1
Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007 ÁNTSZ KözépKözép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém
2
Közép-Dunántúli Régió
1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból fejlıdı térsége. 401 település alkotja, melybıl Komárom – Esztergom megyében 76, Fejér megyében 108, Veszprém megyében 217 település található. Komárom-Esztergom megyét 7 statisztikai kistérség alkotja (1. ábra), társadalmi gazdasági szociális szempontú felosztás alapján 4 dinamikusan fejlıdı, 1 fejlıdı, 2 felzárkózó kistérség. Ezen belül 38 dinamikusan fejlıdı település, 6 fejlıdı, 32 felzárkózó. Stagnáló vagy lemaradó státuszú település nincs a megyében. Az érintett lakónépesség szempontjából dinamikusan fejlıdı településen él a megye lakosságának 71 %-a, fejlıdı településen él 9 %a, felzárkózó településen 20 %-a. A társadalmi gazdasági besorolás szempontjából a városok közül 7 dinamikusan fejlıdı, 1 fejlıdı, 2 felzárkózó kategóriába tartozik. A Komárom-Esztergom megyei települések száma lélekszám szerint csoportosítva a 2. ábrán látható.
–499
500–999
1000– 4999
5000– 9999
10 000–49 999
50 000–
6
15
44
5
5
1
2. sz. ábra
3 Demográfia, összehasonlító megyei adatok 2001-2006. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
317110
315515
315886
315544
314783
315036
Élveszületés
2956
2987
2800
2979
2974
2957
Halálozás
3867
4149
4125
4164
4112
4114
22
23
22
21
19
19
-911
-1162
-1325
-1185
-1138
-1157
9,3
9,4
8,9
9,4
9,4
9,4
12,2
13,1
13,1
13,2
13,0
13,2
7,4
7,7
7,9
7,0
6,4
6,4
-2,9
-3,7
-4,2
-3,8
-3,6
37,90
37,99
34,52
38,5
38,82
38,8
1350
1418
1379
1307
1365
1317
Válások száma
925
789
830
905
871
848
Elváltak aránya (‰)
2,9
2,5
2,6
2,9
2,8
2,7
Indikátor Népesség száma
Csecsemıhalálozá s Természetes fogyás/szaporodás Nyers élveszületési arány (‰) Nyers halálozási arány (‰) Csecsemıhalálozá si arány (‰) Természetes szaporodási arány (‰) Teljes fertilitási arány (‰) Házasságok száma
-3,8
3. sz. ábra Komárom Esztergom megyében, a hat éves ciklus adatai alapján látható (3. ábra), hogy az élve születések száma 2001-ben volt a legmagasabb. A természetes szaporodás, illetve a megyét is jellemzı, és az utóbbi évtized legnagyobb népesedési problémájaként jelentkezı természetes fogyás, nem folyamatosan bár, de lassú csökkenést mutat. A halálozás mértékének növekedése és az alacsony születési szám következtében a megyében a természetes fogyás 2003-ban volt a mélyponton. A halálozások száma lényegesen meghaladja a születésekét. Az ezer lakosra jutó élveszületésbıl és halálozásból számolt természetes fogyás mértéke (3,8‰) kedvezıtlenebb az országosnál (-3,2‰) A megye demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. Az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt megyei mutatója (6,4 ‰), magasabb az országostól (5,7‰).
4 Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, 2001-2006. Férfi Nı 2001
2002
2003
2004
2005
67,9
66,9
67,4
67,5
67,9
2006
2001
2002
2003
2004
2005 2006
68,5 76,2
75,8
75,8
76,3
76,1
76,4
4. sz. ábra
Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon, 2001-2006 Férfi
Nı
2001
2002
2003
2004
2005
68,15
68,3
68,3
68,6
68,6
2006
2001
2002
2003
2004
2005 2006
69,0 76,5
76,6
76,5
76,9
76,9
77,3
5. sz. ábra Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyvek
A halandóság szintjét a kormegoszlástól függetlenül a születéskor várható élettartam fejezi ki, mennél alacsonyabb ennek értéke, annál alacsonyabb a mortalitás nívója. Bizonyítottan kölcsönhatás van a jobb életesélyek és a gazdasági fejlıdés, a növekvı GDP között. A születéskor várható élettartam alapján a megyében élı férfiak és nık valamivel rövidebb életkorra számíthatnak, mint az országban átlagosan. (4. 5. ábra) A vizsgált ciklusban a nık több mint 8 évvel hosszabb ideig élhetnek, mint a férfiak, a 2006. évi különbség 7,9 év. A két nem közötti drasztikus élettartambeli különbség a férfiak és a nık életmódjának kiegyenlítıdése folytán csökkenıben van. Ez elsısorban a férfiak várható élettartamának lassú, és sajnos nem folyamatos emelkedésébıl adódik, s nem jelenti a nık élettartam kilátásainak romlását, bár hozzá kell tenni, hogy a hölgyek egyre inkább „önveszélyes” életmódja várható élettartam növekedésüket lassítja. A születéskor várható élettartam az elmúlt hat év alatt mindkét nemben minimálisan megemelkedett. A legtöbb európai országhoz hasonlóan a ma születı magyar fiúk egészségi esélyei a lányokéhoz viszonyítva egyre romlanak (Népegészségügyi gyorsjelentés 2003 alapján).
