Kivonatos jegyzőkönyv Nemzeti Pályaorientációs Tanács Tematikus kutatási ülés az életút támogató pályaorientációs kutatásokról 2009. szeptember 22. (kedd) 10.00-14.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló) 1 . Tervezett napirendi pontok: Napirend előtt az NPT elkészült logójának bemutatása (5 perc) 12/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció közgazdasági hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre) előterjesztő: Dr. Hárs Ágnes, Kopint Tárki Zrt 13/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció pszichológiai hatásai. Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre) előterjesztő: Dr. Lisznyai Sándor, ELTE PPK 14/2009. előterjesztés A TÁMOP 2.2.2 kiemelt programhoz kapcsolódó elégedettségi vizsgálta. (TÁMOP 222 keretre) előterjesztő: Dr. Juhász Márta – Budapest Műszaki Egyetem 15/2009. előterjesztés A hazai pályaorientációs / életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintű szabályozó és finanszírozó rendszer kialakítása. Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre) előterjesztő: Dr. Princzinger Péter - ügyvéd i iroda 16/2009. előterjesztés A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata. A zárótanulmány főbb megállapításainak bemutatása (TÁMOP 222 keretre)- befejezett kutatás előterjesztő: TONIC/BMB Fókusz, Kovács Attila 17/2009. előterjesztés Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) WP3 – „Koordináció és Kooperáció uniós, tagállami, regionális és helyi szinteken„ című hármas munkacsomagjának 2009. november 2-34.-i budapesti ülésének és a megelőző hazai konferenciának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok megbeszélése. A végleges programterv és a feladat kiosztások egyeztetése http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn/themes/wp3 (ELGPN/NSZFT keretre) előterjesztő: Borbély Tibor Bors, NPT titkár
18/2009. előterjesztés LLG újság tervezete. (TÁMOP 222 keretre) Előterjesztő: Dercsényi Dávid, újságíró 19/2009. előterjesztés OFI – OPKM irodalomjegyzék pályaorientációs cikkek, anyagok 1992-2008 (TÁMOP 222 keretre)Előterjesztő: OFI 20/2009. előterjesztés A magyarországi pályatanácsadók kompetencia jegyzékének összeállítása és harmonizálása az CEDEFOP (2009) – IAVEG (2003) jegyzékekkel (NSZFT keretre) Előterjesztő: Klein Sándor, PTE Jelen voltak:
Dr. Soós Adrianna, FSZH Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH Csaposs Noémi, OÉT munkaadói oldal Dr. Borbély Szilvia, OÉT munkavállalói oldal Dr. Klész Tibor, OKM Dr. Szilágyi Klára, OFI Perlai Zoltán, OH Veres Pál, OKM Vladiszalyev András, RMK/NPK Zachár László, NSZFI Meghívott előadók: Dr. Hárs Ágnes KOPINT-TÁRKI Dr. Lisznyai Sándor, ELTE Dr. Juhász Márta, BME Dr. Princzinger Péter Kovács Attila, BMB Pásztor Szilvia, FSZH Dr. Klein Sándor, PTE Puskás-Vajda Zsuzsa, ELTE Hámornik Balázs Péter Németh Antal, OFI Fejér Noémi, SZIE Nem voltak jelen: Dr. Szivi József, SZMM Dr. Kiss István, FETA Weimper Mária, SZMM Dercsényi Dávid (meghívott előadó) Dr. Ritoók Pálné, ELTE (meghívott előadó) Jegyzőkönyvezető: Répáczki Rita, Punczman Marita
A 13 tagból 10 jelen van. Az ülés az ügyrend szerint határozatképes.
