KLÍMAPOLITIKA. A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe

KLÍMAPOLITIKA

A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe

Széler m vek integrálása a hazai energiarendszerbe

2007. május

A dinamikus szimulációhoz az OMSZ 5 meteorológiai mér állomásáról származó, a 2005-ös évre vonatkozó, 10 perces felbontású szélmérési adatsorokat használtuk fel.

2


2007. május

Tartalomjegyzék 1 Vezet i összefoglaló ...................................................................................................... 6 1.1 Fontosabb megállapítások .......................................................................................... 6 1.1.1 Nagyságrendek ............................................................................................... 6 1.1.2 Dinamikus szimuláció, széler m vek termelésének jellegzetességei ............... 6 1.1.3 Széler m vek változó termelésének kiegyenlítése, szél és egyéb er m vek együttm ködése ............................................................................................................. 8 1.1.4 Nagy szélsebesség miatti lekapcsolás.............................................................. 8 1.1.5 Hálózatra csatlakozás...................................................................................... 8 1.1.6 Átvételi ár....................................................................................................... 9 1.1.7 Széler m engedélyezés ................................................................................. 9 1.1.8 Adminisztratív akadályok és társadalmi elfogadottság .................................. 10 1.1.9 Terjedést gátló tényez k ............................................................................... 10 1.1.10 Érdekviszonyok, hatások............................................................................... 10 1.2 Javaslatok................................................................................................................. 10 1.2.1 330 MW-os korlát......................................................................................... 10 1.2.2 Engedély kérelmek elbírálása........................................................................ 11 1.2.3 VET tervezet................................................................................................. 12 1.2.4 Átvételi ár..................................................................................................... 12 1.2.5 Támogatási rendszer módosítása ................................................................... 12 1.2.6 Változó termelés kiegyenlítése...................................................................... 14 2 Bevezetés ..................................................................................................................... 15 3 A tanulmány felépítése................................................................................................. 20 4 Módszertan .................................................................................................................. 21 4.1 Dinamikus szimuláció .............................................................................................. 21 4.1.1 Szélmérési adatsorok .................................................................................... 21 4.1.2 Géptípusok ................................................................................................... 22 5 A m szakilag integrálható szélenergia mennyisége ...................................................... 24 5.1 Hálózati szempontok: szabályok, tervezés, üzemállapotok........................................ 24 5.2 Széler m vek termelésének rövidtávú dinamikus el rejelzése.................................. 24 5.2.1 Becslési id táv és felbontás........................................................................... 25 5.2.2 Meteorológiai modellek és adatok................................................................. 25 5.2.3 Adatigény ..................................................................................................... 25 5.2.4 Széler m modellezés .................................................................................. 26 5.2.5 Várható pontosság ........................................................................................ 26 5.3 Magyarországi 5, egymástól földrajzilag távol es elvi széler m park termelésének egyidej ségi elemzése.......................................................................................................... 27 5.4 Magyarországon 2006. végéig üzembe helyezett széler m parkok termelésének egyidej ségi elemzése.......................................................................................................... 31 5.5 Egy er m tényleges termelésének és a közeli meteorológiai mérés korrelációjának vizsgálata – valósidej adatok párosításával ......................................................................... 35 5.5.1 Erk................................................................................................................ 37 5.5.2 Bükkaranyos................................................................................................. 37 5.6 Egy er m tényleges termelésének és a közeli meteorológiai mérés korrelációjának vizsgálata – megtermelt energiamennyiség alapján............................................................... 39 5.6.1 Javaslat ......................................................................................................... 44

3


2007. május

5.7 Napi maximális és minimális kiadott teljesítmény, napi megtermelt energia mennyiség, napi átlagteljesítmény, napi maximális "fel"-irányú és "le"-irányú teljesítményváltozás............................................................................................................. 45 5.8 A napi átlagteljesítmény (energiatermelés) adatok alapján a legkisebb és a legnagyobb, valamint egy átlagos átlagteljesítmény nap elemzése.......................................................... 49 5.8.1 Legkisebb átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap.................................... 49 5.8.2 Legnagyobb átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap ................................ 50 5.8.3 Átlagos átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap........................................ 53 5.9 Az éves megtermelt energia napon belüli megoszlása............................................... 54 6 A fluktuáló szélenergia kiegyenlítési módszerei ........................................................... 58 6.1 A "fel" és "le" irányú teljesítmény változások alapján a legkisebb és a legnagyobb, valamint egy átlagos teljesítményváltozású nap elemzése..................................................... 58 6.1.1 Legnagyobb felirányú teljesítmény változás.................................................. 58 6.1.2 Legnagyobb leirányú teljesítmény változás ................................................... 59 6.1.3 Legkisebb fel- és leirányú teljesítmény változás............................................ 61 6.1.4 Átlagos teljesítmény változás........................................................................ 61 6.2 Szabályozási megoldások ......................................................................................... 62 6.3 Hidrogén el állítás szélenergiával ............................................................................ 62 6.3.1 Hidrogén üzem rendszerek.......................................................................... 62 6.3.2 Ajánlott sémák.............................................................................................. 65 6.4 Az er m vek leállása ............................................................................................... 70 6.4.1 Hálózati hibák............................................................................................... 71 6.4.2 Frekvenciacsökkenés .................................................................................... 71 6.4.3 Az er m vek nagy szélsebesség hatására való leállásának veszélye az év folyamán 72 6.5 A jelenlegi kapacitáskorlát jogosultsága ................................................................... 73 6.5.1 Érvek ezen korlát mellett .............................................................................. 73 6.5.2 Érvek ezen korlát ellen.................................................................................. 74 6.5.3 Javasolt továbblépés ..................................................................................... 74 6.6 HKV ........................................................................................................................ 74 6.7 A szél- és egyéb er m vek együttm ködése............................................................. 75 6.7.1 Szél- és kiser m közös szabályozása........................................................... 76 6.7.2 Néhány órás kiszabályozás............................................................................ 78 6.7.3 Rövidtávú csúcsok kiszabályozása ................................................................ 78 6.7.4 Tartalék tervezés........................................................................................... 79 7 Hálózatra csatlakozás ................................................................................................... 80 7.1 Kiser m vek hálózati csatlakozása........................................................................... 80 7.2 Er m típusok.......................................................................................................... 80 7.3 Jelenlegi szabályozás................................................................................................ 81 7.4 Javasolt módosítások................................................................................................ 82 8 A jelenlegi átvételi ár vizsgálata ................................................................................... 83 8.1 A hazai helyzet rövid bemutatása ............................................................................. 83 8.2 Szélenergia szektor és támogatási rendszerek világszerte.......................................... 87 8.3 Támogatási rendszerek értékelése............................................................................. 93 8.4 Javasolható szempontok ......................................................................................... 100 9 Az er m engedélyezés jogi problémái ...................................................................... 102 9.1 A megújulók támogatási rendszere Magyarországon .............................................. 102 9.1.1 Általános tapasztalatok különös tekintettel a 2006. évre .............................. 102 9.1.2 A támogatás hatályos szabályai................................................................... 106 9.1.3 Széler m vek engedélyezése és az eljárások tapasztalatai........................... 107

4


2007. május

9.2

A támogatási rendszer m ködésének nem fizikai hatásai ........................................ 110 9.2.1 Általános piaci hatások ............................................................................... 110 9.2.2 A támogatott villamosenergia-átvétel jogi hatásai ....................................... 111 9.3 Néhány jellemz tagállami tapasztalat .................................................................... 113 9.3.1 Németország............................................................................................... 113 9.3.2 Portugália ................................................................................................... 115 9.3.3 Franciaország.............................................................................................. 116 9.4 Javaslatok a támogatási rendszer módosítására ....................................................... 117 10 A szélenergia felhasználásának adminisztratív akadályai és a szélenergia társadalmi elfogadottságát befolyásoló tényez k ................................................................................. 119 10.1 Lakossági félelmek és kérdések a széler m vekkel kapcsolatban és az ezekre adott válaszok............................................................................................................................. 119 10.2 Tapasztalatok a környezetvédelmi engedélyezés területén ...................................... 128 10.3 Építési engedélyezés............................................................................................... 129 11 A terjedést gátló tényez k, azok lebontása nemzetközi tapasztalatok alapján .......... 131 11.1 Stakeholder analízis................................................................................................ 131 11.2 Kvalitatív hatáselemzés .......................................................................................... 132 12 Mellékletek a 8. fejezethez ..................................................................................... 134 12.1 USA ....................................................................................................................... 134 12.2 Németország .......................................................................................................... 137 12.3 India....................................................................................................................... 138 13 Mellékletek a 9. fejezethez ..................................................................................... 140 13.1 EEG átvétel Németországban ................................................................................. 140 13.2 Pályázat értékelési szempontok Portugáliából és Franciaországból ......................... 140 14 Mellékletek a 10. fejezethez ................................................................................... 142 14.1 Magyarország széltérképe h=75 méteres magasságban ........................................... 142 14.2 Széler m vek létesítésére vonatkozó jogi háttér ..................................................... 143 14.3 Széler m vek elhelyezését kizáró okok.................................................................. 144 14.3.1 Széler m telepítése nem javasolt:.............................................................. 144 14.3.2 Természetvédelmi szempontból jelent s területek....................................... 145 14.4 A Fels -Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség tájékoztatása ...................................................................................................................... 146 14.5 Felhasznált irodalom .............................................................................................. 146 14.6 Internetoldalak ....................................................................................................... 147 14.7 El adások............................................................................................................... 148 14.8 Interjúk................................................................................................................... 148

5


2007. május

1 Vezet i összefoglaló A szélenergia hazai felhasználásával kapcsolatosan ambivalens, sokszor széls séges álláspontokkal találkozhatunk. Az eddigi vizsgálatok az éves energiatermelés becslés, a csúcsüzemi hálózati igénybevétel, vagy a hirtelen be- és lekapcsolódás szabályozási hatásait vizsgálták. Jelen munka egy új, eddig kevéssé vizsgált megközelítésben, az éves id tartam során a termelés folyamatát vizsgálja országos szinten. Módszertant ad arra, hogyan lehet részletesebb adatokkal az eddigi sarkos megállapítások helyett árnyaltabban véleményt formálni. Áttekintettük a jelenlegi ártámogatás rendszerét, nemzetközi kitekintést végeztünk a kvóta alapú, a kötelez átvételes és zöld bizonyítvány tekintetében. Megvizsgáltuk az engedélyezés jelenlegi folyamatát, illetve a széler m vekkel szembeni társadalmi elvárásokat. Röviden kitértünk a környezetvédelmi és építési szempontokra is. A munka végén felvázoltuk a széler m vekkel kapcsolatos hazai érdekviszonyokat, illetve a széler m telepítés széleskör hatásait is. Ez az anyag tartalmazza a 2007. május 24-én, a KvVM-ben tartott prezentáción elhangzott hozzászólásokra adott válaszokat, kiegészítéseket is. Reméljük, hogy munkánk hozzájárul a tervezett zöld mérlegkör jogi és m szaki szabályozásának megfelel kidolgozásához is. A következ kben azokat a megállapításokat foglaltuk össze, amelyeket a teljes dokumentumban ismertetett vizsgálatok eredményeztek.

1.1 Fontosabb megállapítások Jelen fejezetben, a továbbiakban részletesen bemutatott vizsgálatok fontosabb eredményeit közöljük témák szerint csoportosítva.

1.1.1 Nagyságrendek • • •

A széler m vek hazai elterjedésének fels korlátját els sorban nem m szaki, hanem sokkal inkább tájképi és területhasználati szempontok korlátozzák. Egy feltételezett elvi 1000 MW kapacitás is csak a hazai energia igény mintegy 4 %-át lenne képes megtermelni. A széler m vek által termelt/termelhet energia részarányánál messze több szó esik telepítésük körülményeir l, f képp, ha figyelembe vesszük, hogy az eddig az engedélyezett 330 MW-os kapacitásnak csak az ötöde üzemel.

1.1.2 Dinamikus szimuláció, széler m vek termelésének jellegzetességei A dinamikus szimuláció alapján a széler m vek és széler m parkok országos szint villamosenergia termelésére vonatkozóan a következ ket lehet megállapítani: • A szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága a jelenlegi géptípusok (1,5-2 MW és 100 m körüli rotor magasság) alkalmazása esetén kb. 20% körüli. 6


•

•

•

•

• • •

• • •

2007. május

A vizsgált 1 éves id tartam közel 50%-ában a szélfarmok összesített kiment teljesítménye nem érte el a beépített teljesítmény 10%-át. Ez alapján nem az a kérdés, hogy mi van, ha NEM fúj a szél, hanem az, hogy mi van, ha FÚJ. Vagyis a széler m veket integráló rendszernek nem arra kell berendezkednie, hogy a szélcsendes id szakban kies teljesítményt pótolni tudja, hanem arra, hogy a szeles id ben megtermelt energiát (teljesítményt) be tudja fogadni! A kimen teljesítmény 10 perces megváltozása felfelé és lefelé is ugyan olyan gyakran következik be azonos teljesítmény tartományban. Vagyis a szélfarmok változó teljesítményének kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba is közel azonos teljesítmény-tartalék szükséges. Önálló szélfarmok esetén a kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának fel- és le-irányú maximuma a beépített teljesítménynek kb. 85-95%-a is lehet, ezért nem kedvez , ha egy szélfarm beépített teljesítménye nagyon nagy (40-50 MW feletti). Amennyiben a széler m termelés az ország területén elosztva jelenik meg (tehát nem egy helyre koncentrálódik!) abban az esetben a térbeli kiegyenlít désnek igen kedvez hatásai figyelhet k meg: o A szélfarmok összesített kimen teljesítmény-változásának kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba jóval kevesebb teljesítmény-tartalék szükséges, mintha az összes farm egy helyen épülne meg. (Vagyis a frontok nem egyszerre érnek oda mindenhova!) o A kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának a maximuma az összes beépített teljesítmény 33-66%-a között változik, attól függ en, hogy mennyire koncentrált a farmok telepítése. (Vagyis a szél nem egyformán fúj mindenhol!) o Az ország területén szétszórtan elhelyezked farmok esetén a vizsgált id szaknak csak az 1-7%-ában volt az összesített kimen teljesítmény 0 MW, szemben a farmonkénti 30-40%-kal. (Vagyis valahol egy kicsit mindig fúj a szél!). o Szétszórtan elhelyezked farmok esetén csökken a túl nagy szélsebesség (>25 m/s) miatti lekapcsolás okozta teljesítmény kiesés hatása. (Mivel nem mindenhol tombol egyformán és egyid ben a szélvihar!) A villamosenergia termelés szempontjából a térbeli diverzifikáció mellett további el nyökkel jár a farmok számának növekedése, valamint a változatos géptípusfajták alkalmazása. Igen szeles napokon (12-13 m/s felett) a kiadott teljesítmény egyenletesebb, és ritkábban változik, mint a normál szeles napokon. A havonta megtermelt energiamennyiségre, az átlagteljesítményre és ez alapján a kihasználtságra igen kis hatással van a farmok száma és elhelyezkedése (koncentrált, vagy szétszórt) azonos beépített teljesítmény mellett. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy hiába vannak szelesebb és kevésbé szeles helyek, a frontok általában végigvonulnak az országon, így el bb-utóbb (de nem egyszerre!) mindenhol éreztetik hatásukat. A nyár végi - kora szi id szakban a szélfarmok energiatermelése az átlagosnál alacsonyabb. Míg egy adott id szakon belül a lokális szélviszonyok el rejelzésének hiánya és hibája miatt a pl. 10 perces termelési változások nehezen el rejelezhet k, addig a néhány napos id tartamra a megtermelt energia mennyisége igen pontosan becsülhet . Míg egy adott toronyra a pillanatnyi termelési görbe pl. 10 perces id tartamra nehezen becsülhet , ugyanakkor országos szinten az össztermelés igen jól tervezhet .

7


2007. május

1.1.3 Széler m vek változó termelésének kiegyenlítése, szél és egyéb er m vek együttm ködése •

•

•

A megújuló energia tárolásának egy kézenfekv formája a hidrogénné alakítás, annál is inkább, mert ez az anyag közvetlenül üzemanyaga lehet gépjárm veknek a robbanómotor vagy tüzel anyag cella révén, miközben az id járásfügg termelés kevéssé zavarja meg a villamosenergia-rendszer folyamatainak tervezhet ségét. Különböz sémák alapján 3-4MW, illetve 20-40 MW tartományban üzemel rendszerek megvalósítása lehet reális a közeljöv ben Szél és egyéb er m vek együttm ködésének lényege, hogy néhány szél- és kiser m vet közös teljesítmény-szabályozó rendszerrel látnak el, és ez az egység (virtuális grid) együttesen a független termeléshez képest kedvez bb termelési karakterisztikával bírhat. Villamos menetrendet tud adni (pl. zsinór menetrendet) az ilyen er m vi csoport, ami sokkal jobban kezelhet vé teszi a rendszerirányító számára. A széler m vek kiszabályozására részben megoldást adhat a jelenlegi rendszerben meglév – kb. 200 MW szabályozási tartalékot jelent – most nem rendszerirányítói érdekeket szolgáló Hangfrekvenciás Körvezérlési Rendszer (HKV, RKV) megfelel stratégia szerinti üzemeltetése.

1.1.4 Nagy szélsebesség miatti lekapcsolás • •

•

•

Leggyakrabban 10-20 perces lekapcsolások várhatók, azonban nagyobb frontok esetén el fordulhat 1 órás, vagy azt meghaladó idej lekapcsolás is. További részletes vizsgálatokhoz javasoljuk valós, mért adatok (szélsebesség és kiadott teljesítmény perces felbontással) beszerzését a széler m vek üzemeltet it l/tulajdonosaitól, hogy azokon vizsgálható legyen a kimen teljesítmény dinamikus változása a lekapcsolási szélsebesség túllépése esetén (a lekapcsolás és a visszakapcsolás milyen gyorsan és milyen meredekséggel történik). A tartalék tervezése során kiemelt fontossággal kell kezelni a várhatóan viharos szélsebesség napokat, mivel ekkor esetleg nagyobb kiesés is várható, azonban ennek a folyamatnak a vizsgálatához a szélfarmok torony-mérési adataira is szükség van, mivel ebben a szélsebesség tartományban a toronymagasságra történ átszámítás jelent s bizonytalanságot rajt magában. Szétszórtan elhelyezked farmok esetén csökken a túl nagy szélsebesség (>25 m/s) miatti lekapcsolás okozta teljesítmény kiesés hatása, mivel nem mindenhol tombol egyformán és egyid ben a szélvihar!

1.1.5 Hálózatra csatlakozás •

Jelenleg a kiser m vek (f leg a KÁP-osak) nem m szaki szükségszer ség, hanem els sorban anyagi érdekek alapján üzemelnek. Ez azt eredményezi, hogy arra törekednek, hogy minél több energiát termeljenek, függetlenül attól, hogy arra szükség van-e. • A kiser m vek nagyon hasznosak tudnának lenni a hálózati engedélyes számára, ha azokat megfelel en kezelné (mind az üzemel készítés, mind az üzemvitel során). • A kiser m vek (els sorban az elosztott hálózati csatlakozás miatt) az alábbi kedvez lehet ségeket tudnák nyújtani a hálózati engedélyes számára: • A hálózat meger sítése, „alátámasztása” a betáplálási pontokon • A feszültségprofil kedvez befolyásolása az U-Q szabályozási képesség alapján • Támogatás a medd gazdálkodásban, fix feszültségre, vagy állandó (esetleg el re megadott görbe szerinti) medd termelésre szabályozással 8


2007. május

• •

•

Üzemzavari kisegítés, feszültség letörések ellensúlyozása Több kiser m együttes (csoportos) wattos termelésének szabályozása, vagy befolyásolása lokális üzemirányítói érdekek alapján A felsorolt el nyök kihasználásához azonban a gazdasági ösztönz ket és a szabályozást (mind jogi, mind m szaki) is jelent sen meg kellene változtatni, valamint a hálózati engedélyesnek is alkalmas módszereket kellene kidolgoznia ezek kihasználására.

1.1.6 Átvételi ár •

•

• •

•

A hazai jelen helyzet a nemzetközi tapasztalatok tükrében vegyes képet mutat. Az alkalmazott alaprendszer (betáplálási tarifa) legalábbis rövidebb távon bevett, s t preferált a külföldi gyakorlatban, és m köd képes, amit a kapacitáslétesítési adatok jeleznek. Az alkalmazott díjtétel szintje nem tekinthet alacsonynak, s t inkább átlag feletti, de nem kiugróan magas nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor számos kritika érte a rendszer alkalmazását, amelyek rámutatnak a gyengeségekre. Ezek közé tartozik a törvényi szint szabályozás és a végrehajtási rendelet nem teljes kompatibilitása, ami jogi és gazdasági, illetve pénzügyi kockázatkezelési szempontból is aggályos volt, f leg a mennyiségi korlátozás ismertté válása idején, és jelent s mértékben aggályos is maradt. Mindennek következtében paradox helyzet alakult ki, hiszen egyes befektet k – állami támogatás elnyerésével körülbelül 3-5 éves megtérüléssel számolhatnak, míg ezen a körön kívül kérdésessé válik a projektek finanszírozhatósága. A külföldi gyakorlat rendkívül sokszín , és külön-külön is összetett. Ezen túlmen en mélyreható elemzés nélkül nem tanácsos messzemen következtetéseket levonni az egyes országok – esetleg nem hosszú ideig alkalmazott – támogatási gyakorlatából. Magyarország sajátos helyzetéb l kiindulva célszer az EU irányelveinek keretei között támogatási rendszert szabályozni, de nem alapvet en unikális jelleggel, hanem lehet ség szerint maximálisan illeszkedve az ismert és alkalmazott megoldásokhoz. A 2005. évihez képest 2006-ban keletkezett 15,5 Mrd Ft KÁP növekménynek csupán 7%-a tulajdonítható a kötelez átvételhez köthet villamos energia mennyiségi változásának, a többi az árváltozásoknak tudható be1:

1.1.7 Széler m engedélyezés • • • •

A megújuló energiából termelt villamos energia részaránya az összes fogyasztáshoz viszonyítva 3,8% volt 2006-ban, ami a 2005. évi 4,3%-hoz képest 0,5%-os csökkenést jelent, de még így is meghaladta az EU felé 2010-ig vállalt 3,6%-os részarányt Az engedélyezési eljárások során irányadó szabályok lehet séget biztosítottak arra is, hogy a befektet k esetlegesen hamis nyilatkozatok alapján kössék meg a csatlakozási szerz déseket, valamint ezek alapján szerezzenek MEH engedélyt. A jelenlegi szabályok szerz déses rögzítése nem ad lehet séget arra, hogy az üzembiztonsággal kapcsolatos kihívások kezelhet k legyenek (mindig csak kártérítés esetén lehetne módosítani a szabályokat) Az Európai Bizottság által vizsgált hosszú távú megállapodásokhoz (HTM) hasonló szerz dések megkötését rendeli el a törvény, amely – az egyébként kötelez el zetes vizsgálat hiányában - magában foglalja az illegális támogatás lehet ségét is.

1

Az átvételi árak emelkedése 84%-ban, a nagykereskedelmi árak 2006. évi csökkenése további 9%ban járult hozzá a KÁP kiadások növekedéséhez.

9


2007. május

1.1.8 Adminisztratív akadályok és társadalmi elfogadottság •

Azokban az országokban, ahol már jelent sebb mennyiség szélturbinát és szélparkokat telepítettek, számos felmérés kutatta, hogy hogyan fogadták a lakosok a szélturbinákat, zavarónak tarják-e ket, illetve támogatnák-e a szélenergia kihasználásának további növelését a térségben. Az eredmények meglep ek: a szélturbinák támogatottsága magasabb a már érintett lakosok között, mint azok körében, akik lakóhelyének közelében még csak tervezik a szélturbinák felállítását.

•

Tapasztalatok szerint a magyar természetvédelmi hatóságok megfelel en artikulálják, hogy milyen feltételek zárják ki a szélturbinák telepítését (a Bakonyban például már több tervezett beruházást utasítottak el), és milyen esetekben engedélyezik azokat. A környezetvédelmi engedélyezés azonban gyakran hosszadalmas, pontatlan és drága2 (K rös, szóbeli közlés).

•

Tapasztalatok alapján a nagy teljesítmény szélturbinák esetében az építési engedély kiadása nem okozhat gondot, ha a telephely kiválasztásakor figyelembe vették a jogszabályok által meghatározott véd távolságokat, valamint a területrendezési tervet.

1.1.9 Terjedést gátló tényez k •

A mérvadó, érdekérvényesítésre képes csoportoknak nem azonos az érdekviláguk, az er viszonyok kiegyenlítettek, hirtelen áttörés nem várható. A számos negatív hatás ellenére a széler m vek szerepe enyhén pozitívnak értékelhet .

•

Összességében megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon a széler m vek nagyobb mérték elterjedését kevésbé a környezetvédelmi, illetve építési engedélyek megszerzése, mint inkább a Magyar Energia Hivatal által meghatározott 330 MW-os kvóta hátráltatja.

•

Az engedélyeztetési eljárás bonyolultsága, valamint az, hogy az egyes hivatalok között nincs, vagy csak csekély a koordináció, szintén hátráltatja az elterjedést a megnövekedett üzleti kockázat miatt.

1.1.10 • •

Érdekviszonyok, hatások

A széler m vek telepítéséhez szinte mindegyik üzleti/társadalmi csoportnak van hozzászólása. Az érdekviszonyok kiegyenlítettek és f bb ellenz i a villamosenergia szektorban találhatóak. A széler m vek telepítésének hatását szociális, m szaki, gazdasági, politikai, jogi és környezeti szempontok alapján csoportosítottuk. A súlyozott társadalmi eredmény szempontjából a széler m vek telepítése enyhén pozitív hatású.

1.2 Javaslatok Az el z fejezet megállapításai alapján a következ ket javasoljuk.

1.2.1 330 MW-os korlát Nem javasoljuk a 330 MW-os korlát egyszer módosítását, ehelyett:

2 A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250 000,-Ft. igazgatási szolgáltatási díj

10


• • • •

2007. május

Javasoljuk bevezetni a korlátozható vagy kikapcsolható széler m vek telepítését (ebb l hasonló nagyságrendet), ehhez viszont ki kell építeni a rendszerirányító és er m közötti kapcsolatot. Meg kell határozni azokat az állami prioritásokat, amib l következik, mennyi szabályozást hajlandó a rendszer finanszírozni. Ekkor ugyanis pontosan számítható a lehetséges kapacitás (most semmi extrát nem hajlandó vállalni a rendszerirányító) A meglév er m vek hálózati hatását analizálni kell, majd ebb l lehet extrapolálni nagyobb mennyiség er m hatásaira Új er m vi együttm ködések el segítése (gázmotorok szabályozása, smart grid típusú alkalmazások)

1.2.2 Engedély kérelmek elbírálása A szélfarmok engedélykérelmének elbírálásánál a következ szempontokat javasoljuk figyelembe venni, mivel ezek kedvez hatással vannak a szélfarmok energiatermelésére, és szabályozhatóságára: • Javasolt a szélfarmok számosságának növelése, mivel ez statisztikailag becsülhet bbé teszi a termelést, és ezzel kiszámíthatóbbá válik a szükséges tartalékok tervezése. • Támogatandó a szélfarmok telepítési helyének diverzifikálása, mivel ez csökkenti a termelés és a teljesítmény-változás egyidej ségét és ezáltal csökkenti a szükséges szabályozási kapacitást. (Vagyis el nyben kellene részesíteni azokat a beruházásokat, amelyek olyan helyen létesülnének, ahol a környéken (50-100 km) még nincs nagyobb (20-40 MW-os) szélfarm.) • Támogatandó a szélfarmokon alkalmazott géptípusok diverzifikációja, mivel ez is csökkenti a termelés és a teljesítmény-változás egyidej ségét. (Vagyis el nyben kellene részesíteni azokat a beruházásokat, melyek olyan géptípust építenének be, melyeket más farmokon még nem használnak, vagy csak viszonylag kis számban (2030% alatt) található meg.) • Az egyes szélfarmok beépített teljesítménye lehet leg ne haladja meg a 40-50 MW-ot, mivel az önálló szélfarm kimen teljesítményének megváltozása elérheti a beépített teljesítmény 90%-át is, mely helyi problémákat okozhat. • Zöld mérlegkör szinten az üzemvitel tervezésnél történjen országos szint energiamennyiség becslés, illetve ennek egy elvárt menetrendhez képesti kiegészít termelés tervezése. A tényleges operatív szabályozásnak csak a becslés és a valóság közötti eltérést kell kiszabályoznia. • Különös fontossága van, hogy az elosztó hálózati engedélyes egyenl elbírálásban részesítsen minden potenciális befektet t. • Javasoljuk az engedélyeztetési eljárás egyszer sítését, és az engedélyezésben eljáró hivatalok szorosabb koordinációját. • Az engedélyben szerepl határid n belül nem megépített beruházások kvótája kerüljön értékesítésre tender kiírás útján. • Azon projektek, melyek olyan m szaki megoldást is megvalósítanak, melyek el segítik a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát (kiegyenlítés, fölös energia eltárolása, megszakíthatóság, stb.), illetve a feszültség min ségének javítását (feszültség - medd szabályozás, harmonikus sz rés, stb.), élvezzenek el nyt a fennmaradó kapacitások újra-elosztásánál. • A projekteket olyan m szaki feltételekkel kell megvalósítani, amelyek lehet vé teszik az on-line üzemirányítási mérést (kimen teljesítmény és szélsebesség, szélirány), valamint a kapcsoló és védelmi berendezések állásjelzéséhez szükséges jelátvitelt.

11


2007. május

1.2.3 VET tervezet Néhány gondolat a formálódó Villamos Energia Törvényre (VET) vonatkozóan • Javasoljuk, hogy a meglév gázmotorokkal való széler m termelés kiszabályozást mozdítsa el az új VET. • A „tározós er m ” fogalom mellé önállóan fel kell venni a rendszerirányító által „szabályozható fogyasztó”-t, a tisztán „lefelé szabályozós er m vet”, illetve, az ehhez tartozó piaci terméknek is meg kell jelennie az aukciókon.(Pl. a hidrogén el állító készülék ilyen lenne, ami tipikusan széler m vekkel együtt üzemelhetne. Ennek mikéntjét az anyagban kifejtjük.) • Segítsék el a megújuló energiából el állított hidrogéngenerátorok telepítését. Közlekedési integráció! • A megújuló er m létesítési kapacitások aukciója nem biztosítja, hogy az új kiadandó kapacitások valóban megépülnek. A lejárt engedélykapacitásokat ismét ki kellene osztani a sorban várakozóknak. • Megújuló er m veket f ként akkor lehetne épít(t)e(t)ni, ha a „A piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon el reláthatóan nem képes kielégíteni” – mondja a VET tervezet. Ez igen puha és önkényes. Venni mindig lehet külföldr l, ez drága, és kiszolgáltatott helyzet. A hosszú távú energiastratégia szerint az önellátásra kell törekedni, azaz amíg nem közelítjük meg az önellátási szintet, addig lehet engedélyezni.

1.2.4 Átvételi ár Eredményesség kérdése: • Világos alapcélkit zésekre van szükség a megújuló energiaféleségek, és ezen belül a szélenergia hasznosításával történ áramtermelés vonatkozásában (figyelemmel az internalizált költségek problematikájára). • Ennek kialakításakor, illetve ezzel összefüggésben a társadalmi költségek meghatározásakor mérlegelni kell a lényeges piaci körülményeket. Ide tartozik az árampiac versenyfeltételeinek kérdése, az árampiac dinamikája (nem növekv , importfügg piacon kérdéses a megújuló által helyettesített technológia), továbbá a társadalmi hasznok el relátása (számos ország, pl. Dánia, Spanyolország, India profitál a berendezésgyártás árbevételeib l, hazánk pedig nem). Hatékonyság kérdése: • A célkit zések során figyelembe veend alapvet korlátok keretei között határozottan fel kell számolni az akadályokat. • Törekedni kellene stabil, és hosszabb távon érvényesül , konzisztens keretrendszer megalkotására. • A rendszer pénzügyi átláthatóságának, illetve az információáramlásnak a biztosítása a fentiekhez hasonlóan hozzájárulhat a kiszámítható környezet kialakításához, ami önmagában hatékonyabbá teszi a támogatási rendszert. • A fenti kritériumok alapján érdemes mérlegelni az egyes lehetséges támogatási rendszerek alkalmazhatóságát, figyelembe véve a hatékonyság irányába mutató szabályozási fejlesztési lehet ségeket (regresszív díjazás, stb.) • Az összes támogatási forma (KÁP, uniós/költségvetési pályázati lehet ségek, stb.) komplex figyelembe vétele, értékelése és nyomon követése kívánatos.

1.2.5 Támogatási rendszer módosítása •

A kialakítandó támogatási rendszernek illeszkednie kell az európai gyakorlathoz. 12


2007. május

•

A hatósági eljárások precíz összehangolása növeli a befektet k biztonságát és csökkenti az esetleges visszaélések lehet ségét.

•

A kötelez átvételt el kell választani a közüzemt l és olyan – kereskedelmi szempontból rugalmas, (a nem szeles megújulók esetében) az átvehet mennyiségek szempontjából felülr l nem korlátos – rendszert kell kialakítani, amely a befektet i biztonság megtartása mellett garantálhatja a megújuló bázison termelt villamos energia részarányának növekedését.

•

Figyelembe kell venni a villamosenergia-rendszer szabályozhatósági szempontjait is, ezért a széler m ves fejlesztések tekintetében indokolt a mennyiségi korlátozás (teljesítménykorlátozás) fenntartása3. A mennyiségi korlátozás fenntartása mellett a kés bbiek során megvalósuló esetleges további kapacitások elosztására mindenképpen egy aukciós eljárás bevezetését célszer .

•

Az új támogatási rendszer lehet leg – a termel kre gyakorolt hatásán keresztül – ne nehezítse (inkább könnyítse) a rendszer fizikai szabályozhatóságát, a rendszeregyensúly mindenkori fenntartását (a menetrendadás szankcióhoz kötött kötelezettségén keresztül és kiser m vek csoportjának szabályozási célú felhasználásával).

•

Célszer jogszabályi szinten is szétválasztani a megújuló alapú termelést, a fosszilis bázisú kapcsolt energiatermelést és (esetleg) az egyéb kötelez átvétel szabályozását. A szétválasztástól függetlenül lehetséges, s t kifejezetten célszer az átvétel elszámolását azonos keretek között megvalósítani.

•

Célszer külön is (újra) mérlegelni a támogatandók körét, az átvev k/vásárlók személyét, az áron keresztül történ támogatás feltételeit, az ártámogatás mértékét, az ártámogatás finanszírozási rendszerét4.

•

Olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely a pénzügyi elszámolásokat függetlenné teszi a miniszter árhatósági döntéseit l.

•

Biztosítani kell, hogy a fentiekkel kapcsolatos szabályozás(ok) – finanszírozási szempontból – lehet leg semleges(ek) legyen(ek) a termelést közvetlenül átvev piaci szerepl részére.

•

A tervezett változtatás a piaci modell részletszabályaitól függetlenül rugalmasan alkalmazható legyen a jelenlegi és változó m ködési modell mellett is.

•

A termel k jövedelmi helyzete (a jelenleg m köd rendszerhez képest) önmagában ne változzon, csak akkor, ha a jelenlegi rendelet szerinti átvételi (hatósági) árakat, illetve ezek karbantartási mechanizmusát az új jogszabály (a jelenlegihez képest) másképpen szabályozza,

•

A módosítás lehet leg ne legyen sokkszer sem az érintett termel k, sem a többi szerepl számára, de – figyelembe véve a jelenlegi rendelet 2010-ig (kapcsoltak) történt meghirdetését is – szabjon valóságos gátat a jelen rendszerben a fogyasztókra háruló (hárítandó) terheknek.

3

A jelenleg ismert m szaki és kereskedelmi feltételek mellett bizonyosan nagyobb a potenciális befektet k által megvalósítandó széler m teljesítmény, mint a valós lehet ség. A mennyiség vitatható, de a helyzet tényszer en fennáll. 4 A kapcsolt h - és villamosenergia-termelés esetében külön kérdés a referencia-hatásfokok alkalmazása, de ez a kérdéskör nem tartozik a jelen tanulmány témái közé.

13


• •

2007. május

Rövid távon nem javasolható a forgalmazható zöldbizonyítvány bevezetése, mert ez a napon belüli kereskedési lehet ség nélkül a széler m vek lehetetlenülését okozza (ekkor ugyanis nincs kötelez átvétel!) Javasoljuk, hogy a nem megújuló energiatermelés támogatását válasszák el a megújulók támogatásától.

1.2.6 Változó termelés kiegyenlítése • • • •

Megfelel jogi/gazdasági szabályzás útján a kiser m vek alkalmasak lennének bizonyos nagyságrendben és id intervallumban a változó széler m vi termelés részbeni kiegyenlítésére a jelenlegi zsinórtermelés helyett. Javasoljuk, hogy külön vizsgálat történjen a „Kiser m vek bevonása a szabályozásba”, illetve „Lokális szabályozás kialakítása megújuló mérlegkörön belül” témában. A napon belüli áramt zsdei ügyletek segítik a „felesleges” energia elhelyezését Két javasolt hidrogénes struktúra: o Központi hidrogén el állítás széler m és hidrogénfejleszt hálózati csatlakozással, szinkron üzemeltetéssel o Központi hidrogén el állítás széler m és hidrogénfejleszt hálózati csatlakozással, rendszerirányítói szabályozással

14


2007. május

2 Bevezetés Bevezetésként el kívánjuk helyezni a szélenergiával termelt villamosenergia mennyiséget Magyarország energia palettáján, hogy világosan lássuk, mire lehet elegend egy adott mennyiség széler m termelése. Az els ábrán Magyarország éves villamosenergia felhasználását ábrázoltuk, ami mintegy 40 TWh, azaz 40.000 MWh. Ez az 1 év alatt (2005-ös év) felhasznált összes villamos energia mennyiségét jelenti.

Forrás5

Ezt az energiamennyiséget naponta az alább mellékelt napi teljesítmény lefutási görbe alapján fogyasztja el az ország. A következ ábra ennek a napi teljesítménygörbének az el állításában résztvev er m típusokat mutatja meg. A termelt és elfogyasztott teljesítménynek minden pillanatban egyenl nek kell lennie. Mint látható, az ország minimális igénye 3500 MW körül, míg maximális igénye 6500 MW körül van.

5

Forrás

5

A magyar villamosenergia-rendszer 2005. évi statisztikai adatai, MVM Zrt., 2006

15


2007. május

5

Forrás

A széler m vek egységteljesítménye (1 torony teljesítménye) a Magyarországon alkalmazott típusok közül kiragadva néhányat a következ képpen alakul:

V27 – 225 kW

6

E-40 600 kW

E-48 800 kW6

Kádár – A szélmalmoktól a széler m vekig, UMK, 2006

16


MD-77 1,5 MW

2007. május

E-70 2 MW6

V-90 1,8 MW

A fentiek alapján, ha a Magyarországon szokásos tornyokból akarnánk 1000 MW beépített teljesítményt létrehozni, akkor az alábbi toronyszámokkal kellene számolnunk: Er m V27 E-40 E-48 MD-77 V-90 E-70

teljesítmény 225 kW 600 kW 800 kW 1,5 MW 1,8 MW 2 MW

Torony 4444 db 1666 db 1250 db 666 db 555 db 500 db

Mindebb l láthatjuk, hogy az er m vek számát nem csak villamos hálózati szempontok korlátozzák, hanem a tájképi megjelenés is, ugyanis a 2 MW-os er m vek tornyai már a 100 m magasságot is meghaladják. A fenti számokból is következik, miért nem támogatandó a külföldön leszerelt, kisteljesítmény er m vek hazai telepítése (50-250 kW), illetve miért érdemes 2-3 MW-os egységekben gondolkodni. Az ország szélenergia potenciáljára vonatkozóan számos becslés látott napvilágot. Egyikük7 az elvileg kiaknázható szélenergia mennyiségét az ország energia felhasználásával azonos nagyságrendbe helyezi. De nézzük meg, hogy mennyi energiát is termelne 1000 MW beépített kapacitás? Ha 1000 MW-nyi széler m 20 %-os kihasználtsággal termelne 1 évig, akkor ez 365 x 24 x 1000 x 0,2 = 1.752.000 [MWh] energiát, azaz 1,752 TWh-t jelentene, ami a bruttó fogyasztás 4,47 %-a. Ezt ábrázolja a kis piros csík az el z leg ismertetett ábrában.

7 92 Hunyár M. – Veszprémi K. – Szépszó G.: Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról. In: Dobi I. (szerk.): Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. Budapest: OMSZ, 2006.

17


2007. május

Ez energetikailag nem elhanyagolható, de természetesen nem jelent egyedül megoldást az ország energiagondjaira. Ha mindezt az id járásfügg termel teljesítményt elhelyezzük az országos napi termelési/terhelési görbén, megérthetjük, hogy a termel i portfolió tervezhet ségét jelent sen megzavarja (a feltételezett cca. 1000 MW-os csúcsú termelési görbe pirossal van jelölve).

Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy 2006. szeptemberében Magyarországon 36,5 MWos széler m kapacitás volt telepítve. Ez az érték jelenleg (2007. május) már 60 MW felett van.

