KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOKRA

18th „Building Services, Mechanical and Building Industry days” International Conference, 11-12 October 2012, Debrecen, Hungary

Paper code: Man-12-01

KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOKRA JENEI Tünde Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028. Debrecen, Ótemető u. 2-4. [email protected] Kulcsszavak: kockázat, kockázatkezelés, geotermikus beruházások Abstract: In this paper I review the method of the qualitative analysis of risk and the process and methods of risk management. I prepare a table which I analyze the effect on risk occurrence and the probability of occurrence of risk then I define an action sequence. I survey the theoretical basis of risk management and through the example of geothermal energy investment I show the practical steps of risk management.

1. Kockázat fogalma A kockázat fogalmát sokan, sokféleképpen értelmezték, illetve értelmezik a mai napig is. A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban felsorolok néhány kockázatértelmezést: az olyan kedvezőtlen eseményt, amely bekövetkezésének a valószínűsége objektíven meghatározható (Knight, 1921), egy lehetőséget, hogy egy gazdasági szereplő az általa kitűzött célt nem éri el (Chikán, 1970), azt a helyzetet, hogy egy döntéshozó csak részleges információkkal bír (Szentpéteri, 1980), egy nemkívánatos esemény bekövetkezése valószínűségének a mértékét (Bora, 1987), egy negatívan értékelt esemény következményeinek leírását (Kindler, 1987), a bizonytalanság negatív következményeit (Görög, 1993), a kockáztatás mértékét, amelyet bekövetkezés valószínűségének és az azzal összefüggő vesztesség, illetve nyereség szorzataként határoz meg (Beruházási kézikönyv, 1999), azt a helyeztet, amikor döntéshozó nem ismeri a döntések jövőbeni következményeit (Beruházási kézikönyv, 1999), olyan helyzetet, amelyben a döntést befolyásoló tényezők csak bizonyos valószínűségekkel jelezhetőek (Magyar Nagylexikon, 2000), Érdemes kiemelni, hogy létezik egy fajta csoportosítás: a kockázatok definíciójának háromféle csoportja különíthető el, a vesztességgel járó események valószínűségét előtérbe helyező definíciók, a



vesztességek nagyságát figyelembe vevő definíciók, a vesztességek mértéke és a bekövetkezés valószínűsége közötti kapcsolatot figyelembe vevő definíciók (Vertinsky – Vertinsky, 1981). A felsorolásból az látható, hogy a kockázat lehet egy helyzet, egy bizonytalansági tényező, egy esemény, egy esemény bekövetkezésének a lehetősége, egy esemény bekövetkezésének a valószínűsége. A kockázat fogalmához hozzákapcsolják a valószínűséget (magának az eseménynek a bekövetkezéséről nyilatkozva): először elválasztották a valószínűség megadásának a lehetőségét attól, hogy nem lehet megadni (a kockázat és bizonytalanság szétválasztása). Aztán megkérdőjelezték a valószínűséget: a gyakoriságon alapuló valószínűséget objektívnak keresztelték át és bevezették a szubjektív valószínűség fogalmát (a szubjektum mondja meg, hogy milyen valószínűséggel következik be egy esemény), ezzel a gyakoriságától elszakították. Így a valóságos eseményekről kívánt, vagy vélelmezett eseményekre tértek át. Ennek kapcsán megkérdőjelezték, hogy a kockázat értelmezhető-e. Megjegyezem, hogy egyes jelenségek valóban nem jelezhetők előre, még annak a valószínűsége sem határozható meg, hogy mikor, milyen jellemzőkkel lép fel egy-egy esemény. A kockázatot a kedvezőtlen eseményekhez kapcsoljuk. A kedvező események esetén szerencséről beszélünk.

