Gyomirtó permetezése ügy (Ecuador – Kolumbia) Rendelkezés → Eljárás folyamatban Környezetszennyezés, károkozás
Kránicz Judit Pannon Egyetem Nemzetközi Tanulmányok (MA) II. 2010. 10. 14.
Ecuador
• • • • •
Hivatalos neve: Ecuadori Köztársaság Fıvárosa: Quito Államforma: Elnöki köztársaság Elnök: Rafael Correa Területe: 272 045 km2
• Népessége: 10 741 000 fı • Északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. • Hozzá tartoznak még a Galápagos-szigetek.
A légi gyomirtó permetezés hatásai • Putumayo és Narino → Carchi és Esmeraldas • Kora reggeltıl késı délutánig permeteztek két hónapon át → két halott és beteg emberek • 2007. Pontifica Chatolic University in Quito → tanulmány • Kromoszómakárosodás, rák, születési rendellenességek • Gyomorfájás, hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés, zsibbadás, bır- és szem égés, nehéz légzés, bırkiütések. • Termések elpusztulása (kávé, kakaó, gabona, gyümölcs) • Elpusztult és súlyosan beteg állatok. • „Glyphosate” → laboratóriumi tesztek (koraszülések és nyirokcsomó-daganatok)
Kolumbia Dél-Amerika északnyugati részén fekvı ország. Hivatalos neve: Kolumbiai Köztársaság Fıvárosa: Bogotá Államforma: Elnöki köztársaság Elnök: Juan Manuel Santos Területe: 1 141 748 km2 Népesség: 42 954 279 fı A szárazföldön keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton Panama határolja. • Mind az Atlanti- mind pedig a Csendes-óceánon van partszakasza. • • • • • • • •
„Kolumbia Terv” 2000. Kolumbia, légi gyomirtó permetezéses projekt. Kokacserje és mák ültetvények megsemmisítése. Támogató: Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi szakértık és NGO-k tiltakozása a projekt ellen → visszavonhatatlan és megmásíthatatlan ökológiai következmények. • Illegális kokaintermelés hazája, ópium és marihuána ültetvények. • Illegális kábítószer-kereskedelem. • A permetezés Ecuadort is érintette → konfliktus a két állam között. • • • •
Korábbi konfliktus megoldási kísérletek • 2000. július, Ecuador diplomáciai jegyzéket küldött a Kolumbiai Nagykövetségnek. • 2001. július, újabb részletes kereset Ecuador részérıl. • 10 km-es határon belül ne folytassák a permetezést. • Kolumbia → 1992. Riói Nyilatkozat: óvatosság és elıvigyázatosság elve. • 2003. Tudományos és Szakmai Bizottság létrehozása • 2005. Egyezség a felek között → Kolumbia a határ 10 km-es körzetén belül befejezi a gyomirtó permetezését. • 2006. Újabb permetezések. • 2007. Tudományos Bizottság • 2008. március 31. Ecuador a Nemzetközi Bírósághoz fordul!
Ecuador és a Nemzetközi Bíróság • Kolumbia megszegte nemzetközi jogi kötelezettségeit, azáltal, hogy okozta vagy megengedte a mérgezı gyomirtó lecsapódását/lerakódását Ecuador területe felett, ezáltal károkat okozva az emberi egészségben, valamint a tulajdonban és környezetben. • Kolumbiának kártalanítania kellene Ecuadort az elszenvedett károkért és veszteségekért: Halál vagy egészségkárosodás az embereknél a gyomirtó szerekbıl adódóan. Valamennyi kár és veszteség a tulajdon, a megélhetés, az emberi jogok tekintetében. Környezeti károk vagy a természeti források kimerülése. Az ellenırzés és felügyelet költségei az azonosításra, valamint a közegészségügy jövıbeli kockázatainak megállapítása, az emberi jogok és a környezet vonatkozásában. Minden egyéb kár és veszteség. • Kolumbiának tiszteletben kellene tartania Ecuador szuverenitását és területi sérthetetlenségét.
„ENSZ 1988. évi tiltott narkotikus drogok és pszichotróp szerek kereskedelme ellen létrehozott egyezménye” • Bármely ilyen vita esetén – összefüggésben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával – amelyet ezen cikkely elsı paragrafusában elıírt módon nem lehet megoldani tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bírói eljárás, regionális testületekhez való folyamodás, bírói eljárás vagy egyéb a felek által választott békés eszközök révén – bármely részvevı állam a Nemzetközi Bírósághoz fog döntésért folyamodni.