5 Komárom-Esztergom megye lakosságának kormegoszlása 2007. január 1-én Férf i
Nı 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4
5 000
0
5 000
6. sz. ábra Komárom-Esztergom megye népességének 2007. év elejei adatok alapján származtatott kormegoszlása elöregedı társadalmakra jellemzı korfát mutat. (6. ábra) A két 9 év alatti ötéves osztályköző korcsoport létszáma jelentısen kevesebb, mint az azt követı korosztályoké a 65-69 éves korcsoportig bezárólag. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A születéskor megfigyelhetı lánytöbblet valamennyi korcsoportnál továbbra is mutatkozik. Az új demográfiai korszak magyar sajátossága, hogy hazánkban a 2. ezredfordulón a legszembetőnıbb demográfiai jelenség a népesség lélekszámának természetes fogyása, ami abból származik, hogy az élveszületések száma kisebb a halálozásokénál. Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 1996. január 1-jén
Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 2007. január 1-jén Férfi
Férfi
Nı
Nı 9590-
9 0-94
85-89
8 5-89
80-84
8 0-84
75-79
7 5-79 7 0-74
70-74
6 5-69
65-69
6 0-64
60-64
5 5-59
55-59
5 0-54
50-54
4 5-49
45-49
4 0-44
40-44
3 5-39
35-39
3 0-34
30-34
2 5-29
25-29
2 0-24 20-24
1 5-19 15-19
1 0-14 10-14
5 -9 5-9
0 -4
0-4
20 0 0 0
1 5 0 00
1 0 00 0
5 000
0
5 000
10 000
15 0 0 0
15 000
10 000
5 000
0
5 000
10 000
15 000
7. sz. ábra Komárom-Esztergom megyei népesség korösszetételének összehasonlító ábrája
6
Viszonylag új demográfiai jelenség a népesség öregedése, ez valójában a 65 évesek és idısebbek részarányának növekedését, és a 0-14 éves gyermekek proporciójának csökkenését jelenti. A 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os arányát mutatja Komárom – Esztergom megyében, a 2000. évi és a 2007. január 1-jei adatok alapján a 8. ábra. Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2007 Férfi Év
Nı
15 év alatti
65 év feletti
15 év alatti
65 év feletti
lakosság
lakosság
lakosság
lakosság
száma
aránya száma aránya száma aránya Száma Aránya
2000
27503
18,5%
15293
10,2%
26148
16,3%
25613
15,9%
2007
24679
16,2%
17412
11,4%
23194
14,2%
29503
18,1%
Magyarország 2007.
16,3
10,1
14,1
18,7
8. sz. ábra A 15 év alatti lakosság aránya a megye népességén belül férfiak esetén 2000-ben 18,5 % volt, ami 2007- re 16,2%-ra csökkent. A 15 év alatti nıi népesség aránya a 2000-ben 16,3 %-ról, 14,2%-ra csökkent. Ezzel egyidejőleg a 65 év feletti lakosság aránya mindkét nem esetén emelkedést mutat. A férfiaknál 10,2%-ról 2007-re 11,4%, a nıknél 15,9%-ról 18,1%-ra (8. ábra). A népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhetı meg. Az idıs korosztály részarányának növekedése felveti emberhez méltó szinten történı ellátásuk gondját. A 15 évnél fiatalabb korosztály részaránya fiúknál az országos érték alatti, a lányok esetében csekély mértékben meghaladja. Míg a 65 év felettiek százalékos aránya férfiaknál 1,3 %-kal magasabb a megyében, mint az országos érték, a nıi népességen belüli részaránya a megyében elmarad az országos értéktıl 0,6%-kal.
Jól kimutatható a népesség egészét érintı elöregedési folyamat, bár az öregedési index (98,0 %) az országostól kedvezıbben alakul (104,9%). A népesség korösszetétele társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt lényeges, az elöregedési folyamat kedvezıtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli az idıskorúakkal kapcsolatos tennivalókat, növeli a szociális jellegő kiadásokat. A csökkenı számú aktív keresıre egyre nagyobb számú eltartott jut.
