Kommunikációs csatornák november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI

Kommunikációs csatornák 2009. november 12.

Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI

Személyek, tárgyak, szerepek és az információ

Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.

Kommunikációs csatornák

A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre alkalmazzuk, így olyanokra, melyekben van valami közös, ami miatt valamennyit ugyanaz a szó jelöli. Az összekötő kapocs pedig az a gondolat, hogy valamely jelenség az egyik dologtól vagy személytől átkerül a másikhoz. A kommunikációnak ez egy szélesebb formája, ez pedig az információtovábbítás. Ennek során eseményeket, adatokat alakítunk át információvá, és juttatjuk el a címzetthez.

2 Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A kommunikáció csatornái VOKÁLIS

A) VERBÁLIS 1. Módja szerint: a beszéd 2. Közvetítő közeg szerint • •

internet írás

(a beszéd kiegészítője)

B) NEM VERBÁLIS

1. Vizuális csatornák • mimika • tekintet • gesztusok • testtartás - testbeszéd 2. Mozgásos (akciós) csatornák 3. Proxemika (távolságtartás)

Kommunikációs csatornák 2009. november 12.

Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA




NEM LEHET NEM KOMMUNIKÁLNI! A kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Eszerint elkülönítünk: - verbális (beszéd), - vokális (beszéd kísérői) és - nem verbális kommunikációt. A teljes közlésrendszernek csak 7%-a verbális, 38%-a vokális, 55%-a nem verbális.




A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Juhász Gyula: Szavak

Szavak, csodálatos szavak, Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet. Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordnak gondokat. Világokat jelentenek, Meghaltál, ha mar nincsenek. Dalolnak és dadognak ők, Gügyögnek, mint a szeretők. Ölnek és feltámasztanak. Szavak, csodálatos szavak.


A verbális kommunikáció emberi nyelven való közlést jelent. Mivel azonban nem csak egy csatornája létezik, hanem sok, egyértelmű, hogy nem igazán érdemes mást mondani, mint amit gondolunk. Érzéseinket sokáig nem tudjuk eltitkolni. Az a szülő, aki gyermekének mást se mond, mint hogy „mennyire szeretlek, egyetlenem" s közben minden egyéb nem verbális csatornán azt közli, „csak teher vagy nekem", hiteltelenné válik.



… AZ ÍRÁS MEGMARAD Levelezésen a nyomtatott vagy elektronikus közvetítés útján való kapcsolatteremtést értjük. Az írott szöveg értelme a maradandóság és visszakereshetőség, a közvetett kapcsolatteremtés. A hivatalos levél külső, intézmények közötti információközlése, melynek pontosan tartalmaznia kell – a borítékon és a szöveg fejléce alatt egyaránt – a címzett (címzettek) nevét és elérhetőségét. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.

A nyomtatott levél borítékát és belső tartalmát a feladó iktatószámmal látja el, melyet a fogadó intézmény ügyintézője szintén iktat, s a címzetthez továbbítva, annak aláírásának szignójával kap kézhez. Az iktatószám célja az, mint az postai ajánlott küldeményeknél, tehát a pontos visszakereshetőség biztosítása, a levél útjának nyomon követése.



A VOKÁLIS CSATORNA A verbális csatorna kísérő eleme a hangszín, a hangerő, a beszéddallam, a beszédritmus és a beszédszünet, mégis önálló eszközcsoportja a nonverbális kommunikációnak. Gondoljunk csak a következő beszédstílusokra, mikor azt mondjuk, hogy: „kemény hangnemben beszél”, „felemeli a hangját”, „nem megfelelő hangot üt meg”. HANGSZÍNEK  A    

keményebb, élesebb hangszín rendszerint határozottabb személyiséget, célratörőbb közlésszándékot érzékeltet. A lágyabb, teltebb hangszínezet barátságosabb személyiséget sugall. Az ellágyuló hang a kérésé, szemben a parancs felcsattanó, kemény hangjával. A csillogó, vidám hang az öröm jelzése. A kemény vagy fojtott hang a haragé, az agresszív indulaté.




A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Vizuális csatornája mimika és tekintet. • A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgásával. • A tekintet visszajelzést ad a kommunikációs folyamatban.




