhatóvá tennie. Ez azt is jelenti egyben, hogy nagy szükség van olyan módszerek (mintavételi, mérési, értékelési módszerek) alkalmazására, amelyek ezt lehetővé teszik. A monitoring rendszer többszintű, elkülönül benne az állapotértékelés, a kivizsgálás és a beavatkozások hatásvizsgálata. Döntő szerepet kap benne az ökológia, bizonyos élőlény együttesek (fitoplankton, makrofita, fitobenton, makroszkópikus gerinctelenek, halfauna) vizsgálata. Ezek mellett a hidro-morfológiai viszonyokat és a kémiai paramétereket is vizsgálni kell. Az üledék monitoring révén lehetővé válik az akkumulációs hatások vizsgálata is. Fontos eleme a monitorozásnak a veszélyes anyagok vizsgálata. Nemcsak a nagyobb víztestek, hanem valamennyi 50 ha-nál nagyobb tó és 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű víztest monitorozását is meg kell oldani. Az eredményeket adatbázisban, térinformatikai rendszerben megjeleníthető módon kell rögzíteni.

A hazai kisvízfolyások eltérő minőségi állapotúak, ezért vizsgálatuk és minősítésük teljesen azonos módszerrel nem lehetséges, ezért az eltérő állapotú vízterek minősítésére speciális módszertan kidolgozása szükséges. A VKI szerinti monitorozás előírásaival a 6. fejezetben foglalkozunk részletesebben.

10

2.1.2

A projekt szervezeti felépítése

A projekt irányítása az alábbi blokkséma szerint történik: 6. ábra: A projekt irányításának blokksémája PROJEKTET IRÁNYÍTÓ TESTÜLET

VITUKI Csúcslaboratóriuma

SZIE laboratóriuma

Értékelő csoport

Térinformatikai szakértő

A projektet irányító testület vezeti, melynek elnöke a projekt igazgatója, Dr. Heltai György, a SZIE KBT tanszékvezető egyetemi tanára, munkáját segíti a projekt menedzsere Kruppiné Dr. Fekete Ilona tanszéki mérnök. A projektet irányító testület három tagból áll, tagjai a vezetőn kívül Dr. Szilágyi Ferenc, a BME VKKT docense és Dr. László Ferenc, a VITUKI Rt. Vízminőség-védelmi Intézetének igazgatója. Az irányító testület felelős a projekt előmeneteléért, a vállalt feladatok határidőre történő elvégzéséért és a dokumentálás minőségéért. A szükséges mérések elvégzése a SZIE és a VITUKI Rt. laboratóriumában történik. Az adatokat az értékelő csoport dolgozza fel, melynek tagjai a következők: • • •

SZIE KBT: Kruppiné Dr. Fekete Ilona tanszéki mérnök, Szlepák Emőke és Halász Gábor doktoranduszok. BME VKKT: Dr. Licskó István egyetemi docens, László Balázs és Osztoics András doktoranduszok. A mátrai mintaterület mérési programjában és az eredmények értékelésében résztvesz Szilágyi Eszter, a BME végzős környezetmérnök hallgatója. VITUKI: Dr. Csányi Béla osztályvezető, Dr. Juvancz Zoltán tudományos tanácsadó és Zagyva Andrea tudományos munkatárs.

11

A hidrológiai és hidro-morfológiai vizsgálatok eredményeit Dr. Nováky Béla, a SZIE Környezetgazdálkodási Intézete Tájökológia Tanszékének egyetemi docense értékelte. A biológiai vizsgálatokba bevont szakértők: Németh József (fitoplankton és bevonatalgák), Dr. Kovács Béla (halfauna), Dr. Tóth Albert (makrofita). Az eredmények és adatok térinformatikai megjelenítéséről és a projekt honlapjának elkészítéséről és fenntartásáról alvállakozóként a SZIE által megbízott térinformatikai szakértő, Magyari Julianna, gondoskodik. A jelentést Dr. Szilágyi Ferenc és László Balázs állította össze a szakértők anyagainak felhasználásával. 2.1.3

A projekt munkafázisai a munkaterv szerint

A projekt összesen 11 részfeladatokból áll, ezek az alábbiak: 1.

A meglevő információ és adatok értékelése, víztípusok, víztípusok alapján a víztestek, referencia jellemzők meghatározása a mintaterületeken. Az emberi beavatkozások jellegének és mértékének meghatározása a mintaterületeken. Részletes feltáró monitoring végzése a vízgyűjtőkön, az eredmények alapján a felügyeleti monitoring megtervezése. A vízgyűjtők jelenlegi állapotának és az emberi hatások következményeinek értékelése. Környezeti célok meghatározása (referencia és jó állapot/potenciál) A kritikus környezeti problémák (például a kritikus területek) lehatárolása. A kivizsgálási monitoring megtervezése, és az alkalmazható lehetséges műszaki megoldások elemzése. A beavatkozások operatív monitorozásának megtervezése. Az eredmények megjelenítése erre a célra kifejlesztett térinformatikai rendszerben. A szükséges beavatkozások költségelemzése. Általános következtetések levonása az eredmények országos körű alkalmazásához. Módszertani útmutató készítése kisvízfolyások VKI szerinti monitorozásához. A projekt zárójelentésének elkészítése, az eredmények nyilvánosságra hozatala és az eredmények publikálása.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Ezekből a feladatokból az első háromban, és részben a negyedikben és a nyolcadikban elért eredményeket kell e részjelentésben ismertetni. 2.1.4

A projektben résztvevő intézmények feladatai

A konzorciumi tagok feladata és felelőssége a következők szerint körvonalazható: •

•

A SZIE KBT, mint konzorciumvezető felelős a projektért, ezen kívül Galga patakon és a Rákos patakon folyó mintavételezési és mérési munkálatokat fogja össze a hagyományos kémiai és a radiokémiai komponensekre vonatkozóan. Ez az intézmény végzi az üledékkémiai méréseket a három vízterületen. A SZIE irányítja a honlap készítés és a GIS megjelenítés feladatait, melyeket alvállalkozó végez. A BME VKKT felelős a VKI-val kapcsolatos feladatokért (tipológia, víztest kijelölés, referencia állapot, stb.) és a jelentések összeállításáért. Ez az intézmény végzi a három vízterületen a célvizsgálatokat, és a Nagy patak vízrendszerén folyó rendszeres kémiai mintavételezést.

12

•

A VITUKI felelős az analitikai feladatok közül a veszélyes anyagok, és a hagyományos kémiai komponensek méréséért. Ez az intézmény fogja össze és értékeli a biológiai vizsgálatokat, melybe külső szakértőket is bevon.

2.1.5

A projekt szakaszolása

A projekt végrehajtását a három munkaszakaszra osztottuk, az eredményeiről részjelentéseket készítünk. Jelen részjelentés az első modell vízrendszer feltáró monitorozásának megalapozása és a tavaszi-nyári vizsgálati feladatainak elvégzése”, 2004. február 11. eredményeit ismerteti.

egyes munkaszakaszok munkaszakasz („Három szezonális monitorozás – 2004. szeptember 6.)

A projekt munkaszakaszai egymásra épülnek, az egyes munkaszakaszok eredményei alapozzák meg a következő munkaszakaszok kidolgozásának módszereit. Egyes esetekben, a későbbi munkaszakaszok eredményei várhatóan módosítani fogják, az előző munkaszakaszok (rész)eredményeit (pl. a víztestek előzetes lehatárolása megváltozhat a monitoring eredmények alapján, a típusba sorolás módosulhat a teljes biológiai adatsor birtokában, stb.), ezért e jelentésünk csupán előrehaladási jelentésnek tekintendő, melynek megállapításai a későbbi munkák eredményei alapján módosulhatnak. A részjelentés összeállítása során arra törekedtünk, hogy az egyes feladatok eredményei jól tagoltan, egymástól elkülönítve jelenjenek meg, azonban a feladatok egymásra épülése miatt ez nem minden esetben volt megoldható. 2.1.6

Módszertani alapok a projekt műveléséhez

A projekt feladata az, hogy a kisvízfolyások hazai monitorozására a VKI szellemében, a vonatkozó útmutatók ajánlásainak figyelembe vételével adjon ajánlásokat és módszertant. A 2.1.1. fejezetben átfogóan ismertettük a VKI szerkezetét, most pedig a saját feladatainkra vonatkozó módszertannal foglalkozunk. Amikor a monitoring rendszerrel foglalkozunk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat a lépéseket sem, amikkel a monitorozásig eljutunk. A munkánkban ezt a módszert követtük. A következő lépések voltak szükségesek: • A VKI rendszerének alapegységei a víztestek, melyek több-kevésbé homogén vízterületek, egye-egy vízfolyás részei. A víztestek lehatárolása tehát alapvető fontosságú, erre nézve a WFD (2000) és a CIS WG 2.1. (2002) útmutató javaslatokat ad. A víztestek ismerete nélkül a monitorozás nem kezelhető a VKI szerint. • A víztestek lehatárolásának első lépése a típusba sorolás. A mintaterületeket a vonatkozó folyótipológia szerint fel kell osztani. Ahol típusváltás történik, ott víztest határ lesz. Ezzel előzetesen lehatároljuk a víztesteket. • A víztest lehatárolást a szennyezőanyag terhelések módosíthatják. Ahol a terhelés a vízfolyás jellemzőit jelentősen módosítja, ott célszerű víztest határt kijelölni egy típuson belül is, mert ellenkező esetben nem fog teljesülni a víztest homogenitásának elve. Ehhez a vízfolyást ért emberi hatásokat kell elemezni. • Amikor a víztesteket meghatároztuk, akkor kerül sor a víztestek kategorizálására természetes, vagy erősen módosított állapot szerint. A mesterséges víztestekkel nincsen gond, mert ahol korábban nem volt víztest és most van, az mesterséges kategóriába kerül (pl. kavicsbánya tavak). Az erősen módosított kategóriába kerülés alapfeltételei hidro13

•

• •

• • •

morfológiaiak. Az erősen módosított állapot fennállásának feltételei a következők: (1) Olyan mértékű hidro-morfológiai hatás érte a víztestet, hogy annak a vízi ökoszisztémára gyakorolt hatása jelentős; (2) Ezt a hidro-morfológiai változást nem lehet ökológikusabb megoldással kiváltani; (3) A hatás fenntartása indokolt, mert fontos igényeket elégít ki; (4) Gazdaságilag nem indokolható a jelenlegi helyzet megváltoztatása. A természetes állapotú víztestekre meg kell határozni a referencia állapotot, ami az emberi hatásoktól mentes (zavartalan) állapotot jelent. Ez nem jelenti a természetes állapot visszaállítását. A referencia állapotot referencia területen mért adatokkal kell jellemezni, de más módszerek is lehetnek a referencia állapot meghatározására. Ezután definiálni kell a jó állapotot. A víztestek jellemzésére felügyeleti monitorozást kell kialakítani és működtetni (nálunk az adathiány miatt feltáró monitorozás is szükséges – PHARE Projekt indul erre az idén). Itt lép be tehát először a monitorozás. Ezután a víztesteket jellemezni, és ötosztályos rendszerben minősíteni kell. Ennek alapján megállapítható, hogy a környezeti célkitűzésektől a víztestek milyen távol vannak. Ha a víztestek nem érik el a környezeti célkitűzéseket, meg kell vizsgálni ennek okát (vizsgálati monitorozás), majd beavatkozásokat kell tenni a környezeti célkitűzések elérésére. A beavatkozások hatásvizsgálata az operatív monitorozás keretében történik. Látható, hogy a háromszintű monitorozásnak más-más célja van, ezért a vizsgált jellemzők, a gyakoriság, a mintavételi helyek, stb. is mások, kell, legyenek. A VKI a monitorozás kialakításában szigorú elveket követel (vö.: 7. fejezet). Nemcsak a minősítés elveiben, hanem a megbízhatóságában és az összehasonlíthatóságában is feltételeket állít fel.

A projekt művelése során mi is ezt a logikát követtük. Az általunk végzendő feltáró monitorozás a felügyeleti és a vizsgálati monitorozást megalapozza a mintaterületeken, és lehetőséget ad a megbízhatóság statisztikai értékelésére is. 2.2 2.2.1

Az elvégzett munka bemutatása A meglevő információ összegyűjtése

A VKI bevezetése során számos eddig rendszertelenül, vagy egyáltalán nem vizsgált víztest alapállapotának felmérése, majd rendszeres monitorozása válik szükségessé. A vízminőségi vizsgálatok, legyen szó akár kémiai, akár hidrobiológiai vizsgálatokról meglehetősen költségesek. Jelentős költségeket lehet megtakarítani – elsősorban az alapállapot felmérése során- amennyiben a sikerül összegyűjteni az elszórtan rendelkezésre álló információkat, mérési eredményeket, még abban az esetben is, ha az egyes információk megbízhatósága esetenként megkérdőjelezhető. Az elsődleges adatgyűjtés fontos eleme volt a három mintaterület alapos bejárása, melyet fényképekkel és videó felvételekkel dokumentáltunk. 2.2.1.1 A Rákos patak vízrendszere A Rákos patak vízrendszerét illetően a leghasznosabb információk az EMLA alapítvány Rákos patak honlapjáról, és a SZIE korábbi tanulmányiból kerültek elő. A patakról az alábbi tanulmányok szolgáltattak információt és adatokat: • A patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer hidrológiai és hidromorfológiai felmérése Heltai et al (2003) munkája tartalmazza, mely munkát KAC támogatásból végezték

14

• • • • • • • • • •

(esésviszonyok, hidrológia, hidromorfológiai patakfelmérés, környezeti állapot vizsgálat, stb.). Fekete (2002) Ph.D. értekezésében elkészítette a környezetterhelés komplex értékelését a Gödöllő és Isaszeg közötti tórendszerben. Rosiwall (2002a, 2002b) elkészítette az EMLA alapítvány támogatásával a Rákos-menti települések egyedi tájérték kataszterét, és elemezte táji adottságait. A KvVM és az EMLA Alapítvány támogatásával Fodor (2003) vizsgálta az EU VKI megvalósításának gazdasági és szervezeti kérdéseit. Törő (2002, 2003) elvégezte a patak biológiai minősítését, és makroszkópikus gerinctelen faunájának vizsgálatát. Nagy (2003) a VKI revitalizációval kapcsolatos lehetőségeit vizsgálta. KAC támogatásból elkészült a patak élőhely térképe (Deák 2002). A patak több mint 15 mintavételi helyéről rendelkezésünkre állnak korábbi hagyományos vízkémiai mérések adatai. Rendelkezésünkre állnak a patak vízgyűjtőjén található hulladéklerakók adatai. A patak bevonatlakó kovaalgáiról (mely a VKI szerinti biológiai értékelésbe bevont élőlény együttes) Szabó (2001) készített összefoglaló tanulmányt. Rendelkezésünkre áll a patak teljes hossz-szelvényének hidro-morfológiai felmérése.

Kérdőívet küldtük ki a patak menti önkormányzatoknak a vonatkozó információk begyűjtése érdekében (szennyező források, hidro-morfológiai beavatkozások, stb.). A kérdőívekre több önkormányzat válaszolt és értékes információval szolgált. 2.2.1.2 A Galga patak vízrendszere A Galga esetében az alábbi háttéranyagokra támaszkodhattunk: • Rendelkezésünkre áll a patak teljes hossz-szelvényének hidro-morfológiai felmérése (szakaszok, tulajdonos, állapot, érintett település). • A KDV VIZIG a rendszeresen nem vizsgált vízkészletek részletes felmérésének, vízminőségi állapotfelmérésének és célállapot meghatározásának keretében KAC támogatásból elkészítette a Galga patak állapotfelmérését részben a VKI előírásai szerint. Ez volt az egyetlen olyan állapotfelmérés a Galgán, melyben a vízkémiai és hidromorfológiai jellemzők mellett a VKI szerinti élőlény csoportokat is vizsgálták (KDV VIZIG 2003). • A SZIE KBT felmérte a patak környezeti állapotát (SZLEPÁK 2000, 2002, 2003). 2.2.1.3 A Nagy patak vízrendszere Munkánk során összegyűjtöttük a Nagy patakról és a figyelembe vett vízgyűjtő területéről rendelkezésre álló információkat. Az adatgyűjtés során összegyűjtöttük a rendelkezésre álló kutatási jelentéseket, valamint felvettük a kapcsolatot a következő szervezetekkel: • • • • •

Észak Magyarországi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság. Gyöngyös város Önkormányzata (a vízgyűjtőn található települések illetékes szerve). Észak Magyarországi Regionális Vízművek (a Csórréti-tározó üzemeltetője). A Csórréti-tározó vízművének vezetője. Erdészeti Tudományos Kutató Intézet (ERTI).

15

A Vízügyi Igazgatóságtól és a Környezetvédelmi Felügyelőségtől elsősorban vízminőségi és hidrológiai adatokat vártunk. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak eseti jellegű adataik vannak, ugyanakkor a tározó kezelője az Észak Magyarországi Regionális Vízműveknek nagy rendszerességgel mér több vízminőségi komponenst, illetve tározóra vonatkozóan hidrológiai adatokkal is rendelkeznek. A tározó üzemeltetője a következő adatokat tudta rendelkezésünkre bocsátani: •

•

Hidrológiai adatok: tározó vízállása, tározóból kivett vízmennység és a vízkivétel szintje, fenékürítőn, illetve az árapasztón leengedett vízmennyiség, csapadék a vízmű területén, léghőmérséklet, kitermelt víz hőmérséklete (az adott vízkivételi szinten mért vízhőmérséklet). Az adatok napi léptékűek és a 2000. január 1.-től 2004. június 28-ig terjedő időszakról állnak rendelkezésünkre (a vízmű irattárában az ennél régebbi üzemnaplók is rendelkezésre állnak, azonban elegendőnek tartottuk ennek a négy évnek az adatait összegyűjteni). Vízminőségi adatok: a vízminőségi adatok a kitermelt nyersvízre vonatkoznak, azaz az éppen aktuális vízmélységre. Az adatok 1996. január 1.-től állnak rendelkezésünkre, átlagosan 3-4 naponkénti rendszerességgel. A vizsgált paraméterek: hőmérséklet, pH, lúgosság, összes- és karbonát keménység, kalcium, magnézium, összes vas, összes mangán, ammónium-ion, nitrit-ion, nitrát-ion, klorid-ion, szabad, kötött és agresszív széndioxid, hidrogén-karbonát, permanganátos kémiai oxigénigény (KOIps), alumínium, zavarosság, fajlagos elektromos vezetőképesség és algaszám.

Az Erdészeti Tudományos Kutató Intézetnek (ERTI-nek) évtizedek óta mintaterülete a Csórréti-tározó vízgyűjtője. A kifejezetten erdészeti jellegű kutatáson kívül vizsgálják a csapadék savasságát (nyílt területen, tűlevelű- és lombhullató állomány alatt, fatörzsön lefolyva, illetve avarszinten). Ezen túlmenően a Nagylipót és a Nyírjes patakok vízminőségét is vizsgálják, valamint a 2003. októbere óta a két patak felső szakaszán mérőbukóval vízhozamot is mérnek. A mérési adatokat adatcsere egyezség alapján a rendelkezésünkre bocsátották: vízminőségi adatok a Nagylipót és a Nyírjes patakokra vonatkozóan a 2002. és 2003. évre, havi bontásban, a következő vízminőségi paraméterekre: pH, lúgosság, hidrogénkarbonát, klorid-ion, szulfát-ion, fajlagos elektromos vezetőképesség, kalcium-ion, magnézium-ion, nátrium-ion, kálium-ion, ammónium-ion, nitrit-ion, nitrát-ion, foszfát-ion. Hidrológiai adatok: 2003. október 1.-től napi bontásban: vízhozam a Nagylipót és a Nyírjes patakok mérőbukóinál, csapadék, napi átlag- és maximum hőmérséklet a Névtelen-bércnél, illetve csapadék a Kékestetőnél. 2.2.2 Feltáró monitorozás A feltáró monitorozás az alapja a háromszintű monitoring megtervezésének. A meglevő és az új mérések eredményei adnak lehetőséget a víztestek kijelölésére, besorolására és jellemzésére. A munkaterv szerint a feltáró monitorozás egy évig tart, tehát a végleges eredmények jövő év tavaszára várhatók. Ennek ellenére az eddig elvégzett nagyszámú mérés adatai is értékes következtetések levonására adnak módot, jóllehet ezek a következtetések módosulhatnak a későbbi adatok függvényében. A feltáró monitorozás esetében a mintavételi helyek, gyakoriság, mért jellemzők és mérési módszerek a fontosabbak. 2.2.2.1 Mintavételi pontok A mintavételi pontok kiválasztása során minden mintaterület minden víztestére legalább egy mintavételi pontot helyeztünk, a nagyobb víztestekre, a jobb statisztikai elemezhetőség érdekében több pontot is. Mindhárom mintaterületen kiválasztottunk egy víztestet, amelyet 16

egyszeri alkalommal „expedíciószerűen” részletesen végigmértünk. A mintavételi pontokat GPS koordinátákkal határoztuk meg. A mintavételi pontokat a készülő térinformatikai rendszerben megjelenítettük. A mintavételi pontoknak állandó jelölést adtunk, melyeket a követhetőség érdekében a pontok meghatározásánál felsoroltunk. A munka elején részletes, feltáró monitorozás programot indítunk be annak érdekében, hogy a víztestek jellemző állapota meghatározható legyen. A VKI feltáró monitorozást nem ír elő, de tekintve, hogy a hazai kisvízfolyásokról alig van információ, a jellemző állapot megállapításához szükség volt feltárásra. A monitorozás program mintavételi helyeit, a vizsgálandó paramétereket, valamint a mintavételi gyakoriságot a VKI előírásainak megfelelően jelöltük ki.

2.2.2.1.1 Rákos patak A Rákos patakon a részletes felmérést a budapesti szakaszon (1. víztest), illetve a gödöllői tórendszeren (2. víztest) végeztük el, összesen 31 mintavételi ponton. A Rákos patak víztestein összesen 15 rendszeres mintavételi pontot jelöltünk ki, amelyet az 1. táblázatban félkövér szedéssel jelöltünk. A mintavételi pontokat egységesen a torkolat felől kezdtük számozni. A mintavételi pontokat a 7. ábra mutatja. 1. táblázat: Mintavételi pontok a Rákos patakon (vö.: 7. ábra) Víztest

1

2 3

Pontkód RP1 RP2 RP3 RP4 RP5 RP6 RP7

Koordináta N47 32.501 E19 03.613 N47 32.547 E19 04.363 N47 32.383 E19 04.942 N47 32.164 E19 05.459 N47 31.956 E19 05.969 N47 31.684 E19 06.551 N47 31.522 E19 06.920

RP8 RP9 RP10 RP11 RP12 RP13 RP14 RP15 RP16 RP17 RP18 RP19 RP20 RP21 RP22 RP23 RP24 RP25

N47 31.332 E19 07.824 N47 30.942 E19 08.666 N47 30.493 E19 09.154 N47 30.029 E19 09.733 N47 29.530 E19 10.599 N47 29.423 E19 11.616 N47 29.384 E19 13.222 N47 29.125 E19 14.611 N47 29.038 E19 15.490 N47 29.071 E19 16.178 N47 29.541 E19 20.556 N47 31.601 E19 23.260 N47 32.804 E19 22.934 N47 33.146 E19 22.842 N47 33.350 E19 22.696 N47 33.585 E19 22.502 N47 33.743 E19 22.469 N47 33.724 E19 22.401

17

Leírás Rákos patak XIII. Duna torkolat Madarász Viktor utca Tahi utca Szent László út Komáromi út Czobor út Rákos patak XIV.(REANAL)(Telepes u.) Egressy út Fogarasi út Ond Vezér útja Rákos patak X. (Hortobágyi u.) Felsőrákos Túzok utca Határhalom utca Cinkotai út XVII. Ferihegyi út Rákos patak XVII. (Szabadság u.) Rákos patak Pécel "vízmérce" Rákos patak Isaszeg (Péceli u. híd) Gödöllő IX. sz. tó Gödöllő VIII. sz. tó Gödöllő VII. sz. tó Gödöllő VI. sz. tó Gödöllő V. sz. tó Gödöllő IV. sz. tó

RP26 RP27 RP28 RP29 RP30 RP31

4

N47 33.998 E19 22.084 N47 34.242 E19 21.852 N47 34.400 E19 21.763 N47 35.355 E19 21.296 N47 35.913 E19 21.109 N47 37.852 E19 19.860

Gödöllő III. sz. tó Gödöllő II. sz. tó Gödöllő I. sz. tó Rákos patak tavak előtt (Fürdő u.) Rákos patak Gödöllő autóbusz pu. Rákos patak forrás

A Rákos patak részletes felmérése során egy kisebb vízhozamú befolyón is végeztünk műszeres méréseket. Ezen mintavételi pontok koordinátáit a 2. táblázat mutatja. A mintavételi pontokat a 6. ábra mutatja. 7. ábra: Mintavételi pontok a Rákos patakon

2. táblázat Mintavételi pontok a Rákos patak kis vízhozamú befolyóján (vö.: 6. ábra) Pontkód BEF2 BEF2A1 BEF2A2

Koordináta N47 29.004 E19 15.327 N47 28.973 E19 15.147 N47 29.075 E19 14.809

Leírás Kis vízhozamú befolyó Kis vízhozamú befolyó alatt 200 m-re Kis vízhozamú befolyó alatt 650 m-re

18

2.2.2.1.2 Mintavételi pontok a Galga patakon A Galga patakon a részletes felmérést a Nógrádkövesd és az aszódi szennyvíz bevezetés közötti szakaszon (2. víztest) végeztük el, összesen 19 mintavételi ponton. A Galga patak víztestein összesen 9 rendszeres mintavételi pontot jelöltünk ki, amelyet a 3. táblázatban félkövérszedéssel jelöltünk. A mintavételi pontokat egységesen a torkolat felől kezdtük számozni. A mintavételi pontokat a 8. ábra mutatja. 3. táblázat: Mintavételi pontok a Galga patakon (vö.:8. ábra) Víztest 1

2

3

Pontkód G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 G12 G13 G14 G15 G16 G17 G18 G19

Koordináta N47 33.839 E19 41.144 N47 36.842 E19 36.374 N47 38.780 E19 29.125 N47 38.846 E19 28.139 N47 39.853 E19 25.611 N47 41.284 E19 23.774 N47 44.383 E19 22.356 N47 44.530 E19 22.213 N47 46.378 E19 22.154 N47 47.502 E19 22.765 N47 47.877 E19 22.973 N47 49.837 E19 23.601 N47 50.358 E19 23.520 N47 52.170 E19 22.810 N47 52.901 E19 22.273 N47 53.894 E19 21.916

19

Leírás Jászfényszaru Tura Hévízgyörk Aszód szennyvíztelep után Aszód Domony Iklad Galgamácsa Galgagyörk és Galgamácsa között Galgagyörk alsó rész Galgagyörk középső rész Püspökhatvan Acsa alatt Acsa Galgaguta - Acsa között Galgaguta alatt Nógrádkövesd alatt Nógrádkövesd Becskei patak

8. ábra: Mintavételi pontok a Galga patakon

20

A Galga patak részletes felmérése során egy közepes vízhozamú befolyón is végeztünk műszeres méréseket. Ennek a mintavételi pontnak a koordinátáit a 4. táblázat mutatja. A mintavételi pontok a 8. ábrán láthatók. 4. táblázat: Mintavételi pont a Galga patak közepes vízhozamú befolyóján Pontkód GBEF1

Koordináta N47 52.955 E19 22.257

Leírás Közepes vízhozamú befolyó

2.2.2.1.3 Mintavételi pontok a Nagy patak vízrendszerén A Nagy patak vízrendszerének sajátosságai miatt (több patakból összevont víztest, mély, rétegzett tározó) a mintavételi pontok kijelölésének logikája eltér a másik két mintaterületétől. A Nagy patak vízrendszerén 12 állandó mintavételi pontot jelöltünk ki, ezeket az 5. táblázatban félkövér betűkkel szedtük. A tározót tápláló patakok (P1-P5) mindegyikét mintázzuk a torkolat közvetlen közelében, visszaduzzasztástól mentes helyen. A tározóból egyetlen helyről veszünk vízmintát, de öt különböző mélységből (T0-T4 pontok). A részletes felmérést az Aranybánya patakon végeztük (1. víztest), amely a tározóba folyó patakok közül a legnagyobb vízhozammal rendelkezik. Ezen kívül a tározóban (2. víztest) keresztszelvények mentén végeztünk műszeres méréseket. Összesen 5 keresztszelvényt jelöltünk ki, keresztszelvényenként 3-3 mintavételi ponttal (K11-K53). A keresztszelvények pontjain függély mentén 1 méterenként növekvő mélységekben végeztünk méréseket. Egyszeri alkalommal a Nagy patak középső részéről is vettünk mintát (C2). A mintavételi pontokat a 9. ábra mutatja. 5. táblázat: Mintavételi pontok a Nagy patak vízrendszerén (vö.: 9. ábra) Víztest

1

Pontkód AB1 AB2 AB3 AB4 AB5 AB6 AB7 AB8 AB9 AB10 AB11 AB12 AB13 P1 P2 P3 P4 P5

Koordináta N47 53.453 E19 57.153 N47 53.483 E19 57.018 N47 53.578 E19 56.834 N47 53.724 E19 56.790 N47 53.790 E19 56.591 N47 53.859 E19 56.373 N47 54.004 E19 56.261 N47 54.180 E19 56.260 N47 54.345 E19 56.194 N47 54.457 E19 56.044 N47 54.533 E19 55.849 N47 54.567 E19 55.835 N47 54.600 E19 55.718 N47 53.036 E19 57.346 N47 53.458 E19 57.148 N47 53.505 E19 57.265 N47 53.473 E19 57.307 N47 53.308 E19 57.473

21

Leírás Aranybánya patak torkolatánál

Aranybánya patak

Aranyánya patak a forrásnál Nagybérc folyás, torkolatnál Aranybánya-patak, torkolatnál Nyírjes folyás, torkolatnál Nagy Lipót folyás, torkolatnál Kisagyagos folyás, torkolatnál

2

3

Fjord K11 K12 K13 K21 K22 K23 K31 K32 K33 K41 K42 K43 K51 K52 K53 T0 T1 T2 T3 T4 C1 C2 CT

N47 53.325 E19 57.417 N47 53.373 E19 57.253 N47 53.396 E19 57.285 N47 53.401 E19 57.305 N47 53.347 E19 57.271 N47 53.357 E19 57.299 N47 53.358 E19 57.340 N47 53.269 E19 57.347 N47 53.299 E19 57.369 N47 53.312 E19 57.434 N47 53.186 E19 57.356 N47 53.203 E19 57.403 N47 53.209 E19 57.471 N47 53.084 E19 57.434 N47 53.106 E19 57.465 N47 53.135 E19 57.480 N47 53.106 E19 57.465 N47 53.106 E19 57.466 N47 53.106 E19 57.467 N47 53.106 E19 57.468 N47 53.106 E19 57.469 N47 52.767 E19 57.745 N47 51.396 E19 56.136 N47 49.893 E19 55.826

A tározó egyik keskeny öble

Csórréti tározó keresztszelvényei, a 11-13 szelvények a tározó felső végében találhatók, az 51-53 szelvények a gáthoz közel találhatók.

Vízkivételi mű, felszín Vízkivételi mű, 4,5 méter mélység Vízkivételi mű, 8 méter mélység Vízkivételi mű, 11,5 méter mélység Vízkivételi mű, 14 méter mélység (fenék) Nagy patak felső szakasz, tározótól 250 m

Nagy patak középső szakasz Nagy patak a Szén patak torkolatánál

9. ábra: Mintavételi pontok a Nagy patakon

22

2.2.2.1.4 Mintavételi gyakoriság A feltáró monitorozási program vízkémiai vizsgálatai céljára a kijelölt mintavételi pontokról havi rendszerességgel vettünk (veszünk) vízmintát. Ugyancsak havi rendszerességű hidrológiai észleléseket végeztünk a Galga patak és a Rákos patak kijelölt mintavételi pontjain. Egyszeri alkalommal mindhárom mintaterületen részletes felmérést végeztünk. A veszélyes anyagok vizsgálatára (vízből illetve üledékből) egyszeri alkalommal került sor, mindhárom mintaterületen. A biológiai vizsgálatok keretén belül mintavételre az alábbi gyakorisággal került sor: • • • • •

Fitoplankton vizsgálatokhoz havi gyakorisággal. Makrogerinctelenekre szezonális gyakorisággal. Vízi makrofitonra eddig egyszer. Bevonat algákra egyszeri alkalommal. Halakra egyszeri alkalommal.

2.2.2.1.5 Mért jellemzők Az alábbiakban részletezzük a feltárás keretében általunk elvégzett eddigi méréseket. Hidrológiai mérések • •

Az EU-s keretirányelvek alapján megterveztük a hidrológiai észleléseket, amely kiterjed a mérőhelyek kiválasztására, a mérések gyakoriságára, a mérésekbe bevont hidrológiai elemek megnevezésére (csapadék, vízhozam, stb.). Egyszerű vízhozam méréseket végeztünk a vízfolyásokon (vö.: 2. fejezet).

Fiziko-kémiai komponensek Mértük a hagyományos vízminőségi paramétereket (KOIps, NH4+, NO2-, NO3-, szerves nitrogén, SO42-, Cl-, lúgosság, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, lebegőanyag, vezetőképesség, pH). A másik vizsgálandó paramétercsoport a nehézfémek oldott, partikulált és összes formában (Hg, Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Al, Zn, Fe, Mn). E mérések havi gyakorisággal, illetve a részletes felmérések alkalmával történtek meg. Biológiai komponensek A biológiai vizsgálatok során a VKI által előírt 5 komponens csoport részletes felmérésére vizsgálatokat végeztünk a vízterek mentén. A következőkben bemutatjuk a fitoplankton, a fitobentosz, a vízi makrofiton, a makrogerinctelenek és a halak élőlény-együtteseinek felmérésére használt módszereket. A fitoplankton vizsgálatok az alábbi módszerrel történtek: • A merített és a helyszínen Lugol-oldattal rögzített mintákat Opton fordított plankton mikroszkóppal vizsgáltuk. A fitoplankton állománysűrűségének és biomasszájának meghatározása NÉMETH (1998) módszertani könyvében részletesen leírt módszerrel történt.

23

• A fitoplankton biomasszát, (a biomassza 0.0329 %-os fajlagos a-klorofill tartalmát feltételezve) a víz egységnyi térfogatára vonatkoztatott a-klorofill koncentrációra számítottuk át a FELFÖLDY (1987)-féle tízfokozatú (0-9) trofitási skála (NÉMETH 1998: p. 251., T. 2.2.9.) alkalmazása és az MSZ 12749 szabvány szerinti vízminőségi osztályozás miatt. • A táblázatokba foglalt fitoplankton biomassza adatokat a nagyobb rendszertani egységek szerinti felosztásban µg/l mértékegységben adjuk meg, a szöveges részben mg/l (=103 µg/l)-re átszámítva említjük. A felosztás a hagyományos rendszertani csoportok mellett a legnagyobb lineáris méret szerint megkülönböztetett kategóriákat (pikoalgák: 1-2 µm, nanoalgák: 2-4 µm) is tartalmaz. Flagellatae néven a rögzített minta fénymikroszkópos vizsgálata alapján taxonómiailag pontosan nem azonosítható ostoros szervezeteket foglaltuk össze. • A fitoplankton dominancia-struktúrájának rövid jellemzésekor az egyes taxonok biomasszában kifejezett relatív abundanciáját a 6. táblázatban közölt intervallum skála szerint adjuk meg. 6. táblázat: A fitoplankton taxonok relatív abundanciája Abundancia osztály

1 2 3 4 5 6 7 8

Tartomány az össz-biomassza hányada

‰

0-1/16 1/16-1/8 1/8-1/4 1/4-1/2 1/2-3/4 3/4-7/8 7/8-15/16 15/16-1

0-63 64-125 126-250 251-500 501-750 751-875 876-938 939-1000

A domináns taxonok jelölései a következők: • • • • • • • • • • • •

piko: FLAG: CHROO: OSC: NOST: EUG: CRY: CENT: PENN: CHL: ULO: DESM:

piko-algák Flagellatae Chroococcales Oscillatoriales Nostocales Euglenophyta Cryptophyta Centrales Pennales Chlorococcales Ulothricales Desmidiales

24

Az élőbevonat kovaalga állományának kvalitatív és kvantitatív vizsgálatára NÉMETH és VÖRÖS (1986), valamint NÉMETH (1998) módszertani könyveiben, továbbá a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer TÖRÖK (1997) által szerkesztett IV. kötete IV.2 fejezetében részletesen leírt eljárásokat alkalmaztuk. A makrofitonok vizsgálata érdekében három vízterületen előzetes terepbejárást végeztünk 2004. június első felében. A részletes felmérésre 2004. augusztus 11–14. között került sor. A makrovegetáció felmérése keretében a vízterekben és vizes élőhelyeken előforduló állománytípusok (ill. élőhely típusok, vö. FEKETE ET AL. 1997) azonosítását és számbavételét, valamint a kérdéses területen előforduló túlnyomórészt edényes makrofiton fajok listájának összeállítását végeztük el, mely az értékelő munka alapját képezte. A habituálisan elkülönülő makróvegetáció-típusok azonosítását a domináns fajok alapján végeztük. A gyűjtésnél, preparálásnál és cédulázásnál a FELFÖLDY (1990) által közölt elvi és módszertani útmutatás szerint jártunk el, ami egyformán bevált a hínár-, a mocsári- és a szárazföldi jellegű növényeknél. Az identifikálást JÁVORKA ÉS CSAPODY (1991) Iconographia-ja segítségével, SIMON (1992) edényes növényhatározója alapján végeztük, de felhasználtuk HASLAM ET AL. (1975), ill. FELFÖLDY (1990) vízinövényekre, HUBBARD (1954) füvekre, FITTER ET AL. (1984) füvekre, palkafélékre és harasztokra, valamint legújabban a Magyar Könyvklub Természetkalauz sorozatának "Füvek" (1998) kötetében az édes és savanyúfüvekre, szittyófélékre és fűszerű növényekre vonatkozó határozókulcsait, leírásait és illusztrációit. A határozásnál Zeiss gyártmányú sztereoszkopikus mikroszkópot használtuk. A fajok és társulások nevezéktanát egységesen SIMON (1992) kézikönyve szerint alkalmaztuk. A vízterek és vizes élőhelyek fajlistáinak értékelésénél a SIMON (1992) és BORHIDI (1993) által kidolgozott kategóriarendszereket vettük alapul. Az adatok táblázatos rögzítését és leíró statisztikai elemzését Microsoft Excel 5.0 és MVSP számítógépes programmal végeztük. A makrozoobenton élőlény-együttes helyszíni mintavétele az ISO 7828: Water quality – Methods of biological sampling – Guidance on handnet sampling of aquatic macroinvertebrates nemzetközi szabványban rögzített előírásoknak, valamint a hazai MSZ EN 27828: 1998 szabványban rögzítetteknek megfelelően történt, amely az EN 27828: 1994 nemzetközi szabvány alapján került kiadásra. A minták feldolgozásával, makroszkopikus gerinctelen állatok meghatározásával és mintavételi eljárás részleteivel kapcsolatban CSÁNYI (1998) tanulmányára és az ott idézett irodalomra (VITUKI 1997, 1999) utalunk. Magyarországon jelenleg egy eredetileg Angliában kidolgozott módszer-család módosított eljárását használják a rendszeres törzshálózati munkában (BMWP/ASPT értékelés). Az eredeti BMWP (Biological Monitoring Working Party) pontrendszer (NRA 1990) magyar viszonyokra átalakított változata a bentonban élő makroszkopikus gerinctelen állatok családok (egyes esetekben osztály vagy nemzetség) szerinti regisztrálásán alapul, tehát nem igényli az előkerült taxonok faji szintű meghatározását, ami a szaprobiológiai elemzés alapvető követelménye. A minta vizsgálata során minden olyan családot fel kell jegyezni, amelyet az adott családhoz tartozó faj legalább egy egyede képvisel. Minden családhoz az indikációt kifejező pontszám tartozik (NRA 1990). A BMWP kumulatív összpontszám (BMWP score), melyet az eredeti szöveges leírást képletté alakítva egy összefüggés alapján számítunk ki:

25

BMWP =

∑ ∑w t

i ij

i

j

ahol,

wi

: az i-edik értékosztály pontszáma; i = 1 - n (nmax = 9, mivel összesen 9 értékosztály van), j : az i-edik értékosztályban lévő taxonok száma, tij : az i-edik értékosztályból előkerült család-taxonok száma. A taxononkénti átlagos pontszám (ASPT: Average Score Per Taxon):

∑ ∑w

i

ASPT =

i

∑ ∑t i

ahol:

∑ ∑t i

ij

t ij

j

= ij

j

BMWP ∑ ∑ t ij i

j

: a mintában talált család taxonok száma.

j

A kidolgozott Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer (MMCP) alkalmasnak bizonyult folyóink és kisebb vízfolyásaink biológiai vízminőségének jellemzésére. A családonkénti pontrendszert illetően utalunk CSÁNYI (1998) és a VITUKI (1997) munkákra és a 7. táblázatra. A makroszkopikus gerinctelen fauna vizsgálatán alapuló családtaxon prezencia-pontrendszer 5 vízminőségi osztály (és 11 alosztály) szerint, tehát kellő részletességű, 11 fokozatú skálán teszi lehetővé a biológiai vízminőségi osztályozást (8. táblázat) . 7. táblázat: A vízminőségi index (QI) számítása az összpontszám és a taxononkénti átlagpontszám alapján (CSÁNYI 1998) Összpontszám > 120 101-120 81-100 51-80 25-50 10-24 0-9

Taxononkénti átlagpontszám > 5.0 4.5-5.0 4.1-4.4 3.6-4.0 3.1-3.5 2.1-3.0 0.0-2.0

26

Vízminőségi index 7 6 5 4 3 2 1

8. táblázat: A mintavételi helyek minősítése és osztályozása a vízminőségi indexek (QI) alapján (CSÁNYI 1998) vízminőségi indexek átlagértéke ≥6 5.5 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0

minősítés kiváló minőségű jó minőségű kevésbé szennyezett közepesen szennyezett nagyon szennyezett

vízminőségi osztály I. A. I. B. I. C. II. A. II. B. III. A. III. B. IV. A. IV. B. V. A. V. B.

szín jelölés kék zöld sárga piros fekete

A makrogerinctelen élőlény-együttes feltárása során mindhárom víztérben - az AQEM projekt során kidolgozott eljárásnak megfelelően - az előforduló élőhelyek, habitat típusok részarányainak megfelelő szemi-kvantitatív mintákat vettünk. A Rákos patakon és a Galgán csak a "Kick and sweep" technikával végrehajtott egyelő hálózást alkalmaztuk, a Csórréti tározó mentén található patakokban, valamint a tározó part menti sekélyebb víztereiben (max. 1,5 m mélység) úgyszintén, de a tározó mélyebb víztereiben Ekman-Birge üledékmarkoló használatára is sor került. Annak érdekében, hogy a vízfolyások víztestei mentén tapasztalható térbeni heterogenitás jellegzetességeit feltárhassuk, s az ennek következtében szükséges minimális mintaszámot meg tudjuk határozni, térben nagy gyakoriságú, sűrített módon kijelölt mintákat vettünk az egyes vízfolyások kiválasztott víztestei mentén mintegy tíz járulékos helyen. Reményeink szerint ugyanis ilyen módon megfelelően meghatározható az a minimális mintaszám, amely a térbeni mozaikosságot, változatosságot, heterogenitást is figyelembe veszi és a víztestek ökológiai állapotára vonatkozó megfelelő jellemzéshez is elegendő adatokat szolgáltat. E kérdés megnyugtató megválaszolása ugyanis a későbbi operatív monitoring tervezése szempontjából kulcsfontosságú. A részletes vizsgálatok a Rákos patakon a Budapest térségében húzódó víztesten, a Galgán az Aszód feletti, Becskei patakig tartó víztesten, a Csórréti-tározón pedig az Aranybánya patak tározó feletti szakaszán történtek. E minták taxonómiai feldolgozása jelenleg még folyamatban van. Az eddigi munka során a vízi makroszkopikus gerinctelenekre vonatkozó adatokat egy olyan ACCESS alapú adatbázisban rögzítettük, amely a későbbiekben alkalmas lehet a magyarországi környezetvédelmi gyakorlatban keletkező hasonló típusú biológiai adatok befogadására és értékelésére. Az adatbázis megfelelőképpen kommunikál a vízminőségvédelmi (VM) adatbázissal, amelyben szinte kizárólag a fizikai és a kémiai monitoring eredményeit tárolják. A biológiai adat-bevitel alapját adatbázisunkban az AQEM taxonlista adja. Az a célunk, hogy a kifejlesztett adatbázis segítségével bevitt adatok tetszés szerinti módon lekérdezhetők legyenek. Kiértékelésük az AQEM szoftver segítségével is megvalósítható, így végeredményben a multimetrikus indexek segítségével kiválasztható az adott tetszőleges adatértékelési verzió.

27

Előrehaladási jelentésünkben a 3. Melléklet (1-49. jegyzőkönyv) tartalmazza az eddigiekben gyűjtött makrogerinctelen adatokat. Az adatok mintavételi helyenként elkülönítve jelennek meg, példaként feltüntetve a magyar makrozoobenton családok jelenlét-adatain alapuló, hazai viszonyoknak megfelelően módosított BMWP/ASPT eljárás segítségével végzett biológiai minősítés eredményeit is. Az adatbázis segítségével ehetőség nyílik az eredmények grafikus ábrázolására és értékelésére, valamint a táblázatos formában történő összevont megjelenítésre is. Az adatbázist most alakítjuk ki, így számos ponton még további fejlesztésre van szükség (pl. ahhoz, hogy az előkerült taxonokat a fejlődéstörténeti rendszertan alapján sorban jelenítsük meg, a grafikus ábrázolással kapcsolatban, stb.). Előrehaladási jelentésünk ezért csak a jelenlegi állapotot tükrözi. A halfauna vizsgálata az alábbiak szerint történt. A terepi munka során először terület bejárást végeztünk. A mintavételi helyszíneket úgy jelöltük ki, hogy azok jól modellezzék a vízfolyás adott szakaszának jellemzőit. A terület bejárás során rögzítettük a minta értékeléséhez szükséges adatokat. A terület bejárást követően történt a mintavétel. A vizsgálat helyszínei nem tartoznak a halászati vízterek közé, emiatt védett fajok gyűjtéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét szereztük be. A mintaterület értékeléséhez a FAME javaslatait és a STAR helyszíni protokollját is figyelembe véve a korábbi tapasztalatoknak megfelelő kiegészítő adatsort vettünk fel. Ezek részben a mintavételi helyszín azonosíthatóságát, részben a mintavétel közvetlen adatait, részben a mintavétel eredményeinek jobb értékelhetőségét biztosító adatokat tartalmaznak. Ezek alapján az adatokat négy nagyobb csoportba lehet sorolni: • • •

•

A mintavételi helyszín, vagy (ahol szükséges) a mintavételi egység azonosíthatóságát biztosító adatok: (víztér neve, mintaszakasz száma, a mintavételi egység megnevezése és hossza, GPS koordináta és tengerszint feletti magasság a pontosság megjelölésével. A mintavételre vonatkozó közvetlen adatok: időpont, mintavételt végzők neve, mintavételi módszer, halászhatóság. A víztér mintavételi helyszínen meghatározott és a mintavételi adatok értékeléséhez fontos tipológiai, morfológiai, hidrológiai, hidrobiológiai paraméterei (vízfolyás típusa, jellege, átlagos és legnagyobb mederszélesség, átlagos és legnagyobb vízmélység, gázló-medence aránya, lotikus-lenitikus területek aránya, a hozzáfolyás és az aljzat jellege, élettelen tereptárgyak a vízben, a vízparti és a mederben levő növényzet típusa, a meder növényzet borítása A mintavételre vonatkozó közvetett adatok, a víztér fizikai, kémiai jellemzői (időjárás, fényviszonyok, szín, átlátszóság, vízhőfok, vezetőképesség, vízsebesség stb.).

A mintavételi helyszíneket az alábbiakban mutatjuk be. A helyszínek elnevezése a kezdő – legalsó – pont alapján történt. A mintavételi helyszínek jellemző adatait a 3. Melléklet tartalmazza (ld. 105-114. Táblázat). A Nagy patak vízrendszere: • • • • •

Aranybánya-patak a torkolat felett 20 méter Nyírjes folyás a torkolat felett 20 méter A tározott szakasz (Csórréti-tározó) A Nagy patak a Szén patak befolyásáig Lajosházi út bújtató

Galga patak: 28

• • • • • •

A forrástól a Becskei patak befolyásáig Becske – Nógrádkövesd közúti-híd A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig Galgamácsa – Váckisújfalu közúti-híd felett 800 méter Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig Tura Nagy-legelő VOTR oszlop

Rákos patak: • • • • • •

A forrástól a gödöllői tavakig Gödöllő, Isaszegi út közúti-híd A gödöllői tavaktól a főváros határáig Pekáry tanya legelő A patak budapesti szakasza Rákosvölgyi utca gyalog-híd

A vízfolyások mintavételi helyszínein 5 darab egymást követő 50 méteres mintaegységet jelöltünk ki. A távolságokat mérőszalaggal mértük ki és jelző karókkal jeleztük a parton. Az összefüggő mintázás miatt záró hálót nem alkalmaztunk egyik esetben sem. A vízfolyások esetében a kiegészítő adatokat mintavételi helyszínenként aduk meg. A GPS koordináták minden helyszín legalsó mintaegységére – kezdőpont – vonatkozik. A Csórréti-tározón a kvalitatív mintavétel mellet 5 darab 100 méteres mintavételi egységet is kijelöltünk a parti sávban, szemikvantitatív mintavétel céljából. Itt a kiegészítő adatokat mintaegységenként adtuk meg. A GPS koordináták a kezdőpontot jelölik. A halfaunisztikai vizsgálatokhoz a mintavételezést egy 10.000 W maximális impulzus teljesítményű Hans-Grassl IG 200/2 típusú, akkumulátorról üzemelő pulzáló egyenáramú elektromos halászgéppel végeztük. Jellemzően a sekélyebb, vagy kisebb sodrású mintavételi helyszíneken 500 V, 15 A és 80-100 Hz állítást, míg a tározón, valamint a gyorsabb, vagy mélyebb területeken 600 V, 20 A és 100 Hz állítást használtunk. Egy-egy mintavételi helyszínen azonos állítással dolgoztunk az egyenletes mintavételi eredmények érdekében. A gép megfelelő beállításait a korábbi tapasztalatok biztosították. Az egyes mintavételi helyszíneken használt beállításokat a 4. fejezetben, a mintavételi helyszínek jellemző adatai táblázatok tartalmazzák. A vízfolyások esetében a mintavételt gázolva, alulról fölfelé haladva végeztük. A mintavétel során egy anódot használtunk. Törekedtünk, hogy az összes halegyed begyűjtésre, vagyis határozásra és számbavételre kerüljön. A mintavételt három személy végezte. Egy személy vitte a háti gépet és mondta diktafonra az adatokat. A második – kutatást vezető – személy kezelte az anódot, amelynek hossza a vízfolyásokon 2,5 méter volt. A ki és bekapcsolást ebben az esetben az anódot kezelő személy végezte. A harmadik személy segédszákosként az anódtól elsodródó halegyedeket gyűjtötte össze, az anód szákos mellett haladva. Ebben az esetben lehetőség volt a teljes mederszélesség halászatára, a mintákat kvantitatív mintaként lehet értékelni. A tározón a mintavételt műanyag testű csónakból végeztük. Ebben az esetben az első személy irányította evezővel a csónakot, a második személy kezelte a 3 méteres anódot és mondta

29

diktafonra az eredményeket, a harmadik személy pedig segédszákosként az elsodródó halpéldányokat gyűjtötte. A mintavételezés rétegzett, random módszerű volt. A mintázás a nagy vízátlátszóság, valamint a tározó morfometriai adottságaiból adódóan csak részleges volt, azt szemi-kvantitatív mintaként lehet értékelni. A mintavétel során az eredmények értékeléséhez meghatároztuk az előkerült fajokat, valamint rögzítettük egyedszámukat mintavételi egységenként. Az ivadék (0+) határozása és számlálása fajonként szintén megtörtént, az adatokat külön kezelve a nagyobb korosztálytól. A halak meghatározása a helyszínen, szükség esetén tartósított mintából laborban, sztereomikroszkóp segítségével történt. Az eredmények értékelését statisztikai módszerekkel végeztük el. A vizsgálat során 6 víztér 30 mintapontját vizsgáltuk meg. Elemeztük az egységnyi hosszra (100 méter) számított fajonkénti egyedszámokat is. Az egységnyi egyedszámok értékét kizárólag a 0+ korosztálynál nagyobb egyedekre számítottuk. Annak megadása átlag számítás alapján történt. A legalább egy mintapontról előkerült egyed egységnyi száma 1. A többi esetben az egyedszámokat a kerekítés szabályainak megfelelően egész számban adtuk meg (vö.: 7. fejezet). A mintavételek során a vizsgált vízterekből összesen 19 halfaj jelenlétét mutattuk ki, ezek besorolását a 9. Táblázatban mutatjuk be.

30

tömeges

tömeges

őshonos

őshonos

őshonos

őshonos

őshonos

őshonos

adventív

őshonos

adventív

őshonos

őshonos

őshonos

adventív

őshonos

adventív

őshonos

őshonos

bevándorló ritka

Aspius aspius

Alburnus alburnus

Blicca bjoerkna

Gobio gobio

Pseudorasbora parva

Rhodeus sericeus

Carassius auratus

Cyprinus carpio

Barbatula barbatula

Cobitis taenia

Ameiurus melas

Esox lucius

Lepomis gibbosus

Perca fluviatilis

Gymnocephalus cernuus

Proterorhinus marmoratus

tömeges

tömeges

-

tömeges

-

ritka

ritka

tömeges

-

tömeges

-

ritka

tömeges

tömeges

ritka

tömeges

őshonos

Rutilus rutilus Scardinius erythrophthalmus Leuciscus cephalus

Előfordulás

Elterjedés

Halfajok

és

Bern III., védett

nem

nem

nem

nem

nem

Bern III., HD II., védett

védett

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

igen

nem

nem

igen

nem

nem

nem

igen

igen

31

hazai Őrszem faj nem

Bern III., HD II., védett

nem

védett

nem

nem

Bern III.

nem

nem

Nemzetközi védettség nem

eurytop

eurytop

eurytop

limnofil

eurytop

limnofil

limnofil

reofil

eurytop

eurytop

limnofil

limnofil

reofil

eurytop

eurytop

eurytop

reofil

limnofil

Habitat guild eurytop

bentikus

bentikus

vízközt

vízközt

vízközt

bentikus

bentikus

bentikus

bentikus

bentikus

vízközt

vízközt

bentikus

bentikus

vízközt

vízközt

vízközt

vízközt

Táplálkozási habitat vízközt

detritivor

piscivor insectivor invertivor insectivor invertivor insectivor invertivor

omnivor

detritivor

detritivor

omnivor

omnivor

omnivor

omnivor

detritivor

omnivor

omnivor

piscivor

omnivor

planktivor

omnivor

/

/

/

Táplálkozási guild

speleofil

fito-litofil

fitofil

pszammofil

fitofil

pszammofil

fitofil

litofil

fitofil

fitofil

ostracofil

fito-litofil

pszammofil

fitofil

fito-litofil

litofil

litofil

fitofil

Szaporodási guild fito-litofil

9. Táblázat: A mintavételek során előkerült fajok értékelési szempontoknak megfelelő besorolása

toleráns

közepesen

toleráns

toleráns

toleráns

toleráns

toleráns

közepesen

toleráns

toleráns

közepesen

toleráns

közepesen

toleráns

toleráns

közepesen

toleráns

közepesen

toleráns

Tolerancia

Veszélyes anyagok A veszélyes anyagok vizsgálata üledék és vízminták esetében történt meg. Az üledék mintákat általában ultrahangos fürdőben extraháltuk hexán:aceton (1:1) eleggyel. A betöményített mintaoldat további analízise megegyezik a vízmintákkal. Az üledékek illékony szennyezőinek meghatározásához aceton: pentán (1:1) elegyes extrakciót használtunk, ultrahang és töményítés nélkül. Az elegyhez desztillált vizet adtunk és a szerves fázist analizáltuk. Vízmintákból az illékony vegyületek analízise történt meg (diklórmetán, tr.-diklóretilén, 1,1diklóretán, cisz-diklóretilén, kloroform, , 1,2-diklóretán, benzol, széntetrakloeid, triklóretilén, bróm-diklórmetán, toluol, tetraklóretilén, dibróm-kóretilén, klórbenzol, etilbenzol, m+p-xilol, bromoform, propilbenzol, 1,3-diklórbenzol, 1,4- diklórbenzol, 1,2- diklórbenzol, 1,3,5triklórbenzol, 1,2,4- triklórbenzol). A megsavanyított vízmintához deuterált kísérő standardokat adtunk és pentánnal extraháltuk. A betöményített mintát GC/MS műszerrel mértük SIR üzemmódban. A kiértékelés 5 pontos kalibráló egyenes, deuterált kísérő standardok és mérési standardok segítségével történt. (A VITUKI-ban alkalmazott eljárás EPA és ISO módszerek továbbfejlesztett változata.) A közepesen illékony vegyületek analízise vízmintákból a következők szerint történt: A megsavanyított vízmintát C18 diszken szilárd fázisú extrakcióval tisztítottuk. A mintafrakciót etilacetáttal és diklórmetánnal oldottuk le a diszkről. A betöményített mintát GC/MS műszerrel mérjük SIR üzemmódban. A kiértékelés 5 pontos kalibráló egyenes, deuterált kísérőstandardok és mérési standardok segítségével történt. A VITUKI-ban alkalmazott eljárás EPA és ISO módszerek továbbfejlesztett változata. A következő komponenseket mértük így: poliaromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek, atrazin, prometrin, terbutrin, triuralin, klórfenvifosz, izoproturon. A diizookil ftalát meghatározása esetén a megsavanyított vízmintához dipentilftalát kísérő standardot adunk és hexánnal extraháltuk. A koncentrált elegyet szilika szilárdfázisú oszlopon tisztítottuk. A ftalátok leoldása, egy hexános mosást követő diklórmetános elúcióval történik. A leoldott eluátumot koncentrálás és belsőstandard (squalán) hozzáadása után GC/FID módszerrel mértük. A kiértékelés 5 pontos kalibráló egyenes, deuterált kísérőstandardok és mérési standardok segítségével történik. A VITUKI-ban alkalmazott eljárás ISO módszer továbbfejlesztett változata. Az alkilfenolok (oktil-, nonil fenol) meghatározása esetében a megsavanyított vízmintához 2,6-di-(terc)butil-fenol kísérő standardot adunk és hexánnal extraháltuk. A koncentrált elegyet szilika szilárdfázisú oszlopon tisztítjuk Az alkilfenolok leoldása, egy hexános mosást követő diklórmetános elúcióval történt. Az elutáumot ecetsavanhidriddel acetileztük trietilamin katalizátort használva. A reakcióelegyhez vizet adunk és a származékokat hexánnal extraháltuk. A betöményített mintát GC/MS műszerrel mérjük SIR üzemmódban. A kiértékelés 5 pontos kalibráló egyenes, kísérőstandard és mérési standard (terfenil) segítségével történik. A VITUKI-ban alkalmazott eljárás ISO szabványtervezet továbbfejlesztett változata.

32

Célvizsgálatok A mérőhálózatot és a komponenseket úgy tervezzük meg, hogy az alkalmas legyen a tér- és időbeni változékonyság (hidro-morfológia, vízminőség és élőlény mintázat) becslésére. Annak érdekében, hogy a feltárás ennek megfeleljen, a Rákos és a Galga patakon egy alkalommal, a Nagy patak vízrendszerén két alkalommal sor került expedíció jellegű méréssorozat elvégzésére, melynek eredményei a tér-és időbeni változékonyság felmérését statisztikailag is alátámaszthatják. 2.2.2.2 Mintavételi és mérési módszerek Minden mintavétel –előkészítés, -tartósítás és mérés szabvány módszerrel történt. A meghatározások a SZIE és a VITUKI akkreditált laboratóriumaiban végezték.

Hidrológiai vizsgálatok A hidrológiai vizsgálatok az úszós módszerrel történtek. Egyes helyeken a kis vízhozam, illetve a meder morfológiai adottságai miatt vízhozam mérésre nem volt lehetőség. Ezen esetekben mérnöki becslést alkalmaztunk.

Vízkémiai vizsgálatok mintavételi módszerei Az alkalmazott módszereket a 10. táblázatban foglaltuk össze. Ehhez a vonatkozó szabványokat összegyűjtöttük, s a most folyó monitorozás eredményeit is figyelembe véve, külön tanulmányban értékeljük az analitikai teljesítőképességet a várható monitorozási feladatok szempontjából. E tanulmány a projekt lezárásakor készítendő módszertani útmutató függelékében kerül majd megjelenítésére. A helyszínen megmértük a víz hőmérsékletét, pH-ját, redox potenciálját, oldott oxigén koncentrációját és fajlagos elektromos vezetőképességét. A lebegőanyag tartalom meghatározására a vízmintát még a helyszínen leszűrtük 0,45 µm pórusméretű membránszűrőn. A „hagyományos” vízkémiai komponensek vizsgálatához 1 liter vízmintát vettünk, amelyet a másnapi feldolgozáshoz hűtve tároltunk. A három mintaterületen alkalmazott további mintavételi módszerekben a vizek sajátosságai és az alkalmazandó vizsgálati módszer különbözősége miatt kisebb eltérések vannak ezért ezeket mintaterületenkénti bontásban adjuk meg. A Rákos patakon és a Galgán a nehézfém vizsgálatokhoz 1,5 liter vízmintát vettünk, amelyet tartósítás nélkül szállítottunk a SZIE Központi Laboratóriumába. Az összes higany vizsgálathoz 100 ml szűretlen vízmintát a helyszínen cc. HNO3-al tartósítottunk. Az oldott higany meghatározásához 100 ml vízmintát a még a helyszínen leszűrtünk 0,45 µm pórusméretű membránszűrőn és cc. HNO3-al tartósítottuk. A higany meghatározáshoz a mintákat a VITUKI laboratóriumába szállítottuk. A Nagy patakon a monitorozási program kezdete előtt rendelkezésre álló információnk alapján megállapítottuk, hogy a másik két területnél lényegesen alacsonyabb nehézfém koncentrációkra kell számítanunk, amely méréséhez más módszert kell alkalmaznunk, ami más minta előkészítést igényel. Ennek megfelelően a nehézfém mérésekhez 100 ml szűretlen vízmintát a helyszínen cc. HNO3-al tartósítottunk. Az oldott állapotú nehézfémek

33

meghatározásához 100 ml vízmintát a még a helyszínen leszűrtünk 0,45 µm pórusméretű membránszűrőn és cc. HNO3-al tartósítottuk. A tározó különböző mélységeiből a vízmintát búvárszivattyúval vettük. A részletes felmérésre kijelölt víztesteken sűrű mintavételi ponthálózatot alakítottunk ki. A terepi mérésekhez Hydrolab Surveyor 4 típusú hordozható műszert használtunk. A műszerrel a következő paraméterek mérhetők: hőmérséklet, pH, redox potenciál, vezetőképesség, összes oldott anyag, zavarosság, oldott oxigén mg/L-ben illetve telítettségi százalékban, fotoszintetikusan aktív sugárzás (víz alatti és felszíni referencia együttesen), valamint mélység. A munka során minden mintavételi helyszínen végeztünk műszeres méréseket, valamint a mintavételi helyek zömében vízmintát is vettünk, a rendszeres monitoring program során alkalmazott módon, azonos komponensekre vizsgálva. A műszeres mérés során a műszer megbízhatóságának tesztelése érdekében egy-egy ponton többször, -de legalább háromszor – megismételtük a méréseket. A patakokban (Rákos patakon, Galgán és a Nagy patak vízrendszerének patakjaiban) a kis vízmélység miatt (kisebb, minta a mérőszonda teljes mérete) fénymérésre nem került sor. A Csórréti tározóban a szondát a felszínről a fenék felé haladva 1 méteres közönként eresztettük le, minden mélységben legalább három mérést végezve. 10. táblázat: A mért fiziko-kémiai komponensek, és vizsgálati módszereik Komponens

Vizsgálati módszer

Alapelv

Hőmérséklet pH Fajlagos elektromos vezető képesség Oldott oxigén KOI ps Lúgosság Összes Keménység Kalcium Magnézium Nátriumion Káliumion Szulfátion Ammónium Nitrát-ion Nitrit-ion Szerves nitrogén Összes nitrogén Foszfát-ion Összes foszfor Az oldott, a lebegőanyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása

MSZ 448-2-1967 MSZ 448-22-1985 MSZ 448-32-1977

Potenciometria Konduktometria

MSZ 448-24-1984 MSZ 448-20-1991 MSZ 448-11-1986 MSZ 448-21-1986 MSZ 448-3-1985 MSZ 448-3-1985 MSZ 448-10-1977 MSZ 448-10-1977 MSZ 448-13-1983 MSZ ISO 7150-1-1993 MSZ 448-12-1982 MSZ 448-12-1982 MSZ 448-27-1985 MSZ 448-27-1985 MSZ 448-18-1977 MSZ 448-18-1977 MSZ 1484-3-1998

Titrimetria Titrimetria Titrimetria Titrimetria Titrimetria Titrimetria Lángemissziós fotometria Lángemissziós fotometria Zavarosságmérés Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Kjeldahl-titrimetria Kjeldahl-titrimetria Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria ICP-AES, GF-AAS

34

Oldott fémtartalom

Lebegőanyaghoz kötött fémtartalom

Összes fémtartalom

A 0,45 µm pórusméretű membrán szűrőlapon, a mintavétel helyszínén szűrt, savas tartósítás után meghatározható fémtartalom A mintából 0,45 µm pórusméretű membrán szűrőlapon kiszűrhető frakció fémtartalma (számított érték) Az eredeti, homogenizált, de másképpen nem kezelt vízminta roncsolása után meghatározott fémtartalom

A biológiai mintavétel és -előkészítés A fitoplankton vizsgálatokhoz 200 ml vízmintát vettünk üveg mintavevő edénybe, majd Lugol oldattal tartósítottuk (konyak-színig). • • • • •

Fitoplankton: merített és mélységi minta Fitobentosz: bevonat minta Makrofiton: állomány-felmérés, borítottság becslése Makrogerinctelenek: AQEM módszer alkalmazásával kvantitatív egy előhálózás habitat típusok részarányában (AQEM 2002). Halak: fajok kimutatása és állomány-méret becslése FAME módszertan alapján (FAME 2002).

2.2.3 • • • •

A VKI előírásainak alkalmazása a kiválasztott vízgyűjtőkön

A három vízgyűjtőn meghatároztuk a víztípusokat a folyóvizekre meglévő magyar tipológia figyelembe vételével. Meghatároztuk a típusok szerinti referencia állapotot (természetes víztestek esetében. Előzetesen kijelöltük a víztesteket, a pontosítás a feltáró monitoring végeredménye alapján történik majd. Az emberi tevékenységek körét meghatároztuk a vízgyűjtőkön. Foglalkoztunk az emissziókkal, a vízkivételekkel, a területhasználatokkal, az árvízvédelemmel és a vízmegosztásokkal. Külön figyelmet fordítunk a pontszerű és diffúz tápanyag emissziók becslésére.

2.2.4

GIS és honlap

Az eredményeket ArcView térinformatikai rendszerben megjelenítjük. A megjelenítés többféle fedvényben történik, egyebek mellett bemutatásra kerülnek mintaterületenként a következő jellemzők:

35

• • • • • • • • • •

A víztípusok. A víztestek. A víztestek besorolása. Az ökológiai és kémiai jellemzés eredményei (osztályozás). A főbb szennyezők bemutatása típusonként. A terhelések jellege és mértéke a vízgyűjtőn. A talaj és az üledék kémiai állapota. Az egyes mintavételi helyeken mért biológiai és kémiai adatok lekérdezhető formában. A javasolt beavatkozások. A háromszintű monitoring rendszer elemei.

A GIS-szel és a honlappal kapcsolatban eddig az alábbi feladatokat oldottuk meg: • •

Elkészítettünk egy olyan felhasználóbarát, egyszerű, ugyanakkor praktikus programot és alaptérképet katonai térképek alapján, melyekre a felhasználó szándékától függően telepíthetők fedvények. Megkezdtük az adatokkal való feltöltést. Az eredmények publikálására jól strukturált, egyszerű és esztétikus statikus weblapot készítettünk, amin az eredmények összefoglalva kerülnek bemutatásra. A SZIE hivatalos weblapján kértünk egy albejegyzést és ott működik a lap, www.ragacs.szie.hu domain név alatt. A honlap struktúrája részben a munkaterv alapján került kialakításra, részben próbáltuk belefoglalni az egyéb ott nem szereplő fontos információkat, érdekességeket. Minden lap tetején ugyanaz a menü található, melynek menüpontjai: Projekt, Konzorcium, Munkaterv, Mintaterületek, Kutatási eredmények, Publikációk, Képtár. Amennyiben valamelyik menü fölé visszük a kurzort láthatóvá válnak az adott témának a belső linkjei (almenüi), amik itt is vagy a menü kiválasztása után a baloldalon szintén elérhetők. Ez alatt a menüsor alatt, pedig az aktuális oldal látható a menütérképen belül.

2.2.5

VKI adaptációs módszerek

A VKI bevezetésére 2002. elején kilenc EU munkacsoport létesült. Ezeknek a munkacsoportoknak a jelentései 2002. végére, 2003. elejére elkészültek. Az útmutatók a VKI bevetésére és alkalmazására vonatkozóan számos ajánlást tartalmaznak (CIS WG 2.1. 2002, CIS WG 2.3. 2002, IMPRESS 2002, REFCOND 2003, ECOSTAT 2003). Kifejezetten a biológiai monitorozással az AQEM (makroszkópikus gerinctelen fauna) és a FAME (halfauna) Projektek foglalkoztak (AQEM 2002, FAME 2002). Ez utóbbiak részletes leírást tartalmaznak az alkalmazandó módszerekre vonatkozóan. A Duna-medencét kiemelten kívánják kezelni az EU-ban, mivel ennek a folyamnak van a legnagyobb vízgyűjtője Európában, számos nem EU tagországot érint. Ezért az IPCDR és a MLIM is nagy figyelmet szentel a Dunának rá vonatkozóan külön útmutató készült (LAWA 2002). Ezeket a dokumentumokat felhasználtuk a projekt művelése során. Tartalmukra, figyelembe veendő szempontjaikra az adott fejezetekben részletesebben kitérünk.

36

3

A VÍZFOLYÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A feladat elvégzésére három modell kisvízfolyást választottunk az alábbi szempontok figyelembe vételével: • • • • •

Jól képviseljék a hazánkban előforduló vízminőségi állapot spektrumot, és eltérő hidromorfológiai adottságaik mellett, eltérő (de jól karakterizálható) környezeti hatásoknak legyenek kitéve. A területeken már rendelkezzünk előzetes adatokkal. A VKI szerinti magyar tipológia alapján eltérő típusba tartozzanak. Feltehetően több víztestre tagolódjanak a tipológia és az emberi hatások miatt. Az emberi tevékenységek mértéke és jellege különbözzön az egyes vízfolyásokon.

E szempontok figyelembevételével választottuk ki a következő három mintaterületet: • • •

A Gödöllőn eredő Rákos patak, s a rajta létesített gödöllői tórendszer képviseli a síkvidéki, városi és ipari eredetű környezeti terhelésnek nagymértékben kitett, leginkább veszélyeztetett vízrendszert. A Cserhátban eredő Galga patak képviseli a főleg mezőgazdasági és falusias környezeti terheléstől érintett dombvidéki jellegű várhatóan „közepes” állapotú vízteret. A Nagy patak vízrendszere a Csórréti-tározóval képviseli az emberi hatásoktól nem érintett, hegyvidéki jellegű, vízteret, kivéve persze a tározóval összefüggő hidromorfológiai változást.

A három vízfolyás teljesen eltérő jellegű. A Csórréti-tározó vízrendszere hegyvidéki, a Rákos patak síkvidéki jellegű, a Galga egyes részei, pedig dombvidékiek. E fejezetben a vízfolyások fontosabb általános tulajdonságait mutatjuk be. A víztesteket ért emberi hatásokat az 5. fejezetben ismertetjük, míg a víztestek előzetes jellemzését a 6. fejezetben mutatjuk be. 3.1 3.1.1

Elhelyezkedés és domborzat Rákos patak

A Rákos patak vízgyűjtője a 2.ábrán látható. A Rákos patak kialakulása 20 000 éven belül a legutóbbi jégkorszak befejeződése utáni időre, 12 000-16 000 évvel ezelőttre tehető (ASZTALOS 1989). A meder esése a patak felső szakaszán meghaladja a 10%o-t, majd fokozatosan csökkenve a 1-1,5 %o körüli eséssel éri el a Dunát. A terepesések miatt viszonylag jelentős az erózió. A lehordott hordalék a lejtők lábánál, a völgyfenéken lerakódik. A Rákos patak Gödöllőtől északra a Gödöllői-dombsághoz tartozó 345 m-es Margita-hegy alján ered a mintegy 310 m magasságban felszínre bukkanó 15 forrásból álló forráscsoportból. A forrásvidék után a több vízérből összefolyó patak több méter mélyen bevágódott völgyben folyik dél-délkelet irányban. A forrásokat később fürdőmedencébe (Blaha-strand) foglalták és a Rákos patak voltaképpen ennek túlfolyójává lett. Gödöllő belterületén felveszi a másik, Szada település déli határában eredő, az Úr-rétet lecsapoló forráságát, a Szilháti-mellékágat. Egyik forráságnak sincsen olyan vízhozama, ami biztosítaná az élő-patak jelleget. A patak Gödöllőt elhagyva természetes állapotban egyre szélesedő völgyében folyt Isaszeg irányában. Pécelnél nyugati, a Rákos-réteket elhagyva északnyugati irányba fordulva, ezt követőn eredeti állapotában a mai medrétől délre, mára már feltöltött ágában haladt tovább. Az egykori ág a

37

mai Szőnyi-út és Lőcsei-út térségében kettévált, a két ág és a Duna közti mocsaras felszínből Rákos-rendező térsége szigetként emelkedett ki. A patak, szabályozását követően a Csömöriúttól új, egységes mederben folyik és éri el a befogadó Dunát a Vízafogónál. Az egykori természetes Rákos patak, az 1785 körül végzett felmérések szerint, mintegy 22%-kal volt hosszabb a mainál. A patakba ma több, jobbról 15, balról 5 kisebb mellékpatak torkollik. A Rákos patak vízgyűjtője 185 km2, amiből 88 km2 Budapest közigazgatási határán belül van. A vízgyűjtő hosszan elnyúló, átlagos szélessége alig 4 km, de a leginkább kiszélesedő helyén is kissé haladja meg az 5 km-t. A vízgyűjtő alakjából adódóan az egyes részvízgyűjtők vízszállításba kapcsolódása fokozatos, ami a nagyobb árvizek elkerülése szempontjából kedvező. A kisesésű, lapos és széles völgy átlagos szélessége 3,1 km, a völgyet kísérő lejtőoldalak rövidek, sokszor meredekek. Kellő növényi borítottság hiányában sok helyen fennáll a vízerózió veszélye. A Rákos pataknak nincs jelentősebb mellékvízfolyása. A patak Gödöllő és Isaszeg közötti szakaszán helyezkedik el a 9 tóból álló átfolyó rendszerű tórendszer. Vízutánpótlását a Rákos patak, a csapadékvíz, fenékforrások, és a tíz éve a város déli határára épült szennyvíztisztító telep biológiai tisztítási fokú szennyvize biztosítja. Ez utóbbi a gödöllői halastó rendszer IX. tavába folyik be. E viszonylag kis vízforgalmú vízrendszert terhelik kommunális és ipari vízhasználatok, közlekedési hatások és mezőgazdasági tevékenységek (vö.: 5. fejezet). 3.1.2

Galga patak

A Galga patak vízgyűjtője a 3. ábrán látható. A Galga a Cserhát központi részén, Szandavár környékén ered, és a hegység keleti-délkeleti lejtőinek vizeit gyűjti össze. A vízgyűjtő 568 km2, hosszan elnyúló alakú, átlagos szélessége mintegy 10 km, legmagasabb pontja 545 m. A domborzat változatos, a patak völgye mentén dombvidéki és síksági területek egyaránt megtalálhatók, a vízgyűjtő nagyjából fele 200 m felett van. A Galga völgyfője Délkút-major közelében, Becskétől északra van, maga a patak 217 magasságban ered. Galgaguta és Acsa közötti eróziós völgyszakasz aszimmetrikus, mert a bal parti lejtők meredekek, a völgy jobb oldala ezzel szemben jóval alacsonyabb és laposabb. A völgy vonulata Acsa és Püspökhatvan között a korábbi észak-dél irányhoz képest megtörik. Acsánál befordul az Acsai-völgy nyugati-keleti törésébe, majd újra dél felé kanyarodik. A Püspökhatvan felett nyíló Sinkárvölgytől kezdve a patak völgye újra kiszélesedik, és egyre erősebben a tektonikus árok jellemvonását ölti magára. A Galga 58 km megtétele után Jászfelsőszentgyörgy fölött torkollik a Zagyvába 111 m magasan. A patak átlagos esése 1,8% körüli, de a felső szakaszán az esés eléri a 4-5 %-t. Helyenként az esés igen alacsony, így a Némedi és Egres patakok közötti szakaszon csupán 0,7%, a Hévízgyörk alatti szakaszon egész az Emse patakig 0,1%, s csak a torkolata közelében növekszik ismételten 0,6 %-ra. A patak völgye középső részén lapos, ahol a kavics és homok egyre mélyebben van a vastagodó folyóvízi agyag, iszap és homok alatt. A patak árterülete 84 km2. Vízmérő állomások: Galgamácsa, 1933-1999, a részvízgyűjtő terület nagysága: 288 km2; Hévízgyörk, 1946-1999, a részvízgyűjtő terület nagysága: 416 km2. Az állomásokon vízhozam, hőmérséklet és hordalékhozamokat is mérnek (VÍZRENDEZÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). A Galga patak jelentősebb mellékágai: Emse, Sósi, Egres, Breda, Némedi, Megyerke, Sinkár, Legéndi, Gólya, Halyagos, Szécsénkei és Becskei patakok. A Galga vízgyűjtője két tájtípust foglal magába: • Nem karbonátos kőzetű hegységek, dombságok tágas, teraszos völgyszakaszai. E tájökológiai típus különböző, de több ökológiai fáciescsoportból tevődik össze.

38

• Mentesített ártér, holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel (PEST MEGYE KÖRNYEZETI JELLEMZŐI 1993). A Galga vidékén az andezites területeken az intenzív, rövididejű csapadékok hatására jelentős eróziós területek alakultak ki. Itt nem csak a felületi eróziós tevékenységek a jelentősek, hanem a számottevő mértékű az erőteljes erózió következtében létrejött árkos, vízmosásos eróziós terület is (VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). 3.1.3

Nagy patak

A patak, amelyen a Csórréti-tározó létesült (a VITUKI Hidrológiai Atlasza szerint Gyöngyöspatak) a Mátra második legnagyobb csúcsa, a 964 m magas Galyatető délkeleti lejtőiről induló két patak, az Aranybánya-folyás és a Nagy Lipót-folyás összetalálkozásából keletkező patak. A nagyjából 780 m magasságban eredő két forráspatak közel 2-3 km út megtétele után 540 m magasságban egyesül. Az egyesülés után délkelet irányba tartó patak Nagy-Halmaj térségében előbb délre, majd alig 1 km-es szakaszt követően délnyugat irányba folyik és a 494 m Kis-Halmaj körül éri el a befogadó Szén-patakot. A patak átlagos esése természetes állapotban meghaladja a 60%o-t. Torkolatánál a vízgyűjtő nagysága 17,3 km2. A vízgyűjtő a 4. ábrán látható. Munkánk során a természetesen nem csak magával a tározóval, hanem annak egész vízrendszerével foglalkozunk, azaz mind az öt tápláló patakkal, magával a tározóval, illetve az abból elfolyó Nagy patakkal egészen a Szén-patakkal való összefolyásáig. Mivel e mintaterület több önálló névvel rendelkező patakból és tározóból áll, nem lehet a másik két mintaterülethez hasonlóan egyértelműen, egyetlen névvel hivatkozni rá. Ezért a továbbiakban ezt a mintaterületet – önkényes döntés alapján- a „Nagy patak vízrendszere” néven fogjuk említeni. A patakokra vagy a saját nevükön, vagy a nekik adott sorszámmal hivatkozunk. A Csórréti-tározó, illetve tározó kifejezések kizárólag magára a víztározóra vonatkoznak és nem az egész mintaterületre. A Csórréti víztározó a Mátrában található 534 m tengerszint feletti magasságon. A tározót 1973-ban létesítették a környező területek ivóvízellátása céljából. A tározót völgyzárógát építésével alakították ki. A tározót meredek domboldalak határolják, vízgyűjtőjének határai elérik a 750-800 m magasságot. A tározó vízgyűjtő területe meglehetősen kicsi, mindössze 8,38 km2 területű, amely főleg észak-északnyugati irányba húzódik, egészen Galyatetőig. A tározó teljes térfogata 1 millió m3, legnagyobb mélysége 22 méter, a felülete maximális üzemi vízszint esetén 12,8 ha. A tározót öt állandó patak táplálja. Ebből kettő (Nagybérc-folyás és Kisagyagos-folyás) a gáthoz viszonylag közel folyik a tározóba. A tározó északi oldalába torkollik be a három nagyobb vízfolyás: az Aranybánya-folyás, a Nyírjes folyás valamint a Nagy Lipót folyás. Ez utóbbi két pataknak egyetlen befolyója van a tározóba, mivel a torkolat felett körülbelül 50 méter távolságra egyesülnek. A Csórréti tározóból elfolyója a Nagy patak, amely a tározótól körülbelül 3 km távolságra, Gyöngyössolymos közelében torkollik a befogadó Szén-patakba. A Csórréti tározó vízgyűjtő területét erdő borítja, mely körülbelül fele-fele arányban bükkből, illetve lucfenyőből áll.

39

3.2

Éghajlat

3.2.1

Rákos patak

A vízgyűjtőn és a tavak térségében a napfénytartam (napsütéses órák) átlagos évi összege 20002050 óra (PÉCELY 1981). A napsütéses órák száma januárban a legkisebb (66 óra) és júliusban a legnagyobb (264 óra). Az évi középhőmérséklet 9,4 oC. A hőmérséklet éven belüli menete hasonló képet mutat, mint a napsütéses órák száma: a legalacsonyabb érték (-2,2 oC) januárban, a legmagasabb érték (20,4 oC) júliusban van. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékleteinek különbségével jellemzett hőmérsékleti ingás nagysága 22,6 oC, ami az ország egészét tekintve átlagosnak mondható, s utal arra, hogy a vízgyűjtő éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlatú hazai térségeink között. Az 1901-1972. évi adatok szerint a térség éghajlatát a léghőmérséklet 37,3 oC (1943.VIII.21.) és -30,0 oC (1929.II.11.) abszolút szélsőségei jellemzik. Az évi csapadék sokévi átlaga az 1890-1964. évek észlelései alapján 590 mm. A csapadék mintegy 15 %-a télen hó formájában hull le. A csapadék éven belüli menete hasonló a csapadéknak az országot általában jellemző éves menetéhez: a legkevesebb csapadék februárban van (32 mm), a legtöbb júniusban (70 mm). Az évi csapadék változékonyságát az 1890-1972. években a legnagyobb (855 mm) és a legkisebb (345 mm) észlelt évi csapadék 855:345 = 2,47 arányszáma jellemzi. Az évi párolgás sokévi átlaga 550 mmre becsülhető. A legnagyobb havi párolgás júliusban (86 mm), a legkisebb januárban (10 mm) van (BÁLINT 1973). A vízgyűjtőben az évi csapadék sokévi átlaga meghaladja az évi párolgás sokévi átlagát, a vízgyűjtő tehát vízfelesleggel rendelkezik. Az utóbbi két évtizedben a csapadék csökkenése figyelhető meg hasonlóan az ország egészéhez. Az 1992-ben észlelt 343 mm évi csapadék kisebb volt, mint az 1901-1972. években észlelt korábbi minimum. A csapadék csökkenése mellett az évi középhőmérséklet emelkedése is tapasztalható. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet növekedése együttesen az éghajlat szárazabbá (aridabbá) válását eredményezte, aminek érzékelhető következménye a felszíni lefolyás csökkenése és a talajvízszintek süllyedése. 3.2.2

Galga patak

A vízgyűjtőterületet jellemző éghajlati mutatók a következők: • • • • • • • • • • • • •

1950-2000 óra a napfénytartam évi összege, 4300-4400 MJm-2 a napsugárzás évi összege, az évi középhőmérséklet: 9 -10,5o C, a januári középhőmérséklet: (-2,5) – (-1,5)o C a júliusi középhőmérséklet: 18 - 21 o C a csapadék évi mennyisége: 550 – 600 mm a tényleges párolgás évi összege: 475 – 500 mm integrált éghajlati típusa: a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű Uralkodó szélirány: É-Ény-i. a klímazóna tipológia: tölgyes erdők öve humid jellegű klímával dombvidéki és alföldperemi erdős puszták öve szemihumid – szemiarid jellegű klímával mérsékelten száraz erdős puszták az Alföld szélén, rövid száraz periódussal, szemihumid – szemiarid jellegű klímával (MNA 1989).

