Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda

Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; (Péld 22,6)

Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda

Érvényes: 2011.január 1-jétől

1

Iskolai házirend

2

H Á Z I R E N D

1.Bevezető rész

Az iskola neve: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az iskola címe: 8532. Marcaltő, Fő tér 15. : Az iskola telefonszáma: 89-347-011 Az iskola fenntartója: Evangélikus Egyházközség Malomsok Az iskola vezetője: Bognár Viktória Gyermekvédelmi felelőse: Horváthné Somogyi Renáta (elérhető az intézmény nyitvatartási idejében az iskola épületében, illetve az iskola telefonszámán)

Ezt a Házirendet a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség és a Nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az iskola vezetője állította össze. Jogszabályi alapja: 1993. évi LXXIX. számú törvény a Közoktatásról, a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról. Házirendünk arra nevel, hogy tanulóink és dolgozóink egyaránt fogadják el a keresztény értékeket, törekedjenek aszerint viselkedni, élni iskolán belül és azon kívül. A Házirend marcaltői Kmety György Evangélikus Általános Iskola közösségére vonatkozik, melynek általános elvárásai: - A tanulók - tanáraikkal együtt - dolgozzanak iskolánk hírnevének öregbítésén. - Munkájuk a tanulás. Érezzék kötelességüknek, hogy iskolai és otthoni szóbeli és írásbeli feladataikat legjobb tudásuknak megfelelően végezzék el.

-

Vigyázzanak maguk és társaik testi épségére.

-

az iskola törvényes működésének biztosítása az iskolai élet résztvevőinek normarendszer nyújtása.

Óvják az iskola, a tanulóközösség tulajdonát. A Házirend és az intézményi SZMSZ betartása az iskolai közösség minden tagjának kötelessége. A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. A Házirendet a tanulók beiratkozáskor kézhez kapják. A Házirend nyilvános. Olvasható az iskola könyvtárában, elkérhető az osztályfőnöktől, igazgatótól. A Házirend célja: - az iskola mindennapi életének szabályozása -

2.Az iskolai munkarenddel, az iskolai foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával kapcsolatos rendelkezések

2.1. Az iskola munkarendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 20-ig tart nyitva. Az intézmény szombaton, vasárnap és ünnepnapokon zárva tart.

3

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, illetve a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskolában folyó zenei oktatás – szükség esetén – szombat délelőttre is kiterjedhet. A hét első napja áhítattal kezdődik, melyen a tanulók osztályfőnökük vezetésével vesznek részt. A tanítás kezdete 8 óra. Kivételes esetben az iskola ettől eltérhet (7 15), amennyiben ezzel a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetért. A tanórák időtartama 45 perc. A tanulóknak legalább 10 perccel a tanítás megkezdése előtt meg kell érkezniük az iskolába. A folyosókon és a tantermekben 715-től a tanítás kezdetéig, valamint óraközi szünetekben, az ebédlőben – az ebédeltetés alatt – és az udvaron is tanári és tanulói ügyelet működik.(14 óráig ) Az intézmény nyitva tartás alatti idejében az ügyeletet, ill. felügyeletet a takarító személyzet, az iskolatitkár, a pedagógusok, és az iskolavezetés aktuális ügyeletes személye látja el a következőképpen: 700-715 takarító személyzet 15 00 7 -14 ügyeletes tanár 1400-1600 iskolavezetés (SZMSZ-ben beosztott rend szerint igazgató, igazgató-helyettes, gazdasági vezető ) 1600-2000 takarító személyzet 8 00-1600 Az intézménybe belépő személyek útbaigazítása,tájékoztatása az iskolatitkár feladata. Az udvaron tanári és tanulói ügyelet működik (1400-ig). Tanuló a tanítási idő alatt csak az ügyeletes tanár vagy osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Az épületbe belépő szülőket és látogatókat az iskolatitkár az irodákhoz, illetve a keresett személyhez kíséri.

2.2. Részvétel a tanórákon, azok előkészítésében, lezárásában Minden tanulónak alapvető kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. A tanórákon szükséges felszereléseket hiánytalanul és rendszeresen elhozza. Becsengetés után nem lehet a folyosón sem gyermek, sem pedagógus. A tanulók a pedagógus irányítása mellett részt vesznek a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Közreműködnek saját környezetük, az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában. 2.3. A csengetési rend hétfő,ill. a hét első tanítási napja(áhítat miatt) 815– 900 905 – 950 10005– 1045 1100 – 1145 1155 – 1240 1250 – 1335

kedd-péntek 800 – 845 855 – 940 955– 1040 1100 – 1145 1155 – 1240 1250 – 1335

2.4. Tantermek, szaktantermek rendje A tanulók kötelessége, hogy megőrizzék tantermük, az iskola tisztaságát. Tilos napraforgómagot, tökmagot, rágógumit az iskolába behozni és itt fogyasztani!

4

Kizárólag tanári felügyelettel vehető igénybe a könyvtár, számítástechnika terem, a tornaterem. A tornaszertárban tanuló egyedül nem tartózkodhat. A használatra vonatkozó szabályokat az első tanítási órán ismerteti a szaktanár.

