Knowledge grows. Paradicsom Plantmaster

Knowledge grows

Paradicsom ™ Plantmaster

© Yara

1

Paradicsom Plantmaster™

A Yara a világ egyik legnagyobb műtrágya előállítója, és a gazdálkodók, növénytermesztők egyik legfőbb növénytáplálási szaktanácsadója. A mezőgazdaság iránti elkötelezettségének részeként cégünk kifejlesztette a Plantmaster™ márkanév alatt futó, számos növényre kiterjedő, átfogó Tápanyag-ellátási programsorozatot. Ezekben összefoglaljuk a kutatások és fejlesztések során szerzett eredményeket, cégünk szakértőinek a világ minden tájáról szerzett gyakorlati tapasztalataival, ezáltal egy széles körűen alkalmazható tápanyag-ellátási alapstratégiát biztosítunk. Ez a Paradicsom Plantmaster™ kézikönyv összefoglalja a főbb piaci igényeket, és azokat a szükséges tápanyag-ellátási intézkedéseket, amelyek a csúcsminőségű, magas hozamú, friss vagy feldolgozásra szánt paradicsom termesztéséhez szükségesek. Amennyiben további információra lenne szüksége, akár azon tudományos cikkek vagy tanulmányokat illetően, amelyek ezen összefoglaló alapját adták, kérjük, keresse a Yara szakértőit vagy a Yara partnereit (Akzo Nobel és SQM). Ez a Paradicsom Plantmaster™ Kézikönyv partnereinkkel történő kooeperáció során született meg.

2

© Yara

A Yara nézete szerint a paradicsomter­ mesztéshez nem létezik univerzális ajánlás – ezért ez a kézikönyv sem tartalmaz részletes tápanyag-ellátási programot. Azonban amennyiben együttműködik a helyi szaktanácsadókkal, biztos lehet benne, hogy növényei kiváló teljesítményt érnek majd el, a létező legátfogóbb Tápanyag-ellátási programnak köszönhetően, amelyet a világ vezető műtrágya-szakértői fejlesztettek ki és ajánlanak.

Tartalom

Világtermelés

4-5

Piaci igények

6-8

Tápanyaghiány okozta elváltozások

8-9

Mezőgazdasági alapelvek

10 - 14

A terméshozam és a minőség befolyásolása

15- 16

Tápanyag-ellátási összefoglaló

17 - 19

Alkalmazási stratégiák Az egyes tápelemek szerepe

20 21

N

nitrogén

P

foszfor

24

K

kálium

24 - 26 27 - 29

Ca

kalcium

Mg

magnézium

S

kén

Mikroelemek

22 - 23

30 31 32

B

bór

32 - 33

Fe

vas

34

Cu

réz

34

Mn

mangán

35

Mo

molibdén

35

Zn

cink

35

A Plantmaster™ program Szójegyzék + mértékegységek Helyi ajánlások

36 - 37 38 39 - 40

© Yara

3

Világtermelés

2002-ben 108 millió tonna paradicsomot termesztettek, összesen 4 millió hektárnál is nagyobb területen, több mint 160 országban. A paradicsom világtermelése az elmúlt tíz évben több, mint 35%-kal nőtt. A legtöbb paradicsomot termelő ország Kína 25 millió tonnával, ezt az USA követi 12,2 millió tonnával. 5 millió tonna feletti termeléssel rendelkeznek továbbá: Törökország, India, Olaszország és Egyiptom. Az átlagos terméshozam világszerte 27 t/ha, de a legtöbb hozamot elérő európai üvegházakban ez akár a 700 t/ ha–t is elérheti idényenként. Egy magas terméshozamú, barázdás öntözéssel ellátott termőföldön termesztett paradicsom tipikusan 50-70 t/ha hozamot ad (1. táblázat).

1. táblázat A paradicsom terméshozamai t/ha Barázdás öntözés Csepegtetett öntözés Üvegház

50 - 70 100 - 150 400 - 700

Kézi betakarítás a földeken

A világ paradicsomtermelésének csaknem az egynegyedét a feldolgozásra szánt termesztés teszi ki. Ez a ’80-as évekbeli szint duplája. Az egy főre jutó átlagos fogyasztás 5,6 kg/év, de az USA-ban eléri a 37,4 kg/év mennyiséget, míg pl. Indiában a fogyasztás mindössze 0,1 kg/év. A népességarányosan legtöbbet fogyasztók az olaszok, amerikaiak, kanadaiak. A feldolgozás 91%-a az északi féltekén történik. A legnagyobb feldolgozó az USA (főként Kalifornia) 10 millió tonnával, őt követi Olaszország ennek kicsivel kevesebb, mint a felével. Spanyolország, Törökország, Kína, Brazília és Görögország szintén nagy termelőnek számítanak, illetve évente több mint 1 millió tonnát is feldolgoznak.

4

© Yara

Exportálásra évente 4,2 tonna paradicsom kerül, a két legnagyobb exportőr Mexikó és Spanyolország. A feldolgozott paradicsom világszintű exportja magában foglal 3 millió tonna paradicsomlevet és 1,8 millió tonna sűrítette paradicsomot.

Üvegházak

1. ábra A paradicsom keresztmetszete

Epidermisz (ep)

Magvak (m)

Edénynyalábok (eny)

Rekeszek (r) parenchima-szerű léállományt tartalmaznak, amik a magokat körülveszik

Paradicsomfajták A paradicsomok változatos méretekben találhatók meg, kezdve a kétrekeszű magházzal rendelkező cseresznye- és szilvaparadicsomoktól, a nagyméretű ’bikaszív’ fajtákig, amelyek 6 vagy annál is több rekesszel rendelkeznek (1. Ábra). Cseresznyeparadicsom: Magházuk két rekeszű; ezeket a paradicsomokat előrecsomagolt, vagy a száron hagyott formában árulják. Édesebb ízűek, mint a legtöbb paradicsom, és általában egészben fogyasztják.

Külső termésfal (kt) Rekeszfal (rf)

(ep)

(kt)

(m)

(rf)

(r)

(k)

Kolumella (k)

Placenta (pl)

(eny)

Szilvaparadicsom: Leggyakrabban feldolgozásra termesztik, magháza kétrekeszű, mérete közepes.

(pl)

”Közönséges” paradicsom: Igen gyakori fajta, 4-6 rekeszű magházzal rendelkezik, friss eladásra termesztik leginkább, nagy mennyiségben.

Szilvapradicsomok (Róma)

”Közönséges” paradicsom

”Bikaszív” paradicsom: Leggyakrabban üvegházban termesztik, legalább 6 rekesszel rendelkeznek. Szabálytalan alakúak, érzékenyek a szállítás közbeni sérülésekre és a termésrepedésre.

Cseresznyeparadicsom

”Bikaszív” paradicsom

© Yara

5

Piaci igények

A minőségi elvárások országonként változnak, sok a helyi preferenciák, ízlések és hagyományok alapján jött létre.

Nyersen fogyasztott paradicsom Íz, szín, forma és textúra – ezek mind a friss paradicsom fontos tulajdonságai. A gyümölcsnek emellett tisztának és mindenféle betegségre, vagy penészesedésre utaló foltoktól mentesnek kell lennie. A szimmetrikus forma és az egyenletes méret szintén fontos.

Az egyenetlen érés nem elfogadható a nyersfogyasztásra szánt paradicsom esetében

A kívánt színváltozat a piactól függ Balra: export piac; Jobbra: helyi piac

A jó paradicsom színe élénk és egyenletes, nincsenek rajta éretlenségre utaló zöld foltok, „zöldtalpasságtól” mentes.

A termés (gyümölcs) színe a karotinoidkoncetrációjától függ, lehet sárga, narancssárga, rózsaszín, piros, de akár fehér is.

A termés textúrája a héj keménységétől, a gyümölcshús szilárdságától és a termésfal magkörüli léállományának mennyiségétől függ (1. ábra).

A piros színért felelős karotinoid a likopén. A magasabb béta-karotin mennyiség viszont narancssárga termésszínt eredményez.

A keményebb termések jobban ellenállnak a sérüléseknek és az eltarthatósági idejük is hosszabb. A sejtfal magasabb kalciumtartalma megnöveli a gyümölcs keménységét – így az ellenálló-képességét is – amelynek köszönhetően a szállítási és tárolási tulajdonságai is jobbak lesznek.

Fontos, hogy a gyümölcs belsejének is egyenletes legyen a színe

Az egyenletes szín és forma fontos a helyi piacra szánt termések esetében

6

© Yara

A friss paradicsomokat minőségi jellemzőik alapján osztályozzák (2. táblázat).

A feldolgozásra termesztett paradicsomból igen sokféle termék állítható elő: paradicsomkonzerv, -lé, -leves, -szósz, -sűrítmény, ketchup és paradicsompüré.

2. táblázat Minőségi osztályba sorolási kritériumrendszer USA

1. osztályú

2. osztályú

Alakra szinte hibátlan

Kisebb alakhibákkal rendelkezik

Egészen sima felületű

Legfeljebb egészen kissé durva felületű

Nem látható rajta napégés vagy más sérülés nyoma

Nem látható rajta napégés vagy más sérülés nyoma

A betakarítás időpontja függ a végfelhasználói igényektől és a helyi gyakorlattól. A szedést meg lehet kezdeni már akkor is, amikor a termés még érett-zöld szakaszban van, de ha korábban szedik le, az azt eredményezheti, hogy az érett gyümölcs színre és ízre gyenge minőségű lesz. A nyersfogyasztásra szánt termést ezért a legtöbb esetben akkor szedik le, amikor színe a zöldről sárgás-rózsaszínre vált, főleg, ha nagyobb távolságokra szállítják, pl: üvegházi terméseket Mexikó, USA, Törökország esetében. A fürtös paradicsomokat akkor kezdik el betakarítani, ha a fürtön a legkevésbé érett bogyó elkezd piros színt ölteni. Ezáltal a fürt egységes színű lesz, mire a fogyasztókhoz jut. A tárolási hőmérséklet növelése és etilén használata az érést serkenti. A gyümölcs íze leginkább annak relatív sav- és cukortartalmától függ, főleg a fruktóz- és ecetsavtartalmától. A legjobb, legízletesebb gyümölcsben mind a savak, mind a cukrok nagy koncentrációban vannak jelen (3. táblázat).

3. táblázat Sav/Cukortartalom és Íz Savasság Cukortartalom

Íz

Magas

Magas

Finom

Magas

Alacsony

Savanyú

Alacsony

Magas

Jellegtelen

Alacsony

Alacsony

Ízetlen

Feldolgozott paradicsomok

3. osztályú Látható alakhibákkal rendelkezik

Nem látható rajta komolyabb napégés vagy más sérülés nyoma

A megfelelő pH érték a paradicsom esetében 4 és 4,5 közötti. Minél alacsonyabb a pH, annál savanyúbb, kesernyésebb a gyümölcs íze. Az ízélményt általában egy kóstoló zsűri értékeli, akik a gyümölcs számos tulajdonságát figyelembe veszik: illat, aroma, keménység, levesesség, lisztesség, a héj textúrája, sav- és cukortartalom. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb cseresznyeparadicsomok magasabb Brix-fokkal (°Bx) rendelkeznek és ezért édesebbek, mint a nagyobb kerek paradicsomfajták (4. táblázat).

4. táblázat Átlagos Brix-fok cseresznye-, szilva paradicsom ’Közönséges’ vagy ’kerek’ paradicsom

6–10 3,5–5,5

A szín különösen fontos a feldolgozásra szánt paradicsomok esetében, a gyümölcsnek egységes, erősen piros színűnek, repedésektől és nyomódásoktól pedig mentesnek kell lennie. A gyümölcs színének mérése többféleképpen is lehetséges: pl. spektrofotometriás, vagy kalorimetriás módszerekkel. A feldolgozóipar szigorúan meghatározott értékeket ír elő ezek tekintetében. A feldolgozásra szánt gyümölcsöknek egyformán kell érniük, és betakarításkor legalább a 75%-uknak érettnek kell lennie. A különböző országokban, a különböző feldogozott termékek esetében más és más előírások vonatkoznak a bogyók méretére. Spanyolországban például a paradicsomléhez felhasználandó termés súlyának 60–100 g közöttinek kell lennie. A konzervparadicsomoknak 30–60 g közöttinek kell lennie. A konzervparadicsomok esetében továbbá előírás, hogy vastag, kemény hússal rendelkezzenek, így megtartják alakjukat a főzés után is; illetve az is, hogy a kocsány könnyen eltávolítható legyen.

Néhány országban létrehoztak a gyümölcs ízének mérésére alkalmas jelzőszámokat. Franciaországban például a gyümölcs ízének mértékegységét a teljes cukor- és a titrálható savtartalom alapján határozzák meg. A franciák által preferált cukor:sav arány 10 körüli, és a megfelelő savtartalmat 5 g/l hidratált citromsavmennyiségnek határozták meg. Az illó komponensek szintén hozzájárulnak az ízélmény kialakulásához; ezek közül már több mint 130-at azonosítottak. A szín és az íz között közvetlen kapcsolat áll fenn, hiszen némely illó összetevő a karotinoidok oxidációjából keletkezik.

