Kollektív szerzıdés 1. Bevezetı A munkáltató megbízottja és a munkavállalói érdekképviseleti szervek által aláírt jelen kétoldalú szerzıdés Munkáltató: K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája 2900 Komárom, Klapka Gy. u. 56. Munkavállaló: Az intézménnyel közalkalmazotti viszonyban jogviszonyban álló dolgozó ( közalkalmazott) Jogviszony: Jelen Kollektív Szerzıdés (KSZ) alkalmazásakor a közalkalmazotti jogviszony értendı Munkavállalói érdekképviselet: A munkáltatónál mőködı, képviselettel rendelkezı szakszervezet. A pedagógusok szakszervezete. Szerzıdı felek: A Kollektív Szerzıdést aláíró munkáltató és munkavállalói szakszervezetek. II. A Kollektív Szerzıdést kötı felek, mint szerzıdı felek: A szerzıdı felek az érvényes jogszabályok alapján kötik a Kollektív Szerzıdést. A szerzıdés aláírói: - a munkáltató megbízásából az igazgató és - a munkavállalók nevében megbízott érdekképviseleti szerv vezetıje, a szakszervezeti titkár III. A Kollektív Szerzıdés és célja: 1. A Kollektív Szerzıdés megkötése, kötelességvállalások. A Kollektív Szerzıdés megkötése az érvényes jogszabályok, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), az 1996. évi XXVIII. tv., az 1997. évi LVI. tv., a 138/1992. (X. 8.) Korm. r., a 3/1997. (I.15.) Korm.r. figyelembevételével történt. A Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit az 1992. évi XXII. tv., módosításait az 1995. évi LV. tv., az 1997. évi LI. tv., az 1998. évi XIII. törvényt kell alkalmazni. A szerzıdı felek a Kollektív Szerzıdést együttmőködésük fontos eszközének és a zavartalan együttmőködés szabályzatának tekintik. A szerzıdésben rögzítik a munkáltató és a munkavállalók jogait, kötelességeit.
2. A szerzıdı felek vállalják, hogy a Közalkalmazotti Szabályzatban a Kollektív Szerzıdést figyelembe véve járnak el. 3. Együttmőködés: A Kollektív Szerzıdésben foglaltak megtartását a szerzıdı felek magukra nézve kötelezı érvényőnek tekintik, megtartását ellenırzik, ennek során a közalkalmazotti szabályzatban szabályozottak szerint együttmőködnek, bevonva a Közalkalmazotti Tanácsot (KT) is. 4. A felsıbb szakszervezet szerepe, jogállása: Jelen Kollektív Szerzıdésben a szerzıdık kinyilvánítják, hogy az ágazati szakszervezet mint felsıbb munkavállalói érdekképviselet- állásfoglalásait figyelembe veszik. IV. A Kollektív Szerzıdés hatálya, életbe léptetése, értékelése: 1. A Kollektív Szerzıdés idıbeli hatálya: a, Ez a Kollektív Szerzıdés határozatlan idıtartamra jött létre. Szabályait az új Kollektív Szerzıdés hatályba lépéséig kell alkalmazni. b, A Kollektív Szerzıdés kihirdetése az intézmény tanári szobájában az igazgató által történı kifüggesztéssel történik meg. c, Szabályait a kifüggesztést követı naptól kell alkalmazni. d, A tárgyévi juttatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát a felek minden év márciusában megkezdik, s a változásokat legkésıbb a tárgyév június 30-ig kihirdetik. e, A tárgyévi juttatásokat január 1-jére visszamenı hatállyal csak a közalkalmazottakra kedvezıbb feltételek és juttatások esetén lehet megváltoztatni. 2. A Kollektív Szerzıdés személyi hatálya: a) A Kollektív Szerzıdés hatálya kiterjed az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi foglalkoztatottra ( nyugdíjas, a teljes, a rész- vagy további jogviszonyban) b) A nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban történı foglalkoztatásra - a végkielégítés kivételével- a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. c) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy kirendelés alapján foglalkoztatottakra a Kollektív Szerzıdés, vagy egyes pontjainak szabályai csak a megállapodás ilyen értelmő kifejezett rendelkezései esetén terjednek ki. 3. A hatály meghosszabbítására vonatkozó átmeneti szabályok. A felek kinyilvánítják arra irányuló közös szándékukat, hogy minden tılük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a Kollektív Szerzıdés hatályban maradjon mindaddig, amíg rendeltetését betölti, azaz a felek rendeltetésszerő mőködését, az érdekvédelmi tevékenységüket nem hátráltatja, illetıleg azt nem lehetetleníti. Ennek érdekében kötelezıen egyeztetnek a Kollektív Szerzıdés felmondása és módosítási javaslatok esetében is.
- 2 -
4. Nem érvényes a Kollektív Szerzıdés azokra, akiknek közalkalmazotti jogviszonya a KSZ hatályba lépésének idejében felmentés alatt van, továbbá azokra a dolgozókra, akik az intézményben megbízási szerzıdéssel végeznek munkát, óraadók, valamint vállalkozás keretében foglalkoztatottak. 5. Hatályba lépés: A Kollektív Szerzıdés a kihirdetéssel lép hatályba. A munkáltató köteles elısegíteni, hogy a KSZ-t a munkavállalók megismerjék. A munkáltató köteles ellátni a KSZ egy-egy példányával azt a munkavállalót , akinek munkaköri kötelessége a KSZ rendelkezéseinek alkalmazása, valamint a Közalkalmazotti Tanács tagjait és a szakszervezeti titkárt, továbbá egy-egy példányát elérhetı helyen kifüggeszteni a tanáriban, a gazdasági irodában és a technikai dolgozók helyiségeiben. 6.A Kollektív Szerzıdés felmondása: A Kollektív Szerzıdés megkötése napjától határozatlan idıre szól, azt bármelyik fél 6 hónapos felmondási idıvel mondhatja fel. A felmondást csak írásban lehet kezdeményezni az elıírt határidıre. A felmondási idı naptári idıben számolandó. Nem mondható fel a KSZ a megkötését követı 6 hónapon belül. A szerzıdı felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékukról egymást 15 nappal elıbb tájékoztatják. 7. A Kollektív Szerzıdés érvényessége: Érvényes a Kollektív Szerzıdés a hatálybalépésétıl • a felmondást kimondó határozat jogerıre emelkedéséig, • a szerzıdı felek jogutód nélküli megszőnése esetén a felszámolási eljárás befejezéséig, • a szerzıdı felek jogutóddal történı megszőnése, átalakulása, privatizációja esetén érvényes a KSZ az új szervezeteknél, az ott megkötendı új KSZ hatálybalépéséig. 