KÖNYVÖSSZEFOGLALÓ. Fenntartható városok a jövő nemzedék életterei. Kézikönyv Stuttgart fenntartható városfejlesztéséről. Összefoglaló jegyzet

KÖNYVÖSSZEFOGLALÓ Fenntartható városok – a jövő nemzedék életterei Kézikönyv Stuttgart fenntartható városfejlesztéséről Összefoglaló jegyzet (készítette: dr. Hornyánszky-Hittner Hanna)

A szerző: Dr. Wolfgang Schuster (jogász, ENA) 1997-2013 között Baden-Württemberg tartományi központjának, Stuttgartnak főpolgármestere, az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR) elnöke, továbbá számos német és nemzetközi szervezetnek tagja, elnökhelyettese a német városok érdekképviseleti szervének és 2012 óta a Fenntartható Fejlődés Tanácsának tagja.

Előszó: Prof. Dr. Dr. h.c. Klaus Töpfer Az 1992-ben, Rio de Janeiróban rendezett, állam- és kormányfők részvételével tartott környezetvédelmi csúcstalálkozó (Rio+20) végkövetkeztetése szerint ahhoz, hogy Földünk meg tudjon küzdeni a jelenkor kihívásaival a társadalom, a gazdaság és az önkormányzatok elkötelezett együttműködésére van szükség, jobban, mint valaha. A globális fenntartható fejlődés csak akkor lehet sikeres, ha az „elvárosiasodás” folyamata is fenntartható, hiszen a világ népességének 50%-a városokban él. Dr. Schuster 21 problémafelvetésen keresztül mutatja be, hogyan lehet a fenntartható fejlődés elveit tiszteletben tartó megoldást találni a mindennapi élet adta kihívásokra. Stuttgart 16 éven át regnáló főpolgármestere gyakorlati tapasztalatait foglalta össze az alábbi három fejezetben. Bevezető A kézikönyv bevezetőjében Mahatma Gandhi szavait idézi a szerző: „Te Magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” Mindannyiunk közös célja kell legyen, hogy életünket a fenntartható fejlődés szempontjai szerint vezessük, és ezáltal CO2 lábnyomunk mind kisebb és kisebb legyen. Főpolgármesterként különösen fontosnak tartotta, hogy az alábbi három városvezetéshez kapcsolódó feladata fenntartható szemléletben valósuljon meg:  minden polgár számára megbízható szolgáltatást nyújtani  a polgári társadalom működését elősegíteni  Stuttgart városfejlesztési, ökológiai, gazdasági, társadalmi fejlődéséhez aktívan hozzájárulni Mindezen célok konstruktív megvalósításához szükség volt arra, hogy a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó feladatokat átfogó problémaként, kiemelten kezelje. A Wirtschaftswoche gazdasági hetilap 6 kategória (energia, közlekedés, környezet, szociális tőke, humánerőforrás és környezeti fenntarthatóság) alapján 56 szempontot állított fel, és ezek alapján Németország 50 legnagyobb városát értékelte. A versenyből Stuttgart került ki győztesen, Németország leginkább fenntartható városa címet nyerte el.