Kemény, vastag termésfal szükséges a konzervparadicsomok esetében

© Yara

7

A keménység a gyümölcs érésese során csökken. A kalcium használata segíthet a pektinek lebomlásának megakadályozásában, ugyanis az összetartja a pektinállományt, így a sejtfal megőrzi erősségét. A gyümölcs keménysége nyomó- és nyírófeszültség vizsgálattal határozható meg. A 75-nél magasabb Durofel-értékkel rendelkező paradicsomok – a meghatározás szerint – keménynek, 60 és 70 között puhának, 60 alatt pedig petyhüdtnek minősülnek. A hámozhatóság fontos tulajdonság az egész, vagy darabolt paradicsomkonzervnek termesztett gyümölcsök esetében. A magas összes oldottanyag-tartalommal rendelkező paradicsomok előnye, hogy a feldolgozásuk során a szükséges víz mennyiségét – ezáltal annak költségét – valamint a keletkező szen�nyvíz mennyiségét is csökkentik. A feldolgozásra termesztett paradicsomnak legalább 4,5 °Bx-al kell rendelkeznie. A nyersfogyasztásra szánt paradicsomok esetében ennek az értéknek 3,5 és 5,5 között kell lennie. A feldolgozott termékek összes oldottanyag-tartalmát refraktometriával kell meghatározni és az értékeknek az alábbi tartományban kell lenniük (5. táblázat):

5. táblázat Előírt Brix-fok a feldolgozott paradicsomtermékekben. Konzervparadicsom Paradicsomlé Paradicsompüré Sűrített paradicsom

5-8 4

A viszkozitás mértéke függ az oldhatatlan anyagok mennyiségétől; ez főleg a pürésített termékek esetében fontos. Általában viszkoziméterrel, vagy konzisztométerrel határozzák meg, mértékét Bostwick egységekben (cm) vagy centipoiseben (cP) adják meg. Az elfogadható értéktartomány függ a felhasznált módszerektől és a termékektől. Spanyolországban a feldolgozók 4–8-as Bostwick értékkel rendelkező, 12 °Bx-s gyümölcsöket preferálnak. A savak, főleg a citromsav és az almasav határozzák meg a feldogozott termék ízét. A savasság meghatározására általában az egyszerű pH-mérést alkalmazzák. A paradicsom esetében a tipikus pH érték 4–5.

Az EU-n belül az előírás szerint a paradicsomlé és a sűrített paradicsom esetében a titrálható savtartalomnak 10% citromsavnál alacsonyabbnak kell lennie; a megfelelő sterilezéshez pedig a paradicsomlé és a paradicsomleves esetében 4,5-4,6-os pH-érték szükséges. Gyakran azonban a csomagolás előtt citromsavat, vagy citromlevet adnak a termékekhez.

8 - 20 24 – 38,5

*Brix-érték mérésére alkalmas refraktométer

A kész paradicsom alapú termékek Brix-fokát nagyban meghatározzák a feldolgozóipari folyamatok. Ettől függetlenül néhány feldolgozó hajlandó többet fizetni a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező paradicsomokért.

Csúcsrothadás – a termés csúcsánál, a bibepont körül, ovális alakú barnás-feketés rothadó folt jelenik meg; ez a nem megfelelő kalciumellátással hozható összefüggésbe (kevesebb, mint 0,08% Ca a száraztömegben): okozhatja a túl nagy páratartalom, a kalciumhiány, a túl sok ammónium, vagy ezek kombinációja.

Csúcsrothadás

Belső bibepont körüli rothadás: A magház és a termésfal rothad, de a termés külsején ennek nyoma nem látható. Ez általában az átmeneti kalciumhiánnyal hozható összefüggésbe. Az erre érzékeny fajták (pl. Spectra vagy Calypso) általában gyorsan növők, ezért több kalciumra van szükségük rövidebb idő alatt. A bogyók egyenetlen (foltos) érése: A gyümölcsön látható zöldes-sárgás foltok általában a külső termésfalra koncentrálódnak. A gyümölcs ezen részeiben alacsony a szervessav-, a szárazanyag-, szervesanyag-, a keményítő-, a cukor- és a nitrogéntartalmú vegyület. Ránézésre összekeverhető a Dohány vagy a Paradicsom Mozaik Vírus okozta betegség tüneteivel. Ezt általában a nem megfelelő káliumbevitellel hozzák összefüggésbe, de más gyakori problémák (kevés fény, túl nagy meleg, bórhiány) is hozzájárulhatnak kialakulásához.

Konzerv egész paradicsom

© Yara

A terméseknek az alábbi elváltozásoktól kell mentesnek lenniük. A hiánytünetek mértéke függ a termesztett fajta érzékenységétől és a termesztési körülményektől.

A teljes savtartalom kromatográfiával vagy enzimatikus reakciókkal határozható meg; a paradicsomlé esetében ennek 0,35-0,4 g/ml-nek kell lennie. Emellett némely feldolgozó a desztilláció után a teljes titrálható savtartalmat vagy az illó szervessav-tartalmat is méri.

A paradicsom osztálybasorolása a feldolgozás során

8

Tápanyaghiányok tünetei, elváltozások

Zöldtalpasság: A bogyó kocsány körüli része zöld (zöldtalpasság) vagy sárga (sárgatalpasság), a termés húsa pedig fehér marad és a nem megfelelő érési folyamat okozza (nem a késői érés). A túl erős közvetlen napsugárzás (különösen üvegházakban), a túl magas sótartalom, illetve a káliumhiány mind hozzájárulhatnak kialakulásához. Napégés: A napsugárzásnak közvetlenül kitett gyümölcsön sárgás vagy fehéres foltok jelennek meg, ezeken a héj vékony, beesett, papírszerszerű. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás, különösen a nitrogén és kálium tekintetében, a lombozat megfelelő fejlődésének elősegítése által megvédi a terméseket a közvetlen napsugárzástól.

Termésdeformáltság (Macska-arc): A termés nagyobb fokú alakhibája az abnormális fejlődés következménye, amit általában a virágfakadás és a terméskötődés alatti hideg okoz.

Sugárirányú repedések

Fénykép: Mary Peet, Észak-Karolinai Állami Egyetem

Termésdeformáltság

Héjparásodás: A héjon vékony, hálószerű héjparásodás figyelhető meg, amely az érés kezdetén jelenik meg. Gyakran a túl nagy páratartalommal hozzák összefüggésbe, főleg üvegházakban. Csökkenti az eltarthatóságot. A nem megfelelő permetezés, levéltrágyázás is okozhat hasonló problémákat.

Sárgapettyezettség: A termés “vállrészén” apró foltok jelennek meg, amelyek következtében csökken az eltarthatósága. A foltokat a kalcium-oxalátok felhalmozódása okozza a héj alatt; az elváltozás mértékét a túl magas páratartalom tovább fokozza, ahogy a kloridbevitel növelése is.

A napégés korai stádiuma

Termésrepedés (körkörös vagy sugárirányú): A vízellátás és a hőmérséklet extrém ingadozásainak következménye. Gyakoribb a talajon növesztett növények esetében; a talaj nedvességtartalmának megfelelő szabályozásával megelőzhető.

Héjparásodás szabadföldön termesztett paradicsomon

Sugárirányú repedések

Fénykép: Mary Peet, Észak-Karolinai Állami Egyetem

A paradicsom üregessége (puffadtság, dobozszerűség): A bogyó oldalai lapalakúak, a külső termésfala és magháza között üreges, magjainak száma alacsony. Az extrém környezeti tényezők okozzák: pl. túl magas vagy alacsony hőmérséklet, kevés fény, túl sok csapadék. A tápanyag-ellátás kiegyensúlyozatlansága is okozhatja: pl. túl alacsony EC-érték, káliumszint, de a túl nagy nitrogénszint is.

Körkörös irányú termésrepedés

Üregesség

Fénykép: Mary Peet, Észak-Karolinai Állami Egyetem

© Yara

9

Mezőgazdasági alapelvek

Minden termesztő célja a nagy hozamú, jó minőségű növény, amely kielégíti a fogyasztók igényeit. Számos mezőgazdasági tényező befolyásolja ezt; sokat közülük maga a termesztő szabályoz, az adott termesztési rendszerek, időjárási és talajviszonyok mellett.

A növények típusai A növények lehetnek folytonos növekedésűek (folytonnövők), ekkor az oldalhajtásokat eltávolítják és csak a folyamatosan növekvő főhajtás marad meg; illetve lehetnek determináltak, ekkor a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést, és bokorszerű felépítést eredményez.

A determinált növények általában hamarabb érnek be, mivel amint a virágok kialakultak, a növény az összes energiáját a terméshozásra fordítja, így egységes szerkezetű növény fejlődik. Azokon a helyeken ahol a szezon rövid és csak egy növény fejlődik, főleg ilyen fajtákat használnak. Bokorszerű felépítésűek, egy rövid főhajtással rendelkeznek, amely ideális a feldolgozásra szánt termés gépi betakarításhoz, és a nyersfogyasztásra szánt termés szabadföldi termesztéséhez. A folytonos növekedésű növények folyamatosan hozzák a virágokat. Ezek a fajták, amennyiben fenntartják növekedésüket, alkalmasabbak a hosszabb szezonok esetében. Ideálisak az üvegházi termelésre; akár 10 m magasra is megnőhetnek 9-10 hónapos korukra.

Folytonos növekedésű paradicsom növények

A támrendszer, noha költséges, segít megnövelni a termésszámot és javítani a minőséget mind a determinált, mind a folytonos növekedésű fajtáknál.

10

© Yara

A paradicsom egy meleg kedvelő egyéves növény, amely egész növekedése során érzékeny a hidegre. A 10 °C alatti hőmérséklet késői csírázást, és lassú korai fejlődést okoz. A hideg a terméskötődést és a gyümölcsérést szintén károsan befolyásolja. Hasonlóképpen az extrém magas hőmérséklet sem pozitív hatású: a 35 °C feletti hőmérséklet már gátolja a terméskötődést és a piros színezettséget. Az optimális hőmérsékleti tartomány a paradicsom esetében 18–27 °C. A 27 °C feletti hőmérséklet a virágnövekedésre már káros hatású. Emiatt a paradicsomot leggyakrabban a 30. és 40. szélességi körök között termesztik, mind az északi, mind a déli féltekén. Az újabb fajtáknak köszönhetően azonban manapság már a magasabb hőmérsékletű, trópusibb éghajlatokon is termesztik.

Determinált paradicsom növények

Determinált paradicsom növények

Termesztési körülmények

Az üvegházi fajták esetében az optimális relatív páratartalom 60–80%. Hidropóniás rendszerekben ez az érték 75% éjjel és 85% nappal. Az északibb országokban az érési időszak a 60-70. napok közöttre esik a determinált fajták esetében, de akár a 95. napra is eshet, hosszabb szezonú, egyszeri betakarítás esetében.

A paradicsomok érzékenyek a bejövő fény mennyiségére, a virágzás megindulásához legalább napi 6 órányi napsütés kell, hogy érje a növényt.

2. ábra A talaj pH hatása a tápanyagok felvehetőségére 4.0

4.5

5.0

5.5

6.0

6.5

7.0

7.5

SAVAS TARTOMÁNY

Azonban a túl erős napsugárzás káros lehet a termésre: repedéseket, napégést és egyenlőtlen termésérést okozhat. Emiatt az üvegházi termesztés során ügyelni kell a bogyók megfelelő árnyékolására.

9.0

9.5

10.0

LÚGOS TARTOMÁNY

FOSZFOR KÁLIUM KÉN KÁLCIUM MAGNÉZIUM VAS MANGÁN

A talaj típusa A paradicsomokat többféle talajtipuson lehet termeszteni, amíg a vízelvezetés jól működik és talaj fizikai tulajdonságai megfelelők.

A gyökérzet legnagyobb része azonban a talaj termesztési szintjén, vagyis a felső 60 cm-ben, az összes gyökérzet 70%-a pedig a talaj felső 20 cm-ében található meg.

8.5

NITROGÉN

A paradicsomtermesztés szempontjából a nappalok hosszának nincs különösebb jelentősége, ezért termesztik a szélességi körök tág tartományában.

A növény leágazó gyökérzetet enged, amely a talaj mélyebb szintjeit is ki tudja használni, amennyiben talajzáró réteget nem alakítanak ki.

8.0

BOR RÉZ & CINK MOLIBDÉN

A paradicsom igényli a jó tápanyag-ellátottságot. A legjobb termés ezért a termékeny talajokon nő. A optimális talaj pH=6,0–6,5; de a növények képesek az 5–7,5-ös pH értékek között is növekedni. Ha a talaj pHja 5,5 alá esik, csökken a magnézium és a molibdén felvehetősége, pH=6,5 fölött pedig a cink, a vas és mangán felvehetősége (2 ábra).

Vízgazdálkodás A paradicsom igényli a folyamatos nedvesség-utánpótlást a növekedési időszak során. Szabadföldi termesztés esetében a jó hozam eléréséhez a paradicsom 20006600 m3/ha/szezon vízigényét kell kielégíteni. Üvegházi termesztés esetében minden növény kb. 1-2 liter vizet használ fel naponta – ez megközelítőleg 10.000 m3/ha/év mennyiséget jelent.

A gyökérzet tömegének legnagyobb része a talaj felső 20 cm-ében található meg.

