Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája. Vállalkozási szakterület 2012

Nemzetgazdasági Minisztérium

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület 2012.

2012.

A tematika összeállítói: Mészáros László [1.1. fejezetpont] Pankucsi Zoltán [1.2. fejezetpont] Nagy Katalin [1.3. fejezetpont] Tóth Mihály [1.4. fejezetpont] dr. Laki Gábor [2.1. fejezetpont] Lóránt Szabolcs [2.1. fejezetpont] Pölöskei Pálné [2.2. fejezetpont]

Kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2012.

Könyvviteli szolgáltatást végzők 2012. évi továbbképzésének tematikája

Vállalkozási szak

1. Aktuális számviteli kérdések (8 óra) 1.1.

A számviteli előírások változásai (2 óra) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én).

1.1.1. –

Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót

– 1.1.2.

az alkalmazás feltétele A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése

–

az alkalmazás határértékeinek változása (növelése)

–

számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli

–

döntéseket tartalmazó dokumentum a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége

1.1.3. –

A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése minden vállalkozó számára lehetővé válik – bizonyos feltételek esetén – saját döntése alapján a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat

1.1.4. –

A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével

1.1.5.

Az árbevétel elszámolása a nem számlázott tételek esetében

–

számlázásra nem kerülő értékesítések árbevételkénti elszámolása (amikor nem kötelező számlát kiállítani)

–

az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylatai (számla, nyugta, egyéb más bizonylat)

1.1.6.

A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése

–

energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik

–

ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el

1.1.7. – – 1.1.8.

A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén A K+F fogalmak egységesítése

–

a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni

–

eltérés a korábbi szabályokhoz képest

3


1.1.9.

Vállalkozási szak

A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát, jelentős emelése

–

az előírás továbbra is fennmarad

–

a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik

1.1.10. A számlák kontírozásának egyszerűsítése –

kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz

–

azonos szabály az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok kontírozásánál

1.1.11. A leltározási szabályok egyértelművé tétele –

a leltár, a leltározás fogalma

–

eljárások a mennyiségi és értékbeni nyilvántartások vezetésének függvényében

–

tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente

1.1.12. A bizonylat megőrzési kötelezettsége –

megőrzési idő csökkentése (10 évről 8 évre)

–

a bizonylatok megőrzésének egyszerűbb elektronikus módjai

1.1.13. A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények –

többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer

1.1.14. Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése – –

nem kell minden esetben külön-külön közbenső mérleg lehet éves beszámoló alapján is

–

hat hónapnál nem régebbi beszámoló, közbenső mérleg alapján

1.1.15. Egyes határidők összhangjának megteremtése – –

a közzétételi határidők összhangba hozása az adózási kötelezettségek határidőivel általánosan az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig

–

összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig

–

egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig

1.1.16. A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai összhangjának megteremtése – –

a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése a könyvvizsgálati standardok megfelelő alkalmazása

1.1.17. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése – –

a vállalkozások megszűnésére vonatkozó általános szabályok alkalmazása további részletszabályok a megszűnésre vonatkozó számviteli kormányrendeletekben (lásd 1.1.23. pont)

4


Vállalkozási szak

1.1.18. Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése –

a külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése

–

a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolása

–

a devizában számlázott tételek esetében – a számviteli törvény általános szabályaitól eltérően – az Áfa törvény szerinti árfolyam alkalmazása

1.1.19. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása –

újbóli nyilvántartásba vétel feltételei

1.1.20. Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz –

2014. január 1-től IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazásának kötelezettsége

1.1.21. Egységes jogértelmezést segítő pontosítások –

technikai pontosítások: =

a devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítésére,

= =

az elektronikus pénz fogalmára, a beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenésére,

= =

a magyar számviteli standardok alkalmazására, az alapítás-átszervezés aktivált értékére vonatkozóan

1.1.22. Évközi módosítások –

az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a

–

könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan) az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)

1.1.23. A számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai –

a 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli

–

szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

1.1.24. Konzultáció

5


1.2.

Vállalkozási szak

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása (2 óra)

A modul oktatása során figyelemmel kell lenni az évközi jogszabályi változásokra. Jelen oktatási tematika a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet nyilvánosságra hozott tervezete, illetve annak szakmai egyeztetése alapján készült. A tervezet elérhető az alábbi internet hivatkozással: http://www.kormany.hu/download/6/16/40000/k%C3%B6nyvviteli%20szolg%20v%C3%A9gz% C5%91k%20tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9se_0622.doc A továbbképzéssel kapcsolatban elvárás, hogy amíg nincs elfogadva a hivatkozott kormányrendelet-módosítás, addig a hallgatók számára egyértelműen jelezni kell, hogy a tematika alapját egy tervezet képezi, amelyet a Kormány még nem fogadott el. Amennyiben a továbbképzés lebonyolításáig elfogadásra került a kormányrendelet-módosítás, akkor az oktatási tematikát értelemszerűen hozzá kell igazítani az elfogadott jogszabályhoz. 1.2.1.

A módosítás indokai

–

2003-tól van érvényben a jelenlegi rendszer, azóta halmozódnak a tapasztalatok

–

kritikák: nincs átjárás más továbbképzésekhez, rugalmatlan, nem tudja kiszolgálni az egyedi igényeket, nincs távoktatás

1.2.2.

A módosítás időzítése

–

az új rendszer 2013-tól indul (átmeneti időszak 2012. október 1-től)

–

a 2012. évi továbbképzési kötelezettséget a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint kell teljesíteni

–

a 2012-ben szerzett kreditpontok csak a 2013. évi továbbképzésbe számíthatók be

1.2.3.

A módosítás tartalma

– –

a központi továbbképzési tematika megszüntetése a továbbképzés teljesítése kreditpontok gyűjtésével történik

–

kreditpont-minősítési eljárás bevezetése = továbbképző szervezetek által összeállított továbbképzési programokra (szakmai tartalom, aktualitás, időtartam, tartalom és az időkeret összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján) =

szakmai kiadványokra (szakmai tartalom, aktualitás, terjedelem, tartalom és

=

terjedelem összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján) szakmai szervezeti tagságra

–

a továbbképzési év egybeesik a naptári évvel (a „többlet” kreditek nem vihetők át a következő évre)

– –

e-learning típusú képzés engedélyezése a minősített továbbképzési programok és kiadványok adatai a minősítést követően folyamatosan, de legkésőbb havonta, minden hónap 15-éig közzétételre kerülnek az

–

egységes kormányzati portálon a 40 fős létszámkorlát eltörlése

6


1.2.4.

