Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor – Dr. Pataki László
Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó
1. Kockázat és kockázatvállalás A kockázatok a vállalkozások életében mindig jelen voltak, de napjainkban a globalizáció, az információk gyors áramlása miatt a cégek kockázati kitettsége összetettebbé vált. A vállalkozási környezet változékonysága megköveteli a vállalatvezetéstıl, hogy a lehetséges kockázatokat felmérje, ezeket folyamatosan kövesse, és kockázatkezelési megoldásokat, forgatókönyveket építsen be az üzleti tervbe. Az elmúlt hetek során egyre mélyülı pénzügyi-gazdasági válság a vállalkozások, ezen belül az agrárvállalkozások kockázatait is jelentısen megnövelte. A következıkben a gazdasági kockázatok néhány típusával, kiemelten az árfolyamkockázattal és a kamatláb-kockázattal kívánunk foglalkozni. Ismertetjük, hogyan lehet figyelembe venni az üzleti tervezés során ezen kockázatokat, illetve milyen lehetıségek kínálkoznak ezen kockázatok kezelésére, hatásaik csökkentésére. A cikk keretében csupán a kockázatelemzés egyik legegyszerőbb módszerét, az érzékenység-vizsgálatot mutatjuk be bıvebben. A téma aktualitását az adja, hogy számos hazai vállalkozás forinthiteleinek terhei ugranak meg jelentısen a jegybanki alapkamat októberi drasztikus emelése (11,5%-ra), valamint a forintárfolyam tartósnak tőnı gyengülése miatt. Ez utóbbi probléma a devizában eladósodott vállalkozásokat érinti. A kockázat annak a bizonytalansága, hogy a vállalat terveiben – például az üzleti tervében – megfogalmazott jövıbeli elvárások és a tényleges teljesítmény eltérnek egymástól. A kockázat nem feltétlenül negatív eseményt jelent, fogalmába beleértendı a pozitív eltérés lehetısége is. Fontos megemlíteni, hogy mivel az üzleti terv sok, a jövıre vonatkozó információra, feltételezésre támaszkodik, ezért óhatatlanul hordoz magában bizonytalanságot. Bizonytalanság nélkül nincs kockázat. Sokszor a kockázatot úgy különböztetik meg a bizonytalanságtól, hogy a kockázatot számszerősítik, az elvárt és tényleges teljesítmény értékének lehetséges eltéréséhez értéket rendelnek, az eltérés bekövetkezési valószínőségének megadása mellett. A kockázat ebben az értelemben a teljesítményérték valamely valószínőséggel bekövetkezı változékonysága. A vizsgált teljesítményérték lehet például az eredmény, vagy a nettó cash flow (a vállalkozáshoz beáramló, illetve az onnan kiáramló pénz egyenlege). A kockázatkezelésnek nem célja a kockázatok minimalizálása, sokkal inkább, hogy a kockázatok vállalását tudatos, jól megfontolt választássá tegye. A továbbiakban a kockázatok hatásának mérésére vonatkozóan mutatunk be néhány modellszámítást, illetve a kockázatkezelés néhány elemét értékeljük.
2. A kockázatok számszerősítése A kockázatkezelést egyértelmően az üzleti tervezés folyamatához kapcsoljuk, annak is döntıen a pénzügyi tervezés részéhez. Az üzleti terv készítésekor a vállalkozás jellemzıibıl, mőködésének, tevékenységének összefüggéseibıl kiindulva, megtervezik a gazdálkodás egészét, reálisan elırevetíthetı pénzügyi folyamatát. A pénzügyi terv számszerősített módon próbálja meg a jövı elvárásait megfogalmazni. Az üzleti terv által átfogott idıtartamhoz igazodóan kell a kockázatokat számszerősíteni, az üzleti terv struktúrájának megfelelı idıszaki részletezettséggel. A kockázat mértékét az általa okozott, becsült eredménytıl való eltérés (hatás) és az azt elıidézı esemény bekövetkezési valószínőségének szorzataként értelmezzük. A számszerősítést a bizonytalansági tényezıknek a vállalat eredményességét mérı legfontosabb mutatóira, például az adózott eredményre gyakorolt várható hatása alapján érdemes elvégezni. A kockázat hatásának becslése után a bekövetkezési valószínőség meghatározása következik. A feladat egyáltalán nem egyszerő. Bizonyos esetekben a szubjektív becslés módszerét alkalmazzuk, máskor matematikai modellek alkalmazására kerül sor. A kockázatok felsorolása, az egyes kockázatok bekövetkezési valószínőségének számszerősítése után az üzleti tervre gyakorolt hatás meghatározása történik meg. Az adott kockázat értéke, a menedzsment által meghatározott kockázatvállalási szinthez való viszonya alapján akcióterveket kell készíteni a felelıs és a határidı egyértelmő megjelölésével. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a javasolt kockázatkezelési intézkedés költsége és a kockázat értéke összhangban legyen egymással. A kockázatkezelés elızıekben ismertetett folyamatának szorosan kell kapcsolódnia az üzleti tervezéshez. A kockázatfelmérés ütemezése is célszerően negyedéves ütemezéső. A negyedéves periódusokban végzett kockázatkezelési folyamat lehetıvé teszi a kockázati kitettség változásának nyomon követését, a trendek figyelését. A negyedéves ütemezésen túl azonban a folyamatnak rendelkeznie kell a kockázatok korai elırejelzésének képességével is.
