Ökológiai gazdálkodás: egy emberközpontú rendszer hét alapelve
A Greenpeace jövőképe az élelemről és a gazdálkodásról
Dr. Rodics katalin
Greenpeace
www.greenpeace.hu
Bevezetés – a jelen élelmezési rendszer problémái • Nagyvállalatok befolyása egyre nő a gazdálkodók és fogyasztók rovására • Élelmiszerlánc veszteségei 20-30% közöttiek • Termelés jelentős része a takarmányozás és a bioüzemanyag-termelés céljait szolgálja
Környezeti problémák: • Éghajlatváltozás (üvegházhatású gázok kibocsátásának 25%-a • Vízhiány és vízszennyezés • Termőtalajok leromlása • Termesztett és vadon élő fajok természeti sokszínűségének csökkenése www.greenpeace.hu
A Greenpeace jövőképe az ökológiai gazdálkodásról – a hét alapelv
1. Élelmiszer-önrendelkezés 2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása 3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok 4. Biológiai sokféleség 5. Fenntartható talajegészség és tisztább víz 6. Ökológiai növényvédelem 7. Rugalmas élelmezési rendszerek www.greenpeace.hu
1. Élelmiszer-önrendelkezés • A jelenlegi élelmezési rendszerben néhány nagyvállalat uralja a világpiacot. Nem az emberiség vagy a környezet javát nézve, hanem a nagyvállalatok tőke- és profitérdekének megfelelően. • A rendszer hatalmi egyensúlytalansága miatt a termelők (különösen a kistermelők), a fogyasztók és a környezet szempontjai háttérbe szorulnak, és számos probléma (éhezés+kövérség, környezeti problémák…) merül fel • Az emberek joga, hogy meghatározhassák saját élelmezési rendszereiket
www.greenpeace.hu
2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása Az éhezők többsége fejlődő országok vidéki területein él, 2012-ben 1 milliárd éhező volt a világban • Élelmiszer pazarlás (30%), túlsúlyos népesség (1,5 milliárd ember) • Kistermelőknek hiányzik: erőforrásokhoz (föld, víz..) való hozzáférés, képzettség, információ , raktárkapacitás, piacok, erőtlen érdekérvényesítés • Ökológiai gazdálkodás segítheti a megélhetésük javítását, gazdaságilag legéletképesebb alternatíva, minimális külső erőforrás bevonással jár, a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodik •
www.greenpeace.hu
2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása – példák fejlődő országokból • Malawi és Kenya: szántóföldi erdészet és push-pull módszer alkalmazása 1,5-3-szorosára növelte a gazdálkodók jövedelmét • Bangladesi program 21 000 résztvevővel: ökológiai gazdálkodás és jobb közösségi irányítás 20-30%-kal növelte a jövedelmeket, rizs, zöldség-gyümölcs, hal, baromfi szektorokban • Andra Pradesh állam, India: hozamcsökkenés nélkül vezették ki a növényvédőszerek használatát, mely a gazdák jövedelmének jelentős növekedéséhez vezetett
www.greenpeace.hu
2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása – példák fejlett országokból • Európai tejgazdaságok elemzése kimutatta, hogy a leginkább fenntartható módon működő gazdaságok jövedelmezősége volt a legmagasabb és legbiztosabb • Spanyolország: biogabona 63%kal volt jövedelmezőbb a bio-árakon, de még a konvencionális piacon eladva is 36%os jövedelem előnyt adott • Wisconsin, USA: változatos, fenntartható gazdálkodás nyereségesebb • USA gyümölcsszektor: biotermesztés jövedelmezőbb • Nagy-Britannia: lakossági megtakarítás 1 milliárd GBP lenne a teljes átállásból
www.greenpeace.hu
3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok • Konvencionális mezőgazdaságban a hozamok növelése a cél De valójában a kulcskérdés: hol és hogyan termeljük meg az élelmiszert? • Hol: helyenként már most túl sokat termelünk, fejlett országokban pazarlás, elhízás, túl sok állati eredetű táplálék, intenzív termelési zónákban környezeti problémák. Más területeken azonban a táplálkozás szempontjából fontos termények hozamainak növelésére van szükség: pl. Afrika és Ázsia egyes szegény területein, az éhezés enyhítése és a gazdálkodók megélhetése érdekében • Hogyan: a szükséges hozamnövekedés az alacsony hozamú térségek haszonnövényeinek tápanyag- és vízellátásának javításával nagyrészt elérhető, nincs szükség GM-növényekre és vegyszerekre. www.greenpeace.hu
3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok Az ökológiai gazdálkodás célja, hogy optimalizálja mindazokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyeket egy tájegység nyújthat – a mezőgazdasági termelés mellett víztisztítás, CO2 elnyelés, tápanyag körforgás • Szélsőséges körülmények között (aszály, szélsőséges csapadékeloszlás, gyenge talaj) jobb hozamokra képes az ökológiai gazdálkodás, mint a konvencionális www.greenpeace.hu
4. Biológiai sokféleség és változatos vetőmagrendszerek A változatosság minden biológiai rendszer kulcsfontosságú tényezője, ezért is veszélyes, hogy az agrobiodiverzitás vészesen lecsökkent (pl: három faj – rizs, búza, kukorica adja az elfogyasztott növényi kalóriák felét!) • A változatos rendszerek ellenállóbbak a külső hatásokkal (pl. klímaváltozás) szemben, ezért is fontos fenntartani a természeti sokféleséget a gazdálkodásban • A változatosság jelenthet: - Egy fajon belüli különböző változatokat - Vegyes kultúrát egy parcellán belül - Diverzifikált terményszerkezetet a gazdaság szintjén - Mozaikos szerkezetű tájhasználatot •
