KÓCSAG M A D Á R T A N I A
ÉS
M A D Á R V É D E L M I
M A G Y A R
É V N E G Y E D E S
O R N I T H O L O G U S O K H I V A T A L O S
KÉPES
F O L Y Ó I R A T
S Z Ö V E T S É G É N E K
K Ö Z L Ö N Y E
Q u a r t e r l i P e r i o d i c a l for the S t u d y a n d P r o t e c t i o n o f B i r d s .
Vierteljáhrliche Zeitschrift für V o g e l k u n d e u n d V o g e l s c h u t z .
O f f i c i a l O r g a n o f the A s s o c . o f the H u n g á r i á n O r n i t h o l o g i s t s .
O r g a n des B u n d e s d e r U n g a r i s c h e n O r n i t h o l o g e n .
R i v i s t a trimestrale per l o s t u d i o e l a p r o t e z i o n e d e g l i u c c e l l i .
B u l l e t i n t r i m e s t r i e l p o u r l ' É t u d e et l a P r o t e c t i o n des O i s e a u x .
Organo Uffic.
Periodique
della Associazione
degli Ornit. Ungheresi.
officielle de l a
LAPTULAJDONOS FŐSZERKESZTŐ : DR.
S Z A L Ó K I
N A V R A T I L
D E Z S Ő
TÁRSSZERKESZTŐ : DR.
G R E S C H I K
J E N Ő
III. ÉVFOLYAM, 1930 3 t á b l á v a l , és 14 s z ö v e g k é p p e l
Ligue
des O r n i t h .
Hongrois.
A III. ÉVFOLYAM (1930 I - I V . SZ.) TARTALOMJEGYZÉKE C O N S P E C T U S M A T E R I A R U M T O M . III. (1930 NR. I - I V . ) AGÁRDI
E . : Fehér
fogoly
Weisses R e b h u h n —
—
Das
68
III—IV.
68
Nr.
—
—
Horsten
der
Raubvögel
corax
dini A
in
Die
kártevő
schádlichen
madarai
Vögel
der
. .
BODNÁR
44
A
gondoskodó
I—II.
9
I-—II.
11
III—IV.
37
III—IV.
71
III—IV.
72
—
—
A c s o m o r k á n y i fehér h o l l ó
—
A füsti fecske vonulási útja a z A l
—
—
A
—
—• A m a d á r v o n u l á s p r o b l é m á j a
földön
III—IV.
hirtelen
keletkező
vihar
....
Das Vogelzugproblem Téli vadrucák a Tiszán
BOETTICHER
—
—
und
Tauben
....
B u l g á r i a t y ú k j a i és g a l a m b j a i B R E U E R G Y . : A Mosz
1930.
Madár vártáinak
. .
Hg. Esterházy évi
III—IV.
73
III—IV.
16
III—IV.
20
I—II.
16
I—II.
24
—
Norvégia madárvilágáról
I—II.
36
L. :
Az
(Scop.)
Oxyura
I—II. I—II.
benbürgen epops L.)
I—II. költése,
..
15 46
—
—
G E L E I J . , D r . : A madár söbbsége,
szervezetének
D i e V o r z ü g e des V o g e l o r g a n i s m u s GRESCHIK
J . , Dr. : A
poszáta Vieill.)
csikosfejü
(Acrocephalus magyarországi
III—IV.
11
III—IV.
15
I—II.
2
I—II.
31
III—IV.
70
III—IV.
70
III—IV.
70
III—IV.
70
III—IV.
68
Madárvárta '
kör
1
3 fényképpel Kuno
J . , D r . : Érett
Fenyvesszajkók
Kle
vörösribiszkét
(Nucifraga L.)
caryoca-
kárt
tesznek
(Nucifraga
caryoca
einer K i r s c h e n p l a n t a g e schádlich —
—
Karvaly,
meggyvágó
—
—
—
—
koponyával
a
1 fényképpel
Sperber,
mit
einem
Kernbeisser-
schádel a m L a u f
III—IV.
68
Magtörő
III—IV.
67
III—IV.
67
III—IV.
66
Kiskunhalason
Tannenháher i n K i s k u n h a l a s Törpe num
kuvik
(Olaucidium
passerinum
Sperlingskauz
L.)
.... passeri-
Ötösbányán
(Glaucidium
rinum passerinum L.) bei
I—II.
8
—
—
passe KotterIII—IV.
Vékonycsőrű lobatus
L.)
viztaposó
(Phalaropus
Szelevényen
Schmalschnábliger
III—IV.
67
III—IV.
67
Wassertreter
vény GRESCHIK
V . : Alte
nádi
ammern
paludicola
Rothadt
fészkeléséhez
Kunó
,,Qróf
(Phalaropus lobatus L . ) bei Szele
T—II.
70
Z u m B r ü t e n des Binsenrohrsángers
Notiz
über
Schnee-
in Polen almát
evő fekete rigók
Schwarzdrosseln
verzehren
....
IRLWECK I—II.
70
O . : Ein
bedrohtes
Paradies.
E g y p a r a d i c s o m veszélyben
III—IV.
68
III—IV.
69
faule
Ápfel
(Acrocephalus paludicola Vicill.) i n Ungarn
27
a velencetavi
bach
fel-
2 rajzzal
I—II.
nap
Tannenháher
51
Z u m Brutgescháft des W i e d e h o p f s ( U p u p a epops L . )
69
májusi
evő csuszka
(Upupa
1 fényképpel
III—IV.
Egy
GRESCHIK
O x y u r a l e u c o c e p h a l a (Scop.) i n S i e D O R N I N G H . , D r . : A búbosbanka
70 69
E i n T a g i m M a i i n der U m g e b u n g
12
leucocephala
Erdélyben
III—IV. III—IV.
evő madarak
lábán, I—II.
schen Tiefebene einst u n d j e t z t . .
70
tactes caryocatactes L . ) werden i n
D i e Vogelwelt der Grossen U n g a r i DOBAY
III—IV.
Ma
obates m a j o r m a j o r L . ) i n U n g a r n
nyékén,
madárvilága
és ma
megjelenése
a cseresznyében
34
hajdan
61
(Dryoba-
Egrest
Klebelsberg
Betrachtun-
Nagyalföld
major L.)
tactes caryocatactes
I—II.
A
fakopáncs
beeren 48
Norwegen
A. :
nagy
K l e i b e r verzehrt reife rote J o h a n n i s -
51
CSATH
északi
sen —
der Vogelwar-
H . : Ornithologische
Az
d e r V o g e l w a r t e : Gráf
III—IV.
gen aus
III—IV.
Fauna
Z u r Frage : W e l c h e Vögel die Bee-
t e n H e r z o g P a u l Esterházy des B u n BROCH
55
r e n des S t a c h e l b e e r - S t r a u e h e s fres-
madár-
des U n g . O r n i t h o l o g e n
graculus L . ) i n der
belsberg a m Velenceer-See
III—IV.
Vogelmarkierungen
III—IV.
