Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés Tapasztalatok és javaslatok 2010. november
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Tartalom
▪ Klaszter definíciók és nemzetközi példák ▪ A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei ▪ Javaslatok a klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika hatékonyságának növelésére
26
A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/1) Klaszter
Ország
Élelmiszeripar
▪ Bordeaux
▪ Franciaország
Filmipar
▪ Hollywood
▪ Amerikai Egyesült Államok
Szerencsejáték
▪ Las Vegas
▪ Amerikai Egyesült Államok
Turizmus
▪ Kitzbühel (Tirol)
▪ Ausztria
Óraipar
▪ Genf és NyugatSvájc
▪ Svájc
Forrás: EPAP
Példa
27
A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/2) Klaszter
Ország
Élelmiszeripar
▪ Bordeaux
▪ Franciaország
Filmipar
▪ Hollywood
▪ Amerikai Egyesült Államok
Szerencsejáték
▪ Las Vegas
▪ Amerikai Egyesült Államok
Turizmus
▪ Kitzbühel (Tirol)
▪ Ausztria
Óraipar
▪ Genf és NyugatSvájc
▪ Svájc
Forrás: EPAP
Példa
28
A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/3) Klaszter
Ország
Élelmiszeripar
▪ Bordeaux
▪ Franciaország
Filmipar
▪ Hollywood
▪ Amerikai Egyesült Államok
Szerencsejáték
▪ Las Vegas
▪ Amerikai Egyesült Államok
Turizmus
▪ Kitzbühel (Tirol)
▪ Ausztria
Óraipar
▪ Genf és NyugatSvájc
▪ Svájc
Forrás: EPAP
Példa
29
A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/4) Klaszter
Ország
Élelmiszeripar
▪ Bordeaux
▪ Franciaország
Filmipar
▪ Hollywood
▪ Amerikai Egyesült Államok
Szerencsejáték
▪ Las Vegas
▪ Amerikai Egyesült Államok
Turizmus
▪ Kitzbühel (Tirol)
▪ Ausztria
Óraipar
▪ Genf és NyugatSvájc
▪ Svájc
Forrás: EPAP
Példa
30
A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/5) Klaszter
Ország
Élelmiszeripar
▪ Bordeaux
▪ Franciaország
Filmipar
▪ Hollywood
▪ Amerikai Egyesült Államok
Szerencsejáték
▪ Las Vegas
▪ Amerikai Egyesült Államok
Turizmus
▪ Kitzbühel (Tirol)
▪ Ausztria
Óraipar
▪ Genf és NyugatSvájc
▪ Svájc
Forrás: EPAP
Példa
31
A klasztert a szakirodalomból mint gazdaságföldrajzi fogalmat ismerjük – ezzel szemben a döntéshozók egyre inkább fejlesztéspolitikai eszközként használják
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Klaszterdefiníciók A klaszter mint gazdaságföldrajzi jelenség*
Kapcsolódó iparágak Kutató intézmények
Klasztervállalatok
Földrajzi koncentráció Iparági szervezetek
Klaszter mint gazdaságfejlesztési eszköz**
Versenyképes klaszterek növekedése
Specializálódott beszállítók
Tagvállalatok
Önkormányzatok
Kutató szervezetek
Szolgáltatók
„A klaszterek földrajzilag koncentrálódott és összekapcsolódó vállalatok, specializált beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparági résztvevők és intézmények, melyek egyszerre versenyeznek és működnek együtt.”*
Szervezett intézkedések, támogatások „A klaszter kezdeményezések szervezett intézkedések az egyes régiók klasztereinek versenyképességének és növekedésének a támogatására, mely tagvállalatok, önkormányzatok és/vagy kutató szervezetek bevonását jelenti.”**
* Michel E. Porter: On Competition (1998) ** Örjan Sölvell, Göran Lindquist & Christian Ketels: The Cluster Initiative Greenbook (2003) Forrás: EPAP
32
Az EU-ban mindenhol kérdés, hogyan lehet hatékony fejlesztéspolitikai eszköz a klaszter
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Az Európai Klaszterpolitikai Csoport ajánlásai – 2010. szeptember Az Európai Klaszterpolitikai Csoport klaszteralapú gazdaságfejlesztésre tesz javaslatot