18


2007. május

Forrás6

A megújuló energiaforrásokkal 2006-ban, az el z „piros csíkkal” jelzett energiamennyiséget termelték meg, f ként biomasszából. A következ ábra a 2005- évben megtermelt megújuló energiák arányait mutatja (kb. 3,6 % - a kék, sárga és zöld szín). Érdemes megjegyezni, hogy mindeddig (sajnos) a megújuló energiák és a kapcsoltan termelt energia támogatása közös forrásból történik. Err l kés bbi fejezetekben szólunk részletesen.

5

Forrás

A magyar villamosenergia-rendszer 2005. évi statisztikai adatai, MVM Zrt., 2006

19


2007. május

3 A tanulmány felépítése • • • • •

A tanulmány 4. fejezetében ismertetjük az alkalmazott módszertant. Ezt követik a dinamikus szimulációs számítások, amelyek valós széladatokkal adnak választ arra a kérdésre: „Mi történne, ha 100-200, vagy akár 500 MW-nyi széler m lenne már telepítve az országban”. A 6. fejezet ismerteti a széler m vek szabályozási problematikáját, az alkalmazható módszereket, majd ezután a hálózatra való csatlakozást tárgyaljuk. A 8. fejezet a támogatási módszereket ismereti, míg a 9. fejezet a célszer törvényi szabályozást, az alkalmazandó modellt vázolja fel. Ezután az er m vek társadalmi és környezetvédelmi fogadtatásáról olvashatunk, amit a szélenergia termelési társadalmi tevékenység résztvev inek, illetve érdekeinek ismertetése követ.

20


2007. május

4 Módszertan A munkánk során a következ módszereket alkalmazzuk: - Szcenárió analízis - Konzultációk - Iparági tapasztalatok - Benchmarking

4.1 Dinamikus szimuláció A modellezéshez részben a Magyar Energia Hivataltól és az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott adatokat, részben pedig publikus, interneten is elérhet adatokat használtunk.

4.1.1 Szélmérési adatsorok Az OMSZ 5 különböz állomásáról származó adatsorok 10 perces felbontással tartalmazzák a mért szélsebességet, és szélsebesség irányt 2005-re. Az állomások f bb adatai (Moson = Mosonmagyaróvár):

A szélmérési adatok közül csak a szélsebességet használtuk fel a modellben, mivel az egyes szélfarmok szélirány-karakterisztikájáról nem állt rendelkezésünkre mérési adatsor. (Feltételeztük, hogy egy szélfarmon belül a gépek elhelyezése nem vonalszer [mint a partmenti farmoknál], hanem a területen egyenletes, ezért a kiadott teljesítmény irányfüggése nem jelent s.) Az adatsorok néhány esetben nem voltak folytonosak. A hiányzó adatok: Folyás: • 2005.07.11, 9:00 Túrkeve: • 2005.06.15, 10:30 • 2005.12.16, 16:00 • 2005.12.16, 16:10 • 2005.12.16, 16:20 • 2005.12.16, 16:30 • 2005.12.16, 16:40 • 2005.12.16, 16:50 A hiányzó adatokat a közeli id pontok adatai alapján pótoltuk.

21


2007. május

4.1.2 Géptípusok A modellezéshez az alábbi, a Magyarországon benyújtott engedélykérelmekben igen elterjedt géptípusokat használtuk:

Az egyes géptípusok szélsebesség-kimen teljesítmény karakterisztikái a gépkönyvekben megadott táblázatokból, illetve a grafikusan megadott karakterisztikákból származnak. Minden géptípus esetében 1 m/s felbontással adtuk meg a karakterisztika pontjait. A köztes értékeket szakaszonként lineárisan közelítettük. Minden gép esetében 0-25 m/s-os szélsebességig terjed a karakterisztika „üzemi” része. A lekapcsolási szélsebességet (a valósághoz hasonlóan) minden géptípusnál 25 m/s-ra vettük fel (26 m/s-nál a termelés 0 kW). Tájékoztatóul néhány géptípus karakterisztikája grafikusan: Szélturbina karakterisztikák 2 500

Kimen teljesítmény (kW)

2 000 V-90-2MW

1 500

MM82 G90

1 000

V-90-1.8MW E-48 MD77

500

E-70

0 0

5

10

15

20

25

30

-500 Szélsebesség (m/s)

A számítások során használt karakterisztikák táblázatosan:

22


2007. május

E-40

E-48

E-70

MD-77

V90-1.8

V90-2.0

23


2007. május

5 A m szakilag integrálható szélenergia mennyisége Ebben a fejezetben valós szélmérési adatok alapján megvizsgáljuk, hogyan alakul a szélfarmok kimen teljesítményének dinamikus változása, és ez alapján megállapítjuk az ennek kiszabályozásához szükséges tartalék teljesítmény igényt. Ez alapján, valamint a villamosenergia-rendszerben rendelkezésre álló tartalékok figyelembevételével javaslatot adunk a m szakilag integrálható széler m vi beépített teljesítményre. A vizsgálat során azt is elemezzük, hogy a széler m vek elhelyezkedése milyen hatással van a tartalék teljesítmény igényre.

5.1 Hálózati szempontok: szabályok, tervezés, üzemállapotok A villamos hálózaton a - Termelésnek és fogyasztásnak minden id pillanatban meg kell egyeznie - A feszültségek egy bizonyos tartományban mozoghatnak - A vezetékek, transzformátorok, generátorok nem terhel dhetnek túl - A lekötött er m vi, nemzetközi szállítási menetrendeket be kell tartani - Igyekezni kell a legkisebb költség alapján termelni A villamos hálózaton alapvet en minden elem be van kapcsolva. - Hosszú távon tervezik a hálózatfejlesztést (5 év) - Évente tervezik az er m vek és vezetékek karbantartását - Hetente tervezik a napi vezeték kikapcsolásokat - A hosszú távú szerz dések évekre el re rögzítenek er m vi termeléseket - A napi, a bilaterális és hosszú távú termelési-fogyasztási menetrendb l néhány nappal el re alakul ki az áramlási menetrend, stb. A villamos hálózat - legtöbbször normál üzemben van, csak tervezett események történnek - évente néhányszor veszélyeztetett állapotban van, de ezt a fogyasztók még nem érzik - ritkán teljes a kiesés, ellátatlanság. Szerencsére ez csak évtizedenként fordul el A fentieket olvasva, az id járásfügg , nehezen el re jelezhet „szélenergia”, szinte semmiben sem illeszkedik a hagyományos üzemirányításhoz. Mindennek ellenére a világban számos példa mutatja, hogy együtt lehet élni a széllel, fel lehet használni a szélenergiát, de ennek költsége, kockázata és a rutinszer hálózatirányításra vonatkozóan er teljes hatása van.

5.2 Széler m vek termelésének rövidtávú dinamikus el rejelzése Jelenleg igen sok olyan szoftveres széler m termelésbecslés létezik, melynek segítségével megbecsülhet , hogy egy adott helyre telepítend adott típusú és toronymagasságú széler m évente kb. mennyi villamos energiát fog termelni. Ezek az alkalmazások els sorban a befektet k számára hasznosak, akik ez alapján el tudják dönteni, hogy a kiválasztott helyre érdemes-e széler m vet telepíteni, és milyen típusút. Ezt a becslést a továbbiakban statikus el rejelzésnek nevezzük. A rendszerirányító számára azonban sokkal fontosabb a széler m vek termelésének napon belüli változásának el rejelzése. Ez ahhoz szükséges, hogy az üzemel készítés és az üzemirányítás folyamán megfelel en fel tudjon készülni a széler m vek id járásfügg termelésének kezelésére, és elegend mennyiség és sebesség tartalékról tudjon gondoskodni. Ennek megvalósításához olyan dinamikus el rejelzésre van szükség, amely

24


2007. május

órás, negyedórás, esetleg még s r bb felbontással el re megadja a várható széler m termelést. Ilyen becsl rendszerek szinte minden olyan országban m ködnek, ahol a széler m vek beépített teljesítménye meghaladja a villamosenergia rendszer teljes terhelésének néhány (kb. 5-10) százalékát.

5.2.1 Becslési id táv és felbontás A becslési id táv, és a felbontás alapján alapvet en kétféle becslési módszer megvalósítását tartjuk fontosnak: • Off-line becslés: o Célja a rendszerirányító üzemel készítési tevékenységének támogatása o A becslés id távja néhány nap o A felbontás órás, félórás, esetleg negyedórás o A becslési módszer statisztikus becslésen alapul • On-line becslés: o Célja az üzemirányítás (diszpécserek) támogatása o A becslés id távja néhány óra, de esetleg lehetséges 4-6 óra is. o A felbontás minimum negyedórás, vagy 5-10 perces o A becslési módszer statisztikus, és/vagy mesterséges intelligencia (pl. neuális hálók) alapú

5.2.2 Meteorológiai modellek és adatok Az OMSZ 48 órás el retekintés modelljei a várható id járási adatokat (köztük a szélsebességet és szélirányt) 10 perces felbontással számítják ki. Ezek a kiszámított értékek pillanat értékek. Technikai okokból jelenleg az el rejelzési adatok csak órás felbontással érhet k el küls felhasználók számára. Ezek az órás felbontású adatok szintén pillanat értékek (a 10 perces felbontású pillanatértékek közül az egész órára es k). Naponta kétszer futtatják a modell-számításokat, így minden nap 00 és 12 GMT-kor állnak rendelkezésre az adatok a következ 48 órára. A szélsebesség el rejelzési értékek maximum 5 km-es vízszintes felbontással kérhet k Magyarország területére. A függ leges felbontás a légkör alsó 500 m-es rétegében 10 m-es lehet. Az ismertetett id beli és térbeli felbontás elegend ahhoz, hogy az OMSZ számítások eredménye az off-line becsléshez felhasználható legyen. Az online becsléshez legalább 5 perces felbontás, és 4-6 óránkénti futtatás lenne szükséges. Amíg ez nem megvalósítható, addig a napi kétszeri futtatás 10 perces felbontású eredményei alapján és a jelent sebb (>10 MW) szélfarmok valósidej mérései alapján lenne lehetséges az on-line becslés megvalósítása.

5.2.3 Adatigény Az off-line becslés megvalósításának el zetes adatigénye: • Magyarországi szélfarmok földrajzi elhelyezkedése • A szélfarmok géptípusai, a gépek darabszáma, összes beépített teljesítménye és a tornyok magassága • Az egyes géptípusok gyári karakterisztikája • Meteorológiai szélel rejelzési adatok 1-2 napra el re, 10-30 perces felbontással a nagyobb (>10 MW) széler m parkok 5-10 km-es környezetére toronymagasságban • A széler m parkok mért szélsebesség és kimen teljesítmény adati minden hónapban legalább 1-2 hétre

25


2007. május

Az on-line becslés megvalósításához az el z adatokon kívül az alábbiak lennének még szükségesek: • Meteorológiai szélel rejelzés 5-10 perces felbontással, néhány órára (esetleg 3-6 órára) el re • Aktuális szélsebesség és kimen teljesítmény mérési adatok a nagyobb (>10 MW) szélfarmokról.

5.2.4 Széler m modellezés Mivel a megtermelt villamosenergia mennyiség igen sok paramétert l függ (géptípus, földrajzi hely, torony-magasság, stb.), ezért nem javasolt minden széler m (minden torony) egyedi modellezése. E helyett olyan elosztott modell használandó, amely az egyes szélfarmokat tekinti egységnek, és ezeket modellezve számítja ki az összesített villamosenergia termelést. Egy ilyen megoldás esetén a modellezés a következ feltételezések mellett egyszer en megvalósítható: • A szélsebesség el rejelzési adatok a széler m parkok kis környezetére (10-20km) vonatkoznak. • Az el rejelzési adatok az el rejelzési ponthoz legközelebb lév , legnagyobb teljesítmény széler m park átlagos rotormagasságára vonatkoznak. • Amennyiben egy el rejelzési pont közelében (10-20 km) több széler m farm is található, akkor ugyan azt a szélsebesség el rejelzési adatot használjuk a becsléshez. (Amennyiben a rotormagasság eltér , az el rejelzési adatokat a függ leges szélprofil alapján átszámítjuk.) • Egy széler m farmot egy szélsebesség-teljesítmény karakterisztikával modellezünk. • Minden egyes széler m farmhoz akár különböz szélsebesség el rejelzési adatok is tartozhatnak. • A széler m farm elméleti szélsebesség-teljesítmény karakterisztikája (a géptípus alapján) ismert, melyet tapasztalati adatok alapján tovább lehet finomítani. • A széler m farm kiadott teljesítménye nem függ jelent sen a széliránytól, mivel a tornyok (igaz kis tehetetlenséggel) beállnak a szélirányba. Mivel nem partmenti széler m vekr l van szó, ezért az uralkodó széliránytól való eltérés miatti teljesítmény változás viszonylag kicsi. • Az el rejelzett negyedórás átlagteljesítmény az egyes szélfarmok átlagteljesítményeinek összege, figyelembe véve a telephelyenként különböz szélsebességeket, rotormagasságokat és karakterisztikákat. • Az el rejelzés két napra készül: a mai és a holnapi napra, amennyiben rendelkezésre állnak a szélsebesség el rejelzési adatok.

5.2.5 Várható pontosság A várható pontosságot alapvet en két tényez befolyásolja: a szél el rejelzés pontossága, és a széler m parkok modellezésének pontossága. Mivel ez utóbbi szinte tetsz leges mértékig pontosítható (igaz egyre nagyobb ráfordításokkal), ezért a becslés pontosságát els dlegesen a szélsebesség el rejelzés pontossága fogja megszabni. Megvizsgálva néhány külföldi alkalmazást az elérhet pontosság a széler m vek beépített teljesítményének kb. 6-7 %-a, ami 30-38 %-os pontosságot jelent az átlagteljesítményre vonatkoztatva. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a pontosság nagymértékben függ az el retekintés id intervallumától is. A pontosság 1 napra el re kb. 6%, 4 órára el re 4%, 2 órára el re pedig 3% körüli a beépített teljesítményre vonatkozóan:

26


2007. május

Forrás: ISET

5.3 Magyarországi 5, egymástól földrajzilag távol es elvi széler m park termelésének egyidej ségi elemzése A vizsgálat célja, hogy választ kapjunk arra a feltevésre, mi lett volna, ha a vizsgált id szakban (a teljes 2005-ös évben) térben távol, 5 db, egyenként 100 MW-os széler m park üzemelt volna: • Van-e a távolságnak kiegyenlít hatása a szélsebesség tekintetében? • Mekkora ingadozások várhatóak külön, és együttesen? • Mekkora tartalékolásra lett volna szükség? • Mekkora lett volna a megtermelhet energia mennyiség? Kiindulási adatok: • A felhasznált szélmérési adatsorok azonosak a 4.1.1 pontban megadottakkal. • Az elvi széler m parkok földrajzi pozíciója azonos a szélmérési pontokéval. • Minden farm azonosan 50 db V90-2MW gépb l áll, mely a beadott engedély kérelmek alapján a leggyakoribb típus. • A farmonkénti beépített teljesítmény 100 MW. • A rotormagasság 105 m. • A szélprofil kitev : α=0,3. A vizsgált széler m farmok adatai:

27


2007. május

A vizsgált farmok pozíciója:

A kapott adatsorokat (farmonkénti 10 perces, összesített 10 perces, napi) Excel segítségével dolgoztuk fel. Jelen fejezet a számítás f bb adatait, megállapításait tartalmazza. Farm

Agárd Folyás Gy r Mosonmagy. Túrkeve Összes farm

Összes Átlagtelje- Kihasz- Max. kimen (éves) sítmény náltság telj. változás megtermelt (MW) (%) felfelé (MW) energia (MWh) 212 106 24 24,21 100 180 159 21 20,57 97 122 597 14 14 87 199 481 23 22,77 99 100 958 12 11,52 97 815 301 93 18,61 162

Max. kimen telj. változás lefelé (MW) 100 91 77 92 83 166

A fenti táblázat, valamint további elemzések alapján a következ megállapításokat tehetjük az egyes szélfarmokra: • A legmagasabb energiatermelés Agárd, Mosonmagyaróvár és Folyás helyszíneken várható • Az éves átlagos kihasználtság 20 % körüli, de Gy r és Túrkeve farmokon a 15%-ot sem éri el 28


• •

•

•

2007. május

A kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának fel- és le-irányú maximuma általában a farm beépített teljesítményének 90%-a körüli, vagy magasabb! A nagyobb kihasználtságú (szelesebb vidékre telepített) farmok esetében a kimen teljesítmény megváltozásának maximuma magasabb. Ennek oka, hogy a szélsebesség több esetben is elérte a lekapcsolási határt (illetve annak közelében mozgott), ezért tapasztalható a beépített teljesítménnyel közel azonos, 10 perc alatt bekövetkez kimen teljesítmény-változás. A valóságban ez a lekapcsolás és bekapcsolás a számítottnál lassabban következik be. Ha megvizsgáljuk a szélfarmok kimen teljesítmény-gyakoriság eloszlásait, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a vizsgált id szak kb. 30-40%-ában a farm kimen teljesítménye 0 MW volt, 15-20%-ában pedig 0-5 MW közötti. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 100 MW-os elvi farmok az év kb. 50%-ában 5 MW-nál kisebb kimen teljesítményt szolgáltattak. Tehát nem az a kérdés, hogy mi van, ha NEM fúj a szél, hanem az, hogy mi van, ha FÚJ. Vagyis a széler m veket integráló rendszernek nem arra kell berendezkednie, hogy a szélcsendes id szakban kies teljesítményt pótolni tudja, hanem arra, hogy a szeles id ben megtermelt energiát (teljesítményt) be tudja fogadni! A szélfarmok kimen teljesítmény változás-gyakoriság eloszlásait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az eloszlás szimmetrikus, vagyis a kimen teljesítmény 10 perces megváltozása felfelé és lefelé is ugyan olyan gyakran következik be azonos teljesítmény tartományban. Vagyis a szélfarmok változó teljesítményének kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba is azonos teljesítménytartalék szükséges.

Az egyes szélfarmok és az összesített termelés vizsgálata alapján a következ megállapításokat tehetjük az összesített termelésre vonatkozóan: • A kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának fel- és le-irányú maximuma az összes beépített teljesítménynek (500 MW) csak a 33%-a (166 MW)! • Amennyiben a széler m termelés az ország területén elosztva jelenik meg (tehát nem egy helyre koncentrálódik!) abban az esetben a térbeli kiegyenlít désnek igen kedvez hatása figyelhet meg! Ez azt jelenti, hogy a szélfarmok összesített kimen teljesítmény-változásának kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba jóval kevesebb teljesítmény-tartalék szükséges, mintha az összes farm egy helyen épülne meg! • A térbeli kiegyenlít dés másik kedvez hatása, hogy a vizsgált id szaknak csak a 7%-ában volt az összesített kimen teljesítmény 0 MW, szemben a farmonkénti 30-40%-kal (vagyis valahol egy kicsit mindig fúj a szél!). A vizsgált id tartam kb. 50%-ában a szélfarmok összesített termelése 40 MW-nál volt kisebb, ami a beépített teljesítmény 8%-a, szemben a farmonkénti 5 MW-tal ami csak a farm beépített teljesítményének 5%-a. Vagyis továbbra is az a kérdés, hogy mi van, ha FÚJ a szél? • A szélfarmok összesített kimen teljesítmény változás-gyakoriság eloszlását megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az eloszlás szintén szimmetrikus, vagyis a kimen teljesítmény 10 perces megváltozása felfelé és lefelé is ugyan olyan gyakran következik be azonos teljesítmény tartományban. Vagyis a szélfarmok összesített változó teljesítményének kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba is azonos teljesítmény-tartalék szükséges. A fentiek alapján azonban ez a teljesítmény igény jóval kisebb, mint az egyes farmok kiegyenlítési igényének összege. 29


2007. május

Szélfarmok összesített kimen teljesítmény-változásának gyakorisága (10 perces) 30,00%

Gyakoriság

25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%

-2 0 0 00 -4 0 0 00 -6 0 0 00 -8 0 0 0 -1 00 00 0 -1 00 20 0 -1 00 40 0 -1 00 60 00 0

17 0

00 15 0 0 00 13 0 0 00 11 0 0 00 0 90 00 0 70 00 0 50 00 0 30 00 0 10 00 0

0,00%

Teljesítmény változás 10 percenként

•

A példában szerepl 5x100 MW széler m park esetén a vizsgált id tartam 95%-ában az összesített kimen teljesítmény 10 perces megváltozása fel és le irányba is kisebb, mint 40 MW. Az adatok táblázatosan és grafikusan a következ k: Kimen teljesítmény Gyakoriság a 10 perces vizsgált id tartam %megváltozása ában 90-100 MW 0,11% 80-90 MW 0,18% 70-80 MW 0,39% 60-70 MW 0,71% 50-60 MW 1,29% 40-50 MW 2,54% 30-40 MW 4,89% 20-30 MW 9,22% 10-20 MW 18,52% 0-10 MW 55,21% 0 MW 6,82%

30


2007. május

Szélfarmok összesített kimen teljesítmény-megváltozásának gyakorisága (10 perces) 60,00%

Gyakoriság

50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00%

0

17 0

00 16 0 0 00 15 0 0 00 14 0 0 00 13 0 0 00 12 0 0 00 11 0 0 00 10 0 0 00 0 90 00 0 80 00 0 70 00 0 60 00 0 50 00 0 40 00 0 30 00 0 20 00 0 10 00 0

0,00%

Kimen teljesítmény megváltozás (kW) 10 percenként

5.4 Magyarországon 2006. végéig üzembe helyezett széler m parkok termelésének egyidej ségi elemzése A vizsgálat célja, hogy választ kapjunk arra a feltevésre, mi lett volna, ha a vizsgált id szakban (a 2005-ös évben) már m ködtek volna azok a széler m vek, melyek 2006. végéig kerültek üzembe. A számítás els dleges célja ugyan azoknak a kérdéseknek a megválaszolása, mint az el z fejezetben, csak nem fiktív, hanem valós szélfarmokkal: • Van-e a távolságnak kiegyenlít hatása a szélsebesség tekintetében? • Mekkora ingadozások várhatóak külön, és együttesen? • Mekkora tartalékolásra lett volna szükség? • Mekkora lett volna a megtermelhet energia mennyiség? A két vizsgálat eredményének összehasonlítása arra is választ adhat, hogy a térbeli eloszlás kiegyenlít hatása mennyire er s. Várakozásunk szerint a kiegyenlít hatás ebben az esetben jóval gyengébb lesz, mint az el z fejezetben, mivel a megépített szélfarmok Mosonmagyaróvár környékére koncentrálódnak. Kiindulási adatok: • A felhasznált szélmérési adatsorok azonosak a 4.1.1 pontban megadottakkal. • Mivel nem kaptuk információt a vizsgálandó széler m parkok pontos földrajzi pozíciójáról, ezért a szélfarm nevében szerepl közeli település középpontjának koordinátáival számoltunk. (Ez nem jelent hibát, mivel a koordinátákat csak arra használtuk, hogy megállapítsuk, hogy melyik referencia pont van a legközelebb az adott szélfarmhoz.) • A felhasznált beépített teljesítmény, gépszám, géptípus és magasság paraméterek részben a MEH adatszolgáltatásán, részben az interneten elérhet adatokon alapulnak. • A szélprofil kitev az általánosan érvényesnek vehet : α=0,3. A vizsgált széler m farmok adatai:

31


2007. május

A vizsgált farmok pozíciója:

A kapott adatsorokat (farmonkénti 10 perces, összesített 10 perces, napi) Excel segítségével dolgoztuk fel. Jelen fejezet a számítás f bb adatait, megállapításait tartalmazza. Farm

Csetény Erk Fels zsolca Kulcs

Összes Átlagtelje- KihaszMax. Max. (éves) sítmény náltság kimen telj. kimen megtermelt (kW) (%) változás telj. energia felfelé változás (MWh) (MW) lefelé (MW) 8 484 968 24,21 4 4 596 68 8,51 0,64 0,69 3 426 391 21,73 1,76 1,66 912 104 17,36 0,6 0,6 32


Farm

Mez túr Moson 1. Moson 2. Moson 3. Mosonszolnok Ostffyasszonya Szápár Török.miklós Újrónaf Vép Összes farm

2007. május

Összes Átlagtelje- KihaszMax. Max. (éves) sítmény náltság kimen telj. kimen megtermelt (kW) (%) változás telj. energia felfelé változás (MWh) (MW) lefelé (MW) 1 367 156 10,4 1,4 1,29 1 526 174 14,52 0,95 0,92 16 307 1 861 18,62 9,39 8,91 19 948 2 277 22,77 9,9 9,25 1 526 174 14,52 0,96 0,92 415 47 7,9 0,49 0,43 3 987 455 25,29 1,8 0,8 1 367 156 10,4 1,4 1,3 1 259 144 17,96 0,72 0,68 763 87 14,52 0,48 0,46 61 888 7 19,41 23 21

A fenti táblázat alapján a következ megállapításokat tehetjük az egyes szélfarmokra: • Az éves átlagos kihasználtság most is 20 % körüli, de Erk, Mez túr, Ostffyasszonyfa és Törökszentmiklós farmokon a 10%-ot is alig éri el. Ennek feltehet en az lehet az oka, hogy Ostffyasszonyfa közeléb l nincs szélmérési adatsorunk, ezért a legközelebbi pont (Gy r) adatait használtuk. Erk, Mez túr és Törökszentmiklós esetében a Túrkevén mért adatokat használtuk, mely Erk-t l 75 kmre van, míg a másik két helyszínt l 15-25 km-re. Emellett feltehet en a Túrkeve-i és a Gy r-i mér állomás igen szélcsendes helyen van. • A kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának fel- és le-irányú maximuma általában a farm beépített teljesítményének 80-100%-a körüli! • A nagyobb kihasználtságú (szelesebb vidékre telepített) farmok esetében a kimen teljesítmény megváltozásának maximuma magasabb, közel 100%. Ennek oka, hogy a szélsebesség több esetben is elérte a lekapcsolási határt (illetve annak közelében mozgott), ezért tapasztalható a beépített teljesítménnyel közel azonos, 10 perc alatt bekövetkez kimen teljesítmény-változás. A valóságban ez a lekapcsolás és bekapcsolás a számítottnál lassabban következik be. Az összesített termelésre vonatkozóan a következ megállapításokat tehetjük: • A kimen teljesítmény 10 perc múlva történ megváltozásának fel- és le-irányú maximuma az összes beépített teljesítménynek (36,4 MW) a 63%-a (23 MW)! Ez közel kétszerese annak, ami az el z vizsgálatban volt tapasztalható, de még mindig sokkal kedvez bb, mint a farmok egyedi adatai. • A vizsgált esetben a térbeli kiegyenlít dés kedvez hatása csak mérsékelten jelentkezik, mivel az összes beépített teljesítmény (36,4 MW) 64%-a (23,2 MW) egy területen (Mosonmagyaróvár környéke) koncentrálódik! • A térbeli kiegyenlít dés másik kedvez hatása, hogy a vizsgált id szaknak csak a 0,43%-ában volt az összesített kimen teljesítmény 0 MW, ami kedvez bb, mint az el z vizsgálatnál tapasztalt 7%. Ez arra utal, hogy a villamosenergia termelés szempontjából a térbeli diverzifikáció mellett további el nyökkel jár a farmok számának növekedése, valamint a változatos géptípus-fajták alkalmazása. A vizsgált id tartam kb. 50%-ában a szélfarmok összesített termelése 3 MW-nál volt kisebb, ami a beépített teljesítmény 8%-a (ez azonos az el z vizsgálat adatával), míg az esetek 86 %-ában pedig a kimen teljesítmény 0-20MW tartományban volt. 33


2007. május

Szélfarmok összesített kimen teljesítményének gyakorisága (10 perces) 40,00% 35,00%

Gyakoriság

30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%

00 31 0 00 0 29 00 0 27 00 0 25 00 23 0 00 0 21 00 0 19 00 0 17 00 15 0 00 0 13 00 0 11 00 0 9 00 0 7 00 0 5 00 0 3 00 0 1 00 0

00 0

33

35

37

00 0

0,00%

Kimen teljesítmény (kW) 10 percenként

•

A szélfarmok összesített kimen teljesítmény változás-gyakoriság eloszlását megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az eloszlás most is szimmetrikus, vagyis a kimen teljesítmény 10 perces megváltozása felfelé és lefelé is ugyan olyan gyakran következik be azonos teljesítmény tartományban. Vagyis a szélfarmok összesített változó teljesítményének kompenzálásához (kiegyenlítéséhez) fel és le irányba is azonos teljesítmény-tartalék szükséges. Szélfarmok összesített kimen teljesítmény-változásának gyakorisága (10 perces) 40,00% 35,00%

Gyakoriság

30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% -23 000

-21 000

-19 000

-17 000

-15 000

-13 000

-9 000

-11 000

-7 000

-5 000

-3 000

0

-1 000

2 000

4 000

6 000

8 000

12 000

10 000

16 000

14 000

18 000

20 000

22 000

24 000

0,00%

Teljesítmény változás 10 percenként

•

A vizsgált széler m parkok esetén a megfigyelési id tartam 94%-ában az összesített kimen teljesítmény 10 perces megváltozása fel és le irányba is kisebb volt, mint 4 MW. Az adatok táblázatosan és grafikusan a következ k: Kimen teljesítmény Gyakoriság a 10 perces vizsgált id tartam %megváltozása ában 19-20 MW 0,00% 18-19 MW 0,01%

34


2007. május

Kimen teljesítmény Gyakoriság a 10 perces vizsgált id tartam %megváltozása ában 17-18 MW 0,01% 16-17 MW 0,01% 15-16 MW 0,01% 14-15 MW 0,02% 13-14 MW 0,03% 12-13 MW 0,05% 11-12 MW 0,07% 10-11 MW 0,15% 9-10 MW 0,21% 8-9 MW 0,32% 7-8 MW 0,54% 6-7 MW 0,84% 5-6 MW 1,45% 4-5 MW 2,18% 3-4 MW 3,83% 2-3 MW 6,85% 1-2 MW 14,53% 0-1 MW 68,43% 0 MW 0,46% Szélfarmok összesített kimen teljesítmény-megváltozásának gyakorisága (10 perces) 80,00% 70,00%

Gyakoriság

60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00%

0

00 0 2

00 0 4

00 0 6

00 0 8

00 0 10

00 0 12

00 0 14

00 0 16

00 0 18

00 0 20

00 0 22

24

00 0

0,00%

Kimen teljesítmény megváltozás (kW) 10 percenként

5.5 Egy er m tényleges termelésének és a közeli meteorológiai mérés korrelációjának vizsgálata – valósidej adatok párosításával A számítás célja annak meghatározása, hogy egy er m termelésének és a közelében lev meteorológiai szélmérésnek milyen a kapcsolata. Ennek során arra is keressük a választ, hogy egy széler m höz (vagy széler m parkhoz) milyen közeli meteorológiai szélmérés (vagy szélsebesség el rejelzés) adatsorát „érdemes” még felhasználni, vagyis mikor nem „túl nagy” az eltérés?

35


2007. május

Kiindulási adatok: A kiindulási adatok a következ k voltak: • A Bükkaranyos-i széler m negyedórás átlagteljesítményei 2005-re • Az Erk-i széler m negyedórás átlagteljesítményei 2005-re • A Túrkeve-i meteorológiai állomás szélsebesség mérései 2005-re, 10 perces felbontással (pillanat értékek) • A Folyás-i meteorológiai állomás szélsebesség mérései 2005-re, 10 perces felbontással (pillanat értékek) A vizsgálatokat Erk esetében a következ képp végeztük el: • Az erki széler m átlagteljesítmény adataihoz a túrkevei szélméréseket rendeltük hozzá, mivel ez volt a legközelebbi szélmérési pont. (Erk – Túrkeve távolság légvonalban: 75 km) • A 10 perces felbontású szélmérési adatokból az egész órás méréseket az egész órás átlagteljesítményekkel párosítottuk, a félórásakat a félórásakkal, az óra 20 perces méréseket az óra 15 perces átlagteljesítményekkel, az óra 50 perceseket pedig az óra 45 percesekkel. A vizsgálatokat Bükkaranyos esetében kétféleképpen végeztük el: • Az els esetben: o A bükkaranyosi széler m átlagteljesítmény adataihoz a folyási szélméréseket rendeltük hozzá, mivel ez volt a legközelebbi szélmérési pont. (Bükkaranyos – Folyás távolság légvonalban: 33 km) o A 10 perces felbontású szélmérési adatokból az egész órás méréseket az egész órás átlagteljesítményekkel párosítottuk, a félórásakat a félórásakkal, az óra 20 perces méréseket az óra 15 perces átlagteljesítményekkel, az óra 50 perceseket pedig az óra 45 percesekkel. • A második esetben: o A 10 perces felbontású szélmérési adatokból az egész órás és az óra 10 perces mérésekb l átlagot képeztünk, és ezt párosítottuk az óra 15 perces átlagteljesítménnyel, az óra 20 perces és félórás szélmérések átlagát a félórás átlagteljesítménnyel, a félórás és az óra 40 perces szélmérések átlagát az óra 45 perces átlagteljesítménnyel, az óra 50 perces és az órás szélmérési adatok átlagát pedig az egész órás kimen átlagteljesítménnyel párosítottuk. Az összerendelt mért szélsebesség és széler m kiment teljesítmény adatokat koordinátarendszerben ábrázoltuk. Amennyiben a kapott ábra a széler m karakterisztikájához hasonlatos, akkor a korreláció viszonylag magas, ellenkez esetben pedig alacsony. A szélsebesség értékeket a szélmérési pont magasságának és a széler m rotormagasságának figyelembe vételével átszámítottuk α=0,3 kitev vel. A Bükkaranyos-i széler m típusa: Vestas V-27, rotor-magassága 33m. Az eredmények értékelése és értelmezése során figyelembe kell venni az alábbiakat: • Az összerendelt adatok közül a szélsebesség pillanatnyi érték, míg a kimen teljesítmény negyedórás átlagteljesítmény! • A szélmérési adatsor felbontása 10 perces, a kimen teljesítményé pedig negyedórás, így csak az egész és félórás adatok azonos idej ek!

36


•

2007. május

Erk – Túrkeve esetében a távolság 75 km. Figyelembe véve, hogy a széler m vek indulási sebessége 3-4 m/s körüli (10-15 km/h), ilyen szélsebesség front esetén a legkedvez tlenebb esetben kb. 5-7 órába telik, míg a szél megteszi a 75 km-es távolságot. 10 m/s-os szélsebességet feltételezve is legalább 2 óra szükséges ahhoz, hogy a front megtegye ezt a távolságot, amennyiben iránya egybeesik a Túrkeve – Erk egyenessel! Ezért a szélsebesség mérés és a széler m kimen teljesítmény adatok óra szerinti egyidej sége a valóságban nem jelent tényleges egyidej séget a front elején és végén!

A fentiek alapján arra számíthatunk, hogy a korreláció valószín leg igen alacsony lesz.

5.5.1 Erk Erk kimen teljesítményének és a Túrkeve-i szélmérésnek a kapcsolatát a következ ábra mutatja: Az Erk-i széler m kimen teljesítményének és a túrkevei szélmérésnek a kapcsolata (átszámítva a rotor magasságra) 900 800 700

kW

600 500 400 300 200 100 0 0

5

10

15

20

25

m/s

Az ábra szinte semmilyen korrelációt nem mutat, melyek legf bb oka az igen nagy távolság (75 km), és az el z fejezetben említett problémák.

5.5.2 Bükkaranyos Bükkaranyos kimen teljesítményének és a Folyás-i szélmérésnek a kapcsolatát a következ ábra mutatja (els eset) a széler m statikus karakterisztikájával együtt:

37


2007. május

A Bükkaranyos-i széler m kimen teljesítményének és a folyási szélmérésnek a kapcsolata (átszámítva a rotor magasságra) 250

200

200

150

150

100

100

50

50

kW

250

0

0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

m/s

Itt már némi korreláció felismerhet , melynek oka, hogy a távolság ebben az esetben már csak 33 km. Bükkaranyos kimen teljesítményének és a Folyás-i szélmérésnek a kapcsolatát a második számítási metódus esetén a következ ábra mutatja: A Bükkaranyos-i széler m kimen teljesítményének és a Folyás-i szélmérésnek a kapcsolata (átszámítva a rotormagasságra) 250

200

200

150

150

100

100

50

50

kW

250

0

0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

m/s

A korreláció mértéke ezen számítási mód esetén is azonos az el z esettel. 38


2007. május

5.6 Egy er m tényleges termelésének és a közeli meteorológiai mérés korrelációjának vizsgálata – megtermelt energiamennyiség alapján A széler m vek termelésének vizsgálatánál több id skála elképzelhet . - Az egyik a valós id , amikor a pillanatnyi szélsebesség ismeretében a pillanatnyi teljesítmény számítható, illetve mérések esetén a pillanatnyi szélsebességet a pillanatnyi teljesítményhez viszonyítjuk. Ezen tanulmány dinamikus szimulációja, az egyidej ségek vizsgálata ebbe a kategóriába tartozik. - A másik megközelítés, amikor nagyobb id tartam alatti energiatermelést nézünk, tehát az adott energiatartamú szélenergiából mennyi energiát vesz ki az er m . Ezt a megközelítést használják a megtérülés számításnál, amikor az éves megtermelt energiát becslik. Pontos mérések esetén (egy helyen és id ben történ ) a széler m vek karakterisztikáját pontosan kimérhetjük, a gyári karakterisztikával összevethetjük. A rendelkezésre álló mérések (vagy becslések) sokszor nem teszik lehet vé, hogy a széler m közvetlen közeléb l származzanak a széladatok. Mennél pontosabban mérjük a szél pillanatnyi sebességét, azt tapasztaljuk, hogy egy percen belül is igen nagy a szélsebesség ingadozás, a turbulencia. Ez a turbulencia lokális, azaz a közelben ez hasonló energiatartammal, de más lefolyással történik. Ezek szerint egy közeli szélsebességmérés nem azonos, de hasonló energiatartalmú szélsebesség id beli lefolyást mér. Ez ad alapot arra, hogy a toronytól több tíz km távolságban lev szélsebességméréseket is felhasználhatunk becslésre (különösen, ha azonos szélcsatornáról van szó).

Gyors, közepes és lassú lefolyású szélirány változások

39


2007. május

Gyors, közepes és lassú lefolyású szélsebesség változások Egy óra szélsebesség adatai 6,00 5,00 m/s

4,00

átlag szélsebesség

3,00

szélsebeség

2,00 1,00 0,00 1

5

9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 perc

Szélsebesség mérési adatok, 1 perces felbontással Kiindulási adatok: A kiindulásként az 0 fejezetben már leírt adatokat használtuk. Mint azt az el z fejezetek is mutatják (5.5.1 és 5.5.2), a valósidej (pl. ¼, fél vagy 1 órás id tartamokra számított, szinkronba hozott átlagok) szélsebesség és széler m termelés közötti korreláció igen kicsi, gyakorlatilag függetlennek mondható a két fizikai folyamat. Az azonos helyen lév ideális szélsebesség és termelésmérés a generátor szél – teljesítmény karakterisztikája szerint függ össze, és a szélsebesség változás alapján szinkron fut. Könnyen belátható, hogy ha mindkét id függvényre elkészítjük az eloszlásfüggvényt egy kijelölt id tartamra, akkor az el bbi arányosság (generátor karakterisztika) továbbra is fennáll, azaz adott szélsebességhez mindig hozzárendelhet a generátor teljesítmény. A valóságban az el z , nem monoton függvényt apró „szeletekre” szeljük, majd átsorrendezzük a két, párhuzamos függvényt két immár monoton fügvénnyé.

40


2007. május

Az id függvényekb l képzett eloszlásfüggvények

Az el bbiek tényleges mérési adatok alapján A fentiek alapján a mikro jelleggel különböz id függvény , de makro jelleggel azonosnak tekinthet eloszlásfüggvény szélsebességet és termelést vizsgáljuk a következ kben. Minthogy nem pillanatnyi teljesítményértékek alapján, hanem a teljesítmény id beli lefolyása,

41


integrálja alapján keressük a karakterisztikát, ez energiamennyiség alapján történ karakterisztika vizsgálat.

2007. május

tulajdonképpen

megtermelt

Míg a valósidej függvények (5.5.1 és 5.5.2 fejezet), nem mutatnak korrelációt, addig az eloszlásfüggvények korrelációja pontosan kirajzolja a széler m teljesítménykarakterisztikáját. A következ ábrán a bükkaranyosi er m 2005. 05. 09 – 31 - id szakra es termelés eloszlásfüggvényének és az onnan mintegy 30 km-re DK-re lev (zömében ÉNy széljárás a jellemz ) „Folyás” meteorológiai állomás 10 m magasságon mért pillanatnyi szélsebességek eloszlásfüggvényének korrelációját ábrázoltuk. A közös id alapot a negyedórás átlagteljesítményekb l képzett félórás átlagok, illetve a 10 perces pillanatnyi értékekb l képzett félórás átlagok jelentik. A s r pontozású (kék) vonal a mért karakterisztikát jelöli, míg a sárga jelek a gyári karakterisztikát mutatják. A két görbe jellegében megegyezik.