N o r d i s c h e grosse B u n t s p e c h t e ( D r y -
Pál
jelölései
gra....
faunában
gyarországon
Hühner-
Bulgariens
sárga-
pyrrhocorax L . ) u n d die
tes major
III—IV.
H . v . , D r . : Die
ás a
(Pyrrhocorax
Ungarns
73
meg
állítja a v o n u l á s t
vögel
corax
édesanyai
szeretet —
Pag.
(Pyrrho-
gelbschnáblige A l p e n d o h l e ( P y r r h o
I I I - I V . 39
B. :
L.)
csóka
a magyar
hocorax
Fisch-
teiche
L.)
varjú
D i e rotschnáblige Alpenkráhe ( P y r r I—II.
Itália
havasi
pyrrhocorax
culus
Ron-
fecskék Olaszországban
B E N K Ő P . : A halastó
40
und
Rabén i m Mecsek-Cebirge
A piroscsörü csőrű havasi
I—II.
A R R I G O N I d ' E G L I O D D I E . : Sulle
—
Pag.
R a g a d o z ó m a d a r a k és h o l l ó k f é s z k e lése a M e c s e k b e n
—
Nr.
III—IV.
.
III—IV.
69
I—II.
59
I—II.
60
K Á L N A Y S . : Gulipán
Nyíregyháza
mellett
Sábelschnábler b e i Nyíregyháza KIRÁLY J .: A Die —
—
—
—
barbacsi
tó
..
röl,
I—II.
69
Über
I—II.
69 35
V o g e l l e b e n i m H e r b s t a m Fertősee
III—IV.
37
A
III—IV.
62
őszi madárvilága
gólya
Brüten
(Asio
Pontopp.)
flammeus
LLOYD
H . : Bird
Protection
M A N N S B E R G A . , B r . : Chernelházi nél István
életének, rövid Chernél
v.
G Y . : Fehér
fogoly
: . . . .•
MAYER
Z . : Ornithologischer
Hilfsdienst
Madártani segédszolgálat M I K O L Á S K . : A madarak
szaglásáról
Über den Geruchssinn der Vögel MOSZ. : A
Mosz.
madárvártái
Vogelwarten
des
Bundes
A
„Mosz"
Die
soproni
nagygyűlése
Grosstagung
des
. .
„BUO"
A
„Mosz"
szegedi
vándorgyűlése
des
Ungarischer
Ornithologen
—
— Hermán
Ottó
emlékmüvének
gólya
Kleinvögel
madártani Zur
felkutatása
Erforschung
der
. .
NAVRATIL
D . , D r . : A csonttollú
(Bombycilla nése
garrulus
L.)
Anser albifrons Scop. i n Cinkota
I I I — I V . 67
Gyurgyalag
I I I — I V . 67
J . : Anser
III- -IV.
1
III- -IV.
9
Áttelelő
madarak
1929—1930
Mátyásföldön
R É Z E . : Az erdei szalonka L.)
fészkelése
Im
Winter
—
Fészekodú
2 fészekkel
E i n Nistkasten mit 2 N e s t e r n . . . . NOZDROVICZKY Vom
L . : A szirti
sasról
. .
Steinadler
1930-öan
....
K., Dr. :
68 68
III- -IV. III- -IV.
40
tősége
III—IV.
25
43
D i e B e d e u t u n g der Vogelliebhaberei
III—IV.
30
I- - I I .
55
I- - I I .
58
I- - I I .
66
I- - I I .
67
I- - I I .
65
I -II.
66
III- -IV.
65
r u s t i c o l a L . ) 1930
T E S S É N Y I G Y . : Magtörő
66
I- - I I .
64
Hajóson
....
szaglásáról
III-IV.
52
Über den Geruchssinn der Vögel
III—IV.
54
VARGA
L . , D r . : A fertői
és hansági
rándulás,
1 fényképpel
Ausflug
z u m Fertősee
ki I — I I . 61
u n d i n die
Hanság J . : Tichodroma
Lillafüreden
Tichodroma
muraria
L . in
53
B O A S J . E . V . : Biolog.-anat.
I -II.
55
D E L A M A I N J . : Warum
den Hals Der
69
der
einer
Wild-
Studien
über
A . : Eine
Natúrschutzkalender STEINBACHER Systematik STEINBACHER
69
Bau
69
Dunenjungen
69 45
I I I - -IV.
48
die Vögel
Rothalsgans
singen in
Ardea
purpurea,
G Y . : Pernis
der
STEINMETZ
III—IV.
67
III—IV.
74
I—II.
71
lung
nidus,
Ostsudeten
F. :
Bemerkungen
G. : rőten von
Entwicklung Stirnpapillen Fulica
H . : Die
ova, juv.
Egretta
alba.
74
I—II.
72
atra
Pica
moduláris,
I — I I . 73 III—IV.
74
III—IV.
74
I—II.
72
zur
der Rohrammern und bei ....
EmbryonalentwickI—II.
72
I — I I . 73, I I I — I V .
75
des Blasshuhns
Prunella
III—IV.
Sie-
1931
Hírek
canorus,
apivorus,
67
I — I I . 73
K Ö H L E R K . : Der Uhu in den
I- - I I .
I I I - -IV.
Vögel
benbürgen
I- - I I . I- - n .
III—IV. Lilla
Vogelzug
KAMNER
68
63
IRODALOM: B E R G B . : Die Liebesgeschichte
I- - I I .
I -II.
I—II. muraria
gans
68
67
madarak
füred
64
I I I — I V . 67 III—IV.
T H U R N - R U M B A C H J., Dr. : A
45
jelen
Tannenháher bei Hajós
L. I I I - -IV.
III—IV.
S C H M I T T B . , D r . : A madárkedvelés
VÁSÁRHELYI
I I . G R E S C H I K J . , D r . : Cuculus, III. B R E U E R
I I I — I V . 43
Brüten der Waldschnepfe (Scolopax
TABLAK: I. S Z L Á V Y
I I I — I V . 67
IV.
1929—1930
überwinterten —
rus
IV.
I- - I I . gelinden
(Scolopax
III-
enyhe
telén
Cin-
III
I -II. . .
Scop.
I I I — I V . 67
ticola
megjele
1929—1930
albifrons
Bienenfresser oberhalb Mátyásföld
Seidenschwánze ( B o m b y c i l l a g a r r u lus L . ) i m W i n t e r
53
34
madár
1 9 2 9 — 1 9 3 0 telén
52
I—II.
III- -IV.
ungarischen
V o g e l f a u n a nötige A r b e i t e n
I—II.
kotán
RAINER
hazánk
érdekében
I I I — I V . 71
D . : Oologia
31
I- - I I . tennivalók
71
III- -IV.
lelep
man-Denkmals
madarak III—IV.
D i e E n t h ü l l u n g s f e i e r des O t t ó H e r N A G Y J . , D r . : Sürgős
I I I — I V . 68
és az apró
Oologie
zu
lezése
I I I — I V . 68
25
D i e W a n d e r v e r s a m m l u n g des B u n Szeged
széncinke
IV.
in
Sopron
B. : A
der
Ungari
scher Ornithologen
36
KohlI — I I . 39
RADETZKY
Chernelháza.
