Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
Dunaújváros, Bocskai út 1/a
1
2 Tartalomjegyzék
I. II.
III.
IV.
V. VI. VII. VIII. IX. X.
XI. XII. XIII.
Bevezetés Helyzetfeltárás és értékelés 1. A kollégium főbb jellemzői 2. Személyi feltételek 3. Tárgyi feltételek 4. A nevelői munka helyzete, a tanulók fejlesztésének jellemzői 5. Hátránykompenzáció 6 Partneri kapcsolatrendszer, elvárások, elégedettség 7. Nevelési klíma 8. A helyzetelemzés összegzése A kollégiumi nevelés alapelvei 1. Jövőkép 2. Küldetésnyilatkozat 3. Általános alapelvek 4. Pedagógiai célkitűzésünk 5. A kollégiumi nevelés elvei, elvárásai, feladatai A nevelő munka pedagógiai elvei 1. tanítás-tanulás 2. tehetségkutatás, gondozás 3. pályaorientáció, önálló életkezdés támogatása 4. társas kapcsolatok 5. életrend, életvitel 6. szabadidő szervezés, hagyományápolás Hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Gyermek és ifjúságvédelem feladatai Közösségi élet fejlesztése, diákönkormányzat. A kollégiumi hagyományok ápolása, fejlesztése A kollégium partneri kapcsolatainak fejlesztése A kötelező foglalkozások szervezése 1. Felkészítő foglalkozások 2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások 3. Egyéni törődést biztosító foglalkozások 4. A kötelező témakörök feldolgozásához szükséges éves óraszám 5. A kötelező témakörök foglalkozásainak keret programterve A kollégiumi nevelőmunka eredményességének ellenőrzése, mérése, értékelése A program megvalósításának feltételei Záró rendelkezések
2
3
I. Bevezetés A kollégium az a nevelés-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. Tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását. A diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását és ezáltal hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégiumi nevelés funkciói: A kollégiumi nevelés igen összetett folyamat, funkciói a társadalmi elvárásokból vezethetők le. Benedek István (1997) rendszerét alapul véve a legfontosabbak a következők: • Szociális funkció Feltétlen szükség van annak megismerésére, hogy milyen a tanulók szociális háttere, mert más-más típusú segítséget kell például annak a tanulónak nyújtani, akinek a hazautazása nehezített a kedvezőtlen közlekedési feltételek következtében, mint az alacsony szociokulturális háttérből érkezőknek, vagy a problémás családokban élőknek. • Szocializációs funkció Mivel a tanulók eltérő szocializációs szinttel érkeznek, a kollégium alkalmas a szintbeli különbségek csökkentésére, illetve a szocializációs előnyök erősítésére. A kollégium saját érték- és normarendszerével önmaga is szocializál, mivel többek közt a közvagyon megbecsülésére, demokráciára, toleranciára, az egyéni-és közösségi értékek megbecsülésére nevel. További szocializációs tényező a kollégiumi nevelők és kollégisták közötti személyes kapcsolat minősége, a felkínált tevékenységrendszerek tartalma és színvonala, vagy a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer és az alkalmazott jutalmazási-büntetési elvek és formák is. • Életmód – mintaadó funkció Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos és egyénileg értékes életmód modelleket. A kollégiumi közösségi élet különösen jó lehetőséget biztosít a kívánatos normarendszer beépülésének biztosítására, így a közösségi programok, ünnepi műsorok, vetélkedők, de a kollégium belső világa, fizikai környezete és szellemisége is hozzájárul az értékközvetítéshez. • Felzárkóztató funkció A kollégium alapfunkciójából fakadóan alkalmas a családi-, iskolák- és települések közötti hiányok pótlására, ezzel mérsékelve a tanulók közötti esélykülönbségeket. A hatékony felzárkóztatáshoz ismerni kell a hátrányok okait, összetételét, és optimális feltételeket kell biztosítani a kollégisták fejlődéshez.
3
4 • Tehetséggondozó funkció A tehetséggondozási programok legjellemzőbb formái: a tantárgyi jellegű, a sporthoz kötődő, az idegen nyelvek tanulását elősegítő, a művészeti jellegű, a hagyományőrzéshez kapcsolódó és a technikai jellegű foglalkozások. Mindehhez természetesen szükség van a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítására is. • Pályaorientációs funkció Egy vizsgálat tanulsága szerint a kollégiumi elvárások közül az otthonosság után második helyen szerepel a pályaválasztás segítése (Benedek, 2002). A tanulók reális pályaválasztásának elősegítése érdekében elengedhetetlen feladat az egyéni érdeklődésüknek, képességeiknek és továbbtanulási szándékuknak a megismerése és nyomon követése. E feladat ellátására különösen alkalmas a kollégium, mivel a különböző szakkörök, foglalkozások olyan pluszt adhatnak a tanulóknak, amelyeket sok esetben sem a szülők, sem pedig az iskola nem tud biztosítani. Igen jelentős szerepe van a pályaorientációban a volt kollégistákkal történő kapcsolattartásnak is, hisz a beszélgetések során szinte mindig szóba kerülnek a felsőoktatási intézmények követelményei, vizsgái. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja meghatározza a kollégiumi nevelés feladatait, körülményeit, a nevelőtanárokkal szemben támasztott elvárásokat, követelményeket, a tárgyi feltételeket és a kollégiumi tevékenység szerkezetét, formáját. A kollégiumi nevelés feladatai: A tanulási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése Kollégiumunk pedagógiai programjában a fenti elveket igyekszünk megvalósítani figyelembe véve a törvényi, jogszabályi előírásokat, mint –
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
–
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet,
–
36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet módosításáról szóló, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet, amely meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait.
–
Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak.
–
Ugyanakkor tájékozódnunk kell a többi érintett iskola programjaiban foglaltakról, valamint fontosnak tartjuk a nevelési folyamatban érintett összes partner elvárásának való – lehetőség szerinti - megfelelést is.
4
5
II. Helyzetfeltárás és értékelés 1. A kollégium főbb jellemzői A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az Nkt 7. §-a értelmében többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Szalai u. 10-14) fenntartása alatt működik. A kollégium fenntartója szintén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, azonban a működtetője a dunaújvárosi önkormányzat által létrehozott Gazdasági Ellátó Szervezet. A kollégium, mint szakmailag önálló intézményegység, a törvényben előírtak szerint végzi munkáját. Kollégiumunk koedukált intézmény, elsősorban a város vonzáskörzetéből az iskolánkba, és a város más középiskoláiba (főképp a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, a Dunaferr Szakközép és Szakiskola és a Rosti Pál Gimnáziumba) járó diákoknak biztosít tanulási, lakhatási és nevelési lehetőséget. A vonzáskörzete azonos az iskolákéval. Jelenleg 6 megye (Fejér, Tolna, Bács-Kiskun, Pest, Veszprém, Somogy) 89 településéről érkeznek tanulók. Szükség esetén elhelyezést biztosítunk a városban élő tanulóknak is amennyiben körülményeik ezt indokolják. Kollégiumunkban maximálisan 200 férőhely biztosított, jelenleg 50 fő fiú és 150 fő lány tanuló részére. A kollégium tanulóinak többsége a tanulmányok végzése szempontjából főleg a szakképzés területéről kerül ki. Igen jelentős az érettségi utáni szakképzésben résztvevők aránya (19 %). Ebből következik, hogy rengeteg szakmát tanulnak, és az iskolai napirendek, illetve a gyakorlati képzéssel összefüggő beosztásuk is igen változó. .
fiú
lány
összesen
-
2
2
1%
Szakközépiskola
19
98
117
69 %
Szakiskola
20
31
51
30 %
-
-
-
40
131
170
Gimnázium
Speciális szakiskola
2012. október 1.
Életkor szerinti megoszlás: 14 - 18 év 18 - 20 év 20 - 24 év Évfolyamok szerinti megoszlás:
52 % 30 % 18 %
Tanulóink többsége gyenge illetve közepes képességű, gyakran alacsony tanulási motivációval, helytelen tanulási szokásokkal, életcél nélkül érkeznek hozzánk. Felsőoktatási intézményben való továbbtanulásról kevesen álmodoznak, viszont az utóbbi időben feltűnően megnőtt a több szakma megszerzése iránti igény. A társadalmi hatásoknak köszönhetően nehezen szánják el magukat az önálló életre, az iskola, a kollégium, a szülői háttér biztonságát nehezen adják fel. Tendenciaként jelentkezik, hogy évről évre nő a hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási problémákkal küzdő és egyéb okok miatt veszélyeztetett tanulók száma. Fokozott mértékben jelentkezik tanulóinknál a biztonság, érzelmi védettség és a szeretet iránti igény.