Vállalkozási szak

A kreditpontok gyűjtése

–

összesen legalább 16 kreditpontot kell gyűjteni minden továbbképzési évben a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kreditpontra minősített tartalmakból

–

ebből legalább 8 kreditpontot kell számviteli témakörben minősített továbbképzéssel teljesíteni

–

minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik a könyvelő, a szakterületre minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell szereznie (nem feltétlenül számviteli témakörben)

–

–

összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai kiadványok vásárlásával (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba) összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai szervezeti tagsággal (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba)

1.2.5.

A kreditpontok megszerzésének igazolása

–

továbbképzés: a képző intézmény jelenti be

–

szakmai kiadvány: a továbbképzésre kötelezett jelenti be, a számla másolatával (a számlán a könyvelő adatainak szerepelnie kell, de nem feltétel, hogy „vevő”-ként legyen feltüntetve)

– 1.2.6.

szakmai szervezeti tagság: a szervezet jelenti be Sajátosság az államháztartási szektorban 2017. január 1-jéig

–

az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket azzal, hogy

–

legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen

– 1.2.7.

szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában), és számukra központi tematika kerülhet előírásra Egyéb változások

–

továbbképző

szervezetek

ellenőrzésének

szigorítása

(figyelmeztetés,

2

hónapos

–

jogosultság-felfüggesztés, akkreditáció visszavonása) Módosulnak az akkreditációs szabályok

–

továbbképzési kötelezettség alóli mentesítés csak akkor adható, ha a könyvelő minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében és ezt dokumentumokkal is alá tudja támasztani

–

1.2.8.

2013. január 1-től csak az vehető fel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába, aki előzetesen teljesítette a továbbképzési kötelezettségét Konzultáció

7


1.3. 1.3.1. –

Vállalkozási szak

Cash flow-kimutatások (2 óra) A Cash-flow kimutatás rendeltetése bemutatja, hogy az üzleti év első és utolsó napja között eltelt időben bekövetkezett pénzáramlások és a pénzeszközállomány változása alapvetően milyen tevékenységekre és milyen vagyonelemek változására vezethetők vissza

–

megmutatja, hogy az üzleti év során a gazdálkodó mekkora likvid forrástöbbletre, vagy hiányra tett szert, és hogyan tudta a gazdálkodását finanszírozni

–

segíti a pénzügyi tervezést, a likviditási helyzet elemzését, a gazdálkodás átláthatóságát, a pénzügyi döntéshozatalt és a pénzügyi folyamatok ellenőrzését

–

a vállalkozás pénzügyi helyzetének és az abban bekövetkezett változásoknak a nyilvánosság felé való bemutatása céljából részét képezi a számviteli éves beszámolónak a hazai számviteli szabályozásban, valamint a nemzetközi számviteli standardokban egyaránt

1.3.2. –

Általánosan elterjed formái többféle formában terjedt el annak készítése a különböző országokban. Hazai viszonylatban leginkább az alábbi formák ismertek

1.3.2.1.

Működési pénzáramlás és nettó pénzáramlás levezetését tartalmazó cash-flow

– –

függőleges tagolású rendszerint az adózás előtti eredményből indul ki

–

az adózás előtti eredményt korrigálja azon eredményt érintő tételekkel, amelyek pénzáramlás változással nem járnak, eszközök vagy források állományát nem változtatják meg, csak azok értékét befolyásolják, ilyenek az amortizáció, az értékvesztések, az értékelési különbözetek, a terven értékhelyesbítések stb. Ezeket szűri ki: =

felüli

leírások,

a

céltartalék-képzések,

az

a különböző forgóeszközök és befektetett eszközök állományváltozásával (eszközök esetében ellentétes előjellel), az aktív időbeli elhatárolások és a passzív időbeli elhatárolások állományváltozásával, valamint a kötelezettségek állományváltozásával annak érdekében, hogy kiszűrje azon változásaikat, amelyek

eredményt is érintenek, de az üzleti évi pénzáramlást nem befolyásolják, mert a mérleg fordulónapja után lesznek pénzügyileg rendezve, ne torzítsák a pénzállomány-változás bemutatását

=

eredményt nem érintenek (így az adózás előtti eredményben nem szerepelnek), de pénzmozgással járnak figyelembe vételre kerüljenek a pénzállomány-

változás levezetésében a saját tőke elemeinek olyan változásával, amelyek pénzmozgással járnak, és nem érintik az adózás előtti eredményt

–

a fenti korrekciókkal való levezetés maga a működési cash-flow, de azt a gazdálkodó szakaszolhatja is, forgóeszköz gazdálkodási részre (ezt tekinti szűkebb értelemben működési cash-flownak), befektetési részre (befektetési cash-flow), illetve finanszírozási részre (finanszírozási cash-flow)

–

az is előfordulhat, hogy a vállalkozás az adózás előtti eredmény helyett valamennyi bevételt és ráfordítást feltünteti és ezt követően kerül sor a korrekciókra 8


–

Vállalkozási szak

a korrekciókat követően jut el a levezetés a nettó pénzáramláshoz, amely maga az üzleti évi pénzeszköz-állományváltozás összege

1.3.2.2.

Pénzforrás és felhasználás bemutatását tartalmazó cash-flow

–

vízszintes tagolásban készül

–

külön oszlopban tünteti fel a pénzforrást keletkeztető tételeket: = a bevételeket =

az eszközök állományának - bekerülési értéken figyelembe vett - csökkenését (ez nem az üzleti évi záró és nyitó állomány különbözetében mért állományváltozás, hanem a csökkenő forgalom)

= =

a kötelezettségek állományának növekedését (forgalmi adatban mérve) a passzív időbeli elhatárolások növekedését

=

a saját tőkeelemek (kivéve az üzleti évi mérleg szerinti eredményt) pénzmozgással járó növekedését

=

korrekciós tételként az amortizációt, az értékvesztést, a céltartalékképzést, a terven felüli leírást (amely az eszköz állományból való kivezetésével nem jár együtt), a negatív értékelési különbözetet, mivel ezek a pénzfelhasználás oldalán a ráfordítások között vannak számba véve, de nem befolyásolják a pénzáramlást, így párhuzamosan a pénzforrásoldalon való számbavételükkel kerülnek kiszűrésre

–

külön oszlopban tünteti fel a pénzfelhasználást jelentő tételeket: = a ráfordításokat, illetve költségeket =

az eszközök állományának - bekerülési értéken figyelembe vett - növekedését (a növekedési forgalmat alapul véve)