7 HALÁLOZÁS Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép – Dunántúli Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztályán ok- és kor-specifikus formában, nemenkénti és ötéves korcsoporti bontásban történik a halálozási adatbázis vezetése, mely objektív, hiteles, és összevethetı. A Központi Statisztikai Hivatal által hagyományosan szolgáltatott demográfiai adatokkal együtt képezi alapját nemcsak a mindenkori egzakt helyzetelemzésnek, - mely régiós és kellı számú adat birtokában kistérségi elemzés is lehet, hanem a lakosság egészségi állapotára ható intervencióknak is. Ez nem közömbös a célzott egészségügyi fejlesztések forrásallokációi miatt sem. A népesség egészségi állapotának a halandóság megbízható, pontos, de korlátozott értékő mutatója. Magas halandóság általában a populáció rossz egészségi állapotára utal, míg alacsony mortalitás pedig többnyire a népesség jó egészségi állapotát jelzi. A mortalitás földrajzi differenciái inkább a szociális, mint a fizikai környezet következtében kialakult egyenlıtlenségeket mutatják. Standardizált halálozási mutató alakulása Komárom-Esztergom megye kistérségeiben Összhalálozás kistérségenkénti elemzése indirekt standardizálással Komárom -Esztergom megye 2006
80
105 105 105,5
108,7 112,5 110,7
116,8 114,2 115,5
108 110,5 109,6
114,8 105,3
96,3
106,6 105,5 106,4
129,8 108,2 118,9
92,8
100
113,6 102,9
120 106,1 114,1 110,2
Standardizált halandósági hányados
140
60 40 20 0
yi án
i m
ye eg R D .m K -E om ár om K ai ny bá
ta Ta
i
l sz ro
i m
nı
ta Ta
O
i ér
o ár om K
b is K
i
go er zt Es
og or D
férfi
összes
9. sz. ábra A kistérségek különbségeit szemlélve a 2006. évi standardizált halálozási mutatók alapján megállapítható, hogy az Esztergomi kistérségben alakultak legkedvezıbben a halálozási viszonyok, az SHH 102,9 százalék volt, a legkedvezıtlenebb halandóság a Kisbéri kistérségben volt mérhetı, itt az SHH 118,9 százalék volt.
8 Az összhalálozás indirekt módszerrel számolt standard halálozási hányados (SHH) összehasonlító táblázata
Standardizált halálozási hányados férfi KEM KDR Országos 10. sz. ábra
nı
ffi-nı összesen
Szignifikancia-teszt Z értéke
férfi
ffi-nı
nı
összesen
108,7
112,5
110,7
3,9
5,3
6,6
105
105
105,5
4,2
4
6,3
0
0
100 100 100 0 nagyon erısen szignifikáns 99,9 %-os szinten nem szignifikáns eltérés a várhatótól
szingnifikancia szint: Z > 3,291
az eltérés 1‰-es szinten szignifikáns 10. sz. ábra
Ha a halandóság magasabb az országos átlagnál, az SHH több, mint 100,0 százalék, ha alacsonyabb a halandóság, akkor – kevesebb mint 100,0 százalék. A standard halálozási hányados mutató a megye lakossága halálozásának és az országos átlagnak a viszonyszáma. Az indirekt standardizálás az összehasonlítás alapjául vett egész népesség korspecifikus halálozását vetíti ki, minden vizsgált lakosságcsoport saját kormegoszlására, azaz kiszámolja, hány halálozás történt volna a lakosságcsoportban. Komárom-Esztergom megye indirekt standardizálással kapott standardizált halálozási hányadosa mindkét nemre, melyet az országos 100%-hoz viszonyítunk, a Közép - Dunántúli Régió értékénél 5,2%-kal, országos értékhez viszonyítva 10,7%-kal magasabb. (10. ábra) A szignifikancia teszt Z értéke alapján elmondható, hogy a fentiekben említett megállapítások nagyon erıs szignifikancia mellett figyelhetık meg.
9 11. sz. ábra Haláloki struktúra a Közép – Dunántúli Régióban 2006-ban, 0-X évesek BNO-10 kód
Férfi
Nı
Fertızı és élısdiek okozta betegségek
A00-B99
24
15
Daganatok
C00-D48
1982
1415
Keringési rendszer betegségei
I00-I99
3382
3756
Légzırendszer betegségei
J00-J99
414
221
Emésztırendszer betegségei
K00-K93
670
367
Morbiditás és mortalitás külsı okai
V01-Y98
583
230
n. a.