5
6
2. Személyi feltételek A kollégiumi nevelőmunkát a csoportvezető nevelőtanárokból szerveződött nevelőtestület végzi (jelenleg 8 fő) a kollégiumvezető irányításával. Tagjai munkájukat munkaköri leírás alapján látják el. A nevelő munkát támogatja félállásban a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, 1 fő ápolónő és a könyvtár-pedagógus. A technikai személyzet (10.5 fő) a GESZ dolgozója, az egyéb ellátásról, illetve a működésről gondoskodnak. A nevelőtestület tagjai pedagógiai, szakmai feladataikat nagyfokú optimizmussal, gyerekszeretettel, türelemmel, empátiakészséggel látják el. Pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti bizalom, szeretet kerül előtérbe. Tiszteletben tartják az emberi és tanulói jogokat. Szakmai tudásukat szervezett továbbképzéseken és önképzéssel igyekeznek szinten tartani, ill. fejleszteni. A nevelőtestület, mint közösség, egységes pedagógiai érték- és követelményrendszert képvisel. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkája is a nevelés eredményességét támogató tényező. 3. Tárgyi feltételek Az iskola és a kollégium a belváros zöld övezetében egy 36.888 m2-es telken állnak, melyen futballpálya, műfüves kispálya, teniszpályák valamint 300 m-es futópálya van kialakítva. A kollégium épülete előre gyártott vasbetonszerkezet, falazat poroton tégla, kőpor nemes vakolat, illetve kerámia lapok burkolják. Az épület hossztengelye É-D-i fekvésű, a szobák mindegyikéhez lodzsa tartozik, melyek Ny-i tájolásúak. Az épület 1977-ben került átadásra az akkori kor műszaki követelményeinek megfelelően. A kollégium 4 szintes teljesen alápincézett, szintenként 12 négyágyas és 1 kétágyas szobával, 2 fürdőszobával ellátott tanári ill. vendégszobával, 1 – 1 tanulószoba Internet hozzáféréssel, továbbá mosdó – zuhanyzó, WC csoport, mosókonyha és középen tévézési lehetőséget is kínáló zsibongó található. A tanulószobák közül kettő 10 – 10 db számítógéppel ellátott, a másik kettőben pedig számítógép és projektor használatára is van lehetőség. A szobákban heverők, beépített szekrények valamint íróasztal található, a falon polcok vannak, állaguk 35 év használat után, igen viseltesnek mondható. A padozat a szobákban és a termekben linóleum, a folyosókon és a társalgóban cementmozaik, állaguk közepes. A falak diszperziós festékkel festve, a folyosókon félmagasságban fa lambéria. A nyílászárók fa keretesek, dupla üvegezésűek. Állaguk nagyon rossz. A fűtőtestek 35 éves lemezradiátorok. A világítótestek energiatakarékosak. A bejárati szinten nagyméretű társalgó áll rendelkezésre a közösségi programok és a diákok mindennapi együttlétének biztosítására sajnos a berendezése eléggé lepusztult. Az alsó szinten orvosi szoba, hetente egyszer orvosi ellátás, egyébként állandó ápolónő áll a bentlakók rendelkezésére. A kollégium 10 db Tv készülékkel, 33 db számítógéppel, 2 db laptoppal, Internet hozzáféréssel és 5 db projektorral rendelkezik. A diákok rendszeresen használhatják a könyvtárat, a mobilkonyhát, a kondicionáló termet és szintenként a mosókonyhát. Továbbá időnként igénybe vehetik a sportpályát és az iskola tornatermét is. Rendelkezésre áll még egy média-stúdió, újságíró és rádiós tanoncoknak, valamint a művészet iránt érdeklődőknek az üvegműves és tűzzománc műhely. A 40 fős klubhelyiség folyamatos használatban van. Délelőtt iskolai tanórák, délután kollégiumi csoportfoglalkozások, szakkörök működnek benne. Hétvégén a környékbeli Nyugdíjas Baráti Kör tartja itt az összejöveteleit. Az iskola és a kollégium diákjai részére minden nap nyitva áll a könyvtár, amely közel 10000 db könyvvel és 1500 db tartós tankönyvvel, valamint szakszerű segítséggel áll a tanulni és művelődni vágyók rendelkezésére. 6
7 Az étterem és a konyha a kollégiummal egybeépült, egyszerre 80 fő étkezésére biztosít lehetőséget. Üzemeltetője a Zalagast Kft. Kollégiumunk II. osztályú panzió besorolású, megfelel a nemzetközi turizmus előírásainak. Korábbi programunk fejlesztési tervei közül megvalósult a kollégiumi stúdió, kollégiumi újság, a konditerem eszközeinek bővítése, fejlesztése. Túl a tervezett fejlesztések körén – szintén pályázat útján sikerült mobil konyhai eszközöket, audiovizuális eszközöket és a kreatív foglalkozáshoz segédanyagokat beszerezni. A fenntartáshoz, működtetéshez szükséges pénzügyi forrásokat (az iskolai költségvetés részeként) az önkormányzat egyre kevésbé tudta biztosítani, ezért továbbra is megragadunk minden alkalmat, amely pályázatok útján lehetőséget ad a lakhatási körülmények javítására, meglévő eszközeink működtetésére, javítására, pótlására. Azonban továbbra is fejlesztési terveink között szerepelnek az alábbiak, melyek megvalósítási határidejét a jelenlegi gazdasági helyzet bizonytalansága miatt meghatározni nem tudjuk. - épület hőszigetelésének (ablakcsere, falszigetelés) megvalósítása - heverők, ágyneműk folyamatos cseréje- szükség szerint - penészedés megszüntetése az étteremben, zuhanyzókban - mellékhelyiségek felújításának folytatása - hálószobai műpadlók cseréje- szükség szerint - tetőszigetelés, fűtésrendszer felújítása - Szobák 3 ágyassá alakítása, íróasztalok számának növelésével - Szobák belső felújítása / polcok, cipősszekrények, beépített szekrények/ - Villamos hálózat felújítása, (35 éves) - Biztonsági megfigyelő kamerarendszer kiépítés folyosókra és épület körül - PET palack zsugorítók beszerzése csoportonként
4. A nevelői munka helyzete, a tanulók fejlesztésének jellemzői 4.1 A kollégiumi élet szervezése A kollégium életének szervezése során figyelembe vesszük a gyermekek testi, lelki fejlődésének feltételeit – és lehetőség szerint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Folyamatos átgondolásra és változtatásra szorul a tanulók napi életkeretének szervezése, hiszen megváltoztak a tanulói elvárások, s ezen igényeknek csak új pedagógiai hozzáállással, modernebb módszerekkel és korszerűbb motivációs technikákkal lehet megfelelni. A kollégiumi dokumentumok tartalmazzák a fentiekre vonatkozó főbb rendezőelveket. A konkrét programok tartalmát - tevékenységi típusoknak megfelelően - az ezeket szervező, irányító személyek határozzák meg. 4.2 A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése: Az előzőekben már vázolt, számottevő változást mutató tanuló-összetétel határozza meg számukra, hogy a Pedagógiai Programból mely területekre kell különös hangsúlyt fektetnünk. Felméréseink alapján tovább romlott a hozzánk érkező diákok tanulmányi átlaga (egyre alacsonyabb szintű a szövegértés, helyesírás, matematikai alapkészség, tanulási motiváció és gondolkodási képesség). Ezért egyre összetettebb feladat számunkra: a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelése, diákjaink felzárkóztatása, s az egész életen át tartó tanulás (LLL) igényének kialakítása, ill. a reális énképen alapuló pályaorientálás. A kollégiumban eltöltött évek alatt igyekszünk felkészíteni diákjainkat a felnőtt életre (családi élet, nemi identitás, felelős gazdálkodás, önálló (felelősségteljes) döntéshozás, stb.). Pedagógiai tevékenységünk minden pillanatát áthatja a gyermekközpontúság, a gyermek szeretete, megismerése, elfogadása és támogatása. 7
8 4.3 Tudás, tanulás, idegennyelv-ismeret: Nevelőtanáraink személyesen segítik, gyakoroltatják és kikérdezik a tanulókat, tanulópárokat szerveznek, és korrepetálásra irányítanak. A jelenleginél több tantárgyból lenne szükség külső szaktanári segítségre, melynek realizálása - anyagi fedezet hiányában – nem teljesen lehetséges. Emberfeletti erőfeszítéseket teszünk az egyre növekvő felzárkóztatási feladatok terén. Ugyanez a növekedés nem mondható el a tehetségek számát illetően. Nagy munkát jelent már a tehetséggondozás alanyainak felkutatása is, hiszen manapság a diákok körében nem „menő” pozitív irányban eltérni az átlagtól. A csoportok tanulmányi eredményei 2,96 és 3,55 között szórnak, átlag 3,3. A legrosszabb eredményt a 9. évfolyamosok nyújtják, és általában az utolsó évesek teljesítenek a legjobban, nyilván az érettségi és a szakmai vizsgák elég motivációt biztosítanak számukra. A bukások száma sajnos jelentős, fő helyen van a matematika, történelem és a magyar- nyelv és irodalom. A nehézségek ellenére, az iskola vezetésének támogatásának köszönhetően, megyei, területi kollégiumoknak hirdetett versenyekre utazunk a tehetségkibontakoztatás érdekében. A megyei kollégiumok közötti nyelvi-fordító versenyeken és a szavalóversenyeken szép eredményeket érünk el évek óta. 4.4 Kulturált életmód, társas kapcsolatok A hozzánk érkező gyermekek többsége önértékelési zavarral küzd. A nemi szerepek és a fiú-lány kapcsolatok kultúrája igen alacsony szintű. Nincsenek tisztában a társadalom működésével, az alapvető emberi értékekkel. Kiegészítésre szorul otthonról hozott szociális kompetenciájuk. Konfliktuskezelésük alacsony szintű, s gondot okoz számukra a másság elfogadása is. Beszédstílusuk és viselkedésük sok kívánni valót hagy maga után, mivel kommunikációs készségeik korlátozottak. A társadalom minden szintjén megnyilvánuló agresszivitás náluk is tetten érhető. Már most érzékelhető, hogy a munkához való hozzá állásuk nem igazán pozitív. El kell érnünk, hogy ismerjék meg Európa és benne hazánk történelmét, kultúráját, legyenek büszkék arra, hogy Magyarországon élnek. Aktívabbá kell tenni őket a környezettudatos magatartás gyakorlásában. A fentiekből következik, hogy komoly feladataink vannak diákjaink szocializációjának terén. 4.5 Hagyományápolás Kollégiumunk hagyományőrző tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy keresett intézmény vagyunk a szülők és diákok körében, akik a változatosság mellett az értékállandóságot is keresik, tisztelik. Minden évben várt és nagy tetszést arató rendezvényeink: - Gólyahetek - Szavalóverseny - Karácsonyi készülődés (kézműves foglalkozás) - Kollégiumi karácsonyi ünnepség - „Most mutasd meg!” tehetségkutató vetélkedő - Környezetvédelmi vetélkedő - Könyvtárhasználati vetélkedő - Végzősök búcsúztatója, ballagás - Kollégiumi nap, gyermeknap Természetesen színesítik még kollégiumunk életét a fentieken túl, adott évben újként jelentkező, egyszeri alkalommal megrendezett programok is, pl. művészeti képességfejlesztő rajztréning,