=

a kötelezettségek állományának csökkenését (forgalmi adatban mérve)

= =

a passzív időbeli elhatárolások csökkenését a saját tőkeelemek (kivéve az üzleti évi mérleg szerinti eredményt) pénzmozgással

=

járó csökkenését korrekciós tételként az értékvesztés visszaírását, a céltartalékfelhasználást, a terven felüli leírás megszüntetését (amely az eszköz állományának növekedésével nem jár együtt), a pozitív értékelési különbözetet, mivel ezek a pénzforrás oldalán a bevételek között vannak számba véve, de nem befolyásolják a pénzáramlást, így párhuzamosan

–

a pénzfelhasználás oldalon való számbavételükkel kerülnek kiszűrésre a pénzforrások és a pénzfelhasználások különbözete adja a pénztöbbletet vagy a pénzhiányt (az üzleti évi záró és nyitó állomány különbözetében mért pénzállományváltozást), amelyet az ellentétes oldalra beállítva egyensúlyba kerül a forrás és a felhasználás [a pénzhiány (felhasználás többlet) (forrástöbblet) a felhasználás oldalra állítandó be]

1.2.3.3.

forrás

oldalra,

a

pénztöbblet

Egyéb formák

–

az 1.3.2.1. és 1.3.2.2. pontban ismertetett formákon kívül számos formában elkészíthetők

–

a cash-flow kimutatások attól függően, hogy alapvetően milyen célra használják azokat így lehet, hogy azt főbb tevékenységekre, illetve szolgáltatásokra bontva készítik el, vagy

–

levezetéskor figyelembe ez feltételezi, hogy a számviteli nyilvántartások (a főkönyv bontása vagy az analitika)

kizárólag a pénzügyileg rendezett tételekből indulnak ki eleve és azokat veszik a

biztosítják azokat a részletező adatokat, amelyek a sajátos cash-flow kimutatások elkészítéséhez szükségesek 9


1.3.3.

A számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatás felépítése

1.3.3.1. –

Szerkezeti tagolása három fő részből áll = =

szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (működési cash-flow) befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow)

=

pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (finanszírozási cash-flow)

1.3.3.2. –

Vállalkozási szak

A főbb pénzáramlás csoportok (cash-flow csoportok) elkülönítésének értelmezése szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (működési cash-flow) = valójában a vállalkozás forgóeszközeivel és rövid lejáratú kölcsönforrásaival való = =

gazdálkodásának a pénzállomány-változásra gyakorolt hatását mutatja be; az adózás előtti eredményből indul ki az adózás előtti eredményt visszakorrigálja az elszámolt amortizációval, az értékvesztés és visszaírás különbözetével, a céltartalék-képzés és felhasználás különbözetével (valós értéken történő értékelés esetén az értékelési különbözetekkel

=

is); további korrekciós tételként veszi figyelembe a forgóeszközök egyes típusainak állományváltozását (kivéve a pénzeszközt), az aktív és a passzív időbeli elhatárolások állományváltozását és a rövid lejáratú kötelezettségek (kivéve az értékpapír kibocsátás és a hitelfelvétel miatti kötelezettséget) állományváltozását (a záró és a nyitó egyenlegük különbözetében mérve, eszközök esetében ellentétes előjellel beállítva)

=

korrekciós tételként kiemeli a működési cash-flowból a befektetett eszközök értékesítésének eredményét ellentétes előjellel, így annak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását semlegesíti, mert a következő pénzáramlás csoportban a Befektetési cash-flowban foglalkozik azokkal. Annak érdekében azonban, hogy a befektetett eszközökkel kapcsolatos teljes pénzáramlást a másik cash-flow csoportban lehessen számba venni (azok vételára, illetve eladási ára összegében) és a befektetett eszközök pénzügyileg még nem rendezett beszerzési ára, illetve eladási ára ne befolyásolja a működési cash-flowt a szállítói tartozásokon, illetve a vevőköveteléseken keresztül, ezért a korrekciós tételek között a vevőkövetelés állományváltozását az eladott befektetett eszközök még nem realizált eladási árának figyelembevétele nélkül, illetve a szállítói tartozás állományváltozását a beszerzett befektetett

eszközök

pénzügyileg

még

nem

rendezett

beszerzési

értékének

=

figyelembevétele nélkül kell megállapítani levonásba helyezi az üzleti évi nyereség után fizetett, fizetendő adót, valamint a

=

tulajdonosoknak fizetendő osztalékot részesedést a fenti levezetés végeredményeként pontosan látható, hogy az üzleti évi adózott, osztalékkifizetéssel csökkentett, pénzben is realizálódott eredményből mekkora összeg vezethető vissza a szokásos vállalkozási tevékenységre (alapvetően a forgóeszköz-gazdálkodásra), amely a saját tőkét és az üzleti évi pénzállományt

–

gyarapítja befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow) =

az adott üzleti évben beszerzett befektetett eszközök beszerzési értékének pénzügyileg rendezett összegét negatív értékkel veszi számba

10


Vállalkozási szak

az adott üzleti évben eladott befektetett eszközök eladási árának (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási árának) pénzügyileg rendezett összegét pozitív értékkel veszi számba = pozitív értékkel veszi számba a kapott osztalékok és részesedések pénzügyileg realizált összegét, függetlenül attól, hogy az befektetett eszközként vagy forgóeszközként tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetések után (Kamatot itt figyelembe venni nem lehet, kivéve, ha azt kamatozó részvény, részesedés után az adózott eredményből fizetik ki a befektető részére és az osztalékhoz hasonlóan viselkedik. Egyéb esetben a kamatok a működési pénzáramlásban vannak figyelembe véve.) pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (finanszírozási cash-flow) = itt kell számba venni minden olyan pénzáramlást, amely a gazdálkodó működésének finanszírozását szolgáló saját források, illetve kölcsön források megszerzésével, illetve visszafizetésével összefüggésben merült fel az adott üzleti év során = pozitív értékkel kell itt figyelembe venni a részvény, üzletrész, részesedés kibocsátása kapcsán a jegyzett tőkeként, illetve ázsióként befolyt összeget jogszabály alapján közvetlenül az eredménytartalék vagy a tőketartalék javára véglegesen kapott összeget jogszabály alapján más gazdálkodótól vagy a tulajdonostól a lekötött tartalék javára kapott összeget (pl. tulajdonostól veszteségrendezés céljára kapott pótbefizetést, más szövetkezettől átvett, annak közösségi alapjából juttatott összeget stb.) felvett rövid, illetve hosszú lejáratú hitelként befolyt összeget, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kapcsán befolyt összeget hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztéseként befolyt összeget alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változását, ha az pozitív jellegű = negatív értékkel kell itt figyelembe venni a részvény, üzletrész – tőkekivonással történő tőkeleszállítás során – történő bevonása miatt pénzbeli kifizetéseket jogszabály alapján a tőketartalék, eredménytartalék terhére más gazdálkodónak véglegesen átadott pénzeszközöket felvett rövid, illetve hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztéseként kifizetett összeg kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása kapcsán kifizetett összeget hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek kapcsán kifizetett összeget alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változását, ha az negatív jellegű =

