-VAM' Közleményei, Miskolc, V. Suruzıır, Iiirımlufıınımılmmhıyok. 27(1981) köret, 145 154.
KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁNK ÉS A FEJLÕDŐ ORSZÁGOK SZABÓ LÁSZLÓ Általánosan ismert, hogy hazánk nyitott gazdaságú ország, mely nemzeti jövedel„ıaıwk több mint felét külföldön realizálja, illetve a belföldön felhasznált nemzeti jövezl lmııııek több mint felét kitevő termékeket határainkon kivíil termelik meg. Ezek az ııaııvıık várhatóan, ha az eddiginél lassúbb ütemben is, de tovább nőnek, tehát gazdasági www kcılésünk jövőbeli alakulásának egyik alapvető feltétele, illetve ösztönzője a nemreıkrizl munkamegosztásban való hatékonyabb, rugalmasabb bekapcsolódásunk. Ennek „wmlvlclően külgazdasági politikánk alapvető célkitűzése, hogy a KGST országokkal foly ıımıı külgazdasági együttműködésünk meghatározó szerepe mellett, kölcsönösen előnyös gzmlmıılgi kapcsolatokra törekszünk a tőkés világgazdasághoz tartozó országokkal, ezen feıııl n lt-.jlődő országokkal is. A fejlődő országokkal kialakított gazdasági, ezen belül külkereskedelmi kapcsol atamlz ii lclszabadulás előtti és az ötvenes évek hidegháborús időszakának alacsony színvonaızıml ıı Iıatvanas és a hetvenes években indultak gyors fejlődésnek. 1960-78 között az export hétszeresére , az import tizenegyszeresére növekedett. A ı lıoı exportunkban az emlitett időszakban a fejlődő országok súlya 6%-ról 8,8%-ra, az ınıpuıilııuı 3,8%-ról 8,6%-ra nőtt. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem mondmm magasnak, ha a kisebb európai fejlett tőkésországok 15-25%-os vagy a KGST országnlı közül a Szovjetunió és Románia 15-20%-os adataival vetjük egybe. Bulgária adatai u mıaııklıcz hasonlóak, míg Csehszlogákiáé és Lengyelországé valamivel, az NDK-é jelentős ami ıılııcsonyabbak.
A wızó cime:
SZABÓ LÁSZLÓ egyetemi adjunktus NME Marxizmus-leninizmus Tanszéke Miskolc-Egyetemváros, 3515
lıõılıııt beérkezett: 1980. október 15.
145
A hetvenes évek gyors, a KGST országok átlagát meghaladó forgalomnövekedés ered ményeképpen 1970-1977 között részarányunk a KGST országok összes fejlődő importjából 6,8%-ról 11,8%-ra, ide irányuló exportjából 4,4%-ról 6,6%-ra nőtt. Ezekhez az adatok hoz azonban meg kell jegıeznünk, hogy a KGST országok és a fejlődő országok közötti külkereskedelmi forgalom 1977-ben a világkereskedelemnek mindössze 1,1%-át tette kl. A fejlődő országok külkereskedelmüknekjelenleg 4-5%-át bonyolítják le a KGST-vel, óıı 75-80%-át a fejlett tőkésországokkal. Hazánk a világkereskedelemben való kb. 0,6-0,7% os részesedésnél kisebb arányban, kb. 0,3-0,4%-ban részesedik a fejlődő országok külkereskedelmi forgalmából. [ l] g A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünk szerkezete, az elmúlt két évtl~ zedben mind az exportban, mind az importban jelentősen átalakult és sokréűbbé vált, ugyanakkor jellemző rá azerőteljes évenkénti hullámzás is, amit - a piaci viszonyokat én a viszonylag nem nagy áruvolumeneket tekintve - egy-egy jelentősebb vásárlási akció, Illat ve áremelés váltott ki. I. táblázat. A fejlődő országokból származó importunk főbb jellemzői I 960-J 9 78 között
Energiahordozók: Anyagok, fél-
késztermékek Gé ek, é jálfrnűvgelf Ipari fogy. cikkek Mezőgazd. és élelmiszerip. term. Összesen
A fejlődő országokból származó importunk
A fejlődő országokból származó importunk aránya az összimport-
szerkezete %-ban
ból árucsoportok szerint %-ban
1960
1970
1975
1978
1960
1970
1975
1978
-
-
20
20
-
-
9 ,1
1 3 ,7
80
38
31
22
3,3
3,2
3,6
4,0
-
-
-
0,4
-
-
0,1
0,2
6,3
-
1,4
2,8
6,5
51 ,3 100,0
5,5 3,8
22,2 5,8
30,5 5,9
50,8 8,6
20 100,0
4 58 100,0
4 45 100,0
Forrás: Orosz Árpád: Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. Kossuth. 1979. 3638. old. külkereskedelmi Statisztikai Evkönyv, 1978. KSH. 1979; Világgazdaság, 1979. aug. 29. adatai alapján.
