Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése” című kiemelt projekt „Konvergencia – Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj – 2012 (A2-MZPD-12) elnevezésű pályázati felhívására benyújtott A2-MZPD-12-0031 azonosító számú kutatás keretei között készült.
Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam Identitáselméleti megközelítés Grünhut Zoltán tudományos munkatárs MTA KRTK Tavaszi Szél 2014 Doktoranduszok Országos Szövetsége 2014. március 21 - 23. Debreceni Egyetem
Cionizmus politikai meggyőződésként való azonosítása •
Mi a cionizmus? A 19. század második felében indult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja a történelmi Izrael területén egy zsidó nemzetállam megalakítása, helyreállítása, fenntartása, fejlődése.
•
A cionizmus azonosítása gyarmatosító-kolonizáló, apartheid, etnocentrista, kirekesztő-diszkriminatív ideológiaként → teret ad a törekvés megbélyegzésének → anticionizmus (1975 ENSZ-döntés, BDS movement)
•
A cionizmus azonban nemcsak politikai ideológia – identitáselem, olyan, amely egyéni szinten, közösségi szinten, s amiért egyedülálló, zsidó közösségeket átfogó értelemben is mérvadó, utóbbi szempontból kizárólagos jelentőségű (Herman 1988)
•
Mit jelent zsidónak lenni? Mik a zsidó identitás fundamentumai? (Levy-Valensi 1983, Trigano 1984, Barbalet 2006, Siker 1991, Vangmeren 1988, Askénazi 2005, Bar Shalom 2002, S.J. Cohen 1999, Finkielkraut 2004, Morris-Reich 2004, Ostow 2003, Berger 1997, Braiterman 1998, Fackenheim 1994, Neusner 1981, Auron 2006, Levy 1996, Zertal 1998, Auerbach 2001, Ezrahi 2001, Mittelberg 2000)
Cionizmus mint identitáselem
Cionizmus és zsidó nemzetállam • Akár a nacionalizmus, akár a patriotizmus felől közelítünk a zsidó nemzetállam létezése fontos identitási tényező (Ohana 2003). • Zsidó nemzetállam nélkül a diaszpóra zsidóságának asszimilálódása felgyorsulna, de a szekuláris izraeli társadalomban is gyökértelenedés kezdődne (Gavison 2003). • A zsidóság ismét múltorientált identitású közösséggé változna → modernizmus, kulturális globalizáció, stb. → intenzívebb asszimiláció (Derschowitz 1997). • A zsidó nemzetállammal kapcsolatos vita nem más, mint az 1800-as évek óta zajló asszimiláció kontra emancipáció polémia. • Nincs szükség cionizmusra, zsidó nemzetállamra, palesztinok-zsidók így békében együtt élhetnek, vége a konfliktusnak, az iszlám világ, s a teljes nemzet-közösség elfogadja a kétnemzetiségű államot ↔ Csak az emancipálódott zsidó nemzet, az elismertetett zsidó nemzetállam jelent valós egyenjogúságot, az asszimilálódott zsidó közösség, zsidó nemzet előbb-utóbb eltűnik.
Izrael, a demokratikus zsidó nemzetállam • Fenti tételmondat sokak szerint lehetetlenség – etnikus demokrácia, etnokrácia, apartheid állam (Lustick 1980, Khaklai 2011, Zureik 1979, Yiftachel 2006, Rouhana 1997, Ghanem 2001, Pappé 2011, Smooha 2010). Érveik: -
A nem zsidó kisebbségek csak másodlagos állampolgárok lehetnek
-
Mindent átható diszkrimináció (politika, jog, intézmények, szocioökonómiai törés)
-
Feloldhatatlan szociokulturális törések (ráadásul tágabb kontextusba ágyazva)
-
Demográfiai kérdés örökös napirenden tartása
• Mások vitatják ezt (Reiter 2013, Peleg – Waxman 2011, Avineri 2010, Shapira 2008, Sharkansky 1997). Érveik: -
A nemzetállami keret nem zárja ki a kisebbségek egyenjogúságát (autonómia)
-
Elsősorban integrációs problémákról van szó, illetőleg olyan szociokulturális törésekről, amelyekkel tudatosan foglalkozni kellene (mindkét oldalon)
Vallási-világi törésvonal és a zsidó nemzetállam kérdése • Mindkét oldal tart a másik befolyás-növekedésétől – világiak a demokrácia túlzott
vallási átitatódására, teokratikus tendenciára figyelmeztetnek, míg a vallásosak pedig kétségbe vonják Izrael valós „zsidó karakterét” • Mindkét oldalon támogatást élvez a zsidó nemzetállam létjogosultságának vitatása • Ez a polémia sem új. • A legaktuálisabb kérdések: háredik besorozása, munkahelyi integrációja, közteherviselésben való aktívabb részvétele, avagy a jesivák állami támogatásának növelése, az egyházi esküvő és temetkezés fenntartása, a szombati ünnep
tiszteletben tartása mind-mind ugyanazon hagyományos világi-vallásos vita újabb és újabb fejezetei → társadalmi, politikai és társadalompolitikai kérdések → ez sem a zsidó nemzetállam létjogosultságáról szól valójában.
Összegzés • Cionizmus, zsidó nemzetállam – aktuálpolitikai, illetve a konstans konfliktus,
geopolitikai összefüggések kontextusában értelmezik gyakorta • Leegyszerűsítés, ráadásul pro-kontra, csak a szélsőséges gyakorlatok, eszmék említődnek – átpolitizálódása a kérdésnek – sajnos a tudományos életben is • Ha identitáselméleti megközelítést használunk, a vita nem más, mint a régről ismert asszimiláció-emancipáció polémia (fatális következtetések újragondolása…) • Néhány kérdés (téma interdiszciplináris jellege)): -
Miért merül fel egy zsidó többségi társadalomban az asszimiláció kérdése?
-
Mi lesz az izraeli zsidó társadalom szociokulturális törésvonalaival?
-
A palesztinokkal, iszlám világgal való béke miként hatna erre?
-
Az izraeli többségi társadalom dönthet-e úgy, hogy feladja Izrael zsidó nemzetállami karakterét?
Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése” című kiemelt projekt „Konvergencia – Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj – 2012 (A2-MZPD-12) elnevezésű pályázati felhívására benyújtott A2-MZPD-12-0031 azonosító számú kutatás keretei között készült.
Köszönöm a figyelmet!
Grünhut Zoltán
[email protected] www.magen.hu
