2011. December 26.
I. évfolyam • 2. szám
Újságunk megtekinthetõ színesben a honlapunkon: www.vmkami.hu
AMIújságunk
KÖNYVTÁR KORSZERŰSÍTÉS, OLVASÁSNÉPSZERŰSÍTŐ PROGRAMOK a zalaszentgróti városi könyvtárban
A tavalyi évben elnyert „Tudásdepo-Expressz” TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0045 ”Engedjü(n)k hát olvasni!” című pályázaton a Városi Művelődési Központban működő Könyvtárunk a konzorciumi partnerünkkel, a sármelléki Általános Művelődési Központ, Könyvtárral együtt 56 817 650 Ft-ot kapott. Könyvtár-; olvasásnépszerűsítő programok megvalósítására, a TEXTLIB integrált könyvtári rendszer bevezetésére, valamint a könyvtár saját honlapjának (www.szentgrotkonyvtar.hu) elkészítésére, melyről hozzáférhető lesz könyvtárunk és a Zalaszentgróton működő általános iskolák, gimnázium könyvtárának online katalógusai is, 24 órán keresztül. A vállalt feladatokat 2010. július 1. – 2011. december 31. között kell teljesíteni. Szintén a fent említett pályázatnak köszönhetően 1,2 millió forintot költhettünk bútorcserére, ebből az
összegből polcokat, asztalokat, kiállító vitrineket, értékmegőrző szekrényt, székeket, gyermek olvasóink részére fotelokat vásároltunk . A projekt során szinte minden korosztálynak kínáltunk rendezvényeket.
Rendezvényeink között szerepeltek: könyvtár népszerűsítő, olvasásfejlesztő programok, könyvtár szakmai előadások (Vendég előadóink: Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész: Mentés másként - avagy olvas-
nak-e, s ha igen, mit olvasnak a jövő nemzedékei?, Juhász László meseterapeuta: Meseterápia a gyakorlatban és Heverné Kanyó Andrea: Az olvasóvá nevelés lehetőségei. A szülő, a pedagógus és a könyvtáros szerepe az olvasóvá nevelésben címmel tartottak előadásokat), vetélkedők (helyismeret- illetve könyvtárhasználati több korosztály számára), író - olvasó találkozók (Varró Dániel fiatal költőnk, Pálfalvi Dorottya meseírónővel találkozhattak olvasóink), verseszenés műsorok (Kelemen Gyula, Figura Ede előadó művészek) kézműves foglalkozások ünnepekre készülődve, helyi kézművesekkel (gyerekek megismerkedhettek pl. sógyurma-, szalmadíszek készítésének- üvegfestés-, mézeskalács készítés technikájával), versmondó versenyek és nem utolsó sor-ban felhasználóképzéseket, könyvtárhasználat órákat szerFolytatás a 2. oldalon veztünk.
2011. December 26.
2
KÖNYVTÁR KORSZERŰSÍTÉS, OLVASÁSNÉPSZERŰSÍTŐ PROGRAMOK a zalaszentgróti városi könyvtárban Folytatás a 1. oldalról
A felsorolt és megrendezésre került rendezvényeink célja volt a különböző információhordozók megismertetése mellett, a könyvek megszerettetése és népszerűsítése a gyermek- és felnőtt olvasóink körében, valamint hogy felhívjuk a könyvtárhasználók figyelmét az olvasás fontosságára. Bízzunk benne, hogy a fent említett rendezvényeknek az elkövetkező években is hagyománya lesz és ezáltal, minél több kisdiák, felnőtt kap kedvet egy-egy szép mese, regény vagy szakkönyv, elolvasására. A projekt célja még a FAT akkreditáció megszerzésével felnőttképzési szolgáltatások nyújtása, ezzel is bővítve könyvtárunk szolgáltatásait. A projektben résztvevő könyvtárosok szakmai továbbképzéseken (Kiadványszerkesztés, prezentáció készítés 90 óra, Projekt tervezés és pályázatkészítés alapjai 30 óra), tanfolyamokon is részt vesznek, az említett képzéseken szerzett információkat munkájuk során kamatoztatják majd.