Az import szerkezeti átalakulásának egyik jellemző vonása, mint az I. táblázat adataiból látható, az anyagok és félkésztermékek részarányának nagyarányú csökkenése, 80%-ról 22%-ra. Ezen belül továbbra is jelentősek maradtak a növényi nyersanyagok, gyapot, fa stb. Az utolsó években indult meg számottevő mértékben az energiahordozók, elsősorban az olaj behozatala Közel-Keletről. A hetvenes években váltak a fejlődőkbôl származó behozatalurıkban meghatározó jelentőségűvé a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ugyanakkor ennek az árucsoportnak összes importjából a fejlődő országok jelenleg már több mint 50%-kal részesednek. Innen vásároljuk az állati takarmányok döntő hányadát, a kávé teljes egészét, a dell 146
gvıııııölcsök túlnyomó részét. Jellemző, hogy u lejlödőkböl származó összes behozatalııak prlvııleg több mint 40%-át a takarmányfélék és a kávé teszi ki. Dinamikus növekedést nıuıntıııık az importban az ipari fogyasztási cikkek is, ennek ellenére mind a lehetőségektől, ıııınrl ıı nemzetközi tendenciáktól számottevően elmaradnak. A SITC nemzetközi árucsojznı tnsltás szerint 1977-ben importurıkban a konfekcióipari termékek (SITC 84 árucsoport) .' W- itt már a fejlődőkből hoztuk be, a fejlett tőkésországok már 40%-át, a KGST országok Aınnlııiıı még mindössze 7%-át. A gépeknek és berendezéseknek a behozatalunkból való réımcilése ma még csak jelképesnek mondható. ll. táblázat. A fejlődő országokba irányuló exportunk főbb jellemzői 1960- 1 9 78 között i N'
A fejlodő országokba irányuló exportunk
A fejlődő országokba irányuló export aránya az összexportból
szerkezete %-ban
arucsoportok szerint %-ban
1960 linergiahordozók Anyagok, félkésztermékek
1970
1975
1
-
-
20
35
1978
1960
1970
1975
1978
0,2
-
-
-
-
25
25
4 ,6
6,7
6,2
7 ,5
Gépek, gépjárművek Ipari fogy. cikkek
30
33
40
30
4,2
6,2
7,7
9.2
41
22
18
20
10,6
5,2
5,4
9,5
Mezőgazd. és élelmiszerip. term. Összesen
9 100,0
10 100,0
17 100,0
25 100,0
2,0 5,9
2,4 5,8
3,9 5,5
l0,l 8,8
I~'nrrás: ua. mint az I. táblázat
Az export össztételének, mint a II. táblázat adatai mutatják, legjellemzőbb vonása ı |4zë|×~k és berendezések stabilan magas 35-40%-os aránya. Mivel az ipari fogyasztási cikt„-lt , és alkatrészek egy része is a gépszállításokhoz kapcsolódik, illetve a gépipar állítja elö, lgy mtıııítva ennek a termékcsoportnak az aránya az összes kivitelen belül eléri az 50%-ot. Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy ez az arány megfelel a KGST orszáır rlrlııı irányuló kivitelünknek, ugyanakkor a fejlett tőkésországokba irányuló exportunkhnıı a gépek mindössze 5-6%-kal részesednek. Ha az előbb már emlitett SITC csoportosltást mıııtk alapul, akkor a fejlődôkbe irányuló gépexport (SITC 7-es árucsoport) kiviteltlnk
1 rt itt adja, míg a KGST országok ideirányuló kivitelében ez az arány 28%, a tőkés országr .lt õlızııı ugyanakkor 48%. Jelenleg a nem szocialista relációjú gépkivitelünk több mlııt kétlıaı ıııııda, összes gépexportunk egytizede a fejlődő országokra esik. A fejlődő országok ba ıı ëinvıılö gépkivitelben túlnyomórészt beruházási javak és az infrastruktúra fejlesztést elöalgıt ö termékek adják a döntő részt. Ezen belül az erőmúberendezések, energiaelosztó léıõııt mények, építőanyagipari üzemek, élelmiszeripari gépek dominálnak. Az elmúlt évek ınımı ıııegnőtt a szerepük a bányászati, kohászati, távközlési és közlekedési berendezésekııalr , közúti járműveknek, elektromos ízzólámpáknak, vákuumtechnikai berendezéseknek, ru vmit ıııűszereknek is. Az anyagok és félkésztermékeknek, valamint az ipari fogyasztási rılriwkııek, bár jelentőségük valamelyest csökkent, a fejlődő országok továbbra is fontos 147
