Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés

Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés Tapasztalatok és javaslatok 2010. november

Töröld ezt és illessz be ügyfél logót

Tartalom

▪ Klaszter definíciók és nemzetközi példák ▪ A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei ▪ Javaslatok a klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika hatékonyságának növelésére

26

A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat


Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/1) Klaszter

Ország

Élelmiszeripar

▪ Bordeaux

▪ Franciaország

Filmipar

▪ Hollywood

▪ Amerikai Egyesült Államok

Szerencsejáték

▪ Las Vegas


Turizmus

▪ Kitzbühel (Tirol)

▪ Ausztria

Óraipar

▪ Genf és NyugatSvájc

▪ Svájc

Forrás: EPAP

Példa

27




Ország

Élelmiszeripar

▪ Bordeaux

▪ Franciaország

Filmipar

▪ Hollywood


Szerencsejáték

▪ Las Vegas


Turizmus


▪ Ausztria

Óraipar


▪ Svájc

Forrás: EPAP

Példa

28




Ország

Élelmiszeripar

▪ Bordeaux

▪ Franciaország

Filmipar

▪ Hollywood


Szerencsejáték

▪ Las Vegas


Turizmus


▪ Ausztria

Óraipar


▪ Svájc

Forrás: EPAP

Példa

29




Ország

Élelmiszeripar

▪ Bordeaux

▪ Franciaország

Filmipar

▪ Hollywood


Szerencsejáték

▪ Las Vegas


Turizmus


▪ Ausztria

Óraipar


▪ Svájc

Forrás: EPAP

Példa

30




Ország

Élelmiszeripar

▪ Bordeaux

▪ Franciaország

Filmipar

▪ Hollywood


Szerencsejáték

▪ Las Vegas


Turizmus


▪ Ausztria

Óraipar


▪ Svájc

Forrás: EPAP

Példa

31

A klasztert a szakirodalomból mint gazdaságföldrajzi fogalmat ismerjük – ezzel szemben a döntéshozók egyre inkább fejlesztéspolitikai eszközként használják


Klaszterdefiníciók A klaszter mint gazdaságföldrajzi jelenség*

Kapcsolódó iparágak Kutató intézmények

Klasztervállalatok

Földrajzi koncentráció Iparági szervezetek

Klaszter mint gazdaságfejlesztési eszköz**

Versenyképes klaszterek növekedése

Specializálódott beszállítók

Tagvállalatok

Önkormányzatok

Kutató szervezetek

Szolgáltatók

„A klaszterek földrajzilag koncentrálódott és összekapcsolódó vállalatok, specializált beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparági résztvevők és intézmények, melyek egyszerre versenyeznek és működnek együtt.”*

Szervezett intézkedések, támogatások „A klaszter kezdeményezések szervezett intézkedések az egyes régiók klasztereinek versenyképességének és növekedésének a támogatására, mely tagvállalatok, önkormányzatok és/vagy kutató szervezetek bevonását jelenti.”**

* Michel E. Porter: On Competition (1998) ** Örjan Sölvell, Göran Lindquist & Christian Ketels: The Cluster Initiative Greenbook (2003) Forrás: EPAP

32

Az EU-ban mindenhol kérdés, hogyan lehet hatékony fejlesztéspolitikai eszköz a klaszter


Az Európai Klaszterpolitikai Csoport ajánlásai – 2010. szeptember Az Európai Klaszterpolitikai Csoport klaszteralapú gazdaságfejlesztésre tesz javaslatot

Az ECPG* 4 fő kérdése ▪ Nemzetközi klaszteregyüttműködések támogatása ▪ A klaszterek szerepe a feltörekvő iparágak/szolgáltatások fejlődésében ▪ A klaszterpolitikák és klaszterszervezetek tökéletesítése ▪ Szinergiafejlesztés a közösségi eszközök és a klaszter dimenziói között

* Európai Klaszterpolitikai Csoport ** Directorate General-ok, az Európai Bizottság szervei Forrás: EPAP

▪ Klaszterprogramok fejlesztése az erősebb keretfeltételek megteremtése érdekében – Az EU költségvetés támogatási prioritásait a versenyképességgel kell harmonizálni – Fokozni kell a klaszter-alapú keretfeltételeket ▪ Állami támogatás a klaszter fejlődési képességeihez és hajlandóságához mérten – EU és tagállami szinten ellenőrizni kell a támogatásban részesülők jelenlegi profilját ▪ Klaszterpolitikai programok integrált keretrendszerben – Ösztönözni kell az egyre jobb klaszter programok kialakulását az EU tagállamok szintjén – Racionalizálni kell az EU szintű klasztertámogatásokat az egységes adminisztrációs eljárási rendszer segítségével – A klaszterprogramok koordinációját a DG-ken** keresztül kell fejleszteni – A klaszter tudás- és adatbázisokat intézményesíteni kell – Az együttműködéseknek nagyobb európai teret kell biztosítani