8
9 4.6 Egészségfejlesztés, egészségnevelés Társadalmi környezetünk romló egészség-mutatóinak tendenciája inspirál bennünket diákjaink tudatos életvitel, egészségszemlélet kialakításában. Ennek érdekében különböző foglalkozásokat, versenyeket szervezünk számukra. - Téli egészségnapot tartunk - Életmód szakkört - Életvitel foglalkozást - Wellness, fitt-nesz szakkört - Fiú-, lányfoci bajnokság - Naponkénti konditermi edzést szervezünk - Rész veszünk a meghirdetett sportversenyeken 5. Hátránykompenzáció A hátrányos helyzet gyakran veszélyeztetettséggel jár együtt, de nem minden hátrányos helyzetű gyermek veszélyeztetett. Hátrányos helyzetről akkor beszélünk, amikor a gyermek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, továbbá szociokulturális háttere átlag alatti. Hátránytípusok a kollégiumban - szociális hátrányok (létfenntartási zavarok, rossz lakókörülmények, stb.) - általános műveltségbeli, kulturális hátrányok - iskolai pályafutást, egyéni boldogulást alapvetően meghatározó hátrányok, (egyéni adottságok, motivációhiány) - a nem megfelelően működő családi nevelésből adódó hátrányok, (szülők alacsony iskolai végzettsége, szeretethiány, sérült szerkezetű család) - családon kívüli környezetből eredő, hátrányos hatások, pl: negatív baráti környezet, stb.) - képezhetőségi, - tanulási zavarok (organikus eredetű fogyatékosságok, etnikai és kisebbségi okokból fakadó hátrányok) Hátrányos helyzetűek 2012 október (pontosítva 2013.01.08.) Csoport
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
∑
%
Csoport létszám (fő)
19
19
24
20
23
22
22
21
170
Lsz
(HH)Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
7
8
11
1
9
8
8
10
62
36%
(HH)Jegyző által védelembe vett
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0%
(HHH)Átmeneti vagy tartós nevelt
0
0
0
1
0
1
0
0
2
1%
(HHH)Szülők végzettsége max. 8 osztály
6
7
8
3
3
7
1
0
35
20%
Sajátos nevelési igényű (SNI)
1
1
1
1
1
1
0
0
6
4%
0
1
0
0
1
0
3
2
7
4%
5
5
7
4
4
6
4
4
39
23%
Tartósan beteg
1
1
0
2
0
3
2
1
10
6%
Ehyedül neveli a szülő (anya v.apa)
5
5
7
11
7
9
11
10
65
38%
Összesen (fő)
25
28
34
23
25
35
29
27
226
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (BTM) 3 vagy több gyerekes családban él (testvérek száma)
9
10 A hátránykompenzációs tevékenység a kollégiumi gyakorlatban nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését jelenti. Valamennyi veszélyeztetett diákunkkal külön foglalkozunk, elsősorban egyéni törődéssel, nagyobb odafigyeléssel, a megfelelő segítség, támogatás megszervezésével. Bizonyos értelemben hátrányos helyzetűnek számítanak a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók is. Az elmúlt néhány évben egyre erőteljesebben jelentkezik hazánkban az ún. másság társadalmi elfogadtatásával kapcsolatos állásfoglalások „küzdelme”, törvényi ratifikálása. Pedagógiai értelemben az integráció a sajátos nevelési igényűek „ép” kortársi közösségben történő nevelése. Az integrációhoz szükséges az a befogadó közösség, aminek kialakulásához már gyermekkorban el kell kezdeni a másság megismertetését, megtanítani a gyerekeket azzal kapcsolatos toleranciára, a szükséges segítségadó természetességére. Kollégiumunkban jelenleg 6 fő sajátos nevelési igényű tanuló van, és 7 fő beilleszkedési tanulási zavarral küzdő. Gondozásukban a legfontosabb szerep a csoportvezető tanáré. Beilleszkedésükkel, kollégiumi életvezetésünkkel teljesen alkalmazkodtak az „ép” társaikhoz. A kollégium tanulóközössége teljes egészében „befogadta” mind a sajátos nevelési igényű, mind a btm-es tanulókat. Az együttélésben (vegyes szobák) a segítségnyújtás természetes, a diszkrimináció, ill. szegregáció a tanulók körében ismeretlen. Az együttnevelés folyamán „ép” tanulóink sokat tanultak, fejlődtek, szokásrendszerükbe a segítségnyújtás beépült, a másság megismerésével személyiségük gyarapodott. Kollégistáink megtanulták az együttélés szabályait, felfedezték egymásban az értékeket. A nevelőtanárok részéről több odafigyelést, gondoskodást, következetes számonkérést igényelnek, de alapvetően szófogadó és kezelhető gyerekek. A kollégiumban nincs gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus, ezért külön normatíva nem számolható el. 6. Partneri kapcsolatrendszer, elvárások, elégedettség Partneri körünkbe a szülők, diákok, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, valamint a társintézmények tartoznak. Természetesen legszorosabb együttműködés e téren is anyaiskolánkkal van. A Lorántffy Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetőségének elvi irányításával dolgozunk és nagymértékben alkalmazkodunk az iskola munkatervéhez, esemény naptárához. A tanulólétszám alapján meghatározó még a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola valamint a Rosti Pál Gimnázium is. Utóbbi iskolák éves munkatervét ismerjük és természetesen a bennük foglaltakat, amennyiben azok tevékenységünket érintik, messzemenően figyelembe vesszük. Diákjaink szüleivel a kapcsolattartás szinte napi rendszerességgel telefonon, ill. személyesen történik. Évvégén írásbeli visszajelzésben kérjük segítségüket munkánk véleményezésére. A 2012. évi felmérésünkben megkérdeztük a szülőket, hogy „Mit várnak el a kollégiumban dolgozó pedagógusoktól?”, illetve „Mennyire elégedettek a kollégiummal, a kollégiumi neveléssel, a pedagógusokkal, a tárgyi környezettel?” Az adatok feldolgozása után azt tapasztaltuk, hogy az elvárások alacsonyabbak, mint ami elvárható. A leginkább fontosnak azt tartják, hogy a pedagógus igazságos legyen és objektív (74 %). Emberséges legyen, és jó legyen a kapcsolata a gyerekekkel (67 %). Kevesen igénylik, hogy pótolja a szülőt, és 23 % nem tartja fontosnak, hogy a pedagógus készítse fel az élet nehézségeire a gyermekét. 34 % azt sem igényli, hogy kikérdezze a leckét. Rendszeres tájékoztatást a tanulóról csak a fele, 52 % igényel. A szülők többsége elégedett a kollégiummal. Leginkább elégedettek a kollégium és a család kapcsolatával 91 %, általában a nevelők munkájával 82 %, a lakhatási feltételekkel 80 %, a gyermekeikkel való törődéssel, a róluk való gondoskodással 70 %. Nem igazán elégedettek az étkezéssel (46 %), a szülői értekezletek gyakoriságával (39 %), a tisztasággal (38 %), és a tárgyi felszereltséggel (30 %). A pedagógiai munkát illetően a válaszokból az derül ki, hogy nem igazán tudják megítélni.
10
11 7. Nevelési klíma Kollégiumunk nagyságrendje hozzájárul ahhoz a nevelői magatartáshoz, mely lehetővé teszi a tanulókkal való közvetlen, családias törődést. Nevelőtestületünk minden tagjára jellemző az empatikus, türelmes és emberséges viszonyulás a tanulókhoz. A tanulást segítő tevékenységünk mellett évről-évre egyre több időt és energiát igénylő feladatunk diákjaink lelki, magánéleti és társas kapcsolataiból fakadó problémáinak kezelése, amely csak egyéni beszélgetésekkel valósítható meg. Valamennyi diákunk előtt nyitva áll nemcsak a nevelőtanárok, hanem kollégiumunk vezetőjének ajtaja is, ahol az általuk felvetett problémák, kérések meghallgatásra,(és lehetőség szerint) megoldásra találnak. Sokat teszünk azért, hogy diákjaink egymás közötti kapcsolatában erősödjön az egymást segítő, megértő, megfelelő konfliktuskezelő magatartás. Fontosnak tartjuk kollégistáink önálló életvitelének kialakítását, ill. fejlesztését. Különféle feladatokkal bízzuk meg őket, pl. portaügyelet, saját szoba takarítása stb. Az önkormányzati tevékenység a Diákönkormányzat és az őket segítő nevelőtanár irányításával éves munkaterv, ill. a DÖK szervezeti és működési szabályzata alapján folyik. Munkájukról évente beszámolnak az őket megválasztó diákok közösségének - közgyűlés keretében. Sok a tennivaló az önálló önkormányzati munka terén pl. rendezvények előkészítése, szervezése, lebonyolítása, ötleteik megvalósítása, a közösség mozgósítása. Ha nehezen is de megvalósul a kollégiumi követelmények ill. a házirend szabályainak elfogadtatása és betartatása, hiszen folyamatosan csökken a fiatalok tűrőképessége és nő ellenállásuk az általuk elképzelt életformába való bármilyen beavatkozás ellen. (pl. a szilencium idejének betartása, javasolt korrepetálások igénybevétele, alapvető viselkedési normák és beszédstílus elfogadása stb.) 8. A helyzetelemzés összegzése Bárkit kérdezünk a közoktatásról, annak intézményeiről, az iskolákról kezd beszélni, ha szóba hozza a kollégiumokat, akkor is csak említést tesz róluk, mintha a kollégium nem játszana túl nagy szerepet a közoktatásban, annak fejlődésében, színvonalának magasabb szintre való emelésében. Véleményünk szerint hibásan, hiszen a kollégium jelenti országunk középiskolásainak legalább egyharmadának az egyetlen lehetőséget arra, hogy érettségit, szakmát szerezhessen. Továbbá, a kollégium feladatai közé tartozik még a szocializáció, az értékek, hagyományok átörökítése, a demokratizmus tanulása, tanítása. Nem is beszélve arról, hogy a kollégiumnak kell a bentlakók eltérő szociális helyzetét kiegyensúlyozni, eltűntetni. Mivel a kollégisták életük e részének körülbelül 70%-át (hét napból ötöt) a kollégiumban töltik, nagy jelentősége van a kollégium életmódmintájának, illetve az általa nyújtott motivációnak. A személyre szóló megbízatások is személyiséget kiteljesítő tényezők. A kollégiumi közösség nem létezhet megbízatások rendszere nélkül. Ez a közösségi lét egyik alapeleme. Minden kollégistának részt kell vennie a közteherviselésből, a köz és közösség javára végzett munkából. Az eredmény az egymásrautaltság elfogadása, belátása, a közösségért végzett munka öröme, a közösen megélt élmény. A megbízatások teljesítésével erősödik a fontosság érzése is, az elvégzett feladat pedig közösségi kincs. Feliratok, hirdetőtábla, faliújság készítése, dekorációban való részvétel éppúgy lehet értelmes megbízatás, mint fontos. Ugyanakkor fel kell ismernünk azt a tényt, hogy egy-egy kollégiumi teljesítmény, kollégiumi siker nem csupán az intézmény munkájától függ. Jól tudjuk, gyakran ugyanannyi munka, nevelői fáradtság „kisebb” eredményhez vezet, mert bizonyos külső és belső feltételek „ellene mozogtak” a pedagógusi befektetéseknek. Ma már nem illik mondani, hogy „gyenge a gyerekanyag”. De valamennyien tudjuk, hogy egy erős szelekcióval dolgozó intézménynek, megannyi rosta után kézhez kapott válogatott társasággal alig kell erőt kifejteni, míg más esetben egy pici kis eredményben (egy „elégségesre” megírt dolgozatban, egy végigolvasott