Nemzetközi Bíróság • No. 2008/5 – 2008. április 1. A Nemzetközi Bírósághoz benyújtott elsı kérvényében Ecuador a „Bogotai Paktumra” és az ENSZ 1988. évi tiltott narkotikus drogok és pszichotróp szerek kereskedelme ellen létrehozott egyezményre hivatkozik. • No. 2008/13 – 2008. június 2. A 2008. május 30-ai rendeletével a Bíróság 2009. április 29-t rögzítette, mint határidıt az ecuadori perirat iktatására és 2010. március 29-ét, mint Kolumbia ellen-jegyzékének határidejét. • No. 2010/20 – 2010. július 2. Indítványok beterjesztése. A Bíróság 2011. január 31-ét és 2011. december 1-jét jelölte ki, mint határidıt a felek képviselıinek írásos összefoglaló elıterjesztéseire.
1948. Évi „Bogotai Paktum” • A Nemzetközi Bíróság szabályának 36. cikkelyének 2. paragrafusa szerint, a magas szerzıdı felek deklarálják, hogy elismerik bármely amerikai állam vonatkozásában a Bíróság kötelezı illetékességét - a ténybıl kifolyólag („ipso facto”) külön egyezmények („special agreement”) szükségessége nélkül, mindaddig amíg a jelen szerzıdés érvényben van az összes jogi természető vitában, amely a következıkbıl fakad: Szerzıdés értelmezése. Nemzetközi jog egyéb kérdései. Bármilyen tény fennállása, amely nemzetközi kötelezettség megszegését állapítja meg. A jóvátétel mértéke vagy természete.
A gyomirtó permetezés mai utóhatásai • Gabonatermés és élelmiszertermékek csökkenése és romló minısége. • DNS-károsodás → jelenlegi és jövı generációja. • Vajon nincs-e túl késı?!
Felmerülı kérdések • Törvényes volt-e Kolumbia akciója? • Milyen mértékben felelıs a kolumbiai kormány az ecuadori embereket és tulajdont ért károkban? • Környezetvédelmi jog szempontjából, hogyan ítélhetjük meg ezt az ügyet? • A vita eldöntésére valóban a Nemzetközi Bíróság a legjobb fórum? • Milyen mértékben – ha egyáltalán kell – az államoknak felelısséget vállalniuk olyan dolgokért, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatást fejtenek ki a nemzeti határok felett? • Környezeti sérthetetlenséggel szemben drogkereskedelem és biztonság kérdése?
• Friedrich Nottebohm német állampolgár • 1905-tıl Guatemalában élt • 1939. októbere: liechtensteini tartózkodás honosítás kérése • honosítás feltételei: – 3 év helyben lakás DE! nagyherceg felmentést adhat
• Nottebohm a honosításért cserébe kötelezettséget vállalt – Mauren községnek 25.000 svájci frank – országnak 12.500 frank + évi 1.000 frank adó – 30.000 frank letét
• 1939. okt. 13. megkapta a liechtensteini állampolgárságot
• 1940 elején visszatér Guatemalába • 1941. Gautemala belép a háborúba a szövetségesek oldalán – Nottebohm vagyonát zár alá vették – 1943. letartóztatása, USA-ban internálása
• 1946. Nottebohm szabadul, de nem térhet vissza Guatemalába • 1949. elkobozzák guatemalai vagyonát
• 1952. szept. 9. Gautemala memorandum • 1951. dec. 17. Liechtenstein keresete – Nottebohm vagyonának visszaszolgáltatása – kártérítés
• mire alapozza a Bíróság joghatóságát Liechtenstein? – 1947. jan. 27. G. kötelezı joghatósági nyilatkozata – 1950. márc. 29. L. elfogadta a Bíróság Statútumát – 1950. márc. 10. L. kötelezı joghatósági nyilatkozata
– alávetési nyilatkozat a kereset benyújtása után 6 héttel lejárt
• Bíróság: „ha egyszer szabályosan fordultak (hozzá), annak a Statútumban foglaltak szerinti hatáskörét gyakorolnia kell” 1953. nov. 18. kifogás elutasítása
• Liechtenstein: – Guatemala megsértette nki kötelességét – Nottebohm vagyonának visszaszolgáltatása – kártérítés Liechtensteinnek
• Nottebohm liechtensteini honosítása érvényesíthetı Guatemalával szemben?
