Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának

Készült Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának megbízásából

II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2005-2008) Egyeztetési anyag

PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: 267 05 08, 267 70 78, Telefax: 266 75 61 E-mail: [email protected] Home page: www.pestterv.hu Budapest, 2005. november hó

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Törzsszám: 5-04-436

Komárom-Esztergom Megye II. Környezetvédelmi Programját (2005-2008) Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának megbízásából készítette:

PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: 267-0508, 267-7078, Telefax: 266-7561 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.pestterv.hu

KÖZREMŰKÖDŐK: Környezetvédelem:

Mándi József (éksz.: 01-5147)

Térinformatika:

Mándi József Schuchmann Péter

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ:

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Mándi József vezető tervező

Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, 2005. november hó

Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

1

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető..............................................................................................................................3 Koncepcionális célkitűzések Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja megalapozására ...................................................................7 1. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE ..................12 1.1. A környezetvédelmi program Európai Uniós, országos és régiós tervezési keretei ..................................................................................................................12 1.2. A megyei környezetvédelmi program célja .............................................................13 1.3. A megyei környezetvédelmi program készítésének általános elvei ........................14 1.4. A megyei környezetvédelmi program felépítése .....................................................15 1.5. A program finanszírozása .......................................................................................19 2. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMOK .............................................................24 2.1. Környezettudatosság növelése akcióprogram ........................................................25 2.2. Éghajlatváltozási akcióprogram ..............................................................................30 2.3. Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram .............................40 2.4. Városi környezetminőség akcióprogram .................................................................46 2.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram....................................53 2.6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja ......................58 2.7. Vizek védelme és fenntartható használata akcióprogram.......................................66 2.8. Hulladékgazdálkodási akcióprogram ......................................................................78 2.9. Környezetbiztonság akcióprogram..........................................................................85 3. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ..........................................90 3.1. A programok megvalósításával összefüggő feladatok............................................90 3.2. Megyei környezet- és természetvédelmi információs rendszer kialakítása ............95


2


Bevezető

A megyei környezetvédelmi programok elkészítését a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (5) bekezdése írja elő. KomáromEsztergom megye I. Környezetvédelmi Programja 2001-ben készült el, az 1997-ben elfogadott I. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) útmutatásai alapján. A 2003-2008 időszakra terjedő NKP II., 2003-ban került elfogadásra (132/2003. /XII. 11./ OGY határozat), s ez indokolttá teszi a megyei környezetvédelmi program aktualizálását is. A környezet, gazdaság és társadalom szorosan összefonódó, egymástól kölcsönösen függő, komplex rendszert alkot, amelynek bármelyik szegmensében történő változás lényegi változásokat idéz elő a rendszer egészében. Hiszen a természet nyújtotta erőforrásokat a gazdaság és a műszaki vívmányok révén a társadalom alakítja át és használja fel. Komárom-Esztergom megye európai szintű felzárkózásának is egyik meghatározó kihívása, hogyan tudja az élet- és a környezetminőség javítását a gazdasági fejlődéssel összeegyeztetni. Az elmúlt évtized gazdasági-politikai változásainak következtében a megye környezeti, illetve természeti állapota javult. A pozitív tendenciák nem vezethetők vissza csak a környezeti szempontokat figyelembevevő fejlesztési törekvések eredményeire. E változások részben az állam, a megye, a kistérségek de leginkább a települések céltudatos és összehangolt fejlesztéseinek eredményei, (pl. gáz, szennyvíz, hulladék programok), részben pedig az elmúlt időszak jelentős gazdasági-társadalmi átalakulásának, közte a gazdasági szerkezetváltásnak kényszerű következményei. A rövid távú gazdasági érdekeltségre törekvő gazdaságfejlesztés, és a térségi szinten összehangolatlan településfejlesztés „spontán” folyamatai nem kedveznek a természeti és környezeti elemekkel való átgondolt környezetgazdálkodásnak, a környezetvédelem és környezetfejlesztés ügyének. A természeti és környezeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás (célirányos, összehangolt beavatkozások híján) azzal a veszéllyel jár, hogy csökkenhet a gazdaságilag, ökológiailag és társadalmilag is hosszútávon fenntartható fejlődés esélye a megyében, romolhat a környezeti elemek állapota, növekedhet azok veszélyeztetettsége. A környezet állapota alapvetően kihat a megye, illetve a megyei kistérségek gazdasági versenyképességére, a lakosság életminősége. A környezeti problémák és feladatok komplexitásából, azok területi kiterjedéséből következik a megyei (illetve regionális) környezetvédelmi tervezés, illetve a környezetvédelmi feladatok programozásának a szükségessége. Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja a lehető legteljesebb mértékben megfelel és harmonizál a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program specifikus és operatív célkitűzéseivel, valamint az NKP-II. alapján kialakításra kerülő pályázati és támogatási struktúrákkal. Összhangban van a Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési operatív programjával és az ahhoz kapcsolódó konkrét pályázható – programcsomagokkal, mindezt annak érdekében, hogy a megye sajátos Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

3

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program környezetvédelmi és környezetügyi feladatainak megoldásához a legszélesebb körű hazai és EU-s támogatásokat lehessen mozgósítani. Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja számos munkarésszel egészül ki. Ezek egyrészt a környezetvédelmi program alátámasztását, megalapozását szolgálják, másrészt a program megvalósítását segítik elő. A teljes dokumentáció a következő fontosabb munkarészekből épül fel: Alátámasztó munkarészek: −

A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó programok megvalósulási hatékonyságának reprezentatív vizsgálata A vizsgálat és értékelés reprezentatív minta alapján, a települési környezetállapotot leginkább meghatározó programokra terjed ki. Ennek főbb területei a hulladékgazdálkodással, vízvédelemmel, településkép védelemmel, tudatformálással összefüggő legmeghatározóbb programok. A vizsgált településtípusok illetve térszintek: − Kistérségek: Tatabánya és Kisbér térsége − Városok: Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Komárom − Kistelepülések: Kecskéd, Tát, Csolnok, Szárliget

−

Koncepcionális célkitűzések A környezetvédelmi program megalapozásául szolgáló koncepcionális célkitűzések a (a múltbeli folyamatok és a jelenlegi helyzet értékelése figyelembe vételével) a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, és a térséget érintő jóváhagyott fejlesztési dokumentuma, a Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési Koncepciója célkitűzéseivel összhangban kerültek megfogalmazásra.


4

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Elfogadásra váró munkarészek: −

Komárom-Esztergom megye II. környezetvédelmi programja (2005-2008) Komárom-Esztergom megye 2005-2008 időszakra terjedő II. környezetvédelmi programjának felépítése a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc tematikus akcióprogramja alkotta szerkezethez igazodik, amelyek a következők szerint épül fel: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság 4. Városi környezetminőség 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem 6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság Az akcióprogramok és az ezeken belüli programok közül csak azok kerültek kidolgozásra, melyek megvalósításához elsősorban megyei és települési szinten rendelkezésre álló eszközök, elérhető források, illetve ehhez szükséges döntéshozatal szükséges.

Kiegészítő munkarészek: −

Megyei Önkormányzat szerepvállalása A munkarész a programok megvalósíthatóságának feltételeit és a megyei önkormányzat javasolt szerepvállalását ismerteti. A megyei önkormányzat feladatainak és lehetőségeinek ismeretében, javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy milyen feladatokat vállaljon fel a megyei önkormányzat, amellyel a leghatékonyabban tudja szolgálni településeit (települési önkormányzatait) a környezetvédelmi munkában és a megyei környezetvédelmi program megvalósításában. A javaslatok többek között kiterjednek a koordinációra, az adat és információ szolgáltatásra, a szakmai segítségnyújtásra, a megyei tervezésre, valamint a programok finanszírozására.


5


A KÖRNYEZETVÉDELEM MEGYEI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGHATÁROZÁSA KONCEPCIONÁLIS CÉLKITŰZÉSEK


6


Koncepcionális célkitűzések Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja megalapozására

A környezetvédelmi feladatok programozása előtt a koncepcionális célkitűzések meghatározása szükséges. 2001-ben ugyan elkészült Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programja, amely célrendszerében és struktúrájában az első Nemzeti Környezetvédelmi Programnak megfelelően került kidolgozásra. 2003-ban az Országgyűlés jóváhagyta a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amely felépítésében, programcsoportjai tekintetében eltér a korábbitól, s Komárom-Esztergom megye új Környezetvédelmi Programja célkitűzéseiben, struktúrájában a II. NKP-hoz kell, hogy illeszkedjen. Az új megyei szintű környezetvédelmi program megalapozására, szükséges rögzíteni a környezetvédelem területén a megye alapvető érdekeit és célkitűzéseit. A célrendszer rögzítése nélkülözhetetlen, hiszen az elkövetkező évek megyei környezetvédelmi feladatainak keretet adó környezetvédelmi program a megye hosszú távú célkitűzései megvalósítását (megközelítését) kell, hogy szolgálják. A környezetvédelmi program megalapozásául szolgáló koncepcionális célkitűzések (a múltbeli folyamatok és a jelenlegi helyzet értékelése figyelembe vételével) a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program és Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, célkitűzéseivel összhangban kerültek megfogalmazásra. Komárom-Esztergom megye elfogadott fejlesztési stratégiája nem követő jellegű, problémamegoldó, hanem innovatív, a pozitív távlati jövőkép vízióját, szem előtt tartó stratégia. A koncepció megvalósításához kapcsolódó hosszútávú célok és feladatok: − „Megyeépítés” − A megye külső kapcsolatainak erősítése. − A megye belső szervezettségének, érdekérvényesítő képességének javítása, a meglévő intézmények működésének racionalizálása, a hiányzó funkciók megteremtése. − Versenyképes gazdasági tér kialakítása − Befektetői helyszínné válás feltételeinek javítása, környezeti állapot javítása, a környezeti veszélyeztetettség csökkentése. − Üzleti szolgáltatások fejlesztése. − Piacépítés. − K+F fejlesztés, technológiai transzfer feltételeinek megteremtése. − Szolidáris térség, a belső kohézió erősítése − Az életkörülmények területi különbségeinek mérséklése, a hátrányos helyzetű kistérségekben élők létfeltételeinek javítása. − A társadalmi kohézió erősítése, az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra szereplői közti kapcsolatok, együttműködés erősítése − Életképes, a fenntartható fejlődés lehetőségeit biztosító térség − Természeti értékek megóvása (a természetvédelmi területek védelme, a természeti erőforrások gondosabb kezelése; vízgazdálkodás, Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

7


−

energiaforrások körének bővítése, energiatakarékosság, erdőgazdálkodás, talajerőpótlás, stb). Környezeti károk mérséklése, környezetvédelem (az energia szektor okozta környezeti károk felszámolása, levegőszennyezés, bányászat okozta tájsebek, felszíni vizek, karsztvíz szennyeződés, a kisvízfolyások és tavak környezetvédelmi, vízügyi és tulajdonviszony rendezése, a hulladékgazdálkodás)

Tekintettel arra, hogy a környezet minősége mind a népesség életfeltételeinek alakulása, mind a gazdaság fejlődését elősegítő tőke vonzása (befektetői helyszínné válás) szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, a megye jóváhagyott területfejlesztési koncepciója - úgy a lakosság életminőségének, mint a megye versenyképességének javítása, mint az eltérő helyzetű kistérségek és területek közötti indokolatlan különbségek csökkentése szempontjából - nélkülözhetetlennek tartja a környezetminőség javítását, a környezeti veszélyeztetés csökkentését, a környezeti elemek megőrzését. Ezért a megyei területfejlesztési koncepciót követő programok egyik meghatározó elemeként került megfogalmazásra az életképes tér megteremtését: a fenntartható fejlődés biztosítását szolgáló program. (Ez a program foglalja össze többek között a megye területfejlesztéssel összefüggő környezetvédelmi feladatait.) A program célja: Életképes, a fenntartható fejlődés lehetőségeit biztosító térség megteremtése, amelynek természeti potenciálja az erőforrások gondosabb kezelése, megóvása következtében, képes a megújulásra. A program elemei: − A magyar-szlovák közös Duna-szakasz rendezésével összefüggő kormányzati teendők a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hátrányos helyzet felszámolására − Elsődleges prioritású, több ágazat összehangolt fejlesztéspolitikáját igénylő környezetvédelmi programok A területfejlesztési koncepción belül, a többi ágazat összehangolt fejlesztési politikájával együtt kezelhető alprogramok: − az energetikai szektor által okozott környezetterhelések és környezeti károk komplex kezelése − a kisvízfolyások, tavak vízminőség javítása, meder rehabilitációja − a megyei környezetvédelmi információs rendszer létrehozása − a karsztvízbázisok védelme − a hulladékkezelés, gazdálkodás fejlesztése x


x

x

8

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A jóváhagyott területfejlesztési koncepció figyelembevételével - a megyei környezetvédelmi program megalapozására - megfogalmazható környezetvédelmi koncepció stratégiai célkitűzései: − Átfogó, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése. − A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása. − Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével. − A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése. − Az itt élő lakosság környezetminőségének - ezzel életminőségének – egészségi állapotának javítása. − A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása. − A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával. − Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása. − A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása. A célkitűzések megvalósítása, a koncepcióhoz kapcsolódó stratégiai célok érvényre juttatása érdekében készülő programok alapgondolata a felelőségen alapuló EGYÜTTMŰKÖDÉS kell, hogy legyen (a környezetvédelmi monitoring rendszer kialakításától a konkrét feladatok meghatározásán, a végrehajtás finanszírozásán át a beavatkozások komplex hatásai figyelemmel kíséréséig) Együttműködés szükséges: − Komárom-Esztergom megye, a törvényhozó, valamint a kormányzati szervek között (a speciális problémákat is kezelni képes szabályozó és érdekeltségi rendszer kialakításában valamint a megye kompetenciáját meghaladó környezeti problémák (mint az energiaiparral és a korábbi ipari tevékenységekkel kapcsolatos kárelhárítás, a Duna szakasz komplex problémái, a karsztvízkészletek védelme, a vízszint növekedésével összefüggő problémák) kezelésében, − Komárom-Esztergom megye és a megyei települések önkormányzatai, önkormányzati társulásai között az önkormányzatokra háruló környezetvédelmi feladatok munkamegosztással, (illetve a közösen elvégezhető feladatok vonatkozásában) társulással történő megoldásában, − Komárom-Esztergom megye és a Közép-Dunántúli Régió között a megyehatárokon átnyúló közös környezet és természetvédelmi problémák megoldásában, − Komárom-Esztergom megye és a szomszédos megyék önkormányzatai között (regionális szintű levegőszennyezés, a Dunakanyar rehabilitáció, a magyarországi Duna szakasz komplex környezetvédelmi problémái, a karsztvízkészletek védelme valamint a természetvédelem összefüggései vonatkozásában.)


9

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program −

−

−

−

−

A Szlovák-Magyar együttműködés keretében az országhatárokon túlnyúló környezeti problémák (felszíni vízszennyezés, regionális levegőszennyezés, nukleáris sugárzás veszélyeztetés, táji-, természeti értékvédelem) vonatkozásában, Együttműködés szükséges a megye települési önkormányzatai között egy-egy térség karakterének, értékeinek együttes védelmében, a regionális infrastruktúrahálózatok továbbépítésében, a hulladékgazdálkodásban, a kistérségi környezeti konfliktusok kezelésében, Együttműködés szükséges a környezet és természetvédelemben illetékes szakhatóságok valamint az önkormányzatok között a környezeti károk feltárásában, a környezeti információs rendszer kiépítésében és működtetésében, a környezetszennyezés csökkentése érdekében összehangolt lépések kidolgozásában, a környezeti hatásvizsgálatok érdekében, valamint a megelőzésben. Együttműködés szükséges az önkormányzatok, a szakhatóságok és a lakossági szerveződések (NGO-k, környezetvédelmi mozgalmak között) a környezeti információszerzésben, a környezettel kapcsolatos különböző érdekek feltárásában és közvetítésében, a lehetséges megoldási alternatívák kidolgozásában kezelésében, a társadalmi részvétel erősítésében) Végül, de nem utolsó sorban együttműködés szükséges a környezetszennyezők, a hatóságok és az önkormányzatok között a környezetszennyezés csökkentése, újabb szennyezőforrások elkerülése érdekében.

A koncepció alapgondolatához kapcsolódik, hogy a környezet- és természetvédelem önálló érdekeltségi és irányítási, ellenőrzési rendszerének erősítése mellett kiemelkedő jelentőségű a környezet- és természetvédelem és környezetfejlesztés érdekeinek integrálása a területfejlesztésbe minden szinten (makroregionális, országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szinten egyaránt). Ezért Komárom megyében olyan gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési, vízgazdálkodásfejlesztési és településfejlesztési politikát kell folytatni, - a jóváhagyott területfejlesztési koncepció célkitűzései érvényesítésével -, amely a területi potenciálból, a környezet adottságaiból indul ki; előmozdítja a természeti és környezeti értékek megőrzését és fejlesztését, valamint a környezeti elemek veszélyeztetettségének és szennyezettségének csökkenésével jár együtt. A megyei környezetvédelmi program és a megyei területrendezési terv kialakítása során törekedni kell arra, hogy a mindkét anyagban összehangoltan jelenjenek meg azon környezeti területi besorolások és övezetek, amelyek rendezési terv szinten fejlesztési kötelezettségeket, illetve területi korlátozásokat jelentenek, és a környezetvédelmi program szintjén az uniós és hazai környezeti normák teljesítéséhez kapcsolódó elvárásokat, illetve ehhez kapcsolódó feladatokat fogalmazzák meg. A megyei területrendezési terv 2005-ben került elfogadásra. Az ebben megfogalmazott és az országos fejlesztési elképzelésekkel összhangban lévő környezeti vonatkozású övezetek a megyei környezetvédelmi programba is beépítésre kerültek.


10


KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2005-2008 Egyeztetési anyag


11


1. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE 1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM EURÓPAI UNIÓS, ORSZÁGOS ÉS RÉGIÓS TERVEZÉSI KERETEI Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere a gazdaság valamennyi ágazatát érinti. Hazánk környezetvédelmi követelményrendszere lényegében megegyezik az EU tagállamokéval, de a vonatkozó jogszabályok végrehajtásához még további erőfeszítésekre van szükség. A környezeti problémákat az unióban szakterületenként kezelik, az alábbi csoportosítás szerint: − horizontális, valamennyi szakterületet érintő környezetvédelmi jogszabályok, − levegőtisztaság-védelem; − hulladékgazdálkodás; − vízminőség-védelem; − természetvédelem; − ipariszennyezés-ellenőrzés és kockázatkezelés; − vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek; − zaj és rezgések elleni védelem; − klímavédelem, környezetpolitika, nemzetközi egyezmények; − nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem; − polgári védelem és katasztrófaelhárítás A szigorú értelemben vett környezetvédelmi szakterületi teendők mellett alapvető követelmény, hogy a környezetpolitika az egyes gazdasági ágak szabályozására (pl. közlekedés, mezőgazdaság) is kiterjedjen, és érvényesüljenek a fenntartható, a környezetvédelmi, gazdasági és szociális érdekeket is figyelembe vevő fejlődés szempontjai. Az Európai Közösséget alapító szerződés szerint az EU környezetpolitikája a következő célkitűzések eléréséhez járul hozzá: − a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; − az emberi egészség védelme; − a természeti erőforrások körültekintő hasznosítása; − a regionális és világméretű környezeti problémák leküzdésére vonatkozó intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. Az unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve az unió különböző régióiban mutatkozó különbségeket is. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul. Az EU-tagállamok a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megvalósítását 1973 óta többéves, a főbb célkitűzéseket rögzítő akcióprogramok keretei között végzik. Jelenleg a 6. akcióprogram hatályos, 2002-től 2010-ig. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

12

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az unió környezetvédelmi követelményrendszeréhez igazodva, a második Nemzeti Környezetvédelmi Program koncepcióját a Kormány az 1117/2001. (X. 19.) határozatában elfogadta és elrendelte a Program kidolgozását. A 2003—2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program a 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal került elfogadásra. Az NKP-II mindazokat a célokat és feladatokat tartalmazza, amelyek alapján az uniós környezeti követelményeknek az ország eleget tud tenni. Az NKP-II olyan alapvető környezetpolitikai dokumentum, amelyet az EU-csatlakozással összefüggésben - számos további hazai stratégia és program (Nemzeti Fejlesztési Terv, Környezetvédelmi Kohéziós Stratégia) szempontjait figyelembe véve - dolgoztak ki. Az NKP II. megvalósításának fontos elemei a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosítják a specifikus és operatív célokat, forrásokat és felelősöket. Külön fejezet foglalkozik a környezetpolitika ágazati és regionális integrációjának erősítésével, az NKP-II előrehaladásának mérésével, ellenőrzésével, valamint a végrehajtás szervezési kérdéseivel. A régiós szintű tervezés keretein a belül, a környezetvédelem fontosságát a KözépDunántúli Régió Területfejlesztési programja (2003-06) is kiemeli. A régiós program 4 fő stratégiai prioritásra helyezi a hangsúlyt, melyek közül az egyik, a „Minőségi élet feltételeinek megteremtése”. Ezen belül kiemelt szerepet kap a lakosság életkörülményeinek javítása, környezettudatos fejlesztése, a települési környezet életminőségének javítása, a Közép-Dunántúl közlekedési kapcsolatainak fejlesztése. A megyei környezetvédelmi programok elkészítését a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. törvény 40. § (5) bekezdése írja elő. Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programja 2001-ben készült el, az 1997-ben elfogadott I. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) útmutatásai alapján. Mivel azóta elfogadásra került a 2003-2008 időszakra terjedő NKP II., ez indokolttá teszi a megyei környezetvédelmi program aktualizálását is.

1.2. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA A megyei környezetvédelmi program - a koncepcionális célkitűzésekben foglaltak figyelembe vételével - a környezeti elemek és rendszerek állapotának javulását illetve a kívánatos állapotminőség fenntartását tűzi ki célul, feladata a kistérségi és települési szintű környezetvédelmi programalkotás megalapozása és támogatása. Az előzőeken túl, a környezetvédelmi program alapvető társadalompolitikai célja az ökológiailag fenntartható társadalom kialakítása, vagyis a társadalom környezettel kapcsolatos értékrendszerének pozitív befolyásolása (az oktatás, tudatformálás eszközeivel), valamint a társadalmi részvétel erősítése a környezetvédelmi célok elérésében. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

13

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A környezeti szempontok figyelembe vételével növekszik a megye felzárkózási esélye, valamint javul a megye (illetve a régió) felzárkózást segítő EU forrásokat befogadó képessége. Mindezek megvalósulásához szükséges a környezetpolitika regionális és megyei vonatkozású feltételrendszerének kialakítása, valamint az országos, regionális és megyei szintű területfejlesztési és környezetvédelmi törekvések összehangolt megvalósítása.

1.3. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI A környezet, a gazdaság és a társadalom egymással összefüggő, komplex rendszert alkot, amelynek bármelyik részében történő változás lényegi változásokat idéz elő a rendszer egészében. A természet nyújtotta erőforrásokat a gazdaság révén a társadalom alakítja át és használja fel. Az összefüggések vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani a nemzetgazdasági törekvésekre, a vidék- és területfejlesztés súlyponti kérdéseire, a társadalom mint fogyasztó és mint legnagyobb mértékben teherviselő szerepére, a gazdasági és tervezési egységek összehangolt feladat megoldási mechanizmusaira, valamint a környezetvédelem és az EU törekvések kapcsolódására. Az EU tagság követelményei a környezetvédelmi beruházások és fejlesztések bővülését igénylik. Az elkövetkező években tehát azon problémák komplex megoldására kell összpontosítani, amelyek eleget tesznek az EU környezetvédelmi követelményeinek, továbbá amelyek elkerülik a közvetlen egészségkárosodást, valamint a természeti erőforrások és természeti értékek rövidtávon bekövetkező, visszafordíthatatlan károsodását. Míg a települési környezetvédelmi programok elsősorban az emberre és a települési környezetre koncentrálnak, addig a megyei környezetvédelmi programban jóval nagyobb hangsúlyt kapnak az ökorendszerrel és a tájökológiával kapcsolatos célok, mivel az ökológiai problémák nagy része is csak ezen a szinten kezelhető. Ilyenek például a megyei zöldhálózati rendszer kialakítása, a vízfolyások komplex rendezése, a regionális légszennyezés csökkentés, a térségi közlekedési problémák kezelése, stb. A kistérségi szintű környezetvédelmi programok átmenetet képeznek a megyei és a települési környezetvédelmi programok között. Ezen a szinten többek között lehetőség nyílik a több települést érintő környezeti problémák megoldására adandó válaszok egységes, de már részleteiben történő kidolgozására. A megyei környezetvédelmi program elsősorban a környezeti rendszerek adta igényjellemzőkből indul ki és kevésbé az egyes elemek problémáiból. A megyei programban szükségszerűen megjelenhetnek olyan kompromisszumos megoldások, melyek megyei szinten előrelépést jelentenek, de helyi szinten potenciális


14

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program környezeti problémák megjelenésével járnak. (Ilyenek például a térségi hulladék elhelyezés, vagy ártalmatlanítás, szennyvíz ártalmatlanítás.) A megyei környezetvédelmi program nem lehet öncélú, nem hozhat létre teljesen önálló programokat, illetve intézkedéseket − egyrészt mivel a programoknak összefüggésben kell lenniük egymással, s a térség környezeti állapotának védelmét, a környezetszennyezettség csökkentését kell szolgálniuk, az adott természeti, gazdasági és kulturális közegekben; − másrészt mivel a programok nem lehetnek függetlenek az országos szinten elfogadott környezetvédelmi programoktól, illetve a finanszírozást szolgáló forrásoktól. A megyei környezetvédelmi program területi vonatkozású (területfejlesztéssel, illetve területfelhasználás korlátozással járó) program javaslatainak összhangban kell lenni a megyei területrendezési terv szabályozási előírásaiból fakadó környezetvédelmi elvárásokkal és követelményekkel, valamint a sajátos megyei területi egységekre vonatkozó ajánlásokkal és a területrendezési intézkedési javaslatokkal.

