KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYTERV III. A BAKONYALJA NATÚRPARK FEJLESZTÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA

KÉSZÜLT KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

TANULMÁNYTERV III. A BAKONYALJA NATÚRPARK FEJLESZTÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA

2003. október

Natúrparkok megvalósíthatósági lehetősége Komárom-Esztergom megye területén – Tanulmányterv III. A Bakonyalja Natúrpark fejlesztési javaslatainak kidolgozása

NATÚRPARKOK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI LEHETŐSÉGE KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETÉN TANULMÁNYTERV A BAKONYALJA NATÚRPARK FEJLESZTÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA

Generáltervező Mándi József okl. tájépítész mérnök Károlyi János okl. geográfus A fejlesztési javaslatokat készítő tervezők Károlyi János okl. geográfus Közreműködött: Mándi József okl. tájépítész mérnök Szépvölgyi Ákos okl. geográfus

Ügyvezető Igazgató - Schuchmann Péter

Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1051 Budapest V. Október 6. u. 8. Postacím: 1243 Budapest Pf. 624 Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 www.pestterv.hu E-mail: [email protected]

2003. október

Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

2


Tartalom Bevezetés.............................................................................................................. 5 A natúrparkok legfontosabb jellemzői...........................................................................6 A natúrparkok alapfunkciói ...........................................................................................6 A natúrparkok céljai ......................................................................................................7 A natúrparkok térségfejlesztő hatásai és finanszírozási lehetőségei ...........................8 A natúrparkok kialakításának régiós és megyei előzményei ........................................9

A Bakonyalja Natúrpark javasolt szervezeti keretei és működtetési javaslata .............................................................................................................. 13 A Natúrpark Egyesület megalakítása és a Natúrpark Kht létrehozása.......................13 Finanszírozás .............................................................................................................14 Natúrpark Információs Központ működtetése ............................................................15 A Natúrpark-gondolat elültetése, hatékony helyi propaganda, köztájékoztatás .........16 A térségmarketing helyi technikáinak kidolgozása .....................................................17

Tervezői javaslat a Natúrpark részletes fejlesztési programjának kidolgozásához................................................................................................... 20 Értékvédelmi javaslatok ..............................................................................................21 Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése .................................................21 A hivatalos védelem alatt álló területek kiterjesztése .................................................24 Épített környezet védelme, a településkép javítása ...................................................25 Üdülés-idegenforgalmi fejlesztési javaslatok............................................................27 A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása ....................................27 Lovasturizmus fellendítése, lovasprogramok szervezése ..........................................30 Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása ......................................33 Tájházak, falumúzeumok berendezése......................................................................35 Falunapok megszervezése, vásárok, „nevezetes események” megrendezése minden településen ....................................................................................................38 Táborok szervezése, gyerekprogramok .....................................................................40 A természetközeli turizmus alapinfrastruktúrájának kiépítése, a gyalogos és kerékpáros útvonal hálózat fejlesztése.......................................................................43 Horgászathoz kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése......................46 A családi sport, tömegsport feltételeinek megteremtése, téli sportlehetőségek és programkínálat fejlesztése..........................................................................................49 A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése...................................................................................................................51 Területfejlesztési, gazdaságfejlesztési javaslatok ....................................................54 Közlekedésfejlesztés, az elérhetőség és a belső feltártság javítása..........................54 Hagyományos gazdálkodási módok felélesztése.......................................................58 Környezetkímélő iparfejlesztés...................................................................................60 A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése .............................................63 Oktatással, neveléssel, képzéssel összefüggő javaslatok ......................................65 A Natúrpark védjegyeiként kezelt lovasturizmus és falusi turizmus háttérismereteinek oktatása, tanácsadás ...................................................................65 Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás...............................67 Az egyes javaslatcsoportok időbeli megvalósításának javasolt ütemezése..........69 Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

3


Melléklet .............................................................................................................. 71 A Natúrpark megalakításához és fejlesztéséhez igénybe vehető jelentősebb pályázati források .......................................................................................................71 Javaslatok a Natúrpark megalakításának első lépéseihez.........................................75 A Natúrpark-hírlevelek (szórólap) elkészítése és javasolt tartalma............................77


4


Bevezetés A natúrparkok Komárom-Esztergom megyében történő megvalósíthatóságát elemző tanulmányterv első munkarésze a megye - natúrparkok létesítésére potenciálisan figyelembe vehető térségei - területi adottságainak vizsgálatát és értékelését tartalmazta. A munkafázis 2003. márciusában történt dokumentálását követően került sor a három érintett térségben a települési önkormányzatok, a kistérségek és a meghatározó civil szervezetek részvételével egy-egy fórumra, ahol párbeszédre nyílt lehetőség annak megismerése céljából, hogy a natúrparkok megvalósíthatóságában potenciálisan résztvevő települések részéről milyen fogadókészség mutatkozik. A natúrparkok megvalósíthatósága tekintetében meghatározó jelentőségű a települési és civil résztvevők részéről megmutatkozó fejlesztési szándék, az hogy milyen mértékben akarják, illetve mennyire képesek felvállalni a natúrparkok kialakításával kapcsolatos fejlesztési feladatokat. A natúrpark kialakításához potenciálisan alkalmas térségek meglévő - és feltárt - adottságai önmagukban csak a lehetőséget hordozzák, az erőforrások kiaknázásának hatékonysága a natúrpark fejlesztés szolgálatában, elsősorban a helyi szereplők szándékaitól függ. A civil szereplők támogatottságának vizsgálatát a PESTTERV Kft részéről a tervezési munkába bevont MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Dunántúli Tudományos Intézete végezte el. A munka során a megtartott három fórumon szerzett tapasztalatokra, az érdekeltek jelentős részével elkészített mélyinterjúk során megismert szándékokra és elképzelésekre, illetve a tanulmányterv készítésének kezdeti szakaszában elvégzett kérdőíves felmérés eredményeinek kiértékelésére támaszkodtak a kutatók. A natúrparkok társadalmi támogatottságának elemzése külön kötetben került dokumentálásra. A natúrparkok megvalósíthatóságát megalapozó táji, területi vonatkozású és az egyes térségek potenciálisan figyelembe vehető kínálatát, sajátos értékeit feltáró vizsgálatok alapján vált lehetségessé a megye területén létesítendő natúrparkok konkrét területi lehatárolására vonatkozó javaslatok kimunkálása, területi változatok megjelölésével. Az egyes térségek adottságainak és sajátos kínálatának ismeretében a három lehetséges natúrparkra vonatkozóan több célterület, illetve az adottságok alapján speciálisan fejleszthető térség is megjelölésre került. A három potenciális natúrpark területi lehatárolására vonatkozó javaslatokat, továbbá a lehetséges fejlesztési célterületek területi javaslatait tartalmazta a Tanulmányterv második munkarésze. Ezen túlmenően a három kialakításra váró natúrpark egyediségeket legjobban kihasználó javasolt fejlesztési irányainak néhány pontja is felvázolásra került. A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága 2003 júniusában a megyében kialakítható három potenciális Natúrpark területi lehatárolására tett javaslatot és a lehetséges fejlesztési célterületek meghatározását tartalmazó munkaanyagot, továbbá a társadalmi támogatottságot elemző tanulmányt megtárgyalta és alkalmasnak tartotta arra, hogy ezek mentén megkezdődjön a három közül egy kiválasztott térségre vonatkozóan a Natúrpark megalakítását segítő konkrét szervezeti, működtetési és fejlesztési javaslatok kidolgozása. A Bizottság a kistérségekkel folytatott egyeztetések nyomán úgy döntött, hogy a Bakonyalja térségében kialakítandó natúrpark részletes fejlesztési javaslatait készítteti el. Jelen dokumentáció a Bakonyalja Natúrpark kialakításával kapcsolatos szervezeti, finanszírozási és részletes fejlesztési javaslatokat tartalmazza.


5


A natúrparkok legfontosabb jellemzői A natúrpark a hazai gyakorlatban még kevéssé ismert, új területi szerveződés, szervezeti kategória. A natúrpark, mint védelmi kategória még nem szerepel a hazai jogalkotásban, de e hiányosság ellenére is már több natúrpark üzemel Magyarországon: az ÍrottkőGeschriebenstein Natúrpark, az Őrség-Vendvidéki Natúrpark, a Kerka-mente Natúrpark, a Körösök völgye Natúrpark, és a - kialakítás alatt álló - Vértes Natúrpark. Ismereteink szerint tervezik natúrpark kialakítását a Szigetközben és a Pannonhalmi dombság területén. A natúrpark nem tévesztendő össze a nemzeti park fogalmával, amely törvény által meghatározott természetvédelmi kategória. Ezzel szemben a natúrpark egy tágabb területi kiterjedésű, többféle funkciót felvállaló, önkéntes alapú szerveződés. Ugyancsak mást takar a Natura 2000 területek fogalma. A Natura 2000 európai természetvédelmi területek hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként. A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúrtáj egységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túraútvonalak, tanösvények, múzeumok, stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidő eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó ismeretek közvetítésére, továbbá ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek kezelésének feltételei egyaránt. A natúrparkok hozzájárulnak a jellegzetes kultúr-, és természeti táj megőrzéséhez. Ugyanakkor a turizmusra is mennyiségi kihatással vannak, elsősorban az ökoturizmus, falusi turizmus, mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, kerékpáros turizmus, egészségturizmus területén.

A natúrparkok alapfunkciói • • • •

Értékvédelem (táji, természeti és művi értékek védelme, az értékvédelem szempontjait figyelembe vevő területfejlesztés megvalósítása) Tudatformálás (a natúrpark által képviselt, a táji-, természeti- és kulturális értékek terjesztése) Üdülés-idegenforgalom (a natúrpark táji, természeti és művi értékeinek hasznosítása, a védelem szempontjainak figyelembe vételével) Területfejlesztés (a térség működéséhez szükséges gazdasági alapok biztosítása)

A natúrparkok négy alapfunkciója közül minden egyes natúrparknál az adottságai határozzák meg, hogy mely alapfunkciók kapnak nagyobb prioritást.


6


A natúrparkok céljai 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése természetvédelem: élőhelyek, fajok stb. védelme, a táj gondozása, ápolása környezetvédelem: környezeti káros hatások minimalizálása vidékfejlesztés: társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával - erdő-, mező- és vízgazdálkodás: hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése - kézműipar: a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése - ipar: környezetkímélő technikák, tudás alapú vállalkozások turizmus: ökoturizmus, a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése településfejlesztés: falvak megújítása környezeti nevelés kooperáció ösztönzése: együttműködések támogatása

A natúrpark célja az, hogy az ember tevékenységében is figyelembe vegye a természeti adottságokat. A natúrpark a tájat az ember bevonásával akarja megőrizni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a fent vázolt lehetséges funkciók más-más aspektusa kerül előtérbe azokban az európai országokban, ahol már régebbre visszanyúló hagyományai vannak a natúrparkok alapításának és működtetésének. Ebből következően a natúrpark elnevezés egészen más tartalmat takar pl. Németországban, Olaszországban, vagy éppen Franciaországban. Németországban a Nemzeti Parkok, a Bioszféra rezervátumok és a Natúrparkok működnek egymás mellett. Közülük a natúrparkok azok, melyek a legtágabb értelmezésűek, hiszen többek között a felszíni vizek, a mezőgazdasági termelés térségei, a települési területek, vagy az erdők egyaránt beletartozhatnak. A natúrparkok kialakításának alapja az 1976. évi Szövetségi Természetvédelmi Törvény. A natúrparkgondolat Németországban korábban egyértelműen az üdülési, turisztikai funkciónak adott prioritást. A 60-as évek során létrehozott natúrparkok többsége ilyen alapon létesült. A német újraegyesítés idején a keleti tartományokban létrehozott új natúrparkok esetében viszont a természetvédelmi funkció vált hangsúlyossá. Ez a kettősség máig jellemzi a Németországban működő natúrparkokat. A natúrpark cím adományozásának jogával Németországban a szövetségi tartományok rendelkeznek. A német natúrparkok hatékony működését napjainkban a nem megfelelő finanszírozás, szervezeti háttér és politikai támogatottság, és az eredményes működést orientáló fejlesztési tervek hiánya akadályozza. A németországi gyakorlattal szemben az Olaszországban működő natúrparkok egységesen alapvetően védelmi rendeltetésűek. Fő céljuk a táji, természeti értékek védelme, a kulturális, művészeti javak megőrzése, a lakosság kulturális hagyományainak ápolása. A helyi lakosság is fontos résztvevője a natúrpark működtetésének. Az 1991-es védett területekre vonatkozó kerettörvény mellett például Dél-Tirolnak saját natúrparktörvénye van. Franciaországban a natúrparkok egy harmadik aspektusa, a területfejlesztés kerül előtérbe. Elsődleges célként kezelik az adott régió társadalmi-gazdasági fejlődésének segítését a natúrpark nyújtotta lehetőségek keretei között. A fejlesztés kiemelt területeiként kezelik a mező- és halgazdálkodást, a művészi kézműipart és a közellátásban fontos kisipart, és a szolgáltatásokat, különösen a turizmust. Mindezek pedig elősegítik új munkahelyek létrejöttét, közvetve pedig hozzásegítenek a stagnáló Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

7


vagy hanyatló térségek stabilizálódásához. A jogszabályi háttér tekintetében Franciaországban is egy kerettörvény fekteti le a natúrparkokkal kapcsolatos általános szempontokat és célokat, de a régiók maguk hozhatják létre területükön a natúrparkokat, és lényegében a régiók feladata a működési költségek finanszírozása is. A franciaországi natúrparkok szervezeti-működési háttere alaposan kiépített. A parkok irányítását főállású, mintegy 15-30 főből álló, részben felsőfokú tudományos végzettséggel rendelkező kezelőszemélyzet végzi. A natúrparkok a Francia Regionális Parkok Szövetségébe tömörülnek. A natúrparkok nemzetek feletti szervezete is létrejött 1970-ben, amely jelenleg Europarc Federation néven működik. Az Europarc szövetség alapszabály szerinti célja az európai szintű természet- és kultúrvidékvédelem támogatása. A szervezet tevékenységéről további információk tudhatók meg a www.europarc.org Internetes oldalról.

A natúrparkok térségfejlesztő hatásai és finanszírozási lehetőségei A natúrparkok kialakításával új lehetőségek nyílnak a regionális fejlesztési támogatásokban a turizmus, a mezőgazdaság, de akár az ipar területén is. A gazdasági struktúra erősödésével munkahelyek teremtődnek, illetve mellékes kereseti lehetőségekre nyílik lehetőség. További lehetőségek vannak a környezetvédelmi képzés és nevelés területén is. A natúrpark(ok) kialakításához és hatékony üzemeltetéséhez szükséges programokon keresztül, a régió, illetve kistérségei megismerkedhetnek az Európai Unióban szokásos eljárásrenddel és területfejlesztési gyakorlattal, ami a felkészülés egyik fontos eszköze lehet. A natúrpark szervezetének és intézményeinek működtetéséhez szükséges források megteremtése, különösen az alapítást követő kezdeti időszakban, javarészt saját erőből kell, hogy megtörténjen. E tekintetben is előnyös, ha a résztvevő települések között olyanok is helyt kapnak, amelyek a működési költségek előteremtéséhez is hozzá tudnak járulni. A natúrparkok megszervezésének és működésének finanszírozása természetesen nem nélkülözheti a saját erőforrásokat, de lehetőség van Európai Uniós források igénybevételére is, amelyek eredményes megpályázása kiemelt feladat. Európai Uniós források közvetlenül nem állnak rendelkezésre a natúrparkok kialakításához vagy működtetéséhez, azonban számos fejlesztő tevékenység céljára, új beruházásra elnyert támogatás közvetve hozzásegíthet a natúrparkok megvalósításához, fenntartásához és fejlesztéséhez. Az Európai Unió Strukturális Alapjai a tagállamok fejlesztésre szoruló régióiban támogatják - többek között - a gazdaság kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás fejlesztését, valamint a környezet védelmét és javítását. Magyarország 2004-ben várható Uniós csatlakozását követően támogatások lesznek szerezhetők minden olyan beruházásra, amelyek szerepelnek a Strukturális Alapok által támogatott tevékenységek között. Az alábbiakban felsorolunk - a teljesség igénye nélkül - néhány olyan beavatkozást, amelyekre támogatás igényelhető a Strukturális Alapokból, és a natúrparkokkal kapcsolatos fejlesztéseket is elősegíthetik: védett erdők ökológiai stabilitásának javítása, minőségi agrártermékek marketingje, falusi turizmus ösztönzése, kézművesipar ösztönzése, a turizmushoz kapcsolódó tárgyi és nem tárgyi beruházások (információs központok, szálláshelyek és vendéglátás fejlesztése, sportolási, kulturális és Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

8


szórakozási lehetőségek fejlesztése). Hazánk az első időszakban várhatóan a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül kapcsolódhat a Strukturális Alapokhoz. Az elkészült Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai és több javasolt operatív programja is magában hordozza a natúrparkokkal kapcsolatban felmerülő támogatások megszerzésének lehetőségét. Az Uniós Előcsatlakozási Alapok közül a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést támogató SAPARD, illetve a környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat segítő ISPA által igénybe vehető támogatások felhasználásával is előmozdíthatók olyan fejlesztések (pl. szennyvíztisztítás, szilárdhulladék kezelés, levegőszennyezés mérséklése, stb.), amelyek a natúrparkok kialakításának esélyét, és eredményes, a térségnek hosszabb távon konkrét bevételeket hozó működését is segítik.

A natúrparkok kialakításának régiós és megyei előzményei Előzmények a Közép-Dunántúli Régióban A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Tanácsa megbízásából 2001 decemberében készült el „A Közép-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási programja”. Ennek keretében célként fogalmazódott meg, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás időszakára a régió megfelelő szakmai anyagokkal rendelkezzen, többek között a környezetgazdálkodás és tájhasznosítás konfliktusainak feltárása és az erre adandó programok terén. A programokon belül külön csoportot alkottak a „Térségi tájfejlesztési programok”, melyek a régió táji értékeinek megőrzésével összefüggő fejlesztésekkel foglalkoztak. Ezen programok közt szerepelt a régió táji értékeinek felmérése, a társadalmi részvétel támogatása, de alapvetően új elemként jelent meg a Natúrparkok fejlesztése. A Közép-Dunántúli Régió táji értékekben bővelkedik, de ezen gazdagság nem jelenik meg elég hangsúlyosan, mivel a Balaton és a Velencei-tó mögött az értékek bemutatása háttérbe szorul. A régió számára általánosan megfogalmazható környezetgazdálkodási célként fogalmazódott meg, hogy tisztában legyen hagyományos táji és természeti értékeivel, s ezen értékek megóvására és bemutatására a régiós összefogás lehetőségeit kihasználva új lehetőségeket teremtsen. Ennek egyik eszköze a Natúrparkok kialakítása. A régió táji értékeinek ismeretében a „Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási program” javaslatot tett - a már kialakítás alatt álló Vértes Natúrpark mellett - új natúrparkok kialakítására, melyek a következők: 1. Bakonyalja - Kisbér térségi natúrpark (korábban Közép-dunántúli Natúrpark elnevezéssel szerepelt) A régió legjellemzőbb táji adottságait és értékeit bemutató natúrpark. Területileg Komárom-Esztergom megye mellett Veszprém és Fejér megyére is kiterjedne, nagyjából Kisbér, Zirc és Mór térségére, valamint az Északi-Bakony térségére. 2. Gerecse natúrpark (korábban Dunazug Natúrpark elnevezéssel szerepelt) Gerecse - Tata - Dunamente, Dunazug (Gyermely-Bajna környéke) 3. Pilis - Dunakanyar natúrpark (korábban Dunakanyar Natúrpark elnevezéssel szerepelt) Határon és régión átnyúló: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Dunakanyar és a Szlovák területek egy része.


9


(A natúrparkok megvalósíthatóságát elemző jelen tanulmányterv megalapozó fázisa keretében - „A Közép-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási programjában” előzetesen javasolt - e három térségre, illetve ezeknek a megyébe eső részére vonatkozóan került sor a területi adottságok részletes elemzésére.) Az alábbi térképvázlat a térségben a már kialakítás alatt álló Vértes Natúrpark, valamint „A Közép-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási programja” keretében kialakítani javasolt natúrparkok elhelyezkedését, illetve azok hozzávetőleges területi kiterjedését ábrázolja. A térképvázlaton feltüntetésre kerültek a potenciális natúrparkok - megyehatárokon túlnyúló - lehetséges területi bővítési irányai, továbbá a natúrparkok lehetséges központi, szervező települései is.