felvevő piacai maradnak. A hetvenes évek új jelensége, hogy erőteljesen növekedett a fejlődő országokba tré nyuló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya. Jelenleg, az ide irányuló klvltnl egynegredét ilyen termékek adják, míg az ágazat összes exportjából a fejlődők részeseilıt se 2,4%-ról 10,2%-ra nőtt. Ennek egyik oka, hogy örvendetesen megnőtt élelmiszergazdıı ságunk exportképessége, másrészt, az elmúlt évtizedben a Közös Piac protekcionista lıılılı kedései miatt új piacokat kellett keresnünk. Ilyenek elsősorban a jó fızetőképességű köret keleti országok, ahová kivitelünk fő tételeit: abarom , tojás, juh és marhahús szállítjuk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a fejlődő exportunkon belül a vizsgált idöszıılı alatt számunkra kedvezően, a magasabb feldolgozottságú gépipari, valaınint a jó terméms ti adottságainkon alapuló mezőgazdasági élelmiszeripari termékek aránya növekedett ınnı A fejlődők közül jelenleg több mint 90 országgal folytatunk külkereskedelmet, de jellemző a forgalom konoentráltságára, hogy a legfontosabb 10 országra jut mind az cxpnıı mind az import több mint kétharmada. III. táblázat/1 fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom megoszlása földrészek szerint 1 970-1978 között százalékban
import
Összesen:
export
1970
1978
1970
1978
100
100
100
100
Eb_ből Afrika
Azsia
26
23
37
53
57
Latin-Amerika
39 35
40
11
7
36
36
Forrás: Statisztikai évkönyvek adatai alapján számítva.
Ugyanakkor, mint aIII. táblázat adataiból látható, az import és export földrajzi ró giók szerinti megoszlásában jelentős eltérés tapasztalható. Az importban jelentős szerepet játszanak a nagy élehniszerszállító latin-amerikai országok, Brazília, Peru, az ázsiaiak körnl a nyersanyagokat és energiahordozókat szállítók, mint India, Irán, Pakisztán, illetve az ııl rikaiak közül Nigéria, Egyiptom és Algéria. Az exportban az olajtermelő ázsiai országok, Irak, Irán, Kuwait mellett India játszıllı a főszerepet, de növekvő az afrikai kontinens részesedése is, szintén az itt található olajtnı melők, Líbia, Algéria, Nigéria miatt. Az ide irányuló kivitelben a gépipari beruházási javult mellett a mezőgazdasági kivitel növekvő aránya jellemző. Latin-Amerika jelentősége az O ii portban aránytalanul alacsonynak űnik, különösen az import részaránnyal összevetve. .lol lemző ebben a vonatkozásban, hogy például a brazíliai exportunk az importnak mindössze az 5-6%-át éri el. A fejlődő országokból származó ipari és mezőgazdasági behozatalt széleskörű váıııpreferenciákkal segítjük elő. Ennek feltétele, hogy az illető ország egy főre eső nemzeti jövedelme a mienknél alacsonyabb legyen, és ne alkalmazzon velünk szemben kereskedel mi diszkriminációt. Jelenleg mintegy 80 fejlődő országot részesitünk kedvezményben, 148
J'
--en twlttl 30 országnak, amelyek a legszegényebbek, teljes vámmentességet nyújtunk. A lellödö országokkal folytatott kereskedelmünkben a hatvanas években a kétolztıin kltıtııg elszámolások domináltak, az utóbbi tíz évben a partnereink igényeinek és a i„ıtr-ınıınıı elönyöknek megfelelően mintegy kétszeresére, 35%-ról 70%-ra nőtt a nıgalnıazıtzti ııgvttttműködést lehetővé tevő, konvertibilis valutákon alapuló elszámolások aránya. t tl l*ı u tendencia minden KGST országra jellemző, de ilyen ütemű és mértékű átalakulás zati I nııgyelország esetében tapasztalható. t- lınsorban gépipari termékeink eladásának előmozditására differenciált feltételekkel iz-zlvrzıııırlııyes kormányhiteleket adunk, nıig vállalataink a hitelpiaci feltételekhez igazodó i za-ıtmrlvlıııl hiteleket nyújtanak. Gépipari szállításaink jelenleg mintegy felét ilyen hitel... rıjı rtııııl ilnanszírozzuk. [3] Ugyanakkor a tőkefelesleggel rendelkező kőolajtermelő or..