2. Kockázatkezelés fogalma A kockázatkezelés fogalma a szakirodalmi eredmények alapján a következők szerint adható meg. Beruházási kézikönyv (1999) szerint a kockázatkezelés „a döntéshozóknak a kockázatokkal szembeni reakciója. Azon cselekvési módok összessége, amelyeket a kockázatok váltanak ki a döntéshozóknál.” A kockázatkezelés fogalmát (Hornai, 2001) a következőképpen értelmezi. „A vállalati kockázatkezelés a kockázatok tudatos ismeretére és aktív kontrolljára vonatkozó szisztematikus megközelítés annak érdekében, hogy a vállalat működése az üzleti célok, valamint a tulajdonosok és érintettek elvárásainak megfelelően zavartalanul történjen. A kockázatkezelés célja nem szükségszerűen a kockázatok számának csökkentése vagy a kockázatok elkerülése, hanem minél magasabb szintű kockázati tudatosság elérésével és fenntartásával a kockázatok lehetséges hatásainak minimalizálása, az üzleti döntések eredményének optimalizálása, az optimális kockázat/jövedelem profil kialakítása”. Sommerville (2004) szerint a kockázatkezelés a következő, „A kockázatkezelés a kockázatok felmérésével és azok projektre gyakorolt hatásának minimalizálásának tervezésével foglalkozik.” Összefoglalóan kijelenthető, hogy a kockázatkezelés egy folyamat, amelyen belül különböző lépések különíthetők el.



3. A kockázatkezelés lépései A következőkben áttekintem, hogy különböző tanulmányok hogyan osztják fel a kockázatkezelés folyamatát résztevékenységekre, lépésekre. Beruházási kézikönyv (1999) szerint a beruházási projektek kockázatelemzési és kockázatkezelési folyamata négy jól elkülöníthető részből áll. A kockázati tényezők feltárása. A függő és független változók meghatározása, ezek egymásra hatásának a vizsgálata. A kockázati tényezők (források) csoportosítása. Elsődleges projektcélokat érintő kockázatok, gazdasági kritériumokat érintő kockázatok, kockázati források szerinti csoportosítás. A kockázati tényezők hatásainak elemzése. Döntés a megfelelő kockázatkezelési politika kialakításáról. Kockázatkezelés az előző három lépés eredményei alapján: a kockázat elkerülését, csökkentését, illetve a kockázat áthárítását, megosztását jelenti. Hornai (2001) szerint, „A kockázatkezelés egymástól jól elkülöníthető, de folyamatba szervezett lépésekből áll. A folyamatba szervezés és a rendszeres, ismétlődő végrehajtás jelenti a kockázatkezelés legnagyobb értékét, mivel egy-egy üzleti döntés meghozatalánál, egy projekt elindításánál a legnagyobb felkészültség mellett sem mérhető fel az összes kockázat. De ha mégis, azok valószínűsége és potenciális hatása folyamatosan változik.” A kockázatkezelés lépéseit Hornai a következők szerint adja meg. „Meghatározás: mi kerülhet veszélybe? Azonosítás: mi fordulhat elő, miért és hogyan? Elemzés: A kockázat bekövetkezésének mi a valószínűsége és a lehetséges hatása? Értékelés: mik a prioritások? A kockázatkezelése: mit csináljunk? Ellenőrzés és felülvizsgálat: jól csináljuk?” A kockázatok kezelésre Hornai az alábbi elvi döntéseket javasolja: A kockázat tudomásulvétele, A kockázat megelőzése. A kockázat valószínűségének csökkentése. A kockázat hatásának csökkentése. A kockázat hatásának megosztása vagy áthárítása. Farkas – Szabó (2003) a kockázatkezelés folyamatát a következő lépésekre osztják fel. „Veszélyforrások meghatározása és elemzése, intézkedési lehetőségek vizsgálata, a legjobb módszer kiválasztása, a kiválasztott kockázatkezelési módszerek végrehajtása, monitoring, a program to-