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0045 Tudásdepo-Expressz Engedjü(n)k hát olvasni!
Újságunk megtekinthetõ színesben a honlapunkon :
www.vmkami.hu
3
2011. December 26.
Hol Tartunk most? – bemutató
2011. december 10-én az Alapfokú Művészeti Iskola megtartotta hagyományossá vált „Hol tartunk most?” bemutatóját, amelyen a művészeti Iskola valamennyi csoportja fellépet. Valamennyi színjátszó csoport a téli ünnepkörhöz kapcsolódóan mutatott be a gyerekek képességeinek, készségeinek megfelelő szerkesztett játékokat. Így megszületett a Kis Drámacsoport előadásában a Téli képek című szerkesztett játék, a Haladó Drámacsoport előadásában a Kis fenyő című színpadi előadás, a Manókák Drámacsoport előadásában a Betlehemes játék, valamint a Sok(k)hatás Drámacsoport Adventi éjszakák című produkciója. A néptánc csoportok nemcsak kész koreográfiákat mutattak be, hanem egy-egy tájegység táncaiból folyamatokat, melyekből a későbbiekben összeáll a koreográfia. A legkisebbek, az alapfok I.-II. évfolyamosok Halászi táncokat mutattak be. Az alapfok III. évfolyamosok a somogyi táncrend táncait - üveges, kanász és ugrós táncok - folyamatokon keresztül ismertették meg a közönséggel. Ez az évfolyam a Bíborka néptánc csoporttal közösen sárközi táncokat adott elő. A Bíborka néptánc csoport a Csillagfürt néptánc csoporttal a Szentiványi táncokból adott ízelítőt. A Csillagfürt néptánc csoport táncosai palatkai táncokat mutattak be. A műsorban fellépet a türjei kihelyezett tagozat néptánc csoportja is somogyi táncokkal. A színház teremben helyet foglalt szülők, érdeklődők a műsor folyamán betekintést nyerhettek a művészeti iskola munkájában. A gyerekek szeptember óta lelkiismeretesen, szorgalmasan készültek az órák során, hogy tudásukat bemutathassák. Az utolsó hét izgalmakkal telve telt el, bízva abban, hogy minden rendben lesz a fellépés alatt. A délután folytatásaként szülői kezdeményezésre karácsony váró kézműves foglalkozásokkal vártuk a gyerekeket, szülőket, családtagokat, hogy egy kicsit együtt készüljünk az ünnepekre. Volt ablakdísz készítés, mézeskalács díszítés, téli képek színezése, arcfestés, mindez ügyes kezű anyukák irányításával. Zenei aláfestésről, közös éneklésről szintén két anyuka gondoskodott. Miközben a gyerekek ügyeskedtek, megérkezett a meglepetés vendég Mutyi bohóc személyében, aki mikulás és karácsonyi bűvész showal szórakoztatta a gyerekeket és a felnőtteket.