3. Példaszámítások a kockázati tényezık hatásáról Azokat a kockázati tényezıket kell azonosítani és bevonni a számításokba, amelyek a vizsgálandó teljesítményváltozóra számottevı hatást gyakorolnak. A kockázati tényezık azonosításához fel kell tárni a kockázatok forrásait. Alábbi mintatáblázatunkban a kockázati tényezıket a kockázati források szerint csoportosítottuk, megmutatva a teljesítménytényezıkkel való kapcsolatukat.
Kockázati források és ezen belül a kockázati tényezık csoportosítása (független változók)
Teljesítményértékek (függı változók)
I. Külsı tényezık: Makroszintő szabályozási kockázatok: - adózási rendszer megváltozása - infláció alakulása - árfolyamváltozás - környezetvédelmi elıírások változása - jogi, kereskedelmi szabályozások megváltozása Piaci kockázatok: - a piac globális mozgása - a piac szezonális mozgása - a piaci verseny jellege - versenytársak tevékenysége - az értékesíthetı mennyiségre vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága - az értékesítési árra vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága
Eredmény, nettó cash flow
Értékesítési volumen, eredmény, nettó cash flow
Pénzügyi kockázatok: pénzügyi források hozzáférhetıségének biztosítása - a finanszírozás optimális szerkezetének meghatározhatósága - kamatlábak változása
Likviditás, pénzügyi mőveletek eredménye
Gazdaságon kívüli kockázatok: - természeti katasztrófák - divat, kereslet változása
Termelıkapacitások, értékesítési volumen
II. Belsı tényezık: Emberi erıforrás kockázatai: - költségtöbblet nem megfelelı együttmőködés miatt - reputációs kockázat - menedzsment kockázat
Költségek, értékesítési volumen, eredmény
Mőszaki, technológiai kockázat: - a technológia standardizáltsága - a technológia megbízhatósága - új technológia fejlesztésének bizonytalanságai - mőszaki fejlıdés üteme
Költségek, árbevétel, nettó cah flow
A kockázati tényezık azonosítása után sor kerülhet a hatásuk számszerősítésére. A legegyszerőbb elemzési módszer az érzékenységvizsgálat. Gyakran alkalmazott módszer annak ellenére, hogy a kockázati változó (független változók) egyes értékeinek bekövetkezési valószínőségének alakulását figyelmen kívül hagyja. Segítségével azonban jól modellezhetık a kockázati tényezık és a teljesítményváltozók közötti kapcsolatok, kiszőrhetık a legnagyobb hatású kockázati változók. Az érzékenységvizsgálat lépései a következık: 1. Meg kell adni a kockázati változók lehetséges értékeit. Például az értékesítési forgalom a becsülthöz képest alakulhat 10%-kal alacsonyabb és 5%-kal magasabb szinten. 2. A kockázati változók különbözı értékei mellett a teljesítményváltozó értékeinek kiszámítása. 3. A kapott értékek elemzése. Példa egy induló vállalkozás eredménykockázatára Az érzékenységi vizsgálatot egy induló beruházás eredménytervén és cash flow-kimutatásán keresztül mutatjuk be. A beruházás 2008-ban indul, és 2010-re valósul meg. 2010-ben elkezdıdik a termelés és értékesítés. A következı táblázatok az alapfeltételezés szerinti értékekkel számolnak. A beruházás indításától 2015-ig követjük teljesítményváltozónként az eredményt, illetve a pénzeszközök változását. A táblázatokból természetesen további információk is kiolvashatók, mint például a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló eredmény+értékcsökkenési leírás összege.
Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Értékesítés nettó árbevétele ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebbıl: visszaírt értékvesztés Anyagjellegő ráfordítások ebbıl: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebbıl: értékvesztés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
424 700 424 700 0 0 0 0 110 000 0 0 0 0 0 80 000 40 000 10 000 0
849 400 849 400 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0 0 170 000 80 000 20 000 0
862 141 862 141 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0 0 170 000 80 000 20 000 0
875 073 875 073 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0 0 170 000 80 000 20 000 0
888 199 888 199 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0 0 170 000 80 000 20 000 0
901 522 901 522 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0 0 170 000 80 000 20 000 0
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
0
0
184 700
279 400
292 141
305 073
318 199
331 522
Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye
0 24 000 -24 000
0 61 500 -61 500
0 73 125 -73 125
0 67 500 -67 500
0 60 000 -60 000
0 52 500 -52 500
0 45 000 -45 000
0 37 500 -37 500
Szokásos vállalkozási eredmény
-24 000
-61 500
111 575
211 900
232 141
252 573
273 199
294 022
Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény
0 0 0
0 0 0
7 600 0 7 600
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
Adózás elıtti eredmény
-24 000
-61 500
119 175
227 100
247 341
267 773
288 399
309 222
0
0
18 340
37 000
49 468
53 555
57 680
61 844
-24 000
-61 500
100 835
190 100
197 873
214 218
230 719
247 378
0
0
0
0
0
0
0
0
Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék részesedésre
igénybevétele
osztalékra,
Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
0
0
0
0
0
0
0
0
Mérleg szerinti eredmény
-24 000
-61 500
100 835
190 100
197 873
214 218
230 719
247 378
Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás
-24 000 0
-61 500 0
100 835 40 000
190 100 80 000
197 873 80 000
214 218 80 000
230 719 80 000
247 378 80 000
Törlesztésre rendelkezésre álló források összesen
-24 000
-61 500
140 835
270 100
277 873
294 218
310 719
327 378
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás elıtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± 9. Vevıkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök változása ± (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (14– 16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék + III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás (17–24. sorok)
2008
2015
8 000
-28 500
135 735
340 100
172 465
269 626
305 319
325 878
-24 000 0
-61 500 0
119 175 40 000
227 100 80 000
247 341 80 000
267 773 80 000
288 399 80 000
309 222 80 000
32 000
33 000
5 000
70 000
-105 408
-24 592
-5 000
0
0
0 0 0
0 0 -10 100
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 -400
0 0 -1 500
0
0
-18 340
-37 000 0
-49 468 0
-53 555 0
-57 680 0
-61 844 0
-559 500
-1 018 000
-472 500
0
0
0
0
0
559 500
1 018 000
472 500
394 500
721 000
272 000
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
17. Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele
+ + +
20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése stb. 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás (tıkeleszállítás) 23. Kötvény-visszafizetés 24. Hiteltörlesztés, -visszafizetés
+
25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
-
26. Véglegesen átadott pénzeszköz
-
27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása
±
Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.)
394 500
721 000
+ -
-157 000
-325 500
334 500
-62 500
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-64 765
215 100
47 465
144 626
180 319
200 878
Az eredménykategóriák és a cash flow alakulásának árbevételre vonatkoztatott érzékenységét vizsgáljuk a további táblázatok segítségével. Feltételezzük azt, hogy az árbevétel 10%-kal elmarad az elıbbiekben feltételezettektıl. Az eredményeket az alábbi táblázatokból olvashatjuk le. Az árbevétel változásának ellenére feltételezésünk szerint nem változnak a költségek. A kimutatásokban a már az elızıekben is szürke háttérrel jelzett sorok mutatnak más értékeket. Így nyomon követhetıek az árbevétel csökkenésének eredménykategóriákra és cash dlow tételekre gyakorolt hatásai:
Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS Értékesítés nettó árbevétele ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebbıl: visszaírt értékvesztés Anyagjellegő ráfordítások ebbıl: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebbıl: értékvesztés
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2010 382 230 382 230 0 0 0 0 110 000 0 0 0 0
2011 764 460 764 460 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0
2014 799 379 799 379 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0
2015 811 370 811 370 0 0 0 0 300 000 0 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 0
0 0 0 0
80 000 40 000 10 000 0