Az ECPG* 4 fő kérdése ▪ Nemzetközi klaszteregyüttműködések támogatása ▪ A klaszterek szerepe a feltörekvő iparágak/szolgáltatások fejlődésében ▪ A klaszterpolitikák és klaszterszervezetek tökéletesítése ▪ Szinergiafejlesztés a közösségi eszközök és a klaszter dimenziói között
* Európai Klaszterpolitikai Csoport ** Directorate General-ok, az Európai Bizottság szervei Forrás: EPAP
▪ Klaszterprogramok fejlesztése az erősebb keretfeltételek megteremtése érdekében – Az EU költségvetés támogatási prioritásait a versenyképességgel kell harmonizálni – Fokozni kell a klaszter-alapú keretfeltételeket ▪ Állami támogatás a klaszter fejlődési képességeihez és hajlandóságához mérten – EU és tagállami szinten ellenőrizni kell a támogatásban részesülők jelenlegi profilját ▪ Klaszterpolitikai programok integrált keretrendszerben – Ösztönözni kell az egyre jobb klaszter programok kialakulását az EU tagállamok szintjén – Racionalizálni kell az EU szintű klasztertámogatásokat az egységes adminisztrációs eljárási rendszer segítségével – A klaszterprogramok koordinációját a DG-ken** keresztül kell fejleszteni – A klaszter tudás- és adatbázisokat intézményesíteni kell – Az együttműködéseknek nagyobb európai teret kell biztosítani
33
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Tartalom
▪ Klaszter definíciók és nemzetközi példák ▪ A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei ▪ Javaslatok a klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika hatékonyságának növelésére
34
Az Európai Bizottság jó gyakorlatként ismerte el a magyarországi klaszterfejlesztést és az akkreditációt, mely fejlesztéspolitikai eszközként kiválóan használható
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Az Európai Bizottság véleménye a magyarországi klaszterfejlesztésről
„A Pólus Program hatékony eszköze lehet a kiegyensúlyozott, multipoláris fejlesztéseknek Magyarországon az EU Kohéziós Politikával párhuzamosan.” (...) „Különösen a Pólus Program keretében elindított klaszterprogram mutat jó irányba, mivel a források stratégiai célú felhasználását helyezi fókuszba a szétaprózott támogatások helyett.” (...) „A klaszterkezdeményezés potenciálisan hozzájárulhat a technológia transzferhez, a munkahelyek objektív növeléséhez, ezáltal pedig a regionális kohézióhoz.” (...) Küldte: DG Employment, DG Regio, 2010. június
Forrás:
DG Employment, DG Regio, levele a Pólus Programirodának, 2010. június, EPAP
35
Az Új Széchenyi Terv vitairatában is több helyen megjelenik a klaszter mint hatékony gazdaság- és területfejlesztési eszköz
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Az Új Széchenyi Terv vitairatában említett hivatkozások
Klaszter mint iparágak sikeres összekapcsolása
Klaszter mint vállalkozásfejlesztési eszköz
Klaszter mint regionális (Kárpátmedencei) gazdaságfejlesztési eszköz
Forrás:
Új Széchenyi Terv vitairata
„Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségturisztikai desztinációja, illetve egészségipari országa legyen, hazánk tartós versenyképességének javítása, a GDP növelése, a programban érintett iparágak összekapcsolása egy országos termál-egészségipari klaszterré.” „A hálózatok és klaszterek létrejötte a globális verseny kihívásaira adott sikeres válasznak tekinthető. A klaszterek a helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei, és csak olyan ágazatokban jönnek létre, ahol exportra (régión kívüli keresletre) termelnek.” „Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához.”