40

3.2.3

Nagy patak

A vízgyűjtőterületet jellemző éghajlati mutatók a következők: • • • • • • • • 3.3 3.3.1

Évi átlagos középhőmérséklet: 9,5-10 ºC Legmelegebb hónap (július) átlaghőmérséklete: 20,2 ºC Leghidegebb hónap (január) átlaghőmérséklete: -2,9ºC Átlagos évi csapadékmennyiség: 550-600 mm Napsütéses órák száma: 1950 óra Elsődleges (uralkodó) szélirány: É-ÉNy Másodlagos szélirány: D-DK Jégverés gyakorisága: alacsony Geológia és hidrogeológia Rákos patak

A gödöllői félmedence talapzatát középső és felső triász mészkőből álló alaphegység rögei alkotják. Ezek a krétában kiemelkedtek. Az alsó és középső oligocénban tenger nyomult a területre, mely agyagmárgás rétegeket rakott le. Az oligocén rétegekben lévő tufanyomok vulkáni működésre, tufaszórásra engednek következtetni. A felső oligocénban a tenger egyre jobban elsekélyesedett. A miocénban a táj északi része kiemelkedett és feldarabolódott, míg a déli rész lesüllyedt. A legidősebb felszíni képződmények a neocénből származó kavicsos-homok rétegek (SZABÓ 1973). A mai felszíni kőzetanyag egy része több mint egy millió évvel ezelőtt a geológiai újkor harmadkorának vége felé képződött. A harmadkor végén Gödöllő tájáig felnyúló Zagyva-Tápió menti levantei süllyedék magához vonzotta a visegrádi szoroson kilépő ősdunát. Gödöllő-Isaszeg vonala mentén a süllyedék felé igyekvő folyó különböző finomságú szemcsézettségű hordalékanyagával töltötte fel a környező területet. Feltehetően Isaszeg táján érte el a Pannon tenger visszahúzódása után itt maradt szakadozott beltó-rendszert. Erre utal a Gödöllő-Isaszeg közötti vastag keresztrétegzett homok delta jellege. E homokréteg képződésének ideje a felső pannon és az alsó pleisztocén közötti, illetve ezen időszakokra tehető. A hordalékkúp kialakulásában az ősduna mellett az északról érkező ősipoly és az őszagyva is közreműködött. E hordalékanyag lerakódása nem volt folyamatos. Negyedkorban a pleisztocén középen, a Mindel-Riss interglaciális időszakban megindult kéregmozgások következtében a terület felszíne lassan kezdett kiemelkedni, az ősfolyók másutt kerestek utat víztömegük levezetésére. Újabb hordalékanyagot nem szállítottak a területre. A táj egészének emelkedése nem volt egyenletes. Felboltozódások, süllyedések jöttek létre. A patakok (Rákos patak, Szilaspatak) e törésvonalak mentén alakították ki völgyüket. Ezzel megkezdődött a mai felszín lassú formálódása, idősebb kőzetek felszínre kerülése, újak képződése. Ebben a hosszú folyamatban jelentős tényező volt a víz és a szél munkája. Tevékenységük több irányú volt. Letaroló és feltöltő munkájukkal mérsékelték a felszín egyenetlenségét. A környező terület erózió bázisának növekedésével, a szél munkájának fokozódásával viszont a bevágások mélyültek vagy újak jöttek létre. A kiemelkedő rétegek lepusztulásával öregebb kőzetek kerültek a felszínre, a völgyekben fiatal alluvium, deluvium rakódott le. A szél nemcsak kifújta a laza hordalékanyagot, hanem a szélárnyékos helyeken gyakran vastag rétegű löszképződést eredményezett. A felszínformáló, kőzetképző munkát a negyedkorra jellemző nagy klímaváltozások hol siettették, hol lassították. Az ember a legújabb korban az erdő kiirtásával egyértelműen elősegítette a felszín pusztulását (BACSÓ 1973).

41

A Rákos patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában a kavics és a homok mellett a nagy karbonát tartalom a jellemző. 3.3.2

Galga patak

E fejezet tartalmát a VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA (2002) szerint tárgyaljuk. Geomorfológiai értelemben vett alapját alkotó pannon rétegek (agyag, homok) északról dél felé haladva fokozatosan vastagodnak. A Galga gyakran változtatta folyásirányát, de mint a durvább üledék, főleg a kavics elhelyezkedése és vastagsága bizonyítja, a meder mindig dél-délkelet felé futott. Északi szakaszán halmozta fel vastag kavicskötegét, majd később az 5 – 10 m vastag homokot. Középső része teljesen lapos. E sekély medencében a kavics és homok egyre mélyebbre került a vastagodó folyóvízi agyag, iszap és homok alatt. Déli részén lösztakaróval borította a medret. A patak déli részén fiatal pleisztocén üledékek a jellemzők, a lejtőkön lösz, futóhomok, teraszkavics, valamint holocén hordalék. A Galga-völgy nyers öntéstalajai mellett legnagyobbrészt a löszön kialakult barnaföld a legjellemzőbb talajtípus. Színező elemként jelenik meg e térségben a nyers öntések mellett a homokos vályog mechanikai összetételű, a homokra jellemző vízgazdálkodású, karbonátos réti talaj, hasonlóan a kis területen elhelyezkedő karbonátos futóhomokhoz. A Galga patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában a kavics és a homok mellett a nagy karbonát tartalom a jellemző. 3.3.3

Nagy patak

A Nagy patak vízrendszerének részletes talajtani és geológiai vizsgálatát az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete végezte el. A terület földtani felépítése viszonylag egyszerű, a legnagyobb elterjedésben a „középső rétegvulkáni összlet” képződményei találhatók, amelyre a magasabb térszíni helyzetű bérceken sötétszürke piroxénandezit (fedőandezit) települ. A középső rétegvulkáni összleten belül, a Nyírjes-Névtelenbérc és a Nagy-Lipót – Nagy-Lápafő vonulatában az ún. középső mátrai ércesedés vonulatai találhatók. A teléres ércesedés keletkezésével együtt a középső rétegvulkáni összlet képződményei is átalakultak. Általánosnak mondható a kőzetek átkovásodása, az ércesedett területeken, pedig az erőteljes piritesedés, agyagásványosodás (kaolinitesedés, montmorillonitosodás) és a karbonátosodás. A rétegvulkáni összletre a Kis-Galya – Nyesett-vár – Nagy-Galya – Nagy Lápafő – Csórhegy vonulatai mentén, a lényegen üdébb, változó mértékben kovásodott, és ezért az exogén hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb fedőandezit települ. A területen két fontos tektonikai csapásirány jelölhető meg: az idősebb Ény-DK-i irányú törésrendszer mindenek előtt az érces telérek kialakulásában játszott meghatározó szerepet, míg a fiatalabb, ÉÉK-DDNy-i csapásirányú törések a terület feldarabolódását, kismértékű oldalirányú eltolódásokat eredményeztek. Elsősorban a ridegebb, lávafáciesű andezitek kőzetrés-rendszerei játszanak fontos szerepet a beszivárgásban, ennél fogva ezek a képződmények a terület elsőrendű hasadékos tározókőzetei. A vízgyűjtőn előforduló talajok a következők: A Nagy patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában szilikátos kőzeteknek lesz meghatározó szerepe.

42

3.4

Hidrológia

A vizek minőségi állapotát vizsgáló monitoring rendszerbe vont 3 vízgyűjtő hidrológiai feltártsága eltérő. Legnagyobb számú és leghosszabb idejű észlelésekkel a Galga vízgyűjtője rendelkezik, ahol magán a patakon is, több vízrajzi állomás is van, ami lehetőséget adhat a hidrológiában alapvető jelentőségű hidrológiai hossz-szelvények közelítő szerkesztésére. A Rákos patakon egyetlen hosszabb idejű vízrajzi állomás van, ami a vízgyűjtő kis mérete miatt lényegében kielégítően jellemezheti a vízfolyás egészét. A problémát inkább az jelenti, hogy a patak és vízgyűjtője nagymértékben terhelt különböző emberi hatásokkal (tározók, vízbevezetések, belterületi szakaszok), amelyekről kevés az észlelés és ez nehezíti a természetes állapot rekonstruálását. A Csórréti-tározó ez utóbbi gondoktól mentes, a patak vízgyűjtője a három vizsgált patak közül a legkevésbé zavart emberi beavatkozások által. A lefolyás észlelései ugyanakkor csak a legutóbbi időkben indultak meg, amelyből adódó problémán segít a vízgyűjtő viszonylag jó meteorológiai feltártsága. 3.4.1

Rákos patak

A patakot természetes állapotában a csapadékból keletkező felszíni- és talajvíz táplálja. A Gödöllői-dombság területén a talajvíz magasabban van, mint a Rákos patak völgytalpa, így a talajvíztükör a patak felé lejt, esésének megfelelően mozog és szivárog a víz a patak irányába. A talajvíz kiszivárgása, néhány időszakos forrástól eltekintve a patakmederbe, az egykori tőzegbánya tavaknál a tómederbe történik, ez utóbbinál a kiszivárgás helyét, mértékét és megoszlását a tavak fenekén felhalmozódó iszapos üledék is befolyásolhatja. A Rákos patak burkolt medrű szakaszain a kiszivárgás megszűnt. A szennyvíztisztítók kiépítését követően a Rákos patak a bevezetett szennyvízből is kap, esetenként jelentős, a természetest lényegesen meghaladó mértékű táplálást. A tórendszer a maga megnövekvő vízfelületével ugyanakkor növelte a párolgás veszteséget és ez némileg csökkentően hat a patak tórendszer alatti szakaszának vízszállítására. A tó vízforgalma az 1920-as évektől, s főként az 1960-as évektől kezdődően nem természetes állapotú, de létesítményekkel fenntartott, részben szabályozott művi állapotú. A művi állapot természetesen kihat a patak vízjárására, vízminőségére, élővilágára. A patak vízjárási, hidrológiai jellemzésénél a Rákos patakon meglévő egyetlen, folyamatos észlelésű Pécel vízhozam-mérő állomás adataiból indul(hat)tunk ki. A vízmérce 1988 végéig az állomáshoz vezető út hídjánál, a patak torkolatától 23,2 km távolságban volt. A vízmércéhez tartozó vízgyűjtő területe 92 km2. A vízmércét 1989-től áthelyezték a Vízműhöz, a vízhozam mérő műtárgy közelébe, 25,4 km távolságban a torkolattól. Az új vízmércéhez tartozó vízgyűjtő 79 km2, ami 14%-kal kisebb a korábbinál. Mivel a patakba lefolyó víz a vízgyűjtő felső részében képződik alapvetően, a vízmérce áthelyezésének a hatása magára a lefolyásra feltehetően ennél kisebb mértékű. A Péceli szelvény hidrológiai jellemzésére, rendelkezésünkre álltak az 1967-1998 évek havi és évi lefolyási adatai: Az adatok az észlelési hely megváltozását figyelembe vevő, javított adatok. Az évi lefolyás a vizsgálta időszak 32 éve alatt csökkenő tendenciát mutatott (10. ábra). A csökkenés üteme mintegy 2,6 mm/év. A lefolyás csökkenésének okai lehetnek az évi csapadék csökkenése, és az évi középhőmérséklet növekedése, aminek üteme az 1960-1997. években -3,1 mm/év, illetve 0,01 °C/év voltak. A potenciális evapotranszspiráció 0,54 mm/év ütemmel növekedett, aminek következtében növekedett a tórendszer párolgási vesztesége. Az időjárás említett alakulása következtében kimutathatóan csökkent a talajvíz szintje, és feltehetően a patak talajvíz eredetű táplálása. A lefolyás csökkenésének további oka lehetett a vízgyűjtő erdősültségének növekedése is. Az 1987 és 1961 évi területhasználati felvételek 43

összehasonlítása azt mutatja, hogy az erdőterület 13,5%-ról 30%-ra nőtt, miközben a beépített terület kisebb arányban, 11%-ról 14%-ra. Az erdős területek nagyobb csapadék-visszatartó és párologtató képessége miatt a csapadék lefolyó hányada is csökkent. 10. ábra: Az évi lefolyás változása az 1967-98 években Az évi lefolyás 350 Évi lefolyás, mm

300 250 200 150 100 50 0

Az évi lefolyás csökkenése adhat részben magyarázatot arra, hogy egyes irodalmi források egymástól sokszor jelentősen eltérő adatokat adnak meg az átlagos évi lefolyás nagyságára. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984) kidolgozása során a rövidebb 1967-80 évek alapján számított átlagos évi közepes vízhozam 326 l/s volt, ami nagyobb, mint a 32 éves teljesebb adatsor alapján számítható 215 l/s. Figyelembe véve a vízgyűjtő területnek a két időszak közötti, vízmérce áthelyezéséből adódó változását is, a közepes vízhozam 122 mm, illetve 86 mm-nek felel meg. A 42%-os eltérés részben azzal magyarázható, hogy a rövidebb időszak átlagos évi csapadéka 5%-kal magasabb, a levegő hőmérséklete valamivel, 0,1 °Ckal alacsonyabb volt, a hosszabb időszak hasonló értékei. A fajlagos lefolyás értéke a teljes időszakban 2,6 l/s.km2 volt, az 1990-es években ez az érték 1,7 l/skm2-re csökkent. Az évi lefolyás idősorában erősen kiugrik az 1978 évi 316 mm lefolyási érték. Ebben az évben az év eleji hónapokban igen magas, éghajlatilag nem indokolható lefolyási értékek voltak. Valószínűsítjük, hogy ezekben a hónapokban nagyobb mértékű vízleeresztések lehettek a tározóból, de ennek egyértelmű igazolását nem találtuk. Jelentős az évi lefolyás változékonysága, amire a variációs tényezőnek a péceli szelvény mérési adataiból számítható 0,61-es értéke is utal. Amennyiben az 1978. évi értéket kivesszük a sorból, a maradék idősor adatainak variációs tényezője lényegesen kisebb, csak 0,38. A lefolyás változékonyságból adódóan szárazabb években a lefolyás az átlagosnak alig felét, míg csapadékosabb évben akár másfélszeresét is eléri. Az átlagos évi lefolyás havi megoszlását a 32 év adatai alapján a 11. ábra mutatja be.

44

11. ábra: Az átlagos évi lefolyás havi megoszlása (Rákos patak, Pécel) Az évi lefolyás havi megoszlása

8 6 4

XII

XI

X

IX

VIII

VII

VI

V

II

I

0

IV

2 III

Megoszlás, %

10

A havi lefolyás csak kismértékben ingadozik az év során. A legnagyobb és legkisebb havi lefolyás aránya csak 1,5-szeres, ami lényegesen kisebb, mint a hasonló nagyságú természetes vízfolyásainkat általában jellemző ingadozás mértéke. A jelentős kiegyenlítettség több okkal magyarázható. Ilyen ok, hogy a patak táplálásában fontos szerepet játszhat a talajvíz, aminek a járása természetes körülmények között is számottevő kiegyenlítettséget mutat. Hasonló vízjárás kiegyenlítő, vagy annak ingadozását mérséklő szerepet tölt be a tórendszer, aminek tározó hatása főként a kisvizek növelésében jelentkezhet. A vízjárás kiegyenlítését segíti elő a szennyvíztisztító egyenletes vízbevezetése. Végül nem zárható ki annak a hatása sem, hogy igazán szélsőséges ingadozást kiváltó áradások az adott időszakban elkerülték a vízgyűjtőt. Mivel a tározó és a szennyvízbevezetések vízjárás kiegyenlítő hatása a tórendszer alatt, így a péceli szelvényben jelentkezik, minden bizonnyal a tórendszer feletti szakaszon a vízjárás kevésbé kiegyenlített, és ezért 11. ábra a patak felső szakaszára nem vagy csak kevésbé jellemző. A tórendszer és a szennyvízbevezetés kiegyenlítő hatása ellenére is látható, hogy a legnagyobb havi lefolyás a téli hónapokban, decemberben és januárban van, a legkisebb pedig augusztusban. A magas téli elfolyási arány is feltételezi a számottevő talajvíz táplálását, ami – szemben a felszíni lefolyással – télen sem szünetel. A legkisebb vizű hónap a Rákos patakon is – a magyarországi vízfolyásokhoz hasonlóan – az augusztus. A vízkészlet-gazdálkodás szempontjából mértékadó augustusi 85%-os vízhozam értéke, a korábbi kerettervi számítások szerint, 160 l/s. Ez az érték azonban tartalmazza az emberi hatásokat is. A mértékadó augusztusi 85%-os vízhozam természetes állapotra jellemző értéket a Rákos patak vízgazdálkodását feltáró BME tanulmány 28 l/s értékben határozza meg, a teljes, szennyvíz bevezetéssel megnövelt értéket pedig 139 l/s értékben, ami jól egyezik a kerettervi számításokkal, különösen, ha figyelembe vesszük a számításukhoz felhasznált, éghajlatilag eltérő időszakot. A természetes és az emberi hatások által megnövelt augusztusi mértékadó vízhozam közötti jelentős, 110-120 l/s eltérés igazolja, hogy a patak vízkészletében jelentős, kisvízi időszakokban meghatározó szerepet játszanak a szennyvízbevezetések, aminek elmaradása esetén száraz években a patak sokkal kevesebb vizet szállított volna, ahogy ez elő is fordult a patak tórendszer feletti, szennyvíz bevezetéssel nem érintett részén. Az árvizeket a tórendszer tározó hatása nem érinti, mivel a nagyobb áradások magát a tórendszert, az árapasztó révén elkerülik, az árvizeket a tórendszer alatt vezetik vissza a tórendszer elkerülő Fiók-Rákoson keresztül. A péceli szelvényben az 1%-os árvízi vízhozam a korábbi kerettervi vizsgálat szerint 18-20 m3/s, újabb vizsgálatok szerint 27 m3/s, amit az magyaráz, hogy az újabb számítás figyelembe veszi a kerettervi vizsgálatból

45

kimaradt 1963. évi nagy árvizet is. A Rákos patakon a legkisebb és a legnagyobb vízhozamok aránya 1:1000, ami közel sem mutatja azt a kiegyenlített állapotot, amit a havi megoszlás. A Pécel szelvényhez tartozó vízgyűjtő átlagos évi vízmérleg számításához a péceli szelvény lefolyási adatai mellett figyelembe vettük a vízgyűjtő középén lévő Gödöllő meteorológiai állomás csapadék, hőmérséklet és légnedvesség, és a szennyvízbevezetések rendelkezésünkre álló adatait. A vízbevezetésekkel és vízkivételekkel terhelt patak vízgyűjtőjének átlagos évi vízmérlege a P + BV = ET + R +KV képlettel írható le, ahol P, ET és R a csapadék, a párolgás és a lefolyás, azaz a természetes vízforgalmi jellemzők, BV és KV az emberi hatásokat tükröző mesterséges vízbevezetés és vízkivétel. A csapadék sokévi átlaga az adott vízgyűjtőben az egyetlen Gödöllő állomás adatai alapján csak közelítően becsülve 521 mm. Mivel a péceli szelvényben a mindenkori vízhozam észlelésekkel az emberi beavatkozások hatásával terhelt lefolyás észlelik, azaz voltaképpen nem az R értéket, hanem az R* = R + BV – KV értéket észlelik, azért az észlelt R* értékét a szennyvízbevezetésekkel korrigálni kell, hogy megkaphassuk az R természetes lefolyást. A természetes lefolyás R = R* - BV + KV. Az észlelések szerint R* értéke 83 mm, a BV 79 l/s, ami nagyjából 30 mm-nek felel meg, a KV értékéről még közelítő adatok sincsenek, de nagysága, esetlegességét is tekintve, nem lehet számottevő. A természetes lefolyás jó becslése lehet a csupán a bevezetésekkel korrigált észlelt lefolyás. A becsült természetes lefolyás 54 mm. A vízgyűjtő tényleges párolgása a csapadék és a természetes lefolyás különbözeteként számítva 467 mm, míg potenciális párolgása a gödöllői meteorológiai állomás adatai alapján számítva 780 mm. Mivel a tófelületek a péceli vízgyűjtő kevesebb, mint 1%-át teszik ki, a vízfelület magasabb párolgása alig érinti a vízgyűjtő egészének tényleges párolgását. A tófelület nélküli párolgás csupán néhány mm-rel lenne kisebb, becslések szerint 464 mm. A tényleges párolgás kisebb, mint a potenciális párolgás, annak csupán 60%-a. A patak vízgyűjtőjében tehát a párolgást a csapadék korlátozza, lefolyás szempontjából a terület tehát Arid. Ennek felel meg a 10% körüli lefolyási tényező, ami egyébként jól egyezik hazánk hasonló éghajlati adottságú területein tapasztalt lefolyási tényező értékkel. 3.4.2

Galga patak

A patak vizét természetes állapotában a csapadékból keletkező felszíni- és talajvíztáplálás biztosítja. A Zagyva egész vízgyűjtőjére vonatkozó becslések szerint a vízgyűjtő vízfolyásain az éves vízszállítás közel 40%-a felszín alatti összegyülekezésű. A patak vízjárási, hidrológiai jellemzéséhez a Galgán két hosszabb ideje, 1930-as évek elejétől működő vízmérce áll rendelkezésre. A Galgamácsa vízmércéhez 242 km2, az hévízgyökihez 416 km2 vízgyűjtő tartozik. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv adatai szerint a Galga átlagos évi középvízhozama a galgamácsai szelvényben 450 l/s, a valamivel lejjebb fekvő hévízgyörki szelvényben 880 l/s, ami 59 illetve 67 mm-nek felel, vagy 1,9 illetve 2,1 l/s.km2-nek felel meg. Az évi lefolyás változékony, az évek 10%-ában az évi átlag kevesebb, mint fele, ugyanakkor az évek 10%ában az évi átlag legalább másfélszerese folyik le. Az átlagos évi lefolyás havi megoszlását a 12. ábra szerinti kép jellemzi. Ennek megfelelően a legnagyobb havi lefolyás általában március hónapra esik, amikor az évi lefolyás 15-20%-a vonul le. A legkisebb havi lefolyás általában szeptemberben van, amikorra az évi lefolyás 2,5-3,5%-a jut. A legkisebb és legnagyobb havi lefolyás aránya a Galga felső vízgyűjtőjében 1:4,5, az alsóban 1:2,5-1:3,5, azaz viszonylag kiegyenlített a vízjárás, a kiegyenlítettség mértéke a patak mentén lefelé 46

haladva növekszik. Ennek egyik vélelmezhető oka a talajvíz eredetű táplálás megnövekvő szerepe (12. ábra). 12. ábra: Az átlagos évi lefolyás havi megoszlása (Galga patak, Galgamácsa)

Az évi lefolyás havi megoszlása

8 6 4

XII

XI

X

IX

VIII

VII

VI

V

II

I

0

IV

2 III

Megoszlás, %

10

A lefolyás évi menetének megfelelően a nagyvizek általában a téli-télvégi hónapokban (december-március) jelentkeznek, az áradásokat a hóolvadással együtt járó vagy a nélkül jelentkező esőzés váltja ki. Az árhullámok elég gyors lefutásúak, de az apadás is viszonylag gyors, a felszínen összegyülekező mederhálózati vízkészlet gyors ütemben ürül ki. Az apadás üteme a tavaszi árhullámoknál a legkisebb, ami a befogadó Zagyván tavasszal törvényszerűen jelentkező árhullám visszaduzzasztásának következménye. A Galga árvízhozamai eloszlása Gumbel-eloszlással írható le. A galgamácsai szelvényben az átlagos nagyvízhozam 6,8 m3/s, de 1% valószínűséggel a 28 m3/s-ot is meghaladja. Figyelemreméltó, hogy ez az érték megegyezik a Rákos patak lényegesen kisebb vízgyűjtőjű, a galgamácsai csupán egyharmadát kitevő péceli állomásának 1%-os valószínűségű árvízhozamával. Az eltérés is utal arra, hogy a Galga vízgyűjtőjében számottevő lehet a csapadék felszín alatt összegyülekező hányada, ami tompítja a mederbeli árhullámok nagyságát. A Galgán egyébként a vízfolyás mentén lefelé haladva a mértékadó árvízhozamok a Sápi-patak betorkolásáig növekednek, az átlagos árvízhozamok azt követően is, egészen a torkolatig, a Némedi és Egres patakok közötti vízfolyás-szakasz kivételével. A kis valószínűséggel meghaladott árvízi hozamok, a Sinkár és Némedi patakok közötti szakasz kivételével, fokozatosan csökkennek, különösen nagyobb mértékben a Némedi és Egres patakok között. Az augusztusi 80%, illetve 85%-os átlagos tartósságú vízhozam – azaz, amilyenre valamennyi évben, az év egészében nagy biztonsággal lehet számítani, Galgamácsánál 85 és 70 l/s, Hévízgyörknél 135 és 120 l/s. Az aszódi és ikladi 10 és 6 l/s szennyvízbevezetés együttesen ennek 10-20%-a, azaz a szennyvízbevezetések hatása, a Galgán kevéssé számottevő, a vízkészletek mennyisége szempontjából kisebb, mint a Rákos patakon. A Galga vízgyűjtőjében az átlagos évi csapadék nagyjából 558 mm. A lefolyás nagysága nagyjából 60 mm, így a tényleges párolgás 498. A potenciális párolgás a tényleges párolgást jóval meghaladó mértékű, becslések szerint 750-780 mm, azaz a Galga vízgyűjtőjében is a párolgást a csapadék korlátozza. A vízgyűjtő a lefolyás szempontjából tehát arid vízgyűjtő, s ennek felel meg a lefolyási tényező – a Rákos patakéhoz hasonlóan - 10 % körüli értéke. A völgy 150 – 200 mm éghajlati víztöbblettel rendelkezik, ami a lefolyásban jelenthet gondot, árvízi elöntéseket okozhat, fajlagos lefolyása 1 – 2 l/s km-2, 32-64 mm évente. A jellemző

47

vízhozam értékek a Galga mentén kisvízi 45-600 l/s-ra, az árvízi hozamok 30-40 l/s-ra tehetők. 3.4.3

Nagy patak

A patakok elsősorban felszíni lefolyásból kapnak táplálást, a felszín alatti hozzáfolyás aránya jellemzően 12-14%, de egyes patakoknál még ennél is kisebb. A tározót tápláló legfontosabb, a tározóhoz tartozó vízgyűjtő 93%-át lefedő patakok egyes hidrológiai jellemzőit: vízgyűjtő nagyság, vízfolyás-hossz, átlagos évi közepes vízhozam és annak táplálás szerinti megoszlása adatait a 11. táblázat foglalja össze. 11. táblázat: A tározót tápláló patakok jellemzői Patak neve

Vízgyűjtő, km2 Aranybánya folyás 3,21 Nagy Lipót folyás 2,43 Nyírjes folyás 0,95 Nagybérc folyás 0,76 Kisagyagos folyás 0,44

Mederhossz, km 2,73 3,21 2,20 0,84 0,68

Vízhozam, l/s 19,4 14,6 5,7 4,6 2,7

Felszín alatti hozzáfolyás, l/s 2,9 1,9 1,0

Az öt patak által szállított víz 47 l/s, amit a további hozzáfolyás mintegy 4 l/s értékkel egészít ki, azaz a tározó teljes vízbevétele mintegy 50 l/s. Ennek nagy része, közel 90%-a felszíni összegyülekezésű. Az átlagos évi lefolyás 6 l/s.km2 fajlagos lefolyásnak, vízoszlopban 188 mm lefolyásnak felel meg. A vízgyűjtő átlagos évi csapadéka 680 mm-re becsülhető, a vízgyűjtő átlagos évi vízmérlege alapján a tényleges párolgás közel 500 mm-re. A lefolyási tényező 28%. A Csórréti-tározóba folyó patakok közül kettőn, a Nyírjes- és a Nagy Lipót-folyáson 2003ban az Erdészeti Kutató Intézet a lefolyás (vízhozam) folyamatos észlelésére alkalmas műtárgyakat épített ki. A műtárgyakon 2003 októberében megindult az észlelés, az első teljes hónap 2003. novembere volt. Az adatokat a 12. táblázat mutatja.

48

12. táblázat: A Csórréti-tározót tápláló patakok vízgyűjtőinek lefolyás, csapadék és hőmérséklet adatai (2003.-2004.) Havi lefolyás, mm Havi csapadék, mm Havi középhőmérséklet Nyírjes- NagyA két patak NévtelenKékes Névtelen- bérc Patak Lipótegyütt bérc folyás XI. 2,19 10,42 8,37 40,6 54 5,05 XII. 2,71 4,78 4,22 13,2 7 -0,76 I. 2,44 2,97 2,83 40,6 48 -4,74 II. 4,26 16,11 12,87 51,4 52 -0,69 III. 14,13 44,79 36,41 40,0 64 2,72 IV. 14,70 28,84 25,00 55,6 78 9,08 V. 10,21 18,63 16,34 87,8 110 11,71 VI. 5,08 7,85 7,11 64,4 (78) 16,00 Az adatok szerint a két patak vízgyűjtőjében 2003. novembere és 2004. júniusa között 113 mm víz folyt le, a vízgyűjtőre csak rendkívül közelítően becsülhető 443 mm csapadék 26%-a. A lucfenyővel fedett Nagy Lipót-folyáson a lefolyási hányad ennél magasabb, közel 30%-os volt. A 113 mm lefolyás havi megoszlását a 13. ábra mutatja. December-január hónapokban a hőmérséklet folyamatos 0 °C alatti értéke mellett a lefolyás csökkent. Februárban megindult a melegedés, és ezzel együtt a korábban felhalmozódott hótakaró olvadása, ami folyamatos táplálást adott a patakoknak. A Zagyva vízgyűjtőjére általában jellemzően a legnagyobb lefolyás márciusban alakult ki, majd a további hónapokban, a növekvő párolgás miatt, a lefolyás csökkent. 13. ábra: A havi elfolyás alakulása 2003. novembere és 2004. júniusa között 40 Havi lefolyás, mm

35 30 25 20 15 10 5 0 XI

XII

I

II

III

IV

V

VI

A tározóba jutó összes évi vízmennyiség hozzávetőlegesen 1,6 millió m3. A tározóból tervezett vízkivétel napi 2.800 m3 azaz évi 1,02 millió m3. Látható, hogy a patakok vízhozama mind mennyiségi, mind minőségi szempontból is meghatározó szerepet játszik.

49

4 4.1

VÍZTÍPUSOK, REFERENCIA ÁLLAPOT, ELŐZETES VÍZTEST KIJELÖLÉS A VKI általános ajánlásai

A VKI ajánlásai szerint (WFD 2000): • •

•

• •

•

•

•

Meg kell állapítani, hogy a felszíni vizek melyik ökorégióba tartoznak. Hazánk felszíni vizei egy ökorégióba esnek, és ez a Magyar Alföld. A felszíni szárazföldi vizeket be kell sorolni a természetes, erősen módosított, vagy a mesterséges kategóriákba. A besorolás alapja a vizeket ért hidro-morfológiai hatások. A természetes vizeket ezen kívül négy kategóriába lehet sorolni: tó, folyó, átmeneti és partmenti vizek. Nálunk az első két kategória releváns, a projektünk szempontjából, pedig a folyók a legfontosabbak. A természetes vizekre tipológiát kell felállítani, mely lehet „A”, vagy „B” típusú. Az „A” típus a kötelező, a „B” típusú tipológia a kötelező paramétereken kívül választható paramétereket is tartalmaz. Az „A” rendszer szerinti besorolás a tengerszint feletti magasság, a vízgyűjtő méret és a geológiai jelleg szerint történik. A választható jellemzők közé a távolság a folyó forrásától, az áramlási energia (a vízhozam és az esés függvénye), a közepes vízszélesség, a közepes vízmélység, a vízfelszín közepes esése, a főmeder formája és alakja, a vízhozam-kategória, a folyóvölgy alakja, a hordalékszállítás, a savközömbösítő kapacitás, az altalaj összetétele, a klorid koncentráció, a levegő hőmérsékleti tartománya, a közepes léghőmérséklet, és a csapadékviszonyok tartozhatnak. Ezeken kívül más jellemzőket is figyelembe lehet venni. Nincs minden országra érvényes egyveretű EU tipológia, a tagországok meglehetős szabad kezet kaptak ez ügyben. A különböző rendszerek összehasonlítását az interkalibráció keretében végzik. A víztípusok meghatározása után előzetesen ki kell jelölni a VKI alapegységét képező víztesteket. Ezek többé-kevésbé homogén vízterek, melyeket a folyók folyásiránya mentén bekövetkező típusváltás elsődlegesen meghatároz, ezt majd az emberi kényszerek és hatások módosíthatják. A víztípusokra meg kell állapítani a referencia (zavartalan állapotot) és a jó állapotot (ennek elérése, vagy megtartása a cél). A referencia és a jó állapot meghatározásához elsősorban a biológiai elemeket kell figyelembe venni, de kémiai és hidro-morfológiai elemek is fontosak. Amennyiben a víztípusokra vannak referencia helyek, azok jellemzői az irányadók a referencia állapot meghatározásában. Ha nincsenek referencia helyek, akkor a referencia állapotot múltbeli adatok, modellezés, vagy szakértői becslés alapján kell meghatározni. A referencia állapot jellemzése referencia jellemzők alapján történik. Elemezni kell a víztesteket ért emberi hatásokat, melyek hidro-morfológiaiak és terhelések lehetnek. A hidro-morfológiai változás az alapja a víztestek erősen módosított kategóriába sorolásának. Ez a besorolás akkor tehető meg, ha a hidro-morfológiai hatás lényegesen megváltoztatja a víztest állapotát, és fenntartása szükséges. A terhelések a víztest kijelölésen módosíthatnak, de az erősen módosított állapot meghatározásában nem játszanak szerepet. A víztestek állapotát jellemezni kell. Ehhez elsősorban biológiai jellemzőket kell használni, de kémiai és hidro-morfológiai jellemzők is fontosak lehetnek. A jellemzés alapján kell a víztesteket az öt minőségi osztály valamelyikébe sorolni (kiváló, jó, közepes, gyenge, rossz). Az erősen módosított víztestekre nem az „állapot”, hanem az esetleg gyengébb minőséget is megengedő „potenciál” használatos. A gyengébb minőség

50

azonban csak az erősen módosított állapotot indokoló hidro-morfológiai hatásait illetően engedhető meg, a terhelésekre ez pedig nem ad enyhítést. 4.2

A hazai helyzet

Jelenleg a folyókra rendelkezünk olyan tipológiával, amely konszenzuson alapult és nemzeti tipológiaként értelmezhető. Ez a tipológia 2003. novemberében készült el. A folyótipológiát a KvVM által létrehozott szakértői csoport jóváhagyta, de biológiai validációja még nem történt meg (KvVM 2003). Tavak esetében létezik Kormányrendeletben rögzített tipológia, de ennek validációja is hiányzik. 4.2.1

Hazai folyótipológia

A tipológiának meg kell felelnie az alábbi szempontoknak: • •

•

A tipológiának elsősorban olyan hidro-morfológiai és (esetleg) fiziko-kémiai jellemzőkön kell alapulnia, melyeket az emberi hatások, vagy maguk az élőlények hosszú távon nem befolyásolnak számottevően. A típusokhoz rájuk jellemző biológiai mintázatnak kell tartoznia. Ebből következően: o A tipológia ne legyen túl részletes, mert akkor előfordulhat, hogy hasonló biológiai mintázatok lesznek jellemzőek különböző típusokra. o A tipológia ne legyen túl egyszerű, mert ebben az esetben, jellegükben eltérő biológiai mintázatok tartozhatnak egy típusba. A tipológia elkészítésének része annak biológiai validációja, vagyis meg kell nézni, hogy a hidro-morfológiai szempontból elkülönülő típusok biológiai mintázat szempontjából is elkülönülnek-e.

A jelenlegi magyar folyótipológiát a 13. táblázat tartalmazza. Összesen 25 típus megkülönböztetésére került sor.

51

13. táblázat: A folyók elfogadott magyar tipológiája (lásd: 10. ábra) Típus száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

„Felszíni víz-tájak”

al-ökorégió1 Hegyvidék

mederhidrogeokémiai anyag3 2

Hazai elnevezés5

jelleg

szilikátos meszes

Dombvidék

meszes

Síkvidék

meszes

17 18 19 20 21 22 23 24 25

A vízgyűjtő mérete4

szerves

Duna, Gönyű felett6 Duna, Gönyű és Baja között6 Duna, Baja alatt6

1

durva durva

kicsi kicsi közepes kicsi durva közepes nagy nagyon nagy közepes- kicsi finom közepes nagy kicsi durva közepes nagy nagyon nagy közepes- kicsi finom kicsi és kis esésű közepes és kis esésű közepes nagy nagyon nagy kicsi közepes

patak patak kis folyó patak kis folyó közepes folyó nagy folyó csermely kis folyó közepes folyó kis folyó közepes folyó nagy folyó csermely ér

kis folyó közepes folyó nagy folyó

Hegyvidéki területek: 350 m-nél nagyobb tengerszintfeletti magasság, 5 %o-nál nagyobb terepesés és a tájegység együttes figyelembevételével lehatárolt területek; Síkvidéki területek: tájegység szerint; Dombvidéki területek: a hegyvidéki és síkvidéki területek lehatárolása után az ország területéből fennmaradó rész. 2 Szilikátos vizek: ahol vulkáni vagy metamorf kőzet található a felszín közelében; Meszes vizek: ahol karbonátos kőzetek találhatók a felszín közelében, illetve ahol az üledék mésztartalmú (azokon a területeken is, ahol a fedőréteget szilikátos kőzetek alkotják); Szerves vizek: tőzeges területek. 3 Durva: szikla, kőtörmelék, kavics, homokos kavics; Közepes: durva és finom homok; Finom: kőzetliszt, agyag. 4 A besorolás a vízgyűjtő mérete szerint történik, de annak határait átfedéssel kezelve: kicsi: 10- kb. 200 km2, közepes: 100 – kb. 2000 km2, nagy: 1000 – kb. 12000 km2, nagyon nagy:> 10000 km2. 5 A típusnak leginkább megfelelő szokásos hazai elnevezés.

52

A VKI szerint a tavakra is tipológiát kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a kötelezően figyelembe veendő alábbi tényezőket: • • • •

Tengerszint feletti magasság: ( > 800 m, 200–800 m, < 200 m) Átlagos mélységen alapuló mélységi: (< 3 m, 3 m – 15 m, > 15 m) A tó felszínén alapuló: (0,5–1 km2, 1–10 km2, 10–100 km2, >100 km2) Geológia: (meszes, szilikátos, szerves).

A választható tipológiai jellemzők a következők: • • • • • • • • •

A tó alakja. A tartózkodási idő. A közepes léghőmérséklet. A levegő hőmérsékleti tartománya. A víz elkeveredési jellemzői. A savasságot semlegesítő kapacitás. A háttér tápanyagterhelés. Az altalaj összetétel. Vízszintingadozás.

A kísérleti vízfolyásainkhoz természetes állapotukban nem kacsolódnak tavak. A Csórrétitározó és a Gödöllő területén lévő halastavak emberi létesítmények. Mivel ezeken a területeken a vízfolyás kategóriát vált, és az új kategóriához tartozóan kell ezt a szakaszt értékelni, bemutatjuk a tótipológia területén végzett munka eredményeit. A magyar tótipológiát a 14. táblázat tartalmazza.

53

14. táblázat: A tavak elfogadott magyar tipológiája

Típus száma 1

Meszes

3-15

>100

állandó

2

Szikes

1-3

>100

állandó

Szikes meszes-szikes meszes-szikes meszes-szikes Meszes meszes-szikes

1-3 <1 <1 <1 <4 <4

10-100 10-100 0,5-10 > 0,5 >0,5 >0,5

állandó állandó állandó időszakos állandó állandó

3 4 5 6 7 8

4

"Felszíni víz Vízfelület Vízmélység tájegységek" mérete Vízborítás4 m Hidro-geokémiai 2 km jelleg5 Al-ökorégió

Síkvidék

Hazai elnevezés nagy tó (Balaton) nagy-tó (Fertő tó) nagy tó (Velencei-tó pl.) szikes tavak szikes tavak szikes tavak mentett oldali holtágak mentett oldali holtágak

A vízborítás állandó, ha sokéves átlagban a vízzel borított felület nagyobb, mint 0,5 km2, időszakos, ha meghatározható időszakonként kiszárad, de vízzel való borítottság esetén felülete meghaladhatja a 0,5 km2-t

5

Meszes vizek: karbonátos kőzetek találhatók a felszín közelében, illetve az üledékük mésztartalmú (azokon a területeken is, ahol a fedőréteget szilikátos kőzetek alkotják). Szikes vizek: nagy sótartalmú, nátrium és hidrogén-karbonát- (valamint klorid- és szulfát)-ionok határozzák meg jellegüket magas pH érték mellett. Meszes-szikes vizek: a nátrium-hidrokarbonát és a kalcium-hidrokarbonát egyaránt meghatározó, jellegüket ezek arány adja.- határozzák meg jellegüket magas pH érték mellett.

54

14. ábra: A vízfolyások B-típusú tipológiáját

Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Viziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

20

0

55

20

Felhasznált információk: Vízfolyások tipológiája Magyarországon Magyarország tájegységei, Terepszint és terepesés térképek, A talaj fizikai összetételére és geokémiai jellegére vonatkozó térképek (AGROTOPO), Felszíni földtani térképek (digitális és Magyarország Vízföldtani Atlaszának papírtérképei), Vízminőségi adatbázis, ionösszetételre vonatkozó adatok, A fedőréteg felső 10 m-ére vonatkozó Munkatérkép 2003.11.12. információk, A 10, 100, 500, 1000 és 10000 km2 vízgyűjtőhatárokat jelző térkép,

meghatározó részterületek (KvVM 2003)

40

60

80

100 Kilometers

Geokémiai jelleg Szerves mederanyag jellege durva közepes finom területtípus hegyvidék hegyvidék dombvidék síkvidék tó

4.3

Víztípusok

A kísérleti vízgyűjtőkön a folyó típusokból négy fordul elő az alábbiak szerint. 4.3.1

Rákos patak

A Rákos patakon három víztípus található, ezek a következők: • A forrástól a Gödöllő déli határáig (> 200 m, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). • Gödöllőtől a Budapest határáig (< 200 m, 10 – 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). • Budapest határától a torkolatig (< 200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú) Ez a típusba sorolás nem fedi teljesen az országos térképen találhatót, melyen a Budapest határáig tartó szakasz síkvidéki, közepesen finom mederanyagúnak és 10-100 km2 közötti vízgyűjtő területűnek van besorolva. A budapesti szakasz a síkvidéki, közepes mederanyagú meszes és 100-1000 km2 típusba tartozik. Véleményünk szerint a patak Gödöllő déli határánál metszi a 200 m-es magassági szintet, addig tehát dombvidéki típusba kell sorolni a vízfolyást. Ezután következik a tórendszer, ami majd más megítélés alá esik, mert ott típusváltás történik (folyóból tó lesz). Az utána következő szakasz már síkvidéki. A feltáró monitoring biológiai adatainak értékelése fogja eldönteni, hogy melyik típusba sorolás helyes. 4.3.2

Galga patak

A víztípusok a Galga patakon a következők: •

• •

A Galga patak felső szakasza Becske felett (dombvidéki kisvízfolyás, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Valójában ennek a szakasznak a területe 10 km2 körüli, amely a VKI szerint figyelembe veendő vízgyűjtő nagyság határán van. Tulajdonképpen megvan a lehetőségünk rá, hogy ezt a szakaszt az alatta levőhöz csatoljuk, első közelítésben ezt most mégsem tesszük, mert a feltáró monitorozás eredményei alapján később döntünk ebben a kérdésben. A Galga patak Becske és Aszód közötti szakaszának típusa síkvidéki, kisvízfolyás (<200 m, 10- 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). A Galga patak Aszód és a torkolat közötti szakaszának típusa síkvidéki kisvízfolyás (<200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú).

Ez a típusba sorolás nem fedi teljesen az országos térképen találhatót, melyen a pataknak a forrástól Aszódig terjedő szakasza dombvidékinek van besorolva (két típus: 10- 100 km2, és 100-1000 km2). Aszódtól a patakot síkvidékinek sorolták be 100-1000 km2 vízgyűjtővel. A feltáró monitoring biológiai adatainak értékelése fogja eldönteni, hogy melyik típusba sorolás helyes.

56

4.3.3

Nagy patak

A Nagy patak vízgyűjtő területe teljes mértékben a hegyvidéki kategóriába tartozik. A tározót tápláló patakok természetesek, egy típusba tartoznak (>10 km2, > 500 m, szilikátos, köves). 4.4

Referencia állapot

A VKI szerint a referencia állapot meghatározása többféleképpen lehetséges, az alábbi hierarchiának kell érvényesülnie (WFD 2000): • • • •

Referencia helyek rendelkezésre álló adatai alapján. Múltbeli adatok felhasználásával. Modellezéssel. Szakértői becsléssel.

Magyarországon a krónikus adathiány miatt (elsősorban a VKI szempontjából nagyon fontos biológiai adatok hiányoznak) az első változat nem jöhet szóba. A múltbeli adatok ugyanúgy hiányosak. Modellezéssel adatok nélkül nem lehet foglalkozni, ezért marad az utolsó lehetőség, a szakértői becslés. Ezen alapul a típusok passzportjainak leírása. A KvVM elkészíttette a magyarországi folyótípusok passzportját, vagyis azt a leírást, amely a típusok referencia állapotát jellemzi. A munkában Pannonhalmi Miklós, Dr. Ambrus András és Dr. Pomogyi Piroska vett részt. Ezeket a passzportokat még nem hagyták hivatalosan jóvá, egyes élőlénycsoportok leírása hiányzik belőlük, mégis jelenleg ez a legjobban használható típusleírás. A mintaterületeken a következő típusok fordulnak elő: • • • •

1. Típus: Hegyvidéki szilikátos, durva mederanyagú patakok 9. Típus: Dombvidéki meszes, közepesen finom mederanyagú patakok 16. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú patakok 18. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú kis folyók

A típusok passzportjait a KVVM (2004) tartalmazza. A típusleírások célja kettős: • Ezekhez a típusleírásokhoz kell majd a későbbiekben viszonyítani a víztestek jelenlegi állapotát. • A referencia állapot leírása alapja a jó állapot és jó potenciál meghatározásának. A tótípusok passzportjai még nem készültek el. 4.5

Előzetes víztest kijelölés

Az előzetes víztest kijelölés a víztípusok alapján történik, ebben tehát hidro-morfológiai jellegek dominálnak. Ahol típusváltás van, ott víztest váltásnak is kell következni. Ugyancsak a hidro-morfológiai tulajdonságok döntenek abban, hogy a víztest marad-e a természetes kategóriában, vagy erősen módosított lesz. Ezt az emberi tevékenységek között elemezzük (vö.: 5. fejezet). Mindegyik besorolás előzetes hidro-morfológiai szűrést követően ökológiai 57

(biológiai) szempontok alapján történik. A víztest kijelölés a terhelési viszonyok figyelembe vételével módosulhat, vagyis ahol a terhelések jelentősek, ott lehetőség van a víztest megosztására. 4.5.1

Rákos patak

Előzetesen a Rákos pataknál három víztestet jelöltük ki: 1. A forrástól a gödöllői tavakig. 2. A gödöllői tavaktól Budapest határáig. 3. A patak budapesti szakasza. 4.5.2

Galga patak

Előzetesen a Galga pataknál három víztestet jelöltük ki: 1. A forrástól a Becskei patak befolyásáig. 2. A Becskei pataktól Aszódig. 3. Aszódtól a torkolatig. 4.5.3

Nagy patak

Az előzetes kijelölés eredménye a Csórréti-tározónál egy víztest, mely a befolyó patakokból (Nagybérc-folyás, Kisagyagos-folyás, Aranybánya-patak, Nyírjes folyás, Nagy-Lipót folyás) összevont víztest.

58

5

EMBERI TEVÉKENYSÉGEK A VÍZGYŰJTŐN

Az emberi tevékenységek a hidro-morfológiai és a terhelési hatásokat fedik le. Ez a munkarész első körben a meglévő információkon alapul, pontosítás a feltáró monitorozás eredményei alapján történik. 5.1 5.1.1

Hidromorfológiai hatások Rákos patak

A patak szabályozására illetve hasznosítására végzett vízgazdálkodási munkálatok a patak arculatát átrajzolták, aminek következtében egyes hidromorfológiai tulajdonságai megváltoztak. Az egyik jelentős munkálat a mesterséges tavak létesítése volt a Gödöllő-Isaszeg közötti kiszélesedő völgyben. A Rákos patak e szakaszán már évszázadok óta létesültek halastavak és vízimalmok az egykori tőzegtelep helyén. Az újabb kori első halastavak 1886-ban létesültek, az 1920-as évektől további halastavak (és tápcsatornáik) épültek meg. A halastavakhoz kapcsolódóan eredményes halászati kutatások folytak. A halastavak gátjai több alkalommal, így az 1963-64 évi, majd az 1969. évi árvíz idején megrongálódtak, de helyreállították. A második árvíz óta a tórendszer üzemeltetési engedély nélkül működik. A tórendszer jelenleg 9 halastóból áll (15. ábra). A vízfolyás szerint haladva az első három (I.-III.) tó völgyzárógátas, a következő 5 (IV.-VIII.) tó oldaltározós, amelyeket a II. tóból kiágazó tápcsatorna táplál, végül a legalsó (IX.) ismét völgyzárógátas. A III. tó alatt csatlakozik a Rákos patakba a Kisrákos. 15. táblázat: A tórendszer létesítményeinek ismertetése (KÁROLYI 1991) Tó

funkció

mélység (m)

I.

- szennyvíz befogadó - kiegyenlítő tározó - öntözővíz - horgászat

1,4

9,8

138

II.

- horgászat

1

4,5

46

III.

- nevelőtó

1,5

7,8

117,2

teleltető és tároló tavak

1,8

1,2

21,6

IV.

- kísérleti tó

1,2

3,5

41,5

V.

- kísérleti tó

1,1

2,1

22,5

VI.

- horgászat

1

4,9

47,6

59

felület (ha)

térfogat (ezer m3)

VII. VII/a,b,c VIII/a VIII. IX.

- horgászat - rekreációs tavak - ivadéknevelő - horgászat - horgászat

0,9 1,5 1,5

6,43 2,57 2,2

2,4 1,2

52 33,2 33

6,07 10,8

150 101,9

A tórendszer vízkormányzására három üzemállapotot határoztak meg. Az évi átlagban 20 napon át tartó kisvízi vízkormányzás lényegében a tározók vízszinttartását szolgálja. Ilyen állapot elsősorban július-szeptemberben fordul elő. A középvízi vízkormányzás évi átlagban 120 napon át tart. Az évi közepes nagyvizeknél érvényes maximális leeresztés programja az egyes tavak leürítését, illetve feltöltését szabályozza. Külön program szolgálja az árvizes vízkormányzást. Az egyes rögzített üzemállapotból a következő fázisba fokozatos átmenettel az előírásoknak megfelelően kell áttérni. December-április hónapokban a hozzáfolyásból, a fenékforrásokból és a szennyvízből eredő vízbevétel összesen 1290 ezer m3, amiből 300 ezer m3-t a leürített tavak (teleltetők, tározótavak, manipulációs tavak) feltöltésére kell biztosítani. A kettő különbözeteként adódó tárolható vízmennyiség 990 ezer m3. Június-augusztus hónapokban a hozzáfolyásból, fenékforrásokból és a szennyvízből eredő vízbevétel 427 ezer m3, amiből 206 ezer m3 a tavak párolgási vesztesége, 221 ezer m3 a túlfolyás (KÁROLYI 1991).

60

15. ábra: A Gödöllői halastórendszer vízforgalma

I. tó Kommunális tisztított szennyvíz II. tó

III. tó

V. tó

IV. tó

VI. tó Gépgyári csapadékvíz elvezető csatorna VII. tó VIII. tó

IX. tó Rákos-patak

61

A másik jelentős munkálat a patak fővárosi szakaszán 1963-ban végrehajtott mederkiépítés, ami az azonnal ható és érzékelhető beavatkozásával fordulatot jelentett a patak életében. A meder rendezésének igényét az 1963 tavaszán levonuló súlyos kárt okozó árvíz váltotta ki. Olyan meder kialakítása volt a cél, ami lehetővé teszi a nagyvizek károkozás nélküli, mederbeli levonulását. Ennek érdekében a meder méretét növelték és betonburkolattal látták el, megnövelve ezzel a meder vízszállító képességét. A mederrendezés után a vízsebességek nőttek, az árvizek megszűntek, nincs számottevő feliszapolódás sem. Fővárosi szakaszának jó részén a patak kiépített, trapéz szelvényű és egyenes vonalvezetésű, csatornaszerű mederben halad. A kibetonozott meder meggátolja a vízfolyás és a talajvíz közti kapcsolatot, károsan hat a vízi élővilágra, tájesztétikai szempontból is kifogásolható. A fővárosi szakaszhoz hasonlóan, de mind terjedelmében, mind hatásában kisebb mértékű a patak Gödöllő belterületén áthaladó szakaszán végzett mederrendezés, ami többek között e szakasz burkolattal való ellátását is jelentette. A fővárosi, gödöllői és a halastórendszerhez tartozó szakaszát leszámítva a patak lényegében természetes mederben illetve völgyben folyik. A tórendszer alatti szakaszon a medret széles, vizenyős ártér kíséri. A lapos ártéri fenéken kevéssé változatos növényzet, nádtársulás alakult ki, ami jól tűri a változó vízszint és vízáramlási viszonyokat, és amelyen át a patak megközelítése sokhelyütt nehézkes. A nádtársulásban többfelé megtalálható a magassás, helyenként a vízi harmatkása társulás is. A harmadik, a patak hidrológiai adottságaira ható emberi beavatkozás a vízbevezetések és vízkivételek megléte. A főváros előtti szakaszon három helyen, Gödöllő, Isaszeg és Pécel térségében van vízjogilag engedélyezett szennyvízbevezetés. Gödöllő város szennyvíztisztító 1966 óta működik, 1989-90-ben bővítették. A szennyvíztisztító üzembe helyezésével a gödöllői Gépgyár korábbi, VII. tóba való közvetlen szennyvízbevezetése megszűnt. A városi szennyvíztisztító kapacitásának jelenleg mintegy 50%-át hasznosítják, az innen kifolyó részben tisztított szennyvíz a IX. tó után jut a patakba. A tóba bevezetett szennyvíz mennyisége napi 4800-5000 m3, azaz átlagosan 56 l/s. Az 1994-ben üzembe helyezett isaszegi szennyvíztisztító kapacitása 1000 m3/d, aminek kihasználtsága közel 60%-os, azaz a szennyvíztisztítóról mintegy 7 l/s vízbevezetés van a Rákos patakba. A péceli szennyvíztisztító telep 1971-ben létesült 750 m3/d kapacitással, ami az 1989-90-ben történt bővítés után 1600 m3/d értékre növekedett. Kihasználtsága nagyjából 60%-os. A napi átlagos vízbevezetés 11-12 l/s. A legális és nyilvántartott vízbevezetések mellett számtalan engedély nélküli, ismeretlen eredetű vízbevezetés is van, amelyek kis mennyiségűek és esetiek. Korábbi helyszíni bejárások szerint az engedélymentes bevezetések száma a Rákos patak teljes hosszán elérheti a 150-t, ebből nagyjából 20 a forrás és tórendszer közti gödöllői városi szakaszon. Egyetlen nagyobb engedélyes, de esetenkénti öntözővíz-kivétel van az I. tóból. Emellett ugyancsak előfordulnak illegális, alkalmankénti vízkivételek is. 5.1.2

Galga patak

A Galga patak a Zagyva folyó jobb parti vízfolyása, a 91+322 fkm szelvényében torkollik a Zagyvába. A vízfolyás teljes hossza 59,3 km, ebből kizárólagos állami tulajdonú és KDVVIZIG kezelésében van a torkolattól a Legéndi patak betorkolásáig 43,75 km hosszban, felette lévő szakasz állami tulajdonban és a Galgamenti Vízi Társulat kezelésében van. Részleges mederrendezések voltak 1958-60-as évek között. A vízfolyás alaprendezése 197075 években történt meg. A torkolati 1,5 km-es szakaszon mindkét parton árvédelmi töltés, felette 11+750 km szelvényéig víztartó depónia van. Ezen a szakaszon 2 db zsilip került beépítésre a jobb parton, 1 db a bal parton. A meder földmedrű, füvesített rézsűkkel, csak a hidak környezetében található burklat. A Galga patak mentén az elmúlt évtizedben többször

62

volt helyi vízkár, sürgetővé vált a meder felújítása. A meder rekonstrukcióját 1998-ban kezdte meg a VIZIG. A vízfolyás torkolati szakaszain mindkét oldalon 1500 fm hosszban töltés húzódik. A Zagyva visszaduzzasztó hatása miatt Tura belterületéig kiépítésre került egy víztartó depónia. A Galgamenti Vízi Társulat területén található kisvízfolyások és vízrendezési műveket a 16. táblázatban foglaltuk össze (VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). 16. táblázat: Kisvízfolyások és vízrendezési művek a Galga mentén A kizárólagos állami művek összes hossza, km A közcélú (társulati) művek összes hossza, km társulati művekből állami tulajdonú, km társulati művekből önkormányzati tulajdonú, km társulati művekből társulati tulajdonú, km társulati művekből magántulajdonú A közcélú (társulati) művek állapota csak rendszeres fenntartást igényel, km rekonstrukciót igényel, km beruházást igényel, km A harmadrendű (volt üzemi) művek becsült hossza, km ebből használható állapotban lévő, km ebből rekonstrukcióra szoruló, km ebből felszámolandó, km

72 172 15 68 31 56 74 38 31 9 17 5

A területen több tározó is található, melyek funkciója különböző. Tározók az alábbi településknél létesültek: • Galgahévíz, völgyzárógátas tározó, 20,00 ha vízfelületű, 29,50 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 397.000 m3 víz és árvízi szintje 403.000 m3 víz. • Püspökhatvan, völgyzárógátas tározó, 67,00 ha vízfelületű, 78,00 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 2.000.000 m3 víz és árvízi szintje 2.780.000 m3 víz.. Jellemző a komplex hasznosítás, melyek közül sok helyen – különösen a dombvidéki jellegű területeken – az árvízcsökkentő funkció áll az első helyen. Ezt egészíti ki az egyéb funkciók, az ún. öntözés, halászat, előtározás, melioráció, nádgazdálkodás, valamint a szinte minden tározón jellemző horgászat (VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). Bercelen, a Gólya-patakon, Nógrádkövesden a Szécsénkei patakon, Nógrádkövesd és Nógrádsáp között található Keresztesi-árkon, Keszegen a Sinkár patakon árvízcsökkentő tározót terveznek a tavaszi elöntések elkerülésére. A tározókból történő öntözés a rendszerváltás utáni időszakban megszűnt, ma már viszont ismét egyre több helyen öntöznek a tározók vizéből. Jelentős ipari vízhasználat nem jellemzi a területet, mezőgazdasági célú vízhasználatok részben öntözések, részben pedig halászati tevékenységek. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden vízhasználó használja a vízfolyások vizét engedéllyel. Probléma az engedély nélküli vízhasználatok feltárása, melyek közül különösen a mobil szivattyúval történő engedély nélküli öntözések felkutatása nehéz. A használtvíz bevezetések száma nagyobb. Már csak ezért is, mert a felszínalatti eredetű használt vizek is a vízfolyásba kerülnek.

63

Engedélyes vízvisszavezetések a 17. táblázatban láthatók. 17. táblázat: Engedélyes vízvisszavezetések a Galga mentén Szelvény szám 20+979 26+150 6+400

Engedélyes

Cím

Galgamenti Viziközmű Kft. 2601 Vác, Pf. 198. IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. 2170 Aszód Pf. 22. Kommunált Kft. 2170 Aszód, Pf. 47. (Vízrendezési koncenpció és stratégia, 2002.).

A községek ivóvízzel való ellátását a Galgamenti Víziközmű Kft. és a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. biztosítja vezetékes vízzel. Az ellátottság 100%-os. Bercel és Nógrádkövesd korábbi vízadó kútjait –gazdaságtalan voltuk és vízminőségromlásuk- miatt kiiktatták. A Galga folyó völgyének alsó részén, Tura város környékén található ivóvízbázis mélyfúrású kutakból, 200600 m mélyről kerül a hálózatba, Magyarország legjobb minőségű ivóvíz-készletei közé tartozik, emberi eredetű szennyezést gyakorlatilag nem tartalmaz. Csekély előkezelés után fogyasztható (VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). A terület vízgazdálkodásában bekövetkező vízkárok a térségben alapvetően háromfélék: • • •

A síkvidéki területen a belvízi elöntések fordulnak elő, tehát az egyik fontos vízkár elem a belvízkár. A hegy-és dombvidéki területen a nagyobb esések és a kellő védelem hiányában végzett szántóföldi művelések miatt jellemző eróziós kár. A települések csapadékvíz elvezetési rendszerének hiánya vagy működési problémái miatt a helyi vízkárnak speciális formája, a települési vízkár fordulhat elő.

1999-ben a Galga patak jelentősebb területeket öntött el, így Galgamácsa, Hévízgyörk, Tura mélyebben fekvő területei is víz alá kerültek (VÍZRENDEZÉSI KONCENPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002). Az 1990-es rendszerváltozás után a társadalmi-gazdasági szerkezetben jelentős változások történtek. Csökkentek a mezőgazdasági táblák, birtokviszonyuk megváltozott, növekedett a kárérzékenység, és így a vízgazdálkodással kapcsolatos igény is jelentősen megváltozott. 5.1.3

Nagy patak

A Csórréti-tározót tápláló patakok medre természetes állapotban van, emberi beavatkozás nem történt. A tározó mesterségesen lett létrehozva a völgyzárógát építésével. Az eredeti állapot szerint a völgy fenekén folyt a patak(ok), amelyet a gát megépítésével módosítottak, minek következtében a víz jellege folyóvízről állóvízre módosult. A tározóból elfolyó patak felső pár száz méteres szakasza kibetonozott, medrének keresztszelvénye az árapaszás követelményeinek megfelelően lett kialakítva. Ez a szakasz erősen módosított. A patak torkolatig hátralevő szakasza kisebb beavatkozásoktól eltekintve (erdei út alatti áteresz) eredeti, természet-közeli állapotúnak tekinthető.

64

A Csórréti-tározót tápláló patakokból vízkivétel nincsen. A Csórréti-tározó ivóvíz ellátás céljából épült, így értelemszerűen folyamatos vízkivétel történik. A kitermelt víz mennyisége 680 m3/d és 2700 m3/d között alakul, átlagosan 1180 m3/d értékkel. 16. ábra A Csórréti-tározóból kitermelt víz mennyisége 2000. január 1. és 2004. június 28. között

100

Csórréti víztermelés összegzett relatív gyakorisága, 2000. január 1. és 2004 június 28 között

90 80 70 60 %

50 40 30 20 10

60 0 70 0 80 0 90 0 10 00 11 00 12 00 13 00 14 00 15 00 16 00 17 00 18 00 19 00 20 00 21 00 22 00 23 00 24 00 25 00 26 00 27 00 28 00

0

Termelt víz [m3/d]

Az ivóvíz kitermelésen kívül az árapasztón keresztül is történik „vízkivétel” a tározóból, mely vízmennyiség a Nagy patakba kerül. Az így leengedett víz mennyisége átlagosan 3700 m3/d volt a 2000. január 1. és 2004. június 28. közötti időszakban. Ez az adat azonban roppant félrevezető lehet, ugyanis a fenékürítőn történő vízleeresztés nem folyamatos, hanem eseti jellegű (összesen 190 napon volt leeresztés a vizsgált 1641 napból) és az egyszerre leeresztett vízmennyiség is lényegesen meghaladja az átlagos értéket

65

17. ábra A Csórréti-tározó fenékürítőjén történő vízleeresztések száma és a leeresztett vízmennyiség [m3/d] a 2000. január 1. és 2004. június 28 közötti időszakban Csórréti tározó, vízleeresztés a fenékürítőn 2000. január 1. és 2004. június 28 között 120 103

80

60

40

3

1

1

0

1

1

1

1

0

1

0

0

0

1

1

130 000

140 000

150 000

160 000

170 000

180 000

190 000

200 000

210 000

220 000

8

120 000

3

110 000

13 3

100 000

20

90 000

26

22

80 000

Alkalmak száma [db]

100

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

0

Leeresztett vízmennyiség [m3/d]

A folyamatos (ivóvíz célú) vízkivétel a tározó vízháztartása szempontjából nem jelentős (vö. 2.000 m3/d kivétel ↔ 1.000.000 m3 térfogat ~0,2%, vagy 12 ha felülettel számolva ~17 tó mm ↔ 7-8 méter átlagmélység). A fenékürítőn történő vízleeresztés sokkal erőteljesebb hatást gyakorol a tározóra, ugyanis ezen esetekben rövid idő alatt számottevő vízmennyiség kerül ki a tározóból. (megjegyzés: fenékürítést várható esőzések, illetve a tavaszi hóolvadás előtt alkalmaznak, hogy legyen a tározóban elegendő hely az érkező víz befogadására. Ennek megfelelően –optimális esetben- a gyorsütemű ürítés ellenére sem következik be túlzott vízszintingadozás, ugyanakkor a tározó vize rövid idő alatt jelentős mértékben lecserélődhet, aminek vízminőségi következményei lehetnek.) A fenékürítés intenzitására jó példa, hogy 2002. augusztus 7. és 15-e között 9 nap alatt összesen 725.530 m3 vizet engedtek le, ami megfelel a tározó össztérfogata 75%-ának! (Ennek ellenére a vízszint csupán 50 cm-t süllyedt a közben lehulló nagy csapadékok hatására és további három nap múlva csupán 25 cm-el maradt el a vízszint az augusztusi 6-i értéktől.). A fenékürítő alkalmazása jelentős mértékben befolyásolja a Nagy patak vízjárását, azonban a patak saját vízgyűjtője kellően nagy ahhoz, hogy az alsóbb szakaszokon a tározóból történő gyors vízleeresztés hatása tompuljon. A Nagy patakból vízkivétel nincs. 5.2 5.2.1

Terhelések Rákos patak

5.2.1.1 Területhasználat Változások voltak a vízgyűjtő területhasználatában. Az 1987. és 1961. évi területhasználati felvételek összehasonlítása azt mutatja, hogy az erdőterület 13,5%-ról 30%-ra nőtt, miközben a beépített terület kisebb arányban, 11%-ról 14%-ra. Az 1986-1998. közötti időszakban tovább csökkent szántóterület (5%-kal), a gyepterület (8%-kal), a kert (90%-kal). Lényegében nem vagy csak keveset változott a vízgyűjtő egészében amúgy sem számottevő kiterjedésű 66

gyümölcsös és szőlő, és az erdő. Ezekkel szemben jelentősen nőtt, mintegy 60%-kal a művelés alól kivont területek aránya. A mezőgazdaságilag hasznosított területek részaránya 13 év alatt 47%-ról 38%-ra csökkent. Az M3 autópálya megépülte is hatással volt a patakra, annak hidrológiájára. A Rákos patak felső szakaszát és vízgyűjtőjét keresztező autópálya építését követően az autópályától a régi strandfürdőnél lévő forrásig a meder lényegében kiszáradt, és ezzel ökológiai folyosóként szolgáló szerepe megszűnt. 5.2.1.2 Pontszerű források A pontszerű szennyező források közül nagyságrendben legfontosabb a gödöllői szennyvízbevezetés. Az isaszegi szennyvíz szintén jelentős, de kisebb, terhelést okoz. A Rákos patak menti hulladéklerakókból (szám szerint több mint 140 legális és illegális lerakóról van szó) jelentős, de ma még nem tudható mértékű terhelés származhat. A budapesti szakaszon legális szennyvíz bevezetés nincs a patakba. A szennyvizet összegyűjtik, tisztítják, és a Dunába vezetik. 5.2.1.3 Nem-pontszerű források A nem-pontszerű szennyezőforrások közül a városi lefolyás a legfontosabb. Ez Budapest és Gödöllő területén okoz elsősorban szennyezést. A városi lefolyásból származó terhelés csapadék eseményekhez kötötten, időszakosan éri a patakot. A külterületeken az állattartási és a növénytermesztési eredetű terhelések fontosak. Ezek mennyiségi becslése még nem történt meg. 5.2.1.4 Vízminőség A vízminőségre vonatkozóan kevés a hozzáférhető, analitikai kémiai szempontból is megbízható monitorozási adat. A korábbi tanulmányok alapján a következők állapíthatók meg:

Kémiai vizsgálatok 2003-ban egy KAC kutatási pályázat (HELTAI ET AL. 2003) keretében a Rákos patakból öt időpontban került sor vízminta vételre: 2003. február 21-én, március 6-án és 21-én, valamint április 10-én Gödöllő, Mátyás király utcai pontban, április 17-én a forrásnál, a Mátyás király utcánál, valamint a gödöllői autóbusz állomásnál. A Rákos patakból vett vízminták vízminőségi értékelését első lépésben a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről is szóló 6/2002. (XI.5.) KVVM rendeletben megadott határértékek alapján végezték. Kitűnik, hogy a mért paraméterek közül a nitrit és a nitrát tartalom, valamint a fajlagos vezetőképesség értékek meghaladják a haltartáshoz megkövetelt legenyhébb – a „dévéres vizek” kategóriában kívánatos – határértékeket. A felszíni vizek minősítésére vonatkozó szabvány (MSZ 12749:1993) szerint a nitrit és nitrát koncentráció szempontjából a vízminták minden alkalommal a szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esnek. Más mért paraméterek szempontjából, pl. a vas, nátrium és klorid tartalom, az esetek többségében a víz jó vagy kiváló minőségűnek tekinthető. A februári vízmintánál ezek a paraméterek valószínűleg a hóolvadás hatására (utak sózása) mutattak kiugró értékeket. A fenti tanulmány szerint az alsóparki szakasz revitalizációja szempontjából a vízminőség elsősorban a nitrit és nitrát tartalmat tekintve javítandó. Várható, hogy a Gödöllő városában a csatornahálózat kiépülése rövidesen befejeződik, s ennek hatására a fenti főként kommunális eredetre utaló szennyezések mérséklődni fognak, azonban ezekre a paraméterekre a folyamatos monitorozás a későbbiekben is szükséges lenne. 67

A Gödöllő és Isaszeg közötti tórendszerben 1995. júliusában 15 pontban végzett vízparaméter mérések (Fekete, 2002) alapján elmondható, hogy a tavak vízének kémhatása igen lúgos, (I. tó víz pH: 9,7-10,6; V. tó víz pH: 10,4-10,6; VII. tó víz pH:9,5-9,8). A legtöbb természetes víz pH értéke 4,5 és 8,3 között változik. Az MSZ 12749:1993 sz., Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés c. magyar szabvány a pH 9,5 értékkel rendelkező felszíni vizeket az erősen szennyezett kategóriába sorolja. A vízminták jellemzőinek laboratóriumban mért értékei és a felszíni vizek minőségére vonatkozó, MSZ 12749:1993 sz. szabvány alapján a szerző a tavakat vízminőségi kategóriákba sorolta. A vízminőség csak néhány paraméter esetében éri el a jó ill. tűrhető szintet, az I. és V. sz. tó vize valamennyi vizsgált pontban, valamint a VII. sz. tó vize a gépgyári csapadékvíz elvezető csatorna közelében az erősen szennyezett vízminőségi kategóriába sorolható. Az I. tó rossz vízminőségének meghatározó oka a bevezetett tisztított szennyvíz, amelynek nagy foszfor, ammónium és szerves anyag tartalma révén erőteljes eutrofizációt indukál. Ennek jelei, a kiterjedt alga és békalencse szőnyeg, helyszíni bejárás alkalmával megfigyelhető volt. A fenti vízvizsgálat eredményei tájékoztató jellegűek, mivel nem folyamatos monitoring vizsgálat alapján készültek. A vízvizsgálatokkal egyidejűleg részletes üledékvizsgálatokra is sor került, melyek eredményei alátámasztották a vízminőségre vonatkozó megállapításokat, valamint lehetővé tették a szennyezések forrásának azonosítását (HELTAI ET AL. 1998). 2003-ban decembertől augusztusig terjedő időszakban 7 alkalommal végeztek (TÖRŐ 2003) vízvizsgálatot a patak teljes szakaszán összesen 15 mérőponton. A mérések eredményei alapján a Rákos patak kémiai vízminőségét a forrás kivételével mindig a legrosszabb V. osztályba sorolták. Ennek fő oka a magas nitrit és ammónia koncentráció. (A vízminőségi osztályt mindig a legrosszabb osztályzatot kapó komponens határozza meg) Kémiai vízminőség szempontjából a gödöllői szennyvíz befolyó alatti mérőpont volt a legrosszabb, ez egybevág a makrogerinctelenekkel végzett bioindikáció eredményeivel. A Gödöllő fölötti patakszakasz kémiailag, ha a nitrittől eltekintünk, viszont jobb képet mutat, mint biológiailag ugyan ez a rész. A budapesti patakrész hasonló képet mutat kémiai és biológiai szempontból. Hidrobiológiai vizsgálatok A 2001 májusában és szeptemberében a Rákos patakon folytatott bevonatlakó kovaalga vizsgálatok alapján azt találták, hogy a patak vizének minősége a forrás és a torkolat környékén jó, illetve elfogadható, míg a középső szakaszon mindenütt szennyezett. A szaprobitás is ennek megfelelően alakult, a torkolat és forrás környékén béta-mezoszaprób, a középső szakaszon alfamezo, illetve poliszaprób volt a víz. A kovaalgaközösségek fajszáma és diverzitás értékei kiegyensúlyozott, de elég alacsony értéket mutattak. A domináns kovaalga fajok valamennyien jól tűrik, illetve preferálják a kommunális és/vagy ipari szennyvizekkel terhelt vizeket. A patakban számos, florisztikai szempontból érdekes adathoz jutottak, úgy, mint a Navicula confervacea Magyarországról jelenleg harmadik alkalommal leírt előfordulása, a Thalassiosira duostra, feltehetőleg erősen szennyezett vizeket indikáló, de nem túlságosan elterjedt Centrales faj megjelenése, a Cyclotella distinguenda Centrales faj, melynek taxonómiai helyzete tisztázatlan, valamint egy eddig azonosítatlan, Frankophila nemzetségbe tartozó Pennales faj előfordulása. (SZABÓ 2001) Törő tanulmánya szerint a forrásnál a víz biológiai minőségét erősen befolyásolja, hogy a kicsi élettér miatt viszonylag kicsi a fajdiverzitás (Shannon 0,2126). Ez a terület-fajszám összefüggés miatt alakul így. Ezen a mérőponton viszonylag magas vízminőségi indexű fajokat (Gammarus fossarum, házatlan tegzes) talált, de kicsi a diverzitás. Gödöllő belterületén, ahol a patak betonozott mederben folyik hasonló a helyzet, mint az előzőnél. Itt magasabb pontszámú taxonok a Dytiscida a Gomphidae és a Gammarus. Az előző két taxon főleg a nyári időszakban jellemző,

68

ennek köszönhető a júliusi é s augusztusi jobb vízminőség. A következő mérőpont már Gödöllő déli részén van, tehát már a patak átfolyt a város nagy részén. Ez meg is látszik a víz minőségén. Ezt a bioindikáció is alátámasztja, de jól látszik az ammónia és nitrát koncentrációjának emelkedésén is. Itt még valószínűleg a talajból diffúzan bejutó szennyezés a mérvadó, hiszen nincs egy ugrásszerű emelkedés a kémiai komponensek koncentrációjában. A gödöllői szennyvíz befolyó alatti mérőponton a legrosszabb a víz minősége, mind a kémiai, mind a biológiai mutatók alapján. Legtöbbször itt csak különböző Diptera lárvákat és tubifexet találtunk. A patak mérete itt már lehetőséget nyújtana egy nagyobb diverzitású közösség kialakulására. Az ammónia és foszfát koncentrációjának megugrása arra utal, hogy itt erős szennyezés éri a patakot. Ez a szennyezőforrás a gödöllői szennyvíztisztító. A következő, Isaszeg mellett lévő mintavételi hely viszonylag jó eredményét az adja, hogy ez a környék leginkább természet-közeli. Itt nem messze természetes ártéri erdőfoltok is találhatóak. A meder morfológiája is itt emlékeztet legjobban egy természetes vízfolyásra. A patak partján sűrű sásos van, amely fontos búvóhelye sok vízi állatnak. Főleg a szitakötő lárvák kedvelik az ilyen lassú folyású sok növénnyel övezett patakszakaszokat. Ezek a jó mederadottságok ellensúlyozzák a viszonylag rossz kémiai vízminőséget. A következő mérőpontnál újabb szennyezés éri a patakot. Ez az isaszegi szennyvíztisztító. A hatása a következő két mérőpontnál jelentkezik erősebben. Ennek oka az lehet, hogy a tizedik pont nagyon közel van a befolyóhoz, ezért talán itt még nem tud jól keveredni a szennyezett víz a „tisztával”, másrészt a sodrás erőssége miatt előfordulhat, hogy a megfogott állatok felsőbb szakaszról kerültek ide. A kémiai analízis is alátámasztja az erős szennyezést az ammónia és foszfát koncentrációja emelkedik az előző ponthoz képest. A következő két ponton jelentkezik ez a szennyezés hatása a bioindikációban is. A péceli és a XVII. ker. Battonya utcai mérőpontnál volt a legjobb a víz minősége a BMWP vízminőségi index alapján. A péceli pontnál viszonylag heterogén a meder felépítése ezért elvileg sokféle élőlénynek tud búvó és táplálkozási helyet nyújtani. Ezt a változatosságot azonban a patakba dobált betontörmelék és szemét okozza! A rákoscsabai pontnál a meder már ki van betonozva. A súlyozott indexek alapján itt a legjobb a víz minősége. Ennél a pontnál szinte minden mintavétel során nagy mennyiségű házatlan tegzest találtak. Ezek az állatok viszonylag magas pontszámot kapnak a pontrendszerben, ez nagymértékben hozzájárul a víz jobb minősítéséhez, de mivel a diverzitás (Shannon 1,5141) a homogén meder miatt kisebb ezért az erre érzékenyebb módszer nem mutat olyan jó vízminőséget. A következő két mérőpont (X. ker. Keresztúri és Túzok u.) nagyon hasonló egymáshoz a meder morfológiája és a patak környezete szempontjából. Ezt a bioindikáció is megmutatja, hiszen közel azonos vízminőséget jelez. A negyedik mérőpontnál (Keresztúri útról nyíló kis mellékutca végén) találták a legtöbb taxont (24 db) és itt volt a legnagyobb a diverzitás (Shannon 2,16). A XIV. ker-i két pont (Telepes u és Fogarasi út) is nagyon hasonló. A bioindikáció értéke is szinte ugyanaz. A torkolat eltér az előzőktől. Itt a biológiai vízminőség rosszabb, mint a felsőbb szakaszokon. Ennek oka az lehet, hogy a Duna sokszor visszaduzzasztja ezt a mérőpontot, Ez a gyakori bolygatás gátolhatja egy stabil és összetett állatközösség létrejötté t, ami rányomja bélyegét a biológiai vízminőségre.

5.2.2

Galga patak

5.2.2.1 Területhasználat A területhasználatban elsősorban a mezőgazdaság a meghatározó. A termesztett növények mellett kis szerepet kap az erdőgazdálkodás és a legelő. A területhasználat adatainak részletes feldolgozása még nem történt meg. 5.2.2.2 Pontszerű források A Galga felső folyása menti falvakban a Bercel és térségének szennyvízelvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és 69

Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévő közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp csatornázása megtörtént. Az I-II ütemet is kiszolgáló telep ún. tavas rendszerű, energiatakarékos, természet-közeli technológiával működik. A regionális szennyvíztisztító telep Acsán található, ma már üzembe helyezték a tisztítót. Az acsai szennyvíztisztító telep fogadja Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. A tisztított szennyvíz befogadója a Galga patak. További szennyvízrendszerek a turai, versegi és aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. A területekre általánosan jellemző a csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony volta (20-40% között). Létesítési engedéllyel rendelkezik a Galgamácsai regionális rendszer, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozik. 5.2.2.3 Nem-pontszerű források A Galga patak környezetében elterülő települések többnyire a mezőgazdaság különféle művelési ágaiból élnek. Ennek köszönhetően a vízgyűjtő területen lévő vízfolyások minőségi paramétereit, főképp a vízkémiai állapotjelzőket, nagyban befolyásolja a területen felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák felhasználása. A jelenlegi csapadékelvezető rendszer többnyire elkülönített (a szennyvíz-csatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérő, többnyire nem kielégítő. Az árkokban összegyűlt csapadékvíz - mezőgazdaságilag művelt területekről, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga patakba, mindenféle előkezelés nélkül. 5.2.2.4 Vízminőség A patak környezeti állapotának jellemzéséhez csupán eseti vízvizsgálati és ezzel kapcsolt üledékvizsgálati adatok állnak rendelkezésre. A lebegőanyagok kiülepedése következtében a nehézfémek a fenéküledékbe kerülnek, itt felhalmozódnak, biológiai lebontásukra nincs lehetőség, ezért káros hatásuk hosszú időn keresztül megmarad. Püspökhatvannál magas a patak üledékének és vizének is a foszfortartalma és bakteriológiailag is erősen szennyezett, amit a Magyarkai-völgyi patak és Sinkár patak hozhatott magával a csatornázatlan településről, illetve a környéket szegélyező mezőgazdasági művelés alatt álló területekről. Galgamácsánál a patak magas foszfortartalmát és bakteriológiai szennyezettségét a közeli állattartó telep és a patakot kísérő mezőgazdasági művelés alatt álló területek okozhatják, ami a település felől érkező Némedi patakon keresztül juthat a Galgába. Ikladon a magas kadmium és cinkkoncentrációk, melyek a galvánipar legmeghatározóbb melléktermékei, az Ipari Műszergyár felől érkezhettek, ahol korábban galvánüzem működött, a tevékenység mára már megszűnt. A magas foszforkoncentrációknak oka szintén lehet a Műszergyár, mert ipari szennyvízzel a kommunális szennyvizet is bevezették a Galgába.