–

1.3.3.3. –

– 1.3.3.4. –

A cash-flow kimutatás helye a számviteli beszámolóban az éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező tartalmi elemét képezi. Legalább az 1.3.3.1. és 1.3.3.2. pontban felvázolt, a számviteli törvény 7. sz. mellékletében előírt tartalommal kell összeállítani. Ennél részletesebb is lehet, de szűkebb tartalmú nem nem kell elkészíteni és bemutatni a cash-flow kimutatást az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében Összevont (konszolidált) beszámolóhoz tartozó cash-flow az 1.3.3.2. pont szerinti szerkezetben is elkészíthető. Ez esetben a konszolidációs különbözeteket és azok változását azon tételnél kell számba venni, amelyhez tartoznak a konszolidált beszámolóban = a befektetési és a finanszírozási cash-flowkban csak olyan tételek vehetők számba, amelyek a konszolidációs körön kívüli felekkel szemben állnak fenn 11


1.4.

Vállalkozási szak

Modern fizetési formák (2 óra)

A modul oktatása során a felsorolt vásárlási, fizetési formákat kell ismertetni, részletesen kitérve azok bizonylatolási, könyvelési kérdéseire. 1.4.1. –

–

1.4.2. 1.4.2.1. –

–

1.4.2.2. – –

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel postai utánvét = feladónál a számlázott érték vevővel (nem postával) szembeni követelés = vevőnél az utánvét díja a bekerülési érték része futárszolgálat = feladónál a számlázott érték vevővel (nem futárszolgálattal) szembeni követelés = a futárszolgálat díja ha a feladó fizeti igénybevett szolgáltatások értéke ha a vevő fizeti a bekerülési érték része Utalványok Utalványok csoportosítása igénybe vehető termékek, szolgáltatások szerint = vásárlási utalvány = étkezési utalvány (Erzsébet utalvány) = utazási utalvány = vegyes felhasználású Széchenyi Pihenő Kártya internetes kedvezményoldalak kuponjai egyéb kuponok helyi „pénzek” (soproni kékfrank, balatoni korona) kibocsátó szerint = saját kibocsátású (a gazdálkodó kibocsátja, ami hálózatában levásárolható) = idegen kibocsátású (a gazdálkodó megvásárolja, majd természetes személynek juttatja) Utalványok elszámolása az utalvány nem készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, nem előleg, nem értékpapír, hanem követelés, illetve kötelezettség saját kibocsátású utalványok = értékesítéskor az ellenszolgáltatás időpontja bizonytalan kötelezettségként kell kimutatni (bevételként nem lehet elszámolni) áfafizetési-kötelezettség nem keletkezik = átadáskor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni kötelezettséggel szemben = beváltáskor (vásárláskor) árbevételt, áfát kell elszámolni az értékesítésről kötelezettség csökken = visszaváltáskor kötelezettség csökken = elévüléskor rendkívüli bevételt kell elszámolni kötelezettség csökken 12


–

1.4.3. 1.4.3.1. –

–

–

–

Vállalkozási szak

idegen kibocsátású utalványok = vásárláskor (vagy más jogcímen történő megszerzéskor) nem termék vagy szolgáltatás vásárlása történik, ezért követelést kell kimutatni (költségként/ráfordításként nem lehet elszámolni) áfafizetési-kötelezettség nem keletkezik = átadáskor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni követelés csökken = visszaváltásakor követelés csökken = átadás nélküli elévüléskor rendkívüli ráfordítást kell elszámolni követelés csökken Bankkártya használat Betéti (debit) kártya pénzfelvétel bankkártyával = forintban (forintszámláról, devizaszámláról) forintszámláról: készpénz nő, bankbetét csökken devizaszámláról: csökkenés a devizabetét könyv szerinti árfolyamán, növekedés a felvett forintösszegben, árfolyamkülönbözet a kettő különbözetében = valutában (forintszámláról, devizaszámláról) devizaszámláról: csökkenés a devizabetét könyv szerinti árfolyamán, növekedés a napi választott árfolyamon, árfolyamkülönbözet a kettő különbözetében forintszámláról: növekedés a fizetett forintösszegnek megfelelő árfolyamon, árfolyamkülönbözet nincs vásárlás bankkártyával = POS-terminálon elszámolás a kereskedőnél (forintban, devizában) • árbevétel és bankkal szembeni egyéb követelés, devizánál napi választott árfolyamon • jóváíráskor pénznövekedéssel szemben követelés csökkenés, devizánál napi választott árfolyamon, árfolyamkülönbözet elszámolásával • banki jutalék egyéb szolgáltatások értékeként (költség) elszámolás a vásárlónál (forintban, devizában) • beszerzés és rövid lejáratú kötelezettség, devizánál napi választott árfolyamon • terheléskor pénzcsökkenéssel szemben kötelezettség csökkenés, devizánál könyv szerinti árfolyamon, árfolyamkülönbözet elszámolásával = interneten elszámolása megegyezik a POS-terminálnál írottakkal feltöltés bankkártya használatával = telefonfeltöltés (prepaid) bankbetét csökken, egyéb követelés nő a követelés a termékek, szolgáltatások vásárlásával párhuzamosan csökken = elektronikus pénztárca feltöltése elszámolása megegyezik a telefonfeltöltésnél írottakkal a bankkártya-túlköltést (folyószámlahitelt) az 1.4.3.2. pontban írottak szerint, kötelezettségként kell elszámolni 13


1.4.3.2. –

Hitel (credit) kártya csak az eltérések tárgyalása az 1.4.3.1. pontban írottaktól =

pénzfelvét, vásárlás, feltöltés: kötelezettség-növekedés deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon

=

visszafizetés: kötelezettség-csökkenés

=

1.4.3.3. – –

– –

•

devizaszámláról: árfolyamkülönbözet a két könyv szerinti árfolyam különbözetében

•

forintszámláról: árfolyamkülönbözet a könyv szerinti árfolyam és a forintkonverzió (devizaeladási) árfolyama között

túlfizetés: bankbetét-növekedés deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon •

devizaszámláról: árfolyamkülönbözet a napi választott árfolyam és a könyv szerinti árfolyam különbözetében

•

forintszámláról: árfolyamkülönbözet a napi választott árfolyam és a forintkonverzió (devizaeladási) árfolyama között

figyelemfelhívás a szétválasztás fontosságára téves fizetések elszámolása

=

1.4.4.1.

deviza-hitelkártyánál könyv szerinti árfolyamon

Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása

=

1.4.4.