-ıgzztı int ıııi is veszünk fel hiteleket, ezek szerepet játszottak például az adria kőolajvezezet- ajıııõséııek fınanszírozásában. A tıetvenes években bekövetkezett árrobbanás a legerőteljesebben a fejlődő ország--Ltııl tıılytatott kereskedelmünkben változtatta meg a cserearányokat. Bár a fejlődő ˇ -rnuıtınktııı irányuló exportunk árindexe az összexporténál nagyobb mértékben nőtt, a rr-it rlnk lıöl származó import árindexének növekedési üteme, gyelembe véve annak öszza-isıelölıen az energiahordozók, trópusi élelmiszerek, fehérjetakarmányok nagy súlyát, „ıgzzntılı ıııértékben haladta meg az összimport növekedési ütemét. Ennek következtében ...ig ıı nıızforgalomban a cserearányok 1970-es bázison 1978-ra 81%-ra, a fejlett tőkés.zmdıııkkııl 94%-ra, addig a fejlődő országokkal szemben 46%-ra módosultak. A fejlődő -rf-aluli kal folytatott kereskedelmünkben az emlitett időszakban 43 milliárd forint cse„eflııvveızteséget szenvedtürık el, az összes cseresrányveszteségünk mirıtegy negyedét. 4: õlztınl fakadó árveszteség az alapvető oka annak, hogy az 1974-1978 között az összes ...allt-glıırtııyunk egrhatodát, 23 milliárd forintot a fejlődő országokkal folytatott keresketetml lıırgulomban halmoztunk fel. [4]
A ı. eddigi eredmények és gondok ellenére a fejlődő országokkal folytatott gazdasági L sp.-ırilutıılıık fejlesztése külgazdasági stratégiánkban megkülönböztetett szerepet kap. A: Iit.'tl.Ml' KB 1977. október 20-i határozata többek között megállapítja: „A fejlődő or„gzztı növekvő világgazdasági szerepéből, valamint a nem szocialista export bővítésének a -ıtttıtıılıöıéhöl kiindulva, ezen országokkal kölcsönös áruforgalom növekedési üteme hosz»elıtt ııtvon jelentősen haladja meg a külkereskedelem növekedésének átlagát.” [5] tiıızılasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal a jövőben is a kölcsönös érdekeltzag ëı a ıegltségnyújtás elve alapján fejlesztjük. Aıııı törekszünk, hogy az együttműködés segítse elő a fejlődő országok gazdasági ızz ıfznwtkv ılését, ugyanakkor legyen összhangban gazdasági teherbíróképességükkel, és já.„|j„ıı tınzzá a hazai termelő és fogyasztási szükségleteink jövőbeli gazdaságos kielégítéséhez. A tölıbl szocialista országgal együtt megalapozatlannak tartjuk a fejlődők egy részének „li an itllıtspontját, melyek az úgynevezett „észak-dél” közötti ellentmondás alapján a fejen ink mi és szocialista országokat azonos módon ítéli meg, és követeléseit egyoldalúan, ml:-i ıııöılnıı fogalmazza meg velünk szemben, mind a segélynyújtás, mind a kereskedelmi Lap. ınlııtnk vonatkozásában. A nemzetközi politikai, gazdasági fórumokon, az ENSZ-beln, I49
az UNCTAD-tanácskozásokon, a szocialista barátainkkal együtt azokat a fejlődő országuk alapvető érdekeit kifejező törekvéseket támogatjuk, melyek a tőkés világgazdaságban érvényesülő nemzetközi munkamegosztás kizsákmányoló, egyenlőtlenséget új ratermelő meclııı nizmusának a megváltoztatására irányulnak. Támogatjuk azokat a fejlett tőkésországokkal szemben megfogalmazott jogos, a segélynyújtásra, a kedvezményes nemzetközi hi telekre vona cozó követeléseiket, melyek mértéke csak töredékét teszik ki, annak a prollt volumennek, amit ezek az országok ennek a kizsákmányolási mechanizmusnak a miíködd se alapján a múltban elsajátítottak. Megkülönböztetett yelmet fordítunk a jövőben is a szocialista orientációjú fejlöılö országokra. A fejlődő országokkal kapcsolatos politikai és gazdasági célkitűzéseink megvıı lósításának kedvező feltételeit