70

Aszódon a 30-as út alatt a legmagasabb az ólomkoncentráció, ami az M3-as autópályadíj bevezetése óta a főútvonalon meg növekedett forgalomnak tudható be. Aszódon a Szennyvíztisztító Telepnél magas a foszfor-és arzénkoncentráció, a megengedhető 100 mg/kg értékkel szemben 231mg/kg és 213 mg/kg mennyiségben van jelen. Bakteriológiailag erősen szennyezett e szakaszon a patak, Salmonella baktériumot is találtunk. A szennyezések feltehetően a telep nem megfelelő működési hatásfokának tudhatók be. A patak vízgyűjtő területét ismerve, a magas mangán, alumínium és vas koncentrációk elsősorban geokémiai okokra vezethetők vissza. Ikladon a vízvizsgálat a kadmium- és cinkszennyezést nem mutatta ki, az üledék vizsgálatokkal azonban feltételezéseinket a mérésekkel igazoltuk. A Galga-völgyben végig magas a mangán-, alumínium-, és vastartalom. A nehézfémterhelés geológiai eredetű lehet. A Galga vízgyűjtő területe az átlagosnál magasabb nehézfém-tartalmú kőzetekkel jellemezhető. Az andezitkúpok málladékaiból származó Mn, Fe bemosódásának eredménye a természetes nehézfém-háttér, magas értéke. Az alumínium magas koncentrációja szintén visszavezethető geokémiai okokra. A vízgyűjtő terület alapkőzetéből savas pH hatására az alumínium kimosódhat (SZLEPÁK 2000). 5.2.3

Nagy patak

5.2.3.1 Területhasználat A Nagy patak vízgyűjtő területén erdő található. Az erdőgazdálkodáson és a turizmuson kívül más gazdasági tevékenység nem folyik a vízgyűjtőn. Az erdőgazdálkodás folyamán, egyes területeken tarvágásokat figyeltünk meg, amelyeket folyamatosan újratelepítenek. A tározó vízgyűjtője így emberi zavaró hatásokkal csak igen csekély mértékben tekinthető érintettnek. A Nagy patak területén szintén hasonló a helyzet. A Csórréti-tározó vízgyűjtő területén csak egyes településrészek fekszenek. Ezen települések (Mátraháza, Galyatető és Mátrafüred) elsősorban üdülőfaluk, állandó lakosság csekély. A településeken sem ipari, sem mezőgazdasági jellegű tevékenységet nem folytatnak, ezért potenciális vízszennyező források nincsenek. A településeken keletkező kommunális szennyvizeket csatornahálózatban gyűjtik össze és kivezetik a vízgyűjtő területéről. A területen jellemző közvetlen emberi eredetű „környezetterhelést” mindössze a turizmus adja, elsősorban a szemeteléssel okoznak károkat, ennek hatása azonban a tározó és patakjainak vízminőségére teljes bizonyossággal elhanyagolható (Gyöngyösi önkormányzat). 5.2.3.2

Pontszerű és diffúz szennyező források

Ismert pontszerű szennyező forrás nincsen a vizsgált területen. A területhasználat jellegéből fakadóan (nincs mezőgazdasági tevékenység) diffúz szennyeződés nincsen a tározó vízrendszere területén. A tározóban (és értelemszerűen a patakokban) mérhető koncentrációk természetes háttér koncentrációk, illetve légköri transzport és kiülepedés útján kerülhetnek a tározóba. Maga a tározó befolyással lehet a Nagy patak vízminőségére (a Nagy patakot tekinthetjük a tápláló patakok összefolyásának és folytatásának). A tározóban viszonylag hosszú időre „megreked” patakvíz és ott a mély tavakra jellemző folyamatok játszódnak le. 71

6 6.1

VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE ÉS A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSA A VKI általános ajánlásai

A víztestek előzetes kijelölését (mely a tipológia alapján történt) a terhelések módosíthatják. Amennyiben az előzetesen kijelölt víztestet jelentős emberi hatások érik, az előzetesen kijelölt víztestek tovább oszthatók. A változás lehet olyan mértékű, mely megváltoztatja a természetes víztest besorolását (pl. folyóból tó lesz a tározás során, vagy tóból folyó lesz lecsapolással). Víztest felosztáshoz vezethet jelentős mértékű terhelés is, mely alapvetően megváltoztatja a folyóban élő szervezetek összetételét és biomasszáját. A terhelés megszüntetését követően azonban visszaáll az előzetes víztest felosztás. A víztestek kijelölését biológiai validációnak kell alávetni. Ennek során vizsgálni kell, hogy az előzetesen jelentősnek becsült hidro-morfológiai, vagy terhelési hatások az élőlény együttesek szempontjából is jelentősek-e. A biológiai validációt követően kerülhet sor a víztest kijelölés véglegesítésére. Az erősen módosított állapot előzetes értékelése során három kérdésre keressük a választ (Simonffy 2004): • • •

Az adott vízfolyás szakaszon történt-e olyan beavatkozás, amelynek hatására megváltozott a vízfolyás jellege? A beavatkozás olyan igényeket elégít-e ki, amelyek fontosak az ott élő emberek számára (ivóvízkivétel, energiatermelés, árvízvédelem és egyéb vízkárelhárítás, gazdasági célú vízkivételek, hajózás, rekreáció igen, de pl. szennyvízbevezetés nem)? A jelenlegi beavatkozások fenntartása esetén a jó állapot elérése lehetetlen-e?

Később az előzetes szűrésen fennmaradó víztestek abból a szempontból is vizsgálandók, hogy ugyanaz a társadalmi igény kielégíthető-e más, környezeti szempontból kedvezőbb módon, reális költségek mellett. Az első kérdés célja azoknak az eseteknek a kiszűrése, ahol a jó biológiai állapot elérésének kudarca valóban a jelentős hidrológiai és morfológiai változások következménye. Először is azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk a jelleg megváltozásán. A válasz egyértelmű, ha a beavatkozás hatására kategória-váltás történt (pl. vízfolyásból állóvíz lett). Egyéb esetekben nem lehet ilyen egyértelműen meghatározni, hogy hol van a jelentős változás határa. Nyilvánvalóan jelentősnek kell tekinteni, ha a beavatkozás miatt a víztest már nem sorolható a természetessel azonos típusba. A beavatkozások hatására a vízgyűjtő mérete (pl. elterelés, összekötés) és a vízzel érintkező mederanyag (pl. feliszapolódás duzzasztás hatására) változhat meg a tipológiában figyelembe vett paraméterek közül (a tájegység és a hidrogeokémiai jelleg nem). A típusváltozás azonban úgy is értelmezhető, hogy a típust jellemző hidrológiai és morfológiai paraméterek aktuális értékei már egy másik típushoz hasonlítanak (annak referenciatartományába esnek). A második kérdés viszonylag könnyen megválaszolható, annál is inkább, mert a vízgazdálkodási beavatkozások általában a felsorolt célok valamelyike érdekében történtek. A harmadik kérdésre, ha az elsőre a válasz igen volt, elvileg automatikusan igenlő választ kellene adnunk, hiszen az abiotikus paraméterek jelentős változása a biológiai mintázat jelentős módosulásával kell, hogy párosuljon - tehát kicsi a valószínűsége, hogy a jó állapot elérhető. A tipológiához felhasznált abiotikus paraméterek és a biológiai mintázat közötti kapcsolatok bizonytalanságai miatt a jó állapot teljesíthetőségét biológiai szempontból is ellenőrizni kell. A harmadik kérdés akkor lenne korrekt módon megválaszolható, ha meglennének a jó biológiai állapot kritériumai és rendelkeznénk az ezzel

72

összehasonlítható biológiai adatokkal. Jelenleg egyik feltétel sem áll fenn, éppen ezért ez a feltárás egyik célja. 6.2

Víztestek kijelölése

6.2.1

Rákos patak

A Rákos patakot jelentős mértékű emberi hatások érik. Ezek közül a jelentősebbek az alábbiak (vö: 5. fejezet): • • •

Gödöllői tórendszer, amely gyakorlatilag lefejezi a felette levő patak vízgyűjtőt, mert a tórendszer felülete nagy a patak vízhozamához képest. Emiatt a tórendszer hatása az alvízi szakaszra jelentős. E tórendszer IX. tava után folyik be Gödöllő tisztított szennyvize, mely jelentős vízbevezetést és terhelést okoz. A budapesti szakasz gyakorlatilag végig kibetonozott, kikövezett művi meder, ezen a szakaszon számos ponton éri jelentős terhelés a patakot. E miatt ezt a szakaszt nemcsak a külön típus, hanem az emberi hatások miatt is külön víztestként kell kezelni.

A hidro-morfológiai és terhelési hatások alapján, a Rákos patakon négy víztestet jelölünk ki, ezek: • • • •

A forrástól a gödöllői tavakig. A gödöllői tavak (víztest csoport). A gödöllői tavaktól a főváros határáig. A patak budapesti szakasza.

6.2.2

Galga patak

A Galga patakot ért szennyvíz eredetű terhelések közül az aszódi szennyvíztelep a legnagyobb. Az aszódi szelvény egyben típushatár is, de a szennyvíz bevezetés miatt itt egyébként is víztest határ lenne. A hidro-morfológiai és terhelési hatások alapján, a Galga patakon tehát három víztestet jelölünk ki, ezek: • A forrástól a Becskei patak befolyásáig. • A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig. • Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig. 6.2.3

Nagy patak

A hidro-morfológiai hatások alapján, a Nagy patak vizsgált szakaszán, három víztestet jelölünk ki, ezek: • Befolyó patakok. Ezekből összevont víztest lesz. • A tározott szakasz (Csórréti-tározó). • Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig.

73

6.3

A víztestek előzetes besorolása

6.3.1

Rákos patak

A Rákos patak víztesteinek előzetes besorolása a következő: • • • •

A patak gödöllői tórendszer feletti szakasza erősen módosított víztest. A gödöllői tórendszer erősen módosított víztest, mely több tó csoportba foglalásával jön létre. A gödöllői tavaktól a főváros határáig erősen módosított víztest, mert a tavak a patak vízjárását jelentősen módosítják. A patak budapesti szakasza erősen módosított víztest.

6.3.2

Galga patak

A Galga patak víztesteinek előzetes besorolása az alábbi: • A forrástól a Becskei patak befolyásáig természetes víztest. • A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig természetes víztest. • Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig természetes víztest. 6.3.3

Nagy patak

A Nagy patakon létesült Csórréti-tározó jelentős hidro-morfológiai változást okoz, mert kategóriaváltás történik itt, ugyanakkor jelentős a vízkivétel is ezen a ponton. Terhelések nem érik a patakot. A hidro-morfológiai hatások alapján, a Nagy patak vizsgált szakaszán, három víztestet jelölünk ki, ezek: • Befolyó patakok csoportja természetes víztestet képez. Tekintve, hogy terhelés ezeket nem éri, ezért ezek feltehetően kiváló állapotúak, referencia víztestként is szóba jöhetnek. • A tározott szakasz (Csórréti-tározó) erősen módosított víztest, mert kategóriaváltás történt. • Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig erősen módosított víztest, mert a tározó jelentősen befolyásolja az ökológiai állapotát és a vízjárását.

74

7 VÍZTESTEK MONITOROZÁSA A VKI SZERINT A felszíni vizek monitoring hálózatát a VKI 8. cikk kívánalmai szerint kell kialakítani. A monitoring hálózatot úgy kell megtervezni, hogy koherens és átfogó képet adjon az ökológiai és kémiai állapotról minden vízgyűjtőn, és tegye lehetővé a víztesteknek öt osztályba történő besorolását az 1.2. szakasz normatív meghatározása szerint. A tagállamoknak a felszíni vizek monitoring-hálózatát bemutató térképet vagy térképeket kell szolgáltatniuk a vízgyűjtő gazdálkodási tervben (WFD 2000, CIS WG 2.7 2002). 7.1

A feltáró monitoring tervezése

A VKI nem ír elő feltáró monitorozást. Abban az esetben azonban, ha a rendelkezésre álló információ a víztestekről nem elegendő a monitoring rendszer megtervezéséhez, nem nélkülözhető a feltáró monitoring sem. Magyarországon főleg a kisvízfolyások esetében van szó krónikus információ hiányról, ezért nálunk szükség van feltáró monitorozásra. Különösen igaz ez a megállapítás a biológiai elemekre. Ezért is indítottak egy PHARE projektet a felszíni vizeink biológiai állapotának felmérésére. 7.2

A felügyeleti monitoring tervezése

A felügyeleti monitorozást minden megfigyelési ponton egy éves időszakon át kell folytatni azon az időtartamon belül, amelyre a vízgyűjtő gazdálkodási terv vonatkozik: • • • •

Az összes biológiai minőségi elemre nézve indikatív paraméterekre. Az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve indikatív paraméterekre. Az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve indikatív paraméterekre. Az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra.

Kivétel, ha a korábbi feltáró monitoring tevékenység nem mutatta ki, hogy az érintett víztest elérte a jó állapotot, és az emberi tevékenység hatásairól a VKI II. Melléklete szerint végzett vizsgálatok nem támasztják alá, hogy a víztestre gyakorolt hatások megváltoztak volna. A folyóvizek és tavak esetében az ajánlott mintavételi gyakoriságot a 18. táblázat tartalmazza.

75

18. táblázat: Víztestek esetében javasolt minőségi elemek Minőségi elem Biológiai elemek Fitoplankton Más vízi flóra Makroszkópikus gerinctelenek Halak Hidrológiai-morfológiai elemek Folytonosság Hidrológia Morfológia Fizikai-kémiai elemek Hőmérsékleti viszonyok Oxigénellátottság Sótartalom Tápanyaghelyzet Savasodási helyzet Egyéb szennyezőanyagok Elsőbbségi anyagok 7.3

Folyók 6 hónap 3 év 3 év 3 év

Tavak 6 hónap 3 év 3 év 3 év

6 év folyamatos 1 hónap 6 év 6 év 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 1 hónap

3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap 1 hónap

A vizsgálati monitoring tervezése

Vizsgálati monitorozást kell működtetni ott, ahol: • Bármely érték túllépésének oka ismeretlen. • A feltáró, vagy a felügyeleti monitoring jelzi, hogy a víztestekre a VKI 4. cikkelyében meghatározott célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitorozást - azzal a céllal, hogy megbizonyosodjanak, milyen okok miatt nem éri el a víztest vagy a víztestek a környezeti célkitűzéseket -, még nem építettek ki. • Balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásairól kell megbizonyosodni. • Információkat kell szolgáltatni a környezeti célkitűzések teljesítéséhez szükséges intézkedési terv kialakításához, továbbá a balesetszerű szennyezés helyrehozását szolgáló specifikus intézkedések meghatározásához. 7.4

A megfigyelés gyakorisága

A feltáró monitoring szakaszában a fizikai-kémiai minőségi elemekre nézve indikatív paraméterek mérési gyakoriságát a 17. táblázat szerint kell biztosítani, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján annál nagyobb időközök indokoltak. A biológiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre nézve a megfigyeléseket legalább egyszer el kell végezni a feltáró monitoring időszakában. Az operatív monitoring esetében bármely paraméter megfigyelésének gyakoriságát a tagállamoknak kell meghatározniuk úgy, hogy az elegendő adatot nyújtson az adott minőségi elem állapotának megbízható értékeléséhez. A megfigyelésre iránymutatásul olyan időközök

76

javasolhatók, amelyek nem haladják meg a 17. táblázatban bemutatottakat, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján annál nagyobb időközök indokoltak. A gyakoriságokat úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa a megbízhatóság és a pontosság elfogadható szintjének elérését. Az alkalmazott monitoring rendszer által elérhető megbízhatóság és pontosság értékeit fel kell tüntetni a vízgyűjtő gazdálkodási tervben. Olyan monitoring gyakoriságokat kell megválasztani, amelyek figyelembe veszik a paramétereknek mind a természetes, mind az antropogén viszonyokból következő változékonyságát. A megfigyelések időpontjait úgy kell megválasztani, hogy a szezonális változékonyságnak az eredményekre gyakorolt hatása minimális legyen, biztosítva ezáltal, hogy az eredmények úgy mutassák be a víztestben bekövetkezett változásokat, amennyire azok az antropogén terhelések következményei. Ennek a célnak az elérése érdekében – ahol szükséges - ugyanazon év különböző évszakaiban kiegészítő méréseket kell végezni. 7.5

Az operatív monitoring tervezése

Az operatív monitorozást a következő céllal kell végezni: • Azon víztestek állapotának meghatározása, amelyek esetében megállapították a kockázatát annak, hogy nem teljesülnek a velük kapcsolatos környezeti célkitűzések. • Minden változás számbavétele, amelyek az ilyen víztestek állapotában az intézkedési programok eredményeként bekövetkeznek. Azoknak az információknak a fényében, amelyeket a VKI II. Melléklete előírásaiban vagy az e Mellékletben foglaltak alapján szereztek, a programot a vízgyűjtő gazdálkodási terv érvényességi időtartama alatt módosítani lehet, ezen belül különösképpen megengedve a gyakoriság csökkentését ott, ahol egy hatást nem találtak jelentősnek, vagy az érintett terhelést megszüntették. 7.5.1

A megfigyelési pontok megválasztása

Az operatív monitorozást az olyan víztestekre kell kialakítani, amelyeket akár a VKI II. Melléklete szerint elvégzett hatásvizsgálat, akár pedig a feltáró monitoring eredményei alapján úgy minősítettek, hogy fennáll a kockázata annak, hogy esetükben nem teljesülnek a 4. cikkben foglalt környezeti célkitűzések, továbbá azokra a víztestekre, amelyekbe az elsőbbségi listán levő anyagokat bocsátanak be. A elsőbbségi listán levő anyagok megfigyelési pontjait az úgy kell megválasztani, ahogyan azt a környezetminőségi szintre vonatkozó joganyag meghatározza. Minden más esetben, ide értve az elsőbbségi listán levő olyan anyagokat is, amelyekre nincs jogszabályban rögzített iránymutatás, a megfigyelési pontokat a következők szerint kell megválasztani: • A jelentős pontszerű szennyezések terheléséből származó kockázat alatt álló víztestekre annyi pontot kell kijelölni, hogy annak alapján értékelhető legyen a pontszerű szennyezőforrás nagysága és hatása. Ha egy víztestet több szennyezőforrás terhel, a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a terhelések összességének, mint egésznek a nagyságát és hatását értékelni lehessen. • A jelentős diffúz szennyezőforrások terheléséből származó kockázat alatt álló víztestekre annyi megfigyelési pontot kell a víztestek egy kiválasztott csoportján belül kijelölni, hogy annak alapján értékelhető legyen a diffúz szennyezőforrás nagysága és hatása. A 77

víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a diffúz szennyezőforrások előfordulásának relatív kockázatát, továbbá a felszíni vizekre meghatározott jó állapot meghiúsulásának relatív kockázatát. • A jelentős hidrológiai-morfológiai terhelésből származó kockázat alatt álló víztestekre annyi megfigyelési pontot kell a víztestek egy kiválasztott csoportján belül kijelölni, hogy annak alapján értékelhető legyen a hidrológiai-morfológiai terhelések nagysága és hatása. A víztestek kiválasztása indikatív kell, hogy legyen annak a teljes hidrológiai-morfológiai terhelésnek a szempontjából, amely az összes víztestet éri. 7.5.2

A minőségi elemek megválasztása

A felszíni víztesteket érő terhelés nagyságának értékelése céljából a tagállamoknak azokat a minőségi elemeket kell megfigyelniük, amelyek a víztestet vagy a víztesteket érő terhelések szempontjából indikatív jellegűek. E terhelések hatásainak értékeléséhez a tagállamoknak – amennyiben az értelmezhető – meg kell figyelniük: • • •

Azokat a paramétereket, amelyek indikatívak a víztesteket érő terhelésekre legérzékenyebb biológiai minőségi elemre vagy elemekre. Minden bevezetett elsőbbségi anyagot, és az egyéb olyan szennyezőanyagokat, amelyeket jelentős mennyiségben vezetnek be a víztestbe. Az olyan paramétereket, amelyek indikatívak a meghatározott terhelésre legérzékenyebb hidrológiai-morfológiai minőségi elemre.

7.6

A monitoring kiegészítő előírásai a védett területeken

Az előzőekben ismertetett monitoring programokat ki kell egészíteni annak érdekben, hogy eleget tegyenek az alábbi követelményeknek. 7.6.1

Ivóvíz kitermelési pontok

Azokat a VKI 7. cikkelye szerint kijelölt felszín alatti víztesteket, amelyek napi 100 m3-nél több ivóvizet biztosítanak, monitoring helyeknek kell kijelölni, és olyan monitoringnak kell alávetni, amely szükséges lehet a 7. cikkely követelményeinek kielégítéséhez. Az ilyen víztestekbe bevezetett minden elsőbbségi anyagot és minden olyan egyéb, jelentős mennyiségben bevezetett anyagot meg kell figyelni, amely ronthatja a víztest állapotát, és amelyet az EU-98/83 sz. Ivóvíz Irányelv rendelkezései szerint szabályoznak. A monitorozást az alább meghatározott gyakoriságokkal kell végezni (19. táblázat). 19. táblázat: Ivóvízkivételek monitorozási gyakorisága A kiszolgált település lakos száma < 10 000 10 000 – 30 000 > 30 000

78

Gyakoriság évente 4 évente 8 évente 12

7.6.2

Élőhelyek és fajok védőterületei

Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket be kell vonni az operatív monitoring programba, ha azokat hatásvizsgálat és feltáró monitoring alapján úgy minősítették, hogy fennáll a kockázata annak, hogy esetükben nem teljesülnek a 4. cikkben foglalt környezeti célkitűzések. A monitorozást úgy kell megvalósítani, hogy meghatározható legyen a víztestekre ható minden jelentős terhelés nagysága és hatása, és - ahol szükséges – a víztestek állapotának az intézkedési programok eredményeként várható változásai. A monitorozást addig kell folytatni, amíg a területek eleget nem tesznek azon joganyag vízzel kapcsolatos követelményeinek, amely szerint a védőterületté való kijelölésük történt, és amíg nem teljesülnek a 4. cikk rájuk vonatkozó célkitűzései. 7.7

Szabványok a vízminőségi elemek monitorozásához

A típus paraméterek monitorozásában használt módszereknek összhangban kell lenniük az alább felsorolt nemzetközi szabványokkal, vagy az egyéb olyan nemzeti vagy nemzetközi szabályozásokkal, amelyek biztosítják az adatok egyenértékű tudományos minőségben és összehasonlíthatósággal történő szolgáltatását. 7.7.1

Makroszkópikus gerinctelenek mintázása

ISO 5667-3: 1995 Vízminőség - Mintavétel – 3. Rész: Útmutató a minták tartósításához és kezeléséhez EN 27828: 1994 Vízminőség – Biológiai mintavétel – Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez EN 28265:1994Vízminőség – A biológiai mintavétel módszerei – Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához EN ISO 9391: 1955 Vízminőség – Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele – Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához EN ISO 8689-1: 1999 Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez EN ISO 8689-2: 1999 Folyók biológiai osztályozása II Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához 7.7.2

Makrofitonok mintázása

A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek. 7.7.3

Halak mintázása

A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek.

79

7.7.4

Diatomák mintázása

A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek. 7.7.5

Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány. 7.7.6

Szabványok a hidrológiai-morfológiai paraméterekhez

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány. 7.8

A biológiai monitoring eredmények összehasonlíthatósága

A tagállamoknak azzal a céllal kell a monitoring rendszereket kialakítaniuk, hogy meghatározzák a felszíni vizek kategóriáira és az erősen módosított, illetve a mesterséges felszíni víztestekre vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeit. Az erősen módosított és a mesterséges felszíni víztestekre az alábbiakban rögzített eljárás alkalmazása során az ökológiai állapotra történő hivatkozást az ökológiai potenciálra történő hivatkozásként kell értelmezni. A biológiai monitoring rendszerek olyan fajokat vagy olyan faj csoportokat vizsgálhatnak, amelyek a minőségi elemre, mint egészre nézve reprezentatívak. A monitoring rendszerek összehasonlíthatósága érdekében a tagállamok által működtetett rendszerek eredményeit ökológiai minőségi arány formájában kell az ökológiai állapot osztályozásához kifejezni. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott felszíni víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt kell, hogy megjelenítsék. Az arányt nulla és egy közötti számértékkel kell kifejezni úgy, hogy a kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli értékek jelentsék. A tagállamoknak az ökológiai minőségi arány skáláját a felszíni vizek mindegyik kategóriájában öt osztályra kell bontaniuk a monitoring rendszerükben, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig terjedően, ahogyan azt az 1.2. szakasz meghatározza, egy-egy számértéket adva az osztályok közötti minden egyes határértéknek. A kiváló és a jó állapot osztályai közötti határértéket, továbbá a jó és a mérsékelt állapot osztályai közötti határértéket az alábbi pontok szerinti interkalibrációs eljárással kell megállapítani. Az EU Bizottságnak elő kell mozdítania az interkalibrációs eljárást annak biztosítása érdekében, hogy az említett határértékek normatív meghatározással konzisztens módon kerüljenek megállapításra, és azok összehasonlíthatók legyenek az egyes tagállamok között. Az EU Bizottságnak elő kell mozdítania - az eljárás részeként - a tagállamok közötti információcserét, amelynek révén a Közösség minden ökorégiójára vonatkozóan beazonosíthatók azok a helyek, amelyek az interkalibrációs hálózatot képezik. A hálózatnak az egyes ökorégiókban jelen levő felszíni vizek típusaiból kiválasztott helyeket kell tartalmaznia. A hálózatnak a felszíni víztestek minden kiválasztott típusából legalább két olyan helyet kell magában foglalnia, amelyek megfelelnek a kiváló és a jó állapot, és legalább két olyan helyet, amelyek a jó és a mérsékelt állapot normatív meghatározása közötti

80

határnak. A helyeket közös szemléken és minden egyéb rendelkezésre álló információn alapuló szakértői vélemények alapján kell kiválasztani. A tagállamok monitoring rendszerének az interkalibrációs hálózatban levő azon helyeket kell átfognia, amelyek az ökorégión belül találhatók, és a felszíni víztestnek ahhoz a típusához tartoznak, amelyre a rendszert ezen irányelv követelményei szerint alkalmazni kell. Az interkalibrációs eljárás alkalmazásával elért eredményeket minden tagállam monitoring rendszerében fel kell használni a vonatkozó osztályhatárok numerikus értékeinek megállapításakor. Ezen irányelv hatálybalépését követő három éven belül a Bizottság elkészíti az interkalibrációs hálózatot képező helyek jegyzékének a tervezetét, amelyet a 21. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően lehet alkalmazni. A helyek végleges jegyzékét ezen irányelv hatályba lépését követő négy éven belül kell a Bizottságnak megállapítania és közzé tennie. A Bizottságnak és a tagállamoknak a véglegesített jegyzék közzétételét követő 18 hónapon belül el kell végezniük az interkalibrációs eljárást. A Bizottságnak az interkalibrációs eljárás befejezését követő hat hónapon belül kell közzé tennie az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok monitoring rendszerei számára az osztályozáshoz megállapított értékeket. 7.9

A monitoring eredményeinek bemutatása, az ökológiai állapot és az ökológiai potenciál osztályba sorolása

A felszíni vizek kategóriái esetén a víztest ökológiai állapotának osztályba sorolását a biológiai és a fizikai-kémiai monitoringnak a vizsgált minőségi elemekre megállapított értékei közül az alacsonyabb figyelembe vételével kell elvégezni, az alábbi táblázat első oszlopa szerinti minősítéssel. A tagállamoknak a víztestek ökológiai osztályba sorolásának bemutatása céljából minden vízgyűjtő kerületről térképet kell készíteniük, amelyen az alábbi táblázat második oszlopa szerinti színkódolással jelzik az osztályba sorolást (20. táblázat). 20. táblázat: Az ökológiai állapot színkódjai Az ökológiai állapot osztálya Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz

Színkód Kék Zöld Sárga Narancs Vörös

Az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a víztest ökológiai potenciáljának osztályba sorolását a biológiai és a fizikai-kémiai monitoringnak a vizsgált minőségi elemekre megállapított értékei közül az alacsonyabb figyelembe vételével kell elvégezni, az alábbi táblázat első oszlopa szerinti minősítéssel. A tagállamoknak a víztestek ökológiai osztályba sorolásának bemutatása céljából minden vízgyűjtő kerületről térképet kell készíteniük, amelyen a víztest ökológiai állapotának osztályba sorolását a mesterséges víztestek esetében a 21. táblázat második oszlopa szerinti, az erősen módosított víztestek esetében, pedig a harmadik oszlopa szerinti színkódolással jelzik. 81

21. táblázat: A mesterséges és az erősen módosított víztestek osztályozásának színkódjai Színkód Az ökológiai potenciál osztálya Mesterséges víztestek Jó és a fölött Mérsékelt Gyenge Rossz

Egyforma zöld világosszürke sávok Egyforma sárga világosszürke sávok Egyforma narancs világosszürke sávok Egyenlő vörös világosszürke sávok

és és és és

Erősen módosított víztestek Egyforma zöld sötétszürke sávok Egyforma sárga sötétszürke sávok Egyforma narancs sötétszürke sávok Egyenlő vörös sötétszürke sávok

és és és és

A tagállamoknak azokat a víztesteket is jelezni kell a térképen egy fekete ponttal, amelyek esetében a jó állapot vagy a jó ökológiai potenciál elérésének hiányát az okozza, hogy nem felelnek meg egy vagy több olyan környezetminőségi szintnek, amelyeket a specifikus szintetikus és nem szintetikus szennyezőanyagokkal összefüggésben állapítottak meg a víztestre (a tagállam által a teljesítésre meghatározott szabályoknak megfelelően). 7.10 A monitoring eredményeinek bemutatása és a kémiai állapot osztályba sorolása Egy víztestet akkor kell jó kémiai állapotúnak minősíteni, ha a VKI IX. Mellékletében, a 16. cikkben és környezetminőségi szinteket előíró egyéb közösségi jogszabályokban megállapított valamennyi környezetminőségi szint elérése teljesül az adott víztestre. Ha nem, akkor a víztestet úgy kell minősíteni, mint ami nem éri el a jó kémiai állapotot. A tagállamoknak a víztestek kémiai állapota osztályba sorolásának bemutatása céljából minden vízgyűjtő kerületről térképet kell készíteniük, amelyen az alábbi táblázat második oszlopa szerinti színkódolással jelzik a víztest kémiai állapotát (22. táblázat). 22. táblázat: Kémiai állapot színkódjai A kémiai állapot osztálya Színkód Jó Kék Nem éri el a jó állapotot Vörös

82

8

A FELTÁRÓ MONITOROZÁS EDDIGI EREDMÉNYEI

A projekt monitorozás programja 2004. májusában kezdődött. A jelentés összeállításának idején a május-júliusi adatok teljes egészében rendelkezésre állnak. Az augusztusi mintavétel eredményei a jelentés elkészítésének idején még nem – illetve csak részben - álltak rendelkezésre így az értékelés során azokat nem tudtuk figyelembe venni. A teljes monitorozási program 2005. áprilisában zárul le. A monitorozás program eredményeit több szempont alapján értékeljük: • •

Az egyes mintaterületek vízminőségének értékelése a meglevő adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése.

Az értékelés szükségszerűen nem teljes és nem végleges, következtetések levonására kevésbé alkalmas, mert egy folyamatban levő mérési programról van szó, mely eredményeinek értékelésére csak a teljes adatsor birtokában fog sor kerülni. Ekkor lehetséges majd a projekt hátralevő feladatainak megoldása is (víztestek állapotának értékelése, környezeti célkitűzések meghatározása, kritikus állapotú víztestek azonosítása, a felügyeleti és a vizsgálati monitorozás rendszerének megtervezése, a szükséges beavatkozások és hipotetikusan az operatív monitorozás megtervezése). Az előrehaladási jelentésben közölt adatértékelés ezért mozaikos és nem teljes körű. 8.1 8.1.1

Rákos patak Kémiai monitoring

8.1.1.1 A Rákos-patak mérési eredményeinek ismertetése a patak folyásiránya mentén

Az oxigénháztartás („A csoport”) Oldott oxigén A vizsgált időszakban június hónapban kissé alacsonyabb volt az oldott oxigén mennyisége, mint a többi hónapban. Mintavételi helyek szerint tendencia figyelhető meg: a legnagyobb értékeket a Gödöllő-Isaszeg közötti tavakban mértük, melynek oka valószínűleg az intenzív algásodással függ össze. A legkisebb értékeket rendszeresen az isaszegi és péceli mérőpontoknál tapasztaltuk, ahol a patakba vezetett tisztított szennyvizek hatása érvényesül. Kémiai oxigénigény Május és július hónapokban a legkisebb kémiai oxigénigényt a forrásnál tapasztaltuk. A budapesti szakaszon ennél nagyobb értékeket mértünk, kiugróan nagy volt azonban a Gödöllő és Isaszeg közötti tavakban mért KOIps érték.

A tápanyagháztartás mutatói („B csoport) A nitrogén- és foszforháztartás jellemzői közül a vízminták ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, ortofoszfát, valamint összes foszfor koncentrációját mértük. A vizsgálati 83

eredmények függvényében a nitrogén- és foszforháztartás jellemzőiről az alábbiak állapíthatók meg. Ammónium-ion A Rákos-patak teljes gödöllői szakaszán, beleértve a Gödöllő-Isaszeg közötti tavakat is a víz ammónium tartalma alacsony volt a vizsgált időszakban. Májusban az Isaszegtől a budapesti torkolatig tapasztaltunk emelkedést, június és július hónapokban az isaszegi és péceli mérőpontoknál kiugróan magas értékeket mértünk, melyek valószínűleg a patakba vezetett tisztított szennyvizek minőségével függ össze. Nitrit-ion A nitrit-ion hosszelvény szerinti eloszlása hasonló az ammónium-ion eloszlásához. Szintén az isaszegi és péceli pontoknál tapasztalható emelkedés. Nitrát-ion A nitrát koncentráció a májusi és júliusi vízmintákban a tavakat megelőző gödöllői szakaszon volt a legmagasabb, ami a területen folyó mezőgazdasági tevékenységgel, esetleg kisebb illegális szennyvíz bevezetésekkel magyarázható. Júniusban A Gödöllő-Isaszeg közötti tavaknál mindhárom hónapban csökken a nitrát koncentráció, majd a budapesti szakaszon ismét emelkedés tapasztalható. Összes foszfor és oldott orto-foszfát A foszforháztartás mutatóinak hosszelvény szerinti alakulása hasonló a nitrit-ion és ammónium-ion eloszlásához, vagyis a Gödöllő-Isaszeg közötti tavak után tapasztalhatók nagyobb koncentrációk, sőt kiugróan magas értékek mint az isaszegi és péceli mérőpontok esetében.

Egyéb vízminőségi jellemzők („E csoport”) pH A vizsgált 4 hónap (május-augusztus) során mért pH értékek hosszelvény szerinti eloszlási görbéi nagyon jól illeszkednek egymásra, és folyásirány szerint azonos tendenciát mutatnak. A Rákos-patak vizének pH-ja 7,5 és 9,7 között változik. A lúgosabb 8,5-9,7 értékeket a Gödöllő-Isaszeg közötti tavaknál tapasztaltuk, a többi mérőpontnál 7,5-8,5 közötti pH-t mértünk. A patak vizének végig lúgos pH-ját egyrészt a meszes alapkőzet, másrészt a tavakban lezajló intenzív algásodás, és az ennek hatására megnövekedett oldott oxigén mennyiség magyarázza. Elektromos vezetőképesség Az elektromos vezetőképesség a pH-hoz hasonlóan mind a négy hónapban azonos tendenciát mutat. A forrásnál a júniusi mérést leszámítva alacsonyabb értéket mértünk (654-973 µS/cm), a gödöllői patakszakaszon növekedést tapasztaltunk (1132-1538 µS/cm), majd a tavaknál ismét csökkenés, aztán ismét növekedés tapasztalható egészen a torkolatig, mely értékek közül az Isaszegi mérőpontnál tapasztalt vezetőképesség a legnagyobb (1356 µS/cm)

84

Kalcium, magnézium A kalcium és magnézium koncentrációk nagyon eltérően alakulnak a Rákos-patakban folyásirány szerint. A kalcium koncentrációja a gödöllői patakszakaszon a legnagyobb, a tavaknál jelentősen lecsökken, majd a torkolat felé ismét koncentráció növekedés tapasztalható. A magnézium tartalom esetében egyértelmű tendencia nem figyelhető meg sem a hónapok, sem a mintavételi helyek szerint. Összes keménység A keménység a kalcium tartalomhoz nagyon hasonlóan alakul folyásirány szerint. Nátrium, kálium, klorid Eltérően alakulnak a nátrium koncentrációk a különböző időpontokban az egyes mintavételi helyeken. Általában a legnagyobb értékeket a gödöllői autóbusz állomásnál, az isaszegi mérőpontnál és a budapesti szakaszon tapasztaltuk. Szulfát A szulfát koncentráció a Rákos-patak gödöllői szakaszán volt a legnagyobb.

Szervetlen mikroszennyezők („D csoport”) Az arzén, kadmium, króm és nikkel koncentrációk a Rákos-patak teljes szakaszán a kimutatás határ alatt (As:1µg/l, Cd: 1µg/l, Cr:1µg/l, Ni 2µg/l), vagy a körüli mennyiségben voltak. A cink, ólom és a réz koncentrációknál egy-egy idő- és mérőpontban tapasztaltunk kiugró értékeket: cink: július hónapban a Bp. X. kerületi mérőpontnál (95 µg/l), ólom: Gödöllő autóbusz pályaudvar (május, 22 µg/l), VII.tó (május 17 µg/l, július 12 µg/l), Bp. X. kerületi mérőpontoknál (május 17 µg/l). A vas és mangán és alumínium koncentrációk igen eltérőek a mintavételi helyek és időpontok szerint is. A Rákos-patakot érő intenzív emberi tevékenységek módosító hatását figyelembe véve a vízminőség értékeléséhez a víztestek előzetes besorolása szerinti szakaszokon szükség van a további adatgyűjtésre, bővebb értékelés csak a teljes 12 hónapos mérési program eredményei alapján végezhető.

85

8.1.2

Biológiai monitoring

8.1.2.1 Fitoplankton A fitoplankton esetében a rendszeres mintavételek a munkatervnek megfelelően megtörténtek, a minták feldolgozása folyamatban van. Jelenleg a júliusi mintavétel eredményeit tudjuk bemutatni. 2004.június 14.-én a Rákos patak fitoplanktonját 22 mintavételi ponton vizsgáltuk. Az eredményeket a 3. Melléklet 96-97. táblázataiban foglaltuk össze és a 18. ábrán mutatjuk be. A fitoplankton biomasszája 0.05 és 4.3 mg/l között változott, átlagosan 1.0 mg/l volt. A biomasszából számított megfelelő a-klorofill koncentráció értékek (0.2, 14.1 és 3.3 µg/l) a FELFÖLDY (1987) szerinti 1 (ultra-oligotrófikus), 4 (mezotrófikus), ill. a 2 (oligotrófikus) fokozatnak, az MSZ 12749 sz. szabvány szerint az isaszegi szelvény kivételével (II. osztály) az I. vízminőségi osztálynak felelt meg.

86

18. ábra: A fitoplankton összetétele és biomasszája a Rákos patakon (2004.07.14.) A fitoplankton biomasszájának és összetételének hosszelvény menti változásai. Rákos-patak, 2004. június 14. 4500 SUM Desmidiales SUM Ulothricales

4000

SUM Chlorococcales SUM Volvocales

3500

SUM Pennales SUM Centrales

3000 biomassza (µg/l)

SUM Xanthohyceae SUM Chrysophyceae

2500

SUM Dinophyta SUM Cryptophyta

2000

SUM Euglenophyta SUM Nostocales

1500

SUM Oscillatoriales SUM Chroococcales

1000

SUM Flagellatae SUM nano

500

SUM piko 0 RP31 RP30 RP29 RP19 RP18 RP17 RP16 RP15 RP14 RP13 RP12 RP11 RP10 RP9 RP8 RP7 RP6 RP5 RP4 RP3 RP2 RP1

A fitoplankton biomasszája és összetétele. Gödöllői halastavak, 2004. június 15. 80000 SUM Desmidiales SUM Ulothricales

70000

SUM Chlorococcales SUM Volvocales

60000

SUM Pennales SUM Centrales

biomassza (µg/l)

50000

SUM Xanthohyceae SUM Chrysophyceae SUM Dinophyta

40000

SUM Cryptophyta SUM Euglenophyta

30000

SUM Nostocales SUM Oscillatoriales

20000

SUM Chroococcales SUM Flagellatae

10000

SUM nano SUM piko

0 I. sz. tó

II. sz. tó

III. sz. tó

IV. sz. tó

V. sz. tó

VI. sz. tó

VII. sz. tó

VIII. sz. tó

IX. sz. tó

A patak felső, gödöllői szakaszán, a forrás és a halastavak közötti szakaszon a biomassza 0.05 mg/l és 0.4 mg/l között változott, a számított a-klorofill koncentráció az 1 (ultra-oligotrófikus) vagy a 2 (oligotrófikus) fokozatnak felel meg. A forrás környezetében valódi plankton nincs, a víztér algaegyütteseiben a piko-algák, a különféle rendszertani csoportokba tartozó ostorosok vagy a besodródott bentonikus kovaalgák voltak jelen a legnagyobb arányban. A fitoplankton biomasszája a halastavak alatti isaszegi szelvényben ugrásszerűen megnőtt (4.3 mg/l), a számított a-klorofill koncentráció a 4 (mezotrófikus) fokozatnak felel meg. 87

Ettől a mintavételi ponttól a budapesti Cinkotai-úti szelvényig a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák voltak dominánsak, részesedésük 37.3 és 53.9 % között változott. A Pécel és a budapesti Cinkotai út közötti 3 (oligo-mezotrófikus) trofitás fokú szakaszon a biomassza 1.8 mg/l értékről fokozatosan 1.1 mg/l-re csökkent. A budapesti Határhalom utca és Felsőrákos között a biomassza 0.4 és 0.7 mg/l között változott, a számított a-klorofill koncentráció a 2 (oligotrófikus) fokozatnak felel meg. A patak Hortobágyi-út és Fogarasi-út közötti szakaszán a fitoplankton biomassza 1.1 és 1.8 mg/l között változott, ami a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak felel meg. A Rákos patak budapesti alsó, az Egressy-út és a torkolat közötti szakaszán a biomassza 0.50.9 mg/l értéktartományban változott, a biomasszából számított a-klorofill koncentráció a 2 (oligotrófikus) fokozatnak felel meg. A budapesti Határhalom utca és a torkolat között a fitoplankton dominancia struktúrája szeszélyesen változott (vö.: 97. táblázat), abban határozott tendencia nem volt felismerhető. 2004. július 12.-én a Rákos patak nyolc szelvényében vizsgáltuk a fitoplankton mennyiségét és összetételét, ekkor került sor a budapesti Telepes utcai mintavételi ponton (REANAL) az ún. részletes mintavételre is. A fitoplankton biomasszája a forrás és a torkolat között 0.26 mg/l (Gödöllő, halastavak felett) és 17.4 mg/l (Budapest, torkolat) között változott, átlagosan 5.4 mg/l volt. A megfelelő aklorofill koncentráció értékek (0.8, 57.2 és 17.7 µg/l) a FELFÖLDY (1987) szerinti 1 (ulraoligotrófikus), 6 (eutrófikus), ill. 4 (mezotrófikus) fokozatnak, valamint az I. – III. vízminőségi osztálynak felelnek meg. A forrás környezetében valódi plankton nincs, a víztér algaegyüttese biomasszájának (0.35 mg/l) legnagyobb hányadát (89.3 %) bentonikus kovaalgák adták. A felső szakasz második szelvényében (Gödöllő, autóbuszpályaudvar) a fitoplankton biomasszája 1.0 mg/l volt, amelynek legnagyobb arányú összetevői a Centrales- és a Pennales-rendbe tartozó kovaalgák voltak (75.4, ill. 13.7 %). A biomassza minimális értékét (0.26 mg/l) a halastavak feletti szelvényben mértük. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Pennales- és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (55.9, ill. 10.4 %), valamint a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák (18.2 %) voltak. A Rákos patak péceli szelvényében a fitoplankton biomasszája 3.4 mg/l volt, amelynek 70.4 %-át a Pennales-rendbe tartozó kovaalgák (Synedra ulna) adták. A planktonban tömegesen jelentek meg a Chroococcales-rendbe tartozó kékalgák (Microcystis aeruginosa), amelyek biomasszában kifejezett relatív abundanciája a kis fajlagos biomassza (sejttérfogat) miatt csak 6.5 % volt. A Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák aránya 7.8 % volt. A fitoplanktont eutróf állóvizekre jellemző taxonok alkották, ami egyértelműen a gödöllői halastavak hatását tükrözi.

88

A patak budapesti szakaszán, az EGIS szelvény és a torkolat között a fitoplankton biomasszája közel tízszeresére 1.8 mg/l értékről 17.4 mg/l-re nőtt, a Centrales-rendbe tartozó domináns kovaalgák részesedése 70.6%-ról 96.0 %-ra változott. A 2004. nyári fitoplankton vizsgálatok eredményeinek előzetes kvalitatív értékelése alapján a Rákos patak következő szakaszai különböztethetők meg: • • • •

a forrástól a gödöllői halastavak feletti szelvényig (kis biomassza, bentonikus elemek a víztér alga-együttesében), a gödöllői halastavak alatti mintavételi pont és Budapest határa közötti szakasz (a halastavak alatt ugrásszerűen növekvő, majd folyamatosan csökkenő biomassza, eutróf állóvizekre jellemző taxonok a fitoplanktonban), • budapesti szakasz • (a torkolat felé kisebb ingadozásokkal (június), vagy monoton (július) növekvő biomassza, a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák nagy részesedése vagy dominanciája). A gödöllői halastavakat algológiai szempontból az elmúlt évszázad hatvanas éveiben vizsgálták. Az algafloriszikai célú kutatások több, a tudományra nézve új taxon felfedezését is eredményezték (HORTOBÁGYI és NÉMETH 1963, 1965). A halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi fitoplankton vizsgálatok (UHERKOVICH és KÁRPÁTI 1965) újabb adatokkal járultak hozzá a gödöllői halastavak algaflórájának ismeretéhez. A gödöllői halastavak fitoplanktonjának biomasszája 11.8 mg/l (I. sz. tó) és 68.7 mg/l (II. sz. tó) között változott, átlagos értéke 31.3 mg/l volt. A számított a-klorofill koncentráció szélső és átlagos értékei 38.7, 226.0 és 103.0 µg/l voltak, amelyek rendre az 5 (mezo-eutrófikus), a 8 (politrófikus), valamint a 7 (eu-politrófikus) fokozatnak, a III., ill. a IV. vízminőségi osztálynak felelnek meg. A minősítéshez a Qb értéket (a fitoplankton biomassza alapján megállapítható minőségi osztály) is figyelembe vettük. Eszerint az I. sz., az V. sz. és a VII. sz. tavak az 5 (közepes/tűrhető), a VI. sz. a 4 (tűrhető), a IX. sz. a 3 (tűrhető/rossz), a többi (II. sz., III. sz., IV. sz., és a VII. sz.) a 2 (rossz) kategóriába tartozott. Az I. sz. tóban a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák, főként Coelastrum fajok voltak dominánsak (90 %). A II. sz. tó fitoplanktonja biomasszájának legnagyobb hányadát (71.8 %) a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák adták. A III. sz. tóban a kékalgák voltak jelen a legnagyobb arányban (Chroococcales: 24.2 %, Oscillatoriales: 16.6 %, Nostocales: 11.2 %), együttes részesedésük 52.0 % volt. A Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák biomasszában kifejezett relatív abundanciája 19.3 %, a különféle rendszertani csoportokba tartozó ostorosoké 10.1 % volt. A IV. sz. tóban a fitoplankton biomassza legnagyobb arányú összetevői a Nostocales-rendbe tartozó kékalgák (43.2 %), a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák (17.2 %) és az egyéb ostorosok (Flagellatae: 12.4 %) voltak.

89

Az V. sz. tó fitoplanktonjában a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák voltak jelen a legnagyobb arányban (63.8 %), a pikoplankton részesedése 13.1 %) volt. A VI. sz. tó fitoplankton biomasszájának legnagyobb arányú összetevői a barázdás ostoros algák (Cryptophyta: 34.4 %), a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák (22.9 %), az Oscillatoriales- (17.2 %) és a Chroococcales-rendbe (10.0 %) tartozó kékalgák voltak. A VII. sz. tó fitoplanktonjában az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák voltak dominánsak (51.1 %). A Chroococcales-rendbe tartozó kékalgák, főként Microcystis aeruginosa, biomasszában kifejezett relatív abundanciája 20.0 %, a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgáké 18.0 % volt. A VIII. sz. tó fitoplanktonjának legnagyobb arányú összetevői a különféle rendszertani csoportokba tartozó kékalgák (Chroococcales: 13.8 %, Oscillatoriales: 31.1 %, Nostocales: 37.8 %) voltak, amelyek együtt a biomassza 82.7 %-át adták. A IX. sz. tóban Microcystis tömegprodukció alakult ki, a Chroococcales-rendbe tartozó kékalgák biomasszában kifejezett relatív abundanciája 88.3 % volt. A domináns rendszertani csoportok szerint a vizsgált tavak a következőképpen osztályozhatók: CYANOBACTERIA: VIII. és IX. sz. tavak CYANOBACTERIA - CHLOROCOCCALES: III., IV. és VII. sz. tavak CRYPTOPHYTA – CYANOBACTERIA – CHLOROCOCCALES: VI. sz. tó CENTRALES: II. sz. tó CHLOROCOCCALES: I. sz. és V. sz. tavak A gödöllői halastavak elfolyó vize jelentősen megváltoztatja a Rákos patak fitoplanktonjának dominancia struktúráját és mennyiségi viszonyait. 8.1.2.2 Élőbevonat 2004. július 12.-én a Rákos patak élőbevonatának kovaalga állományát vizsgáltuk a következő mintavételi pontokon: • • • • • • • •

RP31: Gödöllő, forrás RP30: Gödöllő, autóbuszpályaudvar RP29: Gödöllő, halastavak felett RP19: Isaszeg RP18: Pécel RP11: Budapest, EGIS RP7 : Budapest, REANAL RP1 : Budapest, torkolat

Az előzetes vizsgálat célja a kovaalga-állomány dominancia struktúrájának feltárása és a hossz-szelvény menti változások jellemzése volt a relatív abundanciák nagyobb rendszertani egységek közötti megoszlása, valamint a domináns taxonok alapján. Az eredményeket a 3. Melléklet 102. táblázatában foglaltuk össze és a 19.ábrán mutatjuk be. 90

19. ábra: Az élőbevonat vizsgálatok eredményei a Rákos patakon Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Rákos-patak, 2004. július 12.

SUM Pennales (egyéb) 100,0 90,0 80,0

SUM Surirellaceae

70,0

%

60,0

SUM Bacillariaceae

50,0 40,0 30,0

SUM Naviculaceae

20,0 10,0 0,0 RP31

RP30

RP29

RP19

RP18

RP11

RP7

RP1

SUM Achnanthaceae

A patak forrása környezetében (RP31) a Naviculaceae- és az Achnanthaceae- családba tartozó Pennales-kovaalgák voltak jelen a legnagyobb arányban (54.3, ill. 41.1 %). Az Achnanthes minutissima egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciája (40.3 %) volt a legnagyobb, amelyet a Rhoicosphaenia abbreviata (22.5 %) és a Gomphonema cf. parvulum (13.2 %) követett. A gödöllői középső (autóbuszpályaudvar) szelvényben (RP30) a kovaalga-együttesben Naviculaceae-taxonok (87.3 %) voltak dominánsak. Az Amphora cf. pediculus relatív abundanciája 77.3 % volt. A gödöllői halastavak feletti szelvényben (RP29) az alga-együttes legnagyobb arányú összetevői a Naviculaceae- (34.4 %) és az Achnanthaceae- (19.8 %) taxonok voltak; a Gomphonema cf. parvulum és az Achnanthes lanceolata relatív abundanciája 11.5 %, ill. 12.5% volt. Az élőbevonatból jelentős arányban kerültek elő planktonikus Centrales-taxonok (17.7 %) is, amelyek közül a Cyclotella meneghiniana részesedése 14.6 % volt. Isaszegnél (RP19) az élőbevonat kovaalga állományában a Naviculaceae- (43.4 %), Centrales- (32.7 %) és Bacillariaceae-taxonok (21.2 %) voltak jelen a legnagyobb arányban. A Centrales-rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana az előző mintavételi helyéhez viszonyítva mintegy kétszeresére, 29.2 %-ra nőtt. A péceli szelvényben (RP18) a kovaalga együttes legnagyobb részesedésű összetevői a Naviculaceae- (45.7 %) és a Fragilariaceae-rendbe (37.1 %) tartozó taxonok voltak. Az élőbevonatban tömegesen fordult elő egy Navicula-faj, ami morfológiailag a Navicula subminuscula-hoz áll közel (l.: KRAMMER és LANGE-BERTALOT 1986: p. 223., T. 76., fig. 21-26.). A Fragilariaceae-családot egyedül a Synedra ulna képviselte (37.1 %), a Centrales-rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana elenyészően csekély (2.1 %) részesedése mellett. A budapesti EGIS gyógyszergyár melletti szelvényben (RP11) a kovaalga együttesben a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (Cyclotella meneghiniana), valamint a Naviculaceae- és 91

az Achnanthaceae-taxonok voltak jelen a legnagyobb arányban, egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciájuk 32.8 %, 32.2 és 23.5 % volt. A Telepes utcai (REANAL) mintavételi ponton (RP7) a Centrales-rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana volt domináns (75.9 %), a Naviculaceae-taxonok aránya 12.1 % volt. A Rákos patak torkolati szelvényében (RP1) a Centrales-taxonok relatív abundanciája 94.9 % volt. A Rákos patak élőbevonata kovaalga állományának 2004. nyári előzetes vizsgálata a hosszszelvény menti strukturális változásainak áttekintő jellemzését teszi lehetővé. Az eredmények kvalitatív értékelése alapján megállapítható, hogy az élőbevonat kovaalga állományának összetétele pontról-pontra szeszélyesen változott; csak a budapesti szakaszon volt megfigyelhető a Centrales-rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana relatív abundanciájának rohamos növekedése a Fragilariaceae-, Achnanthaceae- és Naviculaceae taxonok arányának fokozatos csökkenésével párhuzamosan, a Centrales-rendbe tartozó taxonok (főként a Cyclotella meneghiniana) a gödöllői középső szelvénytől a torkolatig tartó növekedése (2.7 → 94.9 %) csak a péceli szelvényben (RP18) szakad meg. Itt relatív abundanciája csak 2.9 % volt, a kovaalga állomány nagy részét a Fragilariaceae-családba tartozó tömegesen megjelenő Synedra ulna (37.1 %) alkotta, a Rákos patak élőbevonata kovaalga együtteseiben a forrás környezetét (RP31) kivéve nagy arányban fordultak elő eutróf állóvizekre jellemző planktonikus fajok (pl. Cyclotella meneghiniana), ezért a hossz-szelvény menti strukturális változások a fitoplankton vizsgálatok alapján megállapítottakkal jól egyeznek. 8.1.2.3 Makrofiton

A mintavételi helyek jellemzése R1 (R1A és R1B): Forrás Gödöllő É-i részén, Szada település felé, az M3-as autópálya magasságában. A közúti hídtól É-ra (R1A) tószerű kiszélesedés fehér füzekkel körülvéve, Dre (R1B) vízfolyásszerű rész természetes (?) mederrel. A „tó” vízmélysége 70–100 cm, homogén, nagyobb nádassal, keskenylevelű gyékényessel, közepesen változatos vegetációval. Hínár: Ceratophyllum demersum. A vízfolyás-szerű részen közepesen változatos mocsári vegetáció antropogén hatásra utaló fajokkal: Chenopodium sp., Solidago canadensis, Helianthus tuberosus, néhány m-re Reynoutria is. R2: Az autóbuszpályaudvar alatti park területén. Betonozott meder és rézsű, közepes vízsebesség, 1–5 cm vízmélység. Vízi és/vagy mocsári növényzet nincs. Invazív Reynoutria sachalinensis. R3: Gödöllői-tavak, 1-es tóegység. Gyér parti vegetáció, zömmel nádas, de gyékények és harmatkása is. Hínár nincs, látványos vízvirágzás. R4: A Gödöllői-tavak felett É-ra, a város déli határánál az Isaszeg felé vezető útról letérve a hídnál. A mederoldalban homogén nádas. Gyenge, fajszegény vegetáció degradációra utaló fajokkal (Solidago canadensis, Reynoutria japonica). R6: Gödöllői-tavak, 4-es tóegység (Gödöllői Gépgyár megállónál). Nádas-keskenylevelű gyékényes partszegély, sok Solidago (S. gigantea, S. canadensis). Gyér parti növényzet, kevés faj jellemző. R7: Gödöllői-tavak, 8-as tóegység (Csendes-völgy). Gyéren nádassal benőtt part, széleslevelű gyékény is. Sok Solidago, kevés egyéb faj. R8: Gödöllői-tavak, 9-es tóegység (Park Horgászegyesület). Gyér nádas, széleslevelű gyékény, sok Solidago. Közepes számú egyéb mocsári vagy vízhez kötött faj, kis abundancia.

92

R9: Isaszeg végénél, a közúti hídnál. Szennyvízbefolyást tábla jelez. Viszonylag szép, változatos, fajokban gazdagabb mozaikos mocsári növényzet. Hínarasa fajgazdag: Ceratophyllum demersum, Lemna minor, Potamogeton crispus, P. pectinatus és rögzült, hosszú fonalas (zöld)algagyep is. R10: Pécel településen, Budapest felé eső (harmadik) hídnál. A mesterséges, kaszált rézsűjű mederben hínaras és jól fejlett, mozaikos mocsári növényzet széleslevelű gyékény, virágkáka, harmatkása, békabuzogány dominanciával. 4 hínárfaj (!): Ceratophyllum demersum, Lemna minor, Potamogeton pectinatus, Spirodela polyrhiza. R11: Budapest közigazgatási határa után (XVII. ker. Írás u.-ról jobbra É-nak leágazó bekötőút hídja.) Téglalap profilú betonozott meder, a makrovegetáció szórványos, szinte hiányzik. A mederben 10–15 m hosszú fonalas algakötegek és Potamogeton pectinatus. R12: Budapest, X. ker. (Kőbánya, Felsőrákos) és XIV. ker. (Rákosfalva) határa. Kerepesi útról Pilisi-út, vasúti hídnál. Trapéz alakú, betonozott meder, a víz büdös. Minimálisnál is gyérebb és fajszegény növényzet, a vízben Potamogeton pectinatus és fonalas algakötegek. R13: Budapest, XIV. ker. Csömöri út az MTK Sporttelepnél. Trapéz profilú, betonozott meder és kaszált rézsű. Nagyon gyér és fajszegény vízinövényzet, a hínarasban viszont tömeges a Potamogeton pectinatus (fonalas algacsomók nincsenek). R14: Budapest, közel a Dunába torkolláshoz (XIII. ker., Angyalföld, Váci úttal párhuzamosan a Madarász Viktor u. hídjánál). Meredek rézsűjű, az alsó részén végig betonozott meder. Vízi makrovegetáció körébe sorolható növény nincs, csak 3 vízhez kötődő faj. Hínaras: Potamogeton pectinatus (tömeges).

93

Mintavételi helyek klasszifikációja többváltozós módszerrel 20. ábra: A Rákos patakon kijelölt mintavételi helyek klasszifikációja a makrofiton fajösszetétel alapján.

Centroid R11 R13 R12 R14 R2 R7(t) R8(t) R6(t) R3(t) R9 R4 R1 R10 -0,5

-0,25

0

0,25

0,5

0,75

1

Sorensen's Coefficient A 20.ábrán látható dendrogrammon különválik a budapesti szakasz (R11–14), nehezen besorolható a gödöllői buszpályaudvarnál lévő rész (R2), egy további fürtöt alkotnak a Gödöllői-tavak feletti (R1, R4) és közvetlenül alatti (R9–R10) mintavételi helyek, valamint a négy tóegység. 8.1.2.4 Makrozoobenton Taxonómiai szempontból a Rákos patak makrogerincteleneit sikerült a legteljesebb mértékben feltárnunk az elmúlt időszak során. A vizsgálatsorozat értékelése során jelenleg tehát erről a vízfolyásról állnak rendelkezésre a legrészletesebb eredmények. A patak biológiai minősítését a Gödöllői-tavak kivételével jól lehet jellemezni a vízi makrogerinctelen élőlény-együttes jelenlét-adatai segítségével, amelyet a módosított magyar BMWP/ASPT kombinált minősítő rendszerrel végeztünk (23. táblázat). A Rákos patak felső része a forrás térségében nem kap jelentős szennyezést, biológiai állapota jó, a szelvény a forrás térségében II. osztályú. A további szakasz a tavakig általában III. osztályúnak bizonyult (kivételként júliusban a tavak feletti szelvényben II. osztályú viszonyokat regisztrálhattunk). 94

A Gödöllői-tavak térségéről általánosan elmondható, hogy ezek kivétel nélkül jelentős mértékben terhelt vízterek, ahol az intenzív halgazdálkodás miatt kizárólag az eutrofikus vízterekben közönséges, széles tűrőképességű gerinctelen fajok találhatók. Az előforduló taxonok mennyisége nem jelentős, aminek a halak általi jelentős mértékű kifalás lehet a magyarázata. Ez minden intenzíven telepített állóvízben ugyanígy tapasztalható. Az előkerült taxonok között tehát különösebb faunisztikai érték, ritka faj, természetvédelmi szempontból kiemelhető állat nem fordult elő. A Gödöllői-tavak esetében a makrozoobenton családokon alapuló biológiai minősítő rendszer nem alkalmazható, mivel az csak áramló vízterekben érvényes. Mindezek ellenére a tapasztalt faj-választék jól mutatja a víztér elgyomosodását, a degradáció állapotát, amely a szennyezőanyag-terhelés és a halgazdálkodás együttes velejárója. A tavakat elhagyó Rákos patak bentonikus élőlény-együttese a jelentős mértékű tápanyagterhelés jeleit mutatja Isaszeg és Pécel térségében is, ahol a biológiai minősítés III. és elvétve IV. osztályt eredményezett. A széles tűrőképességű fajok dominanciája jól felismerhető a szakaszon (pl. Asellus aquaticus víziászka, Oligochaeta sp., Erpobdella octoculata nyolcszemű nadály). Végül a Budapest területére érkező Rákos patak túlnyomórészt III. osztályú minősége a torkolatig egyértelműen tovább romlik, s ott egyértelműen a IV. osztály válik uralkodóvá. A Rákos patak makroszkopikus gerinctelen faunájában a piócák bizonyultak a legdominánsabb csoportnak (lásd: az összefoglaló 24. táblázat). Ezek az állatok jól elviselik a szélsőséges terhelési viszonyokat is, adott ritka fajaik jelenléte azonban faunisztikai szempontból érdemelhet említést. Így kiemelhető a Trocheta cilindrica és a Dina apathyi fajok szórványos előfordulása a vízfolyás mentén, mivel ez ideig mindkettő csupán elvétve került elő Magyarországon. A részletes lelőhely-adatok a mintavételi jegyzőkönyvekben szerepelnek, amelyek a 3. Mellékletben találhatók (1. jegyzőkönyv- 28. jegyzőkönyv). Ugyanitt jelenik meg az összesítet taxonlista, valamint az a néhány tájékoztató jellegű diagramm, amely az előforduló élőlény-együttes faj-, illetve csoport-gazdagságát mutatja be az adatbázis segítségével kiszámítva.

95

Agabus sp. Ad. Dytiscidae Gen. sp. Ad. Elmidae Gen. sp. Ad. Asellus aquaticus Gammarus fossarum Ceratopogonidae Gen. sp. Chironomidae Gen. sp. Psychodidae Gen. sp. Ptychoptera sp. Simulium (Simulium) sp. Stratiomyiidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Baetis vernus Cloeon dipterum

TAXONOK

Rákos, Forrás 2004_05_04_ 0 0 10 0 2000 0 0 3 0 0 0 1 0 0

Rákos, Gödöllő buszpu_ 2004_05_04_ 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 0

Rákos, Tavak felett 2004_05_04_ 0 1 0 1 0 0 10 0 0 0 1 0 0 12

Gödöllői tavak, I_ tó 2004_05_04_ 0 1 0 1 0 1 3 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, III_ tó 2004_05_04_ 96

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, IV_ tó 2004_05_04_ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, V_ tó 2004_05_04_ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, VII_ tó 2004_05_04_ 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, VIII_ tó 2004_05_04_ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Gödöllői tavak, IX_ tó 2004_05_04_ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Rákos, Isaszeg alatt 2004_05_04_ 0 0 0 50 0 6 15 0 0 0 0 1 0 0

Rákos, Pécel vízmérce 2004_05_04_ 0 0 0 300 0 0 15 0 0 20 0 1 0 0

Rákos, Budapest határa 2004_05_04_ 0 0 0 9 0 0 15 0 0 3 0 2 0 0

0 0 0 1 0 0 6 0 0 1 0 0 0 0

Rákos, ÉGIS 2004_05_04_

23. táblázat. A Rákos patak mintavételi szelvényeinek biológiai minősítése a módosított BMWP/ASPT alapján Rákos, Reanal 2004_05_04_ 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0

Rákos, Torkolat 2004_05_04_

Caenis luctuosa Caenis robusta Bithynia tentaculata Lymnaea stagnalis Radix ovata Physella heterostropha Gyraulus albus Planorbarius corneus Planorbis planorbis Aquarius paludulum Nepa cinerea cinerea Dina apathyi Erpobdella octoculata Erpobdella testacea Trocheta cylindrica Glossiphonia complanata Hemiclepsis marginata Haemopis sanguisuga Calopteryx splendens Ischnura elegans Libellula depressa Orthetrum brunneum Oligochaeta Gen. sp. Hydropsyche pellucidula Anabolia furcata Cyrnus trimaculatus Plectrocnemia conspersa

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 2020 5

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 2 13 0 2 0 0 0 45 11

0 3 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 8 1 0 0 1 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 24 10

97

3 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 0 0 1 0 12 5

0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 5 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 3 0 3 0 0 0 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 1 0 0 0 0 0 12 6

0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 75 7

0 0 1 0 0 0 0 1 2 0 0 0 9 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 2 0 0 352 10

0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 44 7

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 18 5

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 15 0 0 0 29 6

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 9 4

Összefoglalásként a Rákos patak mintavételi helyeinek biológiai minősítési eredményeit mutatjuk be a 24. táblázatban, amely minősítés a kimutatott vízi makrozoobenton családtaxonok jelenlét adatain alapul.

1 Rákos, Forrás 2 Rákos, Forrás 3 Rákos, Gödöllő buszpu. 4 Rákos, Gödöllő buszpu. 5 Rákos, Tavak felett 6 Rákos, Tavak felett 7 Gödöllői tavak, I. tó 8 Gödöllői tavak, I. tó 9 Gödöllői tavak, III. tó 10 Gödöllői tavak, III. tó 11 Gödöllői tavak, IV. tó 12 Gödöllői tavak, IV. tó 13 Gödöllői tavak, V. tó 14 Gödöllői tavak, VII. tó 15 Gödöllői tavak, VII. tó 16 Gödöllői tavak, IX. tó 17 Gödöllői tavak, IX. tó 18 Gödöllői tavak, IX. tó 19 Rákos, Isaszeg alatt 20 Rákos, Isaszeg alatt 21 Rákos, Pécel vízmérce 22 Rákos, Pécel vízmérce 23 Rákos, Budapest határa 24 Rákos, ÉGIS 25 Rákos, ÉGIS 26 Rákos, ÉGIS 27 Rákos, ÉGIS 28 Rákos, ÉGIS 29 Rákos, ÉGIS 30 Rákos, ÉGIS 31 Rákos, ÉGIS 32 Rákos, ÉGIS 33 Rákos, ÉGIS 34 Rákos, ÉGIS 35 Rákos, Reanal 36 Rákos, Reanal

2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 2004.05.04 2004.05.04 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.07.12 2004.05.04 2004.07.12 98

20 18 9 19 40 59 34 47 23 25 8 15 38 2 25 24 32 24 17 28 34 45 23 16 18 30 25 32 37 31 33 31 29 27 17 27

5,00 II.B. 4,50 II.B. 4,50 III.A. 3,80 III.B. 4,00 III.A. 4,21 II.A. 3,40 III.B. 3,62 III.A. 4,60 II.B. 3,57 III.B. 4,00 IV.A. 3,75 III.B. 3,80 III.A. 2,00 V.B. 3,57 III.B. 4,00 III.B. 4,00 III.A. 3,43 IV.A. 2,83 IV.B. 3,50 III.B. 3,40 III.B. 3,21 III.B. 3,29 IV.A. 3,20 IV.A. 2,57 IV.B. 3,33 III.B. 3,13 III.B. 3,20 III.B. 3,70 III.A. 2,82 IV.A. 3,30 III.B. 3,10 III.B. 3,22 III.B. 3,00 IV.A. 2,83 IV.B. 3,00 IV.A.

Minősítes

Vízmin. osztály

ASPT

Összpontszám

Dátum

Mintahely

24. táblázat A biológiai minősítés összefoglaló eredményei a Rákos patak mentén

Jó minőségű Jó minőségű Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Jó minőségű Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Jó minőségű Kevésbé szennyezett Közepesen szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Nagyon szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Közepesen szennyezett Közepesen szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Közepesen szennyezett Közepesen szennyezett Közepesen szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Közepesen szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Kevésbé szennyezett Közepesen szennyezett Közepesen szennyezett Közepesen szennyezett

2004.05.04 2004.07.12

Minősítes

Vízmin. osztály

ASPT

Összpontszám

Dátum

Mintahely 37 Rákos, Torkolat 38 Rákos, Torkolat

13 3,25 IV.A. Közepesen szennyezett 24 3,43 IV.A. Közepesen szennyezett

8.1.2.5 Halfauna 1. mintavételi helyszín A Rákos patak 1. szakaszáról egyetlen faj egyetlen egyede sem került elő. 2. mintavételi helyszín A Rákos patak 2. mintavételi helyszínén összesen 4 faj, mindössze 15 egyede került elő. Ivadék példányt egyik fajból sem fogtunk (25. táblázat). 25. táblázat: A Rákos patak 2. szakaszáról előkerült halfajok Fajnév 1. 2. 3. 4. Rutilus rutilus 0 1 0 0 ivadék 0 0 0 0 Pseudorasbora parva 4 0 2 2 ivadék 0 0 0 0 Cobitis taenia 0 0 1 0 ivadék 0 0 0 0 Ameiurus melas 0 1 0 0 ivadék 0 0 0 0 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

5. 1 0 3 0 0 0 0 0

Egység 1 4 1 1 -

3. mintavételi helyszín A Rákos patak 3. mintavételi helyszínén 8 faj került elő. Az összes 0+-nál idősebb korosztályú egyedszám 12. Jellemző módon az összes fogott egyedszámhoz viszonyítva nagyobb volt az ivadék egyedek száma, illetve a R. rutilus, A. aspius, C. carpio fajoknak csak ivadék egyedei voltak megtalálhatók. Ezek az egységnyi fogásokban nem szerepelnek (26. táblázat). 26. táblázat: A Rákos patak 3. szakaszáról előkerült halfajok Fajnév Rutilus rutilus ivadék Leuciscus cephalus ivadék Aspius aspius

1. 0 0 1 0 0

2. 0 0 4 0 0

3. 0 1 0 0 0

99

4. 0 0 0 0 0

5. 0 1 0 0 0

Egység 0 2 0

ivadék 2 3 0 0 Pseudorasbora parva 0 1 0 0 ivadék 0 0 0 0 Carassius auratus 3 0 1 0 ivadék 0 0 0 0 Cyprinus carpio 0 0 0 0 ivadék 0 1 0 0 Cobitis taenia 0 0 0 1 ivadék 0 0 0 0 Ameiurus melas 0 0 1 0 ivadék 0 0 0 0 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 2 0 1 1 -

Az eredmények részletes értékelését a következő munkaszakaszban fogjuk elvégezni a bizonytalansági számításokkal együtt. 8.2 8.2.1

Galga patak Kémiai monitoring

8.2.1.1 A Galga patak mérési eredményeinek ismertetése a patak folyásiránya mentén A Galga patakon 9 különböző mintavételi ponton, havonkénti vizsgálatokat végeztünk 2004. májustól augusztusig. A vizsgálatok részletes mérési eredményeit az 1. Melléklet tartalmazza (55. táblázat- 64. táblázat). Az eredmények értékelése az MSZ 12749 szabvány szerint történt. Az oxigénháztartás („A csoport”) jellemzői közül az oldott oxigén mennyiségét és a kémiai oxigénigényt vizsgáltuk a vízben.

Oldott oxigén Májustól júliusig csökkenést tapasztaltunk a Galga teljes vízgyűjtőjén, de az egyes pontokon nagyon változatos. Általában igaz, hogy a hossz-szelvény szerint a vízfolyás felsőbb szakaszán jobban ellátott a patak oxigénnel, mint az alsóbb szakaszokon, illetve a torkolatnál, itt júliusban 2,6 mg/l-t mértünk. Ez az érték kiugróan alacsony volt.

Kémiai oxigénigény Az oldott oxigén amint a folyásirány mentén csökken, úgy nő a patak kémiai oxigénigénye. Kiváló (I) illetve jó (II) minőségű a Galga vize még ebben az esetben is. Kiugró érték volt Galgamácsán júniusban -9,6 mg/l-, de a MSZ-12749-1993 szerinti határértékek kategóriákba történő sorolás alapján, még jó minőségű itt is a víz.

A tápanyagháztartás mutatói („B csoport) A nitrogén- és foszforháztartás jellemzői közül a vízminták ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, foszfát-ion, valamint összes foszfor koncentrációját mértük. A vizsgálati

100

eredmények függvényében a nitrogén- és foszforháztartás jellemzőiről az alábbiak állapíthatók meg. A Galga patak vizének ammónium-ion alakulása végi jó (II) illetve kiváló (I) minőséget mutat. A júniusi részletes mintavétel során Acsánál szennyezett -IV. osztályú- volt a patak. Folyásirány mentén Acsa után a további pontokon is jelentkezik a koncentráció emelkedése, de jó (II) és tűrhető (III) vízminőségi kategóriájú még így is a patak. Püspökhatvannál és Aszódon a Szennyvíztisztító Telepnél magasabbak a koncentrációk, és ez hatással van a későbbi pontokra is, de ammónium-ion koncentráció tekintetében kiváló minőséggel torkol a Zagyvába Jászfényszarunál. Legmagasabb nitrit-ion koncentrációkat júniusban mértünk, de mindhárom hónapban Püspökhatvannál szennyezett (IV) a Galga, illetve júliusban erősen szennyezett. Júniusban Acsát követően hossz-szelvény szerint Turáig szennyezett kategóriájú a víz, de ezt követően Turánál és Jászfényszarunál tűrhetővé (III) válik. Az acsai –Püspökhatvannál jelentkező- és aszódi csúcsok az ammónium-ionnal párhuzamosan a nitrit-ion koncentrációinál is megfigyelhetőek. A nitrát-ion koncentráció a májusi és júliusi vízmintákban Püspökhatvantól Turáig tűrhető (III) kategóriájú, a többi pontnál jó (II) minőségű, de a többi ponthoz képest csak Becskénél volt számottevően kisebb a nitrát koncentrációja. Jelentős különbség a júniusi eredményekben volt, e hónapban jó (II) minősítésű a Galga patak vize, végig a folyásirány mentén. Az összes nitrogén mennyisége alátámasztja a különböző nitrogénformáknál leírtakat. A patak forrásától kiindulva a forrásvidéket elhagyva - mezőgazdaságilag művelés alatt álló területre lépve - már Nógrádkövesdnél jelentkezik a nagyobb koncentráció, ami a továbbiakban nő és Aszódon a Szennyvíztisztítónál szintén kiugró. A foszfát-ion koncentrációja a Galga patakban a nitrogén háztartás mutatóival párhuzamosan alakul abban a tekintetben, hogy a püspökhatvani és aszódi Szennyvíztisztítótól származó Galga mintáknak kiugróan nagy a koncentrációjuk. Általában minden pontnál szennyezett (IV) vagy erősen szennyezett (V) a Galga patak az oldott ortofoszfát-ion koncentráció tekintetében, és csak Becskénél kaphat kiváló (I) és Nógrádkövesdnél jó (II) minősítést. A három hónapban megegyezik a tendencia, de az idővel nőnek a koncentrációk. Az összes foszfor koncentrációja hasonlóan az oldott foszfát-ion koncentrációjához szintén nagy volt. Becskénél még kiváló állapotú a Galga patak, majd Püspökhatvannál nő és az Aszódi Szennyvíztisztítónál ismét kiugró értéket mértünk. Turánál már csökken, de Jászfényszarunál ismét megugrik a foszfor koncentráció. Májustól júniusig fokozatosan növekszenek a koncentrációk. Összefoglalva: A nitrogén és foszforformák koncentrációja folyásirány mentén hasonló tendencia szerint alakult 2004. május és július között. Kiugró értékek vannak az acsai tisztított szennyvíz befolyását követően Püspökhatvannál, és az Aszódi Szennyvíztisztító Telepnél. A nagy koncentrációk e pontokat követően végig jelentkeznek a Galga patak vizében, de Turánál kisebb értékeket tapasztaltunk. Jászfényszarunál a Zagyva torkolatnál ismét nagy a foszforháztartás mutatóinak koncentrációja, azonban a nitrogénformák koncentrációja lecsökken a torkolatnál.

101

Egyéb vízminőségi jellemzők („E csoport”) A vizsgált vízminták kémhatása enyhén lúgos volt. A pH értékek zöme 8,0-8,5 közé esett, ami a II. osztályú, „jó” vízminőségi kategóriának felel meg. Ennél jobb, I. osztályba esőt két esetben: Aszódon a szennyvíztisztító telepnél és Jászfényszarunál mértünk. A pH értékek 88,4pH között változnak. Nógrádkövesden mindhárom hónapban magasabb értékeket mértünk a többi mintavételi ponthoz képest, és az idő múlásával emelkedést tapasztalunk a mintavételi pontokon, Jászfényszaru kivételével. Az elektromos vezetőképesség alakulása: 1200-1500µS. Legmagasabb volt júniusban Nógrádkövesden, és legalacsonyabb volt májusban Turán és júliusban Becskénél. A májusi és júliusi tendencia megegyező, miszerint a Becskétől Ikladig nő, majd Ikladtól Jászfényszaruig csökken a vezető képesség. Júniusban ennek éppen fordítottját tapasztaltuk. A határértékek alapján a tűrhető kategóriába sorolható a Galga, ami a sótartalomról ad információt. Májusban a mintavételi pontok lúgosságának értékei a vízfolyás mentén hasonlóan alakulnak, 8-10mmol/l közötti értékeket mértünk. Júniusban Nógrádkövesden mértünk nagyobb értéket, de ez sem haladja meg jelentős mértékben a többi mintavételi ponton mért értékeket. Galgamácsa és Aszód Szennyvíztisztító közötti szakaszon 6mmol/l körüliek voltak az értékek, a többi időpontban mérthez képest, és ennél csak Becske környékén voltak alacsonyabbak júliusban. A kalcium és magnézium koncentrációk nagyon eltérően alakulnak a Galga patakban folyásirány szerint. Májusban a kalcium koncentrációk közel azonosak, júniusban csökkenő tendenciát mutatnak. Jászfényszarunál, a torkolatnál nagyobb értéket mértünk; júliusban, pedig szintén közel azonosak voltak a mért értékek. Becskénél és Aszódon a Szennyvíztisztítónál alacsonyabbak a koncentrációk. A magnézium koncentrációk Püspökhatvannál és az Aszódi Szennyvíztisztítónál kisebbek, de általában hasonló értékeket mértünk. A Galga vizének keménységi foka legmagasabb Becskénél. Galgamácsa és Aszód Szennyvíztisztító közötti szakaszon júniusban kisebb a keménységi foka. Júliusban általában kisebb a keménységi foka. Eltérően alakulnak a nátrium koncentrációk a különböző időpontokban az egyes mintavételi helyeken. A mért kálium értékek mindhárom hónapban hasonló tendenciát követnek. Becskétől Aszódig csökkennek az értékek, és az Aszódi Szennyvíztisztítónál megemelkedik Jászfényszaruig. A kloridion koncentrációk tág határok között mozogtak, májusban emelkedtek az értékek folyásirány mentén, júniusban csökkentek, és júliusban általában minden pontnak nagyobb kloridion koncentrációja volt. A Galga patakban folyásirány mentén fokozatosan csökken a szulfát koncentráció mindhárom hónapban.

Szervetlen mikroszennyezők („D csoport”) A vízminták nehézfém vizsgálata még folyamatban van, ezért ezekről részleges eredményeket tudunk csak közölni. A mintákból a következő tizenegy elem koncentrációját határoztuk meg:

102

As, Zn, Cd, Pb, Ni, Fe, Mn, Cr, Cu, Al, teljes- és oldott elemtartalomra egyaránt. A nehézfém vizsgálatok eredményei az 1. Mellékletben találhatóak (64. táblázat). Kicsik az arzén koncentrációk, illetve kimutatás alatti mennyiségben van csak jelen a vízben, végig a patak folyásiránya mentén, de kiugró érték volt Aszódon a Szennyvíztisztító Telepnél, májusban. A műszer kimutatási határa: <1µg/l. A mért cink értékekben Püspökhatvannál, Ikladon és Aszódon találtunk magasabb értéket, a többi ponton kicsik a koncentrációk. A patak vízmintáinak ólom koncentrációi kicsik, általában 5µg/l alatti értékeket mértünk, Turánál a 39µg/l-es érték kiugrott a többi közül, és Becskénél és Nógrádkövesdnél 10µg/l körüliek. A vizsgált nehézfémek közül a vas és mangán mennyisége végig viszonylag sok a Galga patak vizében, de Becskétől kiindulva fokozatosan csökken Jászfényszaruig. A vízmintákban mért króm koncentrációk kicsik a Galga patakban, a réz mennyisége sem jelentős a vízben. A Galga patak alumínium koncentrációját tekintve többszörösen erősen szennyezett (V. kategória), de az oldott alumínium tartalma szennyezett (IV) és tűrhető minőségű (III) . 8.2.2

Biológiai monitoring

8.2.2.1 Fitoplankton A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által szervezett munkacsoport az előző évben a Víz Keretirányelv szempontjait figyelembe véve felmérte a Galga patak hidrobiológiai és vízminőségi állapotát (KDV VIZIG 2003). A hidrobiológiai vizsgálatok a makrofiton- és makrozoobenton állományra, a fitoplanktonra és a halfaunára terjedtek ki. 2003. június 12.-én, és szeptember 22.-én merített mintákat vettünk a Galga patakból és mellékvízfolyásaiból a fitoplankton mennyiségi és minőségi vizsgálata céljára. 2003. nyarán a Galga patak fitoplanktonjának biomasszája 0.8 mg/l (Galgaguta) és 4.7 mg/l (Hévízgyörk) között változott, a vizsgált szakaszra vonatkozó átlagos érték 3.2 mg/l volt. A biomassza Galgaguta és Püspökhatvan között ugrásszerűen, Püspökhatvan és Hévízgyörk között fokozatosan növekedett. A torkolat feletti szelvényben a hévízgyörki érték kevesebb, mint felét mértük. A biomasszából számított a-klorofill koncentráció minimális, átlagos és maximális értékei 3.2 µg/l (Galgaguta), 12.7 µg/l és 18.8 µg/l (Hévízgyörk) voltak. A patak felső szakasza a 2 (oligotrófikus), a középső szakasz a 4 (mezotrófikus), a torkolat feletti szakasz a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatba tartozott. 2003. őszén a Galga patak fitoplanktonjának biomasszája szűk tartományban, 0.7 mg/l (Hévízgyörk) és 2.0 mg/l (Püspökhatvan) között változott, a vizsgált szakaszra vonatkozó átlagos értéke 1.1 mg/l volt. A biomassza hossz-szelvény menti változásaiban határozott tendencia nem ismerhető fel. A biomasszából számított a-klorofill koncentráció minimális, átlagos és maximális értékei 2.7, 4.4 és 8.1 µg/l voltak. A Galga patak Galgaguta és

103

Püspökhatvan közötti szakasza a 3 (oligo-mezotrófikus), a Galgamácsa és a torkolat közötti szakasz a 2 (oligotrófikus) fokozatba tartozott. 2004. július 13.-án a Galga patak fitoplanktonját kilenc mintavételi ponton vizsgáltuk. Az eredményeket a 3. Mellékletben (98.és 99. táblázat) foglaltuk össze és a 21.ábrán mutatjuk be. 21. ábra: A fitoplankton összetétele és biomasszája a Galgán (2004.07.13.) 10.3.2.1.1 ábra A fitoplankton biomasszája és összetétele. Galga-patak, 2004.július 13.

SUM Desmidiales SUM Ulothricales

7000

SUM Chlorococcales 6000

SUM Volvocales

biomassza (µg/l)

5000

SUM Pennales

4000

SUM Centrales

3000

SUM Xanthohyceae

2000

SUM Chrysophyceae SUM Dinophyta

1000

SUM Cryptophyta 0 Becskai-patak

Galgaguta

Acsa

Galgagyörk

Galgamácsa

Iklad

tork. felett

Hévízgyörk

Tura

Jászfényszaru

SUM Euglenophyta SUM Nostocales

A fitoplankton biomasszája 0.16 mg/l (Galgaguta) és 6.4 mg/l (Iklad) között változott, átlagosan 1.8 mg/l volt. A biomasszából számított megfelelő a-klorofill koncentráció értékek (0.5, 21.1 és 5.9 µg/l) a FELFÖLDY (1987)-féle 10 fokozatú skálán az 1 (ulra-oligotrófikus), az 5 (mezo-eutrófikus), ill. a 3 (oligomezotrófikus) fokozatnak, az MSZ 12749 sz. szabvány szerint az I. vagy II. vízminőségi osztálynak felelnek meg. A Becskei patak torkolata feletti szelvényben a fitoplankton biomasszája 0.26 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció az 1 (ulra-oligotrófikus) fokozatnak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a különféle rendszertani csoportba tartozó ostorosok (Flagellatae: 26.4 %), a piko-algák (24.4 %), a barázdás ostoros algák (Cryptophyta: 17.6 %) és az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák (12.0 %) voltak. A galgagutai mintavételi ponton a biomassza 0.16 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció az 1 (ulra-oligotrófikus) fokozatnak felel meg. Az algaegyüttesben a Pennalesrendbe tartozó kovaalgák (57.8 %) és a pikoalgák (30.6 %) voltak jelen a legnagyobb arányban. Galgaguta alatt a biomassza ugrásszerűen megnőtt, az acsai szelvényben 3.1 mg/l volt. A számított a-klorofill koncentráció a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak felel meg. A kis állománysűrűségű fitoplanktonban nagy fajlagos biomasszájú taxonok (pl. Euglena sp.: 21.655 ng/egyed, Closterium sp.: 36.902 ng/egyed) fordultak elő. A biomassza legnagyobb arányú összetevői az ostoros algák (Euglenophyta: (70.9 %) és a járommoszatok (Desmidiales: 23.9 %) voltak.