• Guatemala: – L. nem jogosult perelni, mert az állampolgárságot N. a nagyhercegség törvényeibe és nki jogelvekbe ütközı módon szerezte meg
• Liechtenstein: Guatemala korábban elfogadta a honosítást – vízum – külföldiekrıl szóló nyilvántartás módosítása – személyi okmányok módosítása
• Bíróság: – ezek a külföldiek ellenırzéséhez kapcsolódnak!!! + épp a L-i állampolgárság kétségbe vonását mutatják
„Az állampolgárság egy jogi kapcsolat, amelynek alapja egy tényleges társadalmi kötıdés, egy valódi az életmódhoz, az érdekekhez és az érzelmekhez kötıdı kapcsolat, amelyhez kölcsönös jogok és kötelezettségek járulnak. Jogi kifejezıdése annak a ténynek, hogy az egyén, amely ezt az állampolgárságot – közvetlenül a jog által vagy pedig a hatóságoknak az aktusa következtében – megszerzi, valójában szorosabban kapcsolódik az állampolgársága szerinti állam népéhez, mint bármely más államéhoz.”
• Ez kellı jogcímet biztosít Liechtenstein számára, hogy Nottebohmot diplomáciai védelemben részesítse és ügyében a Nemzetközi Bírósághoz forduljon?
• Liechtenstein hivatkozhat-e az állampolgárság megadására (egyoldalú aktus!) a diplomáciai védelem során Guatemalával szemben? • Bíróság: – minden szuverén állam maga szabályozza az állampolgárság megszerzésének szabályait – DE! diplomáciai védelem = nki út nki jog!
• A Nottebohmnak megadott állampolgárság megfelel-e az elızıeknek? • Nottebohm és Liechtenstein közti kapcsolatok szorosak és döntıek? • Bíróság: – elemezte N. életvitelét – N. és L. közt hiányzik a kötıdés – DE! N. és Guatemala közt ez megvan és a liechtensteini honosítás után is megmaradt – Nottebohm valódi célja
• Nottebohm liechtensteini állampolgárságát Guatemala nem köteles elismerni • Liechtensteinnek nincs joga arra, hogy Nottebohmot Guatemalával szemben diplomáciai védelemben részesítse
• állampolgárság nki jogi fogalma • állampolgárság effektivitásának hangsúlyozása • valódi kapcsolat doktrína új irány: kiterjedt a diplomáciai védelem területére is
• 1955. ápr. 6. – 11:3 arányú döntés – a Bíróság a Liechtenstein által elıterjesztett keresetet nem tárgyalhatja
Negatív válasz
Eleget kell tenni a tanácsadó véleménynyilvánítási kérelemnek
Az égei-tengeri kontinentális talapzat ügye Görögország vs. Törökország
Készítette: Kovács Viktória Bernadett 2010. október 14.
Tartalom • • • • • • • •
Tényállás Kontinentális talapzat jogi fogalma Konfliktus Kereset Görög érvek Török érvek Bíróság álláspontja Ítélet
Kontinentális talapzat jogi fogalma • II. világháború után amerikai kutatások a Mexikói-öbölben • 1958. Genfi Egyezmény: a felségvíz megszőntétıl kezdıdik, 200 méter mélységig terjed a tengerszint alatt – Határoknál húzódó talapzat felosztása megállapodással, vagy középvonallal
• 1982. Európai Uniós Tengerjogi Konferencia: változás: parti övezettıl 200 tengeri mérföld – Csak a parti állam aknázhatja ki
Tényállás • Görögország: – 1961-ban kutatási engedély az Égei-tenger talapzatának vizsgálatára
• Törökország: – 1973-ban kutatási engedély az állami kıolajvállalatnak → Égei-tenger felét birtokba vették → görög szigetek török fennhatóság alá kerültek volna
Konfliktus • Török ajánlat: görög-török vállalat, közös kitermelés • 1974. július: Ciprus török inváziója → kompromisszum kizárása
• Felségvíz • Nemzeti légtér határa • 1975-tıl tárgyalások → Nemzetközi Bíróság döntsön
A kereset I. • 1976. augusztus 10. Törökország ellen kereset • Joghatóság: – 1928-as genfi Általános Akta 17. cikke – Nemzetközi Bíróság Statútuma 36. cikk 1. bekezdés és 37.cikk – 1975. május 31. görög-török nyilatkozat
A bíróság joghatósága • A Nemzetközi Bíróság Statútumának 37. cikkében foglaltak következtében viszont az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatósága a Nemzetközi Bíróságra szállt át mindazon esetekben, amikor valamely hatályban levı nemzetközi szerzıdés vagy egyezmény az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatóságát írja elı. Vagyis, amennyiben a genfi Általános Akta Görögország és Törökország közötti viszonylatban hatályban lévı szerzıdésnek minısül, úgy e szerzıdés, a Statútum 36. cikke 1. bekezdésével és 37. cikkével egyetemben, elegendı állapotot szolgáltat ahhoz, hogy a Bíróság joghatósága fennálljon.