AZ ÉRZELEM ÉS A VOKÁLIS TULAJDONSÁGOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Ha hangmagasság: - mély – én-központú karakter, önbizalom, higgadtság; - magas: tetterősség, dinamizmus. Ha a beszédtempó: lassú beszéd – lassabban gondolkodik. Ha a beszédritmus: - lassú tempó + halk beszéd: negatív érzelmet kelt (unalom, szorongás, harag); - gyors tempó + hangos beszéd: pozitív érzelmeket kelt.




A MIMIKA Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe. Ez alapján alkották meg azt a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, s ezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket. Ha szemünk a háromszög által határolt területet elhagyva a szájra siklik és tartósan ott is ragad, a beszélő kényelmetlenül fogja érezni magát, mert ez a szemmozgás – a testbeszéd nyelvén – a vonzalom jele. Ezért, ha fontos a tárgyaláson vagyunk, mindig tartsuk kordában tekintetünket. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



AZ ARCMIMIKA PIKTOGRAMMÁI




MIT ÁRUL EL A TEKINTET? „Ami a legalapvetőbb szinten a láthatón belül meghatároz engem, az nem más, mint a kívülről néző tekintet. A tekinteten keresztül lépek be a fénybe, és a tekinteten keresztül részesülök a hatásaiban. Arról van szó tehát, hogy a tekintet az az eszköz, amelyen keresztül testet ölt a fény, és amin keresztül […] én lefényképeződöm." (Jacques Lacan) A szem rengeteget elárul tulajdonosáról, annak érzéseiről, gondolatairól. Ha belenézünk a másik szemébe, rögtön tudjuk, hogy szimpatikusak vagyunk-e neki, vagy sem. Aki szimpatikus nekünk, annak arcán hosszabb ideig áll meg tekintetünk, ha valaki számunkra ismeretlen, akkor kicsi a szemkontaktus. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



SZEMKONTAKTUS Miért olyan nehéz állni valaki tekintetét? Miért nézünk bármire inkább, mint a másik szemébe? A szemkontaktus a szóbeli kommunikációnál kulcsfontosságú: nincs annál zavaróbb, mint amikor a beszélgetőtárs hadar valamit, és közben meredten nézi a falat, a padlót, vagy egyszerűen elnéz a beszélgetőtárs feje fölött. Ez a viselkedés érdektelenségre utalhat, és arra, hogy a másik minél előbb túl akar esni a beszélgetésen. Ugyanilyen zavaró lehet, ha a partner mereven bámulja a másikat beszéd közben, le sem veszi róla a szemét, arra késztetve ezzel társát, hogy egy idő után elkapja róla a pillantását.




NÉZÉSMÓDOK HIVATALOS NÉZÉS Amikor tárgyalunk, képzeljünk egy háromszöget a másik fél homlokára, ezzel hivatalos légkört teremtünk, és partnerünk érzi, hogy komolyan vesszük a szóban forgó ügyet. TÁRSASÁGI NÉZÉS Amikor pillantásunkat a másik egyén szemmagassága alá irányítjuk, társadalmi légkör alakul ki, a szemlélő egy háromszögterületet néz a másik ember arcán, a szem és a száj között. JÓ TANÁCS Soha ne üljünk le szemtől szembe helyzetbe valakivel. Igazítsuk székünket derékszögbe, vagy párhuzamosan, tehát oldalára üljünk a másiknak. Így magunkat is megkíméljük és a másik ember felé gesztust teszünk, hogy ne kelljen szenvedve tartania a szemkontaktust velünk.




2. AKCIÓS (MOZGÁSOS) CSATORNÁK Az akciós kommunikáció feltűnőbb mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet. A gesztus a beszédet kísérő vagy helyettesítő kézmozdulat. Átvitt értelemben valaki irányában megnyilvánuló viselkedés, cselekedet. Ide soroljuk a fej, kéz és kar mozgását.




GESZTUSKOMMUNIKÁCIÓ JÓ TUDNI A gesztusok többsége mindig előbb indul, mint a szóbeli közlés. A betanult gesztus sokszor késik: a kar, a kéz ilyenkor többnyire csak a szó kimondásakor mozdul meg. Az esetek többségében mesterkéltnek és ezért hamisnak hat az előre betanult gesztus, s rontja a verbális közlés hitelességét.

feszültség döbbenet

töprengés gondolkozás




KÉZMOZDULATOK A kézmozdulatok segítenek, hogy lekössük vagy felhívjuk mások figyelmét. Jelezhetik a megértés nehézségét, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy érthetőbb legyen a szóban kifejtettek közlés tartalma. Ezeknek a mozdulatoknak az információtartalma rendszerint beleolvad a verbális közlésbe.

