Könyvtár-pedagógiai program A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: • Alapvető célunk, hogy megfeleljünk mai, tudásalapú társadalmunk elvárásainak, és fölkészítsük diákjainkat a kompetencia alapú tanulásra: legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre és az információkban való eligazodásra. • Fontos, hogy a diákok megismerkedjenek a könyvtárhasználati ismeretek alapjaival. Erre szolgálhatnak a könyvtárhasználati és az egyéb tantárgyi könyvtári órák illetve az egyéni segítségnyújtás. Tudatosítani kell, hogy a széles körben elterjedt informatikai eszközök mellett a ma már „hagyományos”-nak nevezett források és készségek hordoznak olyan értékeket, melyekre a modern eszközök használóinak is szükségük van. Ilyen az értő olvasás, az önálló kritikus gondolkodás. „Az információ hatalom” közhelyet tartalommal kell megtölteni. A célok elérésének érdekében feladataink: •
•
•
•
A megfelelő motivációval bíró, tehetséges diákokat a különböző szervezetek (pl. könyvkiadók, cégek, egyéb intézmények, más iskolák) által meghirdetett versenyeken, pályázatokon való részvételre biztatjuk, a részvételt lehetőségeinkhez igazodva jutalmazzuk. Felkészítjük tanulóinkat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetjük velük az információkezelés és forrásfelhasználás jogi és etikai szabályait. Feladatunk a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. Intézményünk alapdokumentumának tartalmához (BTM-es és SNI-s tanulók integrált nevelése) igazodva a könyvtár feladata az egyéni fejlesztési lehetőség biztosítása az arra rászoruló tanítványainknak. Biztosítanunk kell, hogy a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása több tantárgy esetében is megvalósuljon: informatika, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki óra.
Arra törekszünk, hogy a könyvtár • legyen a tanulás-tanítás helyszíne • közösségi térként legyen jelen az iskola életében, • mindenki számára biztosítsa, és tartalommal töltse meg az információhoz, a tanuláshoz, művelődéshez való jogot és az esélyegyenlőséget. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár részt vesz a pedagógiai program, és az általános nevelési célok megvalósításában. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi és egyéb - szakmai jellegűvizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. helyesírási szótárak, függvénytáblázatok, verseskötetek, házi olvasmányok, szöveggyűjtemények, szótárak, atlaszok stb. használatát is.
A könyvtárhasználati ismeretek általános fejlesztési követelménye a tanulás tanítása.
1
A könyvtárhasználat tanulásának/tanításának a célja, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a munka során is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi, és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes, és a helyben, illetve kollégisták, bejáró tanulók esetében a tanulók lakóhelyén elérhető könyvtárak szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás lenne az ideálisan elvárható. Az intézmény könyvtár-pedagógiai programját a különböző tantárgyak helyi tantervben meghatározott órakereteinek ismeretében lehet megfogalmazni. Gyakorlati kivitelezése szoros együttműködést kíván a szaktanárok és a könyvtáros tanár, valamint az intézményvezetés között.
Jelenleg kifutó rendszerben működő szakközépiskola, 10-12. évfolyam, közismereti képzés. A 2016/17-es tanévtől csak 10. évfolyamtól a 2018/19-es tanévig. Tantárgyi struktúra és óraszámok Lásd iskolai Pedagógiai Program 3.2. pontja. A szakiskola 2016/17-2017/18-as tanévig kifutó rendszerű képzésének heti közismereti óraszámai (csak 10-11. évfolyam) A közismereti és szakmai órák aránya Lásd iskolai Pedagógiai Program 3.2. pontja.