A natúrparkok kialakításának megyei előzményei 2002 őszén a Régió Környezetgazdálkodási és tájhasznosítási programjában javasoltak alapján indult meg a natúrparkok kialakíthatóságának vizsgálata Komárom-Esztergom megye vonatkozásában. A natúrparkok Komárom-Esztergom megyei megvalósíthatóságát elemző jelen tanulmányterv megalapozó vizsgálatai javarészt azokra a tématerületekre irányultak és azokat tárgyalták lényegesen nagyobb részletességgel, amelyek a natúrparkok megvalósíthatósága szempontjából meghatározó jelentőségűek. A területi vizsgálatok, a társadalmi támogatottság elemzése, továbbá a natúrparkok kialakítására alkalmas térségek (több területi változatban) és potenciális fejlesztési célterületeik lehatárolásának kellő mélységű kidolgozása lehetővé tette tervezői szinten a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága döntése alapján - a Bakonyalja Natúrpark létesítésével kapcsolatban a szervezeti, működtetési háttér javaslatának és a részletes fejlesztési javaslatoknak a kidolgozását. A Bakonyalja Natúrpark vonatkozásában A, B, és C területi változatokban került sor a Natúrpark területi javaslatának megfogalmazására. Az A változat egy szűkebb térséget jelölt csak ki, a B változat ezt további megyei településekkel egészítette ki. A C változat a Natúrpark Veszprém és Fejér megye irányában történő nyitásának lehetőségét hordozza Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

10


magában. A Bakonyalja Natúrpark részletes fejlesztési javaslatai a bővebb, de a megyehatárokon belül maradó változatra kerültek kidolgozásra. A Natúrparkhoz tartozó települések elhelyezkedését térképvázlat mutatja be. A korábbi munkafázisban mindhárom natúrpark kialakíthatósága szempontjából vizsgált terület esetében a sajátosságok figyelembe vételével megfogalmazásra kerültek a létrehozható natúrpark javasolt fejlesztési prioritásai, és a lehetséges natúrparkok javasolt tematikus térségei, fejlesztési célterületei. A kialakítandó natúrpark javasolt prioritásai a Bakonyalja esetében az alábbiakban fogalmazódtak meg: • • • • • •

Falusi turizmus fejlesztése Lovasturizmus fejlesztése, lovasprogramok Hagyományos gazdálkodás ápolása, egykori mesterségek felélesztése Védelemre érdemes természeti értékek feltárása Horgászturizmus fejlesztése Családi természetközeli turizmus feltételeinek javítása

A natúrpark tematikus térségei – Bakonyalja - Kisbér környékén a natúrpark-fejlesztés szolgálatába állítható potenciális erőforrások alapján lehatárolt térségek és fejlesztési területek az alábbiak voltak: • • • • • • •

Falusi turizmus célterületei Lovasturizmus, lovasprogramok, lovagoltatás, lovastúrák kiindulópontjai A hagyományos gazdálkodás és egykori mesterségek ápolásához, a hagyományos termékek előállításához kedvező feltételeket nyújtó térség A természeti értékek feltárására, további védett területek kijelölésére javasolt területek A jó horgászati lehetőségek szempontjából figyelembe veendő területek A családi kerékpáros-, illetve kirándulóturizmus területei A gyalogos-, kerékpáros- és lovasturizmust kiszolgáló infrastruktúra (jelzett túraútvonalak, pihenőhelyek, stb.) fejlesztésének célterülete


11


A Bakonyalja Natúrpark javasolt területi kiterjedése Bana Bana Bana Bana Bana Bana

Baj Baj Baj Baj Baj

Tata Tata Tata Tata Tata Tata

Bábolna Bábolna Bábolna Bábolna Bábolna Bábolna

Nagyigmánd Nagyigmánd Nagyigmánd Nagyigmánd Nagyigmánd Nagyigmánd

Vértestol Vértesto Vértesto Vértestol Vértesto Vértesto Kocs Kocs Kocs Kocs Kocs Kocs

Vértesszõlõs Vértesszõlõs Vértesszõlõs Vértesszõlõs Vértesszõlõs Vértesszõlõs

Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Csép Csép Csép Csép Csép Csép

Szákszend Szákszend Szákszend Szákszend Szákszend Szákszend

Kömlõd Kömlõd Kömlõd Kömlõd Kömlõd Kömlõd

Környe Környe Környe Környe Környe Környe

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Ete Ete Ete Ete Ete Ete Kerékteleki Kerékteleki Kerékteleki Kerékteleki Kerékteleki Kerékteleki Bársonyos Bársonyos Bársonyos Bársonyos Bársonyos Bársonyos

Ászár Ászár Ászár Ászár Ászár Ászár

Dad Dad Dad Dad Dad Dad Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Kecskéd Kecskéd Kecskéd Kecskéd Kecskéd Kecskéd

Császár Császár Császár Császár Császár Császár

Vértessomló Vértessomló Vértessomló Vértessomló Vértessomló Vértessomló

Vérteskethely Vérteskethely Vérteskethely Vérteskethely Vérteskethely Vérteskethely Bokod Bokod Bokod Bokod Bokod Bokod

Bakonyszombathely Bakonyszombathely Bakonyszombathely Bakonyszombathely Bakonyszombathely Bakonyszombathely

Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány

Várgesztes Várgesztes Várgesztes Várgesztes Várgesztes Várgesztes

Bakonybánk Bakonybánk Bakonybánk Bakonybánk Bakonybánk Bakonybánk Bakonysárkány Bakonysárkány Bakonysárkány Bakonysárkány Bakonysárkány Bakonysárkány Réde Réde Réde Réde Réde Réde

Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Aka Aka Aka Aka Aka Aka Csatka Csatka Csatka Csatka Csatka Csatka

Súr Súr Súr Súr Súr Súr


12


A Bakonyalja Natúrpark javasolt szervezeti keretei és működtetési javaslata A Natúrpark Egyesület megalakítása és a Natúrpark Kht létrehozása A Bakonyalja Natúrpark a javasolt területi lehatárolás eredményeként a következő települések területére terjed ki: • Aka • Ácsteszér • Ászár • Bakonybánk • Bakonysárkány • Bakonyszombathely • Bársonyos • Csatka • Császár • Csép • Ete • Kerékteleki • Kisbér • Réde • Súr • Tárkány • Vérteskethely E települések önkormányzatainak közreműködésével ténylegesen meg kell alakítani a Natúrparkot, létre kell hozni annak intézményi, személyi és finanszírozási feltételeit. A Natúrpark létrehozása nem nélkülözheti a megfelelő szervezeti keretek és háttér megteremtését. A Natúrpark működésének feltételeit speciálisan e célból életre hívott szervezet tudja csak biztosítani. A Natúrparkot működtető szervezet felépítése és a finanszírozási rendszer alapjainak kidolgozása tekintetében több éve működő és folyamatosan fejlődő két hazai natúrparkot - Írottkő Natúrpark, Őrségi Natúrpark - és nyugat-európai példákat vettünk alapul. A javasolt működési forma - a két említett hazai natúrparkhoz hasonlóan - az egyesületi forma. Mind az Írottkő, mind az Őrségi Natúrpark esetében jól bevált a natúrpark egyesület létrehozására építő működési forma. A Bakonyalján is javasolt a Bakonyalja Natúrpark Egyesület létrehozása. Az Egyesület feladata a Natúrpark fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, a fejlesztési programok kidolgozása és ezek térségi szintű összehangolása. Továbbá a Natúrpark területén a természeti, táji és települési értékvédelem koordinálása, az üdülés-idegenforgalom fejlesztése, a területfejlesztés és vállalkozásfejlesztés segítése, valamint a környezettudatos gondolkodás és általános szemléletmód erősítése. Az Egyesület civil szervezetként működik. Tagjai a Natúrparkhoz tartozó települési önkormányzatok, jogi személyek (vállalkozások) és magánszemélyek. Az Őrségi Natúrpark példájához hasonlóan az Egyesületen belül létrehozhatók egy-egy átfogó témakörhöz kapcsolódó feladatok ellátására szakosodott tagozatok, amelyek gyakorlatilag szakmai irányító testületként működnek. A tagozatok munkájában bármely szervezet vagy magánszemély részt vehet. A tagozatokba a térségben működő vagy illetékességi területtel rendelkező szervek bevonása is javasolt, pl.: nemzeti park Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

13


igazgatóság, erdészeti szolgálat, múzeum igazgatóság, vízügyi igazgatóság, kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, turisztikai, környezetvédelmi és faluvédő szervezetek, stb. A Bakonyalja Natúrpark Egyesület javasolt tagozatai: • • • • • •

Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozat Kulturális, hagyományőrző tagozat Turisztikai, üdülési tagozat Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat Területfejlesztési tagozat Vállalkozásfejlesztési tagozat

Az egyesületi működési forma (civil szervezet) megfelelőnek tekinthető, de javasolt - az Őrségi Natúrpark mintájára - egy végrehajtószervezet létrehozása is, az Egyesület által létrehozott Natúrpark Kht formájában. Ennek előnye többek között az is, hogy jobban szabályozhatók a tagok feladatai és lehetséges elvárásai, az esetleges vitás kérdések kezelése egyszerűbb. A Natúrpark Egyesület illetve a Kht működéséhez állandó használatú helyiségre, irodára van szükség. A Natúrpark Egyesület irodáját lehetőség szerint a szervezésben jelentős részt vállaló valamely település önkormányzata által felajánlott épületben kell kialakítani. Célszerű olyan megoldást keresni, amelyben az önkormányzat tudja vállalni az iroda fenntartásával kapcsolatos rendszeres költségek biztosítását, és eltekint a helyiségbérleti díjtól is. A Natúrpark Egyesület által létrehozott Bakonyalja Natúrpark Kht működtetése 2-5 fő főállású munkatársat igényel. A munkatársak között mindenképpen javasolt foglalkoztatni egy turisztikai referenst és egy területfejlesztési, örökségvédelmi szakértőt. A konkrét fejlesztési programok, projektek végrehajtása természetesen külső munkatársak részvételét is igényli. A Natúrpark Kht alapvető feladatai az alábbiak: • tervezés, fejlesztési programok kidolgozása, és a megvalósítás felügyelete • köztájékoztatás, a Natúrpark-gondolat elültetése a helyi lakosság körében • marketing tevékenység a Natúrpark ismertté és vonzóvá tétele elősegítésére • forrásszerzés, pályázati források felkutatása, pályázatírás • a Natúrpark Egyesület adminisztratív feladatainak ellátása A Natúrpark szervezetével, működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos tájékozódás céljából javasolt tanulmányi kirándulás szervezése a már működő hazai - esetleg külföldi natúrparkokba. Az ottani gyakorlati tapasztalatok megismerése jól hasznosítható a Natúrpark megalapításának kezdeti időszakában.

Finanszírozás A Natúrpark Egyesület finanszírozása a befizetett tagdíjakból biztosítható. A jogi személyek évente egy összegben, a települési önkormányzatok lakosságarányosan járulnak hozzá az Egyesület működéséhez. Az 1 fő után fizetendő éves tagdíjat az Egyesületnek kell meghatároznia az önkormányzatokkal történt egyeztetés alapján. Az egyes önkormányzatok hozzájárulásának meghatározásakor lehetőség van a teherbíró képesség szerinti differenciálásra. A magasabb lakosságszámú, és több helyi iparűzési Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

14


adóbevétellel rendelkező önkormányzatok számára kevésbé lehet megterhelő a tagdíj befizetése, mint egy kistelepülés esetében. Az alábbi táblázat különböző lehetséges fejkvóták esetében mutatja az Egyesület önkormányzati befizetésekből származó bevételét. (A Natúrparkhoz tartozó települések 2002. évi együttes népességszáma: 21412 fő.)

Összes bevétel forintban

10 Ft/fő

20 Ft/fő

30 Ft/fő

40 Ft/fő

50 Ft/fő

75 Ft/fő

100 Ft/fő

214.120

428.240

642.360

856.480

1.070.600

1.605.900

2.141.200

A gazdasági társaságok esetében és a magánszemélyek által fizetendő éves tagdíj összegét is az Egyesület határozza meg. A finanszírozási keret előrebecslése érdekében fel kell mérni, hogy melyek azok a térségben működő vállalkozások, akik tagként részt tudnak vállalni a Natúrpark Egyesület finanszírozásában. (2003-ban az Írottkő Natúrparkban a települési önkormányzatok 20 Ft/fő, a jogi személyek 10.000 Ft, a magánszemélyek 1.200 Ft éves egyesületi tagdíjjal járultak hozzá az egyesület működéséhez.) A Natúrpark Kht finanszírozásában az egyesületi tagdíj befizetéseken túl további források is bevonhatók. Közülük a hazai és nemzetközi pályázati forrásokra kell legerőteljesebben támaszkodni, de a létrehozandó Natúrpark Információs Központ tevékenységéből származó bevételek is figyelembe vehetők. A Natúrpark Kht tevékenységei közül az Európai Uniós és a hazai pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, a pályázatok megírása, ezen keresztül a forrásszerzés biztosítása alapvető a Natúrpark fejlesztési céljainak elérése érdekében. A hazai tapasztalatok tükrében kijelenthető, hogy térségi összefogással szerveződött Natúrparkként lényegesen eredményesebb a pályázati források elnyerése, mint ha az érintett települések különkülön pályáznának. Ez pedig a Natúrpark létjogosultságát finanszírozási oldalról is alátámasztja. A Natúrpark szervezet finanszírozásában a megalakulás során és a kezdeti időszakban lehetőségeihez mérten - Komárom Esztergom megye Önkormányzata is vállaljon tevékeny szerepet.

Natúrpark Információs Központ működtetése A Natúrpark Kht megalakításával egyidejűleg létre kell hozni a Bakonyalja Natúrpark Információs Központot is. Az Információs Központ feladata a Natúrpark népszerűsítése, információs kiadványok megjelentetése és terjesztése, de a helyi lakosságot tájékoztató fórumok megszervezése, tanácsadás, hírlevelek rendszeres összeállítása és eljuttatása, stb. is. A Natúrpark Információs Központot célszerű valamely központi szerepet is betöltő Natúrpark-településen kialakítani. Kezdetben elképzelhető, hogy a bakonyszombathelyi Tourinform Iroda keretében működjön, de célszerűbb önállóan létrehozni. A Natúrpark Kht-nek helyt adó iroda lehet megfelelő helyszín az Információs Központ számára is. A javasolt helyszín lehet Súr, Kisbér vagy Bakonyszombathely. Finanszírozását tekintve maga az Információs Központ létrehozása és működtetése is eredményesen pályázható, de a Natúrpark fejlesztési programjaihoz elnyert pályázati pénzekből is fordítható az Információs Központ működési költségeinek fedezésére. A Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

15


Natúrpark Kht által előállított kiadványok, térképek, útmutatók értékesítéséből, illetve a különböző belépődíjakból, rendezvények részvételi díjaiból származó bevételek egy része is beépülhet a Kht finanszírozásába. A Natúrpark Információs Iroda feladatai között szerepel a Natúrpark által kínált programlehetőségek és látnivalók turisztikai termékké szervezése és eladása. Információt kell szolgáltatnia a Natúrpark-helyszínekről, és népszerűsítenie kell a Natúrpark turisztikai kínálatát: • az építészeti és kultúrtörténeti értékeket: templomok, kastélyparkok, a népi építészet értékes parasztházai, istállók, lovardák, pincék, stb. bemutatása, • a látogatható természeti értékeket, tanösvényeket, tavakat, stb., • a nevezetes Natúrpark-rendezvényeket: falunapok, zenei programok, fesztiválok, kórustalálkozók, vadászatok, főzőversenyek, horgászversenyek, túraversenyek, stb., • a Natúrpark nyújtotta kirándulási lehetőségeket, gyalogos, kerékpáros és lovastúra útvonalakat, • a különböző kategóriájú szálláshelyeket és vendéglátóhelyeket, • a Natúrpark állandó programjait: kiállítások, tájházak, emlékszobák, a lovasbázisok szolgáltatásai, horgászati lehetőségek, stb., • stb. A Natúrpark Információs Központ az a színhely, ahol az idelátogató egyszerre tájékozódhat a Natúrpark által nyújtott valamennyi kirándulási, szórakozási, művelődési, sport, szállás, étkezési, stb. lehetőségről. Az Információs Központban legyen elérhető a Natúrpark kínálatát ismertető valamennyi információs kiadvány és térkép, de emellett az idelátogató gazdag szóbeli tájékoztatást is kaphasson. Az információnyújtás mellett az Iroda tevékenysége ki kell, hogy terjedjen a Natúrpark rendezvényekkel kapcsolatos jegyértékesítésre, a szállásfoglalás lehetőségére, programszervezésre, stb.

A Natúrpark-gondolat elültetése, hatékony helyi propaganda, köztájékoztatás A Natúrpark létrehozásának kezdeti időszakában alapvető a Natúrpark-gondolat megismertetése, népszerűsítése, elfogadtatása, a helyi résztvevők lehetséges szerepvállalásának, részvételi kereteinek felvázolása, rendszeres információnyújtás és tájékoztatás a helyi lakosság számára. A Natúrpark előkészítése, megalakítása és működtetése időszakában egyaránt nagy hangsúlyt kell helyezni a Natúrpark által érintett települések lakóinak folyamatos, sokoldalú tájékoztatására. A Natúrpark működése, működtetése nem képzelhető el olyan biztos alap és háttér nélkül, amit a Natúrpark gondolatot teljes mértékben magáénak érző, abban tevékenyen is szerepvállalásra kész itt élők jelentenek. Annak érdekében, hogy a helyi lakosság érdeklődjön, s ami ennél is lényegesebb, késztetést érezzen a Natúrpark jobbá tételére, szükségessé válik már a kezdetektől lehetőséget biztosítani az általános tájékozódásra és a mindenkori aktuális információkhoz való hozzájutásra. A Natúrpark céljairól, a működtető szervezetéről szóló tájékoztatóknak, fórumoknak, információs kiadványoknak, elő kell segíteniük egyrészt, hogy a helyi lakosság élénken érdeklődjön a Natúrpark gondolat iránt, ezen túl pedig a települések lakói legyenek tisztában a Natúrpark létrehozásával megnyíló új lehetőségekkel, azok kihasználásának módjával, ugyanakkor a szükségszerűen felvállalandó önkorlátozásokat is ismerjék meg. A köztájékoztatás és a Natúrpark-gondolat széleskörű megismertetésével kapcsolatos feladatokat a Natúrpark Egyesület által létrehozott Natúrpark Információs Központ Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

16


végezze, de e munkában jelentősen támaszkodni kell a térségben működő civil szervezetek aktív szerepvállalására is. A Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, az Agora Vidékfejlesztési Alapítvány, a Vérteskethelyért Közalapítvány, a Bársonyosért Közalapítvány, a Keréktelekiért Közalapítvány, a Bakonyszombathelyen működő Faluszépítő Egyesület, az ászári Jászai Mari Nyugdíjas klub, és további civil szervezetek munkájuk során a Natúrpark gondolatiságának közvetítésével járulhatnak hozzá a Natúrpark létrehozásával kapcsolatos tájékoztató munkához. A köztájékoztatás lehető legszélesebb lehetőségeit kell igénybe venni annak érdekében, hogy a Natúrpark létrejötte, majd a működése bekerüljön a köztudatba, és kiváltsa a települések lakóinak aktív érdeklődését, tenni akarását. Ehhez igénybe kell venni a helyi média eszközeit. A megyei kiadású, kistérségi és települési újságokban, napi, heti vagy havilapokban ismertető, figyelemfelkeltő, tájékoztató cikkek megjelentetése szükséges. Ezekben az újságokban akár állandó rovatként is legyen jelen a Natúrpark, alkalmanként külön Natúrpark-mellékletekkel is megjelenhetnek e sajtótermékek. A helyi kábel tv adásokban, városi televízióban, helyi rádióban legyenek láthatók, hallhatók rendszeresen a Natúrparkkal foglalkozó riportok, programajánlók, beharangozók, propaganda értékű ismertetők. A települések polgármesteri hivatalaiban a faliújságokon is legyenek kifüggesztve a Natúrpark-rendezvényekről, bemutatóhelyekről, aktuális kirándulási lehetőségekről, hulladékgyűjtési és egyéb akciókról, stb. tájékoztató hirdetmények. A személyes hangvételű tájékoztatás megfelelő módjaiként javasolható fórumok, tájékoztatók megtartása minden településen, ahol a lehetséges szerepvállalás módjait is meg kell ismertetni a helybéliekkel. Ilyen alkalmankénti, de lehetőség szerint rendszeres tájékoztatók összehívása javasolt többek között a szállásférőhelyek kialakítása, a vendéglátás, a lovagoltatás, a helyi termékek előállítása és értékesítése, a hagyományos kismesterségek felélesztése és bemutatása, stb. témákban. Ugyancsak a direkt tájékoztatás kiemelt fontosságú eszköze a különféle információs kiadványok előállítása, és ezek eljuttatása a Natúrpark-településeken minden postaládába. A megalakulást követő kezdeti időszakban ajánlott ezt havi rendszerességgel megtenni, de később is tartani javasolt az évenkénti többszöri alkalmat. Az efféle „Natúrpark-Hírlevél” tartalmazzon általános ismertetőt a Bakonyalja Natúrparkról, illetve annak egyes térségeiről, mutassa be a már működő natúrparkok alapján a hazai és a külföldi tapasztalatokat, mindig adjon aktuális helyi információkat a Natúrpark programjairól, nevezetes eseményeiről, a várható közösségi akciókról, stb.

A térségmarketing helyi technikáinak kidolgozása A megalakulást követően a Natúrpark-gondolatot nemcsak a helybéliek körében kell elültetni, hanem hatékony marketing stratégia kidolgozásával a Bakonyalja Natúrparkot minél szélesebb körben ismertté kell tenni, országos szinten népszerűsíteni, bemutatni, hirdetni szükséges. A Natúrpark köztudatban és a turisztikai piacon történő megjelenésének nélkülözhetetlen eszköze a folyamatos jelenlét az Interneten. Szükséges, a megalakulást követően a lehető legrövidebb időn belül egy professzionális, megjelenésében és információtartalmában is a mindenkori igényeknek maximálisan megfelelni képes saját honlap elkészíttetése, a Bakonyalja Natúrpark nevét tartalmazó, jól megjegyezhető Internet-címmel. Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

17


A Natúrpark honlapjának felépítésekor többek között az alábbi követelményeknek kell megfelelni: • a honlapra látogatók megtalálhassák a Natúrpark valamennyi állandó látnivalóját: tájházak, múzeumok, lovardák, látogatható pincék, hagyományos mesterségek műhelyei, natúrbolt, sípálya, stb., • a honlapon legyen összegyűjtve a Natúrparkban működő valamennyi állandó vagy szezonálisan üzemelő vendéglátóhely (étterem, csárda, fogadó, söröző, pub, cukrászda, szendvicsbár, salátabár, stb.) és szálláshely (szálloda, panziók, lovasfogadók, falusi vendégházak, fizetővendégszolgálat helyei, kemping, turistaházak, sátorozóhelyek, stb.) kategóriák szerint és települési bontásban is, • külön rovatban kell szerepeltetni a Natúrparkban aktuálisan megtekinthető, látogatható rendezvényeket (szüreti bálok, falunapok, kórustalálkozó, főzőversenyek, stb.), a megtekinthető időszakos kiállításokat, • fel kell tüntetni a soron következő szervezett gyalogos, kerékpáros túrákat, az éppen elérhető lovaglási lehetőségeket, aktuális információkat a horgászati lehetőségekről, stb., • ismertetni kell a Natúrparkban szervezett táborokat (értékfelmérő, kézműves, sport, zenei, stb.), azok programját, helyszínét, időpontját, stb., • a honlap tartalmazzon gazdag háttérinformációkat a Natúrparkban megtalálható természeti értékek, a településtörténet, a tájgazdálkodás alakulása, a Bakonyalja néprajza, stb. vonatkozásában, • a honlapon elérhetővé kell tenni azokat a menetrendi információkat, amelyek a Natúrpark megközelítését segítik elő: vasúti menetrend, autóbusz menetrend, nosztalgiavonatok közlekedése, a Natúrparkon belüli céljáratok, stb., • az interaktív menüpontok és térképek segítségével váljon lehetővé egyéni „testre szabott” útitervek (gyalogos, kerékpáros, lovas, autós, horgász túrák) elkészítése, • a honlap menürendszere legyen alkalmas egyre több on-line szolgáltatás igénybevételére (szállásfoglalás, asztalfoglalás, horgászjegy megváltása, túravezetés megszervezése, stb.), • a honlap megtervezésénél a grafikai szempontok is markánsan érvényesüljenek, a honlap esztétikumát a Natúrparkot bemutató értékes fotóanyag, videofájlok fokozhatják. A Natúrpark ismertté és elismertté tétele érdekében alapvető a szakmai kiállításokon, utazással, üdüléssel kapcsolatos rendezvényeken, szakvásárokon való rendszeres megjelenés, mind a hazai mind pedig külföldi rendezvényeken való rendszeres részvétel. Cél a Natúrpark nyújtotta turisztikai kínálat és az itt fellelhető egyedi sajátosságok megismertetése, a Natúrpark kínálta gazdag programlehetőség bemutatása. Meg kell tervezni és el kell készíteni különféle általános propaganda és információs, valamint részletes tematikus kiadványokat, amelyek ízléses, vonzó és igényes kivitelben történő megjelentetése is elengedhetetlen. Ezek célzott terítését is meg kell oldani a szakmai és a nagyközönséget vonzó rendezvények mellett egyéb megfelelő helyeken is, mint pl. Tourinform irodák, a tágabb térség (pl. Közép-dunántúli Régió, Budapest, Balaton) vendéglátóhelyein, kiállítóhelyein, stb. A helyi médiában való megjelenés elsősorban az itt élők tájékoztatását szolgálja, de ahhoz, hogy a Natúrpark iránt érdeklődő potenciális vendégek érdeklődését is fel lehessen kelteni, szükség van regionális és országos reklámra is. A megyei tvadásokban, városi televíziókban (Tatabánya, Oroszlány, Tata), illetve egyes országos kereskedelmi adókon, rádiókban kerüljenek hirdetésre a Natúrpark kiemelt rendezvényei. Turisztikai, országismereti magazinműsorokban információs, tájékoztató, propaganda filmek riportok készítése és közreadása is jól szolgálja a Natúrpark érdekeit. A megyei, Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

18


regionális adásokban, illetve újságokban egy Natúrpark Magazin is megjelenhet rendszeresen aktualitásokkal, programajánlókkal. A Natúrpark egységes megjelenéséhez hozzátartozik egy hatásos Natúrpark-logo (embléma) megterveztetése, esetleg egy hozzá kapcsolódó szlogenszerű jelmondattal kiegészítve. Ez jelenjen meg a belépőjegyeken, térképeken, az információs táblákon, kiadványokon, a honlapon, stb. A Natúrpark határokon túli megjelentetésében célszerű a testvértelepülési kapcsolatokra is támaszkodni. A különböző csereprogramok (kórustalálkozók, fesztiválok, lovasversenyek, stb.) keretében lehetőség van a Natúrpark külföldi bemutatkozására is. Nem elhanyagolható az sem, hogy sok információ nem a kiadványokon keresztül, hanem gyakran szájról szájra terjed. Ezért kell nagy figyelmet fordítani a Natúrparkba érkező látogatók szívélyes fogadására, hogy a vendég pozitív benyomásokkal távozzon, és ajánlja felfedezésre a Bakonyalja Natúrparkot ismerősei, barátai számára.