8. A Kollektív Szerzıdés módosítása: A Kollektív Szerzıdés módosítását, kiegészítését bármelyik fél kezdeményezheti, amennyiben azt szükségesnek tartja. Jogszabály-módosulás esetén a módosítás kötelezı. A módosításra a KSZ megkötésére vonatkozó szabályok érvényesek. 9. A Kollektív Szerzıdés értékelése: A szerzıdı felek vállalják, hogy a Kollektív Szerzıdésben foglaltak teljesítését évente április 30-ig közösen értékelik, közös határozatukkal folyamatosan szükség szerint módosítják, ezekrıl a munkavállalókat írásban tájékoztatják. V. A Kollektív Szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere 1. Jelentıs koncepciók: A Kollektív Szerzıdést kötık vállalják, hogy tevékenységük keretében a jelentıs koncepciókat, elıterjesztéseiket egyeztetik, errıl egymást folyamatosan tájékoztatják, így elsısorban: • a munkáltató átalakulása, megszüntetése, • belsı átszervezése, • a bérköltség mértéke, felosztása, • a munkafeltételek biztosítása, • új érdekképviseleti szervezet megalakulása esetén. - 3 -
2.Mőködési Szabályzat: A helyi szakszervezet saját mőködési szabályzata alapján tevékenykedik. A munkáltató térítésmentesen biztosítja a szakszervezeti tagdíjak bérlistán való fizetését, levonását. A Közalkalmazotti Tanács a Közalkalmazotti Szabályzat alapján mőködik és tevékenykedik. VI. A közalkalmazottak részvételi jogai az irányításban, a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács mőködése: 1. Az intézménynél a munkavállalók az irányításban való részvételüket az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanácson és szakszervezeten keresztül gyakorolják. 2. Munkáltató a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács mőködéséhez térítésmentesen biztosítja a mőködés feltételeit. 3. A munkaidı-kedvezménybe nem számítandó be az intézménynél • a Kollektív Szerzıdés kötésével kapcsolatos • a bérfejlesztésekkel kapcsolatos, • és minden, a munkáltató által összehívott tárgyaláson részt vevı szakszervezeti tisztségviselı és a Közalkalmazotti Tanács tagjainak eltöltött ideje. A szakszervezeti tisztségviselık munkaidı-kedvezményeinek és a képzés céljára biztosított rendkívüli szabadság engedélyezéséhez a szakszervezet köteles a hiteles adatokat és azok változását - az eddig kialakult szokásokat figyelembe véve - a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a munkáltató nem köteles munkaidı-kedvezményt biztosítani. Az adatok közlése alkotmányos jogok és az MT. 26.§-a szerinti jogosultságok sérelmére nem vezethet. VII: Közalkalmazotti jogviszony létesítése, munkavégzés: 1. A jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott, mint munkavállaló. Alkalmazáskor a munkáltatónak minden jogviszonyt írásban kell megkötni. Ebben kell meghatározni a fizetési osztályt, a fizetési fokozatot, a munkába lépés napját, a munkahelyet, a munkahely-munkakör jellegét, a munkáltatói jogkört gyakorló munkakörét. A megállapodás megkötésére és a kinevezésre a munkáltatónál az elsı számú vezetı jogosult. A vezetı jogviszonya pályázattal létesíthetı. Nem követelheti a munkáltató a korábbi munkakönyvet a jogviszony létesítése feltételeként, de a munkavállalótól igazolást kell kérnie. A kinevezési okmányon a kinevezett aláírásával igazolja, hogy a kinevezést elfogadta. A jogviszony csak mindkét fél aláírásával jön létre. Ennek hiányában a kinevezési okmány érvénytelen. Ha a törvény gyakornoki idıt ír elı a jogviszony létesítésének feltételeként, ezt a kinevezési okmányban kell rögzíteni.
- 4 -
2. A jogviszony kiszámítása: A munkáltatónál a jogviszony kiszámításakor minden esetben a Kjt. 37.§-a szerint kell eljárni. 3. Próbaidı, gyakornoki idı: Próbaidı: MT. 81.§: A próbaidı egységesen maximum 90 nap, melyet a kinevezésben kell konkrétan meghatározni. Gyakornoki idı: Kjt.22.§: Pedagógus munkakörbe - határozatlan idıre- elsı alkalommal kinevezésre kerülı közalkalmazottal 3 hónap gyakornoki idıt kell kikötni, kivéve: • ha felsıfokú végzettség megszerzésének feltétele legalább egy év gyakorlati oktatásban való részvétel vagy • a pedagógust az intézmény korábban -legalább három hónapig- határozott idıre már alkalmazta. Gyakornoki idıre próbaidıt kikötni tilos! A határozott és határozatlan ideig tartó nem pedagógus munkakörökre 30-90 nap próbaidı köthetı ki. Az elıször munkába álló, vagy a tantárgyat elıször tanító pedagógus 3 hónap gyakornoki alkalmazásban áll. Felmentése 3 hónap után a munkáltató részérıl csak alapos, szakmailag alátámasztott vélemény után lehetséges. A munkáltatói jogokat az intézményvezetı gyakorolja. A gazdasági vezetı feladatait annak közvetlen irányítása és ellenırzése mellett látja el. A közoktatási törvény 17. § (8.) bekezdése alapján a pedagógust, ha nem rendelkezik legalább 5 év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával, a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan idıre, ha egy évre szóló munkaszerzıdés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történı foglalkoztatás során meggyızıdött szakmai alkalmasságáról. 4. Kinevezési okmány módosítása: Amennyiben a határozatlan jogviszonynak határozott idejőre vagy munkára, munkahelyre való módosítását a munkavállaló nem fogadja el, ez nem lehet a jogviszony megszőnésének oka. Ebben az esetben a rendes felmentés szabályait kell alkalmazni. A módosítást minden esetben írásba kell foglalni. 5. A közalkalmazott további jogviszony vagy munkaviszony létesítését elıre köteles a munkáltató vezetıjének bejelenteni. Az e nélkül létesített jogviszonyt vagy munkaviszonyt meg kell tagadni a bejelentéskor vagy a tudomására jutáskor. VIII: A közalkalmazotti jogviszony megszőnése és megszüntetése: A jogviszony megszüntetése: Kjt.25.§ (2) bek. Szerint. Lemondás: Kjt. 28.§ Ha a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott szünteti meg, a lemondási idı alól • részben vagy egészben- az igazgató egyéni mérlegelés alapján felmentést adhat. A felmentés idejére a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg.