11
12 könyvben, egy rendbe hozott barátságban, szerelemben, egy rendezett öltözékben, egy nagy elszánással eldobott cigarettásdobozban stb.) ott van egész pedagógiai életművünk. Álljon itt néhány sor konkrét eredményeinkről: -
az intézmény külső képe és környezete rendezettebbé, belső környezete ha esztétikusabbá nem is, de barátságosabbá, otthonosabbá vált (társalgó kialakítása, automata mosógépek, mikrohullámú sütő) - a kollégium a tanulók mindennapi munkájához, életviteléhez, iskolai felkészüléséhez, művelődéséhez kellemes, biztonságos környezetet biztosít - a kollégium közvetlen partnerei (iskola, szülők, fenntartó) elégedettek az intézmény működésével és szolgáltatásaival Emberi viszonyok terén: - a kollégiumban befogadó, szeretetre alapozó és védő, kiegyensúlyozott pedagógiai környezet alakult ki, mely biztosítja a nevelőtevékenység hatékonyságát - a felnőttek és diákok kapcsolatát a partneri bizalom kapcsolat jellemzi - érvényesülnek a diákok alapvető érdekei, ill. jogai. Pedagógiai munka terén: - családias légkör alakult ki, a tudás – és kultúraközvetítő tevékenységgel azonos súllyal jelentkezik a tanulókkal való intenzív foglalkozás - javult a tanulók neveltségi szintje, kulturális hátrányaik csökkentek - növekedett az egyes nevelési területek tartalmi gazdagsága - az életrendi kereteket szabályzó házi – és napirend rugalmasabban alkalmazkodik a tanulók életkorához Tanulási felkészülés terén: - csökkentek valamelyest a kollégista tanulók hátrányai (felsőbb évfolyamokon jobban érezhető) - a tanulás támogatásával a tanulók zöme és szüleik elégedettek (elégedettségi vizsgálat alapján) Kultúra terén: - a kollégisták zöme, szépíti környezetét, alakítja azt, vigyázva a kollégium berendezéseire, egyéb tárgyaira (főleg a lányok) Munkakultúra terén: - a kollégisták folyamatosan részt vesznek a kollégium működésében, az önkiszolgáló tevékenységben, környezetszépítésben. Folyamatosan rendezik, takarítják a körletet, a szemközt lakók sem reklamálnak (már egy éve) a szemetelés és illetlen viselkedés miatt. Erkölcsi kultúra terén: - a tanulók többségének viselkedéskultúrája fejlődött - a rend és fegyelem elfogadott a kollégiumban, a tanulók zöme fegyelmezett - a közvagyon megbecsülése óvása igen jó szinten áll Szabadidő kultúra terén: - a szabadidő-eltöltési lehetőségek változatosak, gazdagok - a kollégium hagyományokon alapuló követelményrendszere komoly szerepet játszik a művelődési szokások kialakításában Tehetséggondozás terén: - a tehetséggondozás szempontjából jó a kollégium pedagógiai klímája - a tehetséggondozásnak megvannak a tárgyi és személyi feltételei - a tehetséges tanulók tág teret kapnak képességeik kibontakoztatására
12
13
III.
A kollégiumi nevelés alapelvei 1. Jövőkép:
Az új kihívásoknak csak modernebb pedagógiai filozófiával, tevékenységközpontú módszerek alkalmazásával tudunk megfelelni. El kívánjuk érni, hogy diákjaink alkalmassá váljanak: - a társadalomban való eligazodásra, aktív társadalmi részvételre - felelősségteljes, önálló döntések meghozatalára, - családi szerepek betöltésére, - a LLL (életen át tartó tanulás) képességére Legyenek: - hazájukat tisztelő és szerető állampolgárok, - az Európai Unió teljes jogú polgárai - dolgozni akaró és képes felnőttek, - képesek elfogadni a társadalmi normákat és értékeket. Olyan intézményként kívánunk működni, amely biztosítja tanulóinknak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. 2. Küldetésnyilatkozat Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol - a gyerek nem az életre készül, hanem éli az életet - a bizonytalan hátterű tanulók is szociális biztonságban érzik magukat, biztosítjuk számukra a szociális érés feltételeit - a vegyes életkorú közösségek különböző szintjein (szoba, csoport, kollégium) a közösségi lét megélése biztosított, lehetővé válnak a kamaszkorban oly fontos kortársközösségekben megélhető együttes élmények, érzelmi kapcsolatok, közösségi értékek létrejötte - a beilleszkedés nem csupán passzív állapot, hanem „aktív alkalmazkodás” - a kulturált beszéd és viselkedés normái belső igénnyé válnak - megtanulható és gyakorolható az önkormányzatiság, biztosított a lehetőség a demokratikus életre való felkészülésre (véleményünk szerint ugyanis egy kollégium akkor működik jól, ha a nevelőtanárok az élet kereteinek a megteremtésén dolgoznak) - iskolai pszichológus segíti a nevelőtanárok és ifjúságvédelmi felelős munkáját Mindezek kiemelését azért tartjuk fontosnak, mert a tanulók személyiségfejlődésében óriási szerepük van, hiszen gyengül a társadalom közösségtudata, fokozódik az egyéni siker jelentősége és felborulni látszik az értékrend. 3. Általános alapelvek Olyan kollégiumért dolgozunk - ahol a diákok biztonságban és jól érzik magukat - ahol személyiségét és jogait tiszteletben tartják, s hátrányai leküzdésében segítséget kap - ahol lehetősége nyílik az egyre színesebb kortársközösségben megszerezhető élmények megtapasztalására - ahol a tanár-diák kapcsolatra a partneri együttműködés jellemző - ahol a tanulók tanulási feltételei, és a szabadidős tevékenység széles skálája biztosított - ahol az intézmény szolgáltatásai színvonalasak és vonzóak mind a szülők, mind a diákok számára - ahol érvényesül a következetesség, tolerancia, bizalom, humanitás, az egyénre szabott törődés elve. 13
14 4. Pedagógiai célkitűzésünk -
a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka eredményeképpen fokozatosan épüljön ki minden tanuló értékfelismerő, értékteremtő készsége, képessége alakuljon ki viszonyuló és viszonyító képessége önmagához, társaihoz és a társadalomhoz épüljön ki egyre magasabb szintű szükségletrendszere fejlődjön, gazdagodjon személyisége, önalakító és társadalomformáló tevékenysége
Pedagógiai céljaink összhangban vannak a valós és sokrétűen strukturált társadalmi igényekkel és az azokból fakadó értékekkel. Embereszményünk a művelt, szuverén, érdekeit érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes emberi értékeket követő, szociális személyiség.
5. A kollégiumi nevelés elvei, elvárásai, feladatai A kollégiumi nevelés a nevelőtanárok feladata. Munkájuk rendkívül összetett és nehéz, hiszen nekik kell pótolniuk a családot és szülőt azon gyermekek számára, akik lakóhelyüktől távol tudják csak folytatni tanulmányaikat. Munkájuk sajátosságai a következőkben foglaljuk össze: - A kollégiumi tanár a kollégiumnak és az iskolai tantestületnek egyaránt tagja, munkáját az iskolai és kollégiumi működési szabályzatban foglaltak szerint látja el. - Személyiségére ugyanazok az elvárások érvényesek, mint bármely más pedagógusnál, bár speciális feladatai miatt fokozottabban legyen jellemző rá a differenciált gyermekismeret, tapintat, empátia, kapcsolatteremtő képesség, szervezőképesség. - A kollégiumi nevelő kötelessége, hogy az otthon-jellegű együttélésben rejlő nevelési lehetőségeket felelősséggel és céltudatosan használja ki. Feladatai közé tartozik többek közt: - a NAT és a kollégiumi nevelés alapprogramjának szellemében az értékközvetítés (ma már inkább a kompetenciák fejlesztése) - a különféle társadalmi szerepekre való felkészítés, mint például állampolgári szerep, dolgozói szerep, - kapcsolattartás a kollégiumi és iskolai tanárokkal, tanulók szüleivel, - szakmai megújulás, továbbképzés, - a tanulók fejlődésének nyomon követése, segítése, - a kollégium rendjének, és működésének biztosítása, - ifjúságvédelmi és tehetséggondozó feladatok ellátása, - ügyeletek (esti, hétvégi,) ellátása. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja meghatározza a kollégiumi nevelés feladatait, körülményeit, a nevelőtanárokkal szemben támasztott elvárásokat, követelményeket, a tárgyi feltételeket és a kollégiumi tevékenység szerkezetét, formáját. Ez alapján a kollégiumi nevelés feladatai - A tanulási kultúra fejlesztése - Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése - A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése - Az egészséges és kulturált életmódra nevelés - Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat - a köznevelési törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - nevelőtanár végezheti. Különösen fontos, hogy: korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, 14
15 képes legyen a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában; egyéniségével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával példaként szolgáljon a tanulók számára. rendelkezzen megfelelő empátiával, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretetet domináljon, tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, (szülők, pedagógusok) szakmai tevékenysége során működjön együtt a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.