A könyvtárhasználati ismeretek tanítása-az általános feladatleírásban meghatározottaknak megfelelően- az osztályfőnöki, az informatika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében valósulhat meg. A táblázatokból látható, hogy a szakiskola szűkös közismereti órakeretébe önálló könyvtárismereti órát nem lehet beépíteni. Könyvtárlátogatás/könyvtári óra azonban tervezhető a szaktanárral egyeztetve a magyar-kommunikáció, és a társadalomismeret tantárgyak esetében is. Ezeken felmérhető, hogy a tanulók milyen előzetes könyvtárismerettel, könyvtárhasználati szokással rendelkeznek, milyen infokommunikációs eszközöket és hogyan használnak. Szakmai tantárgyaik moduljellege -„készre szerkesztett” tankönyvek hiánya- miatt azonban éppen ők azok, akiknek magas fokú önállósággal kellene rendelkeznie az információkeresésben, alkalmazásban. Ezt az ellentmondást az egyéni segítségnyújtással lehet feloldani. A 2016/2017-es tanévben bevezetett szakközépiskolai képzés tantárgyi hálójában a helyi tantervben nem szerepel önálló informatika óra, amelyben a könyvtárhasználat évente 1-2 órában megjeleníthető lenne. A fentebb leírtak a későbbiekben kiegészülhetnek a szakközépiskolára épülő 12-13.- érettségire felkészítő - évfolyamok közismereti óráinak tervezésekor, leghamarabb a 2019/2020-as tanévre tervezve.
A jelenleg meglévő, kifutó jellegű szakközépiskola 10. évfolyamán önálló tematikai egység az infokommunikáció. Az adott 2 órából 1 óra könyvtárismereti óraként valósulhat meg a gyakorlatban, a szaktanárral való egyeztetéssel. 2
Tartalom: Problémák megoldása cselekedtető módon, a tanítási és tanulási folyamat során. Olyan tanítási-tanulási problémahelyzetek elé kell állítani tanulóinkat, melyek megoldásán keresztül minél többféle tartalmú, műfajú és típusú információforrás felhasználását tudjuk kölcsönhatásukban bemutatni. A problémahelyzetek legtermészetesebb tanulási tere az iskolai könyvtár Követelmény: Adott feladatok értelmezése, a megoldáshoz önálló információkeresési stratégia alkalmazása. (információk beazonosítása, találatok begyűjtése, szűkítése, felhasználása) Tematikai egység – fejlesztési cél
Ismeretek, fejlesztési követelmények
Infokommunikáció
Információkeresés, információközlési rendszerek
Kapcsolódási pontok (külső tárgyi koncentráció)
A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása. Önálló információszerzés Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.
Óraszám
Kémia, biológia, fizika: 2 természettudományos projektek kidolgozása, pályázati anyagok készítése. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.
A szakközépiskola 11. évfolyamán a könyvtárismeret önálló témakörként jelenik meg az informatika tantárgyon belül.
Tematikai egység – fejlesztési cél
Ismeretek, fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok (külső tárgyi koncentráció)
Könyvtári informatika A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás. Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak
Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képesség fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat. A könyvtári információkeresés. Az internetes adatgyűjtés technikái, linkek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés,
3
Óraszám
4
rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresés A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás 4
elrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeretszerzés szaktudományi munkákból. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével. Ének-zene: zenei dokumentumok gyűjtése. Matematika: ismerethordozók használata. Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
információs értékének figyelembe vételével. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.
történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok. Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető összefüggések. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kérdések megfogalmazása a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira, stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása, a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett.