2011. December 26.
4
Kritika - Könyv Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig A magyar próza klasszikusai meg vannak nevezve, s meg lehet őket számlálni, sorba lehet őket venni. A “Szeretve mind a vérpadig” biztosan közéjük tartozik Jókaival először diák korában találkozik az ember, valamikor általános iskola hetedik, nyolcadik tájékán. Akkor még a kötelező irodalom, egyet jelent a gyűlölet tárgyával. Senki sem szereti a kötelező dolgokat. Sajnos sokunkban nagy károkat okoz, ha valami ránk van erőltetve. Jókaiért kimondottan kár. Ugyanis az a szépirodalom, amit Jókai képvisel, mindenképpen a magyar irodalom egyik gyöngyszeme. Újra bizalmat kell szavazni azoknak az íróknak, akik a kötelezettségek árnyékában kifakultak a szívesen ol-vasott szerzők közül. A történet, a számomra mindig is zavaros, három részre szakadt országban, II. Rákóczi Ferenc ideje alatt játszódik. Igazi kalandregény, olyan fordulatokkal és intrikákkal, melyeknek a fele értékű, ezekhez képes butuska fondorlatok, holmi krimikben, már olvasók ezreit szögezték a lapok elé. A könyv tempója gyors, az események pörögnek, s soha nincs egy helyzet unalomig taglalva. Nincsenek feleslegesen aprólékos karakterábrázolások. Az olvasó először idegenként kerül az események közé, amit csak Jókai narrálása old fel valamennyire, de az első kötet felénél már minden egyes karakter valamiért kedves az embernek. Ebben az a
Újságunk megtekinthetõ színesben a honlapunkon :
www.vmkami.hu
fantasztikus, hogy nem akarja ránk erőltetni hőseit az író, s a tetteiknek és érzéseiknek megismertetésén keresztül jutunk oda, hogy mi is ott lovagolunk Ocs-kay mellett, s mi is felháborodunk az ármányokon. Néhány száz oldalra visszacseppenhetünk a tizennyolcadik század hajnalába. Annyira szemléletes, s annyira ízesen fogalmazott, hogy az első pár oldal után az ember már minden szórendet helyénvalónak talál, bármilyen régi is az. A humora meg egyszerűen valami fantasztikus, s leginkább a kontraszt miatt, hiszen mikor valami nagyon komoly dolog történik az egyik szálon, akkor azt valami hihetetlenül kedvesen egyszerű érzelemmel feloldja. Példának okáért, mikor Ocskay “elfeletkezik” hadi teendőiről, s mézes heteit tölti szerelmével, a fejedelem sorra küldözgeti neki a leveleket, hogy a haza bajban van. Itt az ember picit elkomolyodik, de a váltás tökéletes, hiszen a levelektől el nem szakadva; az anyós olvassa a lánya leveleit, melyek színültig vannak szerelemmel, s ebből dörren elő a mérgelődő anya, aki félti lánya protestáns mivoltát. A szóhasználatok zseniálisak. S valami megfoghatatlan, nemes népiességgel írja le a történéseket, ami Petőfit is megszégyenítően illik az író tollához. Mivel az általános iskolának már vége, asszem senki sem fog rúg-kapálva tiltakozni az ellen ha azt mondom, kötelező irodalom. -fegyvernekylevente
5
2011. December 26.
interjú
a SKENT együttessel Sikerült elérnünk a rendkívülien elfoglalt Skent együttes frontemberét Fegyverneky Leventét és nekiszegeztük kérdéseinket. ► Hogyan jött létre a zenekar? Két évvel ezelőtt Szabolcs és Dávid keresett meg azzal a kéréssel, hogy énekeljek egy újonnan alakuló együttesben. ► Honnan jött a zenekar neve? Hát ööööm… (az Alany gondolkodik) az első dalunk címe scent volt, mivel utólag kiderült, hogy rosszul ejtettük (szkent), így az általunk kreált szó lett a zenekar neve. ► És saját dalokat írtok vagy feldolgozásokat csináltok? A célunk az, hogy minél több saját dalunk legyen, de mivel ezek nem olyan ismertek ezért elkerülhetetlen, hogy ne játszunk néhány feldolgozást is! ► Az első dalotok, feldolgozás vagy saját dal volt? Először egy-két dal feldolgozással összeráztuk a csapatot, majd mikor láttuk, hogy működő képes a dolog, saját dalok írásához fogtunk hozzá. ► Hol volt az első fellépésetek? Zalaszentgróton, május elsején megrendezett össznépi dínom-dánomon. A saját véleményem és a barátaim véleménye szerinte elsöprő sikert értünk el. ► Eddig hány dalt szereztetek? Sikerült őket rögzíteni? Összesen 5 angol nyelvűt és 7 magyar nyelvű számot írtunk, és ezt rögzíteni is tudtuk 2 külön lemezre és a saját gondozásban meg is jelentettük. ► Ezenkívül még hol sikerült megmutatni a tehetségeteket? Voltunk tehetség kutatón Kapuváron valamint Budapesten, még sikerült egy Keszthelyi és egy Egerszegi Rádióhoz is bekerülnünk, sőt a Neo fmnél 1 órás műsorban mutatkozhatunk be Magyarországnak. ► Ha már így kifogytunk a kérdésekből egy kéréssel fordulunk Leventéhez. Levente nincsen kedved énekelni nekünk 1 saját általad választod számod? Sajnálatos módon vigyáznom kell a hangomra, mert december 29-én koncertre készülünk, amire sok szeretettel várunk titeket.:) ► Köszönjük hogy itt voltál és, hogy válaszoltál kérdéseinkre.