469
546
7524
6550
Halálok
Egyéb halálokok Összesen
Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyv, 2006 12. sz. ábra:Haláloki struktúra Komárom - Esztergom megyében 2006-ban, 0-X évesek
BNO-10 kód
Férfi
Nı
Fertızı és élısdiek okozta betegségek
A00-B99
4
3
Daganatok
C00-D48
572
439
Keringési rendszer betegségei
I00-I99
980
1113
Légzırendszer betegségei
J00-J99
97
56
Emésztırendszer betegségei
K00-K93
218
135
Morbiditás és mortalitás külsı okai
V01-Y98
151
65
-
148
183
2170
1994
Halálok
Egyéb, felsorolásra nem kerülı halálokok Összesen
A halálozás 2006. évi nyers mutatóit közöljük a 11. és a12. számú ábrákon a Közép-Dunántúli Régió és Komárom-Esztergom megye területére vonatkozóan.
10 Ha az összhalálozás nyers adatait vizsgáljuk, nemektıl függetlenül (12. ábra), megállapíthatjuk, hogy 2006-ban a halálozások 50%-a a keringési rendszer betegségei, 24%-a a rosszindulatú daganatos betegségek, 8,4%-a az emésztırendszer betegségei illetve a külsı okok miatt, 5,1%-a a légzırendszer betegségei, 0,1%-a a fertızıek és élısdiek okozta betegségek és 7,9%-a egyéb halálokok miatt következett be. A haláloki struktúra az utóbbi évtizedekben stabilnak bizonyult. A daganatok, a keringési, a légzı - , az emésztırendszer betegségei és az erıszakos események (balesetek, öngyilkosság) okozták az összhalálozás 92,1%-át (Komárom-Esztergom megyében 2006-ban 4164 halálozás) . 13. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves férfiak, 2006.
Külsı okok miatti elhalálozás 8%
Egyéb halálokok 7%
Emésztırendszer betegségei 10%
Légzırendszer betegségei 4%
Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0% Daganatok 26%
Keringési rendszer betegségei 46%
14. sz. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves nık, 2006.
Külsı okok Egyéb halálokok miatti 9% elhalálozás 4% Emésztırendszer betegségei 7% Légzırendszer betegségei 3%
Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0% Daganatok 22%
Keringési rendszer betegségei 56%
11
A haláloki struktúrát nemek szerint vizsgáljuk a 13. 14. ábrán. A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának 46%-át, a nık esetében 56%-át okozták, ezzel a haláloki gyakorisági lista elsı helyét foglalták el. A vezetı halálokok második helyén a rosszindulatú daganatok álltak: a férfiak halálozásának 26%-át, a nık halálozásának 22%-át adták. A fertızı betegségek okozta halálozás mindkét nem esetén jelentısen visszaszorult. (13. – 14. ábra) A keringési rendszer betegségei miatti halálozás 100 000 fıre standardizálva Európa egyes országaiban a WHO legfrissebb adatai szerint (15. sz. ábra) Standard Ország
halálozási arányszám 100 000 fıre
Franciaország
160,53
Spanyolország
173,54
Nagy Britannia
223,78
Olaszország
225,47
Ausztria
240,2
Finnország
240,56
Németország
262,82
Görögország
313,97
Lengyelország
397,03
Magyarország
502,43
Románia
649,44
Bulgária
685,35
Ukrajna
827,18
Orosz Föderáció
837,31
15. sz. ábra
12 Európa egyes országaiban a keringési rendszer betegségei miatti elhalálozás 100 000 fıre standardizált értékeit vizsgálva (15. ábra) jelentıs eltérések mutatkoznak: Magyarországra számolt mutató értéke a Franciaországénak több mint háromszorosa, az Orosz Föderáció értékének viszont 60%-a. Dr. Józan Péter tanulmánya Magyarország esetén az alábbiakat említi: „Az okspecifikus mortalitás alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az 1993 és 2001 közötti 8 évben a 100 ezer lakosra jutó halálozások csökkenésének több mint a fele a keringési betegségekre esik. A különbség az európai átlaghoz képest még így is mindkét nemnél 2,6-szeres.” Majd a fenti vizsgált idıszakra utalóan az Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa így folytatódik: „A legfontosabb jelenség az akut szívinfarktus halandóságának csökkenése. Ez a férfiaknál nagyobb, mint a nıknél. Ugyancsak jelentıs a magas vérnyomás és az agyvérzés mortalitásának mérséklıdése. A cerebrovasculáris betegségek adatai arra utalnak, hogy az utóbbi években áttörés következett be e meghatározó jelentıségő betegségcsoportnak a megelızésében, illetve gyógyításában.” A keringési rendszer betegségei közé a szív, az agyi erek betegségei és a szervezet egyéb részeinek érbetegségei tartoznak: a legnagyobb hányadot a szívbetegségek képviselik, ezek után az agyérbetegségek következnek. Régebben sok ember halt meg a szívbillentyők betegségeiben, jelenleg a legtöbb halálozást a szívkoszorúér betegségei okozzák.