Weisses R e b h u h n
der
Beringte Kohlmeise
áttekintése,
Biographische Skizze
I—II.
Beringung
Gyűrűzött
RÁCZ
Cher
1 fényképpel Stephan
—
22
Canada,
Madárvédelem Kanadában
die
pusztulása
III-
in
gyürűzésé-
Der Storch u n d die Verminderung
flam
2 illustrations
with
major
1 fényképpel
meisen —
flamIII- -IV.
von Asio
P A W L A S G Y . : A Parus
fészkelése
meus Pontopp.) i m Bánat
-
67
V o g e l w e l t des B a r b a c s e r - S e e s Fertő
a Bánátban
—
67
III—IV.
III—IV.
A
mues flammeus
—
Pag.
madárvilága
L I N T I A D . : A réti fülesbagoly
MÁY
Nr.
III—IV.
pica, Bubo
nidus. bubo.
INTEzcT KÖNYVTÁRA Leltári s z á m : Könyvt.szám: /II.
évfolyam.
1930.
1 — 2.
szám.
KÓCSAG Laptulajdonos
főszerkesztő: Társszerkesztő:
(L'inxit: Dr. Július
Dr. szalóki Dr. Greschik
de
Madarász.)
Navratil Jenő
Dezső
A „ K Ó C S A G " szerkesztősége Budapest I, Budakesziiül 63. Laptulajdonos főszerkesztő: Dezső Jenő,
és
kiadóhivatala:
dr. Szalóki
Navratil
egyet, m a g á n t a n á r . T á r s s z e r k e s z t ő : dr.
Greschik
B u d a p e s t 80, M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Á l l a t *
tára. Előfizetési á r a :
Magyarországon
évi 5 p e n g ő ,
k ü l f ö l d ö n évi 6 p e n g ő . O w n e r a n d chiefseditor: Szalók,
Dr.
k e s z i s ú t 63.
Coseditor:
Dr.
B u d a p e s t 80,
Hungárián
scription 6 P
yearly.
office:
Desiderius
Navratil
de
lecturer at the U n i v e r s i t y . B u d a p e s t I, B u d a Eugene
National
Subscriptions
B u d a p e s t I, B u d a k e s z i s ú t
Greschik,
Museum.
Sub=
accepted at the
63.
I n h a b e r u n d 1 I a u p t r e d a k t e u r : P r i v a t d o z e n t D r . Desider Navratil
von
Szalók,
Budapest
I, B u d a k e s z i s ú t 63.
Greschik,
B u d a p e s t 80, U n g a s
M i t r e d a k t e u r D r . Eugen
risches N a t i o n a l M u s e u m . B e z u g s p r e i s P 6 — j á h r l i c h Zu
beziehen
durch den V e r l a g :
B u d a p e s t I, B u d a s
k e s z i s ú t 63. Possessore d e l g i o r n a l e e redattore p r i n c i p a l e : docente Szalók,
d'Universitá
Dottore
Desiderio
liberó
Navratil
di
B u d a p e s t I, B u d a k e s z i s ú t 63. R e d a t t o r e assos
c i a t o : Dottore Nazionale
Eugenio
Greschik,
B u d a p e s t 80, M u s e o
Ungherese. A b b o n a m e n t o
Ordinamento aH'amministrazione:
a n n u a l e P 6'—.
B u d a p e s t I, B u d a s
k e s z i s ú t 63. P r o p r i é t a i r e et r é d a c t e u r Navratil
de Szalók,
e n chef: le docteur
professeur
agrégé,
B u d a k e s z i s ú t 63. R é d a c t e u r a s s o c i é : le docteur Greschik,
Didier
B u d a p e s t I, Eugéne
B u d a p e s t 80, M u s é e N a t . H o n g r o i s . A b o n s
n e m e n t P. 6'—. p o u r u n a n . S o u s c r i p t i o n n i s t r a t i o n : B u d a p e s t I, B u d a k e s z i s ú t 63.
par l'admis
1930
III. É V F O L Y A M
I — II. S Z Á M
KÓCSAG M A D Á R T A N I ÉS MADÁRVÉDELMI ÉVNEGYEDES KÉPES FOLYÓIRAT A M A G Y A R ORNITHOLOGUSOK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS
KÖZLÖNYE
Quarterly Periodical for the Study and Protection of Birds. Official Organ of the Assoc. of the Hungárián Ornithologists.
Vierteljahrliche Zeitschrift für Vogelkunde Organ des Bundes der Ungarischen
Rivista Organo
Bulletin trimestriel pour l'Etude et la Protection des Periodique officielle de la Ligue des Ornith.
trimestrale per lo studio e la protezione degli uccelli. Uffic. della Associazione degli Omit. Ungheresi.
Hermán
Ottó
emlékműve
a Magyar
kertjében Das
Ottó
Hermán
rischen
Múzeum
Budapesten.
Denkmal
National
Nemzeti
im
Museums
Garten
des
Budapest.
Unga=
und Vogelschutz. Ornithologen. Oiseaux. Hongrois.
A MADÁR SZERVEZETÉNEK FELSŐBBSÉGE A Magyar Ornithologusok
Szövetségének » H e r m a n Ottósemlékünnep«sén
elmondta:
DR.