2.5. A hetesek, ügyeletesek feladatai A hetesek feladata tantermük szellőztetése, a tábla tisztán tartása, a rend fenntartása szünetekben és becsengetés után a tanárok megérkezéséig. Az ügyeletes tanuló feladatai: • A folyosók rendjének fenntartása, együttműködve az ügyeletes tanárral. • A tízórai ideje alatt felügyel, letörli az asztalokat és felszedi a szemetet. • Az első ebédlő csoport számára megterít. 2.6. Étkezések rendje Délelőtt az 1. (1. o.) és a 2.szünet a tízórais szünet. A tanulók osztálytermükben, vagy az ebédlőben fogyasztják el tízóraijukat. Az ebédlőben 1210 órakor tud ebédelni az 1.csoport, majd folyamatosan a többi csoport, minden esetben pedagógus felügyeletével. 2.7. Udvaron tartózkodás A 3. szünetet (1040 – 1100 óráig) – időjárástól függően – a diákok az udvaron töltik két ügyeletes nevelővel. Egyéb szünetekben – balesetvédelmi okokból – kizárólag nevelői engedéllyel és felügyelettel lehet az udvaron tartózkodni. Ebéd után, a napközis és tanulószobai foglalkozások megkezdéséig a diákok szabadidejüket az udvaron töltik. 2.8. Az épületben tartózkodás feltételei az utolsó tanítási óra után A napközis, tanulószobás diákok, szakkörre járók az udvaron tartózkodnak a foglalkozások megkezdéséig. Ha az időjárás ezt nem teszi lehetővé, tantermekben tartózkodnak. A diákok által szervezett programokra (megbeszélés, próba, klubdélután, stb.) az iskola helyiségei – az osztályfőnök, vagy az igazgató tudtával - igénybe vehetők. Az iskola udvarán található sportpályát és szabadtéri játékokat a gyerekek használhatják iskolai zárvatartás idején is, megtartva a használatra vonatkozó szabályokat. Az iskolaudvar a hátsó ajtón át megközelíthető.

2.9. A délutáni foglalkozások rendje A szakkörök, diákkörök az órarendtől függően kezdik meg működésüket szeptember 1. és október 1. között. Korrepetálásra a szaktanár mérlegelése alapján a tanuló behívható. Napközi ill. tanulószobai foglalkozásra való jelentkezés az első tanítási héten ill. új beiratkozók esetén a beiratkozáskor történik. Csak helyhiány miatt lehetséges a jelentkezők felvételi kérelmének elutasítása. A jelentkezés a szülő által aláírt, kitöltött nyomtatványon, írásban történik. A jelentkezések elfogadásáról és a csoportok kialakításáról az igazgató dönt. Tanév közben a foglalkozásokról kimaradni csak a szülő írásos kérésére,és az igazgató engedélye alapján lehet. A délutáni napközis foglalkozások, tanulószoba, szakkörök az erre kijelölt termekben zajlanak. A tanulók csak a tanár tudtával és engedélyével tartózkodhatnak a teremben. A mozgásfejlesztő foglalkozások színhelye a tornaterem. A napközi, tanulószoba munkarendje a mindenkori órarendhez és a távolsági buszjáratokhoz igazodik.

5

Napköziből korábban távozhat az a tanuló, akinek szülője ezt írásban kérte. A diákokat minden esetben felnőtt kíséri a buszmegállóba.

2.10. Iskolai rendezvények rendje A tanulók kötelessége részt venni az iskolai ünnepélyeken, a Pedagógiai Programban szereplő tanulmányi kirándulásokon, a Pedagógiai Programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. Iskolai ünnepélyeken a lányok fehér blúzt, sötét szoknyát vagy nadrágot, a fiúk fehér inget, sötét szövetnadrágot viseljenek. Ruházatuk egyéb esetekben is legyen tiszta, rendes, ápolt. Nem javasolt a hajfestés, körömlakkozás, kihívó ruházat viselése. Az iskolában váltócipő viselete kötelező. Testnevelés órán és sportfoglalkozásokon fehér pólót, sötét nadrágot, fehér zoknit és tornacipőt kell viselni. Az iskolában az iskola vagy az MDK által szervezett foglalkozásokon tilos a trágár beszéd, a dohányzás, a szeszes ital és bódító szerek (kábítószer) fogyasztása. Az iskolán kívül az iskola vagy az MDK által szervezett rendezvényeken az iskolai magatartási normák szerint kell viselkedni. 2.11. Hiányzás, távolmaradás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. A hiányzásokat az iskolába érkezés után 3 napon belül kell igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 1 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. A hiányzások következményei: A tanuló első igazolatlan mulasztása után a szülőt az osztályfőnök értesíti További igazolatlan hiányzás estén az igazgató írásban értesíti a szülőt, a területileg illetékes jegyzőt és gyermekjóléti szolgálatot. Az a tanuló, akinek a hiányzása 250 órát meghaladja nem osztályozható. Osztályozó vizsgát akkor tehet, ha ezt a nevelőtestület engedélyezi, különben évismétlésre kötelezett. Ha a tanulónak egy tanítási évben a mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év során nem értékelhető szintén a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Egy tanítási héttel azt megelőzően, hogy a tanuló valamely tantárgyból eléri a 30 %-os mulasztási határt, ill. két héttel azt megelőzően, hogy a tanuló eléri az összesen 250 órás mulasztási határt, a tanuló szüleit írásban figyelmezteti osztályfőnöke és felhívja a figyelmét a várható jogkövetkezményekre.

