1
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVIII. Tankerülete, Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
TANULÓI HÁZIREND
2013
2
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HÁZIRENDJÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 25. § (2)
Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a
jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az iskolába a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, h) megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
3
48. § (1) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: d) a házirend elfogadása előtt. 50. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 70. § (2) A nevelőtestület g) a házirend elfogadásáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 72. § (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
4
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, c)
a
szociális
támogatás
megállapításának
és
felosztásának
elveit,
a
tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola házirendje állapítja meg a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, f) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 16. § (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.
5
51. § (2) Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 82. § (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (6)
Az
(1)–(5)
bekezdésben
meghatározott
kérdések
SZMSZ-ben
történő
szabályozásánál az iskolaszéket, a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre,
valamint
egyes
jogköreinek
gyakorlását
átruházhatja
a
szakmai
munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
6
120. § (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.
2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az iskola
SZMSZ-ében,
házirendjében
meghatározott
–
védő,
óvó
előírások
figyelembevételével viheti be az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 8. §18 (4)21 Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés,
napköziben,
tanulószobában
elhelyezett
tankönyvek
igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
7
a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c)22 három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (7) Az iskola a (4) bekezdés a)–f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. (8)27 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.
8
A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős. A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben – vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
9
ISKOLAI HÁZIREND
10
A PESTSZENTLŐRINCI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE, mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 2. napján lépett hatályba.
11
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe:
www.pirosiskola.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az iskola portáján; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyetteseinél; • az osztályfőnököknél; • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, • az intézményi tanács elnökénél; • az iskolaszék elnökénél; • az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; • az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: • a tanulókat osztályfőnöki órán; • a szülőket szülői értekezleten.
12
6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • a tanulókkal osztályfőnöki órán; • a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
13
legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, tájékoztató
füzetüket
(ellenőrzőjüket)
minden
nap
hozzák
magukkal,
érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg, az iskolai ünnepélyeken nemzetiségi ruhában vagy az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
14
ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket, az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján, ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.
A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: •
tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
•
kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.);
•
érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia.);
•
tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
•
véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
•
részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
•
választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
•
kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
•
javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
15
•
használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
•
szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet)
•
jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
•
nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);
•
vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását.)
Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.
A tanulók közösségei
Az osztályközösség 1. Az
azonos
évfolyamra
járó,
közös
tanulócsoportot
alkotó
tanulók
osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának
szervezésére
két
fő
képviselőt
diákönkormányzat vezetőségébe delegálhat.
(küldöttet)
az
iskolai
16
A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
17
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A
diákönkormányzat
tevékenységét
az
iskola
igazgatója
által
–
a
diákönkormányzat javaslatára –megbízott két nevelő (alsós és felsős) segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
A Piros Iskola diákönkormányzata
1. Iskolánk minden tanulója választó és választható az osztály ill. az iskola diákképviseleti szerveibe. 2. Az osztály által megválasztott diákbizottság tagjai képviselnek az iskolai diákönkormányzat havonta tartott megbeszélésein. 3. Az iskolai diákbizottság képviseli a diákok ill. azok nagyobb csoportjainak érdekeit. Nagyobb csoportnak egy évfolyam minősül. 4. A nagyobb közösséget érintő ügyek eldöntése előtt ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az Önkormányzatnak véleményezési joga van. A vélemény megfogalmazásának fórumai: a havi önkormányzati megbeszélések, és az évenként rendezett iskolai Diákparlament, melynek összehívását az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár vagy a diákönkormányzat diákvezetője kezdeményezheti, a másik két féllel egyeztetve. A diákönkormányzat vezetője személyesen is képviseli az iskola diákközösségét, indokolt esetben- az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a tantestület értekezletein.