170 000 80 000 20 000 0
170 000 170 000 80 000 80 000 20 000 20 000 0 0
170 000 80 000 20 000 0
170 000 80 000 20 000 0
0
0
142 230
194 460
205 927 217 566
229 379
241 370
Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye
0 24 000 -24 000
0 61 500 -61 500
0 73 125 -73 125
0 67 500 -67 500
0 60 000 -60 000
0 52 500 -52 500
0 45 000 -45 000
0 37 500 -37 500
Szokásos vállalkozási eredmény
-24 000
-61 500
69 105
126 960
145 927 165 066
184 379
203 870
Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény
0 0 0
0 0 0
7 600 0 7 600
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
15 200 0 15 200
Adózás elıtti eredmény
-24 000
-61 500
76 705
142 160
161 127 180 266
199 579
219 070
0
0
18 340
37 000
36 053
39 916
43 814
-24 000
-61 500
58 365
105 160
128 902 144 213
159 663
175 256
0
0
0
0
0
0
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék
igénybevétele
osztalékra,
2008
2009
2012 2013 775 927 787 566 775 927 787 566 0 0 0 0 0 0 0 0 300 000 300 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0
15 200 0 15 200
32 225
0
0
részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
0
0
0
0
Mérleg szerinti eredmény
-24 000
-61 500
58 365
Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás Törlesztésre rendelkezésre összesen
-24 000 0
-61 500 0
-24 000
-61 500
álló
források
0
0
0
0
105 160
128 902 144 213
159 663
175 256
58 365 40 000
105 160 80 000
128 902 144 213 80 000 80 000
159 663 80 000
175 256 80 000
98 365
185 160
208 902 224 213
239 663
255 256
2011
2012
2013
2014
2015
Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, 1– 13. sorok) 1. Adózás elıtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± 9. Vevıkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök változása ± (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után)
2008
2009
2010
8 000
-28 500
93 265
255 160
103 494
199 621
234 263
253 756
-24 000 0
-61 500 0
76 705 40 000
142 160 80 000
161 127 80 000
180 266 80 000
199 579 80 000
219 070 80 000
32 000
33 000
5 000
70 000
-105 408
-24 592
-5 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0 -10 100
0 0
0 0
0 0
0 -400
0 -1 500
0
-18 340
-37 000
-32 225
-36 053
-39 916
-43 814
0
13. Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás (17–24. sorok) 17. Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, stb. 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás (tıkeleszállítás) 23. Kötvényvisszafizetés 24. Hiteltörlesztés, -visszafizetés 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-62 500
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-125 000
-107 235
130 160
-21 506
74 621
109 263
128 756
-
+ +
+ + +
-559 500
-1 018 000
-472 500
559 500
1 018 000
472 500
394 500
721 000
272 000
394 500
721 000
334 500
+ + ± -157 000
-325 500
Példa devizában felvett hitel adósságszolgálatára Másik példaként vizsgáljuk meg, miként alakul egy devizában felvett hitel adósságszolgálata a devizaárfolyam, illetve a kamatlábak változása esetén. A hitelek adósságszolgálatának fizetése történhet annuitásos alapon, azaz az adósságszolgálat nem változik periódusonként, amennyiben az adósságszolgálat összegét meghatározó paraméterek változatlanok. Az adósságszolgálat magában foglalja a tıketörlesztést, a kamatfizetést, és a futamidı alatt rendszeresen fizetendı jutalékok, díjak összegét. A ténylegesen a bankoknál kínált konstrukcióknál egyszerőbb feltételrendszerrel élünk a számításoknál. A hitel terhei közül most csak a kamattal számolunk. A modell alapparaméterei a következık: Alapadatok: Induló adósság (hitel) összege (Ft): Induló átváltási árfolyam (HUF/EUR): Induló kamatláb(%): Futamidı (év):
10 000 000 240 5 10
A fenti alapadatokból kiindulva az adósságszolgálat és a fennálló adósság a következıképpen alakulna évrıl évre, ha a feltételek nem változnának: Év: Adósságszolgálat (Ft): Tartozás év végén (Ft): Év: Adósságszolgálat (Ft): Tartozás év végén (Ft):
1. 1 295 045 9 204 955 6. 1 295 045 4 592 172
2. 1 295 045 8 370 157 7. 1 295 045 3 526 736
3. 1 295 045 7 493 620 8. 1 295 045 2 408 028
4. 1 295 045 6 573 256 9. 1 295 045 1 233 384
5. 1 295 045 5 606 874 10. 1 295 045 0
Az adósságszolgálat alakulása független attól, hogy a hitelt forintban vagy devizában – példánkban euróban – vették-e fel. Az éves (periódusonkénti) adósságszolgálat összegét a következı módon számítjuk:
1 1 C = D / − n r r (1 + r ) ahol D: a felvett hitel összege C: az éves adósságszolgálat r: a hitel kamatlába n: a hitel futamideje A továbbiakban az egyes paraméterek változtatásával vizsgáljuk a változásokat. A változó paraméterek természetesen az árfolyam és a hitelkamatláb. Elıször azt elemezzük, miként
változik az adósságszolgálat, ha a forint/euró árfolyam megváltozik. (Hasonlóság mutatkozna a számításokban más deviza esetén is.) Árfolyam változás éve: Árfolyam (HUF/EUR): 250 260 270 280 290 Árfolyam változás éve: Árfolyam (HUF/EUR): 250 260 270 280 290
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847 7.