Évi óraszám: 4; (Megvalósítása a szaktanárral való egyeztetés alapján.) Tartalom: 1. óra A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. 2. óra Információkeresés . A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. 3. óra Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. 5
Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. 4. óra Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának, és a forrás információs értékének figyelembe vételével. Könyvtári online katalógusok használata. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Követelmény: • legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; • legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. • legyen képes források hivatkozni Az évfolyam teljesítésének egyik feltétele, hogy legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani, legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. Kiemelten fontos • az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése, • a problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés elsajátítása, • az egyes tudományterületek alapvető kézikönyveinek (lexikon, szótár) és segédkönyveinek (képletgyűjtemény, feladatgyűjtemény, táblázat) önálló használata, • információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Képes legyen egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. A könyvtár nem utolsó sorban az egyéni fejlesztés helyszíne is lehet. Szakközépiskolában 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében lehet könyvtárismereti órát beilleszteni. A használatban lévő Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyv (Rsz. NT 17137) 3. tananyagegysége általános könyvtárismereti alapokat tartalmaz. Ez évi 1 könyvtárhasználati órát jelent. Tartalom: Könyvtártípusok, az intézményi könyvtár „felfedeztetése”, könyvtárlátogatás. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. Könyvtári szolgáltatások bemutatása, ajánlása. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználási lehetőségek keresése a tanulásban. Követelmény: Ismerje a könyvtár használatának szabályait, az alapvető viselkedési normákat. Tudjon eligazodni a könyvtár állományrészei között. Ismerje a könyvtár alapvető szolgáltatásait. 6
A könyvtári és közhasznú adatbázisokat használati útmutató segítségével önállóan (szükség esetén egyéni segítségnyújtással) tudja használni. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. (Magyar nyelv és irodalom órán a szakközépiskolai 9. évfolyamon igény szerint +1 beilleszthető könyvtári óra. Tartalom: Dokumentumismeret: Könyv, időszaki kiadványok, e-könyv, hangos könyvek, kézikönyvek típusai. Könyvkönyvtártörténet, a könyvnyomtatás. Forráskiválasztás Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; információgyűjtés: könyvtári és számítógépes adatbázisok, honlapok segítségével. A jegyzetelés technikája. Követelmény: • Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. • Legyen képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. • A tanítási tanulási folyamatban alkalmazza az könyvtári és az internetes forráskiválasztást és információgyűjtést. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.)
A 2016/17-es tanévben bevezetésre kerülő szakgimnáziumi képzés órakeretei 9–10-11. évfolyamon XIII. Informatika ágazat szakgimnázium óraterve Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek (angol vagy német nyelv)
4
4
Matematika
3
4
Történelem
2
2
10. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
3
4
2
2
11. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
3
4
3
3
Etika Művészetek
1
Informatika
2
2
Testnevelés
5
4
2
2
2
5
4
7
12. évf. B
Érettségi
K
H
B
4
4
4
4
4
4
K
4
3
4
4
K
3
3
1
1
K
K
1
2
VK 5
4
5
4
VK
Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Osztályfőnöki
1
1
Kötelező komplex természettodományos tantárgy
3
3
10. évf. B
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika
K
H
1
2
11. évf. B
K
H
1
1
2
12. évf. B
Érettségi
K
H
B
1
1
1
2
2
2
2
VK
2
2
2
2
VK
Kötelezően választható tantárgy 1. Informatika 2. Idegen nyelv 3. Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
1
1
Érettségire épülő szakképesítés
8
8
4
8
8
5
7
7
5
7
7
4
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
3
3
2
4
4
1
3
3
2
3
3
2
Rendelkezésre álló órakeret
35 35 16
36
36
16
35
35
15
35 35 14
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat 70 70
140 105 105 210 140 140 280
8
K
IX. Gépészet ágazat szakgimnázium óraterve Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek (angol vagy német nyelv)
4
4
Matematika
3
4
Történelem
2
2
10. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
3
4
2
2
11. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
3
4
3
3
12. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
K
4
3
4
4
K
3
3
1
1
Etika Művészetek Informatika
2
2
Testnevelés
5
Osztályfőnöki Kötelező komplex természettodományos tantárgy
2
1
1
Érettségi B K
K
2
2
4
5
4
5
4
5
4
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
2
2
2
2
2
2
VK
2
2
2
2
VK
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika
2 VK
Kötelezően választható tantárgy 1. Informatika 2. Idegen nyelv 3. Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
Érettségire épülő szakképesítés
8
8
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
3
3
6
1
1
8
8
4
7
7
2
7
7
3
4
4
2
3
3
5
3
3
2
9
K
Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
Rendelkezésre álló órakeret
H
10. évf. B
35 35 16
11. évf.