- 5 -
Rendkívüli lemondás: Kjt.29.§ A közalkalmazott rendkívüli lemondással a közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató magatartása folytán a közalkalmazotti jogviszony nem tartható fenn. A konkrét okot a közalkalmazottnak pontosan meg kell jelölni. Rendkívüli lemondás esetén a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszőnik. A rendkívüli lemondás jogát a közalkalmazott az alapul szolgáló oknak a tudomására jutásától 3 munkanapon belül, az ok bekövetkezésétıl számított 1 éven belül gyakorolhatja. Áthelyezés:Kjt.26.§ A közalkalmazott csak másik közalkalmazotti, illetve köztisztviselıi szervhez helyezhetı át. Az áthelyezéshez a közalkalmazott és az áthelyezést kérı szervezet írásos nyilatkozatára van szükség. Felmentés:Kjt.30.§ (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a, megszünt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b, az Országgyőlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselıtestület munkáltatót érintı döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetıség; c, a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelıen, továbbá d, a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tőnnie és munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és jogszerő A közalkalmazottat egészségügyi ok miatti alkalmatlanság címén mindaddig nem lehet felmenteni, amíg van olyan munkakör, amelyet egészségi állapota esetén is el tud látni és ellátását vállalja. Alkalmatlanság címén a pedagógust közalkalmazotti jogviszonyából akkor lehet felmenteni, ha magatartása a Kjt. elıírásait ismételt figyelmeztetés ellenére sérti. Technikai munkakörő közalkalmazott esetén az alkalmatlanságot a munkája végzésével kapcsolatos ismételt figyelmeztetés alapozza meg. Alkalmatlanság esetén a felmentés elıtt a közalkalmazottnak módot kell adni a védekezésre. A felmentési idı: Kjt. 33.§ (1) Felmentés esetén a felmentési idı legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. (2) Ha hosszabb felmentési idıben a felek nem állapodnak meg és a Kollektí Szerzıdés sem ír elı ilyet, a hatvan napos felmentési idı a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a, 5 év után egy hónappal; b, tíz év után két hónappal; c, tizenöt év után három hónappal; d, húsz év után négy hónappal; e, huszonöt év után öt hónappal; f, harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
- 6 -
Mentesítés a munkavégzés alól: Kjt. 33. § (2) bek. A munkavégzés alóli mentesítési idı a felmentési idı fele. A munkáltató a közalkalmazottat a teljes felmentési idıre mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a felmentésre tanulócsoport csökkenése miatt kerül sor. A végkielégítés szabályai: Kjt. 37.§ 1. A közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, ha közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató általi felmentéssel, a közalkalmazott jogszerő rendkívüli lemondásával, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszőnése miatt szőnik meg, kivéve, ha a felmentésre - az egészségügyi okok kivételével- tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelı munkavégzés, illetve öregségi vagy korengedményes nyugdíjazás címén, valamint további közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén, ideértve a nyugdíjas foglalkoztatású közalkalmazottat is. A végkielégítésnél közalkalmazotti jogviszonynak számít: a. A munkáltatónál eltöltött idı b. Más költségvetési szervnél eltöltött idı, ha innen áthelyezéssel került az intézményhez mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad. c. A fizetés nélküli szabadságok közül az a.-b. pont szerinti idıben - 10 éven aluli gyermek, valamint a közeli hozzátartozó ápolása, gondozása címén igénybe vett, - a 30 napot nem haladta meg. A fenti a.-c. pontokban foglalt idıket össze kell számítani. A végkielégítés mértéke a fentiekben megállapított idıtartam alapján a Kjt. 37. §-ában meghatározottak szerint. 2. A végkielégítés mértékének alapja a közalkalmazott átlagkeresete. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszőnése, illetve megszüntetése esetén: Kjt. 36.§ A közalkalmazotti jogviszonynak rendes felmondással történı megszüntetése esetén a közalkalmazotti igazolási lapot, az egyéb jogszabályban elıírt igazolásokkal és az illetménnyel együtt a munkáltató az utolsó munkában eltöltött napon kiadja, amelynek átvételét a közalkalmazott igazolja. Ha a közalkalmazott az átvételre nem jelenik meg, az iratokat - valamint ha a közalkalmazott kéri-, az illetményt postai úton, ajánlott küldeményként kell részére megküldeni. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése: Kjt. 35. § Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, azt úgy kell tekinteni, mintha elbocsátás folytán szőnt volna meg a jogviszony. A végkielégítés a jogviszony függvényében: Közalkalmazotti jogviszony: 3 év 5 év 8 év 10 év 13 év 16 év 20 év 30 év - 7 -
Végkielégítés összege: 1 havi átlagkereset 2 havi átlagkereset 3 havi átlagkereset 4 havi átlagkereset 5 havi átlagkereset 6 havi átlagkereset 8 havi átlagkereset 12 havi átlagkereset
A fenti végkielégítés mértéke 4 hónappal meghosszabbodik, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez 5 éven belül vált végkielégítésre jogosulttá. A 6 hónapot meghaladó töredékévet egész évnek kell tekinteni. A végkielégítés kétszeres összege illeti meg a közalkalmazottat, ha jogviszonya rendkívüli lemondással szőnik meg. Korengedményes nyugdíjazást kell engedélyezni a munkavállaló kérésére, ha a jogviszonyt a munkáltató szünteti meg, és az öregségi nyugdíj eléréséig 5 év, vagy ennél kevesebb idı van hátra. IX: A munkavégzés szabályai: MT- 102-109.§ szerint A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges idıtartamig köteles az intézményben tartózkodni, ezek a nevelı-oktató munkával összefüggı pedagógiai feladatok, a mindenkori érvényes munkaköri leírás alapján. A munkavállaló a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatosan az általa sérelmesnek ítélt intézkedés miatt panasszal a helyi szakszervezethez fordulhat jogorvoslatot kérve. Ebben a munkáltató a munkavállalót nem akadályozhatja meg. A szakszervezet ilyen esetben a panaszost kivizsgálás idején képviselheti, valamint a panasszal a szakszervezeti munkajogászhoz fordulhat. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól : MT 107. § a) Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól: b) Amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti. c) Közeli hozzátartozója 139.§ (2)(házastárs, egyeneságbeli rokon, házastárs egyeneságbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelıszülı, a testvér, az élettárs) halálakor esetenként legalább 2 munkanapon át, de ennél hosszabb távollét is engedélyezhetı a munkáltató szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács - engedélyével. d) Ha keresıképtelen beteg. e) A kötelezı orvosi vizsgálat, a véradás miatt távol töltött teljes idıtartamra. f) Ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyen megjelenni. g) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján. h) Házasságkötés esetén 2 munkanapon, ha a házasságkötés idıpontja munkanapon van. i) Ha gyermeke, unokája születik 2 munkanapon j) A pedagógus évi rendes - nyári szünetben letöltendı - szabadságán felül a tanév során 16 év alatti gyermekei után pótszabadságot - Munka Törvénykönyve 132. § (2.) (anyanapot) vehet igénybe. k) Eseti hiányzásait elsısorban óracserével, kollégák által átvállalt szakszerő helyettesítéssel kell megoldani. Az intézményvezetı rendkívüli esetben - írásban kért fizetés nélküli szabadságot biztosít. (lsd. 13.o./3.) Összeférhetetlenség: Pedagógus a kötelezı óraszám idejére további munkavégzési jogviszonyt nem létesíthet. Az ezt meghaladó idıre létesített bármilyen munkavégzési jogviszonyt elızetesen köteles bejelenteni. Szabályzatunk értelmében az összeférhetetlenségi esetek és a tanári oktató nevelı munkát kifogásoló, iskolán kívülrıl érkezett - írásbeli panaszok, bejelentések kivizsgálására etikai bizottságot hozunk létre. Az etikai bizottság csak elvi állásfoglalást tehet és ajánlásokat adhat, döntési jogköre nincsen. Az etikai bizottságot alkalmilag, az adott eset kivizsgálására titkos szavazással hozzuk létre. - 8 -