19


Tervezői javaslat a Natúrpark részletes fejlesztési programjának kidolgozásához A Natúrpark ajánlott fejlesztési programjait körvonalazó, itt megfogalmazott tervezői javaslatok elsősorban iránymutatásul szolgálnak. Céljuk, hogy e javaslatok mentén indulhasson meg a Natúrpark részletes fejlesztési programjának a kidolgozása és az ezek megvalósítását előmozdító projektek meghatározása. A Natúrpark Egyesület felelős saját fejlesztési programja kidolgozásáért és végigviteléért. Az alábbi javaslatok egy keretet képeznek, ezért ettől eltérő, a helyi sajátosságokhoz még jobban igazodó célok is megfogalmazhatók és az azokat szolgáló feladatok is végrehajthatók. A tervezői javaslatcsomagok nem egy kötelezően végrehajtandó listát jelentenek. Közülük a Natúrpark Egyesület egyes tagozatai azok megvalósítását tűzhetik ki maguk elé, amelyeknek a helyi támogatottság és tenni akarás, a végrehajtáshoz szükséges eszközözök, és a finanszírozás oldaláról is megvannak a feltételei. A tervezői javaslatok és a majdan ezek alapján kidolgozott részletes programok időbeli ütemezését is az aktuálisan rendelkezésre álló - pályázható - források nagyban meghatározzák. Kivétel azokban az esetekben van, ahol az egyik programjavaslat előfeltétele egy másik megvalósításának.


20


Értékvédelmi javaslatok Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése A Bakonyalja natúrpark területe bővelkedik természeti értékekben, mégha hivatalos - helyi - védelmet jelenleg még csak az ezidáig felmért legkiemelkedőbb természeti területek élveznek is. A programjavaslat célja a Natúrpark-települések területén javarészt helyben ismert, de hivatalos felmérést és számontartást nélkülöző természeti értékek feltárása. Az értékfelmérés célja a kulturális és történeti értékek esetében a Bakonyalja Natúrpark településeiben számontartott és fellelhető olyan egyedi történelmi, kultúrtörténeti értékek feltárása és összegyűjtése, amelyek megőrzésre, bemutatásra érdemesek. Természeti értékek felmérése Az értéket képviselő, és a növénytársulások, az élőhelyek egyedisége, a tájrészletek sajátosságai alapján feltétlenül feltárásra és bemutatásra érdemes természeti területeket a natúrparkon belül számba kell venni. E feladat végrehajtása során célszerű a helyben élő, a természeti környezetüket jól ismerő erdészek, mezőőrök, tanárok, természetjárók, helytörténészek ismereteire, tapasztalataira támaszkodni. A terepbejárások, az adatfelvétel során az iskolák biológia, földrajz, környezettan szakos pedagógusai vonhatók be, az értékfelmérés terepi munkát igénylő feladatainak jelentős része pedig iskolai szakkörök keretei között is elvégezhető, amely tartalmas és szép feladatot jelent a települések érdeklődő diákjai és tanáraik számára. A természeti értékek felmérésére, rendszerezésére tematikus táborok megszervezése is javasolt több turnusban a térség általános és középiskolás diákjainak részvételével. Az értékfelmérő munkába lehetőség szerint bevonhatók a szakirányú felsőoktatási intézmények is - Szent István Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, tudományegyetemek - amelyekkel együttműködve a Natúrpark területén tartandó terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások szervezhetők e témában. Az értékfelmérés során a térségben tevékenykedő civil szervezetek, zöld mozgalmak - elsősorban a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, és a települési közalapítványok szerepvállalására is támaszkodni lehet. Az értékfelmérő munka természetesen nem nélkülözheti a hivatalos szervek - elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park - szakértőinek közreműködését sem. Nem is célszerű a Nemzeti Parktól függetlenül ilyen felmérő munkát folytatni. Azonban a Nemzeti Park Igazgatóság kötelezően végzett felméréseit kiegészítve egy jóval bővebb természeti értékkataszter létrehozása a Bakonyalja Natúrparkban a sajátos helyi természeti értékek hosszú távú védelmének, megőrzésének és bemutatásának az alapjait teremti meg. Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az oktatásban A mai kor igényei szerint alapvető, hogy az értékfelmérés informatikai alapokon történjen. Vagyis az összegyűjtött sokrétű adathalmaz a megfelelő informatikai módszerekkel kerüljön feldolgozásra és rendszerezésre. A térinformatikai adatrendszerekben történő tárolás lehetővé teszi a területi adatokban és a kapcsolódó információkban bekövetkező változások egyszerű és gyors nyomon követését, a természeti értékkataszter folyamatos aktualizálását.


21


Az értékfelmérés és a rendszerező munka eredményeképpen felépülő gazdag ismeretanyag közkinccsé tétele legalább akkora fontosságú, mint maga a gyűjtés. A Natúrparknak ez az értéktára vonzerőül szolgál a potenciális látogatók számára. A bemutatás mellett elő kell segíteni, hogy ez a sokrétű ismeretanyag a helyi iskolai oktatásban is hasznosuljon. A mindennapi oktatás-nevelés részévé kell tenni a diákok Natúrparkról szóló ismereteinek folyamatos bővítését. Kulturális, történeti értékek felmérése A Natúrpark történeti, kulturális értékeinek számbavétele hasonló célokat szolgál, és hasonló alapokon valósítható meg, mint a természeti értékek felmérése. Jelenleg a Bakonyalja településein fenntartanak ugyan három emlékházat és két tájház is működik, de e kiállítások nem nyújtanak teljes képet a térség történeti múltjáról, kultúrtörténeti, néprajzi értékeiről. Ezért lényeges feladat az egyes településeken fellelhető tárgyi és nem tárgyi értékek, emlékek felkutatása. A néprajzi vonatkozású tárgyi emlékek sorában az évtizedekkel, akár évszázadokkal ezelőtt itt élők életformáját jól jellemző használati tárgyait, a gazdálkodás során használt munkaeszközeit, a népi viselet jellegzetes ruhadarabjait, stb. kell minden településen összegyűjteni ahhoz, hogy e tárgyi emlékek fennmaradjanak, és bemutathatók legyenek. A nem tárgyiasult népi emlékek között az e vidékről származó és az idősek körében ma is ismert dalok, játékok, sajátságos ételek elkészítési módjai, stb. jöhetnek szóba. Törekedni kell a már működő emlékházak kiállítási anyagának bővítése céljából további tárgyak, dokumentumok, emlékek felkutatására. Helytörténettel behatóan foglalkozó pedagógusok, lelkészek, lokálpatrióták bevonásával, gazdag helyi ismeretanyagukra építve minden Natúrpark-településen részletesen össze kell gyűjteni a településtörténet valamennyi tárgyi, írásos emlékét, helyi történeteket, a településhez, vagy bizonyos helyekhez, itt élt személyekhez kapcsolódó legendákat. Hasonló módon a települések nevezetes, valamilyen szempontból kitüntetett helyeit, mint például híres fák, erdőrészletek, dombok, történelmi események helyszínei, csatahelyszínek, neves személyiségek által egykoron felkeresett helyek, stb. Az értékfelmérő és a rendszerező munka - hasonlóan a természeti értékek esetében javasolthoz - jelentős részben épüljön a helyi iskolák, civil szervezetek, egyes személyek aktív szerepvállalására: Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, Agora Vidékfejlesztési Alapítvány, Vérteskethelyért Közalapítvány, Bársonyosért Közalapítvány, Keréktelekiért Közalapítvány, bakonyszombathelyi Faluszépítő Egyesület, ászári Jászai Mari Nyugdíjas Klub, stb. Hasonló módon bevonhatók felsőoktatási intézmények is, elsősorban a tudományegyetemek, főiskolák néprajz, népművelő, szociológia tanszékei. Nem kerülhető meg, és javasolt is az együttműködés a kulturális értékek megőrzésével hivatalból foglalkozó központi szervek - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az illetékes Múzeum Igazgatóság - szakembereivel. Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az oktatásban A természeti értékek esetében részletezett informatikai alapokon történő rendszerezés fontossága e vonatkozásban is hangsúlyos.


22


A Natúrpark történeti vonatkozású értékeinek összegyűjtése és rendszerezése az előfeltétele annak, hogy a térségben további tematikus kiállítások, tájházak, gyűjtemények nyíljanak, amelyek funkciója a megőrzés mellett a helyi értékek közkinccsé tétele is egyben. A bemutatás mellett a kulturális, helytörténeti vonatkozású ismeretanyag egyes elemeinek a beépítése a Natúrpark-településeken az iskolai oktatásba, nevelésbe elengedhetetlen. Mindez a helyi identitásérzés erősítése, a térséghez, a Bakonyaljához és ezen keresztül a Natúrparkhoz tartozás érzés elültetése tekintetében sem elhanyagolható jelentőségű. Fenti feladatok megvalósítása a Natúrpark valamennyi települését érinti. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat

Megvalósításra javasolt tagozat

Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozat Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az Természetvédelmi, környezetvédelmi, oktatásban örökségvédelmi tagozat Kulturális, történeti értékek felmérése Kulturális, hagyományőrző tagozat Természeti értékek felmérése

Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az oktatásban

Kulturális, hagyományőrző tagozat

Kapcsolódó programjavaslat • •

Táborok szervezése, gyerekprogramok Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás


23


A hivatalos védelem alatt álló területek kiterjesztése A javaslat a potenciálisan védelem alá helyezhető területekre és a meglévő helyi védettségű területekre alapozottan a hivatalos védettséget élvező természeti értékek területének növelését, és magasabb védelmi kategóriába sorolását, a ma még nem védett értékek védetté nyilvánítását célozza. A Bakonyalja területén országosan védett természeti terület nem fordul elő, de több településen is találhatók már ma is hivatalos védelmet élvező helyi védettségű területek. Ezek megőrzése mellett a Natúrparkban hangsúlyt kell fektetni a térségben fellelhető - ma még csak szűk körben ismert, hivatalosan nem védett - további természeti értékek feltárására is. A Natúrpark megalakulását követően a védett területek kiterjesztése javasolható. Ennek megfelelő módja lehet, hogy több település együttesen alakítson ki területén egy nagyobb kiterjedésű helyi védettségű területet, ahogyan az több vértesi településen is megtörtént. További helyi védettségű területek kialakítására javasolt megvizsgálni elsősorban a Bakonyaljának táji, természeti szempontból értékes erdőrészleteit, réteket és a vízfolyások völgyeit, tavakat. A Cuhai-Bakony-ér, a Hajmás-patak, a Súri-patak, a Jávorfaér, a Concó, a Császár-ér völgye lehet potenciálisan alkalmas helyi védettségű területek kialakítására. A védett területek kiterjesztésének előfeltétele a Természeti értékek felmérése javaslatban megfogalmazottak alapján a települések természeti környezetének alapos felmérése és értékelése. Előzetesen Súr, Tárkány, Bársonyos, Bakonyszombathely, Aka, Csatka, Réde javasolható a védelemre érdemes további természet értékek feltérképezésére. Javasolt elkészíteni a Bakonyalja Natúrpark területére teljes egészében kiterjedő „Tájmegőrzési - természetvédelmi fenntartási kerettervet (intézkedési tervet)”. Ennek hangsúlyos részét kell, hogy képezze - összhangban a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programmal - a patakvölgyek, rétek, legelők rendben tartása is. A Natúrpark területét az újonnan kijelölésre kerülő Natura 2000 területek csak minimális mértékben érintik, a Natúrpark keleti térségében. A Bakonyalján fellelhető természeti értékek bemutatásának egyik ajánlott módja lehet a környéken tipikus élőhelyeket, társulásokat bemutató természetismereti tanösvény létesítése. A tanösvény a kezdeti időszakban elsősorban a helyi lakosság számára nyújthat átfogó képet a szűkebb környezetükben megtalálható értékes élőhelytípusokról, a későbbiekben tehet szert térségi jelentőségre, ami a Natúrpark látogatott színhelyei sorába emelheti. A fejlesztési javaslat megvalósítását koordináló tagozat Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozat Kapcsolódó programjavaslat • •

Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás


24


Épített környezet védelme, a településkép javítása A programjavaslat célja azoknak a településrendezéssel, az épített környezet alakításával összefüggő feladatoknak a meghatározása, amelyek hozzájárulnak a települési környezet minőségi fejlődéséhez, elősegítik az épített értékek megőrzését, és a Natúrpark településeinek fejlesztésénél egységes településrendezési elvek és településesztétikai szempontok érvényesülését. A Bakonyalja települései jobbára szép, tájilag változatos természeti környezetben fekszenek, sok esetben hangulatos településképpel. Az ősi településmagok, egyes településrészek megőrzésre, megőrizve fejlesztésre érdemesek, mások viszont mind az épített környezet, mint a környezeti elemek tekintetében javítást igényelnek. A településkép megőrzése során különös hangsúlyt kell fektetni a hagyományos településszerkezet, a falusias településkép megőrzésére. E szempontokat a településrendezési tervek készítésekor kell érvényre juttatni. Javasolt a Natúrparktelepülések rendezési terveinek egységes szempontok szerinti térségileg összehangolt elkészíttetése. A településkép, azon belül is az épített környezet különösen védendő elemei a Bársonyos, Bakonyszombathely, Ászár, Tárkány, Kisbér, Kerékteleki, Súr határában kialakult szőlőhegyek és pincesorok. A hagyományőrző építkezés támogatása jó módja a településkép tudatos formálásának. Javasolt néhány egyedi háztípus főbb jellemzőinek megterveztetése abból a célból, hogy a helyi építéshatóságok elsősorban e típusokat ajánlják az építkezők számára. Az építési engedélyek elbírálása során a Natúrpark Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozatának véleménye is figyelembe vételre kerüljön. Az építészeti kultúra emelése, az igényesség iránti elkötelezettség erősítése érdekében javasolt egy „Szép házak a Bakonyalján” díj megalapítása. A közterületek gondozása - amellett, hogy települési feladat - a Natúrpark tekintetében is kiemelkedően fontos, hiszen az idelátogatók első benyomás élménye nagyrészt a településkép, az utcakép által alakul ki. Ezért az egységes utcafásítás, az árokpartok rendben tartása, rendszeres kaszálása, a felszíni vízelvezetés megoldása jelölhető meg elsődleges feladatként. A parképítés, az egységes megjelenésű, tetszetős összképet mutató közvilágítás elemeinek megtervezése és elhelyezése, fajátszóterek kialakítása egyes köztereken, a nagyobb látogatottságú Natúrpark-helyszíneken és a családos programok helyszínein középtávú feladatként ugyancsak lényeges. A települési környezet megóvásának aktív formái közül a rendszeres szemétgyűjtési akciókat, a térségben ismert illegális hulladéklerakók felszámolását érdemes megszervezni. Illegális hulladéklerakók ismertek többek között pl. Réde és Csatka határában. Azonban el kell kerülni, hogy a Natúrpark-gondolat pusztán hulladékgyűjtő akciókká degradálódjon. A települési épített értékek és a településkörnyezet megóvására, védelmére tett intézkedések legyenek összhangban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szempontrendszerével. A településkép javításának, a közterületek és a porták megjelenésének is jót tenne a „Virágos Bakonyalja” mozgalom beindítása.


25


Az épített környezet egyes elemeinek, és a településképnek a védelme olyan folyamatos odafigyelést igénylő feladat, amelyből a térségben tevékenykedő civil szervezetek Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, Agora Vidékfejlesztési Alapítvány, Vérteskethelyért Közalapítvány, Bársonyosért Közalapítvány, Keréktelekiért Közalapítvány, bakonyszombathelyi Faluszépítő Egyesület, ászári Jászai Mari Nyugdíjas Klub - is eredményesen működhetnek közre. A fejlesztési javaslat megvalósítását koordináló tagozat Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozat Kapcsolódó programjavaslat • • •

Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése Környezetkímélő iparfejlesztés Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás


26


Üdülés-idegenforgalmi fejlesztési javaslatok A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása A programjavaslat célja a Bakonyalja mint egységes táj, és a térség települései nyújtotta kedvező adottságokra építve a hangulatos családi üdülést, a vidéki életvitelt bemutató, abban tevékeny részvételi lehetőséget is felkínáló falusi turizmus alapjainak megteremtése és fejlesztése olyan szintre, hogy a falusi üdülés a Natúrpark egyik védjegyévé váljék. A falusi turizmus szállásférőhely és vendégfogadási feltételeinek megteremtése A falusi turizmus külső feltételei kiválóak a Bakonyalja Natúrpark területén a békés, nyugalmat árasztó, de ugyanakkor változatos programlehetőségeket is kínáló vidéki környezet jóvoltából. Annak érdekében, hogy a falusi turizmus a Natúrpark egyik igazi védjegyévé válhasson, a falusi turizmus hálózatának kiépítése nem nélkülözheti kezdetben sem az anyagi, sem a szellemi ráfordítást, a tanácsadást, a szervezésben nyújtott hathatós segítséget. Az üdülés-idegenforgalom helyi feltételeinek megteremtése, ezen belül kiemelten a falusi turizmus fejlesztése alkalmas a táj harmóniáját és a Natúrpark-települések nyugalmát egyaránt megőrző, a településkép jelentősebb változtatását elkerülő fejlődés biztosítására. A falusi vendéglátás alapvető feltétele az effajta üdültetésben részt venni szándékozó helybéliek portáinak alkalmassá tétele vendégfogadásra. Ez magába kell, hogy foglalja a szállásférőhelyek kialakítását és az étkeztetési lehetőséget. Jelenleg a Bakonyalja öt települése - Aka, Bakonysárkány, Császár, Kisbér, Réde - rendelkezik a falusi turizmus feltételeinek megfelelő szálláshellyel. A Natúrpark falusi turizmus fejlesztésére javasolt célterületének településein, de hosszabb távon valamennyi településen meg kell teremteni a falusi vendégfogadás feltételeit. Ezáltal tehető területileg kiegyenlítetté a kínálat, és a jelenlegi alig több mint kéttucatnyi férőhelyet biztosító falusi turizmus szálláshely kapacitás is növelhető. A falusi turizmus fogadóhelyein a szállásférőhelyek biztosítására felújított, a kulturált vendéglátás, vendégfogadás feltételeit nyújtani képes, hangulatosan, korhű elemeket is felvonultatva berendezett porták kialakítása szükséges. Komfortfokozatát tekintve komfort nélküli, félkomfortos, komfortos, illetve összkomfortos magánszálláshely kialakítása is javasolt, a kínálat szélesítése érdekében. A falusi turizmusban részt vállalni kívánó magánszálláshelyek kialakításánál a legkívánatosabb, legkeresettebb módozatok megvalósítására javasolt törekedni, melyek az alábbiak: • egy különálló parasztház korhű bútorral berendezve, felszerelt konyhával, folyóvizes fürdőszobával és lehetőleg téli fűtési lehetőséggel, • különálló lakrész (külön bejárattal), ahol a gazda nem zavarja a vendéget a fenti feltételekkel, akár félpanzió vagy teljes ellátás felajánlásával természetesen térítés ellenében, • több szoba kialakítása a tetőtérben vagy különálló házrészben közös fürdőszobával, konyhával, társalgóval a kevesebb pénzű turisták számára.


27


A falusi turizmusban résztvevő portákon a szállásférőhely biztosításán túl feladat a teljes körű vendéglátás feltételeinek megteremtése igény szerinti étkezéssel, szabadidős, ház körüli programok lehetőségével. A gasztronómiai kínálatban szerepeljenek házias ételek, a Bakonyalja térségére jellemző speciális tájjellegű ételek. A városból érkező vendégek számára élményszerű, ha az étkezéseken túlmenően fogyaszthatnak a kertből zöldséget, gyümölcsöt. A frissen fejt tej, és a tojás fogyasztásának lehetőségét is biztosítani kell. A falusi turizmus vendégkörében a családok meghatározó szerepet játszanak. Ezért a falusi vendéglátás fogadóhelyein különös figyelmet kell fordítani a kisgyermekes családok igényeire. A porták udvarán legyen kialakított tér a gyermekek számára is, ahol homokozó, hinta, csúszda, kicsi medence, stb. helyezhető el. A település és a környék bebarangolására és a látnivalók felfedezése céljára javasolt helyben a kerékpárkölcsönzés lehetőségét is megteremteni. A vendégek aktív részvételének lehetővé tétele a falusi életvitelben Akkor beszélhetünk klasszikus falusi turizmusról, ha az tartalmasabb üdülést, és egészen különleges élményeket kínál az alapfeltételnek számító szállásadáson és étkezési lehetőségen túl a vendégek - jellemzően családok - számára. A vendégek számára lehetőséget kell nyújtani, hogy bekapcsolódhassanak a falusi életvitelbe, sőt aktív részeseivé váljanak a vidéki életformának. Ilyen elemek lehetnek többek között: a háziállatok gondozása, a kertészkedés, a gyümölcsszedés, a szüret, a tehénfejés, a lúdtépés, a birkanyírás, a disznóvágás, stb. A több napig, akár egy-két hétig a portán lakó vendégek kivehessék részüket olyan ház körüli tevékenységekből, amelyekre másutt nincs lehetőségük, amelyek egykoron a falusi mindennapok részét képezték: sajtkészítés, vajköpülés, túrókészítés, gyümölcsaszalás, lekvárkészítés, befőzés, stb. Ezen keresztül tevékenyen végigkísérhetik egy-egy tipikusan vidéken előállított termék, élelmiszer elkészültét. Egyes falusi vendéglátásra berendezkedett portákon - esetleg külön e célra kemence megépítésével - javasolt bemutatószerűen a kenyérsütést lehetővé tenni, annak főbb munkafázisaival együtt. A házi konyha helyi jellegzetességei közül bizonyos sütemények elkészítése, sütése is megtanítható az érdeklődő vendégeknek. A rétes nyújtása és feltekerése is ma már ritkán látható konyhai műveletnek számít, amit érdemes lehet bemutatni. A Natúrpark falusi vendégfogadás fejlesztésével kapcsolatos feladatainak elvégzése során együtt kell működni a falusi turizmust koordináló, felügyelő országos, megyei szervezetek - Falusi Turizmus Országos Szövetsége, Komárom Esztergom megye Falusi Turizmusért Egyesület, a megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Tourinform irodák, stb. munkájába. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat A falusi turizmus szállásférőhely és vendégfogadási feltételeinek megteremtése Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark


Turisztikai, üdülési tagozat, Vállalkozásfejlesztési tagozat 28


A vendégek aktív részvételének lehetővé tétele a falusi életvitelben

Turisztikai, üdülési tagozat

Kapcsolódó programjavaslat • • •

A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése A Natúrpark védjegyeiként kezelt lovasturizmus és falusi turizmus háttérismereteinek oktatása, tanácsadás


