KOMÁROMI és KÖRMENDI ÜGYVÉDI IRODA

KOMÁROMI és KÖRMENDI ÜGYVÉDI IRODA Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztály részére

1088 Budapest, Baross u. 10. fszt.- 3. Tel: 411-1660 Fax: 411-1661 e-mail: [email protected]

a NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága Adóalany-nyilvántartási Osztály 3. útján 1134 Budapest, Lehel u. 27-29. Tárgy: fellebbezés Adószám: 18062427-1-41 Ügyszám: 3596656624 Ügyiratszám: 3596656624 Ügyintéző: Molnárné Göbölyös Ildikó Tisztelt Adóhatóság! Alulírott Ökotárs Alapítvány (1056 Budapest, Szerb u. 17-19., adószám: 18062427-1-41, képviselő: Hartman Mátyás, a továbbiakban: adózó) mellékelten csatolt meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselője, dr. Komáromi Ádám ügyvéd (Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda, 1088 Budapest, Baross u. 10. fszt. 3.) útján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága Adóalany-nyilvántartási Osztály 3. (a továbbiakban: I. f. Adóhatóság) 3596656624. ügyszámon és 3596656624. ügyiratszámon hozott adószám és közösségi adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozatával (a továbbiakban: Határozat) szemben a törvényes határidőn belül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/A. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alapján az alábbi f e l l e b b e z é s t terjeszti elő: Kérjük elsősorban a T. I. f. Adóhatóságot, hogy saját hatáskörben eljárva a Határozatot visszavonni szíveskedjen. Amennyiben erre a T. I. f. Adóhatóságnak nincs módja, úgy kérjük, hogy jelen fellebbezésünket felettes hatóságához, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Középmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztályához (a továbbiakban: II. f. Adóhatóság) felterjeszteni szíveskedjen.

Ez utóbbi esetre kérjük a T. II. f. Adóhatóságot, hogy elsődlegesen az I. f. Adóhatóság Határozatát megsemmisíteni, amennyiben erre módot nem lát, másodlagosan az I. f. Adóhatóság Határozatát megsemmisíteni, és az I. f. Adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítani szíveskedjen. Fellebbezésünk indokolásául az alábbiakat adjuk elő: A T. I. f. Adóhatóság a fenti számú Határozattal az Art. 24/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján – mely szerint az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 65. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kezdeményezi elrendelte az adózó adószáma és közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését. A T. I. f. Adóhatóság az adózó adószáma alkalmazását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) elnöke 2014. augusztus 29-én kelt és az adóhatósághoz 2014. szeptember 16-án érkezett levelében történt kezdeményezése alapján rendelte el, mely szerint az ellenőrzött szervezet (ti. az adózó) nem tett eleget az Áht. 64-65. §-aiban, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § -ában foglalt együttműködési kötelezettségének. Álláspontunk szerint a T. I. f. Adóhatóság fellebbezéssel támadott Határozata az alábbiakban írtak szerint jogszabálysértő: 1. Véleményünk szerint a KEHI-nek nincs hatásköre az adózó tekintetében ellenőrzést folytatni. Az Áht. 61. § (1) bekezdése szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogkörét az Áht. 63. § (1) bekezdése szabályozza. Az Áht. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerint a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére. A fenti jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen az következik, hogy az Áht. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is” fordulat együtt értelmezendő a „költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások” fordulattal, így nemzetközi szerződés alapján csak akkor rendelkezik a KEHI ellenőrzési jogosultsággal, hatáskörrel, ha a másik szerződő állam arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást közvetlenül a magyar államnak nyújtja. Abban az esetben azonban, amikor egy alapítvány nemzetközi szerződés alapján úgy kap támogatást, hogy a nemzetközi szerződés nem a magyar állam közvetlen támogatásáról rendelkezik, a KEHI-nek az Áht. 63. § (1) bekezdés egyetlen pontja alapján sincs ellenőrzési jogköre. 2

Az egyrészről Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és másrészről a Magyar Köztársaság között az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 235/2011 (XI. 15.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 4. cikke szerint az egyezmény alapján a donor országok által nyújtott támogatások címzettje nem a kedvezményezett állam. A kedvezményezett államnak a donor országoktól érkező támogatások felhasználása tekintetében csak javaslattételi szerepe van. Az egyezmény A mellékletének 3. pontja szerint az Ellenőrzési Hatóság szerepét az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) tölti be. Ezen nem változtat az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet sem. Megállapítható tehát, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a donor országoktól származó támogatás felhasználásának ellenőrzése az EUTAF útján történik. (A társfinanszírozói szerep ezért a donor országoktól érkező támogatások ellenőrzése szempontjából szintén nem teremt ellenőrzési jogosultságot.) Ezt erősítik a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatójának több alkalommal a KEHI részére megküldött levelei is, melyeket a KEHI által végzett vizsgálat során csatoltunk. A kifejtettek alapján változatlan az álláspontunk abban, hogy a KEHI-nek az ügy tárgyát képező adatok és iratok bekérésére és a vizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozóan nincs hatásköre, tekintettel arra, hogy az nem terjed ki a Norvég Civil Támogatási Alapból származó támogatások felhasználásának ellenőrzésére. Előadjuk továbbá, hogy a jelen fellebbezésben írtak ellenére alapítványunk a lehetőségeihez mérten készséggel együttműködött a KEHI-vel és alapítványunkat nem tájékoztatták arról, hogy az elsőfokú határozat meghozatalára pontosan milyen adatok, illetve iratok hiánya miatt került sor. Hangsúlyozzuk azonban, hogy álláspontunk szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei alapján alapítványunknak továbbra sincs sem kötelezettsége, sem pedig módja arra, hogy a KEHI által kért bizonyos adatokat és információkat a KEHI részére átadjunk. Az Art. 24/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján az adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője az Áht. 65. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kezdeményezi. Az Art. hivatkozott rendelkezéséből – mely szerint az adóhatóság a KEHI vezetője kezdeményezésére az adószám alkalmazását köteles felfüggeszteni – azonban álláspontunk szerint nem következhet és nem is következik az, hogy az adóhatóságnak ne kellene vizsgálnia a hozzá érkezett megkeresés jogszerűségét, tekintettel arra, hogy csak jogszerű megkeresés alapján hozható a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő határozat. E körben hivatkozunk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. 3

Tekintettel arra, hogy a T. I. f. Adóhatóság a megkeresés jogszerűségét nem vizsgálta (legalábbis annak vizsgálata, és a vizsgálat eredménye nem derül ki a Határozat indokolásából), nem állapította meg és figyelmen kívül hagyta, hogy a megkereső hatóságnak az ellenőrzés lefolytatására nem volt jogköre, így az adóhatóság jogszerűtlen megkeresés alapján hozott Határozata jogszabálysértő. 2. Rá kívánunk világítani arra is, hogy a T. I. f. Adóhatóság Határozata meghozatala során nem vette figyelembe azt, hogy az Áht. 65.§- a alapján a KEHI az adószám alkalmazásának felfüggesztését csak és kizárólag az Áht. szerinti „szervek” esetében kezdeményezheti, másokkal (az Áht. szóhasználata alapján „érintett személyekkel”) szemben – ezek közé tartoznak az úgynevezett „szervezetek” – pedig eljárási bírság kiszabására jogosult, amely bírságot erre vonatkozó határozatban köteles kiszabni, amellyel szemben külön jogorvoslat kezdeményezhető. Az Áht. 65. § (1) bekezdése szerint a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén a) az érintett személy eljárási bírsággal sújtható, amennyiben a kötelezettségszegés felróható módon történt, b) a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését. Az Áht. 65. § (3) bekezdése szerint az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az Áht. a szankciókra vonatkozó részben is egymástól elkülönítve kezeli az ellenőrzött szerv, szervezet és személy fogalmát, ezért álláspontunk szerint megállapítható, hogy az Áht. a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője által kezdeményezett adószám alkalmazásának felfüggesztését kizárólag a „szervek” esetén teszi lehetővé, amely fogalmat az Áht. a költségvetési szervek vonatkozásában használ és alapítványunk (akárcsak például, de nem kizárólagosan gazdasági társaságok) nem tartozik ebbe a kategóriába, hanem úgynevezett „szervezetnek” minősül. Ezt az érvelést támasztja alá az Áht. 1.§-a, amely a törvény céljánál is különbséget tesz a „szerv” és a „szervezet” között, valamint az Áht. 63.§ (1) bekezdésének c) pontja, mely konkrétan nevesíti az alapítványokat a „szervezetek” között, ezáltal deklarálva azt, hogy az alapítványok nem minősülnek szervnek: Az Áht. 1. § (1) bekezdése szerint e törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit. Az Áht. 1. § (2) bekezdése szerint a közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A 4

közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. Az Áht. 63.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére. Álláspontunk szerint ebből következik, hogy a jogalkotó az „érintett személyek” (amiben beletartozik a szervezet is) vonatkozásában alkalmazható bírság esetén előírja annak határozatban történő kiszabását, amelynek következtében a „személy” a rá kötelezettséget keletkeztető aktussal kapcsolatosan jogorvoslattal élhet. Tekintettel arra, hogy az Áht. idézett rendelkezése alapján alapítványunk, mint „szervezet” legfeljebb az „érintett személy” kategóriájába sorolható (azzal, hogy továbbra is vitatjuk a KEHI eljárásának jogszerűségét), ezért amennyiben a KEHI úgy ítélte meg, hogy alapítványunk a bennünket terhelő kötelezettségének a KEHI eljárása során nem tett eleget (amelyet továbbra is vitatunk), abban az esetben eljárási bírságot állt volna módjában kiszabni, de az adószám alkalmazásának felfüggesztését nem állt volna módjában alapítványunkkal szemben kezdeményezni. A Határozat tehát ezen okból kifolyólag is jogszabálysértő. 3. A fentiekben írtak alapján tehát a T. I. f. Adóhatóságnak az Art. 24/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján hozott Határozatának kiadmányozását megelőzően két kérdéskört kellett volna vizsgálata tárgyává tennie annak érdekében, hogy jogszerű határozatot hozzon. Egyrészt vizsgálni kellett volna azt, hogy a KEHI vezetőjének megkeresése megfelel-e az Áht. 65.§ (2) bekezdésének b) pontjában írtaknak, vagyis elsősorban annak, hogy a megkereső szerv jogosult-e a megkeresésre, illetőleg a megkeresés alapjául szolgáló vizsgálatra, továbbá azt, hogy azt, hogy az adott intézkedést „szervvel”, vagyis azzal szemben kérik-e, akivel szemben ennek alkalmazására a törvény lehetőséget biztosít. Ezen vizsgálatra nem került sor és erre vonatkozóan utalást az elsőfokú határozat indokolása sem tartalmaz. Kiemelni kívánjuk továbbá, hogy a jelen fellebbezésben írt kérdésnek az elsőfokú határozatot megelőző vizsgálata azért különösen fontos kötelezettsége az állami adóhatóságnak, mert amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben az adószám alkalmazása felfüggesztésének az Art. 24/A. § (1) bekezdés d) pontjában írt esetében sérülnének az ezzel érintett személyek, szervezetek alapvető, az Alaptörvényben, különösen annak XXVIII. cikkében foglalt jogaik. Az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A KEHI adószám felfüggesztésére irányuló kezdeményezése ellen ugyanis nincs jogorvoslati lehetőség, amennyiben pedig az adóhatóság – azzal, hogy a KEHI hozzá érkező kezdeményezésére bármiféle vizsgálat nélkül - elrendeli az adószám alkalmazása felfüggesztését, akkor úgy kerül sor az adószám alkalmazása felfüggesztésére, hogy nincs ellene valós jogorvoslati lehetőség.

5

Mindezek alapján a T. I. f. Adóhatóság határozata – mind a rendelkező, mind az indokolási része - megalapozatlan, jogszabálysértő, így a fentiekben írtak alapján kérjük a T. Adóhatóságot, hogy fellebbezésünknek helyt adni szíveskedjen. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdése alapján az adózót teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Budapest, 2014. október 06.

Tisztelettel:

Ökotárs Alapítvány képv.: Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda dr. Komáromi Ádám ügyvéd

6