104

Galgagyörknél a biomassza 2.0 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció a 3 (oligomezotrófikus) fokozatnak felel meg. Az áradó, hordalékos víz algaegyüttesét főként a mederüledékből és az élőbevonatból bekerült kovaalgák alkotják, a Pennales-rendbe tartozó kovaalgák biomasszában kifejezett relatív abundanciája 91.7 % volt. A galgamácsai szelvényben a fitoplankton biomasszája 1.0 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció a 2 (oligotrófikus) kategóriának felel meg. A biomassza legnagyobb hányadát (84.1 %) a Pennales-rendbe tartozó kovaalgák adták. Az ikladi szelvényben mértük a biomassza maximális értékét (6.4 mg/l), a számított aklorofill koncentráció az 5 (mezo-eutrófikus) fokozatnak felel meg. A fitoplankton dominancia struktúrája is megváltozott és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák váltak dominánssá (65.7%). A Pennales-rendbe tartozó kovaalgák részesedése 20.4 % volt. Hévízgyörknél a fitoplankton biomasszája 1.2 mg/l, az előző szelvényben mért érték kevesebb, mint 20 %-a volt. A számított a-klorofill koncentráció alapján a víz a 3 (oligomezotrófikus) trofitási osztályba tartozott. A fitoplankton domináns taxonjai az előző mintavételi helyéhez hasonlóan a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák voltak (63.7%), a Pennales-kovaalgák aránya 28.1 % volt. A turai szelvényben a biomassza 1.7 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció a 3 (oligomezotrófikus) fokozatnak felel meg. A fitoplankton biomassza legnagyobb arányú összetevői a Pennales- (68.2 %) és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (24.9 %) voltak. Jászfényszarunál a torkolat közelében a biomassza 0.3 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció az 1 (ultra-oligotrófikus) fokozatnak felel meg. A szegényes fitoplankton legnagyobb arányú összetevői a Pennales- és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (32.0, ill. 28.6 %), a Chlorococcales-rendbe tartozó zöldalgák (10.6 %) és a piko-algák (10.6 %) voltak. A hossz-szelvény menti változások, a biomassza (B) és a domináns taxonok logaritmikus intervallum skálán mért, biomasszában kifejezett relatív abundanciája szerint a következőkben összegezhetők: GALGA PATAK B (mg/l) DOMINÁNS TAXONOK (1) Becskei patak torkolata felett (2) Galgaguta (3) Acsa (4) Galgagyörk-Galgamácsa (5) Iklad-Hévízgyörk (6) Tura (7) Jászfényszaru

0.3 0.2 3.0 1.0-2.0 1.2-6.4 1.7 0.3

FLAG (4) – piko (3) – CRY (3) – OSC (2) PENN (5) – piko (4) EUGL (5) – DESM (3) PENN (6-7) CENT (5) – PENN (3-4) PENN (5) – CENT (3) PENN (4) – CENT(4) – CHL(2) – piko(2)

A Galga patak egészét tekintve, az átlagos értékek alapján a biomassza legnagyobb arányú összetevői a Pennales- és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák voltak (43.0, ill. 20.6 %). A fitoplankton esetében az idei rendszeres mintavételek a munkatervnek megfelelően megtörténtek, a minták feldolgozása folyamatban van.

105

8.2.2.2 Élőbevonat Az élőbevonat kovaalga állományának minőségi és mennyiségi vizsgálata céljából 2004. július 13.-án mintákat vettünk a Galga patak következő pontjain: • • • • • • • • •

G19: Becskei patak torkolata G16: Galgaguta G14: Acsa G11: Galgagyörk G8 : Galgamácsa G7 : Iklad G3 : Hévízgyörk G2 : Tura G1 : Jászfényszaru, torkolat

Az eredményeket a 3. Melléklet 103. táblázatában foglaltuk össze és a 22.ábrán mutatjuk be. 22. ábra: Az élőbevonat vizsgálatok eredményei a Galgán . ábra. Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Galga-patak, 2004. július 13.

SUM Pennales (egyéb) 100,0 90,0

SUM Surirellaceae

80,0 70,0

%

60,0

SUM Bacillariaceae

50,0 40,0

SUM Epithemiaceae

30,0 20,0 10,0

SUM Naviculaceae

0,0 G19

G16

G14

G11

G8

G7

G3

G2

G1

A Becskei patak torkolata alatti szelvényben (G19) az élőbevonat kovaalga állományának legnagyobb arányú összetevői a Bacillariaceae- (38.2 %), Achnanthaceae- (37.4 %) és Naviculaceae-taxonok (17.6 %), a felsorolt családok domináns taxonjai Nitzschia (Lanceolatae)-fajok, az Achnanthes minutissima és Navicula-fajok voltak. A galgagutai szelvényben (G16) a kovaalga állomány legnagyobb arányú három összetevője az előző szelvényéhez hasonlóan a Naviculaceae- (40.0 %), a Bacillariaceae- (29.2 %) és az Achnanthaceae-taxonok (27.5 %) voltak. Domináns taxonok a felsorolt családok sorrendjében: Navicula spp., Nitzschia (Lanceolatae) spp. és az Achnanthes minutissima. A Galga patak acsai mintavételi pontján (G14) az élőbevonat kovaalga állományában a Naviculaceae-családba tartozó taxonok voltak dominánsak (58.6 %). Az ide tartozó Navicula subminuscula és az Amphora cf. pediculus relatív abundanciája csak ebben a mintában volt nagyobb 10 %-nál (26.3, ill. 15.0 %). Az Achnanthaceae-taxonok aránya 33.1 % volt, amelyek közül a nagy arányban itt először megjelenő Cocconeis placentula relatív abundanciája 20.3 % volt. 106

A galgagyörki szelvény (G11) élőbevonatának kovaalga együttesében az Achnanthaceaetaxonok voltak dominánsak (75.6 %), amelyek közül a Cocconeis placentula egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciája 73.2 % volt. A Naviculaceae-taxonok (főként Navicula spp.) részesedése 10.6 % volt. A galgamácsai szelvényben (G8) a kovaalga állomány taxonjai az előző mintavételi helyéhez hasonlóan az Achnanthaceae-családba tartoztak (71.1 %); a Cocconeis placentula relatív abundanciája 66.0 % volt. A Naviculaceae-taxonok (főként Navicula spp.) aránya 17.6 % volt. Az ikladi mintavételi ponton (G7) a Naviculaceae-családba tartozó taxonok (49.6 %), elsősorban Navicula-fajok (33.1 %) voltak jelen a legnagyobb arányban. Az Achnanthaceaetaxonok részesedése 36.2 % volt, amelyek közül a Cocconeis placentula a megszámlált egyedek számának 33.9 %-át adta. A Bacillariaceae-családba tartozó Nitzschia-taxonok aránya 10.2 % volt. Hévízgyörknél (G3) az élőbevonat kovaalga állományában a Naviculaceae-taxonok voltak dominánsak (52.9 %), amelyek közül a Navicula tripunctata és a Rhoicosphaenia abbreviata volt jelen a legnagyobb arányban (22.1, ill. 14.7 %). Az Achnanthaceae-családba (24.3 %) tartozó fajok közül a Cocconeis placentula részesedése 11.0 %, az Achnanthes lanceolata aránya 7.4 % volt. A Bacillariaceae-családba (19.9 %) tartozó fajok közül a Nitzschia amphibia és a Nitzschia dissipata volt a leggyakoribb, egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciájuk 11.0, ill. 7.4 % volt. A turai szelvényben (G2) az élőbevonat kovaalga állományának dominancia struktúrája az előző két szelvényéhez (Iklad, Hévízgyörk) volt hasonló. A domináns Naviculaceae-taxonok (54.7 %) legnagyobb hányadát a Navicula cf. halophila adta, amelynek egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciája 23.9 % volt. Az Achnanthaceae-család (23.9 %) jelenlévő taxonjai közül ebben a szelvényben is a Cocconeis placentula volt a leggyakoribb (22.2 %). A Bacillariaceae-családot képviselő Nitzschia-fajok a megszámlált egyedek számának 16.2 %át adták. A Galga patak torkolati szelvényében (G1) az élőbevonat kovaalga együttesében az Achnanthaceae-taxonok voltak dominansak, részesedésük 77.6 %, a családba tartozó leggyakoribb fajok a Cocconeis placentula (41.0 %) és az Achnanthes lanceolata (33.6 %) voltak. A Naviculaceae-taxonok részesedése 14.9 % volt, amelynek legnagyobb arányú (5.2 %) képviselője a Rhoicosphaenia abbreviata volt. A Galga patak kovaalga állományának legnagyobb arányú összetevői az Achnanthaceae(23.9-77.6 %), a Naviculaceae- (10.6-58.6 %) valamint a Bacillariaceae-családba (3.0-38.2 %) tartozó taxonok voltak. A patak egészére vonatkozó megfelelő átlagos értékek: 45.2 %, 35.2 % és 15.7 %. A Fragilariaceae-, Epithemaiceae-, Surirellaceae-családba, valamint a Centrales-rendbe tartozó taxonok csak szórványosan fordultak elő. Az élőbevonat kovaalga együttesének dominancia struktúrája alapján, 2004. júliusában a Galga patak a következő szakaszokra volt felosztható: patak szakaszok

mintavételi pontok

Domináns taxonok

107

1.

G19, G16

BAC (4) – ACHN (4) – NAV (3-4)

2.1 2.2 2.3

G14 G11, G8 G7, G3, G2

NAV (5) – ACHN (4) – BAC (1) ACHN (5-6) – NAV (2-3) – BAC (2) NAV (4-5) – ACHN (3-4) – BAC (2-3)

3

G1

ACHN (6) – NAV (3) – BAC (1)

A domináns taxonok rövidítései: ACHN: Achnanthaceae NAV : Naviculaceae BAC : Bacillariaceae A taxonok rövidített neve után zárójelben álló számok a módszertani részben ismertetett logaritmikus intervallum skála értékei. A Becskei patak torkolata alatti és a galgagutai szelvényt magában foglaló 1. felső szakasz élőbevonatának kovaalga állományát az Achnanthes minutissima 25 %-nál nagyobb relatív abundanciája, valamint a Cocconeis placentula hiánya különbözteti meg az egyéb mintavételi helyekétől. A Cocconeis placentula relatív abundanciája a 2. szakasz minden szelvényében nagyobb volt 10 %-nál, az Achnanthes minutissima-é 0 és 6.8 % között változott. Az élőbevonat kovaalga állományában vagy a Naviculaceae- vagy az Achnanthaceae- taxonok voltak dominánsak. A Galga patak 3. torkolati szakasza fitotektonjának kovaalga állománya az egyéb mintavételi pontokétól különbözött; a domináns Achnanthaceae-családba tartozó Achnanthes lanceolata relatív abundanciája kiugróan nagy érték, 33.6 % volt. A Galga patak élőbevonata kovaalga állományának nyári vizsgálata a vízfolyás átfogó jellemzését és jellegzetes szakaszainak elkülönítését, továbbá a taxonómiai szempontból részletesen tanulmányozandó taxonómiai csoportok (Achnanthaceae, Naviculaceae, Bacillariaceae) kijelölését tette lehetővé.

108

8.2.2.3 Makrofiton

A mintavételi helyek jellemzése G1: A Becskei patak torkolata fölött, Becske után, Nógrádkövesd településtől É-ra a közúti hídtól felfelé-30 m. Mesterségesen kialakított mederben erőteljes, de nem zárt nádas jelentős csillárkamoszat-gyeppel. Változatos, mozaikos mocsári növényzet jellemző. G2: Galgagutánál, a Bercel felé vezető műút leágazása utáni hídnál. Mesterséges meder sűrű, zárt, homogén megjelenésű nádassal. G3: Galgaguta település után a műúttól jobbra, kis bekötőúton lévő hídnál (szennyvízbefolyó előtt). A meder teljes egészében náddal sűrűn benőtt. G4: Acsa településen, az Erdőkürt felé vezető úton lévő hídnál. Mesterséges mederben, néhol kaszált mederoldali rézsűvel. A nádas dominanciája megszűnik és magas harmatkása válik uralkodóvá. Változatos mocsári vegetáció. G5: Püspökhatvan, közúti hídnál. Kaszált rézsű, hínár nincs, a mederaljban fonalas algagyepfoltok. Harmatkása-széleslevelű gyékény-virágkáka uralta vegetáció (nem nádas!). G6: Galgagyörk, a futballpálya melletti hídnál. A hídtól felfelé korábban (június eleje) kikotort 40–50 m-nyi mederszakasz, lefelé látszólag nem kotort. Széleslevelű gyékényharmatkása-virágkáka dominancia, megjelenik (tömeges) az ágas békabuzogány. Közepesen változatos mocsári növényzet jellemzi. G7: Galgamácsa településen a közúti hídnál. A hídtól felfelé korábbi kotrás nyoma szembetűnő, lefelé változatos mocsári vegetáció. Harmatkása-virágkáka-békabuzogány dominancia, a rézsű tetején kevés nád is. Hínár van: Potamogeton crispus kb. 2 m2-nyi foltban. G8: Iklad településnél, a Domony felé vezető műút hídjánál. Kotrás utáni állapot, növényzet csak a mederoldali rézsűn számottevő. Nád, harmatkása, virágkáka, békabuzogány jellemző. G9: Aszód, a tisztított szennyvíz bevezetése előtt (fölött), a régi 3-as főút hídjánál. Széles mesterséges meder, hínár nincs, sűrű fonalas algagyep jellemző. Nádas-békabuzogányosharmatkásás mocsári vegetáció. G10: Hévízgyörk, a vízmércénél (a település Galgahévíz felé eső végénél). A mesterséges kialakítású mederben (a mederaljban) fajgazdag, változatos összetételű, mozaikos mocsári növényzet. Széleslevelű gyékény, harmatkása, virágkáka dominancia, hínár van: Potamogeton crispus. G11: Zagyva torkolat fölött, a Zsámbok-Jászfényszaru közötti műút hídjánál. Mesterséges mederszakasz, lassú folyású, mélyebb (60–100 cm) víz, fenékig átlátszó. Szép, fajgazdag, változatos vizes élőhely komplex. Széleslevelű gyékény-harmatkása-békabuzogány dominancia, hínár: Potamogeton pectinatus és Lemna minor.

109

Mintavételi helyek klasszifikációja többváltozós módszerrel 23. ábra: A Galgán kijelölt mintavételi helyek klasszifikációja a makrofiton fajösszetétel alapján.

Centroid

-0,2

0

0,2

0,4

G8 G7 G10 G9 G6 G5 G2 G3 G4 G11 G1 0,6

0,8

1

Sorensen's Coefficient

Jól látható, hogy a Galga középső szakaszán (Püspökhatvan-Hévízgyörk) vizsgált helyek elkülönülnek a forráshoz és a Zagyva-torkolathoz közeli részektől. A fajgazdag G1 és G11, a nádas karakterű G2–G4, a legjobban zavart G5–G6 és a közepesen változatos G7–G10 alkotnak egy-egy fürtöt. 8.2.2.4 Makrozoobenton A Galga biológiai vízminősítése és a makrozoobenton együttes részletes taxonómiai kiértékelése jelenleg még folyamatban van, csupán a március 29.-i mintavétel eredményeit sikerült feldolgoznunk. Az egyes mintavételi szelvényekben kimutatott makroszkopikus gerinctelenek listáját a 27. táblázat, a biológiai minősítés eredményeit (a BMWP összpontszám és az egy taxonra jut átlagpontszám, ASPT feltüntetésével) a 3. Melléklet tartalmazza. A Galga felső szakasza, mint az első víztest, szegényes gerinctelen együttessel jellemezhető. A Becskei patak feletti szelvény faj- és egyedszámai messze elmaradnak a lejjebb található szelvények hasonló mutatóitól. A második azonosított víztest Aszód térségéig tart, amely 110

szakaszon számos rovartaxon fordul elő, amelyek pontos rendszertani azonosítása időigényes. A rovarok között szerepelnek a viszonylag tisztább vizeket kedvelő, sík- és dombvidéki patakokban jellegzetesen előforduló Nemouridae álkérész-család taxonjai (Nemoura cambrica), amelyek a kora tavaszi időszakban tömeges előfordulásúak. E víztest a vízi rovarlárvák változatos együtteséről nevezetes, amelyek pontos rendszertani azonosítása jelenleg még folyamatban van. A legérdekesebb, ritka előfordulású taxonok a tegzesek csoportjában (Trichoptera) fordulnak elő, amely csoport tagjai kifejezetten előnyben részesítik a kisvízfolyásokat a nagyobbakkal szemben. Az Aszódi Szennyvíztisztító beömlésétől kezdődő harmadik víztest kezdetben szegényesebb makrozoobenton együttessel jellemezhető, majd Tura térségétől a bőven termő, növényi tápanyagban gazdag vizekre jellemző, általában közönséges előfordulású gerinctelen állatok fordulnak elő. A részletes lelőhely-adatok a mintavételi jegyzőkönyvekben szerepelnek, amelyek a 3. Mellékletben (29-37. jegyzőkönyv) találhatók. Ugyanitt jelenik meg az összesítet taxonlista, valamint az a néhány tájékoztató jellegű diagramm, amely az előforduló élőlény-együttes faj-, illetve csoport-gazdagságát mutatja be az adatbázis segítségével kiszámítva.

Pisidium casertanum Pisidium sp. Dytiscidae Gen. sp. Ad. Asellus aquaticus Gammarus fossarum Gammarus roeselii Synurella ambulans Diptera Gen. sp. Chironomidae Gen. sp. Chironomus plumosus Tanypus vilipennis Limoniidae Gen. sp. Simuliidae Gen. sp.

0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

111

0 1 0 0 0 10 0 0 16 0 0 0 400

0 0 0 250 0 0 0 0 20 800 5 0 0

0 0 1 0 0 35 1 0 430 0 0 0 318

0 1 0 1 0 3 0 9 45 0 0 0 13

0 0 0 0 0 15 0 0 16 0 0 0 250

9 Galga-p, Jászfényszaru

8 Galga-p, Tura

7 Galga-p, Hévízgyörk

6 Galga-p, Iklad

5 Galga-p, Galgamácsa

4 Galga-p, Galgagyörk

3 Galga-p, Acsa

2 Galga-p, Galgaguta

Taxonok

1 Galga-p, Bekecsi-patak torkolata felett

27. táblázat. A Galga vízi makrogerinctelen taxonjainak egyedszám-adatai a március 29.-i mintavétel során

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 14 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 16 34 0 0 0 8 3 3 1 0 0 3 0 1

Tipulidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Bithynia tentaculata Lymnaea peregra Physa fontinalis Gyraulus albus Planorbarius corneus Planorbis planorbis Micronecta sp. Ilyocoris cimicoides Erpobdella octoculata Glossiphonia complanata Aeshna isosceles Calopteryx splendens Ischnura pumilio Orthetrum brunneum Platycnemis pennipes Oligochaeta Gen. sp. Nemoura cambrica Hydropsyche angustipennis Hydropsyche pellucidula Anabolia furcata Chaetopteryx major Limnephilus affinis Limnephilus elegans Limnephilus extricatus Limnephilus lunatus Limnephilus rhombicus rhombicus Nemotaulius punctatolineatus Egyedszám

0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 49 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 51

112

2 0 2 0 0 6 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 27 80 0 0 1 0 0 0 4 3 0 0 0 0 0 0 0 0 10 1 0 0 476 1166

1 0 0 31 0 0 2 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 1 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 2 2 0 41 0 0 2 2 1 0 0 20 0 0 0 1 0 2 0 0 2 20 2 0 0 878 123

9 Galga-p, Jászfényszaru

8 Galga-p, Tura

7 Galga-p, Hévízgyörk

6 Galga-p, Iklad

5 Galga-p, Galgamácsa

4 Galga-p, Galgagyörk

3 Galga-p, Acsa

2 Galga-p, Galgaguta

1 Galga-p, Bekecsi-patak torkolata felett

Taxonok

0 0 0 0 17 4 16 1 0 4 11 0 0 3 0 0 0 0 4 1 0 0 0 3 0 0 1 7 0 0 16 2 1 0 0 0 0 0 0 1 3 1 3 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 11 2 1 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 3 0 3 3 0 0 0 0 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 8 6 0 0 1 0 307 53 96 68

3

Taxonszám

11

9

16

15

9 Galga-p, Jászfényszaru

8 Galga-p, Tura

7 Galga-p, Hévízgyörk

6 Galga-p, Iklad

5 Galga-p, Galgamácsa

4 Galga-p, Galgagyörk

3 Galga-p, Acsa

2 Galga-p, Galgaguta

1 Galga-p, Bekecsi-patak torkolata felett

Taxonok

9 14 13 15

8.2.2.5 Halfauna

1. mintavételi helyszín A Galga patak legfelső, 1. mintavételi helyszínéről egyetlen faj egyetlen egyede sem került elő.

2. mintavételi helyszín A Galga patak 2. mintavételi helyszínén 11 halfaj 579 db 0+ korosztálynál idősebb egyede került elő. Ivadékot a gyakorinak számító G. gobio, B, barbatula, C. taenia és P. marmoratus fajokból fogtunk (28. táblázat). 28. táblázat: A Galga patak 2. szakaszáról előkerült halfajok (db) Fajnév Rutilus rutilus ivadék Leuciscus cephalus ivadék Alburnus alburnus ivadék Gobio gobio ivadék Pseudorasbora parva ivadék Rhodeus sericeus ivadék Carassius auratus ivadék Barbatula barbatula ivadék Cobitis taenia

1. 0 0 0 0 0 0 29 1 7 0 9 0 0 0 65 9 20

2. 1 0 0 0 1 0 16 0 4 0 12 0 3 0 38 10 26

3. 0 0 4 0 2 0 31 5 4 0 39 0 0 0 21 5 5 113

4. 0 0 5 0 2 0 26 0 7 0 30 0 0 0 40 9 21

5. 0 0 1 0 1 0 25 2 1 0 5 0 0 0 51 20 14

Egység 1 4 2 51 9 38 1 86 34

ivadék 30 1 0 0 Perca fluviatilis 0 1 0 0 ivadék 0 0 0 0 Proterorhinus marmoratus 4 3 2 1 ivadék 0 1 0 0 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

0 0 0 2 1

1 5 -

3. mintavételi helyszín A Galga patak 3. mintavételi helyszínén 9 halfaj 1857 db 0+ korosztálynál idősebb egyede került elő. Ivadékot a R. rutilus, G. gobio, Rh. sericeus, C. taenia, Esox lucius és P. marmoratus fajokból fogtunk (29. táblázat). 29. táblázat: A Galga patak 3. szakaszáról előkerült halfajok (db) Fajnév 1. 2. 3. 4. Rutilus rutilus 51 48 27 33 ivadék 8 1 2 0 Leuciscus cephalus 2 0 3 0 ivadék 0 0 0 0 Alburnus alburnus 27 30 38 43 ivadék 0 0 0 0 Gobio gobio 1 4 4 0 ivadék 2 1 0 0 Pseudorasbora parva 2 3 0 6 ivadék 0 0 0 0 Rhodeus sericeus 140 99 129 114 ivadék 225 205 82 205 Cobitis taenia 93 105 150 133 ivadék 0 0 3 16 Esox lucius 10 5 2 3 ivadék 0 3 3 0 Proterorhinus marmoratus 14 10 22 19 ivadék 2 0 0 4 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

5. 6 0 0 0 31 0 1 3 3 0 206 135 189 3 2 1 49 4

Egység 66 2 68 4 6 275 268 9 46 -

Az eredmények részletes értékelését a következő munkaszakaszban fogjuk elvégezni a bizonytalansági számításokkal együtt. 8.3 8.3.1

Nagy patak Kémiai monitoring

A Nagy patak vízrendszerének értékelése során figyelembe kell vennünk, hogy az 1. és 3. víztesteket folyóvizek (patakok) alkotják, míg a 2. víztest állóvíz (Csórréti-tározó) amelyek eltérő vízminőségi sajátosságokkal rendelkeznek. Az értékelés során -a vizsgálati idő rövidségét figyelembe véve- nem térünk ki az összes vizsgált komponensre, csupán a kiválasztott „érdekesebbeket” mutatjuk be.

114

8.3.1.1 Eredmények értékelése A Nagy patak vízrendszere esetében a hőmérséklet fontos paraméter. A patakok hőmérséklete gyors folyású hegyi patakokhoz „illően” még a legmelegebb nyári időszakban is hűvös marad (~15 ºC). A Csórréti tározóban a nyári időszakra számottevő hőmérsékleti rétegződés (~13 ºC hőmérsékleti különbséggel a fenék és a felszín között) alakult ki, amely további vízminőségi következményekkel jár. Mind a patakok, mind a Csórréti tározó alacsony vezetőképességi értékkel rendelkezik (200-400 µS/cm). A pH érték az egyes patakokban viszonylag stabilan 7,5-8,0 között alakult, amely érték jó vízminőséget jelez. A tározóban a pH jóval nagyobb változatosságot mutat (24. ábra). A májusi mérés során viszonylag egyenletes mélység szerinti pH csökkenés volt kimutatható. A nyári hónapokra a tározó felső, meleg, jól megvilágított rétegeiben jelentős pH-növekedés volt kimutatható, minden bizonnyal az algatevékenység hatására. A mélyebb rétegekben 7-7,5 közötti pH érték a jellemző. A pufferkapacitást jellemző lúgossági érték a Csórréti tározó esetében kiemelten fontos paraméter, ugyanis irodalmi adatok szerint az összes hazai vizünk közül a Csórréti tározó a legérzékenyebb a légköri eredetű savasodásra. A tározó lúgossági értéke 0,5-0,7 mekv/L körül alakult, ami kétségkívül alacsony érték, de ahhoz kellően magas, hogy a savasodás közvetlen veszélyétől ne kelljen tartanunk. A patakok lúgossági értéke a tározóénál jóval magasabb 1,02,0 mekv/L között alakul. Oxigénháztartás szempontjából a patakok helyzete kitűnő, magas oldott oxigén koncentrációval és 85-95% közötti oldott oxigén telítettséggel rendelkeznek. A tározóban az oxigénprofil (25. ábra) az idő előrehaladtával átalakul. A májusi időszakban viszonylag egyenletes, magas (75-95%) oldott oxigén telítettség jellemző a teljes víztömegre. A nyári időszakban a 3-7 méter közötti zónában az oldott oxigén koncentrációja nő, enyhe túltelítettség alakul ki, amely egyértelműen algatevékenységre utal. A 7 méter alatti mélységben az oldott oxigén koncentráció gyorsan csökken, néhány százalék telítettségi értékig. Ez alapján nem zárható ki, hogy a nyár végére a fenék közeli rétegekben anaerobia alakul ki. A szerves anyagok mennyiségét jellemző KOIps érték mind a patakokban, mind a tározóban 4-5 mg/L körüli alakult, ami kifejezetten alacsonynak tekinthető (még az ivóvíz szabványnak (5 mg/L) is megfelel). Tápanyagokat tekintve foszfor mind összes, mind ortofoszfát formában igen csekély, nem ritkán méréshatár alatti koncentrációban fordul elő mind a tározóban, mind a patakokban. A nitrogén formák (ammónium, nitrit, nitrát, Kjeldahl) szintén igen alacsony koncentrációban fordulnak elő a patakokban és a tározóban egyaránt. Az algológiai vizsgálatok során megállapított trofitási szint (oligotróf-mezotróf) szintén az alacsony tápanyagkínálatot támasztja alá. A nehézfém vizsgálatok eredményei szerint a patakokban és a tározóban egyaránt igen alacsony nehézfém koncentrációk jellemzőek, melyek gyakran alig haladják meg az igen alacsony méréshatárt (az előzetes ismereteink alapján erre számítottunk, ezért a másik két mintaterülettől eltérő, jóval érzékenyebb analitikai módszert alkalmaztunk).

115

A fémek közül a vas és a mangán mutat említésre méltó változást. Június illetve július hónapban a Csórréti tározó fenék közeli rétegében jelentős mértékű vas illetve mangán koncentráció növekedést tapasztaltunk (20-30 mg/L értékről 600-900 mg/L), ami a mély tavakra jellemző folyamat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Nagy patak vízrendszerének vizei a kémiai vizsgálatok eddigi eredményei alapján jó minőségűek. 24. ábra Csórréti tározó, pH változás függély mentén, különböző hónapokban pH

10

Május Június

9,5

Július 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 0

1

2

3

4

5

6 7 8 Mélység [m]

9

10

11

12 12,4

25. ábra Csórréti tározó, oldott oxigén telítettség változás függély mentén, különböző hónapokban 140

Május

Oldott oxigén telítettség

Június

120

Július

100 80 60 40 20 0 0

8.3.2

1

2

3

4

5

6 7 8 Mélység [m]

9

10

11

12 12,4

Biológiai monitoring

8.3.2.1 Fitoplankton A fitoplankton esetében a rendszeres mintavételek a munkatervnek megfelelően megtörténtek, a minták feldolgozása folyamatban van. Jelenleg a júliusi mintavétel eredményeit tudjuk bemutatni. A Csórréti-tározó vízrendszere fitoplanktonját 2004. július 15.-én tizenkét mintavételi ponton vizsgáltuk. A tározót a vízkivételi műnél öt mélységben (T0: felszín, T1: 4.5 m, T2: 8 m, T3: 11.5 m, T4: 14 m) mintáztuk. Vizsgáltuk továbbá az öt tápláló kisvízfolyás torkolati szelvényét (P1: Nagybérc folyás, P2: Aranybánya-patak, P3: Nyírjes folyás, P4: Nagy Lipót folyás, P5: Kisagyagos folyás), valamint a tározó elfolyó vizét és a Nagy patakot. A fitoplankton vizsgálatok eredményeit a 3. Mellékletben (38- 49. jegyzőkönyv) foglaltuk össze és a 26.ábrán mutatjuk be.

116

26. ábra: A fitoplankton összetétele és biomasszája a Nagy patak vízrendszerén (2004.07.15.) Afitoplankton biomasszája és összetétele. Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15.

SUM Desmidiales SUM Ulothricales

4500 4000

SUM Chlorococcales

3500

SUM Volvocales

biomassza (µg/l)

3000

SUM Pennales

2500 2000

SUM Centrales

1500

SUM Xanthohyceae

1000 500

SUM Chrysophyceae

0 T0

T1

T2

T3

T4

Kifolyó-

Nagy-

patak

patak

P1

P2

P3

P4

P5

SUM Dinophyta SUM Cryptophyta

A fitoplankton biomasszája a tározó felszínéről vett mintában (T0) 1.6 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció (5.1 µg/l) a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (58.4 %) és az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák (29.3 %) voltak. A 4.5 m-es vízmélységben (T1) a biomassza 3.9 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció (12.8 µg/l) a 4 (mezotrófikus) kategóriának és a II. vízminőségi osztálynak felel meg. Ebben a vízmélységben kis egyedszámban (80 i/ml) fordultak elő a nagy fajlagos biomasszájú (23.612 ng/egyed) Dinophyta taxonok, így a biomassza legnagyobb hányadát adták (Dinophyta: 48.5 %). A Centrales-rendbe tartozó kovaalgák részesedése 32.4 %, az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgáké 12.2 % volt. A 8 m-es vízmélységben (T2) a fitoplankton biomasszája 2.0 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció (6.6 µg/l) a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (73.7 %), a barázdás ostoros moszatok (Cryptophyta: 6.1 %) és az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák (5.8 %) voltak. 11.5 m-es vízmélységben (T3) a biomassza 2.0 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció (6.6 µg/l) a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (72.8 %), a barázdás ostoros moszatok (Cryptophyta: 9.2 %) és a különféle rendszertani csoportokba tartozó ostorosok (Flagellatae: 8.6 %) voltak. 14 m-es vízmélységben (T4), a mederfenék közvetlen közelében a fitoplankton biomasszája 3.9 mg/l, a számított a-klorofill koncentráció 12.8 µg/l volt, ami a 4 (mezotrófikus) fokozatnak és a II. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb hányadát a kis egyedszámban (40 i/ml) jelenlevő, de nagy fajlagos biomasszájú (25.508 ng/egyed) Dinophyta taxonok (38.4 %) adták.

117

Az 1.6 mg/l és 3.9 mg/l közötti és vízmélység szerinti változási tendenciát nem mutató biomassza átlagos értéke 2.7 mg/l volt. A biomasszából számított átlagos a-klorofill koncentráció (8.9 µg/l) a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. Az átlagos biomassza alapján megállapítható Qb = 9 érték a 10-fokozatú skálán a kiváló/jó minőségi osztálynak felel meg. Az átlagos értékek alapján a fitoplankton legnagyobb arányú összetevői a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (57.6 %), a páncélos ostoros algák (Dinophyta: 17.4 %), és az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák (9.5 %) voltak. A tározó kifolyó patakja fitoplanktonjának biomasszája 0.6 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció (1.9 µg/l) a 2 (oligotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák (44.0 %) és a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (42.5 %) voltak. A Nagy patak fitoplanktonjának biomasszája 0.1 mg/l, a biomasszából számított a-klorofill koncentráció 0.3 µg/l volt, amely utóbbi az 1 (ultra-oligotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A patakban valódi plankton nincs, a biomassza legnagyobb hányadát a bevonatból bekerült Pennales-kovaalgák (60.6 %) és a piko-algák (34.7 %) adták. A tározó 1. sz. befolyó patakja (Nagybérc folyás) torkolati szelvényében a fitoplankton biomasszája 3.3 mg/l volt. A számított a-klorofill koncentráció (10.7 µg/l) a 4 (mezotrófikus) fokozatnak és a II. vízminőségi osztálynak felel meg. Legnagyobb arányban a Centralesrendbe tartozó kovaalgák és a páncélos ostoros algák (Dinophyta) voltak jelen, amelyek biomasszára vonatkoztatott relatív abundanciája 63.0, ill. 22.9 % volt. A 2. sz. befolyó (Aranybánya-patak) fitoplanktonjának biomasszája 2.3 mg/l volt, a számított a-klorofill koncentráció 7.6 µg/l volt, amely utóbbi a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A domináns Centrales-kovaalgák a biomassza 90.3 %-át adták. A 3. sz. befolyó (Nyírjes folyás) fitoplanktonjának biomasszája 3.4 mg/l volt. A számított aklorofill koncentráció (11.1 µg/l) a 4 (mezotrófikus) fokozatnak, ill. a II. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (60.9 %) és páncélos ostoros algák (Dinophyta: 29.1 %) voltak. A 4. sz. befolyó (Nagy Lipót folyás) fitoplanktonjának biomasszája 2.4 mg/l, a biomasszából számított a-klorofill koncentráció 7.8 µg/l volt, amely utóbbi a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A domináns Centrales-kovaalgák biomasszára vonatkoztatott relatív abundanciája 81.0 % volt. Az 5. sz. befolyó (Kisagyagos folyás) fitoplanktonjának biomasszája 2.6 mg/l volt. A számított a-klorofill koncentráció (8.5 µg/l) a 3 (oligo-mezotrófikus) fokozatnak és az I. vízminőségi osztálynak felel meg. A biomassza legnagyobb arányú összetevői a Centralesrendbe tartozó kovaalgák (68.6 %) és a páncélos ostoros algák (Dinophyta: 19.6 %) voltak. A befolyó patakok fitoplanktonjának biomasszája 2.3 és 3.4 mg/l között változott, átlagosan, a tározó fitoplanktonjával csaknem azonos érték, 2.8 mg/l volt. A trofitás fok szélső és átlagos értékei a tározóéval megegyezően 3 (oligo-mezotrófikus), 4 (oligo-mezotrófikus) és 3 (oligomezotrófikus) voltak. A számított a-klorofill megfelelő értékei alapján megállapított vízminőségi kategóriák (I., II., ill. I. osztály) is megegyeztek. Az átlagos értékek alapján a

118

biomassza legnagyobb hányadát, a tározóéhoz hasonlóan, a Centrales-rendbe tartozó kovaalgák (72.8 %) és a páncélos ostoros algák (Dinophyta: 14.3 %) adták. 8.3.2.2 Élőbevonat A Csórréti-tározó befolyó és elfolyó vizeit 2004. július 15.-én a következő mintavételi pontokon mintáztuk az élőbevonat kovaalga állományának vizsgálata céljából: • • • • • • •

P1: Nagybérc-folyás P2: Aranybánya-patak P3: Nyírjes-folyás P4: Nagy Lipót-folyás P5: Kisagyagos-folyás Kifolyó-patak Nagy patak

Az eredményeket a 3. Mellékletben foglaltuk össze (104. táblázat) és a 27.ábrán mutatjuk be. 27. ábra Az élőbevonat vizsgálatok eredményei a Nagy patakon

Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15.

SUM Pennales

100,0 90,0 80,0

SUM Bacillariaceae

70,0

%

60,0 50,0

SUM Naviculaceae

40,0 30,0 20,0

SUM Achnanthaceae

10,0 0,0 P1

P2

P3

P4

P5

kifolyó patak

Nagy-patak

SUM Eunotiaceae

A Nagybérc-folyás (P1) élőbevonatának kovaalga állományában a Naviculaceae-családba tartozó taxonok voltak dominánsak (58.3 %); a Rhoicosphaenia abbreviata egyedszámra vonatkoztatott relatív abundanciája 37.5 % volt. A Bacillariaceae-taxonok részesedése 20.8 %, a Fragilariaceae-taxonoké 12.5 % volt, amely családok domináns fajai a Nitzschia amphibia (12.5 %), ill. a Meridion circulare (12.5 %) voltak. Az Aranybánya-patak (P2) élőbevonatának kovaalga együttesében a Fragilariaceae-családba (73.1 %) tartozó Tabellaria fenestrata volt domináns, amelynek a megszámlált egyedek számára vonatkoztatott relatív abundanciája 66.8 % volt. Az Achnanthaceae-családot egyedül képviselő Achnanthes minutissima részesedése 14.2 % volt.

119

A Nyírjes-folyás (P3) bevonatban élő kovaalgái közül az Achnanthaceae-taxonok (56.1 %) voltak jelen a legnagyobb arányban. A domináns Achnanthes minutissima relatív abundanciája 54.9 % volt. A Naviculaceae-taxonok részesedése 20.7 %, a Fragilariaceaetaxonoké 15.9 % volt. A Naviculaceae-családot képviselő taxonok közül egy kisméretű, ideiglenesen „Gomphonema sp. (P3)”-ként jelölt faj volt a leggyakoribb (17.1 %). A Nagy Lipót-folyás (P4) fitotektonja kovaalga állományának két, közel azonos részesedésű összetevője a Naviculaceae- (50.0 %) és az Achnanthaceae-taxonok (47.7 %) voltak. Előbbi legnagyobb arányú képviselője a Gomphonema sp. (P3) (48.5 %), utóbbi az Achnanthes minutissima (46.2 %) volt. A Kisagyagos-folyás (P5) élőbevonatának kovaalga állományában Achnanthaceae-taxonok voltak jelen a legnagyobb arányban (54.8 %), amelyek közül az Achnanthes minutissima volt domináns (51.6 %). Az Achnanthes lanceolata relatív abundanciája 3.2 % volt. A Fragilariaceae-taxonok részesedése 22.6 %, a Naviculaceae-taxonoké 16.1 % volt. A két család legnagyobb arányban jelenlévő fajai a Meridion circulare (19.4 %), ill. a Gomphonema sp. (P3) voltak. A Csórréti-tározó kifolyó patakja fitotektonjának kovaalga együttesében a tározó fitoplanktonjának jellegzetes faja, a Centrales-rendbe tartozó Cyclotella cf. bodanica volt jelen a legnagyobb arányban (42.2 %). Az Achnanthaceae-családba tartozó taxonok relatív abundanciája 28.3 %, a Naviculaceae-taxonoké 17.5 %, a Fragilariaceae-taxonoké 10.8 % volt. A legnagyobb arányban jelenlévő taxonok a felsorolt családok sorrendjében az Achnanthes minutissima (11.4 %), az Amphipleura sp. (7.8 %), ill. a Fragilaria capucina var. vaucheriae (8.4 %) voltak. A Nagy patak élőbevonatának kovaalga állományában az Achnanthaceae-családba tartozó taxonok voltak dominánsak (76.7 %), amelyek közül a Cocconeis placentula relatív abundanciája 43.1 %, az Achnanthes minutissima-é 18.1 %, a Cocconeis neodiminuta-é 15.5 % volt. A Naviculaceae-családba tartozó taxonok részesedése 19.0 % volt, amelyek közül a Gomphonema sp. (P3) jelű, további részletes taxonómiai vizsgálatot igénylő faj relatív abundanciája 16.4 % volt. A Csórréti-tározó 2004. nyarán vizsgált befolyó- és elfolyó vizei élőbevonatának kovaalga állománya mintavételi pontonként nagymértékben változó összetételű volt. Az a tény, hogy egyes befolyó vízfolyások bevonatban élő kovaalgái között is – bár csak szórványosan – megjelenik a tározó fitoplanktonjának jellegzetes faja, a Centrales-rendbe tartozó Cyclotella cf. bodanica, a mintavételi pontok megváltoztatásának kérdését veti fel. 8.3.2.3 Makrofiton

A mintavételi helyek jellemzése Cs1: A tározó völgyzárógátjától balra (É felé) az első öblözet (befolyó nincs). A mederalkatból adódóan keskeny, de nem fajszegény parti növényzet széleslevelű gyékény, békaszittyó, erdeikáka, siskanád és pántlikafű dominanciával. A gáthoz közelebb Typha angustifolia is. GPS koordináták: N 47°53,211’ E 019°57,515’.

120

Cs2 (Cs2A: tározó, Cs2B: befolyó): a tározóba ÉK felől befolyó névtelen csermely torkolatánál lévő öblözetnél. A tározó (Cs2A) habituálisan és növényzetét tekintve teljesen hasonló Cs1-hez, jelentősebb mocsári csetkáka állományokkal. A csermely (Cs2B) telepített lucfenyvesen keresztül éri el a tározóteret, kevert magaskórós növényzettel kísérve. GPS koordináták: N 47°53,320’ E 019°57,464. Cs3 (Cs3A: tározó, Cs3B: befolyó): mocsár-magassásos komplex a Német Lipót-folyás torkolati öblében, a tározó É-i végénél. Sekélyebb öblözet változatos (mozaikos és zonációt is mutató) mocsári növényzettel. Van hínarasa is (!): Polygonum amphibium polikormon 2–3 m2-en. Cs3B: A patak egy szép 200-300 m2-es égerligeten keresztül éri el a tározót. Jellegzetes, köves (andezites) medrű csermely. A mederben nincs makrovegetáció, a meder szegélyén főleg erdei és az égerligetekre jellemző fajok keverednek nagy gazdagságban. GPS koordináták: N 47° 53,453’ E 019° 57,295’. Cs4(B): Aranybánya-folyás a torkolat előtt. Habituálisan hasonló és szintén égeresen keresztül fut be a tározóba, csak fajszegényebb és kisebb az összborítás, mint a Német Lipótfolyásnál. GPS koordináták: N 47° 53,435’ E 019° 57,169. Cs5 (Cs5A: tározó, Cs5B: befolyó): A tározóba Ny-ról a völgyzárógáthoz közeli öblözetben torkolló névtelen kisvízfolyásnál (csermely típus). A tározó partszegélyében (Cs5A) domináns a keskeny- és széleslevelű gyékény, a békaszittyó, a siskanád és a réti füzény. A csermely nagy köveken (sziklák között) csörgedezve éri el a tározót, és a zárt lucos-égeres erdőben még inkább faj- és borításszegény. GPS koordináták: N 47° 53,126’ E 019° 57,341. Cs6: Nagy patak (a Szén-patakkal) Gyöngyössolymostól É-ra, a Cserkő-bánya bekötőútján lévő hídnál. Köves-kavicsos medrű, közepes-sebes folyású, hínár nélküli. Az égerligetben futó patak szegélynövényzete változatos és gazdag. GPS koordináták: N 47° 50,019’ E 019° 55,861’. Cs7: Nagy patak (a Szén-patakkal) Gyöngyössolymostól É-ra, a Fűtőháznál (Fűtőház vmh.). A köves-kavicsos mederaljon helyenként sűrű fonalas algabevonat, hínárféleség nincs. A szegélynövényzet nagy borítású és fajgazdag, egyre több antropogén hatást jelző és degradációra utaló fajjal (Artemisia vulgaris, Erigeron canadensis, Stenactis annua). GPS koordináták: N 47° 49,992’ E 019° 56,210’.

121

Mintavételi helyek klasszifikációja többváltozós módszerrel 28. ábra: A Csórréti-tározón és hozzáfolyásain, ill. az elfolyó Nagy patakon kijelölt mintavételi helyek klasszifikációja a makrofiton fajösszetétel alapján.

Centroid

-0,2

0

0,2

0,4

Cs1_t Cs3_t Cs2_t Cs5_t Cs5_p Cs3_p Cs4_p Cs7_p Cs6_p Cs2_p 0,6

0,8

1

Sorensen's Coefficient Csórrét esetében határozottan elkülönülnek a tározótérhez tartozó mintavételi helyek, egy cluster alkot a befolyó patakok közül a Cs3–Cs5, és egy továbbit a Nagy patak és a tározóba ÉÉK felől érkező kis csermely. Az utóbbi három nyitottabb, napfényben gazdagabb mederszakasz. 8.3.2.4 Makrozoobenton A Csórréti-tározó és a környezetében található 5 felvízi kis patak, valamint az elfolyó Nagy patak makrozoobenton együttese bizonyult a legváltozatosabbnak a vizsgált három víztér között. Megállapítható, hogy a patakok minden tekintetben kielégítik a referencia feltételrendszer és élőlény-együttes kritériumait, az eredmények tehát egyértelműen felhasználhatók lesznek majd a típus-specifikus referencia feltétel-együttes egyértelmű lehatárolására. A tározótérben szegényes együttes található, a parti szegélyzónában jól felismerhető, hogy a halállomány kifalása erőteljesen gyéríti a gerinctelen faunát. Mindemellett azonban kiderült, hogy a tározótérben a patakokhoz hasonlóan jelentős méretű folyamirák-populáció (Astacus astacus) találta meg életfeltételeit. Ez a rákfaj kisvízfolyásaink alsó szakaszairól az utóbbi évtizedekben teljesen kipusztult, csupán néhány, a vízgyűjtő felső szakaszán található

122

állóvízben tudtak szignifikáns populációkat kialakítani (pl. Orfűi (Pécsi)-tó, Lázbérci-tározó, Csórréti-tározó). A másik jellegzetes gerinctelen faj a puhatestűek, ezen belül a kagylók képviselője, a tavikagyló (Anodonta anatina), amelynek nagy példányai találhatók meg a tározó folyamatosan aerob vízrétegeiben (8-10 m mélységig). A tározó mélyebb vízrétegeiben csupán néhány kevéssertéjű gyűrűsféreg (Oligochaeta sp.), valamint árvaszúnyog lárva (Chironomidae sp.) került kimutatásra, amely alkalmanként előforduló oxigénhiány miatt lehetséges. A tározóba folyó öt patak makrozoobenton együttesében számos faunisztikai ritkaság fordul elő, s ezek a taxonok természetvédelmi és vízminőség-védelmi szempontból egyaránt jelentősek, hiszen nagy érzékenységű indikátor szervezetek, amelyek előfordulása egyértelműen tiszta vízi körülményeket jelez. Taxonómiai nehézségek, és a rendelkezésre álló rövid idő miatt a júliusi minták feldolgozása jelenleg még folyamatban van, az eddig meghatározott taxonok, vagyis a májusi mintavétel eredményei viszont a 3. Mellékletben (38.- 49. jegyzőkönyv) találhatók. Ugyanitt jelenik meg az összesítet taxonlista, valamint az a néhány tájékoztató jellegű diagramm, amely az előforduló élőlény-együttes faj-, illetve csoport-gazdagságát mutatja be az adatbázis segítségével kiszámítva.

Pisidium sp. Anodonta anatina Agabus didymus Ad. Laccophilus minutus Ad. Elmidae Gen. sp. Lv. Gyrinidae Gen. sp. Ad. Astacus astacus Gammarus balcanicus Chaoborus crystallinus Chironomidae Gen. sp. Limoniidae Gen. sp. Ptychoptera sp.

1 0 0 0 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 100 0 0 2 0 0 1 0 10

0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 160 0 0 0 0 0 0 0 0 123

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 50 0 0 1 1 0 0 0 0

0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 65 50 0 0 0 8 0 4 0 0 0 0 0 0

11 Csórréti-tározó, tározó kifolyó 12 Nagy patak, Szén-patak torkolat felett

10 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p előtt

09 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p

06 Csórréti-tározó, 3_ befolyó-p 07 Csórréti-tározó, 3_-4_ befolyó-p előtt 08 Csórréti-tározó, 4_ befolyó-p

05 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p előtt

04 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p

03 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p előtt

02 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p

Taxon

01 Csórréti-tározó, torkolat

30. táblázat. A Csórréti-tározó vízi makrogerinctelen taxonjainak egyedszám-adatai a május 3-ai mintavétel során a különböző vízterekben

0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2 0 8 18 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 2 60 0 0 0 0

Simuliidae Gen. sp. Tipulidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Caenis rivulorum Ephemera sp. Ecdyonurus sp. Epeorus assimilis Heptagenia sulphurea Heptageniidae Gen. sp. Rhithrogena beskidensis Rhithrogena picteti Rhithrogena sp. Paraleptophlebia werneri Radix auricularia Radix ovata Gyraulus riparius Aquarius paludulum Gerris sp. Sialis lutaria Aeshna caerulea Orthetrum brunneum Orthetrum cancellatum Oligochaeta Gen. sp. Plecoptera Gen. sp. Leuctridae Gen. sp. Nemoura cambrica Nemurella pictetii Protonemura sp. Agapetus sp. Goera pilosa Hydropsyche angustipennis Hydropsyche exocellata Hydropsyche pellucidula Hydropsyche tenuis Allogamus uncatus Anabolia furcata Ecclisopteryx madida Halesus radiatus Limnephilidae Gen. sp. Micropterna lateralis Potamophylax nigricornis Philopotamus montanus montanus Wormaldia occipitalis occipitalis Plectrocnemia conspersa Rhyacophila fasciata Rhyacophila praemorsa

0 0 0 0 2 2 1 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 35 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 8 160 6 11

0 0 0 0 0 19 0 0 0 2 0 0 0 25 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 17 0 0 0 0 0 0 0 2 7 229 3 8

124

0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 13 0 0 3 0 4 45 1 0 1 0 0 0 0 0 0 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 20 0 0 0 0 0 0 5 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 5 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 82 11 94 82 10 55 142 7 9 3 10 12 2 16 11

8.3.2.5 Halfauna

Nagy-Lipót (Nyírjes) - folyás A Nagy-Lipót folyásnak csupán az 1. mintavételi pontjáról került elő két faj egy-egy példánya. A fentebbi mintaegységekben nem volt halfogás (31. táblázat). A fogott egyedek adult példányok voltak. A táblázat utolsó oszlopa a 100 méterre számított egyedszámokat mutatja. 31. táblázat: A Nagy-Lipót folyásból előkerült halfajok (db) Fajnév 1. 2. 3. 4. Lepomis gibbosus 1 0 0 0 ivadék 0 0 0 0 Perca fluviatilis 1 0 0 0 ivadék 0 0 0 0 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

5. 0 0 0 0

Egység 1 1 -

Aranybánya-folyás A víztér öt mintaegységéből nem került elő egyetlen faj egyetlen egyede sem.

Csórréti-tározó A Csórréti-tározón elsősorban kvalitatív mintavételt végeztünk (32. táblázat). A tározóból 11 faj került elő. A fajonkénti fogott egyedszámokat tájékoztató jelleggel közöljük. Az ivadék határozása ebben az esetben is megtörtént, számuk az összegyedszámban szerepel. Az összes fogott egyedszám 391. Emellett szemikvantitatív mintavétel is történt (33. táblázat). Ebben az esetben az ivadék határozása szintén megtörtént, egyedszámukat külön sorban adjuk meg. A táblázat utolsó oszlopában az egységnyi – 100 méter – mintavételi hosszra számított egyedszámokat tüntetjük fel. 32. táblázat: A tározóból előkerült halfajok Fajnév Rutilus rutilus Scardinius erythrophthalmus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Blicca bjoerkna Rhodeus sericeus Cobitis taenia Esox lucius Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus cernuus

Egyedszám (db) 1 205 37 3 62 8 3 4 58 9 1

125

33. táblázat: A tározó mintapontjairól előkerült halfajok (db) Fajnév 1. 2. 3. 4. Scardinius erythrophthalmus 8 18 9 22 ivadék 74 20 13 26 Leuciscus cephalus 13 7 2 6 ivadék 0 0 0 0 Alburnus alburnus 0 0 0 0 ivadék 0 0 3 Blicca bjoerkna 0 0 0 1 ivadék 52 0 0 8 Rhodeus sericeus 2 0 0 1 ivadék 0 0 0 0 Cobitis taenia 1 0 0 0 ivadék 0 0 0 0 Esox lucius 1 0 1 2 ivadék 0 0 0 0 Lepomis gibbosus 30 8 0 2 ivadék 0 0 0 1 Perca fluviatilis 6 1 0 0 ivadék 0 0 0 1 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

5. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 1 0

Egység 23 11 0 1 1 1 2 16 3 -

5.4 Nagy-folyás A Nagy-folyás öt mintaegységéből két faj 166 0+ korosztálynál idősebb egyede került elő (34. táblázat). A B. barbatula faj 1 ivadék (0+) példányát is sikerült fogni. 34. táblázat: A Nagy-folyásból előkerült halfajok (db) Fajnév 1. 2. 3. 4. Leuciscus cephalus 1 1 0 0 ivadék 0 0 0 0 Barbatula barbatula 46 26 29 27 ivadék 1 0 0 0 1-5.: mintaegyégek; Egység: 100 méterre számított egyedszám (db)

5. 0 0 36 0

Egység 1 66 -

Az eredmények részletes értékelését a következő munkaszakaszban fogjuk elvégezni a bizonytalansági számításokkal együtt.

126

9

GIS MEGJELENÍTÉS ÉS PROJEKT HONLAP

9.1

A létrehozott térinformatikai rendszer (GIS) bemutatása

A létrehozott térinformatikai rendszer célja, hogy a projektben résztvevő kutatók különösebben mély térinformatikai ismeretek nélkül, de mégis könnyűszerrel végezhessenek elemzéseket olyan adatokon, amelyek térbeli referenciája igen fontos. 9.1.1

Szoftverkörnyezet

Ennek érdekében a szoftver környezetet úgy választottuk meg, hogy a végfelhasználók egy csökkentett eszközkészletű, igen felhasználóbarát és egyben ingyenes térinformatikai „nézegető” programot telepíthetnek a számítógépes rendszerükbe. A fejlesztés ugyan más szoftverrel történik, de az alapadatok kompatibilisek mindkét rendszer számára. Ennek eredményeként, a végfelhasználók mérési eredményeiket mérési intervallumonként visszakapják már a térbeli mérési pontokhoz kapcsolva, megteremtve a lehetőséget a további elemzések és dokumentációs anyagok elkészítésére. A szoftverkörnyezet az ESRI cég ArcExplorer és ArcView szoftverei. Az ArcExplorer egy az ESRI által kifejlesztett - ingyenes szoftver. Az ArcExplorer kiválóan megfelel adatok publikálására, hiszen az adatok CD-n való eljuttatása a felhasználókhoz, és az ArcExplorer ingyenes szoftver letöltése könnyen járható út. Az ArcExplorer eszköztárain található funkciók segítségével könnyedén adhatunk hozzá új adatokat a térképeinkhez, elérhetünk olyan funkciókat, mint nyomtatás, kicsinyítés, nagyítás, eltolás, azonosítás, hiperlinkek. Mint egy teljes értékű adatböngészővel, hozhatunk létre széleskörű lekérdezéseket. Az ArcExplorer segítségével shape, ArcInfo coverage, és SDE rétegek adatait kérdezhetjük le. Így az ArcExplorerben tematikus térképeket hozhatunk létre az attribútumadatok segítségével, illetve elemi statisztikai elemzéseket végezhetünk el. A szoftver segítségével shapefájlokat nyithatunk meg, definiálhatjuk a térképi jelkulcsokat az egyes rétegekhez, majd a kész térképet elmenthetjük. Az így kapott térképet a későbbiek folyamán bármikor megnyithatjuk, anélkül, hogy a szimbólumokat, illetve a megjelenést újra be kellene állítanunk. A fejlesztői környezetként hasznát ArcView az egyik legnépszerűbb asztali térképező program. Az ArcView biztosítja az adatok megjelenítését, lekérdezését, elemzését, és integrálását. Készíthetünk, és szerkeszthetünk új, és meglévő földrajzi adatokat. Talán részünkről a legfontosabb különbség, hogy az ArcView megengedi az alapadatok szerkesztését módosítását, míg az ArcExplorer kizárólag azok megjelenítésére, adott esetben az alapinformációk más féle csoportosítására szolgál. 9.1.2

Az ArcExlorer adatai a kutatásban

A tájékozódást segítő alapadatok: • 1 : 10000-es méretarányú topográfiai térképek EOV-ba (Egységes Országos Vetületi Rendszerbe) transzformálva (Adatforrás: Földmérési és Távérzékelési Intézet) • 1 : 50000-es méretarányú digitális katonai térkép vektorizálva (Adatforrás: HM Térképészeti Hivatal) • 1 : 250000-es közigazgatási határ térkép (Adatforrás: Földmérési és Távérzékelési Intézet)

127

A rendszer feltöltéshez a fent felsoroltak közül beszerzésre került 9 db katonai szelvény és 49 db topográfiai térkép (Galga patak: 25 db, Rákos patak: 14 db, Csórréti tározó: 10 db). Ezek szelvényezését és a vízfolyások elhelyezkedését mutatja a 29. ábra. 29. ábra: A térképek szelvényezése a mintaterületeken

1:50000-es katonai szelvényezés 1:10000-es EOV szelvényezés

Az 1:10000-es térképeket 256 színmélységbe, 300 dpi-vel szkennelve és EOV rendszerbe transzformálva vásároltuk meg. A katonai térképek formátuma DXF, mely könnyűszerrel alakítható az ESRI termékek által is támogatott „shape” formátumba. A közigazgatási határok szintén shape formátumúak. A vízmintavételi pontok helye GPS-es adatgyűjtéssel készült. Ezekből az adatokból hoztuk létre a térinformatikai rendszer térbeli alapjait, mely az összes adatot bemutatva a következőképpen néz ki (Rákos patak tavai, RP4 és RP5 mintavételi pontok)(30. ábra).

128

30. ábra: Mintafedvény: A Rákos patak tavai

9.2

A mérési eredmények feldolgozása

A mérési eredményeket az egyes vízfolyásokkal foglalkozó kutatócsoportok havi bontásban, táblázatos formában adják át. Ebből készítjük el a pontokhoz kapcsolható attribútum táblákat, amelyek már alkalmasak tematikus megjelenítésre. Az adatkapcsolást az teszi lehetővé, hogy minden egyes mérési pontnak van egy egyedi azonosítója (pl.: RP4) és minden mérési eredmény feljegyzésénél ehhez az azonosítóhoz kerülnek bejegyzésre a mért adatok. Ezek után a két táblázat (a pontadat attribútum táblája és a mért adatok táblázata) könnyűszerrel összefésülhető. A mérési pontokról minden attribútum lekérdezhető, amivel az attribútum táblát töltöttük fel.

129

31. ábra: Feltöltött mintatábla a Rákos patakon

Az ArcExplorer lehetőséget biztosít az osztályba sorolt adatok színfokozattal, illetve szimbólumfokozattal való megjelenítésére. A tematikus megjelenítésre mutatjuk be a 32. ábrát (Rákos patak, májusi adatsor, oldott oxigén attribútum). Természetesen az egyes értékek feliratként megjeleníthetők, de arra is lehetőség van, hogy másik attribútum, pl. az azonosító kerüljön kiírásra az egyes mintavételi pontok mellé. Ahogy a feliratozásnál is minden opció állítható (attribútum, méret, szín, stb.), úgy természetesen a tematikus térképet szimbolizáló jelek milyensége, színe, a legkisebb és a legnagyobb szimbólum mérete állítható. 32. ábra: Minta adatsor a Rákos patakról

130

Az attribútum táblából létrehozhatunk lekérdezések definiálásával leválogatásokat. Ekkor matematikai (kisebb, nagyobb, egyenlő, stb.) és logikai (ÉS, VAGY, NEM) operátorok segítségével az alaphalmazból akár több tulajdonság alapján is kiválaszthatunk mintavételi helyeket. Az alábbi példa két tulajdonság szűkítését és azok ÉS (azaz metszet) kombinációját szemlélteti, azaz olyan pontokat kerestünk, ahol a nátrium értéke nagyobb, mint 72 és egyszerre teljesül az a feltétel is, hogy a nitrát érték, pedig nagyobb legyen, mint 8. Amikor elkészítünk egy leválogatást, akkor részben a szoftver megjeleníti a kiválasztott mintavételi pontokat, részben, pedig legenerál egy új attribútum táblát, amelyben kizárólag ezeknek a pontoknak a mérési adatai jelennek meg. Amennyiben egy ilyen kiválasztás fontos számunkra, megtehetjük, hogy a leválogatás eredményét elmentjük. 9.3

Honlap

A projekt indításakor megfogalmazódott az igény, hogy lehetőség legyen a kutatás eredményeinek folyamatos publikálására az Interneten. Az Internetes publikálással kapcsolatosan az alábbi kérdések fogalmazódtak meg: • • • •

Milyen lehetőségek adódnak a kutatás bemutatásával kapcsolatban az Interneten? Mi legyen az oldal domain neve? Hol működjön weboldal? Milyen szerveren legyen elhelyezve? Mi legyen az oldal tartalma, a honlap struktúrája? Mennyire részletesen közölje a kutatási eredményeket? • Milyen gyakorisággal legyen karbantartva? • Hogyan üzemeljen a projektzárás után? 9.3.1

A kutatás eredményeinek bemutatása az interneten

A konzorcium úgy döntött, hogy az eredmények publikálására elégséges egy jól strukturált, egyszerű és esztétikus statikus weblapot hoz létre, amin az eredmények összefoglalva kerülnek bemutatásra. 9.3.2

Domain név

A domain név kitalálásakor szem előtt kellett tartani, hogy valamiként jellemezze a projektet, de nagyon nehéz lett volna a bonyolult témacímből („Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembevételével”) valamilyen frappáns rövidítést készíteni. Erre született meg az ötlet, hogy a három mintaterületnek a nevéből szülessen egy olyan mozaikszó, ami önmagában is értelmes és könnyű megjegyezni. Így esett a választás a RAkos-GAlgaCSórrét=RAGACS megoldásra. A domain név többi része természetesen a szervert mutatja, amin a honlap elhelyezésre került. 9.3.3

A honlap elhelyezése

A honlap elhelyezésével kapcsolatban több ötlet is született: az egyik szerint lehetett volna vásárolni domain nevet, pl. www.ragacs.hu (egyébként ilyen már sajnos létezett), de ennek fenntartása a projekt lezárása után kérdéses lett volna. Ezért választottuk azt a megoldást,

131

hogy SZIE hivatalos weblapján kérünk az Informatikai Hivataltól egy albejegyzést és ott fog működni a lap, immár www.ragacs.szie.hu domain név alatt. 9.3.4

A honlap struktúrája

A honlap struktúrája részben a munkaterv alapján került kialakításra, részben próbáltuk belefoglalni az egyéb ott nem szereplő fontos információkat, érdekességeket. Minden lap tetején ugyanaz a menü található, melynek menüpontjai: Projekt, Konzorcium, Munkaterv, Mintaterületek, Kutatási eredmények, Publikációk, Képtár. Amennyiben valamelyik menü fölé visszük a kurzort láthatóvá válnak az adott témának a belső linkjei (almenüi), amik itt is vagy a menü kiválasztása után a baloldalon szintén elérhetők. Ez alatt a menüsor alatt, pedig az aktuális oldal látható a menütérképen belül (33. ábra és 35. táblázat). 33. ábra: A projekt honlapjának szerkezete

Menüsor A kiválasztott menüpont almenüjei Az aktuális oldal helye a honlapon Aktuális oldal címe Aktuális oldal almenüjei

35. táblázat. A honlap tartalma menüpontonként Menü Projekt Konzorcium

Almenü A feladat jelentősége, aktualitása A projekt célkitűzései A projekt munkaterve Kémia és Biokémia Tanszék

Tartalom Az oldal röviden összegzi a kutatás célkitűzéseit, mérföldköveit, várható eredményeit A konzorcium tagjainak, mind a cégeknek, mind a közreműködő kutatóknak a

132

Menü

Munkaterv

Mintaterületek

Kutatási eredmények Publikációk Képtár

Almenü Tartalom Vízi Közmű és bemutatása Környezetmérnöki Tanszék VITUKI Rt. víztest tipológia feltáró monitoring A pályázatban vállalt feladatok, részteljesítések ütemezésének ismertetése, környezeti értékelés várható eredmények leírása kivizsgálási monitoring módszertani ajánlások Rákos patak és tórendszere Az egyes mintaterületek és mintavételi pontok bemutatása szövegesen, térképen Galga patak Csórréti-tározó víztest tipológia feltáró monitoring Az elvégzett vizsgálatokon, mintavételeken, mérési eredményeken alapuló kutatási környezeti értékelés eredmények ismertetése kivizsgálási monitoring módszertani ajánlások tudományos cikkek A kutatás írott és előadott ismertetése konferenciák Képek

A nyitóoldalon minden menüpont rövid összefoglalása olvasható, természetesen átkötésekkel az adott oldalra. Itt kívánjuk tovább közzétenni a legfrissebb híreket, valamint az összes megjelent hírt kronológiai sorrendben. 9.3.5

A honlap karbantartása

A honlapon a mérési eredmények szöveges és grafikus ismertetését havonta frissítjük, illetve akkor, amikor a vizsgálatot végző labor átadja az eredményt. A legfrissebb hírek természetesen aktualitásukat megőrizve kerülnek fel. A publikációk, konferenciák anyagai megjelenésük után olvashatók a honlapon, utalva más hasonló témájú írásokra, előadásokra is. Vannak persze állandó oldalak is, mint a kutatócsoport bemutatása, vagy a mintaterületek ismertetése. 9.3.6

A honlap fenntartása a projekt zárása után

A projektzárás után a honlap marad a Szent István Egyetem Informatikai Hivatalának gondozásában, továbbiakban a Kémia és Biokémia Tanszék felügyeli majd működését.

133

10 ÖSSZEFOGLALÁS E munka az Oktatási Minisztérium „Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram” című programjának 5. fejezetéhez kapcsolódik, mely a környezet állapotának megismerésére és a környezetbiztonság fokozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységekről szól. E fejezet egyik programpontja a „Komplex mérő-, megfigyelő- és információs rendszerek EU-konform továbbfejlesztése” melyhez kapcsolódóan elnyertük a „Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU Víz Keretirányelv ajánlásainak figyelembe vételével” projektet. A projekt a „RAGACS Projekt” nevet kapta a mintaterületeinek nevéből képzett mozaikszóval (RÁkos, GAlga, CSórrét). A projekt célja módszertan kidolgozása a VKI követelményeinek megfelelően kialakított hazai vízminőség-védelmi mérőhálózat legfontosabb elemeire. E módszertan nélkülözhetetlen az EU által előírt és elfogadott monitoring rendszer gyors felállításához és költségkímélő üzemeltetéséhez. Az alábbi fontos kérdésekre kívánunk választ adni: • • •

Hogyan lehet meghatározni a víztestek jellemző állapotát (ökológiait és kémiait), ehhez mit, hol, mikor, és hogyan kell mérnünk. Hogyan lehet költségkímélő módon megtervezni kisvízfolyásokon a háromszintű monitoring rendszert? Vagyis hogyan lehet a legkevesebb költséggel a legkisebb információ veszteséget elérni? Milyen általános következtetések vonhatók le az országos monitoring kidolgozására vonatkozóan (kb. 600 folyó víztestünk lesz)?

A munkát háromtagú konzorcium végzi. A konzorcium koordinátora a Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszéke (SZIE KBT), másik két tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke (BME VKKT), valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt (VITUKI). A projekt három mintaterülete a Rákos patak, a Galga patak, és a Nagy patak vízrendszere a Csórréti-tározóval. Az első egy pontszerű és nem-pontszerű szennyezőanyagokkal erősen terhelt vízfolyás, melyen jelentős hidro-morfológiai változások is történtek. A második vízfolyásra a diffúz terhelések jellemzőek, miközben medrének hidro-morfológiai jellemzői is változtak az idők során. A harmadik vízfolyás szennyeződésektől mentes, de tározó létesült rajta. A vízfolyások tipológiája is eltérő. E részjelentés a munka első szakaszának eredményeit tartalmazza. A munka jellegéből adódóan jelenleg a feltáró monitorozás folyik, ez jelenti az eddigi munka nagyobb részét. A feltáró monitorozás az adatgyűjtés időszaka, eredményeinek értékelésére csak annak lezárása után kerülhet sor. A részjelentésben bemutatjuk az eddigi adatainkat (Mellékletek), de a VKI szerinti értékelés helyett azokat a hagyományos vízminőségi és ökológiai módszerekkel értékeljük. A rendkívül részletes monitorozás azt a célt szolgálja, hogy a statisztikai értékelés során legyen lehetőség a minimálisan szükséges mintaszám és gyakoriság megállapítására úgy, hogy minden komponenshez megbízhatósági intervallum is hozzárendelhető legyen. A monitorozás ilyen szempontú adatértékelésére is csak a feltáró monitorozás lezárása után kerülhet sor. E részjelentés elsődleges feladata annak bizonyítása, hogy a munkatervünkben vállalt teljesítés időarányosan megtörtént-e. A munkatervnek megfelelően eddig az alábbi feladatrészeket végeztük el:

134

• •

• • • •

• • •

•

• •

•

Feltártuk a rendelkezésre álló információt a patakokra vonatkozóan. Ennek az a célja, hogy bemutatható legyen, milyen megtakarítások érhetők el a víztestek esetében a meglévő adatok felhasználásával. Kérdőívet küldtük ki a patak menti önkormányzatoknak a vonatkozó információk begyűjtése érdekében (szennyező források, hidro-morfológiai beavatkozások, stb.). A kérdőívekre több önkormányzat válaszolt és értékes információval szolgált, feldolgozásuk folyamatban van. A VKI-nak megfelelően meghatároztuk a vízfolyásokon a víztest típusokat, kijelöltük a víztesteket, és megállapítottuk a referencia állapotukat az érvényes szakértői becslés figyelembe vételével. Jellemeztük a modell vízfolyásainkat morfológia, éghajlat, geológia, hidrogeológia, vízrajz szerint. Értékeltük az emberi hatásokat a vízgyűjtőkön hidro-morfológiai és terhelési szempontok alapján. E rész még a későbbiek során ki fog egészülni a kérdőívek tapasztalataival. Májusban elkezdtük a feltáró monitorozást mindhárom víztesten. A hagyományos vízkémiai mérések céljára a három vízrendszeren összesen 56 rendszeres mintavételi pontot jelöltünk ki, ahol havi gyakorisággal végeztünk méréseket. Hasonló gyakorisággal történtek a nehézfém mérések is. A veszélyes anyagokat mindegyik víztesten egyszer mértük az üledékben és a vízben. Az EU-s keretirányelvek alapján megterveztük a hidrológiai észleléseket, amely kiterjed a mérőhelyek kiválasztására, a mérések gyakoriságára, a mérésekbe bevont hidrológiai elemek megnevezésére (csapadék, vízhozam, stb.). Egyszerű vízhozam méréseket végeztünk a vízfolyásokon. A biológiai vizsgálatok során a VKI által előírt 5 komponens csoport részletes felmérésére vizsgálatokat végeztünk a vízterek mentén. A fitoplankton mintavételek havi rendszerességgel történtek a reguláris mintavételi pontokon. A makroszkópikus gerinctelen fauna és a makrofita felmérésre eddig egyszer került sor. A halfauna felmérése megtörtént. Elkezdődtek az élőbevonat vizsgálatok is. A mintavételek során tartósított minták feldolgozása jelenleg is folyamatban van, de egyes sorozatok feldolgozása már megtörtént. A mérőhálózatot és a komponenseket úgy terveztük meg, hogy az alkalmas legyen a térés időbeni változékonyság (hidro-morfológia, vízminőség és élőlény mintázat) becslésére. Annak érdekében, hogy a feltárás ennek megfeleljen, a Rákos és a Galga patakon egy alkalommal, a Nagy patak vízrendszerén két alkalommal sor került expedíció jellegű méréssorozat elvégzésére, melynek eredményei a tér-és időbeni változékonyság felmérését statisztikailag is alátámaszthatják. Valamennyi vizsgálatot akkreditált laboratórium végzett az érvényes szabványoknak megfelelően. Eddigi adatainkat a jelentés mellékletében bemutatjuk, és azok nagy részét értékeltük a hagyományos vízminőségi és ökológiai értékelés módszereivel. Az eredményeinket és a korábbi adatokat GIS segítségével jelentetjük majd meg. Elkészítettünk egy olyan felhasználóbarát, egyszerű, ugyanakkor praktikus programot és alaptérképet katonai térképek alapján, melyekre a felhasználó szándékától függően telepíthetők fedvények. Megkezdtük az adatokkal való feltöltést. Az eredmények publikálására jól strukturált, egyszerű és esztétikus statikus weblapot készítettünk, amin az eredmények összefoglalva kerülnek bemutatásra. A SZIE hivatalos weblapján kértünk egy albejegyzést és ott működik a lap, www.ragacs.szie.hu domain név alatt.

135

A munkánkat a VKI vonatkozó ajánlásainak és a rendelkezésre álló útmutatóknak megfelelően végeztük. A projekt eddigi eredményei alapján még kevés végleges következtetés vonható le, hiszen az adatgyűjtés időszakában vagyunk. Ennek ellenére egyes munkatervi pontjainkat elvégeztük, és azok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A mintaterületeken a következő típusok fordulnak elő az országos típusok közül: • • • •

1. Típus: Hegyvidéki szilikátos, durva mederanyagú patakok 9. Típus: Dombvidéki meszes, közepesen finom mederanyagú patakok 16. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú patakok 18. Típus: Síkvidéki meszes, közepes-finom mederanyagú kis folyók

A Rákos patakon három víztípus található, ezek a következők: A forrástól a Gödöllő déli határáig (> 200 m, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Gödöllőtől a Budapest határáig (< 200 m, 10 – 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Budapest határától a torkolatig (< 200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú) A víztípusok a Galga patakon a következők: • • •

A Galga patak felső szakasza Becske felett (dombvidéki kisvízfolyás, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). A Galga patak Becske és Aszód közötti szakaszának típusa síkvidéki, kisvízfolyás (<200 m, 10- 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). A Galga patak Aszód és a torkolat közötti szakaszának típusa síkvidéki kisvízfolyás (<200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú).

A Nagy patak vízgyűjtő területe teljes mértékben a hegyvidéki kategóriába tartozik. A tározót tápláló patakok természetesek, egy típusba tartoznak (>10 km2, > 500 m, szilikátos, köves). A Nagy patak kivételével a víztípusok nem egyeznek minden esetben az országos víztest besorolással. Éppen e részletes vizsgálat (és elsősorban a biológiai) fogja eldönteni, hogy melyik típusba sorolás helyes. A hidro-morfológiai és terhelési hatások alapján, a Rákos patakon négy víztestet jelölünk ki, ezek: • • • •

A forrástól a gödöllői tavakig. A gödöllői tavak (víztest csoport). A gödöllői tavaktól a főváros határáig. A patak budapesti szakasza.

A Galga patakon három víztestet jelölünk ki, ezek:

136

• • •

A forrástól a Becskei patak befolyásáig. A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig. Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig.

A Nagy patakon három víztestet jelölünk ki, ezek: • Befolyó patakok. Ezekből összevont víztest lesz. • A tározott szakasz (Csórréti-tározó). • Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig. A víztestek kategorizálása a következő: Rákos patak: (1) A patak gödöllői tórendszer feletti szakasza erősen módosított víztest; (2) A gödöllői tórendszer erősen módosított víztest, mely több tó csoportba foglalásával jön létre; (3) A gödöllői tavaktól a főváros határáig erősen módosított víztest, mert a tavak a patak vízjárását jelentősen módosítják; (4) A patak budapesti szakasza erősen módosított víztest. Galga patak: (1) A forrástól a Becskei patak befolyásáig természetes víztest; (2) A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig természetes víztest; (3) Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig természetes víztest. Nagy patak: (1) A kis mellékvízfolyások csoportja természetes víztestet képez. Tekintve, hogy terhelés ezeket nem éri, ezért ezek feltehetően kiváló állapotúak, referencia víztestként is szóba jöhetnek; (2) A tározott szakasz (Csórréti-tározó) erősen módosított víztest, mert kategóriaváltás történt; (3) Nagy patak a Csórréti-tározótól a Szén patak befolyásáig erősen módosított víztest, mert a tározó jelentősen befolyásolja az ökológiai állapotát és a vízjárását. A Rákos patak vízgyűjtőjén a múltban változások voltak a terület használatában. Az 1987. és 1961. évi területhasználati felvételek összehasonlítása azt mutatja, hogy az erdőterület 13,5%ról 30%-ra nőtt, miközben a beépített terület kisebb arányban, 11%-ról 14%-ra. Az 19861998. közötti időszakban tovább csökkent szántóterület (5%-kal), a gyepterület (8%-kal), a kert (90%-kal). Lényegében nem vagy csak keveset változott a vízgyűjtő egészében amúgy sem számottevő kiterjedésű gyümölcsös és szőlő, és az erdő. Ezekkel szemben jelentősen nőtt, mintegy 60%-kal a művelés alól kivont területek aránya. A mezőgazdaságilag hasznosított területek részaránya 13 év alatt 47%-ról 38%-ra csökkent. A pontszerű szennyező források közül nagyságrendben legfontosabb a gödöllői szennyvízbevezetés. Az isaszegi szennyvíz szintén jelentős, de kisebb, terhelést okoz. A Rákos patak menti hulladéklerakókból (szám szerint több mint 140 legális és illegális lerakó) jelentős terhelés származhat. A budapesti szakaszon legális szennyvíz bevezetés nincs a patakba. A szennyvizet összegyűjtik, tisztítják és a Dunába vezetik. A nem-pontszerű szennyezőforrások közül a városi lefolyás a legfontosabb. Ez Budapest és Gödöllő területén okoz elsősorban szennyezést. A városi lefolyásból származó terhelés csapadék eseményekhez kötötten, időszakosan éri a patakot. A külterületeken az állattartási és a növénytermesztési eredetű terhelések fontosak. Ezek mennyiségi becslése még nem történt meg. A Galga mentén a terület használatban elsősorban a mezőgazdaság a meghatározó. A termesztett növények mellett kis szerepet kap az erdőgazdálkodás és a legelő. A Galga felső folyása menti falvakban a Bercel és térségének szennyvízelvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévő közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp 137

csatornázása megtörtént. Az acsai szennyvíztisztító telep fogadja Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. További szennyvízrendszerek a turai, versegi és aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. A területekre általánosan jellemző a csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony volta (20-40% között). Létesítési engedéllyel rendelkezik a Galgamácsai regionális rendszer, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozik. A Galga patak környezetében elterülő települések többnyire a mezőgazdaság különféle művelési ágaiból élnek. Ennek köszönhetően a vízgyűjtő területen lévő vízfolyások minőségi paramétereit, főképp a vízkémiai állapotjelzőket, nagyban befolyásolja a területen felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák felhasználása. A jelenlegi csapadékelvezető rendszer többnyire elkülönített (a szennyvíz-csatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérő, többnyire nem kielégítő. Az árkokban összegyűlt csapadékvíz mezőgazdaságilag művelt területekről, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga patakba, mindenféle előkezelés nélkül. A Nagy patak vízgyűjtő területén erdő található. Az erdőgazdálkodáson és a turizmuson kívül más gazdasági tevékenység nem folyik a vízgyűjtőn. Az erdőgazdálkodás folyamán, egyes területeken tarvágásokat figyeltünk meg, amelyeket folyamatosan újratelepítenek. A tározó vízgyűjtője így emberi zavaró hatásokkal csak igen csekély mértékben tekinthető érintettnek. A Nagy patak területén szintén hasonló a helyzet. A Csórréti-tározó vízgyűjtő területén csak egyes településrészek fekszenek. Ezen települések (Mátraháza, Galyatető és Mátrafüred) elsősorban üdülőfaluk, állandó lakosság csekély. A településeken sem ipari, sem mezőgazdasági jellegű tevékenységet nem folytatnak, ezért potenciális vízszennyező források nincsenek. A településeken keletkező kommunális szennyvizeket csatornahálózatban gyűjtik össze és kivezetik a vízgyűjtő területéről. A területen jellemző közvetlen emberi eredetű „környezetterhelést” mindössze a turizmus adja, elsősorban a szemeteléssel okoznak károkat, ennek hatása azonban a tározó és patakjainak vízminőségére teljes bizonyossággal elhanyagolható (Gyöngyösi önkormányzat). Ismert pontszerű szennyező forrás nincsen a vizsgált területen. A területhasználat jellegéből fakadóan (nincs mezőgazdasági tevékenység) diffúz szennyeződés nincsen a tározó vízrendszere területén. A tározóban (és értelemszerűen a patakokban) mérhető koncentrációk természetes háttér koncentrációk, illetve légköri transzport és kiülepedés útján kerülhetnek a tározóba. Maga a tározó befolyással lehet a Nagy patak vízminőségére. A feltáró monitoring eddigi adatainak értékelését a jelentésben elvégeztük, de ezekből konklúzió levonására csak a teljes monitorozás befejezése után kerül majd sor. Az elkészített GIS struktúra feltöltését, és a honlap tartalmi részeinek kitöltését is az 1. előrehaladási jelentés elkészülte után tervezzük elvégezni.