1.4. A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÉPÍTÉSE Komárom-Esztergom megye 2005-2008 időszakra terjedő II. környezetvédelmi programjának felépítése a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc tematikus akcióprogramja alkotta szerkezethez igazodik. Minden akcióprogram az ahhoz tartozó összefoglaló helyzetértékelésre épül. Az akcióprogramokon belül megfogalmazásra kerülnek többek között a megyei specifikus és operatív célkitűzések, az akcióprogramok által érintett területek, a megvalósításában közreműködők. Az akcióprogramok kialakítása során előtérbe kerültek az olyan többszörös hasznú intézkedéseket, amelyek egyszerre több környezeti és természetvédelmi probléma megoldására is irányulnak, valamint több ágazati politika célkitűzéseinek is eleget tesznek. A megyei akcióprogramok megalapozását szolgáló összefoglaló helyzetértékelések, környezeti állapotvizsgálatok több forrásra támaszkodtak. Ezek közé tartoztak a megye területére készített korábbi tanulmányok környezeti állapotfelmérései, a munka során hozzáférhetővé vált szakhatósági adatok, az Interneten elérhető környezeti adatok, s nem utolsó sorban Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programja - 2001 és annak munkarészei (Környezetvédelmi Program; Koncepcionális célkitűzések; A Környezetvédelmi Program társadalmi megalapozása; Környezetállapot vizsgálat; Vizsgálati összefoglaló és a munka keretében kiküldött települési önkormányzati környezetvédelmi kérdőívek), valamint a 2003. decemberében készített közgyűlés előterjesztés a program végrehajtásának állásáról. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

15


A megyei környezetvédelmi program alapjául szolgáló Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc akcióprogramjának mindegyike, alapvetően egy-egy keretprogram, amely az adott akcióprogram által kitűzött legfontosabb célok eléréséhez további célprogramokat rendel. Ezek a különböző célprogramok - területi értelemben - többnyire országos kiterjedésű programok, s felölelik a környezet állapotát leginkább befolyásoló tényezők állapot javítását. A központi finanszírozású, a területi különbségeket figyelembe vevő, de alapjában egységes szemléletű célprogramok, egy önálló megyei (és regionális) környezetpolitika kialakítására viszonylag kevés mozgásteret hagynak. Ennek oka abban áll, hogy a környezetvédelem területén a programok többsége jelentős költségigényű, és a csak önerőből történő finanszírozást kevesen tudják vállalni. Támogatás igénybe vétele esetén, pedig alkalmazkodni kell a támogatást nyújtó feltételeihez. A megyének, azon belül is a Megyei Önkormányzatnak erősen korlátozottak a lehetőségei a tekintetben, hogy akár a települési önkormányzatai, vagy más állami vállalatok és intézmények, de főként a magán szektor környezetvédelmi fejlesztéseire hatással legyen. Megyei szinten többnyire a célprogramok kidolgozásában való közreműködés, s ennek révén a programok megvalósításául szolgáló célterületek meghatározásában maradnak lehetőségei, illetve a megyei területrendezési terv kapcsán. A következő rész, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 9 akcióprogramjaihoz (hierarchikusan) kapcsolódó legfontosabb országos és térségi célprogramokat sorolja fel: 1.

akcióprogram: Környezettudatosság növelése kapcsolódó jelentősebb országos programok: − Nemzeti Környezeti Nevelési Program (NKNP) (kidolgozás alatt) − Erdei iskola program − Ökoiskola program kapcsolódó egyéb országos (és nemzetközi) programok: − Nemzetközi Környezeti Nevelési Program (GLOBE) − Bioindikáció az Iskolai Oktatásban (BISEL) Program − Óvodai nevelés országos alapprogramja

2.

akcióprogram: Éghajlatváltozás kapcsolódó jelentősebb országos programok: − Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) kapcsolódó egyéb országos (és nemzetközi) programok: − Panel plusz program − Önkormányzati energiahatékonysági program ENSZ támogatással (UNDP/GEF Hungary Public Sector Energy Efficiency Project) − Megújuló Energia Program (kidolgozás alatt) − Biodízel program (a program megrekedt)


16

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program kapcsolódó megyei (és térségi) programok: − 3.sz. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi Levegővédelmi Intézkedési Program − Oroszlányi Erőmű retrofit program, biomassza hasznosítás

zóna

3.

akcióprogram: Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság kapcsolódó jelentősebb országos programok: − Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) kapcsolódó egyéb országos programok: − Nemzeti Azbeszt Program − Parlagfűmentesítési program(NEKAP keretében) − Ivóvízminőség-javító program − Nemzeti Kémiai Biztonsági Akcióprogram (kidolgozás alatt – Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja részeként)

4.

akcióprogram: Városi környezetminőség kapcsolódó egyéb országos és megyei tervek: − Országos Területrendezési Terv (OTrT) − Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve kapcsolódó egyéb programok és tervek: − Települési környezetvédelmi programok − Településrendezési Tervek

5.

akcióprogram: Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem kapcsolódó jelentősebb országos programok: − Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióprogram (NBSAP) − Natura 2000 Program − Érzékeny Természeti Területek programja (ÉTT) (NAKP megyei vetületeként jelenik meg) kapcsolódó egyéb országos programok és tervek: − Nemzeti Erdőprogram − OTrT országos ökológiai hálózat

6.

akcióprogram: Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat kapcsolódó jelentősebb országos (és nemzetközi) programok: − Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP): − Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram; − Integrált gazdálkodási célprogram; − Ökológiai gazdálkodási célprogram; − Extenzív gyephasznosítási célprogram; − Vizes élőhely-hasznosítási célprogram; − Érzékeny Természeti Területek hasznosítását biztosító (térségi) célprogram. − Nemzeti Erdőprogram


17

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program − LEADER+ (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program – alprogramja) kapcsolódó egyéb országos programok: − Erdőrezervátum-program − Felhagyott bányaterületek rekultivációs programja − Ökotérség program kapcsolódó megyei (és térségi) programok: − kistérségi programok − turizmusfejlesztési programok 7.

akcióprogram: Vizek védelme és fenntartható használata kapcsolódó jelentősebb országos programok: − Víz Keretirányelv (VKI) − Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program − Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja − (Települési szennyvizek ártalommentes elhelyezése Nemzeti Programja) − Ivóvízminőség-javító program − Ivóvízbázisvédelmi Program kapcsolódó egyéb országos (és nemzetközi) programok: − Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) kapcsolódó egyéb megyei (térségi és települési) tervek: − Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek − Települési Szennyvízkezelési Programok

8.

akcióprogram: Hulladékgazdálkodási kapcsolódó jelentősebb országos programok és tervek): − Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) − Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) ennek részeként: − Ipari hulladékmegelőzési és hasznosítási program; − Ipari hulladék ártalmatlanítási program; − Kis- és középvállalkozások hulladékgazdálkodási teljesítményének növelése program; − Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelési, valamint biomassza program; − Települési szilárdhulladék-kezelési program; − Települési folyékony hulladék kezelési program; − Veszélyes hulladék megelőzési, veszélyesség-csökkentési és hasznosítási program; − Veszélyes hulladék ártalmatlanítás-fejlesztési program; − Kiemelt anyag- és hulladékáram programok. − Települési hulladékok szelektív gyűjtési programja (OHT részeként) kapcsolódó egyéb térségi és települési programok és tervek: − Közép-Dunántúli Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási terve − Települési hulladékgazdálkodási tervek


18


9.

akcióprogram: Környezetbiztonság kapcsolódó egyéb országos (és nemzetközi) programok: − Seveso II. Tanácsi Irányelv

1.5. A PROGRAM FINANSZÍROZÁSA Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. A megyei környezetvédelmi Program a Nemzeti Környezetvédelmi Programra épül fel, ezért a finanszírozási rendszere is jórészt azonos forrásokra támaszkodik. A különböző környezetvédelmi célokat megvalósító akcióprogramok finanszírozása, többnyire jelentős összegeket igényel. Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők: − nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (LIFE programok; EU strukturális alapok; Kohéziós Alap; Közösségi Kezdeményezések) − költségvetési beruházások, − állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások, − megyei és regionális pályázati úton finanszírozott beruházások, − gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások, − önkormányzatok által finanszírozott beruházások, − lakosság által finanszírozott beruházások. LIFE Program: A LIFE Program az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem finanszírozására. 2004-ig a LIFE III szakasza van érvényben, melynek meghosszabbítását tervezik 2006-ig. A LIFE általános célja, hogy a közösségi környezetvédelmi politika és a jogalkotás végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez hozzájáruljon, különös tekintettel a környezetvédelem egyéb politikákba történő integrációjára és a Közösségben megvalósított fenntartható fejlődésre. A LIFE támogatás kizárja egyidejűleg más EU-s pályázatból történő támogatás elnyerését. − LIFE - Környezetvédelem A gazdasági tevékenységekhez és helyi hatóságokhoz kapcsolódó innovatív demonstrációs projekteket, valamint a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységeket támogat. − LIFE - Természetvédelem A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő flóra és fauna megőrzését szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos pályázatokat támogat. EU strukturális alapok: Az európai uniós tagsággal hazánk jogosult az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A források Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó ágazati / regionális Operatív Programokon keresztül érhetők el. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

19

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program − ERDF (European Regional Development Fund) - Európai Regionális Fejlesztési Alap Feladata a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. Fő támogatási területei között szerepel a környezet védelme és rehabilitációja, az elővigyázatosság és a megelőzés elvének érvényesítése. − ESF (European Social Fund) - Európai Szociális Alap Alapvetően más feladatokra koncentrál, de a környezetvédelemhez kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés és a környezetvédelmi nevelés, illetve tudatformálás területén is igénybe vehető. − EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarante Fund, Guidance Section) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Orientációs Szekció Az EAGGF tevékenységében elsősorban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására koncentrál. Fő támogatási céljai között a mezőgazdaság korszerűsítése, környezetvédelem vonatkozásában pedig az erdőgazdasági szerkezet korszerűsítése és az erdőterületek fejlesztése jelenik meg. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A Nemzeti Fejlesztési Tervben, a 2004-2006 időszakra szólóan öt operatív programot hoztak létre, melyek a következők: − Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) A KIOP célja legfontosabb célja a környezetbarát fejlesztések elősegítése. Ezek közé tartozik pl.: környezetbarát energiagazdálkodás, ivóvízminőség javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése, egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, állati hulladék kezelése, környezeti kármentesítés, természetvédelem és fenntartható árvízvédelem, levegőszennyezés és a zajterhelés mérés, környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztés, stb. − Regionális Operatív Program (ROP) A ROP Specifikus céljai a természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása. Szintén a fő célok közé tartozik a vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban. Cél, hogy Magyarország összes régiójában megújulásra képes helyi társadalom jöjjön létre. 2007-től önálló ROP-ok lesznek a régióknál. − Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Az AVOP legfontosabb céljai között szerepel a mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a termelés humán feltételeinek javítása, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, a vidék felzárkóztatásának elősegítése és a vidéki gazdasági potenciál fejlesztése. Környezetvédelmi vonatkozásai között szerepel a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, a jobb környezet és alapinfrastruktúra és a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése, valamint a falufejlesztés és -felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme. − Gazdasági Versenyképesesség Operatív Program (GVOP) A GVOP főként a beruházás-ösztönzésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztésre koncentrál. Környezetvédelmi


20

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program vonatkozású támogatásokra elsősorban kutatás-fejlesztés és innováció terén nyílhatnak lehetőségek. − Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) A HEFOP céljai között alapvetően a humánerőforrás-fejlesztés (képzés-személyre szabott szolgáltatás). Környezetvédelmi vonatkozású támogatásokra elsősorban környezetvédelmi jellegű oktatás és munkaerő átképzés terén nyílhatnak lehetőségek. Kohéziós Alap Alapvető célja a gazdasági, társadalmi kohézió erősítése, a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. Fő területe a hosszú megtérülésű közlekedési és környezetvédelmi projektek finanszírozása. Környezetvédelem terén támogatható fejlesztések, pl. a vízminőség javítása, szennyvízkezelés fejlesztése, ivóvízellátás fejlesztése, komplex vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése, szilárd hulladékkezelés fejlesztése, városi környezet rehabilitációja. A Kohéziós Alapot a leghátrányosabb helyzetű országok infrastrukturális és környezetvédelmi nagyprojektjeinek támogatására hozták létre. A 2006-ig tartó időszakban Magyarország nincs benne. Közösségi Kezdeményezések A Közösségi kezdeményezésű programokat a hagyományos regionális politika témakörén kívül eső problémák megoldására hozták létre. Felülről, illetve alulról jövő kezdeményezéseket is felkarol. Négy programja közül háromnak (Interreg, Leader, Urban) a támogatási területei között jelenik meg a környezetvédelem, e három program a makroregionális és lokális környezeti problémák kezelése terén is figyelembe vehető. Állami források: − Ágazati források és célelőirányzatok Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, A területi szerveknél lévő saját felhasználású források: Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; KözépDunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság), Nemzeti Park Igazgatóságok (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság) stb. − Környezetvédelmi Célfeladatok, környezetvédelmi ágazati célelőirányzatok, környezetvédelmi programokhoz kapcsolódó előirányzatok − Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, vállalkozási célelőirányzatok − Útalap Fejlesztési Célelőirányzat, Útfenntartási és Fejlesztési célelőirányzat − Vízügyi Alap Célfeladatok − Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Termőföldvédelem támogatása, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseinek támogatása, Erdészeti támogatások − Regionális és egyéb önkormányzati források − regionális területfejlesztési előirányzatok − megyéhez decentralizált területfejlesztési források Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

21

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program − −

megyei környezetvédelmi keret kistérségi és települési önkormányzati források

Privát források: − gazdálkodók − civil szféra − lakosság A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) kilenc tematikus akcióprogramjában előirányzott feladatokra, illetve fejlesztésekre 2008-ig 4200 milliárd forint ráfordítás kalkulálható a programra vonatkozó országgyűlési határozat és a mellékletben szereplő program szerint. A 2003-2008 közötti program (2002-es árszinten becsült) összes, 4200 milliárd forintos ráfordításából a költségvetés szerepvállalása 2100 milliárd forint. A közvetlen környezetvédelmi fejlesztésekhez 900 milliárd forinttal, a közvetettekhez 800 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés, a kutatási, fejlesztési tevékenységhez, az intézményi és működési kiadásokhoz 400 milliárd forinttal. A programidőszak első felében környezetvédelmi fejlesztések finanszírozását 56-58 %ban a költségvetés vállalta magára, 10-11 %-os volt az önkormányzatok és a lakosság, 23-24 %-os a gazdálkodók szerepvállalása, míg külső forrásként hitelek és az európai uniós támogatások formájában további 7-8 % vontak be. Az állami költségvetés környezetvédelmi kiadásai az NKP II. időszaka alatt volumenében nőnek, a részaránya ugyanakkor fokozatosan csökken, 2008-ra 47-48%-ra. Ezzel párhuzamosan a többi forrás szerepe nő. Az önkormányzati rész (a lakossággal együtt) várhatóan 12-13% lesz. Az államháztartási szektor mellett meghatározóvá válik a gazdálkodók szerepvállalása. A gazdálkodói források az időszak végére az összes kiadás 26-28%-át adják ki. A külső források aránya közel megduplázódik (hitelek és EU támogatások), eléri a 12-14%-ot. A végrehajtás finanszírozása 2003-2008 évben az NKP-II alatt várhatóan megvalósuló EU által támogatott projektek (ISPA, KA 2004-2006, KIOP) összértéke és finanszírozási struktúrája szakterületenként (ÁFA nélkül, 260Ft/Euró árfolyammal számolva, millió Ft-ban): Forrás (KVVM) Program

Elszámolható költség

EU

Központi költségvetés

Önkormányzat

Magán szektor

Szennyvízkezelés

353.745

210.281

108.669

34.793

0

Települési komplex hulladékgazdálkodás

201.224

125.817

55.285

20.122

0

Állati hulladék

5.313

2.490

764

66

1.992

Egészségügyi hulladék, építési hulladék

3.320

2.490

747

83

0

209.857

130.797

56.796

20.271

1.992

Ivóvíz

15.957

11.937

2.618

1.402

0

Kármentesítés

14.181

11.013

2.414

754

0

6.331

4.749

1.583

0

0

Hulladék összesen

VTT (Vásárhelyi Terv)


22

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Természetvédelem

2.979

2.235

745

0

0

Levegő- és zajterhelés mérséklése

1.148

861

287

0

0

13.143

3.943

1.183

131

7.886

617.341

375.816

174.295

57.351

9.878

Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Összesen


23


2. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMOK

Komárom-Esztergom megye 2005-2008 időszakra terjedő II. környezetvédelmi programjának felépítése a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc tematikus akcióprogramja alkotta szerkezethez igazodik, amely a következők szerint épül fel: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Környezettudatosság növelése Éghajlatváltozás Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság Városi környezetminőség Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság

Az akcióprogramok és az ezeken belüli programok közül csak azok kerültek kidolgozásra, melyek megvalósításához elsősorban megyei és települési szinten rendelkezésre álló eszközök, elérhető források, illetve ehhez szükséges döntéshozatal szükséges. Minden akcióprogram a következő felépítésben került kialakításra: − Összefoglaló helyzetértékelés − Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok − Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései − Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések − Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők − Az előrehaladás mutatói


24


2.1. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés ugyanúgy kiterjed a természet rendszerszemléletű és a fenntarthatóság szempontjait is magában foglaló tanulmányozására, mint az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására, értelmezésére; amely kapcsolat nem a természet feletti uralmat jelenti, hanem a felelősséget világunk épségének, szépségének megőrzéséért. A környezeti nevelés általánosan elterjedt mai értelmezésében ötvöződik az ökológia és a humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve formálható az értékrend és az erkölcs, alakíthatók az életviteli értékek. A környezeti nevelési kutatások azt mutatják, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek; környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához használható cselekvési stratégiákat, hisznek is tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben. Társadalmi kezdeményezésre, a környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezetek és szakemberek bevonásával 1998-ban készült el a „Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia”, mely a társadalmi élet 27 területén tesz javaslatokat a környezeti nevelés fejlesztésére. (A javaslatok által érintet 27 terület a következő: Hagyományok; Az életkorok sajátosságai; Család, háztartás, életmód; Óvoda, Tanóra, tantárgy; Szakképzés; Iskolai, tanórán kívüli nevelés; Iskolán kívüli nevelés; A NAT-ra építve; Felsőoktatás; Felnőttoktatás; Munkahely; Termelés és gazdaság; Művészetek; Tudomány; Vallás; Egészségnevelés; Tárgykultúra, mesterséges környezet; Szabadidő, hobbi; Környezeti információs rendszerek; Kommunikáció és ökomarketing; Törvényhozás, parlament; Önkormányzat; Helyi társadalom; Civil közélet és a társadalmi szervezetek; A környezeti nevelés finanszírozása; Nemzetközi kapcsolatok.) A megye felsőoktatási intézményeinek jellemzőn más a profilja (üzleti tudományok és tanítóképzés). Habár a Modern Üzleti Tudományok Főiskolán vidékfejlesztési szak is működik, többnyire az a jellemző, hogy a felsőoktatásban a környezeti szemléletű oktatás, nevelés nem kap eléggé hangsúlyos szerepet. Az ország 25 középiskolája vesz részt a Nemzetközi Környezeti Nevelési Programban (GLOBE). Ezek közt Komárom-Esztergom megyei középiskola nem található. A program keretén belül a diákok megtanulnak önállóan vizsgálódni, adatokat feldolgozni, Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

25

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program következtetéseket levonni. A vizsgálatok és megfigyelések integrálhatók a közismereti tantárgyakba és sok esetben a szaktantárgyakba is, ezzel elősegítve a tanulók szemléletformálását. A megyében középiskolai szinten az esztergomi Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium és SZKI-ban és a tatabányai Péch Antal SZKI-ban folyik környezetvédelmi technikusi képzés. Hagyományai vannak a tatabányai Bárdos László Gimnáziumban a kétévente lebonyolított Országos Diák Biológus és Környezetvédő Napoknak, ami jól foglalja össze a szakkörökben és egyénileg végzett oktatói és hallgatói munkát. Az általános iskolások terepi környezeti nevelésének egyik eszköze az „Erdei iskola program”, ahol a gyerekek egy adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva a helyszínen tapasztalva tanulhatnak. A program célja, hogy 2008-ra minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. KomáromEsztergom megyében minősített erdei iskola nem található, minősítésre váró intézmények vannak Kesztölc és Tata (Agostyán) településeken. Többek között erdei iskolai oktatás céljára is hasznosítható táborhelyek a megyében több helyen vannak. Az iskolákban sok helyen szerveznek erdei iskolát, ahol a programok igen változatosak és minőségüket tekintve egyre színvonalasabbak. Az iskolákban több helyen szerveznek rendszerességgel a település környezeti állapotát feltáró, a természeti értékeket megismertető programokat, vetélkedőket, a környezet védelmének fontosságát felismertető akciókat, mint pl.: „Fogadj örökbe egy patakot”, „Hulladékért virágot” akciók, parlagfű mentesítés, „Egy utca, egy osztály” stb. akciók. Kialakult együttműködések vannak civil szervezetek és iskolák között különböző ismeretterjesztési előadások tartására, együttes akciók szervezésére. (pl.: MTESZ, Madártani Egyesület) Az Oktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közösen létrehozott „Ökoiskola Címet” pályázat útján lehet elnyerni, melyet egy Komárom-Esztergom megyei iskolának, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolának sikerült elnyernie. Az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” fogalmazza meg a kisgyermekkori környezeti nevelés alapelveit. Országos szinten 2003-ban határozták meg a „zöld óvodák” kritérium rendszerét. A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) nyilvántartása alapján Komárom-Esztergom megye területén, csak egy terepi környezeti neveléssel foglalkozó oktatóközpont található: (Agostyán - Természetes Életmód Alapítvány Oktatóközpontja) A helyi szinten a környezeti nevelés és tudatformálás egyik meghatározó szereplője az önkormányzat. Az önkormányzatok a környezeti szempontú nevelést a környezetvédelmi, településfejlesztési, a településrendezési, az épített és természeti környezet védelmi, valamint oktatási-nevelési feladataik ellátása közben tudják érvényesíteni. Ehhez szükséges a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása. A helyi önkormányzatok környezetvédelemben, illetve környezeti nevelésben betöltött Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

26

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program szerepéhez képest, általában gyenge a környezetvédelmi szakemberekkel, környezetvédelmi rendeletekkel való ellátottsága. Tatabánya MJV Önkormányzata 2004. óta külön szakembert foglalkoztat a környezeti nevelés, szemléletformálás szervezésére. Jelentősebb térségi környezetvédelmi civil szerveződés található a Bakonyalján, Tatán, Dorogon, Esztergomban. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, a környezeti neveléssel foglalkozó különböző oktatási központok, rendezvények és ismeretterjesztő kiadványok száma növekedést mutat. Ezek létrehozásában, illetve üzemeltetésében elsősorban a civil szervezetek és a magán szféra képviselői az aktívabbak. Az önkormányzatok és az általuk üzemeltetet intézmények (többnyire a szűkösebb anyagi források és kevésbé az érdekeltség hiánya miatt) a környezeti nevelés területén még nem vállalnak akkora szerepet, mint amennyire az ügy fontossága azt megkövetelné. A környezeti neveléssel foglalkozó intézményhálózat növekedéséhez a szemléletváltáson túl az is hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt, a pályázatokon ilyen célra elnyerhető támogatások nagysága. A megyei környezetvédelmi bizottság pályázati rendszerében évek óta kiemelten támogatja a környezeti nevelést, oktatást és szemléletformálást, a megye iskoláinak, civil szervezeteinek ilyen jellegű rendezvényeit. Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, az információhoz jutás javítása, a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a művelődés, a tömegtájékoztatás, valamint a kutatás. Elsődleges feladat ezért a Nemzeti Környezeti Nevelési Program kidolgozása. A közoktatás minden szintjén fejleszteni kell a környezeti nevelést. A környezettudatosságot erősítő programokat a szakképzésben résztvevők körére is ki kell terjeszteni. A felsőoktatás minden (szak)területén általánossá kell tenni a környezettan oktatását, mint az általános műveltség nélkülözhetetlen komponensét. A pedagógusok képesítési követelményeibe be kell építeni a környezeti neveléssel kapcsolatos tantervi tartalmi elemeket. Átfogó program keretében kell támogatni a környezeti szempontok médiában való megfelelő bemutatását és érvényesítését. A környezettudatos intézményműködtetést (munkahely, iskola, közművelődés, közhivatal stb.) bátorítani, és a gyakorlati megvalósítást támogatni kell, mert a példamutató vezetés és működtetés erős Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

27

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program szemléletformáló tényező. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései Környezeti nevelés, környezettudatosság fejlesztése -

Környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban Megyei településeken erdei iskola hálózat fejlesztése A megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben a környezeti szemléletű oktatás bővítése A társadalom környezeti értékrendjének javítása A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban

A környezeti nevelési feladatok ellátásának elősegítése a közoktatás minden szintjén. A szakképzésben résztvevők környezettudatosságának fejlesztése. A szabadidős tevékenységekben a környezettudatosság erősítése, a környezet- és természetbarát szabadidős tevékenységek elterjesztése. A környezetbarát háztartásvezetési és életmód szokások elterjedésének támogatása. A társadalmi részvétel erősítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megőrzése, valamint a környezeti problémák megoldása terén. Ennek egyik alapvető intézménye a környezeti hatásvizsgálati eljárás. Jeles napokhoz kapcsolódó társadalmi akciók, programok minél szélesebb körű szervezése (pl.: autómentes nap.), a szűkebb lakókörnyezet szépítése, megóvása, ehhez kapcsolódó helyi pályázati lehetőségek, több generáción átnyúló közös programok (pl.: ne csak mond, hanem valósítsd is meg, stb. akciók). Köztájékoztatás, környezeti információ szolgáltatás -

Megyei és települési környezeti információrendszer létrehozása és összekapcsolása A környezeti adat-gazdálkodás szervezeti és működési formáinak kialakítása A köztájékoztatás javítása, közvélemény kutatások szervezése, zöldvonal működtetése, lakossági fórumok szervezése


28

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Komárom-Esztergom megye teljes területe, illetve lakossága. Mivel a megye különböző térségeiben eltérőek a környezeti adottságok, ezért célszerű lokális akcióprogramokat végrehajtani. Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek Nemzeti Park Igazgatóságok Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ÁNTSZ Kistérségi Területfejlesztési Társulások Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Komárom-Esztergom megye Önkormányzata (koordináció) Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek oktatási intézmények, közművelődési intézmények egészségügyi intézmények megyei és települési szintű nyomtatott és elektronikus média civil szervezetek települési önkormányzatok közműszolgáltatók

Az előrehaladás mutatói A Környezettudatosság növelése akcióprogram előrehaladását többek között az alábbi mutatókkal lehet nyomon követni: oktatási dokumentumok (tantervek, képesítési követelmények környezeti nevelési, oktatási tartalma); a pedagógiai szolgáltatások környezeti nevelési tartalmának mutatói; környezet- és természetvédelmi szakképzésben részesültek száma; környezeti és természeti oktató-nevelő központok, intézmények működési mutatói; környezeti segélynyújtó, tanácsadó és információs szolgálatok működési mutatói; környezettudatosság megjelenése a terület- és településrendezésben; környezeti reklámok száma és hatékonysága, környezeti ügyek média megjelenése.