6

2.12.VIZSGÁK ÉS FELMENTÉSEK 1. Osztályozó, és javító vizsgák szabályai Amennyiben a tanuló teljesítménye a tanév végén nem éri el az elégséges szintet, úgy csak abban az esetben haladhat tovább, ha az előírt követelményeket utólagosan teljesíti (pótvizsga). A pótvizsgára a szorgalmi időt követő két hónapon túl, de a következő tanév kezdete előtt van lehetőség. A vizsga időpontját az iskola határozza meg, és legalább egy héttel korábban nyilvánosságra hozza. Pótvizsgát tehet minden tanuló, aki az adott tantárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket. Az 1. évfolyamon a 2010/2011-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a tanuló csak akkor utasítható az évfolyam megismétlésére, ha ezt a szülő kéri, illetve a tanuló az első évfolyamon az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt (250 óra) nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket A tanulónak a tantervi követelmények utólagos elsajátítását csak a minimumkövetelményeket tartalmazó diagnosztikus teszt megoldásával és szóbeli felelettel kell bizonyítani. A szóbeli számonkérés is csak a tantervi minimumra irányulhat. Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, vagy hiányzásai miatt nem osztályozható és (ebben az esetben) a tantestület számára lehetővé teszi, a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsga keretében ad számot. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli feladatokból áll. A feladatok összeállításáért a szaktanár a felelős. Az osztályozó vizsgát a szorgalmi idő vége előtt meg kell szervezni, időpontjáról a tanulót az iskola írásban értesíti. Az osztályozó vizsga nem ismételhető. A tanuló a vizsga megismétlését abban az esetben kérheti - legkésőbb az új tanév kezdete előtt -, ha az eredeti időpontban igazoltan nem jelent meg, vagy vizsgáit elkezdte, de valamilyen, neki nem felróható oknál fogva nem fejezte be. 2. Felmentések tantárgyak alól A tanuló, illetve gondviselője indokolt esetben, a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén felmentést kérhet egyes tantárgyak osztályozása, tanulása alól. A kérelem irányulhat:  Részleges felmentésre (minimálisan egy fél év) az ok fennállásáig  Teljes felmentésre A felmentési kérelem mellé csatolni kell a szakorvosi javaslatot, és a Gyermekjóléti Szolgálat egyetértő nyilatkozatát vagy a szakértői bizottság szakvéleményét. A kérelem elbírálására az érintett szaktanárok, és az osztályfőnök véleményének kikérésével az iskola igazgatója jogosult.

A jogszerűen meghozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A tanuló joga, hogy indokolt estben tanulmányit magántanulóként folytassa. A magántanulói besorolást a gondviselőnek kell írásban kérelmeznie. A kérelem indokát és okát, hitelt érdemlően bizonyítani kell. A magántanuló a tantestület által meghatározott formában és rendben köteles számot adni tudásáról. Amennyiben az iskola igazgatója úgy ítéli meg, hogy a fennálló körülmények között a magántanuló nem képes tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni, azonnali hatállyal kezdeményezi a magántanulói státusz megszüntetését.

7

2.13. Óvó, védő rendszabályok Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a területi gyermekjóléti szolgálattal. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a központi szabályozók alapján biztosítja az iskola: − a diákok a törvényben meghatározott kötelező védőoltásokban, szűrővizsgálatokban részesülnek az iskolaorvosi hálózaton keresztül, − fogászati ellenőrzésen vesznek részt évente egy alkalommal, melyre az osztályfőnök kíséri el őket a gyermekfogászati rendelőbe. A kötelező szűrővizsgálatok, oltások időpontját az iskolával történt egyeztetés után az iskolaorvos határozza meg, az időpontokról tájékoztatjuk a szülőket és az osztályban tanító pedagógusokat. A vizsgálatokra a foglalkozást tartó tanár kíséri le a tanulókat, felügyel rájuk. Az iskolában dolgozó minden felnőtt kötelessége a tanulók testi épségének és személyes tulajdonának megóvása. Az iskola területén szeszes ital fogyasztása tilos! Az iskolában a felnőtteknek csak a kijelölt dohányzóhelyen vagy az udvaron szabad dohányozni. A tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók felnőtt felügyelet mellett vehetnek részt. Tilos a testi fenyítés, a tanulók személyes szabadságának korlátozása, emberi méltóságának megsértése! A tanulók kötelessége, hogy óvják saját és társaik testi épségét, a baleset- és tűzvédelmi előírásokat megtartsák. Baleset, tűz, vagy bármilyen veszélyhelyzet észlelése esetén haladéktalanul értesíteniük kell a legközelebbi felnőttet. Tanulók semmilyen formában nem vehetnek részt a veszélyhelyzet elhárításában, mentésben, mert ezzel veszélybe sodorhatják önmagukat és társaikat. A tanulók kötelessége, hogy megőrizzék és megfelelően kezeljék a rájuk bízott oktatási eszközöket, óvják az iskola létesítményeit, felszereléseit. A szándékosan okozott kárt szüleiknek meg kell téríteni. Azok a tanulók, akik ingyen tankönyvre jogosultak, kötelesek vigyázni a kölcsön kapott, ill. az iskola könyvtárából kölcsönzött könyvekre. A szándékosan tönkre tett könyvek árát a szülőknek meg kell téríteni.