A túl sok víz azonban a gyökérzet elhalását eredményezheti levegőszegény talajok esetében, és késői virágzást, kevéssé életerős virágokat és gyümölcsöket eredményez. A terméskötődés után ért vízstressz felelős számos terméshiba megjelenéséért, pl. a termésrepedésért.

Túl sok víz okozta termésrepedés

A kevés öntözés okozta vízstressz szintén káros hatással van a virágfakadásra. A csúcsrothadás is az alacsony vízfelvétel miatt alakul ki, ami a kalciumfelvételre és –háztartásra van negatív hatással. A feldolgozási célra termesztett paradicsomok esetében az öntözést a betakarítás előtt 2-4 héttel be kell fejezni, a termés szárazanyagtartalmának maximalizálása, illetve a talajtömörödés megelőzése érdekében.

© Yara

11

A növényvédelem

Üvegházban termesztett paradicsom

A növénynemesítők egyre-másra fejlesztik ki az alábbi betegségekre teljes, vagy részleges rezisztenciát mutató fajtákat. Ilyen betegségek a verticilliumos hervadás, a szeptória, fuzáriumos hervadás, az alternária, a szürke levélfoltosság és a dohány mozaik vírus, illetve fonálférgek okozta megbetegedések.

Bár a legtöbb paradicsomot szabadföldön termesztik, az üvegházas és a műanyag borítású létesítményekben történő termesztés egyre fontosabbá válik a nyersfogyasztásra szánt helyi termések iránti kereslet növekedése miatt. A rövidebb szezonú szabadföldi növényekkel ellentétben az üvegházakban termesztett paradicsom akár 11 hónapig is élhet. Molytetű (Liszteske)

Fénykép: Biobest

Az üvegházból származó, szépen megérett paradicsomok eltarthatósági ideje általában nagyobb, piaci értékük magasabb, mint a szabadföldön termesztett terméseké.

Fonáféreg okozta károk

A termesztők megfelelő fungicid kezelésekkel minimalizálhatják az olyan járványok mint a paradicsomvész okozta károk mértékét. Az integrált növénytermesztési eljárások, amelyek a levélzetet szárazon és harmatmentesen tartják, vagy az üvegházakban fenntartják a megfelelő levegőztetést segítenek minimalizálni a Botrytis vagy a paradicsomvész járványok kitörését. A talajok sterilizálása, a magok forró vizes kezelése és baktericidek megfelelő használata segít minimalizálni a bakteriális fertőzéseket, foltosodásokat.

Az üvegházban termesztett növényeket általában még zölden szedik le és a szállítás során, illetve az üzletek polcain érnek be teljesen.

Tripsz

Fénykép: Biobest

A szabadföldön termesztett paradicsom esetében a gyomtalanítás létfontosságú, hogy a növénynek ne kelljen versenyeznie a nedvességért és a tápanyagokért.

A paradicsomokat felfuttatják, általában egy drótra való tűzéssel, a fattyúhajtásokat eltávolítják, hogy csak egy főhajtás maradjon. Amint az első fürtöket betakarították, a növényt folyamatosan lentebb lehet engedni, hogy a termény továbbra is elérhető távolságban legyen.

Az ízeltlábúak okozta károkat leggyakrabban a molytetvek, a tripszek és a takácsatka okozzák. Az üvegházak külvilágtól elzárt környezetében a ragadozó rovarok és a bio-peszticidek egyre inkább hatékony eszközök. Permetező egység

Felfuttatott paradicsom

12

© Yara

A virág- és gyümölcsfürtöket a megfelelő méretűre, számúra és gyümölcstömegűre metszik, hogy a piaci igényeket kielégítse. Az üvegházak légterében a szén-dioxid-koncentrációt magasan (600–1000 ppm) tartják, hogy a fotoszintetikus aktivitás, a növekedési ütem és a terméshozam is magas legyen. Ezt a módszert főleg az olyan régiókban alkalmazzák, ahol a hozam egyébként alacsony, vagy ahol intenzív termesztésre van szükség. A legintenzívebb paradicsomtermesztés manapság termőközegek alkalmazásával biztosítják (pl. perlit vagy kőzetgyapot), de a fólia alatt, talajon növesztett paradicsom is gyakori.

A tápoldatozás biztosítja a megfelelő tápanyag-ellátást, kiváltva a talaj sok olyan tulajdonságát, amelyet a termelés más szakaszaiban igen nehéz. Az üvegházi termeléshez igen nagy mennyiségű víz szükséges, és a ter­ mesztőnek figyelembe kell vennie a lebegő és az oldott anyagok tartalmait, amikor a tápoldatozási programot megtervezi.

Üvegházi termelés

Az öntözővízben lévő némely tápelem vagy összetevő káros hatással lehet a növényekre, ezek szintjével tisztában kell lenni (6. táblázat).

Termőközegben termesztett paradicsom

Mások (pl. a kalcium és a magnézium) jelenléte hozzájárulhat a műtrágyában szükséges koncentrációk eléréséhez.

6. táblázat Javasolt maximális koncentráció (mg/l vagy ppm)

Talajon termesztett paradicsom

Klorid

50–100

Nátrium

30–50

Bikarbonát

60–90

Karbonát

4,0

Bór

0,7

Vas

1,0

Mangán

1,0

Cink

0,5–1,0

REFERENCIÁK: WERWER és WELLMAN – 1980, ÉS MÁSOK

Kókuszroston termesztett paradicsom

Fenyőkéregben termesztett paradicsom

© Yara

13

Sótartalom

3. ábra

5. ábra

A sótartalom (szalinitás) csökkenti a növény víz- és tápanyagfelvevő-képességét, így közvetlen hatással van a terméshozamra.

Sótartalom és gyümölcsméret

Sótartalom és levélszám

A paradicsom közepesen sótűrő faj, maximum 2,5 mS EC-értéket képes elviselni a hozam csökkenése nélkül. Ennél magasabb EC-érték mellett azonban már a hozamok fokozatosan csökkennek, fajtától függően. Az EC-érték, a sóösszetétel és a tápanyagok kiegyensúlyozottsága mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a betakarított gyümölcs tulajdonságaira. A magas EC-érték következtében: • A bogyók mérete csökken (3. ábra). A kálium-utánpótlás segíthet helyreállítani ezt a problémát. • Megnő a cukor és a savtartalom is (4. ábra), ezáltal a gyümölcsök íze finomabb lesz. • Megnő a bogyók keménysége és a héj vastagsága, ezáltal az eltarthatósági ideje is. • Javulhat a beltartalmi érték • Csökken a gyümölcs lisztessége, így javul a textúrája. • Megnő a gyümölcs pigment-tartalma, ezáltal szebb, élénkebb lesz a színe. Szükséges azonban az elővigyázatosság, ugyanis 5-ös EC-értékűnél magasabb oldatok alkalmazása már szintén csökkenti a pigmenttartalmat.

14

© Yara

Omán

Omán

Gyümölcsméret (g/növény)

Levélszám növényenként

400 -

13.5 -

300 -

13.0 -

200 -

12.5 -

100 -

12.0 -

0-

Kontroll

NaCl

NaCl + 4mM K

11.5 -

Kontroll

NaCl

NaCl + 4mM K

REF: SATTI & LOPEZ - 1994

REF: SATTI & LOPEZ - 1994

4. ábra

6. ábra

Sótartalom és TSS

Sótartalom és növénymagasság

(Összes oldottanyag-tartalom) Omán Összes oldottanyag-tartalom (TSS %)

Omán

Növénymagasság (cm) 75 -

10 -

70 65 -

5-

60 0-

Kontroll

NaCl

NaCl + 4mM K

REF: SATTI & LOPEZ - 1994

Az EC-érték növelése NaCl- hozzáadásával javította a paradicsom ízét és megnövelte a termés keménységét. A túl sok NaCl- azonban már toxikus a növény számára és gátolja a növekedést (5. és 6. ábra), jelentősen csökkenti ezáltal a terméshozamot.

55 50 -

Kontroll

NaCl

NaCl + 4mM K

REF: SATTI & LOPEZ - 1994

A kálium- és kalciumtartalom növelése a NaCl- okozta sóstressznek kitett növények esetében elősegíti a paradicsom növekedését és növeli a terméshozamot.

A terméshozam és a minőség befolyásolása

Terméshozam

A szén-dioxid-koncentráció növelése az üvegházas termesztés esetében megnöveli az egyes gyümölcsök méretét és a terméshozamot is. Ez különösen az olyan üvegházakra igaz, ahol a szellőztetés nem megfelelő.

A szabadföldön termesztet paradicsom esetében a magas hozamhoz jó vízáteresztésű talaj szükséges, ahol a víz nem limitáló tényező. A növények ültetési sűrűsége kritikus fontosságú, ennek optimalizálásával érhető el, hogy a termények a környezeti tényezőket (főleg a napsugárzást) a lehető leghatékonyabban tudják felhasználni, így a hozamok maximalizálhatók. A talaj pH-jának optimalizálásával érhető el, hogy a növények a tápanyagokhoz a lehető legnagyobb mértékben hozzáférjenek. A herbicidek használata által a terménynek nem kell versenyezni más növényekkel a tápanyagokért.

A sótartalom szabályozása a gyökér környezetében megfelelő talajmosási alkalmazások használatával és hatékony vízgazdálkodással a növekedés maximalizálását eredményezi és biztosítja a megfelelő tápanyag-hozzáférést. A növény megfelelő tápanyag-ellátása természetesen szintén nagyon fontos: Levelezés

A hőmérséklet és fényintenzitás virágfakadáskor kritikus fontosságú, fontos az akadálytalan virágképződés, a megfelelő beporzás, megtermékenyítés és terméskötődés esetében. A magas hőmérséklet és a stressz következtében a rügyek még a virágzás előtt elhalhatnak. Ezen körülmények a virágzás során abnormális virágfejlődést vagy pusztulást okozhatnak. Levelezés

A termesztők a levelezéssel minimalizálhatják a túl nagy fokú kompetitív vegetatív növekedést, leggyakrabban az alsóbb levelek eltávolításával, így az érő gyümölcsöket több fény érheti. Ez javítja a hajtás alján a légmozgást is, csökkentve a hajtásbetegségek kialakulásának esélyét. Nagy fényintenzitású helyen azonban vigyázni kell, nehogy túl sok levelet távolítsunk el, ugyanis a túl sok fény a napégés kockázatával jár.

A terméskötődés maximalizálásához tartsuk a levélfelületi indexet hármas értéken. A fürt végén lévő bogyók ritkítása nagyobb és egyformább méretű terméseket eredményez. A növekedésszabályozók használata virágzáskor (pl. auxinok) stimulálhatja a terméskötődést, különösen kevés beeső fény vagy alacsony hőmérséklet esetén.

• A nitrogén és a kálium nélkülözhetetlen a magas, piacon értékesíthető terméshozam eléréséhez. A nitrogén formája is igen fontos, az ammónium ugyanis gátolhatja a növekedést és káros hatással lehet a termésre. • A foszfor igen fontos a korai növekedési stádiumokban, tehát a fejlődő palánta gyökérzetének megfelelő kifejlődéséhez is. • A kalcium szükséges az életerős levél kifejlődéséhez, a gyökérzet és a lombozat növekedéséhez. • A magnézium különösen fontos virágzáskor és a terméskötődés folyamán a megfelelő virágzat és a gyümölcsök kialakulásához. • A mikroelemek hozzáférhetetlensége negatívan befolyásolja a terméshozamot.

© Yara

15

Minőség A növekedés későbbi fázisaiban rendkívül fontos biztosítanunk, hogy a környezeti és termesztési körülmények semmiben ne akadályozzák a termést. A termés színe, aromája, íze, textúrája – ezek mind a fejlődés későbbi fázisaiban alakulnak ki. A termés megfelelő növekedésének folyamatos biztosításával elérhető, hogy azok a minőségi előírásoknak mindenben megfeleljenek. Az üvegház hőmérsékletének csökkenése a termésérés idejét megnövelheti. Termésérést elősegítő adalék alkalmazható a betakarítás előtt, amennyiben a paradicsomokat feldolgozási célra termesztik, melynek köszönhetően a termésérés egyenletesebb lesz. Ez a zölden betakarított gyümölcs esetében etilén vagy etefon hozzáadásával érhető el. A kártevők és a betegségek megelőzése, a megfelelően szabályozott öntözési rendszer a terméskötődés során mind hozzájárul a terméshéj és –textúra egészségesen tartásához, minimalizálja az elváltozásokat. A termések elváltozásainak minimalizálása a termény minőségéhez is hozzájárul: • A csúcsrothadás minimalizálható a vízmennyiség megfelelő szabályozásával. A talaj nedvességének megtartásában a mulcsozás is segíthet. • Hasonlóképpen, üvegházi termesztés esetében is a páratartalom szabályozása megelőzheti a csúcsrothadást, ezért fontos a megfelelő párologtatási ráta fenntartása a napi ciklus során. • Foltos érés következhet be kevés fény, alacsony hőmérséklet, túl nagy mennyiségű víz, erőteljes vegetatív növekedés, vagy alacsony sótartalom következtében. Ez minimalizálható az öntözési rendszer optimalizálásával (öntözési mennyiség, EC-érték), illetve levelezéssel.