A keringési rendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006. megye
régió
Magyarország
1000
Férfiak
800 700 600 500
Nık
400 300 200 100
16.sz. ábra
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Standardizált halálozás 100 000 fıre
900
13 Kedvezıtlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál, különösen a férfiak esetében. A mutató szinte a vizsgált idıszak egészében meghaladja az országos értéket. (16. ábra) A különbség az ezredfordulót követıen 2002-ben éri el a maximumot. Azóta kismértékő csökkenés tapasztalható. A 2005-ben azonban mind a megyei, mind a régiós és az országos értékek is nıttek az elızı évihez képest. Megjegyzendı ugyanakkor, hogy a nıknél csökkent a keringési betegségek miatti halálozás a 2004-as adattal összevetve. A vizsgált idıszak végér 2006-ra mindkét nemnél a megyei a régiós és az országos mutatók egyaránt csökkentek. Férfiaknál az országban az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók megyéiben, nıknél pedig az említett két régió, valamint Dél-Dunántúl megyéiben mutatkozott a Komárom-Esztergom megyei értéket meghaladó mértékő halálozás.
Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, férfiak
800 700 600 2004 2005 2006
500 400 300 200 100
17. sz. ábra
R ég ió
ab án ya i
Ta t
Ta ta i
i O ro sz lá ny i
ár om
Ko m
Ki sb ér i
0
D or og i Es zt er go m i
standardizált halálozás
900
14
Kistérségi szív-érrendszeri halálozás, nık
standardizált halálozás
600 500 400
2004 2005 2006
300 200 100
R ég ió
Ta ta bá ny ai
Ta ta i
D or og Es i zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
0
18. sz. ábra
A direkt standardizálás módszerével vizsgált szív- és érrendszeri halálozás KomáromEsztergom megye kistérségeit összehasonlító grafikonjai, (17. 18. ábra) mutatják a kistérségek helyzetét egyrészt a régióban, - miszerint férfiak és nık esetén a régiós halálozási értéktıl eltérıen alakul a mutató a vizsgált kistérségben, másrészt összehasonlítást engednek a megye többi kistérségeivel a 2004. és 2006. közötti években. A vizsgált idıszakban a férfiaknál a Dorogi és a Tatai kistérségben volt a „legkiegyensúlyozottabb” a mutató trendje, azaz nem mutatott jelentıs változékonyságot, míg a nıknél a Komáromi, Dorogi és Tatai kistérségben. 2006 évre csökkent a keringési rendszer betegségei miatti halálozás gyakorisága az Esztergomi és az Oroszlányi kistérségben élı férfiak körében.
15
A daganatos betegségek okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a KözépDunántúl régióban és Magyarországon, 1985-2006.
megye
régió
Magyarország
Standardizált halálozás 100 000 fıre
500 450
Férfiak
400 350 300
Nık
250 200 150 100 50
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0
19. sz. ábra A daganatok követelik a legtöbb áldozatot a keringési rendszer betegségei után. Az összhalálozás egynegyede rákhalálozás. A daganatos betegségek miatti halálozás KomáromEsztergom megyében, a férfiak körében, az ezredfordulón tapasztalható javulást követıen, ismét nıtt. 2006-ban mindkét nemben csökkentek az értékek a 2005 évihez képest, megyei, régiós és országos szinten egyaránt. A területi különbségek azonban változatlanul fennállnak. A megyei adatok mindkét nemben mind a régiós, mind az országos szint felettiek. Világviszonylatban százezer lakosból Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben.100 000 emberbıl hozzávetıleg 320-325 rákban hal meg. A halálokok gyakorisági listáján a daganatok okozta halálozás országos, régiós és megyei vonatkozásban is a második helyen áll. A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében a rosszindulatú daganatok okozta halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a 2004-2006 között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. (20. 21. ábra) A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál megállapítható, hogy a férfiaknál a 100 000 fıre jutó halálozás szempontjából fıleg a Tatabányai kistérségben magas az eltérés. A nıknél az Oroszlányi és a Kisbéri kistérségben figyelhetık meg magas értékek.
16
Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, férfiak
standardizált halálozás
600 500 400 2004 2005 2006
300 200 100
R ég ió
ab án ya i
ai
Ta t
Ta t
D or og Es i zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
0
20. sz. ábra
350 300 250 2004 2005 2006
200 150 100 50
21. sz. ábra
R ég ió
Ta ta i
Ta ta bá ny ai
0
D or og Es i zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
standardizált halálozás
Kistérségi daganatos betegségek miatti halálozás, nık
17
A Nemzeti Rákregiszter felé bejelentett új daganatos esetek közül, a legnagyobb számban elıforduló daganattípusok 2006. évi eseteit szemléltetjük a 22. és a 23. sz. ábrán.