12. évf. H
K
H
B
K
H
B
K
36
36
16
35
35
15
35 35 13
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat 70 70
Érettségi B
140 105 105 210 140 140 280
A közismereti informatika tantárgy 9-10-11. évfolyamon szerepel. Kerettantervében a könyvtári informatika önálló témakör, melynek oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy és szakmai gyakorlatai keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. 10
A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a munka során is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi, szakmai és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes, a helyben elérhető könyvtárak és a szakkönyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz, leendő szakmájához viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakmai és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Könyvtári informatika
Előzetes tudás
Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segítséggel.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 9 óra
A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás.
Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képesség fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat.
Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.
Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.
Információkeresés A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári
Magyar nyelv és irodalom: a könyvtári információkeresés. Az internetes adatgyűjtés technikái, linkek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott
11
kutatómunkával.
és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeretszerzés szaktudományi munkákból.
Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata.
Matematika: ismerethordozók használata. Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok.
Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata.
Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembe vételével.
12
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kérdések megfogalmazása a szerző esetleges elfogultságaira,
tájékozottságára, rejtett szándékaira, stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett.
Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.
A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.
13
Megvalósulás 9. évfolyamon (3 óra) 1. óra Könyvtártörténet, könyvtár típusok. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. 2. óra A könyvtár szerepe, funkciói a tanulási folyamatban. Keresés a könyvtár dokumentumtípusa között. 3. óra A bibliográfiai leírás részei, szerepük. (cím, szerzőség, kiadás, ISBN-szám, Cutter- szám, ETOjelzet)
Megvalósulás 10 évfolyamon (3 óra) 1. óra Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. 2. óra Információkeresési stratégiák ismerete. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresés. 3. óra Adott tematika alapján a katalógusok, és a helyben rendelkezésre álló dokumentumok alapján ajánló bibliográfia készítése.
Megvalósulás 11. évfolyamon (3 óra) 1. óra Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Különböző dokumentumtípusok, kézikönyvek ismerete, használata. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. 2. óra A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. 3. óra Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának, és a forrás információs értékének figyelembe vételével. Könyvtári online katalógusok használata. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
Könyvtári órák a magyar nyelv és irodalom órák keretében is szervezhetők, egyeztetve a szaktanárokkal. Szakgimnáziumban 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében lehet könyvtárismereti órát beilleszteni. A használatban lévő Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyv (Rsz. NT 17137) 3. tananyagegysége általános könyvtárismereti alapokat tartalmaz. Ez évi 1 könyvtárhasználati órát jelent. Tartalom: Könyvtártípusok, az intézményi könyvtár „felfedeztetése”, könyvtárlátogatás. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. Könyvtári szolgáltatások bemutatása, ajánlása. 14
A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználási lehetőségek keresése a tanulásban. Követelmény: Ismerje a könyvtár használatának szabályait, az alapvető viselkedési normákat. Tudjon eligazodni a könyvtár állományrészei között. Ismerje a könyvtár alapvető szolgáltatásait. A könyvtári és közhasznú adatbázisokat használati útmutató segítségével önállóan (szükség esetén egyéni segítségnyújtással) tudja használni. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. (Magyar nyelv és irodalom órán a szakközépiskolai 9. évfolyamon igény szerint +1 beilleszthető könyvtári óra. Tartalom: Dokumentumismeret: Könyv, időszaki kiadványok, e-könyv, hangos könyvek, kézikönyvek típusai. Könyvkönyvtártörténet, a könyvnyomtatás. Forráskiválasztás Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; információgyűjtés: könyvtári és számítógépes adatbázisok, honlapok segítségével. A jegyzetelés technikája. Követelmény: • Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. • Legyen képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. • A tanítási tanulási folyamatban alkalmazza az könyvtári és az internetes forráskiválasztást és információgyűjtést. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.) Az alábbi alapelvek azonban bármilyen tantárgyra kiterjesztve igazak: az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése.
A továbbtanulásra való felkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A könyvtár ezeken a lehetőségeken túl az egyéni fejlesztés helyszíne is lehet. Biztosítja a nyugodt körülményeket, tankönyvtára minden tanuló számára elérhető, teljes állománya szabadpolcos elhelyezésű. Dokumentumai az iskolai honlap könyvtár menüpontjából keresztül a Szirén-programon keresztül is kereshetők.
15
