Végjegyzetek
1
A hazatérés szimbólumaként már a babiloni fogság idején is a Sionhegy (Templom-hegy, tágabb értelmezésben Jeruzsálem, illetve a zsidó állam) szerepelt, miként az a Zsoltárok könyvében (137:1) megénekelve vagyon: „Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor Sionról megemlékzénk”. 2 1893-tól a folyóirat alcímében is megjelent a cionizmus kifejezés. Apró érdekesség, hogy Natan Birnbaum később az anticionista Agudat Izrael vallásos mozgalom prominens tagjává lett. Rose: The Question of Zion. 3 Fontos hangsúlyozni, hogy a történelem nem minden önjelölt Messiása volt egyúttal ösztönző képviselője a zsidók hazatérésének. 4 Greenstone: The Messiah Idea in Jewish History. 5 Graetz: History of the Jews. (Vol. IV-V.) 6 „A Boszporusznál fekvő nagyvárost számos nevén ismerték – ahogy azt Bernard Lewis hangsúlyozza egyik könyvében. A szlávok Cágrádnak, Császárvárosnak nevezték; a vikingeknél Myklagaard, Hatalmas Város volt a neve. A görögök és rómaiak Byzantium, az ottani ősi település nevén ismerték; volt Új Róma, de mindenekelőtt Constatinupolis, azaz Konstantinápoly, Konstantin városa, aki új birodalmi székhelyéül tette meg i. sz. 330-ban. Az Isztambul név vitatott eredetű: a legáltalánosabban elfogadott magyarázat szerint az eisz tén polin, „a városba” kifejezésből ered, amelyet a mohamedánok kizsázsiai görög szomszédaiktól hallhattak. Bár a törökök és más mohemedánok körében az Isztambul elnevezés széles körben elterjedt, a hivatalos oszmán nyelvhasználat nem vette át. Török pénzeken és dokumentumokban rövid időre megjelenik ennek ötletes változata: Isztambol, „iszlámmal teli”; de a legtöbb török szultán ragaszkodott a Konsztantinijja névhez…” Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció. 5. o. 7 Scholem: Sabbatai Sevi: The Mystical Messiah, 1626–1676. 8 Lásd részletesebben: Dauber: Antonio’s Devils: Writers of the Jewish Enlightenment and the Birth of Modern Hebrew and Yiddish Literature. 9 Cohn-Sherbok, D.–Cohn-Sherbok, L.: A judaizmus rövid története. 10 Pietsch: Hátám Szófértől Teodor Herzlig. 11 Azous: In the Plains of the Wilderness. 12 Patai: The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology. 330. o.
149
Cionizmus a lokális térben 13 Alkalai a kettős-megváltás tanát hirdette, vagyis arra a vitatottan értelmezett rabbinikus álláspontra helyezkedett, miszerint a valós Messiást, Dávid Fiát, megelőzi József Fia, aki igazából nem ember, hanem egy folyamat, minek eredményeként kialakul a zsidóság politikai elitrétege, a nép visszavándorol Palesztinába, benépesíti annak földjét, s ily módon elősegíti a Megváltó tényleges eljövetelét. 14 Patai: The Jews of Hungary… i.m. 15 Graetz: The Jews of 19th France. 16 Frenkel: Natonek József, az első politikai cionista élete és művei. Válogatott fejezetek a Messiás című művéből. 11. o. 17 Patai: The Jews of Hungary… i.m. 18 Avineri: A modern cionizmus kialakulása; Johnson: A zsidók története. 19 Avineri: A modern cionizmus… i.m. 24. o. 20 Krochmal három főbb történeti szakaszt különít el, melyeken belül a nemzeti felemelkedés, virágkor és hanyatlás egyaránt lejátszódik. A kezdeti periódus Ábrahámtól az Első Templom lerombolásáig tart; a második a babiloni fogságtól a Bar Kochba felkelés leveréséig; a harmadik pedig a Misna összeállításától Chmielnicki 1648–49-es ukrajnai pogromjáig. Krochmal saját korát a negyedik történeti periódus felemelkedő szakaszaként fogta fel. 21 Lásd részletesebben: Avineri: A modern cionizmus… i.m. 40–42. o. 22 Koltun-Fromm: Moses Hess and Modern Jewish Identity 23 Silberner: The Works of Moses Hess. 24 Waxman (ed.): Rome and Jerusalem: A Study in Jewish Nationalism. 25 Avineri: A modern cionizmus… i.m. 26 Lilienblumot idézi Avineri: A modern cionizmus… i.m. 86. o. 27 Avineri: A modern cionizmus… i.m. 28 Dawidowicz: The Golden Tradition: Jewish Life and Thought in Eastern Europe 29 Avineri: A modern cionizmus… i.m. 30 Pinsker: Auto-Emancipation. Jewish Virtual Library. 31 Cohn-Sherbok: Fifty Key Jewish Thinkers. 32 Avineri: A modern cionizmus… i.m. 108. o. 33 Johnson: A zsidók története; Halász: Herzl. 34 Prior: Zionism and the State of Israel. 35 Kornberg: Herzl. From Assimilation to Zionism. 36 Stein: The Hope Fulfilled: The Rise of Modern Israel. 37 Halász: Herzl… i.m. 100. o. 38 Herzl: A zsidó állam. A zsidó-kérdés modern megoldásának kísérlete. 6–7. o.