Kom árom -Esztergom m egyében 2006-ban bejelentett új daganatos esetek korcsoportonkénti bontásban, férfiak
0-14
300
15-34
35-64
65-
250
200
22. sz. ábra
150
100
50
0 vastagbél
emésztıszervek
légzı és
melanoma és bır
intrathoracalis
egyéb
prosztata
együtt
Komárom-Esztergom megyében 2006-ban bejelentett új daganatos esetek, nık nı 0-14
15-34
35-64
65-
300
250
200
150
100
50
0
emésztıszervek együtt
23. sz. ábra
légzı és intrathoracalis együtt
melanoma és bır egyéb
emlı
petefészek
nyirok,vérk.szerv.és rok. szöv.
A férfiaknál az emésztıszervi, a légzıszervi és a bır rosszindulatú daganatai, a nık körében az emlı, a bır és az emésztıszervi daganatok fordultak elı a legnagyobb számban és kerültek bejelentésre a Nemzeti Rákregiszter felé Komárom-Esztergom megye területén élı népesség körébıl.
18
A légzırendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a KözépDunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006. megye
régió
Magyarország
Standardizált halálozás 100 000 fıre
140 120
Férfiak
100 80 60
Nık
40 20
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0
24. sz. ábra
A légzırendszer betegségei miatti halálozást vizsgálva megállapítható, hogy a 90-es évek második felétıl kezdıdıen mindkét nemben az országos szint alá került a megyei érték. Ebben a haláloki fıcsoportban 2001-2002 óta folyamatosan növekedés tapasztalható, mindkét nemben. 2004-hez viszonyítva is jelentıs emelkedést jelez a mutató, majd a vizsgált idıszak utolsó évében ismét a halálozás gyakoriságának csökkenı tendenciája figyelhetı meg. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál tapasztalható, hogy a férfiaknál a 100 000 fıre jutó halálozás 2006-ra a kistérségek közül a Tatabányai kistérségben emelkedett, a nıknél az Oroszlányi kistérségben magas a különbség. (25. 26. sz. ábra)
19
Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak
standardizált halálozás
140 120 100 2004 2005 2006
80 60 40 20
R ég ió
ab án ya i
Ta t
Ta ta i
D or og Es i zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
0
25. sz. ábra
Kistérségi légzırendszeri betegségek miatti halálozás, nık
50 40 2004 2005 2006
30 20 10
26. sz. ábra
R ég ió
ab án ya i
Ta t
Ta ta i
0
D or og i Es zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
standardizált halálozás
60
20
Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, a KözépDunántúli régióban és Magyarországon, 19852006.
megye
régió
Magyarország
Férfiak 200 150
Nık
100 50
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Standardizált halálozás 100 000 fıre
250
27. sz. ábra
A vezetı halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós illetve országos adatokkal 22 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az emésztırendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált idıszak egészében, mindkét nemben markánsan a régiós és az országos érték felett maradt. A magyar lakosság emésztırendszer betegségei miatti halálozása a haláloki sorrendben a harmadik helyen van a keringési rendszer betegségei és a daganatos halálozás után. A mortalitásban jelentıs szerepe van az alkoholos májbetegségnek és májzsugornak. A 90-es évek közepéig tartó emelkedést egy lassan csökkenı folyamat váltotta fel, amely elsısorban a férfi lakosságot érintette. 2003ban a régiós halálozási arány több mint 10 %-kal volt magasabb az országosnál. Komárom Esztergom megyében az emésztırendszer betegségei okozta halálozás mindkét nemben lassú csökkenı tendenciát mutat, de ennek ellenére magasabb mind a régiós, mind az országos értékhez viszonyítva. (27. ábra) (Kiemelkedıen magas volt az eltérés a 90-es évek elején. Nık esetében mintegy 25 százezrelékkel, férfiaknál közel 60 százezrelékkel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós illetve országos értéknél.)
21 28. sz. ábra
250 200 2004 2005 2006
150 100 50
R ég ió
ab án ya i
Ta t
Ta ta i
0 D or og Es i zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
standardizált halálozás
Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, férfiak
29. sz. ábra
120 100 80
2004
60
2005 2006
40 20
Es
ég ió R
ny ai
ta bá
Ta
or o D
Ta ta i
zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
0
gi
standardizált halálozás
Kistérségi emésztırendszeri betegségek miatti halálozás, nık
A Komárom-Esztergom megyei kistérségek lakossága körében az emésztırendszer betegségei miatti halálozás gyakorisági mutatóit szemléltetjük a 2004-2006 között eltelt idıszak standardizált adatai alapján. A területi egyenlıtlenségek vizsgálatánál (28. és 29. számú ábra) megállapítható, hogy a férfiaknál a 100 000 fıre jutó halálozást tekintve a legmagasabb érték a kistérségek közül a Kisbéri és a Komáromi, a nıi lakosság körében az Oroszlányi kistérségben tapasztalható.