36
Eddig 25 vállalati együttműködés nyert „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet, a legtöbben az egészségiparban, az informatikában és a környezetiparban működnek Klaszterkezdeményezések
Iparágai
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Száma
Egészségipar
8
Informatika
6
Környezetipar
6
Csomagolástechnika
2
Építőipar / Energia
1
Élelmiszeripar
1
Befektetésösztönzés
1
Összesen
25
▪ Eddig 25 együttműködés szerzett „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet ▪ Ezek az együttműködések jó alapot adhatnak a további klaszterfejlesztési elképzelésekhez
* Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: EPAP
37
Az akkreditált együttműködések jó alapot jelentenek a jövőbeli klaszterfejlesztéshez – 65 támogatott projektjük a sikeres üzleti együttműködések példái
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
KEREKÍTETT ÖSSZEGEK
Az akkreditált együttműködésed nyertes projektjei* – Regionális megoszlás É-M NY-D 1 projekt 128 millió Ft
K-D 22 projekt 4 398 millió Ft
K-M
5 projekt
7 projekt
716 millió Ft
1 891 millió Ft
É-A 6 projekt 1 306 millió Ft
D-A D-D
16 projekt
8 projekt
2 817 millió Ft
Régió Sikeres projektek száma (db) Elnyert támogatás összege (millió Ft)
ÖSSZESEN 65 projekt
12 222 millió Ft
966 millió Ft
* Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: NFÜ
38
Az elmúlt 2 évben 100 alulról szerveződő induló-fejlődő együttműködés kezdődött el a hét régióban, amely egy hosszú-távú klaszterfejlesztési politika első lépése
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Vállalkozásfejlesztés – ROP induló és fejlődő pályázatok száma Pályázatok száma a ROP „induló” együttműködési pályázataiban* (db) 32
30
27 16 11
15 ÉM
KM
13 DA
10
10
9
NYD
ÉA
KD
Támogató döntések száma
▪ A ROP-ok „induló” együttműködési pályázataira összesen 144 pályázat érkezett
21
18
Benyújtott pályázatok száma
7
▪ 79 pályázat esetében született támogató döntés
4 DD
Pályázatok száma a ROP „fejlődő” együttműködési pályázataiban* (db)
4
8
10
4
4
6
ÉM
KM
DA
Forrás: EPAP
▪ A ROP-ok „fejlődő” együttműködési pályázataira összesen 37 pályázat érkezett
2 NYD
1
4
4
4 ÉA
KD
1
5
DD
1
▪ 21 pályázat esetében született támogató döntés
39
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Tartalom
▪ Klaszter definíciók és nemzetközi példák ▪ A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei ▪ Javaslatok a klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika hatékonyságának növelésére
40
A nemzetközi tapasztalatok szerint csak az üzleti logikát követő, magánszektor által vezetett, bottom-up építkező, értéklánc-tudatos klaszterek sikere valószínűsíthető
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Mi működik?
Mi nem működik?