IV. A nevelő munka pedagógiai elvei 1. tanítás - tanulás Az intézmény adottságainak megfelelő módon minden tanuló számára biztosítjuk a tanulás tárgyi feltételeit, valamint a rendelkezésre álló személyi összetételnek megfelelő tanári segítséget. Továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulás iránti érdeklődés felkeltését (motiváció), a hatékony tanulási módszerek megismertetését, s az alkalmazásukhoz szükséges képességek fejlesztését. Törekszünk elérni, hogy tanulóink képessé váljanak az önálló és életen át tartó tanulásra. Fokozott figyelmet fordítunk a tanulási kudarcok feltárására, s minden segítséget megadunk azok eredményes kezeléséhez. Felzárkóztató foglalkozásokon segítjük matematikából, magyarból az alapkészségek pótlását, kiegészítését. Tanítás-tanulás folyamata, - felzárkóztatás fejlesztésének elvei: - tanuláshoz, művelődéshez való jog biztosítása - mindenki számára nyugodt tanulási körülmények biztosítása - a szükséges tanári segítség biztosítása mindenki számára - felkészülésben, ismeretszerzésben az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése (differenciálás) - tanulásra ösztönző belső környezet és klíma biztosítása - az egyéni, valódi fejlődési szükségletek figyelembevétele, teljesítmény szerinti differenciálás - a teljesítmény rendszeres értékelése, érdem szerinti jutalmazása A tanítás-tanuláson belül a művelődés szervezésének alapelvei - művelődési igényt elősegítő környezet megteremtése, - az önálló művelődési képesség elérésének biztosítása (motiváltság, öntevékenység,) - művelődés tervezésében, szervezésében stratégiai célok meghatározása, (hosszabb távú) – lehetőségek, igények, életkori sajátosságok figyelembevétele - a művelődési tevékenység folyamatos gyakorlása, motiváció fenntartása - a művelődési igények életkori, pszichológiai sajátosságok szerinti változása, ehhez való alkalmazkodás - művelődési lehetőségek sokféleségének: életkor, érdeklődés, motiváció szerinti biztosítása.
15
16 2. tehetségkutatás, gondozás Minden ember jó valamiben – e mondás jegyében folyamatosan figyeljük tanulóink képességeit és a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítjük fejlődésüket. Helyi és megyei szintű versenyekre felkészítve őket, lehetőséget biztosítunk számukra a megmérettetésre, és a sikerrel járó pozitív élmények megélésére. Figyelmet fordítunk az esetleges pillanatnyi kudarcokkal járó csalódottság feldolgozására, a továbblépéshez szükséges önbizalom erősítésére. 3. pályaorientáció, önálló életkezdés támogatása Megismerve tanulóinkat segítjük őket a minél helyesebb döntés meghozatalában, a számukra elérhető lehetőségek bemutatásával. Szükség esetén a városban működő (ingyenes) pályaorientáció tanácsadó irodába irányítjuk diákjainkat. 4. társas kapcsolatok A hozzánk érkező tanulók és körülményeik megismerése után biztosítjuk a differenciált bánásmódot. Segítjük a különböző hátrányokkal (beilleszkedési problémák, viselkedészavarok, kulturálatlan beszédstílus, döntési és konfliktuskezelési technikák hiánya stb.) küszködő tanulókat ezen hiányosságok felszámolásában. Kialakítjuk ill. erősítjük bennük a közösségi életformával járó tulajdonságokat (pl. egymás segítése, a másság elfogadása, egymás tisztelete, az egyéni és az egyéb szintű érdekek összehangolása, stb.) Kiemelt figyelmet fordítunk – a társadalomban is – egyre növekvő agresszió visszaszorítására. Rávezetjük őket, hogy konfliktushelyzetekben kulturáltabb módszerekkel is elérhetik céljukat (kommunikáció- és vitakultúra fejlesztése). 5. életrend, életvitel Biztonságot adó hátteret nyújtunk diákjaink részére. Kulturált környezet biztosításával ösztönözzük őket a személyes higiénia és a helyes életmód iránti igény kialakítására. Az életkori sajátosságok figyelembevételével segítjük őket az önálló életrend kialakításában. Kiemelt szerepet szánunk a környezettudatos magatartás formálásának. Szintén fontosnak tartjuk a családi és nemi szerepekre való felkészítést. Egészségnapot, Életmód-klubot, Életvitel szakkört, Fitness szakkört szervezünk diákjainknak. Életrend, életvitel szervezés, közösségi kapcsolatok alapelvei: - világos, egyértelmű norma- és értékrendszer - életkori sajátosságok, személyes szükségletek figyelembevétele - a kollégium család-, ill. otthonpótló szerepének hangsúlyozása - egészséges életvitel biztosítása - a „normális” magánéletet, a személyes intimitást, személyi szükségleteket is figyelembe vevő életvitel és ellátás feltételeinek megteremtése - diákok kezdeményező szerepének támogatása saját kollégiumi életük alakításában, szervezésében - diákönkormányzati munka segítése, diákképviselet támogatása - szokás- vagy hagyományrendszer szerepének erősítése a közösségi tevékenységben - tanár (ill. a felnőttek) és diákok közötti közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés - a közösségi együttlétben, személyközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek felhasználása (ösztönzés, verseny, együttműködés, aktív közéletiség) - jogok és kötelességek egyensúlya - az alkotmányos, általános állampolgári (világnézeti, lelkiismereti, szabadságjogok, stb.) jogok, a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartása - a nevelésben, a tanulók életvitelének kialakításában szoros együttműködést kell kialakítani a családdal, iskolával (iskolai előmenetel, hiányzások, stb.) 16
17 -
-
csoportok szervezésében a tanulók egyéni kéréseinek figyelembevétele, (iskolatípus, baráti, családi kapcsolatok) a kollégium életrendjének kialakításában a munka, pihenés, kulturálódás megfelelő arányának biztosítása a tanulók életkora, magatartása, kollégiumi teljesítménye (tanulás és kollégiumi munka) függvényében az idővel való rugalmasabb, szabadabb gazdálkodás lehetőségének megteremtése (kötetlen szilenciumra való jogosultság, stb.) egészséges életmód, életvitel propagálása, káros szokások (szenvedélyek) elleni fellépés
6. szabadidő szervezés, hagyományápolás Egyre nehezebb – de folytatandó – feladat számunkra a diákok közösségi programokba való bevonása. Igyekszünk – a megváltozott igényekhez alkalmazkodva – új tartalmakkal megtölteni a szabadidős programokat. Az új programok kialakításánál messzemenően figyelembe vesszük a Diákönkormányzat által készített felmérésben szereplő igényeket (lehetőségeink szerint). Ösztönözzük és támogatjuk az önszerveződő diákkörök létrehozását. Alapelveink: - megfelelően gazdag, többféle igényt, szükségletet kielégítő kínálat biztosítása - a szabadidő tartalmas, kulturált körülmények közötti eltöltésének biztosítása - a program választás szabadsága lehetőségének biztosítása - a szabadidő kulturált feltételek közötti eltöltése, lehetőségeinek megteremtése - a megfelelő tárgyi feltételek (szakköri helyiségek, könyvtár, zeneeszközök, sporteszközök - és létesítmények hozzáférhetőségének igények szerinti kialakítása) - szabadidő lehetőségeit propagáló rendszer kiépítése, ösztönző formák kialakítása - az ismeretszerzés, kulturálódás, művelődés érdem szerinti elismerése, ennek értékelése, nyilvánosságra hozatala
V. Hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozásával, a felzárkóztatásával társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos feladatok A normális megélhetés miatti túlmunkák vállalása, és ennek következtében a szocializációs szerep jelentős szűkülése, a gyermekekkel való törődés gyakori elhanyagolása, a devianciák, az egészségtelen életmód, az alkoholizmus, a fusztráció, a felelőtlen fogyasztás, válást és a családi szocializáció zavarait hozza magával. Az ilyen családban felnövekvő gyermek beilleszkedése a társadalomba nem lesz problémamentes. Az elszenvedett pszichés, elsősorban emocionális sérülések a tanulóknál magatartászavarban, fegyelmezetlenségben, rossz tanár-diák viszonyban jelennek meg. A társadalom polarizálódásával, egyes – mind nagyobb – rétegek ellehetetlenülésével nő a tehetséges gyerekek körében az elkallódás veszélye. A kollégiumok feladata, szerepe – ha úgy tetszik küldetése -, hogy ne engedje elkallódni őket. A kollégium tevékenysége a hátrányok kiegyenlítését és az esélytanulást szolgálja. Hátránykompenzációban kell részesíteni minden olyan fiatalt, akit környezete – család, iskola, élethelyzete valamilyen módon hátrányos helyzetbe hoz, és önerőből képtelen továbblépni, problémáit megoldani. A hátránykompenzáció céljai: -
a tanuló környezetének kedvező alakítása, minőségének javítása, indulási hátrányok csökkentése 17
18 -
a tudás-és kultúrközvetítő tevékenységgel növelni a diákok esélyeit (ismeretek pótlása, a személyiségfejlődés harmonizálása) a tanulók érdekei érvényesülésének segítése (jogok érvényesülése, képességek kibontakoztatása, megfelelő életpályára való állítása) a tanuló befogadó készségének, motivációjának fejlesztése (hatékonyabb iskolai tanulás, önművelés, folyamatos tanulásra való ösztönzés) annak a képességnek a fejlesztése, megerősítése, hogy az egyén képes legyen megbirkózni az élete során felbukkanó családi, iskolai, életviteli problémákkal
A segítő tevékenység formái, módszerei: -
tanári tájékozódás tanulóik szociális helyzetéről, életvitelükről, szokásaikról (információkérés: szülőktől, hozzátartozóktól) szülők, családok életvezetési, nevelési gondjainak megismerése, közös megoldás keresése információk gyűjtése a tanulók megnyilvánulása alapján (közös programok, feladatok, viselkedés, stb.) egyéni képességekhez igazodó tanulás-támogatás személyes beszélgetések felzárkóztató foglalkozások, képességek fejlesztése a tanuló bevonása a tehetséggondozásba pályaorientációs tevékenység továbbtanulás támogatása, irányítása, segítése szoros kapcsolat a csoportvezető tanár – ifjúságvédelmi felelős, iskolai osztályfőnökök között iskolai hiányzások figyelemmel kísérése szabadidős foglalkozásokon való folyamatos részvételre ösztönzés, kulturális hátrányok enyhítése diák-tanácsadás erősítése (a diákjogok ismerete, jogaik érvényesítésének lehetőségei, az érintett tanulók érdekérvényesülésének elősegítése) kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, a hátrányt elszenvedő tanulók lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalokkal – a támogatás nyújtása érdekében
A befogadó nevelés (SNI, BTM) a kollégium pedagógusait, ill. a tanulók csoportvezetőit a következőre kötelezi. - egyéni képességekhez, adottságokhoz igazodó tanulás-támogatás megszervezése - tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója - felzárkóztató foglalkozások megszervezése-tartása - tantárgyi korrepetálások megszervezése- tantestület tagjainak bevonásával - problémamegoldó képességek fejlesztése- személyes foglalkozások keretében - továbbtanulás szorgalmazása, irányítása - pályaorientációs tevékenységben segítségnyújtás - a nevelőtanárok pontosan tájékozódjanak ezen tanulók szociális helyzetéről, életvezetési gondjaikról, a családi nevelés jellemzőiről, - iskolával való folyamatos kapcsolattartás (tanulmányi előmenetel, hiányzások, programok stb.) - ezen tanulók bevonása a közös szabadidő programok szervezésébe, lebonyolításába, ill. szereplésre.