vábbfejlesztése.” A szerzők az intézkedési lehetőségek között sorolják föl a kockázatok kerülését, a kármegelőzést, a kárenyhítést, és a kockázatok megosztását, valamint a kockázatok hatásának áthárítását. Sommerville (2004) felfogása szerint a kockázatkezelés menete: Kockázatok azonosítása, a projekt, termék, és üzleti kockázatok azonosítása; a kockázat típusainak meghatározása. Kockázatelemzés, a kockázati tényezők valószínűsége hatásainak a becslése. Kockázattervezés, a kockázatok hatásának minimalizálásának érdekében tervek felvázolása. A kockázati tényezők kezelésére a következő stratégiákat javasolja Sommerville: Elkerülési stratégia a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentése. Minimalizáló, stratégia a kockázati tényezők hatásának csökkentése. Vészterv készítése arra az esetre, ha az esemény bekövetkezik. Kockázatfigyelés, a kockázatok figyelése a projekt teljes időtartama alatt.” A kockázatkezelés szabványosítása az ISO 31000 (2009) szabvány szerint megtörtént. A szabványban a kockázatkezelés lépései a következők: Kockázat azonosítása: a kockázatok felismerése, leírása, a kockázati források okainak, potenciális következményeinek azonosítása. Kockázatelemzése: a kockázat sajátosságainak, mértékének meghatározása, a kockázat becslése. Kockázat értékelése: a kockázatelemzés eredményeinek összehasonlítása, kockázat értékelési szempontok meghatározása a kockázat elfogadása, tolerálása szempontjából. Kockázatkezelés: az előző lépések alapján alkalmazható eszközök; o A kockázat elkerülése. o A kockázati forrás megszűntetése. o A kockázat valószínűségének megváltoztatása. o A kockázat következmények megváltoztatása. o A kockázat megosztása. o A kockázat visszatartása. A következő két táblázatban a szakirodalom eredményei között fellelhető azonosságokat gyűjtöttem össze. A kockázatkezelés lépeseit az 1. sz. Táblázat tartalmazza, míg a 2. sz. Táblázat a kockázatkezelés eszközeire vonatkozik. A táblázatokból jól kitűnik, hogy az egyes kockázatelemzési és kezelési lépések meghatározásai, illetve az alkalmazásra javasolt stratégiák között nagy eltérések nem fedezhetőek fel. A különbségek leginkább a kockázatelemzés, kockázatkezelés megfogalmazásban



jelentkeznek. A kockázatkezelés kapcsán a szakirodalomban fellelhető eredményekből levonható az a következtetés, hogy a kockázatkezelés alapvetően a következő lépésekre bontható föl. 1. A kockázati források meghatározása. 2. A veszélyforrások analízise, azaz a bekövetkezési valószínűség meghatározása és a bekövetkezés esetén a hatás felmérése. 3. A veszélyforrással szemben adható lehetséges válaszok meghatározása. 4. Döntés, azaz a lehetséges válaszok közül egynek, netán több kombinációjának a kiválasztása. 5. A kiválasztott kockázatkezelési stratégiák végrehajtása. 6. A végrehajtás nyomon követése. 7. A végrehajtás ellenőrzése. A szakirodalomban rendszerint az első két lépést összevonják, továbbá az utolsó kettőt is szokás egynek tekinteni. 1. sz. Táblázat.

A kockázatkezelés lépései Kockázatkezelés lépései

Meghatározás

Azonosítás

Beruházási Kézikönyv (1999)

X

X

Hornai (2001)

X

X

Farkas-Szabó (2003)

X

Elemzés

Kockázatkezelés

X X

Ellenőrzés, felülvizsgálat

X X

X

X

X

X

X

X

Sommerville (2004)

X

X

ISO 31000 (2009)

X

X

2. sz. Táblázat.

Értékelés

X

X

X

A kockázatkezelés stratégiái Kockázatkezelés stratégiái

Tudomásul vétel

Megelőzés

Valószínűség csökkentése

Beruházási Kézikönyv (1999) Hornai (2001) Farkas-Szabó (2003)

X X

X

X

Megosztás, áthárítás X

X

Elkerülés X

X

X

X

Sommerville (2004) ISO 31000 (2009)