GELE1 JÓZSEF
A z ÖSSZEHASONLÍTÓ boncolástani kutatások arra tanítanak, h o g y alsó* és maga* J-\ s a b b r e n d ű szervezetek, vagy a tökéletes és egyszerű alkatú élőlények JL J L összevetésekor a tökéletes organizmust nem m i n d e n izében, porcikájában látjuk az egyszerűnél felsőbbrendűnek, hanem a felsőbbség rendszerint csak egy pár szervezeti bélyegre vagy életnyilvánulásra szorítkozik s amellett a m a g a s r e n d ű élőlényben sok eredeti egyszerűség, esetleg többféle a l s ó b b r e n d ű s é g is rejtőzik. H o g y ne m e n j ü n k messzire példáért, itt van maga az ember, mely agyának kiválóságai alapján joggal tekinti m a g á t a teremtés k o r o n á j á n a k , holott a foga* zatnak, a v é g t a g o k n a k , a szegycsontnak, a lépnek és a placentának alkata, a hüvelyk* ujjak o p p o n á l h a t ó s á g a , a h y m e n megjelenése és a koponyaalap tengelyének hajlása a törzs tengelyéhez m i n d megannyi primitív s csak a l s ó b b r e n d ű e m l ő s ö k b e n ismeretes bélyegekre, jelenségekre emlékeztetnek. A m a d á r szervezetének a f e l s ő b b r e n d ű s é g tekintetében egyetlen versenytársa az emlősszervezet. A m a d á r az emlőssel együtt k ö z ö s távoli gerinces őstörzsből származik s e két csoport ma különlegesen abban egyezik meg, h o g y m i n d * kettőnek s csakis ennek meleg a vére, vagyis á l l a n d ó a testhőmérséklete és ennek érdekében a gerincesek között csak ez a két osztály fejlesztett meleg testtakarót, a toll* és a szőrruhát. Mindkettőt, a melegvért is, a melegtakarót is az ősfejlődés során e g y m á s t ó l függetlenül szerezték meg. M i d ő n mindezt megállapítjuk, egyúttal egészen közelről is megjelöltük azt a teret, ahol a m i p r o b l é m á n k m e g o l d á s a keresendő. A madarat ú g y ismerjük, mint a levegő igazi urát, mint a legjobban repülő állatok mechanikailag legjobban szerkesztett képviselőjét, melynek alkatához n a g y j á b a n a r e p ü l ő g é p szerkesztője is igazodik. A m a d á r n a k a repüléshez A) nagy energiakifejtésre, állandó energiakészletre, á l l a n d ó hőre és B) relatíve kis testre van szüksége. A z állati lények tudvalevően a nap közvetlen s u g á r z ó melegét igen kevéssé tudják hasznosítani, hanem azt k ö z v e t v e a talajtól veszik át, vagy a talajon való tartózkodás k ö z b e n , vagy a talajon fölmelegedett levegőből. A madár, mint a lég ura, a h ő s u g a r a k a t áteresztő hideg levegőben nem részesülhet kellően a nap éltető melegében, s így, hogy egyáltalán a l e v e g ő b e emelkedhessek, előbb k i kellett m a g á n a k verekednie az á l l a n d ó ü z e m természetes alapját, az állandó testhőmérsékletet. A madarakat j e l l e m z ő két különlegesség, nevezetesen a relatíve kistestsúly* és a h ő g a z d á l k o d á s kérdése k ö z ü l k ü l ö n ö s e n az utóbbiról esik a k ö v e t k e z ő sorok* ban t ö b b szó. A) M i v e l az állandó testhőmérséklet, mint az állandó eleven élet alapforrása, madarat és emlőst egyaránt jellemez, az a kérdés, h o g y m i k ü l ö n b s é g van az energiaszolgáltatásban az élőlények eme kétféle csoportja között. Erre a kérdésre á l t a l á n o s s á g b a n m e g j e g y e z h e t j ü k , h o g y t ö b b energia termelődik ott, ahol 1. t ö b b az éghető anyag, illetőleg az k ö n n y e b b e n m o z g ó s í t h a t ó s 2. az égés m á s o d i k forrása is, maga az o x y g é n is b ő v e b b e n és gyorsabban áll a szükséglet rendel* kezesére, s fölényben van t o v á b b á e tekintetben egyenlő k ö r ü l m é n y e k között az a lény, mely 3. a legkisebb üzemi veszteséggel s 4. a legkisebb: leggazdasá* gosabb berendezéssel dolgozik.
1. A r r ó l a kutatás m é g nem tudott b e s z á m o l n i , h o g y v á j j o n a m a d á r s z e r v e z e t az elégetendő anyagokat m i k é p e n tudja gyorsan és nagy m e n n y i s é g b e n üzemi célokra fordítani. Csak annyit tudunk, h o g y a m a d á r többet eszik, m i n t az emlős* állat, h o g y k o p l a l n i , éhezni k e v é s b b é tud, h o g y nem h í z é k o n y (ez határozottan veszedelmére is v o l n a ) és h o g y a n a g y m e n n y i s é g ű táplálék beszerzése végett s o k k a l k o r l á t l a n a b b u l m o z o g , mint az emlősállat, mert a l e v e g ő b e n m i n d i g a l e g r ö v i d e b b egyenes utat használhatja táplálékának fölkeresésére. A z emlősállat ezzel szemben egyszerre táplálékot is nagyobb t ö m e g b e n vehet m a g á b a s testében zsírok és cukrok képében tartalékanyagot is n a g y o b b mértékben halmozhat fel, mert testének s ú l y g y a r a p o d á s a a m o z g á s b a n nem gátolja o l y végzetesen, m i n t a madarat ( g o n d o l j u n k a d i s z n ó m ó d j á r a elhízó m a d á r tehetetlenségére), v é g e * zetül pedig az éhséget is j ó l tűri s amennyiben az éhség veszedelmessé v á l n é k : téli vagy nyári á l o m b a merül. Téli á l m o t egyetlen m a d á r sem alszik. 2. A z energiatermelésben az éghető a n y a g n á l is fontosabb az é g e t ő a n y a g n a k , az o x y g é n i u m n a k b ő s é g e s és gyors szolgáltatása. A b ő s é g b e n v a l ó szolgáltatás csakis nagy o x y g é n s z á l l í t ó felület, vagyis adott v é r t ö m e g b e n a vérsejtek nagy s z á m a , illetőleg relatív nagy felületének a kérdése. Ennek a k í v á n a l o m n a k meg* felelőleg m o n d h a t j u k el azt, h o g y a madarak v ö r ö s vérsejtjei általában kisebbek, m i n t az e m l ő s ö k é . í g y relatív felületük n a g y o b b s ennek következtében egy adott v é r t ö m e g b e n szám szerint t ö b b vörösvérsejt, illetőleg n a g y o b b o x y g é n s z á l l í t ó felület fölött rendelkezik a m a d á r , mint az emlős. H a azonban az o x y g é n s z á l l í t ó felület m a d á r b a n és e m l ő s b e n e g y e n l ő v o l n a , vagy éppen a m a d á r hátrányára alakulna is k i , ú g y i s f ö l é n y b e jutna a m a d á r az esetben, ha a rendelkezésére álló eszközeit h a t á s o s a b b a n tudja kihasználni. T u d j u k , h o g y a h a t é k o n y o x y g é n s z o l g á l t a t á s a j ó t ü d ő n f o r d u l meg. A z a kérdés tehát — s ez az egész s z e m l é l ő d é s ü n k f o r d u l ó p o n t j a —, h o g y v á j j o n a m a d á r n a k van*e tökéletesebb tüdeje, vagy az emlősnek, s szinte ú g y vethetnők fel a kérdést, h o g y egyáltalán van*e k ü l ö n b légzőszervvel m e g á l d o t t