29


2.2. ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés Komárom-Esztergom megye, illetve a megyén belüli térségek levegőminőségi állapotában meghatározó szerepet játszik a megye földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szerkezete, illetve szerkezetváltása, valamint az ország közlekedési infrastruktúrahálózatában elfoglalt helyzete. A levegő minősége jelentős mértékben függ a szennyező források kibocsátásától és azok távolságától. A szennyező ipari tevékenységek, települések forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyezőforrásoktól távol. Jelenleg nincs olyan, az egész megyét lefedő mérőhálózat, amely a jellemző és speciális szennyezőanyagok vonatkozásában egyaránt megbízható és pontos képet adna a megye térségeinek levegőminőségéről és annak változásáról. A mérőhelyek az eddig ismert szennyezőforrásokhoz kapcsolódva, azok hatásainak vizsgálatára kerültek kijelölésre, de ahol nem volt lakossági panasz, vagy jelentős szennyezés, oda nem történt mérőhelyek telepítése. A megyében lévő levegőminőségmérő hálózat működtetését 2002. februárjától az Északdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, majd 2005-től az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vette át. 8 településen folyik mintavétel. A regionális imisszióvizsgáló rendszer eszközállománya a 4 konténeres on-line rendszerű mérőállomást leszámítva (Tatabányán 2, Dorogon 1, Esztergomban 1) elavult. Fokozatos felújítása tervezett, de ehhez önkormányzati források bevonására is szükség lenne. (2004-ben a megyei önkormányzat környezetvédelmi bizottsága, de Tatabánya és Tata Önkormányzata is adott támogatást erre a célra.) Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztés a differenciálódás irányába hat, figyelembe véve az adott települések, térségek speciális szennyezőanyag kibocsátásait. A következő lépcsőben Lábatlan-Nyergesújfalu térségében terveznek egy újabb mérőkonténert felállítani. A levegő minőségét jellemző legfontosabb változókat két csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportban szerepelnek a globális felmelegedés legfontosabb tényezőinek tartott CO2 és freonok, a savasodást okozó SO2, az NOx-es lebegő szennyezőanyagok (VOC), valamint néhány toxikus nehézfém, az ólom, a kadmium, a vanádium és az arzén. Ezek a tényezők a légkör és a levegőminőség általános minősítéséhez értékelendők. A második csoportba az emberi egészség veszélyeztetése szempontjából meghatározó szennyezőanyagok kerülnek, vagyis az e szempontból kritikus gázok és toxikus nehézfémek. A két tényezőcsoport között természetesen átfedések is vannak (SO2, NOx, VOC), melyek kibocsátásának és koncentrációjának minősítése mindkét szempontból fontos. Az üvegházhatású gázok kibocsátása elsősorban az energiatermelés és felhasználás módjától, a CO2 a biológiailag aktív elnyelő növényzet állapotától (valamint a Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

30

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program kibocsátásának korlátozását előirányzó törekvések hatékonyságától) függ. A savasodást okozó anyagok kibocsátása ugyancsak az energiatermelés és felhasználás, valamint a vegyipar és hulladékkezelés alakulásának függvénye. A toxikus nehézfémek kibocsátásáért elsődlegesen a közlekedés, illetve az ipar és az energiatermelés a felelős. Az emberi egészség veszélyeztetése szempontjából kiemelt változók koncentrációjának alakulásért is az előzőekben felsorolt tényezők játszanak kulcsszerepet, annál is inkább, mivel három anyag, az SO2, az NOx és a VOC mindkét változócsoportban szerepel. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat azonban még nincs abban a kiépítettségben, hogy a meghatározó két tényezőcsoport koncentrációjának területi megoszlásáról pontos képet adna. Ennek hiányában a Környezetvédelmi Felügyelőség adatai és értékelései alapján jellemezhető a megye térségeinek, településeinek levegőminőségi állapota. Általános tapasztalat, hogy olyan szennyezőforrások, amelyek telepítésük idején távol, vagy viszonylag távol voltak a lakó- és üdülőterületektől, a tényleges településfejlesztési szándékokra kevés hatással levő környezetvédelmi szakhatóságok erélytelensége, a települések korábbi vezetésének környezeti kérdésekben való tájékozatlansága következtében körülépültek. Működésükhöz a szükséges védőtávolságok ebben az urbanizált térségben alig biztosíthatók. A légszennyezés által érintett népesség száma nem csak azért növekszik, mert nőtt a légszennyezés, hanem azért is, mert a lakó- és üdülőterületek közelebb kerültek a szennyezőforrásokhoz. A 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettségi zónákba sorolja, ezek egyike a 3.sz. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zóna, melybe a megye 32 települése tartozik. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2004ben készítette el a 3. zónára vonatkozó Intézkedési Programot, mely feltárta és meghatározta a zónán belül a határértéket meghaladó szennyezettségű helyek határait, és a szennyezőanyagokra vonatkozóan integrált intézkedési programot dolgozott ki. A szennyezettség csökkentésére szolgáló intézkedési program a zónában azon szennyezőanyagok vonatkozásában készült, amelyek „B” vagy „C” zónacsoportba soroltak, és a lehatárolás szerint határérték túllépés történik. A zónában a nitrogén-dioxid „C” csoportba, szilárd (PM10) „B” csoportba került besorolásra, így a zónán belül lehet olyan terület, ahol a légszennyezettség határérték feletti. A zónában 8 településen történik ülepedő por mérés (Oroszlány, Komárom, Tata, Lábatlan, Dorog, Esztergom, Almásfüzitő és Tatabánya). A vizsgált települések mindegyikénél (2002-ben) történt határérték túllépés. A monitor és RIV adatok elemzése alapján a szilárd anyag vonatkozásában terhelt területetek lehatárolásra kerültek. Szállóporral, illetve szilárd anyaggal terhelt a zóna területének 46,04 %-a, a népesség 71,35 %-a. A zónában 7 településen történik nitrogén-dioxid, illetve nitrózus gázok mérése (Oroszlány, Komárom, Tata, Lábatlan, Dorog, Esztergom és Tatabánya). A (2002. évi) mérési eredmények Esztergomban mutattak ki jelentős határérték túllépést. Azonban a modell számítások alapján 7 településen (Komárom, Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom, Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

31

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Tata, Tatabánya, Vértesszőlős) van zónaátlag feletti terhelés. A modellszámítások, a légszennyező források száma és a főúttal érintett közlekedés miatt terheltnek kell tekinteni még az előzőeken kívül a következő településeket: Környe, Oroszlány, Tát, Tokod, Almásfüzitő, Neszmély , Dunaalmás, Süttő, Kesztölc, Környe. Nitrogén-dioxiddal terhelt a zóna területének 56,88 %-a, a népesség 80,74 %-a. A települések levegőszennyezettségét okozó műveletek, tevékenységek: közlekedés, erőművek, ipari telephelyek, általános fűtések (háztartások, szolgáltatók, intézmények) és a transzmisszió útján a zónába kerülő légszennyező anyagok. A megyébe (és azon belül a 3. zónába) a jellemző É-ÉNY-i szélirány miatt a szomszédos 2. zónából (Győr-Mosonmagyaróvár) és az északabbra lévő szlovák területekről kerülhet légszennyező anyag. Az erőművek hőtermelő kazánjainak kéményei a hatásterületen belül és kívül, de a zónát érintően kedvezőtlenül befolyásolhatják a levegőminőséget. Ez mondható el a hőszolgáltató cégekre is. A zónában található ipari telephelyeken is általában fűtésből vagy technológiához tartozó tüzelésből, savazásból származik a nitrogén-oxidok kibocsátása. A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás az ipari emisszióval szemben folyamatosan növekszik. A nitrogén-dioxid és a szén-monoxid jelentős része a közlekedésből származik. Nagyon kedvezőtlen a helyzet: M1.sz. autópálya: Csém- Kisigmánd - Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon, 1-es főút: Komárom-Almásfüzitő-Tata-Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon, 10-es főút: Almásfüzitő-Lábatlan-Dorog vonalakon, 11-es főút:Tát, Esztergom településeket érintően. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszak elég rövid ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket lehetne levonni a megye levegőminőség állapotára, illetve légszennyezettségének alakulására vonatkozóan. Ami megállapítható, hogy megyei szinten az ipari eredetű légszennyezés kibocsátás - az elmúlt évtizedben - csökkenő tendenciát mutat. Ennek okai közt megtalálhatók többek között, a szennyező üzemeknél megvalósított - a légszennyezés kibocsátás csökkentésére irányuló - technológiai korszerűsítések, valamint a gazdaságtalanul és elavult technológiával működő üzemek bezárása is. A légszennyezés kibocsátás csökkentésére irányuló korszerűsítéseket több gazdálkodó szervezetnél terveznek, illetve már részben, vagy egészében megvalósítottak. Ezek közül a legjelentősebbek: Oroszlányi Erőmű retrofit program, Tatabányai Fűtőmű kombinált ciklusú fűtéskorszerűsítés és a Bánhidai Erőmű bezárása 2004. dec. 31-el. Oroszlányban a retrofit program folytatásaként 2005-ben megkezdődött az 1.sz. kazán átalakítása és egy biomassza fogadására és feladására alkalmas rendszer kiépítése. A tervek szerint a bevitt tüzelőanyag 30%-át teszi majd ki a biomassza. Ezzel a beruházással 2007-től mintegy 100GKWh zöldáramot fog előállítani.


32

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Szélerőmű telepítés tárgyában folynak előkészítő tárgyalások a megye több településén (pl.: Ácson, Súron). Biomassza hasznosítási elképzelések vannak Almásfüzítőn. Bakonysárkányon szintén biomasszából kívánnak biogázt előállítani és hasznosítani. A napenergia hasznosítás továbbra is családiházak esetében elterjedt. Esztergomban és Tatabányán a MTESZ Energiatakarékossági Központot működtet a lakosság, ezen belül is kiemelten az ifjúság szemléletformálására és a gazdálkodók tájékoztatása érdekében, tanácsadási tevékenységet is folytatva. A megyében biogáz hasznosítás nincs. Az elmúlt évtizedek kedvezőtlen légszennyezettség állapotában szerepet játszó „rossz emlékű” iparágak közül, új, korszerűbb technológiával működő cementgyár építését tervezik Nyergesújfalu-Lábatlan térségében (Holcim). A megye településein, a lakossági gázellátási programok gyorsütemű megvalósításának eredményeként, a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyagok kibocsátása. A gáz árának emelkedése miatt azonban egyre többen térnek vissza a hagyományos tüzelésre, illetve a vegyes tüzelésre, egyre népszerűbb a fatüzelés. A távhőellátórendszer bővítése folyt Komáromban, Oroszlányban, Tatabányán. Dorogon megtörtént a gőzvezetékek kiváltása forró vizes vezetékekre. Almásfüzítőn szintén gázmotorfejlesztés valósult meg. Nyergesújfalun két, összességében 960 lakást ellátó tömbfűtőmű épült gázra alapozottan, leválva ezzel a Zoltek Rt. rendszeréről. Elkészült a tatai faapríték tüzelésű fűtőmű rekonstrukciója, gáztüzelésre alapozottan. A panelépületek energiatakarékos felújítása terén jelentős előrelépés történt, elsősorban nyílászárók cseréje foltszerű hőszigetelési korszerűsítések történtek, de van már példa, a pályázati lehetőségek eredményeként a teljes épületrekonstrukció is. A településeken – néhány intézménytől eltekintve - megtörtént az intézményrendszer fűtéskorszerűsítése, gázellátásának kiépítése. Több intézményben átfogó energiaracionalizálási program indult, illetve valósult meg. A közlekedési eredetű légszennyezés kibocsátás, megyei szintű alakulásának megítélése még változatosabb képet mutat. Miközben növekszik a közúti gépjármű forgalom nagysága, addig a gépjármű állomány műszaki színvonala és ezáltal a légszennyezés kibocsátása javuló tendenciát mutat. A kétütemű motoros személygépkocsik létszáma csökkent, a volt szocialista országokból származó négyütemű motoros személygépkocsik létszáma csökkent, az átlagos életkoruk viszont nőtt. Jelentősen növekedett a dízelüzemű személygépkocsik száma és használata. A korszerű, új, katalizátoros nyugati gyártmányú személygépkocsik létszáma tovább növekedett. Az utóbbi években üzembe helyezett személygépkocsik igen nagy része új és átlagosan egy évnél fiatalabb. Az autóbusz-állomány meghatározó részét kitevő IKARUS gyártmányú autóbuszok létszáma csökkent, de átlagos életkoruk kissé nőtt. A tehergépkocsi-állomány átlagos életkora kissé nőtt (9,1-ről 9,5/évre). Növekedett a nyugati országokból származó, korszerű dízelüzemű tehergépkocsik részaránya. Összességében talán mégis az a jellemző, hogy a belterületükön jelentős átmenő forgalmat elszenvedő településeken, azon belül is a terhelés által érintett Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

33

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program településrészeken, növekvő tendenciát mutat a közúti közlekedés által okozott légszennyezés terhelés.

Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: A gazdasági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. Az akcióprogram az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a globális légszennyezéshez való hozzájárulásnak a csökkentését, s egyúttal a lokális, regionális levegőminőség javítását célozza, emellett hozzájárul a környezetbarát fogyasztási szokások elterjesztéséhez, valamint a települési környezetminőség javításához is.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései Az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő forrásai az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés. Ebből következik, hogy az éghajlatváltozás kockázatának csökkentéséhez való hozzájárulás, valamint a savasodással és a magaslégköri ózonréteg védelmével kapcsolatos beavatkozások, elsősorban a nemzetgazdaságot átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek szennyezéscsökkentést célzó fejlesztésével biztosíthatók. Magyarország több, a légszennyezettséget csökkentő nemzetközi egyezményhez csatlakozott. (Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről /Genfi Egyezmény/; Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről) Ennek szellemében a jelen akcióprogram specifikus célkitűzései és cselekvési irányai az ezekből a nemzetközi kötelezettségekből adódó teendők teljesítésének elősegítésére is tekintettel vannak. A kibocsátáscsökkentést eredményező beavatkozások jelentékeny része különféle ágazatok tevékenységéhez kapcsolódik, ezért biztosítani kell, hogy az erre irányuló törekvések követelményei, szempontjai beépüljenek az egyes ágazatok stratégiatervezési tevékenységébe. A megyei környezetállapot felmérése, az intézkedések hatékonyságának értékelése, a tájékoztatási kötelezettségek teljesítése miatt is meg kell erősíteni a kibocsátások és forrásaik nyilvántartásával, nyomon követésével, összesítésével kapcsolatos intézményi hátteret. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében szükséges a tömegközlekedési rendszer korszerűsítése, a helyközi, elővárosi és helyi közlekedési rendszer továbbfejlesztése, szükség szerinti összehangolása, az úthálózat fejlesztése, a településeket elkerülő utak építésének folytatása. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

34


Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése -

Energia előállításának korszerűsítése Fogyasztó-oldali energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása Ipari és mezőgazdasági létesítmények technológiai korszerűsítése, légszennyezés kibocsátás csökkentése Állattartásból és növénytermesztésből származó metánkibocsátás mérséklése Az energetikai célú és a megkötési potenciál növelésére irányuló növénytermesztés támogatása

A légszennyező anyagok kibocsátás mérséklését, az energiatakarékosságot szolgáló technológiai átalakítások végrehajtása. A megye szennyezett településeinek és térségeinek levegőminőségét oly mértékben kell javítani, hogy azok megfeleljenek legalább a mérsékelten szennyezett minősítésnek (a területre vonatkozó határértékeknek). A légszennyezés szempontjából ökológiailag sérülékeny területeken a levegőszennyezettség – határérték alá – csökkentése. Az ipari létesítményekben az elérhető legjobb technikai szint bevezetéséhez a szükséges beruházások végrehajtása. A poremissziót okozó üzemek, anyaglerakóhelyek pontszerű szennyező forrásainak kibocsátás csökkentése. A lakóterületeket érő ipari és mezőgazdasági üzemi eredetű szagemisszió mérséklése. Megújuló energiaforrások alkalmazása és elterjesztése -

-

Nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia alkalmazása, Egyéb biomassza-hasznosítás, a helyi célokra jelenleg használt gáz tüzelőanyag kiváltása helyi biomassza felhasználással, valamint párhuzamos fűtési rendszerek kialakítása Alternatív üzemanyag alkalmazása Depóniagáz hasznosítása

Alternatív, biomassza eredetű és megújuló energiaforrások (nap, szél, geotermikus) alkalmazásának szélesítése és a hagyományos rendszerekkel történő kombinálása. A megújuló (biomassza és nem biomassza eredetű) energiaforrások alkalmazásának elterjesztése az energiatermelésben, a hőellátásban és a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság saját energiaigényének megteremtése komplex eljárásokkal. Közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése -

Tömegközlekedés fejlesztése Regionális helyközi és elővárosi közlekedési rendszer fejlesztése Az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése: környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása, az áruszállítás átcsoportosítása a nehéz tehergépjárművekről a vasútra


35

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program -

A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsítása

Autóbusz és vasúti (tömeg) közlekedés népszerűsítése. Helyi és helyközi járatú autóbusz közlekedés fejlesztése. A helyközi-helyi autóbusz állomány 10%-nak korszerűsítése, a VOLÁN autóbuszpark legalább szinten tartása, illetve kismértékű javítása új kis levegőszennyezésű és csendes buszok beszerzésével. Elővárosi közlekedési rendszer fejlesztése. Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése, köztájékoztatás -

Szemléletformálás, tájékoztatás (technológiaváltási, fogyasztási szokásokkal kapcsolatos feladatok) Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat és információs rendszer fejlesztése

Levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése, a mért komponensek körének szélesítése, a települések speciális adottságaira tekintettel. Az immisszió mérések korszerűsítése érdekében a mérőhálózat fejlesztése, a meglévő (RIV) mérőhálózat korszerűsítésével, bővítésével, valamint konténerállomások (mobil mérőállomások) beüzemelésével. Az ipari és mezőgazdasági üzemi légszennyező források teljeskörű feltárása a pontos nyilvántartás érdekében. A levegőszennyezettségi adatok, valamint légszennyező források adatainak integrálása a megyei környezetvédelmi információs rendszerbe.

Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Légszennyezés mérés kiterjesztése a 3.sz. légszennyezettségi zónában: Az érintett települések köre, a mérési pontok helye, a mérések időtartamának komponenseinek meghatározása további vizsgálatokat igényel. A levegőszennyezettséget bizonyítottan kedvezőtlenül befolyásoló nitrogén-dioxid és a szilárd immisszió mérséklése, technológiai korszerűsítés a határérték felett kibocsátó forrásoknál: Oroszlányi Erőmű (a retrofit program keretében a biomassza hasznosítás területén) Tatabányai Fűtőműben (megtörtént) Tokodi Üveggyár Kft, Esztergom, FB Mobil Kft, Tatabánya, Jeanatte Ruházati Kft Légszennyezettség szempontjából védendő objektumok: Duna-Ipoly Nemzeti Park Gerecsei Tájvédelmi Körzet Vértesi Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet


36

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Csökkentendő a közlekedési eredetű légszennyezés terhelés, az alábbi útszakaszokon: Mór-Tatabánya-Esztergomi főút Oroszlány-móri út és vasútvonal Tatabánya-keleti M1 csomópont és bekötő út Oroszlány-déli elkerülő út 10. sz. út Dorog-táti korrekciója Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása Regionális, térségi helyközi közlekedési rendszer fejlesztése: A 10. sz. gyorsforgalmi utat és az M6-ot összekötő gyorsforgalmi szakasz két változata, amely egyben az V/c Helsinki folyosó – M6 autópálya: interregionális szerepkörű (NUTS-1 út nyomvonala is. 10. sz. gyorsforgalmi út: M0 Budapest – Dorog – Esztergom, Új Duna-híd – (Szlovákia) 1.--> M81 gyorsforgalmi út: M7 Székesfehérvár térsége – Mór – Kisbér – Komárom – Új Duna-híd – (Szlovákia) A megyeszékhelyek közötti kapcsolatok közül szinte az országban egyedüliként hiányzik Tatabánya és Székesfehérvár főúti összekötése (Tatabánya – Környe – Mór – Székesfehérvár). A megye észak-déli közlekedési hálózata hiányos, fejlesztést igényel a Komárom – Tata – Tatabánya – Oroszlány – Mór kapcsolat, amely funkcionálisan nem egyezik meg az M81-M13-mal. Megyén belüli főúthálózati fejlesztések: Új 88. sz. főúti kapcsolat kialakítása a megye meglévő mellékútjai felhasználásával, melyek korszerűsítésével fejlesztendő a Kisbér – Tatabánya – Tát – (Esztergom) kapcsolat. Ez utóbbi a megye belső kohéziójának erősítése mellett, az elmaradt Bakonyalja területfejlesztése tekintetében is kiemelt szerepet tölthet be. Települési elkerülő utak kiépítése: 1. sz. főút: Vértesszőlős, Tata, Almásfüzítő, Komárom déli elkerülése, Tatabánya Újváros-autópálya csomópont kiépítése 10.sz. főút: Tokod, Tát, Nyergesújfalu térségében 11.sz. főút: Dömös, Pilismarót térségében 81.sz. főút: Kisbér térségében 8119 jelű út: Tata-Környe összekötő út korszerűsítése, Környe elkerülése A 81. sz. főút teljes megyei szakaszának és a 10. sz. főút Tát – 1. sz. főút közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítése Tatabánya déli tehermentesítő út kiépítése, 8119-8135 sz. összekötő új út építése kapcsolódva az önkormányzat által tervezett Tatabánya déli elkerülőhöz a megyeszékhely jobb megközelítési lehetősége, kistérségi viszonylatokban a központi település és a vonzáskörzeti települések között az eljutási idők csökkentése, a zsáktelepülések (Várgesztes, Dunaszentmiklós, Piliscsév, Mogyorósbánya, Kesztölc, Hánta) esetében a „zsák” jelleg megszüntetése, Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

37


a megyehatár menti települések közlekedési helyzetének javítása, különös tekintettel a Bakony térségére, Várgesztes – Vértessomló 8119. jelű összekötő útra kikötése, Bakonyszentkirály – Réde 8217. jelű összekötő út kiépítése.

Vasútfejlesztések: Oroszlány – Móri vasútvonal kiépítése Esztergom-Kertváros – Tokod – Almásfüzítő fővonal korszerűsítése és az átszállás nélküli kapcsolat biztosítása Esztergom és Tatabánya, illetve Komárom felé. Elővárosi közlekedési rendszer fejlesztése: Tatabánya Esztergom Valamint a térségközpontok és a vonzáskörzetük településeinek autóbusz és vasúti közlekedésének fejlesztése Az esztergomi és a tatabányai vonal korszerűsítése Viziközlekedés Dunai kikötők: Komáromnál a teherkikötő nyugatabbra helyezésével egy új nagy személyhajó-kikötő kialakítása Esztergomnál európai színvonalú nemzetközi hajókikötő ill. kishajó-kikötő, és teherkomp kikötő Biomassza, megújuló energiák hasznosítása: Komárom-Bábolnai kistérség Bakonyaljai kistérség Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ÁNTSZ Gazdálkodók Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Megyei Közlekedési Felügyelet Megyei Földművelésügyi Hivatal energia közműszolgáltatók Komárom-Esztergom megye Önkormányzata települési önkormányzatok lakosság


38

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az előrehaladás mutatói -

az ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek (önbevalláson alapuló) légszennyezés kibocsátási értékeinek csökkenése energiamegtakarítás; megújuló energiaforrások előállításának és felhasználásnak növekedése (szélerőművek, napenergia hasznosítás, biogáz, stb.) a települési belterületi szakaszokon a közúti forgalom csökkenése.