A hatás csökkentése

X X

X X

X

X



4. Kockázatkezelés lépései, eszközei geotermikus beruházások esetén Ebben a pontban a geotermikus beruházások kockázatkezelésének lépéseit, eszközeit mutatom be. Javaslatot teszek geotermikus beruházások esetében felmerülő kockázatok fentebb részletezett kockázatelemzés lépései szerinti vizsgálatra. A kockázatelemzés során a geotermikus beruházások megvalósításakor felmerülő kockázatokat három lépésben vizsgálom: az első lépés a kockázatok bekövetkezésének valószínűsége meghatározása, a második lépés a kockázatok bekövetkezésének hatása meghatározása. A harmadik lépés, az egyes kockázatokhoz kockázatkezelési stratégia rendelése. A vizsgálat eredményét a 3. sz. Táblázatban foglaltam össze. A geotermikus beruházások megvalósítása során várhatóan felmerülő kockázatokat korábbi vizsgálataim során azonosítottam, majd a geotermikus beruházások négy szakasza (Jenei (2012) kutatás, tervezés, megvalósítás, működés) szerint csoportosítottam ezeket. Az egyes szakaszokon belül külön csoportosítottam a geológiai és a gazdasági kockázatokat: továbbá a működési szakaszban a műszaki kockázatokat is felsoroltam. A táblázatból kiolvasható, de külön is megemlítem, hogy a tervezési szakaszban figyelemre méltó geológiai és gazdasági kockázat nem merül fel, de a projektfolyamatnak része a tervezési szakasz, ezért szerepel a táblázatban. A kockázatok azonosítása és csoportosítása után a kockázatokat bekövetkezésük valószínűsége és annak hatása szerint minősítettem. A megvalósult geotermikus beruházások alacsony száma miatt az egyes előfordulások valószínűségéhez értéket rendelni nem tudunk, azaz nem tudjuk számszerűsíteni a bekövetkezés valószínűségét, így csak a rendelkezésre álló információk segítségével és kvalitatív módszerek alkalmazásával végeztem el a minősítést. A valószínűség és a hatás bekövetkezésének kvalitatív minősítésére Hornai (2001) szerint meghatározott bekövetkezési valószínűségeket (majdnem biztos, valószínű, lehetséges, ritka, valószínűtlen), a bekövetkezés hatásának minősítését (meghatározó, jelentős, közepes, alacsony, jelentéktelen) használtam fel. A kockázatok bekövetkezése valószínűségének és hatásának elemzése után a táblázatban a kockázatkezelésének stratégiáit (eszközeit) is hozzárendeltem a geotermikus kockázatokhoz. A kockázatokhoz rendelt stratégiák a 2. sz. táblázat oszlopaiban meghatározott stratégiák szerint történt.

5. Összefoglalás A tanulmányban röviden áttekintettem azt, hogy a szakirodalomban milyen kockázatértelmezések vannak. A kockázatkezelés kvalitatív elemzésének módszerét, a kockázatkezelés fogalmát, folyamatát, annak módjait ismertetem. Az ismertetett szakirodalom alapján a kockázatkezelés lépéseit és stratégiáit egy-egy összehasonlító táblázatba foglaltam. A táblázatokból jól látszik, hogy az egyes értelmezések között sok a hasonlóság. A kockázatok bekövetkezésének hatását és valószínűségét elemezve összeállítottam egy harmadik táblázatot, amely alapján a geotermikus beruházások során felmerülő kockázatok kvalitatív minősítését végeztem el. A 3. sz. táblázat alapján a geotermikus beruházások egyes szakaszai szerinti csoportosításban vizsgáltam a kockázatokat. Kvalitatív módszerekkel minősítettem az adott kockázat bekövetkezésének a valószínűségét és hatását, majd kockázatkezelési stratégiát rendeltem az egyes lehetséges geotermikus kockázatokhoz.



3. sz. Táblázat.

Geotermikus beruházások lehetséges kockázatai A kockázat bekövetkezésének valószínűsége hatása

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 3. 4. 4.1 4.2 4.3 4.4 5.

5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 6. 6.1 6.2 7. 7.1 7.2 7.3 7.4

7.5 7.6 7.7

Kutatási szakasz - geológiai kockázatok Rezervoár hőmérséklete és a folyadékok hőmérsékete Valószínű Geotermikus rezervoár áteresztőképessége Lehetséges Geotermikus folyadék gáztartalma, gázösszetétele Lehetséges Geotermikus folyadék só-, savtartalma Valószínű Visszasajtolási kockázat Lehetséges Projekt terület ellenőrzési/tulajdon jogának hiánya Lehetséges Kutatási szakasz - gazdasági kockázatok Infláció Majdnem biztos Hitelkamatláb kockázat Valószínű Árfolyamkockázat Lehetséges Energia piaci kockázatok Lehetséges Szabályozási adminisztrációs kockázat Valószínű Tervezési szakasz Megvalósítási szakasz - geológiai kockázatok (próbaüzem alatt) Rezervoár hőmérséklete és a folyadékok hőmérsékete csökken Ritka Geotermikus rezervoir áteresztőképessége csökken Ritka Geotermikus folyadék gáz-, sav,-sótartalma csökken, Ritka gázössztétele megváltozik A termelő, visszasajtoló kút teljesítményének csökkenése Ritka Megvalósítási szakasz - gazdasági kockázatok Szándéknyilatkozat a megtermelt energia megvásárlásáról, a végfelhasználótól- volumen, ár kockázat Tervezett beruházási költségek túllépése Fővállalkozói szerződés kockázata Vissza nem térítendő támogatások hiánya (állami támogatás, pályázati pénzek)