16

© Yara

• A napégés mérsékelhető a levelek megfelelő árnyékolásával, gondos vízgazdálkodással, a terményekre való odafigyeléssel. A megnövelt ültetési sűrűség, és megfelelő fajták kiválasztása szintén segít a megelőzésben. •A  termésrepedést és a héjhálósodást elősegíti a vízellátás nagy ingadozása. •Ü  regesedés léphet fel kevés fény vagy alacsony hőmérsékleti körülmények mellett. Metszéssel, a vegetatív növekedés gátlásával, illetve megfelelő árnyékolással minimalizálható ez az elváltozás. A növények tápanyag-ellátása szintén kulcsfontosságú. Korai növekedési szakaszban megkezdett megfelelő tápanyag-ellátási program szükséges ahhoz, hogy megelőzzük a tápanyaghiány termésre gyakorolt negatív hatását. •N  agy káliummennyiség szükséges az üregesedés megelőzéséhez. A túl sok nitrogén felerősíti az elváltozást és késleleti az érést. •A  kálium és a nitrogén fontos az aromák kialakulásához. A túl sok ammónium-nitrogén ront az ízen. •A  kálium a legfőbb tápanyag, amely a paradicsom minőségét befolyásolja, elősegíti az érés és a gyümölcs formájának egyenletességét, javítja savasságát és fokozza az ízét. • A nagy mennyiségű kalcium a gyümölcs keménységét növeli, és a termés árukezelése, szállítása során fellépő, valamint a terméselváltozásokból fakadó károk mértékét csökkenti. •A  megfelelően magas kalciumtartalom a gyökérzónában és a növény egészében, valamint az olyan kompetitív kationok, mint az ammónium, csökkentik a csúcsrothadás gyakoriságát. •A  túl alacsony bórmennyiség a gyümölcs parásodásához és alacsony piaci értékhez vezethet. •A  cinknek szintén fontos szerepe van a gyümölcs minőségének fenntartásában.

Tápanyag-ellátási összefoglaló

Makroelemek

9. ábra Makroelem-felvétel (kg/t gyümölcs)

Szántóföldi termesztésű paradicsom tápanyagigénye A növekedés korai stádiumában fontos a megfelelő nitrogén-ellátottság, hogy a palánta életerős legyen, és elősegítse a fiatal hajtás megfelelő fejlődését. A legnagyobb mennyiségre a virágzás előtt van szükség (7. ábra).

Üvegházban termesztett paradicsom; hozam: 400 t/ha; Hollandia Tápanyag-felvétel (kg/t gyümölcs) 43.5 -

7. ábra

3-

Makroelemek felvétele

2.5 -

Olaszország

2Teljes felvétel %-a 25 -

N P

20 -

K Ca Mg

1.5 10.5 0-

15 -

N

P

K

Ca

Mg

S

REF: VOOGT - 1993

10 501

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Palántaültetéstől számított hetek REF: IMPRONTA

A szükségesnél több mennyiségű nitrogén hozzáadása azonban túlságosan gyér virágzatú, nagy gyümölcsméretű és túlságosan erős vegetatív növekedésű növényt eredményez.

8. ábra Kivont makroelemek (kg/t gyümölcs) Feldolgozásra szánt paradicsom; hozam: 121 t/ha; Görögország Tápanyag kivonás (kg/t) 3.5 -

Egy tonna növény átlagosan 2,2-2,4 t nitrogént vesz fel a talajból (8. és 9. ábra).

A káliumra még a nitrogénnél is nagyobb mennyiségben van szükség. A növények káliumfelvétele kb. 2,6–3,6 kg/t gyümölcs; a legnagyobb mennyiségre a terméskötődés során van szükségük (7, 8. és 9. ábra).

3-

A káliumot az alaptrágyázást követően a szezon során folyamatosan adagolják.

2.5 2-

Nitrogént vetés előtt, illetve palántaültetéskor is lehet csekély mennyiségben kiszórni, hacsak nem tűnik valószínűnek, hogy az esős időjárás kimossa azt a talajból. Ezt a virágzás előtti sávos öntözés követi.

A foszfor nagy részére a növény fejlődésének korai stádiumában van szükség, hogy a gyökérzet és a virágzat megfelelően fejlődjön (7. ábra). A növény foszforigénye 0,2 és 0,4 kg/t gyümölcs között mozog (8. és 9. ábra).

1.5 10.5 0-

N

P

K

Ca

Mg

REF: CHRISTOU ET AL - 1999

© Yara

17

A növény által felvett nitrogén, kálium és foszfor mennyiségének több, mint 60%-át a gyümölcs hasznosítja (10. ábra). A kalciumra szintén relatíve nagy mennyiségben (kb. 1,7 kg Ca/t) van szükség. Sok esetben éppen olyan fontos, mint a nitrogén.

Mikroelemek Bár a növényeknek jóval kisebb men�nyiségben van szükségük a mikroelemekre, a jó minőségű paradicsom termesztéséhez nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott mikroelem-ellátás.

7. táblázat Kivont mikroelemek (kg/t száraz gyümölcs)

10. ábra A tápanyagok eloszlása a növényben

Bór

10–50

A tápanyagok eloszlása (összes tápanyag %)

Réz

1–10

100 -

Vas

30–100

(Az összes tápanyag %-a) Hollandia

90 80 70 60 -

40 -

Molibdén

0.1–1 10–50

A növények mikroelem-igényét a levélszövetek elemzésével állapíthatjuk meg; ezáltal a hiánytüneteket felismerhetjük és kezelhetjük.

30 20 10 N

P

Vegetatív szövet

K

Ca

Mg

S

Gyümölcs REF: VOOGT - 1993

A kalcium a legnagyobb mennyiségben a virágzás kezdetétől a betakarításig szükséges (7. ábra). Mivel a gyümölcsben a kalcium mindössze 5%-ban van jelen, ezért szükség van rá a növény vegetatív növekedése alatt is. Emiatt a szezon során folyamatos kalcium-ellátásra van szükség. A gyümölcs csak kevés mennyiségű kalciumot vesz fel, de az kulcsfontosságú a termés minősége szempontjából (10. ábra). A magnézium szintén fontos, bár a kalciumnál alacsonyabb mennyiségben van rá szükség: a növények magnéziumigénye a szezon során 0,3–0,6 kg Mg/t (8. és 9. ábra). A legnagyobb mennyiségben a virágzás ideje alatt van rá szükség (7. ábra). Kénre a növekedési fázis alatt van leginkább szükség, a paradicsom kénigénye kb. 0,6 kg/t gyümölcs. A tápanyag-felvételi értékek az adott elem mennyiségére vonatkoznak. Oxidformájukba történő átszámoláshoz lásd a konverziós táblázatot a 38. oldalon.

18

10–50

Cink

50 -

0-

Mangán

© Yara

A legfontosabb mikroelemek a bór, amelynek jelentős hatása van a termésérésre, valamint a cink.

A tápelemek vizsgálata Talajvizsgálat szükséges ahhoz, hogy a trágyázási programhoz szükséges alapinformációkat megismerjük, különösen fontos a kálium és foszfor mennyiségének ismerete. A talajvizsgálatból szintén megtudhatjuk a talaj pH-értékét és szervesanyag-szintjét. A növények (levél vagy levélnyél) folyamatos vizsgálata a tápanyagok kiegyensúlyozottságáról ad információt, ezáltal finomhangolható a tápanyag-ellátási program, így a legjobb minőségű termésre számíthatunk. A szöveti elemzés a látható problémák jelenlétét bizonyossá teszi, emellett a ránézésre még nem észrevehető tápanyaghiányt is kimutatja. A vizsgálathoz mintául szolgáló levél (vagy levélnyél) típusa és pozíciója a helyi gyakorlatok szerint eltérhet. Néhány országban az idősebb leveleket, vagy a legfelső virágzat melletti ös�szetett leveleket vizsgálják, máshol a legfiatalabb nyitott levélnyelet vagy levéllemezt.

Az adatok kiértékelésekor figyelembe kell venni a mintavétel módját és idejét. Fontos, hogy a vizsgálat előtt a leveleket le kell mosni, ugyanis a permetszerek, és fungicid-maradványok abnormálisan nagy csúcsot eredményeznek. A javasolt tápanyagmennyiségek akár szabadföldi, akár üvegházi termesztés esetén megtalálhatók a 8., 9. és 10 táblázatban. • Ezek irányadó mennyiségek, a ter­ mesztési eljárások, a termesztett fajták, és a helyi tapasztalatok alapján eltérhetnek.

8. táblázat A megfelelő tápanyagigények Szabadföldi paradicsom, USA

Levélminta: a legújabb kifejlett levél

Növekedési stádium

N

P

K

Ca

Mg

S

B

Cu

Fe

%

Mn

Mo

Zn

ppm

5 leveles állapot

Megfelelő 3.0-5.0 0.3-0.6

3-5

1.0-2.0

0.3-0.5

0.3-0.8

20-40

5-15

40-100

30-100

0.2-0.6

25-40

Első virág

Megfelelő 2.8-4.0 0.2-0.4

2.5-4.0

1.0-2.0

0.3-0.5

0.3-0.8

20-40

5-15

40-100

30-100

0.2-0.6

25-40

250

Toxikus Korai terméskötődés

Megfelelő 2.5-4.0 0.2-0.4

2.5-4.0

1.0-2.0 0.25-0.5 0.3-0.6

20-40

Toxikus

1500

300

5-10

40-100

30-100

0.2-0.6

20-40

250

Első érett gyümölcsök

Megfelelő 2.0-3.5

0.2-0.4

2.0-4.0

1.0-2.0 0.25-0.5 0.3-0.6

20-40

5-10

40-100

30-100

0.2-0.6

20-40

Betakarításkor

Megfelelő

0.2-0.4

1.5-2.5

1.0-2.0 0.25-0.5 0.3-0.8

20-40

5-10

40-100

30-100

0.2-0.6

20-40

2-3

REF: MAYNARD & HOCHMUTH - 1997

9. táblázat A megfelelő tápanyagigények Üvegházi paradicsom, USA

Levélminta: a legújabb kifejlett levél

Növekedési stádium

N

P

K

Ca

Mg

S

B

Cu

% Legújabb kifejlett levél

Megfelelő

3.5

0.3-0.65 3.5-4.5

Fe

Mn

Mo

Zn

0.1-1.0

18-80

ppm 1.0-3.0

0.35-1.0

0.2-1.0

5-35

30-75

50-300 25-1000

REF: PLANK - 1989

10. táblázat A levélnyél-folyadék megfelelő tápanyag-koncentrációi Üvegházi és szabadföldi paradicsom, USA

Levélminta: a legújabb kifejlett levél

Növekedési stádium

NO3 - Nppm

Kppm

Szabadföldi paradicsom 1000 - 1200

3500 - 4000

Első nyílt virágok

600 - 800

3500 - 4000

Termés 25 mm

400 - 600

3000 - 3500

Termés 50 mm

400 - 600

3000 - 3500

Első betakarítás

300 - 400

2500 - 3000

Második betakarítás

200 - 400

2000 - 2500

1000 - 1200

4500 - 5000

800 - 1000

4000 - 5000

700 - 900

3500 - 4000

Első rügyek

Üvegházi paradicsom Átültetéstől a 2. termésfürt megjelenéséig A 2. termésfürttől az 5. termésfürtig Betakarítási szezon

REF: HOCHMUTH ET AL - 1991

© Yara

19

Alkalmazási stratégiák

A szilárd formájú műtrágyákat a növények tápanyag-ellátására lehet használni, de ültetés előtt is ki lehet jutattni. Szilárd műtrágyák alkalmazása esetében általában nagyobb mennyiségek kijuttatása szükséges, a kevésbé hatékony eljárást, a veszteségeket és a talaj tápanyag visszatartását ellensúlyozandó.

A tápoldatozás során a tápanyagok az öntözővízzel együtt jutnak el a gyökérzónába, a hatékonyság így maximális. A csepegtető öntözés (mikroöntözés) korlátolt területű zónában teszi lehetővé a gyökerek növekedését. Használatával a növények egyenletesebben öntözhetőek, és lehetővé teszi, hogy a megfelelő tápanyag jusson a növény számára a megfelelő időben az optimális felvétel érdekében.

11. táblázat

Csepegtető öntözés

A megfelelő koncentráció-tartományok a tápoldatban USA

Tápelem

Ionos forma

Koncentráció az oldatban (mg/l (ppm))

Makroelemek NO3- vagy NH4+

100 - 200

Foszfor(P)

HPO42- vagy H2PO4-a

30 - 50

Kálium (K)

K+

100 - 200

Kalcium (Ca)

Ca2+

100 - 200

Magnézium (Mg)

Mg2+

30 - 70

Nitrogén (N)

Mikroelemek BO33- vagy H3BO3b

0.2 - 0.4

Cl-

5.0

Réz (Cu)

Cu2+

0.01 - 0.1

Vas (Fe)

Fe2+ vagy Fe3+

2 - 12

Mangán (Mn)

Mn2+

0.5 - 2.0

Molibdén (Mo)

MoO42-

0.05 - 0.2

Zn2+

0.05 - 0.10

Bór (B) Klorid (Cl)

Cink (Zn)

REF: BENTON-JONES - 1998 a A forma a tápoldat pH-értékétől függ b Egyre inkább úgy gondolják, hogy a bór a tápoldatban molekuláris formában, H BO formában. van jelen. 3 3

20

© Yara

Tápoldatozó-rendszerek esetében fontos a megfelelő tápanyag-koncentrációk betartása, hogy a növény teljes fejlődése során biztosítsuk a szükséges tápanyagokat. Az üvegházban termesztett paradicsom megfelelő koncentráció-tartományaira vonatkozó általános irányadó értékek a 11. táblázatban láthatóak. A levéltrágyázást abban az esetben használják, ha azonnali tápanyag-utánpótlásra van szükség, vagy ha a talaj adottságai némely tápanyag felvételét gátolják. Kálium, kalcium, foszfor, magnézium és mikroelemek pótolhatók ezzel a módszerrel. A lombtrágyázás a termésképződés után segíti a termésminőség maximalizálását. A gyümölcs teljes fedettsége lényeges, pl. a kalcium esetében ahhoz, hogy az előzőleg adagolt kalcium mennyiségét kipótoljuk – így minimalizálható a csúcsrothadás valószínűsége.