Bevezetőt mond dr. Soós Adrianna. Bevezetőt mond Borbély Tibor. Jelen ülés témája az NPT által megrendelt kutatások előrehaladásának bemutatása. Elkészült az NPT arculata és logója, mely két kéz összefonódást ábrázolja. Bemutatásra kerül az életpálya-tanácsadás logója és az ehhez kapcsolódó tudástár, szakanyagok (angol, francia nyelven is) szintén elérhető a honlapon. Bemutatásra kerül a pályaorientációs tanácsadók bemutatkozó adatlapja is. 12/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció közgazdasági hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre)
Dr. Hárs Ágnes Közgazdász, munkagazdász Elmondja, hogy a költséghaszon elemzés kutatásának elsődleges célja. A feladat kivitelezéséhez át kell tekinteni a nemzetközi számítási módszereket, elérhető adatforrásokat, a tanácsadási tevékenységek terjedelmét, számítási modelleket szükséges kidolgozni, ajánlattételt kell összeállítani a minőség-ellenőrzés módjára. A vizsgálat elsődleges céljának meghatározása, az életpálya szakaszok vizsgálata, komoly nehézséget jelent. (Stilizált modell) Értelmezés, számszerűsítés problémája. Kompetencianövekedés gazdasági hasznának értelmezése. Program szinten cél lenne, az elméleti modellen túllépni. Javaslat, hogy projekt szinten egy beavatkozási lehetőséget próbáljunk meg megadni. (Elméleti keret, alkalmazható módszerek bemutatása) Szükség lenne összehasonlítható adatbázisra. Jobban megfoghatók az attitűdök, motivációk, mint a gazdasági hatások. Társadalmi csoportokra érdemes osztani a ráfordítás-haszon viszonyát. Hazai adaptálásra eddigi példák, életköltség becslési kísérlet, gyermeknevelés költségek. A foglalkoztatási szervezetnek eddig több program keretében voltak eredményei. „Pénzbe kerül, de megéri.” Borbély Tibor elmondja, hogy 2009 decemberében lesz ezen kutatások elfogadását célzó NPT ülés, mely a további program finanszírozást alapozná meg. A jelen ülés a kutatások vázlatát kívánja bemutatni, melyek a tanácstagok hozzászólásaival alakíthatók. Borbély Szilvia javasolja, hogy a kutatók folyamatos konzultációja révén készülhetne el évvégére egy összesített eredmény a különböző kutatásokból. Javasolja, az életkereset kutatás áttekintése az Amszterdami Egyetem Kutató Intézetében. Hárs Á. szerint óvatosan kell ezen jellegű adatokat kezelni. Soós A. szerint cél kellene legyen a kutatásban, hogy elérjük, legyenek mérhető, objektívebb információink a tanácsadással kapcsolatban. Klein S. felveti, mi is, ami lehetséges a gazdasági kutatásban. Hárs Á. elmondja, ami mérhető a projektek inputja és outputja. Zachár L. fontosnak tartja, az egész tevékenység rendszerrel kapcsolatban, meghatározni, hol vannak a pontok, ahol ilyen tevékenység megjelenik. A 2. a modell, hogyan lehet ezt számolni. Fontos összeszedni a felnőtt képzésben is az adatokat, pl. a kirendeltségek keretében milyen módon és milyen összegért elérhető tanácsadás. Klész T. felveti, a költségvetési ráfordítások valóban, arányaiban visszahozzák-e a várt eredményeket.