33


Tartalom


34

Az Európai Bizottság jó gyakorlatként ismerte el a magyarországi klaszterfejlesztést és az akkreditációt, mely fejlesztéspolitikai eszközként kiválóan használható


Az Európai Bizottság véleménye a magyarországi klaszterfejlesztésről

„A Pólus Program hatékony eszköze lehet a kiegyensúlyozott, multipoláris fejlesztéseknek Magyarországon az EU Kohéziós Politikával párhuzamosan.” (...) „Különösen a Pólus Program keretében elindított klaszterprogram mutat jó irányba, mivel a források stratégiai célú felhasználását helyezi fókuszba a szétaprózott támogatások helyett.” (...) „A klaszterkezdeményezés potenciálisan hozzájárulhat a technológia transzferhez, a munkahelyek objektív növeléséhez, ezáltal pedig a regionális kohézióhoz.” (...) Küldte: DG Employment, DG Regio, 2010. június

Forrás:

DG Employment, DG Regio, levele a Pólus Programirodának, 2010. június, EPAP

35

Az Új Széchenyi Terv vitairatában is több helyen megjelenik a klaszter mint hatékony gazdaság- és területfejlesztési eszköz


Az Új Széchenyi Terv vitairatában említett hivatkozások

Klaszter mint iparágak sikeres összekapcsolása

Klaszter mint vállalkozásfejlesztési eszköz

Klaszter mint regionális (Kárpátmedencei) gazdaságfejlesztési eszköz

Forrás:

Új Széchenyi Terv vitairata

„Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségturisztikai desztinációja, illetve egészségipari országa legyen, hazánk tartós versenyképességének javítása, a GDP növelése, a programban érintett iparágak összekapcsolása egy országos termál-egészségipari klaszterré.” „A hálózatok és klaszterek létrejötte a globális verseny kihívásaira adott sikeres válasznak tekinthető. A klaszterek a helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei, és csak olyan ágazatokban jönnek létre, ahol exportra (régión kívüli keresletre) termelnek.” „Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához.”

36

Eddig 25 vállalati együttműködés nyert „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet, a legtöbben az egészségiparban, az informatikában és a környezetiparban működnek Klaszterkezdeményezések

Iparágai


Száma

Egészségipar

8

Informatika

6

Környezetipar

6

Csomagolástechnika

2

Építőipar / Energia

1

Élelmiszeripar

1

Befektetésösztönzés

1

Összesen

25

▪ Eddig 25 együttműködés szerzett „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet ▪ Ezek az együttműködések jó alapot adhatnak a további klaszterfejlesztési elképzelésekhez

* Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: EPAP

37

Az akkreditált együttműködések jó alapot jelentenek a jövőbeli klaszterfejlesztéshez – 65 támogatott projektjük a sikeres üzleti együttműködések példái


KEREKÍTETT ÖSSZEGEK

Az akkreditált együttműködésed nyertes projektjei* – Regionális megoszlás É-M NY-D 1 projekt 128 millió Ft

K-D 22 projekt 4 398 millió Ft

K-M

5 projekt

7 projekt

716 millió Ft

1 891 millió Ft

É-A 6 projekt 1 306 millió Ft

D-A D-D

16 projekt

8 projekt

2 817 millió Ft

Régió Sikeres projektek száma (db) Elnyert támogatás összege (millió Ft)

ÖSSZESEN 65 projekt

12 222 millió Ft

966 millió Ft

* Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: NFÜ

38

Az elmúlt 2 évben 100 alulról szerveződő induló-fejlődő együttműködés kezdődött el a hét régióban, amely egy hosszú-távú klaszterfejlesztési politika első lépése


Vállalkozásfejlesztés – ROP induló és fejlődő pályázatok száma Pályázatok száma a ROP „induló” együttműködési pályázataiban* (db) 32

30

27 16 11

15 ÉM

KM

13 DA

10

10

9

NYD

ÉA

KD

Támogató döntések száma

▪ A ROP-ok „induló” együttműködési pályázataira összesen 144 pályázat érkezett

21

18

Benyújtott pályázatok száma

7

▪ 79 pályázat esetében született támogató döntés

4 DD

Pályázatok száma a ROP „fejlődő” együttműködési pályázataiban* (db)

4

8

10

4

4

6

ÉM

KM

DA

Forrás: EPAP

▪ A ROP-ok „fejlődő” együttműködési pályázataira összesen 37 pályázat érkezett

2 NYD

1

4

4

4 ÉA

KD

1

5

DD

1

▪ 21 pályázat esetében született támogató döntés

39


Tartalom


40

A nemzetközi tapasztalatok szerint csak az üzleti logikát követő, magánszektor által vezetett, bottom-up építkező, értéklánc-tudatos klaszterek sikere valószínűsíthető


A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Mi működik?