18
5. Az iskolagyűléseken az iskola valamennyi tanulója részt vehet. Az iskolagyűlések állandó napirendi pontjai: információk átadása az iskolai életével kapcsolatban, egyéni ill. az osztálybizottságok által beterjesztett javaslatok, vélemények, esetleges jogorvoslati kérelmek. Az iskolagyűlésen jelen lehet az iskola vezetése és tantestülete is. 6. Az általa feladatokkal megbízott tanulókat ill. közösségeket beszámoltathatja munkájukról, ill. értékelheti azt. 7. A diákönkormányzat határoz egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról. 8. A közösségeket – melynek tagja vagy- te is formálod. Értékeled, véleményt alkothatsz munkájáról, javaslatokkal élhetsz. Erre személyesen az osztályfőnöki órán vagy az osztálybizottság által összehívott osztálygyűlésen, illetve az iskolagyűlésen van alkalmad, választott képviselőiden keresztül pedig az iskolai diákbizottsági megbeszéléseken. 9. Az osztályközösség ügyeiben, programjainak kialakításában osztálytársaiddal együtt dönthetsz. Személyesen vagy képviselőiden keresztül kérdéseket intézhetsz az iskola vezetéséhez, tantestületéhez, szülői munkaközösségéhez. A megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnod. 10. A saját DÖK SzMSz szabályzata alapján működik. A nevelőtestület erről az iskolai SzMSz-ben meghatározottak szerint nyilvánít véleményt. 11. A DÖK évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. 12. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: Anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz Helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez Kellékek, sokszorosítás az információ átadásához
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.
19
5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról • az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
o az
A-földszinten
elhelyezett
hirdetőtáblán
keresztül
folyamatosan tájékoztatja, • valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban – az iskola igazgatóságához,
az
diákönkormányzathoz,
osztályfőnökükhöz, az
az
intézményi tanácshoz
iskola vagy az
nevelőihez,
a
iskolaszékhez
fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
20
feladatokról • az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja, • az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: • szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.
21
Az iskola működési rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:30. órától délután 17:30. óráig van nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni. 5. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.
6. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA
AZ ÓRA IDŐPONTJA
0. óra
7.15 – 7.50.
1. óra
8.00 – 8.45.
2. óra
9.00 – 9.45.
3. óra
10.00 – 10.45.
4. óra
10.55 – 11.40.
5. óra
11.50 – 12.35.
6. óra
12.50 – 13.35.
Tanulószoba/ Napközi
13.45 – 16.30.
Napközi ügyeletet 16:30--17:30-ig biztosít az iskola. 7. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.30. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi
22
szünetekben – kivéve az első szünetet – az udvaron, vagy a folyosón kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 8. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek. 9. A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.15. óra közötti időben – folyamatosan biztosítjuk a főétkezést (ebédet). 10. A tanítási órák kezdetére az osztályok a tanteremben várják a tanárt, előkészülve a tanítási órára. 11. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 12. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 13. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk. Ennek hiányában a tanuló igazgatói intőben részesül.
14. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között. 15. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 16. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
23
17. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 18. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 19. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használatáért a tanulók és a felnőttek felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. 20. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényeket egykori tanítványaink is látogathatják a házirend szabályait megtartva.
Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) vagy ebédet biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.
24
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Szabadidős foglalkozások. 1. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői órarendtől függően a 7-8-9. órában – 14.00. óra és 16.45. óra között – szervezik meg. Ettől
25
eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
A napközire és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközis és délutáni foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.30. óráig tartanak.
Szülői igény esetén az iskola a tanulók számára 16.30 óra és 17.30.
óra között felügyeletet biztosít. 2. Minden osztályban a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy a 13.30 - 16 óra közötti időszakban gyermeke miért marad távol a délutáni foglalkozások alól. 3. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a 6. óra után, 13.45 órakor – kezdődik és délután 16.30 óráig tart. Ha a tanulószobára járó tanulónak nincs 6. órájuk, akkor felügyeletet biztosítunk a tanulószoba kezdetéig.
26
4. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.
5. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat a szülővel való egyeztetés után. 6. Amennyiben a napközibe vagy a tanulószobára járó tanuló különórai elfoglaltsága miatt bizonyos napokon nem tud részt venne a foglalkozásokon, szülői kérvény alapján indokolt esetben az igazgató felmentést adhat. 7. A tanulási időben mindenkinek a napköziben vagy a tanulószobán kell lenni – 14.30 óra és 16.00 óra között –. A különórai elfoglaltságokat lehetőség szerint a foglalkozások után kell szervezni. 8. Ha a tanulószobára járó tanuló előzetes írásos szülői igazolás nélkül hagyja el az iskola épületét, abban az esetben a tanulószobán eltöltendő 3 órát igazolatlan óráknak kell tekinteni. A tanuló az iskolát engedély nélkül nem hagyhatja el. Aki engedély nélkül elmegy, igazgatói intőben részesül.
9. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként egy-egy tanulmányi felelős, • nemenként egy tisztaságfelelős. • egy játékfelelős. • két napos (terítő). A felelősi rendszer kialakítása az osztályban tanító pedagógusok feladata. 10. A tanulmányi felelősök megbízatása az osztályfőnök és a szaktanár döntése alapján meghatározott időre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: • gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az
27
osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, • figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, • segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 11. A tisztaságfelelősök megbízatása az osztályfőnök és a szaktanár döntése alapján meghatározott időre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: • felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, • ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, • a tanulás végén letörlik a táblát. 12. A játékfelelősök megbízatása az osztályfőnök és a szaktanár döntése alapján meghatározott időre szól. A játékfelelősök feladatai: • a
nevelőnek
segítenek
a
játékfoglalkozások
szervezésében,
lebonyolításában, • segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében, • felügyelnek a csoport játékainak megóvására, • rendet tartanak a csoport játékszekrényében. 13. A naposok (terítők) megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai: • segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, • megterítenek étkezés előtt, segítenek a tálalásban, • ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát. 14. Ebédelés rendje: Az ebédelés 1-4.évfolyamon az órarendbe illesztett beosztás szerint –nevelői kísérettel- történik. A felső tagozat az 5.és 6.óra közötti szünetben, illetve a 6.óra után ebédel. Betegség esetén –a bejelentést követő naptól-az ebéd lemondható.
28
15. A napközi napirendje: • ebéd csoportbeosztás szerint • 14.30. óráig: nagymozgásos játék a szabadban • 14.30. órától 16.00. óráig: tanuló idő, mely szigorúan védett, ezért ebben az időszakban a gyermek nem vihető el a napköziből, csak kivételes és indokolt esetben • 16.00. Uzsonna, játékos foglalkozás A gyermek az udvaron csak nevelői felügyelettel tartózkodhat. Az udvari játék során is be kell tartania a társas viselkedés alapvető szabályait. A tanuló kerüljön minden balesetveszélyes helyzetet. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját maga testi épségét, egészségét; • óvja társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; • azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; • megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
29
• rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést
(tornacipő,
edzőcipő,
póló,
trikó,
tornanadrág,
tornadressz, melegítő) kell viselniük; • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 1 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat: évente 1 alkalommal, • szemészet: évente 1 alkalommal, • általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.
6. Általános szabályok: • A tanítási időben az iskolából kilépned csak indokolt esetben, az osztályfőnök illetve az órát tartó tanár engedélyével lehet, melyet a tájékoztató füzetedbe is be kell vezetni. Gondolj arra, hogy az iskolában a tanáraid felelősek érted!