I. fejezet Fenntartható fejlődés a városok és a polgárok aktív közreműködésével Húsz évvel a Kyoto Protokoll aláírását követően rendezett Rio+20 Klímacsúcs eredményessége ugyan kérdőjeles, annyi viszont mindenképp pozitívan értékelendő, hogy a konferencia végén kiadott zárónyilatkozatról több mint 100 kormány-és államfő közösen döntött. Bár a nyilatkozatban megfogalmazásra került fenntarthatósági alapelvek egyike sem bír jogi kötőerővel, mégis történelmi jelentőségűnek számít a dokumentum: a biodiverzitástól kezdve a szemétszállításon át a vízügyekig az élet minden területére kiterjedően meghatároz célokat. A megvalósításhoz szükséges tervek kidolgozása és a pénzügyi háttér előteremtése már a helyi vezetés feladata a lakossággal való egyeztetést követően.(Szubszidiaritás elve) Dr. Angela Merkel kancellárasszony szavait idézve. „Csak a fenntartható növekedés vezet hosszútávon biztos munkahelyekhez, igazságos globalizációhoz, szociális igazságossághoz és esélyegyenlőséghez”. A fenntartható fejlődés a városok aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen mind tényekre alapozva, mind pedig politikai szempontból. Az emberiség több mint fele manapság városokban él, így a világszintű energiafelhasználás 75%-a és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-a a városokat érinti. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó változási folyamat pedig fontos helyi/önkormányzati politikai feladat. A Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben kiadott jelentése a következőképp fogalmazza meg a fenntartható fejlődés mibenlétét: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” Ezért mondhatjuk, hogy a fenntarthatóság nemcsak a természetes környezetünk védelme, hanem sokkal inkább szociális, gazdasági és ökológiai feladatok összekapcsolása. =>Szociális fenntarthatóság: Az államnak, illetve a társadalomnak etikai kötelessége arra törekedni, hogy a születéskori egyenlőtlen feltételek az egyén további életére ne legyenek negatív kihatással. =>Ökológiai fenntarthatóság: A megújuló energiaforrások annyiban aknázhatók ki, amennyiben képesek újratermelődni. =>Gazdasági fenntarthatóság: A mai generáció önmegvalósítása nem szabad, hogy további (fogyasztói) hitelek terhére történjen, amik teljesíthetetlen adósságokat rónak a következő nemzedékre. A fenti absztrakt célok konkrét, gyakorlati feladatokká való átültetése, illetve megoldása az önkormányzatok számára kihívást jelentő, nemes feladat. A jelenkor emberének értékrendszerét többnyire az énközpontú, fogyasztásorientált „itt és most” világkép jellemzi még akkor is, ha ez már napjainkban is jól látható, hogy az egyén elszigetelődéséhez és az erőforrások kifosztásához vezet. Az élet felgyorsulása és a gyakori lakhely változtatás is hozzájárulhat az emberi kapcsolatok gyengüléséhez, végső soron az elmagányosodáshoz. Ezért különösen fontos a polgárok számára az értékközvetítés, illetve a lakosság aktív részvétele a helyi társadalmi élet kialakításában a tervezéstől a megvalósításig. A következő 21 törekvésből tisztán látszik, hogy csak akkor valósíthatóak meg eredményesen, ha az érintettek is tevőlegesen részt vesznek benne.

2

II.fejezet 21 önkormányzati feladat a fenntartható fejlődés szolgálatában Célok- feladatok-megoldások 1. Cél: A rövid utak városa: kompakt, városi, zöld Feladat:  egyre nagyobb az építési telek, telephely, székhely iránt kereslet  közlekedési és ellátórendszerek széles körű kiépítése  „elvárosiasodás”  növekszik az egyedülállók száma, 1 háztartás/1 fő  növekszik a közlekedés, szállítás költsége a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése következtében Megoldás: a város meglévő lehetőségeinek kiaknázása, illetve terület-újrahasznosítás új területek kiépítése helyett  kompakt város: városfejlesztési koncepció – épületek felújítása, fiatalok részére lakásépítés támogatása, a hétköznapi élethez szükséges intézmények, szolgáltatások könnyen megközelíthetőek, rövid távolságra vannak a lakókörnyezettől  urbánus fejlődés: alacsony károsanyag-kibocsátású termékek gyártása, CO2mentes lakóparkok, CO2-mentes mobilitás, a szolgáltatási szektor fejlődése, a sétáló utcák számának/területének növekedése, találkozási pontok sűrűsödése, közművelődésnek teret adó régi önkormányzati, ill. állami tulajdonban levő épületek újraértelmezése  zöld: közparkok, rekreációs területek kialakítása, gyümölcsöskertek a városban

2. Cél: Alapvető életfeltételeink fenntartható védelme: a víz, a talaj, a levegő és a klíma védelme; hosszú távú célkitűzés: CO2-mentes élet Feladat: Manapság 7 milliárdan terheljük nap, mint nap természeti környezetünket, 30 év múlva már 9 milliárdan tesszük ugyanezt. A természeti katasztrófát megakadályozandó „zöld növekedés”-re, „zöld gazdálkodás”-ra van szükség. Megoldás:  új földhasználati -, talajvédelmi koncepció: o parlagon hagyott területek feljavítása o túlzott talajterhelés megelőzésére, ill. a talaj minőség/terület arányának meghatározására egy pontrendszer került kialakításra, ami elősegíti a föld hatékonyabb kihasználását és költségvetési szempontból történő vizsgálatát is  a sokféle táj – és természetvédelmi terület összekapcsolása, egyfajta társulások létrehozása (Biotopverbund)  vízvédelem: o vízvédelmi terület meghatározása o Budapest után a 2. legnagyobb forrásvíz készlettel rendelkezik Európában  szennyvízkezelés: szennyvíztisztítás során a szennyvíziszapból kinyert foszfor növényi tápanyagként történő hasznosítása  hulladékgazdálkodás:a szemét 60%-a anyagában, 40%-ban energiaként kerül hasznosításra, földalatti kukák (utcára nyitottan) DE az elsődleges cél: minél kevesebb hulladék termelése  fenntartható épület: csak megújuló energiaforrást hasznosít, nincs üvegházhatású gáz kibocsátás, 100%-a újrahasznosítható („Triple-Zero”)