A bükkaranyosi karakterisztika a”Folyás-i”mérés alapján

A Bükkaranyoson alkalmazott V27-es gép gyári karakterisztikája A fenti ábra alapján megállapíthatjuk, hogy nagyobb id tartományban (pl. 2 hét), hasonló eredet széljárásnak kitett helyr l származó szélméréssel a gyári karakterisztikával arányos karakterisztika rajzolódik ki. 42


2007. május

Azt, hogy melyik a közeli, ill. hasonló széljárású hely az alábbi ábra illusztrálja. Érdekes, hogy jellegében mindegyik, az azonos id szakból származó szélmérésre alapozott görbe közelít a gyári karakterisztikához, de nem véletlen, hogy a légvonalban legközebbi mérés adja a legjobb közelítést. A bükkaranyosi er m és a szélmérések légvonalbeli távolsága: Szélmérési hely

Bükkaranyostól mért távolság Folyás 33 km Agárd 187 km Túrkeve 98 km Mosonmagyaróvár 263 km Gy r 238 km Mint azt a következ ábra is mutatja, a földrajzilag legközelebbi, és azonos szélcsatornában lév „Folyás”-i mérés adja jellegében a gyári karakterisztikához legközelebbi görbét.

A fentiek szerint még meg kell határozni azt az átváltási számot, amely kapcsolatot teremt a „Folyás”-nál 10 m-en mért, szél és a bükkaranyosi, dombos vidéken, 33 m-es toronymagasságban mért szélsebesség között. (Meg kell jegyeznünk, hogy a tengelymagasságra való átskálázás egy konvenció, ugyanis az adott széler m rotorja 27 m átmér j , más er m veknél már akár 90 m-t is eléri a rotorátmér , ahol a lapát egészen különböz sebesség légtömegeken halad keresztül.) A modellezés jelenlegi szintjén megelégszünk lineáris, egy magasságra szóló összefüggéssel. Az alábbi ábrából leolvasható, hogy a lineáris „átskálázási” tényez kb. 1,7. Ez az érték pl. legkisebb négyzetek módszerével tovább pontosítható.

43


2007. május

A felskálázási tényez t hasonlóan lehet lokális mérések és tulajdonképpen a megtermelt energiamennyiség alapján pontosan behangolni. Jelen esetben a 33 m-es toronnyal, 10 m-n mért szélsebességgel (de egyéb felszíni jellemz kkel nem számolva), a képlet alkalmazásával:

1,7 = (33/10)0,445 Kitev nek 0,445 adódik, ami nagyságrendileg megfelel az eddig alkalmazott kitev nek. A fenti számítások jól példázzák, hogy a termeléshez csak nagyon közel es szélel rejelzéssel lehet id ben pontos termelési görbét becsülni, míg az energiatartamot akár távolabbi méréssel/becsléssel is igen nagy biztonsággal meg lehet állapítani/becsülni. Ez jelenti azt is, hogy a hónapos/éves energiamennyiség becslések megbízhatóak. Ez fontos, mert az állami támogatás (KÁP) a termelt energiamennyiséggel arányos, függetlenül annak id beli lefolyásától.

5.6.1 Javaslat A vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy amennyiben napi energiatermelés, kimen teljesítmény-változás nagyság, vagy átlagteljesítmény számítása/becslése szükséges egy szélfarmra, csak abban az esetben várhatunk helyes eredményt, amennyiben a szélfarm, és a mért/becsült szélsebesség helye nincs messzebb egymástól 20-25 km-nél. Amennyiben egy szélfarm napi kimen teljesítmény-változásának nem csak a nagyságát, hanem a pontos (pl. 15 perces) menetét kívánjuk meghatározni, abban az esetben a lehet legközelebbi szélmérési vagy szél el rejelzése pontot kell kiválasztani. A meteorológiai szolgálat jelenleg 25 és 5 km-es rácsosztással tud el rejelzési adatokat szolgáltatni. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb esetben a távolság az el rejelzési pont és a szélfarm között 17, illetve 3,5 km. 44


2007. május

A fentiek alapján javasoljuk a rendszerirányító számára, hogy a rövidtávú (off-line, 1-2 napos) széler m termelésbecsléshez úgy válasszák ki az el rejelzési pontokat, hogy azok a lehet legközelebb (max. 5-10 km) legyenek a nagy teljesítmény (10 MW, vagy annál nagyobb) szélfarmokhoz. Amennyiben on-line (néhány órás el retekintés ) széler m termelésbecslés is megvalósításra kerül a rendszerirányítónál, akkor annak pontos m ködéséhez mindenképp szükséges, hogy a szél-el rejelzési adatokat folyamatosan korrigálni lehessen valós (a nagyobb szélfarmok toronyméréseit l származó) szélmérési, és termelési adatokkal. Javasoljuk, hogy a MEH tegye kötelez vé a nagyobb (10 MW, vagy felette) szélfarmok üzemeltet i számára, hogy a MAVIR-ba on-line módon elküldjék a szélmérési és kimen teljesítmény adataikat. Mindkét mérés esetén azonos id ponthoz tartozó pillanatértékek küldését javasoljuk legalább 5 percenként (esetleg s r bben).

5.7 Napi maximális és minimális kiadott teljesítmény, napi megtermelt energia mennyiség, napi átlagteljesítmény, napi maximális "fel"-irányú és "le"-irányú teljesítményváltozás A számítás célja, hogy az el z fejezetek alapján kiszámított 10 perces felbontású adatsorokból további feldolgozással napi adatokat képezzünk. Ezáltal jelent sen csökkenthetjük az adatpontok számát (a 10 perces adatpontok száma 1 évre 52560 db, míg a napi adatok száma csak 365), ami nagymértékben javítja az áttekinthet séget, és az adatok értelmezését. Ebben a fejezetben a következ kérdésekre keresünk választ: • Hogyan alakul az év során a napi átlagteljesítmény és a naponta megtermelt villamosenergia mennyisége? • Milyen a napi átlagteljesítmény gyakorisága a szélfarmok beépített teljesítményére vonatkoztatva? • Hogyan alakul az év során a szélfarmok napi maximális és minimális kimen teljesítménye? • Hogyan változik az év folyamán a napi maximális 10 perces „fel”-irányú és „le”irányú teljesítmény változás, illetve ennek a teljesítmény változásnak milyen a gyakorisága a szélfarm beépített teljesítményére vonatkoztatva? A kiindulási adatok: 5 db 100 MW-os elvi farm, illetve 2006 végéig üzembe helyezett farmok. A 10 perces felbontású adatsorok feldolgozása a következ képp történt: • Naponta megtermelt villamosenergia mennyiség: a napi 10 perces energia mennyiségek összege • Napi átlagteljesítmény: a naponta megtermelt energiamennyiség 24-ed része • Napi maximális kimen teljesítmény: a napi 10 perces kimen teljesítmények közül a legnagyobb • Napi minimális kimen teljesítmény: a napi 10 perces kimen teljesítmények közül a legkisebb • Fel-irányú 10 perces teljesítmény változás napi maximuma: a napi 10 perces fel-irányú teljesítményváltozások maximuma • Le-irányú 10 perces teljesítmény változás napi maximuma: a napi 10 perces le-irányú teljesítményváltozás (abszolútértékbeli) maximuma

45


2007. május

Általában minden hónapban el fordul néhány alkalommal, hogy a kimen teljesítmény maximuma eléri, vagy megközelíti a beépített teljesítményt. Az 5x100 MW-os elvi farmok esetén azonban ez jóval ritkábban fordul el , mint a 36,4 MW-os beépített teljesítmény esetén. Ez azt vetíti el re, hogy az utóbbi esetben kevésbé egyenletes a kimen teljesítmény, vagyis várhatóan a kimen teljesítmény változása sokkal nagyobb, ami azt jelenti, hogy a kiszabályozáshoz nagyobb teljesítményre (és gyakrabban) van szükség. Ezt a megállapítást támasztják alá a következ ábrák is, mely alapján az 5x100 MW-os elvi farm esetén egyenletesebb a kimen teljesítmény eloszlása. Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben látványosan csökken a kimen teljesítmény gyakorisága a beépített teljesítmény 50%-ánál nagyobb esetekben, vagyis ritkábbak az igen nagy teljesítmény csúcsok. A napi átlagteljesítmény gyakorisága a beépített teljesítményre vonatkoztatva 25,00%

15,00%

10,00% 5,00%

0%

4%

8%

16%

12%

20%

28%

24%

32%

40%

36%

48%

44%

56%

52%

64%

60%

72%

68%

80%

76%

0,00% 84%

Gyakoriság

20,00%

Beépített teljesítmény %-a

5 db 100 MW-os farm esetén

46


2007. május

A napi átlagteljesítmény gyakorisága a beépített teljesítményre vonatkoztatva 40,00% 35,00%

Gyakoriság

30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 82% 77% 71% 66% 60% 55% 49% 44% 38% 33% 27% 22% 16% 11% 5%

0%


36,4 MW-os beépített teljesítmény esetén Megvizsgálva a fel- és leirányú 10 perces kimen teljesítmény változás napi maximumának gyakoriságát, megállapíthatjuk, hogy a kisebb teljesítmény változások esetén inkább a lefelé, a nagyobb teljesítmény változások esetén pedig inkább a felfelé irányú maximális változás a gyakoribb, bár az eltérés, csak néhány (2-5) százalék. Fel- és leirányú 10 perces kimen teljesítmény változás napi maximumának gyakorisága 25,00%

Gyakoriság

20,00%

15,00%

Felirányú Leirányú

10,00%

5,00%

0,00% 36% 33% 30% 27% 24% 21% 18% 15% 12% 9%

6%

3%

0%



47


2007. május

Fel- és leirányú 10 perces kimen teljesítmény változás napi maximumának gyakorisága 25,00%

Gyakoriság

20,00%

15,00%

Felirányú Leirányú

10,00%

5,00%

0,00% 66% 60% 55% 49% 44% 38% 33% 27% 22% 16% 11% 5%

0%


36,4 MW-os beépített teljesítmény esetén Amennyiben a fel- és leirányú maximális teljesítményváltozások gyakoriságát összesítjük, akkor azt figyelhetjük meg, hogy az 5x100 MW-os esetben a térbeli kiegyenlít hatás miatt a kimen teljesítmény változásának nagysága jóval kisebb, mint a másik esetben. Az 5%os gyakoriságú teljesítmény változáshoz a beépített teljesítménynek a 24%-a tartozik az 5x100 MW-os esetben, míg a 36,4 MW-os esetben ugyan ehhez a gyakorisághoz pedig az összes beépített teljesítménynek már a 44%-a! Ez azt jelenti, hogy a térbeli kiegyenlít dés hatása miatt (a beépített teljesítményre vonatkoztatva) jóval kisebb kiegyenlít (szabályozó) teljesítmény szükséges abban az esetben, ha a farmok egyenletesen szétszórva helyezkednek el az ország területén, mintha egy helyre koncentrálva épülnének fel. A 10 perces kimen teljesítmény változás napi maximumának gyakorisága 50,00% 45,00% 40,00%

Gyakoriság

35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 36%

33%

30%

27%

24%

21%

18%

15%

12%

9%

6%

3%

0%



48


2007. május

A 10 perces kimen teljesítmény változás napi maximumának gyakorisága 45,00% 40,00%

Gyakoriság

35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 66%

60%

55%

49%

44%

38%

33%

27%

22%

16%

11%

5%

0%


36,4 MW-os beépített teljesítmény esetén

5.8 A napi átlagteljesítmény (energiatermelés) adatok alapján a legkisebb és a legnagyobb, valamint egy átlagos átlagteljesítmény nap elemzése A számítás célja annak megfigyelése, hogy hogyan változik a farmok villamosenergia termelése az id függvényében széls séges és átlagos energiatermelés napokon (5x100 MW elméleti farm). A kiindulási adatok: 5x100 MW-os farm. A számításhoz az el z fejezetek eredményeit használtuk fel. A kapott 10 perces éves adatsorokból a napi energiatermelés (átlagteljesítmény) adatok alapján kiválasztottuk azokat a napokat, melyeken az energiatermelés minimális, maximális, illetve átlagos volt. A kiválasztott napok 10 perces összesített termelési adatsoraiból farmonkénti bontásban grafikonokat készítettünk a kimen teljesítmény vizsgálatához. Mindhárom esetben két-két grafikont készítettünk, melyek közül az els a vizsgált napot mutatja, a második pedig a vizsgált nap el tti és utáni napot is.

5.8.1 Legkisebb átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap A napi összesített adatok alapján a legkisebb átlagteljesítmény nap 2005.11.02 volt 54 kWos átlagteljesítménnyel és 1288 kWh energiatermeléssel. A grafikonon látható, hogy szinte teljes szélcsend volt, csak az agárdi és mosonmagyaróvári szélfarmokon volt termelés, de ez is igen alacsony volt, mivel a szélsebesség csak alig haladta meg az indulási küszöböt, és 10-30 perc múlva már meg is sz nt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a modellezés a széler m vek statikus jelleggörbéjével történt, ami nem képezi le a széler m vek indulási és leállási folyamatát. A valóságban feltehet en ezen a napon egyáltalán nem lett volna termelés, mivel a széler m elindulása nem pillanatszer , hanem jó

49


2007. május

néhány percig tartó folyamat (szélsebesség mérés és kiértékelés, a gondola beállítása szélirányba, a lapátszögek beállítása, kapcsolódás a hálózatra). Kimen teljesítmény a minimális energiatermelés napon - 2005.11.02 3500 3000 2500

Túrkeve Moson

kW

2000

Gy r 1500

Folyás Agárd

1000 500

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 :00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0 12 :00 :0 0 12 :00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0 20 :00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0 23 :00 :2 0: 00

0

Id

A következ ábrán megfigyelhet , hogy a vizsgált nap el tti és utáni napon is volt némi termelés, de ez csak az ország nyugati részén lév farmokat (Mosonmagyaróvár, Gy r, Agád) érintette. Különösen jól megfigyelhet az uralkodó száljárás (É-NY) irányából érkez „front” hatása, melynek révén el ször a mosonmagyaróvári, majd kés bb a gy ri, végül az agárdi szélpark kezdett el termelni. Kimen teljesítmény a minimális energiatermelés napon - 2005.11.02 (és el tte/utána 1 nappal) 180000 160000 140000 Túrkeve

kW

120000

Moson

100000

Gy r

80000

Folyás

60000

Agárd

40000 20000 23:40:00

20:20:00

22:00:00

17:00:00

18:40:00

13:40:00

15:20:00

10:20:00

12:00:00

7:00:00

8:40:00

3:40:00

5:20:00

0:20:00

2:00:00

21:00:00

22:40:00

17:40:00

19:20:00

14:20:00

16:00:00

11:00:00

12:40:00

7:40:00

9:20:00

4:20:00

6:00:00

1:00:00

2:40:00

23:20:00

20:00:00

21:40:00

16:40:00

18:20:00

13:20:00

15:00:00

10:00:00

11:40:00

6:40:00

8:20:00

3:20:00

5:00:00

0:00:00

1:40:00

0

Id

5.8.2 Legnagyobb átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap A napi összesített adatok alapján a legnagyobb átlagteljesítmény nap 2005.01.26 volt 406 MW-os átlagteljesítménnyel és 9740 MWh energiatermeléssel. Vizsgálataink során azonban nem ezt a napot, hanem 2005.12.30-át vizsgáltuk (389 MW, 9332 MWh), mivel ezen a napon a fel- és leirányú teljesítményváltozás nagyobb volt. A grafikonon jól látható, hogy egy igen szeles napon a kimen teljesítmény viszonylag ritkán változik, a kiadott teljesítmény egyenletes. Ez akkor következik be, ha a szélsebesség tartósan 13 m/s (47 km/h) feletti, ugyanis a gépek karakterisztikája innen kezdve közel vízszintes, vagyis a kimen teljesítmény állandó. (A 9:40 perckor bekövetkez hirtelen csökkenést kés bb részletesen vizsgáljuk.)

50


2007. május

Kimen teljesítmény a maximális energiatermelés (és átlagteljesítmény ) napon - 2005.12.30 600000 500000 Túrkeve

400000 kW

Moson 300000

Gy r Folyás

200000

Agárd

100000

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 :00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0 12 :00 :0 0: 12 00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0 20 :00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0 23 :00 :2 0: 00

0

Id

A vizsgált dátum el tti és utáni nap is jóval kevésbé volt szeles, így az energiatermelés is kisebb volt. Emellett az is jól megfigyelhet , hogy csak az országon átvonuló igen er s front esetén termelnek egyidej leg a farmok, még kisebb szélsebességek esetén az egyidej ség igen alacsony a szétszórt területi elhelyezkedés miatt (nem minden farm termel, és nem is azonos teljesítménnyel). Ez alátámasztja azon megállapításunkat, hogy igen jelent s a térbeli kiegyenlít hatás, mivel ez f leg akkor jelentkezik, amikor kisebb a szélsebesség. Mivel kisebb szélsebesség esetén nagyobb az egyes farmok kimen teljesítményének változékonysága a jelleggörbe köbös változása miatt (12 m/s alatt), ezért kedvez , hogy a farmok nem egyszerre és nem azonos kimen teljesítmény változással termelnek. Ezt a kedvez hatást tovább er síti, ha a farmok száma és területi elosztottsága növekszik, valamint a géptípusok sokfélesége is n . Kimen teljesítmény a maximális energiatermelés (és átlagteljesítmény ) napon - 2005.12.30 (és el tte/utána 1 nappal) 600000

kW

500000 400000

Túrkeve

300000

Gy r

Moson Folyás

200000

Agárd

100000

23:40:00

20:20:00

22:00:00

17:00:00

18:40:00

13:40:00

15:20:00

10:20:00

12:00:00

7:00:00

8:40:00

3:40:00

5:20:00

0:20:00

2:00:00

21:00:00

22:40:00

17:40:00

19:20:00

14:20:00

16:00:00

11:00:00

12:40:00

7:40:00

9:20:00

4:20:00

6:00:00

1:00:00

2:40:00

23:20:00

20:00:00

21:40:00

16:40:00

18:20:00

13:20:00

15:00:00

10:00:00

11:40:00

6:40:00

8:20:00

3:20:00

5:00:00

0:00:00

1:40:00

0

Id

A következ 2 ábra kinagyítva mutatja a kimen teljesítmény változását a front megérkezéskor és elvonulásakor. A térbeli kiegyenlít dés hatása (a frontok nem egyszerre érik el az összes farmot) ebben az esetben is kedvez .

51


2007. május

Kimen teljesítmény a front megérkezésekor 450000 400000 350000 Túrkeve

kW

300000

Moson

250000

Gy r

200000

Folyás

150000

Agárd

100000 50000

20 :0 0: 20 0 0 :3 0: 21 0 0 :0 0: 21 0 0 :3 0: 22 0 0 :0 0: 22 0 0 :3 0: 23 0 0 :0 0: 23 0 0 :3 0: 0 0: 0 00 :0 0: 0 30 :0 1: 0 00 :0 1: 0 30 :0 2: 0 00 :0 2: 0 30 :0 3: 0 00 :0 0

0

Id

Kimen teljesítmény a front elvonulásakor 450000 400000 350000 Túrkeve

kW

300000

Moson

250000

Gy r

200000

Folyás

150000

Agárd

100000 50000

19 :0 0: 19 0 0 :3 0: 20 0 0 :0 0: 20 0 0 :3 0: 21 0 0 :0 0: 21 0 0 :3 0: 22 0 0 :0 0: 22 0 0 :3 0: 23 0 0 :0 0: 23 0 0 :3 0: 0 0: 0 00 :0 0: 0 30 :0 1: 0 00 :0 1: 0 30 :0 2: 0 00 :0 0

0

Id

A vizsgált napon 9:40-kor igen jelent sen lecsökkent, majd hirtelen megn tt a kiadott teljesítmény, mely változást a következ ábra mutatja kinagyítva:

52


2007. május

Kimen teljesítmény a lekapcsolási sebesség elérésekor Agárdon 500000 450000

kW

400000 350000

Túrkeve

300000

Moson

250000

Gy r

200000

Folyás

150000

Agárd

100000 50000 11:00:00

10:50:00

10:40:00

10:30:00

10:20:00

10:10:00

9:50:00

10:00:00

9:40:00

9:30:00

9:20:00

9:10:00

9:00:00

8:50:00

8:40:00

8:30:00

8:20:00

8:10:00

8:00:00

0

Id

Ennek oka, hogy a szélsebesség Agárdon meghaladta a szélfarm lekapcsolási sebességét (25 m/s). Mint említettük, a modell a gépek statikus jelleggörbéjével számol (25 m/s-nál maximális teljesítmény, 26 m/s-tól 0 kW, közötte pedig er sen es egyenes), ezért a lekapcsolás modellezése nem felel meg a valóságnak. Másrészt az agárdi elvi szélfarm 50 db 2 MW-os gépb l áll. A valóságban szintén elképzelhetetlen, hogy egy ekkora farmon mind az 50 gép egyszerre kapcsoljon le a szélsebesség limit túllépése miatt. Nagy valószín séggel a gépek bekapcsolása sem egyszerre fog bekövetkezni. A fentiek alapján tehát a valóságban nem következik be ilyen mérték hirtelen teljesítményváltozás. A nagy szélsebesség miatti lekapcsolás problémáját az 6.4 fejezetben vizsgáljuk.

5.8.3 Átlagos átlagteljesítmény (energiatermelés ) nap Az éves összesített adatok alapján az éves átlagteljesítmény 93 MW volt. Ehhez igen közel esik a 2005.05.17-i nap termelése, mivel ekkor az átlagteljesítmény 91,4 MW volt, a napi megtermelt energia pedig 2193 MWh. A következ görbék egy tipikus átlagos napot mutatnak, amikor a gépek a karakterisztika felfutó (köbös) részén dolgoznak (13 m/s alatt). Az ilyen napokra az jellemz , hogy az egyes szélfarmok kimen teljesítménye a karakterisztikából adódóan igen változékony. Kedvez hatásként jelentkezik a térbeli elosztottság (nem mindenhol fúj ugyan olyan er sen a szél, valamint a szélsebesség sem azonosan és egyszerre változik mindenhol). Amint arra az el z ekben is utaltunk, az összesített termelés változékonysága jóval kedvez bb, mint az egyes szélfarmok kimen teljesítmény-változékonysága. További kedvez hatást jelenthet a farmok számának növelése, egyenletes területi eloszlása, valamint a géptípusok különböz sége. Ez a változatosság, elosztottság „statisztikusabbá” teszi a termelést, ami feltehet en kedvez az összesített termelés becsülhet ségének.

53


2007. május

Kimen teljesítmény egy átlagos energiatermelés napon - 2005.05.17 300000 250000 Túrkeve

200000 kW

Moson 150000

Gy r Folyás

100000

Agárd

50000

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 : 00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0 12 :00 :0 0: 12 00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0 20 :00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0 23 :00 :2 0: 00

0

Id

Kimen teljesítmény egy átlagos energiatermelés napon - 2005.05.17 (és el tte/utána 1 nappal) 450000 400000 350000 Túrkeve

kW

300000

Moson

250000

Gy r

200000

Folyás

150000

Agárd

100000 50000

23:40:00

20:20:00

22:00:00

17:00:00

18:40:00

13:40:00

15:20:00

10:20:00

12:00:00

7:00:00

8:40:00

3:40:00

5:20:00

0:20:00

2:00:00

21:00:00

22:40:00

17:40:00

19:20:00

14:20:00

16:00:00

11:00:00

12:40:00

7:40:00

9:20:00

4:20:00

6:00:00

1:00:00

2:40:00

23:20:00

20:00:00

21:40:00

16:40:00

18:20:00

13:20:00

15:00:00

10:00:00

11:40:00

6:40:00

8:20:00

3:20:00

5:00:00

0:00:00

1:40:00

0

Id

5.9 Az éves megtermelt energia napon belüli megoszlása A számítás célja - Annak megfigyelése, hogy a megtermelt energiamennyiségnek milyen a napon belüli megoszlása, vagyis a nap mely id szakában nagyobb/kisebb a széler m vek villamos energia termelése. Ugyanezt a kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy - A nap folyamán mikor termel villanyt a széler m ? Ugyanis: - Mi történik, ha pl. az éjszakai mélyvölgy id szakban korlátozzuk, vagy kikapcsoljuk az er m vet? Mennyit „veszt” ezzel a termel ? A kiindulási adatok: 5 db 100 MW-os elvi farm. A számítás menete: • Az egyes szélfarmok 10 perces felbontású, azonos id pontra vonatkozó megtermelt villamosenergia értékeit összegeztük. • Az így kapott éves összesített adatsorból az azonos órához és perchez tartozó értékeket (az összes napra) szintén összegeztük. A következ ábra az 5 elvi szélfarm éves energiatermelésének napon belüli megoszlását mutatja 10 perces felbontással:

54


2007. május

Az éves energiatermelés napon belüli megoszlása (10 perces felbontás) 10000000 9000000 8000000 7000000 kWh

6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000

0:

00 : 1: 00 00 : 2: 00 00 : 3: 00 00 : 4: 00 00 : 5: 00 00 : 6: 00 00 : 7: 00 00 : 8: 00 00 : 9: 00 00 10 :00 :0 0 11 :00 :0 0: 1 2 00 :0 0 13 :00 :0 0 14 :00 :0 0 15 :00 :0 0 16 :00 :0 0 17 :00 :0 0 18 :00 :0 0 19 :00 :0 0: 2 0 00 :0 0 21 :00 :0 0 22 :00 :0 0 23 :00 :0 0: 00

0

Id

Az ábra alapján megállapítható, hogy este 7-8 órától reggel 5-6 óráig az éves szinten megtermelt energiamennyiség közel azonos, míg napközben délel tt folyamán növekszik, délután folyamán pedig csökken a megtermelt energiamennyiség. Az energiatermelés jól láthatóan követi a napi felmelegedés/leh lés jellegét, mely az alacsonyabb légrétegekben a szél els dleges okozója. Ahhoz, hogy a széler m vek villamosenergia termelésének napon belüli vizsgálata teljes legyen, és helyes következtetéseket vonjunk le, nem szabad elfeledkezni a szimulációhoz használt egyszer modell korlátairól. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti ábra egy olyan szimuláció alapján készült, melynek során alacsonyan mért (10-17 m) szélsebességeket skáláztunk fel a Hellmann képlet alapján 100-105 m-es magasságba, állandó α kitev vel. A szakirodalom alapján8 a felskálázáshoz használt α kitev adott helyen azonban id ben nem állandó, hanem a szezonális változás mellett napi változást is mutat. A nagymagasságú szélmérések azt mutatták, hogy a Hellmann kitev értéke napközben jelent sen (akár a felére is) lecsökken az éjszakai értékhez képest. Ezzel összhangban, amíg 10-30 m magasságban a szélsebesség napi menetére az jellemz , hogy az átlag szélsebesség a felmelegedéshez hasonlóan változik, addig nagy magasságban 60-80 m felett ez megfordul, és az tapasztalható, hogy éjszaka nagyobb az átlag szélsebesség, mint nappal. Ezt mutatja a következ ábra, mely a hivatkozott szakirodalomból származik:

8

Varga Bálint, Németh Péter, Dobi Ildikó: Szélprofil vizsgálatok eredményeinek összefoglalása, OMSZ, 2006

55


2007. május

A szélsebesség átlagos napi menete különböz magasságokban Szeged, SODAR

9 8 7

m/s

6 5 4 3 2 1 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

13 14 15

16 17 18 19

20 21 22

23 24

óra 30 m

45 m

60 m

75 m

90 m

105 m

120 m

135 m

150 m

A fenti ábra alapján8 megállapítható, hogy a szimuláció eredményeként kapott napi energiatermelési görbe alakja inkább az alacsony magasságban mért átlag szélsebesség görbe alakjához hasonló (vagyis napközben nagyobb, éjszaka pedig kisebb termelés), mivel az átszámítás során állandó (α=0,3) Hellmann kitev vel számoltunk. A következ ábra az Erk-i széler m által megtermelt villamosenergia napon belüli megoszlását mutatja 2005. június és 2005. december között, negyedórás felbontással valós mérési adatok alapján. A széler m rotor-magassága 80 m: Az éves energiatermelés napon belüli megoszlása (Erk, 2005. június - 2005. december, 15 perces felbontás) 7000 6000

4000 3000 2000 1000

23:15

22:15

21:15

20:15

19:15

18:15

17:15

16:15

15:15

14:15

13:15

12:15

11:15

10:15

09:15

08:15

07:15

06:15

05:15

04:15

03:15

02:15

01:15

0 00:15

kWh

5000

Id

56


2007. május

A fenti ábra alapján az energiatermelés napi menete igen hasonló a hivatkozott szakirodalomban szerepl ábra 75 m-es magasságra megadott szélsebesség átlagával. (Vagyis napközben kisebb, este pedig általában nagyobb a termelés.) Összegezve: Figyelembe véve a szimuláció eredményét, a szakirodalomban található, valós mérésekre alapozott megállapításokat, valamint az Erk-i széler m villamosenergia termelési adatait, megállapíthatjuk, hogy várhatóan a jelenleg elterjedt 100 m-es (vagy a fölötti) rotormagasságú széler m vek napon belüli energiatermelésére az jellemz , hogy a nappali id szakban általában kevesebb, míg az éjszakai id szakban több villamosenergiát termelnek. (Vagyis 100 m-es magasságban inkább este fúj jobban a szél, mint nappal). Ez kedvez tlenül érinti a magyarországi széler m vek rendszerbe integrálhatóságát, mivel általában akkor termelnek több villamos energiát, amikor a villamosenergia-rendszernek egyébként sincs arra szüksége (völgy id szak), és a rendszerirányítónak sem áll rendelkezésére elegend leszabályozási kapacitás. Számításaink szerint, ha országos szinten vizsgáljuk azt, hogy mi lenne akkor, ha a széler m vek összesített beépített teljesítményének 50%-a feletti „teljesítmény púpokat" rendszerszinten levágnánk - azaz nem engedjük, hogy a megépített kapacitás több mint 50%al termeljen - (tehát nem egyedileg minden gépre végezzük el a púplevágást, hanem az összesített országos termelésre), akkor azt kapjuk, hogy ebben az esetben a széler m vek éves villamosenergia termelése kb. 12-19%-kal lenne kisebb, mint e nélkül. (A 12% arra az esetre vonatkozik, mikor az ország területén egyenletesen vannak elosztva a szélfarmok, a 18% pedig arra az esetre, ami a 2006 végi állapot volt.) Ha csak egy helyszínt (tornyot, vagy farmot) vizsgálunk, akkor a helyzet már lényegesen rosszabb, mivel nem jelentkezik a térbeli kiegyenlít hatás. Ekkor a széler m energiatermelése már 30%-kal lenne kisebb, mint a púplevágás nélkül. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy az éjszakai mélyvölgy id szakban pl. 2 órára (hajnali 1 és 3 óra között) kikapcsolunk minden széler m vet, akkor a 24 órás teljes termelési id nek mintegy 8 %-a esik ki, de az éjszakai nagyobb termelési potenciál miatt a termeléskiesés 1011%-ra tehet . Mindezekb l az adatokból viszont egyértelm en látszik, hogy javasolható az olyan csökkenthet - vagy kikapcsolható széler m vi kapacitások telepítése, amelyek rendszerérdekb l korlátozhatóak. Amennyiben 50% felett, vagy éjszaka 2 órára kikapcsolják, akkor is a kies termelés „csak” 10-19% között van, tehát a megtérülési id a jelen értékeken számítva maximum 25%-al megn . Valószín leg sok befektet vállalná ezt a lehet séget, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy rendszerérdekb l ezeket a korlátozásokat tényleg meg is kellene tenni. A korlátozás puha módszere lehet a dinamikus átvételi tarifa alkalmazása, azaz az er m kevesebbet kap, vagy egyáltalán nem kap térítést a mélyvölgyben termelt energia után. Ez viszont nem m ködhet úgy, mint a gázmotorok esetében, ugyanis az üzemanyag költség közel 0 a szél esetében, tehát leállítani majdhogynem bonyolultabb, mint hagyni, hadd termeljen ingyen. Véleményünk szerint inkább a rendszerérdekb l kikapcsolható/korlátozható termelésnek lenne realitása, alkalmas kompenzációs rendszer m ködtetésével együttesen.

57


2007. május

6 A fluktuáló szélenergia kiegyenlítési módszerei Az el z fejezet eredményei alapján javaslatot teszünk a változó széler m termelés perces és órás kiegyenlítésének módszereire, valamint kategorizáljuk az egyes id intervallumokhoz tartozó kiegyenlítési igényeket mind kapacitás, mind gyorsaság szempontjából. Megadjuk, hogy az egyes kategóriák kiegyenlítési igényeit milyen (jelenleg is használt) termel egységekkel lehet megoldani.

6.1 A "fel" és "le" irányú teljesítmény változások alapján a legkisebb és a legnagyobb, valamint egy átlagos teljesítményváltozású nap elemzése A számítás célja annak megfigyelése, hogy hogyan alakul a farmok villamosenergia termelése akkor, amikor az összesített termelés 10 perces teljesítményváltozása széls séges, átlagos, illetve minimális. A kiindulási adatok: 5x100 MW elvi szélfarm. A számításhoz az el z fejezetek eredményeit használtuk fel. A kapott 10 perces éves adatsorokból a napi maximális fel-irányú és le-irányú teljesítmény változás alapján választottuk ki azokat a napokat, melyeken a teljesítmény változás minimális, maximális, illetve átlagos volt. A kiválasztott napok 10 perces összesített termelési adatsoraiból farmonkénti bontásban grafikonokat készítettünk a kimen teljesítmény változásának vizsgálatához. A vizsgált esetekhez általában 2-2 grafikont készítettünk, melyek közül az els a vizsgált napot mutatja, a második pedig a vizsgált nap el tti és utáni napot is. Amennyiben szükségesnek ítéltük, a jelent s teljesítmény-változás id pontjához tartozó görbéket kinagyítottuk.

6.1.1 Legnagyobb felirányú teljesítmény változás A legnagyobb (10 perces) fel-irányú teljesítmény változás (157 MW) 2005.05.31-én volt megfigyelhet 12:00-kor, melyet a következ kép mutat: Kimen teljesítmény a legnagyobb felirányú teljesítményváltozás idején - 2005.05.31 12:00 600000 500000 Túrkeve

400000

Gy r Folyás

200000

Agárd

100000 0

11 :0 0: 00 11 :1 0: 00 11 :2 0: 00 11 :3 0: 00 11 :4 0: 00 11 :5 0: 00 12 :0 0: 00 12 :1 0: 00 12 :2 0: 00 12 :3 0: 00 12 :4 0: 00 12 :5 0: 00 13 :0 0: 00

kW

Moson 300000

Id

58


2007. május

A 157 MW-os teljesítmény növekedés legf bb oka (közel 100 MW változás), hogy az agárdi farmon a szélsebesség a lekapcsolási határérték körül ingadozik és a modell alapján számított kimen teljesítmény ennek megfelel en hol 0 MW, hol pedig 100 MW. Ezt jól szemlélteti a következ ábra, melyen jól látható, hogy a nap folyamán ez a jelenség igen sokszor megismétl dött: Kimen teljesítmény a legnagyobb felirányú teljesítményváltozás napján - 2005.05.31 600000 500000 Túrkeve

400000 kW

Moson 300000

Gy r Folyás

200000

Agárd

100000

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 : 00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0: 12 00 :0 0 12 :00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0: 20 00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0 23 :00 :2 0: 00

0

Id

Amint azt az 5.8.2 fejezetben már említettük, az alkalmazott statikus modell nem megfelel en képzi le a lekapcsolási szélsebesség körüli állapotot. A valóságban ezért az itt bemutatott hirtelen változások nem következnek be, melyet tovább tompít a területi elhelyezkedés, valamint az, hogy a szélfarmok mérete nem éri el a 100 MW-ot. Kimen teljesítmény a legnagyobb felirányú teljesítményváltozás napján - 2005.05.31 (és el tte/utána 1 nappal) 600000

kW

500000 400000

Túrkeve

300000

Gy r

Moson Folyás

200000

Agárd

100000

23:40:00

20:20:00

22:00:00

17:00:00

18:40:00

13:40:00

15:20:00

10:20:00

12:00:00

7:00:00

8:40:00

3:40:00

5:20:00

0:20:00

2:00:00

21:00:00

22:40:00

17:40:00

19:20:00

14:20:00

16:00:00

11:00:00

12:40:00

7:40:00

9:20:00

4:20:00

6:00:00

1:00:00

2:40:00

23:20:00

20:00:00

21:40:00

16:40:00

18:20:00

13:20:00

15:00:00

10:00:00

11:40:00

6:40:00

8:20:00

3:20:00

5:00:00

0:00:00

1:40:00

0

Id

6.1.2 Legnagyobb leirányú teljesítmény változás A legnagyobb (10 perces) le-irányú teljesítmény változás (166 MW) 2005.03.19-én volt megfigyelhet 03:00-kor, melyet a következ kép mutat.

59


2007. május

Kimen teljesítmény a legnagyobb leirányú teljesítményváltozás idején - 2005.03.19 03:00 500000 450000

kW

400000 350000

Túrkeve

300000

Moson

250000

Gy r

200000

Folyás

150000

Agárd

100000 50000

2: 00 :0 0 2: 10 :0 0 2: 20 :0 0 2: 30 :0 0 2: 40 :0 0 2: 50 :0 0 3: 00 :0 0 3: 10 :0 0 3: 20 :0 0 3: 30 :0 0 3: 40 :0 0 3: 50 :0 0 4: 00 :0 0

0

Id

A 166 MW-os teljesítmény csökkenés legf bb oka (közel 100 MW változás) itt is az, hogy az agárdi farmon a szélsebesség a lekapcsolási határérték körül ingadozik és a modell alapján számított kimen teljesítmény ennek megfelel en hol 0 MW, hol pedig 100 MW. Az 5.8.2 és az el z fejezet alapján a valóságban ez nem okoz ekkora változást. A következ ábra vizsgált nap teljes termelésének lefutását mutatja, mely igen hasonló az 5.8.2 és 6.1.1 fejezetben elemzett napokhoz. Kimen teljesítmény a legnagyobb leirányú teljesítményváltozás napján - 2005.03.19 600000 500000 Túrkeve

400000 kW

Moson Gy r

300000

Folyás 200000

Agárd

100000

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 :00 :0 0 10 :00 :4 0: 11 00 :2 0 12 :00 :0 0 12 :00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0: 19 00 :2 0 20 :00 :0 0 20 :00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0: 23 00 :2 0: 00

0

Id

Ebben az esetben a vizsgált szeles napot egy másik szeles nap el zi meg, míg a következ nap már igen szélcsendes: Kimen teljesítmény a legnagyobb leirányú teljesítményváltozás napján - 2005.03.19 (és el tte/utána 1 nappal) 600000 500000 Túrkeve

400000

Gy r Folyás

200000

Agárd

100000

23:40:00

20:20:00

22:00:00

17:00:00

18:40:00

13:40:00

15:20:00

10:20:00

12:00:00

7:00:00

8:40:00

3:40:00

5:20:00

0:20:00

2:00:00

21:00:00

22:40:00

17:40:00

19:20:00

14:20:00

16:00:00

11:00:00

12:40:00

7:40:00

9:20:00

4:20:00

6:00:00

1:00:00

2:40:00

23:20:00

20:00:00

21:40:00

16:40:00

18:20:00

13:20:00

15:00:00

10:00:00

11:40:00

6:40:00

8:20:00

3:20:00

5:00:00

0:00:00

0 1:40:00

kW

Moson 300000

Id

60


2007. május

6.1.3 Legkisebb fel- és leirányú teljesítmény változás Ebben a fejezetben azt a napot vizsgáljuk, amikor a napon belüli le- és felirányú teljesítményváltozás maximum a legkisebb volt a többi naphoz viszonyítva. Ez 2005.11.02-én volt megfigyelhet (le: 3,3 MW, fel: 2,6 MW). Ezt a napot már vizsgáltuk az 5.8.1 fejezetben, mivel ez volt egyben a legkisebb átlagteljesítmény nap is. Kimen teljesítmény a minimális energiatermelés napon - 2005.11.02 3500 3000 2500

Túrkeve Moson

kW

2000

Gy r 1500

Folyás Agárd

1000 500

0: 00 :0 0: 0 40 :0 1: 0 20 :0 2: 0 00 :0 2: 0 40 :0 3: 0 20 :0 4: 0 00 :0 4: 0 40 :0 5: 0 20 :0 6: 0 00 :0 6: 0 40 :0 7: 0 20 :0 8: 0 00 :0 8: 0 40 :0 9: 0 20 10 :00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0 12 :00 :0 0 12 :00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0: 15 00 :2 0 16 :00 :0 0 16 :00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0 20 :00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0: 23 00 :2 0: 00

0

Id

6.1.4 Átlagos teljesítmény változás Az elemzések alapján a 10 perces kimen teljesítmény-változás napi maximumának gyakorisága a beépített teljesítmény 12-15%-a körül a legnagyobb. Ez 60-75 MW-os átlagos 10 perces teljesítmény változást jelent. Ez alapján a vizsgálatra 2005.04.21-et választottuk. Ekkor a maximális fel-irányú teljesítmény változás 71 MW, a le-irányú pedig 72 MW, melyek közel azonosak. A következ ábrák a kimen teljesítmény változását mutatják a vizsgált napon, illetve a vizsgált nap el tt és után 1 nappal. Érdemes megjegyezni, hogy ez egy viszonylag szeles nap volt, amikor több farm esetében (Agárd, Folyás, Mosonmagyaróvár) is a szélsebesség meghaladta a 13 m/s-ot, így a farmok kimen teljesítménye a nap folyamán többször is állandó volt. Kimen teljesítmény átlagos fel-és leirányú teljesítményváltozás napján - 2005.04.21 (és el tte/utána 1 nappal) 600000

400000

Túrkeve

300000

Gy r

Moson Folyás

200000

Agárd

100000 0 0: 00 : 0: 00 40 :0 1: 0 20 : 2: 00 00 :0 2: 0 40 : 3: 00 20 :0 4: 0 00 : 4: 00 40 :0 5: 0 20 : 6: 00 00 : 6: 00 40 : 7: 00 20 :0 8: 0 00 : 8: 00 40 :0 9: 0 20 10 :00 :0 0 10 :00 :4 0 11 :00 :2 0 12 :00 :0 0 12 :00 :4 0 13 :00 :2 0 14 :00 :0 0 14 :00 :4 0 15 :00 :2 0 16 :00 :0 0: 16 00 :4 0 17 :00 :2 0 18 :00 :0 0 18 :00 :4 0 19 :00 :2 0 20 :00 :0 0: 20 00 :4 0 21 :00 :2 0 22 :00 :0 0 22 :00 :4 0 23 :00 :2 0: 00

kW

500000

Id

61


2007. május

Kimen teljesítmény átlagos fel-és leirányú teljesítményváltozás napján - 2005.04.21 (és el tte/utána 1 nappal) 600000

kW

500000 400000

Túrkeve

300000

Gy r

Moson Folyás

200000

Agárd

100000

23:40:00

22:00:00

20:20:00

18:40:00

17:00:00

15:20:00

13:40:00

12:00:00

8:40:00

10:20:00

7:00:00

5:20:00

3:40:00

2:00:00

0:20:00

22:40:00

21:00:00

19:20:00

17:40:00

16:00:00

14:20:00

12:40:00

9:20:00

11:00:00

7:40:00

6:00:00

4:20:00

2:40:00

1:00:00

23:20:00

21:40:00

20:00:00

18:20:00

16:40:00

15:00:00

13:20:00

11:40:00

8:20:00

10:00:00

6:40:00

5:00:00

3:20:00

1:40:00

0:00:00

0

Id

6.2 Szabályozási megoldások A termelés – terhelés szabályozásának, kiegyensúlyozásának több módja lehet: • Hiány esetén er m vet indítunk, felszabályozunk • Hiány esetén fogyasztást kapcsolunk ki • Többlet esetén er m vet kapcsolunk ki, leszabályozunk • Többlet teljesítmény esetén többletfogyasztást kapcsolunk be • Virtuális mikrogrid jelleg , „mikrokiszabályozás” A következ kben ezekre mutatunk különböz m szaki lehet ségeket: • Nem kell beruházás (HKV) • Minimális beruházás szükséges (gázmotor együttszabályozás, tarifa szabályozás) • Nagy beruházás szükséges (tározós és szabályozós er m vek építése) • A jöv m szaki lehet ségei (hidrogén termelés)

6.3 Hidrogén el állítás szélenergiával Sok széler m együttes csatlakozása a nagy energiarendszerek üzemeltetése számára kihívást jelent. A megújuló energia tárolásának egy kézenfekv formája a hidrogénné alakítás, annál is inkább, mert ez az anyag közvetlenül üzemanyaga lehet gépjárm veknek a robbanómotor vagy tüzel anyag cella révén, miközben az id járásfügg termelés kevéssé zavarja meg a villamosenergia-rendszer folyamatainak tervezhet ségét. A következ kben a szélenergia hidrogénné alakításának elvét, egy külföldi példát, és a hazai rendszerben alkalmazható sémákat ismertetjük. A villamos energia hidrogén formában való tárolását és visszaalakítását annak relatívan rossz hatásfoka miatt az EU direktívák jelenleg nem támogatják. Ez változhat, amennyiben a most még igen drága, maximum 200 kW-os tüzel anyagcellák egységteljesítménye tovább növekedik, hatásfokuk javul. Ezzel szemben a közlekedési célra el állított szénhidrogénb l el állított hidrogénnek az igazi megújuló zöld alternatívája a szélenergia segítségével el állított „szélhidrogén”.