www.greenpeace.hu
www.greenpeace.hu
4. Biológiai sokféleség és változatos vetőmagrendszerek • A biogazdálkodás segíti a sokféleség fenntartását. A biogazdaságok 34%-kal több növény és állatfajnak adnak otthont mint a hagyományos gazdaságok, és a méhfajok száma 50%kal több. • A biológiai sokféleség növeli a mezőgazdasági terület termékenységét és ökoszisztéma szolgáltatásait: pl. ha a gyepek változatosságát 1 fajról 16 fajra emeljük, az nagyobb termést eredményez, mintha hektáronként 95 kg nitrogénnel trágyáznánk. Kukorica és lóbab együttes termesztése mindkét növény hozamát jelentősen növelheti www.greenpeace.hu
5. Fenntartható talajegészség A jelenlegi mezőgazdasági rendszer súlyosan károsítja a talajokat. Egy természetes rendszerben vagy kisléptékű biogazdaságban a keletkező szerves hulladék (komposzt, trágya) kijuttatásával bezáródik a körforgás. Jelen globalizált rendszerünkben ez a visszacsatolás megszűnik: a növényi terményeket származási helyüktől távol használják fel, sem az állati trágya, sem az élelmiszerhulladék nem kerül vissza a földre. Így az uralkodó agrármodell a szintetikus nitrogén és foszfor műtrágyától függ, melyet a bányászati és vegyipari szektor állít elő, nagy mennyiségű fosszilis energia felhasználásával www.greenpeace.hu
5. Fenntartható talajegészség 1.Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyagokat a visszajuttatott szerves anyagok és a levegő nitrogéntartalmának megkötése hüvelyes vagy más hasonló képességű növények segítségével pótoljuk. 2. Cél az összes trágya és élelmiszermaradék termőtalajba történő visszajuttatása – ezért nem jó a takarmánytermények messzi szállítása. Ennek eléréséhez az állati termékek fogyasztásának globális szinten csökkennie kell. 3. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása, illetve növelése 4. Az öko növeli a tápanyag-felhasználás hatékonyságát, csökkenti a nitrogén és foszforveszteségeta biólógiaia sokféleség bevonásával. www.greenpeace.hu
6. Ökológiai növényvédelem A földekre kijuttatott növényvédőszer csak kis százaléka éri el a növényt nagy része a környezetbe kerül, talajba, vízbe, levegőbe – a Föld vízfolyásainak 43%-a növényvédőszerrel szennyezett Eközben a célzott fajon kívül számos más fajt is pusztítanak – például a beporzó és a kártevőket pusztító hasznos rovarokat is Ez egy ördögi körhöz vezet, mert az ökológiai egyensúly felborul, a termények egyre kiszolgáltatottabbak a kártevőknek, emiatt egyre gyakrabban van szükség a növényvédőszerekre, így a gazdálkodó is költséges csapdahelyzetbe kerül amiből nehéz kilépni Így nem csoda, hogy a növényvédőszerek felhasználása világszerte növekszik.
www.greenpeace.hu
A növényvédőszerek exportja (mely jó jelzőszáma felhasználásuknak) megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben
www.greenpeace.hu
A felszíni vizek rovarirtószerekkel való szennyezése széles körben elterjedt, és az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken a legsúlyosabb
www.greenpeace.hu
Push-pull módszer 1. Vajvirágfélékhez tartozó parazita gyom fojtogatja a kukoricanövény gyökerét
Szárfúró moly kártétele kukoricán
Push-pull módszer 2. Kenyai gazdassszony pushpull rendszerű parcellájával: a kukoricanövényt az ezüstlevelű koldusgyom védi a kukorica molytól és a parazita gyomoktól, a parcella körül látható a szegélynövényként alkalmazott tollborzfű, mely a molyokat magához vonzza és takarmánynövényként is szolgál
7. Rugalmas élelmezési rendszerek Nagy a nyomás az agrárrendszereken: klímaváltozás, energiarendszer és árupiaci bizonytalanságok – ezt csak alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodási rendszerek képesek sikerrel szembenézni – az ökológiai gazdálkodás ilyen
1. biológiai változatosság – segít a változásokhoz való alkalmazkodásban 2. az élelmiszerforrások sokszínűségének biztosítása 3. a vidéki megélhetés támogatása: rövid élelmiszerláncok, termelők bevonása a közétkeztetésbe 4. közösségi vetőmagkészletek katasztrófa esetére 5. helyi vonatkozású gazdálkodással kapcsolatos („paraszti”, őshonos) tudás rendszerezése és megőrzése www.greenpeace.hu
Mit ajánl a Greenpeace – Mit tehetek én? • Tudatosítsuk: „az étkezés politikai cselekedet” (Michael Pollan) • Élelmiszer beszerzése: közvetlenül a gazdaságból vagy termelői piacon • Pazarlás és húsfogyasztás csökkentése • Otthoni komposztálás • Saját élelmiszer megtermelése www.greenpeace.hu
Következtetések - Mit tegyenek a döntéshozók? A Greenpeace követeli, hogy a magánvállalatok, a kormányok, a donorok és a jótékonysági intézmények mezőgazdasági befektetéseiket és politika támogatásukat az iparszerű mezőgazdaság felől, az ökológiai gazdálkodás irányába fordítsák. EU: beporzókra veszélyes növényvédőszerek korlátozása Afrikai fejlesztési programok iparszerű mezőgazdaság helyett agrárökológiai irányú továbbfejlesztése www.greenpeace.hu
Köszönöm a figyelmet!