Közalkalmazotti igazolás: A jogviszony megszőnésekor a munkáltató közalkalmazotti igazolást tartozik kiadni. Ennek tartalmaznia kell a jogviszonyban töltött idıt, az illetménybıl levonható összeget, a tárgyévben igénybe vett betegszabadság idejét, a közalkalmazott munkakörét, a jogviszony megszőnésének módját és a megszüntetés okát. Az okot csak akkor kell feltüntetni, ha ezt a munkavállaló kéri. X. Foglalkoztatással összefüggı szabályok: 1. Az elhelyezkedés támogatása: A munkáltató vállalja, hogy a leépítésre kerülı munkavállalók elhelyezkedésének segítése érdekében részletes tájékoztatást ad, a szükséges iratokkal ellátja a munkanélkülivé váló munkavállalókat. 2.Tanulmányi szerzıdés: MT 110-116. A munkáltató szakember szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerzıdést köthet. A szerzıdésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerint tesz eleget kötelezettségeinek. Nem köthetı tanulmányi szerzıdés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A tanulmányi szerzıdést írásba kell foglalni. Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb szerzıdésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerzıdésbıl folyó kötelezettségei alól és az esetleges kárát érvényesítheti Az iskolai rendszerő képzésben résztvevı munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidıt biztosítani. A szabadidı mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezı iskolai foglalkozás, szakmai gyakorlat idıtartamáról szóló igazolásnak megfelelıen állapítja meg. A fentieken túl a munkáltató vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva 4 munkanap szabadidıt biztosít, melyet átlagkeresettel kell elszámolni. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minısül. A diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató 10 munkanap szabadidıt köteles biztosítani. A nem iskolai rendszerő képzésben résztvevı munkavállalónak tanulmányi munkaidı kedvezmény csak akkor jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányiszerzıdés megállapítja. Az intézmény mőködésében hasznosítható vizsgaköteles oktatási forma eseten az eredményesen letett vizsga napját távolléti díjjal kell elszámolni akkor is, ha a tanfolyam elvégzésére tanulmányi szerzıdés nem jött létre. 3. Utasítási jog: A munkáltatónál az MT 104. §-ában hivatkozott utasítási jogkört gyakorló nevét az alkalmazáskor közölni kell, illetve jelen Kollektív Szerzıdés hatálybalépésével egyidejőleg. 4. Címek adományozása: A munkáltató a tartósan magas színvonalú vagy kiemelkedı munkavégzés alapján adományozható címet a szakszervezettel s a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben dönti el.
- 9 -
XI. Fegyelmi felelısség: Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a jogviszonyából eredı lényeges kötelezettséget vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: - megrovás, - az elımeneteli rendszerben történı idı legfeljebb egy évvel történı meghosszabbítása, - a jogszabály alapján címtıl való megfosztás, - magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, - elbocsátás. Szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az eljárás megindítása kötelezı, ez a munkáltató feladata. Kötelezı a fegyelmi eljárás megindítása, ha azt a közalkalmazott maga ellen kéri. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésétıl számított egy év, illetve a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstıl számított egy hónap eltelt. Az egyéves határidı magasabb vezetı állású esetében 3 évre, vezetı állásúnál 2 évre emelkedik. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki magasabb beosztású, illetve magasabb besorolású közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztos a kijelöléstıl számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és a gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A közalkalmazott részére módot kell adni, hogy a megállapításokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson, az ügy iratait megtekinthesse, a vizsgálat folyamán jogi képviselıt vehessen igénybe. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatónak. A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltató a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás lezárásáig, de legfeljebb 7 hétre állásából felfüggesztheti, ha a jelenléte a tényállás tisztázását gátolná. Elbocsátás büntetéssel a felfüggesztés együtt jár. Meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. A felfüggesztés idejére átlagkereset jár. A vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi tanács tárgyalás alapján határoz. A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkört gyakorolja, tagjai az általa felkért, az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak. A fegyelmi tanács tárgyalásának idıpontjáról legalább három munkanappal elıbb kell értesíteni a feleket. A fegyelmi tanács zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Döntését írásbeli határozatba kell foglalnia. A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelısség jogerıs megállapítására nem kerül sor. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerıs elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidı eltelte vagy a kereset jogerıs elbírálása elıtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. A Kjt-ben meghatározottakon felül fegyelmi vétségnek minısül: - a munkavállalók egy naptári éven belül 2 vagy több nap igazolatlan hiányzása, - rendszeres késés esetén az intézmény vezetıje figyelmeztetésben részesíti, majd fegyelmi eljárást kezdeményezhet, - gondatlanságból okozott, 10.000,- Ft-ot meghaladó károkozása. A fegyelmi büntetés csak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos, és erre az idıre vonatkozhat. Ha a közalkalmazotti jogviszony a fegyelmi büntetés ideje alatt megszőnik kivéve elbocsátás - és a munkavállaló olyan munkahelyen létesít munkaviszonyt, amelyre az - 10 -
MT. rendelkezései vonatkoznak, a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi büntetés további ideje alól mentesül. XII. A munkaidı és a pihenıidı: l. Munkaidı: A dolgozók munkaidejének hosszát, beosztását, a munkaidı kezdési és befejezési idejét a Szervezeti és Mőködési Szabályzat a munkaköri felsorolással együtt tartalmazza. A munkaidı beosztásának jelentıs változtatásához a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács egyetértése szükséges. A napi munkaidı a 12 órát, a heti munkaidı a 48 órát nem haladhatja meg. A pedagógus feladatai, melyeket mind az iskolában, mint az iskolán kívül teljesíthet: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra. elıkészíti a foglakozásokat, tanítási órákat. értékeli a tanulók teljesítményét. részt vesz a tanulók szabadidejének, ill. a szabadidı hasznos eltöltésének megszervezésében. részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások (Kt. 53.§ (2). bekezdés e( pontja) – így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális, ill. sportrendezvény megtartásában. részt vesz a tanulók felügyeletének ellátásában. részt vesz az ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtásában. részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus feladatai, melyeket az iskolában teljesíthet: elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket. részt vesz a nevelıtestület munkájában segíti a hátrányos helyzető tanulók felkészülését segíti a tehetséges tanulók felkészülését részt vesz az iskola kulturális életének megszervezésében részt vesz az iskola sportéletének megszervezésében részt vesz a diákmozgalom segítésével összefüggı feladatok végrehajtásában részt vesz a tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz tantárgyi ismereteinek átadásához szükséges különbözı eszközök, felszerelések, berendezések, helyiségek szakszerő tanításra kész állapotban tartásában, a foglalkzásra történı elıkészítésében. ügyeletet vagy készenlétet teljesít. munkáltató elrendelésére hiányzó pedagógust helyettesít: felügyeletet lát el vagy szakszerő tanórát tart. a nevelı- és oktatómunkával összefüggı egyéb feladatokat lát el a munkáltató utasítása alapján. A pedagógus az elızıek alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresekiegészítéssel is elismerhetı (Kt.1.sz. mell. Harmadik rész II/9.).
A kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges idıtartamon túlmenıen nem köteles az intézményben tartózkodni. Az intézmény vezetıje és - 11 -
helyettese közül egyiküknek - az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint - az intézményben kell tartózkodnia. Azokban a pedagógus munkakörökben, amelyekre a jogszabály kötelezı óraszámot állapít meg, a pedagógus teljes munkaideje a kötelezı órából, valamint a nevelı-oktató munkával összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógusoknak a teli- és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. 2. Pihenınap és kiadása: A munkáltatónál a pihenınap a szombat és a vasárnap. A heti két pihenınapból egy napot vasárnap kell kiadni. 138/1992. (X.8.) Korm.r. 16.§ (5.) Ha a pedagógus heti pihenınapján tanít és a, kap másik pihenınapot, az óradíját 50 %-kal; b, nem kap másik pihenınapot, az óradíját 100%-kal meg kell növelni. 3. Munkaszüneti napok: A munkaszüneti napon (január l., március 15., húsvét hétfı, május 1., pünkösd hétfı, augusztus 20., október 23., december 25-26.) a munkavállalónak nem kell munkát végeznie. Munkaszüneti napra munkát csak a munkáltató vezetıje rendelhet el, ezen a napon végzett munkáért a rendes munkabéren felül az elöltött idıre átlagkeresetet is el kell számolni. 4. Rendkívüli munkavégzés: A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidıben történı munkavégzésre kötelezheti. A rendkívüli munkaidıben történı munkavégzést írásban kell elrendelni. Rendkívüli munkaidıben történı munkavégzésnek minısül: - a túlmunkavégzés, - a pihenınapon vagy munkaszüneti napon történı munkavégzés, - meghatározott helyen és ideig történı készenlét. 5. Munkvégzés alóli felmentés: Egyetemi tanulmányok folytatása, pedagógus-továbbképzésen, illetve ezen felüli is a munkáltató által elrendelt, vgy a munkáltatónak – az intézmény szükségleteit figyelembe vevı – egyetértésével, támogatásával más képzésen, szakmai konferencián való részvétel miatt távol töltöött idı munkavégzés alóli felmentésnek minısül. Ugyancsak munkavégzés alóli felmentésnek minısül az intézmény nemzetközi projektjeinek (pl Socrates/ComeniusI.) részét képezı külföldi kiküldetésen, tanulmányúton való részvétel. 6. Túlmunka és díjazása: Túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Pedagógusi munkakörben rendkívüli munkaidıben tanítást csak akkor lehet elrendelni, ha: - a munkakör nincs betöltve a pályázati eljárás idejére, - a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, - a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált, - a tantárgyfelosztás alapján ellátatlanul maradt tanítási órák nem teszik lehetıvé pedagógus foglalkoztatását. Túlmunkának a kötelezı munkaidın felül végzett munka minısül. Pedagógusoknál a kötelezı óraszámot meghaladó tanítás. Csak a munkavállaló egyetértésével rendelhetı el a túlmunka az orvosi igazolással korlátozott, valamint a gyermeket egyedül nevelı munkavállalónak gyermekének 4 éves - 12 -
koráig. Nık részére terhessége megállapításától számítva a gyermek 1 éves koráig, baleset, elemi csapás stb. esetén sem lehet túlmunkára igénybe venni (MT. 128.§). A túlmunka felsı határa két egymást követı napon összesen 4 óra. Évi szinten 200 óra. A 200 óra személyenkénti évi túlóra a pedagógusok esetében túlléphetı, ha másként nem oldható meg a tanítás és az iskola mőködıképessége veszélybe kerülne. Ez azt jelenti, hogy a tanítási órák másként nem lennének megtarthatóak pedagógus hiányában, továbbá azokat az órákat is csak túlmunkában tudja elláttatni az intézmény, amelyekre a pedagógusoknak adandó órakedvezmények miatt kiesnek adott tanár kötelezı óraszámából. Itt elsısorban a továbbtanuló pedagógusok óraszám csökkentésérıl van szó, amely átmeneti állapot, adott ideig tart, más módon betölthetetlen. A túlmunkáért díjazásra jogosult nem pedagógus munkakörök: a munkáltató állományába tartozó valamennyi munkavállaló, kivéve a vezetı. 7. Túlmunka a pedagógusi munkakörben: Túlmunkáért óradíj illeti meg a következık szerint a pedagógust: az óradíj a pedagógus illetményének és a rendkívüli munkaidıben ellátott pedagógusi munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak 4,33-mal szorzott összegének a hányada (95,4 része). A fentiek szerint számított óradíjat 50 %-ka1 meg kell emelni, ha a más pedagógus osztályát - kötelezı óraszámának keretében- sajátjával együtt tanítja. 8. Túlmunka nem pedagógus munkakörben: A túlmunkáért a nem pedagógus munkakörben dolgozó munkavállalókat a MT. 147.§-a értelmében munkabérükön felül - esetenkénti elszámolás alapján - 50 %-os bérpótlék is megilleti. (A túlmunka díja ebben az esetben a dolgozó havi illetménye 175-öd részének vagyis óradíjának - 150 %-a.) A nem pedagógus munkakörben dolgozók túlmunkájának óradíja heti pihenınapon (szombat, vasárnap) végzett túlmunka esetén az óradíj 200 %-a, a fizetett ünnepnapokon végzett munka esetén az átlagkeresete mellett az óradíj 200 %-a. A munkáltató és a munkavállaló elızetes megállapodása szerint a dolgozó a túlmunka munka ellenértékeként a pótlék helyett a túlmunkával egyenlı mennyiségő szabadidıre is igényt tarthat. A nem pedagógus dolgozót munkaidıben helyettesítık részére a hiányzó közalkalmazott bérmegtakarításának 50 %-a fizethetı ki (adminisztrátorok és karbantartók). Az adminisztratív munkakörben dolgozó közalkalmazottak napi nyolc órás kötelezı munkaidején felül végzett túlmunka idejét a legrövidebb idın belül elsısorban "csúsztatással" kompenzálja az iskola, legkésıbb tanítási szünetben vagy tanítás nélküli munkanapon. A takarítónık munkáját hosszabb hiányzás esetén elsısorban külsı helyettesítıvel látjuk el. Néhány napos hiányzást a többi takarító köteles ellátni a hiányzó közalkalmazott bérmegtakarításának terület- és idıarányos felosztásával.