állat, mint a m a d á r ? E m b e r i t ü d ő n k r ő l tudjuk, h o g y annak légzőfelülete, vagyis a t ü d ő h ó l y a * g o c s k á k összesége m i l y e n nehezen jut a belégzett tiszta l e v e g ő h ö z . T ü d ő n k b e n h á r o m liter levegő fér el. A kilégzéskor azonban ennek csak e g y h a t o d á t n y o m j u k k i és belégzéskor is csak e g y h a t o d á t frissítjük fel, mert rendes lélegzéssel csak fél liter levegőt v e s z ü n k be. A bevett e g y h a t o d n y i tiszta levegő belégzéskor ter* mészetszerűleg maga előtt tolja befelé a k i nem légzett, elhasznált levegőt s így azzal csak részben keveredik. Tehát t ü d ő n k légzőfelületeihez, a t ü d ő h ó l y a g o c s * k á k h o z , a tiszta levegő ötször a n n y i , részben elhasznált levegővel keverten s így o x y g é n t a r t a l m á t illetőleg felhígultakban ér, mint ahogy azt a l e v e g ő b ő l felvettük. M i n d e n i l y e n levegőtároló, ú. n . o d ú s z e r ű : residuális t ü d ő n e k az az átka, h o g y rossz a szellőztetése s így lassított az ü z e m e : kismértékű az igazi gázcsere* szolgáltató készsége. H a a t ü d ő l é g f o r g a l m a o l y a n v o l n a , mint amilyen a v é r f o r g a l m a , vagyis, ha a tiszta levegő m á s úton j á r n a , mint az elhasznált s így a t ü d ő b e n a vércirkulációt a légcirkuláció egészítené k i , akkor sokkal kisebb t ü d ő v e l lehetne ugyanazt a célt és mégis sokkal nagyobb hatásfokkal szolgálni, m i n t ma ez mostani t ü d ő n k k e l lehetséges. A t ü d ő n e k , mint szervnek, s z á r m a z á s a azonban lehetetlenné teszi azt, h o g y benne k ü l ö n be* és k ü l ö n kivezető légutak alakuljanak k i és így az egy* szerű cirkuláció m e g v a l ó s u l j o n . A t ü d ő k teljes átszellőztetése és így kisebb körzetben a cirkuláció azonban ú g y is lehetséges, ha belégzéskor a l e v e g ő a tüdőtest m ö g ö t t elhelyezett légtérbe mehet át és viszont innen megint ú g y járhatja át a bevett és fölmelegedett levegő
a t ü d ő t , h o g y k ö z b e n nincs ú t j á b a az ú j a b b a n b e t ó d u l ó l e v e g ő n e k , hanem megint egy m á s tárolóterületen h a l m o z ó d h a t i k fel. E z a lehetőség v a l ó s u l meg a m a d á r t ü d e j é b e n a t ü d ő r e nőtt l é g z a c s k ó k útján ú g y , h o g y az összes hátulsó zacskók a belégzési, az összes m e l l s ő k a kilégzést s z o l g á l j á k . A m a d á r t ü d ő alkat és m ű k ö d é s tekintetében általán a k ö v e t k e z ő k b e n külön* b ö z i k az e m l ő s í ü d ő t ő l . A m a d á r t ü d ő b e a hasoldal felől belépő légcső a t ü d ő b e n nem oszlik foly* tonos elágazás k ö z b e n m i n d v é k o n y a b b és v é k o n y a b b h ö r g ő k r e , bronchusokra, m i n t az e m l ő s ö k tüdejében, hanem egy ö b l ö s t ö r z s b r o n c h u s k é p é b e n v é g i g n y o m u l a t ü d ő h á t s ó határáig, s ott a t ü d ő n túl a nagy hasi l é g z a c s k ó b a n , az ú. n. a b d o m i n á l i s z s á k b a n folytatódik, miután már e l ő b b bocsátott egy széles oldalágat, amely viszont a hátsó m e l l i l é g z a c s k ó b a (saccus thoracalis posterior) t o r k o l l i k . E z a két hátsó l é g z s á k (sacci inspiratorii) a belégzés szolga* latában áll. A t ü d ő saját h ö r g ő i pedig a törzs* bronchuson két szakaszban ú g y helyezkednek el, h o g y elől vannak a t ü d ő hasoldali felére futó úgynevezett ventrális bronchusok (ven* t r o b r o n c h i seu entobronchi), melyek a kilég* zést s z o l g á l j á k és azután k ö v e t k e z n e k sorra a t ü d ő h á t o l d a l á r a felfutó b e l é g z ő b r o n c h u s o k ( d o r s o b r o n c h i seu ectobronchi). Utóbbiak m i n d i g n a g y o b b s z á m b a n fejlődnek, mint az előbbiek. M i v e l a hasoldali h ö r g ő k kilégzés* k o r a t ö r z s b r o n c h u s levegőtartalmát gyarapít* j á k , ezért a t ö r z s b r o n c h u s ezen a szakaszon pitvarszerűen ö b l ö s (vestibulum), m i v e l azon* ban a hátoldali h ö r g ő k a f ő b r o n c h u s légtartal* A m a d á r tüdeje, hasoldalról tekintve, vázlatosan, mát f o l y t o n apasztják, ezért az u t ó b b i (meso* Brandes n y o m á n . A gége a k ö z é p v o n a l t ó l kissé bronchus) hátrafelé f o l y t o n szűkül. jobbra félrehúzva. A törzsbronchus a j o b b t ü d ő n csak p o n t o z v a . A j o b b o l d a l i t ü d ő n e k h a s o l d a l i r é s z e A belégzést s z o l g á l ó dorsális bronchusok a k i l é g z ő b r o n c h u s o k k a l : a, b, c ( v e n t r o b r o n c h i ) , egyenként f a m ó d j á r a gazdagon elágaznak s a b a l o l d a l i n a k hasi ( d o r s a l i s ) r é s z e a b e l é g z ő h ö r * g ő k k e i 1-8 h á t u l ( f e k e t é n ) a k é t b e l é g z ő z s á k . i - n . v é g ü k ö n izmosfalú t ü d ő s í p o c s k á k b a mennek s a c c o b r o n c h u s o k . B e l e g z o r e s ( f e k e t é n ) k u e g z o pon= tozva. N y i l a k jelzik a l e v e g ő útját a b e l s ő íéiekzet*
°
.
. ,
„.
,
, ,
»i
>n » •
i
-i '
at, m e l y e k b ő l a gazdag legcsokapillaris haló* vétel a l k a l m á v a l . z a t fejlődik. A légcsőkapillárisokat hajszál* erek h á l ó z a t a követi s így a gázcsere ezen a j ó l átszellőztetett fölületen történik meg. A z átszellőztetést az teszi lehetővé, h o g y a t ü d ő s í p o c s k á k nem v é g z ő d n e k v a k o n , hanem a t ü d ő k ü l s ő szélére terelődve egyenest a kilégző bronchusok széles á g a i b a s z á j a d z n a k . A levegőt ebben a circu* lációs rendszerben egyrészt a t ü d ő s í p o c s k á k űzik t o v á b b , o l y k é p e n , h o g y izmos faluk g y ű r ű s ö s s z e h ú z ó d á s s a l ( t ü d ő p e r i s t a l t i k a 1) e l ő r e n y o m j a a levegőt ( i l y e n a földi giliszta m o z g á s a is), másfelől és k ü l ö n l e g e s e n s z o l g á l j á k ezt a m o z g á s t az antagonisztikusan, e g y m á s t kiegészítőlég m ű k ö d ő l é g z s á k o k , melyek szere* péről a l á b b b ő v e b b e n s z ó l u n k . A t ü d ő előtt, a test mellső felében is fejlődik h á r o m p á r l é g z s á k ú. m . : a mellkasi (s. thoracalis anterior), a n y a k i (s. cervicalis) és a kúlcscsonttáji (s. clavicularis) h ó l y a g o k . Ezek a kilégzést s z o l g á l j á k s eltérően a b e l é g z ő z s á k o k t ó l n e m a t ö r z s b r o n c h u s kinövései, hanem a kilégző b r o n c h u s o k közvetlen kitürem* kedései.