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847 8.
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847 9.
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847 10.
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847
1 349 006 1 402 966 1 456 926 1 510 886 1 564 847
A táblázatban az egyes értékek azt mutatják, hogyha egy évben a futamidı alatt megváltoznának az árfolyamok, akkor a futamidı hátralevı éveiben miként alakulna az adósságszolgálat, feltételezve, hogy további árfolyamváltozás már nem következik be. Például, ha az ötödik év elején az euró árfolyama 260 HUF/EUR értékre emelkedik, és ilyen értéken is marad, akkor a továbbiakban az adósságszolgálat évi 1 402 966 forint lesz.
Ezek után elemezhetjük, miként alakul az adósságszolgálat, ha a kamat változik meg az egyes években. Eszerint: Kamatlábváltozás éve: Kamatláb (%): 6 7 8 9 Kamatlábváltozás éve: Kamatláb (%): 6 7 8 9
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1 353 333 1 412 836 1 473 526 1 535 375 7.
1 347 896 1 401 731 1 456 530 1 512 272 8.
1 342 369 1 390 465 1 439 317 1 488 911 9.
1 336 754 1 379 041 1 421 896 1 465 308 10.
1 331 051 1 367 464 1 404 277 1 441 484
1 325 261 1 355 738 1 386 472 1 417 459
1 319 386 1 343 868 1 368 491 1 393 253
1 313 427 1 331 860 1 350 347 1 368 888
1 307 387 1 319 721 1 332 054 1 344 388
A táblázatból az látható, hogy ha a kamatláb valamelyik év elején megnı, akkor a továbbiakban miként változik az adósságszolgálat a hátralévı idıszakra. Tehát amennyiben mondjuk a negyedik év elején a kamatláb 7%-ra nı és ez állandósul, akkor az adósságszolgálat éves összege ezután 1 390 465 forint lesz évrıl évre. Látszik, hogy minél
korábban történik a kamatláb változása, annál nagyobb mértékő az adósságszolgálat változása. A hitelfelvevıre nemcsak az árfolyamkockázat jelent veszélyt, hanem a változó kamatlábak is. Modellezhetı az is, hogy amennyiben az átmenetileg megerısödı devizaárfolyam visszaáll a korábbi alacsonyabb szintre, úgy az adósságszolgálat is visszatér a korábbi kisebb összegre. Ez azért van így, mivel a devizában számított törlesztési pálya nem változik az árfolyamváltozások miatt. Nem így a kamatláb változásakor. A megnövekvı kamatterhek miatt a tıketörlesztés lelassul, a fennálló tartozás lassabban csökken. A korábbi kamatlábemelkedés a késıbbi idıszakokra akkor is kedvezıtlen hatást gyakorol, ha átmenetinek bizonyul, és késıbb visszaáll az alacsonyabb kamatszint.