Az egyes tápelemek specifikus tulajdonságai

N

P

22-23

24

K

Ca Mg

S

B

31

32-33

Fe Cu Mn Mo Zn

Terméskötődés Termésfejlődés Hozam Érés Szín Keménység Eltarthatósági idő Héjparásodás TSS Savasság Üregesség Csúcsrothadás Sárgapöttyözöttség Termésrepedések Napégés Penészedés betegségek Belső szövet fehérsége Parásodás Oldalszám NÖVELI

CSÖKKENTI

24-26 27-29

30

34

34

35

35

35

NINCS HATÁSSAL

© Yara

21

N Nitrogén A nitrogén kulcsfontosságú összetevője az enzimeknek, vitaminoknak, klorofillnek és egyéb sejtalkotóknak, amelyek mind létfontosságúak a termény növekedéséhez, fejlődéséhez. Ezért a nitrogén az egyik legfontosabb tápelem, nélkülözhetetlen a jó terméshozamú paradicsomhoz.

12. táblázat

12. ábra A nitrogénforma és gyümölcssúly Dél-afrikai Köztársaság

Ammoniumnitrogén (mmol/l)

1400 1200 1000 -

A növény igényei A növények kb. 2,2–2,4 kg nitrogént vonnak el a talajból egy tonna gyümölcsre számolva (8. és 9. ábra). Ezért nagy mennyiségben (legalább 250 kg/ ha) van rá szükség, egy átlagos 100 t/ha hozamú ültetvény esetében.

600 -

Csúcsrothadás (érintett paradicsom-bogyók %-a) Ca a levélben (% szárazanyag)

400 200 0-

100% NO3

75% NO3 25% NH4

50% NO3 50% NH4

25% NO3 75% NH4

REF: HARTMAN ET AL - 1986

Dél-afrikai Köztársaság

A nitrogén és a terméshozam

5000 -

0-

50 -

Érintett paradicsombogyók %-a

1.50 1.00 0.50 0-

100% NO3

80% NO3 20% NH4

60% NO3 40% NH4

100% NO3

80% NO3 20% NH4

60% NO3 40% NH4

Nitrogén forrás REF: LANGENHOVEN, UNIVERSITY OF STELLENBOSCH - 2002

15. ábra

30 20 10 0

150

300

450

600

Kálcium-nitrát (kg/ha)

1. kísérlet

2. kísérlet

REF: KILINC & TUNA

A paradicsom esetében különösen fontos a nitrogénforma: kulcsfontosságú az ammónium- és nitrátformák megfelelő egyensúlyát megtartani, ezáltal lehet gyors növekedésű, jó hozamú növényeket termeszteni. Az ammónium-N túl nagy men�nyiségben történő használata problémákat okozhat. A kísérletek bebizonyították, hogy szignifikáns a terméshozam-csökkenés azokban az esetekben, amikor az ammónium több, mint egyharmada volt a bevitt nitrogénnek, a nitráttal trágyázott növényekhez képest (12. és 13. ábra).

22

1.48 0.87

REF: LANGENHOVEN, UNIVERSITY OF STELLENBOSCH - 2002

40 -

0-

1.82

14. ábra

1000 -

70 -

19

2.00 -

3000 -

60 -

6

REF: HO & ADAMS - 1993

2000 -

80 -

1

2.50 -

4000 -

90 -

3.4

3.00 -

6000 -

Terméshozam (kg/ha)

1.7

Dél-afrikai Köztársaság

A nitrogénforma és a terméshozam

11. ábra

100 -

0

A nitrogénforma és a csúcsrothadás

13. ábra

Terméshozam/növény (g)

Törökország

Egyesült Királyság

Átlagos gyümölcs tömeg (g)

800 -

Azonban a túl sok nitrogén káros lehet a terméshozamra (11. ábra), ezért fontos, hogy az adagokat a helyi követelmények figyelembevételével határozzuk meg.

A nitrogénforma és csúcsrothadás

© Yara

Ugyanebben a kísérletben, azokban a növényekben, ahol ammónium-N volt a fő nitrogénforrás, a növények előnyben részesítették azt a káliummal, kalciummal és magnéziummal szemben, csökkentve ezen elemek tartalmát, így a paradicsom minőségi jellemzői, pl. az íze, gyengültek.

A nitrogénforma a vízellátás és a csúcsrothadás kapcsolata USA Csúcsrothadás (%) 100 -

75 -

50 -

A túl sok ammónia következtében csökkent kalciumfelvétel növeli a csúcsrothadás valószínűségét (12. táblázat és 14. ábra). A problémák erősödnek, amennyiben az ammóniumot a terméskötődés után adják, illetve ha a növény szárazság stressznek van kitéve (15. ábra).

25 -

0-

Nedves Száraz Nitrat N

Nedves Száraz Víz ellátottság Ammonium N N Forma REF: PILL & LAMBETH - 1980

Habár a termés kalciumos tápoldattal történő permetezése csökkentheti ezt a problémát, a megfelelő tápanyag-ellátás – megfelelő nitrogénforma adagolása által – nagyon fontos a csúcsrothadás rizikójának minimalizálásához.

Szükséges megemlíteni azonban, hogy arra is van bizonyíték, hogy a nitráthoz képest az ammónium jobban segíti a korai levelek kifejlődését, és ez megnövelt terméskötődési periódust biztosíthat.

Amikor a paradicsom belép a reproduktív fejődési stádiumba, az ammónium gátolhatja a növekedést és a terméshozamot.

Túl sok ammónia-nitrogén alkalmazása esetén a termények minősége és az eltarthatósági idő szintén csökken (17. ábra). A gyümölcs erősebb és kön�nyebben értékesíthető, ha a nitrogént nitrát formájában (kalcium-nitrát, kálium-nitrát) adják.

Azonban az ammónium-N szükséges az üvegházban, tápközegen termesztett növények esetében a pH szabályozásához. Ezért az üvegházi termesztőknek körültekintőnek kell lenniük; az ammónium- és a nitrát-nitrogént a megfelelő egyensúlyban kell tartaniuk, időszakosan ammóniumtartalmú műtrágyát kell hozzáadniuk a tápoldathoz, ha a pH leesik. A növény ellenállása a fuzáriumos szár- és gyökérrothadással szemben hasonló reakciót mutatott (16. ábra). Ebben az esetben azt tapasztalták, hogy a nitrát gátolja a betegség kialakulását és csökkenti a kórokozók által kibocsátott toxikus fuzárium sav men�nyiségét.

Minőségi elvárások

A magas kalcium-nitrát formájában adott nitrátmennyiség megnöveli az °Bx értékben mért összes oldottanyag-tartalmat is (18. ábra).

17. ábra

Hiánytünetek, túlzott bevitel tünetei Nitrogénhiány esetén a paradicsom vékony és függőleges megjelenésű. A levelek kisebbek és halványzöldek vagy sárgás színűek. A tünetek először az idősebb leveleken látszódnak. Súlyos hiány esetén ezek a levelek lilás színűek lesznek, majd lehullanak. A virágok korán lehullhatnak, a kifejlődő gyümölcsök kisebb méretűek. A túl sok nitrogén következtében a levelek sötétek lesznek, buján nőnek, kevesebb lesz a virág és a növény kevésbé lesz ellenálló a betegségekkel és a vízstresszel szemben. A terméskötődés redukálódik, a bogyók színe halványabb lesz. A túl sok nitrogén elnyomja a káliumot és a magnéziumot, emiatt a termésérés késik.

Nitrogénforma és a termény értékesíthetősége Nyugat-India

Nem értékesíthető gyümölcs (%) 45 40 35 30 25 20 15 -

16. ábra

10 -

A nitrogénforma és a gyökérbetegségek Svájc

50-

Karbamid

Betegség index

Kálcium-nitrát REF: YARA (6 kísérlet átlaga)

4-

18. ábra Nitrogén °Brix

3-

Törökország 2-

°Brix 6.2 -

1-

Nitrogénhiány

Fénykép: Adelaide-i Egyetem

6.0 0-

5.8 0

100

200

300

400

500

N (mg/l) Ammónium-szulfát Kálcium-nitrát

5.6 5.4 -

REF: DUFFY & DEFAGO - 1999

5.2 5.0 4.8 -

0

100

200

300

Kálcium-nitrát kg/ha REF: KILINC & TUNA - 1995

© Yara

23

K Kálium

P Foszfor A foszfor a nukleinsavak (DNS, RNS) egyik összetevője és létfontosságú a növények energiatranszfer folyamataiban is. Emiatt közvetlen hatása van a terméshozam mennyiségére és minőségére.

A növény igényei A növénynek nincs szüksége nagy mennyiségben foszforra. Szabadföldi termesztés esetében hozzávetőlegesen mindössze 50 kg/ha elegendő a szezon során.

Hiánytünetek, túlzott bevitel tünetei A foszforhiányos paradicsomok mereven felfelé álló levelekkel rendelkeznek, amelyek sötétzöld vagy kékeszöld színűek. A szárak vékonyak és fibrózusak, tompa lilás elszíneződéssel. A virágzás és a terméskötődés nem megfelelő, a termések kicsik, kemények és korán elsárgulnak. Némely fajta esetében a foszforhiány apró barna foltok megjelenésével jár, amelyek az alsóbb leveleken a levélerek között alakulnak ki.

A foszforra a korai növekedési stádiumokban van szükség (7. ábra), majd virágzáskor, végül terméskötődéskor. Azokban a talajokban, amelyekben a növények számára a hozzáférhető foszfor mennyisége alacsony, a foszfát tartalmú műtrágyák alkalmazása megnöveli a terméshozamot, és gyorsítja a gyümölcsérést, így betakarításkor a zöld gyümölcsök száma alacsonyabb lesz (19. ábra).

A kálium nélkülözhetetlen az ionok megfelelő arányának fenntartásához a növényben. Részt vesz a cukrok létrehozásában és transzportjában, de az enzimek aktivációjában és a proteinek szintézisében is. A kálium a pigmentanyagok, főleg a likopin bioszintéziséhez is szükséges.

A növény igényei A paradicsom relatíve nagy káliumigényű (a nitrogénnel szemben), több mint 300 kg/ha mennyiségű káliumot hasznosít. A nagy káliumszint nagy terméshozamot eredményez (21. Ábra).

21. ábra A kálium és a terméshozam Egyesült Királyság Terméshozam (kg/növény) 543-

Ugyanebben a kísérletben a foszfor hozzájárult a TSS érték növeléséhez, így a feldolgozás minősége javult (20. ábra).

21-

19. ábra

0-

A foszfor és a terméshozam Feldolgozásra szánt paradicsom, Olaszország

0

40

120

240

K mennyisége a tápoldatban (mg/l)

Friss terméshozam (t/ha)

REF: ADAMS - 1986

80 60 -

Foszforhiány

Fénykép: University of Adelaide

40 20 0-

250 P2O5

Nil P

Értékesíthető terméshozam (t/ha) Nem értékesíthető terméshozam - Zöld gyümölcs REF: DI CANDILO & SILVESTRI - 1995

20. ábra A foszfor és a TSS Feldolgozásra szánt paradicsom, Olaszország Összes oldottanyag (TSS)

Foszforhiány

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

6.0 5.8 5.6 5.4 5.2 5.0 -

1991

Nil P 250 P2O5

24

© Yara

1992 REF: DI CANDILO & SILVESTRI - 1995

A káliumra a szezon során folyamatosan szükség van. Fontos összetevője a gyümölcsnek: 100 g gyümölcs 250 mg K-t tartalmaz, ami igen nagy mennyiség, ha pl. a foszforral összehasonlítjuk, amely 100 g gyümölcsben mindössze 25–40 mg mennyiségben van jelen. Minden tonna betakarított paradicsom 2,6–3,6 kg K-t vesz fel (8. és 9. ábra). Tápoldatos rendszerek használata esetén 100–200 mg/l K mennyiséget kell tartani. Üvegházi termesztés és kőzetgyapot használata esetében ez a mennyiség jóval több is lehet. 9,5 mmol K/l (370 ppm) alkalmazása szükséges a kívánt 8 mmol K/l mennyiség eléréséhez a gyökérzónában. Csepegtető öntözés esetében a 65– 90 t/ha terméshozamú szabadföldön termesztett növényeket általában 300– 400 kg/ha káliummal látják el.