18
19
VI. Gyermek és ifjúságvédelem feladatai A társadalmi – gazdasági folyamatok, a jelenlegi, csaknem világméretű gazdasági válság, a globalizáció jelenségei erőteljesen hatnak a társadalomra, nemzetekre a családok egy részének élete, helyzete ellehetetlenült. A megélhetésért folytatott harc eredménye: a szocializációs szerep szűkülése, a gyermekkel való törődés elhanyagolása – deviancia, alkoholizmus. Az ilyen helyzetben felnövő gyermek nem kap otthonról magatartásmintát, cselekedeteit, gondolkodását legtöbbször negatív hatások határozzák meg. Következménye: a fiatal korosztály lecsúszása, esélyek romlása, biztonságvesztés, kudarc. A kollégiumi normasértést figyelmeztető jelként kell kezelni, hogy a tanuló nagyobb odafigyelést, törődést érdemel. A kollégiumban élő tanulók személyiségfejlesztésében gyakorlatilag a kollégium minden lakója, dolgozója szerepet játszik (tanárok, diákok, nem pedagógus felnőttek), hiszen a kollégista naponta valamilyen kapcsolatba kerül velük. A gondoskodásban kulcsszerepe van a csoportvezető tanárnak, hiszen a kollégiumi tevékenység a legszorosabb kapcsolatot kívánja meg a csoportvezető tanár és diákjai között. Az egyéni kapcsolatokon túl meg kell teremteni az olyan közösségi környezetet, amely a gyermek szükségleteit messzemenően figyelembe veszi (odafigyelés egymásra, megértés, törődés stb.) Célunk: biztonságos, „gyermekbarát” környezet megteremtése és ehhez minden felnőtt dolgozó együttműködésére szükség van. Alapvető kívánalom, hogy a pedagógusok minél több időt töltsenek neveltjeik között. A nevelést, gondoskodást, törődést nem lehet „távirányítással” kezelni. Feladatok: -
tanár-diák kapcsolat javítása, kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítása tanulók alaposabb megismerése, differenciált bánásmód a tanulók szükségletei szerint törekvés a nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítására a tanuló kérésére segítés a magánéleti- és egyéb problémák megoldásában gyakoribb értékelésekkel (különböző szinteken) a teljesítmény elismerése, dicséret, jutalmazás - a tanuláshoz, művelődéshez, a mindennapok „éléséhez” nyugodt pedagógiai klíma teremtése, fegyelem és rend biztosítása (házi- és napirend követelményei, foglalkozási fegyelem, kollégium környezetének rendje) - biztonságos környezet teremtése: fizikai biztonság, követelmények határozott, egyértelmű megfogalmazása, a szülők és tanulók által megismert – és elfogadott követelményrendszer betartatása. - külön figyelmet kell fordítani a 13. és 14. évfolyam érettségizett növendékeire, foglalkoztatásukra (másfajta igények, bánásmód) Egyre több tanuló szorul anyagi támogatásra (sokan nem tudják időben befizetni az étkezési díjat), segélyezésére. Ennek megoldása: rászoruló tanulók rendszeres támogatása, önkormányzatok segélyei (étkezési díjak kiegészítése, átvállalása). - figyelmet kell fordítani a hét végén rendszeresen a kollégiumban maradó tanulók (a várostól igen messze lakók, rossz családi környezet, határon túli növendékek) ellátására, támogatására. - a kollégiumnak a rászoruló, magatartási problémás, iskolai kudarchelyzetbe került tanuló családjának a befolyásolását is vállalnia kell (a krízishelyzetet megelőzendő: javasolni a családnak a tanuló kollégiumi elhelyezését) annak ellenére, hogy a szülők egy része csak akkor jelentkezik ha „baj” van. Fontos a Gyermekvédelmi Szolgálattal, iskolával (elhelyezési igények) való kapcsolattartás. E tevékenységben alapvető fontosságú: - a probléma korai felismerése (családi, stb. háttérismeret, - veszélyeztető okok feltárása - rászorulók „kiszűrése” (együttműködés iskolával), feltáró tevékenység, (pl. többszörösen hátrányos helyzet) - veszélyeztetettség okainak megállapítása 19
20 -
tanulási problémák (gyenge képességű tanulók tanulási nehézségei) pszichés zavarok családi problémák (elvált szülők, alkoholizmus, stb.) szociális problémák (anyagi- és lakhatási körülmények) kulturális viszonyok (család alacsony iskolázottsága) egészségügyi problémák A problémák feltárása után fontos a személyre szóló bánásmód kidolgozása, a megoldási lehetőségek keresése, valamint a feladat elvégezhetőségének mérlegelése (nevelőtanár meg tudja-e oldani a problémákat?) A kollégium lehetőségei a problémák okainak feltárásában, beavatkozásban, megelőzésben tágabbak, mint az iskolában, ezért a kollégiumi gyermekvédelem fontos célja a megelőzés (prevenció). Generálprevenció: a kollégiumi neveléssel átadott pozitív mintákkal, értékekkel, ismeretekkel. Helyes életvitelre, erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre szoktatjuk tanulóinkat, így a helytelen magatartások, rossz életvitel, káros szenvedélyek prevencióját is szolgálják. Speciálprevenció: személyre szóló gondoskodás, beavatkozás, terápia, segítő programokkal javíthatjuk, ill. meggátolhatjuk helyzetük rosszabbodását. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a deviancia-probléma (veszélyes viselkedésforma, következménye lehet: társadalomból való kiszakadás). Veszélyek lehetnek: - drogfogyasztás, serkentők, izomnövesztők - szektákhoz való csatlakozás veszélye (szeretetet nélkülöző, lelki problémákkal küszködők, kiszolgáltatottság) A kollégiumi nevelőtanárok kötelessége megismerni a deviancia külsődleges jegyeit (elfogadott kritériumok tanulmányozása) az esetlegesen érintettek viselkedési szokásait (agresszivitás, durvaság, támadó magatartás, magányosság, nyugtalanság, közönséggel való szembenállás, iskolai igazolatlan hiányzások, őszinteség hiánya, iskolai teljesítményromlás).
VII. Közösségi élet fejlesztése, diákönkormányzat fejlesztése A kollégium – a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával, a társas együttélés formáinak kialakítására különösen alkalmas intézmény, a közösségi élet „élésének” rendkívüli változatosságot, gazdagságot biztosító színtere. A kollégiumban elhelyezett tanulók számára meghatározó a társadalomba való beilleszkedés szempontjából (szociális és állampolgári kompetencia). A kollégiumi közösségi együttélésben, foglalkozásokban, tevékenységekben formálódnak az erkölcsi –és érzelmi viszonyok, a következő életviteli minták megismerésével, példákkal önálló életükre való készülésük könnyebbé válik. A kollégiumi tevékenységrendszer segítségével rendkívül sok ismeretet szerezhetnek tanulóink, úgy a művészetek, tudományok, mint az emberi kapcsolatok köréből, az egyén és a közösség kölcsönhatásainak működéséről. A kollégiumi programok, foglalkozások hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy az alapvető, készségek, kompetenciák elsajátításával kialakuljanak bennük azok a tulajdonságok, melyek a felelős állampolgári magatartáshoz szükségesek. Módszerek, eszközök: A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének alapja a tanulók élet-és munkarendjét szabályozó előírások, viselkedési és magatartási normák ismerete, betartása, ennek szintje, minősége valójában meghatározza az egész kollégiumi élet „élhetőségét”. Az, hogy a tanulók milyen szinten normakövetők, azt a kollégiumi mindennapok törekvései jelzik. A csoportfoglalkozások témakörei (énkép, önismeret stb.), az ún. irányított beszélgetések (pl. egyén és társadalom) mind-mind lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra. A 20
21 diákönkormányzati tevékenység, a diákönkormányzati gyűlések, fórumok szintén lehetőséget nyújtanak a vélemények kifejtésére a közösségek és egyének kommunikációjának. Fejlesztő céljaink: A kollégium életében igen jelentős szerepe van a hagyományok ápolásának. Ebben nagy szerepe van a diákönkormányzatnak, hiszen a hagyományőrző események, rendezvények megtervezése, szervezése, lebonyolítása csak a közreműködésükkel lehetséges. Pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat, feladatainkat a kollégisták által választott aktív diákönkormányzattal tudjuk megvalósítani. Egy megfelelően működő diákönkormányzattól elvárjuk, hogy aktívan és szervesen részt vegyen a kollégium működésében, érdeklődjön a kollégiumban zajló közösségi programokról, a diákság életéről. Fontos elvárás, hogy programokat szervezzen, javaslataival, kezdeményezésével a kollégiumi élet színesítésére és fejlesztésére törekedjen. Ennek érdekében szükségét érezzük annak, hogy a diákönkormányzatot évről-évre „újjáépítsük”, mert a felelősök kiválasztása egyes területeken nem volt mindig a legeredményesebb. A megújulás folyamatában való cselekvő részvétel minden pedagógus feladata (egyes területek feladatainak pontosabb meghatározása, a szervezet működtetésének folyamatossága, önállóság biztosítása, diákjavaslatok minél nagyobb mértékű figyelembe vétele). Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat ismerje jogait, mint szervezet és ismerje a diákok jogait is, segítse azok érvényesülését. A tantestület és a kollégiumvezető továbbra is nyitott és támogató attitűddel, segítő munkával fordul a diákönkormányzat felé.