2011. December 26.
6
TÁNCTÁBOR 2011 LOVÁSZI A Cinege- Kisbojtár táncegyüttes tagjai Lovásziban néptánc táborban erõsítették tudásukat a nyár folyamán. A tábori élményekrõl beszélgettünk. Lóri: Hogy éreztétek magatokat a táborban? Regi: Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy hova érkezünk. Nagyon sok élmény fűz minket Lovászihoz, ugyanis sok új barátra tettünk szert. Jól éreztük magunkat,jövőre is szívesen táboroznánk itt. Lóri: Kikkel Voltatok együtt? Zsófi: Mivel lenti és zalaegerszegi táncosokkal táboroztunk együtt a néptánc mellett barátkozásra is jutott idő, Ez idő alatt új barátságok születtek, és erősödtek meg. Lóri: Volt-e valamilyen új élményed? Ákos: A méta nevű népi játékkal itt találkoztam először. Lóri: Hány éve táncolsz? Dávid: Körülbelül 8 éve. Lóri: Te mint régi táncos hogyan értékelnéd a tábort? Dávid: A sok kemény munka ellenére mindenki jól érezte magát, hisz egy jó közösség alakult ki köztünk, és mindenki azt csinálta, amit szeret, táncolt. Lóri: Milyen táncokat táncoltatok? Dávid: Gyimesi Keménytelki Kalotaszegi Lóri: Mi volt a külömbség egy átlagos próba és a tábor között? Dávid: A műv. Iskolában egy foglalkozás max 3 órás volt, itt a táborban viszont volt olyan nap amikor 9 órát is táncoltunk de átlagban 7-8 órás volt egy alkalom. Lóri: Mi volt a legnagyobb szakmai eredmény? Dávid: A tanult alkalmazni tudtuk táncház, fellépések keretében. Kökössy Lóránt
Impresszum: Az újság a TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0178 Együtt-Működők pályázat támogatásával valósul meg.
Felelős kiadó: Varga István Szerkesztő: Fegyverneky Levente
7
2011. December 26.
Meseterápia:
Olvassunk mindennap mesét!!! Az elmúlt félévben a TÁMOP-3.2.4/08/1-2009-0045 Engedjü(n)k hát olvasni! elnevezésű pályázatunknak köszönhetően több könyvtárszakmai előadásnak adott helyszínt a Városi Könyvtár. Egyik legnépszerűbb előadásunk volt Juhász László meseterapeuta (Károli Gáspár Egyetem professzora) előadása, aki két alkalommal is tartott előadást könyvtárunkban, hogy pedagógusokkal, könyvtárosokkal, megismertesse a meseterápia fogalmát, és gyakorlati alkalmazását. Az első előadásra 2011. október 3-án került sor. Az előadás első része a mese-; meseterápia; esti mese fogalmának értelmezésével telt el. Nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a mesékkel feltárható és kezelhető, meggyógyítható a legtöbb lelki és testi betegség. Mesékkel, meseterápiával a lelki betegségek közül a hangulatzavarok, félelmek, szorongások, a depressziók kiválóan gyógyíthatóak. Magatartási-; viselkedési zavarok közül az agresszió, a testvérféltékenység is kezelhető mesékkel. Az előadáson kiemelt figyelmet fordított az előadó az olvasás, mesemondás, mesehallgatás eddig fel nem ismert összefüggéseire, gyógyító hatásaira. További érdekessége volt az előadásnak, hogy esettanulmányokon keresztül bemutatta az előadó meseterápiás gyakorlatának