KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Jegyzői értekezlet Tatabánya, 2011.04.12.

1. Bemutatkozás Tisztelt Munkavállaló, Munkáltató, Tisztelt Közigazgatási Szerv! Tisztelt Állampolgár! A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakmai irányítása alatt működő, funkcionálisan a megyei Kormányhivatal által működtetett hivatal. Illetékességi területe KomáromEsztergom megye területe. Tevékenységét illetően jogszabályok által meghatározott területen végzi munkáját, amely alapvetően három részre tagolható: 1. Hatósági ellenőrzések és az ezzel kapcsolatos eljárások 2. Kérelmek, panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálása 3. Tájékoztatás, tanácsadás nem hatósági ügyekben (azaz olyan esetekben, ahol az eljárás hivatalosan még nem indult meg), kizárólag munkavédelem területén A fentiek alapján két felügyelőség látja el a hatáskörébe utalt ügyek intézését: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelősége Vezetője: Asbóth László, a szakigazgatási szerv megbízott igazgatója, aki a munkavédelmi igazgatóhelyettes jogkörében is eljár Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Felügyelősége Vezetője: Drexler Csaba, megbízott munkaügyi igazgató-helyettes, aki tartós távollétében illetve akadályoztatása esetén az igazgatót helyettesíti A két felügyelőség az alábbi ügyekben vizsgál munkavállalói panaszokat, közérdekű bejelentéseket: Munkavédelmi jogsértések 1 Munkabalesettel kapcsolatos jogsértés 2 Munkaegészségüggyel kapcsolatos jogsértés 3 Munkahely, üzem, munkaeszköz, technológia állapotával kapcsolatos jogsértés. (A munkavédelmi jogszabályokban foglaltak végrehajtásának megsértése, különös tekintettel az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményekre: munkahelyek létesítése, kialakítása, munkavégzés tárgyi feltételei, gépek, berendezések, szociális helyiségek, munkahelyi higiéné); a munkahelyi kóroki tényezőkkel (pl.: fizikai, kémiai, biológiai) kapcsolatos minimum követelményeket tartalmazó munkahigiénés előírásokra, a munkakörnyezeti műszeres (expozíciós) vizsgálatokkal-, a foglalkoztatás személyi feltételeivel összefüggő munkáltatói feladatokra. 4 Egyéni védőeszköz biztosításával kapcsolatos jogsértés 5 Életet, testi épséget veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő jogsértés 2800 Tatabánya, Komáromi út 6. Tel: (34) 512-470 Fax: (34) 512-477 Levelezési cím: 2801 Tatabánya, Pf.: 128. e-mail: [email protected]

Munkaügyi jogsértések 1 Fekete-foglalkoztatás 2 Munkaidő szabályainak megsértése 3 Pihenőidő szabályainak megsértése 4 Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése 5 Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése 6 Jogellenes munkaerő-kölcsönzés 7 Szabadságra vonatkozó szabályok megszegése 8 Munkabérre vonatkozó szabályok megszegése 9. Külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megsértése 10. Egyéb munkaügyi jogsértés Minden, a fentiekkel kapcsolatos kérelem, panaszbejelentés illetékmentes (ennek viszont előfeltétele, hogy az arra illetékes személy tegye meg, illetve írásban ruházza át az ügyintézést más személyre, mint meghatalmazottra, pl. ügyvédre). Minden panaszt, közérdekű bejelentést kivizsgálunk (kivéve, amelyeket jogszabály alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani). Elérhetőségeink: Címünk: 2800 Tatabánya, Komárom út 6. (3. emelet) a Magyar Államkincstár épületében található mindkét Felügyelőség Munkavédelmi Felügyelőség: Asbóth László (mb. igazgató), telefon: 06-34/512-470, telefax: 06-34/512-477, postai cím: 2801 Tatabánya, Pf.: 128, e-mail: [email protected] Munkaügyi Felügyelőség: Drexler Csaba (mb. igazgatóhelyettes), telefon: 06-34/512-370, 06-34/512-378, telefax: 06-34/512377, postai cím: 2801 Tatabánya, Pf.: 1288, e-mail: [email protected] Munkavédelmi tanácsadó szolgálat: Pataky János (tanácsadó felügyelő, nem a kormányhivatal, hanem az OMMF kormánytisztviselője), telefon: 06-34/512-475, telefax: 06-34/512-477, címe: 2801 Tatabánya, Komárom út 6. (3. emelet), e-mail: [email protected]