A t ü d ő z s á k o k m ű k ö d é s é t záró*nyitó berendezés ( k a p u ) teszi lehetővé, m e l y a z s á k o k bejáratán b i l l e n t y ű k b ő l és záró k ö r i z m o k b ó l a l a k u l k i . A m a d á r t ü d e j e B r a n d e s 1 vizsgálatai szerint k ö v e t k e z ő k é p p e n m ű k ö d i k . A t ü d ő hátoldali része a belégzési, a hasi fele a kilégzést s z o l g á l j a s a kettő között az összeköttetést a légcsőkapillárisok végzik. A f ő b r o n c h u s eleje a kilég* zésre m ó d o s u l t , a hátsórésze pedig a tisztán belégző terület. A friss l e v e g ő a t ö r z s b r o n c h u s o k b ó l egyenesen mehet a dorsalis bronchusokba, innen a t ü d ő * s í p o c s k á k o n át a l é g k a p i l l á r i s o k b a , 2 folytatólag pedig a ventrális bronchusokba, h o g y k i h a s z n á l v a megint a f ő b r o n c h u s elejére térjen vissza. N y o m u l h a t azonban a friss levegő tartalékolás végett egyenesen a b e l é g z ő z a c s k ó k b a is ( p l . m i k o r a m a d á r fölszállni k é s z ü l ) , de akkor i n n e n a t ü d ő gázcserés területére: a lég* k a p i l l á r i s o k b a n e m a f ő b r o n c h u s útján j u t el, hanem annak megkerülésével saját b r o n c h u s o k o n , az úgynevezett zsákhörgőkön: saccobronchusokon át. E h h e z a »belsőlélegzet* vételhez« m i n d i g m u n k á b a lépnek a m e l l s ő k i l é g z ő z s á k o k is. Ezek ugyanis k i t á g u l n a k s i l y e n k o r szívást gyakorolnak a b e l é g z ő z s á k o k r a , ieí>tíbufun\ ' -.nspiraforiui . m e l y e k b ő l a tiszta levegő a saját b r o n c h u s o k o n át a t ü d ő s í p o c s k á k felé, általán a belégző terű* létre áramlik. H a viszont a kilégző zacskók teltek és a b e l é g z ő k üresek s az u t ó b b i a k kezdenek tágulni, az előbbiek pedig ö s s z e h ú z ó d n i , a k k o r meg v i s s z a s z í v j á k a félig elhasznált levegőt a b e l é g z ő területre, megint a l é g k a p i l l á r i s o k o n át. E z a játék, ez a váltás m i n d a d d i g ismétlődhetik, a m í g csak v a n o x y g é n a l e v e g ő b e n . H a v é g ü l a b e l é g z ő z a c s k ó k k a p u i b e c s u k ó d n a k és a k i * l é g z ő z a c s k ó k ö s s z e n y o m ó d n a k , a k k o r az elhasz* nált levegő a gégén át a szabadba tódul. A m i n t látjuk, ezen » b e l s ő l é g z é s « , ahogy leghelyesebben A m a d á r t ü d ő a l k a t a és m ű k ö d é s e v á z l a t o s a n , n e v e z h e t n é m : váltólégzés a l k a l m á v a l a főbron* f . g 1 * * g j j f A ' ü £ j Í e p o n t o z v a chus teljesen k i v a n iktatva a l e v e g ő útjából. E z t (Rajz a szerző sajátja.) k
é
r
z
a
k
v á
ő
egyfelől a f ő b r o n c h u s és függelékei k ö z ö t t beállít* h a t ó n y o m á s k ü l ö n b s é g , másfelől pedig a l é g z s á k o k záró berendezése teszi lehetővé. H a a f ő b r o n c h u s b a n a n y o m á s m a x i m á l i s (s egyúttal a z s á k o k b a n n y o m á s c s ö k * kenés v a n ) , a z s á k o k nyitott k a p u i n át egyszerre áramlik be tiszta levegő a b e l é g z ő z s á k o k b a és elhasznált levegő a t ü d ő b ő l a mellső z s á k o k b a ; ha a n y o m á s a t ö r z s b r o n c h u s b a n és a b e l é g z ő z s á k o k b a n m a x i m á l i s és ezek f ő k a p u i k a t lezárják, a k k o r a l e v e g ő a saccobronchusokon át a k i l é g z ő z s á k o k felé megy, fordítva, vagyis ha a bronchiális n y o m á s * m a x i m u m h o z a k i l é g z ő z s á k o k n y o m á s » m a x i m u m a csatlakozik, akkor a levegő a saccobronchusokon át a b e l é g z ő z s á k o k b a megy vissza; végezetül, ha m e g s z ű n t a n y o m á s a t ö r z s b r o n c h u s b a n , és a k i l é g z ő * z s á k o k o n vagy általán a kilégző területen v a n n y o m á s m a x i m u m , a k k o r az elhasz* nált levegő a t ü d ő t elhagyhatja. A m a d á r t ü d e j é n e k ez a c s o d á s berendezése s a váltólégzés lehetősége sok m i n d e n dolgot megértet velünk. Megérteti azt, h o g y b ú v á r m a d a r a i n k h o g y a n bírják k i , néha m é g n e g y e d ó r á i g is a v í z alatt: l e b u k á s előtt fölfújják h á t s ó p á r B r a n d e s , G u s t a v : D e r W e g d e r A t e m l u f t i n d e r V o g e l l u n g e . N a t u r f o r s c h e r . I. 1924, 205—208. l a p . A t ü d ő s í p o k a t ö r z s b r o n c h u s o k b ó l egyenes ú t o n is k a p h a t n a k a p r ó h ö r g ő k ö n át l e v e g ő t ; ezek a k i s b r o n c h u s o k a dorsobronchusok közé vannak elszórva. 1 2
légzacskóikat tiszta levegővel, a tüdőtestben csak egyszer használt levegőt pedig e l ő n y o m j á k a k i l é g z ő z a c s k ó k b a és lebukás után megkezdik a belső lélegzet* vételezést: a t ü d ő n e k váltó át* meg átszellőztetését. U g y a n e z e n az alapon meg* érthetjük azt is, miért nem tudjuk megfojtani a n y a k á n szorított madarat, vagy miért marad életben az a m a d á r , melynek orrán át csepeg a vére és így légútja b i z o n y á r a v a l a h o l eldugult. Megérthetjük azt, h o g y miképen tud röptében feszült, tehát térfogatában nem igen tágítható mellkassal is lélekzeni a m a d á r és nem csoda előttünk az sem, h o g y egyes madaraink mért lélekzenek o l y ritkán, hogy a pelikán p l . miért vesz percenként csak n é g y lélekzetet, a k o n d o r k e s e l y ű pedig csak hatot. M i n d e z e k b ő l fönti tételeink közül a 3. érdekében általán világossá vált, h o g y a m a d á r t ü d ő az ő cirkulációs vagy o r g o n a r e n d s z e r ű alkatával a legnagyobb hatásfokkal s a legkisebb üzemveszteséggel dolgozik, mert először friss levegővel a szabad levegőn m i n d i g teljesen átszellőztethető, m á s o d s z o r pedig váltóberen* dezésével szükség esetén a levegő o x y g é n t a r t a l m á t csaknem 100°/o*ig k i tudja használni, az emlősök odvas r e n d s z e r ű : residuális tüdeje pedig sem erre, sem arra nem alkalmas. 