Mi nem működik?

Jellemzők

Jellemzők

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

▪ Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program ▪ Alapkutatásra építő fejlesztés ▪ Zöldmezős klaszterfejlesztés ▪ Ingatlanfejlesztés ▪ A vállalati jószándékra építő fejlesztés

Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 „P”) KKV versenyképesség központú, KKV-ra építő Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó „leadership” kultúra, magánszektor által vezetett széleskörű érdekelti részvétellel

Példák

Példák

▪ Félvezető Klaszter, Austin – 350 szoftvercég, 2 jelentős iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH ▪ Román IT Klaszter – 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minősítéssel rendelkező ország (3. USA/India után) ▪ Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) – Car e.V. Euregio Maas-Rhein – a világ vezető autóipari klasztere

▪ Malajzia Multimédia Park – az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhető nemzetgazdasági hatást kifejteni ▪ Malopolska E-Cluster Lengyelország – a célokkal ellentétben, a klaszter egyetlen számottevő egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott ▪ Macedón Turizmus Klaszter – a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani

▪ A sikerek döntő többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki ▪ A felülről vezérelt, zöldmezős klaszter-kezdeményezések gyakran elbuktak

Forrás: EPAP elemzés

41

A klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében számos helyen kell módosítani az eddig követett gyakorlaton


Javaslatok a klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz

1

Közvetlen gazdaságfejlesztési intézkedések előnyben részesítése az infrastrukturális fejlesztések helyett

Ágazati prioritások kijelölése 2

Az Új Széchényi Tervben megjelölendő kiemelt ágazatok együttműködéseinek előnyben részesítése a klaszterfejlesztési politikában is

Komplex programok integrált intézményi támogatása 3

Több operatív programból származó támogatások együttes pályázhatóságának megteremtése

Támogatásokon kívüli ösztönzők alkalmazása

4

Adókedvezmények és egyéb gazdasági ösztönzők (pl. bürokrácia csökkentése) alkalmazása a hatékonyabb és hosszabb távú eredmények érdekében

5

A legjobban működő klasztermenedzsment szervezetek alkalmassá tétele decentralizált projekt előszűrési feladatok ellátására

6

Újonnan alakuló és éppen csak fejlődésnek indult együttműködések további ösztönzése

7

Határon átnyúló együttműködések hatékony támogatását elősegítő projektek előnyben részesítése a projektkiválasztás során

Projektek decentralizált előszűrése Hálózatok kialakulásának további segítése Kárpát-medencei együttműködések támogatása


42

Az infrastrukturális beruházásokkal szemben a jövőben egyértelműen a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatásokra kell fókuszálni 1


Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz

Forrásmegoszlás (százalék) 6500 mrd Ft

100%=

700-800 mrd Ft

~375 mrd Ft

15 Fizikai infrastruktúra

15

40

61

Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés

20 23

70 40

16

▪ A pólus program eredeti célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása volt ▪ Ennek ellenére a közvetlen gazdaságfejlesztésre a tervezettnél jóval kevesebb támogatás jutott, míg fizikai infrastruktúrában már a program félidejénél túllépték az eredetileg tervezett mértéket

Operatív programok* Pólus Program Pólus Program javaslatmegvalósulás 2007 2007-201 PM kihívás:

Az önkormányzatok és egyetemek továbbra is nagyon erősen fognak lobbizni a fizikai infrastruktúra fejlesztésére elnyerhető források körének szélesítéséért PM javaslat: A forrásmegosztás rögzítése és a felhasználás folyamatos, félévenkénti ellenőrzése

* Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ; EPAP elemzés

43

A hatékony klaszterek kialakítását és az Új Széchenyi Terv programjainak megvalósulását segíti az ágazati prioritások kijelölése 2


Ágazati prioritások kijelölése

Akkreditált klaszterek iparági megoszlása (darab)