- 13 -
XIII. Közalkalmazottak szabadsága, munkaidı-kedvezménye: A közalkalmazottat a. Az alsó és közép közalkalmazotti osztályban évi 20 munkanap, b. A felsı és kiemelt közalkalmazotti osztályban évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlı számú munkanap pótszabadság jár. Az l. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A magasabb vezetı állású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezetı állásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg. A középfokú oktatás keretében oktató-nevelı munkát végzı közalkalmazottat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyet a 21 munkanap alapszabadsággal együtt a nyári szünetben tölt le. A szülık döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermeket egyedül nevelı szülıt évenként a 16 évnél fiatalabb - egy gyermeke után 2, - két gyermeke után 4, - kettınél több gyermeke után 7 munkanap pótszabadság (anyanap) illeti meg. l. Szabadság alatti kötelezı munkavégzés: A pedagógust, ıt megilletı oktatási-nevelıi pótszabadság ideje alatt legfeljebb 10 napi munkára lehet igénybe venni a következı esetekben: - továbbképzésre, foglalkoztatást elısegítı képzésre, - az intézet mőködési körébe tartozó nevelésre-oktatásra, - ha az egész évi szabadságot a szorgalmi idıben adjak ki. A berendelésrıl legalább 5 munkanappal elıbb a munkavállalót írásban értesíteni kell. 2. Fizetés nélküli szabadság: A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást az ápolásra szoruló személy kezelıorvosa igazolja. A munkavállalónak - kérelmére - egy évig fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerıbıl a saját részére lakást épít. A fenti eseteken túl a munkavállaló kérésére méltányossági okból évente 30 nap fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a munkáltató. A fizetés nélküli szabadságot annak kezdési idıpontja elıtt 15 nappal kell kérni írásban az indokok feltüntetésével. Fizetés nélküli szabadságot biztosítunk még a tantárgyfelosztás elkészülte elıtt 2 hónappal írásban bejelentett külföldi tanulmányútra, illetve a házastárs külföldi kiküldetésre kérésének esetén is.
- 14 -
XIV. Elımeneteli és illetményrendszer, munkadíj, jutalmazás: (Kjt. 60-65.§) Illetményen munkabért kell érteni, amely tényleges munkavégzés eseten fizetendı. A munkáltató négy fı nem pedagógus közalkalmazottat határozott idıre szóló, a pótlékalap 25-25 %-ának megfelelı határozott idıre szóló kereset-kiegészítésben részesíthet. Ezek kiválasztásában véleményezési joga van az intézményben mőködı szakszervezetnek, a Közalkalmazotti Tanácsnak és a gazdasági vezetınek. A fizetési fokozatok közötti várakozási idıt egy évvel csökkenteni kell: - közép- vagy felsıfokú nyelvvizsga megszerzésekor, ha arra nem a munkáltató kötelezte - A Kjt. 65. § (3.) bekezdése értelmében a munkáltató élhet azzal a jogával, hogy indokolt esetben egy évvel csökkentheti a fizetési fokozatok közötti várakozási idıt. Intézményünkben ezt a jogot a munkáltató abban az esetben gyakorolja, ha a munkavállaló munkaviszonyának ideje eléri a 15 évet és munkavégzése tartósan magas színvonalú vagy teljesítménye kiemelkedı, és az önkormányzat költségvetése ezt lehetıvé teszi - szakminiszteri és annál magasabb szintő kitüntetés esetén - 120 tanórás pedagógus továbbképzés teljesítése esetén (hétévenként egy alkalommal) - Az intézmény vezetıje a szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösségvezetık véleményének meghallgatásával a Közoktatási Törvény rendelete szerint a minıségi és többletmunkát végzı pedagógusokat ún. minıségi bérpótlék kifizetésében részesítheti. A pótlék egy tanévre adható, meghosszabbítása lehetséges. A központilag meghatározott, minıségi munkáért járó kereset-kiegészítés összegét egy fıre a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Az intézményvezetı a rendelkezésre álló pénzzel kevesebb pedagógust is jutalmazhat a minimumot meghaladó,akár differenciált összeggel. A minıségi pótlék felosztásáról szóló döntést tanévenként felül kell vizsgálni a személyekre és arányokra vonatkozóan egyaránt. A minıségi és többletmunka elismerését szolgáló kereset kiegészítés odaítélésében a következı szempontok is szerepet játszhatnak: - aki szaktanári munkáját kiemelkedı színvonalon látja el (pl. bemutató órákat illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekrıl szóló elıadásokat tart, szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdı fiatalokat, diákjai sikeres nyelvvizsgákat tesznek stb.); - aki kiemelkedı eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (pl. akinek növendékei jól szerepelnek a különféle országos tanulmányi versenyeken, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára, a felsıoktatási intézményekbe felvételt nyernek stb.) - aki hátrányos helyzető fiatalokkal foglalkozva, képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelı vagy annál magasabb szintő tanulmányi eredményt elérni velük - aki komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában (pl. rendszergazdai tevékenységet végez stb.) - aki osztályfınöki nevelımunkájában, közösségteremtı tevékenységében eredményes (pl. közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának elıkészítésében stb.) - aki részt vállal a tanulók évközi szabadidıs, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (pl. szakkört vezet, sokrétő tevékenységet valósít meg a délutáni foglalkozásokon, kirándulásokat tart stb.) - aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (pl. az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében stb.) - aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában stb. - 15 -
-
A költségvetésrıl szóló törvény szerint a kereset-kiegészítés megilleti azt a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy a szakképesítésért felelıs minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntıjébe, illetve kijutott a diákolimpiára.
Illetménypótlék: 1.) A 3/1997. I.15.) Kormányrendelet 14/B § 1/c pontja szabályozza a magasabb vezetıi, igazgatói pótlékokat, a 2/c a vezetıi, igazgatóhelyettesi, gazdasági vezetıi pótlékokat. 2.) A mindenkori pótlékalap 20%-ának megfelelı kötelezı pótlék illeti meg a következı munkakörben dolgozó, illetve feladatot vállaló közalkalmazottakat: a.) osztályfınök b.) munkaközösség-vezetı Szabályzatunk értelmében egyéb pótlékok adhatók a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletnek megfelelıen. 3.) Az illetménypótlékok összege nem haladhatja meg a pótlékalap 75 %-át. 1998. II. 1-tıl 13.500 Ft 75 %-a 10.125 Ft a 138/1992. (X.8.) Korm. r. 18. § (8.) bekezdése alapján.