30
• A lépcsők, folyosók keskenyek, ezért lehetőség szerint a jobb oldalon és lassan közlekedj! • Saját és társaid testi épségét ne kockáztasd, óvakodj a veszélyes helyzetektől! • Mindig tartsd be a balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat, amelyekről a tanév elején tájékoztatást kapsz tanáraidtól! • Egészséged védelmében a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy más, tudatmódosító szer használata tilos! • Testi épséged védelmében vágó, szúró, tűzveszélyes eszközt csak a megfelelő szakórán, a szaktanárod felügyelete mellett használhatsz! Ilyen tárgyakat az osztályprogramokra ne hozzál! • A szünetben olyan játékokat játszhattok, melyek saját és társaid testi épségét nem veszélyeztetik. A TV, video-készüléket, számítógépet, interaktív táblát csak tanár jelenlétében és engedélyével működtetheted! • Ha görkorcsolyával közlekedsz, azt balesetvédelmi okokból cseréld át! • Ha szabadidőd egy részét a sporttal, tanulással, közösségi feladattal kapcsolatos célból a sportpályán vagy a tanteremben kívánod tölteni, ehhez kérd osztályfőnököd illetve szaktanáraid valamelyikét, hiszen felügyelet nélkül nem tartózkodhat tanuló az iskolában! • Udvari szünetekben a két épület közötti betonozott részen, a sportpályán és a kijelölt helyen tartózkodhatsz. Sem a konyhai oldalra, sem a pékség oldalára ne menj, mert ott már nincs tanári ügyelet! A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára kötelezően választható tantárgyak tanulását biztosítja • 2013-14-től az 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben: Etika és erkölcstan vagy Hittan tantárgy 2. Az
iskola
igazgatója
minden
tanév
májusában
az
osztályfőnökök
közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben a kötelezően választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
31
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
osztályozó vizsga,
pótló vizsga,
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
32
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 8. TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
33
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI GYAKORLATI
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként két-két hetes, •
tantárgyi felelősök.
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); • a szünetben a termet kiszellőztetik; • az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
34
• az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, térképfelelős stb. 6. Az
egyes
tanórán
lebonyolításában,
kívüli
lezárásában
iskolai a
rendezvények
rendezvény
előkészítésében,
megszervezéséért
felelős
tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.(pl. tornaterem berendezése) A tanórán
kívüli
iskolai
rendezvényekért
felelős
tanulóközösségeket
és
pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.
A tanulók mulasztásának igazolása
1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül • három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,
35
• egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell átadni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 7. Igazolatlan mulasztásnál a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§; Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 91./F; 91./G(1); Családjogi törvény (Cst.) 15.§ és a Gyvt. előírtak szerint kell eljárni a tankötelezettség nem teljesítése esetén. • 1 óra igazolatlan
szülő, kollégium értesítése (szülő figyelmének
felhívása, tájékoztatása) – ha eredménytelen – Gyermekjóléti Szolgálat értesítése • 2 óra igazolatlan
Gyermekjóléti Szolgálat értesítése
• 10 óra igazolatlan
értesítés a gyermek szülői felügyeletet gyakorló
szülő lakóhelye szerinti illetékes Gyámhivatalnak (331/2006.(XII.23. korm. rendelet) – Kormányhivatalt – és ezzel egyidejűleg a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatnak is. • 30 óra igazolatlan
jelzés az Általános Szabálysértési Hatóság és a
Gyermekjóléti Szolgálat felé. • 50 óra igazolatlan
értesítés a a gyermek szülői felügyeletet gyakorló
szülő lakóhelye szerinti illetékes Jegyzőnek és a Gyermekjóléti Szolgálatnak – megküldi a tankötelezettség nem teljesítésének okait –.
36
A tanulók jutalmazása 1. Példás tanulmányi, közösségi munkádért szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi dicséretben részesülhetsz. A dicsérethez kapcsolt elismerésként oklevelet, könyvet és lehetőségtől függően más tárgyi jutalmat kaphatsz. A tantestületi dicséretet és elismerést a törzslapra és a bizonyítványba is be kell jegyezni. 2. A dicséret az iskolarádióban, az iskolagyűléseken, a tanévzáró ünnepségen hangozhat el. 3. Nyilvános dicséret, igazgatói dicséret illeti meg azokat, akik kerületi versenyeken, rendezvényeken öregbítik iskolánk jó hírét. 4. Az iskolai szintű versenyeken első három helyezettje oklevelet és jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 5. A nyolc évig kitűnő bizonyítványt szerzett tanulók alapítványi dicsérő oklevélben és pénzjutalomban részesülhetnek. 6. Kiemelkedő közösségi munkát végző osztály egy évre átveheti az iskola vándorserlegét, s ehhez kapcsolva az osztálykirándulás céljaira fordítható esetleges pénzjutalmat. 7. Kiemelkedő kulturális vagy sporttevékenységet folytató tanulók a tanév végén jutalomkiránduláson vehetnek részt. 8. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. • • •
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy a tanulói házirend elírásait megszegi vagy igazolatlanul mulasztbüntetésben lehet részesíteni.