Lehetséges

Meghatározó Jelentős

Hatás csökkentése

Jelentős Jelentős

Megelőzés

Alacsony Alacsony Jelentéktelen


Közepes Jelentős

Tudomásul vétel

Meghatározó Jelentős


Jelentős Meghatározó

Jelentős Jelentős

Ritka

Közepes

Ritka

Valószínűség csökkentése

Jelentős Közepes

Lehetséges

Lehetséges

A kockázatkezelési stratégiák

Jelentős

Beszállítói szerződések- árváltozás, késedelmes teljesítés Ritka Késedelmes projekt befejezés Működési szakasz -geológiai kockázatok Az erőmű az elvárt teljesítmény alatt teljesít, vagy a Ritka hatékonysága marad el az előre meghatározottól A geotermikus rezervoár folyadék ellátása, utánpótlása megszakad Ritka Működési szakasz -gazdasági-műszaki kockázatok A működési költségek jelentősen megnőnek Lehetséges Működés alatt lecsökken az árbevétel Lehetséges Az erőmű egyes egységei, eszközei meghibásodnak, tönkre mennek Ritka Harmadik fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségét Lehetséges

Közepes

A kormányzati döntések, melyek megváltoztatják az engedélyek, jóváhagyások megszerzésének követelményeit Környezetvédelmi problémák merülnek fel, melyek büntetés megfizetéséhez, az erőmű bezárásához vezethet Katasztrófák-tűz, robbanás, stb.,- bekövetkezésének lehetőségei

Lehetséges

Jelentős

Ritka

Jelentős

Megelőzés

Megosztás, áthárítás

Hatás csökkentése Megelőzés

Jelentős

Jelentős

Megelőzés

Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős

Megelőzés

Közepes Tudomásul vétel

Megelőzés Ritka

Meghatározó



A 3. sz. táblázatban összegyűjtött adatok további elemzésével szakaszonként meghatározhatóak azok a főbb kockázatok, melyeket a projekt megvalósítása során fontos figyelembe venni. A meghatározott kockázati források felhasználásával érzékenységi vizsgálatokat lehet végezni geotermikus beruházásokra.

Felhasznált szakirodalom Bora Gy. (1987): A környezeti kockázat megítélésének kérdései. In: Várai (1987) pp. 113-123 Chikán A. (1970): Bizonytalanság és kockázat a vállalati döntéseknél. Ipargazdaság. 11. Farkas Sz. – Szabó J. (2005): A vállalati kockázatkezelés kézikönyve, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Magyar Nagylexikon 11. kötet (2000). Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest Görög M. (1993). Bevezetés a projektmenedzsmentbe, Aula Kiadó, Budapest Hornai G. (2001): Kockázat és kockázatkezelés. Magyar Villamos Művek Közleményei. 2001./04. pp. 40-46 Husti István (szerk. 1999.): Beruházási kézikönyv vállalkozóknak, vállalatoknak, Műszaki Kiadó, Budapest ISO 31 000 2009 (E): Risk management – Principles and Guidelines (2009) Jenei Tünde: Analysis of the Potential Risk of Geothermal Investment, Risk Management Tools; Creative Construction Conference 2012, 30 June-03 July Budapest, Hungary ISBN: 978-963-269-297-5 pp.:292-302. Kindler J. (1987): A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Várai (1987) pp. 13-24 Knight, F.H.: Risk, Uncertainty and Profit. Boston, 1921. Harper & Row 65. Közgazdasági kislexikon (1993) (Főszerk: Brüll M.) Negyedik, bővített és átdolgozott kiadás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest Sommerville, I. (2004): Software Engineering. 7th edition, Chapter 5 (Magyar változat. Fordította Simon Gyula. 2005. Szentpéteri, Szné (1980): Gazdasági döntések bizonytalanság esetén, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Várai (1987): Kockázat és társadalom. Rendszerkutatási tanulmányok 4. kötet. Akadémia Kiadó, Budapest Vertinsky, I. – Vertinsky P. (1981): Környezeti egészségi kockázatértékelés és egyéb, kockázattal kapcsolatos információ kommunikációja: a stratégiák elemzése. (Communicating Environmental Health Risk Assessment and Other Risk Information: Analysis of Strategies [In Kunreuther H. (ed.): A Seminar Series International Institute for Applied Systems analysis. Luxemburg 421-482. 1981.] Fordította és rövidítette: Paprika Z.) In: Várai (1987) pp. 249-273

KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOKRA

Recommend Documents