39


2.3. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 1997-ben készült el. Az országos program célkitűzései között szerepel többek közt a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése; a legfontosabb környezetegészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetőségek országos, regionális és lokális szinteken történő áttekintése; helyi környezetegészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása; valamint az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása. Komárom-Esztergom megye környezetegészségügyi állapotának összefoglaló helyzetértékelése egyrészt a NEKAP-hoz készült megalapozó vizsgálatok, másrész a ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetének 2004. évi Önkormányzati tájékoztatójának felhasználásával történt. A NEKAP-hoz készült megalapozó vizsgálatok alapján a lakosság egészségi állapotának jellemzésére az egyik legmegbízhatóbb eszköz, a halálozási adatok, valamint a daganatos betegségek területi különbségeinek feltárására. A következő két táblázat Komárom-Esztergom megye azon területeit mutatja be, melyek országos összehasonlításban (az 1986–1997 közötti időszakban) a különböző halandósági okok és daganatos betegségek között, a kedvezőtlen térségek közé tartoztak. Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása (1986-1997) Fontosabb betegségek Kedvezőtlen régió (térség) összes halálozás Esztergom és Dorog környéke, Dunakanyar rosszindulatú daganatok Esztergom környéke, Lábatlan környéke Magasvérnyomás-betegségek Kisbér környéke, Ács, Tata ÉK-i részén fekvő települések heveny szívizomelhalás Kisbér idült alsólégúti megbetegedések Kisbér környéke alkoholos májbetegség Komárom-Esztergom megye szinte teljes területe Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása (1986-1997) Daganatos betegségek Kedvezőtlen régió (térség) rosszindulatú daganatok a megyében nincs kedvezőtlen régió ajak, szájüreg és garat rosszindulatú Esztergom és Dorog környéki települések, daganata Almásfüzitő és Nyergesújfalu közti területek, Kisbér környéke a gyomor rosszindulatú daganata Bakonyalja települései Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

40

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program a vastagbél rosszindulatú daganata a végbél rosszindulatú daganata a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata az emlő rosszindulatú daganata a prostata rosszindulatú daganata

a megyében nincs kedvezőtlen régió Esztergom és Dorog környéki települések a megyében nincs kedvezőtlen régió a megyében nincs kedvezőtlen régió a megyében nincs kedvezőtlen régió

A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, elkészült az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetének 2004. évi Önkormányzati tájékoztatója. Ebből kerül idézésre, a legfrissebb adatok felhasználásával készült következő összefoglaló értékelés. „Hasonlóan az országos helyzethez, a megyében élő lakosság létszámában fogyó, összetételében öregedő népesség. A születéskor várható élettartam 2003-ban a férfiaknál 67,4, a nőknél 75,7 év volt. A halálozások feléért 2003-ban is a keringési rendszer betegségei voltak felelősek, míg az összes haláleset negyede a daganatos megbetegedések miatt következett be. A haláloki struktúrában a harmadik helyen mindkét nemben az emésztőrendszer betegségei állnak, ezt követik a külső okok és a légzőrendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozások. A vezető halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós, illetve országos adatokkal 20 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy a megyében az emésztőrendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált időszak egészében, mindkét nemben a régiós és az országos érték felett van! Kedvezőtlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál is, különösen a férfiak esetében. Mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja mindkét nemben az oxigén hiányos szívbetegségek, valamint a krónikus májbetegségek és májzsugor miatti halálozás. Úgyszintén a megyében a legmagasabb – a régiós és az országos átlag viszonylatában – a vastagbél, a végbél rosszindulatú daganatai miatti halálozás a férfiaknál, valamint az emlő rosszindulatú daganata miatti halálozás a nők esetében. A vizsgált források (OSAP - Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program háziorvosi gondozási adatok, HMAP - Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program) gyakorisági adatainak elemzése során kapott eredmények a megbetegedések szemszögéből is alátámasztják, hogy a szívérrendszeri betegségek, különösen a magas-vérnyomás, igen elterjedtek. A megyében a 65 év felettiek több mint fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomás-betegségben szenved. A máj betegségei – halálozásáról fentebb már volt szó – már a középkorúak között is jelentős arányban fordulnak elő. A cukorbetegség gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat, és ez jellemzi a megyét is. A gondot súlyosbítja, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magasvérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul. A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál − a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján – a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai közül fordult elő a legtöbb új megbetegedés (dohányzás!). Ezt követték a vastag és végbél-, majd az ajak- és szájüregi daganatok (alkohol!). A nőknél az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak az első helyen (szűrés!). Ezután a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganataiból regisztráltak a legtöbb esetet (nők dohányzása!), míg a harmadik helyet a vastag- és végbél daganatai foglalták el.” Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

41

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A megyében az ülepedő por mennyisége a nyári időszakban, a szálló por a fűtéses félévekben az utóbbi években újra emelkedő tendenciát mutat. A száraz időjárás, a diffúz források, a kommunális fűtés kibocsátásai okán. Ennek mérséklése, határérték alá szorítása több településen is fontos feladat. (Tatabánya, Tata, Esztergom, Lábatlan) A parlagfű-mentesítés területén kedvező változások következtek be, belterületeken. A pályázati támogatások, közmunkaprogram, közhasznú révén, társadalmi akciók szervezésével próbálják a gyomnövény csökkenteni. Kötelezések, bírságok kiszabása ma már gyakorlatnak külterületeken már nem lehet látványos eredményekről számot adni. mezőgazdasági földutak mentén, a parlagterületeken nagy a fertőzöttség.

különösen a foglalkoztatás fertőzöttséget mondható. A Különösen a

A vízeredetű megbetegedések visszaszorítása terén meg kell említeni, hogy a megyében továbbra is vannak olyan települések (Kocs, Naszály, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítő), ahol az ivóvíz minősége – vas, mangán, ammónium, összkeménység miatt - nem felel meg az előírásoknak. Naszály, Mocsa, Kocs regionális rendszerre történő rákötésének tervei elkészültek, Forráshiány miatt azonban megvalósításuk még késik. A külterületi lakott helyek vonatkozásában 13 pusztán a helyi ásott kutak szintén korlátozottan vagy egyáltalán nem fogyasztható vizet szolgáltatnak. Ez utóbbi esetben lajtkocsival jutnak az ott élők egészséges ivóvízhez. Ezzel együtt megbetegedés nem fordult elő. A közfürdők vízminősége területén a fürdők fokozatos felújítása megkezdődött, az 58 medencéből már 42 vízforgatós. Tervezik Tatabánya Cseri Strand felújítását, befejezés előtt áll az Esztergomi Thermálfürdő építése, és elkészült a Komáromi Thermálfürdő úszómedencéjének rekonstrukciója. Az azbesztmentesítés elsősorban a városokban jelentkező feladat. Tatabányán például megtörtént a felmérés, 2005-ben 220 millió Ft támogatást nyertek el a Bánhidai ltp lakóházainak azbesztmentesítésére, a teljes program becsült költsége 1,4 milliárd Ft. Nyergesújfalun a felmérés során két intézménynél szükséges a födém szigetelés csere. Tervezik a mentesítést. A többi településen még a felmérés sem történt meg. Sugáregészségügyi problémák a megyében az ipari üzemekben nem jelentkeztek, az egészségügyben több új, korszerű röntgenberendezés került beüzemelésre, amelyek jóval kevesebb terhelést okoznak. Élelmiszeregészségügy, élelmiszerhigiénia tekintetében a HACCP rendszer fokozatos kiépítése indult meg, vágóhídi rekonstrukciók, élelmiszerüzemek korszerűsítése történt meg. (pl.: Bajna, Kocs, Tarján, Lábatlan, Vértesszőlős, Mocsa) Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: a kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése; a zaj elleni védelem, a kémiai- és sugárbiztonság javítása; Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

42


az ivóvízminőséggel kapcsolatos környezetegészségügyi problémák kezelése; a talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezetegészségügyi problémáinak kezelése; az élelmiszerbiztonság javítása; a környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági intézményrendszer fejlesztése; a táplálkozásélettanilag kedvező élelmiszerek fogyasztásának növelése; a környezettudatos, környezetkímélő életmód megismertetése és elfogadtatása.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései Az emberi egészséggel kapcsolatos főbb környezeti problémákat és teendőket a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram tartalmazza. A NEKAP részletes munkatervében a környezet-egészségügyi problémák rangsorolása és a megoldási lehetőségek feltárása regionális és lokális szinten is szerepel. A NEKAP által megfogalmazott feladatokban és programokban - a megye és települései részéről - elsősorban a tevőleges részvétel a cél. Ezért a Komárom-Esztergom megye Környezetvédelmi Programjában a környezetegészségügy fejlesztése terén csak olyan programok kerülnek megfogalmazásra, melyek megvalósítása megyei, kistérségi és települési szinten kezdeményező részvételt igényel. A környezetegészség megyei feladatai közt hangsúlyos szerepet kap a biológiai allergének elterjedésének csökkentése, valamint az egészségkárosító építőanyagok felhasználásának csökkentése, valamint a légúti megbetegedések vonatkozásában a szálló és ülepedő porokban a kis szemcseméretű alkotók csökkentése. Egészségkárosító gyomnövények visszaszorítása -

Ismeretterjesztés, tudatformálás. Biológiai allergének, egészségkárosító gyomnövények (parlagfű, fekete üröm) visszaszorítása, irtás, mentesítés. Pollenszint mérése a meglévő mérőállomások fejlesztésével. (Megjegyzés: Tatabányán működik pollencsapda).

Egészségkárosító építőanyagok eltávolítása a lakó- és közintézmények épületeiből -

Objektumok felmérése Azbeszt és egyéb allergén, vagy sugárzó, egészségkárosító építőanyagok eltávolítása Környezetszennyezés mentes azbeszt eltávolítás (Nemzeti Azbeszt Program). Allergén és sugárzó anyagokat tartalmazó, egészségkárosító építőanyagok utólagos eltávolítása. Egészségkárosító építőanyagok felhasználásával készült lakó és közintézmények felmérése. A lakosság tájékoztatása az egészségkárosító építőanyagok potenciális veszélyeiről, a mentesítés lehetséges módozatairól.


43

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Ülepedő és szálló por csökkentése -

intézkedési tervek készítése és végrehajtása

Ivóvízminőség javítása -

regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében vízbázisok védelme, és a potenciális szennyező források megszüntetése külterületi lakott helyek vízellátása, lehetőség szerint a regionális rendszerből

Lokális környezetegészségügyi problémák kezelése -

Zaj elleni védelem, a zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése. A közterületek fertőzést okozó talajszennyezettségének csökkentése. Kutak vízminőségének monitorozása, beleértve az egyedi kutak felmérését, a vízminőség és -használat ellenőrzését Fürdővíz (természetes és mesterséges) minőségének javítása, beleértve egyebek között a minőségvizsgálati és minősítési rendszer kialakítását, a fürdőhelyek higiéniájának javítását, a termál- és gyógyvíz-használat biztonságának fokozását Zajtérkép, konfliktus térkép kidolgozása; akcióterv kimunkálása; zajcsökkentő beruházások támogatás), a zaj egészségkárosító kockázatának csökkentése. Játszóterek parazitológiai és higiénés vizsgálata, közterületek (állati) ürülék mentesítése, tisztítása. A környezetegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, szemléletformálás -

Környezetegészségügyi informatikai rendszer fejlesztése Komplex környezetegészségügyi felmérések készítése egyes településekre, kistérségekre, társadalmi rétegekre Szemléletformálás (a levegőtisztaság-védelem, a talajszennyezettség, a hulladékkezelés, a vízminőségvédelem és az élelmiszerbiztonság területén; átfogó környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági oktatási, nevelési és szemléletformálási feladatok; tájékoztatási és információs rendszerek fejlesztése)

Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Az egészségkárosító gyomnövények irtása és a szemléletformálás területén KomáromEsztergom megye teljes területe. Az egészségkárosító építőanyagok eltávolítása vonatkozásában elsősorban érintett települések: Tatabánya, Nyergesújfalu, Oroszlány, Esztergom, Dorog, Tata és Komárom. Ívóvíz minőségének javítása: Kocs, Naszály, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítő, valamint a külterületi lakott helyek (puszták)


44

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A fürdővíz minőségének javítása terén elsősorban érintettek: Komáromi Thermálfürdő további fejlesztése, tatabányai és oroszlányi fürdők fejlesztése. Emellett feladat a szabadstrandok fejlesztése, higiéniai feltételeinek további javítása.

Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek ÁNTSZ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok települési önkormányzatok földtulajdonosok (az egészségkárosító gyomnövények visszaszorításában) Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek egészségügyi intézmények Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Megyei Földművelésügyi Hivatal víziközmű szolgáltatók Komárom-Esztergom megye Önkormányzata lakosság

Az előrehaladás mutatói -

a káros környezeti hatásokra visszavezethető megbetegedési, halálozási adatok térbeni megoszlása és időbeni alakulása; levegőminőségi, vízminőségi, talajminőségi, zajterhelési (immissziós) adatok változása; az érzékeny társadalmi csoportok (gyermekek, idősek) környezeti okokra visszavezethető megbetegedéseinek alakulása;


45


2.4. VÁROSI KÖRNYEZETMINŐSÉG AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés Az elmúlt évtized gyors gazdasági változásai Komárom-Esztergom megyét az országos átlagnál lényegesen erőteljesebben érintették. A gazdasági szerkezetváltás sikerei és nehézségei másként érintették a megye különböző térségeit és ezen belül a településeit. Ezek a változások bizonyos fokú polarizációt is életre keltettek, főként a közlekedési és üdülés-idegenforgalmi potenciállal rendelkező települések nagyobb léptekkel fejlődődtek, míg a kisebb kínálatot felmutatni tudó, periférikus helyzetben lévő településeken lelassult a fejlődés. A megye egészét tekintve jelentős a differenciálódás az életminőség környezeti összetevőit illetően ipari térségekbe eső és a főközlekedési utak mentén lévő települések, valamint a hegyvidéki és Kisalföldi részen fekvő falvak között. Eltérő módon jelentkeznek a környezeti gondok az aprófalvaknál, a kisvárosoknál és a nagyvárosoknál. Mind a három típus esetében bonyolult és egymástól különböző kapcsolatrendszer köti össze a környezetgazdálkodást, az infrastruktúrát, a termelő gazdaságot, a lakásgazdálkodást és a közlekedést. A felsoroltak mindegyike állandó mennyiségi és minőségi gondokkal küzd. A megye településeinek infrastruktúra ellátottsága jónak mondható (kivéve a szennyvíztisztítás vonatkozásában a Bakonyalját, Únyt, Máriahalmot, Csépet, Etét, Tárkányt.) A közlekedési infrastruktúra tekintetében azonban jelentős fejlesztések szükségesek főúthálózati vonatkozásokban, és településközi, településen belüli utak esetében is. A belterületi vízrendezés, s ezzel összefüggésben a befogadóként számbavehető kisvízfolyások mederrendezése, folyamatos karbantartása sajnos nem halad kellő ütemben, s ezt részben a tervek hiánya, illetve a források hiánya okozza. A megyében jelentősebb vízrendezési munka jelenleg az Által-éren az Öreg-tó és a torkolat között folyik, levezetőrendszer rekonstrukció címén. A belterületi vízrendezés terén segítséget nyújtott ugyan az utóbbi években a területfejlesztési támogatási rendszer (pl.: Tárkány, Ete, Réde, Aka, Ácsteszér, Bakonyszombathely, Pilismarót), de ha az elkövetkező években nem sikerül mind a tervezés, mind a megvalósítás terén felgyorsítani a programot, egyre több vis maior helyzet alakulhat ki. A befogadó kisvízfolyások jókarba helyezése természetesen ezzel szorosan összefügg. A települési zöldfelületek aránya nem éri el a szükséges mértéket, a meglévők a fenntartás hiányosságai miatt gyakran gondozatlanok. A megyei városok zöldterületi ellátottsága mennyiségi értelemben közepes, minőségi értelemben közepesnél rosszabb színvonalú. A zöldterületek fokozódó károsodását elsősorban a levegő és a talaj fokozódó szennyeződése okozza. Ennek következménye a fenntartás növekvő költsége, s egyes területeken az állomány teljes leromlása. Tovább károsítja a zöldterületeket részleges vagy időszakos beépítésük. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

46


Az elhanyagolt közterületek elsősorban a nagyobb településeken fordulnak elő, habár ezeken a településeken is többnyire komoly erőfeszítések történnek a közterületek szépítésére, parkok, játszóterek fejlesztésére. A burkolt járdáknak és utaknak csak a töredékét tisztítják rendszeresen. A külterületeken számos illegális szemétlerakó található. A közlekedés a legnehezebben kezelhető, elsősorban egészségügyi következményekkel járó településkörnyezeti problémává vált. A megye földrajzi helyzetéből adódóan, a települések egy jelentős részén számottevő a lakóterületeket érő közlekedési eredetű környezetterhelés. A települési felhagyott iparterületek rehabilitációja lassú ütemben halad. A kereskedelmi és iparterületi fejlesztések elsősorban zöldmezős beruházásként valósulnak meg, barnamezős beruházások nem olyan mértékűek, mint a lehetőségek. Az épített környezeti értékek átfogó védelme nem biztosított. Fokozatosan átalakulnak a hagyományos település szerkezetet őrző településrészek, veszélyeztetettek a tájra jellemző népi építészet helyi emlékei. Komárom-Esztergom megye települései közül összesen 64 településen több mint 417 műemlék található. Két településen Esztergomban és Tatán található a megye műemlékeinek több mint fele, ezen kívül még jelentős számú műemlékkel rendelkező települések: Kisbér, Komárom, Pilismarót, Bajna, Oroszlány, Tatabánya, Dad, Kesztölc, Kocs, Naszály, Szákszend. Komárom-Esztergom megye területén több olyan kritikus állapotú emlék található, amelyek megmentéséhez az anyagi lehetőség minimuma is hiányzik. A helyreállításukban és fenntartásukban a megyei közreműködést leginkább a nagyszámú templom, középület, kúria és rom igényelné. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, tovább nőtt a településrendezési tervvel rendelkező települések száma. Ezek között számos kis település található, akik Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Tanácsnál pályázati úton nyert támogatással tudták megkezdeni a rendezési tervük elkészítését. 2005-ben elkészült és elfogadta a megyei közgyűlés a megyei területrendezési tervet is. Az elfogadás után készülő településrendezési terveknél, és egyéb szakági tervek (pl. közlekedési, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási, természetvédelmi, tervek) készítésénél már figyelembe kell venni a megyei területrendezési terv övezeti lehatárolásait, szabályozási előírásait és a terv alkalmazásához kapcsolódó ajánlásait. A megyei területrendezési terv környezetvédelmi vonatkozású övezetei, valamint ezen övezeti lehatárolások alapjául szolgáló egységes kialakítású országos adatbázisok beépítésre kerültek a megyei környezetvédelmi programba is, illetve az akcióprogramok kialakításánál figyelembe lettek véve. Pl.: Az országos területrendezési tervben és megyei területrendezési terv által tovább pontosított ökológiai hálózat beépült a 5.sz. akcióprogramba (Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem), míg a felszín alatti és Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

47

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program felszíni vizek védelmével összefüggő települési besorolások a 7. sz. akcióprogramba (Vizek védelme és fenntartható használata) épültek be. A megye településein is tovább folytatódik a beépített (főként lakó, kisebb részt gazdasági) területek mennyiségi növekedése. Kevésbé mondható ugyanez a minőségi növekedésre. Egyre több helyen gyarapodik a lakóparkok száma. A hagyományos építészeti és településszerkezeti értékek átörökítése az újonnan kialakuló településrészekre nem jellemző. A beruházások döntő hányada zöldmezős, s mivel a települési önkormányzatok kevésbé érdekeltek a takarékos földhasználatban, a barnamezős beruházásokat alig szorgalmazzák. A műemlék többsége lassan pusztul, a pályázati úton elnyerhető, növekvő összegű támogatások kevesebb műemlékhez jutnak el, mint amennyi felújításra szorulna. Jelentősebb műemléki felújítások zajlottak illetve kezdődtek meg a bajnai Sándor Metternich Kastélynál, az esztergomi várnál, a komáromi erődben, a tatai várnál, a tatai Angol-parkban lévő kiskastélynál, elkészült a várgesztesi vár rekonstrukciós terve, a felújításhoz, hasznosításhoz kapcsolódó feltételként rendeződött a Majki műemlék együttes tulajdonviszonya. Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; a városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Az Akcióprogram minden esetben a települési környezet állapotjellemzőinek javítását helyezi a középpontba annak érdekében, hogy elérje az emberi életkörülmények javulását, az elfogadható életminőséget a város minden lakója számára. Az Akcióprogram intézkedései emellett hangsúlyt kívánnak adni a településekhez kapcsolódó környezeti értékek megőrzésének.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A települési környezet, az emberi lakókörnyezet minőségét befolyásoló számos tényezőt alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe tartoznak a környezeti elemek (víz, levegő, talaj), míg a másik csoportba főként a lakó, munka és pihenő funkciójú használatot, vagyis az épített környezet és a települési zöldfelületek minőségét meghatározó tényezők sorolhatók. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

48


Megyei területrendezési terv és településrendezési tervek készítése -

A megye területrendezési tervének megvalósítása A területrendezési terv beépítése a megyei területi információs rendszerbe A területrendezési terv környezeti, társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata, a tájterhelhetőségi előírások érvényesítése Településrendezési tervek készítése, az elkészült tervek szükség szerinti felülvizsgálata

A területfelhasználások, infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének kialakítása, szabályozórendszer kidolgozása. A megyei szintű területi információs rendszer továbbfejlesztése, a szélesebb körű üzemeltetés feltételeinek megteremtése Területrendezési adatok szolgáltatása a megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, területfejlesztési tanács, kistérségi társulások, hatóságok, civil szervezetek, gazdálkodók számára. A tervezett területhasználati szabályok környezeti, társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata. A területrendezési terv tájterhelhetőségi előírásainak érvényesítése. Településszerkezeti és szabályozási tervek készítése, települési környezet- és értékvédelmi övezetek kijelölése, szabályozási előírások kialakítása. Épített környezeti értékek védelme, felmérése, bemutatása -

Épített környezeti, táji, kultúrtörténeti értékek megyei kataszterének elkészítése, helytörténeti emlékek felmérése Épített környezeti értékek védelme, állagmegőrzése Régészeti emlékek feltárása, számbavétele, állagmegóvása

Az építészeti (hagyományos és modern) értékek, műemlékvédelmi, régészeti értékek felmérése. A települések művi értékvédelmi katasztereinek elkészítése, egyedi tájértékeinek, helytörténeti emlékeinek felmérése, adatok beillesztése a megyei környezetvédelmi információs rendszerbe. Műemlékvédelmi beavatkozások, állapotfelmérés, helyreállítás, állagmegóvás. Az országos jelentőségű műemlékvédelmi objektumok helyreállítása, állagmegóvása és fenntartása, a település, illetve a térség fejlesztési elképzeléseihez igazodó funkciók kialakítása. A települések helyi műemlékvédelmi szabályozásainak, a szükséges finanszírozási terveknek elkészítése és végrehajtása. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása. Az épített környezeti értékek bemutatását szolgáló kiállítások, rendezvények, kiadványok készítése. Települési zöldterületek növelése, meglévők helyreállítása, fejlesztése -

Települési közparkok állapotának javítása, nagyságuk növelése elsősorban a sűrűn lakott zöldterület-hiányos településközpontokban A belterületi zöldfelületek védelme, beépítésük megtiltása


49

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A települési zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése elsősorban a megye városaiban. A sport- és rekreációs szerepű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése. Speciális, új funkciójú közkertek, közparkok, játszóterek, sportolásra alkalmas területek kialakítása, rekonstrukciója. Fasorok, utcafásítások számának növelése, meglévők fenntartása, pótlása. A közutak mentén (ahol a keresztmetszet lehetővé teszi) fasorok telepítése, különösen a települések belterületein. Települési (kül- és belterületet is átfogó) zöldfelületi rendszer kialakítása a településrendezési tervek részeként, a megyei területrendezési terv zöldhálózati rendszerével összhangban. Településkép javítása, károsodott településrészek rehabilitációja -

Településkép védelme Károsodott településrészek, telepszerűen beépített területek rehabilitációja Volt iparterületek, majorterületek rekultivációja, újrahasznosítása "Volt zártkerti területek" rendezése Városkörnyéki zöldfelületek megőrzése; rekreációs célú erdőtelepítés

A településkép javítása érdekében a településrendezési tervek készítése során a tájra és településre jellemző építészeti hagyományok, valamint esztétikai és történeti szempontokat jobb figyelembe vétele. Történelmi településrészek rekonstrukciója, helyi védelem alá helyezett épületek, utcaképek értékőrző felújítása. Városképileg idegen, igénytelenül kialakított épülettípusok terjedési folyamatának csökkentése. A károsodott, tönkrement településrészek felmérésére és rendbehozatalára megfelelő stratégiák kidolgozása. Lakótelepek rehabilitációja (mint pl.: tetőtér kialakítás, homlokzat felújítás, közmű rekonstrukció, parkolók és garázsok kialakítása). Építészeti hagyományok megőrzése, folytatása. Kilátás, rálátás szempontjából értékes területek megóvása. Felhagyott iparterületek, majorterületek újrahasznosítási stratégiának kidolgozása, szükség esetén felszámolása, rekultivációja. Megszűnt iparterületek rehabilitációja; iparterületek áttelepítése; ipari telephelyek zöldterületi fejlesztése. A volt zártkerti területek lakó, üdülő területté fejlesztése (ahol a feltételek biztosítottak, illetve biztosíthatók), vagy mezőgazdasági területté "visszafejlesztése", tájba illesztése. Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése -

Tömegközlekedés fejlesztése. Átfogó közlekedéstervezés, -szervezés és -irányítás kialakítása A közlekedés káros környezeti hatásait mérséklő védelmi beruházások Szemléletformálás, a közlekedési szokások alakítása

Települési és településközi tömegközlekedés fejlesztése. Elkerülő utak építése, P+R rendszerek tervezése és kialakítása, kerékpárutak hálózatának kiépítése. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

50

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A megye földrajzi helyzetéből adódóan, a települések egy jelentős részén számottevő a lakóterületeket érő közlekedési eredetű környezetterhelés. Ezért a közlekedésfejlesztési kiemelt területként kezeli a települési elkerülő utak építését. Települési átkelési szakaszokat tehermentesítő utak építése (tartalmazva az utólagos zajárnyékoló fal építéseket is). A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése a terhelt településrészeken, forgalomtechnikai eszközökkel, illetve zajvédelmi műtárgyak, zajcsökkentő elemek építésével. A zajterhelés csökkentése terén a közlekedési létesítmények mentén a zajterhelés határértékre való csökkentése. Csapadékvíz elvezetés és a belterületi vízrendezés helyzetének javítása -

Vízfolyások rendezése, belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, vízfolyásrendezési és belterületi vízrendezési tervek készítése

A célkitűzések leírása és az érintett területek meghatározása a „Vizek védelme és fenntartható használata akcióprogram” részeként került megfogalmazásra, azon belül is „Víz Keretirányelv” feladatainak végrehajtásánál.

Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Zajvédelmi létesítményekkel, vagy forgalomtechnikai közlekedési zajterhelések, az alábbi településeken: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata Esztergom, Pilismarót, Dömös Leányvár, Dorog, Tokodaltáró, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás Komárom, Almásfüzitő Kisbér, Ászár

eszközökkel

csökkentendő

Településszerkezet, illetve településkép védelem: Esztergom, Tata, Komárom, Kisbér Iparterületi rehabilitációra, rekultivációra javasolt területekkel rendelkező települések: Tatabánya Oroszlány, Dorog, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu


51

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek települési önkormányzatok Komárom-Esztergom megye Önkormányzata Műemlékvédelmi Felügyelet Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megyei Közlekedési Felügyelet lakosság civil szervezetek


településrendezési terv ellátottság felújított műemlékek száma ingatlanárak alakulása rehabilitált településrészek nagysága zöldterületek mennyiségi és minőségi változása a helyi és helyközi tömegközlekedés kihasználtsági mutatói; a kerékpárutak hosszának változása;


52


2.5. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELME ÉS TÁJVÉDELEM AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A különböző életközösségek, geológiai-, vízrajzi-, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. Komárom-Esztergom megye területén a természeti értékek döntő többsége már hivatalos oltalom alatt áll. A megye területét érintő országos védettségű területek összes kiterjedése 21569,2 hektár, ebből a Nemzeti Park (NP) 10421,7 ha, a három Tájvédelmi Körzet (TK) 10671,1 ha, a három Természetvédelmi Terület (TT) 276,3 ha, az ex-lege védett területek 200 ha, ezek együttesen a megye területének 9,5%-át teszik ki. A 74 helyi jelentőségű védett terület csaknem 6000 hektárnyi területe a megye területének 2,6%-át foglalja el. A volt megyei jelentőségű természetvédelmi területek a megyei hatáskörből települési önkormányzati hatáskörbe kerültek át. Az így kialakult helyi védettségű területek fenntartásáról vagy megszüntetéséről, új területek kialakításáról a helyi önkormányzat rendelkezik. A megye legjelentősebb védett természeti területei: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi Előembertelep, valamint az Észak-Vértes helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület. A természet védelméről szóló törvény értelmében (ex-lege) védettnek minősülő területek (pl.: lápok, szikes tavak, védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak …) egy részének, Komárom-Esztergom megyében is megtörtént a terület kijelölése. Befejeződött a természeti területek (jellemzően természetközeli állapotú területek) felmérése is. Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az ökológiai (zöld) folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekednek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az elmúlt években az ökológiai hálózatok átfogó, nagyobb léptékű elemeinek kijelölésére helyeződött a hangsúly. Ezek közé tartoznak a Natura 2000, (az Európai Unió ökológiai hálózata), az országos ökológiai hálózat és a megyei ökológiai hálózatok területei. A Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC ) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

53

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Komárom-Esztergom megyében a Natura 2000 területek elsősorban a már meglévő védett természeti, valamint természeti területekkel átfedésben kerülnek kijelölésre. A Natura 2000 területek Komárom-Esztergom megye területének várhatóan mintegy 21,7 %-át teszik ki. A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között az országos ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: védett természeti területek, védett természeti területek védőterületei, természeti területek és ökológiai (zöld) folyosók. Az országos ökológiai hálózatot megyei szinten kiegészítik a megyei ökológiai folyosók, melyet Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve jelölt ki. Az országos ökológiai hálózat területei KomáromEsztergom megye területének mintegy 31,4 %-át teszik ki. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban kis mértékben, alig 200 hektárral nőtt az országos védettségű területek kiterjedése. Ez a növekedés elsősorban, a viszonylag kis számú ex-lege védett területnek köszönhető. Kijelölésre kerültek az országos ökológiai hálózat elemei is, és folyamatban van Natura 2000 hálózat kijelölése. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a biológiai sokféleség védelme terén jelentős előrelépések történtek, ami elsősorban az EU csatlakozásnak, valamint az országos szabályozások végrehajtásának köszönhető. Helyi, települési szinten még kevésbé érzékelhető az ökológiai szemléletváltás, sőt néhány településen az országos és az európai ökológiai hálózat kijelölése ellenérzéseket váltott ki.

Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: A természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A megyei programban hangsúlyosan szerepel a természeti értékek védelme. Egyrészt az országos és helyi védelem alatt álló természeti értékek védelme, másrészt a nem védett, de értékes természetszerű élőhelyek megőrzése. A program támogatja a védett természeti értékek megóvását, új védett területek kijelölését, valamint az ökológiailag értékes rétek, vizes területek, erdőterületek rehabilitációját.


54

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Védett természeti területek, értékek megóvása, fenntartása, biológiai sokféleség megőrzése -

Védett természeti értékek és területek megóvása, fenntartása Védett természeti területek arányának növelése Természetvédelmi kezelési tervek készítése Natura 2000 területek, kijelölése és fenntartása Ökológiai (zöld folyosó) hálózat elemeinek kialakítása

Országos és helyi védelemre tervezett természeti területek védetté nyilvánításának előkészítése. Helyi önkormányzatok részére szakmai segítségnyújtás. A megye országosan védett természeti területeire, valamint a nagyobb kiterjedésű helyi védett természeti területeire el kell végezni az alapállapot felvételt, majd ezek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit. Védett természeti értékek megóvása, természetvédelmi kártalanítás, támogatás. A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióprogram feladatainak ellátása. A megye ökológiailag értékes területeit (védett területek, vizes élőhelyek, érzékeny természeti területek, erdők, rétek és vízparti területek) összekötő egységes hálózat tervezése, kialakítása (a megyei területrendezési tervvel összhangban). Természetszerű élőhelyek, tájértékek védelme -

Természetközeli erdők területének növelése, erdei génbankok és erdőrezervátumok fenntartása Füves és vizes természeti területek védelme, revitalizációja, rekonstrukciója Kisvízfolyások, tavak, tározók renaturalizációja Történeti és gyűjteményes kertek felújítása Egyedi tájértékek kataszterezése

A települések területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése. Élőhely rekonstrukciók megtervezése, megvalósítása. Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét. A települések ökológiailag értékes (erdő, rét-legelő, nádas) területeinek növelése. (A művelési ágak változtatása esetén az ökológiailag értékesebb irányába történő változtatás ösztönzésével.) Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bevezetése, erdei génbankok kijelölése, erdőrezervátumok létrehozása. Növelni kell az erdők biológiai sokféleségét, mind a korosztály-megoszlás, mind a fafaj-összetétel, mind pedig az erdőművelési és fahasználati módok és technológiák megválasztásával. Tájidegen fafajú monokultúrák és más mesterséges erdők átalakítása, biológiai sokféleségének növelése a fokozottan védett erdőkben. A kisvízfolyások – ökológiai szempontokat figyelembe vevő - mederrendezése, a fenntartási és tisztítási munkák rendszeres elvégzése. A kisvízfolyások - tervezett Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

55

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program felhasználásaival összhangban lévő - fokozatos ökológiai rehabilitációja. Partmenti területek természetszerű kialakítása. A kisebb kiterjedésű Dunai szigetek, holtágak környezet- és természetvédelmi szempontú rehabilitációja. Természetvédelmi oltalom alatt álló parkok, arborétumok, botanikus kertek felújítása. A települések táji, természeti, művi és régészeti értékeinek egységes szemléletű felmérése. Az adatok beépítése a környezetvédelmi információs rendszerbe. A települések egyedi tájértékeinek felmérése. Természetvédelmi oktatás, köztájékoztatás -

A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése Természetvédelmi információs rendszerek fenntartása és fejlesztése Szemléletformálás

Teljeskörű nyilvántartásba kell venni a helyi védettségű területeket, valamint fel kell mérni a megye értékes természetszerű élőhelyeit. Az adatok integrálása a megyei környezetvédelmi információs rendszerbe. Ki kell alakítani a barlangok országos értéknyilvántartási rendszeréhez illeszkedő megyei nyilvántartást. A lakosság hiteles tájékoztatása a települési és tágabb természeti környezet állapotáról. A megye természetvédelmi helyzetéről Internet alapú köztájékoztatás. A természeti értékek megismertetését, a gyakorlati természetvédelmet szolgáló foglalkozások, táborok, bemutató helyek üzemeltetése. Ismeretterjesztő kiadványok, oktatóanyagok készítése. Civil szervezetekkel kapcsolattartás.

Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Az akcióterület érinti Komárom-Esztergom megye összes védett területét, illetve az ökológiai és Natura 2000 hálózatba eső, valamint a tájképvédelmi területeket. Tervezett természetvédelmi területek: Dunai szigetek TT (538 ha) Gerecsei TK bővítése (5000 ha) Epöli borókás TT (50 ha) Tatai Kálvária-domb TT bővítése (1 ha) Észak-Vértes TT átminősítése (6500 ha) Ács, Lovadi rét védetté nyilvánítása (150 ha)


56

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek Nemzeti Park Igazgatóságok Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok települési önkormányzatok Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek civil szervezetek lakosság Környezetvédelmi Felügyelőség Vízügyi Igazgatóság Megyei Földművelésügyi Hivatal Komárom-Esztergom megye Önkormányzata oktatási intézmények, közművelődési intézmények


a természetvédelmi célú rehabilitációs és rekonstrukciós projektek megvalósítása a tájhasználat változása; a felszámolt és rendezett engedély nélküli anyagnyerő helyek és hulladéklerakók száma; az elkészült egyedi tájérték kataszterek száma és a felmért terület nagysága; a felújított gyűjteményes kertek száma és területe; védett természeti területként nyilvántartott területek számának, kiterjedésének alakulása (szinten tartás, növelés); az ex lege védett természeti területek és értékek nyilvántartott számának és állapotának alakulása;


57


2.6. VIDÉKI KÖRNYEZETMINŐSÉG, TERÜLET- ÉS FÖLDHASZNÁLAT AKCIÓPROGRAMJA Összefoglaló helyzetértékelés Komárom-Esztergom megyében közel 188 ezer hektár mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló terület található. A megye területének 56%-a (126,5 ezer hektár) áll mezőgazdasági művelés alatt, s ezen belül a szántó aránya 81%, a gyepterületeké 14%, a kert-, szőlő- és gyümölcsös területek aránya 5%. A megye mezőgazdaságilag hasznosított területein, a használt földterület mintegy 25%-án egyéni gazdálkodók, 75 %-án szervezetek folytatják a termelést. A mezőgazdasági termelés általános visszaesése ellenére az ágazat megyei szerepe változatlanul jelentős. A művelésből kivett területek nagysága közel 37,5 ezer hektár, ami a megye területének 16,5 %-a. A művelésből kivett területek aránya - az országos tendenciához hasonlóan – folyamatos növekedést mutat. Ennek zöme urbanizációs, közlekedési, illetve egyéb (pl bányászati) céllal került felhasználásra. A megye növénytermesztésére jellemző, hogy a legfontosabb szántóföldi termelvények tekintetében a megye az ország legjobb termésátlagait tudhatja magáénak. Jellemző az intenzív monokultúrás termesztés. A vetésterület közel 70%-án gabonaféléket termesztenek. A megyében három fő talajtípus találkozható az erdő-, csernozjom és réti talajképződmények. A Duna menti alacsony felszíneken az öntés réti talajok aránya jelentősebb. A Kisbér-Igmándi medencében, Bábolna környékén jó termékenységű csernozjomok talajok találhatók. A hegyvonulatokon rendzinatalajok jellemzőek (Gerecse, Vértes, Pilis). Az alacsonyabb térszíneken csernozjom barna erdőtalajok (pl. Zsámbékimedence), vagy barnaföldek találhatók (Vértesalja, Gerecse és Vértes, illetve Gerecse és Pilis között). Komárom-Esztergom megye termőföld adottságai országos viszonylatban jónak mondhatók, a legjobb termékenységű talajok a Kisbér-Igmándi medencében és Bábolna környékén találhatók, míg a gyengébb termőképességű talajok főként a hegyvidéki területekre jellemzők. Az intenzív mezőgazdasági termelés talajkárosító hatásai elsősorban a víz- és szélerózió növekedése, a szennyező anyagok talajba jutása, a talaj vízháztartásának megváltozása és talajtömörödés során jelentkeznek. Az állattenyésztés részaránya, illetve az állatállomány létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az állatállomány megoszlását tekintve mintegy 20 %-a egyéni gazdálkodói, 80 % szervezeti. A mezőgazdasági területekhez viszonyított állatállomány alacsonynak mondható. A megye erdőállománya jelentős értéket képvisel (az élőfa-készlet mintegy 9 millió m3-re becsülhető), azonban faállományának szerkezetében és korösszetételében negatív irányú Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

58

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program tendenciák mutatkoznak. Az intenzív kitermelés nagymértékben csökkentette a tölgyek (17 %), a gyertyán (10%) és főleg a cser (25%) és bükk (4%) arányát a nyár (4%), az akác (11%), a fekete fenyő (fenyőfajok: 4%) és a kocsánytalan tölgy javára. Az összefüggő erdők zöme állami tulajdonú erdészeti társaságok kezelésében van (80%). Főleg a kárpótlás révén növekedett meg a „magánerdők”, egyéni vagy szövetkezeti erdők, erdőbirtokossági társulások (a megyében hivatalosan 5) kezelésében lévő erdők aránya. Összességében a megye agro-ökológiai potenciálja kiemelkedőnek mondható. A mezőgazdaság a megyei szükségleteket meghaladó kapacitásokkal rendelkezik a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, a takarmány-gyártás, a baromfi-, ló- és sertés-tenyésztés, valamint az erdő-, vad- és halgazdálkodás terén. Jelentős tartalékokkal rendelkezik a gyep-gazdálkodás, az öntözéses művelés, a kertészeti tevékenység, a zöldség, gyümölcs és szőlő-termesztés és az állattenyésztés több ágazata. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, tovább nőt a művelésből kivett területek nagysága, és a településrendezési tervekben urbanizációs célokra kijelölt fejlesztési területek nagysága. Az agrárterületek használatában elindult egy kedvező folyamat, a birtok nagyságok strukturális átrendeződése. A nem versenyképes kisgazdálkodások fokozatos felszámolódásával egyidejűleg megindult a versenyképes méretű családi mező- (és erdő) gazdasági birtokok kialakulása. Az I. Környezetvédelmi Program elfogadása óta a vidékfejlesztés terén új programok jelentek meg, mint az NVT és a LEADER+. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a terv teljes elnevezése: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályait is. Az NVT elkészítéséhez a jogi alapot a 1257/99 EK Tanácsi Rendelet EMOGA Garanciarészlegéből támogatott kísérő intézkedésekre vonatkozó része jelenti. Az NVT nem része az AVOP-nak, de azzal összhangban dolgozták ki, egyes intézkedések szervesen kiegészíthetik egymást. Az NVT kiindulópontja a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz elkészített, az ágazat egészének leírását magában foglaló helyzetfeltárás, SWOT elemzés és stratégia. Mind az NFT, mind az AVOP célrendszere magában foglalja az NVT-ben megfogalmazott általános célokat is, amelyekhez az eszközöket az NVT biztosítja. Az NVT helyzetfeltáró része és stratégiája az NFT és az AVOP stratégiai megállapításaira épül, továbbá részletesebben kifejti az NVT hatókörébe tartozó további állapoti elemeket is (pl. foglalkoztatás, jövedelmezőség, környezeti állapot, termőhelyi adottságok különbségei), valamint az ezekkel összefüggő célokat, eszközöket is. Ezek a dokumentumok stratégiai szinten támasztják alá az EMOGA Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

59

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések megvalósítását. A három dokumentum közötti szoros koherenciát e közös alap is biztosítja. A LEADER+ Közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A közösségi kezdeményezés célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén történő megvalósításában, az alábbi kulcsterületeken: a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása; a gazdasági környezet megerősítése; a közösségek önszervező képességének javítása és az együttműködések ösztönzése. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program - LEADER+ alprogramja keretében településcsoportok együttes fejlesztésére 2004 és 2006 közötti, három esztendőre összesen mindössze 4,8 milliárd forint áll(t) rendelkezésre, míg Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozási időszakában évente 9-10 milliárd forintnyi forrás használható fel erre a célra. A LEADER a helyi akciócsoportok – helyi szinten működő aktív partnerség – által kidolgozott integrált vidékfejlesztési programokat támogatja. A helyi akciócsoportok felelősek a helyi vidékfejlesztési terv elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer működtetéséért a terv megvalósítása érdekében. Valamennyi projektnek hozzá kell járulnia a csoport átfogó stratégiai céljainak eléréséhez, úgy, ahogy azt a helyi vidékfejlesztési tervben közösen rögzítették. A projektek kisméretűek, innovatívak és pozitív hatással vannak a térségre a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság jegyében. A LEADER nagy hangsúlyt fektet a partnerségre és a helyi akciócsoportokat összekapcsoló hálózat működtetésére, melynek célja a tapasztalatcsere és a gyakorlati tudás minél szélesebb körben történő megosztása. Jelenleg a megyében 6 akciócsoport alakult (Bakonyalján, az Általér völgyében. Annavölgy térségében, a Dunamentén, külön Komárom és Bajna térségében). Az akcióprogramok készítése folyamatban van, a megyében 2-3 program támogatására van reális esély, akciócsoportonként max. 60-80 M Ft támogatással. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) célkitűzéseiben a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében foglaltaknak. A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezőgazdasági föld-használatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek. Célprogramjai két fő típusba sorolhatók. Az első fő típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitűzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek, elősegítve ezzel a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható és versenyképes fejlődési modelljének kialakulását. Ennek érdekében különböző támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdálkodás elterjedését, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés, az ökológiai Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

60

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élőhelyek ökológiai feltételeknek megfelelő hasznosítását, valamint a környezetbarát állat-tartás kialakulását. A célprogramok másik fő típusát a zonális vagy térségi célprogramok adják, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy/és vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatják az egyes célprogramok. E térségek hálózatot alkotnak, így kialakulhat az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata. A Közép-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási programjában (2001) fogalmazódott meg elsőször, a régióban a meglévő Vértes Naturparkon kívül további új natúrparkok kialakításának gondolata. A natúrparkok alapfunkciói az értékvédelem a tudatformálás, az üdülés-idegenforgalom, valamint a területfejlesztés. Komárom-Esztergom megyében támogatásra talált az elképzelés, s a Megyei Önkormányzat 2003-ban elkészíttetett egy tanulmánytervet, mely a naturparkok megvalósíthatósági lehetőségeit vizsgálta. A tanulmány három új naturpark kialakítására tett javaslatot, mely mindhárom térségben kedvező fogadtatásra talált, s ennek eredményeként megindultak a létrehozásukat megelőző szervezési munkálatok. A három javasolt térség a következő: Bakonyalja – Kisbér térsége, Gerecse térsége, Pilis és a Dunakanyar.

Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: A területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelő összehangolásával elősegíteni a vidék természeti és kulturális értékeinek védelmét, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatát úgy, hogy az a vidéken élők számára egyúttal megfelelő megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A megyei akcióprogram ösztönzi integrált termesztési eljárások, környezetkímélő növénytermesztési és állattenyésztési módszerek alkalmazását, az ökológiai adottságokkal összhangban lévő földhasználatot, a tájhasználat egyensúlyának megteremtését.


61

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Talajvédelem -

Termőtalajok védelme, termőképesség megőrzése Racionális területhasználat Talajvédelmi információs és monitoring rendszer

Földvédelmi stratégia kialakítása a megyei agrárkoncepció alapján, a megyei területrendezési tervvel összhangban. Komplex, talajvédelmi és –javítási beavatkozások elvégzése a talajhibák megszüntetése, az optimális termőhelyi feltételek kialakítása. A termőföld minőségének védelme, a termékenység megőrzése, illetve javítása érdekében a talajvédelmi és vízgazdálkodási létesítmények, valamint eljárások alkalmazását szolgáló támogatási rendszer kialakítása. A mezőgazdasági területek agroökopotenciáljának megfelelő művelési ágak kialakítása. A földtulajdonnal gazdálkodók tevékenységének szakszerűbbé tétele (információcsere, szaktanácsadás). A mezőgazdasági kemikáliák alkalmazásának korszerűbb, a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelő szabályozása a megyei agrárkoncepcióval összhangban. A termőréteget csökkentő talajhibák (erózió, defláció) ellen mezővédő zöldsávok kialakítása. Az erózió és defláció veszélyes területek (térségek) lehatárolása, a megelőzést szolgáló erdősítési és gyeptelepítési tervek kidolgozása, a megyei agrárkoncepcióval és területrendezési tervvel összhangban. (Az ehhez kapcsolódó szabályozások érvényesítése a településrendezési tervekben.) Az országos program keretén belül a talajok környezeti érzékenységének meghatározása, minősítése (környezetföldtani felmérések, talajtérképezések, a talajok környezetminőségi vizsgálatai alapján) Az adatok beépítése a megyei környezetvédelmi információs rendszerbe. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megyei programjai és kapcsolódó intézkedések A „Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program” (NAKP) legfontosabb területei a következők: Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram; Integrált gazdálkodási célprogram; Ökológiai gazdálkodási célprogram; Extenzív gyephasznosítási célprogram; Vizes élőhely-hasznosítási célprogram és Érzékeny Természeti Területek hasznosítását biztosító (térségi) célprogram. -

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megyei megvalósítása Erdőtelepítés és erdőszerkezet átalakítás, fásítás Gazdasági célú (a természetvédelem hatálya alá nem eső) gyepek felmérése és támogatási rendszerének kialakítása Őshonos haszonállatok tartásának támogatása Vidékfejlesztési tervezés elterjesztése és támogatása Ökotermékek piacának fejlesztése


62


Szemléletformálás (szaktanácsadási rendszer bővítése a környezettermészetkímélő földhasználati eljárásokról; falugazdászok továbbképzése)

és

A fenntartható agrártermelésen belül kiemelt helyet foglal el a - Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programmal összhangban, annak megyei vetületeként megjelenő Érzékeny Természeti Területek programja, mely egy területi alapú agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer beindítását irányozza elő. Külön programok irányozzák elő a gyepgazdálkodást, az erdőtelepítést és erdőszerkezet átalakítást, valamint a környezetkímélő földhasznosítási rendszerek kialakítását. Az országos program keretén belül kijelölt érzékeny természeti területeket össze kell hangolni és egyeztetni a megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programmal és Területrendezési tervvel. A területi adatokat be kell építeni a környezetvédelmi információs rendszerbe. Földvédelmi stratégiát kell kialakítani a megyei agrárkoncepció alapján, a megyei területrendezési tervvel összhangban. A vidék megtartó erejét és a fenntartható fejlődést szolgáló vidékfejlesztési tervezés elterjesztése és támogatása. Integrált termesztési eljárások alkalmazásának támogatása (környezetkímélő növénytermesztési és állattenyésztési módszerek alkalmazása). A földtulajdonnal gazdálkodók tevékenységének szakszerűbbé tétele (információcsere, szaktanácsadás). A mezőgazdasági kemikáliák alkalmazásának korszerűbb, a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelő szabályozása a megyei agrárkoncepcióval összhangban. A termőföld minőségének védelme, a termékenység megőrzése, illetve javítása érdekében a talajvédelmi és vízgazdálkodási létesítmények, valamint eljárások alkalmazása. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően az intenzív mezőgazdasági művelés alól kivonandó terülteken az ökológiai szempontokat figyelembe vevő használati módok kialakítása. Környezetkímélő és természetkímélő gyephasznosítási módok elterjesztése. A különböző vizes élőhelyek (tavak, vízfolyások környezete, nádasok, mocsarak, árterek stb.) természetkímélő hasznosításának biztosítása, állapotuk megőrzése, javítása. Az ökológiai és tájtermesztés, tájfajták adottságaihoz igazodó környezetkímélő művelési ág, gazdálkodási rendszer és termelési szerkezet kialakításának elősegítése. Növelni kell a megye erdősültségét (hosszabb távon mintegy 5%-kal). A tervezett erdőtelepítések elsősorban őshonos fafajokkal és a tájra jellemző természetes erdőtípusoknak megfelelő összetételben történjenek, javítva ezzel a természetközeli erdők arányát. Az erdőterület növelése a védelmi és a termelésből kieső agrárzónákban. Az erózió és defláció veszélyes területeken a megelőzést szolgáló véderdők, illetve véderdősávok telepítése. Ökológiai termelési módszerekkel alkalmazása. Ökomarketing tevékenységek támogatása, az ökotermékek előállításának és piacra kerülésének támogatása, az ökotermékek fogyasztásának elősegítése. A megye ökológiai szemléletű termelési és szolgáltatási tevékenységeinek népszerűsítése, piacképessé tétele. A megye tájaira Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

63

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program jellemző hagyományos gazdálkodási módok bemutatása, (bio)termékek népszerűsítése, kiállítások, rendezvények, kiadványok létrehozása. A falusi- és ökoturizmus feltételeinek javítása -

A falusi turizmus intézményrendszerének és programjainak fejlesztése A hagyományos kézműves és háziipari technológiákon alapuló mesterségek megőrzésének és gyakorlásának támogatása Természeti értékekben gazdag területeken a turizmus feltételeinek kialakítása Natúrparkok kialakítása

A falusi és ökoturizmus ismertségének növelése. A hagyományőrzés és a táji, természeti értékmegőrzés társadalmi és nevelési fontosságának érvényesítése. Agrárkörnyezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése. Falufejlesztés és –felújítás, a vidék örökségének védelme és megőrzése. A kirándulás, túrázás; kerékpározás; vizitúrák, evezés; horgászat; ökoturisztika; falusi üdülés; különleges sportok intézményi és infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A működtetés hátteréül szolgáló intézményrendszer fejlesztése. Gyalogos és kerékpáros útvonalak rendszerének kialakítása és karbantartása, különös tekintettel a terepkerékpározás természetkímélő feltételeinek megteremtésére, hegyi kerékpárutak kialakítása a tájvédelem elveivel és előírásaival összhangban. A megye védett területein az ökoturizmus által igénybe vehető területek kijelölése. A védett értékek bemutatását szolgáló oktató és látogató központok, tanösvények létesítése, működtetése a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban, a DINP-IG, vagy helyi védelem esetén az Önkormányzat által. Naturparkok létrehozása a jellegzetes kultúr-, és természeti tájak megőrzése érdekében. A naturparkok révén a turizmus fejlesztése, azon belül is elsősorban az ökoturizmus, falusi turizmus, mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, kerékpáros turizmus, egészségturizmus területén. A tudatformálás révén a natúrpark által képviselt, a táji-, természeti- és kulturális értékek terjesztése. A táji, természeti és művi értékek védelem szempontjait figyelembe vevő területfejlesztés kialakítása, valamint az értékmegőrző területfejlesztés működéséhez szükséges gazdasági alapok biztosítása. Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Naturparkok kialakítására javasolt térségek: Bakonyalja – Kisbér térsége (Veszprém és Fejér megyei bővítés lehetőségével) Gerecse térsége Pilis és a Dunakanyar - (Pest megyei területi bővítés lehetőségével)


64

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Erdősítésre elsődlegesen javasolt térségek: Bakonyalja térsége (Súr, Csatka, Ácsteszér, Aka, Bakonysárkány) Vértes térsége (Császár, Bokod, Dad, Vérteskethely, Oroszlány, Várgesztes, Vétessomló) Tatabánya, Tata, Szomód, Baj, Vértesszőlős, Tarján Epöl, Tokod, Tokodaltáró, Csolnok, Úny, Kesztölc

Kecskéd,

Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Megyei Földművelésügyi Hivatal Nemzeti park Igazgatóságok Erdőfelügyelőség Kistérségi Területfejlesztési Társulások Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok települési önkormányzatok gazdálkodó szervetek civil szervezetek, turisztikai szervezetek, intézmények Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek Komárom-Esztergom megye Önkormányzata települési önkormányzatok lakosság civil szervezetek


-

új telepítésű erdőterületek nagysága falusi turizmus növekedése natúrparkok alakulása a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatásában részesülő földterületek - területi kiterjedésének alakulása - művelési ág szerinti megoszlása - az ország mezőgazdasági hasznosítású területeihez viszonyított aránya a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program által folyósított támogatások összegének alakulása, valamint e támogatások aránya a jövedelemforrások megoszlásában a programokban résztvevő gazdálkodók száma.


65


2.7. VIZEK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A Duna megyei szakasza mentén hosszú sziget- és ágrendszer húzódik végig (8 mellékág illetve mellékág-rendszer) a mellékágak nagy része feliszapolódott, vízellátásuk csak közepes és nagyvizek esetén biztosított, így vizüket eutróf viszonyok jellemzik. A Duna fő mellékvízfolyásai a Cuhai-Bakonyér, a Conco, a Fényes-patak, Szőny-Füzitői csatorna, Által-ér, Bikol-patak, Bajóti–patak, Únyi patak és a Szentlélek-patak. Jelentősebb tavai, tározói: Tatai Öreg-tó, környei és kecskédi tó, bánhidai és bokodi hűtőtavak, Palatinus-tó, Feketevízéri-tavak. A megyében nyilvántartott vízfolyások száma csaknem 250, ami az országos átlag kétszerese, a 0,5 ha-nál nagyobb állóvizek, tározók száma pedig csaknem 120, ami négyszeresen haladja meg azt. Az utóbbiak hasznosítása esetében a vízgazdálkodási szempontokat – a tulajdonviszonyok átalakulása következtében – általában háttérbe szorították a horgászati és rekreációs igénybevételek. A felszíni vizek mennyiségi szempontból jelenleg kielégítik az ipari, mezőgazdasági és lakossági szükségleteket (ennek legfőbb oka, hogy a térség jelentős ipari és kommunális vízigényeihez képest csekély vízhozamú kisvízfolyások készletének időbeli átcsoportosítására – a század elejétől kezdve – nagyszámú tározót létesítettek). A tavak, tározók állapota és vízminősége általában kifogásolható, medrük feliszapolódott és a felhasználástól függően degradálódott, s időnként a vízutánpótlásuk jelentős gondot okoz. A vízkészletek iránti időben egyenetlen vízigények miatt időszakos vízhiányok felléphetnek. Az Által-ér vízgyűjtőjén például a jelenleg rendelkezésre álló vízkészletek már nem elegendőek további jelentősebb ipari vízigények kellő biztonságú kielégítéséhez. Komárom-Esztergom megye felszíni vizei közül a nitrogénterhelés szempontjából továbbra is legszennyezettebb kisvízfolyás a Concó patak, mely Nagyigmánd térségétől a torkolatig tartó szakaszra jellemző. Nagyigmándnál a szerves anyag szennyezettség növekedett, az ácsi szelvényben pedig a mikrobiológiai állapot romlott osztályváltozást is okozva az előző évhez képest. Az előző évhez képest javulás az ácsi szelvényben volt, ahol az egyéb paraméterek szerinti minősítés IV. osztályra változott a mangán tartalom csökkenése miatt, bár a vízfolyás természetes eredetű sótartalma is közepesen nagynak mondható. A vízgyűjtőn összesen 28 horgász vagy halastó található, a nagy számú tó együttes működtetése, a feltöltés és a leürítés egymással összehangolt cselekvést kíván. A vízfolyást terhelik Kisbér, Nagyigmánd, Ács települések szennyvíztisztító telepeinek, valamint két mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemnek a szennyvízkibocsátásai. Az elmúlt öt évben az Ácsi Cukorgyár működésének ellenére lényeges vízminőség javulás a patak torkolati szelvényében nem mutatkozott. A Szőny-füzitői csatorna-Fényes patak vízrendszerhez tartozó Kocs-Mocsai és NaszályGrébicsi csatorna vízfolyásokon a vízkészletet meghaladó vízigényű tó épült. A Szőnyfüzitői csatorna befogadója a Fényes patak, mely Tata É-i részén a Fényes forrásból ered. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

66

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A források elapadása óta vizét az Által-érből kapja, torkolata pedig áthelyezésre került. Rendszeres vízminőség vizsgálatra kijelölt hely a vízrendszeren nincs. A Kocs-Mocsai vízfolyás Kocs és Mocsa települések tisztított szennyvizeinek befogadójaként is funkcionálnak és az eseti mérések szerint a vízfolyás vízminőségi állapota már a szennyvízbevezetések felett is tűrhető-szennyezett minősítésű. Az Által-ér vízgyűjtő területe a Tatai-tó vízminőség védelme miatt környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelt térség. A vízgyűjtő névadó fő vízfolyásának jelentős mellékvízfolyásai az Oroszlány-Kecskédi- és a Galla patak. Sajátossága a vízgyűjtőnek az itt található számos mesterséges tó, tározó, amelyek párolgási veszteségeiken keresztül jelentős hatással vannak a lefolyási viszonyokra. Ezek közül jelentősebbek a Tatai Öreg-tó, a Környei Öreg-tó és a Bánhidai valamint a Bokodi erőművi hűtőtavak. A tatabányai szennyvízbevezetés feletti vízfolyás szakaszon 2002. évben a vízminőségi állapot az oxigén és a tápanyagháztartás háztartás szempontjából egy osztállyal jobb minősítésű volt, mint a városi szennyvíz befolyás alatti szakaszon, beleértve az Öreg tóról elfolyó víz minőségét is, ahol az oxigénháztartás- és az egyéb paraméterek tekintetében "szennyezett", a tápanyagháztartás komponens csoport "erősen szennyezett" volt. Az oldott oxigén és oxigén telítettség jellemző értékei a szennyvíz bevezetés alatti vértesszöllősi szelvényben az előző évhez képest csökkentek és ez a kedvezőtlen irányú változást, IV. osztályú minősítést eredményezett. Az idegenforgalmi és természetvédelmi jelentőségű Tatai Öreg-tó egyben a tó feletti vízgyűjtő területről származó szennyezőanyagok befogadója is. Az Öreg tó bakteriológiai szennyezettsége az elmúlt évben növekedett, és a vízminősítés III. osztályúra romlott. Nem javult a tó vízminősége a foszforformák tekintetében sem, mivel a tápvízhez képest ebben az évben is nagyobbak voltak az összes foszfor és foszfát-foszfor koncentráció-értékek, ami a tó nagy belső tápanyagterhelését igazolja. A Tatai Öreg-tó vizét a Kühtreiber-patak (Által-ér) vezeti el, mely Tata város tisztított szennyvizének is befogadója, aminek következtében az Által-ér felsőbb szakaszához képest a mikrobiológiai és mikroszennyező paraméterek tekintetében osztályozásban is kimutatható mértékben romlott a vízminőség az előző évhez hasonlóan. A szerves mikroszennyezők alcsoportjának IV. osztályú minősítését eredményezte a tetraklór-etilén nagyobb koncentrációjú előfordulása a vízben, ami az előző évben határérték alatti mennyiségű volt. A Tatabányánál az Által-érbe torkolló Galla-patak vízminősége 2001. évhez képest nem változott a szervetlen mikroszennyezők IV. osztály minősítése kivételével, amit a kadmium tartom növekedése okozott. Az Által-ér Tatai-tó feletti szakaszát az oroszlányi,- a tatabányai- és a kömlődi szennyvíztisztító telep valamint további nyolc ipari és egy kommunális szennyvízkibocsátó terheli. A Tatai-tó alatt jut a vízfolyásba a tatai -és a szomódi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvize. A szerves- és növényi tápanyag anyagokkal túlterhelt vízfolyás így szennyezett-erősen szennyezett állapotba jut a Dunába. A vízrendszerben Tatabánya alatt általánosnak mondható a nitrát szennyezettség csökkenése az elmúlt öt év alatt, míg az összes foszfor éves átlag koncentrációi 1999. évtől enyhén emelkednek minden vizsgált szelvényben. A vízfolyás szerves anyaggal kissé szennyezett, azonban a tápanyag túl kínálat miatt nagyon intenzív az élő szerves Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

67

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program anyag termelés a tatai Derítő- és Öreg tóban. Ez a szennyezettség évek óta lényegesen nem változik.(ábrák) A Táti Duna-ágba torkolló Unyi-patak vízminősége továbbra is szennyezett kisvízfolyásnak tekinthető: "Erősen szennyezett" volt az oxigénháztartás- és a tápanyagháztartás mutatók értékei alapján, "szennyezett" volt a szervetlen mikroszennyezők alcsoport minősítése a higany koncentráció miatt és az egyéb paraméterek csoportja a nagy só- és mangán tartalom miatt. Az előző évhez képest csökkent az olaj szennyezettség, ami ebben az évben II. osztályú minősítést eredményezett. A patak vízgyűjtőjét terheli a dági,- a csolnoki,- a sárisápi,- az epöli- és a táti települési szennyvíztisztító telep valamint öt ipari üzem szennyvízkibocsátása. Az Unyi patak torkolati szelvényének minőségében a szennyező anyagok közül az amúgy is nagy összes foszfor tartalom lassú növekedése figyelhető meg az elmúlt öt évben. A Kenyérmezei-patak vízminősége a Táti Duna-ágba torkollás előtti szelvényben nem változott a tápanyagháztartás- és a mikrobiológiai komponenscsoport "erősen szennyezett", V. osztályú minősítése miatt, ugyanakkor ismét csökkent a szerves anyag szennyezettség, ami az osztályozásban is kimutatható javulást eredményezett az oxigénháztartás szerint. A többi mintavételi helyhez hasonlóan, itt is III. osztályú volt a szervetlen mikroszennyezők alcsoportjának minősítése az alumínium és higany mértékadó koncentrációk miatt és II. osztályú az olaj szennyezettség tekintetében. A 2002. évben végzett speciális szerves mikroszennyező anyagok mérési adatai szerint a patakban szennyezettség nem volt kimutatható, ami az előző évhez képest jelentős javulással járt. A patakot terhelik a leányvári kistérségi szennyvíztisztító telep-, valamint két üzem és a Lencsehegyi Szénbányák Kft. szennyvíz kibocsátása. A patak Dorog városon áthaladva jelentősen szennyeződik, de vízminőség javulást eredményezett, hogy a tisztított Richter G. Rt. Gyógyszergyári- és a városi szennyvizek 1996. óta a Kenyérmezei-patak helyett közvetlenül a Dunába kerülnek elvezetésre. A vízminőség javulás kimutatható 1998. évtől is az ammónium,- a szerves anyag (KOId)- és az összes foszfor tartalom fokozatos csökkenésében. A Duna vízminőségét a megye területén Komáromnál három ponton keresztszelvényben, Dunaalmásnál a jobb parton és Esztergomnál Mária Valéria hídnál a jobb parton és középen, 6 mintavételi ponton vizsgálják. A folyószakasz vízminőségét a Dunánál szennyezettebb mellékvízfolyások és a part menti szennyvízbevezetések terhelései valamint a víztestben lejátszódó fizikai, kémiaibiológiai folyamatok alakítják, mely utóbbiakat a hidromorfológiai- és hidrometeorológiai viszonyok is befolyásolnak. A Komárom – Esztergom szakasz közvetlen szennyvízkibocsátásai között legjelentősebbek Komárom, Dorog, Esztergom városok szennyvíztisztító telepeinek szennyvízkibocsátásai, valamint kilenc Duna menti, vagy a Dunába csatlakozó ipari üzem szennyvízelvezetése. Ezeken kívül négy kisebb kommunális szennyvízkibocsátás közvetlenül, valamint öt községi szennyvíztisztító telep a Duna fentiekben nem tárgyalt kis mellékvízfolyásain keresztül közvetve terheli a folyót. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

68

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A 2002. évi vizsgálatok szerint a Duna vízminősége az oxigénháztartás- és a tápanyagháztartás komponenscsoportjai szerint valamennyi mintavételi helyen III. osztályú, "tűrhető" minősítésű volt, a mikrobiológiai jellemző pedig IV. osztályú, "szennyezett" besorolást kapott. Az előző évhez hasonlóan a TOC és a szaprobitás index mértékadó értékei tartoztak a III. osztályba, míg a többi mutató alapján a folyó oxigénháztartási viszonyai I-II. osztályúnak felelt meg. A nitrit ion és a foszforformák mértékadó értékei minden szelvényben „tűrhető” minőséget jeleztek. A potenciálisan eutróf, bőven termő vízben a mértékadó klorofill-a koncentrációval jellemezhető aktuális trofitási szint a Komárom-Esztergom közötti szakaszon III. osztályra változott. A működési területhez tartozó folyószakasz a szervetlen mikroszennyezők szerinti III. osztályú minősítését az alumínium és a higany (Esztergomnál még a réz) előforduló nagyobb koncentrációi okozták. A hossz-szelvény mentén az olaj szennyezettség II. osztályú volt, de egyes speciális szerves mikroszennyező anyag, a benzpirén mértékadó értéke miatt az alcsoport minősítése a Komárom sodorvonalnál IV. osztályra romlott. Az előző évhez képest a klórozott szénhidrogének kisebb koncentrációban fordultak elő, a mérési adatok nem haladták meg az I. osztály határértéket. Az egyéb paraméterek komponenscsoportja a sodorvonali szelvényekben II. osztályú, "jó" minősítésű volt, a part közeli mintavételi helyek minősítése III.-IV. osztályú, „tűrhető”„szennyezett" volt a nagyobb vas vagy mangán tartalom miatt. A megye területéhez tartozó folyamszakasz vízminőségében a szerves- és tápanyag szennyező anyagok éves átlag értékeit tekintve nem történt lényeges változás az elmúlt öt évben, de Komáromnál – feltehetően a városi szennyvizek tisztításának megoldása miatt – az ammónium és KOId kiugró, maximum értékei csökkentek. Esztergomnál a dorogi szennyvizek sodor vonali bevezetésének hatása nem mutatható ki. Az elmúlt két évben országosan is gondot jelentett a nyári száraz, meleg időjárás, ami a felszíni vizek vízminőségét is befolyásolta, mivel a természetes vízkészletek apadása mellett a befogadókba vezetett a használt vizek mennyisége változatlan maradt. Ebből a szempontból is elemeztük a vízfolyások vízminőségi adatait és összehasonlítottuk a 2002. év mértékadó értékeit (p90%) a 2002. július - 2003. július közötti időszak mértékadó értékeivel. (táblázat) Az adatokból megállapítható, hogy az előző évhez képest a szárazabb időszakban általában növekedett a vizekben a sótartalom – még a Dunában is, valamint a tápanyag túlkínálatok miatt a vízterületek algásodása és szerves anyag szennyezettsége. Komárom-Esztergom megye jelentős mennyiségű és gazdasági szempontból fontos felszín alatti vízbázisokkal rendelkezik. Felszíni szennyeződésre való érzékenység szempontjából fokozottan sérülékenyek a Duna menti pleisztocén teraszokban tárolt parti szűrésű vízkészletek és a mezozoós képződmények karsztvíz-készletei. Kevésbé sérülékenynek mondhatók a felső pannon homokrétegekben tárolt rétegvizek. A térségben a nagy bányászati vízkiemelések megszünésével, az 1990-es évek eleje óta a főkarsztvíz-tároló regionális nyomásnövekedése jellemző, így azóta több mint 20 m-rel emelkedtek a karsztvízszintek. Az új egyensúlyi állapot várhatóan 2005-2010 körül áll be. A források újbóli megjelenése problémákat okoz főleg Tatán és környékén, valamint Tatabányán és térségében, a források közelébe eső területeken. A felmerülő problémák megoldására elkészültek a cselekvési programok. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

69


A karsztvizek mennyiségi és minőségi paraméterei összességében megfelelőek. A karsztvíz bázisok sérülésre nagyon érzékenyek, minőségüket a felszínről leszivárgó szennyeződék alapvetően meghatározzák. Jelenleg a karsztvízbázisok veszélyeztetettsége közvetlenül nem áll fenn. A védelem részeként megtörtént a vízbázisok védőidomain meglévő potenciális szennyezőforrások részletes feltárása. (Modellkísérletek eredményei azt a következtetést mutatták ki, hogy a karsztvízbázisok vízminőségére nem a pontszerű szennyezőforrások /pl.: hulladéklerakók/ jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a nagy kiterjedésű területekről beszivárgó szennyeződések. Ezek közül is a legjelentősebb a beszivárgási területre hulló csapadék szennyezettsége, mely a levegő /SO2, NO2, CO2/ szennyeződéséből származik. Ezután következnek a felszíni vízfolyások szennyeződési, és a mezőgazdasági területek kemizálása.) A karsztvíz készletre települt vízbázisok közül a Tatabányai XV/c és XIV/a, a Tatai, a Dorog IV/c ereszkei, valamint a Dunaalmási, Tarjáni, Héregi, Sárisápi, Tardosi, Baji és Bajnai vízbázisok sérülékenyek. A partiszűrésű vízkészletre települt vízbázisok közül sérülékeny a KomáromKoppánymonostori, az Esztergom-Prímás-szigeti, a Táti, a Bokodi (talajvíz) és a Dömösi vízbázis. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Komárom-Esztergom megye 30 települése tartozik a fokozottan érzékeny, 46 települése az érzékeny területi kategóriába. A 49/2001 (IV.3.) Kormány rendelet alapján, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének csökkentése és védelme érdekében Komárom-Esztergom megye 45 települése került a nitrátérzékeny területű települések közé besorolásra. A megye a csatornázottságot illetően megfelel mind a magyar, mind az európai elvárásoknak: a lakások közel 80 %-a csatlakozott a csatornahálózatra (az országosan 50 %-ot közelítő értékkel szemben). A megye közműves csatorna-ellátottsági szintjét 2010-ig 87 %-ra tervezik megvalósítani: a folyamatban lévő beruházásokat figyelembe véve a városoknál minimum 90 %-os, a községeknél 80 %-os ellátottsági arány elérése a reális cél. A megye 76 településéből 61-ben kiépült a csatornahálózat, míg több helyen az építés jelenleg folyik, vagy hamarosan kezdődik. Beruházás alatt lévő rendszerek: Annavölgy, Bakonyszombathely, Szomor, Tokodaltáró és Szárliget. Jelenleg nincs, de előkészítés alatt áll: Bakonybánk, Bakonysárkány, Bársonyos, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Máriahalom, Réde, Tárkány, Úny, Vérteskethely. A megye 76 településéből 61-ben kiépült a csatornahálózat, míg több helyen az építés jelenleg folyik, vagy hamarosan kezdődik. Beruházás alatt lévő rendszerek: Tokodaltáró és Szárliget, Esztergom-Kertváros részterületi csatornázása. Jelenleg előkészített még: Pilisszentlélek csatornázása. Kisbér térségében 12 település jelenleg csak az Egyedi Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

70

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Szennyvíztisztítási Program keretében remélhet támogatást a szennyvízgyűjtés és kezelés megoldására, amihez állami források jelenleg nem is állnak rendelkezésre. Esélyük a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programba történő bekerüléssel teremtődhet meg, melyhez szükséges az lakosegyenértéken alapuló agglomerációs besorolás elnyerése. A besorolás felülvizsgálata 2006-ban esedékes. A 12 település ennek érdekében, a megyei környezetvédelmi bizottság támogatásával megalapozó tanulmányt készíttet. (Ezek a települések: Bakonybánk, Bakonysárkány, Bársonyos, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Máriahalom, Réde, Tárkány, Úny, Vérteskethely.) A csatornázott városok és községek lazán beépített településrészei, a külterületi lakott helyek teljes egészében közműpótló szennyvízelhelyező rendszerrel fognak rendelkezni a későbbiek folyamán is. A megyében megépült összes települési szennyvíztisztító (34 db) kapacitás mintegy 80 ezer m3/nap körüli, a telepek kihasználtsága azonban jóval a kapacitások alatt marad. A kihasználatlan tisztítókapacitás, különösen a községi tisztítók esetében technológiai problémákat eredményez. A közműpótló berendezésekben gyűjtött szennyvíz mennyisége még mindig körülbelül 20 ezer m3, mely részben elszivárog, szennyezve a környezetet, illetve szennyvíztisztítóra kerül. Csak néhány olyan települési szennyvíz kibocsátás van, amelyeknél nem megfelelő (legalább biológiai) a tisztítás hatásfoka (csak I. és II. tisztítási fokozattal rendelkezik 7 települési tisztító), de ezeknél is többnyire folyamatban van a technológiai korszerűsítés. A jelenlegi tisztítók közül mindössze a tatabányai, oroszlányi és a dorogi felel meg az európai normáknak, a hazai normáknak a komáromi, az esztergomi, a kisbéri és a tatai is (ez utóbbi rekonstrukciója előkészítés alatt áll). Az iszapkezelés általános módszere a mechanikai sűrítés után a mezőgazdasági vagy szeméttelepi elhelyezés. A mezőgazdasági elhelyezés környezetvédelmi szempontból kifejezetten pozitív, a fenntartható fejlődés alapelveivel és az EU direktívákban megfogalmazottakkal összhangban levő megoldás (ha az összetétele nem akadályozza a mezőgazdasági felhasználást). A szennyvíziszap kezelés és elhelyezés vonatkozásában a térségi központokban (Komárom, Tatabánya, Kisbér és Esztergom) a regionális szennyvíziszap gyűjtő és kezelő rendszer fejlesztése szükséges, mivel a kisebb telepek nem rendelkeznek megfelelő szennyvíziszap-kezelőkkel. Az ipari és mezőgazdasági szennyvizek (mintegy 70 ezer m3/nap) 60 %-a ipari, 40 %-a mezőgazdasági (hígtrágya) eredetű, és csaknem fele hűtő- vagy bányavíz, melyek legfőképp hő- és sóterhelést okoznak a felszíni vizekben. Az összes kibocsátás döntő része néhány, a Dunába kibocsátó nagyüzemből származik. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, tovább nőt a csatornahálózatra kötött lakások száma. (pl.: Tata, Tatabánya, Kisbér – Ászár) Az ivóvízbázisok védelméhez szükséges intézkedések megtétele, az ivóvízbázisvédelmi program halad. 2003-ig 11 vízbázis diagnosztikai vizsgálata történt meg és lehatárolásra Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

71

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program kerültek a védőterületek, ahol szükséges szennyezés felszámolása, a hatósági intézkdeések megtörtének illetve folyamatban vannak. Hátra van még a koppánymonostori, a Bokodi, a Dorogi IV/C ereszkei, a baji, valamint az Ács-Lovadi rét, Dunaalmás-Nyugat vízbázis vizsgálata. Az Esztergom Primás szigeti vízbázisnál a vízminőségi romlás nem tapasztalható, de a külső védőterületen lévő volt szovjet üzemanyagbázis és szeméttel feltöltött gödrök veszélyeztetik a víz minőségét. Kármentesítési Programba történő felvétele szükséges. A héregi vízbázis esetében a kút vizében emelkedő tendenciát mutat a vas és a szulfát. A szennyezés nem felszíni eredetű. Kiváltása esetén a település vízellátása a regionális rendszerre történő rákötéssel biztosítható távlatban. Az elmúlt évtizedekben alig született olyan tanulmány Komárom-Esztergom megyéről, amely örökzöld témaként ne foglalkozott volna az Által-ér és környéke komplex rehabilitációjának szükségességével. Elkészült az Által-ér vízgyűjtőgazdálkodási keretterve, 2005-től pedig készül a vízminőségi kárelhárítási terve. Folyamatban van az Öreg-tó rehabilitációs program előkészítése, melyet a Pályázati Előkészítő Alap 20 M Fttal támogatott. Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak időarányos végrehajtása; az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait (pl. méret, gazdaságos csatornázhatóság); a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése (átfogó tárcaközi és a környezeti elemeket átfogó programokkal).

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A megye geológiai és hidrológiai viszonyaiból, valamint gazdasági szerkezetéből adódóan széles skálát mutat a felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatos környezeti problémák köre, melyek sokszínű program és intézkedés sor megtételét igénylik. A vizek minőségi és mennyiségi védelméhez kapcsolódó programok a megye szinte teljes területét felölelik, hosszabb távúak, s többnyire jelentős költségigényűek.