3

3. Cél: Atom- és fosszilis energia nélküli jövő a polgárok, a vállalkozások, a tudomány és a kutatás együttes közreműködésével Feladat:  az energiafüggőséget hosszútávon számottevően csökkenteni, a hőszolgáltatáshoz helyi szolgáltatókat igénybe venni, az áramellátást kizárólag megújuló energiaforrásból biztosítani  2020-ra (1990-hez képest) 20%-kal csökkenteni az energiafelhasználást, a teljes energiafelhasználás több mint 20%-át helyi megújuló energiaforrásokkal megoldani Megoldás:  „Energia hatékony városért” koncepció energiahordozók hatékony felhasználását segíti elő konkrét tervvel 2050-ig; szektoronként (ipar, közlekedés, szolgáltatás stb.) a bevezetett rendelkezések kiértékelésre kerülnek  továbbfejlesztése az alábbi intézkedéseknek: o energiafelhasználási előírás új házak építésénél, városi kerületek (Quartier) kialakításánál (napelem, geotermális energia, szennyvíz) - ingyenes tanácsadás o a város tulajdonában lévő épületek áramtermelése 100%-ig megújuló energiaforrásból (főleg vízenergia) biztosított o teljes körű energiafelhasználási koncepció a város tulajdonában levő épületekhez, folyamatos felülvizsgálat o 49 megújuló energiaforrást kitermelő létesítmény (fatüzelésű-és vízerőművek, napkollektorok stb.), Stuttgart repterén van Európa egyik legnagyobb egybefüggő napeleme o az energiahatékonysággal megspórolt tőkével fedezik a megújulós beruházásokat mind a városi mind pedig a magán tulajdonban lévő épületeknél o tudatos energiafelhasználásra való nevelés az iskolákban o szennyvíztisztítás – energiatermelés o jövő: megújuló energiaszövetkezet – a lakosság és a vállalkozások bevonása 4. Cél: Klímavédelem üvegházhatású gázok csökkentése révén, illetve környezetbarát alkalmazkodás a változó klimatikus viszonyokhoz Feladat:  Globális felmelegedés lassítása,  szélsőséges időjárási jelenségek (extrém hőség, árvíz stb.) mind kevesebb káros anyag kibocsátással történő megelőzése Megoldás:  friss levegő szabad áramlásának biztosítása  a fűtőrendszerek és a fűtőanyagok korszerűsítése, kemencék kéntelenítés  közlekedést érintő reformok pl.: teherautó nem hajthat be a városba, környezetvédelmi zóna kialakítása, tömegközlekedési eszközök korszerűsítése, elektromos autó, autó-megosztási program (car-sharing)  környezettudatos magatartás a mindennapi életben 5. Cél: Mindenki számára egyenlő iskolai képzési esélyek és élethosszig tartó tanulás a jövő tudás társadalmában Feladat:  Információs társadalomból tudástársadalom  esélyegyenlőség az oktatásban a migrációs háttérrel rendelkező gyermekek számára is Megoldás: Oktatási együttműködés keretében 10 célkitűzés, ahhoz kapcsolódó munkaprogram és konkrét intézkedések, ezek közül néhány:  hátrányos helyzetű családok bonusz kártyát kapnak, ami ingyenes óvodai ellátásra jogosít – elősegíti, hogy a gyerekek időben közösségbe kerüljenek  sport, zeneiskola, anyanyelv, idegen nyelv tanulásának támogatása  játszótér kiépítése közösen a gyerekekkel  fiatal felnőtteket patrónus segíti az iskola befejezése és a munkába állás közti időszak alatt 4

 

szülőképzés élethosszig tartó tanulás, szakmai tovább - ill. átképzési lehetőségek

