Komplex építési és bontási (INERT) hulladékgazdálkodási rendszer Kaposvár és térsége részére:
Kaposvár Megyei Jogú Város döntéshozói már évekkel korábban felismerték, hogy a térségben keletkező évi kb. 20-30 ezer tonna mennyiségű építési-bontási hulladék indokolatlanul terheli a regionális szilárd hulladéklerakót. A Projekt Előkészítő Alapra (PEA) 2005-ben benyújtott sikeres pályázat alapgondolatát, miszerint az inert hulladék feldolgozásával másodnyersanyagot is előállíthatnak, Hartner Rudolf a kaposvári városgondnokság vezetője fogalmazta meg valamikor 2001 körül. A PEA segítségével elkészített, majd a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 95 %-os támogatásával megvalósuló közel fél milliárdos “Komplex építési és bontási (INERT) hulladékgazdálkodási rendszer Kaposvár és térsége részére” című projekt, képes biztosítani Kaposvár város mellett 31 település ilyen jellegű hulladékának korszerű körülmények között történő feldolgozását és lerakását.
Az építkezés A lefolytatott közbeszerzési eljárások után az érdemi építési munkákat 2006. áprilisában kezdhette meg a Vakond Kft. Jakab Ferenc műszaki ellenőr irányításával. Az építkezés a telep határainak, a megközelítő út nyomvonalának kitűzésével kezdődött. A kitűzés korszerű műholdas helymeghatározó rendszer segítségével történt.
A telep munkálatainak indulásakor a kommunikációs kampány lefolytatását elnyerő cég a telep bejáratához, a város egyik legforgalmasabb kivezető útjához elhelyezte az óriástáblákat, a telepre bevezető útra pedig a villanyoszlopra tetetett fel világító táblát.
Az építési területre érkezőt május elejére, a növénytakaró eltávolítása után ez a kép fogadta. Nehéz volt elképzelni, hogy pár hónap alatt itt egy 2 ha-os korszerű, a jelenlegi jogszabályi előírásoknak maximálisan megfelelő inert hulladéktelep fog létesülni. A kivitelező a telep kialakítására rekord rövidségű, 82 napos kivitelezést vállalt. A határidő betartása érdekében jelentős kapacitással kezdte meg a földmunkákat. A 45 ezer m³-es lerakókapacitás kialakításához 62 ezer m³ föld megmozgatására volt szükség. A nagy mennyiségű kiszoruló föld jelentős része a teleppel szemben található mélyfekvésű terület feltöltésére szolgált.
A rövid határidőt vállaló kivitelező rémálma az idei csapadékos nyárral valósággá vált. A telep talaj- és lejtés viszonya nem kedvezett a földmunkák elvégzéséhez. A heves esőzések nem csak a munkákat hátráltatták, hanem jelentős többletmunkát is okoztak. A képeken a telep keleti oldalán található vízelvezető rendszerének teljes eliszapolódása látható, valamint a termőtalaj lemosódásának megakadályozása érdekében olyan hagyományos, természetes technológiákat is alkalmazott a kivitelező, mint a rőzsekerítés. A csapadék összegyűjtését a depóniatér koronáján végigfutó árokrendszer biztosítja.
Az árokban lezúduló esővíz energiájának csökkentése érdekében energiatörő lapok is elhelyezésre kerültek. Az építési területre érkezők június végén ezt a képet látták. Az építkezés nagyságát látva már könnyebb volt elképzelni, hogy itt évi 30 ezer tonna építésből és bontásból származó hulladék hasznosítására képes telep fog létesülni. A 45 ezer m³-es depóniatér kialakítása két ütemben történt. Az első fázisa a CONSOLID szigetelés és a geotextília elhelyezése volt. Második ütemben a lerakó csurgalékvíz elvezető rendszeréhez tartozó 50 cm vastag kavicságy kialakítása történt meg. A depóniatérben összegyűjtött esővízet drén-csöveken vezetik el. Ezek a csövek csak akkor képesek a víz hatékony levezetésére, ha a lerakó töltése során nem sérülnek meg, deformálódnak el. A csövek védelmének érdekében vastagabb kavics takarást alkalmaztak.