150
Az államalapításhoz vezető út 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69
Uo. 7. o. Uo. 8. o. Uo. 9. o. Uo. 10. o. Uo. 15. o. Uo. 17. o. Az Allgemeine Zeitung des Judentumsban megjelenő cikket idézi Halász: Herzl… i.m. 122. o. Chouraqui: A Man Alone: The Life of Theodor Herzl. Stein: The Hope Fulfilled… i.m. Birnbaum: In the Shadow of the Struggle. Halász: Herzl… i.m. 153. o. Theodor Herzl – Address to the First Zionist Congress. August 29th 1897. Zionism–Israel. Speech of Max Nordau at the First Zionist Congress. August 29th 1897. Mideastweb. Simon (ed.): Selected Essays by Ahad Ha’am. The First Zionist Congress and the Basel Program. Jewish Virtual Library. Hazony: The Jewish State: The Struggle for Israel’s Soul. 123–124. o. Röhl: Wilhelm II: The Kaiser’s Personal Monarchy, 1888–1900. Halász: Herzl… i.m. 166. o. Uo. 169. o. Uo. 175. o. Friedman: Germany, Turkey, and Zionism 1897–1918. Vital: Zionism: The Formative Years. Fellman: The Revival of a Classical Tongue: Eliezer Ben Yehuda and the modern Hebrew Language. Lehn–Davis: The Jewish National Fund. Sicker: Reshaping Palestine: From Muhammad Ali to the British Mandate, 1831–1922. Laqueur: A History of Zionism. Dubnow (et al.): History of the Jews in Russia and Poland. Heymann (ed.): The Uganda Controversy: Minutes of the Zionist General Council. Birnbaum: In the Shadow of… i.m. Chouraqui: A Man Alone… i.m. Pappé: A History of Modern Palestine: One Land, Two Peoples; McCarthy: The Population of Palestine – Population History and Statistics of the Late Ottoman Period and the Mandate.
151
Cionizmus a lokális térben 70 Pappé: A History of Modern Palestine… i.m; Beinin–Hajjar: A Primer – Palestine, Israel and the Arab-Israeli Conflict. 71 Fattah: Sultan Abdul-Hamid and the Zionist Colonization of Palestine: A Case Study from Jerusalem. 72 Iseroff: Population of Ottoman and Mandate Palestine – Statistical and Demographic Considerations. 73 Fassed–Irani: There was no such thing as “Palestinians”. 74 Cohen: Studies on Ottoman Palestine. 75 A későbbiek folyamán még egy közigazgatási szintet kialakítottak, az ún. kazák rendszerét, mely a szandzsákok és a nahiják közötti területi egységnek számított, s főként a sejkek befolyásának megtörésére szolgált. 76 Shaw, S. J.–Shaw, E. K.: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, Vol. 2. 77 A sejkek befolyásának növekedését mutatta, hogy saját körzeteikben igyekeztek irányításuk alá vonni a közbiztonság fenntartását is, minek jegyében gyakorta megadóztatták a földjeiken áthaladó zarándokokat és kereskedelmi karavánokat. Sicker: Reshaping Palestine: From Muhammad Ali to the British Mandate, 1831–1922. 78 Farsoun–Aruri: Palestine and the Palestinians: A Social and Political History. 79 Hanioglu: A Brief History of the Late Ottoman Empire. 80 Shafir: Land, Labor and the Origins of the Israeli–Palestinian Conflict. 1882–1914. 81 Firestone: The Land-equalizing Musha Village: A Reassessment. In: Gilbar (ed.): Ottoman Palestine, 1800–1914: Studies in Economic and Social History. 82 Farsoun–Aruri: Palestine and the Palestinians… i.m. 83 Stein: The Land Question in Palestine, 1917–1939. 84 E főutca nagyobbik része ma is létezik (Ben Gurion sugárút), míg a lankás gyümölcsösök helyén a mesés szépségű Bahai szentély és kert áll. 85 Glenk et al.: From Desert Sands to Golden Oranges: The History of the German Templer Settlement of Sarona in Palestine 1871–1947. 86 Eredetileg Wilhelma-Hamidje volt a település neve, utóbbi toldalék II. Abdul Hamid török szultánra utalt. Wilhelma határában 1936 folyamán repülőteret létesítettek, a mai Ben Gurion légikikötő elődjét. 87 A Café Lorenz később a palesztinai nácik egyik kedvelt találkozóhelyévé vált. Paraszczuk: Reviving Tel Aviv’s Valhalla. 88 Faroqhi: The Ottoman Empire: A Short History. 89 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m.
152
Az államalapításhoz vezető út 90 Sicker: Reshaping Palestine… i.m. 91 Pappé: A History of Modern Palestine… i.m 92 A török hadak bevonulásukkor sok helyütt – így például Hebronban – erőszakosan léptek fel a fegyvertelen, ellenállást nem tanúsító zsidókkal szemben, így a hatalomváltás kezdeti időszaka nem sok reménnyel kecsegtetett a palesztinai közösség számára. 93 Részletesen lásd az alábbi művekben: Marcus: The Jew in the Medieval World; Benbassa–De Bevoise: The Jews of France: A History from Antiquity to the Present. Montefiore Hyamson: A History of the Jews in England; Mundill: England’s Jewish Solution: Experiment and Expulsion, 1262–1290; Roth: Conversos, Inquisition, and the Expulsion of the Jews from Spain. 94 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 95 Lindo: The History of the Jews of Spain and Portugal. 96 Sharkansky: Governing Jerusalem: Again on the World’s Agenda. 97 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 98 Vilnay: A Guide to Israel. 99 Részletes formában lásd: Késmárki: Kabbala. 100 Rossoff: Safed: the Mystical City. 101 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 102 Eisen: Miraculous Journey: a Complete History of the Jewish People from Creation to the Present. Nasi fellépése vita tárgyát képezi a történészek körében: egyesek szerint csak otthont akart az Ibériából kiűzött zsidók számára, mások azonban azt állítják, egyfajta kezdetleges cionista eszmeiségtől vezérelve szembeszállt a közösséget passzivitásban tartó vallási tanokkal a Megváltó eljövetele tekintetében, s zsidó államot akart létrehozni Palesztinában. Stillman: Sephardi Religious Responses to Modernity. 103 Quataert: The Ottoman Empire, 1700–1922. 104 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 105 Rossoff: Safed: the Mystical City… i.m. 106 Firro: A History of the Druzes. 107 Atashe: Druze and Jews in Israel: A Shared Destiny? 108 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 109 Barnai: The Jews of Palestine in the 18th Century. Under the Patronage of the Istanbul Committee of Officials for Palestine. 110 Bostom: The Legacy of Islamic Antisemitism: From Sacred Texts to Solemn History. 111 Henty: At Aboukir and Acre: A Story of Napoleon’s Invasion of Egypt.
153
Cionizmus a lokális térben 112 Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 113 Krämer: A History of Palestine: From the Ottoman Conquest to the Founding of the State of Israel. 114 Johnson: A zsidók története… i.m. 454–455. o. 115 A vérvád azt követően robbant ki, hogy eltűnt egy francia kapucinus szerzetes és muzulmán segítője, akiket az abszurd és gyűlöletes gyanúsítgatás szerint a damaszkuszi zsidók peszahi áldozatként gyilkoltak meg. 116 Green: Moses Montefiore: Jewish Liberator, Imperial Hero. 117 Armstrong: Jeruzsálem. Egy város – három vallás. 118 Sicker: Reshaping Palestine… i.m. 119 Kildani: Modern Christianity in the Holy Land; Faroqhi: The Ottoman Empire and the World Around it; Reid: Crisis of the Ottoman Empire: Prelude to Collapse 1839–1878. 120 A törökök elsősorban a kiéleződő palesztinai körülményeket akarták stabilizálni a rendelkezéssel, merthogy közben ugyanezen jogszabályban térítésmentes földtulajdont, adózási kedvezményeket és a katonai szolgálat alóli részleges felmentést kínáltak mindazon zsidó betelepülőknek, akik Palesztina helyett a birodalom valamelyik másik térségét választják, továbbá eskütétellel felveszik az ottomán állampolgárságot. Friedman: Germany, Turkey and Zionism… i.m. 121 Even-Or Orenstein: A Crown for Jerusalem. 122 A bibliai eredetű elnevezést (Jeremiás 14:8 és 17:13) az egyik első diák, későbbi oktató, Wolf Grinstein vetette fel. 1898-ban Herzl Mikve Jiszrael kapuinál találkozott a Palesztinában utazgató II. Vilmos német császárral. Stein: The Hope Fulfilled: The Rise of Modern Israel. 123 Uo. 124 Vital: The Origins of Zionism. 125 Az oroszországi pogromok idején tömegessé váló zsidó kivándorlás mindössze 2%-a irányult Palesztina felé, az emigrálók többsége Nyugat-Európába, Dél-Afrikába és az Egyesült Államokba akart eljutni. Uo. 126 Aharonson: Rothschild and Early Jewish Colonization in Palestine. 127 1889-ben pár kilométerrel arrébb létrehozták Bat Slomót, mely a báró nagyapjáról kapta nevét, s főként jemeni és erdélyi zsidók költöztek oda. Uo. 128 Az 1929-es arab lázadássorozat idején földig rombolták Hartuvot, lakosait elűzték. Egy évvel később néhány telepes visszatért, s újraépítették a falut. Kark–Oren-Nordheim: Jerusalem and its Environs: Quarters, Neighbo-urhoods, Villages, 1800–1948.
154
Az államalapításhoz vezető út 129 Később körzeti rendőrparancsnokságot alakítottak ki a településen, mely gondoskodott a tengerpart és Jeruzsálem közötti útszakasz biztonságáról. 130 Nem sokkal később Ness Ciona lett a ma közel 40 ezres város hivatalos elnevezése. Mint ismeretes, a Zsidó Világkongresszus első ülésén fogadta fel Cion zászlaját, mely a Helperin által kifeszítettekhez hasonlóan kék-fehér lett, közepén Dávid-csillaggal. Young: Ness Ziona – The Flag of Zion! 131 Amzalak brit alattvalóként tudott földeket vásárolni Palesztinában, mely a kelet-európai zsidóknak akkoriban tilos volt. 132 Gedera földjein később nemcsak ókori, de bronz- és vaskori emlékeket is találtak. Aharonson: Rothschild and Early Jewish Colonization… i.m. 133 1972-ben az Izraeli Légierő leszerelt katonái, valamint nukleáris kutatók, illetve családjaik alapítottak hasonló néven települést ugyanitt. Sicker: Reshaping Palestine… i.m. 134 1913-ban aztán egy szomszédos faluból érkeztek zsidó családok, akiket az 1929-es arab lázadás során űztek el. Shilony: Ideology and Settlement: The Jewish National Fund, 1897–1914. 135 1895-ben lengyel zsidók alapították az Észak-Galileában, a Hula-tó közelében fekvő Jeszod Hamale falut is. 136 Gilbert: Izrael története. 137 A héberül sátrakat jelentő elnevezés a Bibliából eredt, a történet szerint Jákob látta ehelyütt az angyalok sátrait, amikor Gileádból távozván Ézsauval készült találkozni. 138 Mahanajimot aztán harmadszor is benépesítették, ám ez is csak 1928ig tartott, mígnem 1939-ben létrejött a ma is e néven létező kibuc. A másik, 1892-ben vásárolt földdarab egészen 1915-ig lakatlan maradt, akkor alapították meg ott Ajelet HaShahart, ahol manapság Izrael Állam egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő ültetvényes gazdasága működik. 139 Aharonson: Rothschild and Early Jewish Colonization… i.m. 140 Avneri: The Claim of Dispossession; Gorney: Zionism and the Arabs, 1882–1948: A Study of Ideology. 141 1913-ban újabb betelepítési kísérlet kezdődött, mely szintúgy eredménytelen maradt, s csak tizenegy évvel később népesedett be a falu. Az 1929-es arab lázadássorozat idején súlyos támadások érték Kfar Hittimet, sokakat meggyilkoltak, az életben maradottak pedig menekülni kényszerültek, így a harmincas évtized elején megint üresen álltak a házak. 1936 decemberében aztán tucatnyi pionír visszatért, cö-
155
Cionizmus a lokális térben
142 143
144 145
146
147
148 149 150 151 152 153
154
löpkerítést építettek a falu köré, őrtornyot állítottak fel, s elhivatott fáradozások eredményeként, lassan élettel töltötték meg a települést. Gilbert: Izrael története… i.m. A porig égetett Tel Hai romjain 1916-ban falut alapítottak ugyanolyan elhivatott földművelő és katonáskodó pionírok, otthonuknak a Kfar Giladi nevet adva, majd évtizedekkel később Tel Hai hőseire emlékezve egy nagyobb települést is létrehoztak Észak-Galileában Kirjat Smona (a nyolcak városa) néven. Zerubavel: Recovered Roots: Collective Memory and the Making of Israeli National Tradition. Schlör: Tel Aviv: From Dream to City. Neves gazdálkodási szakiskola alakult a 20. század második évtizedében a Názáret mellett fekvő Tel Adasim-ban (korábbi nevén Tel Adasban) is, ahol eleinte fegyveres őrszolgálatosok éltek, akik az iraki Moszul és a palesztinai kikötőváros, Haifa közötti olajvezeték galileai szakaszát ellenőrizték. Degania mellett egy évtizeddel később egy újabb kibuc jött létre, mely a Degania Bet nevet kapta, s az ország egyik legmodernebb tejgazdaságát működtette. A két faluhoz számos neves személyiség, így például Aharon D. Gordon, Mose Dajan és Levi Eskol életének egy-egy szakasza kapcsolódik. Gilbert: Izrael története… i.m. 1938-ban aztán újabb betelepülés kezdődött a cionista Gordania mozgalom szervezésében, mely már eredményesnek bizonyult, miképpen a második világháború végére a település lakosainak többségét már zsidók alkották. Grossman: Rural Arab Demography and Early Jewish Setllement in Palestine. Iseroff: Population of Ottoman and Mandate Palestine… i.m. Husszein levele McMahonhoz. In: Lugosi: Dokumentumok a Közel-Kelet XX. századi történetéhez. 29. o. Uo. Ez utóbbit a Török Porta egyébként már megtette az első világháború kirobbanásakor. McMahon levele Husszeinhez. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 30. o. Nem sokkal a Sykes–Picot megállapodás előtt a britek megegyezést kötöttek Abdelaziz Ibn Szaúddal, ígéretet téve az emír számára, hogy nemcsak az Arab-félszigeten, de a későbbi Transzjordániában, Szíriában és Irakban is rokonait segítik majdan hatalomba. Balfour-nyilatkozat. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 46. o.
156
Az államalapításhoz vezető út 155 A Balfour-deklaráció elfogadása részben politikai okokkal magyarázható: az egyre nehezebb helyzetbe kerülő antant erők részéről a brit kabinet így próbálta rábírni az amerikai zsidóságot, hogy nyerjék meg a washingtoni kormányzatot a háborúba való belépésre. Amiként ezt Lloyd George brit miniszterelnök később a Peel-bizottság előtt elmondta: „A cionista vezetők egy határozott ígéretet tettek számunkra, miszerint ha a szövetségesek elkötelezik magukat egy, a zsidók számára alapítandó nemzeti otthon mellett Palesztinában, akkor ők megteszik a tőlük telhető legtöbbet annak érdekében, hogy támogassák a szövetségesek ügyét világszerte. Ők megtartották a szavukat.” Palestine Royal Commision Report. 1937. 23. o. 156 Fejszál emír memoranduma a Párizsi Békekonferencia Főtanácsához. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 53. o. 157 Uo. 158 Uo. 54. o. 159 Uo. 160 The Weizmann–Faisal Agreement. In: Antonius: The Arab Awakening. 437–439. o. 161 A Cionista Világszervezet memoranduma. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 162 Resolution of the General Syrian Congress. 1919. 163 The King–Crane Commission Report. 28th August 1919. Pár hónappal korábban, 1919. március 3-án Wilson elnök még úgy nyilatkozott, hogy „… Palesztinában egy zsidó nemzetközösség alapjait kell lerakni.” Idézve: Palestine Royal Commision Report… i.m. 24. o. 164 A Clemenceau–Fejszál ideiglenes megállapodás. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 165 Békeszerződés az Ottomán Birodalommal. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 84. o. 166 Uo. 167 E hatalmi felosztást a sévres-i békeszerződést megelőző, a győztes hatalmak közötti, 1920 áprilisában megrendezett San Remo-i Konferencia is előrevetítette már, mely tanácskozás tulajdonképpen megszövegezési előkészítése volt az augusztusban aláírt egyezménynek. 168 The Palestine Mandate of the League of Nations. 24th July, 1922. 169 Idézve: Palestine Royal Commision Report… i.m. 44. o. 170 The White Paper of 1922. 171 Ahmed: The Tanzeemat of the Ottoman Empire. 172 Shahwan: Public Administration in Palestine: Past and Present.
157
Cionizmus a lokális térben 173 A választói jog adófizetéshez volt kötve. 174 A palesztinai sejkek hatalmát jól tükrözte, hogy a nahiják konzultációs testületei jórészt nem álltak fel, a helyi méltóságok nem működtek együtt az adott közigazgatási szint felelős vezetői posztját betöltő mudirokkal, miközben a falvak ügyeit irányító muktárok többségét pedig saját döntés alapján nevezték ki. Elazar: The Local Dimension in Israeli Government and Politics. In: Elazar (ed.): Local Government in Israel. 175 Uo. 176 A tanácsok nem a helyi demokrácia megteremtését szolgálták. Egyfelől a jelölési kritériumok és a jutalmazás megtagadása a lakosság több mint 99%-át kizárta az aktív politizálásból, másrészt a hatásköreikkel döntési túlsúlyba hozott, de még így is utasítható muktár és tanácselnök mindig a kormányzat lojális embere volt. 177 Shahwan: Public Administration in Palestine… i.m. 178 Elazar: The Local Dimension… i.m. 179 Grünhut: Az izraeli önkormányzati rendszer kialakulásáról. 180 Elazar: The Local Dimension… i.m. 181 Penslar: Zionism and Technocracy... i.m. 182 Palestine Royal Commision Report… i.m. 183 Uo. 184 Uo. 185 1917-ben állított fel először a palesztinai zsidóság olyan, összesen harminctagú intézményt (Vaad Zmani), mely a több települést átfogó, a közösség egészét érintő kérdéseket lett hivatott megvitatni. Később e szervezetet állt szándékukban alkotmányozó nagytanáccsá formálni, amikor 1920 áprilisában létrehozták a Képviselői Gyűlést. Caplan: Palestine Jewry and the Arab Question, 1917–1925. 186 Az 1920-as voksoláson körülbelül 20 ezer zsidó választópolgár, a közösség majdnem 70%-a vett részt. Bregman: A History of Israel. 187 Elazar–Cohen: The Jewish Polity: Jewish Political Organization from Biblical Times to the Present. 188 Maor: Developments in Israeli Public Administration. 189 Sternhell: The Founding Myths of Israel. 190 Avishai: The Tragedy of Zionism: How its Revolutionary Past Haunts Israeli Democracy. 191 Lásd erről első hivatalos álláspontként a Churchill-féle Fehér könyvet 1922-ből. The White Paper of 1922. 192 Shahwan: Public Administration in Palestine… i.m.
158
Az államalapításhoz vezető út 193 194 195 196
197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207
208 209 210 211
Palestine Royal Commision Report… i.m. Uo. (részletes leírás a 159–160. oldalakon) Uo. A főkormányzót és a főtitkár, majd a főtitkár-helyettes által vezetett Központi Várostervezési Bizottságot egy szakavatott területfejlesztő látta el tanácsokkal. Idővel létrejött egy Várostervezési Tanácsadó Hivatal is, nem sokkal a mandátumi rendszer összeomlása előtt pedig egy külön ügyosztály. Elazar: The Local Dimension… i.m. The Town Planning Ordinance, 1921. Alexander: Planning, Policy and the Public Interest: Planning Regimes and Planners’ Ethics and Practices. The Local Council Ordinance, 1921. Palestine Royal Commision Report… i.m. Nakhleh: Encyclopedia of the Palestine Problem. 1947 végén összesen harminchét városnak nem minősülő települési önkormányzat működött Palesztinában: huszonöt zsidó, tizenegy arab és egyetlen templomos-keresztény (Sarona). The Municipal Corporations Ordinance, 1934. Shahwan: Public Administration in Palestine… i.m. Palestine Royal Commision Report… i.m. Uo. Az arab kistelepülések jogállását a falusi tanácsokról szóló 1944-es rendelet tisztázta (jószerivel a török időkben elfogadott vilajet törvény vonatkozó passzusait átvéve, aktualizálva). Elazar: The Local Dimension… i.m. Local Authorities (Business Tax) Ordinance, 1945. The Palestine Mandate of the League of Nations. 24th July, 1922. Valójában az elnököt soha nem választották meg az előírt módon, hanem mindig a legbefolyásosabb arab család vezetője ragadta magához a hatalmat. Hadzs Amin al-Husszeini a második világháború idején a nácikkal kollaborált, olyannyira, hogy hónapokig Berlinben tartózkodott Hitlernél, járt az auschwitzi haláltáborban és iszlám halálbrigádokat szervezett a boszniai muzulmánok körében. Lásd erről: Meir-Levi: The Nazi Roots of Palestinian Nationalism and Islamic Jihad; Küntzel: Hitler’s Legacy: Islamic Antisemitism and the Impact of the Muslim Brotherhood; Küntzel: Hitler’s Legacy: Islamic Antisemitism in the Middle East.
159
Cionizmus a lokális térben 212 Shafir különböző adatokat vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a 19. század első feléhez képest a mandátumi rendszer intézményesedéséig eltelt hetven esztendő alatt legalább 300 ezer fővel gyarapodott Palesztina lakossága, mely népességnövekedés legfeljebb 35%-ban következett zsidó bevándorlásból. Shafir: Land, Labor and the Origins of the Israeli-Palestinian Conflict… i.m. 213 Reid: Crisis of the Ottoman Empire… i.m. 214 Huneidi: A Broken Trust... i.m. 215 Caplan: Palestine Jewry and the Arab Question... i.m. 216 Huneidi: A Broken Trust... i.m. 217 Morris: Righteous Victims. 218 A Palin-jelentést idézi Huneidi: A Broken Trust... i.m. 35. o. 219 Uo. 36. o. 220 Ennek ellenére a jeruzsálemi zsidó áldozatok többsége ortodox, illetve anticionista volt. Segev: One Palestine, Complete: Jews and Arabs Under the British Mandate. 221 Huneidi: A Broken Trust... i.m. 222 Uo. A zavargások végeztével a hivatalos brit jelentés 47 zsidó áldozatról és 146 sebesültről írt, miközben az arab oldalon 48 halottat és 73 sérültet regisztráltak. Report of the Commission of Enquiry into the Disturbances in Palestine in May, 1921. 223 Segev: One Palestine, Complete… i.m. Omissi: Air Power and Colonial Control: The Royal Air Force, 1919–1939. 224 Huneidi: A Broken Trust... i.m. 225 A beutazási engedélyt csak olyanoknak adták ki, akik 1) zarándokok voltak, s nem szándékoztak három hónapnál tovább maradni; 2) kellő vagyonnal rendelkeztek, hogy önellátóak legyenek, s hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez; 3) szakembernek számítottak, s kifejezett érdeke fűződött az országnak a letelepítésükhöz; 4) palesztinai lakosok házastársai és gyerekei voltak; 5) meghívóval rendelkeztek, s biztosított volt a foglalkoztatásuk. A Samuel által felvázolt korlátozásokat az arab közösség inkább liberális, kötelmek nélküli szabályozásként értelmezte. Uo. 226 Wasserstein: The British in Palestine: The Mandatory Government and the Arab–Jewish Conflict, 1917–1929. 227 Huneidi: A Broken Trust... i.m. 228 Knox: The Making of a New Eastern Question: British Palestine Policy and the Origins of Israel, 1917–1925. 1921 novemberében, a Balfour-nyilatkozat negyedik évfordulója alkalmából aztán újabb ös�szecsapásokra került sor, minek hatására egyes mandátumi tisztviselők
160
Az államalapításhoz vezető út
229 230 231 232 233 234
235 236 237 238
239 240 241 242 243
felvetették a Cionista Bizottság politikai jogosítványainak megvonását, illetve ezáltal a szervezet közéleti befolyásának jelentős szűkítését. Huneidi: A Broken Trust... i.m. Dershowitz: The Case for Israel. Segev: One Palestine, Complete… i.m. Report of the Commission on the Palestine Disturbances of August, 1929, Cmd. 3530. Stein: The Land Question in Palestine... i.m. Cohen: The Year After the Riots: American Responses to the Palestine Crisis of 1929–30. A cionista tisztviselők nem örültek Hope Simpson kinevezésnek, mivel a palesztinai körülményekben járatlan, a brit érdekeket mindenek elébe helyező politikusként tartották számon. Az egyetlen aspektus, amelynek kapcsán voltak pozitív reményeik Hope Simpson mandátuma tekintetében, az a megbízotthoz köthető makedóniai lakosság-áttelepítési javaslat volt – úgy vélték a cionisták, talán Palesztinában majd hasonló következtetésre jut a brit képviselő, s kezdeményezni fogja az arab népesség egy részének átköltöztetését a Jordánon túlra. Stein: The Land Question in Palestine... i.m. Report on Immigration, Land Settlement and Development. Cmd. 3686. Palestine. Statement of Policy by His Majesty’s Government in the United Kingdom. Cmd. 3692. Isseroff: The Passfield White Paper, 1930. Repost of the Commission appointed by His Majesty’s Government in the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, with the approval of the Council of the League of Nations, to determine the rights and claims of Moslems and Jews in connection with the Western or Wailing Wall at Jerusalem. December, 1930. Iseroff: Population of Ottoman and Mandate Palestine… i.m. Kanafani: The 1936–1939 Revolt in Palestine. Iseroff: Arab Revolt in Palestine or “The Great Uprising” Definition. Swedenburg: Memories of Revolt: The 1936–1939 Rebellion and the Palestinian National Past. Egyes kutatások szerint a három évig tartó harcok nyomán meghalt körül belül ötezer arab származású személy egynegyedét különböző arab fegyveres csoportok ölték meg, miközben maradék háromnegyed 95%-át pedig a brit katonai erők. Hughes: The Banality of Brutality: British Armed Forces and the Repression of the Arab Revolt in Palestine, 1936–39.
161
Cionizmus a lokális térben 244 Segev: One Palestine, Complete… i.m. 245 Shapira: Land and Power: The Zionist Resort to Force, 1881–1948. 246 G. S. Mahler–A. R. W. Mahler: The Arab–Israeli Conflict: An Introduction and Documentary Reader. 247 Palestine Royal Commision Report… i.m. 248 Ovendale: The Origins of the Arab–Israeli Wars. 249 A bizottság előirányozta, hogy a területfelosztás nyomán mind a zsidó állam kormányzata, mind a brit mandátum fizessen évenkénti szubvenciót (tulajdonképpeni kárpótlást) a palesztinai arab államnak. Summary section of the Report of the Palestine Royal Commission 250 Az esetleges lakosságcsere-művelet tekintetében való hasznos tapasztalatként hozta fel a Peel-bizottság a görög–török határrendezés keretében történt áttelepítéseket. Palestine Royal Commision Report… i.m. 251 Ben Gurion, bár tudatában volt annak, nagyon nehéz lesz meggyőzni a cionistákat arról, hogy a zsidó állam Jeruzsálem elragadása ellenére is megalapítható, mégis hatékonyan érvelt amellett: egy kiterjedésében korlátozott, ugyanakkor szuverenitását tekintve független nemzeti otthon azonnali létrejötte kedvezőbb, mint a történelmi haza újraalapításának irreális vágyakozása. Sinanoglou: The Peel Commission and Partition, 1936–38. In: Miller (ed.): Britain, Palestine, and Empire: The Mandate Years. 252 Rabinovich–Reinharz (eds): Israel in the Middle East: Documents and Readings on Society, Politics and Foreign Relations, pre-1948 to Present. 253 Galnoor: The Partition of Palestine: Decision Crossroads in the Zionist Movement. 254 El-Eini: Mandated Landscape: British Imperial Rule in Palestine, 1929–1948. 255 Rose: The Gentile Zionists: A Study in Anglo–Zionist Diplomacy, 1929–1939. 256 Weizmann–Litvinoff: The Letters and Papers of Chaim Weizmann: December 1931–April 1952. 257 Caplan: The Israel–Palestine Conflict: Contested Histories. 258 Fehér könyv Nagy-Britannia palesztinai politikájáról. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 194. o. 259 Uo. Párhuzamosan a mandátumi hatalom elkötelezettjévé vált az illegális bevándorlás megakadályozásának, minek jegyében zsidó menekültekkel teli hajókat süllyesztettek el, illetve irányították vissza Európába. 260 A nevezett szervezetek többek között merényletet hajtottak végre a jeruzsálemi Dávid király hotelben, Deir Jasszin arab falu lakossága el-
162
Az államalapításhoz vezető út
261 262 263
264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276
len, Folke Bernadotte svéd és Lord Moyne angol diplomaták ellen, valamint egyéb civil és katonai célpontokat támadva. Részletesen lásd: Begin: The Revolt – Memoirs of the Leader of the Irgun; Lapidot: The History of Irgun; Heller: The Stern Gang: Ideology, Politics and Terror. 1940–1949. Aronson: David Ben-Gurion and the Jewish Renaissance. A cionista „Biltmore”-program. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 220. o. Berkowitz: The Crime of My Very Existence: Nazism and the Myth of Jewish Criminality. A szövetségesek oldalán harcoló Zsidó Légió többek között bevetésre került Észak-Afrikában, Görögországban és Olaszországban, miközben a félig legális palesztinai zsidó önvédelmi erők (Hagana, Palmah) pedig Libanonban és Szíriában. Kochavi: Post-Holocaust Politics: Britain, the United States & Jewish Refugees, 1945–1948. Nachmani: Great Power Discord in Palestine: The Anglo-American Committee of Inquiry Into the Problems of European Jewry and Palestine, 1945–1946. Louis: The British Empire in the Middle East, 1945–1951: Arab Nationalism, the United States, and the Post-war Imperialism. Anglo–American Committee of Inquiry. Report to the United States Government and His Majesty’s Govern-ment in the United Kingdom. Louis: Ends of British Imperialism: The Scramble for Empire, Suez and Decolonization; Khalaf: Politics in Palestine: Arab Factionalism and Social Disintegration, 1939–1948. Iseroff: President Harry S. Truman and US Support for Israeli Statehood. Thomas: How Israel Was Won: A Concise History of the Arab–Israeli Conflict. Svédország mellett Ausztrália, Kanada, Csehszlovákia, Guatemala, India, Irán, Hollandia, Peru, Uruguay és Jugoszlávia két-két képviselőjét kérték fel a különbizottsági tagságra. Pappé: The Making of the Arab–Israeli Conflict, 1947–1951. Heller: The Birth of Israel, 1945–1949: Ben-Gurion and his Critics. Halamish: The Exodus Affair: Holocaust Survivors and the Struggle for Palestine. United Nations Special Committee on Palestine. A/364, 3 September 1947. Grief: The Legal Foundation and Borders of Israel Under International Law.
163
Cionizmus a lokális térben 277 Miután a határvonalakat nagyjából kijelölték, két alkalommal is komoly fennakadás alakult ki a tervezet véglegesítése vonatkozásában. Először annak nyomán, amikor a biztosok rádöbbentek, NyugatSzamáriában közel ötven arab falu mezőgazdasági hasznosítású földterületeit a zsidó entitáshoz rendelték, másodszor pedig mikor szembesültek azzal, hogy a sivatagbeli beduinok szinte szabadon ki-bevándorolnak a Sínai-félsziget és a Negev-között, fittyet hányva bármiféle formálódó politikai határszakaszra. 278 Kats: Partner to Partition: The Jewish Agency’s Partition Plan in the Mandate Era. 279 Milton-Edwards: The Israeli-Palestinian Conflict: A People’s War. A végeredményt 33 igen, 13 nem és 10 tartózkodás mellett hitelesítették. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió is igennel szavazott, az ellenzők között tíz muzulmán ország mellett Kuba, Görögország és India szerepelt, míg Jugoszlávia, amely az UNSCOP-ban tiltakozott a felosztás ellen, végül tartózkodott. 280 Az ENSZ Közgyűlésének 181 (II.) számú határozata Palesztina felosztásáról. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 281 Az Arab Liga Tanácsának határozata Palesztina védelméről. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 251. o. 282 Az arab államok küldöttségeinek az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett javaslata a palesztinai probléma kompromisszumos rendezésére. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 283 Az Egyesült Államok javaslata Palesztina ideiglenes ENSZ-gyámság alá helyezéséről. In: Lugosi (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet… i.m. 284 The Declaration of the Establishment of the State of Israel. May 14, 1948. (szerzői fordítás)
164