- 16 -
Helyettesítési díj : Ha a pedagógus más pedagógust saját kötelezı óraszámon belül helyettesíti - saját osztályával együtt tanítja - helyettesítési díj illeti meg. Mértéke az óradíja 50 %-a. Helyettesítést a munkáltató, rendelhet el. Ha a pedagógus más pedagógust kötelezı óraszámon felül szakszerően helyettesit, akkor a helyettesítési díj mértéke az óradíj 100 %-a. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját túlmunkában a sajátjaival együtt tanítja, az óradíját 30%-kal meg kell növelni. 138/1992. (X.8.) Korm.r. 16.§ (4.) Munkaszüneti napon végzett munka: Munkaszüneti napon munkát elrendelni a munkáltató vezetıje jogosult, az MT és a Kjt-ben foglalt korlátozásokkal. A munkaszüneti napon végzett munkáért - pedagógusnál az óradíj 100 %-a, - minden munkakörben ezen a napon végzett túlmunkáért további 100 % díj fizetendı, - hivatalsegédek munkaideje az iskola üzemmenetétıl függıen változhat, a vezetı belátása szerint, de a heti 40 órát nem haladhatja meg. Ügyeleti díjazás: (Vhr. 16.§, 11/A.§(5) bekezdés) a) A pedagógus, ha a napi teljes munkaidején felül a pedagógiai programban elıírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon vesz részt, és a munkaidı-beosztásból más nem következik munkanapon 14 órától másnap reggel 6-ig , heti pihenınapon és a munkaszünet napon pedig 0 órától 24 óráig tartó idıszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejébıl 22 órától más nap reggel 6 óráig tartó idıszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött idıt (mérhetı), a reggel 6 órától 22 óráig tartó idıszaknak pedig a teljes idıtartamát (nem mérhetı) be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. b) Az ügyeleti díj mértéke a Vhr. 16.§(2)-(3) bek. alapján számított óradíj 50%-a. A heti pihenınapon, ill. a munkaszüneti napon ellátott ügyeletért, ha a pedagógus kap másik pihenınapot, az óradíj 100%-ának megfelelı összegő, ha nem kap másik pihenınapot, az óradíj 150%-ának megfelelı összegő ügyeleti díj jár. Az ügyeleti díj magában foglalja a készenléti díjat és a rendkívüli munka díjazását. (Vhr. 11/A.§(7) bekezdés). c.) Illetményfizetés: A munkáltatónál az illetmények kifizetése utólagosan a tárgyhót követı hó 3-ig történik. d.) Tévesen kifizetett illetmény: 162.§. (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni (2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési idın belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elı. 11.§ (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. e) Illetményelıleg: Az intézmény minden közalkalmazottja jogosult kamatmentes, 5 hónapos futamidejő munkáltatói kölcsönre, amennyiben az intézmény bérgazdálkodása lehetıvé teszi.
- 17 -
g.)Levonás az illetménybıl: Az illetménybıl a munkavállaló csak a jogszabályi elıírások és hatályos bírósági, közigazgatási határozat alapján vagy a munkavállaló írásos felhatalmazásával eszközölhet levonást vagy átutalást. Jutalmazás: a. Jubileumi jutalom: Jubileumi jutalom fizetendı függvényében: Közalkalmazotti jogviszony: 25 év 30 év 40 év
a
közalkalmazottnak
a
közalkalmazotti
jogviszonya
Jubileumi jutalom: 2 havi 3 havi 5 havi
Az Alkotmánybíróság 46/1996. (X.22.) határozata alapján a nyugdíjat igénylık közalkalmazotti jogviszonyuk fenntartása mellett dolgozhatnak tovább a munkáltatóval történt elızetes megbeszélés szerint. A szóbeli megállapodás után a munkavállaló írásban nyilatkozik közalkalmazotti jogviszonya várható idıtartamáról, felmentését illetı elképzelésérıl, melyet az igazgató mellékel személyi anyagához és az iskolai költségvetés bérelıirányzatát eszerint tervezi. Amennyiben a közalkalmazott megszerzi a nyugdíjjogosultságot és nyugdíjának folyósítása mellett közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése nélkül tovább dolgozik, részére jár a negyvenéves jubileumi jutalom. Kifizetésére csak akkor kerül sor, ha betölti a 40 évet, vagy ha közalkalmazotti jogviszonya megszőnésekor a 35 évet meghaladta és nem dolgozik tovább. A közalkalmazotti jogviszonyának elhalálozása miatt történt megszőnése esetén az örökösöknek kell fizetni. b. Egyéb jutalom: A munkáltató vezetıje a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet bevonásával jutalmat fizethet a kiemelkedıen, tartósan jó munkára. XV. Béren felüli juttatások: 1. Szociális juttatások: a.) Az intézményi dolgozók számára folyamatosan ásványvízet kell bíztosítani. A munkaruhára azok tarthatnak igényt, akik munkájuk során a meghatározott célokra használják azt. Munkaruha juttatására az intézmény költségvetési lehetıségeinek függvényében van mód. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya megszőnik, a munkaruha árának idıarányos részét vissza kell térítenie, védıruháját megegyezés alapján megválthatja. b.) A munkába járás költségtérítése: A munkáltató a munkábajáráshoz a törvényben elıírt térítést biztosítja. A munkába járással kapcsolatos költségtérítést a PM rendeletei szabályozzák. Az autóbuszbérlet 80 %-a, a vonatbérlet 86 %-a a munkáltatói utazási költségtérítés aránya. Az iskola ugyanezt a %-os térítést fizeti az augusztus végén leadott munkábajárással kapcsolatos vonaljegyek árából. A személygépkocsival bejárók részére a költségtérítés az APEH rendeleteinek és az önkormányzati költségvetés figyelembevételével történik. - 18 -
c.) Élelmezési költségtérítés: A kiküldetést teljesítı munkavállaló részére élelmezési költségtérítés címen a rendeletben elıírt napidíj számolandó el. d.) Saját gépkocsi-használat térítése: A saját tulajdonú személygépkocsi hivatali használatát egyedi esetben a munkáltató engedélyezheti. A térítés mértéke a mindenkor érvényes rendelet szerinti, átalány nem fizethetı. e.) Belföldi kiküldetés díjazása: - 6 órát meg nem haladó kiküldetés eseten napidíj nem számolható el. - 6 órát meghaladó kiküldetés esetén többletköltség címen napi 200,- Ft napidíj számolható el.