A depóniatér kialakításával párhuzamosan folyt a 3.100 m²-es manipulálótér betonjának elkészítése. Az újrahasznosító tér biztosít lehetőséget a beszállított hulladék lerakására, feldolgozására és frakciónkénti ideiglenes tárolására.A feldolgozott, frakciónként különválogatott hulladék a kialakított prizmákba kerül, itt tárolják az értékesítésig. A betonozott tér térvilágítással, csapadékvíz elvezető rendszerrel is rendelkezik.
A 136 m³-es csurgalékvíz tározó egyben a telep tűzivíz tárolójaként is funkcionál. A bevizsgált csurgalékvíz, mely helyes hulladékkezelés esetén nem lehet szennyezett, a szívócsonkon keresztül üríthető. A vizsgálati eredménytől függően vagy a telep esővízelvezető rendszerébe, vagy a szennyvíztelepre, súlyosabb szennyezés esetén pedig veszélyes hulladéktárolóba kell, hogy kerüljön. Annak érdekében, hogy a telepről semmiféle szénhidrogénszennyeződés ne kerülhessen ki, a manipuláló-térről lefolyó esővíz homok-olajfogó műtárgyakon keresztül távozhat csak a telepről.
Annak ellenére, hogy a kivitelező mindent elkövetett a határidő betartása érdekében, az eredeti július 11-ei befejezés helyett a beruházás építési szakasza a szeptember 5-én megtartott műszaki átadás–átvétellel zárult le, 138 nappal a szerződés megkötését követően. Az építési fázis lezárásakor a műszaki ellenőr személyesen ismertette az érintett hatóságokkal a beruházás folyamatát. A jelenlevő szakhatóságok írásban a helyszínen tették meg nyilatkozataikat. Az átadás–átvétel során megállapított apró hiányosságokat a kivitelező pótolta, így a telep építését szeptember 15-én minősítették befejezettnek.
A projekt A kivitelezőnek a beruházás során a telep megközelítését biztosító – 1460 m²-es nagyteherbírású, aszfaltozott –utat is meg kellett építenie.
A projekt gépbeszerzési tenderének nyertese a VIBROPACK Kft. két ütemben történő szállítást vállalt. Első ütemben a KOMATSU típusú kotró-rakodót, a feldolgozó gépláncot és a szállító-konténereket, második ütemben pedig a konténerek szállítását biztosító önjáró alvázak helyszíni üzembe helyezését vállalta. A képen látható kotró-rakodó 1 m³ homlokrakodó-kanállal rendelkezik, 72 kW motorteljesítménnyel, összkerékmeghajtással, négykerék-kormányzással.
Az inert hulladékfeldolgozó géplánc alapeleme az óránként 60-80 tonna feldolgozókapacitású RUBBLE MASTER 60 típusú röpítőtörő. Ez a gép képes rövid előkészítés után a bontás helyszínére kitelepülni és ott helyben előállítani a másodnyersanyagot akár több frakcióra osztályozva is. Az elő- és utórosták szállítása hosszabb előkészítési időt igényel, azonban igény esetén teljesíthető ilyen irányú kérés is.
Október 31-én tartották a próbaüzemet. A hosszabb, gerendaszerű elemek aprítását a kotrórakodó roppantó olló adaptere végzi. Az 50 cm-nél nagyobb átmérőjű betondarabok aprítását a KOMATSU hidraulikus bontókalapácsa végzi el. Az így előkészített hulladékot a rakodó adja fel az előrostára, ahol a törmelékből az apró szemcseméretű, földszerű anyag kihullik.
A ferde rostasík segítségével a hulladék a törő felhordó szalagjára esik. A páncél falú törőtérben két különböző méretű forgó lécpár végzi az aprítást, melyek faltól való távolságának állításával a kijövő anyag minősége és a gép kapacitása is befolyásolható. A törő legfontosabb funkciói távirányító segítségével is kapcsolhatóak. A behordó szalag irányán, sebességén kívül kapcsolható az ún. RELEASE SYSTEM biztonsági rendszer is, amely megakadályozza, hogy egy beszoruló anyag nagyobb kárt okozzon a gépben.
A már összetört anyagból a mágnesezhető fémeket egy oldalirányú mágneses leválasztó szalag dobja ki. A röpítőtörőből kijövő anyag külön frakciókra történő válogatásának eszköze a két rostasík és a három kihordószalag. A válogatott szemcse méretei a rosta megváltoztatásával állíthatóak.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket !
