KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (KEGYSZ) ALAPSZABÁLYA. I. fejezet: Név, jogállás

ALAPSZABÁLY KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (KEGYSZ) ALAPSZABÁLYA

I.

fejezet:

Név, jogállás

1. A Komárom-Esztergom megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (KEGYSZ) a magyar gazdaságnak a tagszervezetek által létrehozott, elsısorban Komárom-Esztergom megyére és az Észak-dunántúli Régióra kiterjedı gazdasági, munkaadói érdekképviseleti szövetsége. Küldetése a tagok érdekei által meghatározott gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítı és érdekegyeztetı tevékenység ellátása, a hazai gazdaság, valamint a nemzetközi, határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

2. A társadalmi szervezet neve: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (KEGYSZ) angolul: németül:

3. A szervezet jogállása: az egyesülésrıl szóló, 1989. évi II. törvény hatálya alatt megalakult, önálló, a kormánytól és politikai pártoktól független társadalmi szervezet.

4. A KEGYSZ székhelye: 2800 Tatabánya, Fı tér 20.

5. A KEGYSZ pecsétje körpecsét, a név és székhely feltüntetésével, középen az emblémával.

A KEGYSZ célja 6. A Komárom-Esztergom megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének célja, hogy a gazdaság és a társadalom fejlıdését elısegítı, olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítı tevékenységet végezzen, mely a lehetı legszélesebb tagsági alapra támaszkodva a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását és e munka során a Komárom-Esztergom megyében mőködı tıke képviseletét megteremti.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE

2

ALAPSZABÁLY

Az új szervezet – az általa képviselt gazdasági erı alapján – befolyásolni kívánja a jogszabályalkotást és a végrehajtó hatalmat és ezáltal erısíteni a gazdaság befolyását a politikai döntésekre. Mőködése során független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttmőködésre törekszik. Együttmőködik partnereivel, mindenekelıtt a munkavállalói érdekképviseletekkel és az illetékes önkormányzati szervekkel. A KEGYSZ a fenti célt elsısorban – hazai és nemzetközi szintére folytatandó – gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenységén keresztül kívánja megvalósítani. A szövetség különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletére. A szövetség kiemelt feladatának tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek érvényre juttatását. A KEGYSZ jelentıs feladatának tartja a Közép-Dunántúl régióban lévı megyék gazdasági együttmőködésének erısítését.

A KEGYSZ gazdasági érdekképviseleti , érdekvédelmi, érdekközvetítı és érdekegyeztetı feladatai

7. A KEGYSZ Komárom-Esztergom megyére és a Közép-Dunántúl régióban kiterjedı gazdasági érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítı és érdekegyeztetı feladatokat lát el. Ennek keretében: - a jogalkotás kormányzati és parlamenti szakaszában befolyást gyakorol a jogszabályok megalkotásánál, szükség szerint jogszabály kezdeményezéssel él; - a vállalkozást, a gazdálkodó szférát érintı jogszabályok, döntések és a gazdasági szabályozás tervezeteirıl tagjai által kialakított javaslatokat, véleményeket képviseli, az ellentétes érdekeket továbbítás elıtt ütközteti; - megyei szintő érdekképviseletet lát el, az érdekegyeztetési fórumokon képviseli a harmonizált szövetségi, adott esetben a kisebbségi álláspontot is tükrözı véleményt; - közvetíti tagjai részére az illetékes szervek észrevételeit, válaszait; - közremőködik a gazdaságpolitikai koncepciók, elgondolások kialakításában; - vállalatvezetıi fórumot mőködtet; - a tagjai, illetve a gazdasági ágazatok közötti együttmőködés kialakítása és elmélyítése érdekében javaslattevı véleményezı közvetítı tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a vitás helyzeteket az érdekeltek maguk, társadalmi úton, érdekeik egyeztetésével oldják meg; - tagjai kezdeményezésére szervezi a közöttük felvetıdött viták érdekegyeztetés alapján történı megoldását;


3

ALAPSZABÁLY

A KEGYSZ munkaadói érdekképviseleti feladatai

8. A KEGYSZ tagjai felhatalmazása alapján képviseli azok megyei munkaadói feladataival kapcsolatos érdekeit; - mint szociális partner – részt vesz a megyei érdekegyeztetési fórumok munkájában, így az Érdekegyeztetı Tanácsban (ÉT). Gondoskodik arról, hogy a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételek és jogszabályok változása esetén a tagok kellı idıben mindenre kiterjedı tájékoztatást kapjanak, felkészíti ıket a változások várható hatásaira. Tagjai felhatalmazásával megyei munkaügyi és gazdasági megállapodásokat köt. A KEGYSZ szorgalmazza a munkaügyi kapcsolatok vállalati és középszintő rendszerének minél szélesebb körő kiépülését, tevékenységével elısegíti tagjai és a vállalkozók felkészülését e feladatok megoldására. A KEGYSZ munkaadói érdekképviseleti és egyéb tevékenysége nem sértheti a tagszervezetek önállóságát, cselekvési autonómiáját, döntési és intézkedési, képviseleti és eljárási szabadságát.

A KEGYSZ nemzetközi kapcsolatai és tevékenysége

9. A KEGYSZ nemzetközi tevékenysége középpontjába tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek az EU csatlakozási folyamatban való érvényre juttatását állítja. Ennek érdekében igyekszik tagsági viszonyt létesíteni európai és nemzetközi gazdasági és munkaadói érdekképviseleti szervezetekben. Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi munkaügyi szervezetekkel és lehetıség szerint közremőködik azok munkájában. Együttmőködésre törekszik a nemzeti gyáriparos, munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.

A KEGYSZ public relations és sajtótevékenysége 10. A KEGYSZ az érdekképviselet és érdekérvényesítés fontos területének tekinti a tagsági kör, a vállalkozók és a széles közvélemény folyamatos tájékoztatását a gazdasági folyamatok alakulásáról, a szervezet gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenysége keretében kialakított állásfoglalásainak, véleményének a nyilvánosság eszközeivel való megjelenítését. E célok megvalósítása érdekében, fórumot teremt a sajtó képviselıivel való kapcsolatok fenntartására.

A KEGYSZ szolgáltatási jellegő feladatai

11. A KEGYSZ szolgáltatási jellegő feladatai körében


ALAPSZABÁLY

4

- elısegíti a tagok és a vállalkozók belföldi és külgazdasági tevékenységét a kereskedelemfejlesztés nemzetközi gyakorlatban kialakult eszközeivel, a külföldi partnerszervezetekkel kiépített kapcsolatrendszere útján; - nemzetközi információs rendszerekhez kapcsolódva folyamatosan, tagszövetségein keresztül, illetve közvetlenül ellátja a vállalkozókat a gazdálkodáshoz szükséges információkkal (piaci, tıkebefektetési, fejlesztési, együttmőködési, tender információk stb.); - felvilágosítást ad gazdaságpolitikai döntésekrıl, koncepciókról, jogszabályok megalkotásáról, változásairól, egyéb jogi kérdésekrıl, illetve kereskedelemtechnikai, vám, szállítási, pénzügyi, vagyonértékelési, privatizációs kérdésekben; - igény és lehetıség szerint tanácsadó szolgálatokat tart fenn; - oktatási, továbbképzési, átképzési hazai és nemzetközi vezetıképzési céllal speciális és szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, elıadássorozatokat, szemináriumokat tervez, szervez; - különbözı formákban elısegíti a tagok és a vállalkozók tevékenységét (partnerkeresés, közremőködés technológiai transzferben);

A KEGYSZ feladatai ellátása érdekében gazdasági társaságban részt vesz, alapítványt hoz létre, illetve azokban részt vesz; e tevékenysége nem állhat ellentétben a KEGYSZ tagjainak érdekeivel.

12. A KEGYSZ alaptevékenysége: - Vállalkozók, munkáltatók szakmai szervezeteinek érdekképviselete – SZJ 182110 - Tanfolyami oktatás, oktatást kiegészítı tevékenység – SZJ 164230 - Fordítás, tolmácsolás, lektorálás, szerkesztés – SZJ 144950 - Tudományos szakmai rendezvények, bemutatók és kiállítások megszervezése – SZJ 144960 - Emberi erıforrással, munkaerıvel kapcsolatos üzletviteli tanácsadás – SZJ 141440 - Téma, feladat, termék menedzselés, program koordinálás – SZJ 141460 - Propaganda-reklám tevékenység, hirdetés – SZJ 143000 - Összetett (komplex) üdültetés – SZJ 081432 - Kiadói szolgáltatás – SZJ 04127 - Kiadványterjesztés – SZJ 07334

A KEGYSZ vállalkozói tevékenységet csak szők körben és csak tevékenységéhez kapcsolódóan végez.

A KEGYSZ együttmőködése az államigazgatással, az érdekképviseleti szervezetekkel, pártokkal és gazdasági kamarákkal


ALAPSZABÁLY

5

13. A szervezet alapfeladatainak eredményes ellátása érdekében együttmőködik a kormány szerveivel, a minisztériumokkal és egyéb államigazgatási szervekkel, helyi önkormányzatokkal, más gazdasági és munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel, továbbá a szakszervezetekkel, valamint a gazdasági kamarákkal.

A KEGYSZ mint önálló, független szervezet, a hatályos jogszabályok keretein belül mindent elkövet azért, hogy az Országgyőlés, a Kormány és egyéb államigazgatási szervek tevékenységét és döntéseit a szövetség tagsága érdekeinek megfelelıen befolyásolja. A gazdálkodói érdekeket képviseli a Kormány által szervezett érdekegyeztetési fórumokon, jelzéseket, átfogó elemzéseket és javaslatokat ad a vállalati gazdálkodás lényeges folyamatairól a Kormány és az illetékes minisztériumok (országos hatáskörő szervek) önkormányzatok részére, valamint jogszabályok alkotását kezdeményezi. A KEGYSZ rendszeres véleménycserét folytat a gazdálkodás idıszerő kérdéseirıl a törvényhozási, a kormányzati, illetve más államigazgatási szervekkel. A KEGYSZ tagjai megbízásából és közremőködésükkel a megyei és helyi önkormányzatokkal egyeztetı tevékenységet folytat. Ennek keretében: - ..részt vesz a gazdálkodást érintı elgondolások kialakításában, - véleményezi a minisztériumok (országos hatáskörő szervek), önkormányzatok tervezett intézkedéseit, és képviselıiket meghívja azokra a tanácskozásokra, ahol ilyen kérdésekben tárgyalnak; - megszervezi a szabályozásokkal kapcsolatos elıkészítı, illetıleg tapasztalatszerzı tanácskozásokat. Szakmai kérdésekben a tagok önállóan is tartják a kapcsolatot.

14. A KEGYSZ pártoktól való független mőködésének megfelelıen, együttmőködésre törekszik a közéletben aktívan résztvevı politikai pártokkal, gazdasági, munkaadói és munkavállalói és egyéb társadalmi érdekképviseleti szervezetekkel. Ennek érdekében közös érdekegyeztetési fórumokat kezdeményez és szervez a gazdaság nagy részét érintı kérdésekben.

15. A helyi munkaadói és egyéb gazdasági érdekegyeztetı fórumokon a területi érdekegyeztetési kérdésekben a KEGYSZ-t a megfelelı területi csoportja képviseli.

16. A KEGYSZ együttmőködik a megyei és országos közjogi gazdasági kamarákkal, elsısorban az ipari és kereskedelmi kamarákkal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a közjogi kamarák tevékenységét, véleményezi a kamarai elıterjesztéseket és képviseli tagsága érdekeit a kamarai döntés-elıkészítési folyamatban. A KEGYSZ arra törekszik, hogy tagsága súlyának megfelelıen biztosítsa képviseletét a kamarák testületeiben.


6

ALAPSZABÁLY

Szakmai kérdésekben a szakmai szövetségek közvetlenül tartják a kapcsolatot a kamarák megfelelı szervezeteivel, testületeivel. Több szakmát, illetve a gazdaság jelentıs részét érintı kérdésekben a KEGYSZ –a tagok felkérése alapján– koordinálja és szervezi az egységes fellépést.

II.

fejezet

A KEGYSZ tagjai. A tagok jogai és kötelezettségei

17. A tagság formái: Rendes tag Pártoló tag, Tiszteletbeli tag 18. Rendes tag lehet a./ A gazdasági és munkaadói érdekképviseleti, érdekközvetítı és érdekegyeztetı feladatokat teljesítı - szakmai szövetség, -egyéb gazdálkodói érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi szervezet, illetve ezek konföderációja. b./ Mindazon Komárom-Esztergom megyében mőködı cégnyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság, amelynek jegyzett alaptıkéje meghaladja az 50 millió Ft-ot vagy éves árbevétele az 500 millió Ft-ot, vagy foglalkoztatottak létszáma az 50 fıt; 19. Pártoló tag lehet aki a rendes tagság 18.b., pontban foglalt feltételeinek nem felel meg, de a szövetség tagja kíván lenni, és a pártoló tagok sorába felvételt nyer. Tiszteletbeli tag: az Elnökség tiszteletbeli tagnak veheti fel mindazon a személyeket, akik a KEGYSZ munkáját kiemelkedı módon támogatják.

A tagok jogai és kötelezettségei

20. Rendes tag kötelezettsége: - a szövetség alapszabályát elfogadja, - a szövetség tevékenységét támogatja, munkájával, közremőködésével elımozdítja, erısíti a tagok közötti együttmőködést; - vállalja a tagdíj megfizetését, megfizeti a tagdíjfizetési rendnek megfelelı tagdíjat, a tagdíj megállapításához szükséges adatokat határidıre szolgáltatja, -a szövetség alapszabálya, testületi határozatai, irányelvei, állásfoglalásai, ajánlásai (továbbiakban: szövetségi döntés) a tagokra nézve –e minıségükben kifejtett tevékenységük során –kötelezıen


ALAPSZABÁLY

7

irányadóak és végrehajtandók; az a tag azonban, amelynek az adott szövetségi döntéssel szemben indokolt ellenvetése van, igényelheti különvéleményének haladéktalan nyilvánosságra hozatalát; a tag jogosult önálló álláspontjának képviseletére.

21. Rendes tag jogai: - a rendes tag – képviselıje útján – közgyőlési részvételre jogosult. Szövetségi tag esetén a szövetség elnöke (képviselıje), gazdasági társaság tag esetén a társaság vezetı tisztségviselıje minısül képviselınek, akadályoztatásuk esetén a Polgári Törvénykönyv alapján általuk meghatalmazott személy. - a rendes tag a közgyőlésen szavazati joggal vesz részt. - a rendes tag választhat, illetve bármely szövetségi tisztségre megválasztható, - a rendes tag részt vehet a bizottságok és tagozatok munkájában, - a rendes tag igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, azok jellegétıl függıen ingyenesen vagy kedvezményes térítés ellenében, - a rendes tag javaslatokat és indítványokat tehet a tisztségviselıkhöz, a szövetség szervezeteihez, bizottságaihoz, tagozataihoz és ügyintézı szervezetéhez; felvilágosítást kérhet tılük a szövetség bármely tevékenységérıl, ezekre az érintett köteles 30 napon belül érdemi választ adni. - az elnökség felkérése vagy felhatalmazása, illetve megbízása esetén a rendes tag, vagy meghatalmazott képviselıje adott szakmai kérdésben a meghatalmazás terjedelméig jogosult a szövetség képviseletét ellátni. - a tagdíj fejében a rendes tagsági viszonyt létesítı gazdasági társaság, illetve tagszövetség tagvállalata a szövetség által nyújtott alábbi alapszolgáltatásokat veheti igénybe: - rendszeres értesítés a szövetség rendezvényeirıl és szervezeti életérıl, - információ a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról, - jogosultság érdekeik kifejezésére, egyeztetésére, érvényesítésére, - tájékoztatás a vállalkozások számára igénybe vehetı hazai és nemzetközi kedvezményekrıl, pályázatokról, projektekrıl, támogatásokról, - a rendes tag szövetség mőködése elısegítése érdekében elhelyezése biztosítására, rendezvényei tartására, ennek feltételeit rendezı megállapodás alapján igénybe veheti a szövetség kizárólagos tulajdonában, vagy tartós használatában lévı helyiségeit. Az elhelyezésnél a rendes tagok elınyt élveznek. 22. Pártoló tag, tiszteletbeli tag jogai: - a pártoló tag és tiszteletbeli tag jogosult a közgyőlésen és a szövetség bármely rendezvényén tanácskozási joggal részt venni. A pártoló tag csökkentett összegő tagdíjat köteles fizetni. A tiszteletbeli tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége.

23. Tagsági viszony létesítése és megszünése A rendes tag és a pártoló tag belépésérıl az elnökség dönt a belépési nyilatkozat elfogadásával. Elutasító határozat esetén a Közgyőléstıl lehet kérni annak felülvizsgálatát. A tag a belépési nyilatkozat elfogadásáról szóló határozat kézhezvételétıl számított 30 napon belül az éves tagdíj idıarányos részét a KEGYSZ részére átutalja.


8

ALAPSZABÁLY

A következı évtıl kezdıdıen a tag az éves tagdíjat két egyenlı részletben, április 30-áig, illetve szeptember 30-áig fizeti meg. Amennyiben a tag kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tagdíjat, tagsága a második felszólítást követı harmadik hónap végén automatikusan megszőnik. A tagnak kilépési szándékát legalább 3 hónappal a félév illetve az év vége elıtt a KEGYSZ Elnökségéhez kell írásban bejelentenie.

A tagság a naptári év utolsó napjával szőnik meg. Megszőnik a tagsági viszony akkor is, ha a tag jogutód nélkül megszőnt. A tagsági viszony megszőnésének idıpontja ebben az esetben a szervezet megszőnésének napja. Ha a tag – felhívás ellenére – nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, tevékenysége ellentétes a KEGYSZ alapszabályával vagy súlyosan vét a KEGYSZ etikai normái ellen, az Elnökség jogosult kizáró határozatot hozni. Kizáró határozat esetén az érintett tag a Közgyőléstıl kérheti annak felülvizsgálatát. A tagság megszőnése a határozat vagy a Közgyőlés állásfoglalása jogerıre emelkedésének idıpontja.

A KEGYSZ és a tagok kapcsolata

24. A tagok igényt tarthatnak ágazatuk, szakmájuk, illetve az adott régió gazdasági és munkaadói érdekeinek képviselete során a KEGYSZ támogatására, konkrét ügyeik intézésében tanácsadói, szakértıi segítségére.

III.

fejezet

A KEGYSZ szervezete

25. A KEGYSZ testületei: Közgyőlés Elnökség Ellenırzı Bizottság

26. A Közgyőlés a KEGYSZ legfıbb testülete A közgyőlésen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt. Tanácskozási joggal vesznek részt: - a KEGYSZ vezetı tisztségviselıi,


ALAPSZABÁLY

9

- az Ellenırzı Bizottság elnöke, - a pártoló tagok - a tiszteletbeli tagok - a bizottságok, tagozatok képviselıi (vezetıi) 27. A Közgyőlés éves munkaterv szerint mőködik, és szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést. A Közgyőlést az Elnökség hívja össze. A Közgyőlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság, vagy a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével, írásban az Elnökségnél indítványozza. A meghívót valamennyi résztvevınek meg kell küldeni, valamint a 24 Óra napilapban a közgyőlés idıpontja elıtt legalább 15 nappal közzé kell tenni. A meghívónak tartalmaznia kell: a) a közgyőlés megtartásának idıpontját és helyét; b) a tárgysorozatot, megjelölve, hogy az adott napirend írásbeli, vagy szóbeli;

28. A közgyőlés hatáskörébe tartozik a) az Elnökség által beterjesztett alapszabály megállapítása és módosítása; b) a KEGYSZ elnökének és elnökségi tagjainak megválasztása illetve visszahívása, (felmentése), c) az Ellenırzı Bizottság elnökének, tagjainak és póttagjainak megválasztása, felmentése; d) döntés a KEGYSZ vagyoni ügyeiben e) döntés a KEGYSZ által vagy részvételével történı gazdasági társaság alapítása kérdésében, alapítvány létrehozása, illetve alapítványban való részvétel tárgyában f) a KEGYSZ más társadalmi szervezettel való egyesülésének illetve felosztásának kimondása g) a KEGYSZ más társadalmi szervezethez való csatlakozásának elhatározása; h) a KEGYSZ nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában hozott döntés; i) a KEGYSZ elnöksége feladatainak ellátásáról és az ügyintézı szervezet mőködésérıl szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal j) a KEGYSZ éves pénzügyi beszámoló jelentésének és mérlegbeszámolójának jóváhagyása, a következı évi költségvetés meghatározása; k) a tagdíjfizetés rendjének és a tagdíj mértékének megállapítása; l) az Ellenırzı Bizottság éves jelentésének megtárgyalása és elfogadása; m) döntés az Elnökség belépési nyilatkozatot elutasító illetve kizárást kimondó határozatainak felülvizsgálata tárgyában; n) díjak alapítása és odaítélése; o) az Elnökség által benyújtott egyéb jelentések, állásfoglalások megvitatása, elfogadása

29. A közgyőlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50 %-a + 1 fı megjelent.

30. A határozatokat a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén a közgyőlés elnökének szavazata dönt. A KEGYSZ alapszabályának módosításához, a KEGYSZ más társadalmi szervezettel történı egyesülésének, vagy feloszlásának kimondásához 2/3-os többség szükséges. Szavazategyenlıség esetén a közgyőlés elnökének szavazata dönt.


10

ALAPSZABÁLY

31. A közgyőlésen a szavazás minden kérdésben, így a személyi kérdésekben is nyíltan történik. A közgyőlésen jelenlévı szavazati joggal rendelkezı tagok 20 %-ának javaslatára azonban a közgyőlés elhatározhatja a titkos szavazást is. 32. A közgyőlés üléseit a közgyőlésen választott levezetı elnök irányítja.

Elnökség 33. Az elnökség a KEGYSZ operatív irányító szerve, amely két közgyőlés között irányítja a szövetség munkáját. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés eldöntése, amely nem tartozik kizárólag a közgyőlés hatáskörébe.

34. Az elnökség tagjai a KEGYSZ vezetı tisztségviselıi. 1 elnök 2 elnökségi tag

35. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) a KEGYSZ tevékenységének a közgyőlés határozataival összhangban álló irányítása, a KEGYSZ következı évi munkaprogramjának meghatározása, a tagság szempontjából alapvetı kérdésekben a KEGYSZ álláspontjának meghatározása; b) a közgyőlés összehívása, c) az alapszabály, illetve annak módosításának beterjesztése a közgyőlés elé; d) a gazdaságpolitikával és a munka világával összefüggı koncepciókra, jogalkotásra vonatkozó szövetségi állásfoglalások és javaslatok kialakítása és a megfelelı fórum irányába történı továbbítása, a KEGYSZ szintő lobby tevékenység koordinálása, irányítása. e) állandó és ad hoc bizottságok létrehozása és megszüntetése, jelentéseik megvitatása, elfogadása f) az elnök javaslatára a titkár kinevezésének és felmentésének jóváhagyása. g) az Elnökség feladatainak ellátásáról és a KEGYSZ ügyintézı szervezetének mőködésérıl szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal; h) szakmai kérdésekben a KEGYSZ képviseletére tagszervezet vagy annak meghatározott képviselıjének illetve KEGYSZ bizottságának felkérése, megbízása, i) a KEGYSZ szervezeti és mőködési szabályzatának megállapítása és módosítása;

36. Az Elnökség éves munkaterv alapján mőködik és szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az ülés összehívásáról a KEGYSZ elnöke gondoskodik. Az Elnökség feladatainak ellátásáról a Közgyőlést rendszeresen tájékoztatja. Az Elnökség ülésén a KEGYSZ elnöke elnököl. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Ellenırzı Bizottság elnöke, a titkár. 37. Az Elnökség a döntéseket egyszerő szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnökségi ülés elnökének szavazata dönt. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkezı tagja közül legalább 3 tag jelen van. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE

11

ALAPSZABÁLY

38. A KEGYSZ-re háruló feladatok eredményes megoldására, egyeztetett álláspont kialakítására és hatékony érvényesítésének biztosítására az Elnökség munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságok mőködési szabályait a feladatokhoz illeszkedve saját maguk alakítják ki az Elnökség jóváhagyásával. 39. Az Elnökség a nagy tapasztalatokkal rendelkezı már nyugállományban levı a szövetségi munkában korábban aktívan résztvevı vezetıkbıl tanácsadó testületet hozhat létre, amely a bizottság jogosítványaival, feladataival rendelkezik.