„Értitek már végre?” „Ez engem mélyen érint”

„Én ezt így látom” „Nem egészen így van”

Ezek a gesztusok többnyire ösztönösek, de felhasználásuk gyakran tudatos, akaratlagos. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



ÁBRÁZOLÓ Az ábrázoló, illusztráló gesztusoknak fontos szerepük van a verbális közlés kíséretében és kiegészítésében, képszerűbbé teszik a közlést, segítik a jobb megértését.

összeillik lépcsőzetes

ekkora ilyen kerek

Vannak olyan illusztratív gesztusok is, amelyek egyes kommunikációs helyzetekben, bizonyos folyamatokban élőszó nélkül is kifejezik a közlendőket. Ilyen például valami formájának, méretének, irányának, távolságának bemutatása a gesztus segítségével.




ÉRZELMEKET KIFEJEZŐ GESZTUSOK

Ceruzával játék – a lehangolt várakozás jele.

Gyűrűvel játék – a borús hangulat jele.

Homlok karral elsimítás – a fájdalom jele.

A homlok nyomása ujjbeggyel az elgondolkozást mutatja.

Az érzelmeket kifejező gesztusok többnyire a feszültség, szorongás, máskor a nyugalom, megfontoltság kifejezői. Sokszor jelenik meg ilyen formában a személyiség azon feszültsége, mely nem tartozik szorosan a verbális közléshez. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



Az ember a nyelvi jeleken kívül másokat is használ: mozog az arca, a keze, a teste. A kezünket akkor is mozgatjuk beszéd közben, ha telefonálunk. Vannak népek, melyek annyira gesztikulálnak beszéd közben, hogy azzal csúfolják őket, hogy lekötözött kézzel már nem is tudnának beszélni. Nemcsak a kéz ad jelzéseket, hanem az egész test, így a karok és a láb is. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



A KÉZFOGÁS Hogyan kell helyesen kezet fogni?

.

A kézfogás a bemutatkozás és üdvözlés egyik lényeges mozzanata.


Többen tapasztalhattuk már a "döglött hal effektust", amikor partnerünk erőtlenül, épphogy csak megfogja a kezünket. Vagy az ellenkezőjét, amikor az erőteljes kézszorításból szabadulni sem tudunk. Ha jó benyomást szeretnének tenni partnerükre, nézzünk a szemébe pár másodpercig, eközben határozottan, de nem túl erősen, szorítsuk meg a kezét, amely így, magabiztosságot fog mutatni.



ÁRULKODÓ KÉZFEJEK A kéz egy olyan eszköz, amellyel másokat irányítani is lehet. Az összevont karés kéztartás önimádatról árulkodik, de jelentheti egyúttal azt is, hogy védekeznek valamivel szemben. Ha a kéz az alkart vagy a csuklót ragadja meg, feszültséget jelent. Önbizalmat sugároz viszont, a hátul összekulcsolt kéz.

megnyugvás

érvelés

„Állj! Elég!”




FIGYELJÜNK A LÁBRA! A gyakorlott testbeszéd-olvasó számára minden mozdulat mesél valamit.  A lábakkal legalább olyan jól lehet kommunikálni, mint a kezeinkkel! Mindenki igyekszik leplezni az idegességét. Sokan rájöttek már arra, hogy ilyenkor a kezüket kell nyugodtan tartaniuk, tehát nem dobolnak az asztalon, nem tördelik az ujjaikat, hogy mások ne észlelhessék stresszes állapotukat, de a lábukról általában elfelejtkeznek!  Ha a láb és a lábfej folyamatosan mozog, ha himbáló a lábfejtartás, vagy a beszélgető lábai folyamatosan az ajtó felé fordulnak, akkor rejtett stresszel állunk szemben.  Az igazi figyelem jele, ha beszélgetőtársunkkal szemben állva azt tapasztaljuk, hogy teljes testével – lábfejeit is felénk tartva – fordul felénk. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



3. PROXEMIKA – TÉRKÖZTARTÁS A kommunikáció során a partnerek közötti, ún. kommunikációs távolság mértékét mindig a partnerkapcsolat szabályozza. Változása egyúttal jelzi a partnerkapcsolat megváltozását is. Edward T. Hall az emberek közötti távolságot 4 nagyobb kategóriába sorolta: - bizalmas, - személyes, - társasági (vagy társalgási) és - nyilvános távolság. Ezek a kategóriák nem jelentenek merev határokat, ugyanis mindegyik kategórián belül vannak fokozatok.