néhány pillanatát, az általánosítható tapasztalatok közlésével. Példákkal szemléltette a mesék személyiségformáló hatását. Az első előadás az esti mese és körülményeinek megbeszélésével zárult. László elmondta, hogy „a kisgyermekkor lényeges történése volt régen a szülők valamelyikével történő esti mesehallgatás. Jellemzői: • Testi jóléti állapot (tisztálkodás és étkezés utáni, jóllakottsági állapot) • Nyugalom és csend a környezetben • Elalvás közeli, ellazult, “módosult” tudatállapot • Gyakori testkontaktus, bőringer, pl.: simogatás stb. • Meghitt együttlét a szülővel, megerősítve az “ősbizalmat” • Esetenként a történet közös megbeszélése vagy mesélése a kisgyermek kérése alapján: “ Meséld onnan, hogy...” vagy “Azt a részt meséld, ahol...” Az előadás sikerét, illetve a hallgatók érdeklődését jelezte, hogy kérték az elméleti előadás folytatását, melyben megismerkedhetnek a meseterápia alkalmazásának különböző módszereivel a gyakorlatban, ezért könyvtárunk felkérte Juhász László meseterapeutát, hogy folytassa előző előadását a téma gyakorlatiasabb megközelítésével. Erre az előadásra 2011. december 12-én került sor. A második előadáson a jelenlévő pedagógusok, illetve könyvtárosok megismerkedhettek a Mese-teszt, mint módszer alkalmazásával, melynek Magyarországon egyedüli forgalmazója, Juhász László. Az említett teszt „6-
12 éves korosztályba tartozó gyermek egyéni vizsgálatára alkalmas. Sikeresen alkalmazható személyiség vizsgálatra, az egyéni terápiás munkában, nevelési tanácsadáshoz, gyógypedagógiai tevékenységhez, a klinikai anamnézis alaptechnikájaként (pl.: agresszió, félelem, depresszió feltárásához.). Jól felhasználható t ov á b b á a t e r á pia menete során az időbeli személyiségváltozás méréséhez.” Lehetővé teszi három mese segítségével a személyiség többféle szempontú vizsgálatát. 21 ismert mesefigura rajzára épül, mint pl.: Piroska, Hamupipőke, az óriás, a boszorkány stb. Az előadó elmondta, hogy a tematikus tesztekkel ellentétben itt a gyermeknek nem kell egy történetet elmesélnie, esetleg befejeznie, hanem a mindenkori mesefigurára és helyzetekre illő célirányos kérdésekre kell válaszolnia. A rajzokat, a meseillusztrációkat mindig három különböző változatban ajánlja fel a teszt, amelyek közül a gyermek választhat. A kérdések pl.: A három közül melyiket szeretné a farkas felfalni? Miért éppen őt? Hogy érzi magát Piros-ka? Mit gondol a farkas? A gyermek válaszait a teszt részét képező tesztfelvételi jegyzőkönyvben rögzítik, és később kiértékelik. László az előadást, a témához kapcsolódó mese leírásokat tartalmazó könyvek ajánlásával zárta és felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy bátran írjanak saját mesét, mivel az ilyen jelegű mesékből kideríthetik, illetve feltárhatják személyiségünkre jellemző problémáikat.
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0045 Tudásdepo-Expressz Engedjü(n)k hát olvasni!