Budapest-Gödöllő

Dr. Heltai György projektkoordinátor

138

11 IRODALOMJEGYZÉK ANDÓ M., BARSY Z., JASSÓ F., LÁSZLÓFFY W., LOKSA I., PAPP A. (1969): A tiszai Alföld, Akadémiai Kiadó, Budapest, 173 p. AQEM (2002): Manual for the application of the AQEM system. A comprehensive method to assess European streams using benthic macroinvertebrates, developed for the purpose of the Water Framework Directive. - Version 1.0, February 2002. ASZTALOS I., HORVÁTH L. (1989): Gödöllő, a Rákos és a Galga-mente, Széchenyi Nyomda, Győr BACSÓ A. (1973): Gödöllő és közvetlen környékének talajviszonyai, Tudományos Értesítő 54., Agrártudományi Egyetem, Gödöllő BÁLINT G. (1973): Gödöllő éghajlata, Tudományos Értesítő 54., Agrártudományi Egyetem, Gödöllő BALOGH J. (1999): A Galga patak ikladi szakaszának hidrobiológiai és kémiai felmérése, Eger. - Magyarország kistájainak katasztere MTA FKI Budapest, 1990. BME VCST (1994): Budapest és térségének integrált vízgazdálkodása (Wisnovszky I.). Budapest BME VKKT (2003): A Víz Keretirányelv bevezetése Magyarországon: Az Által-ér esettanulmány. – BME VKKT témabeszámoló, kézirat BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. – Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, iii+93 pp. CIS WG 2.1 (2002): Horizontal guidance on the application of the term “water body” CIS WG 2.3 (2002): Guidance document on designation and identification of heavily modified and artificial water bodies. – Manuscript CIS WG 2.7 (2002): Guidance document on monitoring. - Manuscript CSÁNYI B. (1998): Biological quality of the Hungarian rivers based on their macroinvertebrate community (A magyarországi folyók biológiai minősítése a makrozoobenton alapján, in Hungarian). - Doktori (PhD) értekezés. Debrecen, 1998. DEÁK J. Á. (2002): A Rákos patak vízgyűjtőjének élőhelytérképe. Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék témabeszámolója, kézirat

Szegedi

ECOSTAT (2003): Overall approach on ecological classification of ecological status and ecological potential: Final version. – CIS Working Group 2/a, Report, pp. 53. EN 27828 (1994): Vízminőség – Biológiai mintavétel – Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez EN 28265 (1994): Vízminőség – A biológiai mintavétel módszerei – Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához EN ISO 8689-1 (1999): Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez

139

EN ISO 8689-2 (1999): Folyók biológiai osztályozása II Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához EN ISO 9391 (1955): Vízminőség – Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele – Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához FAME (2002): FEKETE (2002): A környezetterhelés komplex értékelése a Gödöllő-Isaszeg közötti tórendszerben. – SZIE KBT Ph.D. értekezés, kézirat FEKETE I. (1996): A Gödöllő-Isaszeg közötti tórendszer szennyezettségének környezetanalitikai felmérése. - SZIE Szakdolgozat (konzulens: Heltai Gy. És Nováky B.). Gödöllő FELFÖLDY L. (1990): Hínár határozó. Vízügyi Hidrobiológia 18. – KTM kiadvány, Budapest, 144 pp. FELFÖLDY L. 1987: A biológiai vízminősítés. 4. javított és bővített kiadás. - Vízügyi Hidrobiológia. 16, 1-258. FITTER, R., FITTER, A., FARRER, A. (1984): Grasses, sedges, rushes and ferns of Britain and northern Europe. – Collins, London, 256 pp. FODOR K. (2003): Az EU Kíz Keretirányelv megvalósításának gazdasági és szervezeti kérdései. – Témabeszámoló, kézirat HASLAM, S.M., SINKER, C.A., WOLSELEY, P.A. (1975): British Water Plants. Field Studies 4: 243–351. (reprinted in 1982 with minor revision) HELTAI GY., B. FEHÉR, K. PERCSICH, B. BARABÁS, I. FEKETE (2002): Application of sequential extraction with supercritical CO2, subcritical H2O, and an H2O/CO2 mixture for estimation of environmentally mobile heavy metal fractions in sediments, Analytical and ioanalytical Chemistry 373 (8): 863-866. HELTAI GY., BARDÓCZINÉ SZÉKELY E., KRUPPINÉ-FEKETE I., HALÁSZ G., SZLEPÁK E., GÉMESI Z. (2003): A Rákos patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer hidrológiai és környezetanalitikai felmérése. – SZIE KBT K-36-02-0254A KAC témabeszámoló, kézirat HELTAI GY., BARDÓCZINÉ-SZÉKELY E., KRUPPINÉ-FEKETE I., HALÁSZ G., SZLEPÁK E., GÉMESI Z. (2003): A Rákos patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer hidrológiai és környezetanalitikai felmérése. – SZIE KBT témabeszámoló, kézirat HELTAI GY., I. FEKETE, Z. GÉMESI, K. PERCSICH, K. FLÓRIÁN (1998): Environmental evaluation of a local lake-chain affected by waste water by means of spectrochemical analytical methods, Microchemical Journal, 59, 125-135 HELTAI GY., K. PERCSICH, I. FEKETE, B. BARABÁS, T.JÓZSA (2000): Speciation of waste water sediments, Microchemical Journal, 67, 43-51 HORTOBÁGYI T., NÉMETH J. 1965: Magyarország halastavainak mikrovegetációja III. Hidrol. Közl. 45, 78-88. HORTOBÁGYI, T. und J. NÉMETH 1963: Neue Algen den Fischteichen von Gödöllő. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9, 307-321 HUBBARD, C.E. (1954): Grasses. – Penguin Books, London, 476 pp. IMPRESS (2002): Human impacts and pressures. – CIS EU Working Group, manuscript

140

in the context of the Water Framework Directive. - Manuscript ISO 5667-3 (1995): Vízminőség - Mintavétel – 3. Rész: Útmutató a minták tartósításához és kezeléséhez ISO 7828: Water quality – Methods of biological sampling – Guidance on handnet sampling of aquatic macro-invertebrates. Ref. No. ISO 7828 – 1985 (E) ISO 7828: Water quality – Methods of biological sampling – Guidance on handnet sampling of aquatic macro-invertebrates JÁVORKA S., CSAPODY V. (1991): Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. (Iconographia florae partis austro-orientalis europae centralis.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 576 pp. KDV VIZIG 2003: A Galga patak állapotfelmérése. Rendszeresen nem vizsgált vízkészletek részletes felmérése, vízminőségi állapotfelmérés, célállapot meghatározás. - Kutatási jelentés, pp. 1-136. Budapest. KOCZOR Á., SZIKLAI A. (2000): Természeti és antropogén hatások a kisvízfolyásokra a Rákos patak példáján bemutatva. – SZIE Szakdolgozat. (konzulens: Nováky B. és Szilágyi A.). Gödöllő KÖVIZIG (1965): Tanulmányterv a Galga patak és vízhálózata valamint vízgyűjtő területe komplex rendezésére, Budapest, 1965. KRAMMER, K., H. LANGE-BERTALOT 1986: Bacillariophyceae. 1.Teil: Naviculaceae. Süsswasserflora von Mitteleuropa, 2/1, 1-876. - Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, New York. KRUPPINÉ FEKETE I. (2003): A környezetterhelés komplex értékelése a Gödöllő-Isaszeg közötti tórendszerben, PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő,. KvVM (2003): Folyók tipológiája Magyarországon. - KvVM munkaanyag, kézirat, pp. 3. KvVM (2004): Folyóvíz típusok referencia állapota. - KvVM munkaanyag, kézirat, pp. 3. LÁNG S. (1967): A Cserhát természeti földrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 272-283 p. LAWA (2002): Methode zur Klassifizierung der Trophic planktonführen der Fließgewässer – Ergebnisse der Erprobungsphase bearbeitet vom LAWA-Unterarbeitskreis „Planktonführende Fließgewässer“ Saarbrücken, 2002 unter Mitarbeit von HAMM, A., KLOSE, H., KÖHLER, A., LINK,G., MÜLLER, D., SCHILLING, P., SCHMITT, A. és R. KOHL. MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA (1989): Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest, 53-69 p.

MTA

és

Mezőgazdasági

és

MI 08-1735-1990: A szennyvízben megengedhető káros és mérgező komponensek határértékei szántóföldi szennyvízhasznosítás esetén MI 10-172/3-85: Felszíni vizek minősége, a törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása MI 12739/1-78: Felszíni vizek üledékének vizsgálata MSZ – 12749 (1994): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés.- Magyar Szabvány MSZ 12739/2-78: Felszíni vizek üledékének vizsgálata, mintavétel és minta előkészítés MSZ 12739/4-78: Felszíni vizek üledékének vizsgálata, nehézfémek meghatározása MSZ 12750/2-71: Felszíni vizek vizsgálata, mintavétel és mintatartósítás

141

MSZ 1484-3, Vízvizsgálat az oldott, a lebegőanyagokhoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása AAS-és ICP-OES- módszerrel MSZ 448 -2-1967: Hőmérséklet, szín, zavarosság és átlátszóság meghatározása MSZ 448-10-1977: Ivóvízvizsgálat. Nátrium- és káliumion lángfotometriás meghatározása MSZ 448-11-1986: Magyar Szabvány 448-11-1986: Ivóvízvizsgálat. Lúgosság meghatározása titrálással, a hidrogén-karbonátion-, a karbonátion- és a hidroxidion-tartalom kiszámítása MSZ 448-12-1982: Nitrát- és nitrition meghatározása MSZ 448-13-1983: Ivóvízvizsgálat. Szulfátion meghatározása MSZ 448-18-1977: Ivóvízvizsgálat. Foszfát meghatározása MSZ 448-20-1991: Ivóvízvizsgálat. A permanganátos kémiai oxigénigény meghatározása MSZ 448-21-1986: Ivóvízvizsgálat. Az összes, a karbonát- és a nemkarbonát-keménység meghatározása MSZ 448-22-1985: Ivóvízvizsgálat. pH, és egyensúlyi pH meghatározás MSZ 448-24-1984: Ivóvízvizsgálat. Oldott oxigén meghatározása MSZ 448-27-1985: Ivóvízvizsgálat. A szerves és az összes nitrogén meghatározása MSZ 448-3-1985 : Ivóvízvizsgálat. Kalcium- és magnézium-ion meghatározása MSZ 448-32-1977: Ivóvízvizsgálat. Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása MSZ EN 27828: 1998 MSZ EN 27828: Vízminőség. Biológiai mintavétel. A vízi makroszkopikus gerinctelenek kézihálós mintavételének irányelvei (ISO 7828: 1985) MSZ EN ISO 5667-3: 1998: Vízminőség, mintavétel MSZ ENV 12497:2000, 12498:2000: A kadmium, ólom, króm és higany meghatározása vizes extraktumban MSZ ISO 7150-1-1993: Az ammóniumion meghatározása vízben NAGY ZS. (2003): Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei. – Témabeszámoló, kézirat NÉMETH J. (1998): A biológiai vízminősítés környezetvédelem sorozat). KGI, Budapest. pp. 1- 303.

módszerei.

(Vízi

természet

és

NÉMETH J. és VÖRÖS L. 1986: Módszertan és koncepció felszíni vizek algológiai monitoringjához. 1-264. - Környezetvédelmi Intézet, Budapest. NRA (1990): Method for the assessment of river water quality using benthic macroinvertebrates. - National Rivers Authority Anglian Region, 1-19. OVF (1984): Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest PÉCELY, GY. (1981): Éghajlattan, Tankönyvkiadó, Budapest Pest megye környezeti jellemzői III. (1993), Budapest, 226-252 p. REFCOND (2002): Guidance on establishing reference conditions and ecological status class boundaries for inland surface waters. - Produced by CIS Working Group 2.3 – REFCOND

142

ROSIVALL E. (2002A): A Rákos patak adottságainak felmérése és táji szempontok szerinti figyelembe vétele. – SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék témabeszámoló, kézirat ROSIWALL E. (2002B): A rákos patak menti kerületek, települések egyedi tájérték katasztere és értékelő elemzése. – SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék témabeszámoló, kézirat SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok–virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp. SIMONFFY (2004): Erősen módosított víztestek bejárása. – BME VKKT munkaközi anyag, kézirat SZABÓ K. (2001): Bentikus kovaalgavizsgálatok a Rákos patakon (www.emla.hu/Rákos patak tanulmány) SZABÓ KATALIN: (2001) Bentikus (www.emla.hu/Rákos patak tanulmány)

kovaalgavizsgálatok

a

Rákos

patakon

SZÉKELYNÉ FEHÉR ZS. (2000): Kisvízfolyások ökológiai szemléletű minősítése vízkémiai és vízbiológiai vizsgálatokkal. SZIE Szakdolgozat (konzulens: Bardóczyné Székely Emőke). Gödöllő SZIE (2003): A Rákos patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer hidrológiai és környezetanalitikai felmérése (témafelelős: Heltai Gy.). Gödöllő SZLEPÁK E. (2000): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (Galga patak példáján bemutatva), Kézirat, Gödöllő SZLEPÁK E. (2002): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga patak példáján). Hidrológiai Közlöny 82. 6. Budapest TÖRŐ K. (2002): A Rákos patak vízminősítése és makrogerinctelen faunájának felmérése. – Témabeszámoló, kézirat TÖRŐ K. (2003): A Rákos patak biológiai vízminősítése. – Témabeszámoló, kézirat TÖRŐ KÁROLY: (2003) A Rákos patak biológiai vízminősítése, Tanulmány, EMLA Alapítvány, Budapest TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. IV. Növényfajok, 1140. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. UHERKOVICH G., KÁRPÁTI A. 1965: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi fitoplankton elemzések. – Hidrol. Közl., 45 (5), 228-232. VGI (1985): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Zagyva (Nováky B.). Budapest VGI (1986): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Markó Cs., Zsuffa I.) Budapest VITUKI (1952): Magyarország hidrológiai atlasza. 1. Folyóink vízgyűjtője. 1. Zagyva . Budapest VITUKI (1997): Hazai vízfolyások vízminősítés célú biomonitoring rendszerének bevezetése. – VITUKI Rt. Témajelentés, 712/3/3945, 1-58. VITUKI (1999): A felszíni vizek ökológiai minősítése hazai gyakorlatának és eredményeinek értékelése az EU előírásainak tükrében. – VITUKI Rt. Témajelentés, Témaszám: 721/3/48141 (Szerk.: Gulyás Pál), Budapest.

143

VÍZRENDEZÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA 2002: Vízrendezési koncepció és stratégia Budapest környéke vízrendszereire. – Galga menti Vízi Társulat, Budapest, 2002 WFD (2000): Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC Establishing a framework for community action in the field of water policy. - European Union, Luxembourgh PE-CONS 3639/1/00 REV 1.

144

12 A MUNKASZAKASZBAN ELKÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK A feladat kidolgozása közeben született eredményket folyamatosan publikáljuk. A részjelentés lezárásának idején az alábbi publikációk készültek el. Szlepák Emőke, Heltai György, Percsich Kálmán és Szepessy György (2004): Nehézfémszennyezés elmozdulás kis vízfolyások üledékében, 47. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés, Vegyészkonferencia 2004, Balatonföldvár, 33-35 p. Fekete Ilona, Heltai György, Kaemmerer Michel, Revel Jean-Claude (2004): Nehézfém szennyeződés mérlege és kialakulásának története a Gödöllő-Isaszeg közötti tórendszerben, 47. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés, Vegyészkonferencia 2004, Balatonföldvár, 40-43 p.

145

13 ÖSSZEFOGLALÓ

TÁBLÁZAT

A

MUNKASZAKASZ

TERVEZETT

ÉS

A

TÉNYLEGES

KÖLTSÉGEIRŐL

A kutatás támogatási szerződés 6. Melléklete előírja, hogy a szakmai beszámoló részeként táblázatos formában mutassuk be az elvégzett munkaszakasz tervezett és tényleges költségeit. A feladat kidolgozását egy háromtagú konzorcium végezte, ezért a szükséges táblázatokat konzorciumi tagonkénti bontásban adjuk meg. 13.1 Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszék 36. táblázat Az I. feladat (2004. év) tervezett és teljesített költségei összesítve az 1. konzorciumi tagra (SZIE): (ezer Ft-ban) Költségforrások és Tervezett Teljesített jogcímek Működési költségek 550 550 • személyi juttatás: • a munkaadókat 143 143 terhelő járulékok: • dologi költségek ebből 1.200 1.200 külső megbízás: 6.110 6.134 egyéb dologi: Felhalmozási költségek 976 1.000 • beruházás: • immateriális javak: 9.003 9.003 Összesen: Indokolás: 1. Személyi juttatásokra a költségtervben előirányzott összeget fordítottuk. Ez az adatgyűjtés, terepbejárások, mintavételezés, projekt menedzsment, tanulmányírás személyi költségeit fedezte a hozzá tartozó munkaadói járulékokkal. 2. Dologi költségek Külső megbízás költsége a szerződésben megjelölt térinformatikai és honlap szerkesztési feladatok elvégzésére felkért külső térinformatikai szakértő cég megbízását fedezte a költségterv szerinti összegben. Egyéb dologi költségek 20 %-át az intézményi rezsi költség teszi ki. A fennmaradó részt a monitoring vizsgálatokhoz szükséges mintavevő eszközökre, laboreszközökre (pl. üvegáru), vegyszerekre, a vizsgáló műszerek karbantartására (javítás), a projekt menedzsment irodaeszköz (anyag) szükségleteire, hidrológiai adatszolgáltatásra, valamint az adatgyűjtések, terepbejárások, mintavételezések, beszerzések és konferencia részvételek kiszállási költségeire fordítottuk. A költségtervben előirányzott összeget növeltük a beruházási költségből fennmaradó 2,4 % - kal, vagyis 24 ezer Ft-tal. 3. A költségtervben előirányzott beruházási költség összegének 97,6 %-át fordítottuk terepi mérő műszerek (pH mérő és oldott oxigén mérő műszerek, redoxpotenciál mérő elektróda) és számítógép beszerzésére.

146

13.2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A BME VKKT által az I. feladatra tervezett költségeit a kutatástámogatási szerződés 2. Melléklete tartalmazza, melyet eredeti formában mutatunk be (ld. 37. táblázat). 37. táblázat A BME VKKT I. feladatra tervezett költségeinek összefoglalása, ezer Ft-ban Költségforrások és Támogatás Saját forrás Egyéb Összesen jogcímek Működési költségek 5.000 350 5.350 • személyi juttatás: • a munkaadókat 1.300 91 1.391 terhelő járulékok: • dologi költségek ebből 2.000 2.000 külső megbízás: 2.650 2.650 egyéb dologi: Felhalmozási költségek 1.050 1.050 • beruházás: • immateriális javak: 12.000 441 12.441 Összesen: A feladat kidolgozása során ténylegesen felmerült költségek összesítését a 38. táblázat mutatja be. A táblázat egyes sorainak tételes kibontását a támogatási szerződésben előírt módon elkészített gazdasági elszámolás tartalmazza. 38. táblázat A BME VKKT I. feladat kidolgozása során ténylegesen felmerült költségeinek összefoglalása, ezer Ft-ban Költségforrások és Támogatás Saját forrás Egyéb Összesen jogcímek Működési költségek 5.000 350 5.350 • személyi juttatás: • a munkaadókat 1.300 91 1.391 terhelő járulékok: • dologi költségek ebből 2.000 2.000 külső megbízás: 2.650 2.650 egyéb dologi: Felhalmozási költségek 1.050 1.050 • beruházás: • immateriális javak: 12.000 441 12.441 Összesen: A tervezett és ténylegesen felmerült költségek között eltérés nem volt. Indoklás A személyi juttatások az adatgyűjtés, a terepi munkák, a tanulmányírás költségeit , valamint azok járulékait fedezték, az előzetes tervben meghatározott költségterv szerint.

147

A dologi kiadások jelentős része a 20%-os intézményi rezsiköltség kifizetésére lett fordítva. A fennmaradó részt elsősorban a terepi munka költségeire (kiszállások, műszerjavítás, stb.), fordítottuk. A beruházási költségeket fotométer és számítógép beszerzésére fordítottuk a tervezettnek megfelelően. 13.3 Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet Rt A VITUKI Rt-nek az I. feladatra tervezett költségeit a kutatástámogatási szerződés 2. Melléklete tartalmazza, melyet eredeti formában mutatunk be (ld. 39. Táblázat). 39. Táblázat A Vituki Rt I. feladatra tervezett költségeinek összefoglalása, ezer Ft-ban Költségforrások és Támogatás Saját forrás Egyéb Összesen jogcímek Működési költségek 3.125 2.100 5.225 • személyi juttatás: • a munkaadókat 813 630 1.443 terhelő járulékok: • dologi költségek ebből 1.400 1.400 külső megbízás: 6.500 6.500 egyéb dologi: Felhalmozási költségek • beruházás: • immateriális javak: 11.838 2.730 14.568 Összesen: A feladat kidolgozása során ténylegesen felmerült költségek összesítését a 40. Táblázat mutatja be. A táblázat egyes sorainak tételes kibontását a támogatási szerződésben előírt módon elkészített gazdasági elszámolás tartalmazza. 40. Táblázat A VITUKI Rt. I. feladat kidolgozása során ténylegesen felmerült költségeinek összefoglalása, ezer Ft-ban Költségforrások és Támogatás Saját forrás Egyéb Összesen jogcímek Működési költségek 3.125 2.100 5.225 • személyi juttatás: • a munkaadókat 813 937 1.750 terhelő járulékok: • dologi költségek ebből 1.272 1.272 külső megbízás: 4.300 4.300 egyéb dologi: Felhalmozási költségek • beruházás: • immateriális javak: 9.510 3.037 12.547 Összesen:

148

A költségfelhasználás indoklása: 4. Személyi juttatásokra a költségtervben előirányzott összeget fordítottuk. Ez a terepbejárások, mintavétel, laboratóriumi feldolgozás, tanulmányírás személyi költségeit fedezte. 2. A munkaadókat terhelő járulék kategóriában a saját forrás felhasználásnál a járulék költség azért több a tervezettnél, mert a VITUKI Rt 33.5 % TB járulék fizetésére kötelezett, a pályázat készítésénél viszont 26 % lett figyelembe véve. 3. Dologi költségek A külső megbízás költsége a tervezetthez képest 9 %-kal kevesebb, mivel saját munkaerővel el tudtunk végeztetni egyes hidrobiológiai részfeladatokat. Az egyéb dologi költségeket részben a terepbejárások, mintavételezések kiszállási költségei, a vizsgálatokhoz szükséges vegyszerek, anyagok költségei, másrészt az intézeti rezsi költség teszi ki. A tervezetthez képest az elszámolt egyéb dologi költségek lényegesen – mintegy 30 %-kal - kisebbek, mivel a VITUKI Rt. a pénzügyi elszámolás szoros határideje és a számlák kifizetésének elhúzódása miatt nem tudta érvényesíteni az elszámolásban az összes ténylegesen felmerült egyéb dologi költséget, elsősorban anyagvásárlási kiadásokat. 4. Felhalmozási költséget a VITUKI Rt. nem tervezett és nem használt föl.

149

14 A

BESZERZETT IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK LISTÁJA ÉS FŐBB PARAMÉTEREI

A kutatástámogatási szerződés 6. Melléklete előírja, hogy a szakmai beszámoló részeként mutassuk be a beszerzett tárgyi eszközöket. A feladat kidolgozását egy háromtagú konzorcium végezte, ezért a beszerzett eszközöket konzorciumi tagonkénti bontásban adjuk meg. A Vituki a munkaszakasz során immateriális javakat, tárgyi eszközöket nem szerzett be, ezért csak a SZIE és a BME táblázatait közöljük. 14.1 Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszék A SZIE KBT által beszerzett tárgyi eszközök pontosan megegyeznek a támogatási szerződés 3. Mellékletében előre meghatározott tételeivel. A beszerzett eszközöket és azok beszerzési költségeit a 41. Táblázat mutatja be. 41. Táblázat A SZIE KBT által beszerzett tárgyi eszközök listája és bekerülési Tétel Kedvezményezett Eszköz megnevezése Összeg Sz. neve (eFt) 1. SZIE Hordozható oldott oxigénmérő 330 2. SZIE Hordozható pH/vez.kép. mérő 341 3. SZIE Redoxi-potenciál mérő elektróda 4. SZIE PC (K-RPC/12/03) + periféria 305 5. SZIE Belinea 101715 17” LCD monitor Összesen: 976 A Beszerzésre igényelt 1.000.000 Ft összegből összesen 976.000 Ft-ot költöttünk, mivel a hordozható oxigénmérőt a forgalmazó cégtől a korábbi árajánlatukhoz képest kedvezményesen sikerült megvásárolnunk. A fennmaradó 24.000 Ft-ot, mivel a beszerzésre kért támogatásnak csak 2,4%-a, átcsoportosítottuk a dologi kerethez. 14.2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A BME VKKT a munkaszakasz során immateriális javakat nem szerzett be. A BME VKKT által beszerzett tárgyi eszközök pontosan megegyeznek a támogatási szerződés 3. Mellékletében előre meghatározott tételeivel. A beszerzett eszközöket és azok beszerzési költségeit a 42. táblázat mutatja be. 42. táblázat A BME VKKT által beszerzett tárgyi eszközök listája és bekerülési költsége Tétel Kedvezményezett Eszköz megnevezése Összeg Sz. neve (eFt) 1. BME Nanocolor 400 D hordozható 611 fotométer 2. BME HP Compaq nx9010 Notebook 438 Összesen: 1049

150

MELLÉKLETEK A Mellékletek tartalmazzák a nagy terjedelmű táblázatokat, illetve ábrákat. A Mellékletek három részből állnak. Az 1. Melléklet a vízkémiai vizsgálatok jegyzőkönyveit, grafikonjait tartalmazza. A 2. Melléklet a célvizsgálatok jegyzőkönyveit tartalmazza A 3. Melléklet a biológiai vizsgálatok jegyzőkönyveit, grafikonjait tartalmazza.

1. Melléklet VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A laboratóriumi és a terepi műszeres mérési jegyzőkönyveket eredeti formájukban mellékeljük, egyedül a mintavételi hely azonosítóját írtuk át a részjelentés 1. táblázat-5. táblázatainak megfelelően, mivel a terepi munka során alkalmazott jelölés részben eltért a jelentés összeállítása előtt véglegesített jelöléstől. A Mellékleten belül –és ez a többi Mellékletre is vonatkozik- a három mintaterületre vonatkozó információkat mintaterületenként önálló blokkokba szervezve mutatjuk be, a következő sorrendben: 1. Rákos patak 2. Galga patak 3. Nagy patak vízrendszere. Az egyes vízrendszerhez tartozó jegyzőkönyveket „fajtánként” csoportosítva közöljük, azaz az azonos típusú, eltérő mintavételi időponthoz tartozó jegyzőkönyvek következnek egymás után a következő sorrendben6: 1. Vituki általános vízkémiai laboratóriumi jegyzőkönyvei (május, június, július) 2. Helyszíni mérések eredményei7 3. Nehézfém vizsgálati eredmények A jegyzőkönyvekben, táblázatokban alkalmazott rövidítések feloldása a részjelentés elején levő rövidítésjegyzékben található.

6

Hosszas vita után úgy döntöttünk, hogy a részletes vizsgálatok jegyzőkönyveit is ebben a Mellékletben és nem a „Célvizsgálatok Mellékletben” közöljük, mivel az annak keretében végzett vizsgálatok megegyeztek az általános vízkémiai vizsgálatokkal, így véleményünk szerint ebbe a Mellékletben jobban beleillik. Ezen elgondolásunkat erősítette az a tény, hogy a részletes vizsgálatok és az adott havi rendszeres vizsgálatokat egyszerre végeztük, tehát a részletes felmérés eredményei tartalmazzák az adott havi rendszeres mérési eredményeket is. 7 A Nagy patak vízrendszerének vizsgálata során –a Csórréti tározó sajátosságai miatt- más terepi műszert (Hydrolab Surveyor 4) használtunk, mint a másik két mintavételi területen, ezért a jegyzőkönyvek között eltérés (a „hidrolabos” mérések több nyers adatot tartalmaznak) van. A részletes felmérések terepi munkája során mindháron mintaterületen a Hydrolab Surveyor 4 műszert használtuk, ezért az adott hónap jegyzőkönyve értelemszerűen ennek megfelelően eltér a „szokásostól”

1

2

mg/l mg/l mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l mg/l mg/l

Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Oldott oxigén

Biológiai oxigénigény Higany összes Higany oldott µg/l µg/l

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

0,63 0,13 0,08

0,07 8,4

0,75 < 0,03

12,68

12 0,75

< 0,04 0,03

44 120

1,4

57 18

320 140

1,8 0,09 0,08

0,16 14,1

0,42 0,10

18,88

18 0,49

0,07 0,09

180 240

13

66 140

370 160

4,16 7,9

RP30

RP31 2,08 7,5

1463

3

0,82 0,08 0,06

0,16 9,4

0,46 0,12

22,66

22 0,55

0,09 0,11

180 200

17

73 110

400 170

4,08 8,0

RP29

1464

10,5 0,09 0,05

0,24 12,5

1,88 < 0,03

6,16

4,1 1,93

0,05 0,13

99 100

7,1

47 49

200 64

7,28 3,8

RP28

1465

18,1 0,10 0,06

0,39 20,5

3,94 < 0,03

4,03

< 0,25 4,00

0,06 0,03

110 95

6,9

46 70

160 36

10,9 3,0

RP26

1466

7,2 0,15 < 0,05

0,16 8,9

1,81 < 0,03

1,81

< 0,25 1,81

< 0,04 < 0,02

99 87

6,1

48 60

190 56

8,96 4,0

RP25

1467

12,8 0,19 < 0,05

0,29 14,6

3,33 < 0,03

4,66

1,2 3,40

0,07 0,02

130 96

7,0

51 84

160 32

9,60 3,5

RP24

1468

8,2 0,09 < 0,05

0,09 11,0

1,60 < 0,03

1,60

< 0,25 1,60

< 0,04 < 0,02

99 92

5,8

35 78

130 39

7,52 2,8

RP22

1469

Az akkreditált státusz megújítása NAT-1-1131 regisztrációs számon folyamatban van VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

1462

Mintavétel ideje: 2004. május 11. Laboratóriumba érkezett: 2004. május 11. Minta származása: Rákos patakból vett vízminták Mintavételért felelős: Kruppiné Fekete Ilona, SZIE-Gödöllő

VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

43. táblázat Rákos patak, 2004. május, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv

mg/l mg/l mg/l mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l mg/l mg/l

Nátrium Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor

Oldott oxigén Biológiai oxigénigény

13,0 11,2

0,75

2,56 0,43

2,60 2,62

0,02 < 0,25

0,04

99 77

72 6,0

51 33

150

6,0 5,2

2,90

0,90 2,60

3,90 6,16

0,16 2,1

3,0

130 96

100 9,6

68 41

190

7,60 6,4

RP19

RP20 12,00 3,7

1471

1470

7,3 6,2

2,40

1,00 1,70

3,90 8,56

0,26 4,4

2,9

89 82

78 8,1

76 41

200

6,96 6,5

RP18

1472

Cravero István laboratórium-vezető

4

Higany összes 0,08 0,10 0,07 µg/l Higany oldott 0,06 0,06 < 0,05 µg/l A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. június 17.

mg/l mg/l

CaO mg/l

mg/l mmol/l

Kalcium Magnézium

Összes keménység

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

0,12 < 0,05

8,8 7,6

11,0

4,95 1,50

5,80 12,96

0,66 6,5

0,85

94 98

130 11,2

88 45

230

6,48 8,0

RP17

1473

0,11 < 0,05

7,6 6,6

1,60

0,80 1,20

4,20 11,92

0,62 7,1

3,4

99 140

130 10,2

110 48

260

7,52 8,5

RP11

1474

0,09 0,05

8,6 4,4

1,50

0,92 1,20

1,96 10,98

0,42 8,6

1,04

99 160

130 10,0

120 46

280

7,04 8,2

RP1

1476

Bihari Mária osztályvezető

0,15 < 0,05

7,7 6,7

1,70

0,92 1,30

2,70 11,13

0,43 8,0

1,78

99 150

130 10,5

120 42

260

6,88 8,0

RP7

1475

mg/l mg/l mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l

Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes Higany oldott µg/l µg/l

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

2,6 0,12 0,12

0,76 2,6

1,13 9,28

7,7

0,37 0,45

110 140

11

51 75

300 130

3,1 0,11 0,11

0,76 3,0

1,14 9,69

7,9

0,38 0,65

110 130

10

41 65

300 150

7,20 6,9

RP2

RP1 7,04 6,7

2242

5

3,1 0,09 0,09

0,82 3,1

1,28 9,88

8,0

0,46 0,60

110 110

11

66 61

320 120

7,04 6,8

RP3

2243

3,2 0,11 0,11

0,66 3,2

1,37 8,32

6,5

0,71 0,45

100 120

11

44 60

290 130

6,88 7,4

RP4

2244

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2241

Mintavétel ideje: 2004. június 14 -15. Laboratóriumba érkezett: 2004. június 15. Minta származása: Rákos patakból vett vízminták Mintavételért felelős: László Balázs, BME

VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

3,3 0,11 0,09

0,71 3,3

1,93 9,20

6,6

1,22 0,67

110 110

12

42 68

280 130

7,36 0,2/6,9

RP5

2245

3,5 0,10 0,10

0,54 3,5

2,40 9,18

6,1

1,86 0,68

110 120

12

44 66

270 120

6,96 7,1

RP6

2246

3,5 0,11 0,08

0,45 3,5

2,40 9,13

6,1

1,95 0,63

110 100

13

59 69

290 110

7,36 0,3/6,9

RP7

2247

A NAT által NAT-1-1131/2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

44. táblázat Rákos patak, 2004. június, illetve részletes felmérés vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv

3,5 0,11 0,11

0,90 3,5

3,20 10,26

6,4

2,30 0,66

110 110

13

49 62

290 130

7,68 0,4/7,2

RP8

2248

3,6 0,08 0,08

mg/l mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l µg/l µg/l

Klorid Szulfát

Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor

Higany összes Higany oldott

0,30 3,6

2,9 9,73

0,73 6,1

2,6

110 120

77 11

mg/l mg/l

Nátrium Kálium

120 44

270

6,88 0,7/7,3

0,12 0,12

3,8

0,40 3,8

3,0 9,69

0,49 6,2

2,6

110 110

68 11

110 54

280

6,96 0,5/7,2

RP10

RP9

mg/l mg/l

CaO mg/l

mg/l mmol/l

2250

2249

Kalcium Magnézium

Összes keménység

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

6

0,05 0,05

4,0

0,10 4,0

3,0 9,56

0,76 5,8

2,9

110 230

71 11

110 66

300

6,96 0,3/6,9

RP11

2251

0,05 0,05

4,4

0,10 4,4

3,1 10,27

0,67 6,5

3,0

110 110

77 11

120 47

280

7,12 0,4/7,3

RP12

2252

0,09 0,07

4,3

0,10 3,9

2,6 12,98

0,98 9,4

2,5

110 110

75 11

110 66

310

7,36 7,8

RP13

2253

< 0,05 < 0,05

5,1

0,30 3,8

2,6 10,79

1,09 7,1

2,3

110 95

67 11

110 56

280

7,04 6,9

RP14

2254

0,06 0,06

4,6

0,10 4,5

3,8 11,58

1,18 6,6

3,7

100 70

66 13

110 54

270

8,00 7,5

RP15

2255

0,11 0,08

4,5

0,60 4,4

6,0 13,18

1,18 6,6

5,4

100 74

65 13

130 40

270

7,68 0,3/7,7

RP16

2256

N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l P mg/l P mg/l mg/l

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát Összes foszfor

KOIk Higany összes Higany oldott µg/l µg/l

mg/l mg/l N mg/l

Szulfát Ammónium

mg/l mg/l

Nátrium Kálium

Klorid

mg/l mg/l

CaO mg/l

mg/l mmol/l

Kalcium Magnézium

Összes keménység

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

0,07 0,07

4,1 4,2

0,80

6,3 14,49

1,19 7,0

71 5,5

100

77 12

110 56

290

0,12 0,12

5,4 5,4

0,10

7,6 10,82

0,62 2,6

62 7,5

11

77 10

110 40

240

8,48 7,6

RP18

RP17 7,76 8,5

2258

2257

7

0,14 0,14

8,2 8,2

0,70

14,9 16,68

0,48 1,3

58 14,2

150

77 13

45 45

230

10,40 7,7

RP19

2259

0,15 0,13

0,26 0,26

0,92

1,29 24,02

0,13 23

180 0,37

150

71 18

66 66

420

2,80 7,5

RP29

2260

0,11 0,10

0,25 1,26

0,17

0,34 19,31

0,17 19

160 0,13

160

84 20

45 45

370

4,64 7,6

RP30

2261

0,10 0,10

0,07 0,11

0,13

0,13 12,85

0,02 13

120 < 0,02

40

13 1,6

55 55

350

2,24 7,5

RP31

2262

89 -

1,1 1,6

1,85

3,50 4,15

0,25 0,40

1,65

-

-

-

-

-

Bef2

2263

0,11 0,10

P mg/l P mg/l

µg/l µg/l

Oldott orto-foszfát Összes foszfor

2,88 1,7

< 0,05 < 0,05

< 0,03 0,48

2,8 2,75

< 0,25 2,8

< 0,02

81 0,05

6,9 100

41

42 55

0,12 0,12

< 0,03 0,29

3,0 2,94

< 0,25 3,0

< 0,02

83 0,06

7,4 120

50

45 55

12,96 0,7/3,0 190

RP24

2274

0,12 0,12

< 0,03 0,20

1,6 1,6

< 0,25 1,6

< 0,02

97 < 0,04

6,6 3

48

68 53

12,96 4,5 220

RP25

2275

Cravero István laboratórium-vezető 8

A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. július 15.

a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért.

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal :

Higany összes Higany oldott

0,60 0,76

N mg/l N mg/l

Összes nitrogén Szerves nitrogén

0,52 2,3

0,06

85 0,6

N mg/l

mg/l N mg/l

Szulfát Ammónium

8,2 99

N mg/l N mg/l

mg/l mg/l

Kálium Klorid

35

Nitrát Kjeldalh nitrogén

mg/l

Nátrium

64 48

17,44 0,5/2,8 180

RP26

RP28 8,16 3,9 200

2273

2272

Nitrit

mg/l mg/l

mg/l mmol/l CaO mg/l

Kalcium Magnézium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

0,13 0,11

0,60 1,30

2,7 2,7

< 0,25 2,7

< 0,02

68 < 0,04

6,7 91

34

61 55

14,88 1,3/4,2 210

RP27

2276

0,11 0,11

< 0,03 0,23

2,1 2,1

< 0,25 2,1

< 0,02

85 < 0,04

7,1 130

53

48 45

8,32 2,9 170

RP23

2277

Bihari Mária osztályvezető

0,09 0,09

< 0,03 0,11

1,9 1,9

< 0,25 1,9

< 0,02

93 < 0,04

6,7 120

51

47 54

9,12 0,4/2,1 190

RP22

2278

0,16 0,06

< 0,03 0,20

2,5 2,5

< 0,25 2,5

< 0,02

100 < 0,04

6,6 110

44

43 44

8,48 0,5/2,4 160

RP21

2279

0,12 0,11

0,60 1,60

3,5 3,45

< 0,25 3,5

< 0,02

74 0,05

7,2 100

43

61 50

13,12 1,0/4,0 200

RP20

2280

mg/l mg/l mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l

Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes Higany oldott µg/l µg/l

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

< 0,03

0,05 < 0,03

0,05 15,1

15

< 0,04 0,05

59 110

1,0

54 10

310 130

0,38

0,36 0,12

0,41 17,52

17

0,05 0,11

160 190

27

66 83

380 160

4,40 9,0

RP30

RP31 2,72 7,0

2698

2697

9

0,14

0,04 0,10

0,10 18,19

18

0,06 0,09

150 200

20

54 61

380 180

3,12 8,0

RP29

2699

0,95

3,45 0,10

3,57 3,60

< 0,25

0,12 0,03

110 86

7,7

56 41

280 110

11,5 2,0/6,7

RP28

2700

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Mintavétel ideje: 2004. július 13. Laboratóriumba érkezett: 2004. július 13. Minta származása: Rákos patakból vett vízminták Mintavételért felelős: Kruppiné Fekete Ilona, SZIE-Gödöllő

VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

0,46

4,45 < 0,03

4,55 6,10

1,5

0,10 0,05

120 86

5,5

53 51

160 27

12,0 1,0/3,0

RP26

2701

0,13

2,78 < 0,03

2,91 3,80

0,86

0,13 0,03

130 110

5,5

55 61

210 59

13,9 4,8

RP25

2702

0,38

4,06 < 0,03

4,16 4,90

0,70

0,10 0,04

130 93

6,2

35 58

150 51

14,9 0,2/2,8

RP24

2703

0,24

2,57 < 0,03

2,62 2,64

< 0,25

0,05 0,02

150 100

5,7

36 68

160 54

11,4 0,7/3,0

RP22

2704

A NAT által NAT-1-1131/2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

45. táblázat Rákos patak, 2004. július, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv

mg/l mg/l mg/l mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l µg/l µg/l

Nátrium Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor

Higany összes Higany oldott

3,2

1,47 2,9

12,47 13,95

0,28 1,2

11

180 110

150 14

83 47

220

3,4

1,00 3,1

5,80 9,09

0,39 2,9

4,8

120 66

95 23

120 60

300

6,56 11,5

RP18

2707

Cravero István laboratórium-vezető

10

A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. július

a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért.

0,99

3,45 0,36

3,51 4,63

0,02 1,1

0,06

130 84

56 9,9

80 38

200

7,36 7,7

RP19

RP20 15,0 17,/5,0

2706

2705

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal :

mg/l mg/l

CaO mg/l

mg/l mmol/l

Kalcium Magnézium

Összes keménység

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

2,6

1,32 2,4

1,39 9,72

0,43 7,9

0,07

130 93

79 11

110 45

260

5,84 7,5

RP17

2708

2,1

1,03 2,0

1,13 9,36

0,13 8,1

0,10

110 120

86 12

110 51

270

5,52 0,7/8,0

RP11

2709

1,1

1,30 0,93

1,30 9,74

0,04 8,4

< 0,04

120 130

84 50

120 44

280

6,24 2,08/7,7

RP1

2711

Bihari Mária osztályvezető

1,5

1,18 1,2

1,22 8,50

0,08 7,2

0,04

110 130

80 10

120 51

280

6,08 2,0/8,0

RP7

2710

Május RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

Június RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

46. táblázat Rákos patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 május Oldott Oldott Hőmérséklet Vezkép Redoxi oxigén oxigén pH oC µS/cm mV % mg/l 9 8,4 654 8,2 10,8 14,1 1132 8 11,2 9,4 1191 7,8 16,7 12,5 803 8,4 17,1 20,5 717 9,3 17,1 8,9 787 8,2 17,3 14,6 771 9 17,3 11 726 8,6 18,2 13 736 9,2 17,3 6 1044 7,6 17,5 7,3 972 7,6 17,6 8,8 1088 7,8 17,2 7,6 1162 7,6 18,1 7,7 1189 7,9 18,1 8,6 1209 7,8 47. táblázat Rákos patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 június Oldott Oldott Hőmérséklet Vezkép Redoxi oxigén oxigén pH oC µS/cm mV % mg/l 15,0 79,1 7,94 1029 7,94 203 20,3 93,7 8,43 1541 8,33 201 19,7 83,7 7,62 1586 8,06 200 22,6 78,6 6,78 794 8,49 203 23,1 113,2 9,67 740 9,31 184 24,3 93,8 7,83 857 8,58 232 24,0 111,9 9,39 788 9,25 230 23,9 108,2 9,09 833 8,98 230 27,8 101,0 7,92 820 9,33 184 22,7 30,2 2,59 1289 7,86 183 22,7 34,5 2,96 1117 7,81 199 22,6 90,8 7,82 1173 8,30 198 21,4 149,1 13,14 1226 8,50 216 20,4 118,6 10,64 1207 8,45 213 20,3 60,8 5,48 1231 7,97 244

Július RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

48. táblázat Rákos patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 július Oldott Oldott Hőmérséklet Vezkép Redoxi oxigén oxigén pH oC µS/cm mV % mg/l 12 7,62 949 7,51 330 15,3 9,71 1538 7,93 263 14,7 8,64 1505 7,66 303 22,8 10,09 887 8,64 179 22 15,7 670 9,66 150 22,3 9,64 819 8,43 216 23,7 13,41 707 9,23 178 22,9 10,15 806 8,75 190 23,2 13,18 791 9,23 170 21,4 1,89 1356 7,59 239 19,4 2,2 1098 7,37 250 22 13,34 1100 8,24 218 22,4 12,78 1160 8,23 237 22,9 18,81 1130 8,64 207 22,2 17,64 1183 8,63 245

49. táblázat Rákos patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 augusztus Oldott Oldott Hőmérséklet Vezkép Redoxi Augusztus oxigén oxigén pH oC µS/cm mV % mg/l RP31 12,1 1,78 973 7,7 250 RP30 17,4 9,15 1198 8,05 239 RP29 16,6 8,49 1420 7,87 241 RP28 23,3 12,87 516 9,35 177 RP26 25,1 14,8 695 9,53 195 RP25 25,8 14,98 770 9,25 190 RP24 25,4 17,84 704 9,7 167 RP22 27,4 13,66 821 9,4 188 RP20 26 13,34 754 9,66 175 RP19 21,1 1,83 1023 7,47 218 RP18 21,1 3,28 1055 7,53 225 RP17 22,3 8,29 1102 8,08 224 RP11 23 11,17 1137 8,22 215 RP7 23,8 11,19 1173 8,42 218 RP1 23,6 8,98 1218 8,3 228

2

50. táblázat Lebegőanyag értékek a Rákos patak vízrendszerén 2004 májusban 2004 június Rákos patak, lebegőanyag Pont [mg/L] Pont [mg/L] Pont [mg/L] RP1 4,35 RP11 4,70 RP21 30,90 RP2 3,90 RP12 4,25 RP22 22,80 RP3 4,30 RP13 4,30 RP23 32,00 RP4 4,00 RP14 4,35 RP24 32,10 RP5 4,20 RP15 4,30 RP25 32,60 RP6 5,00 RP16 4,90 RP26 38,30 RP7 3,95 RP17 6,50 RP27 24,30 RP8 4,05 RP18 7,25 RP28 29,30 RP9 7,95 RP19 8,35 RP29 2,30 RP10 5,70 RP20 33,60 RP30 1,65 RP31 1,75

3

Dátum

40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614

Pont

RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP2 RP2 RP2 RP2 RP2 RP2 RP2 RP3 RP3 RP3 RP3 RP3 RP3 RP3 RP4 RP4 RP4 RP4 RP4 RP4 RP4 RP5 RP5

80303 80412 80428 80454 80507 80610 80652 83516 83548 83620 83631 83646 83701 83714 85821 85854 85927 85943 90000 90012 90030 92002 92028 92042 92055 92110 92130 92142 101749 101803

Idő

20,04 20,19 20,23 20,28 20,32 20,41 20,43 18,93 19 19,05 19,07 19,09 19,11 19,12 18,67 18,71 18,75 18,76 18,78 18,79 18,81 19 19,03 19,05 19,06 19,08 19,1 19,11 20 20,03

Hőmérsé klet 60,1 60,2 60,5 60,7 60,9 61,4 61,9 89,9 90,3 90,6 90,7 90,8 91,1 91 92,1 92,2 92 92 92 92,1 92 93 93 93,1 93,1 93,1 93,2 93,2 115,9 116,7

Oldott oxigén % 5,43 5,43 5,45 5,47 5,47 5,52 5,56 8,31 8,33 8,36 8,36 8,37 8,39 8,38 8,56 8,56 8,54 8,55 8,54 8,54 8,54 8,59 8,58 8,59 8,58 8,59 8,59 8,59 10,49 10,56

Oldott oxigén [mg/L] 1231 1231 1231 1231 1231 1231 1231 1223 1222 1222 1222 1222 1222 1222 1223 1222 1222 1223 1222 1222 1222 1226 1225 1226 1226 1226 1226 1226 1206 1206

Vezetőké pesség [uS/cm] Össz oldott anyag [g/L] 0,788 0,788 0,788 0,788 0,788 0,788 0,788 0,783 0,782 0,782 0,782 0,782 0,782 0,782 0,783 0,782 0,782 0,782 0,782 0,782 0,783 0,784 0,784 0,784 0,784 0,785 0,784 0,785 0,772 0,772 0 0 0 0 0 0 0 3,3 4,2 3,5 3,7 2,9 2,7 0 3,5 2,6 2,9 2,3 1,8 3,3 2,9 2,5 4,5 0,9 1,3 0,6 3 5,2 4 3,5

Zavarossá g [NTU] 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,7 0,7

Mélység [m] 133 94 165 96 303 165 165 159 107 95 94 100 107 162 9 18 22 18 19 18 10 118 100 154 160 171 154 148 138 141

PAR

264 267 274 267 264 272 267 270 277 277 270 270 270 268 272 277 273 273 272 272 278 266 276 267 274 267 274 268 2 2

PAR - ref

51. táblázat Rákos patak részletes felmérés Hydrolab műszeres méréseinek eredményei

7,95 7,97 7,97 7,97 7,97 7,98 7,99 8,2 8,2 8,2 8,2 8,2 8,2 8,2 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,46 8,46

pH

251 246 245 244 243 240 238 199 200 200 200 200 200 200 204 205 205 205 205 205 205 206 206 207 207 207 207 207 206 206

Redoxi [mV]

Dátum

40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614

Pont

RP5 RP5 RP5 RP5 RP6 RP6 RP6 RP6 RP6 RP7 RP7 RP7 RP7 RP7 RP8 RP8 RP8 RP8 RP8 RP9 RP9 RP9 RP9 RP10 RP10 RP10 RP10 RP11 RP11 RP11 RP11

101818 101831 101848 101909 103900 103913 103930 103950 104021 105507 105540 105558 105619 105635 111917 111942 112005 112025 112059 114727 114752 114809 114839 121245 121300 121325 121348 123056 123111 123125 123209

Idő

20,05 20,07 20,1 20,13 20,27 20,29 20,32 20,35 20,4 20,31 20,42 20,45 20,5 20,53 20,77 20,81 20,85 20,88 20,93 21,72 21,77 21,79 21,84 22,13 22,15 22,19 22,24 21,35 21,38 21,4 21,49

Hőmérsé klet 117,4 117,7 118,1 118,3 115,6 115,8 116,1 116,3 116,4 116,5 118,6 119,1 119,3 119,3 134,2 135,4 135,8 136,3 137 147 146,5 146,3 145,7 159,3 159,5 159,1 158,9 147,2 148,5 149,3 151,3

Oldott oxigén % 10,61 10,64 10,67 10,69 10,41 10,42 10,44 10,46 10,46 10,5 10,65 10,68 10,69 10,69 11,97 12,06 12,11 12,13 12,18 12,86 12,81 12,79 12,72 13,83 13,84 13,8 13,76 13,01 13,11 13,15 13,3

Oldott oxigén [mg/L] 1206 1206 1206 1205 1200 1200 1199 1200 1200 1207 1207 1206 1206 1207 1205 1206 1205 1205 1205 1200 1200 1200 1200 1207 1207 1207 1207 1226 1226 1226 1226

Vezetőké pesség [uS/cm]

2

Össz oldott anyag [g/L] 0,772 0,772 0,772 0,771 0,768 0,768 0,768 0,768 0,768 0,772 0,772 0,772 0,772 0,772 0,771 0,772 0,771 0,771 0,771 0,768 0,768 0,768 0,768 0,772 0,772 0,772 0,772 0,784 0,785 0,784 0,784 5,2 4 3,6 6,1 4,8 4,4 3,7 3,4 6,1 2,1 2,9 3,7 2,5 2,9 7,3 5,2 5,4 5,1 6,3 5,3 5 5,1 5,6 4,2 4,2 4,1 4,8 0 10,8 11,9 4,4

Zavarossá g [NTU] 0,7 0,7 0,7 0,7 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,3 0,3 0,3 0,3 0,5 0,5 0,5 0,5 0,7 0,7 0,7 0,7

Mélység [m] 112 127 125 88 61 63 64 69 67 2922 242 248 254 265 25 27 26 26 15 192 169 156 202 268 252 263 185 259 174 224 211

PAR

1 2 2 4 3 3 4 3 3 37 1 0 4 1 264 264 264 264 264 272 264 264 263 263 263 263 264 263 263 262 261

PAR - ref

8,46 8,46 8,46 8,46 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,45 8,57 8,57 8,57 8,57 8,57 8,61 8,61 8,61 8,61 8,64 8,64 8,64 8,64 8,5 8,5 8,5 8,5

pH

206 206 206 207 212 212 212 212 212 213 213 213 213 213 220 220 220 220 220 215 215 215 215 209 210 210 210 217 216 216 215

Redoxi [mV]

Dátum

40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614

Pont

RP12 RP12 RP12 RP12 RP12 RP13 RP13 RP13 RP13 RP13 RP14 RP14 RP14 RP14 RP15 RP15 RP15 RP15 RP15 RP16 RP16 RP16 RP16 RP17 RP17 RP17 RP17 RP17 RP17 RP18 RP18

125501 125517 125545 125601 125614 132403 132418 132431 132454 132513 134601 134626 134657 134711 140459 140539 140551 140607 140620 142532 142559 142617 142632 164317 164358 164423 164508 164524 164546 171005 171050

Idő

21,06 21,1 21,16 21,19 21,21 20,69 20,72 20,75 20,79 20,82 20,88 20,93 21 21,02 21,5 21,57 21,6 21,63 21,65 21,57 21,6 21,62 21,63 22,46 22,54 22,57 22,63 22,64 22,67 22,54 22,61

Hőmérsé klet 145,3 145,6 145,8 145,9 145,8 124,2 124,5 124,5 124,5 124,5 105,3 105,6 106,4 106,7 91,8 91,2 91,1 91,1 91 111,4 112 112,4 112,7 90,5 90,6 90,7 91 91 91 34,2 33,8

Oldott oxigén % 12,9 12,9 12,9 12,9 12,89 11,1 11,11 11,1 11,1 11,09 9,37 9,4 9,45 9,47 8,07 8,01 8 7,99 7,98 9,78 9,82 9,86 9,88 7,81 7,81 7,81 7,83 7,83 7,82 2,95 2,91

Oldott oxigén [mg/L] 1227 1227 1227 1227 1227 1216 1216 1217 1216 1216 1199 1199 1199 1199 1189 1189 1188 1187 1188 1182 1182 1183 1182 1173 1173 1173 1173 1173 1174 1117 1117

Vezetőké pesség [uS/cm]

3

Össz oldott anyag [g/L] 0,785 0,785 0,785 0,785 0,785 0,778 0,778 0,779 0,779 0,778 0,767 0,767 0,767 0,767 0,761 0,761 0,76 0,76 0,76 0,757 0,757 0,757 0,757 0,751 0,751 0,751 0,751 0,751 0,751 0,715 0,715 10,2 4,6 3,8 4,7 3 2,9 5,8 4,8 4,5 3,9 2 55,9 0 3,9 3,8 5,1 2,3 5,2 3,3 5,4 7,3 4,9 6,3 4,7 5,1 5,1 5,5 5,6 4,8 8,2 7,5

Zavarossá g [NTU] 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,8 0,8 0,8 0,8 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 1 1 1 1 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4

Mélység [m] 204 173 184 177 124 159 163 164 172 166 407 298 293 347 279 299 283 276 267 46 55 60 72 84 83 86 89 102 111 808 736

PAR

1 1 1 4 1 263 1 1 0 263 257 261 261 270 260 266 258 267 270 40 269 273 4 260 266 260 4 3 261 265 250

PAR - ref

8,43 8,43 8,44 8,44 8,44 8,31 8,31 8,31 8,31 8,31 8,24 8,24 8,25 8,25 8,26 8,26 8,26 8,26 8,27 8,49 8,49 8,49 8,49 8,29 8,29 8,29 8,3 8,3 8,3 7,81 7,81

pH

211 211 211 211 211 214 214 214 214 214 216 215 215 215 210 210 210 210 210 212 211 211 211 198 198 198 198 198 199 202 200

Redoxi [mV]

Dátum

40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615

Pont

RP18 RP18 RP18 RP19 RP19 RP19 RP19 RP19 RP19 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP20 RP21 RP21 RP21 RP21 RP21 RP22 RP22 RP22 RP22 RP22

171142 171207 171223 173612 173626 173645 173705 173723 173734 180825 180845 180912 181002 181015 181239 181342 181452 181508 181527 181611 181642 135906 135921 140022 140043 140108 132055 132118 132139 132153 132211

Idő

22,7 22,74 22,76 22,57 22,61 22,66 22,7 22,73 22,75 28,67 28,66 28,64 28,6 28,59 27,29 27,23 27,17 27,16 27,15 27,13 27,11 23,81 23,82 23,85 23,86 23,87 23,92 23,92 23,92 23,92 23,93

Hőmérsé klet 34,4 34,8 35,1 32 30,6 29,9 29,6 29,5 29,4 94,5 94,4 94,5 94,6 94,6 106 106,3 105,4 105,6 105,7 105,2 105,3 123,7 123,8 124,9 125,1 125,3 107,8 108,1 108,1 108,3 108,4

Oldott oxigén % 2,96 2,99 3,01 2,72 2,64 2,57 2,54 2,53 2,52 7,29 7,29 7,29 7,3 7,31 8,38 8,41 8,35 8,37 8,38 8,34 8,35 10,42 10,43 10,51 10,53 10,54 9,06 9,09 9,09 9,1 9,11

Oldott oxigén [mg/L] 1117 1117 1117 1289 1290 1289 1289 1289 1289 826 825 825 825 825 816 816 816 816 816 816 816 762 762 762 762 762 833 833 833 833 833

Vezetőké pesség [uS/cm]

4

Össz oldott anyag [g/L] 0,715 0,715 0,715 0,825 0,825 0,825 0,825 0,825 0,825 0,528 0,528 0,528 0,528 0,528 0,522 0,522 0,522 0,522 0,522 0,522 0,522 0,488 0,488 0,488 0,488 0,488 0,533 0,533 0,533 0,533 0,533 5,1 6,6 8,7 5,6 5,4 0 7,9 5,7 5,7 94,7 90,5 75,6 90,3 76,8 63,5 66,7 65,7 68,7 65,7 68,5 58 34,2 32,1 23,7 26,8 21,8 20,4 24,4 24,7 18,8 24,5

Zavarossá g [NTU] 0,4 0,4 0,4 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7

Mélység [m] 752 746 768 170 179 172 171 172 134 10 10 13 7 9 10 10 10 10 11 9 9 575 1264 488 124 592 183 176 180 176 183

PAR

265 250 7 1 2 257 257 257 257 4 3 3 4 5 34 276 272 270 272 273 277 256 247 269 260 256 270 266 274 267 267

PAR - ref

7,81 7,81 7,81 7,86 7,86 7,86 7,86 7,86 7,88 9,29 9,29 9,29 9,29 9,29 9,35 9,35 9,35 9,35 9,35 9,35 9,35 9,28 9,28 9,28 9,28 9,28 8,98 8,98 8,98 8,98 8,98

pH

199 198 197 182 183 183 183 183 183 180 178 177 175 174 184 187 189 189 189 190 190 233 233 232 232 232 230 230 230 230 230

Redoxi [mV]

Dátum

40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615 40615

Pont

RP22 RP23 RP23 RP23 RP23 RP23 RP23 RP24 RP24 RP24 RP24 RP24 RP25 RP25 RP25 RP25 RP26 RP26 RP26 RP26 RP26 RP27 RP27 RP27 RP27 RP27 RP28 RP28 RP28 RP28 RP28

132221 124127 124400 124418 124433 124457 124515 110700 110722 110743 110758 110820 111101 111120 111217 111242 100946 101005 101047 101119 101137 121409 121447 121501 121514 121526 91532 91618 91826 91840 92023

Idő

23,93 23,81 23,96 23,98 23,99 24,01 24,02 23,98 23,98 23,98 23,98 23,99 24,26 24,26 24,24 24,24 23,08 23,08 23,08 23,08 23,08 24,34 24,37 24,38 24,38 24,39 22,54 22,55 22,56 22,57 22,57

Hőmérsé klet 108,4 96,8 96,3 96,3 96,5 96,4 96,3 112,2 112 112,1 111,7 111,3 94,3 94 93,5 93,2 112,6 113,1 113,8 113,2 113,4 193,9 193,7 193,7 193,4 193,2 78,8 78,6 78,5 78,6 78,6

Oldott oxigén % 9,11 8,15 8,09 8,09 8,1 8,09 8,08 9,42 9,41 9,41 9,38 9,34 7,87 7,85 7,81 7,79 9,63 9,66 9,72 9,67 9,69 16,18 16,15 16,15 16,12 16,1 6,8 6,78 6,77 6,78 6,78

Oldott oxigén [mg/L] 833 851 851 851 851 851 851 788 788 788 788 788 857 857 857 856 740 740 740 740 740 740 740 740 740 740 794 794 794 794 794

Vezetőké pesség [uS/cm]

5

Össz oldott anyag [g/L] 0,533 0,545 0,545 0,545 0,545 0,545 0,545 0,504 0,504 0,504 0,504 0,504 0,548 0,548 0,548 0,548 0,474 0,474 0,474 0,473 0,474 0,474 0,473 0,473 0,473 0,474 0,508 0,508 0,509 0,508 0,508 37,2 38 30,8 34,2 37,2 31,2 44,4 186,8 30,7 101 14,1 38,7 23,7 18 23,6 54,9 63,9 66,5 54,8 60,9 69,2 39,6 35 36,6 36,8 43,7 24,4 16,5 15,4 14,6 21,2

Zavarossá g [NTU] 0,7 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 2,1 2,1 2 2 2

Mélység [m] 191 271 286 255 286 264 213 289 242 185 279 495 332 488 278 313 487 487 413 414 403 73 79 66 76 116 137 139 207 209 183

PAR

264 16 263 1 1 1 1 265 272 273 266 266 272 264 266 265 263 263 263 264 274 269 265 7 4 4 20 19 7 4 4

PAR - ref

8,98 8,86 8,86 8,86 8,86 8,86 8,86 9,25 9,25 9,25 9,25 9,25 8,58 8,58 8,58 8,57 9,31 9,31 9,31 9,31 9,31 9,68 9,68 9,68 9,68 9,68 8,49 8,49 8,49 8,49 8,49

pH

230 223 223 223 223 223 223 214 214 214 214 215 222 222 222 222 226 227 227 227 226 215 215 215 215 215 216 218 222 222 224

Redoxi [mV]

180441 180500 180517 180533 180547 182751 182807 182822 182845 182906 182923 190157 190213 190235 190248 115232 115248 115304 115320 144838 144854 144910 144929 150930

150947

151005

151018

153649

40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614 40614

40614

40614

40614

40614

RP29 RP29 RP29 RP29 RP29 RP30 RP30 RP30 RP30 RP30 RP30 RP31 RP31 RP31 RP31 BEF1 BEF1 BEF1 BEF1 BEF2 BEF2 BEF2 BEF2 BEF2A 1 BEF2A 1 BEF2A 1 BEF2A 1 BEF2A

Idő

Dátum

Pont

21,88

22,47

22,46

22,44

19,58 19,62 19,68 19,71 19,75 20,18 20,22 20,25 20,31 20,34 20,38 14,87 14,98 15,12 15,21 21,45 21,48 21,51 21,54 26,51 26,49 26,5 26,5 22,42

Hőmérsé klet

87,1

107,8

107,8

107,7

84,1 83,8 83,6 83,6 83,5 93,4 93,6 93,8 93,9 93,8 93,8 79,3 79,2 78,9 79 76,1 75,5 74,7 74,2 189,4 190,2 190,4 189,9 107,7

Oldott oxigén %

7,6

9,3

9,3

9,3

7,67 7,63 7,61 7,59 7,58 8,42 8,43 8,43 8,43 8,43 8,42 7,99 7,96 7,91 7,9 6,69 6,61 6,56 6,52 15,17 15,24 15,25 15,22 9,3

Oldott oxigén [mg/L]

1198

1185

1185

1185

1587 1585 1587 1586 1586 1541 1541 1542 1541 1541 1542 1030 1029 1029 1028 1447 1447 1447 1447 969 969 969 506 1185

Vezetőké pesség [uS/cm]

6

0,767

0,758

0,758

0,758

Össz oldott anyag [g/L] 1,015 1,014 1,016 1,015 1,015 0,987 0,987 0,987 0,987 0,986 0,987 0,659 0,659 0,659 0,658 0,926 0,926 0,926 0,926 0,62 0,62 0,62 0,324 0,759

3,9

5,6

4,9

3,1

3 4,6 5,6 4,4 3,7 4,2 3,9 4,1 4,2 3,9 2,6 9,8 9,8 4,4 5,8 3,9 2,8 3,1 3,1 0 0 0 0 0

Zavarossá g [NTU]

0,2

1,1

1,1

1,2

1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,1 0,1 0,1 0,1 1,2

Mélység [m]

19

90

86

85

162 219 211 203 158 36 43 41 46 42 66 72 76 73 75 202 222 155 179 2640 2683 3567 4085 87

PAR

69

260

259

260

259 257 266 258 260 5 3 3 3 3 262 262 262 264 264 263 264 264 258 36 38 52 57 33

PAR - ref

8,34

8,44

8,44

8,44

8,06 8,06 8,06 8,06 8,06 8,33 8,33 8,33 8,33 8,33 8,33 7,94 7,94 7,94 7,94 8,13 8,13 8,13 8,14 8,4 8,39 8,39 8,37 8,43

pH

201

200

200

200

183 183 183 183 183 191 191 192 192 192 193 203 203 203 202 220 220 220 219 202 203 203 204 200

Redoxi [mV]

2 BEF2A 2 BEF2A 2 BEF2A 2

Pont

153701

153722

153736

40614

40614

Idő

40614

Dátum

21,94

21,92

21,89

Hőmérsé klet

86,9

86,8

86,9

Oldott oxigén %

7,58

7,57

7,58

Oldott oxigén [mg/L]

1198

1198

1198

Vezetőké pesség [uS/cm]

7

0,767

0,767

0,767

Össz oldott anyag [g/L]

5,4

5,8

5,9

Zavarossá g [NTU]

0,2

0,2

0,2

Mélység [m]

21

18

19

PAR

16

18

15

PAR - ref

8,35

8,35

8,34

pH

201

201

201

Redoxi [mV]

As

<1 1 2 <1 2 <1 <1 <1 <1 1 <1 <1 <1 3

As

<1 1 1 <1 <1 <1 <1 <1 2 1 1 <1 1 <1

Pont

RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

Pont

RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7

18 29 36 32 20 23 11 23 21 37 21 33 20 27

Zn

25 35 29 19 19 7 15 17 27 18 29 21 24 16

Zn

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

18 123 208 65 50 38 46 6 500 2430 2900 1840 1320 1340

P

230 228 220 320 203 321 195 711 2280 2980 1780 1280 1380 1230

P

9 22 12 13 7 4 15 17 11 6 6 17 5 11

Pb

6 15 7

26 11 11 5 5 16 16 15 4 5

Pb

8

Ni Fe (oldott) µg/L 7 99 <2 140 <2 126 <2 115 3 68 <2 49 <2 102 <2 63 2 67 <2 124 <2 296 <2 263 <2 186 <2 195

Ni Fe (összes) µg/L <2 150 <2 118 <2 181 <2 132 <2 118 <2 200 <2 144 <2 103 <2 124 <2 709 <2 547 <2 518 <2 658 <2 471

41 76 116 52 49 39 59 23 34 129 134 107 98 85

Mn

71 97 31 44 35 57 22 33 109 125 95 84 93 72

Mn

1 1 1 1 <1 <1 <1 1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cr

3 3 1 3 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1

Cr

13 12 15 11 11 5 8 3 6 7 8 7 6 38

Cu

14 14 3 13 4 6 4 7 4 3 2 3 38 5

Cu

52. táblázat Rákos patak, nehézfém mérési jegyzőkönyvek, 2004 május

Cd

65 23 33 58 30 25 51 33 40 20 22 99 83 102

Al

75 27 207 141 149 554 135 105 55 714 606 566 849 572

Al

As

1

As

<1 <1 4 <1 6 3 <1 2 <1 <1 3 4 4 3 <1

As

<1 <1 <1 2 <1 6 <1 <1

Pont

RP1

Pont

RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

Pont

RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22

9 7 9 9 8 13 9 11

Zn

19 21 16 41 12 110 9 14 12 100 26 17 10 12 20

Zn

22

Zn 1210

P 9

Pb

Ni Fe (oldott) µg/L <2 206 87

Mn <1

Cr 10

Cu

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

1180 119 59 131 68 172 287 28

P

1270 175 101 185 148 172 430 78 168 8410 6020 4850 4510 3380 2620

P

7 7 8 7 4 3 8 7

Pb

8 4 7 8 3 6 <1 5 4 7 8 <1 6 37 8

Pb

9

Ni Fe (oldott) µg/L <1 113 <1 46 <1 67 <1 55 <1 44 <1 73 <1 32 <1 65

Ni Fe (összes) µg/L <1 220 <1 217 <1 189 <1 174 <1 222 <1 158 <1 129 <1 69 <1 55 <1 282 <1 453 <1 189 <1 133 <1 161 <1 119

30 11 15 31 15 31 21 30

Mn

50 46 34 76 43 85 88 31 44 245 63 25 11 10 28

Mn

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cr

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cr

3 3 3 4 3 3 3 2

Cu

6 3 3 3 3 3 3 3 6 2 3 5 5 6 7

Cu

53. táblázat Rákos patak, nehézfém mérési jegyzőkönyvek, 2004 június

<1

Cd

89 105 20 51 19 24 17 21

Al

233 229 160 195 214 75 110 58 16 36 96 81 64 44 34

Al

103

Al

5 2 4 2 3 4 <1

As

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 2 2 <1 <1 <1 <1 3 <1

As

<1 <1 <1 <1

RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

Pont

RP31 RP30 RP29 RP28 RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

Pont

RP31 RP30 RP29 RP28

3 9 9 12

Zn

12 13 18 13 11 16 18 17 20 42 24 8 23 23 61

Zn

16 11 16 11 10 13 17

189 7480 4200 3990 4090 270 2200

3 <1 4 7 4 4 3

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

61 330 258 141 105 118 90

48 272 30 17 12 12 21

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

5 3 3 3 4 5 9

<1 <1 <1 <1

Cd

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

336 1310 1220 2160

P

974 1330 1850 2220 2080 3680 699 155 275 140 606 646 2160 261 42

P

5 2 2 2

Pb

13 10 53 3 5 17 6 6 10 12 7 4 5 12 17

Pb

10

Ni Fe (oldott) µg/L <1 16 <1 49 <1 58 <1 38

Ni Fe (összes) µg/L <1 98 <1 68 <1 170 <1 170 <1 165 <1 352 <1 285 <1 483 <1 337 <1 276 <1 448 <1 389 <1 80 <1 864 <1 122

13 8 8 2

Mn

25 10 22 134 120 268 48 57 81 43 123 112 38 148 40

Mn

<1 <1 <1 <1

Cr

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 3 <1 <1 1 1 <1 1 <1

Cr

1 7 7 8

Cu

6 7 9 6 6 4 8 6 5 4 4 5 6 6 4

Cu

54. táblázat Rákos patak, nehézfém mérési jegyzőkönyvek, 2004 július

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

3 10 8 12

Al

90 58 200 61 72 283 393 439 307 303 166 386 53 474 98

Al

16 22 36 29 27 27 32

RP26 RP25 RP24 RP22 RP20 RP19 RP18 RP17 RP11 RP7 RP1

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 3 <1

23 9 15 15 14 8 25 95 11 22 5

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

2930 2670 551 151 225 133 148 548 21 207 11

2 5 6 12 10 1 5 3 3 11 5

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

11

136 292 55 57 102 29 54 231 37 173 31

10 57 6 9 7 7 6 60 38 27 9

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

3 4 6 4 4 7 6 14 5 6 8

63 55 29 30 187 11 14 117 13 141 33

mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l mg/l

mg/l

Ammónium Nitrit

Nitrát Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Oldott oxigén

Biológiai oxigénigény

mg/l mg/l

Kálium Klorid

Szulfát

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

0,6

0,04 10,5

0,49 < 0,03

0,80

0,31 0,49

< 0,04 < 0,02

270

< 1,0 30

90 40

410 150

1,8

0,08 11,9

0,08 < 0,03

3,88

3,7 0,15

0,07 0,03

210

23 55

80 42

400 150

4,08 9,7

G18

G19 4,08 8,3

1668

1667

Mintavétel ideje: 2004. május 18. Laboratóriumba érkezett: 2004. május 18. Minta származása: Galga patakból vett vízminták Mintavételért felelős: Szlepák Emőke, SZIE-Gödöllő

0,4

0,48 9,4

0,26 0,36

6,41

5,8 0,44

0,18 0,17

200

14 57

56 49

390 190

5,52 8,9

G12

1669

12

4,5

0,35 12,2

0,34 0,29

7,11

6,6 0,41

0,07 0,10

160

13 63

71 56

380 160

5,44 9,4

G8

1670

2,1

0,34 11,2

0,18 0,24

6,73

6,4 0,24

0,06 0,09

170

13 61

80 56

390 150

5,20 9,3

G7

1671

1,4

0,36 10,5

0,38 0,23

6,93

6,4 0,44

0,06 0,09

180

14 61

65 53

410 190

5,52 9,3

G5

1672

5,9

2,0 11,7

3,34 0,22

10,67

6,5 4,0

0,66 0,17

110

21 89

60 140

290 110

8,88 7,9

G4

1673

< 0,3

0,27 7,8

0,48 0,27

5,92

5,2 0,62

0,14 0,10

140

11 55

73 48

380 150

5,44 8,3

G2

1674

1,5

0,47 8,2

0,14 0,41

5,14

4,8 0,25

0,11 0,09

120

9,3 59

59 49

370 170

5,44 8,2

G1

1675

55. táblázat Galga patak, 2004. május, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Az akkreditált státusz megújítása NAT-1-1131 Központi Környezetanalitikai Laboratórium regisztrációs számon folyamatban van VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

µg/l µg/l < 0,05 < 0,05

G18

G19 < 0,05 < 0,05

1668

1667

< 0,05 < 0,05

G12

1669

< 0,05 < 0,05

G8

1670

Cravero István laboratórium-vezető

Budapest, 2004. június 17.

13

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni!

Higany összes Higany oldott

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele < 0,05 < 0,05

G7

1671

< 0,05 < 0,05

G4

1673

Bihari Mária osztályvezető

< 0,05 < 0,05

G5

1672

< 0,05 < 0,05

G2

1674

< 0,05 < 0,05

G1

1675

mg/l

mg/l mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l

Kálium

Klorid Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes

µg/l

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

< 0,03 0,12

0,42 < 0,03

0,42

< 0,25 0,42

< 0,04 < 0,02

38 430

< 1,0

10 36

480 170

0,20 0,12

0,97 0,06

4,20

3,2 0,97

< 0,04 0,03

55 290

14

110 39

490 160

5,28 11,2

G18

G19 3,92 9,6

2329

14

0,17 0,12

0,98 0,06

5,12

4,0 1,07

0,09 0,05

55 270

11

100 38

440 140

4,56 10,2

G17

2330

0,31 0,12

1,19 0,14

5,25

3,9 1,30

0,11 0,05

52 250

11

84 34

410 160

4,96 10,0

G16

2331

0,38 0,18

1,76 0,34

7,21

4,1 2,90

1,14 0,21

53 260

12

79 32

390 150

6,80 9,4

G13

2332

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2328

Mintavétel ideje: 2004. június 22. Laboratóriumba érkezett: 2004. június 23. Minta származása: Galga patakból vett vízminták Mintavételért felelős: Szlepák Emőke, SZIE-Gödöllő

Központi Környezetanalitikai Laboratórium

0,44 0,15

1,60 0,32

6,66

4,3 2,10

0,50 0,26

53 240

12

98 32

430 150

7,52 10,0

G12

2333

0,62 0,15

2,05 0,34

7,40

4,8 2,40

0,35 0,20

18 230

12

100 38

420 140

7,52 10,4

G10

2334

akkreditált vizsgálólaboratórium

56. táblázat Galga patak, részletes felmérés, illetve 2004. június, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv A NAT által NAT-1-1131/2004 számon VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet

µg/l

0,72 0,11 0,11

N mg/l N mg/l

N mg/l P mg/l

P mg/l

µg/l µg/l

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor

Higany összes Higany oldott

0,31

2,29 0,28

2,6 6,31

0,11 3,6

N mg/l

42 170

N mg/l N mg/l

mg/l mg/l

Klorid Szulfát

27 6,9

Nitrit Nitrát

mg/l mg/l

Nátrium Kálium

42

280 130

0,12 0,12

0,38

1,84 0,24

2,1 5,64

0,14 3,4

0,26

40 150

27 5,4

59

270 97

8,32 6,4

G6

G8 9,60 6,6

2336

2335

0,08

G18

G19 0,12

2329

2328

Ammónium

mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

Magnézium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

Higany oldott

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

15

0,20 0,17

0,49

1,49 0,22

1,75 5,47

0,12 3,6

0,26

44 160

22 4,9

64

280 97

8,96 6,4

G5

2337

0,11

G17

2330

0,07 0,07

1,90

2,57 1,09

3,0 7,54

0,14 4,4

0,43

51 140

45 9,9

50

240 93

8,80 6,6

G4

2338

0,12

G16

2331

0,07 0,07

0,49

2,33 0,28

2,4 6,47

0,06 4,0

0,07

53 160

32 9,1

90

350 100

8,48 8,4

G2

2339

0,15

G13

2332

0,19 0,12

1,10

0,92 0,65

0,92 5,07

0,05 4,1

< 0,04

46 20

47 8,2

77

390 150

5,20 10,4

G1

2340

0,13

G12

2333

-

5,70

1,32 5,10

2,3 12,41

0,21 9,9

0,98

99 150

120 18

52

190 48

12,96 6,5

Aszód SZVT

2341

0,15

G10

2334

Cravero István laboratórium-vezető

16

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. július 15.

Bihari Mária osztályvezető

mg/l mg/l

mg/l

mg/l mg/l

mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l

N mg/l N mg/l

P mg/l P mg/l

Nátrium

Kálium Klorid

Szulfát Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát Összes foszfor

mg/l mmol/l CaO mg/l

Kalcium Magnézium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

< 0,03 0,05

0,16 0,12

0,16

< 0,02 < 0,23

400 0,04

< 1,0 36

38

80 83

< 0,03 0,07

3,53 0,03

0,08

0,08 3,37

310 0,05

24 67

42

84 81

6,08 0,6/5,1 300

G18

G19 4,88 4,1 300

2829

0,62 0,78

9,92 0,11

0,38

0,45 9,09

190 0,27

19 69

31

130 63

7,20 7,5 320

G12

2830

17

0,50 0,74

6,76 0,03

0,09

0,06 6,61

190 0,06

18 79

35

130 63

5,76 8,2 330

G8

2831

0,38 0,46

6,30 0,09

0,09

0,04 6,17

180 < 0,04

16 73

32

130 82

5,28 9,6 370

G7

2832

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2828

Mintavétel ideje: 2004. július 20. Laboratóriumba érkezett: 2004. július 20. Minta származása: Galga patakból vett vízminták Mintavételért felelős: Szlepák Emőke, SZIE-Gödöllő

Központi Környezetanalitikai Laboratórium

0,26 0,31

5,57 0,10

0,14

0,08 5,35

180 0,04

14 67

33

130 82

5,28 9,8 370

G5

2833

2,30 2,40

8,83 0,06

0,27

0,06 8,50

140 0,21

20 110

83

88 52

8,64 7,5 240

G4

2834

0,39 0,58

5,51 0,04

0,10

0,05 5,36

150 0,06

12 73

34

130 61

4,16 8,6 320

G2

2835

0,89 1,10

4,51 0,16

0,20

0,04 4,27

190 0,04

13 83

54

120 68

5,20 8,2 320

G1

2836

akkreditált vizsgálólaboratórium

57. táblázat Galga patak, 2004. július, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv A NAT által NAT-1-1131/2004 számon VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet

µg/l µg/l

2829 G18

2828 G19

G12

2830 G8

2831

Cravero István laboratórium-vezető

Budapest, 2004.

18

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni!