Jellemzők
Jellemzők
▪ ▪ ▪ ▪ ▪
▪ Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program ▪ Alapkutatásra építő fejlesztés ▪ Zöldmezős klaszterfejlesztés ▪ Ingatlanfejlesztés ▪ A vállalati jószándékra építő fejlesztés
Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 „P”) KKV versenyképesség központú, KKV-ra építő Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó „leadership” kultúra, magánszektor által vezetett széleskörű érdekelti részvétellel
Példák
Példák
▪ Félvezető Klaszter, Austin – 350 szoftvercég, 2 jelentős iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH ▪ Román IT Klaszter – 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minősítéssel rendelkező ország (3. USA/India után) ▪ Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) – Car e.V. Euregio Maas-Rhein – a világ vezető autóipari klasztere
▪ Malajzia Multimédia Park – az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhető nemzetgazdasági hatást kifejteni ▪ Malopolska E-Cluster Lengyelország – a célokkal ellentétben, a klaszter egyetlen számottevő egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott ▪ Macedón Turizmus Klaszter – a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani
▪ A sikerek döntő többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki ▪ A felülről vezérelt, zöldmezős klaszter-kezdeményezések gyakran elbuktak
Forrás: EPAP elemzés
41
A klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében számos helyen kell módosítani az eddig követett gyakorlaton
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Javaslatok a klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz
1
Közvetlen gazdaságfejlesztési intézkedések előnyben részesítése az infrastrukturális fejlesztések helyett
Ágazati prioritások kijelölése 2
Az Új Széchényi Tervben megjelölendő kiemelt ágazatok együttműködéseinek előnyben részesítése a klaszterfejlesztési politikában is
Komplex programok integrált intézményi támogatása 3
Több operatív programból származó támogatások együttes pályázhatóságának megteremtése
Támogatásokon kívüli ösztönzők alkalmazása
4
Adókedvezmények és egyéb gazdasági ösztönzők (pl. bürokrácia csökkentése) alkalmazása a hatékonyabb és hosszabb távú eredmények érdekében
5
A legjobban működő klasztermenedzsment szervezetek alkalmassá tétele decentralizált projekt előszűrési feladatok ellátására
6
Újonnan alakuló és éppen csak fejlődésnek indult együttműködések további ösztönzése
7
Határon átnyúló együttműködések hatékony támogatását elősegítő projektek előnyben részesítése a projektkiválasztás során
Projektek decentralizált előszűrése Hálózatok kialakulásának további segítése Kárpát-medencei együttműködések támogatása
Forrás: EPAP elemzés
42
Az infrastrukturális beruházásokkal szemben a jövőben egyértelműen a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatásokra kell fókuszálni 1
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz
Forrásmegoszlás (százalék) 6500 mrd Ft
100%=
700-800 mrd Ft
~375 mrd Ft
15 Fizikai infrastruktúra
15
40
61
Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés
20 23
70 40
16
▪ A pólus program eredeti célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása volt ▪ Ennek ellenére a közvetlen gazdaságfejlesztésre a tervezettnél jóval kevesebb támogatás jutott, míg fizikai infrastruktúrában már a program félidejénél túllépték az eredetileg tervezett mértéket
Operatív programok* Pólus Program Pólus Program javaslatmegvalósulás 2007 2007-201 PM kihívás:
Az önkormányzatok és egyetemek továbbra is nagyon erősen fognak lobbizni a fizikai infrastruktúra fejlesztésére elnyerhető források körének szélesítéséért PM javaslat: A forrásmegosztás rögzítése és a felhasználás folyamatos, félévenkénti ellenőrzése
* Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ; EPAP elemzés
43
A hatékony klaszterek kialakítását és az Új Széchenyi Terv programjainak megvalósulását segíti az ágazati prioritások kijelölése 2
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Ágazati prioritások kijelölése
