Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) és Csongrád megye ez alapján szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi térképe Pálfai Imre1 – Bozán Csaba2 – Herceg Árpád3 – Kozák Péter4 – Körösparti János2 – Kuti László5 – Pásztor László6 BEVEZETÉS A síkvidéki területeink belvízi veszélyeztetettségének térképi ábrázolására irányuló első próbálkozások az 1980-as évek elejére nyúlnak vissza. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésekor szerkesztett belvízgyakorisági térképek továbbfejlesztéseként – a belvízképződést befolyásoló különböző tényezők térképeit is hozzávetőlegesen figyelembe véve – 1992-ben elkészült az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe, majd nemrégiben az országos térkép is. Ezek a vízügyi szolgálat számára kielégítő pontosságúak, a mezőgazdasági és területfejlesztési feladatok azonban megbízhatóbb, pontosabb térképet is igényelnek. A térképszerkesztés korszerű térinformatikai módszereinek hazai elterjedése ma már lehetőséget kínál a belvízképződést befolyásoló különböző tényezők egzakt számításba vételén alapuló veszélyeztetettségi térkép előállítására. Ilyen térképek készültek a közelmúltban a SebesKörös – Berettyó közötti tájegységre, Pest megye és Békés megye egyes részeire. Ezek sorába tartozik az a munka is, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztályának megbízásából a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben – külső közreműködők bevonásával – 2003-ban végeztek, s amelynek eredményeiről röviden beszámolunk. ANYAG ÉS MÓDSZER A belvízképződést befolyásoló főbb tényezőket a következők szerint vettük számításba: - 1. domborzati tényező (1 km2-en belüli magassági szintkülönbség); - 2. talajtani tényező (a talaj víznyelő-képessége a talajok vízgazdálkodási kategóriája szerint); - 3. földtani tényező (a vízzárónak tekinthető réteg felszíntől mért mélysége és a vízzáró réteg vastagsága alapján becsült számérték); - 4. talajvíztényező (a talajvízszint mértékadó terepalatti mélysége, azaz a vizsgált ötven éves időszakból kiválasztott tíz évi legmagasabb vízállás átlaga); - 5. földhasználati tényező (a CORINE-adatbázisban lévő földhasználati kategóriákhoz rendelt tényező, az adott földhasználatnak a belvízképződést befolyásoló hatása szerint becsülve); - 6. hidrometeorológiai tényező (a havonta eltérően súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás évi összegei hányadosának négyzetgyöke, illetve annak 10%-os előfordulási valószínűségű értéke, amit humiditási indexnek neveztünk). A belvízképződést befolyásoló fenti tényezőkről Csongrád megye teljes területére egyegy nagyfelbontású digitális térképet állítottunk elő (lásd az 1-6. ábrát), s megszerkesztettük a „tényleges” (a vízügyi szolgálat által fölmért) belvízi elöntések gyakorisági térképét is (7. ábra). Az elöntés relatív gyakoriságát függő változónak, a belvízképződést befolyásoló 1 – 5. jelű tényezőket „független” változónak tekintve – sűrű rácshálózati pontokban meghatározott 1
Dr. Pálfai Imre ny. szaktanácsadó, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 6701 Szeged, Stefánia 4. Bozán Csaba tud. munkatárs, Körösparti János tud. segédmunkatárs, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8.,
[email protected]; körö
[email protected]. 3 Herceg Árpád okl. mérnök, HETERIA Kft., 6729 Szeged, Óbébai utca 22. 4 Kozák Péter okl. mérnök, VÍZPART Kft, 6701 Szeged, Stefánia 4. 5 dr. Kuti László főosztályvezető, Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. 6 dr. Pásztor László tud. főmunkatárs, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. 2