6.3.1 Hidrogén üzem rendszerek A hidrogénes energiarendszerek az alábbi elemekb l épülhetnek fel: - Széler m - Hidrogénfejleszt „hidrogén generátor” - Hidrogén kompresszor 62


-

2007. május

Tároló palack Szállító tartály Szállító vezeték Hidrogén kút Tüzel anyag cellás áramforrás Hidrogén üzem járm vek További hidrogén fogyasztók

A rendszer alap energetikai folyamatát tekintve nem környezetszennyez , nincs CO2 kibocsátása. Jelenleg nem foglalkozunk a rendszer el állításának és segédüzemének kibocsátásával.

A megújuló hidrogéntermelés és felhasználás koncepciója9 A norvégiai 240 f s lakosságú Utsira szigeten 2004-re fejez dött be10 az a demonstrációs célú projekt, amelyben 2 db 600 kW-os szélturbinát, (a szélenergiából) hidrogénfejleszt t és hidrogénb l villamos áramot termel tüzel anyag cellát telepítettek egy ún. hibrid rendszerbe. Ezzel a rendszer megújuló energiából is képes magát teljesen ellátni. (Történelmi és biztonsági szempontok miatt létezik egy tengeralatti kábeles betáplálás és diesel generátor is a szigeten.)

9

E. Liu: Large scale Hydrogen Wind Systems (General Electric) http://www.hydro.com/en/our_business/oil_energy/new_energy/hydrogen/winds_change.html

10

63


2007. május

Az UTSIRA-i rendszer blokkvázlata11

Az UTSIRA-i rendszer látképe11 A ma felhasznált hidrogén jelent s mennyiségét környezetszennyez módon szénhidrogénekb l (földgáz) állítják el . A folyamat melléktermékeként üvegházhatású gázok is keletkeznek, illetve a földgáz, mint primer energiahordozó mennyisége is csökken. Jelenleg kereskedelemben is kapható számos hidrogénfejleszt berendezés, amelyek villamosenergia segítségével vizet bontanak oxigénre és hidrogénre. Egységteljesítményük már a több száz kW-ot is eléri.

11

https://www.hfpeurope.org/uploads/699/808/UTSIRA

64


2007. május

Egy hidrogénfejleszt készülék Tiszta, környezetbarát, „zöld” hidrogénnek a megújuló energiákból termelt hidrogént nevezzük.

6.3.2 Ajánlott sémák A következ kben néhány lehetséges hazai hidrogénfejlesztési sémát mutatunk be. Az egyszer ség kedvéért nem számítjuk a 3-8 % hálózati villamos veszteséget, illetve a hidrogéntároláshoz szükséges kompresszió energiáját, a bontási hatásfokot. Ezek részletes elemzéskor pontosan számíthatók, a rendszer üzeménél szintén mérhet k, elszámolhatók. Az egyes sémák beruházási és üzemeltetési költsége esetenként az adott készülékek és támogatási formák ismeretében számíthatók, most kizárólag a m szaki sémát mutatjuk be azzal a céllal, hogy ezek az elrendezések mennyiben érintik a villamos hálózat üzemét. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a rendszer a gyakorlatban az el re deklarált elveknek megfelel en üzemeltethet . Azaz, be lehet tartani pl. a szinkron termelést/fogyasztást (2. séma), illetve a zöldenergia mennyiség id beli elcsúsztatását („swap” - 3. séma). A szabályok betartására példa, hogy a hazai energia termelési-fogyasztási mérési-elszámolási rendszer kifogástalanul m ködik évek óta megújuló területen is. Mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos h mennyiség elszámolásokat az iparágban érthetetlenül, sokak számára nyilvánvalóan lazán kezelnek, tehát az esetleges visszaélésekre nem az elvek, hanem az elvek be nem tartása ad lehet séget. Ezek szerint érdemes a következ sémákat vizsgálni, nem pedig mint a limitált rendszerre kapcsolható széler m kapacitás hátsó szándékkal történ b vítését.

65


2007. május

6.3.2.1 Lokális hidrogén el állítás, hálózati csatlakozás nélkül

Széler m Széler m

On-site hidrogén el állító eszköz

On-site hidrogén el állító eszköz

Szállítás Szállítás

Hidrogén kút Közlekedési felhasználás

M ködés - A széler m üzeme esetén a hidrogénfejleszt helyben elfogyasztja a megtermelt energiát. Hálózati hatás - Nem termel hálózatra, esetleg fogyasztóként lép fel Nagyságrendek - Néhány er m , összesen 3-4 MW teljesítménnyel tud célszer en néhány bontó egységet (pl. 1-2 MW meghajtani). Kihasználtság - A széler m vek éves kihasználtsága a beépített teljesítményre vonatkoztatva 20 % körül mozog, ezért ha azonos bontó kapacitást installálunk, akkor az is 20 % körül lesz. Amennyiben 50 %-os bontó kapacitást installálunk, akkor ennek kihasználtsága már kb. 50 %-os, de kb. 30%-át a megtermelt szélenergiának „elveszítjük”.

66


2007. május

Itt kell megjegyezni, hogy a szigetszer alkalmazás m szakilag m köd képes, de a méretgazdaságosság miatt sajnos nem a legjobb megoldás. A hálózatra csatlakoztatás természetesen kés bb is megoldható, ennek költsége lényegében kés bb merül fel. Fontos tudni azt, hogy a legtöbb széler m téli hidegben, szélmentes esetben inkább villamos energia fogyasztóként lép fel, azaz hálózati csatlakozást igényel, 20-30 kW f tési és vezérlési feladatokhoz.

6.3.2.2 Központi hidrogén el állítás hálózati csatlakozással, szinkron üzemeltetéssel

120 kV-os f elosztó hálózat

Széler m

Széler m park

Széler m

Központi szinkron szabályozó

KÖF elosztó hálózat Szinkron szabályozás 15 Sz1 termelés

10

Sz2 termelés

5

Sz3 termelés

0 -5

Központi hidrogén el állító eszköz

1

3

5

7

9

11 13 15 17 19 21

-10

Sz össztermelés Hidrogén átalakító fogyasztása

-15

Hidrogén kút

Közlekedési felhasználás

67


2007. május

M ködés - A széler m vek üzeme esetén a hidrogénfejleszt egy központi helyen a termeléssel egyid ben elfogyasztja a megtermelt energiát. A szinkronitást egy egyedi mér vezérl rendszer biztosítja. Hálózati hatás - A hálózatit termelés/terhelés egyensúlyát nem érinti, eltekintve a néhány % hálózati veszteségt l, illetve az esetlege congestion (torlódás) kialakulásától. Nagyságrendek - Néhány tucat er m esetében 20-40 MW nagyságrendben lehet gondolkodni. A megtermelt hidrogén mennyisége már jelent s, tehát a folyamatos felhasználást biztosítani kell. Kihasználtság - Ilyen volumen esetén érdemes kevés, de nagy kihasználtságú bontókapacitást üzemeltetni. Egy mérésekre alapozott szám szerint az ország területén nagy számú széler m esetén 7-10 %-nyi, a beépített teljesítményre vonatkozó szélenergia termelés mindig van, ami pl. 40 MW beépített széler m kapacitásra, és 4 MW bontóra vonatkoztatva, majdnem 100%-os bontó kihasználást jelent. Természetesen, a bontásra nem használt energia mennyisége ebben az esetben jelent s. Itt érdemes költségek alapján optimalizálni a kapacitást.

68


2007. május

6.3.2.3 Központi hidrogén el állítás hálózati csatlakozással, rendszerirányítói szabályozással


Széler m

Széler m park

Széler m

Rendszerirányítói szabályozás

KÖF elosztó hálózat Rendszerirányítói szabályozás 6

Szél össztermelés

5 4 3

Rendszerirányítói többlet = Hidrogén átalakító fogyasztása

2 1

Központi hidrogén el állító eszköz

0 -1 1 -2

3

5

7

9

11 13 15 17 19 21

-3 -4

Hidrogén kút

Közlekedési felhasználás

69


2007. május

M ködés - A széler m vek üzeme esetén a megtermelt energiát a villamosenergia rendszer elfogyasztja, a rendszerirányító más er m veket terhel vissza ez esetben. A hidrogénfejleszt t mint egy bekapcsolható terhelést tekinti, ami az egyéb menetrendtartásban vállal szerepet, tehát amikor a rendszerben többlet energia mutatkozik (vagy a szélenergia, vagy egyéb olcsó forrás miatt), akkor a megtermelt zöldenergia mértékéig hidrogént lehet termelni. - A megtermelt zöldenergián túli hidrogén termelés környezeti stratégiai kérdés is és árszempontok alapján lehet döntést hozni róla. Hálózati hatás - A hálózati termelés/terhelés egyensúlyt nem érinti, eltekintve a néhány % hálózati veszteségt l, illetve az esetlege congestion (torlódás) kialakulásától. Nagyságrendek - Néhány tucat er m esetében 20-40 MW nagyságrendben lehet gondolkodni. A megtermelt hidrogén mennyisége már jelent s, tehát a folyamatos felhasználást biztosítani kell. Kihasználtság - Ügyes tervezéssel közel 100 %-os bontó kapacitás kiterheltség érhet el. A negatív szabályozási kapacitást a rendszerirányító alapvet en üdvözli, ez ma is lehetséges, kérdés, hogy a felkínált ár az üzemeltet nek megfelel -e. A fenti sémákat gondolatébreszt nek szántuk, azért, hogy az alábbi prioritások értékelése után az energiarendszer mindenki számára megnyugtató irányban fejl dhessen. A döntéseknél figyelembe veend szempontok többek között: - Környezetvédelem fontossága - EU direktívák - Vállalt nemzetközi kötelezettségek - Technológiai fejlesztések - Költségek - Támogatások - Fogyasztói hozzáállás - Energiaigény nagysága - Energiaigény id beli lefolyása, stb.

6.4 Az er m vek leállása A villamosenergia-rendszerben 100-500 (1000) MW-os egységteljesítmény er m vi blokkok üzemelnek. Ezek vagy normál üzemi állapotban, vagy üzemen kívüli, vagy üzemzavaros állapotban vannak. Degradált funkcióval, csökkentett teljesítménnyel ritkán üzemelnek (eltekintve a szabályozós er m vekt l). Naponta Európában több tucat blokk esik ki hirtelen, Magyarországon is hetente legalább egy üzemzavar történik, tehát a hirtelen elvesztett néhány száz MW a rendszer üzeméhez hozzátartozik. Éppen ezért a két-három nagyságrenddel kisebb széler m vi blokkok kiesése elhanyagolható hatású. Mégis vannak esetek, amikor tucatjával esnek ki széler m vek, de ennek együttes hatása csak megközelíti a fenti eseményeket.

70


2007. május

6.4.1 Hálózati hibák A spanyol energiarendszerben 2004. január 1-én reggel 5 órakor zárlat hatására több vezeték kiesett. Ennek hatására, egy szélenergiát termel terület leszakadt a nagy hálózatról, az energia nem tudott a hálózatra jutni, a széler m vek leálltak, mintegy 250 MW kapacitással. Délel tt 10-re helyreállították a hálózati hibát, a termel egységek visszakapcsolódtak.

6.4.2 Frekvenciacsökkenés A villamosenergia ellátás Európában 50 Hz-es váltóárammal történik. Villamosenergiarendszerben a fogyasztás és a termelés egyensúlyban van. Amennyiben ez az egyensúly felborul, a frekvencia hirtelen megváltozik. 2006. november 4-én este 10 órakor a német hálózatban üzemzavar lépett fel, aminek következtében az egységes európai energiarendszer három részre szakadt. A délnyugati rész teljesítményhiányos lett, így ott lecsökkent a frekvencia. A villamos készülékek többsége nem tud üzemelni a névlegest l jelent sen eltér frekvencián üzemelni. A következ ábra azt mutatja, hogy a jelent s frekvenciaváltozás hatására z éppen üzemel spanyol széler m vek mintegy 60 %-a kikapcsolódott (kb. 1500 MW), azaz csak fokozták a teljesítményhiányt. A frekvencia helyreállítása után fokozatosan visszakapcsolódtak az er m vek. Megjegyezzük, hogy más er m vek is lekapcsolódhatnak alacsony frekvencián, tehát ez nem csak a széler m vek hátrányos tulajdonsága.

71


2007. május

6.4.3 Az er m vek nagy szélsebesség hatására való leállásának veszélye az év folyamán Tömeges leállás történhet szélvihar esetén, 20-30 m/s szélsebesség tartományban is. Az alábbi példa egy dániai széler m park hirtelen kiesését mutatja:

Off-shore széler m park hirtelen kiesése12 A ritkán termel széler m vek termelését alapvet en meg lehet becsülni, az üzemeléshez viszonylag kis tartalékolás szükséges. Alacsonyabb szélsebességnél nem áll fenn a teljes, hirtelen lekapcsolódás veszélye. Nagy szélsebesség, nagy energiatermelés becslése mellett viszont a tartalékolásnak is fel kell készülnie az akár 100%-os kiesésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 100 %-os tartalékolás szükséges. Egy lehetséges stratégia, hogy túl nagy szél esetén csak csökkentett számú, vagy speciális karakterisztikájú er m vek üzemét engedélyezik. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy mekkora esély van az ilyen extrém üzemállapotra, illetve ez milyen gyakran és mennyi ideig fordul el . A kiindulási adatok: 5 db 100 MW-os elvi farm. Az egyes elvi farmokra vonatkozó 10 perces felbontású adatsorokat megvizsgáltuk, hogy hány alkalommal, és mennyi ideig volt a toronymagasságra átszámított szélsebesség nagyobb, mint 25 m/s. A vizsgálatot mind az 5 elméleti szélfarmra elvégeztük. 12

Nielsen – Pedersen – Rasmussen: Phasor measurement unit sin the Danish power system, CIGRÉ session paper, 2006, C2 - 204

72


2007. május

Folyás, Gy r, és Túrkeve szélfarmok esetén a szélsebesség nem haladta meg a lekapcsolási küszöböt. Mosonmagyaróvár esetén 1 alkalommal lépte túl a szélsebesség a 25 m/s-ot, mely 50 percig tartott. Leggyakrabban Agárdon volt tapasztalható a lekapcsolási szélsebesség túllépése. Az esetek számát, és id tartamát a következ táblázat mutatja: Esetek száma (db) Id tartam (perc)

4

5

2

2

1

1

10

20

30

50

60

270

A fenti táblázat alapján leggyakrabban 10-20 perces lekapcsolások várhatók, azonban nagyobb frontok esetén el fordulhat 1 órás, vagy azt meghaladó idej lekapcsolás is. További részletes vizsgálatokhoz javasoljuk valós, mért adatok (szélsebesség és kiadott teljesítmény perces felbontással) beszerzését a széler m vek üzemeltet it l/tulajdonosaitól, hogy azokon vizsgálható legyen a kimen teljesítmény dinamikus változása a lekapcsolási szélsebesség túllépése esetén (a lekapcsolás és a visszakapcsolás milyen gyorsan és milyen meredekséggel történik). A tartalék tervezése során kiemelt fontossággal kell kezelni a várhatóan viharos szélsebesség napokat, mivel ekkor esetleg nagyobb kiesés is várható, azonban ennek a folyamatnak a vizsgálatához a szélfarmok torony-mérési adataira is szükség van, mivel ebben a szélsebesség tartományban a toronymagasságra történ átszámítás jelent s bizonytalanságot rajt magában. Szétszórtan elhelyezked farmok esetén csökken a túl nagy szélsebesség (>25 m/s) miatti lekapcsolás okozta teljesítmény kiesés hatása, mivel nem mindenhol tombol egyformán és egyid ben a szélvihar!

6.5 A jelenlegi kapacitáskorlát jogosultsága Magyarországon a kezdeti bizonytalanság után a széler m vet telepít k számára a MEH egy 2006 januárjában tette közzé honlapján azt az elhíresült adminisztratív határt, amely szerint a következ kapacitás b vítésig 330 MW széler m kapacitás installálható a magyar villamosenergia rendszerbe. Az indoklás szerint – a hazai villamosenergia-rendszer jelenlegi és közeljöv ben várható er m vi összetételét, fogyasztási szokásait és a rendelkezésre álló tartalék, szabályozási kapacitások jellegét és mértékét is figyelembe véve – a jelenlegi kötelez átvétel alá es villamosenergia-termel i kapacitás bármilyen mérték növelése csökkenti a rendszer szabályozhatóságát, azonban összességében mintegy 330 MW széler m teljesítmény – további tartalék-kapacitások, ill. a rendszer szabályozhatóságát javító új er m vi berendezések létesítése nélkül – még elviselhet rendszerszabályozási, rendszerbiztonsági helyzetet eredményez.

6.5.1 Érvek ezen korlát mellett •

A villamosenergia-rendszer üzeme jól tervezhet (fogyasztások – termelés), és a tervezés során részletesen ellen rzésre kerül az egyes hálózati elemek terheltsége (vezetékek, generátorok, transzformátorok), feszültségviszonyok, a hálózati stabilitás, a határkeresztez metszékek terheltsége, a zárlati áramok nagysága, az esetleges kiesések okozta üzemzavarok nagysága (kontingencia analízis), a tervezett szállítási és egyéb menetrendek betartása, stb.. A hálózati üzem biztonsága végett, mind átviteli kapacitás, mind a termelés oldalon tartalékokat terveznek, amely a terhelésváltozásból és a kiesésb l adódó hiányokat/többleteket kezeli. A hálózat egy terhelésiés kapcsolási állapotához meghatározható a tartalékok nagysága. Egy bizonyos 73


• •

2007. május

termelési portfolió és termelési állapot mellett, feltételezett betáplálási pontokkal a 330 MW egy m szaki számítás eredményeként (többszörös load-flow futtatás), közel definit módon jön ki, azaz ennek értékét a peremfeltételek ismerete és módosítása nélkül nem érdemes megkérd jelezni. Az 330 MW-os határt indokoló szakmai érvek jellege (nem a számértékük), illetve az el készítés során végzett számítási-szakért i lépések valóban értelmes, szakmai feladatok, tehát a határérték valóban nem mondható légb l kapottnak. Mint jól látható ebbe a komótos tervezési folyamatban egy kissé idegen a nehezen tervezhet , id járástól függ termelés.

6.5.2 Érvek ezen korlát ellen • • • • •

A peremfeltételek biztosan túl szigorúak Az összes széler m egyidej csúcstermelésével számoltak A prioritások nem tisztázottak A rendszerbiztonsági kockázatok nem csak a széler m vekt l származnak, a kockázatok aránya nem ismert. A gazdasági számítások során a szélenergia felhasználása miatti költségnövekedést túlhangsúlyozzák szemben a nagyságrenddel nagyobb egyéb tényez kb l ered áremelkedéssel.

6.5.3 Javasolt továbblépés •

A jelenlegi számítások peremfeltételeinek megismerése, esetleges módosítása (bár ennek módosításától csak kisebb kapacitásb vülést várhatunk) • A már megépült széler m vek üzemelésének részletes hatásvizsgálata, ennek extrapolációja több er m re • A jelenlegi prioritások átgondolása (menyire a jelenlegi közüzemi nagykeresked átláthatatlan érvei és érdekei mentén kell jogilag szabályozni a rendszert?) • A jelenlegi fizikai szabályozási rendszer esetleges átstrukturálása (pl. nagyobb forgótartalékok alkalmazása (gép van)). • Új er m vi együttm ködések el segítése (gázmotorok szabályozása, smart grid típusú alkalmazások) • Korlátozható széler m vek telepítése (a lokális hálózati betáplálási korlátokat itt is figyelembe kell venni, függetlenül az országos teljesítménymérlegt l) Hangsúlyozzuk viszont azon szakmai demagógia ellen való fellépés szükségességét, mely szerint kizárólag a széler m vek üzemeltetése céljából kellene Tározós szivattyús er m vet létesíteni.

6.6 HKV A hazai villamosenergia-rendszerben régóta létezik fogyasztói befolyásolás (DSM – Demand Side Management), ami alkalmas arra, hogy a csúcsidej terhelést csökkentse, illetve „átmenetrendezze” az alacsony terhelés id szakokra, tipikusan a hajnali mélyvölgyre. Ez a rendszer a Hangfrekvenciás körvezérlés (HKV), amit ma a rádiófrekvenciás körvezérlés vált (RKV) vált fel. Ez a rendszer f ként a h tárolós elektromos készülékeket, villanybojlereket, villanykályhákat kapcsolja. A rendszert eredetileg a rendszerirányítói érdekek támogatására hozták létre, de a beavatkozó szervek a privatizáció során külföldi kézbe került áramszolgáltatóknál maradtak, és így sokszor a rendszerirányítói (nemzeti) érdekkel ellentétben saját profitmaximalizálásra alkalmazzák (vételezési menetrend kiegyensúlyozása). Az eszköz használatában lév elvi 74


2007. május

lehet ségek és a jelenlegi alkalmazási gyakorlat között nagyságrendileg 200 MW szabályozási kapacitástöbblet rejlik a mélyvölgyi id szakban (ld. piros nyíl a következ ábrán). Az eszköz alkalmas lehetne kb. ennyi széler m kiszabályozására. Az alkalmazandó szabályozás stratégiát természetesen részletes m szaki tanulmányban kell megvizsgálni.

Forrás13

6.7 A szél- és egyéb er m vek együttm ködése Amennyiben a széler m veket nem önmagukban, hanem más energiatermel kkel együtt, pl. kiser m vekkel nézzük (gázmotorok, vagy a megújuló mérlegkörre termel biomasszás er m vek), akkor a kiszabályozási bizonytalanságok jelent sen csökkenthet k. Magyarországon összesen mintegy 1000 MW-nyi kiser m üzemel (ebb l több mint 400 db gázmotor). A jelenlegi támogatott átvételi árstruktúra miatt jellegében zsinórtermelésre álltak be, a mélyvölgy id szakban többségük visszaterhel. Ez a karakterisztika elfogadott, illetve megt rt a rendszerirányító részér l, azonban kedvez bb lenne a helyzet, ha ezek az er m vek nem csak a megtermelt energiamennyiséget, hanem egyéb rendszerszint szolgáltatásokat (pl. feszültség szabályozás, tartalékolás, stb.) is tudnának értékesíteni, els sorban az elosztóhálózat üzemeltet je számára. Ha nem történik változás az árszabályozásban, akkor várhatóan ehhez hasonló lesz a közeljöv ben épül bioer m parkok termelési karakterisztikája is, mely rendszer szinten igen kedvez tlen. A gázmotorokat és biogáz er m veket elvileg két üzemállapotba sorolhatjuk: folyamatos h termelési kötelezettség ek, illetve szakaszos üzem ek. A gyakorlatban sajnos a különbség elmosódik. A széler m kiszabályozáshoz mindkét üzemmód illeszthet lehet megfelel körültekintéssel. Pl. a gázmotorok üzemmeleg állapotban kb. 2 perc alatt tudnak 0-ról 100 %-ra felterhelni. Hideg állapotból kb. 15 perc alatt tudják felvenni a maximális terhelést. 30% terhelés felett tartósan tudnak üzemelni. Kiterhelésüket a gyakorlatban f ként gazdasági megfontolások miatt szinte folyamatosan 100 % közelében tartják. Jól szabályozhatóak, többségüket 13 BMGE VET VMKC: A villamos energia rendszerérdek közvetítésének árszabályozási lehet ségei különös tekintettel a vezérelt, különmért tarifakategória szerepére és az alkalmazott zónaid kre, Innotech tanulmány, 2003

75


2007. május

távirányító központokból 24 órában diszpécserek távfelügyelik. Az üzemanyagul szolgáló gázenergia drága, de a kapcsolt h termeléssel – ha ténylegesen felhasználják a termelt h t – valóban gazdaságos, jó energetikai hatásfokú eszközzel állunk szemben. A széler m vekb l néhány már telepítésre került, de a tényleges elterjedésük hazánkban még nem indult meg. Termelésük id járásfügg , évente a névleges teljesítményükre vetítve, maximum 20 %-os kihasználtsággal üzemelnek. A széler m vekkel szembeni averziót f leg a „Mi van, ha nem fúj a szél?” Kérdéssel szokták felvezetni, azaz, ha eláll a szél, a betervezett, de „kies ” teljesítményt más forrásból pótolni kell. Mint említettük, a kihasználtság 20 % körül jár, így alapvet en a széler m vek az id nagy részében nemigen termelnek energiát. Éppen ezért vizsgálatukra a „Mi van, ha fúj a szél?” megközelítés a helyes. Ezek szerint ne akkor kezdjünk akcióba, ha nem, vagy kevésbé fúj a szél, hanem akkor, amikor neki indul, elkezd fújni. A fenti jellegzetességekb l következik az a javaslat, amit „Szél- és kiser m szabályozása”-ként tárgyalunk.

közös

6.7.1 Szél- és kiser m közös szabályozása A megoldás lényege, hogy néhány szél- és kiser m vet egy közös teljesítményszabályozó rendszerrel látunk el, és ez az egység (virtuális grid) együttesen a független termeléshez képest kedvez bb termelési karakterisztikával bírhat. Villamos menetrendet tud adni (pl. zsinór menetrendet) a csoport, amelyet alapvet en a gázmotorok tartanak, és er s szél esetén valamennyivel visszaszabályozzák termelésüket. A szabályzásnak figyelembe kell venni • Pl. a gázmotorok 30 %-os terhelés alatt ne üzemeljenek • A leszabályozás túl sok ideig ne tartson (pl. télen 2 órán túl) El nyök: • Gázmegtakarítás • A széler m vek 5-15 perces terheléslökéseit a gázer m vek a h szolgáltatási kötelezettségük betartásával tudják kiszabályozni – a h felhasználó rendszer h tehetetlensége révén • A rendszer lehet vé teszi széler m vek kapcsolódását a rendszerbe úgy, hogy a jelenlegi termelési menetrend portfolió nem rosszabbodik (egy újabb bizonytalan termel bevonásával).

76


2007. május

Széler m vek és gázmotorok együttm köd szabályozása


Gen Gázmotor

Szél

KÖF elosztó hálózat

Szél

Gen Gázmotor Elosztóhálózati üzemirányító felé

Microgrid központi vezérl

(koordinálja a termelést, a terhelést, a h energia termelést és igényeket

77


2007. május

6.7.2 Néhány órás kiszabályozás A tanulmány el z fejezetei mutatják hogy a széler m parkokat nézve a szélsebesség változás viszonylag lassú, azaz nem hirtelen nagy lökésekkel érkezik általában a szél. A pontos érkezést viszont nehéz megmondani, ezért is kedvez , ha a gázmotorok a becsült szélenergia termelés – és a korábbi érkezés közötti id szakban tudnak leszabályozni. Amennyiben a szél kés bb érkezik a vártnál, úgy az éppen üzemben lev kapacitások további üzemeltetésével, vagy a jelenleg rendelkezésre álló többlet felszabályozási kapacitással lehet a szél késéséb l adódó nem tervezett hiányt pótolni. Széler m + gázmotor + tervezett kiegyenlítés 2500

kW

2000

El rejelzett szél termelés Tényleges széltermelés

1500

Tervezett kiegyenlítés 1000

Gázmotor kiegyenlítés Termelési összeg

500 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 óra

%

A gázmotor terhelése 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20

Csoport hiba % Gázmotor eltérés % Gázmotor tervezett % Gázmotor tényleges %

1

3

5

7

9

11 13 15 17 19 21 23 óra

6.7.3 Rövidtávú csúcsok kiszabályozása Mint azt a tanulmány korábbi fejezetei is mutatják, a rövidtávú (5 perc – 30 perces) tartomány indokolja az „operatív” kiszabályozást. Kiépített lokális szabályozási körökkel a kiser m vek képesek (pl. a beépített teljesítményük 10 %-áig) részt venni a kiegyenlítésb l.

78


2007. május

Gyors szélváltozások kiszabályozása 80 70

%

60 50

Széltermelés %

40

Gázmotor tervezett %

30

Gázmotor tényleges %

20 10 0 1

4

7

10 13 16 19 22 25 28 perc

Az egész szabályozási algoritmusnak csak akkor van értelme, ha a h fogyasztó ténylegesen elhasznált h igényét a gázmotor ki tudja elégíteni. Abban az esetben, ha pl. a széler m üzemelése miatt a gázmotor tartósan leszabályozva maradna, és ezért pl. további gázkazánt kellene üzemeltetni, akkor amit a réven nyerünk, elvesztjük a vámon, ugyanis a gázkazán nem kogenerációs eszköz, a gázt ugyan úgy elégetik, csak a villanyt máshol termeljük meg. Nem kapcsolt biomassza égetés esetén ez a probléma nem jelentkezik, ott esetleg csak technológiai hatásfokcsökkenést okoz. Ennek mértékét külön meg kell vizsgálni: „Kiser m vek bevonása a szabályozásba”. A széler m vek és gázmotorok biztonságos együttm ködése ezért inkább az 1-2 órás id tartamban valósulhat meg.

6.7.4 Tartalék tervezés A villamosenergia-rendszer üzemeltetésének egyik fontos szempontja a megfelel tartalékok képzése. Ezt a sztochasztikus fogyasztások ellensúlyozására, a nem tervezett tranzitok veszteségének fedezésére, illetve a kiesések pótlására szolgál. A tartalék egyik fontos jellemz je a bevethet ségének gyorsasága. A széler m vek kiszabályozásában az a kedvez tlen, hogy jelenleg mindenki csak a leggyorsabban bevethet , legdrágább (forgó) tartalék felhasználásban gondolkodik. Amennyiben lehetséges a tartalék típusát lassabban mobilizálható fajta felé eltolni, akkor jelent s költségcsökkenést érhetünk el, mert nem kell fogyó tartalékot tartani, illetve olcsóbb tüzel anyagot is felhasználhatunk (pl. gáz -> szén).

79


2007. május

7 Hálózatra csatlakozás 7.1 Kiser m vek hálózati csatlakozása A kiser m vek – és a széler m is annak min sül – hálózati csatlakozásával kapcsolatban els sorban a következ dokumentumok tartalmaznak iránymutatást és el írásokat: • VET és a hozzá kapcsolódó rendeletek • Üzemi Szabályzat • Kereskedelmi Szabályzat • Elosztói Szabályzat • Hálózati engedélyes Üzletszabályzata Az els 3 anyag inkább csak általános el írásokat tartalmaz a csatlakozással kapcsolatban, míg a részletesebb m szaki követelmények f leg az Elosztói Szabályzatban szerepelnek.

7.2 Er m típusok A kiser m vek (elosztott termel k) különféle primer energiahordozókból állítják el a villamos energiát, azonban a hálózatra csatlakozásuk általában az alábbi energetikai eszközök valamelyikének a hálózatra történ csatlakozását jelenti: • Aszinkron generátor • Aszinkron generátor+inverter • Kétoldalról táplált aszinkron generátor • Szinkron generátor • Szinkron generátor+inverter A csatlakozás m szaki paramétereit úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó termel berendezés ne befolyásolja kedvez tlenül az elosztó hálózat elvárt üzembiztonságát és min ségi követelményeit (s t, ha lehetséges ezeket javítsa), és ugyanakkor a kiser m villamos hálózatra csatlakoztatása ne okozzon aránytalanul magas beruházási költséget a kiser m tulajdonosa számára. A kiser m csatlakozásának hálózati visszahatása els sorban min ségi, és funkcionális jelleg . Min ségi hatás lehet a feszültség megváltozása, az aszimmetria esetleges növekedése, harmonikus szennyezés, villogás (flikker) növekedése, vagy a HKV jelszint csökkenése. Funkcionális hatás lehet a hálózat rendelkezésre állásának változása, a medd gazdálkodás (és a feszültség profil) esetleges módosulása, a védelmi beállítások változása. A következ táblázat14 összefoglalja a leggyakoribb kiser m típusokat, a hálózati csatlakozás módját, valamint az általuk okozott leggyakoribb, min ségi jelleg hálózati hatásokat.

14

Dr. Dán András: Energiamin ség és a kistermel k, Smart Grid Hungary, 2006. november 30.

80


2007. május

A táblázat alapján megállapítható, hogy a kiser m vek csatlakozása által okozott min ségi hatás általában felharmonikus termelést, megnövekedett flikkert, és a HKV jelszint csökkenését okozhatja. Megfelel (igen bonyolult) vezérléssel viszont ezek az eszközök elvileg képesek lehetnek a hálózati min ség javítására, mint pl. feszültség vagy medd energia szabályozására. Megjegyezzük, a jelenleg katalógusból rendelhet és telepített „egyszer ” széler m vek nem igen tör dnek a hálózati energia min ség javításával, jó esetben nem nagyon rontják azt.

7.3 Jelenlegi szabályozás Egy m szaki eszköz terjedését segíti, ha annak felszerelése, telepítése, installálása standardizált, szabványos, egységesített mind jogi, mind m szaki engedélyezési, kivitelezési szempontból. Magyarul, ha rutinfeladattá válik. Sajnos még ez nem mondható el a széler m vek telepítésér l. Alapvet en a jogos m szaki szempontok alapján igen sok szubjektív mérlegelési lehet ség van egy-egy engedély megadásánál. Tipikusan ilyen pont a hálózat fejlesztés el írása, hivatkozva a feszültségtartás teljesítésére. Az áramszolgáltatók számos ízben ezt kihasználva az egyébként is esedékes hálózatfejlesztést róják a széler m befektet jére – vagy legalábbis tárgyalási alapot kínálnak arra, hogy mib l lehetne engedni egy kis korrupciós pénz hatására (a szerz k nem hivatalos információi). A következ kben felsoroljuk, hogy a jelenleg érvényes szabályozás milyen m szaki követelményeket ír el a kiser m vek csatlakozásával kapcsolatban: • Csatlakozási teljesítmény • Védelmek • Generátorok szinkronizálása • HKV visszahatás 81


• • • •

• •

2007. május

Teljesítmény tényez Felharmonikusok Villogás, flikker Feszültség változás o Tartós eltérés a névleges vagy megegyezéses feszültségt l o Átmeneti hálózati frekvenciás feszültség növekedés o Tápfeszültség-letörés o Rövid idej tápfeszültség kimaradás o Tartós kimaradás o Bels eredet (kapcsolási) túlfeszültség o Légköri eredet túlfeszültség Aszimmetria Szigetüzem

7.4 Javasolt módosítások A fenti m szaki paraméterek (betartandó szabályok) egyel re inkább gátolják, mintsem segítik a széler m beruházásokat. Tapasztalataink szerint a hálózati engedélyes jelenleg szükséges rossznak tartja a hálózatára csatlakozó kiser m veket, melyek csak problémát okoznak a csatlakozás, majd az üzemvitel során is, mivel m ködésük „zavarja” az eddigi jól megszokott üzemmenetet, és a jól bevált eljárásrendbe (üzemel készítés, menetrendkészítés, üzemirányítás, karbantartás, stb.) sem illenek bele. Ehhez valószín leg az is hozzájárul, hogy jelenleg a kiser m vek (f leg a KÁP-osak) nem m szaki szükségszer ség, hanem els sorban anyagi érdekek alapján üzemelnek. Ez azt eredményezi, hogy arra törekednek, hogy minél több energiát termeljenek, függetlenül attól, hogy arra szükség van-e. Véleményünk szerint a kiser m vek nagyon hasznosak tudnának lenni a hálózati engedélyes számára, ha azokat megfelel en kezelné (mind az üzemel készítés, mind az üzemvitel során). A kiser m vek (els sorban az elosztott hálózati csatlakozás miatt) az alábbi kedvez lehet ségeket tudnák nyújtani a hálózati engedélyes számára: • A hálózat meger sítése, „alátámasztása” a betáplálási pontokon • A feszültségprofil kedvez befolyásolása az U-Q szabályozási képesség alapján • Támogatás a medd gazdálkodásban, fix feszültségre, vagy állandó (esetleg el re megadott görbe szerinti) medd termelésre szabályozással • Üzemzavari kisegítés, feszültség letörések ellensúlyozása • Több kiser m együttes (csoportos) wattos termelésének szabályozása, vagy befolyásolása lokális üzemirányítói érdekek alapján A fent felsorolt el nyök kihasználásához azonban a gazdasági ösztönz ket és a szabályozást (mind jogi, mind m szaki) is jelent sen meg kellene változtatni, valamint a hálózati engedélyesnek is alkalmas módszereket kellene kidolgoznia ezek kihasználására.

82


2007. május

8 A jelenlegi átvételi ár vizsgálata Összehasonlítjuk és értékeljük a magyarországi átvételi rendszert a többi EU-s ország gyakorlata alapján. Bemutatjuk a különböz támogatási és kötelez átvételi módszereket (el nyök/hátrányok) és az alkalmazott árazást. Ezek alapján javaslatot teszünk a magyarországi szabályozás változtatására.