A kálium, a magnézium és a kalcium megfelelő arányának megtartása kulcsfontosságú. Túl sok kálium gátolja e másik két kation felvételét.

23. ábra

26. ábra

Kálium és a termés foltos érése

Kálium és a likopin szintézis Törökország

Kanada Gyümölcs színhibájának foka

Likopin 14 Problémamentes 12 -

1 = erősen érintett, 5 = színhibától mentes

Minőségi elvárások A kálium szabályozza a cukrok szintjét, a gyümölcsérést és a termés eltarthatóságát, ezért igen fontos a gyümölcs minősége szempontjából. A nem megfelelő káliumellátás a következőkhöz vezet: • Egyenlőtlen termésérés (22. ábra) • Foltos érés, fehér színű részek a gyümölcs belsejében és „sárgatalpasság” (23, 24. és 25. ábrák).

54-

10 -

3-

8-

2-

6-

1-

4-

0-

0

0.5

1

2

4

6

8

10

K a tápoldatban (mq K/l) Fehér belső szövet Foltos termésérés

REF: TRUNDEL & OZBUN - 1971

Kálium és színdefektusok Belső fehér szövet (%)

27. ábra Kálium és a paradicsomlé savassága Egyesült Királyság Ültetés előtt

Nincs K2O

Sávos öntözés

370kg K2O/ha

+ K 2O

REF: HARTZ ET AL - 2001

25. ábra

Savasság (mq/100ml paradicsomlé) 8.5 -

8-

7.5 -

22. ábra

Kálium és színdefektusok

Kálium és a gyümölcsérés

USA

7-

„Sárgatalpasság” (%)

Egyenlőtlenül érő gyümölcsök száma (%)

A nagyobb mennyiségű kálium a növényben megnöveli a termés és a belőle készült paradicsomlé savasságát (27. ábra).

10 -

0-

Egyesült Királyság

200kg/ha K

15 -

5-

Fehér színű belső szövet

100kg/ha K

REF: SQM - 2002

20 -

• Szabálytalan formájú gyümölcs

0-

24. ábra USA

• Csökkent likopintartalom (26. ábra)

2Súlyos elváltozások

6.5 -

60 -

35 -

6-

40 -

30 25 -

20 -

20 -

0-

3.5

4

4.5

5

5.5

6

6.5

K %-a levélben REF: ADAMS ET AL - 1978

Sávos öntözés Ültetés előtt 560kg K2O/ha

15 -

Nincs K2O

10 -

+ K 2O

REF: HARTZ ET AL - 2001

50

200

400

600

800

1000

A tőzeg káliumtartalma (mg/l) REF: ADAMS ET AL - 1978

Az alacsony mennyiségű kálium gyenge színezettséghez és gátolt likopinszintézishez vezet (26. ábra).

© Yara

25

A kálium a TSS értéket is megnöveli a paradicsomban (28. és 29. ábra). Ez amellett, hogy megnöveli a feldolgozási célra termesztett paradicsom minőségét, a nyersfogyasztásra termesztett paradicsom ízét és eltarthatóságát is javítja.

A káliumszint magasan tartása segíthet a túl sok N okozta rothadási problémák enyhítésében (30. ábra).

30. ábra A N:K arány és rothadás USA Rothadás előfordulása (%)

28. ábra A kálium és a °Bx Szabadföldi paradicsom, Törökország Bx

N dózisok (kg/ha) 1 dózis K

Kálium-nitrát (kg/ha)

29. ábra A kálium és a °Bx Üvegházban termesztett paradicsom, Dél-afrikai Köztársaság Bx

Mindezen okok miatt a termésképződés során a K-szint megemelése bevett gyakorlat. Nagy mennyiségű kálium alkalmazása különösen fontos abban az esetben, ha magas a sótartalom, ahhoz, hogy fenntartsuk a növény megfelelő növekedését. Túl nagy mennyiségű kalcium csökkenti a kálium felvételét és transzportját a növényben, ezért a hozzáadott káliumszintet növelni szükséges ahhoz, hogy a növény növekedése ne legyen gátolt.

Hiánytünetek

ppm K a tápoldatban

A levelek sötétzöld színűek lesznek és sárgás vagy fehéres nekrotikus foltok jelennek meg a levélszél mellett az idősebb leveleken. Ezek aztán egybeolvadnak, és a levélszélek mellett nagyobb elhalt részek jönnek létre. A káliumhiányos, üvegházban termesztett paradicsomok sokszor foltosan érnek be. A gyümölcs puha és alacsony brix-értékkel rendelkezik.

A káliumhiány foltos érést okoz

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

26

© Yara

Káliumhiány Fénykép: University of Adelaide

Kalcium A kalcium a sejtek kulcsfontosságú összetevője, hozzájárul a sejtfal struktúrájának fenntartásához és stabilizálja a sejtmembránt.

32. ábra A kalcium és a gyümölcs koraérése Olaszország Az 1. betakarításkor az érett gyümölcsök %-a 93.6 t/ha összes terméshozam

Közvetlen hatása van a növényi sejtek sóegyensúlyára és aktiválja a káliumot, amely a sztómák nyílását és záródását szabályozza, ezáltal lehetővé teszi a növényben a víz áramlását. A kalcium elősegíti a pollenek kicsírázást; részt vesz némely enzimrendszer szabályozásában; hatással van a sejtek és a szállítószövetek növekedésére és egészségére. Kulcsfontosságú emellett a paradicsombogyók minősége szempontjából, különösen a csúcsrothadás megelőzésében.

A növény igényei A paradicsom kalciumigénye viszonylag nagy. Egy 100 t/ha terméshozamú szabadföldi paradicsom esetében az összes felvett kalcium mennyiség hozzávetőleg 170 kg/ha. Fontos szerepet játszik a növekedésben és a termés kialakulásában (31. ábra), és hozzájárul a gyümölcs koraéréséhez (32. ábra). A kalcium leginkább a levelekben található meg, ahol hozzájárul az életerős növekedéshez (10. ábra). A gyümölcsben a szintje alacsony, de nagyon fontos szerepe van a jó minőségű termés létrehozásában.

300 kg/ha CaO

Nincs CaO

A csúcsrothadás kialakulása szorosan köthető a nem elegendő kalciummen�nyiséghez. A probléma a legnagyobb mértékű gyümölcsnövekedés idején alakul ki, a beporzás után néhány héttel. Ekkor bármely olyan tényező, amely a gyümölcs kalcium-hozzáférését akadályozza, növeli a csúcsrothadás valószínűségét. Az egyik leggyakoribb tényező, amely ezt előidézheti a túl nagy, vagy túl kevés vízmennyiség okozta vízstres�sz. Túl nagy páratartalom esetében a párologtatás lelassul és a kalcium felvétele – amely kizárólag a xilémnedvvel szállítódik – limitált.

Az ammónium-alapú műtrágyák antagonisták a kalcium felvétele szempontjából, vagyis gátolják azt. Lecsökkentik a talaj pH-ját és a vízfelvétel sebességét, lassítják a transzspirációt.

A kalcium és a gyümölcs keménysége

34. ábra Törökország Keménység (kg/sq cm)

A kalcium-nitráttal való fejtrágyázás szintén jó módszer arra, hogy növeljük a gyümölcs kalciumtartalmát (33. ábra).

33. ábra A kalcium és a gyümölcs kalciumtartalma

A kalcium és a terméshozam

USA

Ca kg/ha

Ca (mg/g a gyümölcs szárazanyagban)

Értékesíthető terméshozam (t/ha)

Nincs

Nincs CaO

A kalcium nagyon fontos a gyümölcs szerkezete és minősége szempontjából. A megfelelő kalciumellátás növeli a paradicsom keménységét (34. ábra) és TSS értékét.

Mivel a kalciumra a teljes növekedés során szükség van, és mivel a gyümölcsbe csak lassan szállítódik, bevett gyakorlat, hogy a szezon során többször adagolják, hogy a növényben megnőjön a szintje. Végül gyümölcséréskor is adják, hogy a termés minőségi jellemzői és eltarthatósága is kiváló legyen.

31. ábra Olaszország

600 kg/ha CaO

Minőségi elvárások

300 kg/ha CaO

A talaj vízborítottsága esetén a nitrifikáció mértéke lecsökken, ami a talaj ammóniatartalmának növekedéséhez vezet. Ezekben az esetekben az ammónium kompetícióba kezd a kalciummal, ami végső soron a csúcsrothadás valószínűségét növeli (35. ábra).

600 kg/ha CaO

© Yara

27

35. ábra

37. ábra

39. ábra

A kalciumfelvétel és az ammonium

A sótartalom növeli a csúcsrothadás kockázatát

A kalcium-nitrát és a csúcsrothadás

Csúcsrothadás (%)

Levél Ca tartalma (% a szárazanyagban)

Ausztrália

Törökország Csúcsrothadás miatti veszteségek (kg/ha)

Csúcsrothadás (%)

Ammonium-N (mg/l) Kálcium-nitrát (kg/ha) Hoagland-oldat erőssége

A túl sok ammónium használata kation-kompetíciót eredményez, ami a csúcsrothadás valószínűségét jelentősen megnöveli (lásd a nitrogén szekciót a 2. oldalon és a 36. ábrát).

EC érték növekedése Gyümölcs Ca tartalma az összes kijuttatott kalciumhoz képest Levél Ca tartalma az összes kijuttatott kalciumhoz képest Csúcsrothadás (%)

A csúcsrothadás előfordulását a gyümölcsritkítás is növeli. Ennek az oka az, hogy a megmaradt gyümölcsök növekedése túlságosan gyors lesz, és a napi szintű kalciumigényét a növény nem tudja kielégíteni a kalcium nem megfelelő eloszlása miatt.

36. ábra Kalcium és csúcsrothadás Brazilia Csúcsrothadás (%)

E probléma elkerülése érdekében a szakértők azt javasolják, hogy a fürtönkénti minimális gyümölcsszám az első fürtön 5, a másodikon 6, a harmadikon 7 legyen. Kálcium-nitrát

Gipsz

Ammónium-szulfát

A magas sótartalom csökkenti a kalcium felvételét, ezáltal szintén hozzájárul a csúcsrothadás előfordulásához (Ábra 37). Ennek az oka a kationok kompetíciója és a kalcium nagyobb mértékű felhasználása a levél és a xilém fejlődéséhez, a gyümölcsben való felhalmozódás helyett.

Az általánosságban elmondható, hogy a 0,12%-ot kalciumot tartalmazó friss gyümölcsökben nem jelenik meg a csúcsrothadás. A legjobb módszer a megfelelő kalciumellátás biztosítására a Ca-nitrát alkalmazása, mint kalciumforrás (38. és 39. ábra).

38. ábra Kalcium-nitrát és a csúcsrothadás Spanyolország Gyümölcs csúcsrothadás (%)

Kontroll

28

© Yara

+ Gipsz

+ Kálcium-nitrát

Amellett, hogy a megfelelő mennyiségű és formájú kalciumot használnák, a termelők az alábbiak betartásával is minimalizálhatják a csúcsrothadás kockázatát az üvegházban termesztett paradicsom esetében: • A tápközegben a kalciumszint 150 ppm-en, üvegházi kőzetgyapoton 400 ppm-en tartásával. • A növények levélnövekedési rátájának és a gyümölcs-levél arány szabályozásával. • A nappali páratartalom növelésével, a növényi párolgatás csökken, ami miatt a kalcium a levél helyett a gyümölcsbe kerül. • 18–20 °C-os éjszakai gyökérhőmérséklet fenntartása optimális a kalciumfelvétel és –eloszlás szempontjából. • Fiatal termések közvetlen permetezése kalciummal. • Kerüljük a túlságosan sok ammónium használatát, az összes nitrogén nem több mint 10%-a lehet csak ammónium. • Fontos a K:Ca arány egyensúlya – a túl sok kálium (> 500 ppm) gátolja a kalciumfelvételt. • Kerüljük a túl sok magnézium (>1500 ppm) használatát. • Fontos a megfelelő víz:levegő arány fenntartása a tápközegben.

A kalcium számos más, minőségbeli tulajdonságot is befolyásol: • Karotin-tartalom – a paradicsom színére van hatással. • Betegségekkel szembeni ellenállás: pl. bakteriális hervadással (40. ábra) és Sclerotium rolfsii okozta penésszel (41. ábra) szemben. A diagramon jól látható, hogy a jobban oldódó Ca-nitrát hamarabbi alkalmazása hatékonyabb volt, mint a kalcium-szulfáté (gipsz).

40. ábra A kalcium és a baktériumos hervadással szembeni ellenállás

vezet, amely sárgapöttyözöttséget eredményez. Ez fakó megjelenést okoz, és vékonyítja a héjat, ami rövidíti az eltarthatóságot. A magas páratartalom és a közvetlen napfény elősegíti a kialakulását. Jól kiegyensúlyozott tápoldatozási stratégiával, főleg a kalcium és a kálium arányának megfelelő megválasztásával mind a sárgapöttyözöttség, mind a csúcsrothadás előfordulása csökkenthető (13. táblázat).