4. D e a föntiek azt a tapasztalati v a l ó s á g o t is megértetik velünk, hogy a m a d á r t ü d ő aránylag miért kisebb, mint az e m l ő s t ü d ő . A m a d á r a nagy tüdő* felületet a j ó átszellőzéssel p ó t o l j a és így energiaszükségleteinek ezt a leglénye* gesebb forrását se kellett nagyra nevelni, tehát a ránézve káros testsúlygyara* p o d á s t ó l e téren is m e g ó v t a magát. Fontos d o l o g végezetül az élőlényekre, mint fent mondtuk, a már készen álló energiakészlettel v a l ó helyes g a z d á l k o d á s is, valamint az is, hogy az élet gyors ütemében nehogy túlsók energia h a l m o z ó d j é k föl. A z a kérdés tehát, mely állat szabadul meg e g y s z e r ű b b eszközökkel hőfölöslegeitől és viszont mely állat ó v j a meg tökéletesebben a szükséges h ő t : a m a d á r * e vagy az e m l ő s ? A z emlősállat a h ő s z a b á l y o z á s érdekében, k ü l ö n ö s e n pedig a hőfölöslegtől v a l ó m e g s z a b a d u l á s végett k ü l ö n szerveket: az izzadságmirigyeket fejleszti. Ezek pedig föltétlenül tehertételt jelentenek a szervezet számára. A z izzadságmirigyek m ű k ö d é s é r e a lehetőség a b b ó l a d ó d i k , h o g y az emlősállat az ü z e m n e k ehhez a részéhez is b ő v e n vehet föl vizet, mert a szilárd alapzaton v a l ó j á r á s a k ö z b e n nem sokat számít ezzel a vízzel v a l ó megterhelése. A m a d á r n a k azonban lehe* tőleg keveset k e l l innia, nehogy a víztől is fölöslegesen terhelődjék a teste. í g y tehát valamelyes i z z a d s á g m i r i g y e k n e k üzembentartása nehéz feladat v o l n a szá* m á r a . Erre nincs is szüksége, mert a madarat tüdeje mentesítette az izzadság* mirigyektől, illetve azok szükségétől. A légzacskók ugyanis, melyek a m a d á r n a k csaknem egész törzsét kipárnázzák, arra is j ó k , h o g y — k ü l ö n ö s e n repülés köz* ben — hűtsék az i l y e n k o r erőteljesen hőtermelő m a d á r szervezetét. A túlságos melegben pedig repülő m u n k á r a rendszerint képtelen a m a d á r , l e g i n k á b b ár* n y é k b a h ú z ó d i k és nyitott szájjal erős lihegés k ö z b e n , megint csak tüdeje segítségével, hűti magát. A h ő f ö l ö s l e g elillanásától — amint tudjuk — m a d á r is, emlős is epider* malis kinövésekkel, az egyik szőrrel, a m á s i k tollal védi magát. A z a kérdés, m e l y i k szolgáltat tökéletesebb v é d ő b u n d á t , a toll*e, avagy a s z ő r ? A b u n d a egyrészt v a s t a g s á g á v a l , másrészt pedig szerkezetéből s z á r m a z ó , lehetőleg zártan levegős voltával véd. V é d tehát a rossz hővezető szarúanyag, a rossz hővezető l e v e g ő aszerint, hogy mennyire van ez a b u n d á b a bezárva, vagyis m i l y nehezen cserélhető k i . M i v e l a szőr is, a t o l l is egyaránt sejtes s z a r ú a n y a g b ó l áll, a kérdés eldöntésénél az anyag m i n é m ű s é g e nem játszik szerepet, hanem a v é d ő a n y a g
azonos m e n n y i s é g e mellett l é n y e g é b e n a struktúra a fontos. V a g y i s végelems zésben a kérdést így fogalmazhatjuk: azonos m e n n y i s é g ű s z a r ú a n y a g esetében v á j j o n a szőr vagy t o l l képes-e j o b b h ő i z o l á l ó réteget teremteni? A kérdésre igen egyszerűen és v i l á g o s a n v á l a s z o l h a t u n k . A s z ő r ö k szálas k é p z ő d m é n y e k , melyek k ö z ö t t a fölületre egyenes, vagy h u l l á m o s a n h a j l a d o z ó légutak vezetnek k i , ezeken át pedig a l e v e g ő k ö n n y e b b e n cserélhető k i , m i n t a t o l l a k o n , mert a tollak sajátos szerkezetükkel, a pehelytollak k ü l ö n ö s e n a pelyhes*bolyhos v o l t u k k a l a levegőt o l y a n ú t v e s z t ő : labyrinthusrendszerbe zárják, melyen át az igazán nehezen cserélődik k i a k ü l s ő h i d e g levegővel. H o g y a tollazat m e k k o r a b i z t o n s á g g a l zárja a levegőt m a g á b a , m i sem b i z o n y í t j a éke* sebben, mint az, h o g y a v i z i m a d a r a k n a k m é l y e n a víz alá merült hasi tollai k ö z ü l a víz a levegőt k ü l ö n n y o m á s s a l se űzi k i . A z is fontos, h o g y a m a d á r tollazatát száraz, az emlősét pedig nedves l e v e g ő tölti k i . A l e v e g ő hőszigetelő j e l e n t ő s é g e a m a d á r b a n nemcsak a tollak útján érvé* nyesül, hanem a t ü d ő l é g h ó l y a g j a i útján is. Télen, m i k o r a m a d á r f ö l b o r z o l j a a testét, h o g y tollruháját m e g v a s t a g í t s a , l é g h ó l y a g j a i t e l ő b b m i n d i g l e v e g ő v e l tölti föl s így törzsének belső h ő t e r m e l ő területei és b ő r e k ö z é k ö n n y ű , rossz h ő v e z e t ő réteget iktat oda, ahova az e m l ő s u g y a n a z o n célra zsírt raktároz. A m a d á r tolla azonban nemcsak j o b b h ő i z o l á l ó k é p e s s é g é v e l s z á r n y a l j a túl az emlős szőrét, hanem k ü l ö n ö s e n fölötte áll mechanikai jelentőségével. A s z ő r is v é d e r ő m ű v i h a t á s o k t ó l , de sohasem o l y nagy mértékben, m i n t a t o l l . A r r a pedig egyáltalán nem alkalmas, h o g y a h e l y v á l t o z t a t á s b a n szerepet v á l l a l j o n . A m a d á r azonban m a d á r r á , a l e v e g ő irigyelt u r á v á , t ü d e j e után tolla révén vált. A tollat nemcsak elsőrendű h ő s z i g e t e l ő v é , hanem e r ő m ű v i h a t á s o k felfogására és g y a k o r l á s á r a is k i v á l ó a n képesíti k ö z i s m e r t szerkezete. B) V é g e z e t ü l a m a d á r szervezetének a kis méretben rejlő felsőbbségével kapcsolatban m é g egy sajátlagos jelenségre szeretnék rámutatni, ami a l á b a k vizsgálatából adódott. A test s z ü k s é g s z e r ű k i c s i n y méretében a l á b a k is részt vesznek. T o l l a k k a l azonban nincsenek f ö d v e , mert a k k o r a h e l y v á l t o z t a t á s b a n gátoltatnának. í g y , ha vérrel b ő s é g e s e n el v o l n á n a k látva, az állatra azt a veszedelmet jelentenék, h o g y a l á b a k a h ő e l i l l a n á s n a k á l l a n d ó nyitott k a p u i v o l n á n a k . A m a d á r l á b azonban kevéssé véreres, de egyúttal a k ö r n y e z e t h ő i n g a d o z á s a i n a k erősen alá* vetett h ü l l ő l á b 1 . T e h á t nemcsak a pikkelyes v o l t á b a n n y i l a t k o z ó a n a t ó m i a i alkat, hanem élettani viselkedése is élesen elárulja a m a d á r h o n n a n v a l ó s á g á t , szár* mázasát.