8.1 A hazai helyzet rövid bemutatása Magyarországon 2005-t l kezd d en jelent sen nekilendült a szélenergia források hasznosítása, a 2003-tól bevezetett kötelez átvétel, illetve az ahhoz kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) rendszer bevezetésével, amely rögzített átvételi árakat biztosít a széler m vek termel inek a fogyasztói árakba beépített, a rendszerhasználati díjakkal együtt beszedett KÁP forrás jóvoltából. Szélenergia-hasznosító kapacitások létesítése No Projekt Dátum Típus . 1. Inota 2000 Nordex N29/250 2. Kulcs 2001 Enercon E-40 3. Mosonszolnok 2002 Enercon E-40 4. Mosonmagyaróvár I. 2003 Enercon E-40 5. Bükkaranyos 2005 Vestas V27 6. Erk 2005 Enercon E-48 7. Újrónaf 2005 Enercon E-48 8. Szápár 2005 Vestas V90 NH80 9. Vép 2005 Enercon E-40 10. Mosonmagyaróvár 2005 Enercon E-70 II. 11. Mez túr 2006 Fuhrländer MD 77 12. Törökszentmiklós 2006 Fuhrländer MD 77 13. Mosonmagyaróvár 2006 Vestas V90 III. NH105 14. Fels zsolca 2006 Vestas V90 NH105 15. Csetény 2006 Vestas V90 NH105 16. Ostfyasszonyfa 2006 Enercon E-40 17. Levél 2007 Gamesa G90 Forrás: MSzET

Kapacitás 250 kW 600 kW 600 kW x 2 600 kW x 2 225 kW 800 kW 800 kW 1,8 MW 600 kW 400 kW x 5

Megjegyzé s kísérleti els 20 kV els park

+15 terv

1,5 MW 1,5 MW 2 MW x 5 1,8 MW x 5 1,8MW x 2 600 kW 2 MW

+11 terv

83

Szélenergia projekt befektetések finanszírozása Cég Befektet Projekt No.

Összeg (ml )

Saját t ke

1.

EMSzET Kft

E.ON

Kulcs

2.

Békéswind Kft

Hazai

3.

Energy Corp Hungary

Acciona

Törökszentmiklós, Mez túr Levél

4.

Légáram Alapítvány Széler Kht Precíz Kft

E.ON

Újrónaf

0,91

10%

Hazai Hazai

0,92 6 1 2,44

10%

Vestas Hazai

Vép Csetény Erk Szápár Móvár-I.

Hazai

Móvár-III.

13

Hazai

Fels zsolca

3

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

NRG Systems Netpoint Bt Théra Bt Móvári Széler m Egyesülés Északszél Konzorcium

Finanszírozás Bankhitel Támogatás (millió Ft) 32,5 GKM 65 KvVM (50% térítend )

36

80%

részben, 15 éves futamid

nem igen

67,5 % EU Phare CBC 22,5 % GKM 90 % EU Phare CBC 122,2 KIOP 65 EHA + 35 NEP 80 EHA + 35 NEP

Forrás: saját gy jtés

84

Szélenergia hasznosítás 2000 Létesített (MW) 0,25 Összes (MW) 0,25 Termelés (MWh)

2001 0,6 0,85

2002 1,2 2,05

2003 1,2 3,25

2004 0,225 3,475

900

1 200

3 600

5 600

2005 14 17,47 5 9 800

2006 (43,4) (28,0)

2007

38 700

Az Európai Unió korábbi energiapolitikai célkit zése volt, hogy a megújuló energiaforrásokból el állított villamos energia részarányának a teljes közösségi energiafogyasztáshoz képest 2010-ig el kell érnie a 22,1%-ot ((az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból el állított villamos energiának a bels villamosenergia-piacon történ támogatásáról). A vonatkozó irányelv kiegészítését Magyarország a csatlakozási szerz dés (2004. évi XXX. törvény I. melléklet II. mellékletének 12.A.8. pontja) kihirdetésével olyan módon fogadta el, hogy 2010re a bruttó villamosenergia-felhasználás 3,6 %-át (1600 GWh) termeljük megújuló energiaforrások segítségével. Megújuló energiaforrások hasznosítása Villamosenergia-termelés (GWh) Geotermális Napkollektor T zifa Erdészeti hulladékfa Egyéb biomassza Biogáz Vízenergia Szélenergia Fotovillamos ÖSSZESEN Hulladékégetés Hulladékkal összes Forrás: GKM

2001 2002 2003 2004 7 6 109 678 7,6 11,2 18,37 22 186 194 171 205,5 0,9 1,2 3,6 5,6 0,06 0,06 0,07 0,1 201,5 212,4 301,9 911,2 112 59 67 54 313,5 271,4 368,9 965,2

H hasznosítás (TJ ) (tartalmazza a villamosenergiatermelésre felhasznált mennyiségeket is) 2001 2002 2003 2004 3 600 3 600 3 600 3 600 60 70 76 76 13 539 14 592 14 850 14 659 4 600 4 550 3 326 2 805 12 461 11 602 14 425 16 892 126 133 191 274 669,6 698,4 615,6 739,8 3,24 4,32 12,96 20,16 0,021 0,021 0,025 0,03 35 100 35 200 37 100 39 100 2 597 1 995 1 507 1 373 37 700 37 200 38 600 40 400

A MEH adatai szerint a fajlagos támogatás a KÁP révén 7,4 és 9,3 Ft/kWh volt 2004-ben, illetve 2005-ben. A kötelez átvétel 18,76 Ft/kWh átlagára után, a zónaid s elszámolás megszüntetésével 23 Ft/kWh-ra, majd indexálás után 23,83 Ft/kWh-ra n tt a rögzített ár 2006-ban az id járásfügg megújuló energiaforrások körében, ennek következtében a fajlagos támogatási tartalom 13 Ft/kWh-ra n tt. (Az id járástól független források támogatásának átlaga 12,4 Ft/kWh volt 2006 els félévében). Kötelez átvételi árak alakulása Id szak 2003. II. 1Zóna Csúcs Völgy Ár (Ft/kWh) 24,0 15,0

2004. I. 1Csúcs Völgy 25,30 15,80

A két zónaid szakos rendszert felváltotta 2004 nyarán a háromzónás elszámolás. 85


Id szak Zóna Ár (Ft/kWh)

Csúcs 27,5

2004. VII. 17Völgy Mélyvölgy 15,8 8,44

2007. május

Csúcs 28,74

2005. II. 1Völgy Mélyvölgy 16,51 9,38

A VET 2005-ös módosítása nyomán az id járástól nem függ források átvételi díja zónaid re tekintet nélkül alakul, az alábbiak szerint: Id szak Ár (Ft/kWh)

2005. IX. 123,0

2006. I. 18 23,83

2007. II. 1 24,71

Az egész tavalyi év vonatkozásában a megújuló energiaforrásból származó villamos energia egy kilowattórára jutó fajlagos KÁP-ja 34%-kal (11,79 Ft-ra) emelkedett az el z évi 8,81 Fthoz képest. Az átvételi átlagár 9%-kal 23,62 Ft/kWh-ra emelkedett, ami els sorban a VETben a megújuló energia felhasználásával termelt villamos energiára meghatározott átvételi ár éves indexálásával magyarázható, míg a nagykereskedelmi átlagár több mint 7%-kal (11,84 Ft/kWh-ra) csökkent az el z évi 12,78 Ft/kWh-ról. Kategória

Termelés (GWh)

2004 2005 2006 Megújuló 931,3 1 721,8 1 319,3 KÁP-os 724,0 1 574,4 1 184,5 biomassza vízer m széler m

Forrás: MEH

676,6 1 514,8 1 100,4 42,0 5,4

49,8 9,8

43,8 38,7

Támogatás Összeg (millió Ft) Fajlagos (Ft/kWh) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 5 642 5 282 320 40

13 869 13 371 407 91

13 960 12 970 501 470

7,8

8,81

11,79

7,8

8,83

11,79

7,6 7,4

8,19 9,30

11,43 12,13

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében elérhet vé vált hazánkban is az uniós támogatási források igénybevétele 2004-t l. A KIOP 1.7 (Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése) keretében 2006 közepéig 106 pályázatból 31et fogadtak el 5,1 mrd Ft összes támogatási összeggel. Ezek közül 11 széler m projekt volt a kedvezményezettek körében, több mint 1 mrd Ft együttes támogatási értékben15. Ugyanakkor a banki finanszírozás lehet ségei meglehet sen korlátozottak. Csekély számú projekt tudta a fejlesztést banki források bevonásával finanszírozni, mert pénzügyi szempontból a jogi szabályozás komoly kockázatokat rejt. Pénzügyi szakemberek szerint a szélenergiára alapozott energiatermelés ismert kockázatain túl egyrészt a törvényi rendelkezés ellenére a cash-flow nem tekinthet biztosítottnak a 2010 utáni id szakra, másrészt a MEH mennyiségi korlátokat érvényesít engedélyezési gyakorlata számottev en módosította sok projekt kezdeti terveit. Ide tartozik, hogy jelenleg az éves engedélyezett mennyiségek nem halmozhatóak, vagyis a meteorológiai okokból csökkent tárgyévi termelés nem pótolható a következ éveben. A finanszírozhatóság szempontjait szem el tt tartva nem annyira az átvételi ár – illetve KÁPtámogatás – mértéke a kérdés, hanem a hosszabb távú, biztosított átvett mennyiség, illetve pénzáram megléte. A jelenlegi rendszer ezt a követelményt nem elégíti ki. 15

Lásd KIOP összefoglaló jelentések

86


2007. május

8.2 Szélenergia szektor és támogatási rendszerek világszerte A szélenergia alkalmazása világszerte rohamos fejl désnek indult az elmúlt évek során. A Global World Energy Council utolsó jelentésének16 (GWEC 2006) adatai szerint a következ képpen alakult a szélenergia hasznosító kapacitások állománya: Év kapacitás

Új (MW) Összes kapacitás (MW)

1995 1 290

2000 3 760

2001 6 500

2002 7 270

2003 8 133

2004 8 207

4 800

17 400

23 900

31 100

39 431

47 620

Forrás: GWEC 2006

2005 11 531 59 091

2006 15 197 74 223

A tavalyi esztend több mint 15 ezer MW mérték kapacitás létesítésében élenjárt az USA, Németország, India, Spanyolország és Kína. Az els tíz ország között találjuk még Franciaországot, Kanadát, Portugáliát, az Egyesült Királyságot és Olaszországot. Az els tíz ország a világ tárgyévi kapacitásnövelésének 84,2%-át adja, a világ többi részére együttvéve mindössze 15,8% jut. A teljes meglév kapacitásállomány listavezet je Németország, utána következik Spanyolország és az USA. Ez a három ország a világon jelenleg létez beépített teljesít képesség 59%-át mondhatja magáénak, az els tíz helyezett (itt szerepel sorrendben India, Dánia, Kína, Olaszország, Egyesült Királyság, Portugália és Franciaország) a globális kapacitások 85,2%-át birtokolja. Az EU vonatkozásában is dinamikus fejl dést látunk az elmúlt hét esztend ben: Év Kapacitás (MW)

2000 12 887

2001 17 315

2002 23 159

2003 28 598

2004 34 371

2005 40 511

2006 48 062

Az egyenl tlen regionális megoszlásra mutat rá az adatok részletesebb vizsgálata, néhány kiválasztott országgal: Földrész Afrika és Közel-Kelet Ázsia Óceánia LatinAmerika ÉszakAmerika 16

Ország Egyiptom Összesen India Kína Japán Összesen Ausztrália Összesen Brazília Összesen USA Kanada Összesen

Összes 2005 145 271 4 430 1 260 1 061 6 990 708 889 29 212 9 149 683 9 832

Új 2006-ban Összes 2006 85 230 172 441 1 840 6 270 1 347 2 604 333 1 304 3 679 10 667 109 817 112 1 000 208 237 296 508 2 454 11 603 776 1 459 3 230 13 062

Global Wind Energy Council: Global Wind 2006 Report

87


Földrész Európa

Ország Összes 2005 Németország 18 415 Spanyolország 10 028 Dánia 3 128 Olaszország 1 718 Egyesült 1 332 Királyság Portugália 1 022 Franciaország 757 Hollandia 1 219 Ausztria 819 Görögország 573 Írország 496 Svédország 510 Norvégia 267 Belgium 167 Lengyelország 83 Többi összesen 364 Összesen 40 898 EU-27 40 512 Világ mindösszesen 59 091

Forrás: GWEC 2006

2007. május

Új 2006-ban Összes 2006 2 233 20 622 1 587 11 615 12 3 136 417 2 123 634 1 963 694 810 356 146 173 250 62 47 26 69 192 7 708 7 611 15 197

1 716 1 567 1 560 965 756 745 572 314 193 153 556 48 545 48 062 74 223

Látható, hogy a szél energetikai felhasználásának világméret terjedése ellenére egyel re a tekintélyes növekedés motorja gyakorlatilag néhány ország, érdemes tehát az ezekben végbement fejl dést, illetve az alkalmazott támogatási rendszereket szemügyre venni. Amerikai Egyesült Államok A különböz források az USA-ban az elmúlt években tapasztalt rekord széler m létesítést, illetve a várhatóan hasonló perspektívákat egyértelm en a termelési adókedvezménynek (production tax credit – PTC) tulajdonítják. A szélbázison termelt villamos energia mennyisége 2007-ben várhatóan eléri a 31 milliárd kWh-t, a teljes termelés 0,7%-át képviselve. A lendületes növekedés f tényez i az igénynövekedés, és a PTC, amelyet a Kongresszus 2008 decemberéig meghosszabbított. Az els PTC-k háromszor merültek ki hét év alatt, majd az EPACT 200517 terjesztette ki hatályát 2007-ig ezt megel z en. A PTC 1,9 cent/kWh adókedvezményt jelent, a szélbázison termelt villamos energia után a m ködés els 10 évében, amennyiben a kedvezmény érvényességi ideje alatt termelésbe áll a berendezés. A PTC-t a vonatkozó adójogszabály, az Internal Revenue Code 1986 a min sített energiaforrást hasznosító, min sített energia termel berendezés tulajdonosa számára teszi lehet vé, olyan módon, hogy a szövetségi nyereségadóból történ visszatérítést biztosít, a termelt energia kilowattórája után 1,5 dollárcent inflációkorrigált értéke mértékében. Az aktuális korrigált mértéket az adóhatóság (Internal Revenue Service – IRS) közli, ez jelenleg 1,9 cent/kWh. A PTC összegét csökkentik az egyéb igénybevett támogatások, illetve adómentességet élvez kötvénykibocsátások, de az IRS iránymutatásai bizonyos tagállami adókedvezményeket kivett ebb l a körb l.

17

Energy Policy Act 2005

88


2007. május

Az USA különböz államaiban er sen eltér energiapolitikai, illetve jogszabályi keretek között m ködik lényegében a szélenergia befektetések piaca. Jelent s könnyebbséget, kiszámítható kereteket jelent, ha valamely állam megújuló portfolió el írásokat (renewable portfolio standard – RPS) alkalmaz (lásd USA országmelléklet). Tavaly év végén 23 tagállam alkotott RPS-t, és ezek meglehet sen egyenetlen szabatossággal rögzítik az alkalmazandó energiapolitikai célkit zéseket, irányelveket. Ennélfogva a megújuló energia bizonyítvány (renewable energy credit – REC) alkalmazhatósága – még ott is, ahol ezek önállóan forgalmazhatóak – er sen lokális. A kereskedés 1-3 év id szakra korlátozódik, de tavaly már volt olyan piaci szerepl , amelyik a REC komponens révén képes volt finanszírozni a beruházást, az észak-keleti államokban pedig a REC esetenként felülmúlja a PTC értékét18. A PTC egyébként nem problémamentes. Számos piaci szerepl panaszkodik arra, hogy nem igazán befektetés ösztönz , illetve a berendezésgyártók nyelik le valójában az adókedvezményt, amelyet egy id után eleve beáraztak termékeikbe. A befektet k bátorítására innovatív finanszírozási konstrukciókat alakítottak ki a piacon, amely révén lényegében kettéválik az eszköz tulajdonosa, illetve az üzemeltet , hogy ezek tulajdonosai megfelel képpen érvényesíthessék az értékcsökkenési leírás, illetve az adóleírás kedvezményeit. A PTC mellett más kedvezmények is érvényesíthet ek a szélenergia alkalmazásának fejlesztésére. A szövetségi szinten a megújuló energiaféleségek és energiahatékonyság terén 3 személyi jövedelemadó kedvezmény, 4 vállalati adókedvezmény, 2 támogatási lehet ség és 2 hitelkonstrukció vehet igénybe. Ezek közül a szélenergia vonatkozásában érvényesíthet vállalati adókedvezményként a Modified Accelerated Cost-Recovery System (MACRS), ami gyorsított értékcsökkenési leírást tesz lehet vé. A támogatások körében a mez gazdasági termel k megújuló energia rendszerek programja keretében vissza nem térítend támogatás (2007-ben 11 millió USD) adható a projektköltség 25%-a erejéig, illetve hitelgarancia (2007ben 176 millió USD) a projektköltség 50%-a erejéig, projektenként 500 ezer USD, illetve 10 millió USD értékhatárig. A PTC-hez hasonló, azzal egyez mérték Renewable Energy Production Incentive (REPI) konstrukció létezik termelésösztönz támogatásként a non-profit szervezetek (electric co-operetive), közüzemek, illetve szövetségi intézmények számára. Az eddig létesített kapacitásokat dönt en projektfinanszírozási alapon fejlesztették, a szolgáltatóval kötött hosszútávú – jellemz en 20 éves id tartamú - áramvásárlási szerz dés keretében rögzített áron. 2006-ban 500 millió dollár szövetségi támogatás jutott a szélprojektekre. Ez az összeg azonban jelent sen alulmúlja a fosszilis és nukleáris energiatermelés támogatását, így a PTCvel együtt is lényegében csak a versenysemlegesség teljesül, amennyiben nincsenek RPS-ben el írt, kötelez megújuló termelési mutatók. Meg kell jegyezni, hogy az RPS-ekhez kötött REC-en kívül önkéntes REC-ek is léteznek, amelyeket környezettudatos cégek vásrolnak. Ezek volumene b vül, de értéke egyel re nem számottev a szélenergia piacon. Ennek nyomán az alábbiakban foglalhatjuk össze az USA szélenergia hasznosításra vonatkozó, jellemz gazdaságossági mutatóit. A projekt fejleszt k bevételének forrásai az áramértékesítésb l származó 3-7,5 cent/kWh, a REC esetleges értékesítéséb l fakadó 1-3 18

Energy Risk, October 2006

89


2007. május

cent/kWh, és a PTC után élvezett 1,9 cent/kWh adóvisszatérítés. Ennek következtében a szélbázison termelt villamos energia fokozódóan versenyképessé válik (0,5-1 cent/kWh fajlagos összköltség a 2000-es évek közepén, szemben az 1980-as évek 10 cent/kWh értékével) a gáztüzelés áramtermel berendezésekhez képest, a növekv földgázárak függvényében, továbbá a technológia javulása nyomán. India India szélenergia hasznosító kapacitásai imponáló mértékben n ttek az utóbbi esztend kben, a tavaly létesített 1 430 MW beépített teljesít képesség nyomán 2006 végére 6 300 MW összes kapacitással rendelkezik, ezzel a negyedik legnagyobb szélenergia hasznosító a világon. Az 1980-as években elindított fejlesztési projektek f célja a források diverzifikálása volt, a növekv energiaigények hathatósabb kielégítése végett, az Új és Megújuló energia Minisztérium (régebben: Nem-konvencionális Energiaforrások Minisztérium) vezetésével. Az ország teljes energetikai szélpotenciálját kezdetben 45 000 MW, kés bb 65 000 MW teljesít képességben számszer sítették. A szélenergia források kiaknázásának el segítésére kialakított kormányzati ösztönz rendszer lehet vé teszi a beruházott eszközök 80%-ának értékcsökkenési leírását az aktiválást követ els esztend ben, 10 éves id tartamra szóló vállalati adómentességet, valamint a nyereségadó alóli mentesítést a közüzemi szolgáltatók részére történ áramértékesítés árbevétele tekintetében. A szövetségi államok energiahivatalai (State Electricity Regulatory Commission) felhatalmazást nyertek arra, hogy átvételi kötelezettséget telepítsenek az elosztóhálózati cégekre, illetve kedvezményes tarifákat állapítsanak meg. A szabályozás államonként eltér . A 2003-as Villamosenergia törvény Indiában is meghonosította a Renewable Portfolio Standard (RPS) instrumentumot, amelynek nyomán a szolgáltatók meghatározott részarányban kötelesek megújuló forrásokból származó energiát vásárolni. Az USÁ-ból ismert PTC bevezetése – külföldi vállalkozók részére – szintén megfontolás tárgyát képezi jelenleg. A szélenergia projektek relatíve vonzó megtérülést kínálnak mindezek következtében a magasfeszültség tarifákhoz képest, ezért a szélenergia beruházások 97%-a a magánszektorból származik, a szélparkok gyakran egyedi befektet k által tulajdonolt szélgenerátor csoportokból tev dnek össze. Lényeges megemlíteni, hogy Indiában számos cég érdekelt a szélenergia szektor beszállítói oldalán. A Suzlon a világ egyik vezet szélturbina gyártója. A berendezés, illetve alkatrész gyártó cégek szintén jelent s adókedvezményeket élveznek. Kína Kína a becslések szerint 25 GW szárazföldi, és 750 GW tengerparti szélenergia hasznosítási potenciállal rendelkezik. Az els kísérleti szélprojekt 1986-ban létesült, majd ezt követ en dönt en külföldi támogatások és kedvezményes kölcsönök révén épültek további létesítmények. 1994-ben az akkori Villamosenergia Minisztérium határozta el a szélenergia hasznosító kapacitások fejlesztését, és rendelkezett a hálózatra kapcsolás, illetve az átvétel

90


2007. május

feltételeir l. Ennek nyomán 2006 végére 2 604 MW-ra n tt az összes beépített teljesít képesség. A Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság a nagyméret beruházások ösztönzésére Szélenergia Koncesszió programot dolgozott ki. Ennek keretében legalább 600 kW kapacitású egységekb l álló, legalább 100 MW összteljesítmény szélparkok létrehozása a cél, amelyekhez minimum 70%-ban hazai alkatrészeket kell beépíteni. Az infrastruktúrát illet en a helyi hatóságok kötelesek gondoskodni az útépítésr l, a hálózati cégek pedig a hálózatra csatlakozás feltételeir l. A befektet ket nyilvános tender útján választják ki, a legalacsonyabb betáplálási ajánlati ár alapján. A szerz dések id tartama 25 év a tartományi hálózati céggel, amely köteles átvenni a teljes megtermelt mennyiséget, de a turbina 30 ezer üzemórás m ködése után az átvételi tarifa helyére a mindenkori piaci átlagár lép. 2006 végéig négy fázisban indult ilyen központi koncessziós program 15 projekt részvételével, amelyek összkapacitása 2 550 MW, ezen felül helyi kezdeményezésre hasonló alapokon további 3 000 MW kapacitás létesítése került elfogadásra. A további fejl dést nehezíti egyrészt a Kínában jelent s szénbázisú áramtermelés olcsó ára, másrészt a piaci liberalizálás nyomán a termelés és hálózati tevékenység szétválasztása, aminek következtében nyomott átvételi árak alakultak ki. 2006. január 1-jén lépett hatályba a Megújuló energia törvény, amely nemzeti célszámokat határoz meg, átvételi tarifarendszert állapít meg, nemzeti költségmegosztási rendszert vezet be, továbbá nemzeti alapok felállításáról rendelkezik a megújuló energiaféleségek támogatására. Ezzel egy id ben az árhatóság, illetve a Reformbizottság Energia Irodája (kvázi minisztérium) rendeletekben konkretizálta a törvényi kereteket. A megújuló energiaféleségek árait a kormány határozza meg, a szélenergia tekintetében azzal az eltéréssel, hogy a tenderen nyertes ajánlattételi ár kerül jóváhagyásra. Az összes fogyasztó fedezi a megújuló energia termelésével kapcsolatos többletköltségeket, valamint a hálózatra csatlakoztatás költségeit. A hálózati cég köteles a megújuló energiát átvenni, hatóságilag jóváhagyott áron. Európai Unió Az EU vonatkozó politikai és jogi dokumentumai a nemzeti jogrendbe tagállamonként átültetend irányelveket fogalmaznak meg a megújuló energia támogatásáról. Az egyes országokban ennek megfelel en eltér célkit zések, és a támogatási rendszerek sokfélesége jellemz . A 2001/77 EK Irányelv mellékleteként elfogadott indikatív értékek az alábbiak voltak.

91


2007. május

92


2007. május

Németország A tavalyi újabb rekordévben 1 208 új turbina üzembe helyezésével újabb 2 233 MW kapacitással b vült a német széler m park, amely immár 20 622 MW összes beépített teljesít képességet mondhat magáénak, világels ként. A német támogatási rendszer sarokköve az Erneuerbare Energie Gesetz (EEG), amely 2000 óta kötelez átvételt ír el a megújuló forrásokból termelt energiaféleségek vonatkozásában, hatósági minimál áron. Az EEG legújabb, 2004-es módosítása a hálózatüzemeltet k közötti kiegyenlítést is el irányozza, az arányos teherviselés érdekében. A folyamatos technológiai korszer sítés, és költségcsökkentés érdekében a betáplálási tarifa regresszív, a szélenergia vonatkozásában évi 2%-os a csökkentés az újonnan telepített turbinákra. 2007. január 1-jén az alaptarifa 5,17 cent/kWh, a szárazföldi széltermelés esetében a kezd 8,19 cent/kWh, amely összeg 5 és 20 év közötti id tartamra garantált, a referencia energiahozamtól függ en. A tarifa 20 évre rögzített, de a referenciahozam 60%-a alatt nem jár kompenzáció. A tengeri szélfarmok - amennyiben 2011 el tt elkezd dik az építés - hálózatra csatlakozási költségei 2006 óta szintén a hálózati társaságokat terhelik. A tengeri szélenergia alaptarifája 6,19 cent/kWh, míg a kezdeti tarifa 6,19 cent/kWh 20 év id tartamra. A kezdeti tarifa a 2010-ig üzembe helyezett berendezésekre érvényes.

8.3 Támogatási rendszerek értékelése Üzleti-befektet i szempont A megújuló energia befektetési környezetének folyamatos, komplex értékelési rendszerét alakította ki az Ernst & Young. A 2007 els negyedévét értékel Renewable Energy Country Attractiveness Indices alapján a következ rangsor, illetve értékelés adódik: Befektet i vonzer 2007 els negyedév: No. 1. (1.) 2. (2.) 2. (2.) 4. (4.) 5. (4.) 6. (6.) 7. (8.) 8. (8.) 8. (8.) 8. (6.)

Ország USA India Spanyolország Németország Egyesült Királyság Kína Kanada Portugália Franciaország Olaszország

Forrás: E&Y

Összesített megújuló 72 64 64 63 62 60 58 57 57 57

Szél

Onshore

Offshore

73 65 64 63 64

80 75 71 62 62

58 43 48 64 67

63 60 58 57 57

67 66 63 59 63

55 48 46 53 43

93


2007. május

A rövidtávú – két éven belül kontemplált – befektetések üzleti környezetének értékelési szempontjai némileg eltérnek a hosszú távú környezet megítélésénél alkalmazottaktól, így közvetlenül nem összevethet ek a fentiekkel. (Zárójelek között az el z negyedévi értékelés szerinti helyezés.) Rövidtávú szélenergia befektetési vonzer 2007 els negyedév No. 1. (1.) 2. (2.) 3. (3.) 4. (4.) 5. (6.) 5. (4.) 5. (8.) 8. (8.) 9. (6.) 10. (10.)

Forrás: E&Y

Ország USA Spanyolország India Németország Egyesült Királyság Kanada Kína Franciaország Olaszország Portugália

Összetett 90 76 69 58 56 56 56 52 50 48

Onshore 90 76 69 55 52 56 56 52 50 48

Offshore 37 31 63 82 32 46 -

Közgazdasági-szabályozói szempont Számos felmérés, elemzés és tanulmány készült a különböz területek, illetve támogatási rendszerek értékelésére és összehasonlítására szabályozói szempontból, bár némelyik szektorális/üzleti motivációból. Az alábbiakban a lényegesebb vonatkozó tanulmányok f bb megállapításait összegezzük. EU Bizottság jelentése Az Európai Unió Bizottsága 2005 végén összefoglalta a megújuló energia támogatási rendszereit19. F támogatási rendszerek: Rendszer Betáplálási tarifa Jellemz Fix (vagy piaci ár feletti prémium), átvev fizet, végfogyasztó fedezi El ny

Hátrány

Zöldbizonyítvány Normál piaci ár feletti költségek fedezésére kvótavásárlás kötelezettsége

Pályázat Pályázati nyertes ajánlattev kkel szerz dés, fedezve adóból Befektetésösztönz , Piackonform, Elméletileg a jól hangolható, f leg egységes leginkább piaci közép/hosszútávú piacon, nem alapú technológiai túlfinanszírozó ösztönz EU-szinten nehezen Kevésbé Nem

Adóösztönzés Kizárólag adóösztönzés kevés helyütt

19

Communication from the Commission The support of electricity production from renewable sources SEC (2005) 1571

94


2007. május

harmonizálható, befektetésvonzó, piaci konfliktus és hosszútávú túlfinanszírozás technológiát nem veszélyei díjazza Hol

DE, /DK, ES

folyamatos, alacsony ár leállított projektekhez vezethet SE, UK, IT, BE, (ex-IE, ex-FR) MT, FI PL

A felosztás elméleti, mivel tiszta rendszerek a gyakorlatban szinte egyáltalán nem léteznek, számos különböz kombinációt alkalmaznak az egyes országok.

Néhány kiválasztott országon demonstrálja az EU a befektet i értelemben vett támogatási rendszerhatékonyságot a fenti ábrán. Az EU-15, illetve a beszámoló idején nemrégen csatlakozott új EU-10 támogatási árait (a termel i piaci árhoz képest), illetve a támogatási hatékonyságot szemléltetik az alábbi grafikonok.

95


2007. május

A Bizottság lényegében két f irányban kívánja fejleszteni a támogatási rendszereket. Egyrészt az országok közötti kooperáció révén óhajtja er síteni a koordinációt, másrészt a nemzeti rendszerek optimalizálására hív fel. Rögzíti a hálózati csatlakozás, illetve az adminisztrációs terhek kérdésköreit is. Eurelectric A villamosenergia-ipar európai szervezete (Union of the Electricity Industry - Eurelectric) 2004 elején publikálta részletes adatokkal alátámasztott tanulmányát a tárgykörben20. Az Eurelectric értelmezésében közvetlen támogatás mindaz, amikor a megújuló források termel i pénzügyi támogatást kapnak a termelt mennyiség egysége után. Egyik f típusa a kvótaalapú támogatás (zöldbizonyítvány, vagy pályázati rendszer), a másik pedig a fix áras támogatás, amelynek alfajai a rögzített betáplálási ár (ennek variánsa a fix prémiumos rendszer), és a t ke-, illetve m ködési költségek részét fedez közvetlen kormányzati támogatás (mert piaci szempontból ez egy tekintet alá esik a betáplálási tarifával). A közvetlen támogatás mellett kompenzációs rendszernek tekinti a t kebefektetést el segít állami támogatást és adókedvezményt, valamint megkülönbözteti az adóintézkedéseket, amelyek a fogyasztást ösztönzik; továbbá a K+F támogatásokat, és végül az indirekt támogatást. Az elemzés az els csoportra korlátozódik, de aláhúzza az indirekt (burkolt) költségek létét, amelyeket a német piacon akkor 2,4 cent/kWh összegben számszer sít (szabályozási költségek 0,7 cent/kWh + hagyományos er m vek többletköltségei 1,5 cent/kWh + 0,2 cent/kWh hálózatfejlesztés). Az Eurelectric elemzése arra utal, hogy a közvetlen támogatások alkalmazása során az egységes bels piac igényeihez igazodó megoldásokat kellene preferálni, erre legjobb esélye a zöldbizonyítvány rendszernek volna. Síkraszáll az EU keretszabályozás mellett, azzal, hogy versenyeztetni kell a megújuló bázison termel ket; regresszív vagy id korlátos támogatási rendszer szolgálná legjobban a pénzügyi eszközök hatékony allokációját; végül a túlfinanszírozásból fakadó ajándék profitoknak miel bb határt kell szabni. A tanulmány az alábbi táblázatokban összegzi a 2001-es állapot szerint megújuló árakat, illetve az ezekben foglalt – a piaci nagykereskedelmi ár feletti – támogatási elemet az EU-15 tekintetében.

20

A Quantitative Assessment of Direct Schemes for Renewables, January 2004

96


2007. május

97


2007. május

Európai Szélenergia Egyesület Az Európai Szélenergia Egyesület (European Wind Energy Association – EWEA) által a Bizottság beszámolója el tt egy évvel kiadott position paper21 mindenekel tt óv a túlzott és id el tti egységes EU támogatási rendszer kialakításától. Felhívja a figyelmet a bels energiapiac m ködési zavaraira és hiányaira, amelyek kiküszöbölése nélkül veszélyes volna egységesíteni a rendszert, de kívánatos volna kötelez vé tenni a vállalásokat, illetve ambiciózus további célokat kit zni. Aláhúzza, hogy nem elegend a m köd kifizetési rendszer, hanem a meglév akadályok (hálózat, adminisztráció) felszámolását célzó hatékony politika kellene, továbbá szükséges volna azonosítani a sikeres és kudarcos piacok okait, és hogy korai volna végs konklúziót levonni a támogatási politikák kombinációinak eddigi gyakorlatából. Az EWEA f követelményei bármilyen jöv beli EU mechanizmus tekintetében: a „szennyez fizet” elv alkalmazása, befektet i bizalom, egyszer és világos rendszer, megújuló technológiák hatékony alkalmazása, innováció és technológiai diverzitás bátorítása, kompatibilitás árampiaccal és a többi szabályozói instrumentummal, sima átmenet (grandfathering), helyi/regionális el nyök kihasználása, végül transzparencia és integritás. Az EU ALTENER programjában készült RE-xpansion projekt részeként részletes felmérésen alapuló mélyebb tanulmányt is ösztönzött az EWEA22 2005-ben. A tanulmány alapvet en az önkéntes (green marketing), vagyis árat és mennyiséget egyaránt piacra bízó rendszert, valamint a mennyiségi szabályozáson (kvóta), illetve ármeghatározáson (betáplálási tarifa) alapuló rendszereket különbözteti meg.

Kérd íves felmérés alapján – a válaszadók legf bb szempontjai sorrendben a befektet i bizalom, a hatékonyság, az egyszer ség és az elfogadottság voltak – 5 rendszert rangsoroltak: a befektetési támogatást, a rögzített betáplálási tarifát, a prémium rendszert, a pályáztatást és a zöldbizonyítványt, mindegyiket eredeti és továbbfejlesztett változatában. Legjobb helyezést a továbbfejlesztett betáplálási tarifa kapta – nagy kontraszttal az eredeti változatához képest -, majd a befektetési támogatás eredeti változata, ezt követi a prémium rendszer, míg negyedik a zöldbizonyítvány, és egyértelm en utolsó a pályázati rendszer. Az externáliák közgazdaságtani megközelítése alapján tett lényeges megállapítás, hogy mivel az ÜHG-kibocsátás externális költségeit nem lehet pontosan meghatározni, nincs gazdasági értelemben optimális kibocsátási politika. A számszer síthet externális költségeket 21 22

EWEA Position Paper on the Future of EU Support Systems, November 2004 Support Schemes for Renewable Energy – A Comparative Analysis, May 2005

98


2007. május

mindenekel tt a szennyez technológiák adóztatása útján kellene internalizálni. A megújuló energiaféleségek vonatkozásában az árvezérelt (betáplálási tarifa) megoldásoknál a szóbanforgó megújuló, illetve az általa helyettesített hagyományos technológiák közötti nettó externális költségkülönbözet összeköthet a pénzügyi ösztönzéssel – a fentiek észbentartása mellett -, a mennyiségi alapú rendszerek esetében ilyen összefüggés nem teremthet . OPTRES kutatás A Fraunhofer-ISI kutatóintézet által koordinált OPTRES projekt23 közvetlen inputot szolgáltatott a Bizottság beszámolójához és értékeléséhez. Az OPTRES megközelítése az alábbi felosztást tartotta szem el tt.

A (szárazföldi) szélenergia átvételi árak körében a következ összehasonlító adatokat rögzíti 2006-ra. Ország /MWh Németország 83,6 Spanyolország 68,9 Hollandia 117 Egyesült Királyság 112,2 Belgium 150 Finnország 46,9 Csehország 85,0 Észtország 52,0 Litvánia 63,7 Szlovákia 75,1 Szlovénia 61,0 Magyarország 95,0 Az OPTRES kérd íves felmérésének eredménye szerint a megkérdezettek f kívánsága a támogatási rendszer tartóssága. A betáplálási tarifa el nyeként értékelik a vonzó díjat, a hosszútávú kiszámíthatóságot és átláthatóságot, hátrányaként pedig a csekély költséghatékonyságot, a zöldbizonyítvány esetében pedig el nyként a piackonformitást és 23

Assessment and Optimisation of Renewable Support Schemes in the European Electricity Market, 2005-2006

99


hosszútávú stabilitást, szankciórendszert.

hátrányként

a

technológia

2007. május

érzéketlenséget

és

a

hiányzó

Az újonnan csatlakozott tagállamok vonatkozásában hosszabb távú keretrendszer igényeltetik, és egyértelm preferencia a betáplálási tarifa rendszer. A legvonzóbb a rögzített áras átvétel (szürke+zöld), vagy a fix árréses prémium (X+zöld) díjfizetés. A hosszútávú megtérülést (ROI) illet biztonság – befektet i kockázatkezelés – a legf bb szempont. (A zöldbizonyítvány a jöv eszköze, de egyel re erre nem érett a piac.) Ennek megfelel en f pénzügyi akadályként a t kehiányt, magas kockázati prémiumot, minimum ár hiányát érzékelték. Ebben a körben említették a válaszadók a hibás árazást alapjaként a hálózatra csatlakozási költségek kérdését (új hálózat vs. régebben épített), illetve a szénbázisú termelés támogatásának, és a nukleáris termeléssel kapcsolatos hulladék ártalmatlanítás költségeinek internalizálását. Adminisztratív akadály a hivatali engedélyezési eljárások sokasága, illetve koordinálatlansága. Ide tartozik az engedélyezési eljárás hosszúsága, valamint a területfejlesztéssel kapcsolatos politikák nem el relátó volta. A hálózatra csatlakozás tekintetében akadály a sz k keresztmetszet, a csatlakozási engedélyezés nem eléggé átlátható, objektivitása kérdéses, valamint ideje is hosszú.

8.4 Javasolható szempontok A hazai jelen helyzet a nemzetközi tapasztalatok tükrében vegyes képet mutat. Az alkalmazott alaprendszer (betáplálási tarifa) legalábbis rövidebb távon bevett, s t preferált a külföldi gyakorlatban, és m köd képes, amit a kapacitáslétesítési adatok jeleznek. Az alkalmazott díjtétel szintje nem tekinthet alacsonynak, s t inkább átlag feletti, de nem kiugróan magas nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor számos kritika érte a rendszer alkalmazását, amelyek rámutatnak a gyengeségekre. Ezek közé tartozik a törvényi szint szabályozás és a végrehajtási rendelet nem teljes kompatibilitása, ami jogi és gazdasági, illetve pénzügyi kockázatkezelési szempontból is aggályos volt, f leg a mennyiségi korlátozás ismertté válása idején, és jelent s mértékben aggályos is maradt. Mindennek következtében paradox helyzet alakult ki, hiszen egyes befektet k – állami támogatás elnyerésével körülbelül 3-5 éves megtérüléssel számolhatnak, míg ezen a körön kívül kérdésessé válik a projektek finanszírozhatósága. A külföldi gyakorlat rendkívül sokszín , és külön-külön is összetett. Ezen túlmen en mélyreható elemzés nélkül nem tanácsos messzemen következtetéseket levonni az egyes országok – esetleg nem hosszú ideig alkalmazott – támogatási gyakorlatából. Magyarország sajátos helyzetéb l kiindulva célszer az EU irányelveinek keretei között támogatási rendszert szabályozni, de nem alapvet en unikális jelleggel, hanem lehet ség szerint maximálisan illeszkedve az ismert és alkalmazott megoldásokhoz. Figyelembe vételre javasolt szempontok A rendszer esetleges módosítása során célszer nek látszik figyelembe venni az alábbi megfontolásokat a szélenergia hasznosításának további ésszer fejlesztése érdekében. Eredményesség kérdése:

100


• •

2007. május

Világos alapcélkit zésekre van szükség a megújuló energiaféleségek, és ezen belül a szélenergia hasznosításával történ áramtermelés vonatkozásában (figyelemmel az internalizált költségek problematikájára). Ennek kialakításakor, illetve ezzel összefüggésben a társadalmi költségek meghatározásakor mérlegelni kell a lényeges piaci körülményeket. Ide tartozik az árampiac versenyfeltételeinek kérdése, az árampiac dinamikája (nem növekv , importfügg piacon kérdéses a megújuló által helyettesített technológia), továbbá a társadalmi hasznok el relátása (számos ország, pl. Dánia, Spanyolország, India profitál a berendezésgyártás árbevételeib l, hazánk pedig nem).

Hatékonyság kérdése: • • • • •

A célkit zések során figyelembe veend alapvet korlátok keretei között határozottan fel kell számolni az akadályokat. Törekedni kellene stabil, és hosszabb távon érvényesül , konzisztens keretrendszer megalkotására. A rendszer pénzügyi átláthatóságának, illetve az információáramlásnak a biztosítása a fentiekhez hasonlóan hozzájárulhat a kiszámítható környezet kialakításához, ami önmagában hatékonyabbá teszi a támogatási rendszert. A fenti kritériumok alapján érdemes mérlegelni az egyes lehetséges támogatási rendszerek alkalmazhatóságát, figyelembe véve a hatékonyság irányába mutató szabályozási fejlesztési lehet ségeket (regresszív díjazás, stb.) Az összes támogatási forma (KÁP, uniós/költségvetési pályázati lehet ségek, stb.) komplex figyelembe vétele, értékelése és nyomon követése kívánatos.