Görögország érvei • 1974. február 7. szóbeli jegyzék: – Megkérdıjelezték a török engedélyeket – Kontinentális talapzat megállapítása egyenlı távolság elvén
• Általános Akta érvényben van • Fenntartás: „…nemzetközi jog az államok kizárólagos joghatóságába utal és különösen a Görögország területi státusára vonatkozó vitákat.”
A genfi Általános Akta 17. cikke • „Minden olyan vitás esetet, amelyben a felek egymás irányában kölcsönösen jogokat tesznek vitássá, a 39. cikkében említett eseteket kell érteni.”
A kereset II. • 1976. augusztus 5. török levél a Bíróságnak → nem rendelkezik joghatósággal – Folynak még a tárgyalások → nincs szó vitáról
Görögország érvei • Kontinentális talapzat fogalma 1928-ig ismeretlen • Kontinentális talapzat nem államterület → nem területi státusra vonatkozó vita
• 1975. görög-török kommüniké → tárgyalásos rendezés → égei-tengeri vita Bíróság elé
→ Bíróság joghatósága
Törökország érvei
Törökország érvei
• 1958. Genfi Egyezmény 5. pontja (kontinentális talapzat) • Középvonaltól való eltérés • Kelet-Égeum Kis-Ázsia meghosszabbodása • 1974. február 7. levél: érintett görög szigeteknek nincs kontinentális talapzata • Megfelelı rendezés a nemzetközi joggal
• Tagadta az Általános Akta érvényességét az ügyben → nincs joghatósága a Bíróságnak • A kommüniké nem egyenlı egy nemzetközi egyezménnyel → nincs joghatósága a Bíróságnak
A Bíróság álláspontja
A Bíróság álláspontja
• „…az a tény, hogy a tárgyalások a jelenlegi eljárás ideje alatt ténylegesen folynak, jogilag nem akadálya annak, hogy a Bíróság bírói funkcióját gyakorolja.” – → a vita fenn áll
• Görög érvelés az Általános Akta mellett nyelvtani értelmezés • Kutatás: mit kell érteni Görögország területi státusára vonatkozó viták fogalma alatt? • Mai nemzetközi jog normáit kell alkalmazni
• a „Görögország területi státusára vonatkozó viták” kifejezés magába foglalja-e a görög kontinentális talapzat földrajzi kiterjedésével kapcsolatos vitákat? → „…jogi szempontból egy parti államnak a kontinentális talapzatra vonatkozó joga az államnak ezen kontinentális talapzat melletti terület feletti szuveneritásától függ és egyszersmind közvetlenül ebbıl ered.”
A Bíróság álláspontja
A Bíróság álláspontja
→ egy parti állam területi státusa ipso iure magában foglalja az államhoz tartozó kontinentális talapzat használatára és hasznosítására vonatkozó jogokat → a vita Görögország területi státusára vonatkozik → a vitát kizárják az Általános Akta 17. cikkének alkalmazási körébıl → a Bíróság joghatósága nem áll fenn
• Az Általános Akta nem alkalmazható → 1930. október 30. török-görög egyezmény • Kommüniké → joghatósága érvényesen nem áll fenn
Ítélet
Ítélet
• A Bíróság tagjai: – Elnök: Jiménez de Aréchaga – Alelnök: Nagendra Singh – Bírák: Forster, Gros, Lachs, Dillard, de Castro, Morozov, Sir Humprey Waldock, Ruda, Mosler, Elias és Tarazi – Ad hoc bíró: Stassinopoulos
• 1978. december 19. 12:2 arányú szavazás → nincs joghatóság • → problematikus kérdések megkerülése
Az izlandi halászati övezet ügye
Felhasznált irodalom • http://www.icjcij.org/docket/index.php?p1=3&p2=3&k=81&case=62& code=gt&p3=4 • Lamm Vanda: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései 1957-1982, Gondolat, Budapest, 1984. • Balogh Ádám: A görög–török kapcsolatok története: változás és kontinuitás a görög külpolitikában az 1970es évektıl napjainkig (http://www.balkancenter.hu/pdf/balogha.pdf )
Készítette: Bertalan Zsanett Nemzetközi tanulmányok (MA) II. évfolyam
Tényállás 2
Tényállás
1948: törvény – az Izlandhoz tartozó kontinentális talapzat feletti tengerben övezetek kijelölése, ahol a halászatot szabályozza 1901-es angol-dán egyezmény: 3 mérföld a halászati övezet 1958: 12 mérföld a halászati övezet 1961. márc. 11.: jegyzékváltás NagyBritanniával
NB elismerte az övezetet
1971: Izland a megállapodásnak véget vet A kizárólagos halászati övezetet 50 mérföldre terjeszti ki – 1972. február 24: NB tudomására hozza Nagy-Britannia:
a jegyzékváltást nem lehet egyoldalúan felmondani A tervezett intézkedésnek a nki jogban nincs semmiféle alapja sem
1972. április 14.: NB keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bíróságnál
A bíróság joghatósága az ügyben
1972. máj. 29.: Izland álláspontja:
Jegyzékváltás érvénytelen A Nki B. Statútumában egyetlen rendelkezés sincs, mely alapján eljárhatna
1972. aug 17.: ideiglenes intézkedések:
A bíróság joghatósága az ügyben Izland ennek ellenére alkalmazta az új jogszabályt:
Ne mérgesítsék tovább a helyzetet Izland az 1972-es jogszabályt ne érvényesítse Meghatározták NB által az izlandi vizeken kihalászható hal mennyiségét
A végzés nem kötelezı A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel
A Bíróság vizsgálta joghatóságát
A Bíróság joghatóságát elıírta az 1961-es jegyzék Biztosíték: NB-nak joga van megkérdıjelezni I. halászati övezetének növelését A brit kereset elbírálására megállapította a joghatóságot
A bíróság joghatósága az ügyben
Bíróság továbbá vizsgálta:
A megállapodás már eredetileg semmis volt-e Azóta megszőnt-e az alkalmazhatósága
Bíróság megállapította:
Izland érvei I. nem tekinti örök érvényőnek azt, hogy alávesse magát a bírói rendezésnek;
A megegyezés a teljes egyenlıség és A felek szabad elhatározása alapján jött létre.
Jogi körülmények megváltozása mentesíti Izlandot a bírói rendezés kötelezettsége alól
pedig NB-nak mindaddig joga van hozzá, míg I. növelni akarja halászati övezetét
I. hasznot húzott az egyezmény végrehajtásából Brit hajókat kivonták az övezetbıl Most Izlandnak kell eleget tennie kötelezettségeinek
Körülmények megváltozása Ez nem érinti a Bíróság joghatóságát
Ítélet a joghatóságról
1973. február 2.: ítélet – 14:1 arányban a Bíróság joghatóságát megállapították az izlandi halászati vitában
Az ítélet befolyásoló tényezık
1973. nov. 13.: a két ország között jegyzékváltás jött létre
Két évre szóló megegyezés Bíróság folytatta az ügy tisztázását
Az alkalmazandó nki jog szabályainak meghatározása:
Nyílt tenger szabadságának elve (1958-as nyílt tengerrıl szóló genfi egyezmény 2. cikke) Államok közötti szokásjog:
Kizárólagos halászati övezet Preferenciális halászati jogok
Fogalmak
Kizárólagos halászati övezet: a parti tenger és a nyílt tenger között elhelyezkedı azon zónát jelöli, amelyre a parti állam kizárólagos halászati övezet jogcímén igényt tarthat. Preferenciális halászati jogok: a kizárólagos halászati övezettel szomszédos vizekben a parti államot megilletı jogokat jelenti.
Az ítélet
1974. július 25. 10:4 arányban 1972-es jogszabály nem érvényesíthetı Egyoldalúan nem zárhatja ki a brit hajókat Izland a 12-50 mérföldes zónából Kötelesek jóhiszemő tárgyalásokat folytatni Figyelembe kell venni:
Izland bizonyos preferenciákat élvez Nagy-Britanniát is megilletik bizonyos jogok
Nagy-Britannia érvei
Hajói már évszázadok óta halásznak az izlandi vizeken A vitatott övezetbıl való kizárása súlyos gazdasági következményekkel járna Az 1972-es izlandi rendelet sérti a nyílt tenger szabadságának elvét Bíróság feladata: a halászattól különösen függı helyzetben lévı államnak a preferenciális halászati jogait összevessék
A Bıs-Nagymaros Ügy
Fülöp Mónika nemzetközi tanulmányok MA 2. évfolyam 2010. 10. 14.
Bıs-Nagymarosi Vízlépcsı • Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsırendszer • célja: energiatermelés, hajózhatóság, árvízvédelem és területfejlesztés • foglalkozni kezdtek a Duna hajózhatóságának javításával + vízi energia termelésével • 1956. április 30: KGST határozata a Duna komplex hasznosításáról • tervek: 50-es évek végén Mosonyi Emil • 1967: mőszaki tervek elkészültek • 1963. április 20: közösen beruházási program
A munkálatok kezdete • 1977. szeptember 16: szerzıdés aláírása a BısNagymarosi Vízlépcsırendszer közös megépítésére • létesítmény: 38% – 62%, de 50 - 50% • 1986-1990: energiatermelı berendezések üzembe helyezése • gazdasági nehézségek • 1981. szeptember 21: tárgyalás a csúsztatásról – 5 év • Magyar Tudományos Akadémia Vizsgálata állásfoglalás: várható környezeti és gazdasági károk miatt az építkezés elhalasztása
Ellenzık • tiltakozások – Duna Kör (1984) – környezetvédık felvonulása • ellenérvek – ivóvízbázis tönkretétele – folyó öntisztuló képessége leromlik – lebegtetett hulladék, kiülepedı nehézfémek – látvány tönkretétele – ártéri erdık elárasztása – mezıgazdaság öntözıvíz nélkül
Az eredeti terv
A magyar válasz • sikertelen tárgyalások • 1992. május 7-én Magyarország felbontotta az 1977-es államközi szerzıdést • 1992. szeptember 3: bısi erımő próbaüzeme → folytatás + meder áttöltése, Duna elterelése • magyar válasz: keresetlevél a hágai Nemzetközi Bírósághoz • 1992. október 25: Duna elterelése (Dunacsúnnál, Duna 1851,75 fkm-nél, 40 km hosszúságban) • 1992. december 31: megszőnik Csehszlovákia
• 1993. április 7: hágai Nemzetközi Bíróság
1989. május 13. Németh Miklós javaslatára a kormány felfüggesztette az építkezést • évekig húzódó tárgyalások → nincs megegyezés • 1989. augusztus 31: csehszlovák álláspont: azonnali folytatást kéri, ellenkezı esetben egyoldalú üzembe helyezés • 1989. október 26: „C változat” terveinek elkészítése, majd leállítása • 1991. január 17: döntés a „C változat” megépítésére
„C változat”
Nemzetközi Bíróság ítélete • 1997. szeptember 25. • mindkét felet elmarasztotta: • Magyaro.: jogtalanul szüntette meg a szerzıdést • Szlovákia: jogtalanul helyezte üzembe a bısi erımővet • kártérítés, de „nullamegoldás” • feltételek: – környezetbarát módon üzemelhet, vízmegosztást felül kell vizsgálni – egyoldalú birtoklást fel kell számolni – jóhiszemő tárgyalások – kölcsönös kárigényekrıl mondjanak le • legkorszerőbb környezeti követelmények
Az ítélet után • eredménytelen tárgyalások • 2006. október: Stratégiai Környezeti Vizsgálat – környezeti célok, ehhez szükséges intézkedések – értékelik a folyó energetikai és hajózási hasznosítását szolgáló lehetséges beavatkozásokat
• nem történnek érdemi lépések • tárgyalások szakértıi szinten • 2009 végéig kell megtalálniuk a megfelelı rendezési célokat • Gabriel Jenčik, vízerımő szlovák kormánybiztosa: „Ha lett volna rá pénz, a szlovák alapanyag idıben, tehát 2009 decemberére elkészült volna, így azonban akár 2010 végére halasztódhat a dokumentum kidolgozása.”
Az ítélet után • Szlovákia ragaszkodik az eredeti tervhez A magyar civil szervezetek - Duna Charta, Védegylet véleménye: • a tárgyalásokat be kell fejezni • Európai Bíróság bevonása
A kérdés máig megoldatlan!
Felhasznált irodalom • http://www.bosnagymaros.hu • http://www.icjcij.org/docket/index.php?p1=3&p2=1&code=hs&case=92 &k=8d • http://www.szigetkoz.biz/jog/mainpage.htm • http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/03/13/bsnagymaros_most_pozsony_halogatja_a_dontest • http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/magyar -szlovak_kornyezeti_vizsgalat_bosnagymaros_ugyben/2066896/ • http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-249196 • http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91s%E2%80%93nag ymarosi_v%C3%ADzl%C3%A9pcs%C5%91 • http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=272634
Tényállás
• 1973. május 9-én Ausztrália keresete a Nemzetközi Bírósághoz • Ok: a Csendes-óceán déli térségében végrehajtott francia nukleáris kísérletek • Cél: a Bíróság „parancsolja meg a Francia Köztársaságnak, hogy többé ne hajtson végre ilyen kísérleteket.” • Hivatkozási alap: 1928-as genfi Általános Akta, Statútum (36., 37., 41. cikke)
Csendes-óceáni atomkísérletek Ausztrália vs. Franciaország
Kungl Adrienn Nemzetközi tanulmányok MA II. évfolyam
Hivatkozási alap • a Statútum 36. cikkének 1. bekezdése: A Bíróság joghatósága kiterjed minden ügyre, amelyet a felek eléje terjesztenek, és minden olyan kérdésre, amelyet az ENSZ Alapokmánya vagy a hatályban lévı nemzetközi szerzıdések és egyezmények elébe utalnak • 37. cikke: Ha valamely hatályban lévı nemzetközi szerzıdés vagy egyezmény a Nemzetek Szövetsége által megállapítandó valamely bíróság vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatóságát írja elı, a joghatóság az Alapszabályokban részes felek közötti viszonylatban a Nemzetközi Bíróságra száll.
Hivatkozási alap • Statútum 36. cikkének 2. bekezdése: Az Alapszabályokban részes államok bármikor kijelenthetik, hogy ipso facto (önmagában) és külön megegyezés nélkül, minden olyan állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezınek ismerik el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya nemzetközi szerzıdés értelmezése a nemzetközi jog bármely kérdése olyan tény létezésének a megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nmezteközi kötelezettség megszegését jelenti, nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendı jóvátétel természete vagy terjedelme
Ijesztı tények…
• a Nemzetközi Bíróság 1973. június 22-i végzésében ideiglenes intézkedéseket rendelt el hatástalan maradt • Több mint 2000 kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre a Földön • A legtöbbet az amerikaiak • A szovjetek több mint hétszázat, • a franciák kétszáznál többet, • az angolok és a kínaiak negyvennégyet
Franciaország álláspontja
• Franciaország egy 1973. május 16-án kelt levele: a Nemzetközi Bíróságnak nincs joghatósága a vita eldöntésére • Franciaország képviselıje nem jelent meg a Bíróság elıtt • Hivatkozási alap: 1928-as genfi Átalános Akta nem érvényes 1966. május 16. francia kötelezı joghatósági nyilatkozat: Bíróságnak nincs joghatósága - nemzetvédelem
Mururoa
• Tuamoto szigetvilág • 1966-1996 • elsı robbantás Aldebaran kódnévvel 1966. július 2-án történt • 40 további felszíni robbantás követett 1974-ig • 1974 után felszín alatti kísérletek kezdıdtek, 1996-ig 147 robbantás
Hatása az emberi szervezetre • sugárhatás károsítja a bırt, a vérképzı szerveket, az emésztırendszert és más létfontosságú szerveket is • genetikai hatás • kis sugáradagnál a lappangási idı igen hosszú
A kezdet nehéz • a Bíróság a joghatóságával és a kereset elfogadhatóságával foglalkozott • felperes célja: a Csendes-óceán déli térségében szüntessék be a francia légköri nukleáris kísérleteket
Egyoldalú kötelezettségvállalás
Francia nyilatkozatok • a Francia Köztársaság Elnöki Hivatala 1974. június 8-án tette közzé elsı nyilatkozatát • „tekintettel a francia nukleáris program végrehajtásában elért fokra, amint az e nyárra tervezett kísérletsorozatot végrehajtották, Franciaország abban a helyzetben lesz, hogy áttérjen a föld alatti robbantásokra.”
• „Elismert tény az, hogy az egyoldalú aktusok formájában megjelenı és jogi, illetve ténybeli helyzetekre vonatkozó nyilatkozatoknak lehet olyan hatása, hogy azok jogi kötelezettséget teremtenek… Az ilyen jellegő kötelezettségvállalásnak, amelyet noha nemzetköz tárgyalások keretén kívül, de nyilvánosan és azzal a szándékkal jutattak kifejezésre, hogy kötelezzék magukat, kötelezı hatása van. Ilyen körülmények között semmiféle ellenérdekő félre nincs szükség ahhoz, hogy a nyilatkozat érvényes legyen, hasonlóképpen nem szükséges utólagos elfogadás, sem pedig más államok válasza, illetve reakciója, miután ez összeegyeztethetetlen lenne azon jogi aktus szigorú egyoldalú jellegével, amely által az állam nyilatkozott.”
Köztársasági elnök nyilatkozatai a francia állam aktusainak minısülnek
Bíróság ítélete
Az eljáró Bíróság tagjai
• jelen esetben a felperes célját ténylegesen elérték azzal, hogy Franciaország kötelezettséget vállalt tevékenységének beszüntetésére • A vita tárgya elenyészett • a Nemzetközi Bíróság 1974. december 20-án hozott ítéletében 9:6 –hoz arányban kimondta, hogy Ausztrália kérésnek a jövıre nézve nincs célja, és így a bírói eljárásnak nincs értelme
• Lachs – elnök, Bengzon, Onyeama, Dillard, Jiménez de Aréchaga, Waldock, nyilatkozatot • Forster, Gros, Petrén, Ignacio-Pinto, egyéni vélemyént • de Castro, ad hoc bíró: Barwick (Ausztrália), Onyeama, Jiménez de Aréchaga, Waldock, ellenvéleményt tett • További bírák: Morozov, Magendra Singh, Ruda.
Következtetések • A döntést sok bírálat érte • A Bíróság hozzájárult a nemzetközi jog fejlesztéséhez • így elsısorban az egyoldalú nyilatkozatok jogi jellegével kapcsolatosan
Felhasznált irodalom • • • • • • •
Lamm Vanda: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései.19571982.Gondolat Könyvkiadó: Budapest, 1984. Ludwig De Braeckeleer: History of French Nuclear Tests in the Pacific http://english.ohmynews.com/articleview/article_view.asp?at_code= 369750 http://www.icj-cij.org/docket/files/58/6093.pdf http://www.icjcij.org/docket/index.php?p1=3&p2=3&k=78&case=58&code=af&p3= 5 Cikkgyőjtemény : Atom és hidrogén bombák http://dydudu.hu/konyv/tudom/atom/atom.html
Készítette: Tamási Anna Nemzetközi tanulmányok MA II. Évfolyam Oktató: Szappanyos Melinda Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet
• A bíróság állapítsa meg, és mondja ki annak áthaladási jogát a fentebb említett területeken, mely jog magába foglalja : – személyek és áruk áthaladását, illetve szállítását olyan módon és mértékben, amennyire ez a területek feletti szuverenitás gyakorlásához szükséges.
• India vessen véget az áthaladási jog korlátozásának.
3. A felek között nem került sor elızetesen diplomáciai tárgyalásokra, így köztük nem áll fenn egy jogi és jogi alapon eldönthetı vita A két kormány között folytatott levelezés és jegyzékváltások alapján a felek közötti vita mindenképpen fennáll. 4.
A kereset benyújtása elıtt India nem ismerte a portugál joghatósági nyilatkozatot, így lehetetlen volt számára, hogy a Bíróság kötelezı joghatósága alól kivonja a vitát A Statútum nem ír elı semmiféle idıbeli korlátozást.
• Vita: Damao, Daddra és Nagar Haveli portugál enklávék egymás közti, indiai területen lebonyolódó forgalmáról. • 1953-tól India korlátozta Portugália áthaladási jogát. • Portugál kormány 1955. december 22-én keresetet nyújtott be India ellen a Nemzetközi Bíróságnál
1. A Nemzetközi Bíróság a vita eldöntésére nem rendelkezik joghatósággal Portugália kötelezı joghatósági nyilatkozatának hatálya alól bármikor, bármely vitát kivonhat Bíróság nem fogadta el. 2.
A kereset benyújtása sérti a kötelezı joghatósági nyilatkozatokkal kapcsolatosan általlánosan elismert egyenlıség és kölcsönösség elvét Bíróság szerint Portugália a kereset elıterjesztésekor a Statútum rendelkezéseivel összhangban járt el.
5. A vita a nemzetközi jog alapján India belsı joghatóságának körébe tartoz. 6. India 1940. február 28-án kelt kötelezı joghatósági nyilatkozata csak olyan vitákra terjed ki, amelyek 1930. Február 5-e utáni helyzetekre vagy tényekre vonatkozóan merültek fel. Ezek a kérdések az eljárás jelenlegi szakaszában nem dönthetık el!
• Ötödik és hatodik pergátló kifogások elutasítása. • Brit uralom a portugál kézben lévı falvak feletti szuverenitást nem vitatták,elismerték Portugália uralmát • Kérdések: Ténylegesen kialakult-e Portugália javára az áthaladási jog? polgári személyeket és árukat illetıen igen India a Portugáliát megilletı áthaladási joggal kapcsolatos kötelezettségeivel ellentétesen cselekedett-e? Nem! áthaladási joga feletti ellenırzı és szabályozó hatáskör miatt
• A döntés Portugáliának a gyarmati uralom idejábıl fennmaradt jogát konzerválta. • A döntés meghozatalának idejére az indiai területeken levı portugál gyarmatok felszabadultak és India részévé váltak. • A Bíróságnak figyelembe kellett volna vennie a nemzetközi realitásokat és a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatát.
Az ötödik és hatodik pergátló kifogásokat elvetette. 1954-ben Portugáliát India ellenırzése mellett polgári személyek, tisztviselık és áruk tekkintetében megillette az idniai területen való áthaladás joga. Fegyveres erık és hadianyagok vonatkozásában 1954-ben Portugáliát nem illette meg az áthaladási jog. India nem sértette meg a Portugáliát megilletı áthaladási joggal kapcsolatos kötelezettségeit.