2.14. Személyes holmik, értékek védelme Mobiltelefon és más elektronikus készülék az iskolába csak szülői kérésre, igazgatói engedéllyel hozható. A mobiltelefon bekapcsolására indokolt esetben engedély kérhető a tanároktól. 2.15.A szülők tájékoztatása tankönyvekről, taneszközökről Tankönyvrendelés előtt az iskola tájékoztatja a szülőket és kikéri a szülői munkaközösség véleményét a megrendelésre kerülő könyvekről és munkafüzetekről. Leendő elsőseink szüleit a beíratást követő szülői értekezleten informáljuk a szükséges tankönyvekről, taneszközökről.

8

2.16. Általános szabályok Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a Közoktatási Törvény 1011.§-ában megfogalmazott diákjogok érvényesüljenek. Az általános emberi együttélés szabályait minden tanulónak meg kell tartania. Tisztelnie kell társai és tanárai emberi méltóságát. Ha a diák kötelességeit megszegi, fegyelmi vétséget követ el, mely fegyelmi büntetést von maga után ( Kt.76.§)

3. Jutalmazás, fegyelmező intézkedések

3.1. A jutalmazás feltételei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 3.2.Írásos dicséretek Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület és az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján is ki lehet hirdetni. 3.3. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, mozi vagy kiállítás látogatásához). 3.4. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - szóbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli figyelmeztetés, intés - eltiltás rendezvényekről, szakkörökről. A szóbeli figyelmeztetés lehet: - szaktanári: az órákon, foglalkozásokon előforduló fegyelmezetlenség miatt - ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt - osztályfőnöki: a tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettsége és a házirend enyhébb megsértése, mulasztás igazolása miatt Írásbeli figyelmeztetés:

9

-

-

-

szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettsége és a házirend súlyosabb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt

Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli figyelmeztetés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói figyelmeztetést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

3.5 Fegyelmi eljárás A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy az iskolában megszervezzék azt az eljárást, amely keretei között fel lehet tárni a kötelességszegéshez elvezető eseményeket, és megoldást lehet keresni az érdeksérelem orvoslására is. Ez az eljárás a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás. Az egyeztető eljárás működtetése nem az iskola feladata. Az egyeztető eljárást a kezdeményezők működtetik. Az iskola feladata, hogy biztosítsa az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket.

A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás feltétele: • •

az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezése; fegyelmi vétség és kötelezettségszegő tanuló egyaránt vélelmezhető legyen.

közös

Annak nincs az eljárás megtartásának szempontjából jelentősége, hogy hány kötelességszegő tanuló, illetve hány sértett van.

Az egyeztető eljárás célja: Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása céljából. Az egyeztető eljárás megszervezésére akkor van mód és lehetőség, ha a tanulói kötelességszegés meghatározott személlyel szemben valósul meg. Nincs helye egyeztető eljárásnak, ha a kötelességszegésnek nincs sértettje.

Szervezési kérdések: Az eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (tantermet és a postázás/kommunikáció lehetőségét) az iskola biztosítja.

Iratkezelés:

10

Az egyeztető eljárásra az értesítést a Szülői Szervezet, Diákönkormányzat iskola felé eljuttatott (átadott) javaslatára az iskolatitkár készíti el és juttatja el az érintetteknek. Az eljárás során keletkezett jegyzőkönyvet, az írásbeli megállapodást és az egyéb keletkezett iratot a elkülönítetten kezeli, iktatja.

Az egyeztető tárgyalás lebonyolítása: •

•

Amennyiben az intézményben fegyelmi eljárás lefolytatása válik indokolttá, a fegyelmi jogkör gyakorlója az iskolatitkáron keresztül értesíti a Szülői Szervezetet és Diákönkormányzatot. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi jogkör gyakorlója a felhívja a kötelességszegő tanuló és szülője figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, jelezve, hogy az eljárás feltétele, hogy a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adja.

•

A fegyelmi jogkör gyakorlója az iskolatitkáron keresztül – a határidő jelölésével (5 nap) – bekéri a sértett, a kiskorú sértett szülője írásbeli hozzájárulását az egyeztető eljáráshoz, egyúttal elhívja a figyelmet, hogy hozzájárulást jogkövetkezmény nélkül megtagadhatja.