S ezzel általán is m o n d h a t j u k , h o g y m i n d a z o k a t a k ü l ö n b s é g e k e t , melyeket e részen e m l ő s és m a d á r k ö z ö t t f ö l h o z h a t u n k , lényegében a s z á r m a z á s magya* rázza meg. A m a d á r n a k , m i n t g y í k a l k a t ú ; sauropsida l é n y n e k m á r g y í k k o r á b a n v o l t a k t ü d ő l é g z a c s k ó i s tolla egyenest az eleve mechanikai szerepre rendelt és eleve lapos p i k k e l y e k b ő l származott, holott az e m l ő s az ő k ö z e l e b b i kétéltű őseitől mirigyes és hengerded érzősörtékkel ellátott bőrt ö r ö k ö l t s így ma is csakis hengerded szőröket és i z z a d s á g m i r i g y e s bőrt fejthet k i .
* 1
Lásd Gelei J.:
*
*
K i s e b b o r n i t h o l o g i a i t a p a s z t a l a t o k Szeged k ö r n y é k é n . A T e r m é s z e t . 1929.
13—14. sz.
Egybefoglalva mindent, a k ö v e t k e z ő k e t m o n d h a t j u k : A m a d á r r a a levegő a h e l y v á l t o z t a t á s b a n nagy nehézséget jelentett: ritkaságával, kis ellenállóképes* ségével, mert arra késztette, h o g y s z á r n y á b a n nagy helyváltoztató felületet te* remtsen és a fölület üzembentartására a s z á r n y a k m o z g a t á s a k o r nagy erőt fejtsen k i . A m a d á r ezt a feladatot g y ő z e d e l m e s e n oldotta meg, mert nemcsak igazodott ehhez a kényszerű szükséglethez, hanem a levegőt céljaira tüdeje és tollazata révén teljesen i g á b a is hajtotta. T ü d e j e segítségével egész testét át* meg átjártatja levegővel, csontjait, bőre alját pneumatizálja, h o g y relatív fajsúlyát tetszésszerint csökkentse és absolut teherbíró készségét ugyancsak tetszése szerint növelje. U g y a n a z t a levegőt pedig bent a testében a s z ü k s é g szerint h o l hűtésre, h o l hőszigetelésre használja. A m o n d o t t a k k a l m é g nem merítettük k i teljesen a m a d á r szervezetének felsőbbségét. A m a d á r ugyanis m o z g á s k é s z s é g é v e l , szemének élességével és kis* agyvelejének alkatával szintén az e m l ő s ö k fölé emelkedik. A z azonban a j ö v ő feladatai k ö z z é tartozik, hogy ezen a téren a részleteket kiderítse és beszédes m a g y a r á z a t o k k a l szolgáljon.
DIE V O R Z Ü G E DES V O G E L * ORGANISMUS V o n Dr. JOSEF
GELEI
E
s W I R D zwischen den beiden W a r m * blütern.námlich V o g e l u n d S á u g e t i e r * organismus, die Parallelé gezogen. Z u m Fluge w i r d ein bedeutend grösserer Kraft* aufwand benötigt als z u m G e h e n am B o d e n , daher bedingt der F l u g nebst einem relatív kleinen K ö r p e r g e w i c h t schnelle u n d ausgiebige Energieproduk* tion. D i e Energieproduktion beansprucht v o r allém v i e l u n d leicht erreichbares O x i g é n u n d mit A n w e n d u n g der m i n i * malen A n s t r e n g u n g die weitgehendste Sparsamkeit mit der aktivierten Energie. D i e V o g e l l u n g e w i r d nach den U n t e r * suchungen v o n Brandes d u r c h ihren Orgel*typus, welcher die L u f t z i r k u l a t i o n ermöglicht, bei kleiner K a p a z i t á t u n d Masse zu einer H ö c h s t l e i s t u n g befáhigt, welcher die S á u g e r l u n g e mit ihrem A l v e o l a r t y p u s als Residuallunge, grossem K ö r p e r u m f a n g u n d Masse u n d infolge der u n v o l l k o m m e n e n D u r c h l ü f t u n g auf* fallend nachsteht. Bezüglich des W á r m e h a u s h a l t s sind F é d e r u n d H a a r als Hornsubstanz ganz gleichwertig. E i n Unterschied w i r d da* her bei sonst gleichen Bedingungen bloss
durch die Struktur u n d die dadurch in das K l e i d eingesschlossene Luft hervor* gerufen. Das H a a r k l e i d ist i n B e z ú g auf die eingeschlossene Luft als ein W a b e n * system anzusehen, i n welchem die Luft leicht z u m Austausch k o m m e n kann. Das Federkleid stellt dagegen ein Laby* rinthsystem dar, welches die Luft fest i n das K l e i d einschliesst u n d hiedurch das A b l e i t e n der W á r m e verhindert. W i c h t i g ist bei diesem P u n k t noch, dass beim V o g e l die Regulation der Tempera* t u r e r h ö h u n g ohne besondere Organe, durch V e r m i t t l u n g der Lunge ( A b k ü h * l u n g durch die L u n g e n s á c k e ) ermöglicht w i r d , wogegen das Sáugetier hiezu be* sondere Organe, die Schweissdrüsen, gebraucht, die eine weitere Belastung für den Organismus bedeuten. Es gehört mit z u m geringen Körper* gewicht, dass der V o g e l z u m G e h e n am B o d e n seine kleinen F ü s s e verwendet. Dieselben dürften w o h l mit Federn nicht bedeckt sein, da solche die Diensttaug* lichkeit des Organs sehr nachteilig be* einflussen w u r d e n . D e r Vogelfuss ist daher nicht nur morphologisch, sondern, wie die Untersuchungen des Verfassers bewiesen habén, auch physiologisch ein Kaltblüterfuss geblieben u n d ertrágt ohne Einschrankung der Funktionsfáhigkeit auch grosse Senkungen der Temperatur.