2. Az iskolai büntetés formái: • szaktanári figyelmeztetés, • szaktanári intés, rovás • napközis nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • osztályfőnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés,
37
• igazgatói intés, • igazgatói megrovás, • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás. 3. Az iskola büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. Súlyos kötelességszegésnek minősül: • az agresszió, másik tanuló bántalmazása (testi, lelki); • egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog, pirotechnikai eszközök) iskolába hozatala, fogyasztása; • szándékos károkozás; • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. (iskola engedély nélküli elhagyása, lopás) 5. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. 6. Ha kötelességeidet vétkesen és súlyosan megszeged,ellened a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható, mely alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesülsz. A fegyelmi büntetés lehet megrovás,szigorú megrovás, áthelyezés más osztályba. 7. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
Térítési díj visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által
38
megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikérheti az intézményi iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A térítési díjakat a fenntartó által megadott időben előre kell befizetni készpénzben az iskola pénztárnál. 4. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetéséről az iskola vezetője gondoskodik. 5. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztusi pótbefizetésen előre befizeti. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, A visszafizetés a szülő által írásbeli kérésének alapján elsősorban Bank-számlára vagy iskolai pénztárból való kifizetéssel történik. 7. Az étkezés lerendelése – a fenntartó által megadott időpontig – lehetséges és a lemondás a következő naptól érvényes, ha a szülő bejelentése a megadott időpontig megtörténik. 8. A kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A kérelem benyújtásakor a kedvezményre jogosító határozatokat be kell nyújtani. 9. Visszamenőleg 1 hónap térítési díj visszafizetése lehetséges indokolt esetben egy költségvetési évben. Iskolai könyvtár általános szabályai • Az iskolai könyvtárunknak minden tanuló tagja lehet. • A könyvtár tanítási napokon a tanévkezdéskor megállapított időpontban tart nyitva. A nyitva tartási idő a könyvtár bejáratánál kiírásra kerül. • A könyvtárban csak felügyelettel tartózkodhatsz. A kölcsönzés ingyenes. Az iskolai könyvtárból szeptember 1-től május 31-ig viheted el a könyveket. • A kézi könyvtár könyveit csak helyben használhatod. • A kölcsönözhető állományból önállóan válogathatsz . Használd az őrjegyet!Ez segít abban, hogy a könyveink ne keveredjenek össze. A könyvjelzőhöz hasonló funkciót tölt be, itt a polcról leemelt könyv helyét őrizzük vele. Válogatáskor
39
•
• • •
• • • •
tedd a kiválasztott könyv helyére, az őrjegyed jelzi majd, hová kell visszatenned. A kiválasztott, de ki nem kölcsönzött könyvet, ha nem tudod hol a helye , ne tedd vissza a polcra, mert elkallódhat; tedd az asztalra, vagy kérd a könyvtáros segítségét. Egyszerre két dokumentumot kölcsönözhetsz. A kölcsönzési határidő két hét (elektronikus dokumentumok estében egy hét). A határidő egyszer hosszabbítható. Vigyázz a könyvekre, folyóiratokra, berendezési tárgyakra! Óvd azok épségét, tisztaságát! A könyvbe firkálni, a könyvet rongálni nem szabad. Ha sérülést, hibát tapasztalsz, azonnal szólj a könyvtárosnak. Amennyiben a dokumentum megrongálódott vagy elveszett, annak pótlásáról gondoskodnod kell. Olvasótársaid nyugalma érdekében a könyvtárban kerüld a hangos beszédet! A könyvtári állomány védelme érdekében a helyiségben ételt és italt fogyasztani nem szabad. Kabátot, iskolatáskát, értéktárgyakat ne hozz be magaddal! Tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok: • A tankönyvön az iskolai tankönyvrendelési listán szereplő kiadványokat értjük. • Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tartós tankönyveket (tankönyv, atlasz, feladatgyűjtemény, stb.) tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg. A tankönyvek kölcsönzési határideje a tanév végéig tart. A több tanéven keresztül használt tankönyveket ( pl. német nyelvű tankönyvek ) az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig tanulmányaik folytatásához szükségük van rá. • A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. • A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. • Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően : - az első év végére legfeljebb 25%-os - a második év végére legfeljebb 50%-os - a harmadik év végére legfeljebb 75%-os - a negyedik év végére 100%-os lehet. • Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés
40
összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. • Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több könyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola portáján, vagy a tanáriba. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában, vagy a tanáriba. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, illetve a nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), pénzt az iskolába érkezéskor nem adja le az iskolatitkári irodában, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 4. A le nem adott mobiltelefont, vagy multimédiás eszközt az iskolába érkezéskor ki kell kapcsolni. Azt csak az iskolából való távozáskor lehet ismét bekapcsolni. Külön kérésre nevelői engedéllyel bekapcsolható az eszközt arra az időre amíg a nevelő engedélyezi.
41
5. Hang és képfelvétel nem készíthető az iskolában, sem a nevelőkről, sem az iskolatársakról, sem a tanítási óráról. Ez személyiségi jogokba ütközik. 6. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 7. Ékszert olyan órán, ahol ennek viselése balesetet okoz (pl. testnevelés, vagy technika óra) mindenképpen le kell vennie a tanulónak. 8. Egészségre ártalmas eszközöket az iskola területére nem szabad behozni.
42
A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai
Iskolánk eddigi fenntartója a 39/2009. (XI.17.) számú rendelkezésével szabályozta a kerületi általános iskolákba történő jelentkezés és felvételi rendjét. Alapelv, hogy egy jelentkező csak egy körzetes iskolába jelentkezhet. Aki több körzetes iskolában adja le jelentkezési lapját, mindenütt a felvételre javasoltak listájának végére kerül. A körzetes iskolába való jelentkezéssel együtt lehetőség van az alábbi körzeten kívüli iskolákba való jelentkezésre is, de ha a gyermek e négy iskola valamelyikébe felvételt nyert, oda kell beiratkozni. • Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola, • Gloriett Általános Iskola, • Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola – nemzetiségi osztály, • Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium. Az egységes kerületi jelentkezési lapot és intézményünk kiegészítő adatlapját minden év február utolsó hetében, munkanapokon 8:00—16:00 óráig kell a szülőknek személyesen leadniuk az iskolában. Az átvételről elismervényt adunk. A felvételre javasolt tanulók névsorát a hivatalos beiratkozási időpont előtt 20 nappal tesszük közzé az intézmény portáján és honlapján. A fel nem vett tanulók – lehetőség szerint lakhelyéhez közeli körzetes iskolában való – elhelyezésére a fenntartó és a szabad helyekkel rendelkező iskolák képviselőiből álló felvételi egyeztető konferencia ajánlást tesz és erről a szülőt az áprilisi beiratkozás előtt értesíti. Részletes tájékoztató és a jelentkezési lapok is letölthetők iskolánk honlapjáról.
43
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A
házirend
tervezetét
megvitatják
a
nevelők
munkaközösségei,
és
véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 5. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.
44
A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………… Diákönkormányzat vezetője
A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ……………………………….. Szülői szervezet elnöke
A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét az iskolaszék a 2013. … év . hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
……………………………… Iskolaszék nevében
45
A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2013. év szeptember hó 02. napján tartott ülésén elfogadta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Kelt: Budapest, 2013. szeptember 2. ................................................. igazgató