•

A kötelességszegő tanuló szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül – írásban bejelenti a fegyelmi jogkör gyakorlója felé, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

•

Az egyeztető eljárás lefolytatására a Szülői Szervezet és Diákönkormányzat - saját döntésük alapján - közös bizottságot hoz létre. Az időpontjáról az iskolatitkáron keresztül értesítik az érintetteket.

•

Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül, melyben a formai kellékeken túl rögzítésre kerülnek a hozzászólások, illetve az utalás az eljárásban született írásbeli megállapodásra, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. (A megállapodás tartalma az elkövetett cselekményhez igazodik, és alkalmas lehet arra is, hogy megelőzzön, helyettesítsen más jogágba tartozó eljárást)

•

Ha a kötelességszegő és a sértett (kiskorúak esetén a szülők) az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi bizottság felfüggeszti.

•

A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

•

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.

•

Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló

11

osztályközösségében meg lehet vitatni, a tanulók nagyobb közössége előtt nyilvánosságra lehet hozni. Az eljárást a lehető leggyorsabban javasolható lefolytatni. A határidők tanítási napokban határozandók meg. A tanítási napot az értesítés kézhezvételétől kell számítani.

4. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések

4.1. Információk, vélemények Az újonnan beiratkozott tanuló tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beiratkozás napjától gyakorolhatja. ( Ktv. 66. § (3) A tanulói jogokat a Ktv. 10-11. §-a foglalja össze. A tanulók legfontosabb egyéni jogai: véleménynyilvánításhoz, jogorvoslathoz, kérdezéshez és az érdemi válaszhoz, nyilvánossághoz forduláshoz való jogok. E jogaik maradéktalan érvényesülése érdekében kérdéseikre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Felvilágosítást kérhetnek osztályfőnöküktől, az igazgatótól. A tanulók – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – véleményt nyilváníthatnak minden kérdésről, az őket nevelő pedagógusok munkájáról, az iskola működéséről. Javaslatot tehetnek tanulmányaikat érintő kérdésekben. A tanulók jogaik megsértése esetén eljárást indíthatnak – jogszabályban meghatározottak szerint. A tanulók a Diákönkormányzathoz (Marcaltői Diákok Közössége) fordulhatnak érdekképviseletért. Választók és választhatók a diákképviseletbe. A tanulóknak jogában áll a hatályos törvények szerint ingyenes, vagy kedvezményes étkezést, tankönyv-,tanszerellátást igénybe venni. A tanulói igényeket a megfelelő,törvény által előírt igazolások bemutatása után az igazgató bírálja el. A döntés mechanizmusát és szempontjait az intézményi SZMSZ tartalmazza. 4.2. Diákkörök létrehozása Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre (diákkör: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport.). A diákkörök megalakítását az igazgató engedélyezi. A diákkörök engedélyezésének feltételei: tevékenysége kapcsolódjon az iskola alapfeladataihoz; tagjainak száma legalább 5 %-a legyen az összes tanulólétszámnak; vezetője az iskola pedagógusa legyen; működési költségét az intézményi költségvetés tartalmazza; a megalakulást szept.30-ig, illetve jan.31-ig jelentsék be az igazgatónak. A diákköri tagság az adott tanév 1-1 félévére szól. Félév közben csak különösen indokolt estben lehet megszüntetni a tagságot -–a diákkört vezető tanár és az igazgató egyetértésével. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében. A diákönkormányzatnak joga van egy tanítás nélküli munkanap programját összeállítani a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.( Ktv. 63. § (3) A szándékot, a pontos dátumot és a tervezett programot az adott tanév október 1-jéig kell bejelenteni az iskolavezetőségnek. A tanítás nélküli munkanap programjának költségeit a DÖK viseli. 4.3. Nem kötelező tanórák A tanuló a nem kötelező tanórai foglalkozások közül szabadon választhat - szülőjével együtt. A választás 1 tanévre szól, azon a részvétel kötelező. A jelentkezés írásban, szülő aláírásával

12

ellátva fogadható el. A szabadon választható tantárgyak,foglalkozások tartalma és szervezési módja az intézmény pedagógiai programjában részletesen megtalálható. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az igazgatónak kell benyújtania, melyre 10 munkanapon belül választ kell kapnia. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt; ha úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat az osztályfőnökéhez, az igazgatóhoz, az iskola fenntartójához.