13/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció pszichológiai hatásai. Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre)
Lisznyai Sándor A kutatásnak célja, a konkrét indikátorok meghatározása, mely a nemzetközi szakirodalom áttekintése utána 15-20 pontban - pszichológiai szempontból - meg lehet mondani, hogy mi is történik a tanácsadás alatt, ha az jól működik. Ritoók M. longitudinális vizsgálata, Lisznyai S. fókuszcsoport vizsgálatának eredményeinek áttekintése. Folyamatmodell bemutatása. Azonnali hatások (amik azonnal mérhetők), hosszú távú eredmények stb. A változók pontos számának meghatározása a kutatás feladata lesz a jövőben. A sikertelen tanácsadással kapcsolatos adatok sajnos nem igazán érhetők el, de fontos lenne bevenni a kutatásba. A kontrollhely jó előjelzője a tanácsadás hatékonyságának, pl. ráébred, hogy nem csak véletlenekből áll az élete, rajta is múlik, hogy vállalja-e a következő műszakot a munkahelyén stb. Hasonló humánszolgáltatások hasonló eredményeket érnek el. Az azonnali hatások, tudás, készségek, attitűdök, motivációk terén jelennek meg. Pozitív vagy negatív értelemben vizsgáljuk az eredményeket, fontos kérdés. Pl. máshogy döntenek, akik tanácsadáson vesznek részt, hosszabb inaktív állapotban a döntési készség mozgósítás egész más megközelítést jelent a kutatásban is. Minimalizmus csökken, vagyis nem mindegy, hogy milyen munkát végez, csak azért, hogy dolgozzon. Köztes hatások empirikus vizsgálatokkal mérhetők. Pl. keresés idejének és intenzitásának növekedése vagy a megküzdési stratégiák változnak. A nemzetközi irodalomban a kudarctűrő képesség nő. Hosszú távú hatások, melyek egy éven túl jelennek meg, pl. potenciálok kihasználhatóságának elégtelensége az oka mentális és munkahelyi problémájuknak. Itt jelenhet meg a fluktuáció egy munkahely és milyen bér jelenik meg ennek vonzásában. Jelen kutatás kimenetei, 1. részletes indikátorváltozók listájának validálása, 2. operacionalizálása, 3. részletes fogalomtár-szótár, adatbázis, 4. módszertani protokoll. Csaposs N. felveti, hogy a jelen gazdasági helyez milyen módon torzítja ezen kutatás eredményeit. A piaci hatások torzítását fontos lenne figyelembe venni. Lisznyai S. elmondja, az inaktivitást orvosolja a tanácsadás, az egy más kérdés, hogy lesz-e munkája. Hárs Á. elmondja, nem feltétlenül PR kérdés, hanem a tanácsadás hozzáférhetősége lenne egy fontos szempont. Zachár L. szerint a környezet determinálja a tanácsadás kimenetelét. Vajda Zsuzsa hozzáteszi, hogy Ritoók M. longitudinális vizsgálatában vannak a társadalmi helyzetre vonatkozó eredmények, melyek beépíthetők lehetnek. 14/2009. előterjesztés A TÁMOP 2.2.2 kiemelt programhoz kapcsolódó elégedettségi vizsgálta. (TÁMOP 222 keretre)
Juhász Márta A kutatásszintetizálásnak fontosságát hangsúlyozza. Munkapszichológiai szempontból kívánják a kutatást végezni. Cél, ne a tanácsadó szakmaiságát mérjük, hanem modulálisan, a különböző tanácsadási formákhoz kapcsolódóan. On-line és Off-line változata készül a kérdőívnek. Különböző csoportokra vonatkozóan kívánják kialakítani a kérdőíveket, pl. diákok, nyugdíjas. A kérdőív validálását is célul tűzi ki a kutatás. A tanácsadás formákkérdőív moduljainak bemutatása, pl. tájékoztatás, egyéni-csoportos tanácsadás, elérő programok, outplacement. Az elégedettség mérésének ideje is fontos. Dilemmák felvetése: etikai kérdés, milyen formában illeszthető bele a tanácsadás folyamatába a kérdőív kitöltése, ne lássa a tanácsadó stb. Mikor adható oda, a lemorzsolódottak elégedettségének mérése komoly feladat. Le lehet-e választani a tanácsadó szimpátiájáról a