Ellenırzı Bizottság 40. Az elnökbıl és a 3 tagból álló, a közgyőlés által 3 évre választott Ellenırzı Bizottság feladata a KEGYSZ alapszabály szerinti mőködésének, gazdálkodásának és a KEGYSZ szervezetek határozatai végrehajtásának ellenırzése. Az Ellenırzı Bizottság elnöke és tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. 41. Az Ellenırzı Bizottság tagjait a KEGYSZ valamennyi iratába – az irányadó jogszabályok keretei között – betekintési jog illeti meg. Az Ellenırzı Bizottság helyszíni ellenırzési tapasztalatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapításairól és javaslatairól éves jelentést készít, valamint 3 évenként átfogó jelentést terjeszt a Közgyőlés elé. A tájékoztatót és a jelentést az Elnökségnek elızetesen meg kell tárgyalnia. 42. Az Ellenırzı Bizottság elnökét és tagjait a KEGYSZ ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg. A KEGYSZ területi szervezetei 43. A helyi munkaadói és egyéb gazdasági érdekegyeztetı fórumokon a területi érdekegyeztetési kérdésekben a KEGYSZ-t a megfelelı területi csoportja képviseli(k). 44. Amennyiben a településen nem mőködik területi csoportja, helyi vállalkozót vagy egy tagot bízhat meg alkalmanként vagy tartósan képviseletének ellátásával. A KEGYSZ egyéb szervezetei 45. A KEGYSZ-ben állandó és ad hoc bizottságok, szakértıi munkacsoportok (a továbbiakban: egyéb szervezetek) mőködnek, amelyek a szakmai, gazdasági, munkaadói érdekképviseleti tevékenység fıbb területei, a gazdálkodás funkciói, valamint lényeges területei szerint tömörítik a tagszervezetek képviselıit és a vállalkozókat. 46. A KEGYSZ egyéb szervezetei, amelyek nem minısülnek jogi személynek: - szervezıdésük szerinti rendeltetéssel összefogják a KEGYSZ-t alkotó tagok képviselıit, - szervezik a tagok képviselıinek rendszeres és folyamatos részvételét a KEMGYSZ munkájában. 47. Az egyéb szervezetek a lehetıségek függvényében éves munkaprogram alapján végzik munkájukat, szakvéleményeket, állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoznak ki.


12

ALAPSZABÁLY

az egyes témakörök elıkészítésével, gondozásával szakértıt, vagy szakmai szakértıi munkacsoportot bízhatnak meg, és a testületi állásfoglalások kidolgozására munkabizottságot alakíthatnak. 48. A tagok egyidejőleg több tagozat tevékenységében is részt vehetnek, jogosultak a tagozatokat – függetlenül attól, hogy azoknak tagjai-e – javaslataikkal és kezdeményezéseikkel igénybe venni. 49. Az egyéb szervezetek munkájában – a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott éves részvételi díj befizetésével – a tagsági körbe nem tartozó vállalkozás, vállalkozó is részt vehet. 50. A KEGYSZ egyéb szervezeteinek létrehozásáról, megszőnésérıl, a személyi változásokról az Elnökség a tagságot folyamatosan tájékoztatja.

IV. fejezet A KEGYSZ tisztségviselıi, ügyintézıi szervezete, intézményei, képviselete

A KEGYSZ tisztségviselıi 51. A KEGYSZ vezetı tisztségviselıi: elnök az elnökség tagjai 52. Az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása három évre szól. 53. A KEGYSZ különbözı területeinek választott vezetıi a KEGYSZ tisztségviselıinek minısülnek. A választott tisztségviselık feladatukat társadalmi munkában látják el. 54. A KEGYSZ vezetı tisztségviselıi és tisztségviselıi (a továbbiakban együtt: tisztségviselı) a KEGYSZ nevében eljárva, testületi álláspontot képviselnek. A KEGYSZ tisztségviselıi közötti munkamegosztást a KEGYSZ Szervezeti és Mőködési Szabályzata állapítja meg a következı figyelembe vételével: 55. Az elnök feladata különösen: - ellátja a KEGYSZ teljes körő képviseletét; - vezeti az Elnökség üléseit; - az Elnökség jóváhagyásával kinevezi a fıtitkárt és a titkárt, és munkaviszony esetén gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. - irányítja és összehangolja a KEGYSZ tevékenységét, pl.