Vállalkozási szak

üzleti célú vásárlás magánhasználatú kártyáról fizetve kötelezettség a fizető személlyel szemben, amelyet a vállalkozás kiegyenlít magáncélú vásárlás üzleti használatú kártyáról fizetve

követelés a fizető személlyel szemben,

amelyet a fizető személy kiegyenlít

Elektronikus pénz használata Az elektronikus pénz jellemzői általános ismertetés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 218. §-a alapján számviteli elszámolás = az elektronikus pénz a számvitelben pénzeszköz, a mérleg Pénztár, csekkek tételében kell nyilvántartani = bankbetét-mozgásként kell elszámolni a bankszámláról (elektronikus pénztárcára, elektronikus felületre) feltöltött, illetve onnan bankszámlára lehívott (visszaváltott) összegeket, az elektronikus pénzállomány változásával szemben forinttól eltérő devizanem esetén • feltöltéskor árfolyamkülönbözet keletkezik a bankbetét könyv szerinti árfolyama és az elektronikus pénz napi választott árfolyamának különbözetében • lehíváskor árfolyamkülönbözet keletkezik a bankbetét napi választott árfolyama és az elektronikus pénz könyv szerinti árfolyamának különbözetében = elektronikus pénzzel végzett értékesítések-beszerzések azonnali fizetéssel valósulnak meg, a kapott-fizetett ellenérték azonnal jóváíródik-terhelődik elektronikus pénzként készpénzes értékesítésként-beszerzésként kell elszámolni 14


1.4.4.2.

Vállalkozási szak

PayPal fizetési rendszer használata

–

a PayPal szolgáltatást hitelintézet nyújtja, amely elektronikus pénzt bocsát ki

–

PayPal számlára az ügyfelek valódi bankszámláiról (bankkártyáinak használatával) átvezetett, illetve más PayPal számlatulajdonosok átvezettetett összegek kerülhetnek

–

a PayPal számlán lévő összeg elektronikus pénz, külföldi pénznemben denominálva =

elszámolása megegyezik az 1.4.4.1. pontban írottakkal forint könyvvezetésnél a PayPal-ügyleteket a devizára vonatkozó elszámolási

szabályok szerint kell könyvelni az ügyfél bankszámlája és a PayPal-felület közötti tranzakciók során (forint könyvvezetésnél) árfolyamkülönbözet keletkezik

– 1.4.5. –

–

további információk: https://www.paypal.com/hu Mobilkészülék-használat vásárlás, fizetés SMS-ben, MMS-ben =

elszámolás a számlában lévő tételek elkülönítése alapján, az általános szabályok

=

szerint készülékhasználat kényelmi díjai igénybevett szolgáltatások értéke a számvitelben

vásárlás, fizetés interneten = a vásárlás mögött mindig bankszámla (bankkártya), vagy elektronikus pénz áll =

1.4.6.

a devizanemek közötti váltás jutalékai egyéb szolgáltatások értéke a számvitelben

elszámolásukhoz lásd az 1.4.3.-1.4.4. pontokban írottakat

Feltöltő kártyák használata

–

pénzösszeg feltöltésekor a bankbetét csökkenésével szemben egyéb követelést kell elszámolni

–

vásárláskor kell a követelést megszüntetni, a megvásárolt termékek, szolgáltatások értékének általános szabályok szerinti elszámolásával egyidejűleg

–

a munkavállalónak juttatásként adott feltöltő kártya értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni

15


Vállalkozási szak

2. A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (8 óra) 2.1. 2.1.1. –

–

–

–

–

–

– –

–

2.1.2.

Az adó-és járulékszabályok változásai (6 óra) Társasági adó adóalanyok = új adóalany

(szabályozott

ingatlanbefektetési

társaság

és

a

szabályozott

ingatlanbefektetési projekttársaság fogalmak = ellenőrzött külföldi társaság = kedvezményezett átalakulás = kedvezményezett részesedéscsere = osztalék = kutatás-fejlesztési megállapodás = saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység adóalap-módosító tételek = bejelentett részesedés = bejelentett immateriális jószág = termőföldből átminősített ingatlanvagyon = termőföldből átminősített ingatlan = alultőkésítettség = az egyház adóalapja = a Nemzeti Kulturális Alap támogatása a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek = adomány = visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás = reprezentáció, üzleti ajándék = kamarai tagdíj adókedvezmények = a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye = fejlesztési adókedvezmény = a kutatás-fejlesztés tevékenység bérköltségének adókedvezménye veszteségelhatárolás = átalakulás = cégfelvásárlás szokásos piaci ár (ideértve a nyilvántartási kötelezettséget is) az értékcsökkenési leírás szabályairól = a munkáltató az általa a munkavállalói részére bérbeadás céljából épített épület utáni értékcsökkenés elszámolása más adónemekkel összefüggő módosítások = személyi jövedelemadóval összefüggő módosítások = egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő módosítások Egyszerűsített vállalkozói adó

–

eva mértéke

– –

eva-alanyiság választásának határértéke a társasági adózásra áttéréskor az adóelőleg fizetési szabályok

16


2.1.3.

Vállalkozási szak

A pénzügyi szervezetek különadója

– –

az adó alapja és mértéke jogutódlás

2.1.4.