Végül meg kell jegyeznünk, hogy jelenleg a szélenergia hazai felhasználását vizsgáltuk, mégis érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy melyik megújuló energiafajta felhasználásnak támogatása hozza a legtöbb társadalmi hasznot.

101


2007. május

9 Az er m engedélyezés jogi problémái A széler m vek jelenlegi engedélyeztetési eljárása igen komoly jogi problémákat vet fel. Ezt igazolják azok a bírósági eljárások is melyeket különböz befektet i csoportok indítottak a széler m vek engedélyeztetése kapcsán vélt/valós hátrányos megkülönböztetés és egyéb problémák miatt. Ebben a fejezetben ezeket a jogi problémákat mutatjuk be.

9.1 A megújulók támogatási rendszere Magyarországon 9.1.1 Általános tapasztalatok különös tekintettel a 2006. évre Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK a bels villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból el állított villamos energia támogatásáról szóló irányelve kötelez vé teszi a tagországok számára a megújuló energiafelhasználás növelését, ezen belül a megújuló energiával termelt villamosenergia-részarány emelését. Magyarország felé megfogalmazott elvárás, hogy 2010-ig a megújuló energiával megtermelt villamos energia részarányát a bruttó villamosenergia-fogyasztás 3,6 %-ára emelje. Ennek a célnak az elérése érdekében a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) alapján a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelés támogatására ösztönz rendszer m ködik, amely alapelveit tekintve 2003 – 2005 között változatlan formában, 2005 óta pedig módosított formában ösztönzi a fejlesztéseket24. A támogatási rendszer sikerességét, illetve a 3,6 %-os célérték túl óvatos kijelölését jelzi, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia mennyisége az utóbbi években látványosan emelkedett, s t 2005. év végére a tiszalöki és a kiskörei vízer m vek termelését is figyelembe véve a termelés jóval meghaladta a 2010-re prognosztizált ~1600 GWh-t, amely a magyar vállaláshoz tartozó villamos energia mennyiség25 [1. táblázat]

1. táblázat

[GWh]

2003.

2004.

2005.

2006.

Kapcsolt

1603

2056

2566

3063

Hulladék + Nyomásejt

65

47

101

136

Megújuló

124

724

1575

1183

Összesen

1791

2828

4309

4382

A támogatott áron történ kötelez átvétel mennyiségi adatai a pénzügyi kifizetések alapján (Forrás: Magyar Energia Hivatal [a továbbiakban: MEH])

A látványos mennyiségi növekedés (amely minden támogatott kategóriára jellemz ) azt jelzi, hogy a 2003-ban, a VET hatályba lépésével együtt induló támogatási rendszer jó induló árakat határozott meg. A gyorsuló növekedés pedig egyértelm en annak köszönhet , hogy a technológia fejl désével és az általános villamosenergia-piaci helyzet változása miatt egyre 24

Grabner P.: A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvétele, lehet ségek és kötöttségek, Mez gazdasági Technika, 2006. október pp. 44-46, 2006. november pp. 28-30 25 A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia bruttó mennyisége 2006. évben 1721,7 GWh volt.

102


2007. május

több projekt profitabilitása változott kedvez en. A fejl dés természetesen komoly ellentmondásokat is magában foglal: a) A biomassza alapú termelés látványos növekedése csak néhány rossz hatásfokú és környezetszennyez széntüzelés er m részleges átalakítása után indult meg. Az átalakított er m vek villamos energia el állításának átlagos hatásfoka ma sem több mint 27 %, amely energetikai szempontok alapján rendkívül korszer tlen technológiára utal26. b) Az intenzív fafelhasználás ellentmondásba kerülhet a természetvédelmi és ökológiai szempontokkal, amelyek szerint kiemelt jelent sége van az alábbiaknak27: o Ne vezessen a természetes él helyek kiterjedésének és min ségének további romlásához, sem közvetlenül, sem közvetve. o Az energetikai célból hasznosításba vont területen az el z felhasználással összevetve csökkenjen a környezeti terhelés. o A hasznosított területen az el z felhasználáshoz képest javuljanak a biodiverzitás-mutatók, mind mennyiségi, mind min ségi vonatkozásban. o A hasznosításból ki kell zárni az invazív és genetikailag módosított fajokat. o Az eredeti ökológiai feltételeknek (talaj, vízháztartás, klíma) megfelel , az azokat megtartó termesztéstechnológia kerüljön kiválasztásra, amely nem csökkenti az adott ökológiai rendszer megújuló képességét. c) A biomassza felhasználás napjainkban dönt en fa felhasználást jelent. Ez erdészeti számítások alapján jelenleg a hazai erd állomány kitermelési lehet ségeinek mintegy 70-80 %-ának kihasználását jelenti, amely elvben további lehet ségeket rejt28. Azonban a MEH hatósági eljárások29 során gy jtött tapasztalatai, illetve a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetségnek és a Biomassza Er m vek Egyesülésének a MEH elnökéhez írott nyilvános levele30 arra enged következtetni, hogy a jelenlegi fapiaci egyensúly megbomlásához is vezethet újabb jelent s fafelhasználásra alapozott villamos energia termel egységek rendszerbe állítása. További gondokat okoz, hogy vélhet en az erd k jelenlegi tulajdonviszonyai (elaprózott erd tulajdonosok) nem, vagy csak korlátozottan teszik lehet vé a kitermelés érdemi b vítését, ráadásul az intenzív fakitermelés napjainkra már nem csak szakmai kérdés, hanem számos vita tárgyát is képezi, ahol elég a környezetvédelmi és földm velésügyi szakapparátusok közötti vitákra utalni. S t 2006 márciusában a Környezet- és Természetvéd Szervezetek XVI. Országos Találkozója is külön állásfoglalást adott ki a kérdésben31.

26

Büki G.: Az energetikai fejlesztések súlyponti kérdései V. A megújuló energiák, Mérnök Újság, 2006. július, pp.18-21. 27 Gyulai I.: A biomassza dilemma, Magyar Természetvéd k Szövetsége, 2006. november, www.mtvsz.hu/dynamic/mtvsz_biomassza_vegleges.pdf 28 Marosvölgyi B.: Er m i villamos energia el állítása biomasszából (A jelenlegi helyzet és a várható tendenciák), CEERES, Villamosenergia-termelés megújuló energiaforrásokból, Budapest, 2006. február 17. 29 A MEH –et növekv ügyszámban kérik import fával kapcsolatos állásfoglalásokra. 30 Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség és a Biomassza Er m vek Egyesülésének a MEH elnökéhez írt levele, www.fagosz.hu, 2005. október 21. 31 A Környezet- és Természetvéd Szervezetek XVI. Országos Találkozójának Állásfoglalása a szilárd biomassza er m i felhasználásának természet- és környezetvédelmi szempontjairól, http://csalan.mindworks.hu/sites/csalan.mindworks.hu/files/biomassza_allasfoglalas_0.pdf; Veszprém, 2006. március 12.

103


2007. május

d) A próbaüzemek befejezése után 2005. évben új szerepl jelent meg a megújuló energiaforrásból villamos energiát termel társaságok között, a Mátrai Er m Zrt. A társaság jelent sen megnövelt megújuló bázisú (lignit-biomassza együttégetés) termelése mögött (egy éven belül majdnem harmincszorosára növekedett az er m megújuló részaránya) számos nem rendszeresen beszerezhet energiaforrás (pl. forgalomból kivont paprika, sz l törköly, húsliszt) eltüzelése azonosítható32. Ebben az esetben az együttégetés számos egyéb kérdést is felvet, hiszen az er m hosszú távú áramvásárlási szerz déssel (HTM) is rendelkezik a közüzemi nagykeresked vel. Ennek a szerz désnek a részleges, évenkénti módosítása mellett a szabályozási rendszer lehet séget biztosít egy magasabb áron történ értékesítésre úgy, hogy az er m termelése a fosszilis bázison jelenleg is versenyképes. Ezen a példán keresztül látszik a legjobban, hogy az állami támogatáspolitika pontos célrendszere nem egyértelm . Nyilvánvaló, hogy a meglév rendszerek kapacitásának többirányú kiaknázása — számos méretgazdaságossági el nye mellett — alapvet en csökkenti a biomassza energetikai hasznosításának fajlagos beruházási igényét. Ugyanakkor tény, hogy az Európai Unió által elfogadható támogatási eljárások célja a megújuló energiaforrásokból el állított villamos energia versenyképességének el segítése (garantálása), korlátozva a fogyasztókra háruló költségeket, továbbá középtávon csökkentve az állami támogatás szükségességét33. Jól látható, hogy a kétféle szempont nem, vagy csak nehezen egyeztethet össze.

Vásárolt villamos energia [GWh]

2003.

2005.

2006.

Kazincbarcika Tiszapalkonya Pécs

71 15 0

Bakony V. és VI. Bakony VII. Mátra Egyéb

0

13

76

191 177 335 55

3 1 6 96 4 23

189 14 8 677 5 37

183 409 11 1516 9 50

156 120 70 1100 39 44

123

719

1575

1185

Biomassza összesen Szél Víz Mindösszesen 2. táblázat

2004. 247 77 129

271 225 341

Részletezett átvételi adatok a pénzügyi kifizetések alapján (forrás: MEH)

[MrdFt] Folyó kifizetés Ebb l megújuló Visszapótlási igény a hiány

2003. 9,4 0,9 09,9

2004. 17,0 5,6 2,6

2005.

2006.

31,6 13,9 4,2

47,2 14 12,7

2007. éves várható 56 19,7 7,8

32

Gergely S.: H hasznosítású biomassza potenciál Heves megyében és a felhasználás feltételei, Gazdálkodás, 2005. év 13. Különszám. 33 Grabner P., Tóth T.: Állami támogatások és a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvétele, Az alternatív energiaforrások hasznosításának gazdasági kérdései, Sopron, 2006. november 8–9.

104

Széler m vek integrálása a hazai energiarendszerbe miatt Összes igény Folyó KÁP díjbevétel Kumulált hiány

3. táblázat

9,4 6,8 2,6

2007. május

19,6 15,2 4,2

35,8 23,2 12,6

59,9 52,3 7,5

63,8 71,2 -7,4

Pénzügyi adatok a támogatási rendszer m ködésér l (forrás: MEH)

A megújuló energiaforrásból, a kapcsoltan, illetve egyéb módon (hulladék, nyomásejt ) termelt

villamos energia kötelez átvételéhez kapcsolódó KÁP34 kifizetés 2006-ban 47,2 milliárd forint volt. Az elszámolt KÁP kétharmada (32,2 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthet , míg a fennmaradó rész a megújuló és az egyéb (hulladék, nyomásejt ) kategóriára esik. Az adatokat a 2005. évi számokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az elszámolt KÁP összege közel másfélszerese az el z évinek. Ezen belül az elmúlt évben a kapcsolt termeléssel összefüggésben elszámolt KÁP közel a duplájára növekedett, ugyanakkor a „zöld áramra” elszámolt összeg jelent s változást nem mutatott. Ezek együttes hatásaként a kapcsoltak részesedése a KÁP-ból 54%-ról 68%-ra n tt. A 2005. évihez képest 2006-ban keletkezett 15,5 Mrd Ft KÁP növekménynek csupán 7%-a tulajdonítható a kötelez átvételhez köthet villamos energia mennyiségi változásának, a többi az árváltozásoknak tudható be35: A 2006. évi 8760 órából 26% a csúcsid szak, 61,5% a völgyid szak, 12,5% a mélyvölgy id szak aránya. A számításaink azt mutatják, hogy mind a megújuló, mind a kapcsolt kategória esetében az összes értékesítésb l a fenti arányoknál magasabb hányadot értékesítenek az er m vek a csúcs- és a völgyid szakban. Ez annak tudható be, hogy ezekben az id szakokban magasabb az egységnyi értékesítésre jutó (fajlagos) árbevétel. 2006-ban a támogatott „zöld áram” átvett mennyisége az el z id szakhoz képest (389 GWhval) 1185 GWh-ra csökkent36. Ezen belül a biomassza bázisú „zöld áram” 27%-kal (415 GWh-val) csökkent, annak ellenére, hogy 2006-ban a Vértesi Er m is megkezdte a biomassza együttégetést. A látványos csökkenés oka, hogy 2006-ban a már m köd biomasszás er m vek villamos energia termel i engedélyeiben meghatározásra kerültek az átvételi kvótamennyiségek37, amelyek a nagyer m vek esetében eltér (2 – 70% közötti) mértékben, összességükben 26%-kal alacsonyabbak a 2005. évi értékesítésnél. Több er m a 2006. évi kvótamennyiségek38 bizonytalan értelmezése miatt nem használta ki az

34

Az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz, amelyet a rendszerirányító által kezelt kasszából (KÁP-kassza) a villamos energia átvételére kötelezett számára térít a rendszerirányító. A KÁP összege = (érvényes átvételi ár – aktuális nagykereskedelmi ár) × mennyiség. 35 Az átvételi árak emelkedése 84%-ban, a nagykereskedelmi árak 2006. évi csökkenése további 9%ban járult hozzá a KÁP kiadások növekedéséhez. 36 A 2006. évi KÁP növekményben a megújuló bázisú villamos energia mennyiségi hatásaként 3.434 MFt millió Ft csökkenés adódik. 37 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény 10. § k) bekezdése alapján a MEH állapítja meg az megújuló energiaforrásból el állított villamos energia kötelez en átveend mennyiségét. A Hivatal a már meglév biomasszás er m vek év közben benyújtott engedélykérelmeik esetében azt az elvet követte, hogy az engedély kiadása el tt nem alkalmazhatók a kvóták, viszont az engedély megszerzése után a 2006. évi kiadott kvótamennyiségnek csak az id arányosan figyelembe vehet része után jár a támogatott átvételi ár. 38 A már meglév biomasszás er m vek az év közben benyújtott engedélykérelmeik elbírálása el tt visszafogták termelésüket.

105


2007. május

engedélyezett éves kvótáját, vagy a kvóta érvényessége id pontjától számított id arányos értékesítés jóval alatta maradt az id arányosan 2006. évre számított kvótamennyiségnek. Az 5 MW alatti („támogatott”) vízer m vekb l származó „zöld áram” mennyisége (43,9 GWh) 12%-kal csökkent, ami els sorban id járási tényez kkel magyarázható39. Az el bbiekkel ellentétben csaknem négyszeresére, 29 GWh-val növekedett a szélenergia felhasználásával termelt villamos energia értékesítése, miután az értékesítésre termel – már 2006-ban is m köd – széler m vek beépített összteljesítménye (nem értve bele a kvótát kapott, de nem értékesít er m vek teljesítményét) év végére elérte a 28,275 MW-t a 2005. év végi 17,475 MW-tal szemben. A megújuló energiából termelt villamos energia részaránya az összes fogyasztáshoz viszonyítva 3,8% volt 2006-ban40, ami a 2005. évi 4,3%-hoz képest 0,5%-os csökkenést jelent, de még így is meghaladta az EU felé 2010-ig vállalt 3,6%-os részarányt.

9.1.2 A támogatás hatályos szabályai A VET 2005. szeptember 1-jén hatályba lép módosítása szerint a megújuló energiaforrásból el állított villamos energia kötelez átvétel alá esik és a törvény 95/A. § (1) törvény az átvételi kötelezettség alá es megújuló energiaforrásból el állított villamos energia induló átvételi ára k*23 Ft/kWh, ahol a (2) bekezdés alapján a „k” tényez értéke 2005. december 31. napjáig 1. Ezt követ naptári években a „k” értéke minden év els napjától a tárgyév január 1-jét megel z en a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az el z év azonos id szakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a „k” tárgyévet megel z évi értékének szorzata. A korábbi átvételi szabályokhoz képest radikális változást jelentett, hogy a VET 10. § k) pontja alapján a Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony m ködésének felügyeletével, továbbá az egyenl bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny el segítésével kapcsolatos feladatai körében megállapítja, igazolja, valamint ellen rzi a termel vagy kiser m üzemeltet je által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával el állított villamos energia termeléséhez felhasznált er forrást, valamint az azzal el állított villamos energia kötelez en átveend mennyiségét. Ebb l tehát következik, hogy – a korábbi szabályoktól teljesen eltér módon – a MEH értékesítési kvótákat határoz meg a m ködési engedélyben, illetve a kiser m összevont engedélyében. A MEH a megújuló energiaforrásból el állított villamos energia kötelez en átveend mennyiségét az er m , vagy kiser m engedélyében állapítja meg. A 180/2002. (VIII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr) rögzíti mind a kiser m vek, mind az er m vek engedélyezésének szabályait, valamint a 41/A. § (2) bekezdése rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert energiával el állított, kötelez en átveend villamos energia mennyiségének, valamint a m ködési engedély id tartamának megállapításakor a MEH-nek milyen szempontokat kell figyelembe vennie. Figyelemre méltó, hogy a VET 43. § (5) bekezdésben, hogy az átviteli hálózatra csatlakozó megújuló termel vel a közüzemi nagykeresked köt szerz dést, míg a 45. § (4) bekezdés alapján az elosztóhálózatra csatlakozó termel vel pedig a közüzemi szolgáltató. Ebb l az 39 Ugyancsak visszaesett 8%-kal az 5 MW-nál nagyobb teljesítmény („nem támogatott” árú) vízer m vekb l származó „zöld áram” mennyisége is. 40 A MEH adatai alapján.

106


2007. május

következik, hogy a közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykeresked közüzemi értékesítése korlátozhatja az adott területen és adott hálózaton átvehet villamos energia mennyiségét. A fentiek alapján az engedélyezési eljárás során - a Vhr alapján - a Hivatalnak a következ szempontokat kell figyelembe vennie: • Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergia-termelésre, •

A megújuló energiaforrásból el állított villamos energia versenyképességét a VET 19. §-ának e) pontja szerint,

•

Az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefügg hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott m ködésére gyakorolt hatását a VET 19. §-ának c) pontja szerint,

•

A villamosenergia-fogyasztók tehervisel képességét,

•

A rendszerirányítónak a 41/B. § (1) bekezdése alapján adott nyilatkozatát, amelyben a rendszerirányító azt min síti, hogy a tervezett villamosenergia-termelés kötelez átvétele a kérelmezett id tartam alatt milyen hatást gyakorolna a rendszer biztonságára, a villamosenergia-rendszer együttm köd képességének meg rzésére, valamint a rendszer szabályozhatóságára.

•

A közüzemi nagykeresked , illetve a közüzemi szolgáltató közüzemi villamosenergiaellátási kötelezettségének mértékét,

•

Az adott beruházáshoz igénybe vett egyéb támogatás mértékét (nincs szorosabb jogi kötttség).

A VET 125.§ (2) bekezdése alapján a Hivatalnak lehet sége van a technológia szerinti differenciált támogatási mérték meghatározására, mert a 95/A. §-al összhangban lehet ség van a kötelez átvétel idejének befolyásolásával a projekt megtérülési viszonyainak figyelembe vételére, mert a kötelez en átveend villamos energia mennyiségének, valamint a m ködési engedély id tartamának megállapításakor figyelembe kell venni a beruházás várható megtérülését. A VET 95/A. §-ában meghatározott szabályok szerinti átvételi ár és a külön jogszabályban meghatározott ártámogatási rendszer figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy az er m , kiser m által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan m köd er m , kiser m beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a m ködéshez szükséges nyereségnek az összegét.

9.1.3 Széler m vek engedélyezése és az eljárások tapasztalatai A 2005. és 2006. években beérkezett engedélykérelmek alapján a Hivatal a VET 10. § a) és k) pontjaiban foglalt hatáskörében eljárva a VET 50. § (1), 51.§ (1) a) és a Vhr. 33-34. §, 35.§ (1), 41/A.-41/B. §, 41/C. §-ban foglalt rendelkezések alapján lefolytatta az engedélyezési eljárást, meghozta azokat a döntéseket, amelyek alapján a széler m -projektek részére kiadásra kerülhetnek a kiser m vek els dleges energiaforrás megválasztására, a létesítésre és a villamosenergia-termelésére vonatkozó összevont engedélyek. A lefolytatott engedélyezési eljárások szokatlanul er teljes vitákat generáltak, s t a MEH által kiadott határozatok nem elhanyagolható részét a bíróságon támadták meg az érdekeltek. A vitát a MEH azon lépése gerjesztette, hogy élt a jogszabályban meghatározott jogkörével. Ennek során többször kikérte a rendszerirányító véleményét és azzal egyetértésben úgy döntött, hogy a hazai villamosenergia-rendszer jelenlegi és a közeljöv ben várható forrásoldali összetétele, a fogyasztási szokások, a rendelkezésre álló tartalék kapacitások m szaki paraméterei és mértéke alapján mintegy 330 MW széler m teljesítmény 107


2007. május

beépítését tartja lehetségesnek, amely további tartalék-kapacitások, illetve a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát javító új berendezések létesítése nélkül – még elviselhet rendszerszabályozási, rendszerbiztonsági helyzetet eredményez. Ennek a mennyiségnek a nagysága nem függ az engedélykérelmek beérkezésének sem a dátumától, sem pedig egyéb paraméterekt l. A MEH miután megállapította a villamosenergia-rendszer szempontjából értelmezhet globális korlátot és érzékelte, hogy a beadott kérelmek jelent sen több kapacitás létesítésére irányultak41, ezért a következ , a honlapján42 nyilvánosságra hozott elvek alapján adta ki az engedélyeket (az engedélyek kiadására mindazon projektek esetében sor került, amelyek hiánytalanul teljesítették a korábbi hiánypótlási felszólításokban meghatározottakat): • Minden olyan 2005. december 31-én már üzemben lév széler m , amely a VET módosítása el tti állapot szerint eljárva csatlakozott a villamosenergia-rendszerhez, korlátozástól mentesen, teljes teljesítményére és az üzleti tervében meghatározott villamosenergia-mennyiség kötelez átvételére kap engedélyt. •

Minden olyan projekt kiválasztásra került, amely 2005. november 11-e (a Vhr megjelenése el tt) el tt megkötött hálózati csatlakozási szerz déssel rendelkezik és kapacitása nem haladja meg az 50 MW-ot. Minden olyan egyedi (1 db szélturbina) projekt kiválasztásra került, amely a 2. pontban meghatározott feltételt teljesíti és az engedélykérelmét 2006. március 1-je el tt adta be. Minden olyan széler m park projekt kiválasztásra került, amely a 2. pontban meghatározott feltételt teljesíti és az engedélykérelmét 2006. február 2-a el tt nyújtotta be. A Hivatal úgy ítélte meg, hogy az el bbiekben meghatározott id pontok után benyújtott engedélykérelmek teljesítése nem lehetséges a 330 MW-os teljesítménykorlát túllépése nélkül és így a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága veszélybe kerülne.

Miután egyértelm vé vált, hogy nem mindenki kaphat engedélyt, ezért különös jelent ség vé váltak az eljárási szabályok. Így két jogilag vitatható el írás vált a viták legfontosabb gócpontjává. A kiser m vek engedélyezési eljárása során benyújtandó dokumentumokat a Vhr 15/b. számú melléklete tartalmazza, amely többek között el írja, hogy – közcélú hálózathoz történ csatlakozás esetén – a kérelmez nek az engedélykérelemhez csatolnia kell a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerz dés eredeti vagy hiteles másolati példányát. A 15/b. számú melléklet nem írja el az engedélykérelem kötelez tartalmi elemeként a joger s építési engedélyek meglétét, illetve kötelez benyújtását. A csatlakozási szerz dés megkötésének körülményeivel kapcsolatban az Elosztói Szabályzat 6. sz. melléklete rendelkezik, amely szerint hálózatcsatlakozási szerz dést kötni csak joger s építési engedély és a jóváhagyott csatlakozási terv birtokában lehet. Az Elosztói Szabályzat azonban nem tartalmazott sem anyagi, sem eljárás jogi részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy az engedélyes mit és hogyan vizsgáljon a csatlakozási szerz dés megkötésekor; egyértelm en és kifejezetten nem írja el , hogy az elosztói engedélyes felé be kell nyújtani az építési engedélyt, nem írja el , hogy azt köteles bekérni az elosztói engedélyes, s nem teszi az engedélyes feladatává az építési engedély vizsgálatát.

41

A kérelmez k 2006. március 16-ai állapot szerint 1138,1 MW széler m teljesítményre kértek engedélyt. 42 www.eh.gov.hu

108


2007. május

Amint az a fentiek alapján megállapítható az eljárások során irányadó szabályok lehet séget biztosítottak arra is, hogy a befektet k esetlegesen hamis nyilatkozatok alapján kössék meg a csatlakozási szerz déseket, valamint ezek alapján szerezzenek MEH engedélyt. A helyzet teljes kör megítéléséhez azonban az hozzátartozik, hogy a fenti szabályzati el írás kialakítása nem a 2005. évben módosított VET és Vhr engedélyezési logikájára épült. Az Elosztói Szabályzat vitatott rendelkezései egy korábban készült szabályozást tartalmaznak, amely esetében az engedélyes a csatlakozási szerz dés megkötése után már tényleges állaglétesítési munkálatokat is elkezdhet (azaz akkor még nem volt a MEH engedélyéhez kötve a kiser m létesítése). Az indulatokat jól mutatja, hogy a különféle hatósági eljárásokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések mellett a Békéswind Kft. büntet eljárást is kezdeményezett a Központi Nyomozó F ügyészségnél, mert állítása szerint az engedélyezési eljárások során egyes cégcsoportok jogtalan el nyökhöz jutottak. A társaság azt kifogásolta, hogy a MEH – a cég írásbeli felhívása ellenére – nem vizsgálta43 a benyújtott kérelmek tartalmát, emiatt olyan engedélyek kerülhettek kiadásra, melyeknek alapvet hiányosságai lehettek44. A társaság egyéb fórumokon azt is kifogásolta, hogy országosan nem volt egységes a közigazgatási gyakorlat a széler m vek építési engedélyezési eljárásai során45. A társaság érdekeltségébe tartozó mez túri és törökszentmiklósi széler m vek építéséhez a MMBH által kiadott építési engedélyeket kellett beszerezniük, míg azonos id szakban az ország észak-nyugati területein az önkormányzati építési hatóságok jártak el hasonló ügyekben. Ráadásul az E.ON ÉDÁSZ területén sem tapasztaltak kiszámítható eljárást, mert állításuk szerint egyes társaságok el nyben részesültek a csatlakozási szerz dések megkötésénél. A Megújuló Energia Ipari Társaság vezet je szerint a különféle befektet k azt tapasztalták, hogy az elosztó hálózati engedélyes – a hatályos szabályozással ellentétesen – egyes társaságoktól megkövetelte a joger s építési és környezetvédelmi engedélyt, míg másoktól nem46. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az MEH által meghirdetett eljárásrend 43

A társaság ezen állítását cáfolják a MEH intézkedései. www.vg.hu (2006. 04. 12.) 45 Az illetékes megyei közigazgatási hivatalok 2006. év folyamán számos esetben megsemmisítették az els fokú építési hatóság határozatát, mert az önkormányzatok illetékességükbe nem tartozó kérdésben hoztak határozatot. A közigazgatási hivatalok álláspontja szerint az els fokú építési hatóságok hatáskörüket az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Étv) 34. § és 52. § (2) bekezdése, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 18-25.§-ában foglaltakra alapították. Eljárásuk során azonban nem vették figyelembe, hogy a kérelmek benyújtásakor hatályos Étv 2. § 18. pontja szerint sajátos építményfajtáknak min sülnek többek között az épületeknek nem min sül közlekedési, távközlési, közm - és energiaellátási célú építmények. Az Étv 52. § (6) bekezdése szerint a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen eljárásokban az önkormányzati építési hatóságok csak szakhatóságként m ködhetnek közre. A 2006. évben lezajlott eljárások során a közigazgatási hivatalok megállapították, hogy a Magyar M szaki Biztonsági Hivatal (továbbiakban: MMBH) szervezetér l, feladatairól- és hatáskörér l szóló 110/2003. (VII. 24.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése szerint a sajátos energiaellátási építményfajták – a széler m ilyen építmény – esetében az építésügyi hatósági jogkört az MMBH, illetve jogutódja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal gyakorolja a hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján. 46 Ezt látszik alátámasztani az eljárások végén a Magyar Energia Hivatal által kiosztott kvóta mintegy 54 százalékát egyetlen cégcsoport (Kaptár, Kaptár B, Vento, Mistral) kapta, ami azért érdekes, mert a közel 320 MW beadott engedélykérelem önmagában mintegy 82 milliárd forintnyi t két feltételezne. A cégcsoport mindenesetre ügyesen dolgozott, hiszen – a csatlakozási pontok, és a kvóta felét lefed engedélyek megszerzésével – kiszorított számos céget a lehet ségb l. 44

109


2007. május

szerinti határid re megkövetelt csatlakozási szerz déseket nem lehetett id ben megkötni47. Külön színesíti a történteket, hogy a szélviszonyok, a m szaki és környezetvédelmi okok miatt nem lehet tetsz leges helyen csatlakozni a villamosenergia-rendszerhez, ezért az egyes befektet k között – függetlenül a MEH eljárásától – fokozott versenyt lehetett tapasztalni a csatlakozási pontokért. Ebben a helyzetben pedig különös fontossága van, hogy az elosztó hálózati engedélyes egyenl elbírálásban részesítsen minden potenciális befektet t. A csatlakozási szerz désekkel kapcsolatban a MEH részére tett bejelentések ügyében vizsgálatot indított, amely során 2006. február 15-én írásban szólították fel az érintett engedélyeseket, hogy tételesen tájékoztassák a Hivatalt a megkötött szerz désekr l, illetve a megkötés folyamatáról az Elosztói Szabályzat 6. számú melléklete alapján. Az engedélyezési eljárások szempontjából az E-ON ÉDÁSZ válasza alapján (itt koncentrálódik az engedélykérelmek dönt többsége), megállapítható volt, hogy az E-ON ÉDÁSZ a csatlakozási szerz dések megkötése esetén azt az általános gyakorlatot követte, amely szerint a csatlakozási szerz dések megkötéséhez megelégedett a kérelmez k azon nyilatkozatával is, amelyben a kérelmez kijelenti, hogy a szükséges engedélyek birtokában van. Ezek után az elosztói engedélyesek – a MEH-el történt konzultáció alapján – kezdeményezték az Elosztói Szabályzat módosítását48. A MEH-hez beérkezett beadványokban bemutatták azt, hogy az építési engedélyek kiadása körül is (jogértelmezési, jogalkalmazási) problémák vannak, azonban err l végleges tájékoztatást nem kaptak (sem a jegyz i kartól, sem pedig a m szaki biztonsági feladatokat ellátó hatóságtól). A MEH nem rendelkezik hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy az építési hatóság által kiadott építési engedélyek jogszer ségét vizsgálja (nem vizsgálják, hogy megfelel hatáskörrel és illetékességgel rendelkez , arra jogosult szerv adta ki, vagy sem, s nem vizsgáljuk a kiadás körülményeit, eljárási szabályok betartását, továbbá az engedély tartalmának jogszer ségét sem), ráadásul ezen engedély megléte csak az Elosztói Szabályzat szövege alapján, közvetetten és a fentiek szerint vitatható módon ellen rizhet . Ezért a MEH részére az építési engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban érkezett panaszokat áttette a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz.

9.2 A támogatási rendszer m ködésének nem fizikai hatásai 9.2.1 Általános piaci hatások A VET hatályba lépésével, 2003. január 1-jén, az addig egységes piac átalakult és létrejött a szabadpiaci és a közüzemi szegmens. A szabadpiacon a feljogosított fogyasztónak magának kell biztosítania az ellátását úgy, hogy akár közvetlenül a termel t l, vagy a keresked t l vásárol villamos energiát. A feljogosított fogyasztó ellátásáért a közüzemi nagykeresked és szolgáltató nem felel s, de a szabadpiaci résztvev k a közcélú hálózatokat megkülönböztetést l mentesen használhatják, a hálózatok üzemeltet inek az üzembiztos m ködést kell biztosítaniuk. A m ködési rendet a VET-hez kapcsolódó egyéb kormányrendeletek, jogszabályok és szabályzatok határozzák meg24. A versenypiac növekedésével, a közüzemi ellátási szegmens folyamatos volumen csökkenésével és bels összetételének megváltozásával nem járt együtt (itt nem elemzett okok miatt) a közüzemi nagykeresked forrásoldali portfoliójának átalakítása. A forrásoldali portfolió kereskedelmi szerz déseinek kötöttségei ugyanakkor belépési korlátot jelentenek az 47 48

www.mno.hu (2006.04.05.) A módosítást a MEH jóváhagyta a 2006. november 17-én kiadott 664/2006. számú határozatával.

110


2007. május

új szerepl k számára is. A belépési korlát azonban nem számszer síthet , inkább úgy értelmezhet , hogy a közüzemi nagykeresked portfoliójának nagysága önmagában is bizonytalanságot jelent minden új piaci szerepl számára, hiszen a rendszerszint szolgáltatások piacának m ködésképtelensége, a közüzemi nagykereskedelmi portfolió piaci értesítéseinek kiszámíthatatlansága miatt üzletileg nehezen tervezhet az új termel kapacitások létesítése. A közüzemi szolgáltatók és a versenypiaci keresked k gyakorlatilag egymással versenyeznek a feljogosított fogyasztókért, azonban nem azonos megkülönböztetést l mentes feltételekkel. A villamosenergia-piac közüzemi szegmensében m köd egyvásárlós (Single Buyer) modell ellátási kötelezettséget ró a közüzemi nagykeresked re és egyben azt is rögzíti, hogy a közüzemi szolgáltatók (az átvételi kötelezettség mellett) csak t le vásárolhatnak villamos energiát fogyasztóik ellátásához. Tekintettel arra, hogy a feljogosított fogyasztók visszaléphetnek a közüzemi szegmensbe, ezért a közüzemi nagykeresked szükségszer en visszatarthatja az általa lekötött kapacitások egy részét biztosítékul arra az esetre, ha a közüzemi igény ismét növekedne. Ez felesleges többlet költségeket okoz a közüzemben és hiányzó kapacitást a versenypiacon, ráadásul jelent sen megnehezíti a rendszerszint szolgáltatásokkal kapcsolatos hatékony beszerzési rendszer kialakítását is, amely kereskedelmi oldalról tovább korlátozza a fizikailag is korlátozott menetrendtartó kapacitások kihasználását és ezáltal a támogatott átvételben részesül k optimális átvételi rendszerének kialakítását.

9.2.2 A támogatott villamosenergia-átvétel jogi hatásai A teljesség igénye nélkül bemutatott tapasztalatok mellett a támogatott átvétel részletszabályai jelenleg rossz irányban ösztönöznek, ugyanis a támogatott és mérés alapján átvett villamos energia termel i nem fizetik meg a termelés járulékos költségeit49 (1), azaz a kiegyenlítési költségeket50, továbbá a villamosenergia-rendszer szabályozásánál jelentkez többlet tartalékigények miatti költségeket51. Ráadásul a magyar támogatási rendszer sajátossága, hogy a fizikai kényszerek kezeléséb l adódó többletet mindenkire kötelez en rója ki: a piaci szerepl kre és a közüzemi fogyasztókra a rendszerhasználati díjon keresztül52 (2). A 2005-ben módosított VET ebben a tekintetben tovább növelte a nehézségeket, mert az átvev személyét a csatlakozási pont fizikai helyzetéhez53 kötötte a hálózat jellege (átviteli vagy elosztóhálózat), valamint annak területi elhelyezkedése alapján54 is. Ez tehát azt jelenti, hogy a közüzemi mérlegkörön belül (jelenleg a teljes villamosenergia-piac mintegy kétharmada) kell megoldani mind a megújulók menetrendi kiegyenlítését, mind pedig a teljes rendszer szabályozásához szükséges tartalékok biztosítását. Az átvételi kényszer következtében ez szükségszer en azt jelenti, hogy bizonyos id szakokban olyan átvételt

49

Ezek a költségek nem extern, a többi termel által elkerült költségeket jelentenek. Kiegyenlítési költség a mérlegköri elszámolásban fizetend kiegyenlít energia díja, illetve minden olyan kényszerintézkedés költsége, amelyet a nem megújuló bázison termel k kötött indítási, fel- és leterhelési karakterisztikájából adódó, az optimálistól eltér üzemeltetés tesz szükségessé. 51 A megújuló energiaforrást felhasználó er m , az energiaforrás jellegét l függ id tartományban növeli a tartalék igényt. 52 A támogatott átvétel energia díjának finanszírozása a mindenkire kötelez rendszerhasználati díjakon keresztül történik. 53 A mérlegköri elszámolás alapelve a betáplálási és vételezési pontok területi kötöttségekt l mentes, szabad szervez dése. 54 VET 43.§ (5), 45.§ (4) 50

111


2007. május

kellene megoldani, amely az egyéb kötöttségek miatt meghaladja55 az átvev k villamosenergia-fogyasztását56. Természetesen ez a kötöttség rövidtávon a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykeresked által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításával akár még kezelhet nek is t nhet, de ez éppen az intenzív mennyiségi növekmény miatt csak id leges megoldást jelenthet57. A hosszú távon is kiszámítható átvétel érdekében a jogalkotó úgy rendelkezett (összhangban a 63/2005. (VI. 28.) OGY határozattal) a VET 43. § (5) bekezdésben, hogy az átviteli hálózatra csatlakozó megújuló termel vel a közüzemi nagykeresked , míg a 45. § (4) bekezdés alapján az elosztóhálózatra csatlakozó termel vel a közüzemi szolgáltató köt szerz dést a kiser m m ködési engedélyével megegyez id tartamra. Ez a módosítás azonban azt jelentheti, hogy a jogalkotó által el írt szabályrendszer átkerül(het) egy magánjogi szerz désbe, amely csak kártérítés fizetésével bontható fel, ha a jogalkotó megváltoztatja a kötelez átvétel szabályait. Márpedig a szabályokat mindenképpen meg kell változtatni, legalább az alábbiak miatt: a) A villamosenergia-piaci modell szükségszer változása mindenképpen érinti a közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykeresked , mint engedélyesek szerepét, jöv jét. A társaságoknak most kellene kötelezettséget vállalni egy olyan id szakra, amely jelenleg nem belátható változásokat tartalmaz a jelenlegi átvételre kötelezettek részére. Ez középtávon súlyos gazdasági kockázatokat rejt, hiszen egy új m ködési modellben ez a fajta diszkriminatív átvételi kötelezés bizonyosan nem tartható, már a megújuló energia termel k területileg egyenl tlen elhelyezkedése miatt sem és ebben a helyzetben (mivel a jogalkotó kényszeríti ki a szerz dést) az állam kártérítési felel ssége is felvethet lehet. b) A kötelez átvétel korábbi szabályozása oly módon alakult, hogy a miniszteri rendelet módosításával58 (a befektet i érdekek figyelembe vételével) megoldásokat lehetett találni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságával kapcsolatos kihívásokra. A jelenlegi szabályok szerz déses rögzítése nem ad lehet séget arra, hogy az üzembiztonsággal kapcsolatos kihívások kezelhet k legyenek (mindig csak kártérítés esetén lehetne módosítani a szabályokat). c) Külön kiemelend , hogy az Európai Bizottság által vizsgált hosszú távú megállapodásokhoz (HTM) hasonló szerz dések megkötését rendeli el a törvény, 55

Az ÉDÁSZ fogyasztóinak 2005. évi legkisebb havi átlagos teljesítményigénye 287 MW volt. Ugyanebben a hónapban, a már létez jogszabály által kötelez átvétel keretében megvásárolt átlagteljesítmény 100,8 MW volt. Mindezek alapján az ÉDÁSZ közüzemi szolgáltató által a fentieken kívül pótlólagosan átvehet teljesítmény nem haladhatja meg a 187 MW-ot, hiszen csak akkora átvételi kötelezettsége írhatunk el , amelyet a közüzemi fogyasztóknak elvben értékesíteni is tud. A 2006. januári adatok alapján látszott, hogy a hatályos szabály kizárólagos alkalmazásával az ÉDÁSZ területen - a számítás alapján - az igények mintegy 21,65 %-a lett volna teljesíthet . 56 Ebben az összefüggésben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az ugyancsak támogatott kapcsolt h - és villamosenergia-termelés átvétele szintén a közüzemi mérlegkörben történik. 57 A közüzemi szolgáltató fogalmából következik, hogy a jelenlegi VET el írások szerint nagy valószín séggel mindig lesz olyan energia, amelyet a m ködési modellben nem fog tudni átvenni a közüzemi szolgáltató. Az bizonyosan állítható, hogy a kérdés megoldását nem jelentheti a közüzemi szolgáltató értékesítési korlátozásának a feloldása, mert ez a jelenlegi m ködési modell radikális átalakítását jelentené úgy, hogy semmilyen egyéb jogharmonizációs feltételt nem teljesítünk. 58 Az átvételi kötelezettség alá es villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

112


2007. május

amely – az egyébként kötelez el zetes vizsgálat hiányában - magában foglalja az illegális támogatás lehet ségét is59. Nem kevésbé fontos, hogy ha a Bizottság tudomására jut egy ilyen típusú - általa el zetesen nem engedélyezett60 - konstrukció, akkor az veszélyeztetheti a jelenlegi eljárás kimenetelét is és akár a kifizetett támogatás visszafizetésének elrendelésével is végz dhet, amelynek a következményei jelenleg nem beláthatók. Az is fontos tény, hogy az Európai Bíróság PrussenElektra ügyben hozott ítélete61 nem általában legitimálja a kötelez átvétel rendszerét, hanem csak a kötelez átvétel elvének alkalmazhatóságát fogadja el, abban az adott speciális német jogi helyzetben (az 1991-ben hatályba lépett törvény alapján), amelyben az ítélet megszületett.