29


Lovasturizmus fellendítése, lovasprogramok szervezése A helyzetfeltárás eredményei és a natúrpark fejlesztési célterületeinek körvonalazása rámutatott, hogy a Bakonyalja térségében a lótartás gazdag hagyományokkal rendelkezik, a lovaglásnak, lovasturizmusnak, a különböző lovasrendezvényeknek a keretfeltételei adottak, olyannyira, hogy a lovasturisztika különösen jó lehetőségei a Bakonyalja Natúrpark egyik védjegyeként vezethetők be a köztudatba. Ahhoz, hogy a lovasturisztika a Natúrpark egyik fő tématerületévé váljon, egyes specifikus fejlesztési elemek megvalósítása nem nélkülözhető, ezt célozza a fejlesztési javaslat. Lovasbázisok szolgáltatási körének szélesítése A térség öt településén - Ászár, Kisbér, Ete, Réde, Csatka - már jelenleg is olyan formában foglalkoznak a lótartással, hogy az erre épülő turisztikai lehetőségek is mind nagyobb szerephez jutnak. Ezek a szállást, étkezést, oktatást és egyéb lehetőségeket is részben vagy teljes egészében kínáló lovaspanziók tehetők - kiegészülve a térségben megvalósuló további fejlesztésekkel - a lovasturisztika bázisaivá. A lovardák egyik lényeges szolgáltatásává kell tenni a lovaglás iránt érdeklődők számára a lótartással, a lovak gondozásával kapcsolatos alapvető ismeretek, és természetesen a lovaglás technikájának elsajátítását a kezdő szinttől a haladóig, az igényeknek megfelelően. A lovasoktatás lehetősége komoly vonzerőt jelent. Egyediséget vihet a lovardák kínálatába, olyan kisebb kiállítások berendezése, amelyek komplex ismereteket nyújtanak a lótartás térségi múltjáról, aktuális helyzetéről, a Bakonyalján tartott jellemző lófajtákról, esetleg az itteni istállókból kikerült híres versenylovakról. A kiállításokon a fontosabb lószerszámok, az istállók felszerelési tárgyai, fényképek is bemutathatók. A lovaspanziók, mint vendéglátó és szállásadó helyek is színvonalas szolgáltatásokat nyújtsanak, a vendégek komfortigényének mind jobb szinten történő kielégítése érdekében. A lovasbázisokon lehetőség szerint szélesíteni kell az igénybe vehető kiegészítő jellegű, de a vendégek ott tartózkodását élményszerűbbé tevő szolgáltatások körét. Javasolt szolgáltatások: szauna, úszómedence, teniszpálya, kerékpárbérlési lehetőség, fitnessz-terem, rendezvényterem, bowling, biliárd, stb. A lovaglási, gyakorlási lehetőséget nagyban segíti, ha fedett lovarda is rendelkezésre áll. Ezért a Natúrpark lovasbázisain rossz időjárási körülmények közötti oktatást, gyakorlást és a nyári hónapok jelentette fő idegenforgalmi szezon jelentős széthúzását is lehetővé tevő fedeles lovardák megvalósítása javasolt. A haladó szintű lovasok igényeinek kielégítésére akadálypályák létesítése javasolható. A szabad kapacitással rendelkező lovardák esetében érdemes megvizsgálni lovak bértartásának lehetőségét. Ennek előnyei kétféleképpen is érzékelhetők. Egyrészt számolni lehet a bértartásból származó közvetlen bevételek növekedésével, másfelől pedig várható a lovasbázisok által kínált egyéb szolgáltatásokat is igénybevevő fizetőképes kereslet gyarapodása. A Natúrpark lovasbázisainak kínálatát össze kell hangolni olyan értelemben, hogy mindegyik lovasközpont a lovaglási lehetőségen túl valamiféle többletet is tudjon nyújtani, ami egyedivé teszi a kínálatát. Ezáltal a vendégek érdekeltté válnak több lovasközpont meglátogatásában is. Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

30


A lovardák szempontjából is előnyös, ha a Natúrpark egyéb kínálata kapcsolható a lovaspanziók nyújtotta lehetőségekhez. Ezért célszerű a horgászati lehetőségek, a kijelölt gyalogos- és, kerékpártúraútvonalak, stb. kapcsolódási lehetőségeit is feltárni. A fejlesztési programjavaslatban megfogalmazottak célterületét Kisbér, Ászár, Ete, Réde és Csatka jelenleg is működő lovardái jelentik. Lovasprogramok, bemutatók szervezése A Natúrpark lovasbázisai azáltal válhatnak a lovasturisztika igazi szervezőközpontjaivá, ha ott a lovaglással, a lósporttal, a lovas túrákkal kapcsolatban szerteágazó programkínálat válik elérhetővé a Natúrpark vendégei számára. A Bakonyalja lovaspanzióiban az alábbi lovasprogramok, rendezvények javasoltak a lovasbázisok területén: lovasversenyek, díjugratás, lóápolási bemutatók, istállólátogatások, fogathajtó bemutatók, csikósok bemutatója, lovasakrobatika. Családok, gyerekek számára a fogatozási lehetőség is ajánlható. A lovasbázisok feladata ugyancsak olyan egy vagy többnapos lovasprogramok szervezése is, amely azon túl, hogy turisztikai vonzerőt jelent, a Natúrpark egy-egy térsége jobb megismerését is elősegíti. Ilyen programok sorába felvehetők a sétakocsizás, a téli hónapokban a lovasszánozás, a túralovaglás, a tereplovaglás. A lovastúrák egyrészt csillagtúra jelleggel a lovardák szűkebb környezetét érinthetik, de célszerű a Natúrpark nagy részét bejáró körtúrák megszervezése is, a lovasbázisok érintésével, szállásadással és vendéglátással. Az ászári lovarda frissen megvalósult fejlesztései eredményeképpen elkészült díjhajtó, akadályhajtó és terephajtó pálya, és a település jó megközelíthetősége lehetővé teszi országos szintű lovasversenyek megrendezését is, ami a Natúrpark programkínálatának is fontos eleme lehet. Érdekes, sajátos színfolt lehet a kínálatban a hagyományőrző lovasíjászat. Ugyanilyen jelleggel a Natúrpark déli térségének erdeiben a vadászlovaglás, illetve látványos lovas vadászati bemutatók megtartása is hagyományteremtő lehet, amelyre minden szezonban lehetőség van. A lovaspanziók egyik speciális szolgáltatásává tehető a gyógylovagoltatás. A Natúrparkban található lovardák - hasonlóan a Kisbéri Ménes Majorhoz - aktívan részt vállalhatnának gyermek- és ifjúsági lovastáborok megszervezésében, lovaskurzusok tartásában. A Bakonyalja Natúrpark egyedi kínálati elemeinek összekapcsolására borkóstolással is egybe kötött lovastúrák szervezése javasolt az Ászár-Neszmély borvidék Natúrparkhoz tartozó településeibe. A feladatok összehangolása során a Natúrpark Turisztikai, üdülési tagozata működjön együtt a Magyar Lovas Turisztikai Szövetséggel, a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetségével és a Magyar Lovasterápia Szövetséggel. Lovastúra útvonalak kijelölése A Natúrpark lovastúraútvonalai kijelölése során érvényesíteni kell azt a szempontot, hogy a lovastúraútvonalak a Bakonyalja minél több látnivalóját fűzzék fel olyan módon, hogy egy-egy túraútvonal bejárásával a Natúrpark több nevezetessége is érinthető legyen. A Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

31


Bakonyalja nevezetes helyeit felfűző lovastúraútvonalak kijelölése szükséges több alternatív lehetőséggel. Emellett lényeges szempont, hogy a lovas túrázás számára ajánlott útvonalak csak a minimálisan szükséges mértékben vezessenek autóforgalom által érintett közutakon. A Natúrpark lovastúra útvonalainak kijelölésekor figyelembe kell venni a Bakonyalja térségében korábban tanulmány-szinten kijelölt lovasútvonalakat is. A lóháton történő túrázás e kirándulási forma sajátosságaiból adódóan elsősorban a természeti területek, a változatos tájak bejárására alkalmas, és kevésbé a beépült települési területek felfedezésére. Ezért a lovastúra útvonalak túlnyomóan a települések határában kerüljenek kijelölésre. A túralovaglás ajánlott útvonalainak kijelölése magában kell, hogy foglalja a túraútvonalak terepi jelölését, útbaigazító, területismertető és praktikus információkat nyújtó tájékoztató táblák elhelyezését, a vízvételi lehetőségeket és pihenőhelyeket. A lovastúraútvonalak kerüljenek térképi megjelenítésre is, és ezek a térképek kerüljenek be a Natúrpark információs anyagaiba. A Natúrpark területén kijelölésre javasolt, több települést felfűző lovastúra útvonalak: • Réde (Lesaljamajor) - Cuhai-Bakony-ér völgye és erdői - Bakonybánk • Réde (Lesaljamajor) - Hajmás-patak - Hajmáspusztai tavak (kívül esik a Natúrparkon) • Réde (Lesaljamajor) - Pogány-bükk – Csatka • Csatka - Súr • Kisbér - Hántai tavak - Feketevízpuszta - Réde / Csatka • Kisbér - Concó-patak völgye - Tárkány • Ászár - Kerékteleki - Bársonyos - Öreghegy - Tárkány (Ölbőpuszta) • Ete - Vérteskethely / Császár - Bakonysárkány A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Lovasbázisok szolgáltatási körének szélesítése Lovasprogramok, bemutatók szervezése Lovastúra útvonalak kijelölése


Turisztikai, üdülési tagozat, Vállalkozásfejlesztési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat

Kapcsolódó programjavaslat • • • •

Táborok szervezése, gyerekprogramok A családi sport, tömegsport feltételeinek megteremtése, téli sportlehetőségek és programkínálat fejlesztése A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése A Natúrpark védjegyeiként kezelt lovasturizmus és falusi turizmus háttérismereteinek oktatása, tanácsadás


32


Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása A Bakonyalja Natúrpark eredeti vidéki hangulat megélésére alkalmas települései, a falusi turizmus deklarált fejlesztése egyaránt igényli a még meglévő kézműveshagyományok és népi kismesterségek ápolását, fenntartását, illetve további mesterségek meghonosítását a térségben. Ennek megvalósítását célozza a fejlesztési javaslat. A ma is művelt kézműves és iparos tevékenységek ápolása A Bakonyalján Súr, Bakonysárkány és Ete azok a települések, ahol ma is dolgoznak egykori foglalkozásokat művelő mesteremberek. A vesszőfonás és a kosárfonás, a kovács- és kádármesterség, valamint a fafaragás tanulmányozható a műhelyekben. E mesterségek megléte már önmagában is, de az eredeti műhelyek, az elkészült kézműves remekek együttesen a Natúrpark különös idegenforgalmi potenciálját jelentik, amelynek megőrzése és a Natúrpark turizmusának szolgálatába állítása közös feladat. A hagyományos foglalkozások művelőinek támogatása több szinten kell, hogy megvalósuljon. Egyrészt e tevékenységek általános elismertségét kell fokozni, a műhelyeket és az ott elkészült tárgyakat, termékeket népszerűsíteni. A mesterségek művelőiben tudatosítani kell, hogy munkájuk, az általuk fenntartott kézműves hagyomány fontos része a Natúrpark gondolatvilágának. Másrészt a lehetséges pályázati forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítésével, és a Natúrpark Egyesülettől kapott különböző támogatásokkal, kedvezményekkel kell ösztönözni a kézműves és iparos mestereket tevékenységük folytatására. Ide sorolandó anyagi támogatás nyújtása a műhelyek működtetési költségeihez, a járulékos fenntartási költségekhez, az anyagbeszerzéshez, stb. A megfelelő szakmai színvonalat képviselő és a kellő elhivatottsággal is rendelkező utánpótlás kineveléséről is gondoskodni kell. Oktatási, képzési hozzájárulás nyújtása jelenthet e téren segítséget. A helybéli fiatalok körében is ösztönözni kell egy-egy kézműves mesterség professzionális szinten történő elsajátítására. Az elkészült kézműves és iparos termékek értékesítésének megszervezése is hozzájárul a mesterségek fennmaradásához és tartós ápolásához, mivel ezáltal biztosítható a mesteremberek számára a munkájukból történő megélhetés. A Natúrpark Kht a reklámozást és az értékesítést részben vagy teljes egészében is felvállalhatja. Ennek egyik módja lehet egy vagy több „Natúr Bolt” létesítése, ahol a Bakonyalja egyedi termékei között a kézműves termékek értékesítésére is van mód. A kézműves és iparos tevékenységek és ezek műhelyei akkor válhatnak igazán turisztikai vonzerővé, amennyiben az idelátogatók testközelből ismerkedhetnek e mesterségekkel, eredeti környezetben tanulmányozhatják, sőt ki is próbálhatják azokat. Ennek érdekében szükséges műhelylátogatások lehetővé tétele, ahol lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a látogatók akár be is kapcsolódhassanak az egyes munkafázisokba. A kézműves műhelyek látogathatóságának fontos feltétele az alapvető higiénés feltételek - mosdók, kézmosó - biztosítása a vendégek részére.


33


Újabb kézműves tevékenységek meghonosítása A Natúrpark programkínálatának szélesítése, az élő kézműves mesterségek jelenlétéből táplálkozó vidéki jelleg erősítése érdekében a meglévő hagyományos foglalkozások mellett további kézműves és népi iparművészeti tevékenységeket, népi kismesterségeket kell meghonosítani a Bakonyalja településeiben. A meghonosításra javasolt mesterségek között kiemelt helyet foglal el a Natúrpark lovas hagyományaihoz és arculatához jól illeszkedő lószerszámkészítés. Amellett, hogy a térség turisztikai kínálatába is beleillik ez a tevékenység, vállalkozói alapon jó üzleti lehetőséget is magában rejt, mivel a Natúrpark lovardái a termékek felvevőpiacát is jelenthetik. A nyergek, hámok, díszes ostorok, stb. készítése mellett akár fogatok, hintók és lovasszánok helyben történő készítése is elképzelhető. A kézműves mesterségek köre rendkívül tág, a Natúrparknak csak előnyére válik minél többféle foglalkozás vagy mesterség művelőjének letelepítése. Lehetőség szerint törekedni kell a Bakonyaljához valamilyen módon köthető tevékenységek meghonosítására, amelyek pl. innét származó alapanyagot dolgoznak fel, korábban is művelték ezen a vidéken, stb. Ilyenek lehetnek, pl. a bőrdíszművesség, a famegmunkálás, a csuhékészítés, stb. Ezek mellett természetesen a papírmerítés, az üvegfestés, az agyagozás, a hímzés és sok egyéb kézműves tevékenység meghonosítható. A Natúrpark azon településein javasolt az új mesterségek letelepítése és műhelyek létesítése, ahol jelenleg nincsenek látogatókat nagy számban vonzó bemutatóhelyek. Kézműves és iparos foglalkozások, valamint népi iparművész tevékenységek letelepítésére elsősorban Tárkány, Aka, Bakonysárkány, Vérteskethely, Csép és Ete javasolt. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Megvalósításra javasolt tagozat A ma is művelt kézműves és iparos Kulturális, hagyományőrző tagozat, tevékenységek ápolása Vállalkozásfejlesztési tagozat Újabb kézműves tevékenységek meghonosítása Vállalkozásfejlesztési tagozat


Falunapok megszervezése, vásárok, „nevezetes események” megrendezése minden településen Környezetkímélő iparfejlesztés


34


Tájházak, falumúzeumok berendezése A programjavaslat célja a helyi életformát, a tájjal szoros harmóniában élő emberek életmódjának jellegzetességeit, eszközeit, használati tárgyait bemutató állandó kiállítások megvalósítása a Bakonyalján. A programjavaslat megvalósíthatóságának előfeltétele az értékvédelmi javaslatok között szerepeltetett térségi kulturális, történeti értékfelmérés elvégzése. A kiállítások anyagának összegyűjtése, és a tematika összehangolása A Bakonyalja településeiben ma mindössze öt helyütt működik a térség kultúrtörténetének egy-egy szeletét bemutató kiállítás, múzeum. A Natúrpark vidéki életmódot bemutató, a térség ma még jószerével kiaknázatlan természeti és kulturális értékeire és az itt fellelhető nyugalomra építő, a falusi turizmust széles körben meghonosítani kívánó fejlesztési politikája további kiállítások, tájházak, múzeumok berendezését igényli az értékmegőrzés és a programkínálat szélesítése érdekében. A Bakonyalja településein élők hagyományaival, életformájával megismertető újabb kiállítások, bemutatóhelyek létesítéséhez minél előbb össze kell gyűjteni minden egyes településen a házaknál, családoknál, az önkormányzatoknál, az iskolákban, a helytörténettel foglalkozó tanároknál, lelkészeknél, vagy egyéb helyütt fellelhető használati tárgyakat, gazdasági eszközöket, ruházatot, írásos emlékeket, családi ereklyéket, régi fényképeket, stb. Ideális esetben a kiállítás céljára történő gyűjtemény felajánlások útján növekedhet, de az anyag megvásárlás, bérbe vétel útján is gazdagodhat. Az egyes tájházak, falumúzeumok berendezése során hangsúlyt kell fektetni a kiállítás tematikájának koncepcionális kialakítására, pl. időrendi, tevékenységek szerinti, életmód szerinti, stb. Az összegyűjtött, bemutatásra szánt anyagok kiállításokba történő rendszerezésénél célszerű e téren jártas szakemberek útmutatására támaszkodni, pl. együttműködni a Megyei Múzeumok Igazgatóságával. Feltétlenül indokolt a Natúrparkban megnyíló több tájház kiállítási anyagának egymással és a már meglévőkkel történő összehangolása abból a célból, hogy tudjon valamiben plusszt nyújtani egyik helyszín a másikhoz képest. Egyik településen pl. az életmód, másikban a tájegységre jellemző gazdálkodás tárgyi eszközei, másutt a néphagyományok, stb. kerüljenek bemutatásra. Csak így biztosítható az érdeklődés tartós fenntartása és a Natúrpark újabb és a már jelenleg is működő kiállítóhelyeinek egyenletes látogatottsága. Az újabb kiállítások létrehozására javasolt területek meghatározása A kiállításra, bemutatásra szánt anyag összeállítása mellett ugyanilyen fontosságú, de más természetű feladat a meglévőkön túl újabb - lehetőség szerint állandó - kiállítások, múzeumok berendezésére alkalmas porta, régebbi építésű parasztház kiválasztása, megvásárlása, esetleg bérbevétele. E célra számba kell venni a települések ingatlanvagyonát. Ha van olyan ingatlan, amelyik üresen áll, illetve önkormányzati tulajdont képez, az lehet a legalkalmasabb tájház, vagy bemutatóterem céljára. Az önkormányzatok ingatlanpolitikájával szoros összhangban kell, hogy legyenek a Natúrpark támasztotta kívánalmak ilyen téren is. Legkedvezőbb, ha az önkormányzat fel tud ajánlani saját tulajdonú ingatlant tájház vagy falumúzeum céljára, de elképzelhető az is, hogy a Natúrpark Kht. bérli a megfelelő épületet. Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

35


Az újabb bemutatóhelyek, tájházak létrehozására elsősorban a Natúrpark olyan - kissé periférikus helyzetű - települései javasolhatók, amelyek turisztikai kínálatában jelenleg kevesebb kultúrtörténeti látnivaló, rendezvény szerepel. Ilyenek Tárkány, Ete, Vérteskethely, Császár, Aka és Réde. Rédén lehetőség van a lovászkodással összefüggő kiállítás berendezésére is. Másrészt viszont a Natúrpark szervezésében és programkínálatában is vezető települések közül Súr, Bakonyszombathely és Bársonyos javasolható. Bársonyoson célszerű a borkultúrát, a borkészítés hagyományait és jelenét bemutató kiállítás létesítése. A kezdeti időszakban azokon a településeken javasolt a múzeumok berendezése, ahol az ehhez szükséges épületet, telket az önkormányzat biztosítani tudja, és a működtetési, fenntartási költségek is alacsonyan tarthatók. A múzeumok, bemutatóhelyek turisztikai termékként történő fejlesztése A tájházak, hagyományőrző kiállítások olyan állandó pontnak tekinthetők a Natúrpark turisztikai kínálatában, amelyek az idegenforgalmi szezontól függetlenül az év bármely szakában vonzerőt jelentenek, ezért a kezelésükkel, fenntartásukkal, marketingjükkel kapcsolatos feladatok különös odafigyelést igényelnek. A tájházak, vagy falumúzeumok fix nyitvatartási rend szerint működjenek, ami - az információs kiadványokban való rendszeres megjelenés esetén - lehetővé teszi az idelátogatók számára az előzetes programtervezést. Jó megoldás az is, ha a nyitvatartási időn kívül megoldható a kiállítás soron kívüli megtekintése. A bemutatóhelyek, múzeumok közvetlen környezete, mint turisztikai fogadóterület kerüljön fejlesztésre. A parkolási lehetőségek, a kerékpártárolás biztosítása, a vizesblokkok, a büfék és vendéglátóhelyiségek, a hulladékgyűjtők, az információs táblák, az idegenvezetés, stb. biztosítása olyan színvonalon történjen, ami valóban a Natúrpark fontos turisztikai célpontjaivá emeli e létesítményeket. A tájházakba, kiállításokra szóló belépők, jegyek szelvényei tetszetős megjelenésűek, informatívak legyenek, amelyeket érdemes megőrizni. Ez is komoly reklámértékkel bír a Natúrpark számára. A Natúrpark neve, logója szerepeljen minden egyes belépőn. A Natúrpark területén jelenleg is meglévő három emlékház (Ászár, Ácsteszér, Bakonybánk), valamint két tájház (Ászár, Csép) esetében a kiállítások anyagának továbbfejlesztése, a kapcsolódó lehetőségek felmérése és a programkínálat bővítése a feladat. A programjavaslatban foglaltak végrehajtásának feltétele a Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése javaslatban meghatározott feladatok következetes végig vitele. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat A kiállítások anyagának összegyűjtése, és a tematika összehangolása Az újabb kiállítások létrehozására javasolt területek meghatározása A múzeumok, bemutatóhelyek turisztikai termékként történő fejlesztése Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark


Kulturális, hagyományőrző tagozat Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat 36



Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése Gyakorlatilag valamennyi üdülés-idegenforgalmi javaslattal összefüggésben van


37


Falunapok megszervezése, vásárok, „nevezetes események” megrendezése minden településen A programjavaslat célja olyan egynapos, esetleg egész hétvégét kitöltő rendezvénysorozatok megszervezésének elősegítése a Bakonyalja településein, amelyek amellett, hogy a Natúrpark turisztikai kínálatát gazdagítják, lehetőséget teremtenek a helyi népszokások és tágabb értelemben vett kultúra megismertetésére, a térség településein előállított legkülönfélébb termékek bemutatására és értékesítésére is. Falunapok megszervezése A falunapok megszervezésénél lényeges szempont, hogy az egyes településeken megrendezésre kerülő rendezvények időben egymással összehangoltak legyenek. Azaz a hasonló kínálatot nyújtó programok ne azonos napon kerüljenek megrendezésre, viszont lehetőség szerint egyazon hétvége szombatján és vasárnapján is legyen ilyen esemény. Az effajta szervezés elősegítheti a térségben a szálláshelyet is igénybe vevő, egy vagy akár több éjszakát is itt töltő turizmus erősödését. A falunapok tematikájának térségi összehangolása vonatkozásában feladat annak a biztosítása, hogy valamennyi településen megrendezésre kerülő falunapnak meglegyen a maga sajátossága, egyedi kínálata. Ezáltal elkerülhetővé válik az érdeklődés és a látogatottság csökkenése, a falunapok nem válnak egymás konkurenciájává, és ezen túlmenően mindegyik falunapnak meglehet a saját „védjegye”, mint pl.: szüret, főzőverseny, néptánc, biotermékek vására, birkanyírás, gyógynövényvásár, stb. A falunapok időbeni ütemezésénél a ma még javarészt kizárólag a nyári hónapokra koncentráló idegenforgalmi szezon széthúzására is javasolt tekintettel lenni. Falunap megrendezésére a májusi, szeptemberi, esetleg októberi időpontok is alkalmasak, utóbbiak főként azokban a településekben, ahol a rendezvények szüreti mulatságokkal is összeköthetők: Bársonyos, Kerékteleki, Ászár, Tárkány. A falunapok mellett további rendszeresen visszatérő, vagy egyedi események megrendezésére is sort kell keríteni a Natúrpark településein. Ezek köthetők jeles dátumokhoz, a község életében vagy történetében fontos napokhoz, a szüret megkezdéséhez, a Húsvéthoz, gyümölcséréshez, stb. A Natúrpark szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó településein a szürethez kapcsolódó rendezvények, bálok, mulatságok megrendezése nyújthat különlegességet. Az eseményekre ellátogatók számára biztosítani lehet pl. a családi szüret lehetőségét, a szüreti mulatságokhoz kapcsolódó pincelátogatásokat, borkóstolást. E rendezvények keretében szakmai zsűri, illetve a közönség részvételével borversenyek is tarthatók. Ilyen rendezvény megszervezésére elsősorban Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Bakonyszombathely, Ászár, Kisbér és Császár javasolható. A Natúrpark lovashagyományokkal rendelkező településeiben, illetve a lovasbázisokkal rendelkező településekben a falunapok rendszeres programelemévé kell tenni a lovasbemutatókat, akadályugrató versenyeket, családoknak a fogatozás lehetőségét, lovasíjász bemutatót, stb. Erre elsősorban Ászár, Kisbér, Ete, Réde és Csatka javasolható. A falunapokon jusson fellépési lehetőséghez minél több helyi népdal és néptánc csoport, alkotókörök, színjátszó csoportok. Mellettük meg kell hívni lehetőség szerint szomszédos