segítik elő a velük kiépített államközi kapcsolatok is. Jelen leg majdnem 90 országgal van diplomáciai kapcsolatunk, ezen 80 különböző gazda sági kormányközi megállapodást írtunk alá velük. Ezt szolgálják a több mint 40 országgal aláírt tudományos-műszaki együttműködési szerződések, melynek alapján évente átlaga san több mint 900 magyar szakértő dolgozik a fejlődő országokban. Ezek keretében nálııni több mint 60 országból átlagosan 4 000 főnek adunk különböző szintű, elsősorban egyetemi képzést országuk igényeinek megfelelően, túlnyomórészt műszaki, orvos- és agrártudnmıi nyi területen. A fejlődők önálló tudományos bázisának a megteremtéséhez járultunk lınııa amikor több mint 200 aspiráns továbbképzését biztosítottuk a különböző tudományos tıı tézetekben. A szakk`épzéssel és tudósképzéssel kapcsolatos kiadásokat hazánk segélykéııt térítésmentesen adja, esetenként a magyar szakértők kiküldetésének a költségeit is átvıtl lalja. A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünket a jövőben a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően és hazánk adottságait figyelembe véve elsősorlııııı továbbra is néhány főbb partnerre konoentráljuk. Az exportban a közel-keleti, ázsiai, alıı kai gyorsan iparosodó olajtermelő országok jelentősége növekszik, míg az importban ezen országok mellett az élelmiszerszállitó latin-amerikai országok játszanak fontos szerepet. A fejlődő országokból a jövőben is növekvő mermyiségben kell importálnunk fontos nyersanyagokat, energiahordozókat, fehérjetakarmányokat, a lakossági fogyasztás lltıi igényelt trópusi termékeket, ipari kész- és félkésztermékeket. A fejlődő világ iparosodáıl nak előrehaladásával, növekvő mennyiségben importálurık a jövőben ipari fogyasztási ctk keket olyan módon is, hogy a munkaigényes, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tenni kek egy részének belföldi termelését megszüntetjük, és kitelepítjük ezekbe az országoklııı Elsősorban a bőr- cipő, pamuttextil, konfekcióipari termékek behozatalát célszerű ilyen módon növelni. Ezeket a növekvő és más relációba át nem terelhető importterheket, amit a jövőben várhatóan tovább emelkedő világpiaci árak tovább fokoznak, csak erőteljesen növekvő exporttal ellensúlyozhatunk. A magyar népgazdaság számára szűkösen rendelkezésre álló energia- és nyersanyag források és ezek magas költsége azt követeli, hogy a fejlődő országokba irányuló expurtııııt ban növeljük a szakképzett murıkával és korszem technológiával előállított versenyképeı, gazdaságosan értékesithető termékek részarányát. El kell érni, hogy a fejlődő országokba irányuló kivitelünk úgy növekedj ék, hogy azt a gazdaság szerkezetének és gazdaságossá 150
Qsıııık javulása kíséıje, hogy ténylegesen ellensúlyozhassuk a számunkra hátrányosan váltoin tınportárakat. [6] Arra szárnítunk, hogy külkereskedelmi forgalmunk a fejlődő országokkal az 1980-as evett köze pére kiegyensúlyozód c, és az évtized végére export-többlet képződik. Ezeknek a tetnilatoknalc a megvalósításában a jövőben is elsősorban a gépipamak és az élelmiszergaz-trııagıııık kell a fő szerepet játszania. Jelenlegi elképzeléseink szerint a gépek, járművek, tzaııılııtzási javak az évtized végére fejlődő exportunknak több mint felét, az élelmiszergaz„lıııtgt cikkek több mint egynegyedét adják. A célok megvalósításához az eddigiekhez képeit újszerű, rugalmasabb exportpolítika szükséges. Adottságaink reális számbavétele mellett lokozottabban kell reagálnunk a fejlődő országok térben és időben gyorsan változó tgttııvelnek az alakulására, mert piacaikon a fejlett tőkésországok éleződő versenyével kell ıııiıııolnunk.