- 19 -
f.) Étkeztetés: Komárom Város Önkormányzata támgatásával az intézmény minden dolgozója egyenlı mértékben étkezési hozzájárulást és üdülési csekkett kap. A pedagógust új tankönyv használata esetén 1 tanári példány illeti meg. A tankönyvet a könyvtáros leltárba veszi. A pályakezdık és az iskolába kerülı új tanárok minden olyan tankönyvet megkapnak 1-1 példányban, amelybıl tanítanak. 2. Költségtérítés: A munkáltató a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben, a szakszervezet bevonásával köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel. XVI. Kártérítési felelısség: 1. A munkavállaló kártérítési felelıssége: Gondatlan károkozásért a közalkalmazott 3 havi illetményével felel, amennyiben: a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályokat súlyosan megsértette, - ellenırzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozott kárt, - amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott elızıleg a figyelmet felhívta. Fenti eseteken túl a gondatlan károkozásért a közalkalmazott egy havi illetményének 50 %ával felel, kivéve az a. pontban felsoroltakat. b) Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelısségek következı három feltételnek együttes fennállását: - a közalkalmazotti jogviszonyból eredı kötelesség megszegése,- vétkesség, - ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezzen. A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett. c)Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles a közalkalmazott megtéríteni: a visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan tárgyak esetén, amelyeket állandóan ırizetben, elzárva tart, kizárólagosan kezel vagy használ, feltéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a tárgyakat a közalkalmazott jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Mentesül a fenti kártérítés alól a munkavállaló, ha a kárt bizonyíthatóan a munkáltató mulasztása okozta. Ennek bizonyítása a munkavállaló kötelezettsége. A munkáltatónak, ha a munkavállaló által okozott kár a 10.000,- Ft-ot nem haladja meg, a kártérítési eljárásra és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Egyéb esetben egyeztetı eljárást kell lefolytatni, és megegyezés hiányában a munkáltató a bírósághoz fordulhat.
- 20 -
2. A munkáltató kártérítési felelıssége: A munkáltatónak kártérítési felelıssége akkor keletkezik, ha: - a közalkalmazottat kár érte, - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat,a két feltételnek együttesen fent kell állnia. Mentesül a kártérítés alól a munkáltató, ha: - a kárt kizárólag a károsult okozta, - a munkáltató részérıl a kár elháríthatatlan volt. A munkáltató csak azon - a közalkalmazotti tulajdonában levı - dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek. Ilyenek: - ruházat, - számológép, - egyéb saját tulajdonú tanszer. A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követı 15 napon belül nyújthatja be az intézet igazgatójának. A Kollektív Szerzıdésben a munkavállaló és a munkáltató kártérítése tekintetében fel nem sorolt esetekben a Kjt. és az MT. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. XVII. Munkaügyi viták: 1. Kollektív munkaügyi vita: A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet feladatait összehangolja a kollektív munkaügyi viták esetében és az MT.194. §-a alapján jár el. A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács, illetve a munkáltató és a szakszervezet között felmerült, a jogvitának nem minısülı, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı vita. A munkaügyi vitában munkavállalói oldalról közvetítıként a felsıbb szakszervezet kérhetı fel elsısorban. A felek a konfliktus rendezése érdekében tılük független, a konfliktusokban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítıt a felek közösen kérik fel közremőködésre. A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek - megállapodásuk alapján döntıbírót vehetnek igénybe. A döntıbíró döntése, ha ennek a felek elızetesen írásbeli nyilatkozattal alávetettek magukat, kötelezı. 2. Munkaügyi jogvita: A közalkalmazottal, jogviszonyával kapcsolatosan megilletı egyéni jogvitájának rendezésére a területileg illetékes bíróság jár el. A kereset benyújtása elıtt a szakszervezet bevonásával egyeztetı eljárás kezdeményezendı, ez azonban nem helyettesíti a bírósági keresetet. Ha egyezség jön létre, a munkavállaló az egyezségben a munkáltató által vállaltak teljesítését követıen, a keresetet visszavonhatja. A keresetnek halasztó hatálya nincs. Minden más munkaügyi vita esetén a Kjt., az MT. és a Ptk. szerint kell eljárni.
XVIII. Vegyes- és zárórendelkezések: 1 Eljárás egyéb vita és sztrájk esetében: Egyeztetı bizottság: a munkáltatónál a Kollektív Szerzıdés XVI. fejezetében nem érintett vitás ügyben négytagú egyeztetı bizottságot kell létrehozni. Egy-egy tagot a tantestület, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet delegál. A bizottságot döntés csak abban az esetben illeti meg, ha erre a tagok egyhangúan felhatalmazták, és döntését magukra nézve kötelezıen elfogadják. A panaszt minden esetben írásban lehet benyújtani a munkáltató vezetıjének. Az egyeztetı bizottság a panasz benyújtását követı 3 napon belül köteles ülését megtartani. Ha az egyeztetı eljárás eredménytelen, jogvita eseten a bizottság köteles az ügyet 48 órán belül a bíróságra átadni. 2. A sztrájk szabályai: A közalkalmazottak sztrájkjánál a VII/1989. sz. törvényben foglalt korlátozásokat kell alkalmazni. Sztrájk eseten is biztosítani kell a munkáltató mőködését alapvetıen érintı teendıket, ilyen pl. a tanuló felügyelet. Jogszerő sztrájk esetén az ebben résztvevıket illetményükön felül megilletik az egyéb szociális juttatások. A fentiek vonatkoznak a szolidaritási sztrájkra is. 3. A Kollektív Szerzıdés kihirdetése: a) a A Kollektív Szerzıdés példányszáma: A Kollektív Szerzıdést annyi példányban kell elkészíteni, hogy az intézménynél minden pedagógus, munkaüggyel, bérüggyel foglakozó hozzáférhessen. Egy-egy példányt az intézmény tanári és a gazdasági irodájban valamint a technikai dolgozók helyiségében kell elhelyezni úgy, hogy azt bármely munkavállaló megtekinthesse. Ezen felül a Kollektív Szerzıdés egy-egy példányát: - a szakszervezeti tisztségviselınek, - a Közalkalmazotti Tanácsnak, - a munkáltatónak kell átadni. b) A Kollektív Szerzıdés készítése, kihirdetése: A Kollektív Szerzıdés készítésének és kihirdetésének költségei a munkáltatót terhelik. A kihirdetésrıl a munkáltató köteles gondoskodni, az aláírást követı 15 napon belül. 4. Általános szabály, aláírás: a) A jelen Kollektív Szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az MT, a Ptk. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. b) A Kollektív Szerzıdést a munkáltató nevében az elsı számú vezetı, a munkavállalók megbízásából a szakszervezeti tisztségviselı megegyezı véleményük kinyilvánításával írja alá.
Komárom, 2008. szeptember 1.
......................................................... munkáltató
............................................................. munkavállalói szakszervezet - 22 -