38


Natúrpark-települések, esetleg testvértelepülések hasonló csoportjait is. A Bakony Néptánc Együttes vállaljon minél több fellépést a Natúrpark rendezvényei keretében. Annak érdekében, hogy a Natúrpark településein tartott falunapok, közösségi rendezvények felül emelkedjenek egy átlagosnak tekinthető falusi búcsú színvonalán, szükséges a minőségi programelemek biztosítása minden alkalommal. A kézművesek, vásározók között többségben legyenek az igényesebb portékával jelentkezők. Mind a vendégként idelátogatók, mind a kiállító kézművesek, iparművészek és árusok, érzékeljék, hogy a Natúrpark egyfajta színvonalat követel meg. Helyi kézművesek termékeiből rendezett kiállítások, vásárok megtartása Akár a falunapok programsorozatába illesztve, akár önálló rendezvényekként is megtarthatók a Natúrpark speciális termékeit bemutató és a népszerűsítést, értékesítést is lehetővé tevő vásárok. A helyben előállított egyedi termékek kiállításán és vásárán széleskörűen bemutathatók a Bakonyalja termékei, többek között az alábbiak: • mezőgazdasági termékek: biotermékek, gyógynövények, • élelmiszerek: tejtermékek, feldolgozott gyümölcsök, stb., • iparosok termékei: kovácsolt vas tárgyak, kádár termékek, • kézművesipari termékek: vesszőfonók, kosárfonók termékei, • népművészeti, népi iparművészeti tárgyak: fafaragók, bőrművesek, ötvösök, keramikusok termékei, • stb. Kezdetben a térségben ma is fellelhető hagyományos mesterségek művelőinek termékeit és a háztáji mezőgazdaság, élelmiszergazdaság termékeit, később az alkotótáborok, kézművestáborokban készült tárgyakat, és itt megtelepedő népi iparművészek termékeit is minél szélesebb körben be kell mutatni a vásárok keretei között. Az effajta vásárok keretében különböző kóstolókat is a rendezvények részévé kell tenni, amelyek célja ugyancsak a helyi gazdaság (élelmiszergazdaság) népszerűsítése. Sor kerülhet speciális, esetleg elfeledett helyi ételek megismertetésére, helyi borok kóstolására, stb. Egy-egy ilyen rendezvény visszatérő eseménye lehet „A Bakonyalja Natúrpark Bora” díj és ennek mintájára több kategóriában meghirdetett díjak évenkénti odaítélése, amely a helyi gazdák és iparosok, kézművesek elismeréséül is szolgál. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat


Falunapok megszervezése

Kulturális, hagyományőrző tagozat, Turisztikai, üdülési tagozat

Helyi kézművesek termékeiből rendezett kiállítások, vásárok megtartása



Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése


39


Táborok szervezése, gyerekprogramok A természetismeret, tájismeret, környezetvédelem témakörében szervezett táborok esetében cél a Natúrpark természeti szépségeinek, jellegzetes élőhelytípusainak, tájainak bemutatása, és ezen keresztül a környezettudatos nevelés alapjainak lerakása. A táborok résztvevői gyakorlati ismeretekkel gazdagodjanak, új összefüggéseket fedezzenek fel, miközben szép természeti környezetben töltik idejüket, és gazdag programokban van részük. Gyermek és ifjúsági természetismereti és lovastáborok A Natúrpark helyi értékek védelmét és a hagyományos vidéki életforma jellegzetességeinek, a lovászat gazdag hagyományainak megőrzését, bemutatását célul kitűző eszmeiségével jól harmonizál az ismeretszerzést, egyfajta szemléletmód elsajátítását szolgáló gyermek és ifjúsági táborok megszervezése. A táborok létrehozása több tématerületet is felölelhet. A gyermekek és a fiatalok számára szervezett táborok között helyt kell adni a Bakonyalja Natúrpark természeti területeit, védelem alatt álló természeti értékeit, valamint a művi beavatkozásokkal csak alig terhelt táj jellegzetességeit bemutató táboroknak. A természetismereti, tájismereti táborok keretében a résztvevők változatos gyalogos, kerékpáros kirándulások során ismerkedjenek meg a Bakonyalja természeti látnivalóival, táji értékeivel. A táborok szervezésébe és lebonyolításába a Natúrpark Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozata mellett a helyi oktatási intézmények és azok szakos tanárai, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi felügyelői, és lehetőség szerint a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület vállaljanak fő szerepet. A Bakonyalja erdeinek gazdag vadállománya és madárvilága lehetővé teszi, pl. madármegfigyelő táborok megszervezését. A középiskolás korosztály számára madárgyűrűző táborok is szervezhetők, amely a Bakonyalja madárvilágáról szerzett ismeretek gazdagításához járul hozzá. A Natúrpark megalakulásának kezdeti időszakában az értékvédelmi javaslatok között szereplő értékfelmérő táborok is idesorolhatók, ahol a helyi fiatalok mellett részt vehetnek máshonnan érkező érdeklődők is. A Natúrpark egyik sajátos kínálati eleme a Bakonyalja gazdag lovashagyományaira épít, ezért feltétlenül prioritást élvez a lovastáborok megszervezése is. A gyermekeket a lótartás alapvető ismereteivel, eszközeivel és fortélyaival, továbbá a lovaglással, mint a természeti tájak bejárására különösen alkalmas kirándulási formával megismertető lovastáborok színhelyéül a térségben már ma is működő lovardák és lovaspanziók települései - Ászár, Csatka, Ete, Kisbér, Réde - javasolhatók. Fentieken túl számtalan tematikus tábor megszervezhető, többek között különböző sporttáborok, a falusi állattartás megfigyelését lehetővé tevő táborok, fotóstáborok, stb. A táborok nem nélkülözhetik a megfelelő kapacitású és színvonalú szállásférőhely biztosítását. Nyáron megrendezésre kerülő táborok esetében megfelelő lehet a sátortábor feltételeinek kialakítása, a sátorozóhely közelében fürdési, tisztálkodási lehetőséggel. E célra iskolai tornaterem öltözője is alkalmas. Jelenleg Súron van lehetőség sátortábor kialakítására, ezen túl a községben a turistaszálló, továbbá a hitmélyítő tábor is bevonható a táboroztatásba. Ennek megfelelően Súr feltétlenül javasolt a Natúrpark Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

40


keretei között megszervezett táborok színhelyéül, ahol már jelenleg is rendszeres a képzőművészeti tábor és a zeneművészeti tábor. Bakonyszombathelyen az Ifjúsági és Sportház a sátorozás lehetősége mellett fedett szállást is biztosít, és a településen a csoportos étkezés is megoldott. A már meglévő labdarúgó, illetve néptánc-, és kézműves táborok megtartása mellett a jó feltételek kihasználásával továbbiak szervezése is javasolt. Bársonyoson és Keréktelekiben is megvan a csoportos étkeztetés és a sátorozás elvi lehetősége. Császáron is megvan a sátortábor kialakításának lehetősége és az étkeztetés is megoldható. Érdemes felvenni a kapcsolatot az Ifjúsági Szállásadók Szövetségével is. Általában a sátorozás feltételeinek, és a kapcsolódó alapinfrastruktúrának a biztosítása viszonylag kis ráfordítással megoldható, ezért javasolt a fentieken túl akár több településen is a kikapcsolódás mellett oktató-nevelő szerepet is felvállaló gyermek és ifjúsági táborok rendszeres megrendezése. A Natúrpark-táborok tartós itt tartózkodást tesznek lehetővé, ezért a szállást is igénybe vevő idegenforgalom fejlesztésének alapjául is szolgálhatnak. A táborokba érkező fiatalok megismerik a Natúrpark főbb látnivalóit, és hírét viszik távolabbra is. Alkotó és kézműves táborok A Natúrpark területén megszervezésre kerülő táborok között szerepeltetni kell a gyermekek és fiatalok mellett akár felnőttek, vagy családok részvételére is számot tartó alkotó és kézműves táborokat. Ezekben a táborokban régi, elfeledett mesterségek fortélyaival ismerkedhetnek meg a résztvevők, illetve dísztárgyak, használati tárgyak saját kezű előállításának élményét élhetik át. Az alkotó és kézművestáborok bázisai a natúrpark azon települései lehetnek, ahol vannak hagyományai a kézműves mesterségeknek, azokat ma is aktívan művelik. E tekintetben jelenleg Súr, Bakonysárkány, Ete élvez prioritást. Közülük jelenleg Súron vannak meg a táboroztatás feltételei is egyidejűleg, erre alapozottan Súron fafaragó és vesszőfonó táborok megszervezése javasolható. A ma is aktívan művelt mesterségek megismertetésére szervezett táborok mellett összhangban az Újabb kézműves tevékenységek meghonosítása javaslatban foglaltakkal - számos kézműves tevékenységre szervezhetők táborok. Ezek kínálata között szerepelhet a fafaragás, a csuhékészítés, a gyékény- és kosárfonás, a batikolás, a korongozás, a gyöngyfűzés, a gyöngyszövés, a gyertyaöntés, a papírmerítés, a szövésfonás, a bőrművesség, a nemezelés, stb. A kézműves táborok szervezésére a táboroztatás keretfeltételeit biztosítani tudó települések - Súr, Bakonyszombathely, Bársonyos, Kerékteleki, Császár - javasolhatók. Gyermekprogramok szervezése Az általában egy hét, tíz nap időtartamra tervezett táborok nyújtotta kínálat mellett célszerű egy-egy hétvégét, vagy akár csak egy napot felölelő gyerekprogramokat is megszervezni. Gyerekek számára nagy élményt nyújthatnak a különböző növények, virágok megismerését célzó felismerő, határozó túrák, kirándulások, a tipikus házi állatok életének és gondozásának bemutatására tartott kirándulások, vagy a legkisebbek számára az állatsimogatás lehetőségének megteremtése. Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

41


Gyermekeknek, de akár családoknak és bármely korosztálynak is érdekesek lehetnek a néhány órás, vagy egy napos szervezett vadlesek és madármegfigyelő túrák lehetősége, ahol a szakmai kíséret is biztosított. Gyerekeknek, családoknak egynapos lovaglási lehetőség, vagy alapfokú oktatással bemutatóval egybekötött „lovas hétvége”, kocsizás is csábító lehet. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Gyermek és ifjúsági természetismereti és lovastáborok Alkotó és kézműves táborok Gyermekprogramok szervezése


Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat, Kulturális, hagyományőrző tagozat Turisztikai, üdülési tagozat


Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése


42


A természetközeli turizmus alapinfrastruktúrájának kiépítése, a gyalogos és kerékpáros útvonal hálózat fejlesztése A fejlesztési javaslatok e csoportja a Bakonyalja kirándulásra, természetjárásra kiválóan alkalmas természeti, táji környezetére, kulturális látnivalóira alapozottan az ökoturizmus kiszolgáló infrastruktúrájának megteremtését, illetve a kiránduló-útvonalak hálózatának fejlesztését célozza. A Natúrpark kiránduló-útvonalainak fejlesztése a jellemző célcsoportok eltérő igényeire alapozottan két szinten javasolt. Egyrészt szükség van települési és településkörnyéki séta- és kiránduló-útvonalak meghatározására, másrészt a településeket összekötő, az egész térséget feltáró túraútvonalak kijelölésére. Az előbbi elsősorban a gyalogos kirándulók, a második inkább a kerékpárral túrázók érdeklődésére tarthat számot. A turistautak fejlesztése magába kell, hogy foglalja a gyalogos, a kerékpáros és a lovastúra útvonalakat. (A lovastúra útvonalak kijelölésével másik program foglalkozik) A kerékpáros turizmus fejlesztése A kerékpáros turizmus fejlesztése igényli a kerékpáros útvonalak kijelölését és a kerékpáros kirándulásokhoz kapcsolódó szolgáltatások széles körének megteremtését. A kerékpáros túrázásra a Bakonyalja kis forgalmú települési összekötő útjai illetve az erdészeti és a mezőgazdasági földutak vehetők figyelembe. A Natúrpark kerékpártúrázásra javasolt útvonalait ezen útszakaszok érintésével javasolt kijelölni. A kerékpáros útvonalak kijelölése során kettős szempontrendszert kell érvényesíteni: egyrészt a javasolt útvonalak - lehetőség szerint - kisforgalmú közutakon vagy az autóforgalom elől elzárt utakon vezessenek (önálló nyomvonalon vezetett kerékpárutak megvalósítása csak hosszú távon reális elképzelés), másrészt a Natúrpark kerékpározásra ajánlott útvonalai minél több természeti és kultúrtörténeti érték felkeresését tegyék lehetővé. A kerékpáros turizmus kibontakoztatásának fontos feltétele a speciális kiszolgáló infrastruktúra elemeinek fokozatos kiépítése. A Natúrpark-települések némelyikében álljon rendelkezésre kerékpárkölcsönzési lehetőség azok számára, akik nem kerékpárral érkeznek, illetve itt tartózkodásuk során csak rövidebb időt kívánnak kerékpározással tölteni. Hasonló módon szükséges kerékpárszervíz és -alkatrészbolt létesítése is egy-egy településen. A kerékpárral kirándulók által útjuk során érintett látnivalók, nevezetességek, bemutatóhelyek közelében kerékpártárolókat kell elhelyezni. Előnyös, ha az őrzés is biztosítható. A kerékpáros útvonalak mentén a településektől távolabb, szép természeti környezetben pihenőhelyek kialakítására is gondolni kell. A Natúrpark programfüzetei, túraajánlói között helyt kell, hogy kapjanak a kerékpáros turisták érdeklődésére számot tartó információk, túraajánlatokkal, leírásokkal. A „Natúrpark Kerékpáros Füzetek”-nek tartalmazniuk kell a Natúrpark kerékpáros túrázásra javasolt útvonalait szöveges útikalauzzal és térképmelléklettel. Célszerű olyan, a nevezetességeket felfűző túratervek készítése, túrajavaslatok kidolgozása is, amelyek között a kisgyermekes családok, a fiatalabb korosztályok, valamint idősebbek is találnak kedvükre valót állóképességüknek, érdeklődési körüknek megfelelően. A Bakonyalja Natúrpark településeit felfűző kerékpár és gyalogtúra útvonalak érintsék a térség természeti tájait, erdőségeit, a hangulatos patakvölgyeket, tavakat, a változatos táji adottságok megtekintését lehetővé tevő magaslatokat és kilátópontokat. A túraútvonalak minden esetben vendéglátást is biztosítani tudó településekről induljanak és oda érkezzenek. A kerékpáros túraútvonalak esetében a kerékpárjukat vasúton szállítók Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

43


érdekében egyes útvonalak a térség vasútállomásait is érintsék. A Natúrpark kerékpártúra útvonalainak jelölése a terepen egyedi táblarendszerrel történjen, amely az útirányok mellett távolságmutatót és alapvető információkat tartalmaz. A Natúrpark területén javasolt településközi - részben burkolt, részben földutakon vezetett - kerékpáros útvonalak: • Súr - Réde (két alternatíva): a) Súr - Szőlőhegy - Csatárpuszta - Koromla - Hajmáspusztai halastavak (kívül esik a Natúrparkon) - Hajmás-patak völgye - Lesaljamajor - Réde b) Súr - Szentkút - Csatka - Pogány-Bükk - Vadász-berki-t. - Bírósági rész - Valentinpark - Réde • Súr - Csatka - Vadaspuszta - Ácsteszér - Feketevízpusztai tavak Bakonyszombathely vm. • Bakonybánk vm. - Bársonyos - Öreghegy - Kerékteleki - Bakonyszombathely vm. • Bakonyszombathely vm. - Feketevízpusztai tavak - Réde - Bakonybánk vm. • Súr - Farkastorokpusztai tavak - Aka - Bakonysárkány • Kisbér vá. - Vérteskethely - Bakonysárkány vm. • Kisbér vá. - Nagybérpuszta - Aka • Bakonysárkány vm - Aka - Súr - Ácsteszér- Kisbér vá. • Bakonysárkány vm. - Császár - Ete - Kisbér vá. • Natúrpark „Nagy kör”: Kisbér vá. - Vérteskethely - Bakonysárkány - Aka - Súr - Csatka - Réde - Bakonybánk - Bársonyos - Bakonyszombathely - Kisbér vá. A kerékpárral egy vagy több napos kirándulások, túrák esetében nagyobb távolságok is megtehetők, amely célpontok már túlmutatnak a Natúrpark területén. A Bakonyalja Natúrpark jó túrakiindulópontul szolgál Zirc és a Magas-Bakony kirándulóterületei, valamint Mór és térsége irányába. A Natúrpark javasolt kerékpártúraútvonalai jól illeszthetők a tágabb térség kerékpáros túraútvonal hálózatához is: • Réde - Csesznek - Dudar - Zirc - Bakonybél • Súr - Bakonycsernye - Mór / Bodajk A gyalogos kirándulóturizmus fejlesztése A gyalogos turizmus, a családi kirándulóturizmus népszerűsítése és feltételeinek megteremtése sok közös vonást mutat a kerékpáros turizmussal kapcsolatban tett javaslatokkal. A Natúrpark programfüzeteknek ezesetben is tartalmazniuk kell gyalogos túra ajánlatokat, túraterveket, javasolt útvonalakat. Célszerű az állandó települési, településkörnyéki látnivalók felkeresésére irányuló túraajánlatok mellett időszakos, pl. egy-egy évszakhoz vagy hónaphoz kötött kirándulási ötletek összegyűjtése és ismertetése is. Ilyenek lehetnek pl. „Hóvirág-túra a Bakonyalján”, szarvasbőgés megfigyelése, stb. Javasolt tematikus túra- és kiránduló útvonalak ajánlása is, pl.: Kulturális értékek nyomában a Bakonyalján, stb., amelyek akár több napra való látnivalót foglalnak egy-egy túraútvonal köré, illetve kombinálhatók az autós kirándulással. A gyalogos kirándulások szervezése és az útvonalak végigjárása nagymértékben függ a Natúrpark tömegközlekedési kapcsolataitól. Ezen a téren az autóbuszmenetrendek szerepe jelentős, szükség esetén tárgyalni kell az üzemeltető Volán társasággal a reggeli és esti, valamint a szombati és vasárnapi járatok igényekhez jobban alkalmazkodó menetrendjéről, és a menetrendek összehangolásáról.


44


A kiránduló útvonalak jelölése a terepen elengedhetetlen, mivel ez nagyban megkönnyíti a tájékozódást és az útvonalak végigjárását. A kiránduló utak mellett pihenő, piknikezőhelyek, tűzrakóhelyek, esőbeállók, szemétgyűjtők, illemhelyek, vízvételi lehetőség és infromációs táblák kihelyezése ajánlott. A térség jelenlegi egyetlen teljesítménytúra útvonalának, a Táncsics túrának a terepi jelzései felújításra kerültek, cél a túra népszerűsítése, a résztvevők számának növelése. A javasolt településkörnyéki gyalogos (családi) és könnyebb kerékpáros kiránduló útvonalak, amelyek egy-egy település közelében található természeti, kultúrtörténeti látnivalókat tárják fel: • Súr - Sípálya - Szőlőhegy • Súr - Fekete-berki tározók • Csatka - Szent-kút kegyhely és a szent-kúti ősbükkös • Csatka - Kövecses-hegyi kilátó • Réde - Lesaljamajor - Hajmás-patak völgye - Hajmáspusztai tavak - Cseszneki vár (kívül esik a Natúrparkon) • Réde - Kastéylpark - (Valentin-park) • Bakonyszombathely - Feketevízpuszta • Ácsteszér - Feketevízpuszta • Bársonyos - Öreghegy (szőlők) • Kisbér - Ászári szőlők • Kisbér - Hántai tavak • Aka - Farkastorok • Császár - Mező-tó, Feneketlen-tó • Tárkány - Ölbőpusztai tó • Tárkány - Szőlőhegy A Bakonyalján kialakítandó „Natúrpark Borút”-tal „A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése” javaslatcsoport foglalkozik. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat A kerékpáros turizmus fejlesztése A gyalogos kirándulóturizmus fejlesztése


Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat


Közlekedésfejlesztés, az elérhetőség és a belső feltártság javítása A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése


45


Horgászathoz kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése A Natúrpark horgászati lehetőségeit javarészt a térség természetes és mesterséges tavai biztosítják, ám ezek ma még elsősorban csak helyi igényeket elégítenek ki. A programjavaslat célja, annak elősegítése, hogy a Bakonyalja Natúrpark programkínálatában a jó, de ma még alig kihasznált adottságokkal rendelkező horgászat, és a horgászturizmus meghatározó szerepűvé váljon. Horgászati alapinfrastruktúra kiteljesítése Mint minden rekreációs tevékenység, a horgászat is igényel speciális infrastruktúrát, olyan tárgyi feltételeket, és szolgáltatásokat, amelyek megléte vagy hiánya nagyban befolyásolja a horgászás nyújtotta élményt. A horgászegyesületek által kezelt tavak esetében a halállomány telepítése és gondozása, az őrzés biztosított, ami alapfeltétel. A horgászati célra hasznosított tavaknál azonban törekedni kell további, kiegészítő jellegű szolgáltatások megvalósítására is. A komfortérzet növelése és környezetvédelmi szempontból is szükséges már rövidtávon megfelelő számú és színvonalú vizesblokk elhelyezése a tavak környezetében. A horgásztavak partján javasolt szabadtéri sütési, főzési lehetőségek kiépítése a szükséges padokkal, asztalokkal, tűzrakóhellyel, stb., ami társasággal tervezett ebédek, vacsorák elköltésére nyújt alkalmat. A horgásztavak közvetlen közelében javasolt különböző kategóriájú vendéglátólétesítmények elhelyezése. Egyszerűbb ételeket, hideg élelmet és italokat árusító - vállalkozói alapon működtetett - büfé mindegyik tó esetében javasolt, de a nagyobb vendégforgalmú tavak mellett hosszabb távon vendéglőnek is lehet létjogosultsága. Mivel erősen érvényesül a szezonális jelleg, elsősorban olyan vállalkozók lehetnek érdekeltek, akik más helyszínen is üzemeltetnek vendéglátóegységet. Hosszabb távon akár a Natúrpark valamennyi horgásztava mellett javasolt horgásztanya létesítése, amely alkalmas szállásférőhelyek biztosítására is a térségbe horgászni érkező családoknak, baráti társaságoknak. A parti horgászatnál nagyobb szabadságot nyújt a csónakos horgászás. A nagyobb vízfelületű tavaknál lehetővé kell tenni a horgászcsónak bérlésének lehetőségét is. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy a csónakázótó funkció keverése a horgászattal nem szerencsés, e célra vagy külön tavakat kell keresni, vagy a nagyobb felülettel rendelkező horgásztavak egy részét lehet kijelölni csónakázásra. A Bakonyalja Natúrpark horgászvíz-kínálata szélesítése érdekében hosszú távon a térség természetes és mesterséges tavai esetében is meg kell vizsgálni a horgászat céljaira történő hasznosítás lehetőségét, illetve további horgásztavak megvalósíthatóságát természeti, biológiai, illetve technikai, költség oldalról, erre vonatkozó tanulmányok elkészíttetésével. A horgászás és a kapcsolódó rendezvények az egyik lehetséges módját jelentik az idegenforgalmi szezon meghosszabbításának is a Natúrparkban.