A központi irányító szerv (OMMF) hirdetményeit, közléseit a www.ommf.gov.hu honlapon találhatják meg. A honlap nyitóoldalát word formátumban mellékelem, ez tartalomjegyzékként használható. 2. Jogszabályváltozások és munkaügyi kérdések A fent nevezett honlapon az ebben a pontban elhangzottakra kielégítő és részletes magyarázatot találhatnak. 3. Prevenció Elsőrendű kötelességünk a munkabalesetek, egészség-károsodások elkerülése, a dolgozók stabil munkajogi helyzetének biztosítása. Hatósági ellenőrzésünk is ebbe az irányba mutat. Jelzés értékű, hogy nem „pénzbeszedő” hatóság vagyunk, ennek érdekében élünk a figyelemfelhívás intézményével. Megjegyzendő azonban, hogy a konkrét intézkedéstől nem tekinthetünk el, amennyiben azt jogszabály (és ilyen jogszabály a munkavédelmi törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény). Példaként említettük a balesetveszélyt, életveszélyt, fekete munkás foglalkoztatását, munkaidő – munkabeosztást, bejelentési kötelezettség elmulasztását, munkaszerződés írásba foglalásának hiányát.

3. Helyreállítás Szó került arról is, hogy egy lehetséges katasztrófa helyzet után a helyreállítás folyamatában is alkalmazni kell a munkavédelmi törvényben megfogalmazottakat. Tehát az önkormányzat által oda kivezényelt dolgozókat is munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, az egyéni védőeszközöket részükre biztosítani kell. A fentiek megvalósításáról célszerű lenne az alkalmazott vállalkozásoktól írásbeli nyilatkozatot kérni. 4. Villamos ellenőrzések A Katasztrófavédelem előadásában elhangzott, hogy a tűzvédelmi villamos mérések nem azonosak az érintésvédelmi villamos mérésekkel. Ez igaz, és a továbbiakban részletezem az előírásokat azzal a kiegészítéssel, hogy ezek ott nem hangoztak el: A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerint: 5. § (1) A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről. (2) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. (3) Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt. 5/A. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően - a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

5. Tűzvédelmi előírások, amelyek ellenőrzését jogszabály a Hatóságunk körébe is utal: A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsMEüM együttes rendelet következő előírásai: Menekülési utak és vészkijáratok 3. § (1) A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy

azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek. (2) A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján megtervezni. (3) Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni. (4) Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható. (5) A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni. (6) A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek. (7) A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja. Tűzjelzés és tűzoltás 4. § (1) Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. (2) Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.

5. Szabálysértési eljárások Nem került említésre az idő rövidsége miatt, de fontos lenne: a be nem fizetett szabálysértések behajtására a települési önkormányzat helyileg illetékes adóhatósága, azaz a jegyző jogosult. A törvény értelmében a beszedett (behajtott) összeg is az önkormányzatot illeti meg. Kérjük Önöket, Jegyző kollégákat, hogy az ilyen jellegű leveleinkre feltétlenül válaszoljanak a következő formátumban: 

Nem hajtható be, és nem tudunk helyette közérdekű munkát felajánlani



Nem hajtható be, de tudunk helyette közérdekű munkát felajánlani

Mindenképpen választ várunk, mert a bírságnyilvántartásunkból ilyen hivatalos értesítés nélkül nem tudjuk törölni a tételeket, illetve a közmunkára átváltoztató határozatunkat nem tudjuk kiadni.. 6. Közmunkások alkalmazása Említésre került, hogy a közmunkások esetében a kötelező orvosi vizsgálat nem elkerülhető. A jelenlegi szabályozás az, hogy a Polgármesteri Hivatal küldi el előzetes orvosi vizsgálatra a közmunkást, de ennek díját a közvetítő hivatal, azaz a munkaügyi központ rendezi. Itt merült fel kérdéskén jogosan, hogy mi van akkor, ha szabálysértési hatóság illetve bíróság rendeli el a közmunkát. A kérdés tisztázása folyamatban van, és ezen az úton minden jegyző meg fogja kapni a megfelelő választ. Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, munkanélküli, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem

foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

Munkabaleset esetén a munkáltatónak a kivizsgálási, bejelentési, nyilvántartási köteléezettségének kell eleget tennie: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések *9. § (2) bekezdés+ tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Fentiekből az következik, hogy baleset esetén a munkáltatónak a közmunkás munkáját közvetlenül irányító cég minősül, amely lehet maga az önkormányzat, önkormányzati tulajdonú cég, illetve az önkormányzattal szerződésben álló külső cég stb. Mindenesetre a munkáltatói jogokat az önkormányzat gyakorolja, ezért ilyen esetekben az értesítési és együttműködési kötelezettség fennáll, még akkor is, ha ezt külön szerződésben nem szerepeltették.

Tatabánya, 2011. április 13.

P.H.

Asbóth László mb. igazgató