A) A BIZALMAS TÁVOLSÁG A bizalmas távolság többé-kevésbé karnyújtásnyi vagy azon belül van.



15–46 cm

Bizalmas zóna


Családtagok, bizalmas jó barátok között szokásos ez a távolság meghitt pillanatokban, bizalmas beszélgetésekben.



B) A SZEMÉLYES TÁVOLSÁG Ez a távolság 1-2, maximum 3 méteren belül van, közeli ismerősök, munkatársak, de nem jó barátok, nem közeli rokonok közötti partnerviszony esetén. A közvetlenebb, oldottabb kapcsolatot a kisebb távolság, a merevebb, hivatalosabb viszonyt a nagyobb távolság érzékelteti.




C) A TÁRSALGÁSI TÁVOLSÁG Távolsága 2-3, esetleg 4, maximum 5 méter, azaz egy átlagos szoba méretei között ingadozhat. Baráti társaságok, egyetemi és másmilyen szemináriumok beszélgetései zajlanak ilyen távolságok között. Többnyire ez a „három lépésnyi” távolság jelzi a főnök és beosztott hivatalos beszélgetését is.




D) A NYILVÁNOS TÁVOLSÁG Általában 4 méternél nagyobb, ha megfelelő a terem vagy a szabad tér mérete. Az előadót, szónokot és az első sorokban álló, ülő hallgatókat többnyire üres tér, gyakran emelvényen álló asztal vagy pulpitus választja el egymástól. Nyilvánosnak tekinthető az ennél kisebb távolság is (pl. tanteremben), ha az előadó és az első sorokban ülő hallgatókat asztal, pulpitus választja el. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.



HOGYAN LEHETÜNK HATÉKONYAK? MINT KÜLDŐ:  Úgy válogassuk meg a szavakat, hogy a befogadó azt pontosan tudja értelmezni;  Legyünk tisztába a befogadó háttértudásával, s ehhez igazítsuk mondanivalónkat;  Mondanivalónkat tagoljuk érthetően, a hang tónusa illeszkedjen az üzenethez;  Beszéd közben nézzünk a befogadóra, keressük a szemkontaktus;  Ismerjük meg a befogadó korlátait (látás, hallás, odafigyelés);  Tiszteljük a fogadó emberi méltóságát. Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.

MINT BEFOGADÓ:    



Koncentráljunk a közlés folyamatára; Nézzünk a küldőre; Figyeljük meg a beszélő távolságtartását; Ha valamit nem értünk, akkor kérdezzük meg: „mit ért azon, hogy, … ?”; Figyeljük meg, hogy a verbális és a nonverbális kommunikáció egymással összhangban van-e?



KRONÉMIKA – MENNYI IDŐD VAN RÁM? A kronémika, a kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, vagyis, azt, hogy a beszélgetés résztvevői mennyi időt szánnak az egyes beszélgetési szakaszokra. Lehet, gyors, sietős az üdvözlés és búcsúzás, de lehet hosszan cseverészni, vagy elrohanni. Egészen más olyan köszönést hallgatni, ahol az üdvözlésen túl meg is dicsérnek minket. Mennyire kedveljük beszédpartnerünket, vagy kedvelnek minket, mennyire tudunk hallgatni és meghallgatni? Kommunikációs csatornák 2011.07.31. 2009. november 12.

Erről így ír Bereményi Géza dalszövegében, melyet Cseh Tamás zenésített meg: „Csönded vagyok. Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. Vártál, ma magadról szép éneket, Dicsérő éneked én nem leszek. Mi más is lehetnék: csak csönd neked. E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok, Ha rám így kedved van, maradhatok, Ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér, Se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.”

Köszönöm a figyelmet! Kommunikációs csatornák


Kommunikációs csatornák november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Recommend Documents