Személyi jövedelemadó

–

jövedelem, bevétel, költség

– –

egységes, arányos adókulcs adójóváírás kivezetése, adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetése

–

az adóelőleg szabályok változása = az adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetésével összefüggésben =

az adóelőleg megállapítás szabályainak egyéb változása: csak az egyéni vállalkozótól és az őstermelőtől nem von előleget a kifizető, a költségnyilatkozat legfeljebb 50 százalék)

– – –

– –

–

–

–

önálló tevékenységből származó jövedelem = a lakás bérleti díjának levonhatósága a lakás bérbeadásából származó bevételből családi adóalap kedvezmény korrekciós módosításai adókedvezmények = a fogyatékkal élők személyi kedvezménye = a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye = átmeneti adókedvezmények rendelkezés az adóról az egyéni vállalkozókat érintő változások = a veszteségelhatárolás korlátozása egyéni vállalkozóknál, őstermelőknél = az átalányadózásnál alkalmazott nomenklatúra korszerűsödik, átáll a TESZOR-ra (a jogosult kör nem változik) különadózó jövedelmek, vagyonátruházás = az ingóértékesítés szabályainak változása (az üzletszerűség meghatározásának újrafogalmazása) = fémhulladék felvásárlás = az ingatlanértékesítés szabályainak változása (a termőföldből átminősített ingatlan adózása, az üzletszerű ingatlanértékesítés önálló tevékenységként adózik, kiegészül a szabályozás a pénzügyi lízing keretében megszerzett ingatlan átruházása jövedelemmegállapítási szabályaival) tőkejövedelmek = kamatjövedelem = osztalékból származó jövedelem = árfolyamnyereségből származó jövedelem = ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem = tartós befektetésből származó jövedelem a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások = az egyes meghatározott juttatások körének változása a reprezentáció, üzleti ajándék Tao alany esetében is egyes meghatározott juttatásként adóköteles az adómentes keretösszeg felett az üzleti ajándék meghatározásból elmarad az egyedi értékhatárra utalás egyes meghatározott juttatás a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás is egyes meghatározott juttatás e béren kívüli juttatások éves keretösszegét meghaladóan adott egyébként béren kívüli juttatás is =

egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 17


=

=

–

Vállalkozási szak

a béren kívüli juttatás éves keretösszegén felül adott juttatás a cégtelefon magáncélú használata

reprezentáció és üzleti ajándék

adóköteles díjú csoportos biztosítás hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás

csekély értékű ajándék a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott

juttatás jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás

a béren kívüli juttatások változása

a SZÉP kártya külön szállás, meleg étkezés, szabadidős felhasználási keretre bomlik

Erzsébet utalvány munkahelyi étkeztetés

az internet, illetve üdülési csekk juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak béren kívüli juttatások

üdülési szolgáltatás nyújtása

Erzsébet utalvány munkahelyi étkeztetés

Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt munkáltatói támogatás iskolakezdési támogatás

helyi utazási bérlet juttatása iskolarendszerű képzés

a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem

önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás

egyéb változások = csoportos személyszállítás = =

az utólag és az előre folyósított támogatás elszámolási szabályainak változása nyugdíj: a személyi jövedelemadó rendszerében továbbra is nyugdíjnak minősülnek az ún. korai nyugdíjak

2.1.5. –

–

–

–

Általános forgalmi adó fizetendő adóval kapcsolatos módosítások = adómérték: 27%-os általános áfakulcs, időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály, pénztárgépek, taxaméterek átállítása = adófizetési kötelezettség előleg esetében, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett adófizetésre az Áfa tv. 140. § a) pontja alapján = önellenőrzési kötelezettség az adóalap, fizetendő adó utólagos csökkenése esetén levonási jogot érintő módosítások = tételes áfa levonási tilalom feloldása = elévülési idő előírása = tárgyi eszközhöz kapcsolódó adólevonás utólagos korrekciója = szokásos piaci ár figyelembevétele levonási hányados számításakor számlázással kapcsolatos módosítások = kötelező számlakibocsátás külföldön teljesített ügyletről = számlafogadó beleegyezése elektronikus számlázás esetén egyéb módosítások 18


= =

fuvarozási vélelem megdöntése láncértékesítés esetén ingatlanértékesítés adókötelessé tételére vonatkozó információ az adóhatóság honlapján

–

– 2.1.6. –

= =

adófizetésre kötelezett személy áfa-raktárból történő kiraktározásnál speciális kör bevallási kötelezettség alóli mentesülése

= =

adóvisszatérítés belföldön nem letelepedett adóalany részére más törvényekkel összefüggő módosítások

új és változó fogalmak = közhatalmi tevékenység =

jogutódlással történő megszűnés

= =

mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany építési telkek számbavétele sorozat jellegű értékesítésnél

hivatkozás az Európai Unió kötelező jogi aktusára Helyi adók valamennyi helyi adót érintő változások = a törvény személyi hatálya, teljes személyes mentesség = =

–

– – –

–

2.1.7.

feltételes helyi adómentesség szabályainak változása az önkormányzati adómegállapítási mozgástérő bővülése

a telekadóval összefüggő változások =

a telekadó tárgyi hatálya

=

a telekadó alóli mentességek köre

= a telekadó-kötelezettség keletkezése, megszűnése, változása az építményadó mentességek körének változása az idegenforgalmi adóbeszedő a magánszemély kommunális adójának változása = a törvényi felső adómérték = adófelfüggesztés a magánszemély kommunális adójában a helyi iparűzési adóban bekövetkező változások = változás a helyi iparűzési adó alapjának megfogalmazásában = a nettó árbevétel fogalmának változása Gépjárműadó, cégautóadó

–

a gépjárműadó kötelezettség illetékességi szabályok pontosítása

–

a cégautóadó adótételeinek változása

2.1.8. –

–

Vállalkozási szak

Népegészségügyi termékadó az adóköteles termékkör = üdítőital = energiaital = előrecsomagolt cukrozott készítmény = sós snack = ételízesítő = ízesített sör = alkoholos frissítő = gyümölcsíz az adókötelezettség tartalma 19


= =

az adóköteles tényállás az előrecsomagolt termék fogalma

=

az adómegállapítás

–

= nyilvántartás-vezetés az adóalanyiság

– –

az adó alapja, mértéke mentesség az adó alól

–

eljárási szabályok, bevallási határnap

2.1.9. –

Baleseti adó az adókötelezettség, az adó alanya = az adókötelezettség keletkezése, megszűnése a biztosítási időszakban = =

–

–

az adókötelezettség megszűnése a gépjármű forgalomból való kivonása miatt az adó alanya

az adó alapja, mértéke = =

–

Vállalkozási szak

az adó alapja főszabály szerint az adó alapja a biztosítási díjjal le nem fedett időszakban

= az adó mértéke, maximális napi összege az adó megállapítása = =

az adó biztosító általi megállapításának esetei (adóbeszedés) az adó önadózással való megállapítása

=

az adóvisszatérítés esetei

eljárási szabályok, átmeneti rendelkezések = az adó bevallásának, megfizetésének határideje adóbeszedés esetén = =

az adó bevallásának, megfizetésének határideje önadózás esetén az adómegállapítás 2011-ben kezdődő, 2012-ben végződő biztosítási időszak esetén