6. Cél: A környezetbarát eljárások és a termékek feltalálásán, ill. fejlesztésén keresztül a tudomány világa is jelentősen hozzájárul a fenntartható természeti, szociális, technikai és gazdasági fejlődéshez Feladat: természeti erőforrások hiánya, helyette know-how, munkabírás, innováció => ezeket a kompetenciákat kell hasznosítani Megoldás: a kutatóintézetek hagyományosan együttműködnek a cégek kutató- és fejlesztési részlegeivel,  naponta 13 millió Eurót költenek kutatásra, fejlesztésre, naponta 10 szabadalmat jelentenek be  elektromos autók, ill. tömegközlekedési eszközök, hibrid buszok gyártásának támogatása  építkezés o „Triple-Zero” épületek (ld.: 2. Cél) o fenntarthatósági tanúsítványok  a városvezetés együttműködik a főiskolákkal, egyetemekkel, elmélet és gyakorlat hatékony összekapcsolódása (pl.: tudományos fórumok a Városházán) 7. Cél: Munkahelyteremtéshez, a közügyek finanszírozásához fenntartható gazdaságpolitikára van szükség. Feladat: a szociális piacgazdaság a globális versenyben is működőképes, mert a munkavállaló és a munkáltató, ill. a privát és közérdek közti érdekegyensúlyra törekszik Megoldás:  minőségi keretfeltételek a vállalkozásoknak és az alkalmazottaknak  egy jövőképes gazdasági központ létrejöttéhez szükség van pl.: o képzési kínálatra az óvodától időskorig o szakmai (tovább)képzésre a helyben lévő gazdasági ágazathoz kapcsolódóan o munkahelyek könnyű megközelíthetőségére o tanácsadásra vállalkozások részére (pl.: engedélyeztetési eljárás) o „Good governance” – jogállami és megbízható közigazgatás, bürokratikus költségek csökkentése, gyors és megbízható döntéshozatal  fenntartható technológia pl.: elektrómobilitás, innovatív közlekedésirányítási rendszer  tudás/képesség: szükséges tudást helyben megszerezni, a szellemi tőkét megtartani => ez vonzza a befektetőket; o kettős iskolarendszer (2 helyszínen folyik az oktatás: iskolában, üzemben)  élhető város: aktív kereskedelem, attraktív kulturális élet, turizmus, gyerekbarát szolgáltatások, színvonalas egészségügyi szolgáltatások  Stuttgart stabilitásába és jövőképességébe vetett bizalom a vállalkozásokat befektetésekre ösztönözte, ami új munkahelyeket teremtett 8. Cél: Minden stuttgarti lakosra igaz, hogy aktív tagja egy nemzetközi, interkulturális és egységes társadalomnak Feladat:  tolerancia, nyitottság, egyenlő esélyek  közösség építés, a lakosok a várost magukénak érzik, aktív részvétel a város ügyeiben Megoldás:  nemzetközi: bevándorlók városa (600 000 stuttgartiból 230 000 külföldön született), nemzetközi vállalkozások o a külföldiekre vonatkozó jogszabályok rugalmasabb kezelését indítványozta (pl.: diploma utáni tartózkodási engedély) o nemzetközi szolidaritás (fejlődő országok támogatása) o 10 testvérvárosi kapcsolat 5





interkulturális: „Kultúrák találkozása” programfüzet jól mutatja a kulturális és kulináris sokszínűségét a városnak o „Vallási kerekasztal” a különböző vallási felekezetekhez tartozó emberek békés és aktív együttélését dolgozta ki. Ennek keretében a muszlimok, akik különösen sok előítéletnek vannak kitéve, meghívják a környezetükben élő más vallású hívőket, hogy megmutassák nekik vallási tradícióikat, ezáltal is közelebb kerülve egymáshoz. egységes: integrációs politika célja a bevándorlók bevonása a város életébe, hogy ők is hozzájárulhassanak Stuttgart mind gazdasági mind társadalmi fejlődéséhez o cél: minél több migráns alkalmazása a közigazgatásban=> segíti az interkulturális párbeszédet, ügyfélközpontúságot