46


A horgászturizmus fejlődését segítő egyéb teendők Meg kell teremteni a „Natúrpark horgászjegy” váltásának lehetőségét, amely együttesen érvényes valamennyi, a Bakonyalja Natúrpark területén nyilvántartott horgászvízre, napi, háromnapos, heti, esetleg egy hónapos érvényességgel. Meg kell szervezni a horgászok lényegi és célzott tájékoztatása érdekében a körükben érdeklődésre számot tartó információk (pl. az egyes tavak halfauna összetétele, a helyben elérhető szolgáltatások ismertetése, aktuális tippek, praktikák, ajánlott megközelítési lehetőségek, horgásztanyák nyitva tartása, tilalmi idők, súlykorlátozások, stb.) rendszeres közzétételét a Natúrpark mellékletekben, híradásokban és a Natúrpark információs kiadványaiban. Javasolt összeállítani és megjelentetni pl. „Natúrpark Horgászkalauz” címmel egy külön információs kiadványt a Natúrpark horgászvizeiről, amely általános ismertetéssel, részletes leírásokkal, ajánlatokkal, praktikus információkkal segíti a horgászok uticéljának kiválasztását. A horgásztavak közelében, vagy a települések boltjaiban legyen lehetőség alapvető kellékek, kiegészítők beszerzésére (pl. csalik, horgászzsineg, ismertetők, „Natúrpark Horgászkalauz”, stb.) A részletes fejlesztési program kidolgozásakor a fejlesztési elképzelések egyeztetése és az érdekek összehangolása céljából a Natúrpark Turisztikai, üdülési tagozata működjön együtt a térségben működő valamennyi horgászegyesülettel. A Natúrpark Információs Központ vegyen részt a horgász napijegyek, bérletek árusításában. Kiegészítő programlehetőségek megszervezése A Natúrpark horgászvizei által nyújtott kínálat bővíthető azáltal, ha a horgászati lehetőség mellett alkalmanként horgászversenyek is megrendezésre kerülnek. Ezek évek multán rangos eseménnyé nőhetik ki magukat. A Natúrpark programkínálatába is jól illeszthető eseménnyé tehetők a különböző halászléfőző versenyek. Ezek lehetnek önálló rendezvények is, de akár egyéb gasztronómiai programok részeként, vagy a horgászversenyekhez kapcsolódóan is megrendezhetők. A vendégek számára szervezett célzott horgásztúrákkal a Natúrpark más-más sajátosságot kínáló horgászvizei válnak felkereshetővé a horgászható halállomány, a természeti környezet, vagy a kiépítettség tekintetében akár egy napon belül, vagy hosszabb-rövidebb időszak alatt. Gondolni kell a horgászás mellett egyéb elfoglaltságot kereső családtagok számára programlehetőségek biztosítására is. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Horgászati alapinfrastruktúra kiteljesítése A horgászturizmus fejlődését segítő egyéb teendők Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark


Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat 47


Kiegészítő programlehetőségek megszervezése Turisztikai, üdülési tagozat


A családi sport, tömegsport feltételeinek megteremtése, téli sportlehetőségek és programkínálat fejlesztése A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése


48


A családi sport, tömegsport feltételeinek megteremtése, téli sportlehetőségek és programkínálat fejlesztése A fejlesztési javaslat a Natúrpark családi programlehetőségeinek gazdagítását, a nagyobb tömegeket vonzó csoportos túrák, kirándulások megrendezését, valamint az idegenforgalmi szezon meghosszabbítását szolgáló téli programlehetőségek fejlesztését célozza. Sport- és túraversenyek megszervezése és lebonyolítása A Natúrpark természeti, táji környezete kedvez a természetjárás egyéni és csoportos formáinak. A Bakonyalja túraútvonalainak, kiránduló célpontjainak népszerűsítését jól szolgálja szervezett, nyilvános csoportos túrák, és túraversenyek megrendezése. Javasolt rendszeresen, az év minden szakában, de különösen a kirándulásoknak kedvező tavaszi és őszi hónapokban tájékozódási futóversenyek, lovas túraversenyek, gyalogos kirándulóés teljesítménytúrák, kerékpáros körtúrák, horgászversenyek, stb. megszervezése és lebonyolítása. A Natúrpark több településén található iskolai tornaterem, Kisbéren fedett sportcsarnok. Ez utóbbi különösen alkalmas különféle családi sport- és ügyességi versenyek, vetélkedők megtartására. A kisbéri sportcsarnokban egy-egy Natúrpark-rendezvényhez kapcsolódóan, de önálló programként is lehet effajta közösségkovácsoló versenyeket tartani. Téli sportlehetőségek kihasználása Az idegenforgalmi szezon meghosszabbításának alkalmas módja lehet Natúrparkprogramok szervezése a téli hónapokra. A Bakonyalján a téli sportok egy részéhez jó feltételek állnak rendelkezésre. A Súr határában működő 300 m hosszú, villanyvilágítású, 15%-os lejtésű sípálya egész hétvégét kitöltő családi síprogramok szervezésére, illetve amatőr lesiklóversenyek - „Natúrpark Síkupa” - megtartására is alkalmas. A Bakonyalja erdőkkel borított dombsági felszíneit kihasználva a sífutás is meghonosítható. Ehhez egyegy sítúra útvonal kijelölése ajánlott. Súr, Csatka, Réde, Ácsteszér, Császár domboldalain a szánkózás feltételei is megteremthetők. Szánkópálya létesítése, családi szánkós programok, versenyek megrendezése javasolt. A Natúrpark lovas hagyományaival teljes összhangban feltétlenül javasolt a lovasprogramok kiterjesztése a téli időszakra is. Igazi kuriózumként jelenhet meg a Natúrpark programkínálatában a lovasszánozás lehetősége a téli hónapokban. A lovasszánozás a Natúrpark családi programokat preferáló kínálatába is jól illeszkedik. A téli lovaglási, lovastúra lehetőségek biztosításában a lovasbázisok kell, hogy szerepet vállaljanak. „Téli hétvége a Bakonyalja Natúrparkban” elnevezéssel a téli hónapokban is gazdag kínálat állítható össze elsősorban családok számára, amely magában foglalhat lovasszánozást, disznótorost, sízési és szánkózási lehetőséget, és lékhorgászatot is. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Sport- és túraversenyek megszervezése és Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark


Turisztikai, üdülési tagozat 49


lebonyolítása Téli sportlehetőségek kihasználása



Lovasturizmus fellendítése, lovasprogramok szervezése A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése


50


A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése A programcsoport alapvető célja a Bakonyalja tájegységre különösen jellemző étkek, csemegék, étkezési szokások, a helyben termelt borok megismertetése a látogatókkal, továbbá a településeken még élő hagyományokra építve egyedi termékek előállításának támogatása. Gasztronómiai bemutatók, programok Első lépésként elengedhetetlen a Bakonyalja Natúrpark településeinek konyhájára jellemző hagyományos ételek, ételkülönlegességek számbavétele, ezek összegyűjtése a helyben élők aktív közreműködésével abból a célból, hogy pontos kép álljon rendelkezésre arról a választékról, amely a későbbi programokat alapozza meg. A Natúrpark programkínálatának hangsúlyos színfoltjává kell tenni különféle főzőversenyek megrendezését a Bakonyalja több településében is. Az effajta főzőversenyeken a helyi ételspecialitásokkal, de akár egyszerűbb ételekkel ismerkedhetnek az érdeklődők. A főzőversenyek keretében legyen lehetőség a speciális, e tájra különösen jellemző helyi ételek elkészítésének megismertetésére, a főző-, sütő fortélyok átadására. A köztudatban Bakonyi „jellegűként” ismert gombás elkészítésű ételek és az elkészítési módok, a vadételek, valamint az egyes településeken ismert, vagy onnét származó ételek (pl. Bakonysárkányi borjúkockák, stb.) határozzák meg a főzőversenyek tematikáját. Egyegy esetben e versenyek gasztronómiai napokká, bemutatókká fejleszthetők. A szezon meghosszabbításának kitűnő eszköze lehet az őszi, téli hónapokban disznóvágások, disznótorosok megszervezése. Megfelelő propagandával támogatva a disznótorosok idegenforgalmi vonzerővel bírnak, egynapos, vagy akár hétvégi programként ajánlhatók. Annak érdekében, hogy a vendég otthonába is magával vihessen a Bakonyalja ízeiből, javasolt a „Bakonyalja Natúrpark Szakácskönyve” összeállítása és kiadása. A főzőversenyek mintájára tematikus napok megrendezése is ajánlható, egy-egy a Bakonyalján termesztett gyümölcs köré szervezve. Ez kiterjedhet a szedéstől a befőzésig, a lekvár főzésig, az adott gyümölcsből elkészíthető ételek, sütemények, csemegék bemutatójáig, és akár a pálinkakóstolásig is. Fontos a figyelemfelkeltő elnevezés is: „Bakonyaljai Gyümölcsnapok”, stb. Magának a gyümölcsnek a bemutatása, ismertetése, a legszebb, legnagyobb, stb., díjak átadása is részét képezheti e programoknak. A programok lehetséges helyszínei a gyümölcsösökkel rendelkező települések, pl.: Kerékteleki, Bakonyszombathely, Ászár, stb. A szőlő szüretek megszervezése, látogathatóvá tétele a nagyobb szőlőkkel rendelkező Bársonyos, Kerékteleki, Ászár esetében ajánlható, de ez egyéb gyümölcsösök esetében is elképzelhető. El kell érni tájékoztatással, hogy a településeken vendéglőket üzemeltető vállalkozók is legyenek érdekeltek abban, hogy kínálatukban megkülönböztetett helyen szerepeljenek a Bakonyalja jellegzetes ételei, akár az étlapokon is külön rovatban.


51


Egyedi termékek „Bakonyalja” márkanévvel Törekedni kell a Natúrpark kulináris kínálata terén is a sajátosságok, a különlegességek kiemelésére. Valamiféle többletet, a szokásostól eltérőt kell, hogy nyújtson a Bakonyalja az élelmiszerek terén is. Olyan egyedi termékeket kell tudnia felmutatni, amelyek mellett, mintegy márkanévként szerepelhet a „Bakonyalja”. Ennek szerepe kettős, mivel egyfelől a „védjeggyel” rendelkező termék is jobban eladhatóvá válik, másrészt e márkanév segítségével a Natúrpark is mind inkább beépül a köztudatba. A védjeggyel ellátható egyedi termékek köre rendkívül széleskörű. Az egyetlen kritérium, hogy az e vidéken termelt alapanyagokból, az itt élők keze munkájával kerüljön feldolgozásra. A „Bakonyalja Natúrpark Terméke” márkanévvel helyben előállított lekvárok, befőttek, aszalt gyümölcsök, méz, szárított gyógynövények, gyógyteák, erdei gyümölcsökből készült termékek, borok, többféle sajt, stb. jöhetnek szóba. Ezek ízléses és az előírásoknak megfelelő csomagolása, illetve az árusítás megszervezése szakértő bevonását igényli. Az árusítás valamennyi Natúrpark-rendezvényen megoldható, illetve állandó jelleggel egy-két központi településen (pl. Kisbér, Bakonyszombathely, Súr) létesített „Natúrpark Bolt” keretében javasolt. A Natúrpark egyedi termékeinek bemutatása köré tematikus napok szervezhetők, pl. „Bakonyalji Sajtnapok”, „Mézes-hetek”, stb. A tematikus napok népszerűsítése céljából célszerű azokat családi programokkal, népzenei, kézműves, egyéb programokkal, bemutatókkal összekötni. Borkultúra ápolása, népszerűsítése, borturizmus fejlesztése A gasztronómia szerves részét képezi a napjainkban új erőre kapó hazai borkultúra. A borkultúra iránti általános érdeklődés erősödését kihasználva a Natúrparkban is hangsúlyozni kell a Bakonyalja borászati hagyományait, az Ászár-Neszmély borvidék tradícióira építve. A Bakonyalja borainak jobb megismerését segíti elő az a „Bakonyalja Natúrpark Borút”, amelyet az Ászár-Neszmély borvidék Natúrparkba eső részén kell kijelölni. A Borút a Bakonyszombathely - Bársonyos - Kerékteleki - Ászár - Kisbér - Tárkány útvonalon javasolt, oly módon, hogy érintse e települések neves pincéit, borozóit. Csoportos és egyéni, borkóstolással egybekötött pincelátogatások megszervezésével, továbbá egy-egy pince alkalmassá tételével vendéglátásra is, melegétel felszolgálással, teremthetők meg az alapjai a Natúrparkba irányuló ma még gyerekcipőben járó borturizmusnak. A borvidék névadó települése Ászár, és Bársonyos e téren élen kell, hogy járjon. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Megvalósításra javasolt tagozat Gasztronómiai bemutatók, programok Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat Egyedi termékek „Bakonyalja” márkanévvel Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat Borkultúra ápolása, népszerűsítése, borturizmus Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat fejlesztése Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

52



Falunapok megszervezése, vásárok, „nevezetes események” megrendezése minden településen Hagyományos gazdálkodási módok felélesztése


53


Területfejlesztési, gazdaságfejlesztési javaslatok Közlekedésfejlesztés, az elérhetőség és a belső feltártság javítása A programjavaslat célja a Natúrpark közlekedési viszonyainak, a műszaki infrastrukturális feltételeinek javítása, a menetrendi összehangoltság megteremtése, mind az autós, mind a tömegközlekedést igénybe vevő, mind a kerékpáros turizmus igényelte hálózati szintű és helyi fejlesztési feladatok meghatározása. Vasúti közlekedés fejlesztése A Natúrpark területe viszonylag jól ellátott vasútvonalakkal, ám ezek jobbára alacsony forgalmat bonyolító, rosszul kihasznált és kis járatsűrűségű viszonylatok. Feltehetőleg a Natúrpark sem hoz olyan mértékű élénkülést, amely a Bakonyalja vasúti közlekedésének jelentős felfutását eredményezné. Ezért a menetrendszerinti vonatközlekedés kevésbé állítható a Natúrpark szolgálatába. Ennek ellenére a vasúti szolgáltatási színvonal javítását célul kell kitűzni. Komoly turisztikai vonzerőként vehető számításba viszont a nosztalgia vonatok közlekedtetése a Natúrparkot érintő vasútvonalakon. A kezdeti időszakban reálisan még nem lehet feltételezni a jó kihasználtságot rendszeresen közlekedtetett járatok esetében, ezért a Natúrpark egy-egy nevezetes, látogatott eseményéhez kapcsolódóan javasolt megszervezni a nosztalgia utazás lehetőségét. Ez lehet országos jelentőségű lovasprogram, több településre kiterjedő kulturális rendezvény, szürethez kapcsolódó esemény, stb. A nosztalgia vonatok beállításának lehetőségéről a MÁV-val kell tárgyalásokat kezdeményezni. E feladatban komoly szerep hárul Komárom-Esztergom megye Közgyűlésére és a térség országgyűlési képviselőjére. A nosztalgiavonatok közlekedtetése két szinten képzelhető el. Egyrészt kisebb távokon, csak a Natúrpark településit érintve, javasolhatóan kisbéri indítással. Ez esetben a Natúrparkba saját gépkocsival, illetve vasúton, autóbusszal érkezők számára kínálhat élményt a nosztalgia vonat. A lehetséges járatok: • Kisbér - Bakonyszombathely - Bakonybánk • Kisbér - Bakonysárkány • Kisbér - Császár • Kisbér - Ászár - Csép Másrészt felmérésre, gazdaságossági számításokra alapozottan elképzelhető nagyobb távolságról direkt a Natúrparkba indított nosztalgiajáratok beállítása is. A megyén belül két viszonylatban képzelhető el a nosztalgiavonatok alkalomszerű közlekedtetése: • Komárom - Kisbér • Tatabánya - Kisbér Mind a kisbéri vasútállomáson, mind pedig a vasúti megállóhelyeken alapvető információkat nyújtó Natúrpark-táblák elhelyezése ajánlott.


54


Autóbuszközlekedés fejlesztése A Bakonyalja Natúrpark külső elérhetőségének javítása, és jobb belső feltárása tekintetében is az autóbuszközlekedés a kisebb ráfordítással és jó hatékonysággal fejleszthető tömegközlekedési forma. A Natúrpark-települések könnyebb elérhetősége érdekében a környező nagyvárosok és a Natúrpark viszonylatában közvetlen autóbuszjáratok beállítása javasolt kezdetben csak a nyári időszakban, később folyamatosan. Új közvetlen összeköttetések javasoltak Budapest, Győr, Tatabánya, Székesfehérvár és Veszprém viszonylatában. A belső feltártság javítása érdekében a Natúrpark-településeket felfűző autóbuszjáratok beindítása javasolt. Ez egyrészt lehetővé teszi a több településen egyidőben, térségileg összehangoltan megrendezésre kerülő alkalmi Natúrpark-rendezvények idején a több eseményen való részvételt, de minden időben lehetőséget nyújt egy nap alatt akár több település látnivalóinak megtekintésére is. A Natúrpark nyújtotta kínálat kihasználásában kulcsfontosságú, hogy a látogatók átjuthassanak egyik helyszínről a másikra. Ezáltal a rendezvények látogatottsága, de a vendéglátás, a szállásférőhelyek kihasználtsága is jobban koordinálható. A feladat megvalósítása a Vértes Volánnal együttműködve képzelhető el elsősorban, de megszervezhető személyszállítással foglalkozó helyi vállalkozó bevonásával is. Utóbbi megoldás előnye abban rejlik, hogy mikrobuszokkal, céljáratok működtetésével a gazdaságosság növelhető. A Natúrpark autóbuszközlekedésében helyt kell, hogy kapjanak speciális járatok, amelyek menetrendszerinti járatok által nem érintett helyszínekre is eljuttatják a látogatókat, pl.: Súr-sípálya, Szent-kút, Hajmáspuszta, stb. Javasolt egy-egy olyan autóbusz forgalomba állítása, amely kerékpár szállításra is alkalmas. A MÁV-nál és a Vértes Volánnál kezdeményezni kell a menetrendek lehetőség szerinti teljes összhangjának biztosítását a csatlakozások gördülékenysége és a várakozási idők minimalizálása érdekében. A települések frekventált helyen lévő autóbuszmegállóiban a Natúrparkkal kapcsolatos ismertetőt, útbaigazítást nyújtó információs táblákat célszerű elhelyezni. Közúti autós közlekedés feltételeinek javítása A Natúrpark megközelítésében, és a települések kínálta látnivalók közötti távolságok megtételében a közúti gépjárműközlekedés minden bizonnyal vezető pozíciót tölt majd be hosszú távon is. A településközi úthálózat kapcsolatok javítása két szinten valósulhat meg. Mennyiségi oldalról újabb szilárd burkolatú utak igénye, a minőségi oldalról a közutak minőségének javítása jelentkezik. A közúthálózat új elemeinek szükségessége és az utak műszaki paramétereinek különösen burkolatának javítása - tekintetében a Komárom-Esztergom megyei Közútkezelő Kht, a megyei területrendezési tervet készíttető Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat és az illetékes települési önkormányzatok kell, hogy tárgyalásokat folytassanak. Meg kell vizsgálni azoknak a nagyobb látogatottságra számot tartó Natúrparkhelyszíneknek a megközelítési lehetőségeit, amelyek jelenleg csak földúton érhetők el. Hosszabb távon ezeknek a földutaknak, bekötőutaknak a pormentesítése, szilárd burkolattal ellátása javasolt. Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

55


Az autós turisták érdeklődésére is számot tartó eseti rendezvények idején - pl. horgászversenyek, családi szüretek, stb. - javasolható egyes lezárt útszakaszok alkalmankénti megnyitása az autós célforgalom előtt. Az egyes látnivalók, Natúrpark-helyszínek, vendéglátó- és szálláshelyek autós közúti megközelítése parkolóhelyek iránti igényt is támaszt a nevezetes helyek közvetlen közelében. A parkolóhelyek létesítése a turisztikai kínálat igénybevételének is alapvető feltétele. Kerékpárúthálózat bővítése A Natúrpark természeti értékeinek felfedezése és a települési látnivalók felkeresése tekintetében a kerékpározás kitűnő közlekedési forma. A kerékpáros közlekedés arányának növekedése a kerékpárutak és a kerékpározásra kijelölt utak hosszának növelésével, továbbá a kerékpáros turizmus igényelte speciális infrastruktúra fejlesztésével érhető el. A kerékpározás feltételeinek javítása nyomvonalak tekintetében három szinten képzelhető el: • településen belüli szakaszok, • települések közötti összekötő szakaszok közlekedési utak mentén, • települések közötti összekötő szakaszok természeti környezetben. A településen belüli szakaszok önálló nyomvonalon vezetett szilárd burkolatú kerékpárút létesítésével, vagy a közutak menti kerékpársávval, illetve a gyalogjárda megosztásával alakíthatók ki. Ideális megoldást a felszíni vízelvezető árokrendszer elemeinek burkolásával, ezen kialakított kerékpárút jelenthet. A települési kerékpárútszakaszok amellett, hogy a Natúrparkba érkező kerékpáros turistákat szolgálják, számottevő helyi közlekedési érdekeket is szolgálnak: gyermekek biztonságos eljutása az iskolába, stb. A településeket összekötő önálló kerékpárutak (saját nyomvonalon, illetve közutak mentén) létesítése a leginkább költségigényes feladat, ezért ez a fejlesztési cél csak hosszú távra tervezhető. Ezzel szemben a Natúrpark területe erdészeti utakkal, egyéb földutakkal sűrűn behálózott, amelyek többsége kerékpározásra is alkalmas. Emellett számos település - pl. Súr, Csatka, Réde, Kisbér, Császár, Tárkány - külterületén rendelkezésre állnak szilárd burkolatú, de kis szélességű, ezért minimális forgalmú utak, amelyek a kerékpározásra feltétlenül javasolhatók. A kerékpározásra javasolt útvonalakat, kerékpárbarát utakat, valamint a kerékpáros turizmus fellendítéséhez nélkülözhetetlen fejlesztéseket „A természetközeli turizmus alapinfrastruktúrájának kiépítése, a gyalogos és kerékpáros útvonal hálózat fejlesztése” javaslat részletezi. Külön feladatként jelölhető meg kerékpárútszakaszok építése a forgalmas útszakaszok kiváltására, és a kis forgalmú, ezért kerékpározásra alkalmas közlekedési mellékutak biztonságos elérésének megkönnyítésére. Erre különösképpen a Bakonyalja legfőbb közlekedési csomópontjában, Kisbéren és szűkebb térségében van szükség. A Natúrpark kerékpárúthálózata fejlesztésének finanszírozása javarészt pályázati forrásokból képzelhető el. E téren kedvező, hogy a Natúrpark, mint összefüggő térség - a hazai tapasztalatokat alapul véve - jó eséllyel vehet részt a kerékpáros turizmus fejlesztését célzó pályázati kiírásokon.