tanácsadással való elégedettséget vagy milyen elvárásokkal érkezik a tanácskérő, mi az elvárása, mi a mércéje az elégedettségének. Az egyéni tényezők és a környezet kölcsönhatásának eredménye az elégedettség általában. Herzberg kétfaktoros elméletének bemutatása (motivátorok, higiénés tényezők, terem elrendezése, személyi-tárgyi feltételek) Az elégedettség, mint attitűd elképzelés is egy lehetséges kiindulási pont. Az olvasni nem tudók számára piktogramokkal mérhető lenne általában az elégedettség. Klein S. elmondja, ha rossz a tréning egy vállaltnál, akkor ér valamit, mert abban az esetben mozdul meg a résztvevőben valami. Ha közepes minőségű, nem reagál. Egy igazán jó trénernél nem érzik jól magukat a résztvevők, de nincs korreláció a jó közérzet és a tréning hatékonysága között. A jelen kutatás igazából a jól érzi-e magát a tanácsadás folyamatában, nem feltétlen jelenti a tanácsadás hatékonyságát. Szilágyi K. szerint folyamatosan szükséges az elégedettség mérése. Az önellenőrzés fontosságának hangsúlyozása (meghatározott időközönként) a tanácsadónak kötelező is végezni. Lisznyai S. elmondja, fél év a határkő, addig csak az élményre emlékszik a tanácskérő. Az jobban mérhető, mikor nem működött a tanácsadó, mint az, mikor működött a kapcsolat. Fél éven túli vizsgálat ezt kimutatja, pl. nem figyelt a tanácsadó, nagyon sablonos volt. 16/2009. előterjesztés A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata. A zárótanulmány főbb megállapításainak bemutatása (TÁMOP 222 keretre)- befejezett kutatás
Kovács Attila A szolgáltatást újszerű szemlélettel közelíti: ez egy termék, amit el kell juttatni az ügyfelekhez. A kommunikációs terv részeként kvalitatív kutatást végzett. A program elsődleges és másodlagos célcsoportjával is végzett adatfelvételt. Ismerteti a fókuszcsoportos kutatás fő kérdéseit, feladatait, majd az eredményeket. Milyen veszélyekkel járhat a rendszer bevezetése, terjesztése? A debreceni célcsoport volt leginkább „szakmabeli”, identitásuk is ennek megfelelő. Ez nagyfokú gyanakvást eredményezett a programmal szemben: egzisztenciális félelmek. A másodlagos célcsoportnál (főleg Bp.) nagyfokú pesszimizmus jellemző a hasonló szolgáltatásokkal szemben: ellenállás, valamint direkt eredmények várása a tanácsadási folyamat révén. Az életpálya nehezen tervezhető, szűkek a lehetőségek, az eszközkészlet. Ez az attitűd nem az aktuális munkaerő-piaci helyzettel függ össze. Informatív üzeneteket kell eljuttatni a tanácskérőkhöz. A tanácskérők külső tényezőket jelölnek meg nehézségként, vagy befolyásolóként, ezek közül legfontosabb a „kapcsolati tőke”. A belső tényezők súlya kisebb. Azt gondolják, a külső segítő nem tud érdemi előrehaladást biztosítani, „kapcsolatok” kellenének. A segítő szervezethez van egy általános negatív viszonyulás (múltbeli élmények miatt). A kommunikációban a múltról való leválásra kell fókuszálni: különüljön el az eddigi szolgáltatásoktól, derüljön ki mássága, újszerűsége. Ez legyen a kommunikációs üzenet fő funkciója. Az üzeneteket célcsoport-specifikusan kell megfogalmazni. Jellemző volt a megkérdezett személyek szélsőséges hozzáállása: nagyon jó a szolgáltatás, nagyon meredek az elképzelés – nem lehet megvalósítani, kár ebbe pénzt fektetni. A kutatás eredménye a szolgáltatás neve is: életpálya-tanácsadás. A”karrier” szó csengése negatív. Az „életpálya-építés” sem szerencsés. Veres P.: tartózkodna a kampányszerű hírveréstől. Inkább alaposabb, lassabb terjesztést javasol. Körültekintően, a meglévő dolgokra alapozva szeretné integrálni ezt az új szolgáltatást a többi közé. Gyors, látványos sikert nem lehet itt elérni. Kovács Attila is a
szakmák együttműködésének fontosságát hangsúlyozza: meg kell nyerni a szakmákat, de szükség van reklámra is. 19/2009. előterjesztés OFI – OPKM irodalomjegyzék pályaorientációs cikkek, anyagok 1992-2008 (TÁMOP 222 keretre)Előterjesztő: OFI