9.3 Néhány jellemz tagállami tapasztalat 9.3.1 Németország Németországban külön törvény rendelkezik a megújuló energiaforrások támogatásáról és az elszámolás kereteir l (a továbbiakban: EEG2004). Az EEG2004 törvény az átvételi áron kívül számos egyéb áralkalmazási feltételt is tartalmaz, amelyek egyértelm elszámolási keretet biztosítanak a megújuló energiaforrást felhasználó termel knek. A jogszabály alapján csak az a villamos energia esik támogatási kötelezettség alá, amelyet kizárólag megújuló energiaforrás felhasználásával termeltek és a törvény rendelkezése alapján a hálózatüzemeltet átvett. Azok a termel k, akik a hálózatra történ csatlakozás el tt nem bizonyítják, hogy a tervezett telephelyen legalább a referencia er m termelésének 60 %-át képesek megtermelni, elesnek a támogatástól. A természetvédelmi okok miatt fontos és védett területeken, továbbá a 25 %-nál nagyobb részarányban állami tulajdonban lév termel kre nem érvényes az átvételi kötelezettségre vonatkozó ár62. Az EEG2004 törvény alapján átvett villamos energiának prioritása van, azaz bármilyen m szaki probléma megoldása során csak úgy lehetséges a termel k termelési korlátozása, ha más megoldás már nem lehetséges. Ennek ellenére a jogszabály bevezette a termelési korlátozás (utasított eltérés – „redispatch”) lehet ségét63 is, amely más er m típusok esetében már korábban is m ködött. Az utasított eltérés kompenzációja szabályozási zónánként egységes elszámolás alapján történik. Az általában 20 éven keresztül64 fizetett támogatás mértékét a törvény a 6-11.§ részletesen szabályozza. Az ott nevesített támogatási mértékek érvényesek a 2004. augusztus 1-jét követ en üzembe helyezett létesítményekre. A korábban üzembe helyezett berendezésekre az 59

NN 49/2005 számú ügy az Európai Bizottságnál. Az Európai Unió jelenleg hatályos támogatási rendelkezései a visszafizettetés lehet ségét a jogellenes támogatásokra korlátozzák. A jogellenes támogatások alatt (amely a létez támogatásoktól elkülönül kategória) azon támogatási intézkedéseket értjük, amelyeket a Bizottságnak való el zetes bejelentés nélkül vagy a Római Szerz dés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti „Standstill klauzula” (A Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges id ben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. Ha a Bizottság úgy véli, hogy ez a szándék a 87. cikk értelmében nem egyeztethet össze a közös piaccal, haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés szerinti eljárást. Amíg ebben az eljárásban végs határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre.) ellenére léptettek hatályba. 61 Az Európai Bíróság C-379/98 számú ítélete. 62 Grabner P.: Németországi tapasztalatok a megújuló energiaforrások támogatásáról, különös tekintettel a szélenergia felhasználására, Magyar Energetika, 2005/6, pp. 3-10. 63 Az átvételi és továbbítási els bbség korlátozásáról rendelkezik a törvény (EEG2000 4.§ (1)). A korlátozás a széler m vek esetében a betáplált teljesítmény maximalizálását jelenti. 64 Külön el írás van a vízer m vekre. 60

113


2007. május

EEG2000 törvényben foglalt rendelkezések érvényesek65. A támogatás mértéke megújuló energiaforrásonként változó, de jellemz en id ben csökken [Melléklet 1. ábra] és technológiától66 is függ . Az EEG2004 törvény 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítmény er m vekre kötelez jelleggel el írja a szabályozási zónában szokásos id alappal m köd mér berendezés alkalmazását, amely a különféle szabályzatokban meghatározottak szerint alkalmas számítástechnikai eszközökkel történ programozásra, terhelési görbék el állítására és tárolására valamint távleolvasásra is. A jogszabály szerint a mér berendezések költségeit a termel k viselik. A csatlakozás költségeit szintén a termel viseli, azzal a megszorítással, hogy amennyiben mögöttes hálózatfejlesztés is szükséges, akkor az a hálózati társaság kötelezettsége. Ezt azonban külön dokumentálni kell és csak ezen dokumentumok alapján érvényesítethet k a költségek a hálózati tarifákban. A törvény felhatalmazza az illetékes minisztériumot67, hogy egy nyilvános er m regisztrációs rendszert vezessen be. A széler m vek kiegyensúlyozott támogatása érdekében olyan kompenzációs rendszer m ködtetnek, amely segít kiegyenlíteni a különböz telephelyek eltér szélviszonyai miatt keletkez hozameltérésekb l adódó differenciákat. Ezért a széler m vek támogatási rendszerének fontos eleme a Bevételi Referencia Modell68. Németországban az európai gyakorlatnak megfelel en mérlegköri rendszer m ködik. Az EEG átvétel külön mérlegkörben történik, amelynek a mérlegkör-felel se az adott szabályozási zóna rendszerirányítója. A mérlegköri elszámolás szokásos szabályrendszere alapján a megújuló mérlegkörb l menetrend alapján történik szállítás a végfogyasztókat ellátó mérlegkör-felel sök mérlegköreibe, amelyek kötelesek azt átvenni. Az EEG átvételt konstans teljesítmény (zsinór menetrend) szállításként kell figyelembe venni a mérlegkörök felé. Az átvételi kötelezettség alá tartozó mennyiséget a VDN ex ante határozza meg negyedéves bontásban, a mérlegkörben ténylegesen átvett és a menetrendes szállítások függvényében olyan módon, hogy az átvételre kötelezettek relatív részaránya megegyezzen a végfogyasztói értékesítés tekintetében69. 65

EEG2000 21.§ (1). A biomassza esetén is részletes árakat rögzít a törvény, a széler m vekhez hasonlóan id ben csökken átvételi árral (1,5 %) de a különböz kategóriák esetében is csak legfeljebb 20 MW-ig támogatható a termel . 67 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium (www.bmu.de) 68 A modell úgy m ködik, hogy a megvalósult széler m vek adatait használja fel a további számításokhoz. A törvény alapján öt évig minden telephely azonos átvételi árat kap, majd öt év után az adott telephely és gépegység termelését összevetik egy azonos géptípusnak a referencia telephelyen mérhet termelésével (a referenciatermelés olyan módon van meghatározva, amely technológia független és az elérhet legjobb technológiát veszi figyelembe). Amennyiben az összesített termelés meghaladja a referenciatermelés mennyiség 150 %-át, akkor a hátralév évekre azonnali hatállyal minimumra csökkentik az átvételi árat. Amennyiben az öt éves periódus után nem következett be az árcsökkentés, akkor 15 év után hasonló értékelés következik. Ilyenkor a referencia hozam 100 %-ához történik a viszonyítás és az esetleges csökkentés. Azok az er m vek, amelyek nem érik el a referenciatermelés 60 %-át egyáltalán nem jogosultak a további támogatásra. A referenciahozamok listája nyilvános és elérhet a Szélenergia Támogató Társaság (Fördergesellschaft Windenergie e.V. FWG, www.wind-fgw.de) webcímen. 69 A számítás elvégzéséhez természetesen kötelez adatszolgáltatást ír el a jogszabály. A VDN el rejelzés nem csak a mennyiségekre vonatkozik, hanem az átlagárra is. Ez azért szükséges, mert így az átvételre kötelezettek azt is pontosan látják, hogy milyen árat kell megfizetniük a következ id szakban átvett megújuló energiaforrásból termelt villamos energiáért. 66

114


2007. május

9.3.2 Portugália A portugál kormány 2005. év során a megemelte a 2010-re meghirdetett széler m fejlesztési célértéket 3750 MW -ról 4400 MW-ra70. Tekintettel arra, hogy a helyi szélviszonyokat megfelel nek ítélték71, ezért a széler m fejlesztésékben látják azt a technológiai lehet séget, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében a leghatékonyabb megoldásnak t nik. Ennek támogatása érdekében (más nem széler m fejlesztési programokat is meghirdettek) jogszabályi felhatalmazás alapján 2006-ban versenyeztetési eljárás keretében, három részletben értékesítettek mintegy 1700 MW széler m kapacitás létesítésének és m ködtetésének a jogát 15 évre. A 15 éves átvételi id szak után a kötelez átvételi ár megsz nik, és a piaci ár mellett a bevezetend zöldbizonyítvány értékesítéséb l származó bevételre számíthatnak a termel k. Az els részletben 800 – 1000 MW, a második részletben 400 – 500 MW kapacitást hirdettek meg olyan feltételekkel, amelyeknek csak t keer s konzorciumok tudtak megfelelni, míg a harmadik részletben 200 MW-ot a kisebb befektet knek értékesítettek. A kiírásnak megfelel en négy jelent s konzorcium jelentkezett Galp Energia (REpower Systems AG), Energias de Portugal (Enercon), Enel és az Iberdrola/Gamesa. A befektetések súlyát jelzi, hogy a jelentkez k 1 Mrd nagyságrendjében adtak ajánlatokat72. A nyertes pályázóknak öt évük van a vállalt kapacitásokat felépítésére. Az eljárás során a pályázat egy meglehet sen bonyolult értékelési eljárást tartalmazott, amely természetesen el re meghirdetett értékelési szempontok szerint pontozta a jelentkez ket. Az értékelési szempontok úgy voltak meghatározva, hogy az összességében legjobb ajánlatok kerülhettek kiválasztásra. 2600 h/év kihasználási óraszám felett 7,4 ct/kWh átvételi díjat hirdettek meg irányárként, amely a pályázat szempontjából referencia ár volt. Ehhez az árhoz képest kellett engedni a befektet knek. Ennek az eljárásnak a keretében figyelembe lehetett venni minden olyan m szaki szempontokat is, amelyek el segítik, hogy a portugál villamosenergia-rendszer szabályozhatósága ne kerüljön veszélybe. Az intenzív széler m ves fejlesztés komoly hatással van a portugál villamosenergia-rendszer egészére. Ennek kezelése érdekében a portugál átviteli rendszerirányító (REN) hat különféle m szaki intézkedést vizsgált és tart szükségesnek, amelyek megfelel támogatást képesek nyújtani a hálózat üzeméhez: a) Széler m parkok helyi irányítási központjának kialakítása (több park együttes irányítása, on-line mérési lehet ségek kidolgozása, a széler m irányító központok és az elosztó hálózati irányító központok integrálása), b) A medd teljesítmény szabályozási képességek javítása (pl. keresztszabályozós transzformátorok beépítése és FACTS eszközök beépítése), c) A széler m parkok termelési korlátozása a rendszerirányító utasítására, 70

Ferreiraa, P., Araújo, M., O’Kellyb, M. E. J.: An overview of the Portuguese wind power sector, International Transactions in Operational Research, Volume 14, Issue 1, 2007 pp. 39–54. 71 A jelent sebb széler m ves fejlesztések miatt keletkez szabályozási gondok uralhatónak t nnek, mert a portugál villamosenergia-rendszer több mint 4000 MW vízer m vel rendelkezik (~ 9000 MW csúcsterhelés mellett), amely alapján az EU harmadik legnagyobb arányú vízenergia felhasználója. 72 A versenyeztetési eljárás (különösen a jelent s tét miatt) természetesen nem mentes a jogi vitáktól sem. A kihirdetett gy ztesek (Galp és EDP) ellenére a spanyol befektet k bírósági úton támadták meg az eredményt (Jornal de Negócios, 9/8/06). A szakért k szerint nem volt meglep az eredmény, hiszen az EDP a portugál nemzeti villamos társaság, míg a Galp konzorciumban (amint a neve is mutatja) érdekelt volt a legjelent sebb portugál olaj és gázipari társaság.

115


2007. május

d) A vízer m vek szabályozási képességeinek b vítése, e) Széler m vek (parkok) részvétele primer szabályozásban, f) Minimum követelmények a széler m parkok hiba t r képességére. A versenypályázat tartalma a létesítés minden fázisára kiterjedt. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat el re meghatározta mindazokat a lehetséges telephelyeket is, amelyek minden szempontból alkalmasak a széler m telepítésére és telephelyenként maximálták a telepíthet kapacitás nagyságát is. A jelentkez k a nyilvános lista alapján készíthették el üzleti terveiket.

9.3.3 Franciaország A francia kormány a 2000. februárban hozott 2000-108. számú törvény 8. cikkében foglaltaknak megfelel ajánlati felhívást tett közzé szárazföldi telepítés széler m vek létesítésére. Az ajánlati felhívás alapján összesen 1000 MW beépített teljesítményre irányuló pályázatot írtak ki, ami egy kötött, valamint egy feltételes részb l áll, melyek egyenként 500500 MW nagyságúak. A versenyeztetési eljárásban mindenki részt vehetett – figyelembe véve a területi közösségek általános szabályozása L.2224-32 és L.2224.33 cikkeinek rendelkezéseit – aki termelési egységet kíván létrehozni vagy üzemeltetni, de pályázó ajánlatának az elfogadása nem pótolja a pályázó által elvégzend hatósági eljárások lebonyolítását, különösen nem a szükséges engedélyek megszerzését, ideértve a berendezések m szaki alkalmasságára, és a környezetvédelemre vonatkozó engedélyeket is. A pályázatnak legalább 12 MW kapacitás létesítésére kellett vonatkozni73. A nyertes pályázónak alapesetben három éven belül kell megépítenie az er m vet. A 2002. december 4-én kelt 2002-1434. számú rendelet értelmében, az Energiaszabályozási Bizottság74 felel s az eljárás lefolytatásáért: a miniszter által meghatározott feltételek alapján javaslatot tesz az ajánlati dokumentációra, melyet a miniszter elfogadás el tt módosíthat, megválaszolja a pályázók esetleges kérdéseit, fogadja, tanulmányozza, és min síti a pályázati anyagokat, majd pedig az ajánlatot kiválasztásáról javaslatot tesz az energiaügyért felel s miniszter számára, és azt indoklással látja el. A pályázatok értékelésére a beérkezést l számított hat hónap. A 2000-108. számú törvény 8. cikkében foglaltaknak megfelel en a pályázók csak olyan ajánlatot tehettek, amelyben az er m üzemeltet je a pályázó lesz. A pályázat beadása a pályázó kötelezettségvállalását jelenti a berendezés üzembe helyezésére. Tehát a pályázónak nem volt lehet sége olyan ajánlatokat tenni, amelyekhez kizárólagossági feltételek kapcsolódnak, vagyis amikor a pályázatot részben, vagy egészben egy másik ajánlat elfogadásának vagy visszautasításától teszi függ vé. A pályázó kötelezettséget vállal, hogy berendezésének következ napra vonatkozó termelési el rejelzését legkés bb az el z estére elkészíti. A pályázóknak (az el re meghirdetett árindexálási technika mellett) /MWh alapú árat kellett elvállalniuk a teljes szerz déses id szakra, de az ajánlat ára csak egy volt az értékelési szempontok között75, alábbiak szerint 73

A francia el írások szerint hasonló eljárásrend keretében minden 12 MW feletti beépített teljesítmény megújulós projekt esetében versenyeztetési eljárást alkalmaznak. 74 Commission de régulation de l’énergie – CRE; www.cre.fr 75 Az értékelés befejezéseként minden egyes pályázat egy maximálisan 20 pont ért pontszámot kaphatott.

116


2007. május

Az értékelés során a nagyobb teljesítmény projektek el nyt élveznek, tehát a pontozás során a pályázókat teljesítmény alapján is sorba rendezik, majd a pontszámok ennek alapján kerülnek kiosztásra. A projekteket olyan m szaki feltételekkel kell megvalósítani, amelyek lehet vé teszik az on-line üzemirányítási mérést, valamint a kapcsoló és védelmi berendezések állásjelzéséhez szükséges jelátvitelt. A kiírás alapján a villamosenergia-értékesítési szerz dés a berendezés üzembe helyezésének napján lép életbe, és 2021. december 31-én (illetve 2022. december 31-én) ér véget, amennyiben az ajánlati felhívás alapján kiválasztott pályázók kijelölése legkés bb 2004. november 1-jéig, (illetve 2005. november 1-jéig) megtörténik. Amennyiben ez a kijelölés kés bb történik meg, akkor a szerz dés id tartama a késedelem mértékével halasztásra kerül. Tehát a pályázat nyerteseivel 16 éves szerz dések kerültek megkötésre. A 16 éves id szak után - a kötelez átvételi ár megsz nik - piaci értékesítésre számíthatnak a termel k. A pályáztatási eljárás a pályázati kiírások, a jelentkez knek kiküldött szabályozó hatósági válaszok, az értékelések tekintetében nyilvános és a hatóság honlapján megtekinthet k.

9.4 Javaslatok a támogatási rendszer módosítására A fentiek alapján a következ célok kit zését látjuk célszer nek: a) A kialakítandó támogatási rendszernek illeszkednie kell az európai gyakorlathoz. Ebben a tekintetben irányadónak tekinthet k a német, az osztrák, a portugál és a francia tapasztalatok. Nem javasolható egyedi „magyar” megoldás kidolgozása. b) A hatósági eljárások precíz összehangolása növeli a befektet k biztonságát és csökkenti az esetleges visszaélések lehet ségét. c) A kötelez átvételt el kell választani a közüzemt l és olyan – kereskedelmi szempontból rugalmas, (a nem szeles megújulók esetében) az átvehet mennyiségek szempontjából felülr l nem korlátos – rendszert kell kialakítani, amely a befektet i biztonság megtartása mellett garantálhatja a megújuló bázison termelt villamos energia részarányának növekedését. A jogi változtatások kidolgozásánál célszer olyan modellszámításokat elvégezni, amelyek a jelenlegi és a tervezett megújuló részaránynál nagyobb mennyiségek rendszerszint hatásait is elemzik tekintettel arra, hogy ilyen helyzet is kezelhet az európai tapasztalatok alapján. d) Az a) pontban meghatározott cél megvalósítása mellett figyelembe kell venni a villamosenergia-rendszer szabályozhatósági szempontjait is, ezért a széler m ves fejlesztések tekintetében indokolt a mennyiségi korlátozás (teljesítménykorlátozás) fenntartása76. A mennyiségi korlátozás fenntartása mellett a kés bbiek során megvalósuló esetleges további kapacitások elosztására mindenképpen egy aukciós eljárás bevezetését célszer . Az eljárás kidolgozásánál aktív szerepe lehet a MAVIR-nak, hiszen a bemutatott példák alapján a francia és a portugál eljárások során is komoly értékelési szempont a m szaki tartalom. A nem széler m ves fejlesztések esetében mindenképpen el kell törölni a MEH által meghatározott átvételi kvótát. e) Az új támogatási rendszer lehet leg – a termel kre gyakorolt hatásán keresztül – ne nehezítse (inkább könnyítse) a rendszer fizikai szabályozhatóságát, a rendszeregyensúly mindenkori fenntartását (a menetrendadás szankcióhoz kötött 76 A jelenleg ismert m szaki és kereskedelmi feltételek mellett bizonyosan nagyobb a potenciális befektet k által megvalósítandó széler m teljesítmény, mint a valós lehet ség. A mennyiség vitatható, de a helyzet tényszer en fennáll.

117


kötelezettségén keresztül felhasználásával).

és

kiser m vek

2007. május

csoportjának

szabályozási

célú

f) Célszer jogszabályi szinten is szétválasztani a megújuló alapú termelést, a fosszilis bázisú kapcsolt energiatermelést és (esetleg) az egyéb kötelez átvétel szabályozását. A szétválasztástól függetlenül lehetséges, s t kifejezetten célszer az átvétel elszámolását azonos keretek között megvalósítani. g) Célszer külön is (újra) mérlegelni a támogatandók körét, az átvev k/vásárlók személyét, az áron keresztül történ támogatás feltételeit, az ártámogatás mértékét, az ártámogatás finanszírozási rendszerét77. h) Olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely a pénzügyi elszámolásokat függetlenné teszi a miniszter árhatósági döntéseit l. i) Biztosítani kell, hogy a fentiekkel kapcsolatos szabályozás(ok) – finanszírozási szempontból – lehet leg semleges(ek) legyen(ek) a termelést közvetlenül átvev piaci szerepl részére. j) A tervezett változtatás a piaci modell részletszabályaitól függetlenül rugalmasan alkalmazható legyen a jelenlegi és változó m ködési modell mellett is. k) A termel k jövedelmi helyzete (a jelenleg m köd rendszerhez képest) önmagában ne változzon, csak akkor, ha a jelenlegi rendelet szerinti átvételi (hatósági) árakat, illetve ezek karbantartási mechanizmusát az új jogszabály (a jelenlegihez képest) másképpen szabályozza, l) A módosítás lehet leg ne legyen sokkszer sem az érintett termel k, sem a többi szerepl számára, de – figyelembe véve a jelenlegi rendelet 2010-ig (kapcsoltak) történt meghirdetését is – szabjon valóságos gátat a jelen rendszerben a fogyasztókra háruló (hárítandó) terheknek.

77

A kapcsolt h - és villamosenergia-termelés esetében külön kérdés a referencia-hatásfokok alkalmazása, de ez a kérdéskör nem tartozik a jelen tanulmány témái közé.

118


2007. május

10 A szélenergia felhasználásának adminisztratív akadályai és a szélenergia társadalmi elfogadottságát befolyásoló tényez k A szélenergia felhasználását és az er m vek építését igen jelent sen lassítják a különböz adminisztratív akadályok. Ebben a fejezetben ezeket a gátló tényez ket gy jtjük össze, valamint javaslatot teszünk ezek módosítására.

10.1 Lakossági félelmek és kérdések a széler m vekkel kapcsolatban és az ezekre adott válaszok A szélturbinák egyik legf bb jellemz je a jellegzetes formájuk, és méretük. A száz méter körüli magasságú tornyok és rotorjaik messzir l is látszanak, megváltoztatva ezzel a tájképet. Éppen ez a jellegzetes formájuk tette azonban a szélturbinákat a megújuló energiaforrások szimbólumává. A széler m vek az egész életciklusra vetítve más villamos energia el állítási módokhoz képest lényegesen alacsonyabb káros anyag kibocsátással78 és externális költségekkel rendelkeznek79 (Fritsche, 2007, illetve ExternE projekt, Európai Bizottság). Ennek ellenére gyakran merülnek fel aggodalmak a szélturbinák közelében él lakosokban. A következ kben ismertetjük a kételyeket, és szakmai válaszokat adunk rájuk, kiegészítve a közvéleménykutatások eredményeivel. Nem drága a szélenergia? Valóban igaz, hogy jelenleg a szélenergiával el állított elektromos áram drágább, mint a fosszilisokból vagy atomenergiából származó áram piaci ára. Azonban ezek a piaci árak nem tükrözik sem az energiael állítás környezeti és egészségügyi hatásainak költségét, sem az üzemeltetés kockázatainak költségeit. Az externális költségek figyelembevételével a hagyományos energiatermelési módok nem lennének versenyképesek (lásd 2. ábra). Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a következ ábrán csak az externáliák vannak feltüntetve, azaz a nagy externáliájú, de kis beruházási költsége miatt átmenetileg alacsony költség (és környezetszennyez ) energia el állítási formák itt nem t nnek olcsónak. A valóságban viszont a rövidtávú piaci szemlélet viszont azokat választja befektetése tárgyának.

78

példák emisszió: szélenergia: 24 g / kWh CO2 eq , földgáz 428 g / kWh CO2 eq , k szén: 949 g / kWh CO2 eq 79 példák externális költségek: szélenergia: 0,05 cent / kWh, biomassza: 3 cent / kWh, olaj: 5-8 cent / kWh

119


2007. május

Cent / kWh

A villamosenergia-el állítás externális költségei Németországban az ExternE kutatás alapján 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

5-8 3-6 3

K olaj

Fekete és barnak szén

Biomassza

1-2

Földgáz

0,6 Napelem

0,05 Szél

3. ábra Forrás: Az Európai Bizottság Extern-E kutatása, Id közi jelentés 2003.

Nem veszítünk munkahelyeket, ha a régi, fosszilis er m vek helyett szélenergiával állítjuk el az elektromos áramot? Németországban a 90-es évek elejét l napjainkig 70 000 embernek adott munkalehet séget a szélenergia ipar80. Ez magában foglalja a tervezést, kivitelezést, az alkatrészek gyártását és az üzemeltetést. Magyarországon is húzóágazat lehetne a megújuló energia ipar, mely akár az egész kelet-közép európai térséget kiszolgálhatná. Idehaza is m ködnek toronyalkatrészeket, generátorokat és egyéb a szélenergia-iparban felhasználható elemeket gyártó vállalkozások, fontos lenne ezeket egy megfelel iparfejlesztési politika keretében felkarolni. Meg kell említeni, hogy a szélenergia felhasználása másodlagosan (de csak kis mértékben és átmenetileg) segíti a vidék fejlesztését, talpon maradását a területbérleti díjakkal, a terület felhasználásának ellentételezésével. Kinek hoz közvetlen hasznot a széler m ? A széler m tulajdonosa megkapja az általa termelt villamos energiáért a megújuló energiaforrások számára meghatározott kötelez átvételi árat. Azonban nem csak profitál a beruházásból. A szélturbinának helyet adó terület tulajdonosa bérleti díjat kap a terület rendelkezésre bocsátásáért, a település pedig különböz adók formájában jut bevételhez (Energia Klub, 2003). Közvetett hatásként továbbá a széler m vek elterjedésének kezdeti szakaszában számos település turisztikai célponttá válhat, amely nem csak szakmai látogatások, hanem lakossági tájékoztatások helyszínéül is szolgálhat81. Ez utóbbi hatás a szélturbinák növekv számával természetesen csökkenhet – mivel „megszokottá” válnak –, de tudatos tervezéssel a turisztikai vonzer fenntartható. Erre jó példa Ausztriában Bruck a.d. Leitha település, vagy Magyarországon Vép esete. Van egyáltalán Magyarországon elég szél?

80

http://www.wind-energie.de/de/statistiken/, 2007-05-04 Az Energia Klub „Követend példák – Sikeres megújuló energia beruházások a Visegrádi Négyek országaiban” c. kiadványában számos olyan projektr l számol be, ahol a szélturbinák a település f látványosságává váltak. 81

120


2007. május

Magyarország európai viszonylatban mérsékelten széljárta területnek számít, az átlagos földfelszíni szélsebességek 3-5 m/s körül mozognak. Az uralkodó szélirány az ország nyugati felében északi, észak-nyugati, míg a keleti részen északi, észak-keleti (Kádár, 2006). Az Országos Meteorológiai Szolgálat által elkésztett energetikai széltérképek 75, 100, 125 méteres magasságokban adják meg a szélsebesség-értékeket, melyekb l energetikai potenciálokat lehet számolni (lásd 1. számú melléklet: Magyarország 75 méteres széltérképe). Friss számítások szerint Magyarországon 100 méteres magasság felett el nyösen és gazdaságosan m ködtethet széler m ott, ahol az átlagos szélsebesség meghaladja a 6 m/s-ot (OMSZ, 33.o)82. Ha csak ezeket a területeket használnánk ki széler m vekkel (az ország területének 4,5 százaléka), akkor Magyarország jelenlegi energiaszükségletének több, mint felét fedezni tudnánk szélenergiával83 (Dr. Hunyár – Dr. Veszprémi – Szépszó, 2005). A Nyugat-Dunántúlon az átlagos szélsebesség 6,3 m/s, ami gazdaságos villamosenergiatermelést tesz lehet vé (Tóth Péter, szóbeli közlés). Kisebb méret , tanyákat vagy lakóházakat ellátó szélturbinák azonban ennél alacsonyabb szélsebességek esetén is hasznosak lehetnek. Mit tehetünk, ha nem akkor fúj a szél, amikor szükség van az energiára? Mivel a szélsebesség statisztikai törvények szerint változik, a szélenergia a feljebb jelzett magas potenciál miatt is csak másodlagos, azaz kiegészít energiaellátásra alkalmas. Id szakos jellege miatt a rendszerirányítónak vagy rugalmas háttérkapacitásokra, vagy pontos szélel rejelzésekre van szüksége. Magyarország jelenleg fosszilis tüzel anyagokkal m köd er m veket alkalmaz a pillanatnyi teljesítmények kiegyenlítésére, amelyek nagy része rossz hatásfokkal képes csak a viszonylag gyors leállásokra, újraindításokra (Dr. Hunyár – Dr. Veszprémi – Szépszó, 2005). A szélenergiában gazdag országok a rendszerirányítás stabilitása érdekében különböz módszerekkel igyekeznek kiegyenlíteni a széler m vek fluktuáló villamosenergia-termelését. Nagy lehet ségek rejlenek a fogyasztóoldali szabályozásban (DSM), megfelel széladottságok esetén a széler m vek térbeli „szétszórásában”, a szélenergia és más megújuló energiaforrások kombinált felhasználásában, illetve bizonyos mértékig energiatárolási módszerek alkalmazásában. A tanulmány 6. fejezete részletesen szól a széler m vek rendszerbe illesztésének lehet ségeir l. Nem hangosak a szélturbinák? A zajhatás talán a leggyakoribb szélturbinákkal kapcsolatos aggodalom a lakosság részér l. Zajnak a zavaró, kellemetlen vagy káros hangokat nevezzük. A hangokat legtöbbször a hangmagassággal (Hz) és a hanger sséggel (Pa, illetve gyakrabban dB) jellemezzük. Az emberi fül a 20 és 20 000 Hz közti hangmagasságokat érzékeli, ez alatti hangokat infrahangnak, e felettieket ultrahangnak nevezzük. A hanger sséget tekintve a 20-30 dB feletti hangok alvászavart okoznak, míg a 40 dB feletti zajok már zavaró, terhel pszichés hatásokat váltanak ki. 65 dB felett csökken a beszédértés és a koncentrálóképesség (Román, 2003). A 3. számú ábra az embereket mindennap körülvev zajok hanger sségét mutatja be.

82

A KvVM Magyarország természet- és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vev szélpotenciáljának kiszámításakor 5,75 m/s-os szélsebesség felett tekintette gazdaságosnak a szélenergia hasznosítását. Lásd: Csoknyainé el adása, 2006. október 19. 83 Ugyanezen tanulmány szerint Magyarország teljes szélenergia potenciálja 77,6 TWh/év, ami kb. kétszeresen haladja meg az ország egész évi energiaszükségletét.

121


2007. május

A széler m vek okozta zajok kétfajta eredet ek. Egyrészt származnak a generátor, és a turbina mozgó részeinek mechanikai zajából, másrészt a lapátok forgása által okozott aerodinamikai, a leveg megváltozott áramlása által okozott hanghatásból (KvVM, 2005). A technológia fejl désével jelent sen csökkent a szélturbinák által okozott zaj er ssége, leginkább a rotorok megfelel formatervezése, a rezgéscsökkentés és mechanikai fejlesztések által. Mégis a hajtóm , a generátor, a h t ventilátorok és egyéb kiegészít alkatrészek m ködése közben a legmodernebb turbinákban is jelent s zajhatás keletkezik. Wagner, et al. (1996) tanulmánya szerint egy 2 MW teljesítmény 84 széler m 102,2 dB hanger sség zajt okoz a turbina közvetlen közelségében, ami megfelel egy légkalapács által okozott hanger sségnek85.

3. ábra: Hanger sség szintek, forrás: Rogers et al (2006)

Az aerodinamikai zajok okozzák a jelent sebb hanghatást. Ezek a lapátok körüli légmozgásból erednek, és er sségük arányosan növekszik a rotorsebességgel. Az aerodinamikia hangoknak három fajtáját különböztetünk meg: alacsony frekvenciájú hangok keletkezhetnek, amikor a turbina lapátja változó szélmozgásokkal találkozik, amiket pl. a széler sség változása vagy szomszédos turbinák által okozott hanghullámok okoztak. Emellett légköri áramlási turbulenciák is okozhatnak aerodinamikai zajokat, valamint maga a lapát és a légkör találkozása is (Rogers et al., 2006). A zajhatás érzékelése jelent sen függ a hang terjedését l és a környezet zajától. A hangterjedést egy sor tényez befolyásolja, mint pl. maga a zajforrás tulajdonságai (magasság, 84

A Magyarországon is m ködnek már 2 MW-os szélturbinák, pl. Szápáron, Mosonmagyaróvárott, vagy Levélen. 85 Wagner, S., Bareib, R. and Guidati, G.: Wind Turbine Noise, Springer, Berlin, 1996. Idézi Rogers (2006).

122


2007. május

irány), a földfelszín (pl. fák, domborzat), egyéb akadályok és az id járás is. Roger et al. (2006) alapján egy 50 m magas turbina estén a 102 dB er sség zaj a 4. számú ábra szerint halkul el. Zelenák (2004) tanulmánya szerint 50-58 dB er sség zaj mérhet egy szélturbina 150 méteres távolságában, ami egy csendes városi utca zajának felel meg. A szélturbinák által okozott zajok érzékelése nagyban függ a környezet zajszintjét l. Utóbbit a helyi közlekedés, közeli ipari tevékenységek, f nyírók mellett a fákat, épületrészeket mozgató széler sség is befolyásolja. Felmérések szerint a növekv szélsebesség hatására a

4. ábra Példa a nagy szélturbinák (2 MW) által okozott zaj terjedésére

szélturbinák zaja lassabban n , mint a környezeti zajok. Azaz magas szélsebességnél az egyéb zajok elfedik a szélturbinák zaját és inkább alacsony szélsebesség mellett okozhatnak problémát a széler m vek (Rogers et al., 2006). A fenti számítások mind a nagy teljesítmény , nagy toronymagasságú turbinákra vonatkoztak. Azonban oda kell figyelni a kisteljesítmény széler gépekre is (30 kW teljesítmény alattiak). Ezeket ugyanis általában a lakóterülethez közelebb telepítik, így a zajcsökkenés mértéke kisebb lehet. A rotorok csúcsai gyakran magasabb sebességgel forognak, mint a nagy turbinák esetében, ami nagyobb zajt okoz. Ezek a berendezések túl magas szélsebesség esetén a teljesítmény csökkentéséért lebegtetik a lapátokat, ami szintén zajt okozhat, valamint a gyakran kevésbé kifinomult gyári konstrukciókból adódóan is hangosabbak lehetnek. Emiatt a kis teljesítmény széler gépeknél kiemelten hangsúlyt kell helyezni a zajmérésekre (Rogers et al., 2006). A fent említettek indokolttá teszik egyrészt az alapos zajméréseket, másrészt a lakott területt l bizonyos véd távolság betartását (KvVM, 2005). A környezeti hatástanulmány része a széler m i zajok hatásterületének bemutatása, terjedésszámításokkal igazolni kell az érintett létesítmények zajterhelését, valamint meg kell határozni a keletkez infrahangok mértékét is. Jogszabály által megállapított, lakott területt l kötelez en tartandó véd távolság nincs Magyarországon, a beruházók általában 500 méteres távolságot szoktak tartani (Boldizsár, szóbeli közlés). A tényleges távolságok tehát településenként eltér ek lehetnek. Az infrahangok nem veszélyesek az egészségre? Bizonyított, hogy a szélturbinák a leveg mozgatása által infrahangokat okoznak. Az infrahangok olyan hanghullámok (20 Hz alatti hangok), melyek az emberi fül számára nem hallhatók, bizonyos er sség felett azonban károsak lehetnek az egészségre. 120 dB

123


2007. május

hanger sség infrahang 10 Hz frekvenciával fájdalmat okoz, 115 dB infrahang álmosságot, érzéketlenséget, hasüregi tüneteket, magas vérnyomást okozhat. A 90 dB alatti infrahangoknak káros hatása nem bizonyított (Rogers et al., 2006). Infrahangok a természetben is el fordulnak, pl. a szél által mozgatott fák, vagy a vonatok és gépkocsik okozta hullámok esetében. Fontos, hogy az infrahangok messzebbre terjednek, azaz lassabban oszlanak el, mint a hallható hangok. A szélturbinák által okozott infrahangok 60-70 dB(I) körül mozognak, melyek lényegesen alacsonyabb a vonatok, gépkocsik által okozott 100 dB(I) feletti infrahangoknál (Austrian Wind Energy Association, 2004), és egészségkárosító hatásuk nem bizonyított. Ennek kockázata a megfelel véd távolságok betartása esetén tovább csökkenthet . A szélturbinának tájképromboló hatása van? Céljukból adódóan a szélturbinákat olyan pontokon helyezik el, ahol síkságokon vagy hegytet kön felgyorsulhat a szél. Emiatt jól kit nnek a tájképb l, és akár 20 kilométeres távolságból is látszanak. A szélturbinák látványának megítélése meglehet sen szubjektív. Gondoljunk csak a mai szemmel már semleges magasfeszültség vezetékekre, vagy a víztornyokra! Valószín , hogy a széler m vek látványa is megszokás kérdése. Tapasztalatok alapján, ha a lakosságot bevonják a beruházás megvalósításába, ritkábban merülnek fel a tájképpel kapcsolatos aggályok, s t, a lakosok gyakran büszkék is a szélturbinákra (Danish opinions, 2006). Ennek ellenére az engedélyeztetéshez szükséges környezeti tanulmányok fontos részét képezi a több szögb l készült virtuális látványkép (Zelenák). Nem zavarja a szélturbinák által okozott árnyék- és tükröz d hatás a környez lakosokat? A szélturbinák vizuális hatását egyrészt a lapátokról visszaver d fény, másrészt a forgó lapátok által mozgó árnyékok okozzák. A modern szélturbinákat ma már tükröz désmentes bevonattal látják el, emiatt a fényvisszaver dés nem jelent problémát. Az árnyékvetés azonban nagyon zavaró lehet a környez lakosok számára. A mozgó lapátok mozgó árnyékokat vetnek, melyek a nap alacsony állása esetén óriási pörg , gyorsan váltakozó világos és árnyékos foltokat okoznak. Ezt hívják diszkó-effektusnak is. Különösen hosszan látszanak a mozgó árnyékok, ha a szélturbinát egy domb tetejére telepítik (lásd 5. számú ábra). Törvényi szabályozás általában nincs az árnyékhatás megengedhet mennyiségére vonatkozóan. Azonban egy német bírósági döntés esetében a bíró a lakóépületet érint , maximum évi 30 napos diszkó-hatást tartott elfogadhatónak. Ezt azóta több ország ajánlása alkalmazza86. Egy másik hüvelykujj szabály alapján ajánlott a széler m vet úgy tájolni, hogy a legközelebbi érintett létesítmény ne legyen közelebb hozzá, mint rotor-átmér jének a tízszerese (Bolton, 11.o.). Azaz pl. a Mosonmagyaróváron, vagy Szápáron is létesített Vestas V90 típusú turbina esetén, melynek rotor-átmér je 90 méter, az árnyékhatás kivédése érdekében célszer 900 méteres véd távolságot tartani.