56


A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Vasúti közlekedés fejlesztése Autóbuszközlekedés fejlesztése Közúti autós közlekedés feltételeinek javítása Kerékpárúthálózat bővítése


Területfejlesztési tagozat Területfejlesztési tagozat Területfejlesztési tagozat Területfejlesztési tagozat, Turisztikai, üdülési tagozat


A természetközeli turizmus alapinfrastruktúrájának kiépítése, a gyalogos és kerékpáros útvonal hálózat fejlesztése Gyakorlatilag valamennyi üdülés-idegenforgalmi és területfejlesztési, gazdaságfejlesztési javaslathoz kapcsolódik


57


Hagyományos gazdálkodási módok felélesztése A programjavaslat célja a Bakonyalja táji adottságaira és az évszázados gazdálkodási tapasztalatokra építve az egykori gazdálkodási módok feltételeinek újbóli megteremtése, a Natúrpark tájvédelmi, természetvédelmi irányvonalával teljes összhangban lévő természetközeli gazdálkodás elterjesztése. Természetközeli gazdálkodás fejlesztése, egyedi mezőgazdasági termékek A Bakonyalja tájgazdálkodásában ugyan a nagytáblás mezőgazdasági művelés is számottevő, különösen a Natúrpark északi térségében, de a kisparcellás gazdálkodás is elterjedt, és a hagyományos gazdálkodás egyes elemei is fellelhetők. Ezekre támaszkodva van lehetőség a Bakonyalja Natúrparkban a hagyományos mezőgazdálkodás formáinak fenntartására, és a jövedelmezőség fokozására. A Bakonyalja, ökopotenciálja alapján elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas, de az ebben rejlő lehetőségek ma még nem eléggé kihasználtak. A Natúrparkhoz tartozó településeken élő lakosság megélhetési lehetőségeinek javulását és a kedvező, mozaikos tájszerkezet megőrzését egyaránt szolgálja a mezőgazdaság ilyen irányú fejlesztése. A hagyományos, természetközeli gazdálkodási módok elterjesztése, illetve újbóli felélesztése - összhangban az agrárkörnyezetvédelmi program szemléletével is - jól illeszkedik a Natúrpark természeti, táji környezet megőrzését kitűző gondolatiságához. A természetközeli (ökológiai alapú) gazdálkodási módok térnyerése magában hordozza a túlzottan intenzív, a talajt kizsigerelő, illetve túlzottan kemizált művelés visszaszorulását, ami a Natúrpark szempontjából feltétlenül támogatandó. A Natúrparkban támogatni kell a jelentős kézi munkát és nagy szakértelmet, termesztési hagyományokat igénylő mezőgazdasági termékek előállítását, illetve ezek értékesítését (bor, méz, gyógynövények, lekvár, befőtt stb.). E termékek előállítása és további egyedi termékek előállítása a falusi turizmus fejlődésére is pozitív hatást gyakorol. A térségben a gyógynövények termesztése terén meglévő kezdemények felkarolásával újabb lehetőségek nyílhatnak meg. Kapcsolódó feladat a hagyományos, a Natúrpark területére különösen jellemző speciális mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállításához és értékesítéséhez a feltételek megteremtése. Az árusítás kezdetben a „Natúr Boltban” történhet, de hosszú távon cél a nagyobb mennyiségű értékesítés is. A természetközeli gazdálkodási módok elterjesztésével kapcsolatos általános ismeretek (növényfajták, művelés, piacelemzés, jogszabályi környezet, stb.) és a mindenkori aktuális információk átadása rendszeres tanácsadás biztosítását igényli. A biogazdálkodás alapjainak megteremtése és a gazdák körében történő népszerűsítése és szaktanácsadás ugyancsak javasolt. A biotermékek gazdag választéka a külföldi turisták esetében is vonzerőt jelenthet. A mezőgazdálkodás, azon belül is a szőlő- és gyümölcstermesztés támogatása hozzájárul a Natúrpark-települések közvetlen közelében lévő területek kultúrállapotban tartásához, a település és a természeti táj harmóniájának és magának a településképnek a javításához, továbbá a művelés alól kivont, elhanyagolt területek eltűnéséhez.


58


Legeltető állattartás, hagyományos magyar fajták tartása A rendszerváltást követően erősen megcsappant állatállomány újbóli növelése a térségben több előnnyel is jár. Az állattartás az állati termékek feldolgozásán és értékesítésén túl közvetlenül is jövedelmez, bár a középüzemi, esetleg nagyüzemi méretű állattartás előzetes gazdaságossági és piacelemzési számításokat követel meg. Azonban a háztáji állattartás - a család önellátása mellett - a Natúrparkban tudatosan fejlesztett falusi vendégfogadás fontos kiegészítő elemeként is javasolt. A falusi turizmussal foglalkozó portákon a baromfi, a ló, a szarvasmarha, a kecske és a juh tartása közül bármelyik javasolt. A háztáji állattartás esetében, amikor az a falusi vendégfogadással is társul, különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés körülmények megfelelőségére. A patások az egyes települések határában húzódó legelők, rétek folyamatos rendben tartásában is fontos szerepet kaphatnak. Jelenleg is folyik legeltető állattartás - pl. Súr határában -, de kedvező lenne ugyanez több település esetében is. Teret kell biztosítani a Natúrparkban a hagyományos magyar állatfajták - rackajuh, szürke marha - újbóli meghonosításának és tartásának. Ezek az állatok turisztikai vonzerőt is jelentenek a Natúrpark vendégei számára. Lehetővé kell tenni az állatok megtekintését a legelőkön, a gazdaságokban, tarthatók állatbemutatók, állatsimogatási lehetőség, birkanyírás, stb. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Természetközeli gazdálkodás fejlesztése, egyedi mezőgazdasági termékek Legeltető állattartás, hagyományos magyar fajták tartása

Megvalósításra javasolt tagozat Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat, Vállalkozásfejlesztési tagozat Mezőgazdasági, gasztronómiai tagozat, Vállalkozásfejlesztési tagozat


Épített környezet védelme, a településkép javítása A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése


59


Környezetkímélő iparfejlesztés A fejlesztési javaslatcsoport célja a természeti környezet megőrzését, a környezeti elemek kedvező állapotának fenntartását szem előtt tartó, a tájképi értékeket, a békés, nyugalmat árasztó természeti táj látványát jelentősen nem befolyásoló gazdaságfejlesztés támogatása. A helyi gazdaság fejlesztése szükségszerű, ám mindenkor prioritást kell biztosítani a Natúrparkban fellelhető értékek védelmének, és azok hosszú távú megőrzésének. A Natúrpark céljaival összeegyeztethető ipartelepítés támogatása A környezeti elemek állapotának romlását, a tájképi potenciál jelentős megváltozását eredményező, és a térség természeti, kultúrtörténeti értékekeinek megóvását akadályozó iparfejlesztés nem javasolt a Natúrparkhoz tartozó településeken. A jelentős áruszállítási tevékenységgel járó vállalkozások letelepítése is csak körültekintéssel javasolható. A Bakonyalján megjelenő vállalkozások letelepítése során is a térségi szemlélet kell, hogy érvényesüljön. Azaz jelentősebb ipartelepítés céljára történő területkijelölésre lehetőség szerint mindössze egy-két településen kerülhessen sor. A Natúrpark a működése során hoz ugyan közvetlen bevételeket a térségben élőknek, de ezekből javarészt az idegenforgalom terén tevékenykedő vállalkozások profitálhatnak. A Natúrpark településeinek jobb megélhetéséhez a Natúrparkban megvalósuló új szolgáltató jellegű tevékenységekből származó bevételek legfeljebb csak hozzásegíthetnek, kizárólag azokra alapozni nem lehet. Ezért szükséges a helyi gazdaság fejlesztésének, ezen keresztül a munkahelyteremtésnek is a támogatása, ami befektetések megjelenését, vállalkozások letelepítését igényli. A Natúrpark gondolatisága által közvetített térségi szemlélet ezzel kapcsolatban több szinten is kell, hogy érvényesüljön: • Az ipartelepítésnél, a vállalkozási területek kijelölésénél és az ezek jogi kereteit megteremtő településrendezési tervek készítésekor a táj megőrzésének igénye, és a védelmi megfontolások maradéktalanul érvényesüljenek. • A térségben megjelenő új, profittal és adóbevételekkel kecsegtető vállalkozások lehetőleg csak egy, esetleg két településen vessék csak meg a lábukat, de a vállalkozás befogadásából járó gazdasági előnyökből az egész térség részesüljön. • Hasonló módon a Natúrpark keretében megvalósuló turisztikai fejlesztésekből származó bevételek közösen kerüljenek felhasználásra, abból a Natúrparktelepülések arányosan részesüljenek, függetlenül attól, hogy a vállalkozás területalkalmassági és egyéb szempontok alapján mely településen valósul meg. A térségi összefogás a Natúrpark-települések között ne változhassék a települések piacnak kiszolgáltatott versengésévé. A Natúrparkhoz tartozó településeknek önmérsékletet, esetleg komoly önkorlátozást kell tanúsítaniuk annak érdekében, hogy a Natúrpark gondolatkörével összeférhetetlen bizonyos gazdasági tevékenységek - amelyek ugyan jó jövedelmezőséggel kecsegtetnek - ne kaphassanak helyt a Natúrpark területén. Az ipari üzemek, gazdasági épületek elhelyezésekor a tájba illesztési szempontok minden esetben maradéktalanul kell, hogy érvényesüljenek. Az ipari, gazdasági tevékenység céljára igénybe vett területeknél védőfásítást kell alkalmazni. A Kisbéren kialakított ipari park szolgálhat a Bakonyalját előnyben részesítő nagy befektetők letelepítésére, de lehetőség szerint a Kisbéri Ipari Park is csak


60


környezetkímélő technológiával működő, tájesztétikailag létesítményeknek adjon befektetési lehetőséget.

is

elfogadható

ipari

Kézműves ipar fejlesztése A kézműves iparágak széles skálája működhet a Bakonyalján. Ennek egyrészt megvannak a hagyományai is, és a Natúrpark-gondolattal is jól összeegyeztethető a kézműipari kisüzemek fejlesztése. A kézműipar és az iparművészeti tevékenységek az idegenforgalom szempontjaival is harmonizálnak, hiszen a kézműves termékek egy részének - égetett agyagedények, kovácsolt vas dísztárgyak, stb. - értékesítése éppen a Natúrparkba látogató turisták, kirándulók körében lehetséges. A Natúrparkban meghonosításra, illetve a már jelenlévők esetében fejlesztésre javasolt kézműves iparágak: • fazekasság: égetett agyagedények, dísztárgyak, használati tárgyak készítése, • lószerszámkészítés, • kovácsmesterség: dísz és használati tárgyaktól a kovácsoltvas kerítésig, • cserépkályha készítés, • stb. Feldolgozóipari ágazatok meghonosítása A Natúrpark ideális keretül szolgálhat a Bakonyalján megtermelt élelmiszeripari nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását célzó feldolgozó ipari vállalkozások letelepítéséhez. Nem feltétlenül ipari nagyüzemek telepítése a cél, sokkal inkább az egy-egy településen, településcsoporton belül előállított javak feldolgozására szakosodott kis- és középvállalkozásoknak lehet létjogosultsága a Natúrparkban. Az effajta feldolgozóipari profilú vállalkozások tevékenysége között szerepelhet: • gyümölcsfeldolgozás: háztáji gyümölcsösökben termett gyümölcs, illetve vadon termő (csipkebogyó, áfonya, stb.) gyümölcslekvár, befőtt, gyümölcslé készítés, • pékség: különleges kenyérféleségek, péksütemények előállítása, • tejfeldolgozás: sajtkészítő, túrókészítő kisüzem, külön a juh, szarvasmarha és kecsketej feldolgozására, • borászati kisüzem létesítése, • biogazdálkodással megtermelt javak feldolgozása, • gyógynövényfeldolgozás: szárítás, teák, teakeverékek összeállítása, • stb. A Natúrpark területének erdősültsége felveti a lehetőségét fűrészüzem és fafeldolgozó üzem telepítésének. Erre építve lehetőség van nem nagyüzemi méretű, inkább speciális igényeket kielégítő, egyedi megrendelésekre szakosodott asztalos üzem létesítésének. Az állattartás kapcsán előtérbe kerülhet a bőrkikészítés, bőrfeldolgozás lehetősége, de ennek lakosságot zavaró hatásai és a környezetszennyezés veszélye miatt a telepítés körültekintést igényel.


61


A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat A Natúrpark céljaival összeegyeztethető ipartelepítés támogatása Kézműves ipar fejlesztése Feldolgozóipari ágazatok meghonosítása


Területfejlesztési tagozat Vállalkozásfejlesztési tagozat Területfejlesztési tagozat, Vállalkozásfejlesztési tagozat


Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása Hagyományos gazdálkodási módok felélesztése


62


A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése A Natúrpark összehangolt fejlesztése minden bizonnyal a térségbe látogatók számának növekedését is eredményezi. A Natúrparkhoz tartozó települések jelenlegi felkészültsége a megnövekvő vendégforgalom fogadására nem kielégítő, ezért a fejlesztési javaslat célja a szálláshelykínálat bővítése és a vendéglátóhelyi ellátottság javítása. A strukturált szálláshelykínálat kialakítása A Natúrpark szálláshelykínálatának valamennyi szintje fejlesztésre szorul. A területi ellátottság kiegyenlítésében, az általános szolgáltatási színvonal emelésében, és ma még a kínálatból teljességgel hiányzó férőhelykategóriák megteremtésében határozható meg a szálláshelykínálat fejlesztésével kapcsolatos összetett feladat. Szálláshelyek kialakítása során annak tudatában érdemes tervezni, hogy mekkora a Natúrpark egészének, azon belül az egyes településeknek a vonzereje, milyen turisztikai terméket tud kínálni, mekkora a jelenlegi szálláshelyek kihasználtsága és azt mekkora marketing munkával érték el. Mindezek felmérése rendszeresen, a Natúrpark nyújtotta látnivalók, rendezvények, stb. körének bővülésével párhuzamosan kell, hogy történjen. Az alacsonyabb szálláskategóriában jelenleg több településen - Bakonyszombathely, Súr Bársonyos, Kerékteleki, Császár - megvan a sátorozás, a sátortábor megszervezésének lehetősége. A szükséges alapvető szolgáltatások fejlesztésének és a kapacitás igényekkel összehangolt bővítésének ebben a kategóriában a legkönnyebb eleget tenni. A Bakonyalján a szálláskínálatból teljességgel hiányzik a kemping. A Natúrpark családi turizmust és ökoturizmust, ezen belül is a lovas, a kerékpáros és a gyalogos turizmust kiemelten preferáló fejlesztési irányvonala megteremti legalább egy a sátorozás és a lakókocsiban történő megszállás lehetőségét is magában hordozó, területileg és szolgáltatásait tekintve is rugalmasan bővíthető kemping létjogosultságát. A kemping létesítésére a Natúrpark Bakonyhoz legközelebb elhelyezkedő valamely déli, délnyugati települése - pl. Réde, Bakonyszombathely, Súr - vagy a kistérség központja, Kisbér javasolható. A strukturált szálláshelykínálat megteremtésének ugyancsak lényeges eleme az egyszerűbb, szolgáltatási színvonalában és kapacitásában is szerényebb fogadók, kisebb panziók és a magánszálláshelyek körének bővítése. A magánszálláshelyek között vendégszoba, üdülőlakás, -lakrész, üdülőház (-tanya) egyaránt elképzelhető. Ezt indokolja, hogy a kisebb pénzű turisták körében ezek a szálláshelyek a legkeresettebbek, és a vendéglátás e területén lehetőség mutatkozik a Natúrpark településein új kis- és középvállalkozások beindítására is. A kisebb - 1000-1500 fő lakónépesség alatti településeken inkább a magánszálláshelyek vagy panzió kialakítása a kínálat megteremtésének a megfelelő módozata. Persze ez a bemutatni kívánt nevezettesség vonzerejétől, egyediségétől is függ. Gyakorlatilag a Natúrpark valamennyi települése szóba jöhet e szálláskategória vállalkozói alapon történő fejlesztésére. A szálló kategóriában jelenleg nincs konkurenciája Kisbérnek, ahol a Natúrpark egyetlen szállodája fogadja a vendégeket. A Natúrpark megalakulását követő kezdeti időszakban még várhatóan nem kell számolni a legmagasabb szálláskategória iránti igény tartós és jelentős mértékű növekedésével. Nagy kapacitású szálloda építése nem tűnik reálisan megtérülő beruházásnak a jelenlegi és a közeljövőben várható kereslet ismeretében. Ezzel szemben a néhány tíz férőhelyes, de a szolgáltatások mind szélesebb körét - közte


63


extra szolgáltatásokat is - nyújtani képes panziók létesítése sokkal inkább támogatásra javasolt. A szálláshelykínálatot olyan módon javasolt fejleszteni, hogy a Bakonyalja Natúrparkban, mint kialakuló turisztikai célponton a fogadóképesség legszélesebb lehetőségei valósuljanak meg, a legváltozatosabb szálláshely-igények kielégítésével. Elsősorban a természeti kínálatot kell úgy bemutatni és a kulturális kínálatot úgy fejleszteni, folyamatosan megújítani, hogy az turisztikai termékként eladható legyen, s csak a kereslet effajta megalapozásával együtt érdemes a szálláskínálatot is bővíteni. Ha nincsenek megfelelő kidolgozottságú turisztikai programcsomagok a Natúrparkban, akkor azzal is számolni kell, hogy az időközben létesült kereskedelmi szálláshelyek nem kerülnek megfelelő mértékben kihasználásra. Annál is inkább törekedni kell az idegenforgalmi termékfejlesztésre a Natúrparkhoz tartozó településeken, mivel a szálláshely a turisztikai kínálat legmerevebb és leginkább beruházás-igényes eleme. A vendéglátóhelyek fejlesztése A Natúrparkhoz tartozó települések többségében az önálló éttermi étkezési szolgáltatás nem áll rendelkezésre. A Natúrpark vendégforgalmának várható növekedése igényli a vendéglátóhelyek számának növelését is. Az új vendéglátóhelyek létesítése során azonban a településkép megőrzése maradéktalanul érvényesüljön, csak az utcaképbe jól illeszkedő, a környezetétől nem idegen éttermek, fogadók kialakítása támogatható. A Natúrpark vidéki életmódot bemutató, nyugalmat biztosító fejlesztési prioritása megkívánja az igényes és mind külsejében, mind belső építészeti, berendezési és felszerelési megoldásaiban hangulatos kialakítású, ételkülönlegességeket is kínáló éttermek, csárdák, fogadók létesítését. A vendéglátóhelyek számának növelése mellett az étlap összeállítása, a konyhai szolgáltatások színvonala igényel odafigyelést. Az éttermek kínálatában minden esetben meg kell, hogy jelenjenek az ajánlatok között a tájjelegű ételek, specialitások. A területileg kiegyenlített kínálat érdekében elsősorban a ma még sem étteremmel sem étkezési szolgáltatást nyújtó panzióval nem rendelkező településeken - kiemelten Bakonyszombathely, Súr, Tárkány - javasolt új vendéglátóhelyiségek létesítése. A vendéglátóhelyek kínálatának részeként lehet megrendezni farsangi, évadzáró, szilveszteri, szüreti, stb. bálokat, amelyek a környék lakóinak, és a Natúrparkban idejüket töltő vendégeknek is egy-egy aktuális programot jelentenek. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat A strukturált szálláshelykínálat kialakítása A vendéglátóhelyek fejlesztése


Turisztikai, üdülési tagozat Vállalkozásfejlesztési tagozat


A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése Gyakorlatilag valamennyi üdülés-idegenforgalmi javaslathoz kapcsolódik


64


Oktatással, neveléssel, képzéssel összefüggő javaslatok A Natúrpark védjegyeiként kezelt lovasturizmus és falusi turizmus háttérismereteinek oktatása, tanácsadás A programjavaslat a Bakonyalja Natúrpark védjegyeiként számon tartott minőségi falusi vendéglátás, illetve a lovasturizmus és lovasprogramok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretek oktatásának előmozdítását célozza. Lótenyésztéssel, lótartással kapcsolatos korszerű ismeretek oktatása Kisbéren A Bakonyalján a lótenyésztés, a lovak tartása és a lovassportok hagyományai hosszú időre nyúlnak vissza. Ezt a több nemzedéken keresztül átöröklődött tapasztalatot kell továbbra is megőrizni, megbecsülni, és kiegészíteni a korszerű ismeretekkel. A lovas hagyományok hosszú távú megőrzésének biztosítékát jelenti, ha a lótartással és gondozással, továbbá a lótartásban rejlő idegenforgalmi hasznosítási lehetőségekkel kapcsolatos tudás megszerzésére szervezett keretek között is mód van. A középfokú oktatás infrastrukturális feltételei a Natúrpark települései között egyedül Kisbéren biztosítottak. Meg kell vizsgálni, hogy a Bánki Donát Szakmunkásképző Iskolában, vagy a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában van-e lehetőség a lótartás, lótenyésztés, illetve a lovasturisztikai ismeretek oktatására. Javasolhatóan a lovak tartásáváal és gondozásával kapcsolatos oktatás a szakmunkás iskolában, a lovasturisztika, versenyszervezés, stb. oktatása a szakközépiskolában történjen. Lehetőség szerint be kell vonni a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolát is - pl. egy kihelyezett tagozat formájában - a lótartással, a lovasturizmus szervezésével kapcsolatos integrált ismeretek oktatásába Kisbéren. A lovas ismereteket tanuló diákok szakmai gyakorlatait a Natúrpark lovasbázisain lehet megtartani. Az oktatás szakmai és anyagi támogatásában is szerepet vállalhatnak a lovardák, lovaspanziók. Idegenforgalommal, falusi vendéglátással kapcsolatos ismeretek oktatása Hasonlóan a lovasturisztikához, a falusi vendégfogadásnak is vannak már hagyományai a Bakonyalján, de a fejlesztés ez esetben sem nélkülözheti a korszerű alapokon álló oktatást. Az idegenforgalommal, rendezvényszervezéssel, falusi turizmus feltételeinek kiépítésével és a vendéglátás fejlesztésével kapcsolatos ismeretek két szinten kerülhetnek átadásra. Javasolt egyrészt ugyancsak Kisbéren, középiskolai keretek között speciális képzési irányként, vagy kiegészítő jelleggel fakultációként. Az iskolai oktatás kiépítése mellett már rövid távon meg kell szervezni a szállásadásban, és a klasszikus falusi turizmus jelentette többrétű szolgáltatásban vállalkozni akaró helybéliek számára a tanácsadást. Ez jelenthet néhány alkalommal megtartott fórumokat, rendszeres beszélgetéseket, vagy fogadóóra rendszerben a hét vagy hónap bizonyos napján biztosított szaktanácsadást. Esti „tanfolyamok” szervezhetők a falusi turizmusban tevékenyen részt vállalni akaró családok, gazdák tájékoztatása, felvilágosítása, segítése érdekében. A Natúrpark kiépülő falusi vendéglátóhálózata jó bázisul szolgálhat a szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói számára tartandó tanulmányutak, nyári gyakorlatok Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

65


megtartásához is. Az egyetemek, főiskolák mellett a turisztikai menedzsereket képző egyéb intézmények vezetőivel közösen kell megszervezni a hallgatói gyakorlatok lebonyolítását. A fejlesztési javaslatok megvalósítását koordináló tagozatok Fejlesztési javaslat Lótenyésztéssel, lótartással kapcsolatos korszerű ismeretek oktatása Kisbéren Idegenforgalommal, falusi vendéglátással kapcsolatos ismeretek oktatása


Turisztikai, üdülési tagozat Turisztikai, üdülési tagozat


A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása Lovasturizmus fellendítése, lovasprogramok szervezése