9. Cél: Gyermekbarát társadalom, ahol több generáció együtt, egymáshoz közel, aktív, boldog életet él Feladat: Világszinten itt van a legmagasabb életkor és a legalacsonyabb születési ráta Megoldás: „Gyermekbarát Stuttgart” program a következő területeken fogalmaz meg feladatokat:  a képzésnek köszönhetően egyenlő esélyek biztosítása, továbbá kommunikációs készségek fejlesztése, az olvasás és a német nyelv iránti szeretet felébresztése (önkéntesek olvasnak fel rendszeresen az óvodákban)  lakástámogatás közepes és alacsony jövedelmű családoknak  gyermekbarát házirend (bérleti szerződések része is): a lakóknak megértéssel kell lenni a gyermekek iránt, tolerálni a játék –és mozgásigényüket, ugyanakkor a gyermekeknek is tekintettel kell lenni a felnőttekre  egészséges életmódra nevelés, rendszeres orvosi vizsgálat az óvodákban, iskolákban  közlekedési szabályok tanítása már óvodás kortól a későbbi balesetek megelőzése érdekében  családbarát munkakörülmények nők számára (rugalmas időbeosztás, részmunkaidő, szakmai előrejutás támogatása, továbbképzés, az óvodai ellátás pénzügyi támogatása)  gyermekügyekkel megbízott köztisztviselő minden kerületben  többgenerációs házak fenntartása, ahol idősek és fiatalok egymástól tanulva, egymást segítve együtt élnek 10. Cél: Megfizethető áron alacsony energia felhasználású lakások szociális ellátórendszer közelében, jó infrastruktúrával és korszerű tömegközlekedési lehetőségekkel Feladat: Növekvő kereslet a városi lakások, illetve az idősek részére kialakított épületek iránt, sok az egyszemélyes háztartás, lakások energetikai korszerűsítése, sétálóutcák kialakítása, parkosítás Megoldás:  ipari épületek lakóépületekké alakítása, utószigetelés, korszerűsítés, bérházépítés  otthon és munkahely egy helyen  többgenerációs városnegyedek: fiatalok és idősebbek egymáshoz közel, egymást segítve élnek (idősek otthona mellett óvoda)  „Polgárházak”, ahol a gyermekek, szülők, idősek, fiatalok általuk kezdeményezett különböző programok keretében találkozhatnak  tömegközlekedési eszközök lakóhelyhez közel 11. Cél: Kevesebb fosszilis energiát felhasználó, kisebb levegőszennyezéssel és zajártalommal járó közlekedés elérhető áron. Feladat: a fenntartható közlekedéspolitika:  társadalmilag elfogadható, „emberbarát”: képzési intézmények, munkahelyek, üzletek könnyen és olcsón megközelíthetőek  környezetbarát  gazdaságösztönző: optimalizált logisztika a jó közlekedési adottságoknak köszönhetően 6

Megoldás:  bonusz kártya a szociálisan rászorulóknak, időseknek: kedvezményes menetjegyek, az utcák 70%-án maximum 30km/h-val lehet menni  közlekedés csökkentése, közlekedési eszközök súlypontjának áthelyezése: kerékpárutak kiépítése, bérelhető elektromos kerékpárok, elektromos autók, autómegosztás (car-sharing), utasként való társulás egy autóba, sétálóutcák kialakítása, aktuális közlekedési információk autósok részére („Útinform”)  korszerű gyorsvonathálózat kiépítése, minőségi tömegközlekedés, vízi szállítás/közlekedés 12. Cél: A művészeti alkotások támogatása, a kultúra mindenki számára elérhetővé tétele Feladat: Az interkulturális dialógust támogatni, illetve hidat képezni a különböző vallási és kulturális háttérrel rendelkező polgárok között. A migránsokat a kultúrájukkal együtt elfogadni és tisztelni. Megoldás: Nyitottság a kreatív eljárások iránt, amik új technológiák, illetve az egyre számottevő kulturális sokszínűség talaján alakulnak.  számtalan és sokféle kulturális program a színháztól a koncerteken át a kiállításokig  gyermekek és fiatalok részére interaktív színház  Bonusz füzet kulturális programokon történő ingyenes részvételre jogosít  kórusok, sportegyesületek segítik az interkulturális dialógust  a kiváló kulturális szolgáltatások a hosszú távú stratégiáknak és a pénzügyi támogatásnak köszönhetőek o kivétel:2 állami támogatás nélküli múzeum: a Mercedes Benz és a Porsche Múzeum  mecénás, kultúrát támogató polgárság  egy felmérés szerint az attraktív kulturális élet hozzájárul a népesség növekedéshez  a kultúra jelentős gazdasági tényező 13. Cél: A sport és szabadidős tevékenységek célja mind a fiatalok mind pedig az idősebbek számára: a mozgás öröme; tettrekészségre ösztönzés; a közösséghez tartozás; a fair play elsajátítása; az egészségmegőrzés Feladat: A mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás fiatalokat és időseket egyaránt érint => Sportra, mozgásra, egészséges életmódra ösztönzés változatos programkínálattal Megoldás:  sportegyesületek alapítása, az egyesület életének szervezését többek között 12000 önkéntes látja el  az egyesületekben sokféle sportágat űzhetnek akár a nem egyesületi tagok is (napjainkban 1000 féle kurzus közül választhatnak)  14 év és az alatti korosztály, 15-59 év közötti, és a 60 év felettiek részére külön program füzet készül az adott korosztályt érintő sportkínálattal  Stuttgart lakosságának ¼-e 60 év feletti, „idősen is aktívan” program keretében több száz mozgás-lehetőséget kínál a város minden kerülete  a legtöbb egyesület kínál ingyenes programokat nem tagok részére is 14. Cél: Színvonalas szabadidős tevékenységek jutányos áron, jól megközelíthető helyen Feladat: A különböző életkorú és érdeklődésű lakosság számára változatos, könnyen elérhető, olcsó szabadidős programok összeállítása Megoldás: Klubok, egyesületek, énekkarok, irodalmi körök működtetése, ahol a tagok aktívan hozzájárulhatnak a közösségi élethez, ezáltal saját életüket is kiteljesítve  35 „polgárház”, 41 „fiatalok háza”, teret ad a lakosságnak, hogy rendszeresen találkozzanak, segíti a szociális háló kialakítását, életben tartását  kalandparkok, élményparkok, tanyasi világot mintázó farmok  termálfürdők, kiépített kerékpárutak, kiránduló útvonalak