22
Morbiditás és mortalitás külsı okai miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 19852006.
megye
régió
Magyarország
Férfiak 200 150
Nık
100 50
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Standardizált halálozás 100 000 fıre
250
30. sz. ábra
A külsı okok miatti halálozás mutatóinál mindkét nemben lassú folyamatos csökkenés tapasztalható, a megyei érték a régiós és az országos szint alatti. A többi megyével összehasonlítva is viszonylag kedvezı,( Gyır-Moson-Sopron, Zala és Szolnok megye mutatói alacsonyabbak). A külsı okok miatti halálesetek számát a motoros jármőbalesetek és az öngyilkosságok száma határozza meg. A vizsgált széles periódusban a megyei mutató mind az országos, mind a régiós helyzethez viszonyítva kedvezıbben alakul e halálok tekintetében (30.ábra) A területi különbséget a 31. és 32. sz. ábra szemlélteti. Magas volt a férfiak körében a Kisbéri és a Tatai kistérségben a gyakoriság, míg a nıknél a 2004. évihez viszonyítva jelentısen kedvezıbben alakult.
or o
Ta
32. sz. ábra
R ó
ya i
ta i
ég i
ta bá n
Ta
gi Es zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
D
standardizált halálozás
i
ó
ai R ég i
Ta ta bá ny
Ta ta i
er go m i Ki sb ér i Ko m ár om O i ro sz lá ny i
Es zt
D or og
standardizált halálozás
23
Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, férfiak
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2004 2005 2006
Kistérségi, külsı ok miatti halálozás, nık
60
50
40 2004
30 2005
20 2006
10
0
24 Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHA) a férfiak körében Komárom-Esztergom megyében a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 2006.
Standardizált halálozás 100 000r fıre 0
50
100
150
200
250
300
350
400
Ischaemiás szívbetegség
Agyérbetegség Légcsı, hörgı, tüdı rosszindulatú dag. Vastagbél, végbél rosszind. dag. Prosztata rosszind.dag Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek
Szándékos önártalom
régió
Magyarország
KEM
33. sz. ábra
A kiemelt halálokok nyers mutatója a standardizált halálozási arányszám alapján látható, hogy a férfiak körében az ischaemiás szívbetegség, az agyérrendszeri betegségek, a krónikus májbetegségek, a vastagbél és a prosztata rosszindulatú daganata miatt bekövetkezı halálozások, az országos és a régiós átlagot meghaladó mértékőek Komárom-Esztergom megyében. A keringésrendszeri halálozás több, mint 80 %-át a magas vérnyomás, a szívkoszorúér és agyér eredető betegségek okozzák. A megyei háziorvosi jelentésekben szereplı morbiditási (megbetegedési adatok) magas hipertónia prevalenciát mutatnak, ez a tény súlyos rizikófaktor a keringési rendszer betegségeihez.
25
Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHA) a nık körében, Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 2006. Standardizált halálozás 100 000 fıre 0
50
100
150
200
250 224
Ischaemiás szívbetegség 101 Agyérbetegség 28
Légcsı, hörgı, tüdı rosszind. dag.
25
Vastagbél, végbél rosszind. dag.
27 Emlı rosszind. dag. 6 Méhnyak rosszind. dag. 28
Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek
13
9 Szándékos önártalom
megye
régió
Magyarország
34. sz. ábra
Komárom-Esztergom megyei nıi lakosság körében, a kiemelt halálokokat vizsgálva, a standardizált halálozási arányszám alapján láthatjuk, hogy az ischaemiás szívbetegség és a krónikus májbetegség miatti halálozás, az országos és a régiós átlagot meghaladó gyakoriságú. Az agyérbetegség esetében a halálozási arány a régiós értékkel azonos, az országos értéktıl magasabb. A cerebrovasculáris betegségek okozta halálozás kapcsán, a halálok-megállapítási bizonytalanságokkal számolni kell, ezért az ebbıl adódó torzítások csökkentése érdekében, a magas vérnyomás okozta halálozással együtt, a két haláloki csoportot összevonva vizsgáljuk. A korai halálozás elkerülhetı, hatékony prevenciós gyakorlat révén és a gyógyító-gondozó ellátás szintjének nehézségei ellenére.
26
MORBIDITÁS
A morbiditási adatokat az Országos Háziorvosi Adatgyőjtı Program keretében a háziorvosi praxisok adataiból rögzítettük. A 20‰ feletti gyakoriságot színkiemeléssel jelöltük.