4. Kockázatkezelés A vállalat kockázatkezelési stratégiája rögzíti, hogy a vállalat az egyes kockázatokhoz miként áll hozzá, milyen cselekvési programokat kell elindítani. Az egyes kockázati csoportokhoz, kockázati szintekhez való viszony és egyben a cselekvés lehet a kockázat 1. elkerülése, 2. csökkentése, 3. elfogadása. A kockázat elkerülése abban az esetben követendı cselekvés, amikor a kockázat olyan mértékben befolyásolja valamelyik eredményváltozó értékét, hogy az veszélyeztethetné akár a cég fennmaradását, akár hosszú távú fejlıdését. Például a piacon egy, a cégnél jóval nagyobb, agresszív versenytárs megjelenésének eredményeként a vállalat árbevétele olyannyira csökkenhet, hogy inkább a piac elhagyása mellett dönt. Elképzelhetı más természető kockázat is, amit a cég nem vállalhat. Az irodaház, a raktárbázis leégése kis valószínőséggel bekövetkezı események, azonban ezek hatása katasztrofális lehet. Ezek ellen az események ellen védekezhet úgy a vállalat, hogy biztosítást köt. Ezzel egy külsı szervezetre, egy biztosítóra háríthatja a veszteséget. Számos kockázatot azonban a vállalatnak el kell fogadnia. Ezek a kockázatok hol a vártnál kissé kedvezıbben, hol kissé kedvezıtlenebbül alakítják életét. A teljes elfogadás és elutasítás között köztes út a kockázatok csökkentése. Ez megvalósulhat a kockázat megosztására irányuló szerzıdések megkötésével, mint például árfolyam-fedezeti ügyletek kötésével. Kockázatcsökkentés érhetı el mőszaki megoldások alkalmazásával, tartalékrendszerek, biztonsági ellenırzı rendszerek kiépítésével. A kockázatkezelés eszköze lehet egy kockázati mátrix. Ennek lehetséges beosztása alakítható a következı módon:
Hatás
Magas
Közepes
Alacsony Kicsi
Közepes
Nagy
A kockázati mátrix segítségével feltérképezhetık a vállalat kockázatai. Az egyes kategóriákhoz hozzárendelhetık a kockázatkezelési stratégia cselekvési programjai. Idırıl idıre összeállítva a mátrixot, nyomon követhetık az azonosított kockázatok kategóriák közötti mozgásai. A feltárt kockázatok mindegyike egyedi cselekvést kíván, így csak néhány olldát mutathatunk be a kockázatok kezelésére. Az elıbbi számításainkban utaltunk az árfolyam kockázatra. Egyszerő kockázatkezelési eljárás lehet az, hogy törekszünk arra, hogy a cég bevételei és kiadásai azonos pénznemben jelenjenek meg. Ha a vállalkozás bevételei mondjuk dollárban jelennének meg, kockázatot jelent euróban hitelt felvenni. Ugyanis a dollár – euró keresztárfolyam mozgás veszteségtényezı lehet. A bevételek és kiadások pénznemének összehangolása természetes fedezettséget jelent. Az emberi erıforrás hordozta kockázat megnyilvánulhat egy-egy rossz döntésben. Ennek elkerülésére szervezeti megoldás alkalmazható. Például bizonyos összeghatár feletti döntéseket csak több személy együttesen hozhat. Szervezeti megoldás önmagában a felelıségi körök pontos elhatárolása. A vállalkozások életét partnereik, azaz vevıik és szállítóik jelentısen befolyásolják. Ezért az egyes partnerekben rejlı kockázatok jelentısek lehetnek. A kockázat annál nagyobb minél inkább függ a cég egyik vagy másik partnertıl, meghatározóvá válik valamely vevıje vagy szállítója. Egy meghatározó vevı megrendelésének hirtelen visszaeseése, vagy késıi fizetése csıdbe döntheti a vállalkozást. A szállítói oldalról bekövetkezı hibás teljesítés meghiúsíthatja magának a cégünknek a teljesítését is. Ezért érdemes folyamatosan követni és minısíteni a kiemelt partnereket. A kedvezıtlen változásokra ezzel jobban fel lehet készülni, ki lehet védeni azokat. Törekedhet arra a cég, hogy több vevı közt ossza meg értékesítését. Ahogy állítottuk persze nem mindig cél a kockázat kiküszöbölése, azt a vállalkozás tudatosan felvállalhatja. Például termelhet a vállalkozás olyan terményt, amelynek nagy a piaci ármozgása. Nyilván kedvezı körülmények között ebbıl magasabb hasznot remélhet. Elképzelhetı azonban magasabb veszteség bekövetkezése is. A veszteségre szintén fel kell készülni, az nem veszélyeztetheti a cég életképességét. A tartalékok képzése megoldás az ilyen helyzetekre. Az ármozgások hatásának csillapítására bizonyos termékeknél megoldást jelenthetnek a tızsdei határidıs ügyletek. Ezekkel már a tényleges teljesítés elıtt több hónappal rögzíthetık az árak. Végül ne feledjük el a kockázatcsökkentés kézenfekvı módját, a biztosítások kötését. Ez a megoldás a kockázat áthárítását jelenti résben vagy egészben. Napjainkban a biztosítások széles köre áll rendelkezésre a különbözı nem kívánatos események hatásának csökkentésére.