Akkreditált klaszterek iparági megoszlása (darab)
Új Széchenyi Terv vitairatában kiemelt ágazatok
Egészségipar
8
Egészségipar
Informatika
6
Kreatív ipar
Környezetipar
6
Zöldgazdaság és energia
Csomagolástechnika
2
Tranzitgazdaság és közlekedés
Építőipar / Energia
1
Ingatlanfejlesztés
Élelmiszeripar
1
Magas munkaigényű ágazatok
Befektetésösztönzés
1
Üzleti szolgáltatások
▪ Az eddig akkreditált klaszterkezdeményezések szinte kivétel nélkül „a jövő iparágai”-ból kerültek ki ▪ Ezen klaszterkezdeményezések további erősítése és a gazdaságfejlesztés fókuszáltsága érdekében javasolt az ezekben az iparágakban születő és fejlődő együttműködések előnyben részesítése
PM kihívás:
Húzóágazatokban nem lesz elég projektötlet és ezért az abszorpció alacsony lehet, a ki nem jelöltek részéről viszont nagy lehet az ellenállás PM javaslat: Proaktív projektgenerálás hálózati brókerek alkalmazásával, nyílt kommunikáció
Forrás: EPAP
44
A Pólus Programra jellemző komplex projektek összehangolt támogatása csak több IH-t érintő közös pályázati döntéshozatali rendszer kialakításával érhető el 3
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Komplex pólus projektek lehetséges pályázati rendszereinek értékelése Javasolt megoldás
Előny
Hátrány
IH-k általi közös elbírálás
▪ Biztosítható a komplex projektek elemeinek összehangolt finanszírozása ▪ A pólus szempontok jobban érvényesíthetők ▪ Gyorsabb, gördülékenyebb döntéshozatal ▪ Viszonylag kevés (évi 10-15) projekt esetében könnyen kivitelezhető
▪ Korábban még nem volt példa több IH közös elbíráló tevékenységére ▪ Nem delegálható KSz-re az elbírálás ▪ IH-k saját hatáskörük védelme miatt ellenállhatnak a közös testület létrehozásának ▪ Nagy számú (évi 50-100) komplex projekt esetében nehezen megoldható
IH-k (KSz-ek) általi egyenként elbírálás
▪ Illeszkedik a a korábbi pályázati gyakorlatba ▪ Nincs egyeztetési kényszer ▪ Nincs hatásköri ellentét az IH-k között ▪ KSz-re delegálható elbírálási folyamat
▪ Nem biztosítható a komplex projektek összehangolt finanszírozása ▪ Lassabb, többféle rendszerben, szervezetben működő pályázati döntéshozatal ▪ Pólus szempont kevésbé érvényesíthető
PM kihívás: Teljesen új folyamatok kialakítása, IH-k közötti koordináció megteremtése PM javaslat: IH-k bevonása a folyamatok tervezésébe, egyértelmű felelősségi viszonyok meghatározása
Forrás: EPAP elemzés
45
A klaszterkezdeményezéseket az állam összesen 3,3 mrd Ft-tal támogatta, ez a felét teszi ki egy-egy felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésre adott támogatásnak 6
Töröld ezt és illessz be ügyfél logót
Hálózatok kialakulásának további segítése
100 induló és fejlődő együttműködés ▪ Pályázók: 100 induló és fejlődő együttműködés ▪ Projekt: Vállalati együttműködések támogatása ▪ Pályázati konstrukció: ROP-ok klaszterpályázatai*
▪ Megítélt támogatás: összesen ~3,3 Mrd Ft (átlagosan 26 millió Ft/együttműködés)
Példa egy infrastruktúra fejlesztési projektre ▪ Pályázó: Pécsi Tudományegyetem Projekt: Science, Please! PTE Science Building ▪ Pályázati konstrukció: TIOP 1.3.107/1-2F A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása ▪ Megítélt támogatás: 6,5 mrd Ft
▪ Az induló és fejlődő együttműködésekre elköltött évi ~1 milliárd forint elenyésző tétel a gazdaságfejlesztési források között ▪ A hálózatok kialakulására gyakorolt pozitív hatása miatt ezen támogatások fenntartása indokolt
PM kihívás:
Az IH-k továbbra is előnyben fogják részesíteni a nagyméretű projekteket könnyebben elérhető magas abszorpció érdekében (a kicsi és sok feladatot jelentő apró pályázatokkal szemben) PM javaslat: Az induló és fejlődő együttműködések támogatását szolgáló pályázati konstrukciók értékelésének és adminisztrációjának egyszerűsítése („lean” kialakítása) * A ROP-ok együttműködési pályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás állt rendelkezésre,, a beadott pályázatokban a pályázók összesen ~6 milliárd Ft-ot igényeltek Forrás: EPAP 46