13

ALAPSZABÁLY

-

gazdaságpolitikai képviselet az ÉT-ban, a munka világát érintı képviselet az ÉT-ban, a szövetség EU-tevékenységének irányítása, a nemzetközi tevékenység irányítása, képviselet nemzetközi szervezetekben, környezetvédelem, közbeszerzés, oktatás, szakképzés, területfejlesztés, regionális tevékenység koordinálása, infrastruktúrafejlesztés, társadalombiztosítási önkormányzatokban gyakorolt képviselet koordinálása, stb.

A fentiekben részletezett szakmai irányítási feladatokat az elnökségi tagok is elláthatják az elnökkel megegyezı jogkörrel. 56. A KEGYSZ tisztségviselıi minıség megszőnik: az elfogadott lemondással, a közgyőlés általi felmentéssel, valamint a közügyektıl eltiltó jogerıs bírósági ítélettel. A tisztségviselık nem állhatnak egymással (a Ptk. szabályozása szerint) közeli hozzátartozói kapcsolatban. A KEGYSZ tisztségviselıjévé magyar és külföldi állampolgár egyaránt választható. A külföldi állampolgár a KEGYSZ tisztségviselıjévé csak az 1989. II. törvény 8 §-ában meghatározott feltételek teljesítése esetén választható.

A KEGYSZ ügyintézı szervezete 57. A KEGYSZ ügyintézı szervezetének fı feladata az, hogy a vezetı testületek döntéseit végrehajtsa, a tagok véleményeit, javaslatait összehangolja, az illetékes testületekhez, szervezetekhez továbbítsa, a gazdasági irányító és más szervezetektıl érkezı információkat a tagokhoz eljuttassa, a KEGYSZ szervezeteinek üléseit, az egyéb rendezvényeket elıkészítse, a KEGYSZ tagjai és a vállalkozók részére szolgáltatásokat biztosítson. Ellátja továbbá az alapszabályban, illetve a mőködési és szervezeti szabályzatban meghatározott más feladatokat. 58. Az ügyintézıi szervezet élén az elnök által az elnökség döntése alapján kinevezett titkár áll. 59. A KEGYSZ ügyintézı szervezetének felépítését és mőködésének rendjét, így különösen az egyes szervezeti egységek egymáshoz való kapcsolatát, továbbá mindazt, aminek rendezését ez az alapszabály odautalja, a KEGYSZ Szervezeti és Mőködési Szabályzata állapítja meg.

A KEGYSZ képviselete

60. A KEGYSZ-t az elnök önállóan képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve eseti felhatalmazással az Elnökség további tagjaira átruházhatja. KEGYSZ nevében csak az Elnökség által felhatalmazott személy nyilatkozhat. Mindezt részletesen a Szervezeti és Mőködési Szabályzat írja elı. Bankszámla felett KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE

14

ALAPSZABÁLY

-

az elnök egy elnökségi taggal együttesen, vagy az elnök által feljogosított két-két elnökségi tag együttesen rendelkezik.

61. A KEGYSZ nevében aláírásra az önálló aláírásra felhatalmazott elnökön kívül azok jogosultak, akikre ezen jogot átruházza, illetve akiknek ezt a jogot jogszabály biztosítja.

V. fejezet

A KEGYSZ gazdálkodása 62. A KEGYSZ és tagjai közötti gazdálkodási kapcsolatokat a tagsági viszony határozza meg. 63. A KEGYSZ fenntartási költségeit a tagdíjakból, a szolgáltatásokból befolyó térítésekbıl, hozzájárulásokból és egyéb forrásokból fedezi. 64. A közgyőlés évenként állapítja meg a fizetendı tagdíj mértékét. A tagdíj összege a rendes tagoknak évi 100.000,-Ft, a pártoló tagoknak évi 50.000,-Ft. 65. A KEGYSZ megszőnése esetén vagyonáról a Közgyőlés 2/3-os szavazati többségi határozatával dönt.

Záró rendelkezések

66. Jelen Alapszabályt a KEGYSZ alakuló közgyőlése fogadta el 1999. július 20. napján. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. 67. A Szövetséget, megalakulását követıen, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság veszi a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. A KEGYSZ a nyilvántartásba vételtıl kezdıdıen önálló jogi személy.

Kelt: Tatabánya, 1999. július 20. Módosítva: Tatabánya, 2002. május 23.

……………………………………… Elnök

………………………………. Hitelesítı


KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (KEGYSZ) ALAPSZABÁLYA. I. fejezet: Név, jogállás

Recommend Documents