7

15. Cél: Fizikai és lelki egészségben leélt hosszú életet biztosítani mindenki számára szociális háttértől függetlenül Feladat: elöregedő társadalom mind kevesebb gyermekkel => idővel nem lesz, aki eltartsa és gondozza a nyugdíjasokat, ezért van szükség minél több önkéntes bevonására, a családokon belül az idősek iránti felelősségvállalásra. Emellett a városvezetésnek a lakosokat az egészséges életmódra kell ösztönözni és azt támogatni, megfelelő orvosi ellátásról, ambuláns és kórházi ellátásról gondoskodni. Megoldás: A város egészségügyi stratégiája 4 alappilléren nyugszik:  ambuláns orvosi ellátás (a cél az, hogy az idős, beteg emberek minél tovább a saját környezetükben, a családjuk gondozásában legyenek, és minél kevésbé szoruljanak külső, orvosi ellátásra)  kórházi orvosi ellátás (50% városi tulajdon, 50% közhasznú szervezet) o kórházak közti szoros együttműködés a betegek mind színvonalasabb és gyorsabb ellátása érdekében o minőségi kritériumok kidolgozása a páciensek és hozzátartozóik bevonásával  általános egészségvédelem (pl.: betegtanácsadás, pszichiátriai kezelés szociális alapon)  egészségmegőrzés támogatása, prevenció o a városi intézmények együttműködnek az óvodákkal, iskolákkal (beiskolázás előtti átfogó kivizsgálása a gyermekeknek, rendszeres fogászati szűrés, általános egészség megőrzési tanácsadás) o alkohol és drog prevenció, tanácsadás o rendszeres monitoring kíséri 16. Cél: Élelmiszerek környezetbarát módon történő előállítása, egészséges táplálkozás megfizethető áron Feladat: az olcsó tömegtermelésben előállított élelmiszerek többsége alacsony minőségű, és előállításuk fokozottan terheli a környezetet; az étkezésünk pedig közvetlen kapcsolatban áll egészségünkkel, sőt komoly betegségek forrása lehet a helytelen táplálkozás=> ezért különösen fontos a változatos, minőségi alapanyagokból készült ételek fogyasztása Megoldás: „Városi farmok” létrejöttének támogatása, helyben megtermelt alapanyagok felhasználása  helyi és regionális élelmiszer-előállítás o Stuttgart egyike a legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező városoknak Németországban=> így adott a lehetőség az alapanyagok helyben, környezetbarát módon történő előállítására o a város Stuttgart környékén fekvő termesztésre alkalmas termékeny földjeinek 40%-át mezőgazdasági és természetvédelmi oltalom alá helyezte o „konyhakert egyesület”-ek ismertetik meg a gyermekekkel pl. az almatermesztés folyamatát  helyi értékesítés  egészséges étrend a gyermeke számára támogatott áron a tanintézményekben 17. Cél: Fontos, hogy minden lakos biztonságban érezze magát és biztonságban is legyen Feladat: Bűncselekmények minimalizálása, biztonságérzet maximalizálása Megoldás: A rendőrség a városvezetés és a polgári szervezetek együttműködve az alábbiakra törekszenek:  a bajt csírájában kell elfojtani, közterek karbantartása, rendszeres takarítása, szorosabb együttműködés, indíték-központú nyomozás a bűncselekményeket követően, megelőzés fontos szerepe  egy jó szociálpolitika a legjobb megelőzés o fiatalok munkához segítése, fiatal felnőttek patronálása, sporttevékenység  biztonság teremtése az élet minden területén minden népcsoportnak a városban o szociális munkások, konfliktuskezelők segítenek az embereknek  biztonságos környezet a gyermekeknek o „zöld tündér” mozgalom, amihez számos üzlet, templom, közintézmény csatlakozott, akik vészhelyzetben akut segítséget nyújtanak gyermekeknek 8