66


Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás A programjavaslat célja a Natúrparkhoz tartozó településeken élők figyelmének, mindennapi gondolkodásának ráirányítása a településkörnyezetük iránti igényesség fontosságára és a természeti környezet megóvásának szükségességére. A környezet iránti érdeklődés felkeltését, a természet szeretetére való nevelést már a települések óvodáiban és az általános iskolákban meg lehet kezdeni. Kezdetben alapvető szinten ismerkedés a növényekkel, levélgyűjtés, termésgyűjtés, stb. formájában. Később iskolai szakkörök keretében kirándulások szervezhetők, ahol a diákok háttérismeretekkel is gazdagodnak szűkebb környezetük értékei vonatkozásában. A középiskolai oktatásban ugyancsak szakkörök keretében lehet mélyebb ismereteket is átadni a Natúrpark élővilágával, a természetvédelem általános helyzetével és a helyi vonatkozásokkal kapcsolatban. A globális környezeti kérdések és a környezetvédelem terén feltárt helyi konfliktusok, érdekütközések is megvilágíthatók a diákok számára. A Natúrpark-települések általános- és középiskoláinak oktatási anyagába épüljenek be a Natúrparkkal kapcsolatos általános ismeretek, a fontosabb látnivalók és a megőrzésre érdemes örökséggel kapcsolatos rendszerező ismeretek. Mindezek tantárgyi kereteit a tantervben szereplő földrajz és biológia, de részben a történelem vagy akár az ének-zene órák adhatják, egy-egy tananyagrésznél mindig megemlítve a Natúrparkhoz kapcsolódó vonatkozásokat. A Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése javaslatcsoportban előirányzott felmérő munka eredményei fokozatosan épüljenek be a helyi iskolákban folyó oktatásba. A Natúrpark egyes rendezvényeinek megszervezésébe, lebonyolításába be lehet vonni érdeklődő diákokat. Az iskolák, szakkörök szervezhetnek hulladékgyűjtési akciókat az erdőkben, a kirándulóhelyek környékén, a diákok tanáraik, szakemberek vezetésével patakpartok rendbetételében is közreműködhetnek, a turista utak jelzéseinek karbantartásában részt vállalhatnak, stb. Az iskolások számára a Natúrpark nevezetességeit, a fontosabb „Natúrpark-helyszíneket” be kell mutatni, hogy azokat ismerjék, és megtanulják értékelni. E célból hétvégi buszos kirándulások, gyalogtúrák szervezése javasolható. A Natúrparkhoz tartozó településeken élők környezetükről alkotott általános szemléletének alakításában aktív szerepet kell vállalniuk a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak. A környezettudatos gondolkodás térnyerésének elősegítésére e témához kapcsolódó fórumok, nyilvános beszélgetések, szakértők által megtartott előadások, alkalmankénti és rendszeres, valamiféleképpen a természeti és az épített környezett megőrzése, jobbítása céljából szervezett akciók, terepbejárások megszervezése javasolt. E munkában elsősorban a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, az Agora Vidékfejlesztési Alapítvány, és a településekért közalapítványok működhetnek közre. A fórumokon, és az iskolákban szervezett Natúrpark-programokon, foglalkozásokon szerepet vállalhatnak a Natúrpark egyes tagozatainak vezetői, de meghívhatók a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékesei, a bakonyszombathelyi Tourinform iroda munkatársai, stb. Fentiek mind egy-egy lépést jelenthetnek a szemléletformálás hosszas folyamatában. Mindezen keresztül érhető csak el, hogy áthassa már iskoláskortól kezdve az itt élők gondolkodását a saját lakó- és települési környezetük - lakókörnyezet, utcák, közterületek, Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

67


stb. - iránti igényesség, a természeti környezet megóvásának szükségessége, és a fogékonyság a néprajzi, kultúrtörténeti értékek iránt. A Natúrpark, mint a környezettudatos gondolkodásra nevelés egy gyakorlati központja helyt adhat egyetemi, főiskolai terepgyakorlatoknak, biztosíthatja különféle tanulmányi kirándulások megtartásának nemcsak fizikai feltételeit (szálláslehetőség, csoportos étkezés biztosítása, stb.), hanem az ezekhez szükséges többlet tartalmat is. A Natúrpark és a felsőfokú - esetleg középfokú - oktatási intézmények közötti kétirányú kapcsolatnak a kialakítása és működtetése érdekében javasolt felvenni a kapcsolatot a szakirányú egyetemek, főiskolák tanszékeinek illetékeseivel. Azon túl, hogy a hallgatók részt vehetnek az örökségvédelmi javaslatok között előirányzott értékfelmérő táborok munkájában, a szakiránynak megfelelően váljék lehetővé terepgyakorlatok megtartása a Natúrpark területén többek között a természetvédelem, a tájtervezés, a néprajz, a szociológia, a történelem, a környezetvédelem, a területfejlesztés, az agrárgazdálkodás, az üdülés, idegenforgalom témaköréhez kapcsolódóan. A fejlesztési javaslat megvalósítását koordináló tagozat Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi tagozat Kapcsolódó programjavaslat • • • •

Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése A hivatalos védelem alatt álló területek kiterjesztése Épített környezet védelme, a településkép javítása Környezetkímélő iparfejlesztés


68


Az egyes javaslatcsoportok időbeli megvalósításának javasolt ütemezése PROGRAMJAVASLAT

MEGVALÓSÍTÁS JAVASOLT ÜTEMEZÉSE RÖVID

KÖZÉP

HOSSZÚ

Természeti és kulturális, történeti értékek felmérése Természeti értékek felmérése Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az oktatásban Kulturális, történeti értékek felmérése Az eredmények feldolgozása, hasznosításuk az oktatásban A hivatalos védelem alatt álló területek kiterjesztése Épített környezet védelme, a településkép javítása A klasszikus értelemben vett falusi turizmus meghonosítása A falusi turizmus szállásférőhely és vendégfogadási feltételeinek megteremtése A vendégek aktív részvételének lehetővé tétele a falusi életvitelben Lovasturizmus fellendítése, lovasprogramok szervezése Lovasbázisok szolgáltatási körének szélesítése Lovasprogramok, bemutatók szervezése Lovastúra útvonalak kijelölése Kézműves mesterségek bemutatása, kipróbálása, tanítása A ma is művelt kézműves és iparos tevékenységek ápolása Újabb kézműves tevékenységek meghonosítása Tájházak, falumúzeumok berendezése A kiállítások anyagának összegyűjtése, és a tematika összehangolása Az újabb kiállítások létrehozására javasolt területek meghatározása A múzeumok, bemutatóhelyek turisztikai termékként történő fejlesztése Falunapok megszervezése, vásárok, „nevezetes események” megrendezése minden településen Falunapok megszervezése Helyi kézművesek termékeiből rendezett kiállítások, vásárok megtartása Táborok szervezése, gyerekprogramok Gyermek és ifjúsági természetismereti és lovastáborok Alkotó és kézműves táborok Gyermekprogramok szervezése A természetközeli turizmus alapinfrastruktúrájának kiépítése, a gyalogos és kerékpáros útvonal hálózat fejlesztése A kerékpáros turizmus fejlesztése A gyalogos kirándulóturizmus fejlesztése Horgászathoz kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Horgászati alapinfrastruktúra kiteljesítése A horgászturizmus fejlődését segítő egyéb teendők Kiegészítő programlehetőségek megszervezése A családi sport, tömegsport feltételeinek megteremtése, téli sportlehetőségek és programkínálat fejlesztése Sport- és túraversenyek megszervezése és lebonyolítása Téli sportlehetőségek kihasználása A gasztronómiai kultúra bemutatása, népszerűsítése, a gasztronómiai turizmus fejlesztése Gasztronómiai bemutatók, programok Egyedi termékek „Bakonyalja” márkanévvel Borkultúra ápolása, népszerűsítése, borturizmus fejlesztése Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

69


Közlekedésfejlesztés, az elérhetőség és a belső feltártság javítása Vasúti közlekedés fejlesztése Autóbuszközlekedés fejlesztése Közúti autós közlekedés feltételeinek javítása Kerékpárúthálózat bővítése Hagyományos gazdálkodási módok felélesztése Természetközeli gazdálkodás fejlesztése, egyedi mezőgazdasági termékek Legeltető állattartás, hagyományos magyar fajták tartása Környezetkímélő iparfejlesztés A Natúrpark céljaival összeegyeztethető ipartelepítés támogatása Kézműves ipar fejlesztése Feldolgozóipari ágazatok meghonosítása A szálláshelykínálat és a vendéglátóhelyek fejlesztése A strukturált szálláshelykínálat kialakítása A vendéglátóhelyek fejlesztése A Natúrpark védjegyeiként kezelt lovasturizmus és falusi turizmus háttérismereteinek oktatása, tanácsadás Lótenyésztéssel, lótartással kapcsolatos korszerű ismeretek oktatása Kisbéren Idegenforgalommal, falusi vendéglátással kapcsolatos ismeretek oktatása Környezettudatos gondolkodásra nevelés és szemléletformálás

A fenti táblázat a fejlesztési javaslatcsoportok megvalósításának javasolt ütemezését foglalja össze. Fentieket megelőzően természetszerűleg a Natúrpark megalakításával közvetlen kapcsolatban álló feladatok élveznek abszolút elsőbbséget. Valamennyi értékvédelmi, üdülés-idegenforgalmi, terület- és gazdaságfejlesztési, és az oktatással, szemléletformálással kapcsolatos részletes fejlesztési program kidolgozása és a feladatok következetes végigvitele csak a Natúrpark szervezeti kereteinek létrehozása valamint a finanszírozási rendszer kidolgozása után kezdődhet meg. A fentiekben javasolt ütemezés a mindenkori rendelkezésre álló források arányában változhat. A javaslatok közül minden esetben azoknak kell prioritást adni, amelyek az egyes települések különböző kínálati elemeinek összehangolását, ezzel a Natúrpark egységes elvek mentén formálódó kulturális kínálatának létrejöttét segítik elő. Az üdülés-idegenforgalom egyes elemeinek fejlesztése és a kulturális programkínálat lehet az a része a fejlesztésnek, amelyek terén a legrövidebb időn belül is már kézzel fogható eredmények érhetők el. A gazdag és térségileg összehangolt programlehetőségek megnövelik az érdeklődést a Natúrpark iránt, a vendégforgalom emelkedése várható, s ez adhat lendületet a további javasolt fejlesztések végig viteléhez is.


70


Melléklet A Natúrpark megalakításához és fejlesztéséhez igénybe vehető jelentősebb pályázati források Az alábbi pályázatok mindegyikére pályázhatnak nonprofit szervezetek, önkormányzatok. Többségük folyamatosan pályázható, illetve azokat minden évben kiírják, esetleg kisebb módosítással. Ezért a Natúrpark fejlesztési programjainak finanszírozásánál tartósan figyelembe vehetők. Mindezek mellett természetesen figyelemmel kell kísérni az egyedi pályázati kiírásokat is. Európai Uniós források LIFE program A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő eszközrendszer, ezek a következők: környezetvédelem, a természet megőrzése és harmadik országok. Miközben mindhárom terület a környezet javítását célozza meg, megvannak a saját prioritásaik is. A LIFE 1992-ig nyúlik vissza. A LIFE szakaszokban valósul meg. Az első szakasz 199295 között zajlott le, a második szakasz 1996-99-ig tartott, teljes költségvetése 450 millió ECU volt. A jelenleg futó LIFE III. szakasz 2000-04-ig lesz érvényben 640 Millió EURO költségvetéssel. LIFE finanszírozásra alkalmas tevékenységek közé tartozik a természet megőrzése; az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek. Turizmus és Európai Unió Program A program keretébe a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott két intézkedéshez (a turisztikai vonzerők fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javítása) kapcsolódóan lehet pályázni. Az első intézkedés célja, hogy a kulturális és a természeti adottságokra támaszkodva nemzetközileg is jelentős attrakciók kerüljenek kialakításra, melyek növelik az ágazat versenyképességét, és jelentősen csökkentik mind a területi, mind az időbeli koncentrációját. A második intézkedés célja a turisztikai attrakciókhoz kapcsolódóan elősegíteni a fogadóképesség fejlesztését és szolgáltatások kialakítását, melyek hozzájárulhatnak a turisták tartózkodási idejének és költésének növeléséhez. "Kultúra 2000” Program A "Kultúra 2000" program hozzájárul az európai népek közös kulturális terének érvényesítéséhez. Ennek keretében előnyben részesíti a kulturális és művészeti alkotók, a kulturális szereplők, a magán és állami szereplők együttműködését, kulturális hálózatok és más partnerek, valamint a tagállamok és más, a programban részt vevő országok kulturális intézményeinek rendezvényeit. A program kapcsolódó céljai: • a kulturális párbeszéd és az európai népek kultúrája és történelme kölcsönös ismeretének előmozdítása; • a figyelem felhívása a kulturális sokszínűségre és a kulturális kifejezés új formáinak kifejlesztésére; Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

71


• •

az európai jelentőségű közös kulturális örökség európai szintű népszerűsítése, a figyelem felkeltése, a know-how terjesztése és a követendő gyakorlat népszerűsítése a kulturális örökség helyreállítása és megőrzése érdekében; a kultúra mint gazdasági tényező, valamint a társadalmi integráció és állampolgárság tényezőjeként való kifejezett elismerése;

Ifjúság 2000-2006 program A program nem csupán a fiatalok saját projektjeit támogatja, hanem segít mindazoknak a szakembereknek is, akik a fiatalokkal foglalkoznak valamilyen iskolán kívüli program megvalósításában. Nem csak anyagi támogatást ad, hanem képzési, információs és szakmai, módszertani szolgáltatásokat is nyújt. Támogatott témái között szerepelnek a fiatalok helyi csoportjának kreatív projektjei, a helyi ifjúsági csoportok, közösségek a fiatalok kreativitását és kezdeményezőkészségét kifejezésre juttató 3-12 hónapig terjedő közös programok. A program olyan együttműködéseket is támogat, amelyek szorosan kapcsolódnak a Natúrpark céljaihoz (pl. lovasturizmus, lovasprogramok szervezése). Országos pályázati források A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „ZÖLD FORRÁS” programja A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM) az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendeletben, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001.(IX.14.) Kormányrendeletben, valamint a Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezeti kezelésű célelőirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2003. (III. 7.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően, a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megvalósításának, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítését, a környezet és természet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések, programok megvalósításának érdekében tette közzé Pályázati Felhívását. A KAC pénzeszközeinek pályázat útján történő felhasználása vissza nem térítendő támogatás, ezen belül támogatás, kamattámogatás, visszatérítendő kamattámogatás formájában történik. Támogatott - a natúrpark fejlesztéshez kapcsolódó - programelemek: • „Zöld Falu” program: kistelepülések fejlesztését szolgáló környezetvédelmi intézkedések. • Védett és fokozottan védett, valamint "Natura 2000" növény-, és állatfajok, élőhelyeik megőrzése, védelme, rekonstrukciója. • Barlangok és földtani-felszínalaktani értékek, valamint védett tájak, táji értékek megőrzése, helyreállítása. • Védett természeti területek, természeti értékek, tájak bemutatásával kapcsolatos természetvédelmi szemléletformálás, oktatás, nevelés. • Társadalmi szervezetek és alapítványok környezet- és természetvédő programjainak és tevékenységeinek támogatása.


72


A Tetra Környezetvédelmi Alapítvány pályázata Tanösvények építésére, felújítására és fenntartására A pályázat célja fokozottan veszélyeztetett növény- és állatfajok, továbbá veszélyeztetett élőhelyek bemutatását célzó tanösvények felújításának, kiépítésének és fenntartásának elősegítése Magyarország egész területén. Pályázhatnak mindazok a magyarországi jogi és magánszemélyek, akik eddigi és jövőbeni tevékenységükkel a fenti célokat szolgálják, és azt pályázati anyagukkal megfelelően dokumentálni tudják. Az Ökotárs Alapítvány Általános Adományi Program Az Ökotárs Alapítvány egyik legrégebbi programja, az Adományi Programja több mint tíz éve, immár 1992 óta működik. Az Ökotárs Alapítvány adományi programjai keretében olyan tevékenységeket kíván támogatni, amelyek a környezet, a helyi közösség és az egész társadalom számára haszonnal járnak és a fenntartható fejlődést szolgálják. Az Általános Adományi Program, melyben előnyben részesülnek azok a tervek, amelyek: • erősítik a civil szervezetek mozgalmi jellegét, közvetlen akciókkal érik el céljaikat; • növelik a zöld szervezetek társadalmi bázisát, tagságát, lakossági kapcsolataikat, társadalmi elismertségüket; • fokozzák az együttműködést a környezetvédő civil szervezetek és a társadalom más szereplői (más civil szervezetek, az állami, önkormányzati és üzleti szektor) között és a környezetvédő mozgalmon belül; • elősegítik a zöld gondolkodás és életmód elterjedését, az emberek belső érését, választ adnak az új közép-európai kihívásokra. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) pályázati felhívása Ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló szálláshelyek felújítására Az ifjúsági turizmus és a természetjárás céljára szolgáló szálláshelyek - jellemzően: gyermek és ifjúsági szállások és táborok, vándortábori táborozóhelyek, menedékházak (turista- és kulcsosházak) - felújításának, infrastrukturális és higiénés körülményei javításának, valamint férőhely-bővítésének támogatása. Az ifjúsági szállások esetében a cél a Nemzetközi Ifjúsági Szállások Szövetsége által tagjai számára kötelezően előírt infrastrukturális és szolgáltatási standardok elérése. GYISM - Turista útjelzés-hálózat felújításának és új útvonalak létesítésének támogatása A támogatásra pályázhatnak társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, oktatási-, nevelési- és közművelődési intézmények, nemzeti park igazgatóságok. A pályázat célja az ifjúsági turizmust, a természetjárást - ezen belül a gyalogos, kerékpáros és sítúrázó tevékenységi formákat - és az ökoturizmust elősegítő erdei turista útjelzések és kiegészítő táblák egységes elvek szerinti, összehangolt felújításának és új útvonalak létesítésének támogatása. Vidékfejlesztési célelőirányzat - Mintaértékű vidékfejlesztési tevékenységek bemutatásának támogatása A pályázat alapvető célkitűzése, hogy az elsősorban mezőgazdaságból élő vidéki népesség esélyegyenlőségének javítására a vidéki területeken fellelhető helyi Törzsszám: 4-02-320 2003. október Fájl: Bakonyalja_Naturpark

73


adottságokra alapozott alternatív vagy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek támogatásával hozzájáruljon a vidéki térségek jövedelemtermelő, foglalkoztatást biztosító és népességmegtartó képességének javításához. A vidékfejlesztési célelőirányzat pályázatos rendszerű támogatásainak célja olyan munkaés tudásigényes, jelentős, helyben hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységek és termékek fejlesztése, amelyek túlmutatnak az elsődleges mezőgazdasági termelésen, speciális, minőségi piaci követelményeket elégítenek ki, és biztos, korlátozásmentes piaccal rendelkeznek. Regionális források Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács - Gyermek- és ifjúsági táborok támogatása A támogatásra pályázhatnak társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, intézmények, önkormányzatok. A pályázat célja szak- és tematikus (kézműves, népművészeti, hagyományőrző, egészséges életmódra, illetve közéletre nevelést elősegítő stb.) táborok, gyermek és ifjúsági szervezetek év- (szezon-, program-) záró táborainak támogatása. Széchenyi Turizmusfejlesztési Program A Program Közép-Dunántúlra vonatkozó része a következő - natúrpark fejlesztéshez is kapcsolódó - fejlesztéseket támogatja: • A Közép-Dunántúli Turisztikai Régióban működő ökoturisztikai szálláshelyek minőségi fejlesztésének támogatása • A Közép-Dunántúli Turisztikai Régióban 2003-2004-ben megvalósuló rendezvények támogatása • A Közép-Dunántúli Turisztikai Régió marketing eszközeinek támogatása • A Közép-Dunántúli Turisztikai Régió települései összképének támogatása • A Közép-Dunántúli Turisztikai Régióban csomagtúrák szervezésének támogatása


74


Javaslatok a Natúrpark megalakításának első lépéseihez A Natúrpark létrehozásának kezdeti időszakában párhuzamosan kell folynia a szervezeti, működési keretek megteremtésének, illetve a Natúrparkhoz tartozó településeken élők folyamatos tájékoztatásának. A javasolt fontosabb lépések a következők: Települési tájékoztató fórumok megrendezése •

A Natúrpark megalakulásának kezdeti időszakában különös jelentősége van olyan fórumok összehívásának, amelyek személyhez szóló, közérthető, bőven illusztrált szóbeli tájékoztatást nyújtanak a települések lakói számára. Az efféle fórumok biztosítsanak széles lehetőséget a Natúrparkban aktív szerepvállalásra kész magánszemélyek és egyéni vállalkozók mindenre kiterjedő tájékoztatására a Natúrparkkal kapcsolatosan.

Köztájékoztatás a médián keresztül •

A Natúrpark-települések lakosságának tájékoztatása nem nélkülözheti a helyi, megyei tv és rádióadások nyújtotta lehetőséget és a nyomtatott sajtóban (megyei lapok, települési újságok) a Natúrparkkal kapcsolatban rendszeresen közzétett információkat.

Direkt tájékoztatás •

A Natúrpark helyi médiában történő megjelenése mellett a lakosság direkt tájékoztatására is nagy gondot kell fordítani. Ennek hatékony módszere a minden postaládába eljuttatott általános tájékoztató szerepű Natúrpark Hírlevél, melynek egy lehetséges szövegváltozatát is megadtuk.

Natúrpark Egyesület alakuló ülése •

A Natúrpark Egyesület létrehozása nem nélkülözheti az összes érintett település polgármesterének, és a térségben működő valamennyi jelentős civil szervezet vezetőjének részvételével megtartott fórum, alakuló ülés megrendezését. Javasolt a már működő - sikeres - hazai Natúrparkok irányítótestületeiből is felkérni egy-egy előadót. Célszerű a Közép-Dunántúli Régió vezetése, illetve Komárom-Esztergom megye Önkormányzata részéről is vendéget hívni e fórumra.

A szervezeti háttér kialakítása •

A lakosság széleskörű tájékoztatásával párhuzamosan már folynia kell a Natúrpark szervezeti keretei megteremtésének, így a Natúrpark Egyesület és a Natúrpark kht hivatalosan adminisztrált bejegyzésének, a szervezeti és működési szabályzat kidolgozásának, továbbá a Natúrpark Egyesület szakmai munkáját témakörökre lebontva irányító tagozatok létrehozásának.

A lakossági részvétel elősegítése •

Az időközben megalakuló Natúrpark-tagozatok vezetőinek részvétele elengedhetetlen a későbbiekben a települési fórumokon is, de a lakosságot tájékoztató és a szerepvállalás lehetséges formáit körvonalazó rendszeres megbeszéléseken a Natúrpark-települések területén működő civil szervezeteknek is képviseltetniük kell magukat.


75


•

A kezdeti egy vagy két általános, a Natúrpark gondolatiságát ismertető, és a megalakulás kezdeti szakaszához kapcsolódó feladatok tárgyában megtartott fórumokat követően lehetőség van (és ajánlott is) a sajátos témakörökre szervezett fórumok megtartására. Ezek javasolhatóan a Natúrpark-tagozatok által felkarolt témaköröket foglalják magukban, és a tagozatok által felvállalt feladatok megvalósítását segítsék elő, a részt vállalni akaró magánszemélyek és az érdekelt helyi vállalkozók bevonásával.


76


A Natúrpark-hírlevelek (szórólap) elkészítése és javasolt tartalma A Natúrpark előkészítéséről, illetve megalakulásáról célszerű a helyi lakosságot folyamatosan tájékoztatni. E célra szórólapok elkészítése javasolt, amelyeket időről időre el kell juttatni valamennyi postaládába. Az első szórólap (hírlevél) javasolt tartalma: A szórólap egyszerű, közérthető szövegezésű legyen (lehetőség szerint kerülje a szakmai megfogalmazásokat). A szórólap a következő fontosabb témakörökre térjen ki: • a natúrpark megalakulásának célja, • a résztvevő települések felsorolása, • a natúrpark tervezett szervezeti felépítése, • hosszabb távon milyen előnyökkel szolgál a natúrpark a térség és az ott élők számára, • milyen segítséget, illetve közreműködést várnak a magánszemélyektől, társadalmi szerveződésektől, • a natúrpark megalakulását előkészítő szervezet elérhetőségei.


77

KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYTERV III. A BAKONYALJA NATÚRPARK FEJLESZTÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA

Recommend Documents