Higany összes Higany oldott

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele G7

2832 G5

2833

Bihari Mária osztályvezető

G4

2834 G2

2835 G1

2836

Május G19 G18 G12 G8 G7 G5 G4 G2 G1 Június G19 G18 G12 G8 G7 G5 G4 G2 G1 Július G19 G18 G12 G8 G7 G5 G4 G2 G1

58. táblázat Galga patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 május Hőmér- Oldott össz Vezkép Redoxi séklet oxigén pH oldott a. µS/cm mV oC % (ppm) 15,0 10,5 1240 8,20 625 13,5 11,9 1390 8,30 700 16,5 9,4 1340 8,20 630 16,0 12,2 1330 8,10 655 18,1 11,2 1330 8,20 660 20,4 10,5 1340 8,20 655 23,0 11,7 1315 8,10 645 20,0 7,8 1200 8,10 650 19,5 8,2 1220 8,10 610 59. táblázat Galga patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 június Hőmér- Oldott össz Vezkép Redoxi séklet oxigén pH oldott a. µS/cm mV oC % (ppm) 16,9 8,3 1133 8,28 300 590 16,2 8,9 1507 8,37 296 620 22,3 7,3 1359 8,27 271 645 20,9 5,9 1019 8,08 268 655 21,3 6,7 956 8,13 271 670 22,1 7,1 917 8,17 273 660 22,9 6,8 954 8,04 273 650 22,6 5,7 1053 8,08 259 610 24,8 7,0 1343 8,14 280 630 60. táblázat Galga patak, helyszíni mérések eredményei, 2004 július Hőmér- Oldott össz Vezkép Redoxi séklet oxigén pH oldott a. µS/cm mV oC % (ppm) 30,0 12,7 1200 8,40 250 590 27,4 9,3 1250 8,40 230 620 24,0 6,2 1300 8,10 225 645 24,0 5,0 1310 8,00 235 655 24,0 7,3 1340 8,30 235 670 19,0 5,6 1320 8,00 245 660 22,0 6,0 1335 7,90 240 650 22,0 5,9 1225 8,00 265 610 24,0 2,6 1240 7,70 270 630

61. táblázat Lebegőanyag értékek a Galga patak vízrendszerén 2004 június 2004 június, Galga Pont [mg/L] G19 1,47 G18 31,70 G17 39,30 G16 106,50 G13 49,60 G12 137,10 G10 220,45 G8 310,00 G7 465,30 G5 696,70 G4 586,10 G2 400,80 G1 20,70 62. táblázat Lebegőanyag értékek a Galga patak vízrendszerén 2004 július 2004 július, Galga Pont [mg/L] G2 20 G3 30 G4 9 G5 6 G6 20 G7 10 G12 7 G20 10 G22 90

2

G1 G1 G1 G1 G1 G2 G2 G2 G2 G2 G2 G4 G4 G4 G4 G4 G5 G5 G5 G5 G5 G7 G7 G7 G7 G7 G7 G8 G8 G8

Pont

40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622

Dátum

212053 212104 212117 212131 212146 185709 185736 185753 185807 185831 185846 180217 180231 180245 180309 180322 171839 171859 171942 172005 172029 163955 164007 164023 164033 164044 164058 160200 160211 160226

Idő

24,83 24,83 24,83 24,83 24,83 22,47 22,52 22,55 22,57 22,61 22,63 22,8 22,83 22,86 22,91 22,94 21,98 22,05 22,16 22,22 22,29 21,15 21,21 21,27 21,3 21,34 21,39 20,77 20,81 20,85

Hőmérsék -let ºC 85,2 85 84,6 84,9 84,4 67,6 66,3 66,4 66,1 65,8 65,9 79,8 79,6 79,8 79,9 79,5 81,1 81 81,4 81,5 81,6 76 76 75,9 75,9 76 76,1 67,1 66,7 66,7

Oldott oxigén % 7,03 7,01 6,98 7 6,96 5,84 5,72 5,72 5,7 5,66 5,67 6,85 6,82 6,84 6,83 6,81 7,07 7,05 7,07 7,07 7,07 6,73 6,72 6,71 6,71 6,71 6,71 5,99 5,95 5,93

Oldott oxigén [mg/L] 1343 1343 1343 1343 1343 1053 1054 1053 1053 1053 1053 954 954 954 954 953 917 917 917 916 916 956 956 956 956 956 956 1019 1019 1020

Vezetőkép esség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 0,859 0,859 0,859 0,859 0,859 0,674 0,674 0,674 0,674 0,674 0,674 0,611 0,61 0,61 0,61 0,61 0,587 0,587 0,587 0,587 0,586 0,612 0,612 0,612 0,612 0,612 0,612 0,652 0,652 0,653 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 1,8 1,8 1,8 1,8 1,7 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 1,2 1,2 1,2

Mélység [m]

1885 1884 1885

PAR

PAR - ref

63. táblázat Galga patak részletes felmérés (2004. június), Hydrolab műszeres mérési eredmények

8,14 8,14 8,14 8,14 8,14 8,07 8,07 8,08 8,08 8,08 8,09 8,04 8,04 8,04 8,05 8,05 8,17 8,17 8,17 8,17 8,17 8,13 8,13 8,13 8,13 8,13 8,14 8,08 8,08 8,08

pH

281 280 280 279 279 260 259 259 259 259 258 274 274 273 273 272 275 274 273 272 271 272 272 271 271 271 270 269 269 268

Redoxi [mV]

G8 G8 G10 G10 G10 G10 G10 G10 G11 G11 G11 G11 G11 G12 G12 G12 G12 G12 G12 G13 G13 G13 G13 G13 G14 G14 G14 G14 G14 G15 G15

Pont

40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622

Dátum

160249 160301 153054 153111 153140 153155 153208 153224 150629 150642 150654 150709 150720 144040 144051 144109 144135 144150 144209 130647 130659 130715 130731 130748 123853 123908 123920 123931 123946 115739 115751

Idő

20,93 20,96 21,2 21,26 21,34 21,39 21,42 21,46 21,4 21,47 21,53 21,6 21,65 22,09 22,14 22,22 22,31 22,35 22,42 19,88 19,91 19,95 19,98 20,02 17,46 17,55 17,65 17,71 17,79 24,05 23,98

Hőmérsék -let ºC 66,8 66,7 85,1 84,9 85,3 84,9 85 85,3 85,7 86 85,6 85,3 85,3 84,2 84 84,2 84,2 84,2 84,3 80,8 80,9 80,9 81,3 81,4 74,7 73,5 72,9 72,7 72,5 84,4 84,2

Oldott oxigén % 5,94 5,93 7,52 7,51 7,51 7,48 7,49 7,5 7,54 7,56 7,52 7,48 7,48 7,32 7,29 7,29 7,28 7,27 7,28 7,33 7,33 7,33 7,35 7,37 7,12 6,99 6,92 6,89 6,87 7,05 7,04

Oldott oxigén [mg/L]

2

1019 1019 1338 1338 1338 1338 1338 1337 1337 1337 1337 1337 1338 1359 1359 1359 1359 1358 1358 1352 1352 1352 1353 1352 1208 1207 1207 1207 1207 1899 1902

Vezetőkép esség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 0,652 0,652 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,856 0,87 0,87 0,87 0,87 0,869 0,869 0,865 0,865 0,865 0,866 0,865 0,773 0,773 0,773 0,773 0,772 1,215 1,217 1,2 1,2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 0 0

Mélység [m]

3355 3330 3297 3151 2273

3033

2771 3124

1890 1784

PAR

PAR - ref

8,09 8,09 8,29 8,29 8,29 8,3 8,3 8,3 8,29 8,29 8,29 8,29 8,3 8,26 8,26 8,26 8,27 8,27 8,27 8,28 8,28 8,28 8,28 8,28 8,17 8,18 8,18 8,18 8,18 8,3 8,3

pH

267 267 271 271 270 270 270 269 271 271 270 270 269 271 271 271 270 270 270 270 270 270 269 269 269 269 268 268 268 263 263

Redoxi [mV]

G15 G15 G16 G16 G16 G16 G16 G16 G17 G17 G17 G17 G17 G18 G18 G18 G18 G19 G19 G19 G19 G19 G19 G19 G19 GBEF1 GBEF1 GBEF1 GBEF1 GBEF1 GBEF1

Pont

40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622 40622

Dátum

115805 115824 114055 114129 114150 114211 114237 114257 105546 105600 105627 105640 105653 95530 95543 95556 95757 91827 91913 91930 91946 91954 92003 92026 92041 94952 95004 95016 95040 95057 95127

Idő

24,01 23,57 17,91 18,12 18,23 18,34 18,46 18,56 18,96 18,99 19,06 19,09 19,12 16,06 16,1 16,13 16,39 20,14 20,2 20,21 20,23 20,23 20,24 20,27 20,28 16,47 16,5 16,53 16,6 16,65 16,95

Hőmérsék -let ºC 84,3 85,2 90,1 88,2 88,1 88,3 88,4 89,4 96,3 94,8 94 94 93,9 91,2 91,2 91,1 91,4 84,2 83,9 83,9 84 83,9 83,5 82,8 82,7 80,7 81,5 82 82,8 83,4 85

Oldott oxigén % 7,05 7,18 8,5 8,27 8,26 8,26 8,25 8,33 8,9 8,74 8,67 8,66 8,65 8,94 8,93 8,92 8,89 7,59 7,55 7,55 7,56 7,55 7,51 7,44 7,43 7,86 7,93 7,97 8,04 8,08 8,26

Oldott oxigén [mg/L]

3

2013 97 1387 1386 1387 1387 1387 1387 1467 1468 1467 1468 1467 1507 1507 1507 1508 1655 1653 1653 1650 1653 1652 1651 1649 1282 1282 1283 1282 1282 25

Vezetőkép esség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 1,288 0,062 0,888 0,887 0,888 0,888 0,888 0,888 0,939 0,94 0,939 0,94 0,939 0,964 0,964 0,964 0,965 1,059 1,058 1,06 1,056 1,058 1,057 1,057 1,055 0,821 0,821 0,821 0,821 0,821 0,017 0 0 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,7 0,7 0,7 0,7 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0

Mélység [m]

2387 2758 2599 2388 1874

PAR

PAR - ref

8,29 8,06 8,34 8,34 8,34 8,35 8,35 8,35 8,41 8,41 8,41 8,41 8,41 8,36 8,37 8,37 8,37 8,23 8,24 8,25 8,25 8,25 8,25 8,26 8,26 8,23 8,23 8,23 8,23 8,23 8,2

pH

261 263 276 275 275 274 274 274 282 282 281 281 281 297 296 296 294 314 313 313 313 313 313 313 312 304 303 303 302 301 298

Redoxi [mV]

GBEF1 GBEF1 GBEF1 GBEF1 Aszód szennyvíz Aszód szennyvíz Aszód szennyvíz Aszód szennyvíz

Pont

95141 95251 95313 95326 180711

180736

180753

180830

40622

40622

40622

Idő

40622 40622 40622 40622 40622

Dátum

22,84

22,77

22,73

17,15 17,46 17,49 17,51 22,67

Hőmérsék -let ºC

77,5

77

76,8

86,2 93,3 93,5 93,8 76,7

Oldott oxigén %

6,63

6,6

6,59

8,3 8,88 8,89 8,91 6,59

Oldott oxigén [mg/L]

4

1284

1283

1283

24 1623 1623 1622 1283

Vezetőkép esség [uS/cm]

0,821

0,821

0,821

Össz oldott anyag [g/L] 0,016 1,039 1,039 1,038 0,821

0,4

0,4

0,3

0 0,9 0,9 0,9 0,4

Mélység [m]

PAR

PAR - ref

7,8

7,8

7,8

8,19 8,41 8,41 8,42 7,8

pH

259

261

262

298 297 297 297 264

Redoxi [mV]

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G12 G20 G22

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G12 G20 G22

<1 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1

<1 <1 <1 <1

As

As

1

2

2 4 2 1

Zn

Zn

12 9 29 42 29 14 33 7 9

15 8 30 39 38 14 35 7 8

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

Cd

3

25 440 <2 502 350 244 412 412 489 44

P

437 903 754 1040 716 1060 858 1110 868

P

Pb

Pb

7 4 6 5 6 14 11

6

8 39 6 4 6 5 5 17 14

Ni Fe Oldott ( µg/L ) <2 514 <2 76 <2 517 <2 257 <2 253 <2 259 <2 186 <2 305 <2 364

Ni Fe Összes ( µg/L ) <2 2040 <2 392 <2 1490 <2 1740 <2 1980 <2 2240 <2 1490 <2 816 <2 777

357 223 303 161 172 212 194 300 416

Mn

340 220 313 165 167 198 193 401 554

Mn

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1

<1 <1

Cr

Cr

5

1 2 2

2 <1

Cu

Cu

1 1 1 2 1 3 6 1 1

1 2 2 3 2 2 1

5

201 101 346 282 257 300 248 205 57

Al

4310 723 2770 2770 3710 2840 2010 1200 574

Al

64. táblázat Galga patak, nehézfém mérési eredmények, 2004 május

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G9 G12 G13 G17 G18 G20 G22 Aszód szvt

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G9 G12 G13 G17 G18 G20 G22 Aszód szvt

<1 <1 <1 <1 <1

<1 <1

<1 <1 <1

<1

3

2

3

2 3

16 2

<1 <1 <1 <1 <1 As

<1

<1

2 21 2

As

Zn

Zn

3 10 7 5 17 11 10 5 7 10 9 9 8 21

9 25 29 28 15 28 28 9 17 10 11 7 10 24

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

Cd

482 241 1300 226 234 204 310 288 296 49 39 44 32 5160

550 377 804 726 285 404 446 298 352 130 98 88 45 4710 P

P

Pb

Pb

1 11 4 5 18 6 7 6 9 4 14 8 8 3

13 14 11 15 13 11 11 8 15 10 12 7 25 17

2

Ni Fe Összes µg/L <1 362 <1 4000 10 11300 8 10120 2 3370 6 8520 5 5900 <1 1080 2 2400 <1 768 <1 895 <1 463 <1 48 <1 102 Ni Fe Oldott µg/L <1 21 <1 33 <1 33 <1 36 <1 34 <1 34 <1 65 <1 56 <1 17 <1 30 <1 18 <1 22 <1 40 <1 25 3 153 9 5 3 3 7 2 8 2 29 4 9 9

73 230 180 167 85 157 139 55 102 93 166 119 21 14 Mn

Mn

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cr

Cr

1 1

1 8 19 17 8 15 8 3 5 2 2 1 2 2 Cu

Cu

18 19 5 11 7 4 5 4 2 2 3 3 2 4

2 6 8 7 5 7 10 4 4 3 3 3 2 2

15 31 21 33 28 27 41 29 5 8 7 25 17 21

317 6570 15100 13900 6820 12600 6300 1790 3750 1300 1430 671 28 48 Al

Al

65. táblázat Galga patak, nehézfém mérési eredmények, 2004 június

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G12 G20 G22

Pont G2 G3 G4 G5 G6 G7 G12 G20 G22

<1 <1 <1

<1 <1 <1 <1 <1

<1 <1

<1 <1 <1 <1

As

As

2

3 6

3

Zn

Zn

12 12 35 6 6 14 10 12 35

39 13 24 12 10 12 22 19 40

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Cd

Cd

460 303 1810 197 388 <1 543 698 21 48

P

988 460 2310 283 450 767 998 51 111

P

Pb

Pb

16 21 13 17

16 24 5 10

22 33 25 27 15 18 28 12 31

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

3

13 63 27 11 19 16 329 28 26

Ni Fe Oldott µg/L

Ni Fe Összes µg/L <1 793 <1 1010 <1 262 <1 184 <1 547 <1 27 <1 682 562 <1 1960

44 157 26 12 21 4 78 22 2

Mn <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

443 338 40 26 66 <1 78 90 <1 81 211

Mn

Cr

Cr

2 4

2

3 4 2 2

Cu

Cu

1 2 3 3 2 4 4 5 3

5 14 11 6 27 5 8 17 6

30 2 18 5 18 11 1960 14 53

Al

1240 1420 293 275 727 757 351 597 2610

Al

66. táblázat Galga patak, nehézfém mérési eredmények, 2004 július

< 0,05

N mg/l N mg/l P mg/l P mg/l µg/l µg/l

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes

Higany oldott

Iktatószám

< 0,03 < 0,05

N mg/l N mg/l

Nitrát Kjeldalh nitrogén

30

1645

< 0,03

0,67 0,17

0,50 0,17

< 0,04 < 0,02

mg/l

1,4 20

N mg/l N mg/l

mg/l mg/l

Kálium Klorid

11 10

Ammónium Nitrit

mg/l mg/l

Magnézium Nátrium

24

1646

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

0,63 0,14

0,49 0,14

< 0,04 < 0,02

31

< 1,0 18

9,8 9,5

18

3,92 0,9 47

T-1

T-0 3,92 1,3 58

1639

1638

Szulfát

mg/l

mg/l mmol/l CaO mg/l

Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

Mintavétel ideje: 2004. május 17. Minta származása: Csór-réti tározóból vett minták Mintavételért felelős: László Balázs, BME

1647

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

0,80 0,05

0,45 0,05

< 0,04 < 0,02

31

1,2 20

6,9 8,0

23

3,72 0,8 47

T-2

1640

1648

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

1,05 0,26

0,49 0,26

< 0,04 < 0,02

32

1,3 20

8,8 8,8

21

3,36 0,9 50

T-3

1641

1649

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

0,89 0,13

0,76 0,13

< 0,04 < 0,02

32

1,2 20

4,9 8,9

26

3,24 0,8 47

T-4

1642

1650

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

0,46 0,19

0,27 0,19

< 0,04 < 0,02

32

1,0 5,0

6,8 6,5

24

4,48 1,3 50

P-1

1643

< 0,05

< 0,03 < 0,05

< 0,03

1,03 0,36

0,67 0,36

< 0,04 < 0,02

31

1,1 16

13 7,6

19

2,96 1,2 56

P-2

1644

67. táblázat Nagy patak vízrendszere, 2004. május, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Az akkreditált státusz megújítása NAT-1-1131 Központi Környezetanalitikai Laboratórium regisztrációs számon folyamatban van VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

< 0,03 < 0,05 < 0,05

mg/l mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l P mg/l P mg/l µg/l µg/l

Klorid Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát

Kjeldalh nitrogén Összes nitrogén

Szerves nitrogén Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes

Higany oldott

< 0,05

< 0,03 < 0,05

0,34 < 0,03

0,34 1,01

0,67

< 0,04 < 0,02

36 36

1,1

11 15

60 26

2,84 0,9

P-4

< 0,05

< 0,03 < 0,05

0,14 < 0,03

0,14 0,49

0,35

< 0,04 < 0,02

42 44

1,0

15 12

78 31

2,32 1,1

P-5

< 0,05

< 0,03 < 0,05

0,50 < 0,03

0,50 0,96

0,46

< 0,04 < 0,02

15 40

1,4

9,6 9,4

60 27

3,52 1,2

1

< 0,05

< 0,03 < 0,05

0,11 < 0,03

0,11 0,56

0,45

< 0,04 < 0,02

14 40

1,4

8,5 8,8

65 32

3,32 1,4

2

< 0,05

< 0,03 < 0,05

0,32 < 0,03

0,32 0,71

0,39

< 0,04 < 0,02

27 44

1,3

13 14

82 37

2,68 1,7

3

VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet 2

A NAT által NAT-1-1131/2004 számon

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. június 17. Cravero István Bihari Mária laboratórium-vezető osztályvezető 68. táblázat Nagy patak vízrendszere, 2004. június, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv

0,36 < 0,03

0,36 0,66

0,30

< 0,04 < 0,02

5,0 31

1,0

mg/l

Kálium

9,7 6,0

52 21

3,24 1,3

mg/l mg/l

CaO mg/l mg/l

mg/l mmol/l

P-3

Magnézium Nátrium

Összes keménység Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m

Vizsgált komponensek

Minta jele

0,12 0,12

mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l P mg/l P mg/l µg/l µg/l

Szulfát Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát Összes foszfor

Higany összes

Higany oldott

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

< 0,03 0,03

mg/l mg/l

Kálium Klorid

T-0

P-5

3

2362

0,13

0,13

< 0,03 0,03

0,45 0,19

0,19

< 0,02 0,26

45 < 0,04

1,1 17

11

29 17

2,60 1,8 80

2361

0,55 0,16

0,16

< 0,02 0,39

39 < 0,04

< 1,0 22

13

mg/l

Nátrium

29 17

2,04 1,9 80

C-T

C-1

mg/l mg/l

mg/l mmol/l CaO mg/l

2356

2355

T-1

2363

0,08

0,08

< 0,03 0,11

0,87 0,87

0,87

< 0,02 < 0,25

29 < 0,04

< 1,0 4,0

8,5

29 15

7,04 2,3 76

P-1

2357

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Kalcium Magnézium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

Mintavétel ideje: 2004. június 23. Minta származása: Csór-réti tározóból vett minták Mintavételért felelős: László Balázs, BME

Központi Környezetanalitikai Laboratórium

T-2

2364

0,06

0,14

< 0,03 0,04

0,30 0,30

0,30

< 0,02 < 0,25

39 < 0,04

< 1,0 17

9,1

28 5,6

2,36 1,0 52

P-2

2358

T-3

2365

0,18

0,18

< 0,03 0,07

0,74 0,74

0,74

< 0,02 < 0,25

37 < 0,04

< 1,0 3,0

7,3

24 8,0

4,12 1,2 52

P-3

2359

T-4

2366

0,20

0,20

< 0,03 0,04

0,92 0,45

0,45

< 0,02 0,47

44 < 0,04

< 1,0 35

14

24 17

2,92 1,1 72

P-4

2360

akkreditált vizsgálólaboratórium

< 0,03 0,07 < 0,05 < 0,05

mg/l mg/l mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l N mg/l P mg/l P mg/l µg/l µg/l

Kálium Klorid

Szulfát Ammónium

Nitrit Nitrát

Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát Összes foszfor

Higany összes

Higany oldott

0,09

0,19

< 0,03 < 0,03

0,45 0,45

0,45

< 0,02 < 0,25

30 < 0,04

< 1,0 19

8,6

19 6,2

4,00 0,7 41

0,11

0,11

< 0,03 < 0,03

0,17 0,17

0,17

< 0,02 < 0,25

32 < 0,04

< 1,0 19

8,9

21 1,2

3,72 0,6 41

0,17

0,18

< 0,03 < 0,03

0,28 0,28

0,28

< 0,02 < 0,25

30 < 0,04

< 1,0 17

8,7

14 8,4

3,68 0,6 39

< 0,05

0,13

< 0,03 < 0,03

0,54 0,08

0,18

< 0,02 0,36

29 0,10

< 1,0 18

8,3

21 3,3

3,48 0,6 37

0,15

0,25

< 0,03 0,04

0,64 0,19

0,37

< 0,02 0,27

30 0,18

< 1,0 18

9,0

14 9,2

3,20 0,7 41

VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

4

Az akkreditált státusz megújítása NAT-1-1131 regisztrációs számon folyamatban van VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. július 15. Cravero István Bihari Mária laboratórium-vezető osztályvezető 69. táblázat Nagy patak vízrendszere részletes felmérés: Aranybány-patak, vízkémiai vizsgálati jegyzőkönyv, 2004. május

0,37 0,37

0,37

< 0,02 < 0,25

48 < 0,04

< 1,0 46

12

mg/l

Nátrium

37 20

3,16 1,5 98

mg/l mg/l

mg/l mmol/l CaO mg/l

Kalcium Magnézium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

N mg/l N mg/l

P mg/l

P mg/l µg/l µg/l

Magnézium Nátrium

Kálium Klorid

Szulfát

Ammónium Nitrit

Nitrát Kjeldalh nitrogén

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes

Higany oldott

KOIps (ülepített)

mg/l

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

mg/l

mg/l mmol/l CaO mg/l

Kalcium

KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység

Vizsgált komponensek

Iktatószám Minta jele

2,36

AB-10

AB-9 2,16

1866

< 0,03

< 0,03

0,09 0,09

< 0,25 0,09

< 0,04 < 0,02

38

< 1,0 18

8 6,1

26

165

< 0,03

< 0,03

< 0,04 < 0,04

< 0,25 < 0,04

< 0,04 < 0,02

37

< 1,0 18

12 9,0

23

2,40 0,8 54

AB-2

AB-1 2,48 1,1 59

1858

1857

Mintavétel ideje: 2004. május 24. Minta származása: Csór-réti tározóból vett minták Mintavételért felelős: László Balázs, BME

5

1,80

AB-11

1867

< 0,03

< 0,03

0,14 0,14

< 0,25 0,14

< 0,04 < 0,02

38

< 1,0 22

10 6,3

24

2,64 0,8 56

AB-3

1859

2,08

AB-12

1868

< 0,03

< 0,03

0,09 0,09

< 0,25 0,09

< 0,04 < 0,02

38

< 1,0 22

14 6,8

23

2,36 1,1 63

AB-4

1860

1,44

AB-13

1869

< 0,03

< 0,03

0,07 0,07

< 0,25 0,07

< 0,04 < 0,02

38

< 1,0 25

10 7,2

27

2,12 0,9 61

AB-5

1861

< 0,03

< 0,03

< 0,04 < 0,04

< 0,25 < 0,04

< 0,04 < 0,02

37

< 1,0 25

13 7,5

26

2,24 1,1 65

AB-6

1862

< 0,03

< 0,03

< 0,04 < 0,04

< 0,25 < 0,04

< 0,04 < 0,02

36

< 1,0 46

11 10,2

29

2,32 0,6 65

AB-7

1863

< 0,03

< 0,03

0,08 0,08

< 0,25 0,08

< 0,04 < 0,02

34

< 1,0 46

13 10,5

27

2,20 0,8 67

AB-8

1864

N mg/l N mg/l

P mg/l

P mg/l µg/l µg/l

Összes nitrogén Szerves nitrogén

Oldott orto-foszfát

Összes foszfor Higany összes

Higany oldott

< 0,03

< 0,03

0,09 0,09

< 0,25 0,09

< 0,02

32 < 0,04

< 1,0 61

10 12

29

0,4 63

< 0,03

< 0,03

0,05 0,05

< 0,25 0,05

< 0,02

30 < 0,04

< 1,0 61

9 13

32

0,5 65

< 0,03

< 0,03

0,37 0,08

0,29 0,08

< 0,02

31 < 0,04

< 1,0 83

14 13

35

0,7 82

< 0,03

< 0,03

1,10 0,39

0,71 0,39

< 0,02

33 < 0,04

< 1,0 95

11 25

35

0,6 76

6

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal : a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért és szállításért. A közölt vizsgálati eredményeket csak teljes egészében szabad másolni! Budapest, 2004. Cravero István laboratórium-vezető

N mg/l

N mg/l N mg/l

mg/l N mg/l

Szulfát Ammónium

Nitrát Kjeldalh nitrogén

mg/l mg/l

Kálium Klorid

Nitrit

mg/l mg/l mg/l

Magnézium Nátrium

mmol/l CaO mg/l

Kalcium

Lúgosság p/m Összes keménység

< 0,03

< 0,03

1,16 0,16

1,00 0,16

< 0,02

33 < 0,04

< 1,0 99

16 20

31

0,4 80

Bihari Mária osztályvezető

T0 felszín T1 T2 T3 T4 fenék P1 P2 P3 P4 P5 C1 CT

Május 3,60 4,27 3,67 1,00 4,30 1,67 7,83 1,37 1,30 8,53 3,45

25,83 3,90 21,77 7,40 5,87 7,47

Június 4,07 4,56 5,43 15,57

Július 3,6 3,9 5,65 3,1 6,1 150,15 21,25 69,60 16,05 37,00 12,6 3,77

70. táblázat Lebegőanyag értékek a Nagy patak vízrendszerén [mg/L]

Szénpatak CT CT CT C2 C2 C2 C2 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony

Pont

105245

93509 93531 93550 100252 100322 100358 100429 114108 114125 114139 114200 114210 114221 114237 114311 114331 130501 130545 130601 130618 130814 130833 130905 130923 131103 131135 131206 131219

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Idő

40517

Dátum

11,26 11,22 10,98 10,21 10,48 10,63 10,73 10,78 10,85 10,91 10,98 11,01 11,05 11,1 11,22 11,29 13,96 13,99 13,98 13,99 13,93 13,93 13,83 13,81 13,78 13,81 13,4 13,49

12,68

Hőmérséklet ºC

84,6 90,1 88 79,2 80,8 81,2 81,3 92,8 94,1 94 93,1 93,1 93,1 93 93 93 108,1 93 90,8 90,2 89,1 88 91 90,7 90,7 89,9 90,4 89,5

99,1

Oldott oxigén %

9,26 9,87 9,7 8,89 9 9,02 9,01 10,27 10,4 10,35 10,25 10,26 10,24 10,22 10,19 10,18 10,75 9,58 9,36 9,43 9,19 9,09 9,4 9,36 9,37 9,3 9,43 9,31

10,51

Oldott oxigén [mg/L]

257 244 246 288 284 283 280 320 319 320 319 319 319 319 319 319 204 204 204 204 205 205 205 205 205 205 205 204

241

Vezetőké pesség [uS/cm]

2

0,165 0,156 0,157 0,184 0,182 0,181 0,179 0,205 0,204 0,204 0,204 0,204 0,204 0,204 0,204 0,204 0,131 0,13 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131

Össz oldott anyag [g/L] 0,154 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16,5 0 0 33,2 3,5 4,9 3,5 0,7 3,4 3,4 0,8 3,3

0

Zavarosság [NTU]

0 0 0 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 0,8 1,2 2 2 2 2,9 3 3

0,2

Mélység [m]

223 521 528 78 81 85 87 2368 2363 2359 2356 2355 2353 2352 2310 2293 1252 1320 1324 1303 353 253 172 210 215 243 108 145

111

PAR

2 5 11 4 2 2 2 36 1 37 37 36 36 36 2 36 1370 1377 1369 1355 1161 86 130 126 126 1834 2109 126

4

PAR - ref

8,06 8,06 8 8,15 8,15 8,14 8,13 7,91 7,91 7,91 7,91 7,91 7,91 7,91 7,91 7,91 8,04 8,02 8,02 8,02 7,97 7,96 7,96 7,96 7,95 7,94 7,91 7,91

7,87

pH

258 258 258 254 254 254 256 254 253 253 252 251 250 250 248 247 245 246 246 246 248 248 247 248 249 250 250 249

221

Redoxi [mV]

71. táblázat A Csórréti tározó és a Nagy patak részletes felmérésének (2004. május 17) hidrolab műszeres mérési eredményei

Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

131239 131308 131317 131338 131434 131505 131524 131614 131642 131734 131749 131836 131849 131903 131932 131945 131959 132022 132043 132104 132122 132149 132203 132231 132253 132302 132317 132357 132409 132422 132440

Idő

13,25 12,31 12,3 12,33 11,96 11,91 11,9 11,91 11,91 11,06 11,09 10,56 10,55 10,52 9,77 9,79 9,72 9,02 9,12 9,12 9,1 8,51 8,45 7,92 7,91 8,02 8,01 7,62 7,63 7,65 7,63

Hőmérséklet ºC 90,2 88,3 87,6 85,8 85,5 83,1 81,9 80,2 81 81,4 80,6 82,2 81,8 82,1 83,8 83,4 83 82,1 82,4 81,2 80,5 80,5 79,4 77,2 76,9 75,8 75,3 74,2 73,5 73 73,3

Oldott oxigén % 9,54 9,44 9,37 9,18 9,21 8,96 8,83 8,65 8,75 8,96 8,86 9,15 9,11 9,15 9,5 9,46 9,42 9,48 9,49 9,32 9,28 9,41 9,29 9,16 9,11 8,97 8,91 8,86 8,77 8,71 8,75

Oldott oxigén [mg/L] 201 203 204 203 202 202 202 202 202 201 201 203 203 203 205 204 205 205 205 205 205 205 205 206 205 205 205 205 205 205 205

Vezetőké pesség [uS/cm]

3

Össz oldott anyag [g/L] 0,129 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,13 0,13 0,13 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,132 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 4 3,9 1,7 1,7 1,4 1,2 4,4 1,2 1,4 3,7 3,8 6,4 3,5 0,8 2,5 2,6 2,4 2,1 0 0 2,2 0,1 0 0 2,4 2,6 0,1 0 0 0 0,2

Zavarosság [NTU] 3,8 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 7 7 6,9 8,1 8,1 8,1 9,1 9 9 9,3 10,1 10,1 11,1 11,1 11,1 11,1 12,1 12,1 12 12,4

Mélység [m] 172 137 106 127 55 53 52 52 53 22 21 10 9 10 4 4 4 1 2 1 1 1 1 0 0 1 1 0 0 1 0

PAR

4700 4398 3677 127 129 130 131 130 149 133 138 136 133 155 396 4174 170 145 3962 3908 3878 3880 4015 1496 3655 141 419 3841 3919 4019 3982

PAR - ref

7,87 7,81 7,79 7,78 7,69 7,67 7,66 7,63 7,63 7,59 7,58 7,57 7,56 7,55 7,56 7,55 7,54 7,53 7,51 7,5 7,52 7,47 7,46 7,43 7,41 7,4 7,4 7,37 7,35 7,35 7,34

pH

251 251 251 252 253 254 254 255 255 256 256 257 257 257 257 257 258 258 259 259 259 260 260 261 261 262 262 263 263 263 260

Redoxi [mV]

Torony Tározó a P1 torkolatá nál Tározó a P1 torkolatá nál Tározó a P1 torkolatá nál Tározó a P1 torkolatá nál P1 P1 P1 P1 P2 P2 P2 P2 P2 P3 P3 P3 P3 P3 P3

Pont

132450 140118

140330

140345

140359

135700 135739 135752 135807 144231 144255 144311 144332 144408 145614 145628 145637 145645 145656 145706

40517

40517

40517

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Idő

40517 40517

Dátum

11,93 11,78 11,74 11,72 11,52 11,36 11,34 11,28 11,25 9,88 9,9 9,91 9,93 9,95 9,95

9,31

9,3

9,28

7,63 9,25

Hőmérséklet ºC

81,4 79,2 78,9 78,9 123,7 93,8 89,2 86,2 84,5 91,2 90,1 89,4 88,6 87,9 87,7

85,9

85,9

85,9

73,1 86,4

Oldott oxigén %

8,74 8,57 8,56 8,55 13,47 10,25 9,69 9,43 9,26 10,32 10,19 10,1 10,02 9,93 9,9

9,84

9,84

9,85

8,72 9,92

Oldott oxigén [mg/L]

93 93 93 94 211 213 213 213 212 158 158 158 158 158 158

206

206

206

204 207

Vezetőké pesség [uS/cm]

4

0,06 0,06 0,06 0,06 0,135 0,136 0,136 0,137 0,136 0,101 0,101 0,101 0,101 0,101 0,101

0,132

0,132

0,132

Össz oldott anyag [g/L] 0,131 0,133

6,6 0 0 4,6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0,8

20 1,6

Zavarosság [NTU]

-0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3

-0,3

-0,3

-0,3

12,4 -0,3

Mélység [m]

138 142 141 122 526 570 533 532 582 2534 2487 2232 2300 1156 1130

69

70

63

1 102

PAR

4 267 258 260 266 252 253 253 250 216 9 42 33 16 9

1

1

2

3964 1

PAR - ref

7,78 7,81 7,82 7,83 7,78 7,74 7,73 7,72 7,69 7,65 7,64 7,64 7,63 7,63 7,62

7,88

7,88

7,87

7,34 7,86

pH

238 237 237 236 250 249 249 249 248 246 246 245 245 245 245

236

236

236

259 236

Redoxi [mV]

P3 P3 P3 P3 P4 P4 P4 P4 P4 P4 P4 P4 P4 P5 P5 P5 P5 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER11 KER12 KER12 KER12

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

145718 145729 145741 145754 150701 150718 150732 150748 150758 150808 150828 150840 150848 165040 165113 165153 165211 154654 154728 154745 154832 154853 154929 154947 155005 155104 155124 155137 153356 153756 153817

Idő

9,96 9,97 9,97 9,99 9,5 9,51 9,52 9,54 9,55 9,55 9,57 9,57 9,58 9,57 9,63 9,76 9,81 13,87 13,89 13,91 13,61 13,61 13,23 13,24 13,23 12,96 13,01 13,02 13,27 13,92 13,93

Hőmérséklet ºC 87,3 87 86,6 86,3 97 93,5 91,4 90,3 89,7 89,1 88,4 88,2 88 77,5 73 70,2 69,4 92,4 92,2 92,2 90,6 88,9 89,5 87,1 88,7 89,3 90,1 90,3 88,9 90,5 89,6

Oldott oxigén % 9,86 9,82 9,77 9,74 11,07 10,66 10,42 10,29 10,22 10,15 10,07 10,05 10,02 8,82 8,3 7,95 7,85 9,55 9,52 9,51 9,41 9,24 9,37 9,13 9,31 9,41 9,49 9,5 9,31 9,34 9,24

Oldott oxigén [mg/L] 158 158 158 158 278 279 279 278 279 279 279 279 279 340 339 338 338 203 203 203 203 203 204 204 204 203 204 204 206 203 203

Vezetőké pesség [uS/cm]

5

Össz oldott anyag [g/L] 0,101 0,101 0,101 0,101 0,178 0,178 0,178 0,178 0,178 0,178 0,178 0,178 0,178 0,218 0,217 0,216 0,216 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,131 0,13 0,131 0,13 0,13 0,13 0,132 0,13 0,13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16,6 2 5 0 1,8 0 0 0,7 0,7 0,1 0,4 0 0,3 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,2 -0,3 -0,2 -0,3 0 0,1 0,1 1 0,9 2 2,1 2,1 3 2,9 3 0,6 -0,1 0,1

Mélység [m] 1101 1052 1069 1080 630 632 638 643 643 643 645 650 652 1109 1017 961 958 762 728 690 151 157 67 70 70 33 36 38 655 1237 1164

PAR

235 241 240 240 264 246 259 248 258 250 263 247 247 248 193 464 199 138 918 831 912 934 105 910 935 925 940 944 906 1402 1348

PAR - ref

7,61 7,61 7,6 7,6 7,66 7,66 7,66 7,66 7,66 7,67 7,67 7,67 7,67 7,5 7,46 7,43 7,43 7,92 7,92 7,91 7,9 7,9 7,86 7,85 7,84 7,82 7,81 7,81 7,82 7,84 7,83

pH

244 244 244 243 251 251 250 250 250 250 249 249 249 209 202 192 189 241 241 242 243 243 244 244 244 245 245 245 229 239 241

Redoxi [mV]

KER12 KER12 KER12 KER12 KER12 KER12 KER12 KER12 KER12 KER13 KER13 KER13 KER13 KER13 KER13 KER13 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER21 KER22 KER22 KER22

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

153935 153951 154036 154122 154143 154155 154213 154225 154241 153047 153121 153152 153212 153251 153315 153340 155544 155614 155645 155734 155749 155806 155858 155912 155935 160005 160022 160036 160346 160400 160421

Idő

13,58 13,57 13,13 13,18 13,21 13,21 13,16 13,17 13,16 13,96 13,46 13,48 13,46 13,22 13,22 13,21 13,81 13,82 13,83 13,72 13,74 13,72 13,35 13,34 13,27 13,04 13,04 13,05 13,93 13,92 13,91

Hőmérséklet ºC 90 89 90,2 89,7 90,4 90,2 89,8 89,5 90 91,4 90,6 89,2 88,4 89,8 88,3 88,8 92 91,5 91,8 90,9 91,4 91 90,1 89,2 89,4 90 89,1 88,8 91,4 91,5 91,1

Oldott oxigén % 9,35 9,26 9,47 9,41 9,47 9,45 9,42 9,39 9,45 9,43 9,44 9,29 9,21 9,41 9,25 9,31 9,52 9,47 9,49 9,42 9,47 9,43 9,38 9,32 9,36 9,47 9,38 9,35 9,43 9,45 9,38

Oldott oxigén [mg/L] 204 204 205 203 203 203 203 203 203 203 205 205 205 205 205 206 203 203 203 203 203 203 203 203 203 204 204 203 203 203 203

Vezetőké pesség [uS/cm]

6

Össz oldott anyag [g/L] 0,131 0,13 0,131 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,132 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 0 0 0 0 4,4 6,8 0 0 0 0,2 0,3 0,5 0,4 0,4 0,7 0,2 0,6 0,7 0 0 0

Zavarosság [NTU] 1 1 2 2 2 2 2,4 2,5 2,5 -0,2 1 1 1 2 1,9 1,9 0,2 0,2 0,2 1 1 1,1 2 2 2 2,7 2,6 2,6 0,1 0,1 0,1

Mélység [m] 279 275 75 90 169 171 182 254 269 1355 211 220 244 136 155 146 390 360 249 117 115 99 44 44 45 27 28 27 662 649 651

PAR

1410 129 1444 1570 1984 2292 2706 3617 3784 216 1419 1499 1544 1668 1087 1892 575 602 560 840 122 720 117 118 114 110 104 104 732 769 780

PAR - ref

7,84 7,84 7,82 7,81 7,82 7,82 7,81 7,81 7,81 7,82 7,81 7,81 7,81 7,82 7,81 7,81 7,9 7,9 7,9 7,88 7,89 7,88 7,86 7,85 7,84 7,82 7,82 7,82 7,89 7,89 7,87

pH

241 241 241 239 240 240 240 240 241 246 247 246 246 245 239 225 246 246 247 248 248 249 249 249 249 250 250 250 250 250 251

Redoxi [mV]

KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER22 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

160502 160523 160540 160622 160641 160657 160810 160824 160839 161008 161027 161040 161124 161142 161200 161241 161256 161311 161402 161421 161436 161518 161534 161548 161601 161635 162051 162106 162132 162151 162244

Idő

13,7 13,7 13,71 13,24 13,25 13,28 12,99 12,98 13 12,66 12,66 12,67 11,74 11,83 11,8 11,38 11,39 11,38 11,03 11,02 11,01 8,94 9,08 8,95 8,79 8,67 13,93 13,97 13,9 13,97 13,64

Hőmérséklet ºC 91,6 90,5 90,3 89,9 88,9 87,6 88,6 88,8 89,4 87,6 86,2 86,2 84,9 84,8 84 82,3 81,5 80,3 80,4 80,2 80,3 75,8 74,3 74,1 72,1 58,2 97,9 93,3 90,6 90,5 88,8

Oldott oxigén % 9,5 9,38 9,36 9,42 9,3 9,17 9,33 9,35 9,41 9,27 9,15 9,15 9,19 9,17 9,08 8,99 8,9 8,78 8,85 8,83 8,84 8,77 8,56 8,57 8,37 6,77 10,1 9,62 9,35 9,32 9,22

Oldott oxigén [mg/L] 204 203 204 203 203 203 204 204 204 207 207 207 203 203 203 201 201 201 200 200 200 205 204 205 205 205 202 203 203 203 203

Vezetőké pesség [uS/cm]

7

Össz oldott anyag [g/L] 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,132 0,132 0,132 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,128 0,128 0,128 0,128 0,131 0,131 0,131 0,131 0,131 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 2,6 0,4 0 0,2 0,6 0,3 0,4 0,3 0,2 0 0 0,1 2,7 0 0,5 0 0,7 0 0,4 0,7 0,6 3,4 8,7 0 5,5 2,7 0 4,1 20,3 14,2 3,2

Zavarosság [NTU] 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 8 8 7,9 0,3 0,3 0,2 0,2 1

Mélység [m] 109 106 107 60 61 64 34 36 34 16 16 15 8 9 9 4 4 5 1 2 1 2 1 2 1 2 1496 1556 1607 1700 868

PAR

818 838 849 916 919 956 88 85 85 1071 1137 1127 1209 1080 1259 1184 1177 1211 56 119 1483 2575 2525 2987 2650 3194 3626 3511 3290 3690 3756

PAR - ref

7,87 7,87 7,87 7,85 7,85 7,85 7,81 7,81 7,8 7,77 7,77 7,76 7,65 7,62 7,61 7,54 7,53 7,51 7,48 7,46 7,46 7,36 7,35 7,33 7,31 7,27 7,82 7,83 7,83 7,82 7,85

pH

251 251 251 252 252 252 254 254 254 255 255 255 257 257 258 259 259 260 261 261 261 244 238 239 231 143 233 234 235 236 237

Redoxi [mV]

KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER23 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

162301 162315 162354 162409 162503 162524 162537 162623 162638 162707 162723 162816 162901 173208 173233 173306 173345 173359 173419 173448 173506 173520 173534 173604 173616 173712 173724 173735 173837 173855 173924

Idő

13,62 13,61 13,43 13,44 13,16 13,19 13,11 12,85 12,83 12,57 12,63 12,51 12,53 14,14 14,15 14,14 13,95 13,94 13,95 13,94 13,75 13,75 13,66 12,93 12,93 12,55 12,59 12,64 11,85 11,87 11,32

Hőmérséklet ºC 88,4 87,7 88,1 88,2 88,5 87,1 87,5 87,9 87,4 87 87 87,1 87,1 89,3 90,4 90,5 90,1 90 89,1 89,8 89,8 88,5 87,5 88,4 88,7 87,7 87,9 87,7 83,4 83,1 82,3

Oldott oxigén % 9,18 9,11 9,21 9,2 9,29 9,13 9,2 9,28 9,24 9,25 9,24 9,27 9,27 9,17 9,28 9,29 9,29 9,28 9,19 9,28 9,3 9,17 9,08 9,32 9,36 9,33 9,34 9,29 9,01 8,98 9,01

Oldott oxigén [mg/L] 203 203 204 203 203 203 204 205 205 204 204 203 204 202 202 202 202 202 203 203 202 202 202 204 204 202 203 202 200 201 198

Vezetőké pesség [uS/cm]

8

Össz oldott anyag [g/L] 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,131 0,131 0,13 0,131 0,13 0,131 0,129 0,129 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,13 0,13 0,13 0,129 0,13 0,129 0,128 0,129 0,127 3,6 3,6 3,3 0,6 0 0 0,1 0,5 0,5 0 0 0 0,5 0,1 0,7 0,9 0,6 0,3 0,8 0 0,1 0,1 0,1 0,2 0,4 0 0,2 0 0,8 0 0,9

Zavarosság [NTU] 1 1 2 2 3 3 3 4 4 3,9 4 4 4 0,3 0,3 0,9 1,1 1 1 2 2,1 2,1 2,1 2,9 3 4 4 4 5 5 6

Mélység [m] 857 776 303 296 138 140 139 68 70 72 74 66 49 858 183 55 79 92 97 44 43 55 43 22 22 9 9 9 4 4 1

PAR

88 88 87 88 23 24 27 18 18 19 25 47 2352 2290 1160 737 71 752 865 623 79 28 26 437 480 485 485 493 507 498 49

PAR - ref

7,85 7,86 7,85 7,85 7,81 7,81 7,81 7,77 7,77 7,74 7,73 7,71 7,69 7,9 7,94 7,91 7,91 7,92 7,92 7,89 7,89 7,89 7,89 7,83 7,81 7,73 7,72 7,72 7,58 7,57 7,52

pH

238 238 240 240 242 242 243 244 245 246 246 247 248 255 254 254 253 253 252 254 253 253 254 254 254 254 254 254 257 256 257

Redoxi [mV]

KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER31 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER32

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

173936 174020 174037 174113 174125 174158 174209 174230 171500 171524 171545 171619 171712 171734 171814 171831 171843 171925 171938 171950 172005 172044 172057 172110 172146 172204 172219 172318 172335 172413 172428

Idő

11,32 10,56 10,67 9,39 9,58 8,51 8,5 8,55 14,07 14,07 14,07 14,03 13,87 13,85 13,73 13,68 13,71 13,04 13,05 13,05 13,08 12,44 12,47 12,53 11,91 11,78 11,78 11,41 11,43 10,43 10,49

Hőmérséklet ºC 81,8 81 79,9 78,2 79 76,8 75,7 74,7 89 90,3 89,7 88,8 90,4 89,6 90,1 90,2 90 89,2 88,4 88,1 88,3 86,9 84,7 83,6 83,6 83,5 83,1 82 81,2 80,1 79,4

Oldott oxigén % 8,95 9,01 8,87 8,95 9,04 8,97 8,85 8,72 9,15 9,31 9,23 9,14 9,33 9,26 9,33 9,35 9,33 9,38 9,3 9,26 9,28 9,22 9,02 8,89 9,02 9,03 8,98 8,95 8,85 8,94 8,82

Oldott oxigén [mg/L] 198 200 199 203 202 204 203 203 203 203 203 203 203 203 203 203 203 204 204 203 203 204 204 204 203 202 202 198 198 201 201

Vezetőké pesség [uS/cm]

9

Össz oldott anyag [g/L] 0,127 0,128 0,128 0,13 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,131 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,127 0,127 0,129 0,129 1,8 0,7 0,5 0 0 0 0 13,2 0 0,1 0 0,3 0,2 0,4 0,3 0 0,4 0 0 0 0 0 0,7 0,4 0,5 0 0,3 0,8 0,5 0,5 0

Zavarosság [NTU] 6 7 7 7,7 8,7 9 9,1 7,6 0,3 0,4 0,4 0,4 1 1,4 2 2 1,9 3 3 3 4 4,1 4,1 4,1 5 5 5 6 6 7,1 7,1

Mélység [m] 2 1 0 0 0 1 0 0 216 212 215 225 101 66 46 46 44 23 24 24 11 35 35 35 17 16 15 6 5 1 1

PAR

87 458 42 412 393 370 476 50 775 770 762 792 678 689 682 687 669 693 700 713 756 2785 3087 3080 3079 3036 3149 2757 2399 101 666

PAR - ref

7,51 7,45 7,44 7,37 7,35 7,3 7,29 7,27 7,89 7,9 7,91 7,9 7,88 7,87 7,89 7,89 7,85 7,82 7,82 7,81 7,76 7,72 7,72 7,71 7,64 7,62 7,6 7,51 7,5 7,45 7,44

pH

257 259 259 260 261 262 255 150 236 236 236 237 237 238 238 238 240 239 239 240 241 242 242 242 243 244 244 245 246 247 248

Redoxi [mV]

KER32 KER32 KER32 KER32 KER32 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER33 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41 KER41

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

172452 172513 172557 172623 172633 170351 170456 170525 170537 170643 170658 170717 170816 170832 170844 170923 170946 174939 174955 175027 175042 175107 175120 175137 175210 175223 175235 175307 175318 175345 175400

Idő

10,53 10,4 9,08 9,04 9,05 14,35 14,01 14,01 14,01 13,52 13,54 13,54 13,32 13,34 13,35 12,88 12,93 14,05 14,02 13,98 13,98 13,95 13,94 13,94 12,73 12,71 12,71 12,46 12,52 12,13 12,13

Hőmérséklet ºC 77,6 79,2 78,8 78,4 78,2 92,7 92,3 90,1 90,2 91 91,5 91 89,8 89,7 89,8 89,9 88,3 89,5 90,1 91,6 91,5 91,2 89,5 87,6 87,7 87,4 86,9 86,9 85,7 84,4 83,3

Oldott oxigén % 8,65 8,86 9,08 9,05 9,02 9,46 9,49 9,27 9,28 9,47 9,52 9,42 9,4 9,37 9,38 9,5 9,31 9,21 9,28 9,44 9,43 9,4 9,23 9,03 9,29 9,26 9,21 9,26 9,12 9,06 8,95

Oldott oxigén [mg/L] 200 201 204 203 203 204 204 204 204 206 205 205 213 214 215 222 218 202 202 202 202 202 202 202 204 204 204 202 202 201 201

Vezetőké pesség [uS/cm]

10

Össz oldott anyag [g/L] 0,128 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,132 0,131 0,131 0,136 0,137 0,138 0,142 0,14 0,129 0,129 0,13 0,13 0,129 0,13 0,129 0,131 0,131 0,131 0,129 0,129 0,129 0,129 0 0,9 0 0 0 12,7 0 0 0 0 0 0 0 2,9 0 0 0 0,5 0,6 0,2 0,6 0,4 0,4 3,6 0 0,5 0,5 3,3 0,5 0 5,7

Zavarosság [NTU] 7,1 7,1 8 8 8 0,2 1 1 1 1,9 1,9 1,9 3 3 3 3,9 3,6 0,5 1,1 1 1,6 2 2 2 3 3 3 4 4,1 5 5

Mélység [m] 1 0 1 0 0 1199 290 602 588 60 61 63 25 24 22 12 25 74 33 46 26 21 22 22 9 9 9 4 3 2 2

PAR

657 663 781 1613 947 100 99 85 88 118 838 123 66 69 75 49 414 258 360 218 194 284 291 427 327 314 325 452 397 305 298

PAR - ref

7,42 7,41 7,36 7,34 7,34 7,83 7,84 7,84 7,84 7,82 7,82 7,83 7,76 7,75 7,75 7,7 7,76 7,93 7,9 7,91 7,9 7,9 7,9 7,9 7,83 7,82 7,81 7,73 7,72 7,63 7,6

pH

248 248 250 250 250 232 233 233 233 235 235 235 236 236 236 236 233 239 239 240 241 241 240 241 243 243 243 244 245 243 243

Redoxi [mV]

KER41 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

175411 175732 175745 175805 175822 175832 175859 175921 175943 175956 180029 180043 180107 180124 180200 180216 180231 180243 180313 180325 180404 180417 180455 180507 180551 180604 180618 180639 180654 180704 180720

Idő

12,11 14,28 14,29 14,03 14,09 14,09 13,85 13,86 12,84 12,84 12,32 12,32 11,91 11,87 11,49 11,49 11,46 11,42 10,53 10,58 9,66 9,67 8,95 8,95 8,4 8,38 8,4 7,95 7,98 7,99 7,51

Hőmérséklet ºC 82,2 90,7 90,8 90,8 90,2 90 89,8 88,8 88,5 88 86,2 84,8 83,3 82,4 81,7 81,1 80,1 80,5 81,6 80,5 82 82,1 80,3 78,9 77,1 75,9 75,2 74,5 73,8 73,2 72

Oldott oxigén % 8,83 9,29 9,3 9,35 9,27 9,25 9,28 9,17 9,35 9,3 9,21 9,07 8,99 8,9 8,91 8,84 8,76 8,78 9,09 8,96 9,32 9,32 9,28 9,13 9,04 8,89 8,82 8,82 8,74 8,67 8,62

Oldott oxigén [mg/L] 201 202 202 202 203 203 203 203 203 203 202 202 201 200 199 199 199 198 201 201 203 203 203 204 204 204 203 203 203 203 203

Vezetőké pesség [uS/cm]

11

Össz oldott anyag [g/L] 0,129 0,129 0,129 0,13 0,13 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,129 0,128 0,127 0,127 0,127 0,127 0,129 0,129 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 3,3 0 13 0,7 0,5 0 0,4 0,3 0,7 0,7 1,1 1,1 1,9 0,8 1 0,4 1 0,6 0,4 0,4 0,7 3,3 0,1 0 0 0,1 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 5 0,3 0,8 1 1 2,3 2 2 3 3 4 4 5 5,6 6 6 5,9 7,3 7 7,3 8,1 8 9 9 10 10 10 11,1 11,1 11,1 12,2

Mélység [m] 1 515 223 289 221 106 143 54 49 49 19 20 9 4 3 4 4 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 0 1 1 1

PAR

336 131 167 1990 1503 2551 2556 2424 2454 2461 2343 2344 2353 2276 2440 2435 2254 2489 2556 2508 2494 167 2622 2566 2508 2534 2725 2564 2590 2492 2550

PAR - ref

7,58 7,94 7,92 7,91 7,91 7,88 7,89 7,86 7,8 7,79 7,69 7,67 7,61 7,58 7,53 7,52 7,51 7,49 7,47 7,46 7,45 7,44 7,38 7,37 7,33 7,32 7,31 7,28 7,27 7,26 7,25

pH

242 240 241 241 241 242 242 244 244 244 246 246 248 248 249 249 250 251 251 251 252 252 254 254 256 256 256 257 258 258 258

Redoxi [mV]

KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER42 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43 KER43

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

180748 180801 180838 180857 180911 180945 181001 181037 181054 181112 181147 181201 181215 181247 181619 181630 181701 181714 181729 181804 181820 181838 181901 181922 181937 181954 182028 182039 182055 182107 182156

Idő

7,52 7,53 7,29 7,25 7,25 7,02 7,04 6,97 6,97 6,97 6,91 6,92 6,9 6,85 14,25 14,24 13,97 13,99 14 13,87 13,85 13,86 12,84 12,89 12,89 12,92 12,03 12,02 12,04 12,07 11,8

Hőmérséklet ºC 71,5 71 70,5 70 70,1 69,4 68,2 67,5 66,4 65,4 66,1 66 65,9 66,1 88,2 88,4 89,5 89,6 89,9 90,5 89,7 87,2 87,4 87,6 87,7 87,3 85,3 84,9 84 82,4 82,9

Oldott oxigén % 8,56 8,49 8,49 8,44 8,45 8,42 8,25 8,17 8,06 7,91 8,03 8,02 8,01 8,05 9,05 9,05 9,23 9,25 9,26 9,35 9,27 9,01 9,23 9,24 9,26 9,22 9,17 9,13 9,04 8,87 8,97

Oldott oxigén [mg/L] 203 203 203 202 202 202 202 202 202 202 202 202 202 202 200 200 201 201 201 201 201 202 202 202 201 202 200 199 199 199 198

Vezetőké pesség [uS/cm]

12

Össz oldott anyag [g/L] 0,13 0,13 0,13 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,13 0,128 0,128 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,128 0,128 0,128 0,127 0,127 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27,3 2,4 3,5 3,6 3,2 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,8 4,1 3,8 4,2 4,1 4,3 4,3 4

Zavarosság [NTU] 12 12 13 13 13,4 14 15,6 15 15,1 15,9 16 16 16 16,1 0,3 1,4 1 1 1,6 2 2 2 3 3 3,1 2,9 4 4,1 4 4,6 5

Mélység [m] 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 701 206 326 299 88 111 104 97 44 46 46 53 18 18 17 10 7

PAR

2344 2162 2439 2491 2413 1895 2294 2554 2594 2652 2458 2546 2705 2628 2671 126 133 130 129 111 106 111 2411 2463 2499 99 100 98 101 2732 101

PAR - ref

7,22 7,22 7,19 7,18 7,18 7,17 7,16 7,15 7,15 7,14 7,13 7,13 7,13 7,12 7,75 7,78 7,85 7,88 7,86 7,89 7,9 7,89 7,79 7,76 7,75 7,72 7,62 7,59 7,57 7,55 7,51

pH

259 259 260 260 261 261 261 262 262 262 263 263 263 210 229 231 230 231 233 233 233 235 237 238 238 240 241 242 242 243 244

Redoxi [mV]

KER43 KER43 KER43 KER43 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER51 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

182208 182220 182250 182304 184725 184740 184927 185004 185023 185047 185102 185136 185146 185200 185228 185239 185252 185330 185344 185411 185426 185455 185512 185527 185559 185610 182749 182806 182823 182902 182914

Idő

11,81 11,81 11,62 11,62 14,34 14,34 14,37 14,25 14,29 14,01 14,01 12,55 12,6 12,7 12,45 12,45 12,45 12,18 12,21 11,42 11,27 10,25 10,33 10,37 9,55 9,58 14,38 14,4 14,42 14,43 14,42

Hőmérséklet ºC 82,7 81,7 81,6 80,8 89,4 89,2 91,2 91,4 91,2 90,7 90,4 88,8 88 87,9 86,8 86,6 85,8 84,3 84 83,1 82,2 82,6 82,5 82,6 82,3 82,1 90,6 91 91,7 91,7 91,1

Oldott oxigén % 8,95 8,83 8,86 8,78 9,14 9,13 9,31 9,36 9,33 9,33 9,3 9,45 9,35 9,32 9,26 9,23 9,12 9,04 9,01 9,07 9 9,26 9,24 9,24 9,38 9,36 9,25 9,28 9,36 9,35 9,31

Oldott oxigén [mg/L] 198 198 198 198 200 200 201 201 201 202 202 202 202 202 202 202 202 200 200 200 200 201 201 201 202 202 201 201 201 201 201

Vezetőké pesség [uS/cm]

13

Össz oldott anyag [g/L] 0,127 0,127 0,127 0,127 0,128 0,128 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,128 0,128 0,128 0,128 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,128 0,129 0,129 0,129 0,129 4 3,8 4 4 2,6 2,6 5,6 3,7 3,3 3,4 3,4 3,8 3,7 3,6 0,9 3,5 3,8 3,5 3,7 1,1 3,7 3,3 2,9 0 0 0 2,7 0,4 0 1,7 2,9

Zavarosság [NTU] 5 5 5,7 5,7 0,5 0,5 1,2 0,9 0,9 2,1 2,1 3,2 3,1 4,2 4 4 4 5,1 5,1 6,1 6,1 7,2 7,1 7,2 8,1 8 0,4 0,4 0,4 0,9 0,9

Mélység [m] 7 6 4 4 93 89 83 61 60 29 33 14 13 5 5 5 5 2 2 0 1 1 0 0 0 0 434 375 512 339 355

PAR

685 716 92 91 2029 50 959 129 128 68 65 103 105 404 133 133 143 126 128 1402 136 123 277 366 261 275 89 95 2554 113 108

PAR - ref

7,5 7,5 7,47 7,47 7,86 7,89 7,93 7,96 7,96 7,94 7,92 7,79 7,77 7,73 7,72 7,71 7,7 7,61 7,6 7,53 7,52 7,48 7,47 7,47 7,43 7,42 7,88 7,9 7,92 7,95 7,94

pH

244 245 245 245 249 250 252 250 251 251 252 254 254 255 255 255 255 256 256 257 258 258 259 259 259 259 242 242 242 243 244

Redoxi [mV]

KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53 KER53

Pont

40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517 40517

Dátum

182937 182955 183011 183029 183042 183104 183119 183132 183215 183230 183246 183317 183332 183347 183427 183441 183534 183551 183632 183649 183724 183740 183816 183838 183855 183927 183941 184009 184030 184044 184057

Idő

14,3 14,3 12,63 12,63 12,64 12,45 12,35 12,36 11,81 11,83 11,82 11,28 11,34 11,4 10,74 10,75 9,6 9,72 8,56 8,59 8,07 8,06 7,81 7,82 7,83 7,74 7,72 7,64 7,68 7,62 7,55

Hőmérséklet ºC 91,1 91,1 90,1 88,2 86,7 87 86,7 86,2 84 82,8 81,9 81,5 81,4 80,7 81,1 81,5 81,1 81,8 78,5 77,8 75,5 75,3 74 73 72,7 72,6 72,2 72 71,3 70,8 71

Oldott oxigén % 9,32 9,32 9,53 9,36 9,2 9,28 9,27 9,21 9,09 8,95 8,85 8,92 8,9 8,81 8,99 9,03 9,23 9,28 9,16 9,07 8,91 8,89 8,77 8,67 8,64 8,64 8,59 8,59 8,51 8,46 8,5

Oldott oxigén [mg/L] 202 202 202 203 203 202 201 201 201 200 200 198 198 198 199 199 202 202 203 203 202 202 202 202 202 202 202 202 201 202 202

Vezetőké pesség [uS/cm]

14

Össz oldott anyag [g/L] 0,129 0,129 0,129 0,13 0,13 0,129 0,129 0,129 0,128 0,128 0,128 0,127 0,127 0,127 0,127 0,127 0,129 0,129 0,13 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 0,129 3,4 3,3 0,6 0,4 3,1 3,9 4 0,8 1,2 1,1 3,9 0 1 0,8 0,8 0,7 0 0,1 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 42 1,8

Zavarosság [NTU] 2 2,5 3,1 3 3 4,1 4,1 4,1 5 5 5,7 6 6 6 7 7 7,9 7,9 9 10,5 9,9 10 11,1 11,1 11,1 12,1 13 13,1 13,1 13,1 12,5

Mélység [m] 102 55 40 39 39 15 15 16 7 7 3 3 3 2 1 0 1 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1

PAR

107 108 87 88 99 86 85 89 120 486 92 2437 101 2367 1965 1755 857 2339 2042 1817 2355 2431 2408 2371 2286 2436 2491 2191 2216 2239 2157

PAR - ref

7,95 7,93 7,82 7,8 7,75 7,7 7,68 7,67 7,58 7,55 7,54 7,49 7,48 7,47 7,44 7,43 7,41 7,4 7,34 7,31 7,28 7,27 7,24 7,23 7,22 7,21 7,2 7,19 7,19 7,19 7,18

pH

244 246 247 247 248 248 249 249 250 250 251 252 252 252 253 253 255 255 257 258 258 258 259 260 259 260 260 261 261 261 233

Redoxi [mV]

Fjord Fjord Fjord

Pont

40517 40517 40517

Dátum

163549 163601 163621

Idő

14,71 14,71 14,73

Hőmérséklet ºC 91,9 91,7 91,1

Oldott oxigén % 9,32 9,3 9,24

Oldott oxigén [mg/L] 202 202 202

Vezetőké pesség [uS/cm]

15

Össz oldott anyag [g/L] 0,129 0,129 0,13 0 0 0,2

Zavarosság [NTU] 0 0 0

Mélység [m] 48 60 89

PAR

226 165 190

PAR - ref

7,74 7,74 7,73

pH

269 268 268

Redoxi [mV]

Ab1 Ab1 Ab1 Ab1 Ab1 Ab1 Ab1 Ab2 Ab2 Ab2 Ab2 Ab2 Ab2 Ab2 Ab3 Ab3 Ab3 Ab3 Ab3 Ab3 Ab4 Ab4 Ab4 Ab4 Ab4 Ab4 Ab5 Ab5 Ab5 Ab5

Pont

40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524

Dátum

133550 133606 133638 133713 133746 133807 133826 134423 134458 134524 134551 134637 134659 134751 132706 132725 132749 132809 132826 132845 133308 133326 133343 133400 133418 133440 134033 134050 134112 134138

Idő

9,94 9,97 10,02 10,08 10,11 10,12 10,15 10,02 10,06 10,08 10,11 10,17 10,19 10,24 13,36 13,33 13,32 13,3 13,29 13,27 10,81 10,84 10,87 10,92 10,92 10,96 10,22 10,25 10,29 10,31

Hőmérséklet ºC 91 91,1 91,2 91,3 91,4 91,5 91,5 91,3 91,6 91,9 91,9 91,8 91,8 91,8 81,9 84 85,2 85,7 86,1 86,2 88,4 88,4 88,5 88,6 88,4 88,5 90,8 90,7 90,6 90,5

Oldott oxigén % 10,28 10,28 10,28 10,27 10,28 10,28 10,3 10,29 10,32 10,34 10,33 10,31 10,31 10,29 8,56 8,81 8,92 8,97 9,01 9,02 9,78 9,78 9,78 9,78 9,76 9,76 10,17 10,17 10,14 10,13

Oldott oxigén [mg/L] 213 213 213 213 213 213 213 216 216 216 216 216 216 216 258 160 119 152 111 224 224 224 224 223 224 223 233 233 233 233

16

Vezetőké pesség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 0,136 0,136 0,136 0,136 0,136 0,136 0,136 0,138 0,138 0,138 0,138 0,138 0,138 0,138 0,165 0,114 0,076 0,097 0,071 0,143 0,143 0,143 0,143 0,143 0,143 0,143 0,149 0,149 0,149 0,149 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarossá g [NTU] -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,4 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2

Mélység [m] 98 102 113 129 142 142 152 90 92 92 97 111 134 114 179 175 143 145 133 134 103 96 92 97 86 87 98 90 90 94

PAR

285 277 277 277 283 277 270 278 280 280 286 280 280 280 2 5 4 46 278 283 277 277 276 279 278 276 283 277 285 288

PAR - ref

7,73 7,71 7,67 7,72 7,59 7,72 7,76 7,63 7,76 7,69 7,67 7,66 7,72 7,67 7,63 7,65 7,63 7,62 7,65 7,6 7,69 7,65 7,66 7,67 7,62 7,66 7,67 7,62 7,68 7,72

pH

72. táblázat Aranybánya-patak részletes felmérésének (2004.május 24.) Hydrolab műszeres méréseinek eredményei

236 235 232 228 222 218 215 217 216 214 212 206 204 198 282 278 271 263 258 248 240 240 238 237 233 230 218 218 218 216

Redoxi [mV]

Ab5 Ab5 Ab5 Ab6 Ab6 Ab6 Ab6 Ab6 Ab6 Ab7 Ab7 Ab7 Ab7 Ab7 Ab7 Ab8 Ab8 Ab8 Ab8 Ab8 Ab8 Ab9 Ab9 Ab9 Ab9 Ab9 Ab9 Ab10 Ab10 Ab10 Ab10

Pont

40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524

Dátum

134203 134225 134243 133022 133041 133101 133117 133129 133144 162510 162536 162606 162620 162636 162649 162843 162902 162921 162953 163024 163051 163310 163348 163403 163425 163442 163500 163629 163652 163713 163733

Idő

10,33 10,34 10,36 10,98 11,09 11,15 11,18 11,17 11,19 10,7 10,79 10,78 10,91 10,97 10,98 9,38 9,42 9,46 9,51 9,56 9,6 8,93 8,96 8,98 9,01 9,04 9,08 8,67 8,71 8,75 8,78

Hőmérséklet ºC 90,5 90,5 90,5 88 87,9 87,9 88 88,2 88,1 86,9 86,5 86,7 86,2 86,1 86 87,5 87,6 87,6 87,6 87,6 87,7 86,8 87 87,1 87 87 87 86,5 86,7 86,7 86,7

Oldott oxigén % 10,12 10,12 10,12 9,7 9,66 9,66 9,66 9,68 9,66 9,64 9,58 9,59 9,51 9,49 9,48 10,01 10,01 10 9,99 9,98 9,98 10,04 10,05 10,06 10,04 10,04 10,03 10,05 10,08 10,07 10,07

Oldott oxigén [mg/L] 233 233 233 239 239 238 237 238 237 290 289 292 297 294 298 291 291 291 291 290 290 310 310 310 310 310 310 331 331 331 331

17

Vezetőké pesség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 0,149 0,149 0,149 0,151 0,153 0,152 0,152 0,152 0,152 0,186 0,185 0,187 0,19 0,188 0,191 0,186 0,186 0,186 0,186 0,186 0,186 0,198 0,198 0,198 0,198 0,198 0,198 0,212 0,212 0,212 0,212 13,4 0 0 0 0 0 0 0 0 40,5 0,9 0 0 0 0 15,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarossá g [NTU] -0,2 -0,2 -0,2 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4

Mélység [m] 64 88 72 145 131 106 103 117 122 201 202 183 174 183 179 174 186 180 185 215 231 261 271 263 275 266 269 194 193 185 177

PAR

286 286 280 286 279 276 278 278 280 289 278 278 281 288 281 2 0 1 1 1 2 281 286 280 279 280 291 5 3 4 278

PAR - ref

7,76 7,68 7,89 7,72 7,7 7,7 7,7 7,7 7,72 7,84 7,82 7,81 7,8 7,8 7,8 7,72 7,7 7,69 7,68 7,68 7,68 7,67 7,66 7,66 7,66 7,66 7,66 7,6 7,64 7,53 7,63

pH

214 212 209 249 247 245 243 240 237 281 277 270 266 263 261 265 262 260 255 250 244 247 244 243 240 237 236 240 240 239 238

Redoxi [mV]

Ab10 Ab10 Ab11 Ab11 Ab11 Ab11 Ab11 Ab11 Ab12 Ab12 Ab12 Ab12 Ab12 Ab12 Ab13 Ab13 Ab13 Ab13 Ab13 Ab13 Ab13

Pont

40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524 40524

Dátum

163748 163804 164546 164616 164640 164656 164716 164749 174112 174131 174155 174217 174239 174251 174435 174455 174528 174554 174608 174621 174636

Idő

8,86 8,95 7,95 8,01 8,04 8,07 8,1 8,15 7,99 8,01 8,04 8,06 8,09 8,1 7,84 7,87 7,9 7,91 7,93 7,94 7,95

Hőmérséklet ºC 86,6 86,5 86,5 86,5 86,4 86,5 86,3 86,5 92,1 89,8 88,1 87,5 86,9 86,8 84,6 83,9 83,7 83,5 83,4 83,5 83,4

Oldott oxigén % 10,02 10 10,24 10,22 10,2 10,21 10,2 10,19 10,89 10,61 10,41 10,31 10,25 10,23 10,03 9,95 9,92 9,89 9,88 9,88 9,87

Oldott oxigén [mg/L] 331 331 396 396 396 396 396 396 425 425 425 425 425 424 436 436 436 436 436 436 436

18

Vezetőké pesség [uS/cm]

Össz oldott anyag [g/L] 0,212 0,212 0,253 0,253 0,253 0,253 0,253 0,253 0,272 0,272 0,272 0,272 0,272 0,272 0,279 0,279 0,279 0,279 0,279 0,279 0,279 0 0 0 0 0 12,5 1 0 0 0 0 6,6 140 0 0 17 9 0 8,8 35,4 0

Zavarossá g [NTU] -0,4 -0,4 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3

Mélység [m] 162 163 182 174 150 148 138 146 133 103 117 93 115 125 113 126 149 174 177 154 186

PAR

278 278 280 279 281 283 280 280 2 2 3 2 4 2 2 4 1 1 1 4 0

PAR - ref

7,69 7,67 7,68 7,68 7,66 7,67 7,68 7,66 7,46 7,45 7,42 7,42 7,42 7,13 7,16 7,11 7,05 7,02 7,02 7,01 6,99

pH

237 236 213 212 210 208 205 200 246 245 240 237 234 231 240 239 236 233 231 229 227

Redoxi [mV]

C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 CT CT CT CT CT Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony

Pont

40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623

Dátum

104429 104446 104502 104520 104540 104553 104607 94432 94457 94517 94534 94546 124435 124452 124509 124525 124634 124650 124710 124805 124822 124837 124850 125002 125020 125035 125050 125113 125127 125319

Idő

15,33 15,41 15,48 15,54 15,62 15,65 15,68 17,03 17,07 17,11 17,14 17,16 20,87 20,87 20,89 20,91 20,62 20,62 20,6 20,24 20,16 20,14 20,14 19,67 19,64 19,63 19,64 19,59 19,57 18,03

Hőmérséklet ºC 82,9 82,9 82,9 82,9 83 83 83 91,7 91,8 92 91,9 92,2 100,5 100,4 100,2 100 100,5 100,3 100,7 100,3 101,1 101,4 101,7 108 108,2 108,5 108,1 109,1 109,5 121

Oldott oxigén % 8,27 8,27 8,26 8,26 8,25 8,24 8,23 8,85 8,85 8,87 8,85 8,87 8,97 8,96 8,94 8,92 9,02 9 9,04 9,08 9,16 9,19 9,21 9,88 9,9 9,93 9,89 10 10,04 11,5

Oldott oxigén [mg/L] 363 363 363 363 363 363 363 346 345 346 346 346 246 246 246 246 247 247 247 248 248 248 248 249 249 249 249 248 248 244

Vezetőképesség [uS/cm]

19

Össz oldott anyag [g/L] 0,233 0,233 0,232 0,232 0,232 0,232 0,232 0,221 0,221 0,221 0,221 0,221 0,157 0,158 0,157 0,157 0,158 0,158 0,158 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,159 0,156 10,5 3,8 12 4,9 6,7 2,5 6,2 9,2 7,4 8,5 10,1 13,1 0 68,5 33,7 4,6 0 4,2 1,7 1,9 3,3 2,5 2,9 1,1 2,4 1,1 0,9 0,5 0,5 0

Zavarosság [NTU] 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1 1 1 1 2 2 2 2 3 3,1 3 3,1 3 3,1 4

Mélység [m] 10 16 10 11 10 10 12 2779 2800 2804 2808 259 2005 1988 2008 1999 1188 1416 1297 700 704 720 697 395 394 394 394 395 395 232

PAR

273 272 271 15 165 272 272 0 41 40 11 2 104 102 104 145 100 91 101 127 113 108 115 3254 3315 3322 3230 3246 3262 3250

PAR - ref

73. táblázat Nagy patak vízrendszerének helyszíni műszeres mérési eredményei, 2004. június

7,93 7,93 7,93 7,93 7,93 7,94 7,93 8,18 8,18 8,18 8,18 8,18 8,8 8,81 8,81 8,81 8,8 8,8 8,8 8,74 8,73 8,73 8,7 8,87 8,88 8,87 8,87 8,87 8,88 9,13

pH

257 253 249 244 241 237 235 268 267 267 266 266 245 246 246 247 249 249 249 252 252 252 253 252 252 252 253 253 253 251

Redoxi [mV]

Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony

Pont

40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623

Dátum

125337 125351 125403 125547 125556 125607 125620 125631 125810 125831 125844 125858 125920 125934 130153 130205 130223 130237 130307 130530 130546 130603 130620 130638 130705 130716 130813 130828 130839 130900 130915

Idő

17,97 17,95 17,93 15,7 15,69 15,7 15,6 15,54 13,7 13,74 13,63 13,51 13,54 13,59 12,57 12,56 12,62 12,67 12,71 11,72 11,76 11,73 11,62 11,63 11,66 11,72 10,94 10,92 10,89 10,85 10,94

Hőmérséklet ºC 122,2 122,8 123,3 123,3 123,6 123,2 122,4 123 82,2 79,1 78,2 78 77,9 77,8 64,8 64,2 63,6 63,4 63,3 55 54,3 54 53,8 53,7 53,9 54,2 50,9 50,6 50,5 50,2 49,8

Oldott oxigén % 11,58 11,63 11,68 12,24 12,27 12,22 12,2 12,25 8,52 8,21 8,12 8,12 8,1 8,09 6,89 6,83 6,73 6,72 6,7 5,96 5,88 5,86 5,85 5,83 5,86 5,88 5,61 5,6 5,58 5,55 5,5

Oldott oxigén [mg/L] 244 244 244 239 240 240 239 239 239 237 237 237 236 236 234 234 233 233 233 233 233 233 233 232 232 232 233 233 233 233 233

Vezetőképesség [uS/cm]

20

Össz oldott anyag [g/L] 0,156 0,156 0,156 0,153 0,153 0,153 0,153 0,153 0,153 0,152 0,152 0,152 0,151 0,151 0,15 0,15 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,8 0 0 2,8 1,6 1 1,8 0,9 0,1 0 0 0 0,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1

Zavarosság [NTU] 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7,1 7,1 8 8 8 8 8 8 8 9 9 9,1 9,1 9

Mélység [m] 232 232 233 128 128 128 129 129 49 49 49 48 48 47 20 21 21 20 21 10 10 10 10 10 10 10 5 5 5 5 5

PAR

3290 3232 3243 3340 3305 3332 3367 3302 3378 3384 3462 3430 3310 3310 3489 3506 3433 3434 3421 191 400 3939 3165 3170 3179 3645 3587 3870 3593 4155 3772

PAR - ref

9,13 9,13 9,14 9,34 9,34 9,33 9,33 9,33 8,09 7,98 7,93 7,87 7,83 7,81 7,55 7,53 7,52 7,5 7,49 7,34 7,33 7,32 7,31 7,31 7,3 7,29 7,26 7,25 7,25 7,24 7,23

pH

251 251 251 251 251 251 251 251 269 271 272 273 273 273 280 280 280 281 281 285 285 286 286 286 286 286 288 288 288 288 288

Redoxi [mV]

Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony P1 P1 P1 P1 P1 P1

Pont

40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623

Dátum

130931 131045 131100 131117 131132 131141 131258 131316 131349 131421 131440 131505 131518 131630 131643 131659 131718 131737 131801 131816 131908 131923 131942 132000 132020 140121 140134 140146 140158 140212 140223

Idő

10,9 10,27 10,29 10,33 10,37 10,39 9,69 9,63 9,71 9,75 9,77 9,78 9,75 9,13 9,17 9,21 9,2 9,18 9,17 9,2 9,09 9,12 9,14 9,17 9,13 16,29 16,31 16,33 16,34 16,37 16,37

Hőmérséklet ºC 49,8 48,1 47,8 47,6 47,4 47,5 46,9 46,9 47,2 47 47,1 47 47,2 45,6 45,4 45,2 45,2 45,3 45,3 45,1 44 43,8 44,1 44,2 44,3 86,9 86,5 86,6 86,8 86,6 87

Oldott oxigén % 5,49 5,39 5,34 5,32 5,29 5,31 5,33 5,33 5,36 5,32 5,34 5,33 5,35 5,25 5,22 5,19 5,19 5,2 5,2 5,19 5,06 5,05 5,08 5,08 5,1 8,51 8,47 8,48 8,49 8,48 8,51

Oldott oxigén [mg/L] 233 234 234 234 234 234 235 235 235 235 235 235 235 237 237 236 237 237 236 236 236 236 236 236 236 313 313 313 312 312 312

Vezetőképesség [uS/cm]

21

Össz oldott anyag [g/L] 0,149 0,15 0,15 0,15 0,149 0,149 0,151 0,151 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,152 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0 0,3 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0,1 0 0 1,9 0 0 0 0 0,3 0 0,2 0,4 0 0,1 0,1 23,3 21,1 22,5 24,4 20,2 22

Zavarosság [NTU] 9,1 10 10 10 10 10 11,1 11,1 11 11 11 11 11 12 12,1 12,1 12 12,1 12,1 12,1 12,2 12,2 12,2 12,2 12,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

Mélység [m] 5 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 39 38 39 38 39 40

PAR

3604 3747 3714 3719 3762 3566 334 944 3869 3911 3841 3850 3678 280 3885 4057 4031 828 3520 524 3622 283 288 285 289 285 280 280 279 280 280

PAR - ref

7,23 7,2 7,19 7,19 7,19 7,19 7,16 7,16 7,16 7,15 7,15 7,15 7,15 7,14 7,13 7,13 7,13 7,13 7,13 7,13 7,12 7,12 7,12 7,12 7,12 8,19 8,2 8,2 8,2 8,2 8,2

pH

288 290 290 290 290 290 292 292 292 292 292 292 292 294 294 294 294 294 294 294 292 291 291 291 290 274 274 273 272 272 271

Redoxi [mV]

P2 P2 P2 P2 P2 P3 P3 P3 P3 P3 P4 P4 P4 P4 P4 P5 P5 P5 P5 P5 P5 P5

Pont

40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623 40623

Dátum

155208 155241 155254 155312 155325 155650 155704 155718 155734 155749 160007 160022 160036 160051 160102 160343 160356 160407 160420 160442 160452 160504

Idő

20,65 20,78 20,81 20,87 20,9 18,84 18,88 18,91 18,96 18,99 18,82 18,85 18,89 18,92 18,94 18,2 18,24 18,26 18,3 18,36 18,38 18,41

Hőmérséklet ºC 87,1 86,2 86,1 86,2 86 87,8 87,8 87,9 87,8 87,9 89,3 89,4 89,3 89,6 89,6 81 81,9 81,9 82,1 82 82,2 82,1

Oldott oxigén % 7,81 7,71 7,7 7,7 7,68 8,16 8,14 8,16 8,15 8,16 8,3 8,32 8,29 8,32 8,31 7,62 7,69 7,7 7,71 7,7 7,71 7,69

Oldott oxigén [mg/L] 287 286 286 286 286 249 249 249 249 249 356 356 356 355 356 445 445 445 445 445 445 445

Vezetőképesség [uS/cm]

22

Össz oldott anyag [g/L] 0,184 0,183 0,183 0,183 0,183 0,16 0,16 0,16 0,159 0,159 0,228 0,228 0,228 0,228 0,228 0,285 0,285 0,285 0,285 0,285 0,285 0,285 25,6 28,4 17,5 14,5 21,7 17,5 16,4 20,9 18,3 32,3 6,7 7,4 6,7 5,1 0 6,3 5,7 6,6 5,3 7,3 8,7 5

Zavarosság [NTU] -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1

Mélység [m] 228 189 189 189 321 689 668 799 933 759 557 550 556 488 452 394 312 353 320 348 383 452

PAR

2 6 274 281 26 2 5 8 8 8 266 264 264 278 276 2 1 1 1 3 2 4

PAR - ref

7,9 7,89 7,89 7,89 7,89 7,88 7,89 7,89 7,89 7,89 7,85 7,85 7,85 7,86 7,86 7,68 7,68 7,68 7,68 7,68 7,68 7,69

pH

277 274 273 272 271 264 263 263 262 261 262 261 261 260 260 247 245 243 239 238 237 236

Redoxi [mV]

C1 C1 C1 C1 CT CT CT CT CT Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony

Pont

40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727

Dátum

114620 114634 114648 114700 114344 114358 114411 114424 114438 125625 125639 125656 125752 125813 125832 125947 130005 130019 130107 130122 130132 130157 130251 130310 130329 130436 130452 130508 130605 130635

17,26 17,27 17,3 17,32 19,38 19,38 19,39 19,4 19,4 22,73 22,77 22,75 22,82 22,81 22,82 22,83 22,8 22,83 22,85 22,87 22,86 22,86 21,07 20,84 20,67 19,12 19,13 19,02 17,35 17,26

Hőmérséklet ºC 74,1 74,4 74,4 74,5 77 77,2 77,3 77,3 77,5 80,1 79,8 79,7 80,3 80,6 80,9 81,7 82 82 82,4 82,4 82,5 82,9 91,5 92,4 93,3 106,3 106,9 109,1 105,9 102,5

Oldott oxigén % 7,12 7,14 7,14 7,15 7,08 7,1 7,1 7,1 7,12 6,9 6,87 6,87 6,9 6,93 6,95 7,02 7,05 7,05 7,08 7,08 7,1 7,12 8,14 8,27 8,37 9,83 9,94 10,1 10,16 9,84

Oldott oxigén [mg/L] 320 320 322 328 410 410 410 410 410 253 254 254 255 256 256 257 257 257 258 258 258 258 256 254 253 246 245 245 241 240

Vezetőké pesség [uS/cm]

23

Össz oldott anyag [g/L] 0,204 0,205 0,206 0,21 0,262 0,262 0,262 0,262 0,263 0,162 0,162 0,163 0,164 0,164 0,164 0,164 0,165 0,165 0,165 0,165 0,165 0,165 0,164 0,163 0,162 0,158 0,157 0,157 0,154 0,154 19,1 19 17,5 4,9 27,8 25,9 22,1 14,9 39,8 10,3 5,1 6,3 6,5 6,8 6,1 4,4 4,7 4 3,4 5,7 3,1 3,1 2,7 2,7 3,5 3,9 2,7 1,9 2,1 2,5

Zavarosság [NTU] -0,3 -0,3 -0,3 -0,4 -0,2 -0,2 -0,2 -0,2 -0,5 0,1 0,1 0,1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 5 5 5 5,9 5,9

Mélység [m] 28 26 26 30 28 29 26 29 27 674 539 665 273 273 269 151 151 126 87 87 87 94 50 52 52 28 27 28 15 15

PAR

277 280 276 260 276 275 276 282 283 1062 989 936 731 733 718 969 970 965 994 992 994 1045 1073 1062 1063 1007 991 907 1036 1128

PAR - ref

74. táblázat Nagy patak vízrendszerének helyszíni műszeres mérési eredményei, 2004. július

Idő

7,91 7,9 7,9 8,16 8,13 8,13 8,13 8,13 8,14 8,4 8,4 8,4 8,38 8,37 8,37 8,37 8,37 8,37 8,38 8,38 8,38 8,39 8,75 8,79 8,79 8,96 8,97 9 8,93 8,91

pH

262 261 260 259 265 264 263 262 260 260 261 261 264 265 265 267 267 268 268 269 269 269 266 266 266 265 265 264 268 268

Redoxi [mV]

Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony Torony P1 P1 P1 P1 P2 P2 P2 P2

Pont

40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727

Dátum

130650 131020 131035 131050 131227 131239 131256 131421 131439 131452 131504 131619 131632 131646 131810 131823 131838 131956 132011 132026 132040 132058 132119 114829 114847 114907 114922 115141 115203 115218 115253

Idő

17,3 14,41 14,37 14,4 12,74 12,73 12,74 11,3 11,29 11,07 11,14 10,17 10,15 10,18 9,55 9,57 9,5 9,29 9,33 9,3 9,29 9,36 9,35 15,46 15,51 15,54 15,57 15,14 15,19 15,21 15,27

Hőmérséklet ºC 101,7 43,3 42,7 42,1 31,3 30,2 29,4 25,4 25,2 25,2 24,9 22,7 22,4 22,1 20,2 19,9 19,8 18,8 18,6 18,5 18,4 18,3 18,1 79,8 80 80,2 80,5 80,4 80,7 80,8 80,9

Oldott oxigén % 9,77 4,42 4,37 4,3 3,32 3,2 3,11 2,78 2,76 2,77 2,74 2,55 2,51 2,48 2,3 2,27 2,26 2,14 2,13 2,13 2,1 2,09 2,08 7,96 7,97 7,99 8,01 8,08 8,09 8,1 8,11

Oldott oxigén [mg/L] 239 235 235 234 234 234 234 234 233 234 234 234 235 234 235 235 235 236 236 236 235 235 235 308 308 308 307 284 284 284 284

Vezetőké pesség [uS/cm]

24

Össz oldott anyag [g/L] 0,153 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,149 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,197 0,197 0,197 0,196 0,182 0,182 0,182 0,181 3,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 90,7 90,7 88,1 146 13,2 16,4 15,7 16,3

Zavarosság [NTU] 5,9 7 7 7 8 8 8 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 11,6 11,6 11,6 11,6 11,6 11,6 -0,3 -0,3 -0,3 -0,5 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1

Mélység [m] 16 6 6 6 3 3 3 1 1 2 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 1 29 29 28 31 23 22 25 26

PAR

1085 1102 1058 1072 879 799 819 847 905 917 986 797 871 905 729 782 791 861 777 787 755 713 695 276 274 277 270 279 279 277 278

PAR - ref

8,92 7,33 7,31 7,28 7,16 7,14 7,13 7,08 7,08 7,07 7,07 7,05 7,05 7,05 7,04 7,04 7,04 7,03 7,03 7,03 7,03 7,03 7,03 8,3 8,3 8,3 8,31 7,98 7,97 7,97 7,96

pH

268 293 293 294 297 297 297 298 298 298 298 298 298 298 299 299 299 287 286 285 284 283 283 258 258 257 257 255 254 253 251

Redoxi [mV]

P2 P2 P2 P3 P3 P3 P3 P3 P4 P4 P4 P4 P4 P5 P5 P5 P5 P5

Pont

40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727 40727

Dátum

115317 115332 115347 115602 115618 115637 115652 115706 115834 115859 115915 115927 115944 120123 120136 120155 120209 120220

Idő

15,31 15,34 15,36 15,47 15,5 15,53 15,54 15,55 15,3 15,32 15,35 15,36 15,38 15,5 15,52 15,54 15,56 15,58

Hőmérséklet ºC 81,1 81,2 81,3 79,9 79,9 80 80,1 80,2 81 81,2 81,3 81,2 81,4 79,6 79,5 79,5 79,6 79,6

Oldott oxigén % 8,11 8,12 8,13 7,97 7,97 7,97 7,98 7,98 8,11 8,12 8,12 8,12 8,13 7,93 7,91 7,91 7,92 7,91

Oldott oxigén [mg/L] 284 283 283 247 247 247 247 245 363 363 363 363 363 427 427 427 427 427

Vezetőké pesség [uS/cm]

25

Össz oldott anyag [g/L] 0,181 0,181 0,181 0,158 0,158 0,158 0,158 0,157 0,232 0,233 0,233 0,233 0,232 0,273 0,273 0,273 0,273 0,273 17 21,4 14 40,9 41,4 45,3 42,7 114,1 14,4 13,4 11,6 13,8 8,7 28 33,9 37 33,8 0

Zavarosság [NTU] -0,1 -0,1 -0,1 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,4 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,3 -0,2 -0,2 -0,1 -0,2 -0,2

Mélység [m] 23 23 26 25 24 22 25 17 27 24 25 26 27 22 23 25 26 34

PAR

279 278 278 280 278 276 274 283 276 276 275 274 275 274 274 272 277 9

PAR - ref

7,96 7,96 7,97 7,92 7,91 7,91 7,91 7,94 7,94 7,94 7,95 7,95 7,97 7,87 7,88 7,88 7,88 7,89

pH

250 249 249 249 249 249 248 247 251 250 249 248 248 252 250 247 246 244

Redoxi [mV]

K11 K11 K11 K11 K11 K11 K11 K11 K11 K11 K11 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K12 K13 K13 K13 K13 K13 K13

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

114243 114545 114622 114811 114902 114929 115116 115129 115152 115319 115347 115434 115758 115849 120004 120240 120330 120352 120452 120518 120557 120910 120929 120957 121430 121513 121536 121553 121806 121827

Idő

21,71 21,71 21,69 21,28 21,3 21,29 21,1 21,15 21,11 20,92 21,03 21,53 21,54 21,57 21,73 21,26 21,27 21,27 21,1 21,1 21,08 21,01 21,02 21 21,77 21,8 21,79 21,74 21,35 21,36

Hőmérséklet ºC 79,9 81,6 81,2 82,5 82,1 81,7 82,8 83,3 83,9 82,5 82,6 84,9 87,8 86,6 88,2 88,5 88,7 89,1 87,7 88,5 86,5 87,6 88,4 88 91,9 90,3 91,9 92,2 88,3 88,6

Oldott oxigén % 7,02 7,17 7,13 7,31 7,27 7,24 7,36 7,4 7,45 7,42 7,36 7,49 7,74 7,63 7,75 7,84 7,87 7,89 7,8 7,86 7,69 7,8 7,87 7,84 8,07 7,92 8,06 8,1 7,81 7,84

Oldott oxigén [mg/L] 253 253 252 253 253 253 253 253 253 255 254 253 252 252 252 253 252 253 253 253 253 254 253 254 253 253 253 253 253 253

Vezetőképesség [uS/cm]

26

Össz oldott anyag [g/L] 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,163 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 21,7 11,8 8,3 11,3 7,4 7,8 6,9 6,2 6,7 7,8 8 1000 242,9 0 0 0,3 0 0,5 0,4 0,5 0,5 0,6 0 1,3 8 0 0 0 0 0,1

Zavarosság [NTU] 0 0 0 1 1 1 2,1 2 2,5 2,9 2,9 0,1 0 0 0 1 1 1 2 2,1 2 2,7 2,7 2,7 0 0 0 0,8 1 1

Mélység [m] 1899 1857 1796 1091 551 1054 517 582 200 343 362 367 1871 1605 179 233 864 931 197 184 247 296 146 220 2143 1866 417 269 172 171

PAR

151 178 3725 3838 2148 142 140 4025 127 124 122 122 145 142 159 137 126 124 135 130 127 79 76 74 176 113 119 103 103 102

PAR ref 8,41 8,41 8,44 8,53 8,54 8,54 8,49 8,49 8,48 8,35 8,39 8,49 8,5 8,49 8,5 8,59 8,59 8,58 8,54 8,54 8,52 8,47 8,48 8,48 8,6 8,6 8,59 8,58 8,6 8,6

pH

242 245 246 247 247 247 249 249 250 198 206 195 228 231 234 238 238 239 241 242 242 239 240 241 245 245 247 248 249 249

Redoxi [mV]

75. táblázat Csórréti-tározó (Nagy patak vízrendszere) keresztszelvényeinek Hydrolab műszeres mérési eredményei (2004. augusztus 4.)