A fejlődő országok armak érdekében, hogy gazdasági növekedésüket meggyorsltsák, ttıvalcıııbe véve az öröklött, ma még alacsony műszaki-termelési kultúrát és tapasztalatot„ıt_ az egyszerű árucserén túlmenően komplex termelési és szolgáltatási rendszereket és tarınıııtılı termelési-műszaki-tudományos együttműködést igényelnek. Számunkra ez azért ıı kedvező lehetőség, mert egy-egy ilyen termelési vagy szolgáltatási rendszer szállításához zmioıéges széleskörű szellemi szolgáltatások, amit nyújtani tudunk: licenc, tervező-szervezö rzaıııkıı, szakmunkaerő kiképzése, sok esetben az összérték 20-30%-át is elérhetik. Másrészt „lılıa z. olyan termékek kivitele kapcsolódhat, amelyeket önállóan nem, vagy gazdaságtalanul oızlııztnk a fejlődő országokban értékesíteni. A jövőben a fejlődő országok növekvő élelmezési, oktatási, egészségügyi igényeit flgye tõııılw véve gazdasági adottságainkat és a már eddig szerzett tapasztalatokra támaszkodva Lnıııplex mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszeripari, oktatási, egészségügyi és távközmi rendszerek kivitelére nyilik lehetőség. (iépiparunk ezeknek a rendszereknek, más termelőágazatok és tudományos-oktatást oolııılltatások mellett fontos alkotóelemeit képes szállítani. A rendszerexporttal kapcsolatoı tıoııyolult, szervező tevékenység ellátására és a szállításban résztvevő vállalatok gazdantıı črdekeltségének a koordinálására újtípusú ágazatközi vállalati formákra is szükség van, ıoıırc már gyakorlati példák is vannak, mint például az Agroinvest, vagy a Medinvest. A gépıjm ıı kitűzött exportfeladatokat csak úgy képes megoldani, ha a jelenleg túl széles exportvllıııtékot szűkíti, csökkenti az alacsony vagy közepes műszaki színvonalú termékek aráııvıtl, ıı rendlekezésre álló kapacitásokat pedig elsősorban a bauxit, timföld, aluminlunılpari ıwtıııiılógiák, erőművi berendezések, automatikai, számítástechnikai eszközök, kikötői beteııılezések, közuti járművek exportjára konoentrálja. [7] A fejlődő országokkal kialakított közös termelési kooperációk, új formák, és ma még nõııı játszanak jelentős szerepet. A jelenlegi mintegy 400 ilyen egyezményből a fejlődökre ma még mindössze 2-3 esik, a 88 külföldi nem szocialista vállakozásunkból is mindössze I t van ıı fejlődő országokban. Ebből 3 kereskedelmi, 4 termelő és 6 szolgáltató tevékenységet tolytat. A legtöbb szocialista ország sokkal intenzívebben használta ki az elmúlt évtizedlıeıı ezt a formát. [8]
_
l lsösorban a magasabb fejlettségű, viszonylag nagy belső piaccal rendelkező orszál5l
gokban lehet közös termelést megvalósítani a közúti járműgyártás, élelmiszergazdálkodıtı, mezőgépipar, elektrotechnika területén. Ezeket a vállalkozásokat nem a tőkés protltszeı zés szempontjai hívták életre, hanem a kölcsönös érdekeltség, kettős állami ellenőrzés mel lett működnek tiszteletben tartják az adott fejlődő ország gazdasági szuverenitását. A jövőben a hazai erőfeszítések mellett a fejlődő országokkal kialakítandó gazdıııın gi stratégiát jobban össze kell hangolni a KGST keretében egyre bővülő integrációval. Konkrétabbá és összehangoltabbá kellene tenni a szocialista országok közös fellépését el sősorban gazdasági lehetőségeinket meghaladó- fmanszirozással, illetve kockázattal járó infrastrukturális és ipari objektumok szállításánál, illetve kitermelő vállalkozásoknál, ıl_|, a fejlődő országok igényeinek jobban megfelelő technológiák kidolgozásánál. A kölcsönös előnyök alapján szorgalmazni kellene a tőkés-fejlődő-szocialista ot szágok közötti háromoldalú együttműködést, amire már ma is varmak példák, például élelmiszergazdaságban és a közúti járműgyártásban. [9] Mint az eddigiekből is kitűník, a fejlődő országokkal gazdasági kapcsolataink a jövn ben nemcsak mennyiségileg nőnek, hanem nagyon változatosak lesznek a formái is, ami ıı gazdaságirányítás és gazdasági tevékenység minden területén hatékonyabb és rugalmaııılıtr munkát igényel. JEGYZETEK
1. Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, 1977, valamirıt a Monthly Bulletin of Statistics, 1979. máj adatai alapján számolva.