4.4. Hitoktatás 2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben minden tanulóra nézve kötelező. Lehetőséget biztosítunk 3 felekezeti hitoktatásban való részvételre. A hitoktatás rendjét – órarendbe építve – az igazgató egyetértésével a hitoktatók határozzák meg. 4.5. Diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetve szóban feltett kérdésre az igazgató ad érdemi választ. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 4.6. A dolgozatírások rendje A tanulóknak joguk van kérni, hogy 1 napon kettőnél több témazárót ne írassanak velük tanáraik. A tanulóknak joga, hogy dolgozataikat azok beszedésétől számított 2 héten belül kijavítva és értékelve megtekinthessék. A szülők joga, hogy a témazáró dolgozatokat fogadóórákon megtekintsék. 4.7. Térítési díjak fizetése A térítési díjak fizetését az alábbi kormányrendelet szabályozza: 11/1994. MKM rendelet 4. A. §. (1) b. 1. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásáért: Iskolai étkeztetés Az étkeztetési térítési díjakat a diákélelmezés által megállapított napokon kell befizetni. Elmaradás esetén indokolt esetben az írásbeli felszólítást követően a következő hónapban lehet pótolni a befizetést. Amennyiben ez nem történik meg, az ebédrendelést megszüntetjük. 2. A túlfizetést az iskola 30 napon belül visszafizeti. A szociális támogatás és a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás megállapításának és elosztásának elvei

13

A 11/1994. MKM rendelet 4. A. §. (1) d. alapján: 1. Amennyiben a tanuló családi körülményei, sajátos helyzete indokolja, az iskola a tanulót szociális támogatásban részesítheti. 2. Ez a támogatás az igazgatótól kérhető. 3. A támogatás a következőkre használható fel: étkezési díj befizetésére, közlekedésre, tankönyvtámogatásra, egyéb közösségi tevékenységre. 4. A támogatás megítéléséhez az igazgató kikéri az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős véleményét. 5. A támogatás mértékéről és módjáról az igazgató dönt. 6. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás tartós tankönyvvel, és a tankönyvek árához nyújtott támogatással valósul meg, hasonlóan az alanyi jogon járó tankönyvtámogatáshoz. 7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást is a tankönyvtámogatást igazoló dokumentumok leadásának határidejéig lehet kérni írásban.

5. A diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések A tanulók nagyobb közösségének az osztályközösség minősül. Ilyen nagyságrendű érintettség esetén kötelező a DÖK véleményét kikérni. Az osztálylétszámokat a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 3. számú melléklete határozza meg. Az iskola tanulóközössége diákönkormányzatot hozhat létre. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A Közoktatási Törvény vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz fordulhat. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor az igazgató gondoskodik.

14

Óvodai házirend

15

HÁZIREND

Az óvoda neve: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az óvoda címe: 8532. Marcaltő, Fő tér 15. : Az óvoda telefonszáma: 89-347-011 Az óvoda fenntartója: Evangélikus Egyházközség Malomsok Az óvoda vezetője: Bognár Viktória Gyermekvédelmi felelőse: Nagyné Süpek Erzsébet Telephely: Az óvoda neve: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Malomsoki Tagóvodája Az óvoda címe: 8533. Malomsok, Kossuth u.2. Az óvoda telefonszáma: 89-347-803 Az óvoda fenntartója: Evangélikus Egyházközség Malomsok Az óvoda vezetője: Bognár Viktória Gyermekvédelmi felelőse: Horváthné Agg Márta

Az óvoda funkciója: Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda feladata: A 3-8 éves gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Az óvodai nevelés és szociális ellátás biztosítása. Óvodánk feladatának tekinti a derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítását. A gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztését, valamint testi épségének óvását, megőrzését. Óvodánk nyitvatartási ideje: Óvodánk 5 napos heti munkarendben, hétfőtől-péntekig naponta 7 00 – 1630 óráig tart nyitva (igény szerint 1700-ig). A gyermekek érkezésének és távozásának rendje: Óvodánk napirendje folyamatos. A gyermekek érkezése 7 órától folyamatosan történhet. A gyermekek érdekében javasoljuk, hogy olyan időbe hozzák be gyermeküket az óvodába, hogy a délelőtt folyamán minél több ideje jusson a játékra. Kérjük a kedves szülőket, hogy gyermekükért legkésőbb 17 óráig érkezzenek meg. Az ebéd után hazajáró gyermekeket a 12 30 – 1300 óráig terjedő időszakban lehet elvinni az óvodából. A gyermekek az óvodába csak szülő (törvényes képviselő), nagyszülő, rokon, szülői beleegyezés alapján nagyobb testvér kíséretében érkezhetnek, távozhatnak. Az a szülő, aki gyermekét nem kíséri be az óvodába, vagy gyermeke egyedül, illetve nagyobb testvér kíséretében mehet haza, kérjük írásban jelezze (Ebben az esetben a felelősséget a szülő vállalja gyermekéért.) Az óvoda zárásáig el nem vitt gyermekre vonatkozó intézkedésnél a törvény 10. fejezet 72.§ (1 ) bekezdés a, és b, pontjában foglaltakat vesszük figyelembe: 72. § (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen

16

a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt. A távolmaradásra vonatkozó szabályok A gyermek távolmaradásának okát a szülőnek be kell jelentenie, és azt igazolnia kell. Igazoltnak tekinthető a hiányzás, ha: - a betegség után orvosi igazolást kapunk, - az egészséges gyermek hiányzását az óvónők és az óvodavezető engedélyezte. Az egy hónapot meghaladó hiányzás esetében a szülőnek kérnie kell az óvodavezetőt, hogy engedélyezze a távolmaradást, gyermeke férőhelyét tartsa fent. Indokolatlan hiányzás esetén a létszámból törölnünk kell a gyermeket. (10 nap igazolatlan hiányzás, kétszeri felszólítás után, amennyiben még nem 5 éves a gyermek)