13. táblázat K/Ca arány, csúcsrothadás és sárgapöttyözöttség K/Ca

Japán Fertőzés-index

Beoltás utáni napok száma

CsúcsSárga-pöttyörothadás % zöttség %

0.5

0.7

50.0

1.0

3.4

20.7

1.5

3.5

15.8

2.0

4.6

16.7

•A  nitráthoz képest a túl nagy kloridkoncentráció megnöveli a sárgapöttyözöttséget (42. ábra).

42. ábra A klorid és sárgapöttyözöttség

zónáinak elhalását okozza. A fiatal hajtások levelei eltorzulnak, és sárgás, barnás, vagy lilás színű nekrotikus foltok alakulnak ki rajtuk, amelyek a levélszéltől befelé a levélerek közé terjednek. A növekedési zónák elhalnak. Az idősebb növényekben a fiatal levelek szélei megbarnulnak, és néhol a levélerek közti részek megsárgulnak. A növekedési zónák elhalnak, a virágrügyek nem tudnak kifejlődni. A szabadföldi paradicsom esetében a csúcsrothadás sokkal gyakoribb, főleg nagy sótartalmú és savas talajok esetében. Ez is okozhatja a vaszkuláris rendszer elhalását, ami hervadáshoz vezet. Gyakoribb alacsony talajnedvesség-tartalom mellett. A meszes talajon termesztett növényeknek szintén szükségük van kalciumra, mivel az nem feltétlenül van a növények számára hozzáférhető állapotban az alacsony oldhatósága miatt. Abban az esetben, ha túl nagy men�nyiségű kalciummal látjuk el a növényt, kálium- és magnéziumhiány alakulhat ki, a tápanyagok nem megfelelő aránya következtében.

Egyesült Királyság

41. ábra Kalcium és a penésszel szembeni ellenállás

Sárgapöttyözöttség (0 - Nincs, 4 - súlyos)

USA Fertőzött növény (%)

Klorid : Nitrát

Kontroll

CaSO4 Ca-nitrát Ca-nitrát utolsó palántázáskor utolsó termesztéskor termesztéskor

• A gyümölcs túl nagy kalciumtartalma a termés vállrészénél sárga színű kalcium-oxalátok felhalmozódásához

Hetek száma

Kalciumhiány

Fénykép: University of Adelaide

Hiánytünetek, túlzott bevitel tünetei A legszembetűnőbb hiánytünet a csúcsrothadás. Azonban a kalciumhiány a fiatal hajtások megégését és mind a gyökér, mind a szár növekedési

Csúcsrothadás

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollbandia)

© Yara

29

Magnézium A magnéziumra számos folyamatban szükség van, ideértve az energiatranszfert és a fehérjék bioszintézisét is. Mivel a növény teljes magnézium tartalmának 20-25%-a a kloroplasztiszokban található meg, ez a tápelem különösen fontos a klorofill szintézise szempontjából.

44. ábra A magnézium és a gyümölcs formája Egyesült Királyság Szabálytalan formájú gyümölcs (%)

A paradicsom akár 60 kg/ha magnéziumot is hasznosíthat. Folyamatos utánpótlása a növény teljes élete során szükséges (7. ábra). A Mg-felvételt gátolhatja más kationok túlzott jelenléte (K+; NH4+; Ca2+), ezért fontos a tápoldatban a megfelelő ionarány fenntartása, a magnézium felvétel optimalizálása érdekében. Különösen nagy odafigyelésre van szükség a tápoldatozásos rendszerek esetében, hogy a Mg, a K, és a Ca megfelelően kiegyensúlyozott koncentrációban legyen jelen.

A termény minősége A magnézium különösen fontos a gyümölcs egyenletes érése és a megfelelő formája szempontjából (43. és 44. ábra).

43. ábra Magnézium és gyümölcsérési hibák Egyesült Királyság

Magnézium (kg/ha)

Magnéziumhiány (felső), normális (alsó)

Fénykép: University of Adelaide

Hiánytünetek, túlzott bevitel tünetei A magnéziumhiány tünetei a növény alján jelennek meg először, az idősebb leveleken, majd onnan terjed felfelé. A gyümölcs ránézésre egyenletesen fejlődik, de az érés gyakran késlekedik. A hiánytünetek a növény középső részén is feltűnhetnek, főleg túl nagy gyümölcsszám esetében, de ez általában múlandó. Ahol a hiánybetegség kevésbé súlyos az idősebb levelek kevésbé tűnnek törékenynek, de a levélerek közti részek felkunkorodnak.

Egyenlőtlenül érett gyümölcsök %-a

Súlyos hiány esetében klorózis terjed a levélerek közti részeken keresztül a levélszéltől a levelek közepéig. A kisebb erek szintén klorotikusak lesznek, de a nagyobb erek megmaradnak sötét­ zöldnek.

Magnézium (kg/ha)

Ha a Mg-hiány folyamatos, a levélerek közti részek klorózisa intenzívebbé válik, sárga-narancssárga színű lesz, és nekrotikus foltok is megjelenhetnek, amelyek végül összeérhetnek és sávokat alkothatnak. Végül az idősebb levelek elhalnak és az egész gyümölcs sárga színű lesz, a terméshozam jelentősen lecsökken. A túl sok magnzéium okozhatja a kalcium vagy a kálium kiegyensúlyozatlanságát, hiánytüneteit.

30

© Yara

Magnéziumhiány

Fénykép: University of Adelaide

Súlyossági fokozatok - Magnéziumhiány

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (NL)

Kén A kén fontos összetevője az enzimeknek és más fehérjéknek, valamint a klorofill szintézisében is szükség van rá. A kén felvétele 0,6 kg/t gyümölcs. Szükség van rá a szezon során folyamatosan, az adagolását leginkább a nitrogénnel együtt kell kivitelezni.

46. ábra Kén és a terméshozam

A kénhiány meglehetősen ritka az üvegházakban, de ahol tőzeg a tápközeg és nem használnak ként a trágyában, ott megjelenhet.

Németország Relatív terméshozam (%)

A kénhiányos paradicsom alacsonyabb. A levelek feszesek lefelé görbülnek. A levélerek közti részek klorotikussá válnak, sárgászöldre majd sárgára változnak. A szárak, erek és a levélnyelek lilák lesznek. Nekrotikus foltok jelennek meg a levélszéleken, az idősebb levelek csúcsán és a szárakon.

A kén fontos a terméshozam (45. ábra) szempontjából is. Levéltrágyázás formájában való adása hatékonyabb lehet, mint a fejtrágyázás (46. ábra). A kén a gyümölcs TSS értékét is növeli. (47. ábra).

45. ábra Kén és terméshozam

Fejtrágyázás

0 mg S/cserép 5 mg S/cserép 25 mg S/cserép

Italy Terméshozam (t/ha)

Hiánytünetek, túlzott bevitel tünetei

47. ábra

Levéltrágyázás

A kénhiány hasonló tüneteket produkál, mint a nitrogénhiány, habár ez a fiatalabb leveleken kezdődik, mivel a kén szállítása a növényben nem olyan hatékony, mint a nitrogéné.

Kén és a TSS Olaszország Összes oldott anyag (%)

Nincs hozzáadott S

Nincs hozzáadott S Súlyos kénhiány

Fénykép: University of Adelaide

© Yara

31

Mikroelemek Bármely fontos mikroelem hiány árt a növénynek és a terméshozamnak. Nagyon fontos, hogy a mangán és a bór ne legyen túl nagy mennyiségben jelen, ez ugyanis mérgezéshez és a növekedés elakadásához vezethet. A legfontosabb mikroelem a bór, amely ha nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre, a termés vállrészének parásodásához, súlyosabb hiány esetében pedig a terméskötődés korlátozásához vezet.

Bór

48. ábra

50. ábra

Bór kijuttatása következtében megnövekedett N, K és Ca felvétel

Bór és termésszám cv. TN49, Vietnám

USA

A bór szerepet játszik a nukleinsavak és a növényi hormonok szintézisében, a cukrok transzportjában, a szénhidrátok anyagcseréjében és a vízszállításban is. Nélkülözhetetlen a növény strukturális integritásához, hozzájárul a pollen életképességéhez valamint a virág és a gyümölcs fejlődéséhez.

%-os növekedés a bórt nem kapott növényekhez képest

Gyümölcsszám

A növény igényei A bórhiány megakadályozza a gyökér növekedését és roncsolja a sejtmembránt. Ennek közvetlen hatása van a növény tápanyag-felvevő mechanizmusaira, illetve csökkenti a gyökérzet által kiaknázható talaj térfogatát. A bórhiány más tápanyagok felvételét is gátolhatja – nitrogén, kálium és kalcium hiány is felléphet (48. ábra). A bórnak fontos szerepe van a pollen csírázóképességében és a terméskötődésben is. Virágzás előtti alkalmazásával biztosítható a kiváló terméskötődés és a teljes terméshozam (49. és 50. ábra). Habár a bórt a növény a talajból gyorsan veszi fel, mégis a növényben meglehetősen immobilis, ezért a levéltrágyázás gyakran hatásosabb.

Kontroll

Teljes felvétel Gyümölcs tápanyagtartalma

REF: DAVIES ET AL - 2003

Bór és a termés tömege Gyümölcstömeg (g)

Bór és a terméshozam USA Terméskötődés (%)

Terméshozam (t/ha)

Értékesíthető terméshozam Terméskötődés

© Yara

51. ábra cv. TN49, Vietnam

49. ábra

Nincs Levéltrágyázás- Fejtrágyázással hozzáadott B sal adott B adott B

32

Bortrac 150

REF: MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - 1997

REF: DAVIES ET AL - 2003

Kontroll

Bortrac 150

REF: MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - 1997

A termény minősége A bór (és a kalcium) hiánya megnöveli a héjparásodás gyakoriságát (52. ábra).

52. ábra Bór, kalcium és a héjparásodás USA 10% vagy nagyobb fokú héjparásodott gyümölcs (t/ha)

A bór növeli a kalcium szállítását. A radioaktív kalciummal végzett kísérletek kimutatták, hogy a bórral kiegészített növények esetében a felsőbb leveleken magasabb volt a kalcium mennyisége (54. ábra).

54. ábra Bór és kalcium szállítás

Az idősebb levelek sárgászöld színűek lesznek. A levélnyél könnyen és hirtelen letörik, a terméshozam lecsökken. A gyökerek rövidek, a gyökércsúcs megvastagodik, elhal. A termés értékesíthetetlenné válik, mert a repedések, parásodások szélkárra hasonlítanak. A gyümölcsök belső részein gyakran barnás foltosodás látható.

Japán Radioaktív kálcium koncentrációja a levélben(cmp/mg)

Kontroll

Kálcium

Bór

Bórhiány

Kálciumszállítás

Fénykép: Applied Növény Research, Naaldwijk (NL)

Bórhiány miatt a gyümölcsök felrepedeznek

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

Héjparásodás

Bórmérgezés

Szintén jótékony hatással van a termésrepedés előfordulására és az eltarthatóságra is. A termés vállrészén bekövetkező repedés növeli a vízveszteséget és a fertőzések esélyét (53. ábra).

A túl sok bór már gátolja a kalcium szállítását, ezért fontos a megfelelő mennyiség adagolása. A bór a levélszélekben halmozódik fel, amelyek ezért elfeketednek. Azokban a pontokban, a gyökérzetben ahol különösen magas a mennyisége, a gyökerek elhalnak.

53. ábra Bór és eltarthatóság USA Eltarthatóság (napok)

Defektes gyümölcs (t/ha)

Hiánytünetek

No B

Foliar B

Sugárirányú repedések Eltarthatóság

Soil B

A súlyos bórhiány a fő és mellékhajtások növekedési zónái elhalnak, és a termény odavész. A fiatalabb levelek kicsik maradnak, befelé pöndörödnek és deformálódnak. A levélerek között sárgára-narancssárgára elszíneződött foltok jelennek meg – ez a legszembetűnőbb, a levélerek maguk sárgás vagy lilás színt vehetnek fel.

Kimosással a túl sok bórt tartalmazó talajok helyrehozhatók.

Bór toxikussága Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

© Yara

33

Réz A réznek a szénhidrátok és a nitrogén anyagcsere-folyamataiban van szerepe. Összefüggésben van a klorofill hatékonyságával is.

Vas 56. ábra Réz és a gyümölcs minősége India TSS ( °Brix)

Vasra a nitrát és szulfát redukcióhoz van szükség, amely a klorofill formációjához és a fotoszintézishez szükséges A leveleknek legalább 60 mg/kg vasat kell tartalmazni a virágzás előtt, hogy a növekedés serkenjen (8. és 9. táblázat). Vas hozzáadásával (akár tápoldatozás, akár levéltrágyázás által) serkenteni lehet a levelek korai fejlődését és a növény terméshozamát.

Rézhiányos talajok réz-szulfátos kezelése serkenti a növény fejlődését és a terméshozamot (55. ábra). Ugyanebben a kísérletben a termés minőségét is javították, kiegyensúlyozott, réztartalmú tápanyag-ellátással (56. ábra). Kontroll

55. ábra Réz és a terméshozam

Összes cukortartalom (%)

India Terméshozam (t/ha)

Kontroll

Kontroll

Aszkorbinsav (mg/100 g)

Akár 60-300 mg/kg vasra is szükség lehet a virágzás előtt, hogy a növekedés serkenjen (6. ábra). Vashiányos talajoknál a leghatékonyabb eljárásnak a vegetatív növekedés stádiumában kijuttatott vas-szulfát tartalmú tápoldat bizonyult, a növény terméshozamának növelése szempontjából (57. ábra).