Németh Antal A pályaorientáció témakörében született korábbi szakirodalmak összegyűjtése, elemzése (1993-ig visszamenőleg). Bibliográfiát készítenek, és olyan struktúrába rendezik a szakirodalmakat, hogy a visszakereshetőség könnyebbé váljon. A munka folyamatban van, a tapasztalat az, hogy nagyon színes matéria áll rendelkezésre. Ez egyrészt jó, másrészt nehézzé teszi a vizsgálatot. Figyelembe véve ezt a sokszínűséget, feltételezhetően nehéz a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok és tanácsadók munkája. A felsőoktatási intézmények tananyaga is nagyon más, nem egységes a képzés. Fontos lenne a jövőben a tankönyvek elemzését is elvégezni – ez nem célja a program aktuális fázisának (most cikkek, tanulmányok, egyéb könyvek). 15/2009. előterjesztés A hazai pályaorientációs / életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintű szabályozó és finanszírozó rendszer kialakítása. Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a tanáccsal (NSZFT keretre)
Princzinger Péter Pályaorientációhoz kapcsolódó jogi – főként pénzügyi – szabályozók áttekintése. Nincs még elképzelt szabályozás, feladat az ötlet megfogalmazása. Feltárják, milyen szabályzatokban jelenik meg pályaorientációra vonatkozó megfogalmazás. Milyen pénzügyi összefüggések fogalmazódnak meg a jogszabályokhoz. Milyen önkormányzati szabályozók vannak? Prekoncepció: sok jogszabály töredékesen szabályoz, nincs egységes koncepció. Összetett módszertan: jogszabályok elemzése, interjú. Eredmények: széteső a szabályozás. A jogszabályok a pályaorientációt specifikus válsághelyzetben tartják alkalmazandónak – nem az alap élettevékenységhez kapcsolják. 18/2009. előterjesztés LLG újság tervezete. (TÁMOP 222 keretre)
Pásztor Szilvia Egyik fő cél a szakmához kapcsolódó közösség összehangolása. Szakembereknek és „átlagos” érdeklődőknek is szólna. Nyomtatott és on-line verzió is lesz. Jelenleg az első szám van előkészítés alatt. Cél a nemzeti szerkesztőbizottság felállítása. Jelenleg Borbély Tibor a főszerkesztő, Pásztor Szilvia és Dercsényi Dávid a szerkesztők. A program több munkatársi is részt vesz az anyagok összeállításában.
20/2009. előterjesztés A magyarországi pályatanácsadók kompetencia jegyzékének összeállítása és harmonizálása az CEDEFOP (2009) – IAVEG (2003) jegyzékekkel (NSZFT keretre)
Fejér Noémi Tanácsadó-szakpszichológusi és emberi erőforrás-képzés kompetenciaszintjeinek felállítása. Ki milyen szintű tanácsadást végezhet? Wiegersma alapján 3 szint. Cedefop és IAVEG alapul vétele. Megnézték, ezek minként függnek össze s két fenti képzés kompetenciamátrixával. Tanácsadó-szakpszichológusi: A magyarországi tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány kevés figyelmet szentel a munkaerőpiaci ismeretek naprakészségének biztosítására. De sok kitekintés a társ szakterületek felé, és mély ismeretekek a pszichológia tudományán belül. Emberi erőforrás-képzés: jellemző, hogy hangsúlyozzák a szociális kapcsolatrendszer működtetésének fontosságát. A munkaerőpiacra való felkészítés széles körben jelen van. 17/2009. előterjesztés Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) WP3 – „Koordináció és Kooperáció uniós, tagállami, regionális és helyi szinteken„ című hármas munkacsomagjának 2009. november 2-34.-i budapesti ülésének és a megelőző hazai konferenciának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok megbeszélése. A végleges programterv és a feladat kiosztások egyeztetése http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn/themes/wp3 (ELGPN/NSZFT keretre)
Borbély Tibor IKT környezetben – ki garantálja a benne tevékenykedő szakember felkészültségét? Szükséges lenne a különböző kompetenciamátrixok összehangolása. Következő ülés: december elején lesz két céllal a kutatási beszámolók elfogadása és a TÁMOP 2.2.2. program második 24 hónapos programtervének megtárgyalása. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a programmenedzsment rövid szöveges összegzést készít a tervekről a tagok felé.