VIII. A kollégiumi hagyományok ápolása, fejlesztése A kollégiumi nevelési programunkban kiemelt feladat, arculatot alakító tevékenység, a megtartó hagyományok őrzése, az elfeledett vagy időlegesen szünetelő tevékenységek felkutatása, megújítása. Működő hagyományaink: - Az új kollégisták fogadása, (diákönkormányzat) - Gólya hetek (diákönkormányzat) - Gólyaavató - Szavalóverseny - Karácsonyi készülődés, kreatív foglalkozás - Karácsonyi ünnepi műsor - Egészség-nap - „Most mutasd meg!” tehetségkutató program - Környezetvédelmi vetélkedő - Könyvtárhasználati vetélkedő - A végzősök búcsúztatása, ballagás - Kollégiumi nap, gyereknap, (diákönkormányzat) - Filmklub - Színjátszó szakkör - Fitt nesz szakkör - Életvitel szakkör (erkölcstan) - Életmód szakkör (egészség, kultúra) Megújításra váró hagyományaink: - az olvasókör, - a kollégiumi újság szerkesztése
21
22
IX. A kollégium partneri kapcsolatainak fejlesztése Partneri körünkbe a szülők, diákok, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, valamint a társintézmények tartoznak. Az együttműködés a partnerek között a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben nekünk, tanároknak kiemelt szerepünk és felelősségünk van. A tanulók kollégiumi életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok, nevelők iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a nevelőtanárokkal kialakított jó kapcsolat. Az eredményes munkának feltétele a jó közérzet, a színes, változatos diákélet. A diákok és a szülők között az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindkét féltől. Megfigyeléseink alapján a szülői értekezlet alkalmas csatornája a szülő és kollégium közötti kapcsolatnak. A kollégiumban bevett gyakorlat az évenkénti szülői értekezlet. Az év első ilyen eseményén, tanévnyitó alkalmával az évkezdéssel kapcsolatos lényeges kérdések kerülnek elő, a kollégium szóban ismerteti saját szabályait, elvárásait és kéréseit. Tapasztaltuk, hogy sok esetben az idő hiánya miatt, sokaknak valóban a létfenntartás miatt többet kell dolgozniuk, s nem tudnak eljutni a szülői értekezletre. Sajnos gyakran tapasztalunk más okokat is - a szülők nem kellő érdeklődéssel való hozzáállása a kollégiumhoz. A kapcsolattartásunk az iskolai tanárokkal szinte napi szinten működik telefonon keresztül és alkalmanként személyes látogatást is teszünk az iskolába, (tájékozódunk az iskolai jegyekről, hiányzásokról és a féléves, év végi bizonyítványról, esetleges fegyelmi ügyekről, problémákról). A kollégiumi és iskolai történésekről tájékoztatjuk a szülőket, félévente részletes jellemzést írunk, beszámolunk a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról és figyelmeztetjük, hogy éppen mire kellene nagyon odafigyelni. Kapcsolatok fejlesztése - személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel és az iskolákkal - a tanulók egyénre szabott alkalmazkodásának segítése - a hátrányos helyzetből származó lemaradások, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. - a tanulók alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a programokon - egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
X. A kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezése Ezen programok konkrét tartalmát, időrendjét a tevékenységi típusoknak megfelelően az ezt szervező, irányító személyek határozzák meg a kollégiumi házi – és napirendben, az éves kollégiumi munkatervekben, a csoport- ill. szakköri munkatervekben, DÖK munkatervben, működési szabályzatokban, és az éves tanulói foglalkozási terv alapján. 1. Felkészítő foglalkozások -
Tanulást segítő foglalkozások - csoportonként heti 13 órában (kötelező). Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások – csoportonként heti 1 órában (kötelező). Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 1 óra (kötelezően választandó). Összesen 15 óra/hét/kollégista 22
23 a. napi felkészítő foglalkozás (tanóra) Ideje a házirendben kötött. A tanulóra nézve kötelező. Helye a szintenkénti tanulószoba, folyosórész, ill. lakószobák. A szorgalmas, felelősségtudattal rendelkező tanulók a szobákban tanulhatnak, ill. a szilenciumi időn túl egyénileg szervezik meg tanulásukat. b. felzárkóztató foglalkozások (tantárgyi korrepetálások) Ideje az éves foglalkozási tervben meghatározott, tanárra, tantárgyra, időpontra lebontott, a tanulóra nézve lehet kötelező, választandó, választható. - Egyéni korrepetáláson vehet részt a tanuló a meghatározott időn túl, a nevelőtanárral egyeztetett időpontban is. - Csoportos felzárkóztató foglalkozás matematikából, magyarból 9. évf. számára. c. tehetség kibontakoztató foglalkozások A kollégiumunk jelentős szerepet vállal abban, hogy a jó intellektuális képességekkel rendelkező, tehetséges tanulókat felfedezze, útjaikat egyengesse. Törekszünk arra, hogy minden tanulónál megerősödjön az az oldal, amely érdeklődésének, hajlamainak leginkább megfelel, amely elősegíti jellemének, személyiségének kibontakoztatását. Igen fontos, hogy a tanuló a fejlesztés során pozitív értékekkel találkozzon; kapjon segítséget a helyes énkép kialakításához, a reális önértékeléshez (kritikai megítélés és minősítés saját magáról, képességéről, tevékenységéről, magatartásáról). Ebbe beleértendő a kollégiumon kívüli lehetőségek megkeresése, az ezekhez való hozzáférhetőség támogatása, biztosítása. Cél: - A tanulókban rejlő fejlődési képességek kibontakoztatása, személyiségének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. - Sokoldalú személyiség kibontakoztatása. - Önérvényesítés, önmegvalósítás képességének fejlesztése. - Egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja. - Reális ítélőképesség kialakulása, kudarckezelő képesség, empátia. - Társ tisztelete, megértése, felvállalása, felelősségteljes nemi magatartás kialakítása. d. speciális ismeretadó foglalkozás (csoportfoglalkozás) Ideje, tartalma az alapprogramban meghatározott, melyet a kollégiumi foglalkozások keretterve alapján tartunk, és az ezeken való részvétel a tanulóra nézve kötelező. 2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégiumi foglalkozásokat éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Ez a terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokon túl (a kollégium egészére) a kötelezően választható és (az előre tervezhető) szabadon választható foglalkozásokat. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások körébe tartoznak az érdeklődésfelkeltő, érdeklődésorientáló, tehetségkutató és tehetséggondozó programjaink: pl.: tűzzománc, informatika, önismereti szakköreink, sportköreink (kondi, asztalitenisz, futball) és ezek házi, városi, esetleg megyei bajnokságai. Kiemelt szerep jut a DÖK által szervezett szabadidős programoknak (kozmetikai, hajápolási tanácsadások, diáknapok). De ide soroljuk a művelődést, kultúra befogadóképesség fejlesztését szolgáló színház, mozi- és tárlatlátogatásokat is. 3. Egyéni törődést biztosító foglalkozások Ezen foglalkozások keretében akár a szobaközösség, akár az egyén életében jelentkező problémák, aktuális napi feladatok, kérések, speciális nevelési feladatok megbeszélését végezzük. Ezeken a foglalkozásokon beszéljük meg az egyes tanulók magatartási problémáit, e problémák feloldási lehetőségeit az ifjúságvédelmi felelőssel, egyúttal segítséget is kérve. De ilyen formában foglalkozunk a nehezebben tanuló gyerekek tanulmányi munkájának segítésével is. Ha már rendelkezünk a tanulók személyiség fejlettségére vonatkozó 23
24 ismeretekkel, akkor ennek megfelelően tervszerűen folytatunk korrekciós beszélgetéseket velük az egyéni foglalkozásokon. A kollégiumi nevelés alanya- és kiinduló pontja a kollégista tanuló, a maga által „hozott” előképzettségével, elvárásaival, szükségleteivel. A kollégiumba kerülő, tanulót „nevelő” pedagógusokkal szembeni elvárások közül hangsúlyos: megfelelő empátiával rendelkezzen, a tanuló személyiségének megismerésével alakítsa ki a számára legcélravezetőbb bánásmódot, oktatásnevelést, gondoskodást. Ennek érdekében: - a tanulók alapos megismerése szükséges (előképzettség, szokásai, elvárásai stb.) - tanár-diák kapcsolat kölcsönös bizalmon alapuló légkörének kialakítása - nyugodt, szeretetteljes nevelési-oktatási környezet kialakítása - tanári közösség jó intézményi pedagógiai környezetet teremtsen (bizalmat árasztó emberi- és tárgyi környezet) Feladatok, módszerek: - a tanulók mindennapi tevékenysége szervezésében való közreműködés, támogatás (érdeklődés, segítés, gondoskodás) - közösségek szervezésénél a tanulók egyéni kéréseinek figyelembevétele - segítség nyújtása, ill. közreműködés a tanulók magánéleti problémáinak megoldásában (bizalom, diszkréció) - a tanulók sokoldalú megismerése, képességek, készségek felmérése, feladatbiztosítás, ezek gyakorlására - segítség nyújtása a helyes énkép kialakításához (önértékelés) - felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomerősítő alkalmak teremtése (közös kulturális együttlétek, ünnepek, kirándulások) - rendszeres lehetőség teremtése a diákok véleményének meghallgatására, és azok kinyilvánítására - kapcsolatépítés a diákok és a felnőtt, - nem pedagógus – dolgozók között (közös rendezvény, fórum) - visszafogott, megalapozott kritika, gyakori dicséretek, egyéb elismerések 4. Az alapprogramban meghatározott kötelező témakörök feldolgozásához előírt éves óraszám
TÉMAKÖRÖK
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon és népismeret Kötelező Közösségi, egyéni feladatok szervezése (szabad sáv) Összes órák
4 3 3
3 3 3
3 4 2
1 3 4
13-1415 évf. 1 2 5
2 4 3
2 4 3
2 4 3
2 4 3
3 4 2
3 22 óra 15 óra
4 22 óra 15 óra
4 22 óra 15 óra
3 20 óra 13 óra
3 20 óra 13 óra
37 óra
37 óra
37 óra
33 óra
33 óra 24
25 5. Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező témakörök foglalkozásainak keret programterve
Tanulás
Feldolgozandó téma A kollégiumi tanulás jellemzői
9. évfolyam Tanulási módszerek a kollégiumban Könyvtártípusok Katalógustípusok Dokumentumtípusok a könyvtárban
10. évfolyam
Feldolgozandó téma Figyelem vagy fegyelem? A figyelem összpontosításának gyakorlása. Könyvtári anyaggyűjtés menete Irodalomjegyzék, az információfeldolgozás fázisai Feldolgozandó téma Beszéd- és szókincsfejlesztés
11. évfolyam Felelési technikák Önálló kutatás, keresési technikák a könyvtárban
Feldolgozandó téma 12. évfolyam
Jegyzetelés, vázlatkészítés, felelet
Feldolgozandó téma 13-14. évfolyam
Vizsgák szituációi, vizsgakövetelmények
25
26 Énkép, önismeret, pályaorientáció
9. évfolyam
Feldolgozandó téma Ki vagyok én? Én, és mások Az egyén és a társadalom: emberi megnyilvánulások értelmezése Az egyén és a társadalom: erkölcsi normák, értékek Feldolgozandó téma Ki vagyok én? Helyem a közösségben.