Nevelési év rendje, nevelés nélküli munkanapok, szünetek: Az óvoda nevelési éve szeptember 01-től augusztus 31-ig tart. Nevelés nélküli munkanap törvény szerint max. 5 vehető igénybe (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2.§ (4.) / Óvodánk várható szünetei: Téli szünet – iskolához igazodóan Nyári szünet (általában 4 hét) Az iskolai őszi szünet ill. a tavaszi szünet ideje alatt óvodánk nyitva tart. A szünetek pontos időtartamát a faliújságon közzé tesszük.

Óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje: Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik és addig az időpontig tart, amíg a gyermek a tankötelezettség időpontját el nem éri 2003.évi LXI.Tv. 18.§ (5). A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.Tv.24.§-ának módosítása: A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedig életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha aug.31.után született és Nevelési Tanácsadó, vagy Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja. Ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. (1993.évi Ktv. 65.§.) Óvodánkba az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét betöltötte (Ktv.65.§), egészséges és orvosi igazolást hozott. Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei A távolmaradás indoklásának, igazolásának szabályai (Ktv. 74.§):

17

1. Megszűnik az óvodai elhelyezés ha: a./ A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján. b./ A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon., c./ Az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető (a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálat után) megszüntette. d./ A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. e./ A gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. 2. Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is (a 74.§ (3) bekezdésében foglaltak kivételével, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul (10-nél több órát) többet van távol a délelőtti tevékenységekről, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (Az 1.b és az 1.c pontban, ill. a 2.pontban foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába. Az 1.c, illetve a 2.pontban leírtak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.) 24.§(3): Iskolaköteles: A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Ebben az esetben, ha egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul többen mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. A mulasztást igazoltnak tekintjük, ha a szülő írásban közli gyermeke hiányzását. Betegség esetén, 3 napos hiányzás után orvosi igazolást kérünk.

A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárási rendje: 6.§ (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, tankötelessé válik. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévét dec. 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8. életévre, aki aug. 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség kezdetéhez az óvoda „óvodai szakvélemény”-t állít ki. A szakvéleményt a csoportvezető óvónő készíti el, egyeztetve kollégáival, fejlesztőpedagógussal, logopédussal. Tartalmát közli a szülővel, különös tekintettel az iskolaérettségre. Az iskolai életre való alkalmasság megállapításához a szülő és az óvodapedagógus is kérheti a Nevelési Tanácsadó vizsgálatának segítségét. A sajátos nevelési igényű gyermekek beiskolázásáról a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Beszédvizsgáló dönt. A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok végzik egyéni megfigyelések alapján. A szülők tájékoztatása személyesen, fogadóórák keretében zajlik.

Óvó-védő előírások, szabályok A 2003/2004-es tanévtől az állam biztosítja az óvodás korú, 3-8 éves gyermekek ingyenes balesetbiztosítását. Az állam által átvállalt alapbiztosításon felül a szülő igény szerint magasabb biztosítást is köthet.

18

A gyermekek naponta egy-egy kedvenc játékukat elhozhatják az óvodába, melynek a csoportszobában meghatározott helye van, melyről a bevitelt megelőzően tájékoztatást kérünk a kedves szülőktől. Az óvodába hozott, illetve hagyott tárgyakért felelősséget nem tudunk vállalni. Balesetveszélyes és agresszivitást kiváltó játékokat, eszközöket, kérjük, ne hozzanak a gyermekek. (pl.nyaklánc, karkötő, puska stb.) Az óvodában tiltásokat a gyermekekkel szemben csak abban az esetben alkalmazunk, ha az a gyermek testi épségét, egészségét veszélyeztet. Baleset elkerülése miatt az óvoda udvarán csak óvónő felügyelete mellett tartózkodhatnak a gyermekek. A napközben megbetegedett gyermeket, az óvónő által értesített szülő vigye el az óvodából, ezután csak orvosi igazolással jöhet ismét közösségbe. Kérjük a szülőket, hogy gyermekük fertőző betegségét a lehető leghamarabb jelezzék az óvoda vezetőjénél. Gyógyszert a szülő az óvónőnek nem adhat át gyermeke gyógykezelésére, csak abban az esetben, ha a gyermek állandó gyógyszerszedést igényel és ezt orvosi igazolással alátámasztja. Erről tájékoztatni kell az óvónőt. Az óvodában rendszeres egészségügyi felügyelet biztosítunk a következő formákban: A gyermekek rendszeresen (évente egyszer) részt vesznek védőnői szűrővizsgálaton. Védőnői tanácsadás igénybe vehető Horváth Mónika körzeti védőnőnél Marcaltőn, a védőnői tanácsadó épületében szerdai napokon 13:00 órától. Fejtetvesség esetén a gyermekek házi kezelés után kizárólag védőnői vagy ÁNTSZ igazolással jöhetnek ismét óvodába. A gyermekek rendszeresen (évente egyszer) részt vesznek orvosi, fogorvosi szűrővizsgálaton. Az óvoda területén (épület, udvar) dohányozni, szeszesitalt fogyasztani tilos! Kérjük, óvja, becsültesse meg gyermekével az óvoda tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat. A gyermekekről szóló dokumentumokat bizalmasan kezeljük, csak az adott szülő kérésére szolgáltatunk ki információt. A gyermekek személyiségéről, fejlődéséről tájékoztatást csak az óvodapedagógus adhat a szülőknek. Valamennyi szülő és az óvoda dolgozói kultúrált magatartásukkal, a közösségi érintkezés szabályinak betartásával segítsék elő a gyermekek személyiségének pozitív irányú fejlődését.