2. PÉCSI K. :A KGST valutáris rendszere és a fejlődő országok. Pénzügyi Szemle, 1979. 12. ttti-t 3. NYERGES L.: Gépipari exportunk lehetőségei a fejlődő országokban. Külgazdasági Szemle, l'! N H 32.
4. LŐRINCZI D.: A fejlődő országokkal fennálló gazdasági kapcsolataink jelene és jövője. Vlldgmırtı 1979. augusztus 29. . A gazdasági építőmunka közvetlen és távlati feladatai. Kossuth, 1977. 53. . OROSZ Ă.: Gazdasági lkapcsolataink a fejlődő országokkal. Kossuth, 9179. 63. . OROSZ A.: Gépipari exportunk és a fejlődő országok. Külgazdaság, 1979. 4. sz. 39-40. @--IO\U't
. INOTAI
A.: Szocialista tőkerészesedésű vállalatok a fejlődő országokban. Világgazdaság, l9ltti
március 12.
9. GEIST R.. z-RAVASZ K.: A tőkés cégekkel való harmadik piaci együttműködés eredményei én feltételei. Külgazdaság, 1979. 11. sz. 22.
152
t DUR FOREIGN TRADE STRATEGY ANI) THE DEVELOPING COUNTRIES
by L. SZABÓ Summary ital ame ot' its open economy and dependence on international divison of labour, our country ro... mi intensive economic connections not only with the determinating COMECON countries but ra- wtttı the countries belonging to the capitalist world economy, including the developing countries. I tııı economic and foreign trade connections with the developing countries have increased quickr ı-zı ttıı- ıevent two decades. In these connections besides the mutual interests, the princíple of assisiz.. iz mııhnı llıı way, 100.
ltıı developing countries will furtherly play an important role in our foreign trade, as imporz_„ı „poi taıırıı of sources of energy, of raw materials, of food-products and more and more as expor- .„ .zl tııztııııtrlal products. In eounterpart of the import the engineering industry and the food in* .im tııva to play an important role in the future. Aıııtitıt the increased tasks and the more and more complicated conditions of world economy az-zzz ıttzwttve and flexible activity is required at all levels and all elds of the economic direction t zi iltn uuıItt)mlC HCÍÍVÍÍÍBS.
IINSERE AUBENHANDELSSTRATEGIE UND DIE ENTWICKLUNGSLÃNDER von L. SZABÓ
Zusammenfassung tlnwı Land, als ein, auf die internationale Arbeitsteilung stark angewiesene Staat mit offener a ai .. tzıtı, ıtıelıt neben der bestinımende Rolle der mit den RGW-Staaten ausgebildeten internationa-» im. |„ıI'tltclıen Zusammenarbeit intensive wirtschaftlíche Beziehungen auch mit den zu der kapimo.. tu-ıı Wcltwirtschaft gehörenden Ländern, darunter auch mit den Entwicklungsländern an. ttıııoıv Wirtschafts- und Auűenhandelsbeziehungen mit den Entwicklungsländern haben in den M- H mot lılırzehnten ein rasches Entwicklungstempo aufgenommen. In diesen Beziehungen kommt z.. is „ .tr-ııı ıugenseltigen lnteresse auch das Prinzip der Hilfe zur Geltung. itta lfııtwlcklungsländer spielen in unserem Auíăenhandel weiterhin eine wichtige Rolle, da sie az ınıpz I taterıırıten von Energieträgem, Rohrstoffen, Lebensmitteln und in immer breiterem Matte 1 ...ı„.„zı„-n von lndustriewaren sind. Für die Gegenlieferungen des Imports miissen in der Zukunft in .rai t mu- rite Maschinenbauindustrie und die Lebensmittelwirtschaft in Vordergrund treten.