    

o a villamosok mozgó „támpontokként” nyújtanak védelmet az integráció fokozott védelmet nyújt a bűncselekményekkel szemben fiatalkori bűnözés elleni harc o bűncselekmény elkövetésekor a fiatalkorú a büntetés mellett egyénre szabott segítséget is kap, hogy megtalálja a helyes utat biztonsági berendezések, kamerák a tömegközlekedési eszközökön, megállókban jó közvilágítás a tereken, parkokban nemzetközi tapasztalatcsere az Európai Fórum a Városok Biztonságáért Hálózat keretében

18. Cél: Az átlátható kiválasztási rendszernek, a hivatalnokok részére szervezett tréningeknek és a képzett vezetésnek köszönhetően az önkormányzat megbízható, pártsemleges, interkulturális, hatékony és minőségi szolgáltatást nyújt a lakosság, az intézmények és a vállalkozások részére. Feladat: Szükség van a jól működő, hatékony, törvényes, korrupciómentes bürokráciára=> reformok mindezek elősegítéséért  a munkatársak transzparens kiválasztása, illetve a folyamatos képzések elengedhetetlen feltételei a hatékony hivatali munkának, ambiciózus, családos nők munkába való visszatérésének támogatása, migránsok motiválása hivatali pozíciók betöltésére Megoldás: „A Te városod a Te jövőd” szlogennel reklámozza az önkormányzati munkát a város, továbbá a munkatársak fotóiból készült montázzsal  Motiváció: a vezetésnek egyik fontos feladata a munkatársak folyamatos motiválása, illetve az egyre magasabb életkorúak fizikai és lelki egészségének megőrzése o polgártársaink életkörülményein javítani, hivatalos ügyeik intézésében segítségükre lenni olyan feladat, amire mindenki büszke lehet o fontos szerepet tölt be a továbbképzési, illetve előrejutási lehetőségek  mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság körében nőtt a megbecsülés és a bizalom a városvezetés iránt 19. Cél: Költségvetési egyensúly, az állami szervek működőképességének fenntartása, a közvagyon megőrzése a következő generáció számára Feladat: gazdasági válság=> adósság válság=> nemzetközi pénzügyi piac stabilitásába vetett bizalom válsága (Euro válság)=> törekedni kell a hitel nélküli működőképes gazdaságra  többgenerációs konfliktus megelőzése (az adóssághegyek a jövő nemzedéket terhelik, akiknek a növekvő számú nyugdíjasról is gondoskodniuk kell) Megoldás: hitel felvétele csak kivételesen (pl.: a városi tulajdonban lévő épületek energetikai korszerűsítésére, gondozásra, képzésre) => a város jövőképességét szolgálják  a költségvetés konszolidálása o kis hatékonyságú, költséges hivatali státuszok leépítése, új pozíciók kiírása o tárgyi költségek csökkentése  a megszorítások ellenére hatékony munkavégzés, elégedett lakosság  decentralizált, ügyfélbarát önkormányzati szolgáltatások  a város költségvetésének kialakítása a polgárok aktív közreműködésével  a szubszidiaritás elvét követve a városvezetés a közügyek egy részét közhasznú szervezeteknek delegálják pénzügyi támogatás kíséretében  aktív polgárság: 100 jogilag önálló alapítvány  a „polgári alapítványt” a város hívta életre a következő generáció anyagi támogatása céljából 20. Cél: A polgárság aktív részese a települési önkormányzat életének Feladat: A közszféra drasztikus eladósodása, a demográfiai változások és mind több polgár önkéntes szerepvállalása megnyitja a lehetőséget egy aktív polgári társadalom számára=>az önkéntesség ösztönzésével és támogatásával a polgárság, a gazdaság és a politika még eredményesebb együttműködésre képes a köz szolgálatában  a magunkért és egymásért érzett felelősség fontossága  függőség csökkentése, minél szélesebb értelemben vett önellátás 9