Komárom Esztergom megye felnıtt lakosságának 2005 évi prevalencia adatai az OSAP Háziorvos Jelentések alapján
BNO-X Gümıkór és a gümıkor következményei (A15-A19) és (B90) Vírusos májgyulladás (B15-B19) Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképzı szervek betegségei és az immunrendszert érintı bizonyos rendell. (D50-D89) -Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Fibrosis cystica (E84) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Mentális retardatio (F70-F79) Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Alzheimer-kór (G30) Sclerosis multiplex (G35) Epilepsia (G40) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredető és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Nem fertızéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52) A máj betegségei (K70-K77) Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csontsőrőség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-N16) Veseelégtelenség (N17-N19)
35. sz. ábra
prevalencia ‰ ffi
prevalencia ‰ nı
2,461 1,218 21,240
1,29 1,25 25,80
9,309
28,22
3,654 4,522 65,364 2,393 54,889 0,204 13,047 4,641 4,182 3,015 0,332 0,494 7,716
17,92 28,20 70,35 4,90 55,62 0,22 4,03 5,95 3,85 2,79 0,41 1,29 4,75
16,105
19,30
5,008 8,355 1,601 214,156 86,647 12,409 30,285 33,078 14,384 29,135 5,246 31,877 2,589 0,656 14,751 21,692 65,253 7,895 4,224 2,504
6,06 7,35 2,23 259,62 95,59 14,66 32,33 27,74 18,75 21,49 5,55 13,41 5,62 0,39 4,79 30,60 85,77 45,63 6,51 2,50
27
Komárom-Esztergom megyében folyó emlıszőrés eredményeinek adatait közöljük az alábbiakban. A Szent Borbála Kórházban Tatabányán történik a mammográfiás szőrés, valamint egy mobil szőrıállomáson a MammAlba Kft (székhely: Székesfehérvár) Komárom-Esztergom megyében történı kitelepülése során. A behívottak 45,5 %-a vett részt emlıszőrésen. Év
Behívottak
2007
Megjelentek
9.595 fı
45-49
50-54
év
év
862
Megjelenési
Összesen
arány
55-59 év 60-65 év
1425
1082
996
4.365 fı
45,5%
2007. évben megtörtént emlıszőrés szakmai adatai
Visszahívottak
Mőtéti
Operáltak
Benignus
Malignus
Malignus esetek korcsoport szerinti
javaslat
száma
jóindulatú
rosszindulatú
megoszlása 45-49 50-54
367
45
25
6
19
4
55-59
8
60-65
5
2
Méhnyak szőrés 2007. Lejelentettek
Megjelentek (410 fı) 25-34 év 35-44 év
Értékel-
45-54 év 55-65 év 65
év
hetetlen
Negatív
felett
2.419 fı
51
63
144
150
12
20
A 2007. évben méhnyak szőrésen a megjelenési arány 17% volt.
317
Nem
Nem
negatív
negatív
kóros
egyéb
30
49
28
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A Közép-Dunántúli Régió az országos átlagnál kedvezıtlenebb csoportba sorolható a teljes korosztályra vizsgált halálozási viszonyok tekintetében, tekintettel arra, hogy a régiók közül, az Észak-Magyarországi régió után itt a legmagasabb a halálozás.
2. 100 000 lakosra számított nyers halálozási arányszám BAZ megye után KomáromEsztergom megyében volt a legmagasabb 2006-ban.
3. Agyérrendszeri betegségek miatti halálozás gyakorisága Magyarországon a mi régiónkban a legmagasabb, ezen belül is Veszprém és Komárom-Esztergom megye mutatói a legrosszabbak. 4. Az emésztırendszeri betegségek okozta halálozás, a 65 évesnél idısebb populáció körében, országos viszonylatban kiemelkedıen nagy gyakorisággal fordul elı Komárom-Esztergom megyében.
5. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás országos rangsorában régiónkat csak Észak-Magyarország és az Észak-Alföld elızi meg, a mindhárom megyében e téren mutatkozó magas halandóság miatt. 6. Az ajak-szájüreg-garat daganatos betegségek miatti halálozás a férfiak körében csak Szabolcs megyében rosszabb helyzető.
7. A krónikus májbetegség és májzsugor miatti halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb, mindkét nemnél teljes korosztályra vizsgálva.
8. A megye lakosságának egészségi állapotát, és ezzel összefüggésben egészségmagatartását is jellemezı mutatók szerint egyértelmő, hogy a korai halálozás, illetve az egészségromlás, döntıen az életmóddal összefüggı megbetegedésekre vezethetı vissza. Emiatt olyan primer prevenciós egészségfejlesztési programra (programokra) van szükség, amely részben a magas rizikójú, többszörösen veszélyeztetett csoportokat célozza meg, részben populációs szintő, azaz a megye összlakossága életminıségének javítását szolgálja. Utóbbi, bár késleltetett hatású, de népegészségügyi jelentısége távlatilag igen komoly eredményeket prognosztizál.
Veszprém, 2008. május 21.
Dr. Bujdosó László regionális tisztifıorvos