Az óvoda higiéniás elvárásai Kérjük a szülőket, hogy gyermekeik számára biztosítsanak: váltócipőt, óvodás zsákot, fogkefét, fésűt, műanyag poharat, váltóruhát, „festőinget” (nagyméretű, használt inget). Csoportszobában a szülők nem tartózkodhatnak.

19

Kivétel: beilleszkedés időszaka, szülői értekezletek, ünnepek (mikulás, farsang, évzáró, játszóház, nyílt napok). Szülőket terhelő fizetési kötelezettségek Étkezési térítési díj befizetése: Kérjük a szülőket, hogy a faliújságra (havonta) kiírt időpontokban /általában minden hónap 10.-e utáni héten, 3 napon át / szíveskedjenek befizetni gyermekük étkezési térítési díját az iskolában az iskolatitkárnak. A gyermekvédelmi törvény értelmében étkezési térítési díjkedvezmény jár intézményünkben a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, valamint a 3 vagy több gyermeket nevelő családoknak (50%, 100%), vagy a tartósan beteg gyermeket nevelőknek. A kedvezmény jogosultságát a beiratkozáskor vagy a jogosultság kezdetekor a megfelelő dokumentumokkal igazolni kell. Kérjük, hogy gyermeke hiányzása esetén az óvónőt 10 óráig tájékoztassa, hogy pontos étkezési létszámot tudjon másnapra jelenteni. A gyermek betegségének ideje alatt (orvosi igazolás szükséges) a kifizetett ebéd a konyháról 12 óra után elvihető. Óvodát terhelő visszafizetési kötelezettség Ha a gyermek óvodai ellátása bármely okból megszűnik, átvételi elismervény ellenében visszafizetjük a keletkezett túlfizetést. Egyéb: Kérjük a szülőket, hogy elérhetőségük érdekében szíveskedjenek telefonszámukat megadni, valamint a változást közölni gyermekük óvodapedagógusával! Lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy megtekinthessék óvodánk Minőségirányítási Programját és a Helyi Nevelési Programunkat. A dokumentumot az óvoda vezetőjétől kérhetik el megtekintésre. Az óvoda házirendjét minden szülő a beiratkozáskor kézhez kapja. 6.A házirend hatálya 6.1. A házirend nyilvánossága, megismertetése Beiratkozáskor minden tanuló ( szülő) megkapja a házirend egy példányát. Az osztályfőnökök a tanulókkal a tanév első napján osztályfőnöki óra keretében, a szülőkkel pedig a szeptemberi szülői értekezleten ismertetik a házirendet. A házirend megtekinthető az iskolában és az iskola honlapján is. 6.2. A házirend hatályba lépése, módosításának rendje A házirendet a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása után a nevelőtestület fogadja el és az Igazgatótanács hagyja jóvá. Ezt követően az előző házirend hatályát veszti és az új házirend válik érvényessé. A házirend minden évben felülvizsgálható és módosítható. A módosítást bármely érintett fél kezdeményezheti. A házirend módosítására egy tanévben legfeljebb egyszer kerülhet sor.

20

7. Záradékok

A házirendet a Diákönkormányzat megtárgyalta és azzal egyetért.

Marcaltő,2010. december 11. …………………………………………………………………

Szabóné Kalmár Orsolya DÖK vezető

A házirendet a szülői munkaközösség megtárgyalta és azzal egyetért.

Marcaltő,2010. december 14. …………………………………………………………………….

21

Dr Berecz M Zsuzsanna SZM elnök

A házirendet az intézmény nevelőtestülete a 2010. december 7-én tartott értekezleten elfogadta. Marcaltő, 2010. december 7. ……..

…………………………………………………………..

Bognár Viktória igazgató

Az igazgatótanács az intézmény házirendjét megtárgyalta és felterjesztette jóváhagyásra. Marcaltő,2010 . ………………………………………………………………………… Szabó Ferenc , az Igazgatótanács elnöke A presbitérium az intézmény házirendjét jóváhagyta: Malomsok, 2010 ………………….......................................................................…… Weltler Sándor lelkész, Schweiger Emil felügyelő

22