önkormányzatiság alkotmányos garanciái (a polgárság mozgásterét a törvényhozó szabja meg), szubszidiaritás elve Megoldás:  a magunkért és környezetünkért érzett felelősség erősítése  a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése  a helyi gazdálkodás (városi farm) erősítése  decentralizáció (23 kerületi önkormányzat)  vállalatok társadalmi felelősségvállalása 21. Cél: A globalizáció nyerteseként felelősséggel bírunk nemcsak polgártársainkért, hanem több európai és nemzetközi együttműködés keretében a határainkon túl élőkért is Feladat: A különböző világszintű kihívásokkal szemben (mint a klímaváltozás, az energiafüggőség, a környezetvédelem, a demográfiai változások, migráció) csak együtt képesek az államok felvenni a harcot és megoldást találni Megoldás:  testvérvárosi kapcsolatok (Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Afrika stb.)



    

Stuttgart életre hívott egy városi összefogást a fejlesztési együttműködés gondolatával a fejlődő országok megsegítésére („think global - act local”, azaz gondolkodj globálisan, cselekedj helyi szinten) aktívan fellép a gyermekmunka ellen Stuttgart-Degerloch az első fair-trade városkerülete Németországnak számos nemzetközi hálózat stuttgarti székhellyel bír, pl.: o „Városok a gyermekekért szervezet”: gyermekbarát város kialakítása o „Európai városok hálózata a bevándorlók integrációs politikájáért” európai együttműködés o Dr. Wolfgang Schuster, a szerző az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR) elnöke nemzetközi együttműködés o Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Világszervezete (130 ország csatlakozott hozzá, tapasztalatcsere, közös stratégiaalkotás)

III. fejezet A fenntarthatóság kultúrája a hétköznapokban Németország nemzeti fenntarthatósági stratégiája négy vezérelv mentén került megfogalmazásra: generációkon átívelő igazságosság, életminőség, szociális összetartás és nemzetközi felelősségvállalás. Az utóbbi elvek mentén az előző fejezet mind a 21 célkitűzése értékelhető. Felmerül a kérdés, miért érezzünk felelősséget az eljövendő nemzedékek iránt, ha abból közvetlen előnyünk nem is származik? A buddhizmustól a kereszténységen át az iszlámig minden világvallás arra buzdítja a híveit, hogy fontolják meg a cselekedeteik hosszú távú következményeit, továbbá kerüljék az erőszakot, ellenben legyenek tekintettel embertársaik igényeire és jogaira, és addig éljenek a szabadságukkal, míg azzal másokat nem sértenek. A vallások által közvetített erkölcsi értékrend és társadalmi felelősségvállalás eszménye nélkül aligha lenne elképzelhető egy általánosan elfogadott a fenntartható fejlődést tiszteletben tartó kultúra. Filozófiai szempontból az „igazságosság” az antik korból származó erkölcsi erény. Platón, Arisztotelész, majd később Kant is foglalkozott a cselekedetek erkölcsi szempontból történő vizsgálatával. Erkölcsi értékek érvényesülésének elősegítése érdekében szükség van jogszabályi keretekre, így került megfogalmazásra a fenntarthatóság gondolata az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében, illetve a német Alaptörvény 20. cikkében Ezen szabályok alapján foglalja törvénybe a jogalkotó a fenntarthatósághoz kapcsolódó törvényeket, önkormányzati rendeleteket.

10

Egy fenntartható polgári társadalomnak szüksége van általánosan kötelező és közérthető szabályokra, amelyek a fenntarthatóság kultúrájában gyökereznek. A sokszínű vallási, filozófiai és jogi alapvetések három szabályban foglalható össze. 1. A Szerző által a könyv bevezetőjében idézett gondolata Mahatma Gandhinak, miszerint: „Te Magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” 2. Az Aranyszabály: „Amit nem akarsz magadnak, ne tedd soha mással”. 3. Népi bölcsesség: „Egy kultúra akkor virágzik, ha az emberek olyan fákat ültetnek, amelyek árnyékában sohasem pihenhetnek meg.” A fenntarthatóság kultúrájának szellemében jöhetnek létre olyan fenntartható városok, amelyek egyben a jövő életterei is.

11