57. ábra Vas és a terméshozam India Terméshozam (t/ha)

Üvegházakban ritkán találkozunk rézhiánnyal. A szabadföldi termények esetében főleg akkor, ha a talaj homokos, vagy túl sok szervesanyagot tartalmaz.

Kontroll

Hiánytünetek A rézhiány szemmel látható tünetei a kicsi, halvány, deformált fiatal levelek és a satnya hajtások. A növény erősen hervad. A főerekben sötét nekrotikus léziók jelenhetnek meg. A szegényes virágok gyakran ki sem fejlődnek.

Kontroll

Hiánytünetek A vashiány tünetei először mindig a fiatal leveleken láthatóak, a levélerek közti részek elszíneződnek, de a levél­ erek maguk zöldek maradnak. Ez a klorózis egyre intenzívebbé válik, ahogy a hiány súlyosbodik. A levélerek is klorotikussá válhatnak, míg végül az egész levél a nekrotikus foltok következtében szinte fehérré változik.

Rézhiány

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

Az idő múlásával a tünetek átterjednek az idősebb levelekre is. A fiatal levelek kicsik maradnak és az egész növény satnya lesz.

Vashiány (balra)

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

34

© Yara

Mangán

Molibdén

Mangánra a klorofill létrehozásához és a sejt oxidációs-redukciós folyamataihoz van szükség. Az aszkorbinsav (C-vitamin) bioszintézisében szintén szerepet játszik.

A molibdén fontos eleme a nitrát reduktáz enzimnek, ennek következtében részt vesz a nitrogén-anyagycserében és a pigmentek, illetve a klorofill bioszintézisében.

Habár ritkán fordul elő, átmeneti hiányok felléphetnek a túl nagy csapadék hatására, vagy magas pH-jú homokos, mocsaras talajokban.

Más mikroelemekkel összehasonlítva is nagyon alacsony koncentrációban van rá szükség. A molibdénhiány gyakoribb a savas talajokban, mint a lúgosakban.

A mangán nem túlzottan mobilis a növényben, ezért a hiánybetegsége leginkább levéltrágyázással előzhető meg. Az átmeneti Mn-hiány növekedési zavarokat okozhat akkor, amikor a növekedés ugrásszerűen felgyorsul.

Hiánytünetek A paradicsom nagyon érzékeny a mangánhiányra. A levélerek közti részek aranysárga színűre váltanak, amelytől a levél foltos megjelenésű lesz. Az összes levélér, még a legkisebbek is, és az erek mellett egy vékony rész marad csak zöld. A levélnyél és szár hasonló tüneteket produkál. Csak kevés virág, vagy gyümölcs fejlődik ki, ha súlyos a hiány.

Hiánytünetek A molibdén hiánytünetei az idősebb levelekben kezdődnek, a levélerek közti foltos klorózisok formájában. A legkisebb erek szintén klorotikusak lesznek. A levélszélek felfelé görbülnek. A súlyos hiánybetegség a klorotikus foltok elhalását (nekrózis) okozza. A levelek a végüktől visszafelé halnak el, míg végül az egész levél elpusztul. A virágfejlődés is gátolt, a terméshozam ezért erősen redukálódik.

Mangánmérgezés Mangánmérgezés is kialakulhat a paradicsomokban, ha alacsony a talaj pH-ja, vagy ha túl sok savas hatású műtrágyát használtak. A szárak és a levélnyelek, főleg a nóduszokhoz közel nekrotikus léziókat mutathatnak. Molibdénhiány

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

Cink A cink számos enzimatikus reakcióban részt vesz, hasonlóan a mangánhoz és a magnéziumhoz. Fontos a növekedésszabályozó hormonok (pl. az auxinok) funkcionalitásához, amelyek a szártagok (internóduszok) hosszabbodását szabályozzák. A kloroplasztiszok fejlődésében szintén fontos szerepe van. Cinket a teljes szezon során lehet adagolni. A tápanyag-ellátás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a virágzás előtt elegendő cink legyen a növény számára. A hiányt legegyszerűbben levéltrágyázással lehet pótolni. A hiánybetegségek üvegházban termesztett paradicsom esetében igen ritkák.

Hiánytünetek Az internóduszok elvékonyodnak és megrövidülnek (kétharmada-fele lesz az eredetinek), a növény rozettás lesz. A levelek kicsik és vastagok, „bőrszerűek” lesznek. Mivel a levélszőrök sűrűn állnak, a kisebb levelek ezüstös-zöldes árnyalatúak lesznek. Szabálytalan alakú, sárgás-zöld foltok jelennek meg a leveleken. Ezek aztán barnás színű nekrotikus foltokká változnak, a teljes levélen. A levelek végül elhalnak és leesnek. Az egyáltalán kialakult gyümölcsök kicsik maradnak és túl korán megérnek. A magas foszfortartalom és az anaerob körülmények kedveznek a hiánytünetek kialakulásának. Ahol túl nagy mennyiségben van jelen cink, a növények vashiányhoz hasonló tüneteket produkálnak: a fiatal levelek klorotikusak lesznek.

Mangánhiány

Fénykép: University of Adelaide

Mangánhiány Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

A cinkhiány miatt megrövidülnek az internóduszok

Fénykép: Alkalmazott Növénytani Intézet, Naaldwijk (Hollandia)

© Yara

35

Tápanyag-ellátási program Megfelelő tápanyagellátás a kulcsfontosságú időszakokban A hidropónikus vagy talajmentes rendszerben termesztett kultúrákat folyamatosan kell ellátni az összes tápanyaggal. Ezért inkább az alábbi információk a szabadföldön termesztett paradicsomra vonatkoznak.

Ültetés

Vegetatív növekedés

A tápanyagok szerepe

A tápanyagok szerepe

Nitrogén és Kálium – elősegíti, erősíti a korai növekedést Foszfor – maximális gyökérfejlődést biztosít Kalcium – elősegíti a gyökérzet és a levelek növekedését Bór, Cink, Mangán, Molibdén – elősegíti a hajtás megfelelő növekedését

36

© Yara

Nitrogén és Foszfor – biztosítja a folyamatos növekedést Kálium és Magnézium – maximális koncentráció a levélszövetben a virágzás előtt Kalcium és Kén – hozzájárul a növény életerős növekedéséhez Bór, Cink, Mangán, Molibdén – bzitosítja a folyamatos növekedést

Virágzás - terméskötődés

Gyümölcsfejlődés - gyümölcsérés

A tápanyagok szerepe

A tápanyagok szerepe

Nitrogén és Kálium – fenntartják a növekedést és maximalizálják a virágok számát Foszfor – hozzájárul a gyümölcsfejlődéshez Kalcium – maximalizálja a növény reproduktív fejlődését Magnézium – hozzájárul a virág- és terméshozamhoz – a legmagasabb bevitelre ebben a szakaszban van szükség Bór és Cink – hozzájárul a virágfakadáshoz és fejlődéshez, valamint a terméskötődéshez

Nitrogén – kisebb mennyiségben, hogy a bogyók száma a legtöbb legyen Foszfor – javítja a paradicsom beltartalmi értékeit Kálium – fontos a gyümölcs lehető legnagyobb káliumtartalma, ami hozzájárul a terméshibák elkerüléséhez is Kalcium – hozzájárul a gyümölcs megfelelő keménységéhez, minőségéhez és csökkenti a csúcsrothadás előfordulását Magnézium – a legmagasabb bevitelre ebben a szakaszban van szükség a legjobb minőségű bogyók érdekében Bór és Cink – biztosítják a termés egyenletes érését

© Yara

37

Szójegyzék

Béta-karotin: Az a karotinoid, amelyik némelyik gyümölcsnek inkább narancssárga, mint piros színt kölcsönöz. Csúcsrothadás: Lásd a képet és a leírást a 8. oldalon. Foltosság – Foltos érés: Lásd a képet és a leírást a 8. oldalon. Zsendült: Azok a bogyók, amelyek éppen elkezdték megváltoztatni színüket. A bogyókat érettségi állapotuk alapján US Standard (USDA, 1976) szerint hat osztályba sorolhatjuk: Érett zöld; Zsendült; Szalma; Rózsaszín; Világos piros; Piros. Brix-fok (°Bx): A paradicsom, vagy a belőle készült termék összes oldottanyagtartalom (Total Soluble Solid, TSS) mennyiségének mérésére alkalmas mértékegység. A TSS-t a paradicsomban leginkább a cukrok teszik ki (főleg a fruktóz). A 20 °Bx-kal rendelkező paradicsomlé összesen 200 g/l oldott cukrot tartalmaz. Karotinoid: Vegyületek egy csoportja, ezek adják a paradicsom bogyó színét. “Macska arc”: Deformált termés; lásd a képet és a leírást a 9. oldalon. Termésrepedés: Lásd a képet és a leírást a 9. oldalon. Determinált: Növekedési típus; a főhajtás végén egyetlen virágzat fejlődik, ami lezárja a növekedést ebben az irányban. Durofel-érték: A paradicsom bogyó keménységének mértékének mutatója (0 –100). A keménységet úgy mérik, hogy egy rúgót rögzítenek a termésre és megmérik a hegy elmozdulását. Sárgapettyezettség: Lásd a képet és a leírást a 9. oldalon.

38

© Yara

Mértékegységek

Folytonnövő: Növekedési típus; a főhajtás végén nem fejlődik virágzat, ezért folyamatosan növeszti az újabb vegetatív szöveteket. Rekeszek: A gyümölcs rekeszei, amelyeket léállomány tölt ki, ebben találhatók a magok.

Ebben a kézikönyvben, a legtöbb esetben azokat a mértékegységeket használtuk és tüntettük fel, amelyeket az eredeti tanulmányok szerzői saját országuknak megfelelően adtak meg. Amikor lehetett, az SI rendszer mértékegységeiben tüntettük fel az értékeket.

Kocsány: A virágzat szára.

Ez azt jelenti, hogy a tonnában megadott terméshozam metrikus tonnát jelent (1000 kg), kivéve, ha a tanulmány származási országa az USA, mivel ebben az esetben amerikai mértékegységet jelöli.

Perikarpium: A gyümölcs termésfala.

1 lb (angol font)/acre (angol hold)=1.12 kg/ha

Petiolum (levélnyél): A szárrész, ami a levelet a szárhoz rögzíti.

1 kg/ha = 0.89 lbs/acre

Üregesség: Lásd a képet és a leírást a 9. oldalon.

Oxidok átszámolása elemi formába

Likopin: Az a karotinoid, amelyik a paradicsomnak a piros színt kölcsönzi. Lisztesség: Poros, száraz, és puha húsrész, ami gyenge ízű és textúrájú.

Szorozza meg

Héjparásodás: Lásd a képet és a leírást a 9. és 33. oldalon.

P2O5  P

0.437

K2O  K

0.83

Napégés: Lásd a képet és a leírást a 9. oldalon.

SO3  S

0.4

SO4  S

0.32

CaO  Ca

0.715

MgO  Mg

0.603

Fanyar: Savanyú vagy keserű, savas ízű. Összes oldottanyag-tartalom (Total Soluble Solid, TSS): A gyümölcs vagy a belőle előállított termék édessége, cukortartalma. Általában °Bx-ban mérik és adják meg. TSS/Sav arány (vagy °Bx/sav arány): Egyszerű osztással kapott arányszám. Például ha a Brix-fok 20, és az összes savtartalom 1%, akkor ez az arány 20. Viszkozitás: A paradicsompüré, lé, vagy egyéb termék ereje, sűrűsége.

Elemi forma átszámolása oxidformába Szorozza meg P  P2O5

2.29

K  K2O  K

1.20

S  SO3

2.5

S  SO4

3.13

Ca  CaO

1.40

Mg  MgO

1.66

© Yara

39

További információkért kérjük, keressen bennünket: Yara Hungária Kft. 8200 Veszprém Szabadság tér 4. www.yara.hu

Szaktanácsadóink:

A Yara Hungária Kft. odafigyel környezetére, ezért információs anyagait újrahasznosított papírra nyomtatja.

Éri Ferenc

kereskedelmi vezető Tel.: +36 30 2772 556 e-mail: [email protected]

Gyuris Kálmán

szaktanácsadó, Dél-Magyarország Tel.: +36 30 3839 341 e-mail: [email protected]

Tóth Milena

szaktanácsadó Dél-dunántúl Tel.: 30 883 0731 e-mail: [email protected]

Dr. Térmeg János

szaktanácsadó, Észak-Dunántúl Tel.: +36 30 3498 084 e-mail: [email protected]

Tóth Gábor

szaktanácsadó Észak-Magyarország Tel.: +36 30 6898 094 e-mail: [email protected]

Kovács András

kertészeti szaktanácsadó Kelet-Magyarország Tel.: +36 30 6898 095 e-mail: [email protected] Ügyfélszolgálat: +36 88 577 944

A technológiai ismertető a Yara Hungária Kft. szellemi tulajdonát képezi. A technológia mindennemű sokszorosítása és felhasználása csak a kiadó hozzájárulásával valósulhat meg.

Készült: 2016. július