Ha-. ıtiimltg wachsenden Aufgaben benötigen neben den immer komplizierteren weltwirtschaftma ni-ittıııııııgen wirkungsvollere und elastischere Arbeit auf allen Ebenen und Gebieten der Wirtaasrızt-.-ıtııııg unit der wirtschaftlichen Tätigkeit.
l53
BHEIIIHESKOHOMH'-IECKAH CTPATEFHH HAIIIEH CTPAHLI H PABBHBAIOHIHECH CTPAHBI J`l. CABO Peaıoıvıe
Hama crpaı-ıa, Kaı< crpaı-ra c o'rı<pr.ıToit aı
lS4
A NEHEzıPAııı MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
V. sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 27. KÖTET ~ 1-4. FÜZET A SZOCIALIZMUS ÉPITÉSÉNEK AKTUÁLIS GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEI
Nemzetközi tudományos konferencia Magyarország felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére
MISKOLC. 1981
HU ISSN 0324--6779
SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
KUN LASZLO felelős szerkesztő NAGY ALADĂR, SZOKOLI LÁSZLÓ, TUBA IMRE
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért felelős: Dr. Kozák Imre rektorhelyettes NME Sokszorosító üzeme,
Miskolc-Egyetemváro s, 1981 Nyomdaszám: KSZ-1250-81-NME Engedély száma: MTTH-III-31 83! 1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár
Technikai szerkesztő: Molnár Lászlóné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában
Kézirat szedése: 1980. dec. 1.-1981. márc. 15. Sokszorosítóba leadva: 1981. márc. 27. Példányszám: 450 Készült IBM-7 2 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ S601-59 és MSZ 5602-55 szabványok szerint 12 BIS ív terjedelemben Ajokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Plenáris ülés Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kun László: A munkahelyi demokrácia néhány elméleti kérdése
. . . . . . . . . . . . . .
Társadalompolitikai szekció
Bela Belafi: A szocialista életmód és a munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . R. 0. Karapetján: Az egyetemi hallgatók szabadidejének ésszerű felhasználása mint a kommunista nevelés része . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K. J. Torncsev: A demokrácia kritériuma. a reális szocializmus viszonyai között . . . . . . Bozsik Sándorné: A szakszervezetek a proletárdiktatúra rendszerében . . . . . . . . . . .
G. Fritz-U. Fritz: Az NSZEP gazdaság- és szociálpolitikájának kölcsönhatásai és a szocialista életmód kialakulása
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Lehóczky Al -éd: Az életmód szerepe a különböző társadalmi csoportok helyzetének alakulásában
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Fabinyi Erzsébet: Az életmód és a tudati viszonyok néhány összefüggése
. . . . . . . . .
Majoros György: A szocialista demokrácia és a munka szerinti elosztás . . . . . . . . . . . Mike János: A munkaerkölcs időszerű kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Gazdaságpolitikai szekció Lengyel Béla: Külgazdasági változások és a gazdaságirányítás . . . . . . . A. I. Belúj.` Gazdasági mechanizmus a fejlett szocializmusban . . . . . . . Szokoli László: Strukturális változások és gazdasági növekedés . . . . . . A. Jankowska Klapko wska: A lengyel nepgazdasag szerkezetváltozásainak I
I
_
. . . . . . . . . . . . hatása
. . . a
. . . . . . . . . . . . szoci
ı
alista országokkal való együttműködésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabó László: Külgazdasági stratégiánk és a fejlődő országok . . . . . . . . . . . . . . . . Magda Brunanska.` Változások a munkaerő helyzetében és szerkezetében a szocializmus építése során a CSSZSZK-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tóthné Sikora Gizella: A munkaerőgazdálkodás és ösztönzés kérdései . . . . . . . . . . . Helge Wendt: A műszaki fejlődés politikai és szociális problémái a szocializmusban . . Nagy Aladár: Vállalati innováció megváltozott feltételek között . . . . . . . . . . . . . . I úsági szekció Lőrincz Sándor: A munkához való viszony egyes kérdései
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kesik László: KISZ alapszervezet csoportdinamíkai elemzése
. . . . . . . . . . . . . . . .
Veszteg József: A magyar árrendszer - 1980 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pribil Vencel.` A KGST árrendszere fejlődésének néhány kérdése . . . . . . . . . . . . . .