K13 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K21 K22

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

121844 133022 133216 133417 133433 133451 133533 133553 133608 133632 133651 133710 133826 133844 133900 133951 134007 134019 134038 134149 134204 134222 134319 134338 134350 134415 134509 134524 134541 134604 124906

Idő

21,35 22 21,7 21,83 21,85 21,78 21,39 21,39 21,4 21,19 21,24 21,23 20,76 20,8 20,79 20,09 20,13 20,12 20,1 19,39 19,41 19,4 18,09 18,1 18,11 18,05 16,6 16,49 16,85 16,66 22,02

Hőmérséklet ºC 89,1 94,5 94,7 94,6 93,9 94,4 92,2 89,8 88,2 90,1 88,4 87,1 89,8 88 86,9 84,5 83,4 83,1 82,7 72,5 71 70,2 69 68,8 69,1 70,3 55,7 54,7 53,6 52,7 90,4

Oldott oxigén % 7,88 8,26 8,32 8,29 8,22 8,28 8,15 7,94 7,8 7,99 7,84 7,72 8,04 7,87 7,78 7,62 7,56 7,54 7,5 6,66 6,53 6,45 6,51 6,5 6,52 6,64 5,43 5,32 5,15 5,12 7,75

Oldott oxigén [mg/L] 253 251 251 252 251 251 252 252 252 252 252 252 253 253 253 256 256 256 255 254 253 251 246 245 244 243 239 240 238 239 250

Vezetőképesség [uS/cm]

27

Össz oldott anyag [g/L] 0,162 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,161 0,161 0,162 0,162 0,162 0,164 0,164 0,164 0,163 0,162 0,162 0,161 0,157 0,157 0,156 0,154 0,153 0,153 0,152 0,153 0,16 0 0 2,7 0 0 26,7 0 0 0 0 0 0 0 0,9 0 0 0 0 0 1,6 0 0 0 0 0 0,1 0,3 0,5 0,3 0 0

Zavarosság [NTU] 1 0,1 0,2 0,1 0,1 0,3 1 1 1,5 2 2 2,6 3 3 3,2 4 4 4 4,1 5 5 5,7 6 6 6 6,5 6,5 6,5 6,4 6,4 0

Mélység [m] 166 1947 1027 1966 1866 1336 1057 1092 854 615 635 454 165 168 169 183 189 202 171 90 86 47 35 35 34 21 22 22 23 24 2820

PAR

102 165 1103 3789 410 3772 4092 4026 241 4021 4117 113 4116 4136 4113 4132 4096 3897 3821 3917 283 3902 17 4085 15 27 28 28 36 4119 4246

PAR ref 8,6 8,56 8,64 8,58 8,56 8,58 8,67 8,68 8,65 8,64 8,65 8,55 8,42 8,39 8,33 8,04 8,04 8,02 7,98 7,75 7,72 7,69 7,58 7,55 7,54 7,51 7,35 7,33 7,33 7,32 8,61

pH

250 251 252 253 254 255 253 253 255 254 254 257 257 257 259 262 262 263 264 267 268 269 271 271 271 268 221 223 223 213 238

Redoxi [mV]

K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K22 K23 K23

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

125146 125158 125227 125242 125359 125413 125431 125523 125549 125608 125724 125742 125757 125818 130006 130024 130038 130219 130234 130254 130411 130426 130438 130918 130931 130944 131113 131128 131140 122020 122757

Idő

22,05 21,92 21,88 21,99 21,29 21,3 21,3 21,07 21,11 21,11 20,73 20,65 20,67 20,65 20,16 20,16 20,08 19,44 19,46 19,36 18,18 18,15 18,08 15,19 15,14 15,14 14,81 14,76 14,78 21,13 21,89

Hőmérséklet ºC 92,7 92,6 93,1 92,5 92,1 92,2 91,6 89,8 88,3 90,2 88,1 88,7 88,6 87,5 83,5 83,6 85,7 75,3 73,5 73,2 75,7 75,4 74,9 28,4 28,4 27,9 21,1 20,9 20,3 87,7 93,5

Oldott oxigén % 8,09 8,11 8,15 8,08 8,16 8,16 8,11 7,95 7,85 8,02 7,91 7,96 7,95 7,86 7,56 7,6 7,78 6,92 6,75 6,73 7,13 7,11 7,08 2,85 2,85 2,8 2,13 2,12 2,06 7,79 8,18

Oldott oxigén [mg/L] 251 251 251 252 252 252 252 253 252 252 254 254 254 254 254 254 254 252 252 252 243 243 243 236 236 235 235 235 235 254 252

Vezetőképesség [uS/cm]

28

Össz oldott anyag [g/L] 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,161 0,161 0,162 0,162 0,161 0,163 0,163 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,155 0,156 0,156 0,151 0,151 0,151 0,15 0,15 0,151 0,162 0,161 13 0 100,5 9,7 1,3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 0 0 0,1 0,1 1 1 1,8 2 2 2,8 3 3 3 3 4 4 4,8 5 5 5,1 6 6 6 7 7 7 7,3 7,3 7,2 1 0,1

Mélység [m] 3408 2395 82 80 955 938 1245 454 171 387 388 394 394 389 159 182 98 100 100 87 37 37 38 15 15 14 12 12 13 185 95

PAR

3871 3820 3888 3885 3657 3465 133 4044 4352 124 3732 3789 3804 4090 53 59 78 71 70 67 72 72 72 4095 4100 4118 4124 4110 4089 100 226

PAR ref 8,6 8,62 8,6 8,6 8,65 8,64 8,61 8,61 8,61 8,58 8,4 8,39 8,39 8,42 8,18 8,18 8,05 7,72 7,71 7,7 7,6 7,59 7,58 7,12 7,12 7,11 7,07 7,07 7,07 8,64 8,59

pH

245 247 248 247 250 250 252 252 252 254 256 256 256 256 260 260 262 267 267 268 270 270 271 242 242 244 244 244 244 245 252

Redoxi [mV]

K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K23 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

122821 122846 123003 123021 123103 123321 123338 123407 123548 123608 123624 123810 123837 123854 124150 124206 124324 124428 124444 124541 124648 124719 135443 135513 135531 135548 135641 135659 135716 135816 135839

Idő

21,96 21,93 21,3 21,3 21,35 21,11 21,11 21,12 20,78 20,75 20,73 20,11 20,13 20,13 19,45 19,46 18,15 18,19 18,16 17,62 17,81 17,65 22,19 22,37 22,36 22,51 22,56 22,37 22,65 21,37 21,36

Hőmérséklet ºC 92,5 92,1 91,6 91,4 91,4 88,1 88,9 90,6 87,5 88,2 88,5 83,1 81,3 80,3 73,2 73,3 72,3 69,3 68,7 65 59,1 58,2 94 93,4 93,4 93,4 93,2 92,7 92,7 91,5 91,7

Oldott oxigén % 8,09 8,06 8,11 8,09 8,08 7,83 7,9 8,05 7,81 7,89 7,93 7,53 7,37 7,28 6,73 6,73 6,82 6,53 6,47 6,2 5,61 5,54 8,16 8,1 8,1 8,08 8,05 8,02 8 8,09 8,09

Oldott oxigén [mg/L] 252 252 252 252 252 252 252 252 254 255 254 255 254 255 252 252 248 244 243 244 243 243 252 251 252 252 252 252 252 252 252

Vezetőképesség [uS/cm]

29

Össz oldott anyag [g/L] 0,161 0,161 0,162 0,162 0,161 0,162 0,162 0,161 0,162 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,161 0,161 0,159 0,156 0,156 0,156 0,155 0,156 0,161 0,16 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,161 0 6,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 1,7 1,8 2,1 1,9 1,7 0 318,3 1000 828,8 0 19,8 689,9 0 0

Zavarosság [NTU] 0,1 0,9 1 1 1,5 2 2 2 3 3 3,1 4 4 4,1 5 5 6,1 6 6 6,2 6,2 6,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 1,1 1

Mélység [m] 169 215 304 507 380 230 224 391 399 393 405 154 148 139 74 73 32 28 30 25 26 26 949 1779 1758 1666 1209 1758 1734 1107 1005

PAR

225 191 133 127 4324 4468 4398 4360 110 114 4040 143 211 114 113 113 107 90 81 4427 4344 4458 164 3749 3800 3939 4025 4034 3811 3968 3847

PAR ref 8,58 8,59 8,64 8,65 8,61 8,61 8,61 8,61 8,36 8,34 8,34 8,01 8 7,99 7,71 7,71 7,63 7,51 7,5 7,41 7,36 7,33 8,61 8,58 8,58 8,58 8,57 8,56 8,53 8,67 8,68

pH

252 254 253 253 255 255 255 255 259 259 259 265 265 265 270 270 273 275 275 233 245 246 243 244 244 244 246 246 245 246 246

Redoxi [mV]

K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K31 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

135857 135911 140002 140017 140035 140050 140234 140255 140310 140327 140442 140525 140557 140805 140829 140843 141035 141051 141104 141118 141229 141709 141732 141746 141801 141845 141924 141943 142040 142052 142113

Idő

21,37 21,37 21,18 21,2 21,13 21,12 20,72 20,66 20,67 20,68 20,19 20,17 20,19 19,45 19,47 19,53 18,09 18,08 18,06 18,08 22,08 22,15 22,31 22,3 22,21 21,46 21,45 21,45 21,17 21,18 21,18

Hőmérséklet ºC 91,1 91,1 89 89,2 89,9 90 88,3 88,3 88,1 87 87,5 84,8 85 73,8 73,1 73 72,9 71,8 71,5 71,2 90 94,8 94,8 95 94,6 93,3 93,3 94 93,6 91,6 92,5

Oldott oxigén % 8,06 8,06 7,9 7,92 7,96 8 7,91 7,92 7,9 7,8 7,92 7,68 7,7 6,74 6,71 6,69 6,88 6,78 6,74 6,72 7,87 8,26 8,24 8,25 8,23 8,24 8,24 8,3 8,31 8,13 8,21

Oldott oxigén [mg/L] 252 252 252 252 252 252 254 254 254 254 253 252 252 252 251 250 241 241 242 241 248 252 252 251 252 252 252 252 253 252 252

Vezetőképesség [uS/cm]

30

Össz oldott anyag [g/L] 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,16 0,155 0,155 0,155 0,154 0,159 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,162 0,161 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,9 0 0 0 0 0 0 0 0 16,7 242,9 28,1 0 1,2 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 1,1 1,3 2,1 2 2,1 2,2 3 3 3 3 4 4,1 4,3 5 5 5,8 6 6 6 6,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 1,1 1 1 2 2 2

Mélység [m] 1118 884 586 577 593 590 347 363 367 373 181 177 143 78 78 38 24 26 33 29 157 378 3459 2007 1826 1229 1179 1012 646 634 726

PAR

3684 3645 3722 3547 3500 3542 63 60 63 9 10 11 3599 4234 4132 4074 14 14 4258 4118 435 4313 3799 3803 3855 4276 3927 3961 110 98 114

PAR ref 8,69 8,66 8,64 8,64 8,6 8,59 8,31 8,3 8,3 8,29 8,22 8,28 8,2 7,71 7,7 7,69 7,56 7,55 7,55 7,54 8,57 8,68 8,68 8,66 8,66 8,7 8,7 8,7 8,66 8,67 8,69

pH

246 248 248 248 249 249 253 254 254 254 256 255 256 263 264 265 268 268 268 266 233 248 248 249 249 250 250 251 252 252 252

Redoxi [mV]

K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32 K32

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

142208 142223 142240 142420 142436 142452 142510 142631 142649 142711 142730 142850 142920 142943 143047 143113 143130 143155 143359 143453 143510 143524 143549 143712 143726 143746 143848 143912 144019 144031 144055

Idő

20,68 20,65 20,6 20,21 20,21 20,21 20,22 19,52 19,55 19,57 19,58 18,26 18,22 18,2 15,44 15,48 15,43 15,42 13,49 13,5 13,54 13,52 13,51 10,69 10,66 10,59 10,59 10,44 10,07 10,05 10,11

Hőmérséklet ºC 88,9 87,1 86,4 84,8 85,2 86 84,6 76 76,5 75,9 74,6 77,3 77,5 77,7 46,3 41,3 39,3 36,4 11,8 9,8 9,7 10,1 9,5 7,8 7,6 7,3 7 7,1 7,1 7,2 7,1

Oldott oxigén % 7,97 7,81 7,75 7,67 7,71 7,78 7,65 6,98 7,01 6,96 6,84 7,27 7,3 7,32 4,55 4,12 3,92 3,61 1,23 1,02 1,01 1,05 0,99 0,87 0,84 0,81 0,78 0,8 0,8 0,81 0,8

Oldott oxigén [mg/L] 254 255 255 254 254 254 254 252 252 252 252 243 242 242 237 236 236 235 234 232 232 232 232 235 234 234 232 233 233 233 232

Vezetőképesség [uS/cm]

31

Össz oldott anyag [g/L] 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,161 0,161 0,161 0,161 0,156 0,155 0,155 0,152 0,151 0,151 0,15 0,149 0,149 0,149 0,148 0,148 0,15 0,15 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 3 3 3 4 4 4 4,5 5 5 5 5,4 6 6 6 7 7 7 7,5 8 8 8 8 8 9,1 9,1 9 9 9,8 10,1 10 10

Mélység [m] 376 383 378 184 191 190 128 92 72 33 68 5 7 7 7 4 2 2 7 6 7 7 7 3 3 3 3 2 1 1 1

PAR

94 92 91 37 34 34 36 50 49 57 46 55 74 74 2124 1509 1078 95 3946 4013 3892 3772 3581 3393 3437 3373 3780 3792 3795 3959 3948

PAR ref 8,41 8,38 8,36 8,23 8,21 8,19 8,18 7,83 7,82 7,81 7,8 7,67 7,65 7,64 7,33 7,28 7,25 7,22 7,04 7,03 7,03 7,02 7,02 7 6,99 6,99 6,99 6,98 6,99 6,99 6,99

pH

256 257 257 259 259 259 260 265 265 265 266 268 269 270 277 278 278 279 281 280 280 280 280 282 281 281 281 281 275 275 274

Redoxi [mV]

K32 K32 K32 K32 K32 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33 K33

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

144111 144308 144325 144342 144405 151203 151221 151247 151357 151415 151531 151551 151604 151621 151633 151703 151722 151738 151754 151852 151909 151921 152048 152103 152119 152231 152245 152306 152420 152437 152452

Idő

10,1 9,89 9,83 9,94 9,81 22,36 22,16 22,24 21,64 21,65 21,59 21,31 21,32 21,3 21,19 21,03 20,93 20,92 20,84 20,26 20,24 20,25 19,55 19,54 19,57 17,86 17,78 17,79 16,08 15,73 15,69

Hőmérséklet ºC 7,1 6,4 6,4 6,3 6,4 96,5 96 93,9 94,5 95,2 95 94,4 93 92,3 92,3 91,6 91,3 89,7 90,7 91,4 89,8 90 78,6 78,4 78,2 71,3 71,2 70,5 55,5 53 50,9

Oldott oxigén % 0,8 0,72 0,72 0,71 0,72 8,37 8,36 8,17 8,31 8,37 8,37 8,36 8,23 8,17 8,19 8,16 8,14 8 8,1 8,26 8,12 8,16 7,21 7,19 7,17 6,76 6,77 6,7 5,46 5,23 5,05

Oldott oxigén [mg/L] 233 233 233 232 233 252 252 252 252 251 251 252 252 251 252 253 253 253 253 252 252 252 252 252 252 241 242 241 236 236 236

Vezetőképesség [uS/cm]

32

Össz oldott anyag [g/L] 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,154 0,155 0,154 0,151 0,151 0,151 0 0 0,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,6 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 10 10,5 10,5 10,5 10,6 0,1 0,1 0,1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4,1 5 5 5 6 6 6 7 7 7

Mélység [m] 1 1 1 1 1 1462 1734 1272 108 174 185 215 282 306 259 256 247 244 233 151 153 139 78 77 76 30 29 30 12 13 12

PAR

3963 174 184 158 134 4467 3755 2932 1421 3773 2102 3535 3584 3584 3490 3561 3500 3539 3485 3479 50 3520 3414 3382 3377 3563 3568 3601 3587 3597 3661

PAR ref 6,99 6,98 6,98 6,99 6,99 8,71 8,73 8,71 8,73 8,74 8,7 8,72 8,72 8,72 8,67 8,66 8,63 8,63 8,63 8,53 8,54 8,53 7,88 7,86 7,83 7,63 7,61 7,58 7,41 7,37 7,35

pH

273 154 158 158 165 250 250 251 251 251 254 253 253 253 255 254 254 254 254 256 256 257 265 265 265 270 270 271 272 264 261

Redoxi [mV]

K33 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K41 K42 K42 K42 K42

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

152508 164752 164804 164815 164826 164906 164921 164932 164954 165008 165019 165041 165052 165105 165137 165152 165204 165231 165241 165254 165304 165315 165330 165344 165355 165408 165437 155747 160352 160404 160417

Idő

15,58 23,24 23,25 23,24 23,24 22,17 22,52 22,39 21,35 21,35 21,31 20,91 21,02 20,92 20,26 20,29 20,24 19,72 19,79 19,73 19,66 19,33 18,26 18,61 18,07 18,04 21,26 16,54 23,17 23,13 23,22

Hőmérséklet ºC 48,8 96,7 95 94,4 94 91,9 93,9 91,6 93,7 93,1 92,5 92,6 91,9 90,7 91,7 88,8 88,8 85,5 83,7 82,6 80,7 79,8 80,1 80,5 79,8 79,8 87,6 26,2 95,9 95,6 94,1

Oldott oxigén % 4,86 8,25 8,1 8,04 8,02 8 8,12 7,94 8,29 8,23 8,24 8,26 8,18 8,05 8,29 8,02 8,03 7,81 7,63 7,54 7,38 7,35 7,53 7,52 7,54 7,54 7,76 2,55 8,19 8,17 8,03

Oldott oxigén [mg/L] 236 254 254 254 254 255 254 254 254 254 254 255 254 254 254 254 254 253 253 252 253 251 246 245 246 241 249 248 252 253 253

Vezetőképesség [uS/cm]

33

Össz oldott anyag [g/L] 0,151 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,16 0,157 0,157 0,157 0,154 0,159 0,159 0,162 0,162 0,162 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,9 1,1 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 7,1 0,2 0,2 0,1 0,1 1 1 1 2,1 2,1 2,4 3 3 3,1 4 4 4,2 5 5 5 5 6 6 6 6 6,1 1 4 0,1 0,1 0,6

Mélység [m] 9 290 278 277 285 200 147 140 83 83 52 51 49 47 26 26 22 12 12 12 12 4 5 4 5 6 244 142 98 86 143

PAR

3591 130 218 293 188 130 129 132 107 110 102 86 83 125 95 232 229 79 79 79 79 238 79 237 219 438 226 4434 143 140 4164

PAR ref 7,33 8,6 8,59 8,6 8,59 8,64 8,62 8,66 8,7 8,71 8,62 8,58 8,59 8,57 8,46 8,51 8,49 8,19 8,16 8,14 8,11 8,01 7,94 7,9 7,86 7,82 8,52 7,27 8,65 8,66 8,62

pH

261 235 235 235 236 236 237 236 238 238 240 240 240 240 243 242 243 247 247 248 248 251 252 252 253 253 201 194 227 226 230

Redoxi [mV]

K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

160500 160518 160543 160558 160634 160651 160708 160749 160812 160833 160848 160915 160926 160935 161001 161015 161027 161141 161158 161225 161241 161341 161402 161420 161547 161603 161618 161704 161721 161754 161809

Idő

21,97 21,84 21,82 21,98 21,26 21,23 21,19 20,86 20,72 20,68 20,67 20,2 20,16 20,16 19,67 19,64 19,58 18,11 18,15 17,94 17,93 15,37 15,68 15,64 13,21 12,94 12,95 11,45 11,32 11,16 11,2

Hőmérséklet ºC 92,5 93,3 92,4 91,5 92,5 92,5 92,4 92,6 93,4 93,4 92,9 92,7 92,3 91,6 89,5 86,1 84,6 81,9 81,8 83 84,4 50,7 46,4 46,1 21,3 19,7 18,5 13,3 12,5 11 10,8

Oldott oxigén % 8,09 8,18 8,08 7,99 8,2 8,18 8,2 8,27 8,36 8,37 8,33 8,39 8,36 8,3 8,18 7,88 7,71 7,73 7,71 7,86 8,01 5,07 4,61 4,59 2,23 2,08 1,95 1,45 1,36 1,21 1,18

Oldott oxigén [mg/L] 253 253 252 251 253 253 253 254 254 254 253 252 252 252 252 252 250 243 242 239 238 235 233 232 231 231 231 232 233 232 231

Vezetőképesség [uS/cm]

34

Össz oldott anyag [g/L] 0,162 0,162 0,162 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,163 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,16 0,156 0,155 0,153 0,152 0,15 0,149 0,148 0,148 0,148 0,148 0,149 0,149 0,148 0,148 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 1 1 1 1,8 2 2 2,3 3 3 3,1 3,3 4,1 4,1 4,2 5 5 5,7 6 6 6 6,6 7,1 7 7,4 8 8 8 9 9,1 9,1 9,3

Mélység [m] 169 168 176 265 164 166 164 235 231 226 178 120 119 102 60 60 35 26 26 25 15 10 12 8 6 6 5 3 2 2 2

PAR

100 4230 4170 4181 518 4176 4203 42 43 42 51 4087 4101 949 4210 4253 4089 4083 4022 43 4066 68 3974 4062 4050 4046 4049 4067 4012 3944 3996

PAR ref 8,7 8,72 8,72 8,7 8,73 8,74 8,69 8,65 8,58 8,6 8,68 8,65 8,64 8,63 8,36 8,3 8,17 7,95 7,92 7,86 7,84 7,48 7,41 7,36 7,13 7,1 7,1 7,05 7,04 7,02 7,02

pH

229 229 230 232 231 231 233 234 235 235 235 235 236 236 241 242 244 248 249 249 252 258 259 260 265 265 265 266 265 265 264

Redoxi [mV]

K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42 K42

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

161845 161907 161920 161938 162026 162042 162059 162116 162214 162226 162241 162251 162334 162348 162402 162410 162423 162438 162540 162551 162605 162708 162721 162734 162748 162817 162830 162847 162913 162958 163013

Idő

10,23 10,25 10,25 10,16 9,5 9,46 9,51 9,56 9,52 9,53 9,54 9,53 9,19 9,19 9,18 9,15 9,16 9,13 8,89 8,85 8,79 8,7 8,71 8,71 8,69 8,56 8,55 8,55 8,53 8,53 8,53

Hőmérséklet ºC 11,8 13,5 14,2 14,7 13,2 12,7 12,6 12,3 11,4 11,2 10,9 10,9 10 9,9 9,8 9,7 9,5 9,4 5,8 5,6 5,3 2,9 2,7 2,6 2,5 2,2 2,1 1,9 1,7 1,4 1,4

Oldott oxigén % 1,32 1,51 1,6 1,66 1,51 1,45 1,43 1,4 1,3 1,27 1,24 1,24 1,15 1,14 1,13 1,12 1,09 1,09 0,67 0,65 0,61 0,34 0,32 0,3 0,29 0,26 0,24 0,22 0,2 0,17 0,17

Oldott oxigén [mg/L] 232 231 230 230 233 233 232 232 232 231 231 232 233 232 232 233 233 233 234 235 235 235 235 235 235 238 238 238 238 240 239

Vezetőképesség [uS/cm]

35

Össz oldott anyag [g/L] 0,148 0,148 0,147 0,147 0,149 0,149 0,148 0,148 0,148 0,148 0,148 0,148 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,149 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,151 0,151 0,152 0,152 0,152 0,152 0,153 0,153 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16,6 0

Zavarosság [NTU] 10 10 10 10 11 11 11 10,9 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12,3 13 13 13 14 14 14 14,2 15 15 15 15,3 16,1 16

Mélység [m] 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1

PAR

3904 3463 3444 3590 3718 3736 3689 3877 4002 3958 4016 3968 3938 4034 3965 3990 3970 4079 3929 3961 3947 3986 3956 3984 4029 3852 3954 3922 3914 3875 3877

PAR ref 7,02 7,02 7,02 7,01 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7,01 6,99 6,99 6,99 7 7 7,01

pH

265 265 265 265 266 266 265 265 265 265 265 265 265 265 265 265 265 265 265 264 264 240 239 237 235 115 94 88 79 66 64

Redoxi [mV]

K42 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43 K43

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

163025 154149 154239 154335 154348 154435 154448 154503 154617 154645 154737 154750 154802 154858 154912 154927 154939 155016 155031 155047 155133 155156 155211 155311 155325 155340 155353 155505 155519 155539 155709

Idő

8,54 22,91 22,89 22,84 22,78 22,28 22,28 22,27 21,31 21,27 21,29 21,28 21,25 20,67 20,68 20,69 20,68 20,22 20,21 20,2 19,32 19,29 19,31 17,98 17,94 17,86 17,85 15,14 15,09 15,21 14,41

Hőmérséklet ºC 1,5 94,9 94,3 93,3 93,9 94,2 93,9 93,5 92 92,6 89,2 89,5 89,5 96,2 96,4 94,8 93,6 93,9 92,2 89,8 83,6 82,2 82,2 80,3 80,1 81,8 82,6 45,1 43,2 39,3 29,3

Oldott oxigén % 0,17 8,14 8,1 8,02 8,08 8,19 8,16 8,12 8,14 8,2 7,9 7,93 7,93 8,63 8,64 8,45 8,39 8,5 8,34 8,13 7,66 7,58 7,58 7,6 7,59 7,76 7,84 4,54 4,35 3,94 2,99

Oldott oxigén [mg/L] 239 252 252 252 252 252 253 252 253 252 252 252 252 251 251 251 251 253 253 253 253 251 251 242 240 240 240 235 234 234 233

Vezetőképesség [uS/cm]

36

Össz oldott anyag [g/L] 0,153 0,161 0,161 0,161 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,161 0,161 0,16 0,161 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,161 0,155 0,154 0,153 0,153 0,151 0,15 0,149 0,149 0 0 0,5 0,3 0 0,9 0 0,7 0,4 0,3 0 0 0 0 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,5

Zavarosság [NTU] 16 0,1 0,1 0,2 0,2 1 1 1 2 2 2 2 2,8 3 3 3 3,1 4 4,1 4,4 5 5 5 6 6 6 6,4 7,1 7 7,1 7,4

Mélység [m] 0 662 271 461 368 160 167 171 296 255 218 187 159 193 199 206 168 123 125 104 70 71 71 29 29 30 21 13 13 12 9

PAR

3864 4138 135 4099 4020 4330 4268 4350 4335 4368 4277 4295 4244 4294 4307 4306 510 4337 4349 145 47 159 58 4197 4203 4198 426 4340 4335 4389 4394

PAR ref 7,01 8,64 8,64 8,64 8,65 8,68 8,69 8,69 8,66 8,67 8,65 8,65 8,73 8,85 8,85 8,85 8,82 8,56 8,55 8,43 8,15 8,05 8,02 7,81 7,79 7,76 7,75 7,37 7,35 7,31 7,16

pH

64 225 228 230 230 231 232 232 235 235 236 236 236 235 235 235 236 239 240 242 246 247 247 251 251 252 252 260 260 261 198

Redoxi [mV]

K43 K43 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51 K51

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

155722 155735 165455 170154 170207 170219 170247 170301 170312 170334 170348 170358 170442 170455 170508 170528 170548 170600 170614 170633 170646 170700 170713 170730 170742 170751 170828 170838 170853 171042 171055

Idő

14,46 14,36 23,14 23,44 23,38 23,37 23,1 23,06 23,04 21,25 21,26 21,26 21,01 20,96 20,95 20,93 20,93 20,92 20,92 20,51 20,46 20,39 20,38 19,76 19,83 19,85 18,03 18,08 17,97 15,41 15,38

Hőmérséklet ºC 27,9 26,7 94 96 95,3 95,2 94,5 92,9 91,6 93 93,4 93,1 92 91,4 91,5 93,4 94,1 93,3 92,2 93,7 92,5 92,6 91,8 90,3 86 85,1 85,5 84,3 84,3 40,2 39,9

Oldott oxigén % 2,85 2,73 8,04 8,16 8,11 8,1 8,08 7,95 7,84 8,24 8,28 8,25 8,19 8,15 8,16 8,33 8,4 8,33 8,23 8,43 8,32 8,35 8,29 8,24 7,84 7,76 8,08 7,96 7,98 4,01 3,99

Oldott oxigén [mg/L] 233 232 248 253 254 254 254 254 254 255 255 255 254 254 254 253 253 253 253 253 253 253 253 253 253 252 242 242 242 234 234

Vezetőképesség [uS/cm]

37

Össz oldott anyag [g/L] 0,149 0,149 0,159 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,163 0,163 0,163 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,155 0,155 0,155 0,15 0,15 1,5 0 0 0 0 0 0 0 1,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 7,4 7,4 0,1 0,2 0,1 0,8 1 1 1 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4,8 5 5 5,3 6 6 6,5 7 7

Mélység [m] 10 9 1029 179 192 278 130 129 131 290 260 261 152 148 146 143 139 141 138 80 83 83 45 41 41 30 17 17 16 7 7

PAR

4408 4424 673 1317 1594 1390 1042 844 820 1362 1419 1540 1432 1348 1359 1431 1321 1311 150 55 50 50 50 3341 3303 46 3355 3305 3295 3354 3374

PAR ref 7,15 7,14 8,61 8,54 8,56 8,57 8,62 8,62 8,62 8,66 8,66 8,66 8,6 8,62 8,65 8,68 8,68 8,67 8,67 8,71 8,71 8,7 8,55 8,38 8,28 8,17 8 7,96 7,91 7,37 7,35

pH

195 192 208 239 238 240 238 238 241 240 240 240 242 241 241 241 241 241 241 242 242 242 246 248 249 251 253 254 255 264 264

Redoxi [mV]

K51 K51 K51 K51 K51 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

171106 171203 171216 171229 171243 171347 171916 171936 171951 172045 172101 172118 172145 172156 172208 172230 172242 172258 172313 172332 172348 172359 172422 172439 172453 172551 172603 172616 172757 172818 172831

Idő

15,39 12,85 12,87 13,05 13,21 13,59 23,71 23,72 23,72 22,47 22,45 22,27 21,23 21,17 21,18 20,85 20,84 20,84 20,84 20,45 20,52 20,58 19,6 19,59 19,58 18,26 18,03 17,99 15,19 15,16 14,56

Hőmérséklet ºC 39,2 21,4 19,7 18,6 17,1 21,5 97,5 96,8 95,9 94,7 91,2 90 94,8 92,5 93,2 96,3 95,7 94,8 95,4 96,8 94,8 94,1 88,4 84,4 83 81,7 84,2 85,3 42,5 39,4 39,2

Oldott oxigén % 3,91 2,26 2,08 1,92 1,8 2,24 8,24 8,18 8,1 8,2 7,9 7,82 8,4 8,21 8,27 8,6 8,55 8,47 8,52 8,72 8,52 8,45 8,1 7,73 7,61 7,69 7,96 8,07 4,26 3,95 3,99

Oldott oxigén [mg/L] 232 234 233 232 231 231 254 254 254 255 255 253 256 256 255 254 253 253 253 254 253 253 255 254 254 246 241 241 235 234 232

Vezetőképesség [uS/cm]

38

Össz oldott anyag [g/L] 0,148 0,15 0,149 0,148 0,148 0,148 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,162 0,164 0,164 0,163 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,163 0,163 0,163 0,157 0,154 0,154 0,15 0,15 0,149 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 7,9 8 8 8 8 5,6 0 0 0 1 1 1,4 2 2 2,4 3 3 3 3,1 4 4 4 4,9 5 5,4 6 6 6,1 7,1 7,1 7,6

Mélység [m] 4 3 2 3 2 7 2698 1753 817 146 151 309 248 244 179 137 138 142 127 76 77 77 36 37 24 15 13 12 5 6 3

PAR

3353 3290 3251 3257 3260 49 2879 2773 2802 2827 2899 2907 3059 3062 3101 60 60 65 42 23 22 23 3007 2994 2643 3041 73 3007 2963 2963 2906

PAR ref 7,31 7,16 7,14 7,12 7,11 7,13 8,64 8,64 8,62 8,68 8,69 8,7 8,72 8,71 8,69 8,83 8,87 8,87 8,86 8,81 8,81 8,82 8,29 8,2 8,12 7,9 7,89 7,87 7,36 7,32 7,29

pH

267 264 264 264 264 181 228 229 230 232 232 234 234 234 236 234 233 233 235 235 235 235 244 245 246 250 250 251 260 260 262

Redoxi [mV]

K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52 K52

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

173010 173027 173039 173121 173135 173148 173237 173254 173308 173345 173358 173411 173436 173453 173504 173612 173624 173639 173709 173722 173741 173811 173822 173832 173845 173904 173918 173932 174001 174015 174025

Idő

13,62 13,61 13,52 11,11 11,09 11,11 10,28 10,31 10,41 9,86 9,88 9,82 9,15 9,17 9,19 8,94 8,93 8,91 8,77 8,79 8,77 8,65 8,65 8,67 8,6 8,62 8,62 8,61 8,58 8,57 8,57

Hőmérséklet ºC 20,1 20,3 19,9 15,8 15,3 14,9 13,3 13,1 13,1 12,4 12,2 12,1 11,1 10,6 10,4 9,4 9,3 9,2 6,3 5,4 4,2 3,3 3,1 2,9 2,8 2,4 2,4 2,1 1,9 1,8 1,8

Oldott oxigén % 2,08 2,11 2,07 1,74 1,69 1,64 1,49 1,47 1,47 1,39 1,38 1,37 1,28 1,22 1,18 1,09 1,08 1,07 0,73 0,63 0,49 0,39 0,36 0,34 0,32 0,29 0,28 0,25 0,22 0,21 0,21

Oldott oxigén [mg/L] 231 231 231 232 232 232 232 232 232 232 232 232 235 235 234 234 235 235 236 236 236 236 236 236 237 236 237 238 239 239 239

Vezetőképesség [uS/cm]

39

Össz oldott anyag [g/L] 0,148 0,148 0,148 0,149 0,149 0,148 0,149 0,149 0,148 0,149 0,149 0,149 0,151 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,151 0,152 0,152 0,153 0,153 0,153 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 0 0 0,4 0 0 0 0 0 0 0 0 2,8 2,2

Zavarosság [NTU] 8 8 8 9 9 9 10 10 10 11 11 11,1 12 12 12,3 13 13 13,9 14 14 14,3 15 15 15,2 15,9 16 16 16,7 16,9 16,9 16,9

Mélység [m] 3 2 3 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 1

PAR

3051 3096 1360 3111 3147 2993 45 2986 3056 3055 3053 3028 2983 2912 2882 2474 2474 2509 2631 2642 2668 2769 2755 2745 2688 2647 2640 2546 2341 2342 2167

PAR ref 7,1 7,09 7,09 7,04 7,04 7,03 7,01 7,01 7,01 7,01 7,01 7 7 7 7,01 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7,01 7,01

pH

264 264 264 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 266 265 265 249 187 171 143 127 109 105 96 73 73 70

Redoxi [mV]

K52 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53 K53

Pont

40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804 40804

Dátum

174044 180506 180515 180529 180602 180615 180630 180652 180706 180722 180740 180755 180810 180832 180845 180855 181004 181017 181027 181051 181104 181114 181306 181320 181333 181412 181428 181442

Idő

8,57 23,79 23,79 23,81 22,97 22,96 22,99 21,18 21,15 21,16 20,87 20,93 20,88 20,42 20,36 20,34 19,15 19,16 19,25 17,94 17,95 17,97 15,59 15,52 15,54 14,61 14,53 14,63

Hőmérséklet ºC 1,7 97 96,1 95,5 96,3 94,7 93,7 96,6 98,1 98,2 99,6 98 98,1 97,2 96,8 96 81,5 79,7 78,7 83 82,5 82,5 47,8 47,1 45,6 34 32,3 32

Oldott oxigén % 0,2 8,19 8,11 8,06 8,26 8,12 8,03 8,58 8,71 8,73 8,89 8,75 8,76 8,76 8,73 8,66 7,53 7,37 7,26 7,84 7,81 7,81 4,75 4,69 4,49 3,44 3,28 3,25

Oldott oxigén [mg/L] 239 254 254 254 254 254 254 254 254 253 254 253 253 253 253 253 252 251 251 242 241 241 234 234 234 231 230 230

Vezetőképesség [uS/cm]

40

Össz oldott anyag [g/L] 0,153 0,163 0,163 0,163 0,163 0,163 0,162 0,163 0,163 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,162 0,161 0,161 0,161 0,155 0,154 0,154 0,15 0,15 0,15 0,148 0,147 0,147 0 0 0 0 0 0 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zavarosság [NTU] 16,9 0,1 0,1 0,1 1 1 1,2 2 2 2,8 3 3 3 4 4 4,7 5 5 5,8 6 6 6,7 7 7 7 7,4 7,4 7,4

Mélység [m] 1 152 157 168 129 114 141 146 148 89 85 86 87 44 45 26 20 20 10 9 9 5 4 4 4 2 2 2

PAR

2179 2142 2307 451 138 302 1953 1917 2105 2161 2009 2009 1982 2087 1969 2019 2054 1972 1941 1936 1962 1963 1840 1810 1857 1904 132 1816

PAR ref 7,01 8,63 8,63 8,61 8,62 8,63 8,68 8,85 8,87 8,84 8,85 8,86 8,84 8,81 8,79 8,56 8 7,96 7,9 7,86 7,85 7,82 7,39 7,37 7,34 7,22 7,2 7,19

pH

69 239 239 240 241 241 242 240 240 242 241 241 243 242 242 247 254 254 256 256 257 259 265 265 266 268 268 269

Redoxi [mV]

Minta azonosító Dátum Komponensek eredeti Higany [µg/l] szűrt eredeti Kadmium [µg/l] szűrt eredeti Ólom [µg/l] szűrt eredeti Réz [µg/l] szűrt eredeti Króm [µg/l] szűrt eredeti Nikkel [µg/l] szűrt Aluminium eredeti szűrt [µg/l] eredeti Cink [µg/l] szűrt eredeti Vas [µg/l] szűrt eredeti Mangán[µg/l] szűrt

< 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,52 0,40 2,80 0,60 < 0,2 < 0,2 221 43,8 9 4 254 39 19 7

< 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,38 0,25 1,19 0,75 < 0,2 < 0,2 112 39,0 7 3 113 28 9 5

< 0,05 < 0,05 0,02 < 0,02 0,59 < 0,2 0,62 0,26 0,98 0,47 < 0,2 < 0,2 318 29,8 8 4 400 35 31 12

41

< 0,05 < 0,05 0,04 0,04 < 0,2 < 0,2 0,58 0,54 1,09 0,68 0,60 < 0,2 121 22,6 12 9 122 19 12 8

< 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 < 0,2 < 0,2 0,59 0,62 < 0,2 < 0,2 41,1 23,3 6 4 231 117 69 64

< 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,84 0,74 0,96 0,77 < 0,2 < 0,2 185 80,6 6 6 168 58 10 5

< 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,50 0,50 0,42 0,28 < 0,2 < 0,2 159 55,3 6 5 130 39 8 4

76. táblázat Nagy patak vízrendszere, nehézfém vizsgálati eredmények, 2004. május P1 P2 P3 P4 P5 CT C2 2004.05-17 2004.05-17 2004.05-17 2004.05-17 2004.05-17 2004.05-17 2004.05-17 < 0,05 < 0,05 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,89 0,42 3,82 0,57 < 0,2 < 0,2 192 29,6 8 6 234 53 190 156

C1 2004.05-17

Minta azonosító Dátum Komponensek eredeti Higany [µg/l] szűrt eredeti Kadmium [µg/l] szűrt eredeti Ólom [µg/l] szűrt eredeti Réz [µg/l] szűrt eredeti Króm [µg/l] szűrt eredeti Nikkel [µg/l] szűrt eredeti Aluminium [µg/l] szűrt eredeti Cink [µg/l] szűrt eredeti Vas [µg/l] szűrt eredeti Mangán[µg/l] szűrt T1 2004.05-17 < 0,05 < 0,05 0,09 0,07 1,41 0,38 0,84 0,41 1,84 1,03 < 0,2 < 0,2 126 27,8 10 5 140 24 27 6

T0 2004.05-17

< 0,05 < 0,05 0,07 0,07 0,83 0,26 0,90 0,49 1,50 0,41 0,31 < 0,2 37,5 28,6 13 6 33 30 8 6

42

< 0,05 < 0,05 0,09 0,09 1,82 0,86 0,91 0,43 2,24 0,55 0,20 < 0,2 155 43,2 17 6 180 23 21 6

T2 2004.05-17 < 0,05 < 0,05 0,08 0,06 2,11 1,21 0,82 0,40 2,29 0,83 0,34 < 0,2 81,8 17,8 11 7 104 21 20 10

T3 2004.05-17 < 0,05 < 0,05 0,13 0,11 2,70 1,42 0,61 0,34 3,82 0,57 0,41 < 0,2 92,7 55,7 17 9 110 25 41 31

T4 2004.05-17

43

77. táblázat Nagy patak vízrendszere, nehézfém vizsgálati eredmények, 2004. június Minta azonosító P1 P2 P3 P4 P5 Dátum 2004.06-23 2004.06-23 2004.06-23 2004.06-23 2004.06-23 Komponensek eredeti 0,08 0,14 0,18 0,20 < 0,05 Higany [µg/l] szűrt 0,08 0,06 0,18 0,20 < 0,05 eredeti 0,03 < 0,02 0,05 0,06 < 0,02 Kadmium [µg/l] szűrt < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,04 < 0,02 eredeti 0,67 < 0,2 1,54 < 0,2 < 0,2 Ólom [µg/l] szűrt < 0,2 < 0,2 < 0,2 < 0,2 < 0,2 eredeti 0,78 0,42 1,27 0,72 0,69 Réz [µg/l] szűrt 0,55 0,40 0,54 0,71 0,38 eredeti 4,74 3,37 3,15 2,45 0,80 Króm [µg/l] szűrt 4,32 2,25 0,82 0,93 0,53 eredeti 1,81 0,24 2,56 3,24 2,54 Nikkel [µg/l] szűrt 1,46 < 0,2 1,7 2,56 2,01 eredeti 605 121 622 192 145 Aluminium [µg/l] szűrt 37 32 30 16 9 eredeti 8 5 20 12 8 Cink [µg/l] szűrt 2 2 2 4 2 eredeti 953 165 1022 277 810 Vas [µg/l] szűrt 73 41 55 19 112 eredeti 115 21 88 32 145 Mangán[µg/l] szűrt 13 10 17 11 110

Minta azonosító Dátum Komponensek eredeti Higany [µg/l] szűrt eredeti Kadmium [µg/l] szűrt eredeti Ólom [µg/l] szűrt eredeti Réz [µg/l] szűrt eredeti Króm [µg/l] szűrt eredeti Nikkel [µg/l] szűrt eredeti Aluminium [µg/l] szűrt eredeti Cink [µg/l] szűrt eredeti Vas [µg/l] szűrt eredeti Mangán[µg/l] szűrt CT 2004.06-23 0,13 0,13 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,94 0,70 2,57 0,93 4,20 1,90 154 32 5 2 171 64 20 16

C1 2004.06-23

0,12 0,12 < 0,02 < 0,02 5,3 0,22 21,2 0,72 4,59 0,89 3,95 3,00 184 19 7 2 310 91 338 307

44

0,19 0,09 0,12 0,05 0,69 < 0,2 1,30 0,74 1,95 1,35 2,73 1,14 190 16 15 3 226 46 24 3

T0 2004.06-23 0,11 0,11 0,07 0,05 < 0,2 < 0,2 0,66 0,60 0,86 0,84 < 0,2 < 0,2 52 36 8 3 100 64 22 6

T1 2004.06-23 0,18 0,17 0,12 0,09 < 0,2 < 0,2 0,53 0,40 0,89 0,75 0,53 < 0,2 42 29 10 6 84 56 36 18

T2 2004.06-23 0,13 < 0,05 0,14 0,14 < 0,2 < 0,2 1,44 1,20 4,60 0,58 7,90 1,7 40 11 17 13 272 132 305 274

T3 2004.06-23 0,25 0,15 0,18 0,16 < 0,2 < 0,2 0,93 ,90 2,00 1,50 3,30 1,30 58 11 14 9 351 141 629 593

T4 2004.06-23

45

78. táblázat Nagy patak vízrendszere, nehézfém vizsgálati eredmények, 2004. július Minta azonosító P1 P2 P3 P4 P5 Dátum 2004.07-27 2004.07-27 2004.07-27 2004.07-27 2004.07-27 Komponensek eredeti 0,27 < 0,05 0,26 < 0,05 0,49 Higany [µg/l] szűrt 0,08 < 0,05 0,12 < 0,05 0,11 eredeti 0,19 0,04 0,20 0,20 0,18 Kadmium [µg/l] szűrt < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,04 < 0,02 eredeti 6,92 0,72 4,64 1,45 2,85 Ólom [µg/l] szűrt < 0,2 < 0,2 0,29 < 0,2 < 0,2 eredeti 3,97 0,87 2,82 1,39 2,03 Réz [µg/l] szűrt < 0,2 0,71 1,18 0,91 1,43 eredeti 2,85 1,78 3,98 2,43 1,00 Króm [µg/l] szűrt 0,27 0,93 0,98 1,68 0,82 eredeti 0,53 1,08 1,19 1,32 < 0,2 Nikkel [µg/l] szűrt < 0,2 1,00 0,70 1,00 < 0,2 eredeti 4650 447 1390 459 871 Aluminium [µg/l] szűrt 3 36 36 33 16 eredeti 28 7 25 44 53 Cink [µg/l] szűrt 2 1 2 5 2 eredeti 6880 628 2520 742 4720 Vas [µg/l] szűrt 6 98 223 97 120 eredeti 762 62 185 95 420 Mangán[µg/l] szűrt 2 19 49 34 139

Minta azonosító Dátum Komponensek eredeti Higany [µg/l] szűrt eredeti Kadmium [µg/l] szűrt eredeti Ólom [µg/l] szűrt eredeti Réz [µg/l] szűrt eredeti Króm [µg/l] szűrt eredeti Nikkel [µg/l] szűrt eredeti Aluminium [µg/l] szűrt eredeti Cink [µg/l] szűrt eredeti Vas [µg/l] szűrt eredeti Mangán[µg/l] szűrt CT 2004.07-27 0,33 0,07 < 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 1,74 1,40 2,79 2,28 1,68 1,22 94 25 13 3 104 64 28 18

C1 2004.07-27

< 0,05 < 0,05 0,02 < 0,02 < 0,2 < 0,2 0,94 0,87 2,67 1,09 < 0,2 < 0,2 728 26 12 4 1360 212 430 279

46

0,06 0,06 0,14 0,12 0,25 < 0,2 0,66 0,46 3,30 1,94 < 0,2 < 0,2 43 10 7 4 206 50 25 3

T0 2004.07-27 < 0,05 < 0,05 0,16 0,12 < 0,2 < 0,2 0,52 0,42 1,00 0,82 < 0,2 < 0,2 47 21 8 4 152 78 25 5

T1 2004.07-27 < 0,05 < 0,05 0,20 0,09 0,57 < 0,2 0,82 0,64 2,73 1,01 0,90 0,70 39 6 115 3 171 50 39 11

T2 2004.07-27 < 0,05 < 0,05 0,23 0,18 0,28 < 0,2 0,73 0,69 4,60 2,43 0,98 0,22 18 8 52 10 492 375 556 542

T3 2004.07-27 < 0,05 < 0,05 0,21 0,18 < 0,2 < 0,2 0,51 0,50 2,28 0,70 1,07 < 0,2 23 10 15 8 780 543 977 936

T4 2004.07-27

2. Melléklet CÉLVIZSGÁLATOK A célvizsgálatok Melléklet az egyszeri alkalommal végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazzák8: 1. Veszélyes anyagok a vizekben 2. Veszélyes anyagok az üledékben

8

A részletes felmérés eredményeit az 1. Melléklet tartalmazza, a korábban már kifejtett meggondolás alapján

47

48

79. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok a vízben, RP19 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet NAT-1-1131/ 2004 számon Központi Környezetanalitikai Laboratórium akkreditált vizsgálólaboratórium Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP19, Isaszeg Komponens neve Diklórmetán µg/l <0.1 Tr-diklóretilén µg/l <0.1 1,1 Diklóretán µg/l <0.1 Cisz-diklóretilén µg/l <0.1 Kloroform µg/l <0.1 1,2 Diklóretán µg/l <0.1 Benzol µg/l <0.1 Széntetraklorid µg/l <0.1 Triklóretilén µg/l <0.1 Brómdiklórmetán µg/l <0.1 Toluol µg/l <0.1 Tetraklóretilén µg/l <0.1 Dibrómklórmetán µg/l <0.1 Klórbenzol µg/l <0.1 Etilbenzol µg/l <0.1 m+p-xilol µg/l <0.1 o-xilol µg/l <0.1 Bromoform µg/l <0.1 Propilbenzol µg/l <0.1 1.3-diklórbenzol µg/l <0.1 1.4-diklórbenzol µg/l <0.1 1.2-diklórbenzol µg/l <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/l <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/l <0.1 Naftalin µg/l <0.1 1.2.3-triklórbenzol µg/l <0.1 Fluorantén ng/l 22 Benzo(b)fluorantén ng/l 4,2 Benzo(k)fluorantén ng/l <1 Benzo(a)pirén ng/l 6,3 Indeno(1,2,3 )pirén ng/l <1 Benzo(g,h,i)perilén ng/l <1 PCB-28 ng/l <1 PCB-52 ng/l <1 PCB-101 ng/l <1 PCB-118 ng/l <1 PCB-138 ng/l <1 PCB-153 ng/l <1 PCB-180 ng/l <1 Atrazin ng/l 63 49

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 200 190 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

50

80. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok a vízben, RP29 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP29, Rákos patak, Gödöllői tavak felett Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 Atrazin

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l

<0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 0,3 98 <0.1 <0.1 1,4 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 15 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 106

51

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/kg µg/kg µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 160 860 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

52

81. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok a vízben, RP1 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP1, Rákos patak torkolat Komponens neve Diklórmetán µg/l <0.1 Tr-diklóretilén µg/l <0.1 1,1 Diklóretán µg/l <0.1 Cisz-diklóretilén µg/l <0.1 Kloroform µg/l <0.1 1,2 Diklóretán µg/l <0.1 Benzol µg/l <0.1 Széntetraklorid µg/l <0.1 Triklóretilén µg/l 10 Brómdiklórmetán µg/l <0.1 Toluol µg/l <0.1 Tetraklóretilén µg/l 6,0 Dibrómklórmetán µg/l <0.1 Klórbenzol µg/l <0.1 Etilbenzol µg/l <0.1 m+p-xilol µg/l <0.1 o-xilol µg/l <0.1 Bromoform µg/l <0.1 Propilbenzol µg/l <0.1 1.3-diklórbenzol µg/l <0.1 1.4-diklórbenzol µg/l <0.1 1.2-diklórbenzol µg/l <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/l <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/l <0.1 Naftalin µg/l <0.1 1.2.3-triklórbenzol µg/l <0.1 Fluorantén ng/l 4,9 Benzo(b)fluorantén ng/l <1 Benzo(k)fluorantén ng/l <1 Benzo(a)pirén ng/l <1 Indeno(1,2,3 )pirén ng/l <1 Benzo(g,h,i)perilén ng/l <1 PCB-28 ng/l <1 PCB-52 ng/l <1 PCB-101 ng/l <1 PCB-118 ng/l <1 PCB-138 ng/l <1 PCB-153 ng/l <1 PCB-180 ng/l <1 Atrazin ng/l 56 53

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/kg µg/kg µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 400 280 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István

Bihari Mária laboratórium-vezető osztályvezető

54

82. táblázat Galga patak, veszélyes anyagok a vízben, G19 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet NAT-1-1131/ 2004 számon Központi Környezetanalitikai Laboratórium akkreditált vizsgálólaboratórium Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.13 Minta származása: G19, Galga, Becskei-patak torkolata felett Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 PCB-180 Atrazin

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l

<0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 8,8 <1 <1 <0,5 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 5,7 55

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 150 40 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

56

83. táblázat Galga patak, veszélyes anyagok a vízben, G1 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.13 Minta származása: G1, Galga, Jászfényszaru, torkolat Komponens neve Diklórmetán µg/l <0.1 Tr-diklóretilén µg/l <0.1 1,1 Diklóretán µg/l <0.1 Cisz-diklóretilén µg/l <0.1 Kloroform µg/l <0.1 1,2 Diklóretán µg/l <0.1 Benzol µg/l <0.1 Széntetraklorid µg/l <0.1 Triklóretilén µg/l <0.1 Brómdiklórmetán µg/l <0.1 Toluol µg/l <0.1 Tetraklóretilén µg/l <0.1 Dibrómklórmetán µg/l <0.1 Klórbenzol µg/l <0.1 Etilbenzol µg/l <0.1 m+p-xilol µg/l <0.1 o-xilol µg/l <0.1 Bromoform µg/l <0.1 Propilbenzol µg/l <0.1 1.3-diklórbenzol µg/l <0.1 1.4-diklórbenzol µg/l <0.1 1.2-diklórbenzol µg/l <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/l <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/l <0.1 Naftalin µg/l <0.1 1.2.3-triklórbenzol µg/l <0.1 Fluorantén ng/l 2,2 Benzo(b)fluorantén ng/l <1 Benzo(k)fluorantén ng/l <1 Benzo(a)pirén ng/l <0,5 Indeno(1,2,3 )pirén ng/l <1 Benzo(g,h,i)perilén ng/l <1 PCB-28 ng/l <1 PCB-52 ng/l <1 PCB-101 ng/l <1 PCB-118 ng/l <1 PCB-138 ng/l <1 PCB-153 ng/l <1 PCB-180 ng/l <1 Atrazin ng/l 63 57

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 120 50 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

58

84. táblázat Csórréti tározó, veszélyes anyagok a vízben, vízkivételi műnél VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Vízvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.15 Minta származása: Csórréti tározó Komponens neve Diklórmetán µg/l <0.1 Tr-diklóretilén µg/l <0.1 1,1 Diklóretán µg/l <0.1 Cisz-diklóretilén µg/l <0.1 Kloroform µg/l <0.1 1,2 Diklóretán µg/l <0.1 Benzol µg/l <0.1 Széntetraklorid µg/l <0.1 Triklóretilén µg/l <0.1 Brómdiklórmetán µg/l <0.1 Toluol µg/l <0.1 Tetraklóretilén µg/l <0.1 Dibrómklórmetán µg/l <0.1 Klórbenzol µg/l <0.1 Etilbenzol µg/l <0.1 m+p-xilol µg/l <0.1 o-xilol µg/l <0.1 Bromoform µg/l <0.1 Propilbenzol µg/l <0.1 1.3-diklórbenzol µg/l <0.1 1.4-diklórbenzol µg/l <0.1 1.2-diklórbenzol µg/l <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/l <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/l <0.1 Naftalin µg/l <0.1 1.2.3-triklórbenzol µg/l <0.1 Fluorantén ng/l 13 Benzo(b)fluorantén ng/l <1 Benzo(k)fluorantén ng/l <1 Benzo(a)pirén ng/l <1 Indeno(1,2,3 )pirén ng/l <1 Benzo(g,h,i)perilén ng/l <1 PCB-28 ng/l <1 PCB-52 ng/l <1 PCB-101 ng/l <1 PCB-118 ng/l <1 PCB-138 ng/l <1 PCB-153 ng/l <1 PCB-180 ng/l <1 Atrazin ng/l <1 59

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookitl ftalát

ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l ng/l µg/l

<1 <1 <1 <5 <5 <20 120 190 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

60

85. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok az üledékben, RP1 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet NAT-1-1131/ 2004 számon Központi Környezetanalitikai Laboratórium akkreditált vizsgálólaboratórium Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP1, Rákos torkolat Komponens neve Diklórmetán µg/kg <0.1 Tr-diklóretilén µg/kg <0.1 1,1 Diklóretán µg/kg 1,6 Cisz-diklóretilén µg/kg <0.1 Kloroform µg/kg 5,0 1,2 Diklóretán µg/kg <0.1 Benzol µg/kg <0.1 Széntetraklorid µg/kg <0.1 Triklóretilén µg/kg <0.1 Brómdiklórmetán µg/kg 2,5 Toluol µg/kg 320 Tetraklóretilén µg/kg 0,8 Dibrómklórmetán µg/kg 0,2 Klórbenzol µg/kg 0,5 Etilbenzol µg/kg 1,0 m+p-xilol µg/kg 3,0 o-xilol µg/kg 0,5 Bromoform µg/kg <0.1 Propilbenzol µg/kg <0.1 1.3-diklórbenzol µg/kg <0.1 1.4-diklórbenzol µg/kg 4,0 1.2-diklórbenzol µg/kg <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/kg <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/kg <0.1 Naftalin µg/kg 0,5 1.2.3-triklórbenzol µg/kg <0.1 Fluorantén µg/kg 1400 Benzo(b)fluorantén µg/kg 910 Benzo(k)fluorantén µg/kg 548 Benzo(a)pirén µg/kg 830 Indeno(1,2,3 )pirén µg/kg 500 Benzo(g,h,i)perilén µg/kg 274 PCB-28 µg/kg <1 PCB-52 µg/kg <1 PCB-101 µg/kg <1 PCB-118 µg/kg <1 PCB-138 µg/kg <1 PCB-153 µg/kg <1 PCB-180 µg/kg <1 Atrazin ng/l <1

61

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol Trifluralin

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 8700 290 12

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

62

86. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok az üledékben, RP29 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP29, Rákos patak, tavak felett Komponens neve Diklórmetán µg/kg <0.1 Tr-diklóretilén µg/kg <0.1 1,1 Diklóretán µg/kg 1,5 Cisz-diklóretilén µg/kg <0.1 Kloroform µg/kg 5,0 1,2 Diklóretán µg/kg <0.1 Benzol µg/kg <0.1 Széntetraklorid µg/kg <0.1 Triklóretilén µg/kg 7,0 Brómdiklórmetán µg/kg 3,0 Toluol µg/kg <0.1 Tetraklóretilén µg/kg 2,0 Dibrómklórmetán µg/kg 1,0 Klórbenzol µg/kg <0.1 Etilbenzol µg/kg <0.1 m+p-xilol µg/kg <0.1 o-xilol µg/kg <0.1 Bromoform µg/kg <0.1 Propilbenzol µg/kg <0.1 1.3-diklórbenzol µg/kg <0.1 1.4-diklórbenzol µg/kg <0.1 1.2-diklórbenzol µg/kg <0.1 1.3.5-triklórbenzol µg/kg <0.1 1.2.4-triklórbenzol µg/kg <0.1 Naftalin µg/kg <0.1 1.2.3-triklórbenzol µg/kg <0.1 Fluorantén µg/kg 22 Benzo(b)fluorantén µg/kg 12 Benzo(k)fluorantén µg/kg 6,7 Benzo(a)pirén µg/kg 10 Indeno(1,2,3 )pirén µg/kg 8,8 Benzo(g,h,i)perilén µg/kg 7,6 PCB-28 µg/kg <1 PCB-52 µg/kg <1 PCB-101 µg/kg <1 PCB-118 µg/kg <1 PCB-138 µg/kg <1 PCB-153 µg/kg <1 PCB-180 µg/kg <1 Atrazin µg/kg <1 63

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizooktil ftalát

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 140 <10 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

64

87. táblázat Rákos patak, veszélyes anyagok az üledékben, RP19 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje: 2004.07.12 Minta származása: RP19, Rákos patak, Isaszeg Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 PCB-180 Atrazin

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg

<0.1 <0.1 1,0 <0.1 5,0 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 2,0 5,0 <0.1 0,3 <0.1 <0.1 1,5 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 0,15 <0.1 271 174 109 144 120 74 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

65

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizooktil ftalát

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 562 190 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

66

88. táblázat Galga patak, veszélyes anyagok az üledékben, G19 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje 2004.07.13 Minta származása: G19, Galga, Becskei-patak torkolata felett Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 PCB-180 Atrazin

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg

<0.1 <0.1 2,0 <0.1 5,0 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 2,5 <0.1 <0.1 0,3 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 8,0 1,8 <1 0,8 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

67

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizookil ftalát

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 <10 <10 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

68

89. táblázat Galga patak, veszélyes anyagok az üledékben, G1 VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje 2004.07.13 Minta származása: G1, Galga, Torkolat Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 PCB-180 Atrazin

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg

<0.1 <0.1 1,6 <0.1 6,0 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 2,5 <0.1 <0.1 0,3 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 47 11 6,6 9,5 6,8 5,6 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 69

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon oktilfenol Nonilfenol diizooktil ftalát

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 10 10 <1

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

70

90. táblázat Csórréti-tározó (Nagy patak vízrendszere), veszélyes anyagok az üledékben VITUKI Rt. III. Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratórium

NAT-1-1131/ 2004 számon akkreditált vizsgálólaboratórium

Üledékvizsgálati eredmények Mintavétel ideje 2004.07.15 Minta származása: Csórréti tározó Komponens neve Diklórmetán Tr-diklóretilén 1,1 Diklóretán Cisz-diklóretilén Kloroform 1,2 Diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklóretilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklóretilén Dibrómklórmetán Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin 1.2.3-triklórbenzol Fluorantén Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(a)pirén Indeno(1,2,3 )pirén Benzo(g,h,i)perilén PCB-28 PCB-52 PCB-101 PCB-118 PCB-138 PCB-153 PCB-180 Atrazin

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg

<0.1 <0.1 1,5 <0.1 6,5 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 2,8 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 <0.1 8,1 47 26 26 31 18 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 71

Komponens neve Prometrin Terbutrin Triluralin Klórfenvinfosz Klórpirifosz Izoproturon Nonilfenol Oktilfenol diizooktil ftalát

µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg µg/kg mg/kg

<1 <1 <1 <5 <5 <20 100 <10 2

A megbízó, ill. a mintavevő felelősséget vállal, a vizsgálatra átadott minta azonosságáért, a helyes mintavételezésért, a vizsgálatok szempontjából megfelelő mintatárolásért, szállításért. Budapest, 2004. 08. 12. Cravero István laboratórium-vezető

Bihari Mária osztályvezető

72

3. Melléklet BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A biológiai vizgálatok jegyzőkönyveit az eddigiektől eltérően nem mintaterületenként, hanem a vizsgálati célcsoportok szerinti bontásban adjuk meg, mivel az egyes célcsoportok vizsgálatát más és más szakemberek végezték és ily módon biztosítható legjobban az anyagok egységes formában történő bemutatása. A Melléklet az egyes vizsgálati csoportokhoz tartozó jegyzőkönyveket a következő sorrendben tartalmazza: 1. Makrofitonok 2. Makrozoobenton

73

74

Aegopodium podagraria Agrostis stolonifera Alisma lanceolatum Alisma plantagoaquatica Alopecurus geniculatus Arctium lappa Arrhenatherum elatius Athyrium filixfemina Berula erecta Bidens tripartita Bolboschoenus maritimus Bracypodium sylvaticum Butomus umbellatus Calamagrostis canescens Calamagrostis epigeios Caltha palustris Calystegia sepium Carex hirta Carex pendula Carex pilosa

Taxon

91. táblázat Összesített makrofiton taxonlista a vizsgált három víztérről 2004-ben

0

0

0

1

0

0 0

0

1 0 0

0

0

0

0

0 1

0 0 0

0

0

1

0

0

0 0

0

1 0 1

0

0

0

0

1 1

0 0 0

0 0 0

0 0

0

0

0

0

1 0 0

0

0 0

0

0

1

0

1

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 0 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 1 0

0

0 0

0

1

1

0

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 0 0

0

0 0

0

1

1

0

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 1 0

0

0 0

0

1

1

0

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 1 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0 0

0 1

0

0

0

0

1 1 0

0

0 0

0

0

1

1

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 1 1

0

0 0

0

1

1

1

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 0 0

0

0 0

0

0

1

0

0

0 0 0

0 1

0

0

0

0

0 1 0

0

0 0

1

1

0

0

0

1 0 0

0 1

0

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0 0

0 0

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

1

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

1

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 1

0

0

1

0

1 1 0

0

0 1

0

1

0

0

0

0 0 0

0 0

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

1

0

0

0

0 0 0

0 0

0

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

1

0

0

0

0 0 0

0 0

0

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0

1

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

1

0

0

1 0 0

0 0

1

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

1

0

0

0

1 0 0

0 0

1

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0

1

0

0

0

0 0 0

0

0 0

0

0

1

0

0

0 1 1

1 0

0

0

0

1

0 1 0

1

0 0

0

0

0

0

1

0 0 1

1 0

0

0

0

1

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0 0

0 0

1

0

0

0

0 1 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 1

0 0

0

0

0

1

0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0 0

1 0

0

0

0

1

0 1 0

0

0 0

1

0

0

0

1

1 0 0

0 1

0

0

0

1

0 1 0

0

1 0

1

0

0

0

0

4 0, 1 0, 3 0,

4 0, 20 0,

5 0,

2 0,

8 0,

5 0,

12 0, 18 0, 2 0,

1 0,

1 0, 1 0,

3 0,

10 0,

10 0,

2 0,

8 0,

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

Carex pseudocyperus Carex remota Carex riparia Carex sp. Centaurium pulchellum Centaurium uliginosum Ceratophyllum demersum Chara sp. Chenopodium sp. Circaea lutetiana Cyperus fuscus Dryopteris filixmas Echinochloa crus-galli Eleocharis acicularis Eleocharis palustris Epilobium obscurum Epilobium parviflorum Epilobium sp. Epilobium tetragonum Equisetum arvense Equisetum sylvaticum

Taxon

0

0 0 0 0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0

0

0

0

0 0 1 1

0

0

1 0

0

1 0

0

0

0

1

1

0 0

1

0

0

0

0 0

1

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 1 0

0

0

0

0 0

1

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

1

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 1 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0

0

0 0

0

0

0 1 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 1

1

0

0

0

1

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

1

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 1 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

1

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

1

1

0

0

0

0 0

0

0 1

0

0

0 1 1 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

1 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 1 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

1 0

1

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 1 0 0

0

2

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 1 0

0

0

0

1 0

1

0

0

0

0

0 0

0

0 0

1

0

0 1 0 0

1

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 1

1

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

1

0 0

0

0

1

1

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 1 0

0

0

0

0 0

0

0

1

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

1 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

1

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

1

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

1

0 0

0

0

1 0 1 0

0

0

1

0 0

0

0

0

0

0

0 1

1

0 0

0

0

1 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 1

0

0 0

0

0

0 0 0 0

0

1

1

1 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0 0

0

0

1 0 0 0

0

0

0

1 0

0

0

0

0

0

0 0

1

0 0

0

0

1 0 0 0

0

0, 0, 0, 0,

1 0,

4 0,

6 0, 1 0,

8 0,

4 0,

3 0,

1 0,

3 0,

1 0, 2 0,

3 0,

1 0, 2 0,

3 0,

1 0,

4 5 8 1

1 0,

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

Eupatorium cannabinum Galium palustre Geranium robertianum Geum urbanum Glechoma hederacea Glyceria fluitans Glyceria maxima Helianthus tuberosus Holcus lanatus Impatiens nolitangere Impatiens parviflora Inula britannica Iris pseudacorus Juncus articulatus Juncus effusus Juncus inflexus Leersia oryzoides Lemna minor Lycopus europaeus Lysimachia nummularia Lysimachia vulgaris Lythrum

Taxon

1

0 0

0 0

0 0

0

0 0

0

0 1

0

0 0 0

0 1

0

1

1

1

1 0

0 0

0 0

0

0 0

0

0 0

1

0 0 0

0 1

0

1

1

1

1

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

1

1

1

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

1

1

1

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

1

0

0

0

0 1

0 0 0

0

0 1

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

1

0

0 0

0 1 1

0

0 1

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

0

0

0 0

0 0 0

0

0 1

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

0

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

1

0

0 1

0 0 0

0

0 1

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

1

0

1 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

0

1

0

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

1 1

0 0

0 0

0

1

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

1

0 1

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

1

1

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

1

3

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

1

1

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

1

1

0

0

1 0

0 1 0

0

0 0

0

0 0

0

0 1

0 0

0 0

1

1

0

0

1 0

0 0 0

0

0 0

0

1 0

0

0 1

0 0

0 0

1

0

0

0

1 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

1

1

0

0 1

1 0 0

1

1 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

1

1

1

0 1

0 0 0

0

1 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

1

0

0 1

0 1 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

1

1

1

0

0 1

1 0 0

0

1 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

1

0

0

0 1

1 0 0

0

0 0

1

0 1

0

0 0

1 1

0 1

0

0

0

1

0 1

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 1

0 1

0

1

1

0

0 1

1 0 0

1

1 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0

1

1

0

0 1

1 0 0

0

0 0

1

0 0

0

0 0

0 1

0 1

1

1

1

0

0 1

1 0 0

0

0 0

1

0 0

0

0 0

0 1

0 0

1

23 0,

15 0,

2 0,

4 0, 19 0,

6 0, 3 0, 1 0,

3 0,

4 0, 5 0,

3 0,

1 0, 1 0,

1 0,

1 0, 14

1 0, 4 0,

1 0, 3 0,

14

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

salicaria Mentha aquatica Mentha arvensis Mentha longifolia Milium effusum Myosotis palustris Myosoton aquaticum Oenanthe aquatica Petasites hybridus Phalaris arundinacea Phragmites australis Polygonum amphibium Polygonum hydropiper Polygonum lapathifolium Polygonum mite Polygonum persicaria Potamogeton crispus Potamogeton pectinatus Ranunculus repens Reynoutria sp.

Taxon

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

1

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0 0

0

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0 1

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0 0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

1

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0 0

1

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1

0

1

0

0

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0 0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0 0

1

0

0

0

1

0

0

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0 0

1

0

0

2 0,

21

7

3 0,

11 0,

1 0,

2 0,

4 0,

1 0,

13 0,

5 0,

2 0,

2 0,

5 0,

3 0, 3 0,

5 0,

4 0,

7

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

Rumex conglomeratus Rumex hydrolapathum Rumex obtusifolius Schoenoplectus lacustris Scirpus sylvaticus Scrophularia nodosa Scrophularia umbrosa Scutellaria galericulata Solanum dulcamara Solidago canadensis Solidago gigantea Solidago virgaaurea Sparganium erectum Spirodela polyrhiza Stachys palustris Stenactis annua Symphytum officinale Typha angustifolia Typha latifolia

Taxon

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

1

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

5

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

15 0,

5 0,

13 0,

2 0,

2 0,

1 0,

11 0,

2 0,

3 0,

6 0,

9 0,

6 0,

2 0,

2 0,

6 0,

1 0,

2 0,

4 0,

4 0,

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

Veronica anagallisaquatica Veronica beccabunga

Taxon

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0,

4 0,

G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 R1A R1B R2 R3 R4 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 Cs1 Cs2A Cs2B Cs3A Cs3B Cs4B Cs5A Cs5B Cs6 Cs7 Szum

ák os -p 02 ,F Rá or ko rá 03 s2 R á s- p, 00 ko Gö 4 04 sd p, öll .0 5.0 Gö T ő 4. av dö 05 ak bus l z Gö lői t fe p. av l . a k e tt 2 06 döll ői , I. 0. Gö .. tav t dö a k ó 20 08 llő ,I 0. Gö i dö tava II. t ó .. 10 ll k, 20 Gö ői t IV ... a . dö va tó 11 k, llő 20 Rá VI it I. t ... av ko ó ak s12 2.. , IX p, Rá . I . s ko tó as ze s2 13 g a 0... Rá p, P l é at ko ce t2 14 s l ... R á - p, B v íz m k u é os 15 da -p pe rc... Rá , s É ko th GI 16 sS at p, Rá 2 00 á.. Re ko 4 an .05 sp, al .04 20 To . 04 rk ol .0. at . 20 . 04 . .. .

01 R

Taxonszám

34. ábra Taxonszámok alakulása az egyes rendszertani csoportokban a Rákos patak mentén

Rákos-patak

12 Vízi poloskák

10

8 Tegzesek

6 Szitakötők

4 Rákok

2

0 Piócák

7 Kevéssertéjűek

Kétszárnyúak

Kérészek

Csigák

Bogarak

Pé c el v íz

8 16 R

áko s-

p, É G IS

Tor kola t

.

2 00 4. 0 5.0 4.

04.0 5.0 4.

.04 .

004 . 05 .04

2 00 4. 0 5

atá ra 2

5. 0 4.

4.

5. 0 4.

tt 2 00 4 .0

mé rce 200 4.0

a la

p, R ea n al 2 0

áko s-

áko s- p ,

15 R

14 R

4.

tó 2 0 04 .05 . 04 .

tó 2 004 .05 .0

tó 2 0 04 .05 . 04 .

5. 0 4.

05. 04.

200 4.0

200 4.

IX. tó 2 004 .05 .0

p, Is asz eg

tav a k,

Bud ape st h

áko s- p ,

áko s- p ,

12 R

áko s-

10 Gö döl lői

IV.

III .

I. tó

5. 0 4.

20 0 4. 0 5.0 4.

rás 200 4.0

zpu .

VII .

tav a k,

tav a k,

tav a k,

i ta va k ,

06 Gö döl lői ödö llő

bus

For

p, T ava k fe le tt

05 Gö döl lői

11 R

13 R

áko s-

04 Gö döl lői

03 R

áko s- p ,

Gö döll ő

01 R áko s- p ,

08 G

02 R

egyedszám

35. ábra Egyedszámok alakulása az egyes rendszertani csoportokban a Rákos patak mentén

2000

1900

1800

1700

1600

1500

1400

1300 Vízi poloskák

Tegzesek

1200 Szitakötők

Rákok

1100 Piócák

1000 Kevéssertéjűek

Kétszárnyúak

900 Kérészek

800 Csigák

Bogarak

700

600

500

400

300

200

100

0

1G alg csi

9

al g a

gyö r

a-p ,J ász fén y

k 20 04.

sza ru 2 00 4 . 03

.

.29 .

.29 .

9.

3. 2 9

03.2

4.0

.03 .29.

ur a 200 4. 0 3

zgy ör

200

004

9.

.29 .

3.2

k2 004 . 03

kl ad

a-p ,T

éví

8G alg

a-p ,H

.29 .

.03 .29 .

2 00 4.0

mác sa 2

al g a

csa

004

200 4. 03

gut a2

a-p ,A

al g a

rk. fel e tt

6G alg a-p ,I

a-p ,G

a-p ,G

7G alg

5G alg

4G alg

3G alg

a-p ,G

-pa tak to

2G alg

eke

1200

9G alg

a-p ,B

egyedszám

36. ábra Egyedszámok alakulása az egyes rendszertani csoportokban a Galga patak mentén

Makrozoobenton kimutatás

1000

800

600

Vízi poloskák Tegzesek

400

Szitakötők Rákok

Piócák

200

0

Kevéssertéjűek Kétszárnyúak Kérészek Kagylók

Csigák Bogarak

Álkérészek

1G alg a-p , ke c

si pa tak to rk .f 2G el e a lg tt 20 a-p 04 ,G . 03 al g .29 ag . ut 3G a2 00 alg 4.0 a-p 3.2 4G ,A 9. a lg cs a2 a-p 0 ,G 04 .03 al g 5G .29 a gy alg . ör a-p k2 ,G 00 al g 4. 0 3 .2 am 9. ác sa 6G 20 04 alg .03 a-p 7G .29 , Ik . alg l ad a-p 20 ,H 04 év .03 í zg . 29 yö . rk 8G 2 0 alg 04 9G . 03 a-p alg .29 , Tu a-p . ra ,J 2 ás 00 zf é 4. 0 ny 3 .2 sz 9. ar u 20 04 . 03 .29 .

Be

Taxonszám

20

Makrozoobenton kimutatás

18

16 Vízi poloskák

14 Tegzesek

12 Szitakötők

Rákok

10 Piócák

8 Kevéssertéjűek

Kétszárnyúak

6 Kérészek

4 Kagylók

Csigák

2 Bogarak

0 Álkérészek

10

Nag

11 rrét i- t

, 5. bef

bef

bef

03.

03.

200 4. 0 5.0 3.

oly ó-p 200 4.0 5.

oly ó-p 200 4.0 5.

oly ó- p elő tt

, 5.

, 4.

elő tt 2 004 .0 5 .03 .

oly ó-p 200 4.0 5. 0 3.

200 4. 0 5.0 3.

200 4.0 5 .0 3.

200 4. 0 5.0 3.

200 4.0 5 .0 3.

20 0 4.0 5.0 3.

áro zó, t áro zó y- p kifo ata l yó k, S 2 00 zén 4.0 - pa 5.0 tak 3. tork ola t fe let t 2 00 4.0 5.0 3.

Csó

áro zó

áro zó

bef

pe lőtt

oly ó- p

4. b ef o lyó -p

rrét i- t á ro z ó

Csó rrét i- t

Csó

rrét i- t

oly ó- p

oly ó-

bef

, 3.

bef

áro zó

, 3.-

rrét i- t

áro zó

Csó

Csó rrét i- t

Csó

, 2.

bef

, to r ko la t

oly ó- p elő tt

, 2.

bef

áro zó

áro zó

rrét i- t

Csó rrét i- t

Csó

, 1.

, 1.

áro zó

áro zó

áro zó

rrét i- t

Csó rrét i- t

Csó

Csó rrét i-t

egyedszám

37. ábra Egyedszámok alakulása az egyes rendszertani csoportokban a Csórréti-tározó mentén

Csórréti-tározó vízrendszer

300

275

250

225 Vízi poloskák

200 Vízi fátyolkák

Tegzesek

175 Szitak ötők

Rákok

Kevéssertéjűek

150 Kétszárnyúak

Kérés zek

125 Kagylók

Cs igák

Bogarak

100 Álkérészek

75

50

25

0

rré titá Cs ro zó ór ,t ré or tiCs ko tá ór r la o ré z t2 ó, ti0.. tá 1. . ro Cs be z f ó, ór o lyó ré 1. tiCs be -. tá f ór ro ol ré y z óó, ti... tá 2. Cs r b o ór e z fo ó, ré lyó ti2. tá b -. Cs efo ro ór zó l y ré ,3 óti.b ... Cs tá e r fo ór oz lyó ré ó, ti- .. 3.tá Cs . 4. ro ór b z ó, ef rét ol. 4. i-t .. Cs be ár oz ór fo lyó ré ó, ti5. - .. tá Cs be . ro ór f z o ó, ré lyó ti5. - .. tá be . Na ro f o z gy ly ó, ó -p tá - .. ata ro . zó k, Sz kif én o. .. -p ata kt ...

Cs ó

Taxonszám

38. ábra Taxonszámok alakulása az egyes rendszertani csoportokban a Csórréti-tározó mentén

Csóréti tározó vízrendszer

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Vízi poloskák

Vízi fátyolkák

Tegzesek

Szitakötők

Rákok

Kevéssertéjűek

Kétszárnyúak

12 Kérészek

Kagylók

Csigák

Bogarak

Álkérészek

Makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyvek Rákos patak-2004.05.04. 1. jegyzőkönyv: Rákos patak, forrás, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Forrás 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus fossarum PSYCHODIDAE ( ) Psychodidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

2000 3

ELMIDAE ( 5 ) Elmidae Gen. sp. Ad. POLYCENTROPODIDAE ( 7 ) Plectrocnemia conspersa

10 6

1

BMWP Összpontszám : 20 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,00

Vízminőségi indexek átlaga:

4

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.B. Jó minőségű

2. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödöllő buszpályaudvar, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Gödöllő buszpu. 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

megfigyelt egyedek (db) 7

DYTISCIDAE ( 5 ) Agabus sp. Ad.

1

BMWP Összpontszám : Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

9 4,50

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

13

3. jegyzőkönyv Rákos patak, tavak felett, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma :

Rákos-p, Tavak felett 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve HAEMOPIDAE ( ) Haemopis sanguisuga ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans DYTISCIDAE ( 5 ) Dytiscidae Gen. sp. Ad.

1 1 13 2 1

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Trocheta cylindrica BAETIDAE ( 4 ) Cloeon dipterum LIBELLULIDAE ( 6 ) Libellula depressa CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen 1 (new STRATIOMYIIDAE ( 2 ) Stratiomyiidae Gen 1 (new

1 12 2 10 1

1

BMWP Összpontszám : 40 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,00

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály:

III.A.

Minősítés:

Kevésbé szennyezett

4. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödöllői tavak 1. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, I. tó 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve LYMNAEIDAE ( 3 ) Radix ovata GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Hemiclepsis marginata ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus DYTISCIDAE ( 5 ) Dytiscidae Gen. sp. Ad. CAENIDAE ( 5 ) Caenis robusta

megfigyelt egyedek (db) 1 1 1 1 3

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella testacea CERATOPOGONIDAE ( 2 ) Ceratopogonidae Gen. sp. COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

14

8 1 1 4 3

BMWP Összpontszám : 34 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,40

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

5. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 3. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, III. tó 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata CAENIDAE ( 5 ) Caenis luctuosa POLYCENTROPODIDAE ( 7 ) Cyrnus trimaculatus

GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans

1 3

1 6

1

BMWP Összpontszám : 23 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,60

Vízminőségi indexek átlaga:

4

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.B. Jó minőségű

6. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödölői tavak, 4. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, IV. tó 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans

megfigyelt egyedek (db) 3

GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum

BMWP Összpontszám : Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

15

2

8 4,00

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály:

IV.A.

Minősítés:

Közepesen szennyezett

16

7. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödöllői tavak, 7. tó, makrozoobenton mintavételi

jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve :

Gödöllői tavak, VII. tó

Mintavétel dátuma : Minta laborszáma : TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

5

BMWP Összpontszám : 2 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

2,00

Vízminőségi indexek átlaga:

1

Vízminőségi osztály: Minősítés:

V.B. Nagyon szennyezett

8. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödöllői tavak, 9. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, IX. tó 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve LYMNAEIDAE ( 3 ) Lymnaea stagnalis GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans

megfigyelt egyedek (db) 3 2 2

PHYSIDAE ( 3 ) Physella heterostropha NEPIDAE ( 4 ) Nepa cinerea cinerea LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum

BMWP Összpontszám : 24 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) : Vízminőségi indexek átlaga:

17

3

3 1 1

4,00

Vízminőségi osztály:

III.B.