Önismeret a pályaválasztás kapcsán 10. évfolyam Pályaképek, pályairányok Feldolgozandó téma Ki vagyok én? Jellem, magatartás Ki vagyok én? Kísértések 11. évfolyam Az egyén és a társadalom: értékek, értékrend Továbbképzési lehetőségek a középiskola elvégzése után Feldolgozandó téma Ki vagyok én? Én és a stressz
12. évfolyam A munkavállaló jogai és kötelességei Álláskeresés, álláspályázatok
Feldolgozandó téma Ki vagyok én? Jövőkép kialakítása
13-14. évfolyam Állásinterjú
26
27
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Feldolgozandó téma Az Európai Unió szerepe
9. évfolyam Hazánk helye az Európai Unióban Mit jelent magyarnak lenni?
Feldolgozandó téma Beszélgetés az ízlésről Előítélet, tetszés, közízlés, művészeti 10. ízlés évfolyam Szabadidő tervezés: a város kulturális intézményeinek kínálata alapján Tárlatlátogatás Feldolgozandó téma 11. Kortársalkotók (helyi) művészetének bemutatása, évfolyam megismerése Népi kultúrák: saját lakóhelyük megismertetése társaikkal Feldolgozandó téma Eligazodás a világban: anyanyelv – idegen nyelvek fontossága Nyelvvizsga helyek, elérhetőségeik, követelmények, 12. évfolyam nyelvvizsga típusok Kommunikációs eszközök használata: ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel Kulturális rendezvény közös látogatása Feldolgozandó téma Lehetőségek az egységes európai felsőoktatásban Nemzetközi diákcsere szervezetek 13-14. évfolyam Előadói produkció közös műsorszerkesztése Munkavállalási lehetőségek, s azok buktatói az unión belül Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegen nyelvű önéletrajzok
27
28
Környezettudatosság
9. évfolyam
Feldolgozandó téma A város bemutatása és jelene A városépítés környezetei hatásai
Feldolgozandó téma 10. Saját lakóhelyünk természeti értékei évfolyam Lakóhelyünk tárgyi értékei
11. évfolyam
12. évfolyam
Feldolgozandó téma Hazai természeti értékeink megismerése Természeti és tárgyi értékeink megóvása Feldolgozandó téma Ismerkedés nemzeti parkjaink értékeivel Ismerkedés a magyar világörökség és településünk értékeivel Feldolgozandó téma A környezettudatos viselkedés
13-14. évfolyam Környezettudatos vásárlás, fogyasztás Mit tehetünk, és mit teszünk környezetünk megóvása érdekében
28
29
Testi és lelki egészség Feldolgozandó téma Környezetünk és közérzetünk Betegségek megelőzése, betegápolás 9. évfolyam Relaxációs technikák Harmonikus kapcsolatok kialakítása Feldolgozandó téma Konfliktusok megoldásának technikái
10. évfolyam Harmonikus kapcsolatokat építő viselkedésformák Nemi szerepek Környezetünk egészséget fenyegető veszélyforrásai Feldolgozandó téma Teendők veszélyhelyzet, katasztrófa esetén 11. Biztonságos szexuális élet. évfolyam A szex és én Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása Szabadidő tervezése, szervezése Feldolgozandó téma Konfliktushelyzetek megjelenítése művészeti alkotásokban
12. évfolyam Lelkünk és környezetünk kapcsolata Harmonikus kapcsolatépítő közösségi szokásaink Szűrővizsgálatok, önvizsgálatok
Feldolgozandó téma Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése
13-14. évfolyam Szabadidő szervezés, tervezés Szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között Társas kapcsolataink
29
30
Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Feldolgozandó téma Én és a család. Én és a többiek. Értékek
9. évfolyam Viselkedés a kollégiumban és az iskolában. DÖK A társadalom. Érdekek egyeztetése. Agresszió, háztartás, reklámok.
10. évfolyam
Feldolgozandó téma Énkép. Családmodellek. Tartós kapcsolatok Kollégiumi és iskolai közösség. DÖK A társadalom. A gazdaság. Agresszió
Feldolgozandó téma Családi konfliktusok. Férfi-nő kapcsolat. Barátság, közösség 11. Társadalom, érdekviszonyok, választások. A munka világa. évfolyam Agresszió Háztartás. Reklámok
12. évfolyam
Feldolgozandó téma Család: női, férfi szerep ma. Konfliktuskezelés Társadalom. Az egyén jogai. A demokratikus állam működése. A munka világa. Agresszió Háztartás, költségvetés. Reklámok Feldolgozandó téma Családmodellek. Gyermekvállalás. Férfi- nő kapcsolat
13-14. évfolyam Társadalom, választások, törvények. Munkahelyek. Háztartás
30
31
Hon- és népismeret Feldolgozandó téma Dunaújváros bemutatása. Séta az építészeti emlékek sétaútján 9. Lakóhely bemutatása évfolyam A kollégium története, programok, diákjogok és kötelességek Feldolgozandó téma A magyar kultúra kiemelkedő alakjai. Írók, költők, zeneszerzők, festők 10. A magyar sport kiemelkedő alakjai és eredményei évfolyam A magyar tudomány és technika kiemelkedő alakjai és eredményei Hazánk megismerése építészeti értékein keresztül. Régi vármegyéink Feldolgozandó téma A nemzeti kultúra kincseinek megismerése. Népművészet, zene, tánc, népdal A magyar kultúrkincs megismerése. Népszokások, Kárpát11. medence évfolyam Magyar kultúra kincseinek megismerése. Természeti értékek, nemzeti parkok A magyar kultúra kincsinek megismerése: nyelv, mese, viselet, hímzések ételek, borok Feldolgozandó téma Nemzeti szimbólumaink: Zászló, címer, himnusz, nemzeti 12. ünnepek évfolyam Kisebbségi kultúrák bemutatása: Zene, viseletek, szimbólumok Emberi jogok. Kisebbség-többség Feldolgozandó téma A határon túli magyarság helyzete Az Európai Unió főbb jellemzői és nemzetiségi politikája 13-14. évfolyam Helyi arborétum, vagy múzeum megtekintése
31
32
XI. A kollégiumi nevelőmunka eredményességének ellenőrzése, mérése, értékelése A kollégiumi tevékenységrendszerünk során, a komplex versenyrendszer keretében értékeljük a tanulmányi munkát, a szobák rendjét, a kulturális és sporttevékenységeket, a szabadidős foglalkozások rendszerét, az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást. Kollégiumunk szilárd alapokat, ismereteket és tanulási segítséget kínál diákjai számára. Kiemelt figyelmet fordítunk a sport és szabadidős tevékenységekre, a kulturális munka területére, ezen kívül az idegen nyelvek oktatásra. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal rendelkező tanulók fogadására, tehetséggondozásuk és felzárkóztatásuk kiemelt feladataink közé tartozik. A pedagógusok nagy figyelmet fordítanak a tanulók motiválására, a közösségformálásra. Tanulóink komplex tevékenységét minden csoportvezető tanár figyelemmel kíséri. A tanulók közösségi életének és programjainak szervezésében a diákönkormányzat partnerként működve részt vesz. A kollégium minden tanév végén értékeli a tanulók tevékenysége mellett a pedagógusok teljesítményét is, amelyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep. A különböző területek pontozása után megbeszéljük a munka eredményességét illetve hiányosságait, amelyben kiemelt szerepet kap az önértékelés, a kommunikáció és a hatékony partneri viszonyt elősegítő vezetői magatartás.
XII. A program megvalósításának feltételei -
a vonatkozó törvényi előírásoknak való megfelelő működés a környezeti igények változásaihoz történő optimális alkalmazkodás szakmai ismeretek korszerűsítése a kollégiumi szolgáltatás színvonalának folyamatos emelése újszerű feladatoknak történő megfelelés a partneri elvárások feltárása és beépítése az éves és hosszú távú célok kitűzésénél a fejlesztési tervek elérhetőségének megteremtése pályázati lehetőségek kihasználása
XIII. Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje 6 év. A pedagógiai program módosításának módja: A kollégium pedagógiai programját felül kell vizsgálni, ha - a tantestület 50%-a kéri - az iskola bármely munkaközössége kéri, és azt a tantestület elfogadja A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A kollégium pedagógiai programja megtekinthető: - a fenntartónál - az iskola könyvtárában - az iskola titkárságán - az iskola honlapján
32
33 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
1. A pedagógiai programot a kollégium diákönkormányzata………………………-i ülésén véleményezte.
Dunaújváros, ……………………………..
…………………………………. A DÖK vezetője
2. A kollégiumi diákönkormányzat véleményét tudomásul vette, pedagógiai programot
a
nevelőtestület
……………..………………………-i
ülésén
véleményezte és elfogadta.
Dunaújváros, ……………………………..
……………………..……………… kollégiumvezető
……………………………………. igazgató
33