72

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A „Víz Keretirányelv” megyei szintű (megyét érintő) feladatainak végrehajtása A „Víz Keretirányelv” végrehajtásának - megyei szinten - az egyik legfontosabb eszközei a „Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek” lesznek, melyeket 2009 végéig kell jóváhagyatni. -

Vízfolyások rendezése, belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, vízfolyásrendezési és belterületi vízrendezési tervek készítése

A vízrendezési programok megalapozását szolgáló tanulmánytervek készítése, fenntartási tervek készítése (megyei, térségi, települési szinten). A hegy, illetve dombvidéki településeken a csapadékvíz elvezetésre szolgáló rendszerek korszerűsítése, szükség esetén kiépítése. A kisvízfolyások - ökológiai szempontokat figyelembe vevő mederrendezése, a fenntartási és tisztítási munkák rendszeres elvégzése. A csapadékvíz elvezetés és a belterületi vízrendezés helyzetének javítása egyben részét képezi a „Városi környezetminőség akcióprogramnak” is. Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőségének javítása, mennyiségi védelme -

Csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése Komplex vízvédelmi beruházások az Által-ér mentén Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése

Növelni kell a folyékony hulladék fogadó és/vagy kezelő kapacitást, a szennyvíztisztítóba kerülő hulladék arányát. A települési csatornahálózatokat tovább kell fejleszteni, a csatornahálózatba eddig be nem kötött területek, településrészek csatornázásának folytatásával. A szennyvíztisztító telepeken (szükség esetén) az alkalmazott technológia biológiai tisztítási fokozatra növelése. Ahol lehetséges az egyedi, kiskapacitású, természetkímélő szennyvíz-ártalmatlanítás megvalósítását ösztönözni kell. Az országos irányelveknek megfelelően a kiemelten védendő területeken (hidrogeológiai védőterületeken, országos védettségű természeti területeken) lévő települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztésével a beépített területeken a csatornahálózat kiépítettség min. 90%-osra, míg a rákötöttség min. 80%-osra növelése a cél 2010-ig. A vízgazdálkodási szempontból prioritást élvező, vagy sérülékeny vízbázisokon a hiányzó csatornahálózatok kiépítése, meglévőknél a rákötöttség növelése. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a megye területén 95 %osra javasolja a csatorna-rákötési arányt emelni, a kiemelten védett karsztvízbázisok hidrogeológiai védőterületein pedig 100 %-osra. A megye egyéb (nem kiemelten védendő) területein, elsősorban a 2000-nél nagyobb lakosegyenértékű települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztésével a csatornázás a kb. 65%-os ellátottságot érje el 2010-ig. A megye vízgazdálkodási szempontból prioritást nem élvező területein (is) a csatornaellátottság fejlesztése.


73

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások során, Magyarország néhány fontos környezetvédelmi követelmény teljesítésére átmeneti engedményt kapott, ezek közé tartozik a települési szennyvíz elvezetése és tisztítása. Mivel az irányelv végrehajtásához szükséges nagy összegű beruházásokat az ország csak hosszabb távon képes teljesíteni, ezért a feladat megoldását a „Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program” dolgozza ki. Az átmeneti mentesség a következőkre terjed ki: a szervesanyag-felhalmozódás következményei miatt veszélyeztetett területek 2008. december 31-ig, a 15 ezer lakosú agglomerációkat illetően 2010. december 31-ig, a kétezer és 15 ezer közötti lélekszámú agglomerációkat illetően 2015. december 31-ig, a négyezer vagy annál nagyobb lakos-egyenértéknek megfelelő kibocsátású, meghatározott üzemekkel kapcsolatos követelmények tekintetében 2008. december 31-ig. Az átmeneti mentesség igénybe vételére a megye kedvező szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéből adódóan nincs szükség. Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag-terhelés a jelenlegi szint 20%-a alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett is. A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek (tavak, tározók, holtágak, időszaki vízfolyások, kisvízhozamú befogadók) nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell, ezeken a területeken harmadik fokozatú szennyvíztisztítás is szükséges. Az (üdülésidegenforgalmi hasznosítású) állóvizek víz minősége legalább II. osztályú legyen. A vízfolyások különböző célú vízhasználatainak (mint pl.: ipari, üdülési, halgazdasági, horgászati, öntözési és természeti védettség) komplex felülvizsgálata az ökológiai vízigények és a vízpótlási lehetőségek figyelembe vételével. Meg kell oldani az ipari és mezőgazdasági üzemekből kikerülő szennyvizek előkezelését, tisztítását. El kell érni, hogy a mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek ne jussanak kommunális szennyvízbe. Korszerű környezetbarát technológiára való áttérés, szennyvíztisztítási fejlesztések, mérésellenőrzés fejlesztése. A felszíni vizek só- és toxikusanyag-koncentrációjának növekedését meg kell állítani. Az Által-ér vízgyűjtőjén a vízhasználatok komplex felülvizsgálata szükséges. Az elérendő célok közé tartozik, hogy az Által-ér vízminősége legalább III. osztályú legyen. Az Által-ér vízgyűjtőjén a Kecskédi-tó és Környei-tó feletti, valamint a Bánhidai és Tatai-Vértesszőlősi szűrőmezők kialakítása. A Tatai-öregtó vízminősége legalább II. osztályú legyen és a klorofill koncentráció ne haladja meg a 75 mg/m3-es értéket. Komárom-Esztergom megye legjelentősebb vízfolyásának a Duna vízminőségének javítása érdekében együtt kell működni szlovák környezetvédelmi hatóságokkal.


74

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű mennyiségi és minőségi védelme -

Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése A bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása, felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások szennyező hatásának csökkentése

Az üzemelő és távlati vízbázisok védelme, a vízminőség romlás, illetve szennyeződés megelőzése. A felszín alatti vizek minőségi célállapotának ütemezett megközelítése, fokozott figyelemmel a sérülékeny környezetű vízbázisok (üzemelő és távlati) környezetére (védőterület/védőidom). A nitrátterhelés és a nem természetes eredetű diffúz mikroszennyezések csökkentése. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozott tartós környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejűleg - az azonosított környezetszennyező jogi és anyagi felelősségének érvényesítése mellett - a veszélyeztetések megszüntetése, a környezetkárosodások felszámolása ütemterv szerint. A megye területén az „Országos Környezeti Kármentesítési Program” (OKKP) ütemezett végrehajtása. Felszíni és felszín alatti vízminőség monitoring rendszerek kiépítése, fejlesztése és köztájékoztatás -

A Duna megyei szakaszán a monitoring rendszer fejlesztése Felszíni vízkészletek és vízminőség monitoring rendszerének fejlesztése, Felszín alatti vízminőségi mérő-ellenőrző monitoring rendszer kialakítása Tájékoztatás és szemléletformálás, a racionalizált vízhasználat széles körű elterjesztése

A kisvízfolyások (megyei szintű) monitoring rendszerének fejlesztése (a feldolgozott adatok integrálása a megyei információs rendszerbe. A magyar-szlovák megállapodás alapján működő, Rajka-Budapest közötti Duna szakasz környezeti megfigyelő rendszer részeként a feldolgozott adatok integrálása a megyei információs rendszerbe. A felszín alatti vizek mindenkori minőségi állapotát nyomon követő mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző, megyei szintű információs és monitoring kiépítése, (a már meglevő észlelőrendszerrel együtt történő működtetése). A felszín feldolgozott adatok integrálása a megyei információs rendszerbe. Az ipari és mezőgazdasági, valamint a kommunális célú vízfelhasználás során a takarékos vízhasználat ösztönzése.


75

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Felszíni vízminőség monitoring hálózat fejlesztése: Duna Által-ér, Concó, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak Felszín alatti vízminőség monitoring hálózat fejlesztése: Sérülékeny karsztvízbázisok (Tatabányai XV/c és XIV/a, a Tatai, a Dorog IV/c ereszkei, valamint a Dunaalmási, Tarjáni, Héregi, Sárisápi, Tardosi, Baji és Bajnai) Sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: (Komárom-Koppánymonostori, az EsztergomPrímás-szigeti, a Táti, a Bokodi (talajvíz) és a Dömösi vízbázis). Csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése: Máriahalom, Úny, Csolnok, Csép-Ete-Tárkány sérülékeny vízbázisokon fekvő települések Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése: Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom, Dorog, Komárom, Ács, Nyergesújfalu, Tokod, Almásfüzitő, Bábolna Felszíni vizek vízminőségének javítása, mennyiségi védelme: Duna a megye kisvízfolyásai közül elsősorban: Által-ér, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikolpatak, Únyi-patak, és Kenyérmezei-patak vízgyűjtője Távlati vízbázisok biztonságba helyezése Ács, Almásfüzitő, Szőny, Dunaalmás, (Tát, Esztergom) Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezés, belterületi vízrendezés: Által-ér, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikol-patak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és ezek vízgyűjtői, a megye dombvidéki települései

Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek Víz Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség települési önkormányzatok gazdálkodó szervezetek víziközmű szolgáltatók vízgazdálkodási társulatok Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

76


Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek Magyar Hidrológiai Társaság ÁNTSZ Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Komárom-Esztergom megye Önkormányzata civil szervezetek lakosság


a felszíni és felszín alatti víztestek kiválasztott vízminőségi jellemzőinek változása; a felszíni vizek ökológiai állapotának alakulása; a megvalósult komplex vízvédelmi beruházások száma; biztonságba helyezett üzemelő és távlati ivóvízbázisok kapacitása; a megépített új csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel ellátott települések száma, a bekötött lakások/lakosok száma; a hosszú távon csatornázatlan települések száma és a lakosok száma, ahol egyedi tisztítóberendezés alkalmazására került sor; a felszámolt szennyezőforrások száma, a környezetterhelés csökkenése; a hasznosított kommunális szennyvíziszap mennyisége, aránya; a kevésbé vízigényes technológiákra való átállások száma, a vízigény csökkenése; települési szennyvíztisztítók kapacitása és kapacitás-kihasználtsága. Duna, Által-ér vízminőség javulása


77


2.8. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A megye településein keletkező kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtése, elszállítása, elhelyezése, vagy ártalmatlanítása döntően megoldott. Gondot leginkább az évtizedek alatt nagy mennyiségben felhalmozódott termelési hulladékok (pl. vörösiszap és erőművi pernye) környezetvédelmi szempontból megfelelő tárolása okoz. A regionális telepek üzemeltetését megfelelő szakismerettel rendelkező gyűjtő-szállító-kezelő szervezetek végzik, azonban az egyedi lerakók esetében (vállalkozók) ez nem mindig megoldott, főleg működtetési, szakmai hiányossági és anyagi okok miatt. Az elmúlt évek folyamán növekvő tendenciával jelenleg évi 550-600 ezer m3 mennyiségben keletkezik települési szilárd hulladék a megyében, melynek szervezett gyűjtése minden településen megoldott (98 %-os begyűjtés), ártalmatlanítása mindenütt kizárólagosan lerakással történik a 5 térségi és a 8 egyedi lerakón (17 település a megyén kívülre szállít). Az öt térségi lerakóból a bakonybánki, a nyergesi és az esztergomi lerakók 2008-ig kaptak üzemelési engedélyt. A 8 db egyedi lerakót 2006. június 30-ig be kell zárni. Hosszú távon az Oroszlányi és a Tatabányai lerakó alkalmas a megyében képződő kommunális hulladékok fogadására, azonban fontos feladat a meglévő lerakók üzemeltetési színvonalának emelése, átrakó állomások létesítése a nagyobb távolságok miatt és hulladékudvarok kialakítása a szelektív gyűjtés hulladékainak fogadására és előkezelésére. Az elmúlt három évben – a támogatási lehetőségek igénybevételével egyre több településen jelentek meg a szelektív gyűjtést lehetővé tevő speciális konténerek, gyűjtőszigetek, elsősorban papír és műanyaghulladékok begyűjtésére. Mindezen túl szükséges a hulladékhasznosítás további szorgalmazása és a veszélyes hulladékok minél nagyobb arányú kiszűrése a kommunális hulladékból. Figyelmet kell fordítani az eszközpark folyamatos korszerűsítése, a betelt lerakók rekultivációjára, az egyedi lerakók felszámolására, rekultiválására, a biogáz kinyerésére és hasznosítására, a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjrendszer korszerűsítésére és a szelektív hulladékgazdálkodás nevelésére, a szemléletformálásra. Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodási helyzetéről nem állnak rendelkezésre megyei szinten összegzett adatok, a megyei állapotok jellemzése - az ország többi területéhez hasonlóan - részben becsült adatokon alapul. A megye településein keletkező kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtése, elszállítása, elhelyezése, vagy ártalmatlanítása általánosságban megfelelő. A hatósági (ÁNTSZ) ellenőrzések tapasztalatai alapján a jogszabályi elvárásoknak megfelelően működnek a nagy befogadóképességű korszerű, regionális szilárdhulladék lerakóhelyek (Tatabánya, Esztergom, Oroszlány). Lassú ütemben zajlik a már nem működő hulladéklerakók rekultivációja. 2003-ban két nagytérségi rendszer kezdett el körvonalazódni megyei és megyén kívüli települések együttműködésével. Mindkét rendszer uniós források felhasználásával tud Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

78

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program megvalósulni. A Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerhez a megyéből 28 település jelezte csatlakozását, a Duna-Vértes köze Regionális Rendszerhez 45 település csatlakozna. A rendszerek az illegális lerakók felszámolását, a bezárt lerakók rekutivációját, a szelektív gyűjtés fejlesztését, a hulladékgyűjtés-átrakás-lerakás korszerűsítését, a hasznosítás, feldolgozás, komposztálás és eszközrendszer fejlesztését tűzték ki célul. Létrejöttükkel európai színvonalon válik rendezetté a megyében a kommunális hulladékok kezelése. Komoly problémát jelent az illegális hulladéklerakók nagy száma, melyek számos település körül megtalálhatók. Felszámolásukra kevés forrás, míg megelőzésükre kevés eszköz áll rendelkezésre. Az illegális hulladéklerakók, illetve elhelyezések felmérése folyamatos és sürgető feladat, mely alapján megkezdődhet a szükséges intézkedések megtétele. A települési folyékony hulladékok döntő részét szennyvíztisztítók fogadják (Esztergom, Tata, Tatabánya, Oroszlány, Kisbér), a többi zömében ürítőbe, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló telepekre kerül (kapacitásuk csaknem 300 m3/nap). Ezek szerepe azonban a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók további megépülésével tovább fog csökkenni, mihamarabbi felszámolásuk fontos feladat. Továbbra is komoly problémát okoz az illegális szennyvíz elhelyezés, a csatornahálózatra történő illegális rákötés és az ipari és mezőgazdasági szennyvizek megjelenése a kommunális szennyvizek között. Célként jelentkezik a csatornázási, szennyvíztisztítási, előkezelési program folytatása, a szennyvíziszapok megfelelő kezelése, a szippantott szennyvizek betelt ürítőhelyeinek rekultivációja és a szippantó szolgáltatást végzők fokozottabb ellenőrzése. A termelési (nem veszélyes) hulladékok mennyisége évről évre viszonylag tág határok között változik. A megye országos összehasonlításban kiemelkedő helyen áll (12-15%), bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre az átalakulások, a szerkezetváltás, a megszűnések és új vállalkozások miatt, de összességében mennyiségi csökkenés és jelentős összetételi változás a jellemző. A termelési nem veszélyes hulladékok domináns fajtái a megyében az állati és növényi eredetű hulladékok, meddő, gipsz (oroszlányi erőmű -retrofit-kéntelenítő végterméke), ipari szennyvizek, műanyag és fémhulladékok. A veszélyes hulladékok külön kategóriát képeznek, mivel kommunális és termelési hulladékok is lehetnek. Végleges lerakásukra, vagy átmeneti tárolásukra szolgáló – nem üzemi – létesítmény nincs a megyében, megsemmisítésükre a dorogi – és részben a győri – hulladékégető (illetve egyéb iparági kemencék) ad lehetőséget, illetve – átmenetileg – Galgamácsán tárolhatók. Hasznosításuk egyelőre elenyésző. Az országban keletkező veszélyes hulladékok mintegy 8%-a Komárom-Esztergom megyéből származik. Az ország más területeihez hasonlóan - a veszélyes hulladékok jogszabályi besorolás változásának megfelelően – a megyében évente keletkező veszélyes hulladék összmennyisége jelentős eltéréseket mutat. A Hulladékgazdálkodási Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

79

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Információs Rendszer (HIR) adatai alapján a 2003-ban keletkezett összes veszélyes hulladék az 1996. évi 22%-a, míg a 2001-évi 9%-a. A jelentős, mintegy 90%-os csökkenés, elsősorban annak köszönhető, hogy az erőművi és égetői salakanyagok kikerültek a veszélyes hulladékok közül (korábban ezen anyagok tették ki az összmennyiség 80-95 %-át.) Jelenleg a megyében keletkező veszélyes hulladékok mintegy 36%-át az olajhulladékok, 17-17%-át a kőolaj finomításából és a hulladékkezelésből származó hulladékok teszik ki. A megye területén az elmúlt évtizedekben mintegy 15 millió tonna, veszélyes hulladéknak számító vörösiszapot halmoztak fel, amelyet más, szintén veszélyesnek számító hulladékokkal együtt helyeztek ki, illetve lefedésre használták azokat. A parti szűrésű vízkészletekre, a talajvízre és a Dunára potenciális szennyezési veszélyt jelentő tárolók porzásmentesítése jelenleg is folyamatban van (az utolsónak maradt VIII. számú tározó lefedése még nem megoldott, de fontos cél), a vízminőség kontrolálására 5 figyelő kút lett kiépítve a Duna-monitoring rendszer részeként. A vörösiszap tárolóknál az átmeneti megoldások biztosítottnak látszanak, azonban a váratlan helyzetek elkerülése érdekében hiányzik egy integrált megelőzési és kármentesítési akcióterv kidolgozása. Jelen időszak egyik legjelentősebb hulladékgazdálkodási feladata az állati hulláknak a jogszabályi előírások és az EU elvárások szerinti ártalmatlanítása. A megye területén a közelmúltig 35 dögkút és 3-4 dögtér működött. Ezeket ez év végéig fel kell számolni és az állati hullák ártalmatlanításához szükséges technológiai fejlesztéseket, illetve korszerűsítéseket el kell végezni. 2006-tól az állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. 2005-ben megkezdődött Esztergom-Nyergesújfalu és Dorog térségében egy térségi gyűjtő és ártalmatlanító rendszer kialakításának pályázati szintű kidolgozása. A Komárom-Esztergom megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban - hasonlóan az országos tendenciákhoz - tovább nőtt az éves szinten keletkező települési szilárd hulladék mennyisége, míg a termelési hulladékok mennyisége összességében csökkenést mutat. Egyre több településen vezetik be a szelektív gyűjtést valamilyen formáját, illetve kínálnak erre lehetőséget. A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Közép-Dunántúli Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervét. A terv bemutatja a régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusát, mennyiségét, eredetét, valamint a gyűjtési és kezelési kapacitásokat. Meghatározza az elérendő hulladékgazdálkodási célokat, s ehhez cselekvési programot rendel.


80

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: a megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; a tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A települési hulladékokkal foglalkozó programok között előnyt élvez a regionális hulladékkezelés támogatása, valamint a korszerűtlen lerakók felszámolása, rekultivációja. A program kiemelt területként kezeli a szelektív hulladékgyűjtést, illetve annak fokozatos elterjesztését. Országos szinten 2000-től indult az ipari hulladékhasznosítási program, melyben a megyének a megyei ipar szerkezetének és súlyának megfelelően részt kell vállalnia. Az ipari hulladékhasznosítási programok felölelik a teendőket a megvalósíthatósági tanulmányoktól a tényleges beruházások támogatásáig. Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése -

A települési hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek kialakítása Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása Régi, felhagyott lerakók környezeti vizsgálata és rekultiválása Települési folyékonyhulladék-kezelés korszerűsítése

Az évente keletkező települési hulladékok lassú növekedésének megfordítása. A hulladékmennyiség ne növekedjék a jelenlegi mértéken túl, a lerakott hulladék mennyiségét és szervesanyag-tartalmát fokozatosan csökkenteni kell. A településeken a szervezett hulladékgyűjtés arányát teljes körűvé kell tenni és meg kell teremteni a regionális hulladékkezelő rendszerekhez történő csatlakozási feltételeit. Ösztönözni kell a regionális hulladékszállítást, a korszerű regionális lerakó telepek, átrakóállomások, hulladékudvarok kialakítását. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. A szelektív hulladékgyűjtés arányát a program időszakának végéig - többek között az újrahasznosító, újrafeldolgozó,


81

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program újrahasználó környezetvédelmi ipar, illetve szolgáltatás elterjedésének és fejlesztésének támogatásával - legalább 20%-os mértékre kell emelni. A szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, gyűjtőedényzet beszerzése, elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakítása. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az újrahasznosítható és a veszélyes hulladékokra. A szerves és más hasznosítható, illetve háztartási veszélyes hulladék központi átadási-átvételi feltételeinek megteremtése. Az egészségügyi és szociális intézményekben keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelése, (térségi szintű) ártalmatlanítása, gyűjtési rendszer működtetése. Települési hulladékok információs rendszerének létrehozása, a hulladékok mennyiségének és kezelésének nyilvántartása, az adatok beépítése a megyei környezetvédelmi információs rendszerbe. A felhagyott, illetve bezárt hulladéklerakók kataszterezése. A régi, illetve betelő, jórészt műszaki és/vagy természetes védelem nélküli lerakók feltárása, leltárba vétele és tervkészítést követően a rekultiváció elvégzése. Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése -

-

A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nem-veszélyes hulladékok körében Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program Kiemelt hulladékáramok programjai (csomagolás, ásványolaj, PCB, szárazelemek és akkumulátorok, gumiabroncs, gépjármű, elektronikai készülékek, egészségügyi hulladék, állati hulladék, növényvédő-szerek) Építőipar hulladékainak hasznosítása Az ártalmatlanítandó hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése a termelő ágazatokban Veszélyeshulladék-kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék-kezelési és -ártalmatlanítási programok kialakítása

A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségét csökkenteni kell a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével, az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. Növelni kell a hulladékhasznosítás arányát. A hasznosíthatatlannak minősülő veszélyes hulladékok esetében a hulladékgyűjtés rendszerének az ellenőrizhető ártalmatlanítást kell elősegítenie. Az átmeneti tárolást fokozatosan meg kell szüntetni. A hasznosított termelési hulladékok mennyiségének növelése érdekében koncepció kidolgozása. A veszélyeztető források, komponensek felmérésére, helyettesítésére és csökkentésére cselekvési programok kialakítása. A felmérési munka során feltárt hasznosítási és megelőzési lehetőségek és igények megvalósításának támogatása Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok nyilvántartását és adatkezelését végző rendszerek fejlesztése, az adatszolgáltatás teljes körűvé tétele.


82

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések A meglévő, hosszútávon működtethető regionális lerakók vonzáskörzetének folyamatos növelése: Tatabánya Oroszlány A 2008-ig működtethető, meglévő térségi lerakókra jelenleg szállított hulladékok hosszú távú elhelyezésének megoldása. Az érintett térségi lerakók: Esztergom Bakonybánk Nyergesújfalu Kisbér Régi, illetve betelt, jórészt műszaki és/vagy természetes védelem nélküli lerakók tervkészítést, illetve felülvizsgálatát követő a rekultiváció elvégzése: Naszály, Annavölgy, Neszmély, Csolnok Bana, Tárkány, Császár, Tata, Komárom (Kocs, Csolnok, Réde, Ácsteszér, Aka) Térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű 1968-ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; aAlumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén, Almásfüzitő: vörös iszap tároló; Neszmély: vörös iszap tároló.

Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Az akcióprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek települési önkormányzatok Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok gazdálkodók Az akcióprogramok végrehajtásában közreműködő szervezetek ÁNTSZ Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Komárom-Esztergom megye Önkormányzata civil szervezetek lakosság Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

83



jellemzően egy települést kiszolgáló lerakók számának csökkenése a keletkező hulladékok mennyisége; a keletkező hulladékok minősége (összetétele, veszélyessége); a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, aránya; a hasznosított hulladék mennyisége, aránya; az ártalmatlanított hulladék mennyisége, aránya; a kezelő létesítmények üzembe helyezésével elért környezetterhelés-csökkenés.