Minősítés:

Kevésbé szennyezett

9. jegyzőkönyv Rákos patak, Isaszeg alatt, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Isaszeg alatt 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve BITHYNIIDAE ( 3 ) Bithynia tentaculata HAEMOPIDAE ( ) Haemopis sanguisuga CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

1 1 15

PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbis planorbis ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus CERATOPOGONIDAE ( 2 ) Ceratopogonidae Gen. sp.

1 50 6

1

BMWP Összpontszám : 17 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

2,83

Vízminőségi indexek átlaga:

2

Vízminőségi osztály:

IV.B.

Minősítés:

Közepesen szennyezett

10. jegyzőkönyv Rákos patak, Pécel, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Pécel vízmérce 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbis planorbis BITHYNIIDAE ( 3 ) Bithynia tentaculata ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus CALOPTERYGIDAE ( 4 ) Calopteryx splendens SIMULIIDAE ( 3 )

megfigyelt egyedek (db) 2 1 300 1

PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbarius corneus ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Anabolia furcata BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 )

18

1 9 2 1

Simulium (Simulium) sp.

20

Chironomidae Gen. sp.

BMWP Összpontszám : 34 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

15

3,40

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

11. jegyzőkönyv Rákos patak, Budapest határa, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Budapest határa 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbis planorbis ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus SIMULIIDAE ( 3 ) Simulium (Simulium) sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1 9 3

8 6 15

2

BMWP Összpontszám : 23 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,29

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

12. jegyzőkönyv Rákos patak, Budapest, EGIS, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, ÉGIS 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve ERPOBDELLIDAE ( 3 )

megfigyelt egyedek (db) ASELLIDAE ( 3 )

19

Erpobdella octoculata HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula SIMULIIDAE ( 3 ) Simulium (Simulium) sp.

2

Asellus aquaticus CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

8

1 6

1

BMWP Összpontszám : 16 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,20

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

13. jegyzőkönyv Rákos patak, Budapest, Reanal, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Reanal 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

10 1 1

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Dina apathyi ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

BMWP Összpontszám : 17 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

1 1 15

2,83

Vízminőségi indexek átlaga:

2

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.B. Közepesen szennyezett

14. jegyzőkönyv Rákos patak, torkolat, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. május Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Torkolat 2004.05.04.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt 20

Taxon neve ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

egyedek (db) 2 5

ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

BMWP Összpontszám : 13 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

1 1

3,25

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

21

Makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyvek Rákos patak, 2004.07.12. 15. jegyzőkönyv Rákos patak, forrás, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Forrás 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus fossarum PTYCHOPTERIDAE ( ) Ptychoptera sp. POLYCENTROPODIDAE ( 7 ) Plectrocnemia conspersa

100 10

PLANORBIDAE ( 3 ) Gyraulus albus BAETIDAE ( 4 ) Baetis vernus

1 1

3

BMWP Összpontszám : 18 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,50

Vízminőségi indexek átlaga:

4

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.B. Jó minőségű

16. jegyzőkönyv Rákos patak, Gödöllő buszpályaudvar, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Gödöllő buszpu. 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp. DYTISCIDAE ( 5 ) Scarodytes halensis Ad.

megfigyelt egyedek (db) 4 1

BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HALIPLIDAE ( 5 ) Brychius elevatus Lv.

2

BMWP Összpontszám :

22

19

120 2

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,80

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

17. jegyzőkönyv Rákos patak, tavak felett, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Rákos-p, Tavak felett Mintavétel dátuma : 2004.07.12. Minta laborszáma : TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve HYDROBIIDAE ( 5 ) Potamopyrgus antipodarum VALVATIDAE ( 3 ) Valvata sp. ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. NOTONECTIDAE ( 4 ) Notonecta glauca glauca DYTISCIDAE ( 5 ) Hygrotus impressopunctatus DYTISCIDAE ( 5 ) Agabus guttatus Ad.

megfigyelt egyedek (db) 1 1 5 1 1 3 1

PLANORBIDAE ( 3 ) Gyraulus albus HAEMOPIDAE ( ) Haemopis sanguisuga CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. NEPIDAE ( 4 ) Nepa cinerea cinerea ELMIDAE ( 5 ) Elmidae Gen. sp. Lv. LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum HYDROPHILIDAE ( 5 ) Limnoxenus niger Ad.

1 2 69 1 1 4 1

1

BMWP Összpontszám : 59 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,21

Vízminőségi indexek átlaga:

4,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.A. Jó minőségű

23

18. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 1. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, I. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve LYMNAEIDAE ( 3 ) Radix ovata ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata CAENIDAE ( 5 ) Caenis robusta NAUCORIDAE ( 3 ) Ilyocoris cimicoides BAETIDAE ( 4 ) Cloeon dipterum CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum

3 3 25 8 12 8

LYMNAEIDAE ( 3 ) Lymnaea stagnalis ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans LEPTOCERIDAE ( 6 ) Mystacides longicornis CORIXIDAE ( 3 ) Sigara striata CERATOPOGONIDAE ( 2 ) Ceratopogonidae Gen. sp.

5 3 7 1 2 2

1

BMWP Összpontszám : 47 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,62

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

19. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 3. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, III. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve PHYSIDAE ( 3 ) Physella acuta CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. [Ord:Coleoptera] ( ) Coleoptera Gen. sp. Lv. COENAGRIONIDAE ( 4 )

megfigyelt egyedek (db) 1 2 1

ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. CAENIDAE ( 5 ) Caenis robusta NEPIDAE ( 4 )

24

3 7 7

Ischnura elegans

12

Ranatra linearis

1

BMWP Összpontszám : 25 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,57

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

20. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 4. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, IV. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve PHYSIDAE ( 3 ) Physella acuta GERRIDAE ( 4 ) Gerris lacustris

megfigyelt egyedek (db) 1 1

CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. ECNOMIDAE ( 6 ) Ecnomus tenellus

BMWP Összpontszám : 15 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

1 3

3,75

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

25

21. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 5. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, V. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve PHYSIDAE ( 3 ) Physella acuta AESHNIDAE ( 6 ) Aeshnidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans BAETIDAE ( 4 ) Cloeon dipterum

LYMNAEIDAE ( 3 ) Radix ovata NEPIDAE ( 4 ) Nepa cinerea cinerea CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. PLATYCNEMIDIDAE ( 3 ) Platycnemis pennipes CAENIDAE ( 5 ) Caenis robusta

3 1 1 3 5

BMWP Összpontszám : 38 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

1 1 11 2 1

3,80

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

22. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 7. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, VII. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve PHYSIDAE ( 3 ) Physella heterostropha GERRIDAE ( 4 ) Gerris lacustris PLATYCNEMIDIDAE ( 3 ) Platycnemis pennipes COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans

megfigyelt egyedek (db) 2 5 2

GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum SIALIDAE ( 3 ) Sialidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

1 1 1

2

BMWP Összpontszám : 25 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

26

3,57

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

23. jegyzőkönyv Rákos patak, gödöllői tavak, 9. tó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Gödöllői tavak, IX. tó 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve UNIONIDAE ( 5 ) Sinanodonta woodiana PHYSIDAE ( 3 ) Physella heterostropha CORIXIDAE ( 3 ) Micronecta sp. COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans

LYMNAEIDAE ( 3 ) Lymnaea stagnalis BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1 1 5

1 2 2

1

BMWP Összpontszám : 24 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,43

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

24. jegyzőkönyv Rákos patak, Isaszeg alatt, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Isaszeg alatt 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura elegans VALVATIDAE ( 3 ) Valvata sp. ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus DYTISCIDAE ( 5 )

megfigyelt egyedek (db) 4 3 120

PLANORBIDAE ( 3 ) Anisus spirorbis GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Helobdella stagnalis CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 )

27

1 4 50

Platambus maculatus Lv.

1

Cloeon dipterum

6

BMWP Összpontszám : 28 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,50

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

25. jegyzőkönyv Rákos patak, Pécel, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Pécel vízmérce 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbarius corneus PLANORBIDAE ( 3 ) Anisus vortex GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Glossiphonia complanata GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Helobdella stagnalis ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. CORIXIDAE ( 3 ) Corixidae Gen. sp.

1 1 9 2 70 15 2

BITHYNIIDAE ( 3 ) Bithynia tentaculata ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp. GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Alboglossiphonia heteroclita NOTONECTIDAE ( 4 ) Notonecta glauca glauca HALIPLIDAE ( 5 ) Haliplus sp. Lv. SIALIDAE ( 3 ) Sialis lutaria

BMWP Összpontszám : 45 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

1 17 7 9 1 2 1

3,21

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

26. jegyzőkönyv Rákos patak, Budapest, EGIS, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, ÉGIS 2004.07.12.

TAXONLISTA

28

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve SPHAERIIDAE ( 3 ) Pisidium nitidum [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. TIPULIDAE ( 3 ) Tipulidae Gen. sp.

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomus plumosus BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

1 1 1

2 14 12

1

BMWP Összpontszám : 18 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

2,57

Vízminőségi indexek átlaga:

2

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.B. Közepesen szennyezett

27. jegyzőkönyv Rákos patak, Budapest, Reanal, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Reanal 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve PHYSIDAE ( 3 ) Physella acuta [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp. ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

megfigyelt egyedek (db) 1 1 27 4

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Dina apathyi TIPULIDAE ( 3 ) Tipulidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetis vernus

20 3 2 2

2

BMWP Összpontszám : 27 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,00

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

29

28. jegyzőkönyv Rákos patak, torkolat, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004.

július Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Rákos-p, Torkolat 2004.07.12.

TAXONLISTA Család (BMWP) Taxon neve ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata GLOSSIPHONIIDAE ( 4 ) Glossiphonia complanata BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

megfigyelt egyedek (db) 6 1 1

ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Trocheta cylindrica ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1 8 16

5

BMWP Összpontszám : 24 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,43

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

30

Makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyvek Galga patak, 2004.03.29. 29. jegyzőkönyv Galga patak, Becskei-patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Bekecsi-patak tork. felett 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus fossarum

1

Gastropoda LYMNAEIDAE ( 0 ) Lymnaea peregra

1

Plecoptera NEMOURIDAE ( 7 ) Nemoura cambrica

49

Taxoncsoport Crustacea Gastropoda Plecoptera

Taxonszám 1 1 1

BMWP Összpontszám :

11

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) : 3,67 Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

31

30. jegyzőkönyv Galga patak, Galgaguta, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Galga-p, Galgaguta Mintavétel dátuma : 2004.03.29. Minta laborszáma : TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 )

NEMOURIDAE ( 7 ) Nemoura cambrica

Pisidium sp. Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus roeselii

1

10

Diptera TIPULIDAE ( 3 ) Tipulidae Gen. sp.

LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus

2

CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp.

27

Trichoptera HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Chaetopteryx major

1 4

10

16 400

Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

2

Odonata LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum

3

Plecoptera

Taxoncsoport Bivalvia Crustacea Diptera Ephemeroptera Odonata Plecoptera Trichoptera

Taxonszám 1 1 3 1 1 1 3

BMWP Összpontszám :

49

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,45

Vízminőségi indexek átlaga:

4

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.B. Jó minőségű

32

31. jegyzőkönyv Galga patak, Acsa, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Acsa 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea ASELLIDAE ( 3 )

LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Chaetopteryx major

Asellus aquaticus Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Tanypus vilipennis CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomus plumosus Gastropoda LYMNAEIDAE ( 0 ) Lymnaea peregra BITHYNIIDAE ( 3 ) Bithynia tentaculata

20 5 800

1 6

Plecoptera NEMOURIDAE ( 7 ) Nemoura cambrica

80

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus

1

Taxoncsoport Crustacea Diptera Gastropoda Plecoptera Trichoptera

3

250

Taxonszám 1 3 2 1 2

BMWP Összpontszám :

31

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,44

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

33

32. jegyzőkönyv Galga patak, Galgagyörk, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Galgagyörk 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Synurella ambulans

1

Diptera TIPULIDAE ( 3 ) Tipulidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1 1

Gastropoda LYMNAEIDAE ( 0 ) Lymnaea peregra

2

Plecoptera NEMOURIDAE ( 7 ) Nemoura cambrica

41

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus elegans LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus extricatus

Taxoncsoport Crustacea

1 2

Taxonszám 1

Diptera Gastropoda

2 1

Plecoptera Trichoptera

1 2

BMWP Összpontszám :

28

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,00

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

34

33. jegyzőkönyv Galga patak, Galgamácsa, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Galgamácsa 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 ) Pisidium sp.

1

Crustacea ASELLIDAE ( 3 ) Asellus aquaticus GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus roeselii

1 3

Diptera [Ord:Diptera] ( 2 ) Diptera Gen. sp. SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 )

13

Baetidae Gen. sp.

31

Gastropoda LYMNAEIDAE ( 0 ) Lymnaea peregra

7

Taxoncsoport Bivalvia Crustacea Diptera Ephemeroptera Gastropoda

9

45

Taxonszám 1 2 3 1 1

Hirudinea

1

Odonata Trichoptera

2 4

Hirudinea ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata Odonata PLATYCNEMIDIDAE ( 3 ) Platycnemis pennipes CALOPTERYGIDAE ( 4 ) Calopteryx splendens Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus lunatus LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche angustipennis HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

BMWP Összpontszám :

2

2 2

2 2 2 1

53

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,53

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

35

34. jegyzőkönyv Galga patak, Iklad, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve :Galga-p, Iklad Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus roeselii

LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Chaetopteryx major HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula

15

Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp.

250

Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

17

Heteroptera CORIXIDAE ( 3 ) Micronecta sp.

1

Hirudinea ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata

3

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus

1

Taxoncsoport Crustacea

3 1

16

Taxonszám 1

Diptera Ephemeroptera

2 1

Heteroptera Hirudinea

1 1

Trichoptera

3

BMWP Összpontszám :

36

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

4,00

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

36

35. jegyzőkönyv Galga patak, Hévízgyörk, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Hévízgyörk 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Tanypus vilipennis CHIRONOMIDAE ( 2 )

8

Chironomidae Gen. sp. SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp. LIMONIIDAE ( 2 ) Limoniidae Gen. sp. Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. Gastropoda BITHYNIIDAE ( 3 )

5

Bithynia tentaculata LYMNAEIDAE ( 0 ) Lymnaea peregra

4

3 1

4

COENAGRIONIDAE ( 4 ) Ischnura pumilio CALOPTERYGIDAE ( 4 ) Calopteryx splendens Oligochaeta [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp. Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Anabolia furcata LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus affinis LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus elegans

3 11

3

3 1 3

3

Hirudinea ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata

1

Odonata

Taxoncsoport Diptera

Taxonszám 4

Ephemeroptera Gastropoda

1 2

Hirudinea Odonata

1 2

Oligochaeta

1

Trichoptera

3

BMWP Összpontszám :

46

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,29

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

37

36. jegyzőkönyv Galga patak, Tura, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Tura 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 )

PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbarius corneus

1

Pisidium casertanum Crustacea ASELLIDAE ( 3 )

1

Hirudinea ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata

3

Asellus aquaticus Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 )

14

Odonata CALOPTERYGIDAE ( 4 ) Calopteryx splendens

2

Chironomidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Tanypus vilipennis Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 )

16

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Nemotaulius punctatolineatus

Baetidae Gen. sp.

16

3

Gastropoda PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbis planorbis BITHYNIIDAE ( 3 ) Bithynia tentaculata PHYSIDAE ( 3 ) Physa fontinalis

Taxoncsoport Bivalvia

8 1

16 11 4

Taxonszám 1

Crustacea Diptera

1 2

Ephemeroptera Gastropoda

1 4

Hirudinea

1

Odonata Trichoptera

1 2

BMWP Összpontszám :

45

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,46

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

38

37. jegyzőkönyv Galga patak, Jászfényszaru, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 03. 29. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Galga-p, Jászfényszaru 2004.03.29.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea ASELLIDAE ( 3 )

PHYSIDAE ( 3 ) Physa fontinalis

1

Asellus aquaticus Diptera SIMULIIDAE ( 3 )

2

Heteroptera NAUCORIDAE ( 3 ) Ilyocoris cimicoides

Simuliidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Tanypus vilipennis CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

1

Hirudinea ERPOBDELLIDAE ( 3 ) Erpobdella octoculata Odonata AESHNIDAE ( 6 ) Aeshna isosceles CALOPTERYGIDAE ( 4 ) Calopteryx splendens

3 34

1

Gastropoda PLANORBIDAE ( 3 ) Gyraulus albus PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbis planorbis PLANORBIDAE ( 3 ) Planorbarius corneus

Taxoncsoport Crustacea

3 2

1

2

1 1

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Anabolia furcata LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilus rhombicus

3 6

7

Taxonszám 1

Diptera Ephemeroptera

3 1

Gastropoda Heteroptera

4 1

Hirudinea

1

Odonata Trichoptera

2 2

BMWP Összpontszám :

54

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,60

Vízminőségi indexek átlaga:

4

Vízminőségi osztály: Minősítés:

II.B. Jó minőségű

39

Makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyvek Nagy patak vízrendszer-2004.05.03. 38. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó torkolat, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, torkolat 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 ) Pisidium sp.

1

Coleoptera DYTISCIDAE ( 5 ) Laccophilus minutus Ad.

1

Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

2

Ephemeroptera CAENIDAE ( 5 ) Caenis rivulorum BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

1 2

Gastropoda PLANORBIDAE ( 3 ) Gyraulus riparius

1

Taxoncsoport Bivalvia Coleoptera Diptera

Taxonszám BMWP Összpontszám : 1 1 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) 1

Ephemeroptera Gastropoda

2 1

22 :

3,67

Vízminőségi indexek átlaga:

3

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.B. Kevésbé szennyezett

40

39. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 1. patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 1. befolyó-p 2004.05.03. 1

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Coleoptera ELMIDAE ( 5 ) Elmidae Gen. sp. Lv.

3

Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

50

Diptera LIMONIIDAE ( 2 ) Limoniidae Gen. sp. PTYCHOPTERIDAE ( ) Ptychoptera sp.

HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche exocellata LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilidae Gen. sp. PHILOPOTAMIDAE ( 8 ) Wormaldia occipitalis

1 3

2

1 10

Ephemeroptera EPHEMERIDAE ( 6 ) Ephemera sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Heptageniidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Epeorus assimilis

1 35 2 2

Trichoptera

Taxoncsoport Coleoptera

Taxonszám 1

Crustacea Diptera

1 2

Ephemeroptera Trichoptera

4 3

BMWP Összpontszám :

52

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,20

Vízminőségi indexek átlaga:

5,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.B. Kiváló minőségű

41

40. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó az 1. befolyó patak előtt, , makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 1. befolyó-p előtt 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve Bivalvia UNIONIDAE ( 5 ) Anodonta anatina

2

Crustacea ASTACIDAE ( 6 ) Astacus astacus

2

Oligochaeta [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp.

3

Taxoncsoport Bivalvia

Taxonszám 1

Crustacea Oligochaeta

1 1

BMWP Összpontszám :

12

Taxononként átlagpontszám (ASPT) : Vízminőségi indexek átlaga: Vízminőségi osztály: Minősítés:

42

4,00

3

III.B. Kevésbé szennyezett

41. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 2. patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 2. befolyó-p 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

160

Ephemeroptera EPHEMERIDAE ( 6 ) Ephemera sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Epeorus assimilis

2 19 25

Heteroptera GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum

1

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilidae Gen. sp. PHILOPOTAMIDAE ( 8 ) Philopotamus montanus RHYACOPHILIDAE ( 7 ) Rhyacophila praemorsa

Taxoncsoport Crustacea

3 17 2

Taxonszám 1

Ephemeroptera Heteroptera

3 1

Trichoptera

3

BMWP Összpontszám :

45

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,63

Vízminőségi indexek átlaga:

5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.C. Kiváló minőségű

43

42. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 2 patak előtti rész, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 2. befolyó-p előtt 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1

Ephemeroptera CAENIDAE ( 5 ) Caenis rivulorum

1

Gastropoda LYMNAEIDAE ( 3 ) Radix ovata LYMNAEIDAE ( 3 ) Radix auricularia

1 1

Heteroptera GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum

1

Odonata LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum cancellatum

1

Oligochaeta [Kl:Oligochaeta] ( 1 ) Oligochaeta Gen. sp.

1

Taxoncsoport Diptera

Taxonszám 1

Ephemeroptera Gastropoda

1 2

Heteroptera Odonata

1 1

Oligochaeta

1

BMWP Összpontszám :

24

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

3,43

Vízminőségi indexek átlaga:

2,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

IV.A. Közepesen szennyezett

44

43. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 3. patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 3. befolyó-p 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 ) Pisidium sp.

1

Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

50

Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

1

Ephemeroptera BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Epeorus assimilis EPHEMERIDAE ( 6 ) Ephemera sp.

LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilidae Gen. sp. HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche angustipennis

1 1

13 1 13

Plecoptera [Ord:Plecoptera] ( 10 ) Plecoptera Gen. sp.

1

Trichoptera

Taxoncsoport Bivalvia

Taxonszám 1

Crustacea Diptera

1 1

Ephemeroptera Plecoptera

3 1

Trichoptera

2

BMWP Összpontszám :

46

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,11

Vízminőségi indexek átlaga:

5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.C. Kiváló minőségű

45

44. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 3-4 patak torkolata előtti rész, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 3.-4. befolyó-p előtt 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve Diptera CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

8

Ephemeroptera CAENIDAE ( 5 ) Caenis rivulorum

1

Odonata LIBELLULIDAE ( 6 ) Orthetrum brunneum

2

Taxoncsoport Diptera Ephemeroptera Odonata

Taxonszám BMWP Összpontszám : 1 1 Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) 1

13 :

4,33

Vízminőségi indexek átlaga:

3,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

III.A. Kevésbé szennyezett

46

45. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 4. patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 4. befolyó-p 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

65

Ephemeroptera HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Heptageniidae Gen. sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Rhithrogena beskidensis

1 5

8 6

Heteroptera GERRIDAE ( 4 ) Aquarius paludulum

2

Megaloptera SIALIDAE ( 3 ) Sialis lutaria

1

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Anabolia furcata LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Potamophylax nigricornis LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Halesus radiatus

Taxoncsoport Crustacea

GLOSSOSOMATIDAE ( 7 ) Agapetus sp. HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche tenuis

1 3 2

Taxonszám 1

Ephemeroptera Heteroptera

2 1

Megaloptera Trichoptera

1 5

BMWP Összpontszám :

53

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,30

Vízminőségi indexek átlaga:

5,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.B. Kiváló minőségű

47

46. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 5. patak, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 5. befolyó-p 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Bivalvia SPHAERIIDAE ( 3 )

GERRIDAE ( 4 ) Gerris sp.

Pisidium sp. Coleoptera GYRINIDAE ( 5 )

1

Gyrinidae Gen. sp. Ad. Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

3

50

Diptera SIMULIIDAE ( 3 ) Simuliidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 )

4

Chironomidae Gen. sp.

4

Ephemeroptera HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Heptageniidae Gen. sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

8

2

Odonata AESHNIDAE ( 6 ) Aeshna caerulea

1

Plecoptera LEUCTRIDAE ( 10 ) Leuctridae Gen. sp. NEMOURIDAE ( 7 ) Nemoura cambrica

1 4

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Limnephilidae Gen. sp.

1

3

Heteroptera

Taxoncsoport Bivalvia Coleoptera Crustacea Diptera Ephemeroptera

Taxonszám 1 1 1 2 2

Heteroptera

1

Odonata Plecoptera Trichoptera

1 2 1

BMWP Összpontszám :

60

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

5,00

Vízminőségi indexek átlaga:

5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.C. Kiváló minőségű

48

47. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó 5 patak előtti tér, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Csórréti-tározó, 5. befolyó-p előtt 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

Család (BMWP)

megfigyelt egyedek (db)

Taxon neve Diptera CHAOBORIDAE ( 4 ) Chaoborus crystallinus CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp.

Taxoncsoport Diptera

2 8

Taxonszám 2

BMWP Összpontszám :

6

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) : 3,00 Vízminőségi indexek átlaga:

1,5

Vízminőségi osztály: V.A. Minősítés: Nagyon szennyezett

49

48. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Csórréti tározó kifolyó, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Csórréti-tározó, tározó kifolyó Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Coleoptera DYTISCIDAE ( 5 ) Agabus didymus Ad.

1

Crustacea GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

8

Diptera LIMONIIDAE ( 2 ) Limoniidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE ( 2 ) Chironomidae Gen. sp. TIPULIDAE ( 3 ) Tipulidae Gen. sp.

1 18 1

Ephemeroptera HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Rhithrogena picteti BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp.

3 4

HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Epeorus assimilis

Taxoncsoport Coleoptera

LEPTOPHLEBIIDAE ( 6 ) Paraleptophlebia werneri HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Heptagenia sulphurea Plecoptera NEMOURIDAE ( 7 ) Nemurella pictetii

5 1

2

Trichoptera LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Micropterna lateralis LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Ecclisopteryx madida POLYCENTROPODIDAE ( 7 ) Plectrocnemia conspersa RHYACOPHILIDAE ( 7 ) Rhyacophila fasciata HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche tenuis

2 2 2

3 1

1

Taxonszám 1

Crustacea Diptera

1 3

Ephemeroptera Plecoptera

5 1

Trichoptera

5

BMWP Összpontszám :

82

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) : Vízminőségi indexek átlaga: Vízminőségi osztály: Minősítés: Kiváló minőségű

50

6 I.A.

5,13

49. jegyzőkönyv Nagy patak vízrendszere, Szén-patak torkolata felett, makrozoobenton mintavételi jegyzőkönyv, 2004. 05. 03. Mintavételi hely neve : Mintavétel dátuma : Minta laborszáma :

Nagy patak, Szén-patak torkolat felett 2004.05.03.

TAXONLISTA Taxoncsoport

megfigyelt egyedek (db)

Család (BMWP) Taxon neve Crustacea ASTACIDAE ( 6 ) Astacus astacus GAMMARIDAE ( 4 ) Gammarus balcanicus

2 60

Ephemeroptera HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Rhithrogena sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Ecdyonurus sp. BAETIDAE ( 4 ) Baetidae Gen. sp. HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Rhithrogena beskidensis HEPTAGENIIDAE ( 6 ) Epeorus assimilis

HYDROPSYCHIDAE ( 5 ) Hydropsyche pellucidula GOERIDAE ( 10 ) Goera pilosa LIMNEPHILIDAE ( 6 ) Allogamus uncatus

2 1 1

20 1 45 8 1

Plecoptera NEMOURIDAE ( 7 ) Protonemura sp.

1

Trichoptera

Taxoncsoport Crustacea

Taxonszám 2

Ephemeroptera Plecoptera

5 1

Trichoptera

3

BMWP Összpontszám :

66

Taxononkénti átlagpontszám (ASPT) :

6,00

Vízminőségi indexek átlaga:

5,5

Vízminőségi osztály: Minősítés:

I.B. Kiváló minőségű

51

Rákos-p, Gödöllő buszpu_ 2004_05_04_

Rákos-p, Tavak felett 2004_05_04_

Gödöllői tavak, I_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, III_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, IV_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, V_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, VII_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, VIII_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, IX_ tó 2004_05_04_

Rákos-p, Isaszeg alatt 2004_05_04_

Rákos-p, Pécel vízmérce 2004_05_04_

Rákos-p, Budapest határa 2004_05_04_

Rákos-p, ÉGIS 2004_05_04_

Rákos-p, Reanal 2004_05_04_

Rákos-p, Torkolat 2004_05_04_

Agabus sp. Ad. 0 Dytiscidae Gen. sp. Ad. 0 Elmidae Gen. sp. Ad. 10 Asellus aquaticus 0 Gammarus fossarum 2000 Ceratopogonidae Gen. sp. 0 Chironomidae Gen. sp. 0 Psychodidae Gen. sp. 3 Ptychoptera sp. 0 Simulium (Simulium) sp. 0 Stratiomyiidae Gen. sp. 0 Baetidae Gen. sp. 1 Baetis vernus 0 Cloeon dipterum 0 Caenis luctuosa 0 Caenis robusta 0 Bithynia tentaculata 0 Lymnaea stagnalis 0 Radix ovata 0 Physella heterostropha 0 Gyraulus albus 0 Planorbarius corneus 0 Planorbis planorbis 0 Aquarius paludulum 0 Nepa cinerea cinerea 0 Dina apathyi 0 Erpobdella octoculata 0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

1 0 1 0

1 0 1 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 50 300 0 0 0

0 0 9 0

0 0 1 0

0 0 1 0

0 0 1 0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 10 0 0 0 0

3 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

5 0 0

0 0 0

0 15 0 0 0 0

15 15 0 0 0 0

6 0 0

1 0 0

5 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

20

3

1

0

0

0 1 7 0 0 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 3 0 0 1

0 0 0 0 3 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 3 0

0 1 0 0 0 0 1 0 0

0 1 0 0 0 0 1 0 0

0 2 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 8

0 0 0 0 1 0 0 1

0 0 0 0 2 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

3 0 0 0 2 1 0 0

0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 1 2 0 0 0 9

0 0 0 1 0 0 0 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 10

0 0 0 0 0 0 0 2

taxon

Rákos-p, Forrás 2004_05_04_

92. táblázat Rákos patak, makrozoobenton taxonok összesítése, 2004.05.04.,

0 0 0 0 0 0 0 0

52

6

0

taxon

Rákos-p, Forrás 2004_05_04_

Rákos-p, Gödöllő buszpu_ 2004_05_04_

Rákos-p, Tavak felett 2004_05_04_

Gödöllői tavak, I_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, III_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, IV_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, V_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, VII_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, VIII_ tó 2004_05_04_

Gödöllői tavak, IX_ tó 2004_05_04_

Rákos-p, Isaszeg alatt 2004_05_04_

Rákos-p, Pécel vízmérce 2004_05_04_

Rákos-p, Budapest határa 2004_05_04_

Rákos-p, ÉGIS 2004_05_04_

Rákos-p, Reanal 2004_05_04_

Rákos-p, Torkolat 2004_05_04_

Erpobdella testacea Trocheta cylindrica Glossiphonia complanata Hemiclepsis marginata Haemopis sanguisuga Calopteryx splendens Ischnura elegans Libellula depressa Orthetrum brunneum Oligochaeta Gen. sp. Hydropsyche pellucidula Anabolia furcata Cyrnus trimaculatus Plectrocnemia conspersa

0 0

0 0

0 1

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 0 1 0 2 0 13 0 0

1 0 0 4 0 0 0

0 0 0 6 0 0 0

0 0 0 3 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 2 0 1 0

0 1 0 0 0 0 0

0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 2 0

6 0 0

8 15 0 0 0 0

1 0 0

0 0 0 0 8 45 24 12 2 11 10 5

0 5 2

0 0 0

0 5 1

0 0 0 0 0 0 0 0 12 75 352 44 18 29 0 6 7 10 7 5 6

0 9 4

6 2020 5

2 0 0

53

02 Rákos-p, Gödöllő buszpu_

03 Rákos-p, Tavak felett

04 Gödöllői tavak, I_ tó

05 Gödöllői tavak, III_ tó

06 Gödöllői tavak, IV_ tó

07 Gödöllői tavak, V_ tó

08 Gödöllői tavak, VII_ tó

10 Gödöllői tavak, IX_ tó

11 Rákos-p, Isaszeg alatt

12 Rákos-p, Pécel vízmérce

14 Rákos-p, ÉGIS

15 Rákos-p, Reanal

16 Rákos-p, Torkolat

Sphaerium sp. Coleoptera Gen. sp. Lv. Agabus guttatus Ad. Hygrotus impressopunctatus Ad. Platambus maculatus Lv. Scarodytes halensis Ad. Elmidae Gen. sp. Lv. Brychius elevatus Lv. Haliplus sp. Lv. Limnoxenus niger Ad. Asellus aquaticus Gammarus fossarum Ceratopogonidae Gen. sp. Chironomidae Gen. sp. Tanypus vilipennis Ptychoptera sp. Simuliidae Gen. sp. Simulium sp. Tipulidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Baetis vernus Cloeon dipterum Caenis robusta Bithynia tentaculata Potamopyrgus antipodarum Lymnaea stagnalis Radix ovata Physella acuta Physella heterostropha Anisus spirorbis Anisus vortex Gyraulus albus

01 Rákos-p, Forrás

taxon

93. táblázat Rákos patak, makrozoobenton taxonok összesítése, 2004.07.12.

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 0

0 1 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

2 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 5 3 100 0 0 0 0 0 0 2 0 4 69 8 0 0 0 0 10 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 120 1 0 1 0 0 0 0 0 0 12 0 0 0 25 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 2 0 0 0 0 0 7 0 0 7 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 5 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 120 0 0 0 0 4 50 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 6 3 0 0 0

0 0 0 0 0 2 0 70 0 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 0 2 0 0 0

0 0 5 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 1

0 5 3 0 0 0 0 0

54

0 0 1 3 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 17 27 9 0 0 0 0 0 0 4 4 21 7 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 2 0 42 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

04 Gödöllői tavak, I_ tó

05 Gödöllői tavak, III_ tó

06 Gödöllői tavak, IV_ tó

07 Gödöllői tavak, V_ tó

08 Gödöllői tavak, VII_ tó

10 Gödöllői tavak, IX_ tó

11 Rákos-p, Isaszeg alatt

12 Rákos-p, Pécel vízmérce

0 1 0 0 0 0 0 1 0 3 0 0 0

0 0 0 2 0 0 8 0 0 0 0 3 0

0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0

0 0 0 0 1 5 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 17 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 12 0 0 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 3 0 0 0 0 115 129 93 80 34 6 6 16 14 9

55

16 Rákos-p, Torkolat

03 Rákos-p, Tavak felett

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

15 Rákos-p, Reanal

02 Rákos-p, Gödöllő buszpu_

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 8 20 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 1

14 Rákos-p, ÉGIS

01 Rákos-p, Forrás

taxon Planorbarius corneus Valvata sp. Corixidae Gen. sp. Sigara striata Aquarius paludulum Gerris lacustris Ilyocoris cimicoides Nepa cinerea cinerea Ranatra linearis Notonecta glauca glauca Dina apathyi Erpobdella octoculata Trocheta cylindrica Alboglossiphonia heteroclita Glossiphonia complanata Helobdella stagnalis Haemopis sanguisuga Sialidae Gen. sp. Sialis lutaria Aeshnidae Gen. sp. Ischnura elegans Orthetrum brunneum Platycnemis pennipes Oligochaeta Gen. sp. Ecnomus tenellus Hydropsyche pellucidula Mystacides longicornis Plectrocnemia conspersa

0 0 0 0 0 9 1 0 0 0 0 0 0 0 9 0 0 1 0 0 0 0 4 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 2 0 4 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 2 2 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 1 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33 2 6 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 29 14 23 189 138 115 62 47 5 11 8 9 9 15 10 10 8

Pisidium casertanum Pisidium sp. Dytiscidae Gen. sp. Ad. Asellus aquaticus Gammarus fossarum Gammarus roeselii Synurella ambulans Diptera Gen. sp. Chironomidae Gen. sp. Chironomus plumosus Tanypus vilipennis Limoniidae Gen. sp. Simuliidae Gen. sp. Tipulidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Bithynia tentaculata Lymnaea peregra Physa fontinalis Gyraulus albus Planorbarius corneus Planorbis planorbis Micronecta sp. Ilyocoris cimicoides Erpobdella octoculata Glossiphonia complanata Aeshna isosceles Calopteryx splendens Ischnura pumilio Orthetrum brunneum Platycnemis pennipes

0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 10 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 0 0 400 0 2 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0

0 0 0 0 0 1 250 0 0 0 0 35 0 1 0 0 20 430 800 0 5 0 0 0 0 318 0 1 0 0 6 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 56

0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 3 15 0 0 0 0 9 0 0 45 16 5 0 0 0 0 0 8 0 0 1 13 250 3 0 0 0 31 17 4 0 0 4 7 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 3 1 0 0 0 0 0 0 2 0 11 0 0 3 0 0 0 2 0 0

9 Galga-p, Jászfényszaru

8 Galga-p, Tura

7 Galga-p, Hévízgyörk

6 Galga-p, Iklad

5 Galga-p, Galgamácsa

4 Galga-p, Galgagyörk

3 Galga-p, Acsa

2 Galga-p, Galgaguta

1 Galga-p, Bekecsi-patak tork_ felett

taxon

94. táblázat Galga patak, makrozoobenton taxonok összesítése, 2004.03.29.

1 0 0 0 0 0 14 2 0 0 0 0 0 0 0 0 16 34 0 0 3 3 0 0 0 1 0 0 16 1 11 0 0 0 4 1 0 3 1 7 16 2 0 0 0 1 3 2 0 0 0 1 2 1 0 0 0 0 0 0

9 Galga-p, Jászfényszaru

8 Galga-p, Tura

7 Galga-p, Hévízgyörk

6 Galga-p, Iklad

5 Galga-p, Galgamácsa

4 Galga-p, Galgagyörk

3 Galga-p, Acsa

2 Galga-p, Galgaguta

1 Galga-p, Bekecsi-patak tork_ felett

taxon

Oligochaeta Gen. sp. 0 0 0 2 0 0 3 0 0 Nemoura cambrica 49 27 80 41 0 0 0 0 0 Hydropsyche angustipennis 0 0 0 0 2 0 0 0 0 Hydropsyche pellucidula 0 1 0 2 1 1 0 0 0 Anabolia furcata 0 0 0 0 0 0 3 0 3 Chaetopteryx major 0 4 3 20 0 3 0 0 0 Limnephilus affinis 0 0 0 0 0 0 1 0 0 Limnephilus elegans 0 0 0 1 0 0 3 0 0 Limnephilus extricatus 0 0 0 2 0 0 0 0 0 Limnephilus lunatus 0 0 0 0 2 0 0 0 0 Limnephilus rhombicus rhombicus 0 10 1 20 2 1 0 8 6 Nemotaulius punctatolineatus 0 0 0 0 0 0 0 1 0 51 476 1166 878 123 307 53 96 68 3 11 9 16 15 9 14 13 15

57

58

0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 65 50 0 0 0 8 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 2 0 1 0 0 0 1 2 0 0

0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2 0 8 18 0 1 0 0 0 0 0 1 0 4 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 3 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 2 60 0 0 0 0 0 0 45 0 0 1 1 0 0 8 0 20 0 0 0 0 0 0 0 0 0

10 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p előtt

09 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p

08 Csórréti-tározó, 4_ befolyó-p

07 Csórréti-tározó, 3_-4_ befolyó-p előtt

06 Csórréti-tározó, 3_ befolyó-p

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 50 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 1 0 0 13 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

12 Nagy patak, Szén-patak torkolat felett

0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 160 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 19 0 0 0 2 0 0 0 25 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

05 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p előtt

04 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p

03 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p előtt

02 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p

1 0 0 0 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 100 0 0 2 0 0 1 0 10 0 0 0 0 2 2 1 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 35 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 Csórréti-tározó, tározó kifolyó

Pisidium sp. Anodonta anatina Agabus didymus Ad. Laccophilus minutus Ad. Elmidae Gen. sp. Lv. Gyrinidae Gen. sp. Ad. Astacus astacus Gammarus balcanicus Chaoborus crystallinus Chironomidae Gen. sp. Limoniidae Gen. sp. Ptychoptera sp. Simuliidae Gen. sp. Tipulidae Gen. sp. Baetidae Gen. sp. Caenis rivulorum Ephemera sp. Ecdyonurus sp. Epeorus assimilis Heptagenia sulphurea Heptageniidae Gen. sp. Rhithrogena beskidensis Rhithrogena picteti Rhithrogena sp. Paraleptophlebia werneri Radix auricularia Radix ovata Gyraulus riparius Aquarius paludulum Gerris sp. Sialis lutaria Aeshna caerulea Orthetrum brunneum

01 Csórréti-tározó, torkolat

taxon

95. táblázat Nagy patak vízrendszere, makrozoobenton taxonok összesítése, 2004.05.03.

taxon

01 Csórréti-tározó, torkolat

02 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p

03 Csórréti-tározó, 1_ befolyó-p előtt

04 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p

05 Csórréti-tározó, 2_ befolyó-p előtt

06 Csórréti-tározó, 3_ befolyó-p

07 Csórréti-tározó, 3_-4_ befolyó-p előtt

08 Csórréti-tározó, 4_ befolyó-p

09 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p

10 Csórréti-tározó, 5_ befolyó-p előtt

11 Csórréti-tározó, tározó kifolyó

12 Nagy patak, Szén-patak torkolat felett

Orthetrum cancellatum Oligochaeta Gen. sp. Plecoptera Gen. sp. Leuctridae Gen. sp. Nemoura cambrica Nemurella pictetii Protonemura sp. Agapetus sp. Goera pilosa Hydropsyche angustipennis Hydropsyche exocellata Hydropsyche pellucidula Hydropsyche tenuis Allogamus uncatus Anabolia furcata Ecclisopteryx madida Halesus radiatus Limnephilidae Gen. sp. Micropterna lateralis Potamophylax nigricornis Philopotamus montanus montanus Wormaldia occipitalis occipitalis Plectrocnemia conspersa Rhyacophila fasciata Rhyacophila praemorsa

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 3 0 0

0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0

1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 5 0 1 0 2 0 0 3

0 0 0 1 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 2 0

0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 2 0 1 0 0 0 0 0 0

0

0

0

17

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2 0 0 0 0 0 0 8 160 6 11

59

0 0 0 0 0 0 0 2 7 229 3 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 82 11 94 82 10 55 142 7 9 3 10 12 2 16 11

96. táblázat A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Rákos patak, 2004 június

vízminőségi osztály

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok

TAXONOK

1 (u- 1 (u- 2 (o) o) o) I I I

4 (m) II

60

3 (o- 3 (o- 3 (o- 3 (o- 2 (o) 2 (o) 2 (o) 3 (o- 3 (o- 3 (o- 2 (o) 2 (o) 2 (o) 2 (o) 2 (o) 2 (o) 2 (o) 2 (o) 1 (um) m) m) m) m) m) m) o) I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

4 (m I

RP3 RP3 RP2 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP9 RP8 RP7 RP6 RP5 RP4 RP3 RP2 RP1 min m 1 0 9 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2262 2261 2260 2259 2258 2257 2256 2255 2254 2253 2252 2251 2250 2249 2248 2247 2246 2245 2244 2243 2242 2241 48 32 127 460 190 190 222 222 95 175 127 159 143 111 159 206 206 111 95 206 127 111 32 4 1 0 1 1 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 2 46 204 87 152 15 80 52 30 38 39 128 84 162 37 98 116 165 183 130 64 138 2 2 1 1 0 45 128 6 8 5 1 4 2 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 6 0 55 36 22 17 9 0 0 6 0 4 0 8 0 0 4 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 42 0 43 0 4 6 4 0 0 0 135 2 11 0 16 0 34 0 0 0 1 0 0 6 792 0 0 2 85 0 48 254 738 270 293 1 112 47 91 35 9 9 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1592 954 756 567 606 109 223 107 254 242 257 67 111 21 181 64 329 107 257 0 15 0 43 46 76 30 21 0 9 1 13 0 19 31 1 50 4 50 24 8 27 8 11 0 0 5 0 167 31 0 0 17 15 45 15 20 277 78 51 0 64 121 1 0 40 17 0 2 0 2 4 944 242 374 234 118 174 126 102 419 359 82 195 176 116 187 100 162 113 112 0 9 0 0 0 5 6 0 0 0 0 2 0 13 12 1 0 39 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 51 134 387 4273 1771 1434 1132 1129 432 679 654 1752 1423 1122 586 794 625 912 489 898 469 646 51 42 0,2 0,4 1,3 14,1 5,8 4,7 3,7 3,7 1,4 2,2 2,2 5,8 4,7 3,7 1,9 2,6 2,1 3,0 1,6 3,0 1,5 2,1 0,2 14

A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Rákos patak, 2004. június 14.

vízminőségi osztály Qb

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok

TAXONOK

IV 2

5 (meu) III 5 III 4

6 (eu)

5 (meu) III 5

IX. sz. min tó RP 20 31 1031 301 17 2 233 44 19607 12 0 0 384 0 3 0 470 2 0 0 21 0 19 0 32 0 6 0 0 0 373 373 0 0 1 0 22195 11753 73,0 38,7

7 (eu- 6 (eu) p) IV III 2 3

VIII. sz. tó RP 21 30 372 51 2226 7299 16504 20057 323 394 1012 254 62 282 805 76 3143 42 147 53048 174,5

61

5 (meu) III 5

8 (p)

5 (meu) III 5

7 (eu- 7 (eup) p) IV IV 2 2

II. sz. III. IV. sz. V. sz. VI. sz. VII. tó sz. tó tó tó tó sz. tó RP 27 RP 26 RP 25 RP 24 RP 23 RP 22 27 24 26 25 28 29 650 301 390 1708 689 351 34 17 2 34 34 12 915 3984 5434 786 726 44 3841 9509 3745 145 1799 2407 146 6512 1435 126 3096 6134 3913 4400 18896 480 1061 0 457 506 2318 60 0 601 1658 1689 1071 60 6176 2 260 2873 624 0 0 0 21 227 0 151 29 99 7 31 0 10 0 0 49305 1099 1990 29 114 138 599 510 273 621 137 58 196 19 0 184 0 0 6644 7586 7539 8304 4109 2168 44 13 0 14 0 0 0 65 0 311 1 2 68688 39341 43716 13022 17971 12014 226,0 129,4 143,8 42,8 59,1 39,5

I. sz. tó RP 28 23 333 9 59 12 0 0 0 764 0 0 0 0 0 0 10576 0 0 11753 38,7

átl

IV 2

8 (p)

7 (eup) IV 2

1708 647 51 23 5434 1601 19607 5374 16504 3773 20057 5466 2318 474 6176 1365 2873 530 254 89 62 14 49305 5888 805 334 196 53 10576 5605 44 12 311 58 68688 31305 226,0 103,0

max

A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Gödöllői halastavak, 2004. június 15.

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

TAXONOK

62

RP3 RP3 RP2 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP1 RP9 RP8 RP7 RP6 RP5 RP4 RP3 RP2 RP1 min m 1 0 9 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2262 2261 2260 2259 2258 2257 2256 2255 2254 2253 2252 2251 2250 2249 2248 2247 2246 2245 2244 2243 2242 2241 9,1 10,0 9,9 27,1 26,0 33,0 12,2 19,5 23,0 27,1 17,2 9,1 93 93,5 23,6 32,8 10,8 10,7 13,3 19,6 19,7 22,0 25,7 19,4 1,3 0,3 0,2 0,0 0,1 0,0 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,1 0,0 0,1 0,2 0,0 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 0,2 0,0 4,2 34,3 52,7 2,0 8,6 1,1 7,1 4,6 6,9 5,6 6,0 7,3 5,9 14,5 6,4 12,3 18,6 18,1 37,5 14,5 13,7 21,3 1,1 52 1,0 0,4 0,1 1,0 7,2 0,4 0,7 0,4 0,3 0,5 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7 0,0 4,1 0,0 1,3 2,0 1,5 1,5 0,8 0,0 0,0 1,0 0,0 0,3 0,0 1,3 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 3,0 0,0 0,4 1,5 0,6 0,0 0,0 0,0 12,1 0,3 1,3 0,0 1,7 0,0 3,7 0,0 0,0 0,0 12 0,0 0,0 1,5 18,5 0,0 0,0 0,2 7,6 0,0 7,1 38,8 42,1 19,0 26,1 0,1 14,1 7,6 9,9 7,3 1,0 1,9 0,0 0,0 42 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,4 0,0 0,0 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 0,0 0,0 0,0 37,3 53,9 52,7 50,1 53,7 25,2 32,8 16,4 14,5 17,0 22,9 11,4 13,9 3,4 19,8 13,2 36,7 22,9 39,8 0,0 53 0,0 32,2 11,8 1,8 1,7 1,4 0,0 0,8 0,3 1,9 0,0 1,1 2,2 0,1 8,6 0,5 8,0 2,6 1,6 3,1 1,6 1,6 0,0 32 0,0 3,5 0,0 3,9 1,8 0,0 0,0 1,5 3,5 6,7 2,3 1,2 19,5 6,9 8,6 0,0 10,3 13,3 0,3 0,0 8,5 2,6 0,0 19 0,0 1,5 0,9 22,1 13,7 26,1 20,6 10,4 40,2 18,5 15,7 23,9 25,2 7,4 33,2 22,2 18,6 20,5 20,5 18,1 24,1 17,3 0,0 40 0,0 0,0 0,0 0,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,8 0,8 0,1 0,0 4,9 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 100, 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A fitoplankton összetétele (%). Rákos patak, 2004. június 14.

97. táblázat A fitoplankton összetétele (%). Rákos patak, 2004 június

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

TAXONOK

63

I. sz. II. sz. III. IV. sz. V. sz. VI. sz. VII. VIII. IX. sz. tó tó sz. tó tó tó tó sz. tó sz. tó tó RP 28 RP 27 RP 26 RP 25 RP 24 RP 23 RP 22 RP 21 RP 20 23 27 24 26 25 28 29 30 31 2,8 0,9 0,8 0,9 3,8 2,9 0,7 4,6 13,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1 0,5 1,3 6,0 4,0 0,4 4,2 1,1 10,1 12,4 0,1 5,6 8,6 1,1 24,2 10,0 20,0 13,8 88,3 0,0 0,2 3,3 1,0 0,0 16,6 17,2 51,1 31,1 0,0 5,7 3,7 5,9 0,0 1,7 11,2 43,2 37,8 0,0 0,7 1,3 5,3 0,5 0,0 5,0 0,6 0,0 6,5 2,4 4,3 2,4 0,5 0,0 0,7 2,1 34,4 0,0 0,4 7,3 1,4 0,0 0,0 0,0 1,9 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 1,2 0,2 0,8 0,5 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 2,8 4,6 0,2 0,6 1,1 0,5 0,1 71,8 0,0 0,9 1,3 0,6 4,8 0,8 0,5 1,5 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 1,4 0,0 0,0 0,1 0,0 9,7 5,9 1,7 90,0 19,3 17,2 63,8 22,9 18,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 2,4 0,0 0,0 0,3 0,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A fitoplankton összetétele (%) . Gödöllői halastavak, 2004. június 15.

0,7 0,0 0,4 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,7 0,0 0,0

min

13,1 0,3 12,4 88,3 51,1 43,2 5,3 34,4 7,3 1,2 0,1 71,8 4,8 1,4 90,0 0,1 2,4

max

3,4 0,1 4,5 19,1 13,4 12,1 1,5 5,9 1,2 0,4 0,0 9,1 1,2 0,2 27,6 0,0 0,3 100,0

átl

G11

G8

vízminőségi osztály

I

I

II

I

I

Becske Galga- Acsa Galga- Galgai-patak guta györk mácsa tork. felett SUM piko 63 48 32 48 16 SUM nano 1 0 0 0 0 SUM Flagellatae 69 2 23 6 0 SUM Chroococcales 5 0 0 0 0 SUM Oscillatoriales 31 0 21 0 0 SUM Nostocales 0 0 0 0 0 SUM Euglenophyta 0 0 2190 21 60 SUM Cryptophyta 46 3 3 17 42 SUM Dinophyta 0 0 0 0 0 SUM 0 0 0 0 0 Chrysophyceae SUM Xanthohyceae 0 0 0 0 0 SUM Centrales 0 0 0 0 21 SUM Pennales 11 90 5 1848 828 SUM Volvocales 8 11 0 15 0 SUM 24 3 75 18 18 Chlorococcales SUM Ulothricales 2 0 0 0 0 SUM Desmidiales 0 0 738 43 0 SUM 260 156 3088 2015 985 számított a-klorofill 0,9 0,5 10,2 6,6 3,2 koncentráció (mg/l) trofitás-fok 1 (u-o) 1 (u-o) 3 (o-m) 3 (o-m) 2 (o)

MINTAVÉTELI HELYEK G19 G16 G14

0 0 1211 4,0

0 543 6413 21,1

0 0 1718 5,7

0 429 1172 21 34

48 0 2 0 2 0 0 9 0 2

Tura

G2

I

64

I

3 (o-m) 3 (o-m)

0 771 340 0 35

0 4213 1305 0 236

5 (meu) II

48 0 3 0 1 0 1 10 0 2

Hévízgyörk

G3

16 0 19 0 0 0 39 43 0 0

Iklad

G7

I

2 (o)

0 0 300 1,0

0 86 96 0 32

32 0 25 0 0 0 0 6 0 24

I

1 (u-o)

0 0 156 0,5

0 0 5 0 3

16 0 0 0 0 0 0 3 0 0

Jászfény-szaru

G1

min

5 (meu) II

2 738 6413 21,1

0 4213 1848 21 236

63 1 69 5 31 0 2190 46 0 24

max

I

3 (o-m)

0 147 1794 5,9

0 613 633 6 53

39 0 16 1 6 0 257 20 0 3

átl

98. táblázat A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Galga patak, 2004. július 13

TAXONOK

2,4 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 1,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 91,7 0,8 0,9 0,0 2,1 100,0

0,0 0,0 0,2 0,0 2,4 0,0 23,9 100,0

Galgagyörk

1,0 0,0 0,8 0,0 0,7 0,0 70,9 0,1 0,0 0,0

Acsa

G11

0,0 0,0 100,0

0,0 2,2 84,1 0,0 1,8

1,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,1 4,3 0,0 0,0

Galgamácsa

G8

0,0 8,5 100,0

0,0 65,7 20,4 0,0 3,7

0,2 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,6 0,7 0,0 0,0

Iklad

G7

65

0,0 0,0 100,0

0,0 63,7 28,1 0,0 2,9

3,9 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,1 0,9 0,0 0,2

Hévízgyörk

G3

0,0 0,0 100,0

0,0 24,9 68,2 1,2 2,0

2,8 0,0 0,1 0,0 0,1 0,0 0,0 0,5 0,0 0,1

Tura

G2

0,0 0,0 100,0

0,0 28,6 32,0 0,0 10,6

10,6 0,0 8,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 0,0 7,9

0,0 0,0

0,0 0,0 0,2 0,0 0,9

0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0

Jászfény-szaru

G1

min

0,9 23,9

0,0 65,7 91,7 6,8 10,6

30,6 0,3 26,4 1,9 12,0 0,0 70,9 17,6 0,0 7,9

max

0,1 3,8 100,0

0,0 20,6 43,0 1,3 3,9

8,6 0,0 4,2 0,2 1,4 0,0 8,7 3,2 0,0 0,9

átl

99. táblázat A fitoplankton összetétele (%). Galga patak, 2004. július 13.

MINTAVÉTELI HELYEK G19 G16 G14

Becske Galgag i-patak uta tork. felett SUM piko 24,4 30,6 SUM nano 0,3 0,0 SUM Flagellatae 1,2 26,4 SUM Chroococcales 1,9 0,0 SUM Oscillatoriales 0,0 12,0 SUM Nostocales 0,0 0,0 SUM Euglenophyta 0,0 0,0 SUM Cryptophyta 1,9 17,6 SUM Dinophyta 0,0 0,0 SUM 0,0 0,0 Chrysophyceae SUM Xanthohyceae 0,0 0,0 SUM Centrales 0,0 0,0 SUM Pennales 4,3 57,8 SUM Volvocales 3,1 6,8 SUM 9,0 1,7 Chlorococcales SUM Ulothricales 0,9 0,0 SUM Desmidiales 0,0 0,0 SUM 100,0 100,0

TAXONOK

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok vízminőségi osztály Qb

TAXONOK

3 (o-m) I 9

4 (m) II 8

3 (o-m) 3 (o-m) I I 9 9

4 (m) II 8

3 (o-m) I 9

MINTAVÉTELI HELYEK T0 T1 T2 T3 T4 tározó Csórrét Csórrét Csórrét Csórrét Csórrét min iiiiitározó, tározó, tározó, tározó, tározó, felszín 4.5 m 8.0 m 11.5 m 14.0 m 32 143 16 32 48 16 1 1 1 1 0 0 47 28 100 175 29 28 4 9 14 21 21 4 459 475 117 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 67 47 122 186 155 47 0 1889 0 0 1493 0 5 28 84 54 102 5 0 0 10 0 0 0 914 1263 1476 1471 1974 914 33 0 13 0 0 0 0 4 46 64 53 0 3 11 4 17 17 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1565 3896 2003 2020 3892 1565 5,1 12,8 6,6 6,6 12,8 5,1

66

4 (m) II 8

143 1 175 21 475 0 0 186 1889 102 10 1974 33 64 17 0 0 3896 12,8

max

3 (o-m) I 9

54 1 76 14 210 0 0 115 676 54 2 1420 9 34 10 0 0 2675 8,8

átl

2 (o) I

16 0 15 2 249 0 0 0 0 7 0 241 36 0 0 0 0 566 1,9

Kifolyó -patak

1 (u-o) I

32 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 55 0 0 0 0 91 0,3

Nagy patak

4 (m) II

16 3 140 33 0 0 0 213 746 14 11 2051 4 0 27 0 0 3257 10,7 3 (o-m) I

16 1 55 12 0 0 0 101 0 11 0 2086 0 15 14 0 0 2311 7,6 4 (m) II

16 1 41 16 0 0 0 116 982 48 0 2060 66 6 29 0 0 3381 11,1

48 0 78 31 0 0 0 63 510 68 0 1781 7 0 12 0 0 2598 8,5

16 0 41 12 0 0 0 63 0 11 0 1781 0 0 6 0 0 2311 7,6 3 (o-m) 3 (o-m) 3 (o-m) I I I

48 1 73 19 3 0 0 132 0 17 0 1926 151 0 6 0 0 2376 7,8

4 (m) II

48 3 140 33 3 0 0 213 982 68 11 2086 151 15 29 0 0 3381 11,1

P1 P2 P3 P4 P5 befolyó patakok 1. 2. 3. 4. 5. min max befolyó befolyó befolyó befolyó befolyó

100. táblázat A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15.

3

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

TAXONOK

67

3,7 0,1 8,6 1,0 29,3 0,0 0,0 9,2 48,5 4,2 0,5 73,7 2,1 3,2 0,8 0,0 0,0

max

1,9 0,0 3,6 0,6 9,5 0,0 0,0 5,0 17,4 2,1 0,1 57,6 0,6 1,4 0,4 0,0 0,0 100,0

átl

2,8 0,1 2,7 0,4 44,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 0,0 42,5 6,4 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0

Kifolyó -patak 34,7 0,0 4,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60,6 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0

Nagy patak 0,5 0,1 4,3 1,0 0,0 0,0 0,0 6,5 22,9 0,4 0,3 63,0 0,1 0,0 0,8 0,0 0,0 100,0

0,7 0,0 2,4 0,5 0,0 0,0 0,0 4,4 0,0 0,5 0,0 90,3 0,0 0,6 0,6 0,0 0,0 100,0

0,5 0,0 1,2 0,5 0,0 0,0 0,0 3,4 29,1 1,4 0,0 60,9 1,9 0,2 0,9 0,0 0,0 100,0

2,0 0,0 3,1 0,8 0,1 0,0 0,0 5,6 0,0 0,7 0,0 81,0 6,4 0,0 0,3 0,0 0,0 100,0

1,8 0,0 3,0 1,2 0,0 0,0 0,0 2,4 19,6 2,6 0,0 68,6 0,3 0,0 0,5 0,0 0,0 100,0

0,5 0,0 1,2 0,5 0,0 0,0 0,0 2,4 0,0 0,4 0,0 60,9 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0

2,0 0,1 4,3 1,2 0,1 0,0 0,0 6,5 29,1 2,6 0,3 90,3 6,4 0,6 0,9 0,0 0,0

P1 P2 P3 P4 P5 befolyó patakok 1. 2. 3. 4. 5. min max befolyó befolyó befolyó befolyó befolyó

101. táblázat A fitoplankton összetétele (%). Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15.

MINTAVÉTELI HELYEK T0 T1 T2 T3 T4 tározó Csórrét Csórrét Csórrét Csórrét Csórrét min iiiiitározó, tározó, tározó, tározó, tározó, felszín 4.5 m 8.0 m 11.5 m 14.0 m 2,0 3,7 0,8 1,6 1,2 0,8 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 3,0 0,7 5,0 8,6 0,7 0,7 0,3 0,2 0,7 1,0 0,6 0,2 5,8 0,0 0,0 0,0 29,3 12,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,3 1,2 6,1 9,2 4,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 48,5 38,4 0,3 0,7 4,2 2,7 2,6 0,3 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 58,4 32,4 73,7 72,8 50,7 32,4 2,1 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 2,3 3,2 1,4 0,0 0,2 0,3 0,2 0,8 0,4 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 0,0 0,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Achnanthaceae KÜTZING 1844 Achnanthes hungarica (GRUN.) GRUN. Achnanthes lanceolata (BRÉB.) GRUN. ssp. lanceolata var. lanceolata Achnanthes minutissima KÜTZ. var. minutissima Achnanthes spp. Cocconeis placentula EHR. SUM Achnanthaceae

ARAPHIDINEAE Fragilariaceae HUSTEDT 1930 Fragilaria capucina DESM. var. vaucheriae (KÜTZ.) LANGE-BERT. Fragilaria pinnata EHR. Fragilaria sp. Synedra ulna (NITZSCH) EHR. var. ulna SUM Fragilariaceae

PENNALES

CENTRALES Aulacoseira granulata (EHR.) SIM.var.angustissima (O. MÜLL.) SIM. Cyclotella atomus HUST. Cyclotella meneghiniana KÜTZ. Cyclotella sp. Melosira varians AG. Stephanodiscus hantzschii GRUN. var. hantzschii SUM Centrales

DIATOMOPHYCEAE

TAXONOK

1,0 12,5 2,1 0,0 4,2 19,8

0,9 0,0 0,9 2,7 40,3 0,0 0,0 41,1

0,0 0,0 9,4 9,4

0,0 0,9

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

0,0 14,6 1,0 2,1 0,0 17,7

0,0

0,0 0,8

0,0

0,0 2,7 0,0 0,0 0,0 2,7

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

0,0

0,0

68

0,0 0,9 0,0 0,9

0,0 0,0

0,0 1,8 0,0 1,8

0,0

2,7 29,2 0,0 0,0 0,9 32,7

0,0

MINTAVÉTELI HELYEK RP3 RP3 RP2 RP1 1 0 9 9

0,0 9,3 2,9 12,1

0,0 0,0

0,0 0,0 37,1 37,1

0,0

0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 2,9

0,7

RP1 8

Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Rákos patak, 2004. július 12.

4,9 0,0 13,1 23,5

0,0 5,5

0,5 0,0 4,4 6,6

1,6

0,0 32,8 0,0 0,0 0,0 32,8

0,0

RP1 1

0,0 0,0 0,9 3,4

0,0 2,6

0,0 2,6 0,0 2,6

0,0

0,9 75,9 0,0 0,0 0,0 76,7

0,0

RP7

0,0 0,9 0,0 0,9

0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

0,9 94,0 0,0 0,0 0,0 94,9

0,0

RP1

102. táblázat Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Rákos patak, 2004. július 12

0,0 0,0 0,0

0,0 2,7 2,7

0,0 77,3 2,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,6 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 2,7 0,0 0,0 87,3

0,0 2,1 2,1

2,1 11,5 13,5

0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 11,5 1,0 0,0 1,0 7,3 3,1 0,0 0,0 3,1 6,3 0,0 0,0 34,4

0,0 0,0 0,0

0,0 21,2 21,2

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 43,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 43,4

0,0 0,0 0,0

0,0 2,1 2,1

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 30,0 0,0 5,7 0,0 0,0 45,7

0,5 0,0 0,5

0,0 3,8 3,8

0,0 16,4 0,0 0,0 0,5 0,0 10,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 3,3 0,5 0,5 32,2

0,0 0,0 0,0

0,0 5,2 5,2

0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,3 0,0 0,9 12,1

0,9 0,0 0,9

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 1,7

69

3,9 4,5 3,1 0,0 0,0 0,5 0,0 1,7 3,9 4,5 3,1 0,0 0,0 0,5 0,0 1,7 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

0,0 0,0 0,0

Surirellaceae KÜTZING 1844 Surirella brebissonii KRAMM. et LANGE BERT. Surirella ovata KÜTZ. SUM Surirellaceae

Pennales spp. (egyéb) SUM Pennales (egyéb) SUM

0,0 0,8 0,8

0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 0,8 13,2 0,0 3,9 3,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 22,5 2,3 54,3

Bacillariaceae EHRENBERG 1840 Nitzschia commutata GRUN. Nitzschia (Lanceolatae) spp. SUM Bacillariaceae

Naviculaceae KÜTZING 1844 Amphora fogediana KRAMM. Amphora cf. pediculus (KÜTZ.) GRUN. Amphora sp. Cymbella cistula (EHR.) KIRCHN. Cymbella sinuata GREG. Diploneis elliptica (KÜTZ.) CLEVE Gomphonema cf. parvulum (KÜTZ.) GRUN. Gomphonema truncatum EHR. Gomphonema sp. (RP31) Gomphonema spp. Navicula capitata EHR. var. capitata Navicula capitatoradiata GERMAIN Navicula pygmaea KÜTZ. Navicula subminuscula MANGUIN (?) Navicula viridula (KÜTZ.) EHR. Navicula spp. Rhoicosphaenia abbreviata (C. A. AG.) LANGE-BERT. Naviculaceae spp. SUM Naviculaceae

Naviculaceae KÜTZING 1844 Amphora cf. pediculus (KÜTZ.) GRUN. Amphora sp. Cymbella tumida (BRÉB.) VAN HEURCK Gomphonema cf. parvulum (KÜTZ.) GRUN. Gomphonema spp. Navicula capitata EHR. var. capitata Navicula capitatoradiata GERMAIN Navicula cryptotenella LANGE-BERT.

Achnanthaceae KÜTZING 1844 Achnanthes lanceolata (BRÉB.) GRUN. ssp. lanceolata var. lanceolata Achnanthes minutissima KÜTZ. var. minutissima Achnanthes sp. Cocconeis placentula EHR. SUM Achnanthaceae

ARAPHIDINEAE Fragilariaceae HUSTEDT 1930 Fragilaria capucina DESM. var. vaucheriae (KÜTZ.) LANGE-BERT. Fragilaria sp. Synedra ulna (NITZSCH) EHR. var. ulna SUM Fragilariaceae

PENNALES

CENTRALES Cyclotella meneghiniana KÜTZ. SUM Centrales

DIATOMOPHYCEAE

TAXONOK

5,0 0,8 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0

25,8 0,0 0,0 27,5

35,9 0,8 0,0 37,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0

1,7

0,0 0,0 0,0

2,3 0,0 2,3 0,8

0,0

0,0 0,0

0,0

0,0 0,0

70

0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 73,2 75,6

6,8 0,0 20,3 33,1 15,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0

2,4

2,4 0,0 3,3

0,8

0,0 0,0

6,0

0,8 0,8 1,5

0,0

0,8 0,8

MINTAVÉTELI HELYEK G19 G16 G14 G11

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 3,8 66,0 71,1

1,3

0,0 0,0 0,0

0,0

0,0 0,0

G8

Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Galga patak, 2004. július 13.

2,4 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8

0,0 1,6 33,9 36,2

0,8

0,0 0,8 0,8

0,0

0,0 0,0

G7

5,1 1,5 0,0 0,7 0,0 0,0 0,7 1,5

5,1 0,7 11,0 24,3

7,4

0,0 0,0 0,0

0,0

0,0 0,0

G3

1,7 0,0 0,9 0,9 0,0 0,9 0,0 0,9

0,0 0,0 22,2 23,9

1,7

1,7 0,0 1,7

0,0

0,0 0,0

G2

2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0

3,0 0,0 41,0 77,6

33,6

0,0 0,0 0,0

0,0

0,0 0,0

G1

103. táblázat Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Galga patak, 2004. július 13.

Pennales spp. (egyéb) SUM Pennales (egyéb) SUM

Surirellaceae KÜTZING 1844 Surirella ovata KÜTZ. SUM Surirellaceae 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,2 0,0 29,2 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 1,5 3,0

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 26,3 0,0 3,0 13,5 0,0 0,0 58,6

0,8 0,8

0,0 0,0 0,0 0,0 2,4 0,8 0,0 6,5 0,0 9,8

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 2,4 0,8 6,5 0,0 0,0 10,6

0,0 0,0

0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 8,2 0,0 9,4

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 3,1 1,3 0,0 13,2 0,0 0,0 17,6

0,8 0,8

0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 9,4 0,0 10,2

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 3,9 2,4 3,9 33,1 2,4 0,0 49,6

0,0 0,0

0,0 11,0 0,0 7,4 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 19,9

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 2,2 22,1 14,7 0,7 52,9

0,9 0,9

0,9 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 1,7 12,8 0,0 16,2

0,0 0,0 0,0

23,9 0,0 0,9 0,9 6,8 12,8 4,3 0,0 54,7

0,0 0,0

0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,2 0,7 5,2

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 3,0 0,7 2,2 5,2 0,0 14,9

71

3,1 3,3 3,0 0,0 1,9 2,4 2,9 2,6 2,2 3,1 3,3 3,0 0,0 1,9 2,4 2,9 2,6 2,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,4 0,8 38,2

0,0 0,0 0,0

Epithemiaceae sensu KARSTEN in ENGLER et PRANTL 1928 Epithemia sp. 0,8 Rhopalodia gibba (EHR.) O. MÜLL. var. gibba 0,8 SUM Epithemiaceae 1,5

Bacillariaceae EHRENBERG 1840 Nitzschia cf. acicularis (KÜTZ.) W. SMITH Nitzschia amphibia GRUN. f. amphibia Nitzschia communata GRUN. Nitzschia dissipata (KÜTZ.) GRUN.var. dissipata Nitzschia linearis (AG.) W. SMITH Nitzschia tryblionella HANTZSCH Nitzschia (Tryblionellae) spp. Nitzschia (Lanceolatae) spp. Nitzschia (Sigmoideae) spp. SUM Bacillariaceae

0,0 0,0 0,0 4,2 2,5 20,8 5,0 0,8 40,0

0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 14,5 0,0 1,5 17,6

Navicula cf. halophila (GRUN.) CLEVE Navicula pygmaea KÜTZ. Navicula subminuscula MANGUIN (?) Navicula tripunctata (O. F. MÜLL.) BORY Navicula viridula (KÜTZ.) EHR. Navicula spp. Rhoicosphaenia abbreviata (C. A. AG.) LANGE-BERT. Naviculaceae spp. SUM Naviculaceae

Achnanthaceae KÜTZING 1844

Eunotiaceae KÜTZING 1844 Eunotia bilunaris (EHR.) MILLS SUM Eunotiaceae

ARAPHIDINEAE Fragilariaceae HUSTEDT 1930 Diatoma sp. Fragilaria capucina DESM. var. mesolepta (RABENH.) RABENH. Fragilaria capucina DESM. var. vaucheriae (KÜTZ.) LANGE-BERT. Fragilaria pinnata EHR. var. pinnata Fragilaria virescens RALFS Fragilaria spp. Meridion circulare (GREV.) AG. Synedra acus KÜTZ. var. angustissima (GRUN.) V.H. Synedra ulna (NITZSCH) EHR. var. ulna Tabellaria fenestrata (LYNGB.) KÜTZ SUM Fragilariaceae

PENNALES

CENTRALES Cyclotella cf. bodanica GRUN. SUM Centrales

DIATOMOPHYCEAE

TAXONOK

0,0 0,0 3,2 0,0 1,6 1,6 66,8 73,1

0,0 0,0 0,0 12,5 0,0 0,0 0,0 12,5 0,4 0,4

0,0

0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

1,2 1,2

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

1,2 0,0 2,4 3,7 0,0 0,0 7,3 15,9

0,0

0,0 1,2

3,7 3,7

72

0,0 0,0

0,0 0,8 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5

0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

MINTAVÉTELI HELYEK P1 P2 P3 P4

0,0 0,0

0,0 0,0 3,2 19,4 0,0 0,0 0,0 22,6

0,0

0,0 0,0

3,2 3,2

P5

0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,8 0,0 10,8

8,4

0,6 0,0

42,2 42,2

0,0 0,0

0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 2,6 4,3

0,0

0,9 0,0

0,0 0,0

kifol Nagy yó pata pata k k

Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15.

104. táblázat Az élőbevonat kovaalga állományának %-os összetétele. Csórréti-tározó vízrendszere, 2004. július 15

0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Pennales spp. SUM Pennales SUM

0,4 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 1,2

0,0 0,0 0,0 2,4 0,0 0,0 2,4

73

0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,8

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,5 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 50,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,2 0,0 3,2

0,0 0,0 0,0 3,2 0,0 9,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,2 0,0 0,0 0,0 16,1 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2

0,0 7,8 0,0 0,6 0,0 0,0 0,6 0,0 1,8 1,8 3,0 1,8 0,0 0,0 0,0 17,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 16,4 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0

18,1 15,5 43,1 76,7

0,0 12,5 4,2 0,0 4,2 0,0 20,8

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,1 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 2,4 0,0 0,0 0,0 20,7

11,4 0,0 16,3 28,3

Bacillariaceae EHRENBERG 1840 Denticula sp. Nitzschia amphibia GRUN. f. amphibia Nitzschia dissipata (KÜTZ.) GRUN.var. dissipata Nitzschia linearis W. SMITH Nitzschia (Lanceolatae) spp. Nitzschia (Sigmoideae) spp. SUM Bacillariaceae

0,0 0,0 0,4 0,0 4,3 0,0 4,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 9,9

51,6 0,0 0,0 54,8

0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,3 0,0 4,2 0,0 0,0 4,2 0,0 37,5 4,2 58,3

46,2 0,0 1,5 47,7

0,6

Naviculaceae KÜTZING 1844 Amphora cf. pediculus (KÜTZ.) GRUN. Amphipleura sp. Cymbella cistula (EHR.) KIRCHN. Gomphonema angustatum (KÜTZ.) RABENH. Gomphonema gracile EHR. Gomphonema sp. (P3) Gomphonema spp. Navicula lanceolata (AG.) KÜTZ. Navicula radiosa KÜTZ. Navicula tripunctata (O. F. MÜLL.) BORY Navicula viridula (KÜTZ.) EHR. Navicula spp. Pinnularia sp. Rhoicosphaenia abbreviata (C. A. AG.) LANGE-BERT. Naviculaceae spp. SUM Naviculaceae

54,9 0,0 1,2 56,1

3,2

14,2 0,0 0,0 14,2

0,0

0,0 0,0 4,2 8,3

0,0

0,0

4,2

Achnanthes lanceolata (BRÉB.) GRUN. ssp. lanceolata var. lanceolata Achnanthes minutissima KÜTZ. var. minutissima Cocconeis neodiminuta KRAMM. Cocconeis placentula EHR. SUM Achnanthaceae

Időjárás:

Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa: Meder növényzet borítása:

hegyvidéki kisvízfolyás (patak), gázolható 2,5 4,0 20 50 30-70%

Vízfolyás típusa, jellege: Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak:

változóan felhős 74

van, természetes köves 75%, kavicsos 20%, homokos 5% ágak, levelek, fém hulladék, 1 m magas gát a 3. mintapont végénél zárt, lombhullató erdő 0%

2004.08.13.10.15 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

105. Táblázat A Nagy-Lipót-folyás mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Nagy-Lipót-folyás Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: I. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°53,455; K: 19°57,294 Magasság (m): 547 Pontosság (m): 9

mintavétel előtti csapadék zavarosította a vizet

Egyéb:

hegyvidéki kisvízfolyás (patak), gázolható 3 4,0 20 50

Vízfolyás típusa, jellege: Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm):

75

2004.08.13.11.30 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

106. Táblázat Az Aranybánya-folyás mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Aranybánya-folyás Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: I. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°53,427; K: 19°57,199 Magasság (m): 534 Pontosság (m): 8

árnyékos barna 5 19,5 gyenge

Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

mintavétel előtti csapadék zavarosította a vizet

Egyéb:

76

107. Táblázat A Csórréti-tározó mintapontjának jellemző adatai Paraméterek 1. 2. 3. 4. 5. Víztér neve: Csórréti-tározó Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: 2 3 4 5 Mintavételi egység (mintapont) 1 száma: Mintavételi egység hossza (m): 100 100 100 100 100 WGS koordináta: É: 47°53,427; K: É: 47°53,351; K: É: 47°53,295; K: É: 47°53,210; K: É: 47°53,060; K: 19°57,199 19°57,563 19°57,293 19°57,341 19°57,416 Magasság (m): 534 534 534 534 534 Pontosság (m): 8 5 9 5 5

változóan felhős árnyékos barna 5 20, 0 gyenge

nincs köves 80%, homokos 20% fák, ágak, levelek, fém hulladék zárt, lombhullató erdő 0%

20-80%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa: Meder növényzet borítása:

Időjárás: Fényviszony:

Meder növényzet borítása:

Meder növényzet típusa:

Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa:

változóan felhős világos

77

változóan felhős világos

kopolya típusú tározó 200 400 homok: 100%

H-KB, BA, KI elektromos hg., csónakból IG 200/2 600 V; 20 A; 100 Hz; 10 kW/imp. megfelelő

2004.08.13.13.45 H-KB, BA, KI elektromos hg., csónakból IG 200/2 600 V; 20 A; 100 Hz; 10 kW/imp. megfelelő

2004.08.13.14.15

változóan felhős világos

kopolya típusú tározó 100 150 homok: 90%; agyag: 10% kövek kövek, ágak ritkás gyom mocsári növényzet növényzet (T. latifolia, Sch. lacustris), zárt, lombhullató erdő mocsári növényzet mocsári növényzet mocsári növényzet (Sch. lacustris, T. (T. latifolia, Ph. (T. latifolia) latifolia) australis) <5% <5% <5%

kopolya típusú tározó 50 100 agyag: 80% homok: 20% kövek zárt, lombhullató erdő

H-KB, BA, KI elektromos hg., csónakból IG 200/2 600 V; 20 A; 100 Hz; 10 kW/imp. megfelelő

időpontja 2004.08.13.13.15

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat:

Víz típusa, jellege:

Halászhatóság:

Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P)

Mintavétel (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer:

ágak -

kopolya tározó 120 300 beton

típusú

H-KB, BA, KI elektromos hg., csónakból IG 200/2 600 V; 20 A; 100 Hz; 10 kW/imp. megfelelő

2004.08.13.15.15

változóan felhős világos

5-25%

változóan felhős világos

<5%

mocsári növényzet telepes zöld alga (T. latifolia)

kopolya típusú tározó 100 150 homok: 90%; agyag: 10% kövek zárt, lombhullató erdő

H-KB, BA, KI elektromos hg., csónakból IG 200/2 600 V; 20 A; 100 Hz; 10 kW/imp. megfelelő

2004.08.13.14.45

halak erősen menekülnek

Egyéb:

78

áttetsző-víztiszta fenékig 24

áttetsző-víztiszta fenékig 24

Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH: áttetsző-víztiszta fenékig 24

áttetsző-víztiszta fenékig 24

áttetsző-víztiszta fenékig 24

108. Táblázat A Nagy-folyás mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Nagy-folyás Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: I. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°51,383; K: 19°56,149 Magasság (m): 375 Pontosság (m): 8

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

2004.08.13.17.30 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege: Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa: Meder növényzet borítása:

hegyvidéki kisvízfolyás (patak), gázolható 2,5 6,0 15 50 80-20% van, természetes köves 90%, kavicsos 5%, homokos 5% ágak, levelek zárt, lombhullató erdő 0%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

felhős sötét áttetsző-víztiszta, vöröses árnyalattal fenékig 19,5 közepes

Egyéb:

Az 1. pont a Szén-patak betorkollása felett

109. Táblázat A Galga-patak 1. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Galga Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: I. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50

79

WGS koordináta: Magasság (m): Pontosság (m):

É: 47°53,805; K: 19°22,093 215 8

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

2004.08.15.17.00 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege:

Meder növényzet borítása:

dombvidéki kisvízfolyás (csermely), gázolható 3,0 3,0 5 10 nincs homokos 60%, agyagos 30%, iszapos 10% mocsári növényzet (Ph. australis) alámerült hínár (C. demersum), mocsári növényzet (Ph. australis, A. plantago-aquat., G. maxima) 75-100%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok (°C): Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

napos világos áttetsző-víztiszta fenékig 26 nincs -

Egyéb:

víz csak foltokban

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa:

110. Táblázat A Galga-patak 2. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Galga Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: II. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°42,449; K: 19°22,988 Magasság (m): 135

80

Pontosság (m):

4

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

2004.08.15.14.45 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege:

Meder növényzet borítása:

dombvidéki kisvízfolyás (csermely), gázolható 2,5 3,0 30 50 egyenes lefutás nincs agyagos 80%, iszapos 20% fák, ágak mocsári növényzet (G. maxima, I. pseudachorus, B. umbellatus, A. plantagoaquat., Ph. australis, M. palustris), összefüggő gyom növényzet mocsári növényzet (Carex sp, S. erectum), fonalas alga 50-75%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

napos világos áttetsző-barnás fenékig 22,5 közepes -

Egyéb:

-

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa:

Meder növényzet típusa:

111. Táblázat A Galga-patak 3. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Galga Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: III. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°35,760; K: 19°37694 Magasság (m): 115

81

Pontosság (m):

7

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

2004.08.15.10.00 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege:

Meder növényzet borítása:

dombvidéki kisvízfolyás (csermely), gázolható 5 6,0 35 60 egyenes lefutás nincs homokos 60%, iszapos 40% mocsári növényzet (G. maxima, S. erectum, Carex sp., L. nummularia, M. aquatica), összefüggő gyom, rét mocsári növényzet (G. maxima), szubmerz hínár (p. crispus, P. pectinatus), lebegő hínár (L. minor) 50-75%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

napos világos áttetsző-barnás fenékig 23 közepes -

Egyéb:

-

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa:

112. Táblázat A Rákos-patak 1. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Rákos-patak Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: I. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°35,354; K: 19°21,312 Magasság (m): 194

82

Pontosság (m):

8

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp): Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

2004.08.17.11.30 H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege:

Meder növényzet típusa: Meder növényzet borítása:

dombvidéki kisvízfolyás (csermely), gázolható 2,0 3,0 10 20 egyenes lefutás nincs homokos 60%, kavicsos 40%, (1-2 mp: homokos; 3-5 mp.: kavicsos) kommunális hulladék, építési törmelék 1-2 mp.: mocsári növényzet (Ph. australis); 3-5 mp.: zárt fasor fonalas alga 0-5%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

változóan felhős árnyékos áttetsző-víztiszta fenékig 18,0 gyenge -

Egyéb:

-

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa:

113. Táblázat A Rákos-patak 2. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Rákos-patak Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: II. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°29,718; K: 19°22,199 Magasság (m): 168 Pontosság (m): 8

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp):

2004.08.17.14.00

83

Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. akadályozott

Vízfolyás típusa, jellege:

Meder növényzet borítása:

dombvidéki kisvízfolyás (csermely), gázolható 2,5 3,0 35 50 egyenes lefolyás nincs iszapos 100 % mocsári növényzet (G. maxima, T. latifolia), rét, szántó mocsári növényzet (G. maxima), szubmerz hínár (C. demersum, P. pectinatus), lebegő hínár (L. minor) 75-100%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

napos világos barnás 10 22 közepes -

Egyéb:

a legelő miatt tisztább, a többi mederrész teljesen benőtt

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa:

114. Táblázat A Rákos-patak 3. szakasza mintapontjainak jellemző adatai Paraméterek Adatok (1-5) Víztér neve: Rákos-patak Mintaszakasz (mintavételi helyszín) száma: III. Mintavételi egység (mintapont) száma: 1-5 Mintavételi egység hossza (m): 50 WGS koordináta: É: 47°29,901; K: 19°09,925 Magasság (m): 119 Pontosság (m): 5

Mintavétel időpontja (éééé.hh.nn.óó.pp):

2004.08.17.16.00

84

Mintavételt végzők: Mintavételi módszer: Halászgép típusa: Gép beállítása (U, I, γ, P) Halászhatóság:

H-KB, BA, KI elektromos hg, gázolva IG 200/2 500 V; 15 A; 100 Hz; 5 kW/imp. megfelelő

Vízfolyás típusa, jellege:

mesterséges kisvízfolyás gázolható 1. mp.: 2,5; 2-5 mp.: 1,5 1. mp.: 2,5; 2-5 mp.: 1,5 40 40 egyenes lefutás

Mederszélesség átlagos (m): Mederszélesség maximum (m): Víz mélység átlagos (cm): Víz mélység maximum (cm): Gázló-medence aránya: Lotikus-lenitikus területek aránya: Hozzáfolyás, jellege: Aljzat: Élettelen tereptárgyak: Vízparti növényzet típusa: Meder növényzet típusa: Meder növényzet borítása:

(csatorna),

van, komm. szennyvíz 1. mp.: kavics 100%; 2-5 mp.: beton betonozott, rét fonalas zöld alga 50-75%

Időjárás: Fényviszony: Szín: Átlátszóság (cm): Vízhőfok °C: Vízsebesség (m/s): Vezetőképesség: pH:

napos világos áttetsző-barnás fenékig 22 erős -

Egyéb:

A befolyó a 2. mintapontnál van

85