2.1.10. Jövedéki adó –

a visszaélések megakadályozására vonatkozó szabályok módosítása =

–

–

–

a bejegyzett kereskedők, tároló adóraktárak jövedéki biztosítékára vonatkozó szabályok változása

= bejelentési kötelezettség a kenőolajak szállítására, kereskedelmére ásványolaj-termékek jövedéki adózása =

gázolaj adómértéke

= =

a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaság adókedvezményének változása E85 üzemanyag adómértéke

= =

3811 vtsz alá tartozó termék ellenőrzött körbe vonása adóvisszaigénylés gázkrízis esetén

= csoportmentességi rendelkezésekre utalás alkoholtermék, sör, bor, pezsgő jövedéki adója =

alkoholtermékek adómértéke

= =

a sör adóalapja kisüzemi sörfőzés kedvezménye

= =

sör, egyéb bor, pezsgő házi készítésének lehetővé tétele termelői szőlőbor és pálinka értékesítés lehetőségeinek kiterjesztése

dohánytermékek jövedéki adójának változása 20


–

Vállalkozási szak

= =

dohánytermék adómértéke, adófizetési kötelezettség változása készletfelhalmozást korlátozó szabályok

=

adójegyek vonalkóddal ellátása, adatszolgáltatás az adójegyek készletváltozásáról

egyéb változások = AEO tanúsítvány = =

engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások egyszerűsítése elektronikus eljárás mezőgazdasági gázolaj adóvisszatérítése esetén

2.1.11. Regisztrációs adó –

a regisztrációs adótábla változása

–

gépjárműflotta-üzemeltetők kedvezményes adózása = a gépjárműflotta-üzemeltető fogalma, a rendelkezés személyi hatálya = =

a gépjárműflotta-üzemeltetők sajátos adókötelezettség-teljesítésének tartalma az eljárás lényegi tartalma

–

elektronikus eljárás a regisztrációs adóban

–

az adóvisszaigénylési lehetőségek kibővítése

2.1.12. Egyes ágazatokat terhelő különadó –

a bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmának változása

–

a bevallás-benyújtás határnapjának változása

2.1.13. A szociális hozzájárulási adó –

az adó alanya = a kifizető = =

az egyéni vállalkozó az őstermelő

–

nem adóalany személyek

–

a kifizető által fizetendő adó alapja = önálló tevékenységből származó jövedelem

–

= =

nem önálló tevékenységből származó jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj

= =

nevelési díj személyi alapbér, illetőleg díjazás

adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok = =

a munkaviszony szövetkezet tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya

= =

a társas vállalkozás tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes

=

személy tagja között fennálló tagi jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony

=

az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az

=

egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony

= –

egyéb, önálló vagy nem önállótevékenységből származó jövedelmet eredményező jogviszony

adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok 21


=

Vállalkozási szak

a tagi jogviszonyok, egyházi, szerzetesrendi jogviszony, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjas, vagy a tag özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte

= –

–

az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony

a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja = az egyéni vállalkozó adóalapja = az evás egyéni vállalkozó és az őstermelő adóalapja az adóalap megállapításának különös szabályai =

a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői

= –

irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget terhelő adó alapja az egyházat és a szerzetesrendet terhelő adó alapja

mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól = adófizetési kötelezettség alól mentesített időszakok

–

az adó mértéke és fizetendő összege

–

adókedvezmények = a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény =

a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

= =

a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény

–

a foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása = START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, – a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető – együttes kedvezmény meghaladhatja az adott =

foglalkoztatott után fizetendő adó összegét a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény

–

ugyanazon

munkavállaló

vonatkozásában

együttesen

is

érvényesíthető legfeljebb a számított adó összegéig eljárási szabályok =

az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti.

=

az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg

=

az evá-s egyéni adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a

=

tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja

=

meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a külföldi kifizető kötelezettségei

=

a mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg 22


=

Vállalkozási szak

a kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére – figyelemmel az Art. 176. § (11)–(12) bekezdéseire is – a kincstár kötelezett

2.1.14. Járulékok és hozzájárulások változásai 2.1.14.1.

Munkáltatókat, kifizetőket terhelő járulékok és hozzájárulások változásai

–

társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó (lásd a 2.1.13. pontban

–

írottakat) egészségügyi hozzájárulás változásai =

2.1.14.2.

béren kívüli juttatások után 10%-os kifizetői egészségügyi hozzájárulás bevezetése Egyéni járulékok változásai

– –

járulékmértékek 2012-ben járulékalap változásai (egyes mentességi szabályok megszűnése)

–

kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszűnése

2.1.14.3.

Új törvény a szakképzési hozzájárulásról

– –

a hozzájárulás alapja, mértéke a hozzájárulás kötelezettjei

– –

mentesség a hozzájárulás alól a hozzájárulás teljesítése

–

visszatérítés

2.2.

Társasági adó meghatározás (esettanulmány) (2 óra) Kis- és középvállalkozás (kkv) adókötelezettségét érintő kedvezményekkel kapcsolatos esettanulmányok oktatása. A modul oktatása során a teljes ismeretanyagot nem kell a hallgatóságnak átadni, hanem az alábbiakban felsorolt témákat kell esettanulmány formájában feldolgozni. Az esettanulmányokat, a hozzájuk kötelezően kapcsolódó számpéldát, az állami támogatássá minősítéssel kapcsolatos lépéseket a továbbképzés szervezője, illetve a modul oktatója dolgozza ki.

2.2.1. –

A kkv-vá minősítés (Tao. 4. § 24. pont) a kkv-vá minősítéshez szükséges információk egy társasági adóalany gazdasági társaság besorolásának meghatározásához =

tulajdonos szerkezet (közvetlen és közvetett részesedés, tőke vagy szavazati jog alapján) és az állami önkormányzati tulajdoni hányad meghatározása, befektetőket is figyelembe véve [2004. évi XXXIV. tv. 3. § (4) –(5) bekezdés]

=

=

a vállalkozás a tulajdonosi szerkezet alapján, (ha nincs 25 %-ot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni részesedés) önálló vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás és/vagy partner vállalkozás [2004. évi XXXIV. tv. 4. §] újonnan vagy jogelőd nélkül alakult (rendelkezik vagy nem a minősítés időpontjában beszámolóval, konszolidált beszámolóval)

= =

a minősítéshez szükséges adatok [2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) –(3) bekezdés] a minősítéshez szüksége adatok forrása újonnan alakult és már működő vállalkozásnál [2004. évi XXXIV. tv. 5. § (1)-(2) bekezdés] 23


–

minősítés [2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) –(3) bekezdés és 5. § (3)-(9) bekezdés] = első alkalommal =

2.2.2.