2011. December 26.
8
Tél-köszöntő; karácsony-ígéző verses-zenés műsor a Városi Könyvtárban (Beszélgetés a Tarisznyások Zenekar egyik alapító tagjával Kiss Attilával) P. I.: Mikor alakult meg és hol a zenekar? K.A.: Zenekarunk 1990-ben alakult Tarisznya Duó néven Vasváron. Később Vasvári Tarisznyásokra változott, majd mikor a zenekarunk minden tagja Szombathelyre költözött, 1998-tól Tarisznyások együttes lettünk. P. I.: Mi tartja össze a zenekart ennyi idő elteltével is? K.A.: Nagyon fontos összetartó erő számunkra a közös zenei ízlés és a versek szeretete. P. I.: Magyar illetve külföldi költők verseihez is egyaránt ír zenét az együttes? K.A.: Verseinket leginkább a magyar költészet kincsestárából vesszük. Közel áll hozzánk: Weöres Sándor; Nemes Nagy Ágnes; Zelk Zoltán; Donászy Magda; Szalai Borbála költészete. Fontosnak tartjuk a Vas megyében született, itt élt vagy élő költök Gazdag Erzsi; Balogh József; Devecsery László verseinek megzenésítését, megismertetését műsorainkban. P. I.: Melyik korosztálynak és milyen alkalmakra ajánlják műsoraikat? K.A.: Műsoraink kisiskolás gyerekekhez szólnak és aktív közreműködésükkel be is vonjuk őket az előadásba. Ez történhet közös énekléssel; találós kérdés formájában. Természetesen gondoltunk a felsőbb iskolásokra; felnőttekre; nyugdíjasokra is, e korosztálynak szánt megzenésített verseink komolyabb témájúak. E versekben megjelenik már a szerelem; barátság; bátorság témaköre. Szinte minden alkalomra vannak műsoraink pl.: gyereknap; farsang; mikulás; karácsony; céges összejövetelek stb. P. I.: Milyen sikereket ért el eddig az együttes? K.A.: Több megmérettetésen is részt vett már zenekarunk kisebb – nagyobb sikerekkel. Néhány díj a zenekar eddigi történetéből, melyre nagyon büszkék vagyunk: • 1994 tavaszán „Kamarazene” kategóriában Aranydiplomát szereztünk. • 1995 nyarán a diósgyőri Kaláka Folklórfesztivál Különdíját nyertük el. • 2006 januárjában Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület a „Közösségi Kultúráért” elismerő oklevelet adományozott a zenekarunknak. • 2007-ben a celldömölki Soltis Lajos Színház által szervezett „Ezerlátó” Mesefesztivál programján „Csodalámpa” díjat kaptunk. P. I.: Jelent-e meg az együttesnek hanganyaga? K.A.: Igen, 1997-ben jelent meg első műsoros kazettánk
„Rikoltások” címmel. Év végén a, kiadó felbuzdulva a kazetta sikerén, egy újabb anyag elkészítését javasolta, így készül el az ünnepekre második műsoros kazettánk „Karácsony-ígéző” címmel, melyből az előbbi előadás alkalmával ízelítőt kaphattak. 2003-ban ismét stúdióba vonult a zenekar és elkészítettük „Útravaló” címmel első CD-lemezünket, majd 2006-ban újra énekelt verseket játszottunk fel CD-re, „Napsugár-hívogató” címmel, jelent meg gyerekeknek szóló hanglemezünk. Végül, de remélem nem utoljára 2011. novemberében jelent meg legfrissebb hanganyagunk ”Diridon” címmel, ez egy dupla CD-lemez, egyik CD-én gyerek-, másikon irodalmi műsorok hallgathatók. P. I.: A zenekar életében a 2010-es év különleges volt, akkor ünnepelték a 20. évfordulójukat. Hogy zajlott az ünneplés, készülődés e jeles alkalomra? K.A.: Igen, mint minden együttes/zenekar, így mi is a kerek évfordulók megünneplésére nagy hangsúlyt fektettünk. A 20. jubileumi koncertünknek az Oladi Általános Művelődési Központ adott helyet, meghívott vendégeink voltak, akikkel több éve már nagyon jó kapcsolatot, barátságot ápolunk a szombathelyi Weöres Sándor Színház színészei. P.I.: Gratulálok a zenekar eddig elért eredményeihez, kívánom, hogy a következő év/évek is rengetek fellépést hozzon és további sikerélményeket! A rendezvény támogatója:
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0045 Tudásdepo-Expressz Engedjü(n)k hát olvasni!