1
értékekkel – többváltozós regresszió-vizsgálatot végeztünk annak érdekében, hogy az egyes tényezőket a belvízképződésben játszott szerepüknek (súlyuknak) megfelelően összegezhessük. A regressziós egyenlettel kiadódó értéket még megszoroztuk a humiditási index-szel és egy arányosító tényezővel (5), s elneveztük Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutatónak (KBM). A mutató számítására szolgáló egyenlet: KBM = (1,60 – 0,0070 TALAJVÍZ – 0,150 TALAJ - 0,025 RELIEF – 0,170 FÖLDHASZNÁLAT – 0,040 FÖLDTAN) 5 HUMI, ahol a TALAJVÍZ és a többi „nagybetűs” tényező a fent leírt megfelelő belvízképző tényezőt jelenti. EREDMÉNYEK A végső, ún. szintézistérképünk a KBN területi eloszlását ábrázolja, 13 színnel, illetve színárnyalattal szemléltetve a belvízzel különböző mértékben veszélyeztetett területeket (8. ábra). A belvízzel leginkább veszélyeztetett területek a megye keleti felén és a Tisza jobb partja mentén (mintegy 5-10 km-es széles sávban) találhatók. A megye többi része, vagyis a nyugati fele, belvízzel jóval kevésbé veszélyeztetett, itt csak kisebb foltokban fordulnak elő erősen veszélyeztetett területek. A szintézistérkép alapján megállapítottuk a KBM településenkénti átlagértékét, s elvégeztük a belvízi veszélyeztetettség település-soros értékelését (I. táblázat). I. táblázat: Csongrád megye településeinek Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutatója, három kategóriába sorolva Kevésbé veszélyeztetett (> 9,00) Település KBM Ásotthalom 5 18 Öttömös 6,24 Ruzsa 6,34 Domaszék 6,46 Pusztamérges 6,48 Csengele 6,48 Kistelek 6,55 Röszke 6,56 Üllés 6,67 Zsombó 6,82 Bordány 7,19 Mórahalom 7,20 Forráskút 7,21 Zákányszék 7,29 Ópusztaszer 7,35 Balástya 7,35 Szatymaz 7,55 Felgyő 7,88 Pusztaszer 7,91 Csongrád 8,05 Dóc 8,59 Sándorfalva 8,76 Csanytelek 8,85 Tömörkény 8,92
Közepesen veszélyeztetett (9,01-11) Település KBM Tiszasziget 9 01 Derekegyháza 9,36 Szeged 9,38 Újszentiván 9,49 Székkutas 9,52 Mindszent 9,59 Fábiánsebestyén 9,62 Szegvár 9,65 Szentes 9,71 Nagytőke 9,75 Nagymágocs 9,75 Hódmezővásárhely 9,87 Baks 9,89 Eperjes 10,19 Mártély 10,25 Klárafalva 10,29 Árpádhalom 10,30 Algyő 10,34 Deszk 10,41 Földeák 10,51 Ferencszállás 10,57 Kübekháza 10,63 Kiszombor 10,97 Apátfalva 11,00
Erősen veszélyeztetett (<11,01) Település KBM Magyarcsanád 11 02 Makó 11,33 Ambrózfalva 11,34 Csanádalberti 11,41 Maroslele 11,44 Nagyér 11,49 Küvegy 11,50 Óföldeák 11,50 Királyhegyes 11,66 Csanádpalota 11,68 Pitvaros 11,69 Nagylak 12,36
A bemutatott módszer természetesen még tovább fejleszthető. A szintézistérképet még pontosabbá lehetne tenni, pl. ha a domborzati tényezőt nem 1: 25 000, hanem – 0,5 m-kénti szintvonalakat tartalmazó – 1: 10 000 topográfiai térképről állapítanánk meg és/vagy ha a talajvíztényezőt sűrűbb kúthálózat adataiból határoznánk meg, a területi interpolációnál a domborzat alakulását is figyelembe véve. 2
1. ábra. A domborzati tényező területi eloszlása
2. ábra. A talajtani tényező területi eloszlása
3
3. ábra. A földtani tényező területi eloszlása
4. ábra. A talajvíztényező területi eloszlása
4
5. ábra. A földhasználati tényező területi eloszlása
6. ábra. A hidrometeorológiai tényező területi eloszlása
5
7. ábra. Belvízelöntési gyakoriság területi eloszlása
8. ábra. Csongrád megye belvíz-veszélyeztetettségi térképe
6