Új Széchenyi Terv vitairatában kiemelt ágazatok

Egészségipar

8

Egészségipar

Informatika

6

Kreatív ipar

Környezetipar

6

Zöldgazdaság és energia

Csomagolástechnika

2

Tranzitgazdaság és közlekedés

Építőipar / Energia

1

Ingatlanfejlesztés

Élelmiszeripar

1

Magas munkaigényű ágazatok

Befektetésösztönzés

1

Üzleti szolgáltatások

▪ Az eddig akkreditált klaszterkezdeményezések szinte kivétel nélkül „a jövő iparágai”-ból kerültek ki ▪ Ezen klaszterkezdeményezések további erősítése és a gazdaságfejlesztés fókuszáltsága érdekében javasolt az ezekben az iparágakban születő és fejlődő együttműködések előnyben részesítése

PM kihívás:

Húzóágazatokban nem lesz elég projektötlet és ezért az abszorpció alacsony lehet, a ki nem jelöltek részéről viszont nagy lehet az ellenállás PM javaslat: Proaktív projektgenerálás hálózati brókerek alkalmazásával, nyílt kommunikáció

Forrás: EPAP

44

A Pólus Programra jellemző komplex projektek összehangolt támogatása csak több IH-t érintő közös pályázati döntéshozatali rendszer kialakításával érhető el 3


Komplex pólus projektek lehetséges pályázati rendszereinek értékelése Javasolt megoldás

Előny

Hátrány

IH-k általi közös elbírálás

▪ Biztosítható a komplex projektek elemeinek összehangolt finanszírozása ▪ A pólus szempontok jobban érvényesíthetők ▪ Gyorsabb, gördülékenyebb döntéshozatal ▪ Viszonylag kevés (évi 10-15) projekt esetében könnyen kivitelezhető

▪ Korábban még nem volt példa több IH közös elbíráló tevékenységére ▪ Nem delegálható KSz-re az elbírálás ▪ IH-k saját hatáskörük védelme miatt ellenállhatnak a közös testület létrehozásának ▪ Nagy számú (évi 50-100) komplex projekt esetében nehezen megoldható

IH-k (KSz-ek) általi egyenként elbírálás

▪ Illeszkedik a a korábbi pályázati gyakorlatba ▪ Nincs egyeztetési kényszer ▪ Nincs hatásköri ellentét az IH-k között ▪ KSz-re delegálható elbírálási folyamat

▪ Nem biztosítható a komplex projektek összehangolt finanszírozása ▪ Lassabb, többféle rendszerben, szervezetben működő pályázati döntéshozatal ▪ Pólus szempont kevésbé érvényesíthető

PM kihívás: Teljesen új folyamatok kialakítása, IH-k közötti koordináció megteremtése PM javaslat: IH-k bevonása a folyamatok tervezésébe, egyértelmű felelősségi viszonyok meghatározása


45

A klaszterkezdeményezéseket az állam összesen 3,3 mrd Ft-tal támogatta, ez a felét teszi ki egy-egy felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésre adott támogatásnak 6


Hálózatok kialakulásának további segítése

100 induló és fejlődő együttműködés ▪ Pályázók: 100 induló és fejlődő együttműködés ▪ Projekt: Vállalati együttműködések támogatása ▪ Pályázati konstrukció: ROP-ok klaszterpályázatai*

▪ Megítélt támogatás: összesen ~3,3 Mrd Ft (átlagosan 26 millió Ft/együttműködés)

Példa egy infrastruktúra fejlesztési projektre ▪ Pályázó: Pécsi Tudományegyetem Projekt: Science, Please! PTE Science Building ▪ Pályázati konstrukció: TIOP 1.3.107/1-2F A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása ▪ Megítélt támogatás: 6,5 mrd Ft

▪ Az induló és fejlődő együttműködésekre elköltött évi ~1 milliárd forint elenyésző tétel a gazdaságfejlesztési források között ▪ A hálózatok kialakulására gyakorolt pozitív hatása miatt ezen támogatások fenntartása indokolt

PM kihívás:

Az IH-k továbbra is előnyben fogják részesíteni a nagyméretű projekteket könnyebben elérhető magas abszorpció érdekében (a kicsi és sok feladatot jelentő apró pályázatokkal szemben) PM javaslat: Az induló és fejlődő együttműködések támogatását szolgáló pályázati konstrukciók értékelésének és adminisztrációjának egyszerűsítése („lean” kialakítása) * A ROP-ok együttműködési pályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás állt rendelkezésre,, a beadott pályázatokban a pályázók összesen ~6 milliárd Ft-ot igényeltek Forrás: EPAP 46

Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés

Recommend Documents