84


2.9. KÖRNYEZETBIZTONSÁG AKCIÓPROGRAM Összefoglaló helyzetértékelés A környezetbiztonsági tevékenység célja az előre nem látható környezeti havária/katasztrófa helyzetek kezelése és lehetőség szerint megelőzése. A katasztrófák két fő csoportja a természeti és a civilizációs okok miatt bekövetkező események. Civilizációs okok miatt bekövetkező események A gazdaságban jelenlévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzésére, a környezetre, illetve az egészségre ártalmas következmények csökkentésére, az ember és a környezet magas fokú védelemének biztosítása érdekében, az Európai Közösség országaiban 1997. február 3-án hatályba léptették a 96/82/EK számú Seveso II. Tanácsi Irányelvet. Összhangban Magyarország európai integrációs tevékenységével, és a nemzetközi jogszabályokból származó kötelezettségek alapján hazánkban is kidolgozásra került a Seveso II. Irányelvnek megfelelő a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás (1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete, 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet). A szabályozás 2002. január 01-én lépett hatályba. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a már működő veszélyes üzemek tevékenységeinek bejelentése, biztonsági jelentéseinek és biztonsági elemzéseinek benyújtása, a külső védelmi tervek elkészítése, és az üzemspecifikus lakossági tájékoztató kiadványok elkészítése már megtörtént. A Seveso II. uniós irányelv szerint Komárom-Esztergom megyében öt üzemet soroltak a veszélyes kategóriába, ebből kettő felső küszöbértékű veszélyes üzem: Zoltek Rt. (Nyergesújfalu), Közép-európai Gázterminál Rt. (Dunaalmás), valamint három alsó küszöbértékű veszélyes üzem: Richter Rt. (Dorog), az IKR Rt. egyik telephelye (Nagyigmánd), és a Mol Rt. telephelye (Komárom). A Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) adatai alapján Komárom-Esztergom megyében a veszélyforrások száma 166 db, ezek 29 településen találhatók. A legtöbb veszélyforrással rendelkező települések: Dorog (46), Komárom (18), Tatabánya (17), Tata (14), Nyergesújfalu (13), Oroszlány (6), Tokodaltáró (6), Lábatlan (5), Esztergom (5), Ács (5), Almásfüzitõ(4), Bábolna (3), Héreg (3). Nukleáris veszélyeztetettség szempontjából a magyar határtól számított 50 km-es körzetben működő vagy üzembe helyezésre tervezett atomerőművek jelentik a legnagyobb veszélyt. Szlovákiában Jaslovské Bohunicén (Apátszentmihály) négy blokk üzemel (4X440 MW), amelyből kettő nem felel meg a világban és hazánkban is érvényes biztonsági előírásoknak. A környezeti veszélyeztetés szempontjából a legnagyobb hátrányuk, hogy nincs konténmentjük (védőépületük, védőburkolatuk), csak kis térfogatú Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

85

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program hermetikus teret alkalmaznak. A Mochovcei (Mohi) atomerőműben (4X440 MW) jelenleg két blokk üzemel, a harmadik és negyedik blokkot még nem építették meg. Bármelyik erőmű üzemzavara, balesete komoly veszélyt jelenthet az egész országra, azon belül is elsősorban a megyére. Az ipari katasztrófák környezetbiztonsági vonatkozásait áttekintve megállapítható, hogy jelenleg a vegyipar a legnagyobb kockázati tényező, de kiemelt jelentősége van a nukleáris környezetbiztonságnak is. A közlekedés és szállítás területén a mérgező, vagy robbanásveszélyes anyagok szállítása jelent különös veszélyt. Természeti okok miatt bekövetkező események Árvízvédelem: A megye területén az 1 %-os valószínűségű árvízszinthez tartozó veszélyeztetett terület összesen 44 km2. A Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán két árvízvédelmi öblözet található. A Komárom-almásfüzitői és Esztergomi védvonalak összes hossza 17,6 km. A védvonalak között magasparti szakaszok vannak, amelyek magassága legalább a mértékadó árvízszint felett van. A Komárom-almásfüzitői 14,2 km hosszú árvízvédelmi szakaszhoz tartozó védvonal szerkezetileg vegyes, több kritikus szakasszal. A Tát-esztergomi árvízvédelmi szakaszhoz tartozó jobbparti 3,3 km-es védvonal magasságilag biztonsággal megfelelő, de keresztmetszeti és altalajhiányos szakaszai vannak. Az árvízvédelemi szakasz kiépítése 2 ütemben folyamatban van. Az I. ütemben (2003-2004) megépült a Dunával párhuzamos árvédelmi rendszer és megkerülő út. A II. ütem (2005-2007) folytatódik a Tát és Tokod közti árvízvédelmi töltés (egyben a Dorogi északi elkerülő út része) kiépítésével, valamint az Unyi és Kenyérmezei patakok visszatöltésezésével és a gátak mögöttes területeinek vízrendezésével, vízelvezetésével. A megye többi részein a vízkárokat nem a belvíz, hanem a dombvidéki vízfolyások nagyvizei, vagy a vízfolyásokon visszaható Dunai nagyvizek okozzák. A dombvidéki vízfolyásoknál a kaszálatlanság miatt a medrek vízszállító képessége a töredéke csupán a kiépítettségi hozamoknak. Gyakoriak az elöntések a Cuhai Bakony-éren és a Concó patakon. 2003-ban elkezdődött az Által-ér alvízi levezetőrendszer rekonstrukciója, mely az elhanyagolt mederszakasz jókarba helyezését és az Öreg-tó árvízi kapacitás kihasználását, valamint Tata város idegenforgalmi és kulturális, valamint komplex vízgazdálkodási céljait is szolgálja. Belvízvédelem: A megyében egyedüli, a Szőny-Füzitői csatorna mentén, a vasúti töltés mögött elhelyezkedő belvízvédelmi öblözet területe 2 ezer ha. A belvízcsatorna állami tulajdonú és kezelésű szakasza jókarba helyezésre került 1998-2001 között. Sajnos az Önkormányzati 1,18 km elhanyagolt állapotú, feliszapolódott, növényzettel benőtt, korlátozott vízlevezető képességű. A Dunaalmási belvízcsatorna alaptervi szintű felmérése 2005. évben tervezett. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

86

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Földrengésvédelem: Földrengés veszélyeztetettség vonatkozásában megállapítható, hogy a megye a nyugatkeleti irányban húzódó a Hurbanovoi törésvonal mentén fekszik. A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai alapján az elmúlt ezer évben Komárom-Esztergom megye területén 4 helyen (mintegy 95-ször) pattant ki 4-nél nagyobb magnitúdójú földrengés (Komárom, Esztergom, Almásfüzitő és Nyergesújfalu környékén). 1763-ban Komáromban volt a legnagyobb magyarországi ismert, 6,3 magnitúdójú földrengés. Statisztikai adatok alapján a megye területén Komárom és környékén a legnagyobb az esélye a földrengések előfordulásának. Jelenleg Magyarországon 17 földrengésjelző állomás működik, melyek közül KomáromEsztergom megyében egy sem található. A megye közelében fekvő magyarországi mérőállomások: Budapest, Gánt, Csákvár, Penc.

Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban, az akcióprogramhoz megfogalmazott legfontosabb átfogó célok a következők: a környezetbiztonság stratégiai szintre emelése; a múltban bekövetkezett környezeti károkozások (haváriák) hatásainak elemzése; a környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása; a környezeti kockázatok kezelése; horizontális feladatok a környezetbiztonság területén. Az Akcióprogram intézkedései a környezeti biztonság növelését, a kockázatot okozó veszélyeztetés megelőzését, illetve a bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítését biztosító feltételek megteremtését célozzák. A katasztrófák kezelésében elsődleges a megelőzés, az elővigyázatosság és a károkozó felelősségének elve. Az Akcióprogram eredményessége szempontjából alapvetően fontos a társadalmi részvétel.

Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései A környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása -

Természeti katasztrófák (pl. erdőtűz, szélvihar, földrengés, árvíz és belvíz) elleni védekezés összehangolása, fejlesztése Veszélyes üzemek, technológiák, folyamatok, szállítási útvonalak feltérképezése

Az emberi egészségre, természeti és épített környezetre az egyik legközvetlenebb fenyegetést a különböző eredetű környezeti katasztrófák és ipari balesetek jelentik. A veszélyes technológiák működtetése és a veszélyes létesítmények üzemeltetése által jelentett kockázatokat számba kell venni, valamint fejleszteni kell a lakosság védelmét szolgáló vészhelyzeti tervezést. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

87


A környezeti kockázatok elemzése és kezelése -

-

A környezeti kockázatok csökkentése szabályozási eszközökkel (munkabiztonsági, környezetirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése) A jelentős kockázatot okozó tevékenységek alacsonyabb kockázati szintre történő átalakítása Súlyos balesetek bekövetkezése kockázatának csökkentése - védelmi tervezési és településrendezési intézkedések bevezetése útján - a gazdaságosan nem mérsékelhető kockázatú veszélyes ipari üzemek környezetében Egységes környezetbiztonsági informatikai rendszer kialakítása

A környezetbiztonság intézményi rendszerének, működési feltételeinek megteremtése országos szinten több ágazat, hatóság és minisztérium összehangolt munkáját feltételezi. Megyei szinten a környezetbiztonság fejlesztése érdekében a legfontosabb feladat, hogy a megyei, regionális és határon túli sajátosságokat figyelembe vevő megelőzési és kárelhárítási terv készüljön, valamint az országos szinten kialakított egységes környezetbiztonsági információs rendszer adatai az érintettek számára hozzáférhetők legyenek. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés területén, az önkormányzatok felelőssége az alábbi fő feladatokra terjed ki: lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása; a településrendezési tervekben a veszélyességi övezethatárok feltüntetése; a veszélyességi övezetben történő területfejlesztéssel kapcsolatos előírások érvényesítése; külső védelmi terv készítésében való együttműködés; a külső védelmi tervekben foglaltak megvalósíthatóságának ellenőrzése gyakorlatok formájában; súlyos baleset bekövetkezésekor lakosság védelmi intézkedések foganatosítása; tájékoztató kiadvány készítése.

Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések Lakossági tájékoztatás és tájékoztató kiadvány készítése (nem csak a Seveso irányelv szerinti veszélyes üzemekre): Nyergesújfalu és Dunaalmás, valamint Dorog, Komárom és Nagyigmánd térségében Tatabánya, Tata, Oroszlány, Esztergom, Lábatlan, Tokodaltáró, Ács Településrendezési tervekben a veszélyességi övezethatárok feltüntetése: Nyergesújfalu és Dunaalmás, valamint az érintett térségek települései Dorog, Komárom és Nagyigmánd valamint az érintett térségek települései


88

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők Védelmi tervek és lakossági tájékoztató anyagok készítése: Nyergesújfalu, Dunaalmás, Dorog, Komárom, Nagyigmánd Tatabánya, Tata, Oroszlány, Esztergom, Lábatlan, Tokodaltáró, Ács települések önkormányzatai


-

az azonosított, illetve átvilágított, a SEVESO II. EU irányelv hatálya alá tartozó felső küszöbértékű veszélyes üzemek számának alakulása és az általuk okozott társadalmi kockázat eltűrhető szinten tartása; a veszélyforrást jelentő ipari és mezőgazdasági üzemek, közlekedési útvonalak üzemek számának, környezeti kockázatának csökkenése; tüzek okozta környezeti károk; a felhasznált veszélyes anyagok mennyiségének változása az egyes veszélyességi kategóriák és típusok szerint, valamint konkrét anyagonként, figyelembe véve a kezelés módját is;


89


3. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A megyei önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei a megye környezetállapotának javításában, mivel a környezet-, táj-, és természet védelmével összefüggő feladatok és hatáskörök jórészt az állam és szakigazgatási szerveknél, valamint a települési önkormányzatoknál találhatók. A környezeti problémák tevőleges megelőzésében, illetve felszámolásában pedig komoly szerep a gazdálkodókra és a lakosságra hárul. A 2. fejezet átfogó képet ad a megyei szintű környezetvédelmi programokról. Ellenben ki kell hangsúlyozni, mindamellett, hogy a 9 akcióprogram átfogóan tárgyalja a megyei, illetve kistérségi szinten megoldandó környezeti problémák és feladatok körét, ezeknek csak egy részére vannak befolyással az önkormányzatok. Ennek ellenére szükség van a programok teljes körű nevesítésére, mert csak így kapható átfogó kép arról, hogy mely környezetvédelmi probléma kezelése milyen program (rendszerint központilag támogatott program) keretén belül valósítható meg. A megyei önkormányzatra a korlátozott lehetőségei ellenére mégis fontos szerep hárul a programok megvalósításában, mivel a környezeti problémák rendszerint nem ismerik a közigazgatási határokat, s épp ezért a hatékony fellépés koordinációt igényel a résztvevők között.

3.1. A PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Komárom-Esztergom megye 2001-ben elfogadott I. Környezetvédelmi Programja számos olyan megyei önkormányzati feladatra tett javaslatot, melyek jórészt egy környezetvédelmi intézmény fejlesztéssel együtt lehettek volna megvalósíthatók, mint pl.: megyei környezetés természetvédelmi információs rendszer kialakítása, megyei környezetfejlesztési társulás létrehozása, önrész támogató hitelalap létrehozása, megyei természet- és környezetvédelmi alap létrehozása. Az azóta eltelt időszak változásai, illetve tapasztalatai azt mutatják, hogy a megyében, ekkora léptékű fejlesztéseknek nincs létjogosultsága. A megyei önkormányzatnak olyan feladatokat célszerű felvállalni, amelyekkel a leghatékonyabban tudja szolgálni településeit (települési önkormányzatait) a környezetvédelmi munkában. Ezen feladatok a következők: koordináció a programok megvalósításában résztvevők között, adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz, megyei szintű szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés, szakmai segítségnyújtás települési önkormányzatok környezetvédelmi feladataihoz, a megye által finanszírozott környezetvédelmi, illetve környezetvédelemmel összefüggő programok és intézkedések. Az előzőeken kívül természetesen megjelennek még a megye II. Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatával, monitoringozásával összefüggő feladatok. Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

90


Koordináció a programok megvalósításában résztvevők között Koordinációs feladatok: − koordináció a programok megvalósításában, különösen a kiemelt (komplex) intézkedést igénylő területeken − koordináció a települések, kistérségek, szakhatóságok és fő szennyezők között − koordináció a régió felé − koordináció nemzetközi (határon átnyúló) környezetvédelmi feladatoknál A komplex módon kezelendő, kiemelt környezetvédelmi területek, melyeknél a környezeti probléma elhárításában, a környezetkárosodás felszámolásában a megyei önkormányzatnak célszerű koordinációs szerepet vállalnia: − közlekedési eredetű zaj- és légszennyezés terhelés csökkentés − hulladékkezelés, gazdálkodás fejlesztése; − vízellátás, szennyvíz elvezetés, kezelés − kisvízfolyások, tavak vízminőség javítása, meder rehabilitáció; − természeti értékvédelem Adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz Környezetvédelmi információs rendszer üzemeltetése: − adatbázis kialakítása, üzemeltetése, karbantartása, elemzése − kiinduló (alap)adatbázis kialakítása − adatgyűjtés (térképi és leíró adatok) − adatok monitoringozása − komplex elemzések készítése − adatszolgáltatás − megyei önkormányzat számára − települési önkormányzatok számára − területfejlesztési tanács számára − szakhatóságok számára − gazdálkodók számára − civil szervezetek és lakosság számára (A környezetvédelmi információs rendszer kialakítását a 3.2.fejezet részletesen ismerteti.) Megyei szintű szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés A tervezéssel, terveztetéssel összefüggő feladatok között az egyik legfontosabb a környezetvédelmi érdekérvényesítés az országos és térségi programokban, koncepciókban. Eredményesség oldaláról nézve a dolgokat, a központilag finanszírozott terveknél végig vitt következetes (és szakmailag megalapozott) környezetvédelmi


91

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program érdekérvényesítés a megvalósulás szempontjából a leghatékonyabb. A tervezés során a környezet-, táj, - és természetvédelmi szempontok érvényesítésének főbb területei: − Az új területfejlesztési és felzárkóztatási programokban már a tervezés során nagy hangsúlyt kell kapnia a környezetileg hatékony, ugyanakkor gazdaságos, anyag-és energiatakarékos fejlesztéseknek, amelyek hozadéka a munkahelyteremtésben is pozitív mérlegű. − A terület- és vidékfejlesztési programok végrehajtása során szabályozási, hatósági eszközökkel kell a környezet- és természetvédelmi követelményeket, prioritásokat érvényesíteni. − A megyei környezetvédelmi szempontok érvényesítése a megyei területfejlesztési tanáccsal, a régióval kialakítandó közös területfejlesztési politikában. − A regionális szintű - a környezetvédelemmel szorosan összefüggő - ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi és közlekedési fejlesztések összehangolása. − A megyei érdekek érvényesítése a határmenti, illetve határon átnyúló közös fejlesztési politikában. − A megye különböző adottságokkal rendelkező kistérségeinek - a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő - sajátos fejlődésének elősegítése. − A megyei területfejlesztési pályáztatási rendszer évenkénti kiírása és értékelése során nagyobb hangsúlyt kell kapni azon fejlesztési programoknak, melyek egyben a környezetállapot javulását is eredményezik. − Szakmai támogatóanyagok készítése, melyek felhívják a figyelmet az elérendő célokra, ezek komplex előnyeire, arra, hogy miképpen integrálható a környezet-, a táj- és természetvédelem a többi fejlesztési cél közé. A tervezés és terveztetés másik fontos területe, amikor a megye saját maga és települési önkormányzatai számára történő környezeti állapotfelméréshez, illetve környezetvédelmi program megalapozáshoz készíttett terveket. A vizsgálatokat, terveket a területi információs rendszer kialakítandó adatbázisának, valamint a sikeres pályázatokhoz szükséges adatbázisok ismeretében célszerű meghatározni. Példa értékkel, (javaslat szinten) néhány elkészítendő vizsgálat, terv felsorolása: − külterületi lakott helyek vízellátásának vizsgálata − állati hulladékok: dögterek rekultivációja és térségi rendszerek vizsgálata − a megye különböző tájainak tájterhelhetőség meghatározása − zajterhelés ellen védendő területek kijelölése a megyei területrendezési tervvel összhangban − a kisvízfolyások - ökológiai szempontokat figyelembe vevő – mederrendezéséhez szükséges tervek készítése A megyei területrendezési terv 2005-ben került elfogadásra. Készítése során cél volt a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése. A megyei területrendezési terv összehangolása az országos területrendezési tervvel, valamint a települések rendezési igényeivel. A megyei Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

92

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program területrendezési terv feladatai, s azon belül a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének területei: − A környezeti adottságok feltárása és értékelése, mely kiterjed az épített, a táji és természeti környezetre. − A különböző adottságú területek terhelésének, terhelhetőségének meghatározása. A különböző célú területfelhasználások, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének oly módon történő megállapítása, mely figyelembe veszi a környezet terhelését, terhelhetőségét. A területrendezési terv környezetvédelmi vonatkozású övezetei elsősorban a magasabb rendű jogszabályok alapján kerülnek kijelölésre (mint pl.: Országos Területrendezési Terv és szakági jogszabályokkal meghatározott területi besorolások). Amennyiben ezek kiegészítésre kerülnek speciális megyei környezetvédelmi övezetekkel, akkor ezekhez ugyanúgy, mint a többi övezethez szabályozási előírások tartoznak, melyeket az alacsonyabb rendű, településrendezési és szakági tervekben figyelembe kell venni. Szakmai segítségnyújtás települési önkormányzatok környezetvédelmi feladataihoz − − −

a környezet- és természetvédelem terén az önkormányzatok hatósági munkáinak megalapozása szaktanácsadás települési környezetvédelmi tájékoztató anyagok készítése

A települési környezetvédelmi tájékoztató célja, egy olyan kiadvány készítése, mely hatékonyan segíti az önkormányzatokat a környezetvédelmi feladataik elvégzésében. A kiadványok javasolt tartalma: − környezetvédelemmel összefüggő jogszabályok jegyzéke és a jogszabályokkal összefüggő feladatok: − levegőtisztaságvédelmi övezetek lehatárolásának módja − zaj elleni védelmi övezetek lehatárolása lehatárolásának módja − vízbázis védelmi feladatok − hulladékgazdálkodási feladatok, … − természeti értékek, egyedi tájértékek, helyi értékek felmérésének módszertana − települési környezetvédelmi program készítésének, készíttetésének lehetőségei, előnyei − településrendezési terv és a települési környezetvédelem összefüggései − ötletek a napi környezetvédelmi közigazgatási munka végzéséhez − a megyei környezetvédelmi információs rendszer használata a napi munkában


93

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A megye által finanszírozott környezetvédelmi, illetve környezetvédelemmel összefüggő programok és intézkedések A környezetvédelmi pályázati rendszerrel összefüggő feladatok alapvetően a következőkre terjednek ki: − pályázatfigyelés, s annak eredményeként a települések tájékoztatása az őket érintő pályázatokról (szükség esetén még intézmények, civil szervezetek figyelmének felhívása az őket érintő pályázatokra) − települési és kistérségi pályázatokhoz szakmai segítség nyújtása − megyei pályázatok lebonyolítása A Megyei Önkormányzatnak különféle környezetvédelmi programok finanszírozására szűkösek a forrásai. Ellenben vannak olyan környezetvédelmi, illetve a környezetvédelemmel szorosan összefüggő programok, melyek "központi” pályázati pénzekből nem, vagy csak nehezen finanszírozhatók. Ezek egy része a megye specifikus környezeti adottságaihoz igazodó program, másik része pedig olyan környezetvédelmi vonatkozásokkal bíró program, mely a megyei önkormányzat részére kötelezően elvégzendő feladat. A Megyei Önkormányzat által kiírt környezetvédelmi célú, vagy környezetvédelmi célokat is szolgáló programok finanszírozására alapvetően az évenkénti költségvetésből környezetvédelmi célokat is szolgáló egységes pályázati rendszeréből nyílik lehetőség. A pályázati rendszerben több bizottság, többféle céllal, de együtt és azonos feltételekkel ír ki pályázatot, s ennek részese a Környezetvédelmi Bizottság is. 2005-ben környezetvédelmi célokra 3,0 M Ft állt rendelkezésre a pályázati rendszerben, amelyből önkormányzati fejlesztések és szemléletformálást segítő akciók támogatása történik. 1,5 M Ft a bizottság által kiemelten fontos fejlesztésekhez, vizsgálatokhoz kötődik. Javaslat a megye által finanszírozandó környezetvédelmi célú, vagy környezetvédelmi célokat is szolgáló programokra: − Környezetvédelmi vonatkozású térségi ágazati tervek, programok készítése, előkészítése − Környezeti nevelést segítő akciók támogatása (környezettudatos magatartást, környezetért felelős életvitelt ösztönző szemléletformálás) − Környezetvédelmi programok összehangolása, települési, térségi érdekközvetítés − Kistérségi területrendezési tervek és több településre közösen készülő rendezési tervek készítése − Ökológiai hálózat (zöldhálózat) tervezési szintű kialakítása, fejlesztése − Épített környezeti értékek védelme, felmérése, bemutatása − Települési hulladékgazdálkodás rendszer informatikai háttere kialakításának ösztönzése, közreműködés a kialakításban A környezetvédelmi programok finanszírozásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Megyei Önkormányzat és a Megyei Területfejlesztési Tanács 2004-ben létrehozta Törzsszám: 5-04-436 Fájl: KEM_KVProgram2005_24.doc

94

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program a kistelepülési pályázati hitelalapot, összességében 10 M Ft-tal. Többek között környezetvédelmi programok pályázati úton elnyerhető támogatásához szükséges önrészre is lehet pályázni a hitelalapnál. Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja felülvizsgálatával, monitoringozásával összefüggő feladatok −

−

a megyei II. Környezetvédelmi Program akcióprogramjainak szükség szerinti felülvizsgálata − felülvizsgálat az Európai Unió 7 éves tervezési ciklusváltása után Környezetvédelmi akcióprogramok megvalósulásának, eredményének monitoringozása − szakhatóságoknál a környezetváltozást leíró adatok, jelentések nyomon követése − települési önkormányzatokkal folyamatos kapcsolattartás és az általuk nyert, illetve megvalósított környezetvédelmi pályázatokról, a területükön megvalósított környezetvédelmi beruházásokról − környezetterhelés (illetve veszélyeztetettség) szempontjából kiemelt gazdálkodókkal folyamatos kapcsolattartás az általuk nyert, illetve megvalósított környezetvédelmi pályázatokról, beruházásokról − civil szervezetekkel kapcsolattartás az általuk nyert, illetve megvalósított környezetvédelmi pályázatokról, tevékenységekről − pályázatok utóértékelése − programok megvalósulásának értékelése, beszámolók, elemzések készítése

3.2. MEGYEI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA A megyei környezet- és természetvédelmi információs rendszer hatékonyan csak a megyei területi információs rendszerhez kapcsolódva alakítható ki. Célja a környezet állapotát, állapotváltozását leíró adatok egységes nyilvántartása, valamint a megye, a települések, egyes államigazgatási szervek, a gazdálkodók és a civil szervezetek megfelelő adatokkal történő ellátása. (A TEIR, a területi információs rendszer üzembe helyezése már megtörtént.) A megyei környezetvédelmi információs rendszer kialakítása során alapvető fontosságú, hogy − egyrészt az országos szinten gyűjtött környezetvédelmi adatok megfelelő feldolgozottsági szinten, szükség szerint kielemezve kerüljenek be a megyei rendszerbe, − másrészt megyei szinten csak olyan adatok kerüljenek gyűjtésre, melyek kiegészítik az országos szinten gyűjtött adatokat.


95

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program A megyei szintű környezetvédelmi mérő és monitoring rendszer, valamint adatbázis kialakításának javasolt legfontosabb tartalmi elemei: − szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele − területvizsgálatok, területértékelések − települési értékvédelmi felmérések − mérőhálózat fejlesztése és a feldolgozott adatok az információs rendszerbe illesztése A megyei szintű környezetvédelmi mérő és monitoring rendszer, valamint adatbázis kialakításának javasolt tartalmi elemei: Megyei szinten gyűjtendő, illetve egységesen feldolgozandó adatok köre szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele − levegőtisztaság-védelem − Az ipari és mezőgazdasági üzemi légszennyező források feltárása. − zajterhelés elleni védelem − Jelentős zajterhelő közlekedési objektumok számbavétele. − Határértéket meghaladó zajterhelésű ipari és szolgáltató objektumok számbavétele. − talaj- és vízvédelem − A földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezések felelősségi körtől független, országos (és megyei) számbavétele. − Meglévő és felhagyott hulladéklerakó helyek számbavétele. A nem megfelelő műszaki védelemmel működő lerakók felmérése és rangsorolása. − Jelentősebb illegális hulladéklerakó helyek számbavétele. − Ipari hulladéklerakó helyek számbavétele. − tájsebek felmérése − Károsodott területek felmérése. − Bányaterületek felmérése. − sugárzó objektumok felmérése − Nagy teljesítményű rádióhullámot sugárzó (lakó- és intézményterületek közelében található) objektumok felmérése. − Jelentős elektromágneses kisugárzású (lakó- és intézményterületek közelében található) objektumok felmérése területvizsgálatok, területértékelések − Környezetföldtani, környezetérzékenységi felmérések (nagy méretarányú térképeken). − A megye mezőgazdasági területeinek agroökopotenciál vizsgálata. − A megye - távlatilag igénybe vehető - ásványi nyersanyagvagyon területeink kataszterezése.


96

Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Program települési értékvédelmi felmérések − Teljes körű nyilvántartásba kell venni a helyi védettségű területeket. − Fel kell mérni a megye értékes természetszerű élőhelyeit. − A települések művi értékvédelmi katasztereinek elkészítése. − A települések egyedi tájértékeinek felmérése. − Ökológiai hálózat elemeinek kijelölése (Natura 2000 európai - országos – megyei - települési szintű) − Ki kell alakítani a barlangok országos értéknyilvántartási rendszeréhez illeszkedő megyei nyilvántartást. Szakhatósági, (illetve települési) szinten mérendő, de az információs rendszerbe illesztendő adatok köre mérőhálózatok fejlesztése (a már meglevő észlelőrendszerekkel történő együttműködtetése). − levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat − Az immisszió mérések korszerűsítése érdekében konténerállomások beüzemelése. − vízminőség-védelmi mérőhálózat − Felszíni vízminőség mérő és ellenőrző információs rendszer kiépítése. − Felszín alatti vizek minőségének megfigyelését szolgáló, információs és monitoring kiépítése.


97

Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának

Recommend Documents