–

Vállalkozási szak

második alkalommal

Adóalap módosítások lehetőségének vizsgálata kis (mikro)- és középvállalkozási jogállás alapján beruházási értékkel történő adózás előtti eredmény csökkentés feltételei =

a kis- és középvállalkozás tulajdonosi szerkezete az adóévben, és besorolása az

=

adóév utolsó napján [Tao. tv. 7. § (11) bekezdés a) pont] a megvalósított beruházás jellege, jellemzői és annak vizsgálata, hogy megfelel-e e levonás feltételeinek a beruházás jellege, célja, számviteli nyilvántartásba történő besorolása alapján [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont és (11) bekezdés b) pont]

= =

a közösségi állami támogatássá minősítés jogi alapja [Tao. tv. 7. § (12) bekezdés] a választott közösségi jogban előírt feltételek teljesülésének vizsgálata (a beruházás a közösségi jog alapján támogatható-e, más támogatást az adott beruházáshoz kapott-e a vállalkozás, igénybevétele)

= = –

az összes

támogatás

alapján

sincs

kizárva

a

kedvezmény

a levonható összeg [Tao. tv. 7. § (12) bekezdés] a levont összeg támogatástartalmának meghatározása [Tao. tv. 7. § (12) bekezdés]

a korábbi beruházási adóalap csökkentésre tekintettel az adózás előtti eredménynövelés vizsgálata [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pont] =

a „figyelési” időszak a csökkentés érvényesítését követő négy adóév [Tao. tv. 8. § (1)

=

bekezdés u) pont felvezető] a növelésre okot adó körülmények vizsgálata [üzembe helyezés időpont; a tárgyi eszköz üzembe helyezése a tevékenységben elfoglalt helye alapján - a számviteli törvény előírása szerint – ingatlan (üzemkörön kívüli vagy üzemi), műszaki berendezés, gép, jármű vagy egyéb berendezés, felszerelés, jármű; változás a használatban (átsorolás); elidegenítés; Tao. tv. 8. § (1) bekezdés ua-ud) alpontok]

= –

növelés összege, a növeléssel érintett adóév [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pont]

létszámnövelési kedvezmény mikro vállalkozásnál = feltételei: a mikrovállalkozási státusz időpontja, előző adóévi létszám, adótartozás kizárása, a létszámnövelésbe be nem számító foglalkoztatottak [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés y) pont, és (19) bekezdés]

–

=

a csökkentésként figyelembe vehető összeg számítása [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés y) pont]

=

a kedvezmény csekély összegű támogatástartalma és a bevallásban történő

szerepeltetése [Tao. tv. 7. § (20) bekezdés] a korábbi létszámnövelési kedvezményre tekintettel az adózás előtti eredménynövelés vizsgálata [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés v) pont] = a „figyelési” időszak a csökkentő tétel érvényesítését követő három adóév [Tao. tv. 8. =

§ (1) bekezdés v) pont] a növelés összege, figyelemmel a kivételre [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés v) pont és (6) bekezdés]

–

értékcsökkenési leírás a leghátrányosabb térségekben, településeken üzembe helyezett műszaki gép, berendezés jármű (a személygépkocsi kivételével) bekerülési értékével egyező összegben az adóév utolsó napján kkv-nál [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont] 24


= =

= = 2.2.3. –

Vállalkozási szak

a közösségi állami támogatássá minősítés jogi alapja [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont] a választott közösségi jogban előírt feltételek teljesülésének vizsgálata (a beruházás a közösségi jog alapján támogatható-e, más támogatást az adott beruházáshoz kapott-e a vállalkozás, az összes támogatás alapján sincs kizárva a kedvezmény igénybevétele) a levonható összeg [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont] a levont összeg támogatástartalmának meghatározása [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont]

Adókedvezmények a kkv-k számára szoftverfejlesztő közvetlen bérköltsége alapján járó adókedvezmény igénybevételi lehetőségének vizsgálata az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózónál = szükséges információk (szoftverfejlesztő közvetlen bérköltsége, az adókedvezményre felhasználható adó, a de minimis támogatási keret) [Tao. tv. 2011-ben hatályos 22. § (10) bekezdés és 29/Q § (2) bekezdés; 23. § (3) bekezdés, 1998/2006/EK rendelet] = =

adóév utolsó napi árfolyam az adókedvezmény összege és támogatás tartalma forintban és euróban

–

kkv-k adókedvezmény igénybevételi lehetőségének vizsgálata

–

szükséges információk (pénzügyi intézménnyel kötött beruházás hitel szerződés és időpontja, ezen adóév utolsó napján az adózó méret szerinti minősítése, hitellel beszerzett tárgyi eszköz és annak nyilvántartásban történő szerepeltetése) = a közösségi állami támogatássá minősítés jogi alapja [Tao. tv. 22/A. § (4) bekezdés] =

a választott közösségi jogban előírt feltételek teljesülésének vizsgálata (a beruházás a közösségi jog alapján támogatható-e, más támogatást az adott beruházáshoz kapott-e a

= = –

vállalkozás,

az összes

támogatás

alapján

sincs

kizárva

a

kedvezmény

igénybevétele). az adókedvezmény összege [Tao. tv 22/A. § (2) és (4) bekezdés, 23. § (3) bekezdés] az adókedvezmény támogatástartalmának meghatározása [Tao. tv. 22/A. § (4) bekezdés]

igénybevett kkv adókedvezmény visszafizetésének vizsgálata = „figyelési” időszak a hitelszerződés megkötése évét követő négy év [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés a) pont] =

a hitellel beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezésének napja [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés a) pont]

=

a hitellel beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezését követő három év [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés b) pont]

=

a hitellel beszerzett tárgyi eszköz elidegenítésének napja [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés b) pont]

=

a visszafizetendő összeg meghatározása és a késedelmi pótlék számításának módszere (a beruházási hitel alapján igénybevett kedvezmény, késedelmi pótlék számítás kezdete az adókedvezmény érvényesítését tartalmazó bevallás napja, vége a megfizetés napja, kamata az említett időszakban érvényes – változó – jegybanki alapkamat kétszeresének 365 része az érintett naponként) [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés]

25

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája. Vállalkozási szakterület 2012

Recommend Documents