86

Forrás: Danish Wind Energy Association, http://www.windpower.org/en/tour/env/shadow/index.htm

124


2007. május

5. ábra Az árnyékvetés geometriája egy dombon álló szélturbina esetében. (Mértékegység: láb). Forrás: Bolton, 2007

Az árnyékvetést általában geometriai módszerekkel számítják ki, mely során a rotorokat korong formájúnak tekintik, a napot pedig pontforrásnak. Ezek az elemzések worst-case (legrosszabb eset) szcenárióknak tekinthet k, mind a fent említett egyszer sít feltételezések87 miatt, mind amiatt, hogy eltekintenek a felh södés, valamint a légkörben található aeroszolok hatásától, melyek módosítják a napfény er sségét, tükröz dését. De az óvatosság elve alapján érdemes a legrosszabb esetet figyelembe venni. Emellett függ az árnyékvetés észlelt zavaró hatása attól, hogy az árnyék milyen napszakban érinti az adott létesítményt, vagy házat. Egy svéd felmérés szerint három helyszínen különböz módon értékelték a lakosok az árnyékok hatását, bár egyikük esetében sem volt az napi 30 percnél, és évi 30 óránál tovább érzékelhet . Mégis azon lakosok, akiket este, munkaid után ért el a mozgó árnyék, kifejezetten zavarónak ítélték azt meg, ellentétben a többi érintettel, akiket nagyrészt napközben érintett az árnyék-hatás. Ennek megfelel en a tájolásnál nem csak az árnyékolásnak kitett órák számát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy ezek mely napszakban érintik a lakosokat. Továbbá, ahol erre lehet ség van, érdemes a szélturbinákat eleve a lakott területekt l északra elhelyezni, így kivédve a fény-árnyék hatást. Az árnyékvetés vizsgálata Magyarországon is fontos eleme a környezeti hatástanulmánynak. Nem zik el a szélturbinák a mez kön él vadat és kisállatokat? Egy hároméves, a Hannoveri Állatorvosi F iskola Vadkutató Intézete (Institut für Wildtierforschung der Tierärztlichen Hochschule Hannover) által 1999 és 2001 között végzett kutatás szerint a szélturbinák semmiféle negatív hatással nincsenek az olyan vad- és kisállatokra, mint a mezei nyúl, zek, vörös rókák, vagy a fogoly és a varjak. Természetesen az építési fázis zavaró hatással lehet ezekre az állatokra, csakúgy, mint bármely más 87

Lásd részletesebben: Moon (2005)

125


2007. május

beruházás esetében88. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a vizsgálat része kell hogy legyen, hogy az adott területen veszélyezteti-e valamely él lény életterét a telepítend szélturbina, vagy széler m -park. Nem veszélyeztetik a szélturbinák a madarakat? A madarak a szélturbinák által legveszélyeztetettebb állatfaj, a forgó rotorok közvetlen veszélyt jelentenek rájuk. A Bird Life International szerint háromfajta hatást fejtenek ki a széler m vek a madarakra. Azok egyrészt összeütközhetnek a szélturbinák lapátjaival, ami a halálukat okozhatja, másrészt elvándorolhatnak az érzékelt zavaró hatás el l, harmadrészt pedig elveszíthetik életterüket (Bird Life International, 2003). A madarakra vonatkozó veszélyeket ezért számos vizsgálat kutatta, és számos ajánlás jelent meg ez ügyben. Ezek alapján valóban kimutatható a szélturbinák madarakra vonatkozó negatív hatása. Ezt a telepítés helyszínének megválasztásakor figyelembe kell venni. A Bonni Egyezmény alapján meg kell határozni azokat a területeket, amelyen a széler m vek, széler m parkok a vándorló madarak számára veszélyt jelenthetnek, és ezeket a szóba jöv telephelyek közül ki kell zárni. Emellett a szélturbinák telepítésekor a megel zés elvét kell alkalmazni (Cs szi). Minden környezeti hatástanulmány elengedhetetlen része a madártani vizsgálat és ajánlott lenne a madárállomány el zetes és utólagos felmérése is a változások nyomonkövethet ségéhez89 (Zelenák, 2004). A szélturbinák kialakításával is csökkenteni lehet a madárkárosodás kockázatát, pl. a változtatható sebesség rotorok, vagy a színes lapátok kevésbé veszélyesek (Tucker, 1996). A legtöbb madárfaj azonban, amely a szélturbinák közelében él, hamar megszokja az új építményt és elkerüli azt. Egyes fajok még fészket is raknak szélturbinákra. Közvélemény-kutatások eredményei A szakmai érvek mellett lényeges, hogy a növekv szélenergia hasznosítás által közvetlenül érintett lakosság hogyan vélekedik a szélturbinákról. Azokban az országokban, ahol már jelent sebb mennyiség szélturbinát és szélparkokat telepítettek, számos felmérés kutatta, hogy hogyan fogadták a lakosok a szélturbinákat, zavarónak tarják-e ket, illetve támogatnáke a szélenergia kihasználásának további növelését a térségben. Az eredmények meglep ek: a szélturbinák támogatottsága magasabb a már érintett lakosok között, mint azok körében, akik lakóhelyének közelében még csak tervezik a szélturbinák felállítását. Egy dán felmérés90 szerint a megkérdezettek 96 százaléka támogatja a szélenergiát. Ez a magas arány felvetheti a NIMBY91 effektus gondolatát, azonban ezt kisz rend a kutatás során elhelyeztek egy „Dániában több szélturbinát kellene létesíteni, de nem az én környezetemben” c. állítást is. Ezzel a válaszadók 71%-a nem értett egyet. A megkérdezettek 91 százaléka büszke a dán szélturbinákra és a mögöttük álló dán szélenergia-iparra, 92 százalékuk szerint a foglalkoztatottságot is növeli a szélenergia-ipar92. A válaszadók 61 százaléka szerint jól illeszkednek a széler m vek a dán tájképbe, 51 százalékuk kifejezetten gyönyör nek tartja ket. 88

http://win.tiho-hannover.de/einricht/wildtier/windkraft.htm További információk a madárpusztulásról és kutatásairól: Zelenák, 2004 90 A Dán Szélenergia Ipari Szövetség által készített online közvélemény-kutatás, 2006 február, 1508 f s minta, http://www.windpower.org/composite-1165.htm 91 NIMBY – Not In My Back Yard. A lakosság ellenzése magasabb egyes beruházások ellen, ha azok a közvetlen környezetükben valósulnak meg, mint egy távoli helyszínen. 92 Dán Szélenergia Ipari Szövetség becslése szerint 21 ezer f t foglalkoztat a dán szélenergia-szektor. A foglalkoztatási hatást becsül magyar felmérés a szerz k tudomása szerint nem készült. 89

126


2007. május

Egy skót kutatóintézett által végzett felmérés93 kifejezetten a széler m vek közvetlen közelében lakók véleményére koncentrált. Ezen belül is megkülönböztették az 5 kilométeren belül, az 5 és 10 kilométer közötti távolságban él ket, valamint a 10 és 20 kilométer messze lakókat. A f kérdések azok voltak, hogy zavarja-e a lakosokat valami a lakóhelyükön (erre csak 5 f említette spontán módon a szélturbinákat), illetve, hogy milyen változást észleltek a turbinák felépítése óta. Háromszor annyi megkérdezett szerint (20 százalékuk) volt pozitív hatása a beruházásoknak, mint ahányuk szerint negatív hatása volt (7 százalékuk). A többiek szerint nem volt hatása a lakóhelyükre. Általában elmondható, hogy a szélturbinákkal kapcsolatos negatív hatások csak kisebb mértékben igazolódtak be, mint ahogyan azt a lakosok a megépültük el tt várták. Vonatkozzon ez akár a tájképi rombolásra, akár a megnövekedett közlekedésre, a turbinák okozta zajra, vagy a telekárak csökkenésére. Emellett a vizsgálat szerint minél közelebb laknak az emberek a széler m vekhez, annál inkább támogatják azokat. Azok közül, akik 5 km-es távolságon belül laknak, 44 százalék tulajdonított pozitív hatást a szélturbináknak, míg a 10-20 km körzetben él knek csak a 16 százaléka. Ugyanígy a közel lakók jobban támogatnák a szélparkok b vítését (65 százalék), mint a 10-20 kilométeresek (53 százalék). Egy a német SOKO Intézet (Németország) által 2003 óta évente elvégzett közvéleménykutatás a szélturbinák és a német turizmus összefüggéseit keresi. F kérdése abból indul ki, hogy mely tájképi elemek zavarják a turistákat a legutóbbi 7 napnál hosszabb nyaralásaik során. A 2005-ös felmérésnél spontán módon a zavart észlelt megkérdezettek 3,3 százaléka említette a szélturbinákat. Megadott válaszlehet ségek esetén az atom- vagy széner m veket a megkérdezettek 70 százaléka, a gyárkéményeket 49 százalékuk, a magasfeszültség vezetékeket 29 százalékuk, míg a szélturbinákat csak 24 százalékuk említette (azoknak, akik zavart említettek). Az utolsó kérdésre, miszerint hanyagolnának-e egy nyaralóhelyet amiatt, hogy ott szélturbinák találhatóak, a megkérdezettek 85 százaléka nemmel válaszolt94. A szerz k tudomása szerint Magyarországon eddig csak egy olyan közvélemény-kutatás készült, amely a széler m vek társadalmi elfogadottságát vizsgálja. A kutatás összesen 366 ember megkérdezésével készült, 2003-ban. Kett s célja volt, egyrészt megvizsgálni, hogy az akkori három m köd , hálózatra csatlakoztatott szélturbina (Kulcson egy és Mosonszolnokon két darab) hogyan érinti a lakosok életkörülményeit, másrészt, hogy két, gazdaságilag elmaradott kistérség (Cserehát és Tiszazug) számára jelenthet-e vidékfejlesztési lehet séget a szélenergia hasznosítás. A válaszok alapján a két kistérség megkérdezetteinél 46 százalékos a szélturbinák elfogadottsága. Ez lényegesen alacsonyabb a közvetlenül érintett mosonszolnoki és kulcsi válaszadók 77 százalékos elfogadottságánál. Ez a kutatás is tükrözi tehát a nemzetközi eredményeket, miszerint nagyobbak az aggodalmak a tervezett széler m vek esetében, mint a már álló turbinák mellett. A tájképre gyakorolt hatást sem kifogásolták a lakosok, Kulcson a megkérdezett 86,88 százaléka szerint pozitív a tájképre gyakorolt hatás, míg Mosonszolnokon, ahol a turbinák messzebb helyezkednek el a lakott területekt l, többen tartják semlegesnek a látványukat (36 százalék, míg a pozitív hatás: 64 százalék). A zajhatással kapcsolatos panaszok csak Kulcsról, az er m t szomszédságában él kt l érkeztek, de a válaszadók 93 százaléka szerint nem zavaró, 1 százalékuk szerint pedig nem érzékelhet a szélturbinák zaja. A vizsgálat kutatta a szélturbinák kapcsán települési és az egyén szintjén jelentkez el nyök megítélését is. A potenciálisan érintett válaszadók nagy része szerint (csereháti és tiszazugi 93

Scottish Executive Social Research, felmérés ideje: 2003, megkérdezettek száma: 1810 f , http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/47133/0014639.pdf 94 Felmérés ideje: 2006, minta nagysága 2000. http://www.soko-institut.de/docs/windkraft_2006.pdf

127


2007. május

lakosok) el nnyel jár a szélturbinák létesítése, de ezek inkább a település, mint az egyén szintjén jelentkeznek. A már érintett lakosok azonban körülbelül azonos mértékben gondolják, hogy a szélturbinák nem járnak semmiféle el nnyel (30 százalék) a település számára, mint ahányuk szerint a település számára – f leg gazdasági és környezeti szempontból – el nyösek. Ezzel szemben az érintett válaszadók meghatározó része (majdnem 80 százalékuk) gondolja úgy, hogy személyesen nem érzik el nyét a szélturbinák létesítésének. Ezek szerint tehát a széler m vek a t lük várt el nyök tekintetében nem váltották be a reményeket. Ennek ellenére a magyar felmérés válaszadóinak 96 százaléka helyes döntésnek tartja a széler m vek telepítését, és 90 százalékuk támogatná újabb szélturbinák megvalósulását is (Baros – Patkós – Tóth, 2004).

10.2 Tapasztalatok a környezetvédelmi engedélyezés területén A fent említett környezeti, tájvédelmi esetleges negatív hatások miatt a szélturbinák telepítése számos jogszabályi megfeleléshez és engedélyek beszerzéséhez kötött. Az idevonatkozó jogszabályok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. Ezek közül a legfontosabb a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról”, melynek értelmében országos jelent ség védett természeti területen széler m telep 10 MW összteljesítményt l környezetvédelmi engedélyköteles tevékenységnek min sül (1. sz. melléklet), a széler m és széler m telep 600 kW villamos teljesítményt l, védett természeti területen pedig 200 kW teljesítményt l a felügyel ség döntését l függ en környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek számít. A beruházónak a következ engedélyeket kell beszereznie: • • • •

környezetvédelmi engedély építési engedély építési használatbavételi engedély er m létesítési engedély (50 MW) felett (KvVM, 2005)

A telephely kiválasztásánál figyelembe kell venni a következ szempontokat: • • • • • • •

megfelel széladottságok jó domborzati adottságok megfelel ökológiai adottságok (Védett madarak, Natura 2000) tájba illeszthet ség a rendezési tervnek megfelel helyszín megfelel távolság lakott területt l hálózati csatlakozási lehet ség a területen (STS Group, 2007)

Telephelyként kizáró oknak min sülnek a hazai jogszabályokban és nemzetközi szerz dések által természet- és tájvédelmi szempontok miatt védettnek min sített területek (lásd 3. számú melléklet. Az engedélyezési eljárás az el zetes vizsgálat benyújtásával kezd dik, ám ajánlott még ezel tt felvenni a kapcsolatot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel séggel, és tájékoztatni t a beruházás tervér l, részleteir l. Ilyenkor a felügyel ség tájékoztat a kiválasztott terület speciális tulajdonságairól, valamint az emiatt esetlegesen felmerül egyéb vizsgálatok, igazolások szükségességér l (pl. madárszámlálás, vagy tájképbe illesztési szempontok igazolása). Általában elmondható, hogy a hatóságokkal való együttm ködés, gondos el készítés, a jogszabályoknak való megfelelés, és a telephely

128


2007. május

együttes kijelölése esetén nem merülhetnek fel problémák az engedélyeztetéssel kapcsolatban. (K rös, 2007 szóbeli közlés). Fontos a lakosság megfelel tájékoztatása és bevonása is a tervezési folyamatba, hiszen ez jelent sen javíthat a beruházás megítélésén, csökkentheti az ellenállást. Hárskúton egy civil szervezet megtámadta a nehezen (3 év alatt) megszerzett széler m park környezetvédelmi engedélyét, ami megakadályozta a beruházás megvalósulását (Zelenák, szóbeli közlés). Az el zetes tanulmány, valamint a környezeti hatástanulmány kötelez tartalmi elemeit a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. illetve 6. számú melléklete tartalmazza. Az engedélyezés szubjektív eleme a tájképi beillesztés. A szélturbinák messzir l is jól látszanak, emiatt a tájképet egyértelm en formálják. Az engedélyeztetési eljárásnál emiatt célszer több szögb l is virtuális látképeket készíteni. Ennek ellenére utasítottak már el Magyarországon emiatt projektek, pl. az ozorai vár környékén, ahol egyik szögb l a várra való rálátást zavart volna meg egy szélturbina, vagy Sitke esetében, ahol kisteljesítmény (6 x 800 W) szélkerekek felállítását nem engedélyezte hatóság a környék kertgazdasági m velési jellege miatt. Amúgy ez a terület tájképvédelmi övezetnek min sül (MKEH-TMBF-SZO166/3/2007 sz. nyilatkozat, 2007)95. A környezetvédelmi hatóság az engedélyezési eljárásba számos hatóságot von és vonhat be, kötelez en az ÁNTSZ-t és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Az utóbbi elrendelheti az örökségvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását. Ez széls séges esetben akár régészeti leletek feltárásához is vezethet, ami lényegesen meghosszabbíthatja, megdrágíthatja, vagy akár megakadályozhatja a beruházás adott helyen való megvalósítását. Tapasztalatok szerint a magyar természetvédelmi hatóságok megfelel en artikulálják, hogy milyen feltételek zárják ki a szélturbinák telepítését (a Bakonyban például már több tervezett beruházást utasítottak el), és milyen esetekben engedélyezik azokat. A környezetvédelmi engedélyezés azonban gyakran hosszadalmas, pontatlan és drága96 (K rös, szóbeli közlés). 2006 végéig egyedül Gy r-Moson-Sopron megyében 513,45 MW teljesítmény tervezett széler m , széler m park rendelkezett környezetvédelmi és építési engedéllyel, míg 783,85 MW-nyi projekt szerezte be a szükséges környezetvédelmi engedélyeket (Tóth Péter el adása, 2007.03.07.).

10.3 Építési engedélyezés A szélturbinák engedélyezésének másik fontos lépése az építési engedély megszerzése a 45/1997. (XII. 29.), valamint a 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletek szerint. Az építési engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes m szaki biztonsági felügyel sége adja ki. Tapsztalatok szerint a nagy teljesítmény szélturbinák esetében az építési engedély kiadása nem okozhat gondot, ha a telephely kiválasztásakor figyelembe vették a jogszabályok által meghatározott véd távolságokat, valamint a területrendezési tervet.

95

Kis méret széler gépek esetében nem szükséges a környezeti hatásvizsgálat, azonban ha a szükséges összeterület meghaladja a 3 ha-t, a 314/2005-ös Kormányrendelet 3. melléklete szerint el zetes vizsgálatot kérhet a felügyel ség. 96 A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250 000,-Ft. igazgatási szolgáltatási díj

129


2007. május

Ezzel ellentétben a kis teljesítmény széler gépek97 engedélyezése bonyolultabb. Nem igényel építési engedélyt a maximum 6 méter magasan, vagy épületre szerelve 3 méterig azon túlnyúló szélkerék létesítése. E feletti magasságok esetén azonban építési tervdokumentáció elkészítése szükséges. A 45/1997. (XII. 29.), valamint a 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletek szerint 20 kW teljesítmény alatt nem szükséges az engedély. A 314/2005. (XII.25.) Korm Rendelet alapján a széler gépek létesítése nem környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Azonban amennyiben a telepítéshez szükséges összterület meghaladja a 3 hektárt, el zetes vizsgálat lefolytatása szükséges. Ha nem szükséges az el zetes vizsgálat, akkor is ezen tanulmány 4. számú melléklete szerinti adatokat és vizsgálatokat kérhet a felügyel ség. Ezek ugyanúgy tartalmaznak zajméréseket, külterület esetén a környéken található védett területek megjelölését, valamint a környezeti és tájképi hatások vizsgálatát. Mindezeket figyelembe véve a kisteljesítmény széler gépek engedélyeztetésekor is fel kell készülni részletes vizsgálatok elvégzésére. Összességében megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon a széler m vek nagyobb mérték elterjedését kevésbé a környezetvédelmi, illetve építési engedélyek megszerzése, mint inkább a Magyar Energia Hivatal által meghatározott 330 MW-os kvóta hátráltatja.

97

A széler gépek nem villamos energiát, hanem mechanikus energiát termelnek. Leggyakoribb alkalmazási területe a mez gazdasági területeken történ vízszivattyúzás, öntözés.

130


2007. május

11 A terjedést gátló tényez k, azok lebontása nemzetközi tapasztalatok alapján Ebben a fejezetben bemutatjuk azokat a további gátló tényez ket, melyeket nem érintettek az el z fejezetek, azonban a nemzetközi tapasztalatok alapján a széleskör elterjedést lassítják.

11.1 Stakeholder analízis Egy komplex kérdéskör tanulmányozásakor figyelembe kell venni azt, hogy kik érintettek az adott kérdéskörben, mi az érdekük, mi a hozzáállásuk a kérdéshez. A következ táblázatban felsoroljuk a hazai szélenergia termelés érintettjeit (stakeholders) és az els dleges érdeküket a termeléssel kapcsolatban: Szerepl

Érdek

Fogyasztók

Olcsó és biztonságos energiaellátás A környezetvédelmi célok szemel tt tartása mellett növelni a megújulók részarányát „Béke” az energiatermelésben, megfelelni az EU-nak, megfelelni a lobby-knak Eurokonform, nem diszkriminatív szabályozás Védeni a termelési monopóliumot, az er m vi menetrendes megállapodásokat, az importot, a széler m veket nem engedni Az ellátási biztonság érdekében minél kevesebbet tenni, széler m veket nem támogatni Szerezni plusz kvótát, újakat nem beengedni Növelni a kvótát, engedélyt szerezni Minél több er m vet telepíteni Minél több használt er m vet telepíteni Sok opciót, sok földterületet eladni Minél kevesebb er m , minél kevesebb probléma, de ha már er m vet építenek, akkor minél több hálózatfejlesztést végezzen a befektet A megújuló termelés részarányának növelése A megújuló termelés részarányának növelése „zöld népszer ség”

KvVM GKM Magyar Energia Hivatal Magyar Villamos M vek Zrt.

Rendszerirányító MAVIR Befektet k, akik már kaptak létesítési engedélyt Befektet k, akik még nem kaptak engedélyt Er m gyártók Használt er m keresked k Földtulajdonosok Áramszolgáltatók

EU Zöld szervezetek Politikusok

Szerep a széler m vek terjedését illet en

+

++ +/+ --

-+ + +/-

++ ++ + 131


2007. május

Mint látjuk, a mérvadó, érdekérvényesítésre képes csoportoknak nem azonos az érdekviláguk, az er viszonyok kiegyenlítettek, hirtelen áttörés nem várható.

11.2 Kvalitatív hatáselemzés Feladatmegoldásunkat a STEPLE struktúrára építjük fel. A STEPLE, annyit tesz, hogy az adott kérdéskört a • Social (szociális), • Technical (m szaki), • Economy (gazdasági), • Politics (Politikai), • Legal (jogi), • Environmental (környezeti) szempontok alapján is értékeljük: Szempont Szociális tényez k Munkahelyteremtés Energia ellátáshoz való jog Ipari fejl dés egy régióban Új szakmák megjelenése, stb. M szaki szempontok Ellátási biztonság Energia min ség Termelésiés felhasználási hatékonyság Szabványosítás -

Integráció, stb.

Gazdasági oldal Költségek Energia végfelhasználói ár Gazdasági növekedés Megtérülés (ROI) A beruházott értékek felhalmozódása Id tartam/életciklus Politikai megközelítés Az állam szerepe Csoport érdekek lobbying

A széler m vek terjedésének hatása

Értékelés

Nem teremt sok munkahelyet Tanyákon növelheti az ellátottak számát a kislépték turbina, de nem a hálózatra kapcsolt energetikai lépték Csak a gyártó cégeket segíti

0 0

Karbantartás

+

Nem n Nem javul A megújuló energia miatt, az országos összhatásfok javul A szabványosítás és a szabványosítást segíti A rendszer komplexitása, az integráció foka n

0 0 +

Nem olcsó Nem csökken

-

(ha máshol nem, a gyártónál)

+

15 év, de biztos Középtávra felhalmozódik

+ +

25-40 év

+

Nem n Komoly lobbyérdekek mozgásba

0 -

lendülnek

0

+ -

132


Nemzeti érdekek Törvénykezési megfontolások Szabályozás bonyolultsága Szabályozás szigorúsága, betartása Ellen rzött verseny Belépési korlátok Korrupció Kooperáció a résztvev k között Környezeti szempontok Üvegházhatás Fel- és elhasznált anyagok mennyisége Táj átalakítás Ökológiai hatás Természeti energiaforrások csökkenése

2007. május

Hazai termelési hányad n

+

Most nehézkes

-

Er s

+

van Magas Közepes Minimális

+ -

csökken Közepesen magas

+ -

Közepes Közepes Kicsi

+

A számos negatív hatás ellenére a széler m vek szerepét enyhén pozitívnak értékeljük. Megjegyezzük, hogy a hatások pontos értékeléséhez, méréséhez és összehasonlításához számos módszer létezik.98

98

Kádár Péter: Döntési módszerek az energetikában; Energiagazdálkodás, 2007/I

133


2007. május

12 Mellékletek a 8. fejezethez 12.1 USA AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Terület (ezer km2) Lakosság (millió f ) GDP (millió USD)

9 629,1 296,41 12 485 725

Energiahordozók TPES (Mtoe) ebb l: megújuló (%) Áramtermelés (TWh) ebb l: megújuló (TWh)

2004 3 971 90,4

2005 2 325,89 4,2 4 055 94,9

Szélenergia adatok Szélenergia Beépített kapacitás (MW) Éves termelés (GWh)

2000 2 578 5 593

2004 6 725 14 144

2005 9 149

2006 11 603

Szélenergia termel kapacitások (2007 márciusa)

Forrás: US DoE/AWEA

134


2007. május

USA kiválasztott tagállamai 2006 No. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szélpotenciál Állam North Dakota Texas Kansas South Dakota Montana Nebraska Wyoming Oklahoma Minnesota Iowa

Forrás: PNL 1991, AWEA 2007

(TWh) 1 210 1 190 1 070 1 030 1 020 868 747 725 657 551

Szélenergia kapacitás Állam (MW) Texas 2 768 Kalifornia 2 361 Iowa 936 Minnesota 895 Washington 818 Oklahoma 535 New Mexico 497 Oregon 439 New York 370 Kansas 364

Szabályozási környezet

Forrás: AWEA

135


2007. május

Tagállami megújuló energia támogatások State/Territor y Alabama Alaska Arizona Arkansas California Colorado Connecticut Delaware Florida Georgia Hawaii Idaho Illinois Indiana Iowa Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey New Mexico New York North Carolina North Dakota Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island South Carolina South Dakota Tennessee Texas Utah Vermont Virginia

Personal Tax

Sales Tax

Property Tax

1-S 3-S

1-S

1-S

1-S

2-S 1-S 1-S 1-S

1-S

1-S

1-S

Rebates

Grants

Loans

4-U

1-S

1-S, 1-U 2-S 1-U

1-U 1-U

1-L

1-U, 1-S

1-S

3-U, 1-L 4-S

1-L 1-P

1-S

6-U

1-S

3-S, 19-U, 2L 4-U, 1-L 1-S 1-S 1-S, 2-U 3-U 3-U

1-S 1-S 1-S

1-S

1-S 1-S 3-S 1-S

1-S 4-U 3-U

5-S 2-S 1-S

2-P 3-S, 1-P 1-S 1-S

1-P, 6-U

2-S 3-S

2-S 5-S

1-S 1-S 2-S

2-S

1-S 1-S 1-S

2-S 1-S 1-S 1-S

3-S 3-S 1-S

1-S 2-S 1-S 1-S

1-S 1-S 1-S

1-S

1-S 1-S 1-S 1-S 1-S 1-S 1-S

1-S 1-S 1-S 1-S 1-S

1-S

1-S, 18-U 3-U 3-U 1-U 3-U 1-S 2-U 2-S

1-U 4-U 2-U, 1-L 1-S

2-S 1-S 2-S 1-S

3-S, 2-U

1-S 1-S

2-S , 6-U

1-S

1-S, 1-U 1-S, 2-U

2-S 1-S 1-S 1-S 1-S

1-U 1-S

1-L 1-S

1-S 3-S 4-S 3-U 1-S 2-P, 1-U

2-S 2-S, 1-U

1-S, 1-P 2-S

3-S, 1-U 1-S 1-S 1-S 1-S

1-S, 3-U 1-U

1-S 1-S 1-S 1-S

2-S

1-S

2-S 1-S

1-S

2-S

2-S 1-S

1-S 1-S 1-S

1-S 1-U 1-U, 1-P

2-P, 1-S 1-S, 5-U 3-S, 4-L 2-S, 5-L, 1U

1-P 5-U 1-S

1-S

6-U 1-S

1-S

Production Incentive*

2-S

1-U 1-S

1-U

1-U

1-S 1-S

Bonds

1-S

2-S

1-S 1-S

1-S 1-S, 1-L 1-S, 1-U

Ind. Recruit.

1-P, 3-U 1-S

1-S

Washington West Virginia Wisconsin Wyoming D.C.

Totals

Corporate Tax

1-S 8-U

2-P

6-U

1-S, 2-U 1-S, 1-U

2-S, 1-U

1-U

1-S

3-U, 1-S 2-U

1-S

24

27

20

37

142

54

78

11

3

27

Forrás: Database of State Incentives for Renewable Energy c Energy Efficiency Magyarázat: S: állami, L: helyi, U: közüzemi, P: non-profit

136


2007. május

Források: Wind Energy Resource Atlas of the USA (RReDC/NREL), IMF Database, IEA Energy Statistics, Eurostat, BP World Energy Report 2006, GWEC 2006

12.2 Németország

2

Terület (ezer km ) Lakosság (millió f ) GDP (millió USD)


357 82,48 2 797 343

2004 616,8 63,2

2005 348 3,8 619,5 68,8


2000 6 104

Szélenergia mutatók Részarány Növekedési ütem (éves átlag %)

2004 16 629 25 500

Teljes termelés 4,3 1995-2005 33,5

2005 18 415 26 500

2006 20 622

Megújuló 38,5 2004-2005 3,9

Források: IMF Database, IEA Energy Statistics, Observatoire de énergies renouvelables, BP World Energy Report 2006, GWEC 2006, Indian Wind Energy Association

137


2007. május

12.3 India

Terület (ezer km2) Lakosság (millió f ) GDP (millió USD)


3 287,3 1 103,37 775 410

2004 667,1 92,7

2005 572,9 38,8 694,5 107,9


2000 1 220

Szélenergia mutatók Részarány Növekedési ütem (éves átlag %)

2004 3 000 4 400

Teljes termelés 0,9 1995-2005 23,6

2005 4 430 6 400

2006 6 320

Megújuló 5,9 2004-2005 43,2

138


2007. május

Szélenergia potenciálok és kapacitás a szövetségi államokban Teljes potenciál (MW) 8275 9675 6620 875 5500 3650 5400

M szaki potenciál (MW) 1750 1780 1120 605 825 3020 895

Beépített teljesít képesség (MW) 2004-ig 101.3 218.05 274.2 2.00 26.35 411.15 212.0

Tamil Nadu West Bengal Egyéb

3050 450 2990

1750 450 -

1683.6 1.10 3.1

Összesen

45195

12875

2884.75

Állam Andhra Pradesh Gujarat Karnataka Kerala Madhya Pradesh Maharashtra Rajasthan

Forrás: Új és Megújuló Energia Minisztérium, India Források: IMF Database, IEA Energy Statistics, Observatoire de énergies renouvelables, BP World Energy Report 2006, GWEC 2006, Indian Wind Energy Association

139


2007. május

13 Mellékletek a 9. fejezethez 13.1 EEG átvétel Németországban EEG_2000

EEG_2004/1

EEG_2004/2

20 18

Átvételi ár [ ct/kWh]

16 14 12 10 8 6 4 2 0 1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

Év

1. ábra A szárazföldi széler m vekre érvényes átvételi árak (Forrás: Bundesverband WindEnergie e.V99)

13.2 Pályázat értékelési szempontok Portugáliából és Franciaországból Értékelési szempont Ár [ /MWh]

12

M szaki és pénzügyi alkalmasság

2

Környezetvédelem és helyi elfogadottság100

4

Teljesítmény [MW]

2

Összesen

20

4. táblázat

Értékelési szempontok a francia pályázati rendszerben (Forrás: CRE)

Értékelési szempont (A) Ár

101

Súlyszám

[ /MWh]

(B1) Az ipari projekt közvetlen befektetéseinek mértéke

Súly [%] 20 11

99

Bundesverband WindEnergie e.V (www.wind-energie.de) A környezetvédelmi szemponthoz adott pontszám nem jelent kés bbi biztosítékot arra nézve, hogy az illetékes hatóságok milyen értékelést adnak a berendezés telepítéséhez szükséges hatósági eljárások alkalmával a környezet védelmét és a helyi elfogadottságot illet en. 101 Csökkenés a meghirdetett referencia árhoz képest. 100

140


2007. május

(B2) Az ipari projekt által indukált közvetett befektetések mértéke

8

(B3) Az ipari projekt által közvetlenül teremtett munkahelyek száma

11

(B4) Az ipari háttérben közvetett módon létrejöv munkahelyek száma

8

(B5) Az ipari háttér által termelt bruttó termelési érték

7

A projekt egységessége (B1 – B5) pontok esetén alkalmazott 0 és 1 közötti szorzószám (C1) A széler m vek berendezéseinek m szaki irányíthatósága

10

(C2) Szabályozhatóság

2,5

(C3) Energiatárolási lehet ség

7,5

(C4) Részvétel az U-Q szabályozásban

2,5

(C5) Részvétel az P-f szabályozásban

2,5

(D1) Innovációs támogatás

10

Összesen

100

5. táblázat

Értékelési szempontok a portugál pályázati rendszerben (Forrás: Direcção Geral de Energia e Geologia, www.dgge.pt)

141


2007. május

14 Mellékletek a 10. fejezethez 14.1 Magyarország széltérképe h=75 méteres magasságban

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

142


2007. május

14.2 Széler m vek létesítésére vonatkozó jogi háttér a) 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelent ség vadvizekr l, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyér l szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történ kihirdetésér l b) 1994. évi XLVIII törvény a villamosenergia termelésér l, szállításáról és a szolgáltatásáról c) 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmér l d) 1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l e) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmér l f) 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról g) 2001 évi CX törvény a villamosenergiáról h) 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervr l i) 1986. évi 6. törvényerej rendelet a vándorló vadon él állatfajok védelmér l szóló egyezmény kihirdetésér l (Bonni Egyezmény) j) 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér l. k) 166/1999. (XI.19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról l) 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról m) 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról (MÓDOSÍTVA!) Jelenleg érvényes: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az

egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” (a szerz k)

n) 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l o) 105/2003. (XII.29.) GKM rendelet az átévételi kötelezettség alá es villamos energia átvételének szabályairól… p) 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról q) 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat a 2010-ig terjed energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiáról r) 1990/7. Nemzetközi Szerz dés a környezetvédelmi minisztert l EGYEZMÉNY az európai vadon él növények, állatok és természetes él helyeik védelmér l (Berni egyezmény) Forrás: Tájékoztató a széler m vek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól, KvVM, 2005.

143


2007. május

14.3 Széler m vek elhelyezését kizáró okok 14.3.1 •

•

•

•

• • •

Széler m telepítése nem javasolt:

ökológiai hálózat területein: védett természeti területeken, ezek véd övezetén, természeti területeken, (ex lege védett területeken, védett értékeken, valamint felszín alatti védett természeti érték esetén azok felszíni vetületének területén sem) és az ökológiai folyosókon (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 22-52 §, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervr l 13 §, 17-19 §); fokozottan védett, tömegesen el forduló védett állatfajok él -, táplálkozó- és fészkel helyén, vonulási útvonalain és azok közvetlen környezetében (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 8-14 §, 43 §, 1990/7. Nemzetközi Szerz dés a környezetvédelmi minisztert l EGYEZMÉNY az európai vadon él növények, állatok és természetes él helyeik védelmér l, Berni egyezmény); fokozottan védett, illetve tömegesen el forduló védett növényfajok, növénytársulások él helyein (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 16-18§, 42 §, 1986. évi 6. törvényerej rendelet a vándorló vadon él állatfajok védelmér l szóló egyezmény kihirdetésér , Bonni Egyezmény, 1990/7. Nemzetközi Szerz dés a környezetvédelmi minisztert l EGYEZMÉNY az európai vadon él növények, állatok és természetes él helyeik védelmér l, Berni egyezmény); nemzetközi szerz dés hatálya alá tartozó területeken (Ramsari Egyezmény: 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelent ség vadvizekr l, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyér l…, 275/2004 (X.8.) Korm. rend. az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l, Bioszféra Rezervátum: 1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 29 §); tájvédelmi szempontból értékes védett épületek, építmények közelében (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 7 §); egyedi tájértékekhez tartozó területeken (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 7 §); kiemelked jelent ség tájképi értékekkel rendelkez területeken vagy tájképvédelmi övezetekben (1996. évi. LIII. tv a természet védelmér l 7 §, 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervr l 21 §); érzékeny természeti területeken (egyedi indokoltság esetében: 2/2002. (I. 23.) KöMFVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról).

Forrás: Tájékoztató a széler m vek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól, KvVM, 2005, 78.o.

144


14.3.2

2007. május

Természetvédelmi szempontból jelent s területek

A kék színnel ábrázolt területek táj- és természetvédelmi szempontból jelent s területeket, ezeken széler m vek nem helyezhet k el. A narancssárga színnel jelölt területek széler m vek helyének kijelöléséhez vizsgálat alá vonhatóak.

Forrás: Tájékoztató a széler m vek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól, KvVM, 2005, 18.o.

145


2007. május

14.4 A Fels -Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség tájékoztatása Amennyiben a széler gépek által igényelt összterület nem haladja meg a három hektárt, úgy el zetes környezetvédelmi vizsgálat nem szükséges. Azonban a felügyel sség az alábbi adatokat kéri a szakhatósági állásfoglalásának kiadásához: Belterület esetén: -

Építmény magassága

-

Lakóépületekt l, vagy egyéb védend létesítményekt l való távolság méterben

-

Lakóház közelsége (100 méter) esetén a széler gép(ek) zajmérési eredményeit (amennyiben rendelkezésre állnak), vagy számításokat, mellyel igazolják, hiogy a létesítmény zajkibocsátása nem haladja meg a vonatkozó határértékeket

Külterület esetén: -

Az építmény magassága, színe

-

Az 500-1000 méteres körzetben milyen védett, Natura 2000, illetve természetvédelmi és helyi védett területek találhatóak, esetleges madárvonulási útvonalak feltüntetése

-

Amennyiben a fenti területeken, illetve annak közelében létesítik a széler gépe(ke)t, akkor a gépek a terület él világára gyakorolt hatását is szükséges bemutatni

-

A tájképre gyakorolt hatása a széler gépeknek, illetve milyen módon (színválasztás, takarás, stb.) kívánják a létesítményt tájba illeszteni.

Forrás: Széler gépekkel kapcsolatos tájékoztatás, 2007. április 12., kiadta: A Fels -Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség, Nyíregyháza.

14.5 Felhasznált irodalom BAROS ZOLTÁN – PATKÓS CSABA – TÓTH TAMÁS: A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon. Légkör. 49. 2004/1. 14–18. BIRD LIFE INTERNATIONAL (2003): Windfarms and Birds: An analysis of the effects of windfarms on birds, and guidance on environmental assessment criteria and site selection issues, Strasbourg. FRITSCHE, UWE (2007): Treibhausgasemissionen und Vermeidungskosten der nuklearen, fossilen und erneuerbaren Strombereitstellung, Ökoinstitut e.V., Darmstadt. DR. HUNYÁR MÁTYÁS – DR. VESZPRÉMI KÁROLY – SZÉPSZÓ GABRIELLA (2005): Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról, OMSZ, Budapest. KASZA GYÖRGY – K RÖS GÁBOR – DR. MAGYAR ATTILA (2003): A széler m vek engedélyeztetési eljárásának jogi keretei az Európai Unióban, valamint a magyarországi gyakorlat, Energia Klub, Budapest. KÁDÁR PÉTER (2006): A szélmalmoktól a széler m vekig – Széler gépek Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. KÉTHELYI MÁRTON – TOMPOS PETRA (2003): A széler m vek környezetre és tájra gyakorolt hatásai, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.

146


2007. május

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL (2005): Tájékoztató a széler m vek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól, Budapest. ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (2006): Magyarországi szél és napenergiai kutatás eredményei, Budapest. ROGERS, ANTHONY L. et al. (2006): Wind turbine acoustic noise, Renewable Energy Research Laboratory, University of Massachusettes at Amherst, Amherst. STIPSITS RÓBERT (2005): A széler m vek által okozott természetvédelmi problémák, szakdolgozat, Széchenyi István Egyetem, Budapest. DR. TÓTH LÁSZLÓ – DR. HORVÁTH GÁBOR (szerk.) (2003): Alternatív energia - Szélmotorok, szélgenerátorok, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. TUCKER, V.A. (1996): Using a collision modell to design safer turbine rotors for birds, Journal of Solar Energy Engineering, Vol. 118, 4. kiadás, 1996. nov. ZELENÁK ADRIÁN (2004): A széler m vek madarakra gyakorolt hatása, Szent István Egyetem, Gödöll . MKEH-TMBF-SZO-166/3/2007 sz. nyilatkozat, 2007

14.6 Internetoldalak Austrian Wind Energy Association (2004): Windenergie? – Ja! Aber? http://www.igwindkraft.at/redsystem/mmedia/2004.12.13/1102942738.pdf Bolton, R.H. (2007): Evaluation of Environmental Shadow Flicker Analysis for “Dutch Hill Wind Power Project” http://www.wind-watch.org/documents/wp-content/uploads/shadow.pdf Braunholtz, Simon (2003): Public Attitudes to windfarms – A Survey of Local Residents in Scotland, Scottish Executive Social Research, Edinburgh http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/47133/0014639.pdf Bundesverband Windenergie e.V. http://www.wind-energie.de/de/materialien/folien-sammlung/#1698 Danish Wind Industry Association (2006): Danish opinions http://www.windpower.org/composite-1165.htm Energia Klub (2003): A szélenergia 10 legjellemz bb kritikája, http://www.energiaklub.hu/hu/hirek/?news=177&PHPSESSID=3ff13c4d17a5866aaf8324656fd8b3 89 Európai Szélenergia Szövetség (EWEA): Szélenergia térkép 2006 http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/publications/statistics/070129_Wind_ map_2006.pdf ExternE – Az energia externáliái, az Európai Bizottság kutatási projektje http://externe.jrc.es/index.html Institut für Wildtierforschung (2001): Raumnutzung ausgewählter heimischer Niederwildarten im Bereich von Windkraftanlagen http://win.tiho-hannover.de/einricht/wildtier/windkraft.htm Román Zsuzsa dr. (2003): Életünk és a zaj, ÁNTSZ Budapest F városi Intézete http://www.csf.hu/index.phtml?rovat=cikk&ck=665 SOKO-Institut (2005): Windkraftanlagen und Tourismus – Bevölkerungsumfrage 2005, Bielefeld http://www.soko-institut.de/docs/Windkraft-Folien_2005.pdf 147


2007. május

14.7 El adások Dr. Csoknyai Istvánné: Környezeti és természetvédelmi szempontokkal összehangolt, 2020., illetve 2030. id távig becsülhet hazai szélenergiai potenciál, elhangzott: OMSZ Székház, 2006. október 19. Cs szi Mária: Széler m vek elhelyezésének természet- és tájvédelmi szempontjai, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal. STS Group: Szélenergia hasznosítása a gyakorlatban, 2007.04.16. Dr. Tóth Péter: A szélenergia perspektívái Magyarországon és Gy r-Moson-Sopron Megyében, elhangzott: Gy r-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi Konferencia, 2007.03.07.

14.8 Interjúk Boldizsár Sándor, Vép Széler Kht., 2007.05.10. K rös Gábor, Greenergy Kft., 2007.05.03. Dr. Tóth Péter, elnök, Magyar Szélenergia Társaság, 2007.05.02. Zelenák Adrián, Hárskúti Megújuló Energia Központ, 2007.04.26.

148

KLÍMAPOLITIKA. A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe

Recommend Documents